V. Témakör: A család és a felnőtté válás 8. Téma: A család kulturális, gazdasági és társadalmi funkciói, a szocializáció Fogalmak: család, kortárscsoportok mintái, szokás, szocializáció, norma, érték, szerep életszemlélet, énkép, utánzás, magatartási zavarok, szeretet, bántalmazás, félelemdeviáns viselkedések, agresszió, identitás, mikro-, mezo-, makroszocializáció Mi a család? Melyek a család funkciói? Melyek a család szociális funkciói? Hogyan szocializálódik a gyerek a családban? Milyen a jól funkcionáló család, és milyen ártalmak érik a gyereket a rosszul működő családban? Miért csökkent a mai magyar társadalomban a gyermekvállalási kedv?
Hogyan tudná jellemezni a családot mint szocializációs színteret az alábbi esetek alapján? Zoli ügye Zoli ügye a gyerekvédelmi csoporthoz 1991. áprilisban került. Az iskola irányította hozzánk, a magatartási és tanulási panaszok mellé hosszú bűnlajstromot is mellékelve. Ezen, bolti lopások szerepeltek, de súlyosabb dolgok is, például építkezésben rongálás, petárdadobálás és -készítés, pénz eltulajdonítása, skinhead bandában garázdaságok, autófeltörések. Alig tíz esztendős gyereknél ez bizony tekintélyes lista. A gyermekvédelmi csoport rendszeres látogatásokat tett a családnál. A család egy kétszobás lakásban lakik. Zolinak van egy három és féléves öccse. Hét óra tájban csak az anya volt otthon a gyerekekkel. Nagyon bizalmatlan volt, szinte sértésnek vette, hogy a családi életükbe avatkozom. A gyerek viselkedését az átlagostól csak kissé tartotta eltérőnek, a panaszokat túlzottnak érezte. (Forrás: Bóta Margit: Iskolai mentálhigiéné. Szöveggyűjtemény.)
Másodjára is csak az anyát találtam otthon, kissé ittas állapotban. Ekkor már ömlött belőle a panasz: férje állandóan távol van, sokat dolgozik, és későn jár haza – gyakran részegen. Pénzt csak napi porciózásban ad haza, így ő képtelen gazdálkodni. Gyermekek közül csak a kicsit szereti, Zolira nem figyel, veréssel, megalázással bünteti. Elmesélte, hogy Zoli alig négyéves lehetett, amikor rossz fát tett a tűzre, s ezért az apa vigyázzállásban maga elé rendelte, és pofozni kezdte. Zoli most is betegesen fél az iskolai beírásoktól, mert otthon durva retorzió várja az apa részéről. Az anya elismerte, hogy alkohol nélkül nem tudja a napjait elviselni, de a részegség állapotától fél. Munkanélküli segélyét varrással pótolja. A házaspár között napirenden voltak a viták, főként a pénz és Zoli miatt. Az anya elmesélte, hogy megkéselte a férjét, aki kisebb sérüléseket szenvedett. Később sikerült az apával is találkoznom, aki hosszan mesélt a gyerekkoráról. Kiderült, hogy azt adja vissza Zolinak, amit maga is elszenvedett. Az apa karácsony előtt egy súlyos információt kapott a munkahelyéről, hogy részlege, ahol hegesztőként dolgozik, hamarosan megszűnik. Az apa – holtrészegen – egy húsvágó bárddal készült kiirtani a családot. Az anya és a gyerekek a szomszédba menekültek, majd a nagyszülőkhöz költöztek néhány napra…
De jó, hogy még nem jár Ott volt Dóri, a sikeres könyvelő, a saját erőből épített háromszintes házban, a köré kétmillióért matematikai pontossággal szerkesztett kerttel. És ott volt az alagsori, minimal stílusban berendezett irodában a százezerért vásárolt járókában Botond, Dóri kisfia. Botond, aki márkás babaruháiban élete első másfél évét egy négyzetméteres börtönében töltötte. Mert a sikeres mami, ahogy hazajött a kórházból, ugyanolyan tempóban dolgozott, mint előtte. Emlékszem, Dóri magát értelmesnek tartó nőként nevetve dicsekedett azzal, hogy milyen jó, hogy a fia még másfél évesen nem tud járni, mert addig sem kell kivenni a járókából…. Botond és Luca ma már óvodások. Természetesen magánóvodások, mert ott nagyon sok különfoglalkozásra járhatnak, és elég csak hatkor értük menni. Sőt, igény szerint még hétvégén is vigyáznak rájuk. Mindketten erős allergiával küzdenek. A többi elszenvedett lelki sérülésre még nem derült fény… A házba gyermekkacagás való Hogy ezt miért írom le? Mert anyaként, és jó néhány majomszertettel szerető anyát közelről ismervén, ma már másként látom a gyerek ellen erősen tiltakozó nőket. Persze sajnálom, hogy nem élik át a szülésnek, a születésnek azt a pillanatát, amikor ég és föld összeér. Sajnálom, hogy életük során senki nem fog rájuk nézni feltétel nélküli szeretettel. De csodálom is a bátorságukat, amiért nyíltan vállalják a véleményüket, igaz, ők magukat féltik, én meg azokat a gyerekeket, akiket csak azért hozott erre a világra az anyjuk, hogy megfeleljen a társadalom elvárásának. Mert ugyan az ő hátuk mögött senki ne súgjon össze, mondván, mit ér a százmilliós ház, ha nincs benne gyerekkacagás. http://divany.hu/Csalad/gyerek-nelkul-soha
A család fogalma, típusai A család emberi közösség, a társadalmi együttélés alapsejtje, legkisebb egysége; a társadalom fejlődésének függvénye, a rokonok kapcsolatának történelmileg változó formája, amely változásában követi a társadalmi viszonyok alakulását. Alapjelentése a mindennapi szóhasználatban: a szülő(k), a gyerek(ek) és legközelebbi hozzátartozóik közössége. A mai, modern értelmezés ezen legtöbbször az ún. monogám családot érti, amely tartós együttélésre vállalkozó egyetlen férfi és egyetlen nő szexuális, gazdasági, érzelmi közössége, s az általuk, illetve valamelyikük által nemzett gyermek(ek) közössége. Ezt nevezik nukleáris családnak is (nucleus = sejtmag), amely magja a vérségi közösségnek. Az 1960-as években – először Észak-Amerikában, később Európában is – más, a monogám családot radikálisan tagadó együttélési formák (kommuna, csoportházasság) is megjelentek, s mozgalmak indultak az azonos nemű személyek közötti élettársi, esetleg házassági kapcsolatok teljes egyenjogúsításáért. Lényeges változás a szándékos gyermektelenség kívánása és megvalósítása is. A 20. század végén az a legvalószínűbb, hogy bár a család a múlthoz képest kétségtelenül veszített funkcióiból, számos alapvető funkciója változatlanul fennmarad, olyanok, amelyeket mind az egyén, mind a társadalom szempontjából a család tud legjobban ellátni. Ezt hosszú időre tartósíthatja az állam tudatos társadalompolitikája, a családok támogatása is.
Szülő-gyermek kapcsolat formái
A szülő „rejtett” kívánsága
Megjelenési formák
Erőszak 18. század
„akkor szeretlek, ha teljesen ellenőrizhetlek”
Korai szobatisztaságra szoktatás, a gyermeki szexualitás elnyomása
Szocializáció 19-20. század
„akkor szeretünk, ha céljainkat megvalósítod”
Kötelező iskoláztatás, rejtett szülői kívánságok kivetítése, bűntudatra építés
Segítés 1950-
„szeretünk és segítünk abban, hogy megvalósíthasd céljaidat”
Erőszak nélküli nevelés, szabad nevelés, gyermeki jogok
GYERMEKFELFOGÁS KONTRA GYAKORLAT A XXI. SZ. ELEJÉN A MODERN, DEMOKRATIKUS TÁRSADALMAKBAN I. Szerelmi házasság Modern, mindenki által hozzáférhető születésszabályozás Családtervezés (OCSSZ), tervezett gyermekvállalás Várandósok és szülők testi –lelki támogatása Anya-magzat kapcsolat Családközpontú szülészet- bababarát kórházak
Minden második házasság válással végződik 2005: 97.496 élveszületésre 48.600 művi terhesség megszakítás jut- kb. 20 éve azonos tendencia A szülő nők max. egyharmada választ alternatív szülést.
GYERMEKFELFOGÁS KONTRA GYAKORLAT A XXI. SZ. ELEJÉN A MODERN, DEMOKRATIKUS TÁRSADALMAKBAN III. A gy. életkori sajátosságainak megfelelő gondozás és nevelés. 3 éves korig az édesanyára van szüksége a gyermeknek A kritikus életszakaszokra való tudatos felkészítés: dackorszak, óvoda és iskolakezdés, kamaszkor.
Nem minden tekintetben érvényesül az életkori szempontok figyelembe vétele: túlzottan teljesítmény centrikus nevelés, etnikai kulturális különbségek. Az 1-3 évesek közel fele bölcsődébe jár. Dackorszak kezelésének szélsőséges megoldásai.
GYERMEKFELFOGÁS KONTRA GYAKORLAT A XXI. SZ. ELEJÉN A MODERN, DEMOKRATIKUS TÁRSADALMAKBAN IV. Család támogató, feszültségoldó, rekreációs színtér. A gyermek verése, megalázása nem elfogadható büntetési módszer. Széles körben hozzáférhető nevelési vonatkozású szakirodalom. Fogyasztói társadalom: a gyermek a konzumszellem célpontja.
Családok szétesése, munkahely megtartásáért vívott küzdelem, alkoholista szülők magas aránya > elhanyagoló szülői attitűd, kisgyermeknél a korlátozó lelkiismereti fék nem alakul ki, fiatalkori bűnözés. Gyermekbántalmazás: érzelmi elhanyagolás, fizikai és szexuális bántalmazás. A szülők az anyagi, tárgyi javak megadását előtérbe helyezték.
TERVEZETT ÉS TÉNYLEGES GYEREKEK SZÁMÁNAK KÜLÖNBSÉGE A 42 ÉVESNÉL FIATALABB NŐK KÖRÉBEN, VÉGZETTSÉG SZERINT (TANULÓK NÉLKÜL)
0 -0,5 -1 -1,5alános
ált 8 int m bb ese v ke
i i ég s ség t t t t e r re ié ié a l m ko iu áz pis n é öz gim kk a z s
os án l a lt 8á
n ese z s Ös
Forrás: Dr. Kopp Mária
Winn és Postman az „elveszett gyermekkor”-ról. Véleményük szerint a fejlett országokban a szülők nagy része egyre kevesebb időt fordít gyermekei nevelésére. Helyüket a kortárscsoportok és a tömegkommunikációs eszközök (elsősorban a televízió) veszik át. Ezek azonban nem a gyermeki értékek megőrzésére és fejlesztésére törekszenek, hanem egy koravén, felnőtt modell sulykolásával deformálják a képernyő előtt egyre több időt töltő gyerekek lelkét.
A család funkciói A család alapvető funkciója a reprodukció, biológiai-utódnemző és társadalmi értelemben egyaránt. A család emellett alapvetően gazdasági, valamint érzelmi és kulturális-szellemi közösség is. Gazdasági funkciójára ma legáltalánosabban a fogyasztási-anyagi szükségletek kielégítése jellemző, de termelési, szolgáltatási egységként is működhet. Az érzelmi szükségletek kielégítése magában foglalja a családtagok egymás iránti megértését, gondoskodását, áldozatvállalását, szexuális és szeretetigényét. A munka utáni pihenés, regenerálódás terepe is alapvetően a családi otthon, vagyis az egyének erejének naponkénti újratermelése is itt történik. A családban valósul meg a gyermek(ek) szocializációja, önálló családi életre való felkészítése. A nevelés, szocializáció, a családok értékadó tevékenysége révén valósul meg a társadalom rétegeinek reprodukálása, s a státusok reprodukciója is. A családban történik a betegápolás és az idős családtagok ápolása, gondozása.
Szocializáció •Olyan folyamat, melynek során az emberi személyiség kialakul – pszichológiai definíció •A társadalom alapvető kulturális elemei, az értekek es a normák megismerese,olyan folyamat, melynek során az egyén a társadalom alkotoelemévé válik – szociológiai definíció •A szocializáció a társadalmi szerepek elsajatításának folyamata. •A társadalmi szerep alkotóelemei: viselkedési minták, jogok, kötelezettségek. •A különböző szerepek eltérő társadalmi státuszokhoz, a társadalmi hierarchiában elfoglalt poziciókhoz kapcsolodnak. •Az egyén egyszerre több társadalmi státusszal rendelkezik. •A szocializáció egész életen át tartó folyamat, mivel az érték- és normakészlet nem tekinthető változatlannak, illetve a különböző életkorokhoz tartozó szerepek sem állandóak. •Szocializációs közegek: család, iskola, kortárscsoportok, média
A család szocializációs funkciói Kozma (1988) szerint • a biztonság megteremtése, a személyiségfejlődés érzelmi alapjainak biztosítása (folyamatos testi és társas-érzelmi kontaktus) • a beszéd tanítása: a család szubkultúrájának közvetítése • az első interakciós tér biztosítása, a viszonyulás és cselekvés társas helyzetekben • modellnyújtás: a családi szubkultúra normarendszerének elsajátítása • általános normák ás értékek közvetítése • éntudat és identitás alakítása
Szocializáció a családban
A családi szocializáció meghatározó módon utánzás alapján megy végbe: a gyermek követi a modellként szolgáló szülő viselkedését. Az utánzás szerepe különösen fontos az egész életen át ható magatartási minták elsajátításában. A gyermek általában azonosul is azzal, akit utánoz. Ez különböző mértékű lehet, attól függően, hogy a szülő – anya vagy apa – magatartása mennyire konzekvens, következetes, rendszeres, vagyis mennyire teremtődik meg az a légkör, amelyben erős azonosulás jöhet létre. A szülői viselkedési minták belülről szabályozzák a gyermek magatartását, tartósan elraktározódnak, interiorizálódnak, s később a felnőttkori cselekvést irányítják. Mindezek következményeképpen a gyermekek olyan magatartásokat is megtanulnak a szülői családban, amelyekre tudatosan nem tanítják őket, felhasználásukra a szülői családban nincs is lehetőségük, hanem csak jóval később alkalmazhatják az elraktározott mintákat.
A JÓL
FUNKCIONÁLÓ CSALÁDOKBAN
a szabályrendszerek változatosak lehetnek; a házastársak képesek egymás valódi és egyértelmű elfogadására a partnerek nem félnek véleményük kinyilvánításától nem képzelt vagy valódi félelem vezérli őket, bátran lehetnek önmaguk konfliktustűrő küszöbük magasabb a visszajelzésre van lehetőség a kommunikáció direkt és egyértelmű hibázni szabad, mert a korrekció lehetséges
NEUROTIKUS
POTENCIÁL A CSALÁDBAN
a neurózisra hajlamosító, családi tényezők (Richter): a csonka család nem tud a gyermek számára megfelelő férfinői mintát nyújtani. neurózisra hajlamosítja a gyermeket, ha a családi miliő rejtetten vagy nyíltan diszharmonikus, feszült. neurózisra hajlamosít a szülő személyiségének rejtett zavara, deviáns magatartása.
Családi környezeti ártalmak • A szociális izoláció tünetei akkor lépnek fel, ha a gyermek nem kap elég szeretetet, gondozást a környezetétől. A nyílt elutasítással szemben sokkal gyakoribb, amikor az anya saját maga számára sem tudatosan, de elutasítja a gyermekét, nem történik meg a gyermek érzelmi szükséglet-kielégítése. •Súlyos környezeti ártalom a rossz családi légkör, a félelemkeltő, durva, merev szigorú szülői magatartás, a szeretet megvonása, amely során nem tud kialakulni a gyermek biztonságérzete, •Az alkoholista, deviáns, mentális betegségben szenvedő szülők is nagyon károsan hatnak gyermek fejlődésére. A deviáns család nem tudja biztosítani a gyermek számára a társadalmi stabilitást, de az anyagi szükségleteket sem.
9. Témakör: A család és a felnőtté válás Tétel : A deviancia különböző formái Fogalmak:deviancia, társadalmi norma, szankció, drog
Mit tekintünk deviáns viselkedésnek? Hogyan változhat a megítélése a devianciának? Milyen okai lehetnek a deviáns viselkedésnek? Milyen fajtái vannak? Mi az anómia? Miért veszélyes állapot? Mi jellemzi a mai magyar társadalom lelki-egészségét?
Példa: A Sárkányos lány Amikor tizenhárom éves voltam, anyu megismerkedett Zolival. Sokáig nem mutatta be, mert nem tudhatta, hogy tartós kapcsolat lesz-e, vagy sem. Egyébként mindig csodálkozik, hogy ebben a kérdésben mennyire nyitottak vagyunk, és egy csepp féltékenység sincs bennünk. … Akkor ittam először, amikor görkoris klubban voltunk, szintén a Pecsában (Petőfi Csarnok). …
Nyáron lementünk a Velencei-tóhoz görkoris táborba, csupa fiatal, felügyelet nélkül. Anyu és Zoli lebicikliztek megnézni, jó helyen vagyok-e, és ki tudja miért, úgy döntöttek, hogy igen. Persze egyfolytában ittunk és buliztunk, nagyon jól éreztük magunkat. A második télen már minden nap részeg voltam a műlyégpályán, és nem is kis mennyiségeket ittam. Az iskolában ennek megfelelően alakultak a tanulmányi eredményeim. Az első hat osztályban osztályelső voltam, kitűnő tanuló, hetedikben már volt pár négyesem és két hármasom, nyolcadik első félévében pedig megbuktam. Rendszeresen loptam a boltokban. Egyszer egy másik iskola vendégeként Ausztriába mentünk egy barátnőm és én, a Szafari Parkba. Útközben megállt az iskolabusz valamelyik shopping centerben, ahol a barátnőmmel dagadtra tömtük a táskánkat. Nem is tudom, hogy gondoltuk, hogy megússzuk. Persze nem sikerült. Az egész iskola miattunk nem indulhatott tovább Anyu nagyon nagy szeretettel és meglehetősen szabadnak nevelt minket, amiért nagyon hálás vagyok. Engedte, hogy saját egyéniségünk bontakozzon ki, de mindig mellettünk állt, és támogatott bennünket, bármibe fogtunk. Szeretnék majd olyan anya lenni, amilyen ő.
Tizenhat éves voltam, amikor elköltöztem otthonról. Úgy gondoltam, már elég érett vagyok, és Gáborral is elég érett a kapcsolatunk, hogy összeköltözzünk. Anyu segített, és papi beleegyezett, hogy nála lakjunk, az év nagy részét ő úgyis a pomázi telken töltötte…. Harmadszorra 17-18 évesen lettem terhes és szintén Gábortól, de ő ezt nem hitte el, mert akkor már nem laktunk együtt, bár még találkozgattunk. Egyedül mentem be a kórházba és az orvosok nagyon lekezelően bántak velem, pedig amúgy is elég rosszul voltam. … Körülbelül egy éve drogoztam már. Szilveszter napján már iszonyúan kivoltam, fájt a gyomrom, remegett kezem-lábam, az orrom meg amúgy is gyakran vérzett. A speed szájzárat okoz, és begörcsölt állkapcsokkal gyakran rágtam szét valamit mániákusan – időnként a saját nyelvemet…. Egy nagy házban volt a szilveszteri buli és három napig tartott. Nyolc gramm speedet és tizenegy exet ettem meg egyedül. Mire hazaértem, teljesen rosszul voltam. Le akartam feküdni az ágyamba, de valahol a közelében összeestem. Megmértem a pulzusomat, száznyolcvan volt. Megint megmértem, erre már százkilencven volt. Valahogy nagyon nehezen felkapaszkodtam az ágyamra. Pánikba estem. Tudtam – azt hittem –, hogy meghalhatok … /
Az ivás és drogozás közben reggeltől estig önmagamat elemeztem. Azt kérdezgettem magamtól, mi vezethetett az iváshoz, és miért drogozok most már. Ültem egyhelyben és gondolkoztam. Próbáltam megfejteni önmagamat, az indítékaimat. Végül is Chandra hatására, illetve saját kétségbeesésemre, hogy nem tudom a számláimat kifizetni, elkezdtem munkát keresni, de csak ímmel-ámmal, mert baromira nincs hozzá kedvem. Mármint ahhoz, hogy kizárólag a pénzért csinálok valami értelmetlenséget. Elmentem egy modellválogatásra is, ahol beválogattak. Holnap csinálunk fotókat is, majd meglátjuk, mi lesz az egészből. Egyébként járok hastáncolni is, Olívia is otthon, lehet hogy egyszer majd együtt lépünk fel. (Mellette időnként átúszom a medencét harmincszor, és lépcsőzőgépet vagy futógépet is használok.) Szóval éppen nem csináltam semmit, és akkor eszembe jutott, hogy legalább most van időm, hogy leírjak mindent. Megint az volt bennem, hogy egyszer majd leírom ezt az egészet, amikor hirtelen arra gondoltam, hogy miért ne most? Egy hete írok, napi öt-hat-nyolc órát. Ma befejezem. Azután még nem tudom, mi lesz. http://sarkanyoslany.hu/about/sarkanyos-lany Milyen deviáns viselkedésformákról ír a szerző? Milyen okai lehetnek a deviáns viselkedésnek?
A deviancia fogalma deviáció = eltérés a helyes úttól (de= fosztóképző, via=út) Deviáns viselkedés: az adott társadalomban elfogadott normáktól való eltérés Nagyon tág fogalom - a normák megszegése nem mindig deviáns A deviáns viselkedésformák relatív károsságát annak alapján tudjuk megítélni,hogy azok milyen mértékű társadalmi zavarokat képesek előidézni. Bizonyos mennyiségű devianciával együtt kell élnünk a társadalomban Régen pl. nyilvános akasztás, ma médiaszenzáció - elsősorban magáról a deviáns eseményről, kevésbé az érte járó szankcióról tudósít
DE a deviáns viselkedés relatív, történelmi kortól, adott társadalomtól, adott csoporttól függ, hogy egy cselekvés deviánsnak számít-e 1.Adott társadalomban, ellentmondásban lehetnek a normák (pl. vallási vagy etnikai csoportok által elfogadott normák, más kulturális szokások – cigányok sokan látogatják meg a kórházban a családtagot) 2.A normák változnak a társadalmak történeti fejlődése során (pl. homoszexualitás megítélése : •antik görögök – a legnemesebb szenvedélynek, •rómaiak – a hedonisztikus életfelfogás része • kereszténység – Isten és természet elleni bűn)
3. A különböző társadalmakban nagyon eltérő normákat fogadnak el az egyes cselekmények megítélésénél. (pl. vérbosszú – néhol elfogadják, máshol büntetik.) 4. Nem biztos, hogy egy társadalomban elfogadott norma előnyös (pl. a tehenek levágásának tilalma a hindu vallásban.)
A deviáns magatartásformák kialakulásának elméletei A) BIOLÓGIAI – Lombroso Koponya alakja Öröklés Testalkat Fölösleges Y kromoszóma Pszichopata személyiség
B) PSZICHOLÓGIAI – frusztráció-agresszió C) SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI - mikrotársadalmi szinten ( az egyén, a család és más elsődleges csoportok szintjén keresik az okot, szocializációs zavarok) D) SZOCIOLÓGIAI 1. Minősítési v. stigmatizációs elmélet: Az egyen nem attól válik deviánssá, hogy normaszegő módon viselkedik, hanem attol, hogy a környezete deviánsnak minősíti
2. Anómia : norma nélküliség Durkheim a társadalomnak azt az állapotát nevezi anómiának, amelyben a társadalom integráltságának foka alacsony, a régi normák értékek ereje meggyengül. Anómiás állapotok bekövetkezhetnek egy-egy válságos időszakban vagy a társadalmi átalakulások korában is. Robert Merton magyarázata ANÓMIA az az állapot, amikor a társadalmilag elfogadott célokat (pl. meggazdagodás) nem lehet megengedett eszközökkel elérni (pl. tanulás, munka, takarékosság által.) a társadalom kedvezőtlenebb helyzetű rétegeiben erősebb az anómiás állapot, ezért ott gyakoribb a deviáns viselkedés. A deviáns viselkedést több típusra osztotta fel, melyek közül kettő emelkedik ki : • A vagyon elleni bűnözőt az jellemzi, hogy a célokat elfogadja (meg akar gazdagodni) de nem megengedett eszközöket alkalmaz. • A neurotikust , az alkoholistát, a drogost, az elmebeteget, az öngyilkost pedig az jellemzi, hogy nemcsak az eszközöket, de a célokat is elutasítja, visszahúzódik a ársadalomtól.
2. Anómia : norma nélküliség Durkheim a társadalomnak azt az állapotát nevezi anómiának, amelyben a társadalom integráltságának foka alacsony, a régi normák értékek ereje meggyengül. Anómiás állapotok bekövetkezhetnek egy-egy válságos időszakban vagy a társadalmi átalakulások korában is. Robert Merton magyarázata ANÓMIA az az állapot, amikor a társadalmilag elfogadott célokat (pl. meggazdagodás) nem lehet megengedett eszközökkel elérni (pl. tanulás, munka, takarékosság által.) a társadalom kedvezőtlenebb helyzetű rétegeiben erősebb az anómiás állapot, ezért ott gyakoribb a deviáns viselkedés. A deviáns viselkedést több típusra osztotta fel, melyek közül kettő emelkedik ki : A vagyon elleni bűnözőt az jellemzi, hogy a célokat elfogadja (meg akar gazdagodni), de nem megengedett eszközöket alkalmaz. A neurotikust , az alkoholistát, a drogost, az elmebeteget, az öngyilkost pedig az jellemzi, hogy nemcsak az eszközöket, de a célokat is elutasítja, visszahúzódik a társadalomtól.
Miért veszélyes az anómiás állapot? Az anómia az értékvesztett állapotot jelenti. Azt, hogy az ember úgy érzi, nem tudja, mihez tartsa magát, nincsenek közös értékek. A szocializáció alapja, • hogy bízhatok azokban, akikhez tartozom, • a társadalom működése kiszámítható, • a életnek van célja és értelme, Ennek hiánya állandó bizonytalanságot, „tanult tehetetlenséget”, krónikus stresszállapotot eredményez
Többtényezős deviancia-elmélet A deviáns viselkedésformához a következő tényezők szükségesek: a gyermekkori szocializáció zavarai felnőttkori feszültségek (családi élettel, munkával kapcsolatos feszültségek, kielégítetlen ambíciók) a környezetnek a deviáns viselkedésre vonatkozó felfogása (egyértelmű normák, társadalmi kontroll, a deviáns viselkedéshez való hozzáférés) a deviánssá minősítés (a környezet reakciói a deviáns magatartásra)
A deviáns viselkedés formái: •alkohol problémák, •drogjelenség, •öngyilkosság, •kriminalitás, •prostitúció •pszichés és lelki betegségek, Akik részben megértik és akik elítélik (1991 magyar népesség) Az öngyilkosokat
A narkománokat
Az alkoholistákat
Részben megértik
39,8%
6,8%
20,4%
Elítélik
25,6%
70,1%
48,6%
alkoholizmus •az alkoholnak szerepe volt, van a különböző kultúrákban •középkor – a vizet helyettesítette •szakrális (lat. isteni, szent) alkalmak •morális problémaként a 19.sz. végétől tekintik •USA – alkoholtilalom – ellenkező reakció •ma betegségként kezelik •orvosilag – kialakult függés, nem tud uralkodni felette, midennapi rendszeres fogyasztás •szociológiai meghat. – aki az alkoholfogyasztásával súlyos problémákat okoz a családjában, környezetében •ma : 30-40 liter bor/fő/év és 110 liter sört fogyasztanak Magyarországon. • Magyarországon ma 1 millió alkoholista van, ma 11,5 liter tiszta szesz jut mindenkire (egy év alatt). •Nemi megoszlás alapjan lassú kiegyenlitődési folyamat, de a férfiak erősebben érintettek
drogosok Csáth Géza: Napló drog = minden olyan termék, ami megváltoztatja a viselkedést, az agy működését, amelynek fogyasztását tiltják, amelynek fogyasztása veszélyes, függőséget okoz ennek alapján drogok: alkohol, dohány, gyógyszerek egy része, mérgek, kábitoszer különböző korok és kultúrák viszonya a kábítószerekhez eltérő pl. helyenként vallási szertartások részeként Hollandiában a marihuána fogyasztása kis mennyiségben megengedett drogüzletág
70-es években szipuzás volt a jellemző, ma a könnyű drogok és a diszkódrogok terjednek a legjobban. Ennek visszaszorítására 1999 márciusában szigorították meg a drogtörvényt. 16 eves kozepiskolasok 10%-a próbalt mar valamilyen drogot. A bőnelkövető fiatalok 40%-a élt már kábítószerrel. Mérhetőség: nehéz az erős társadalmi nyomás miatt Társadalmi vita: elsősorban a könnyődrogok legalizációjának tekintetében
Öngyilkosság Demográfiai különbségek: A nemek szerinti megoszlás hosszú évek óta állandóságot mutat, az öngyilkosok több, mint kétharmada férfi. Társadalmi rétegek szerinti megoszlás: Minél alacsonyabb státuszú, rosszabb társadalmi helyzetű csoportot vizsgálunk, annál nagyobb az öngyilkosságok gyakorisága
bűnözés bűnöző – aki már ült börtönben a bűnözést valószínűsítik a az alacsonyabb iskolai végzettség, rossz jövedelmi és lakásviszonyok
Pszichés zavarok: ma minden hetedik ember depressziós és minden másodikharmadik ember neurotikus A felnőtt népesség 20-25 %-nál kimutatható a neurózis enyhébb vagy súlyosabb foka. A lelki betegsegek leginkább a középkorú nőket érintik elmebetegek a fr. forradalomig bűnözőknek – szankcionálása gyakran máglyahalál, bilincs 19. sz. eleje – kórházak – de gyakran láncra fűzve, hideg vizes kúra, kényszerzubbony később homloklebeny eltávolítása, elektrosokk a politikai hatalom eszközként az ideggyógyintézetbe dugást ma gyógyszerek
ANÓMIA VÁLTOZÓK % 90 85 80 75 70 65 60 55 50 45 40 szabálysértő
nem tud tervezni
nincs miben higgyen
nem igazodik el
2002
79,6
50,8
69,9
64,9
2006
84,4
68,1
79,5
73,1
Az ember egyik napról a másikra él, nincs értelme terveket szőni
nt 8á 8á lt a lt s z láno ak s mu nk ás sz ak kö zé p fel é ső re tt s fok ég uv i ég ze tt s ég
ke
ve
se
bb
mi
sz áz alék
80 70 60 50 40 30 20 10 0
végzettség
gi tt s é
g
sé
ze
ér
zé kö
ak
e tt
p
ég uv fok ső
sz
ak
mu
nk
ás
os lán
lt a
8á
sz fel
ke
ve
se
bb
mi
nt
8á
lt
s z á z a lé k
Minden olyan gyorsan változik, az ember azt sem tudja már, miben higyjen 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
társas támogatás % 100 90 80 barát segít 70
rokon segít házastárs segít
60 50 40 1988
1995
2002
2002
2006
Kezelésre szoruló depressziós tünetegyüttes előfordulásának gyakorisága Magyarországon 1988-2006 18,9% 16,8% 14,5%
14,6%
13,4% 12,2%
13,4%
13,7%
11,8% Férfi Nő Mind
8,1% 6,8%
1988
7,5%
1995
2002
2006
Észak Amerikában óvatos becslések szerint is legalább kétmillió pszichopata él, kb. minden 200. ember erkölcsi vírusokként a társadalom közmegegyezését támadják meg, az anómiás állapot haszonélvezői sőt gerjesztői az ép erkölcsi érzékű embereknek nincs „immunrendszere” velük szemben igen sokan „lebuknak”, de a társadalom leggazdagabb, legbefolyásosabb rétegeiben is bőven van belőlük, hiszen olyan módszerekkel élnek, amelyek mások számára elfogadhatatlanok
www.avkf.hu/dok/tarsadalmitoke.ppt www.parbeszed.com/download.php?ctag= download&docID...
A motiváció szerepe, fajtái és megnyilvánulásának módjai Társadalomismeret – Pszichológia 10.
Az ösztön • Az ösztönös viselkedések etológiai jellemzői: • az ösztön nem reflex, hanem komplex magatartásmintázat (összetett mozgássort igényel) • veleszületett és előre programozott (nem változtatható, mert mozgássora rögzített és elemeit nem lehet felcserélni) • viselkedés kiváltó inger(ek) hatására zajlik le • fajspecifikus (de az ember esetében tisztán ösztönös viselkedésről már nem nagyon beszélhetünk) - az ösztönöket sem tanítani sem gyakorlással megszerezni nem lehet
A motiváció meghatározói • A motivációk mögött olyan szükségleti állapot áll, amely a homeosztázis felborulásával hozható kapcsolatba. Jellemzője a drive (hajtóerő), ami olyan energetizáló tényező, ami a szervezetet a megbomlott egyensúlyt helyreállító viselkedés felé vezeti. Elsődleges kiváltói az elsődleges motívumok, mint például ételmegvonás, a hőmérséklet optimálistól való eltérése, a szövetek sérülése, stb. A drive-ot leginkább a viselkedésre tett hatásával lehet megbecsülni, azonban nem specifikus arra a szükségletre nézve, amiből származik. A szervezet általános energetizálását végzi és nem vezérli a szükséglet kielégítésére irányuló viselkedést, tehát önmagában nem szabja meg, hogy a szervezet mit csináljon az adott szükséglet előkerülése esetén. • A drive-ot kiegészíti a szervezet tanulási folyamata, amelynek során kialakul a szokás. A szokásban a korábbi tapasztalatok összegződnek és minden olyan viselkedés szokássá válhat, melynek során a drive csökken. Az erősebb drive, vagy szokás a motiváció megjelenésének valószínűségét növeli. A környezet aktuális ingerei sem elhanyagolhatók, mert a motiváció szempontjából fontos, hogy vannak-e olyan környezeti "húzóingerek" (incentívek), amelyek a különböző ösztönző erővel bírnak. • Megkülönböztethetünk elsődleges és másodlagos drive-okat. A másodlagosakat azok a helyzetek váltják ki, melyek az elsődleges drive-okkal asszociálódva maguk is motivációs erőre tesznek szert (pl a félelem, ami önmagában is fontos motivációs tényezővé válhat).
Az alapvető motívumok • Az alapvető motívumok azok a viselkedést meghatározó tényezők, amelyes a szervezetben bekövetkezett élettani változásokkal kapcsolatosak. A biológiai tényezők mellett a társadalmi és kulturális tényezők szerepe is jelentős. • homeosztatikus motívumok: a homeosztázis fenntartásán keresztül a szervezet önfenntartásához kapcsolódnak. A homeosztázis lehetővé teszi a test folyamatos működését, fenntartja a szervezet viszonylagos állandóságát a folyamatosan változó körülményekkel szemben. Szükségletnek nevezzük a szervezetben az egyensúly kibillenése során előálló fiziológiai igényt, vagyis az ideálistól való eltérést. Ha a szükséglet nagyobb, mint amennyi a szervet rendelkezésére áll, akkor olyan motivációs folyamatok indulnak be, melyek drive-ot eredményeznek. A homeosztatikus motívumokat önfenntartási motívumoknak is nevezik, mert kielégítésük a szervezet számára létfontosságú. Ilyenek pl. az éhség, szomjúság, hőmérsékletszabályozás, légzés, stb.
Az alapvető motívumok • a szexualitás és az utódgondozás motívuma: a faj fennmaradásáért felelős motívumok, ki nem elégítésük veszélyezteti a szervezet épségét és életét. • kíváncsiságmotívumok: közéjük tartozik a szenzoros ingerlés iránti szükséglet, a környezet felfedezésére irányuló késztetés, a környezet manipulálására irányuló késztetés. Ha nem tudjuk az ilyen szükségleteinket kielégíteni, unatkozunk. Értelmezhető az idegrendszer homeosztatikus szabályozásaként is, mivel a környezeti ingerlés az idegrendszer kielégítő aktivitási szintjét tartja fenn.
Az emberre jellemző motivációs jellegzetességek és motívumok • Extrinzik és intrinzik motiváció Extrinxik (eszköz jellegű) motiváció: a viselkedés motivációjában valamilyen cél elérése, vagy más külső tényező játszik szerepet. Intrinzik (önjutalmazó) motiváció: a cselekvés motivációja a cselekvésben rejlő élvezet. Ryan és Deci szerint az önjutalmazó motiváció négy szintje: – A motiváció kívülről való szabályozása: az önállóság legalacsonyabb szintje. Itt a legfőbb motiváló erő a külső jutalom elérése, vagy a büntetés elkerülése. – Az introjektált szabályozás: a cselekvést az önértékelés növelése, vagy a szégyen elkerülése motiválja. – Szabályozás az azonosuláson keresztül: az egyén a cselekvés fontosságát értékeli, és személyesen is fontosnak tartja. – Az integrált szabályozás: az extrinzik motiváció legautonómabb szabályozási módja, mivel a cselekvés itt integrált része az egyén lényegének.
Az emberre jellemző motivációs jellegzetességek és motívumok • Az intrinzik motiváció olyan belső hajlam, amely az újdonság és kihívás keresésében nyilvánul meg, szoros kapcsolatban van vele a hatékonyság érzése, a spontán érdeklődés vagy az exploráció. Vallerand szerint az intrinzik motiváció három szintje: – A tudásra irányuló intrinzik motiváció: a tanulás, megértés örömét adja, szoros kapcsolatban van a környezet explorációjával, a kíváncsisággal. – A fejlődésre, alkotásra irányuló intrinzik motiváció: az öröm önmagunk meghaladásába és a kreatív tevékenységben található, a hangsúly a folyamaton és nem a végeredményen van. Itt jelenik meg a hatóerő érzése, kihívás, hatékonyságérzés. – Az ingerlés és élmények átélésére vonatkozó intrinzik motiváció: kellemes élmények és érzések keresése, ezek rendszerint érzékszervi vagy esztétikai élmények.
Az emberre jellemző motivációs jellegzetességek és motívumok • A nevelés fontos célja az intrinzik motiváció elérése pl a tanulásban. Az intrinzik motiváció elősegíthető az önállóság, kompetencia érzésének hangsúlyozásával, de alááshatja, ha a viselkedést jutalmazzák, mert így az eredetileg önjutalmazó viselkedés eszköz jellegűvé válhat. A motiváció hiányát valamilyen cselekvésre, vagy személyre vonatkozó hiedelemmel értelmezhetjük Vallerand szerint: • Képesség hiánya hiedelmek: a személy úgy érzi, hogy nincs meg benne a képesség a feladat végrehajtására, ezért nem is motivált. • A stratégiára vonatkozó hiedelmek: a személy úgy érzi, hogy a lehetséges stratégiák úgysem vezetnek a kívánt eredményhez. • Az erőfeszítésre vonatkozó hiedelmek: az személy úgy érzi, hogy a cél elérése olyan nagy erőfeszítésbe kerülne, amire ő nem hajlandó • Tehetetlenség hiedelmek: a személy úgy érzi, hogy erőfeszítései nem hoznak eredmény a feladat nagyságához mérten
•A motiváció és az érzelem viszonya Buck: az érzelmek a motivációs állapotok egyfajta kiolvasó eszközei.
Motívumok
Érzelmek
Az ingerek általában nem megfigyelhetők
Az ingerek gyakran megfigyelhetők
Gyakran ciklikusan jelennek meg
Általában nem ciklikusan jelennek meg
Energetizálják, irányítják, fenntartják a viselkedést
Befolyásolhatják, vagy akadályozhatják is a viselkedést
A válaszok általában célirányosak
A válasz "belülről" irányított
Motívumként élik meg
Érzésként, érzelemként élik meg
Aktív: aktivizálják a szervezetet, például Passzív: inkább a környezet hatásaira a belső feszültség csökkentése adott reakciók érdekében
