ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Vízügyi Iroda – Felszíni Vízvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS:
év:
hó:
nap:
KÜJ: -
Iktatószám:
5824-12/2012.
Hiv.szám:
-
Előadók:
dr. Horváth Cecília/ Hornyán Sándor/ Tarjányi István/ Takácsné Németh Éva/ Herczeg Zoltán/ Reményi Tamás
Melléklet:
-
Tárgy:
Vízikönyvi szám:
KTJ: Écs – Önkormányzat – Écs és térsége szennyvíz-tisztító telepének korszerűsítése és bővítése - vízjogi létesítési engedély -
Écs-5. Nyúl-13 Pannonhalma-18 Ravazd-11 Tarjánpuszta-1 Győrasszonyfa-2 Győrság-5 Pér-13 Mindszentpuszta-1 Pázmándfalu-8 Nyalka-3 Táp-4
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Écs Község Önkormányzata (Székhely: 9083 Écs, Fő út 94.) részére a KEVITERV PLUSZ Kft. 12-1168-07 tervszámú tervdokumentációja alapján, az écsi 032/3 hrsz-ú ingatlanon tervezett, az alábbiakban részletezett, az écsi szennyvíztisztító-telep korszerűsítése és bővítése során épülő vízilétesítményekre az alábbi vízjogi létesítési engedélyt adja: Szennyvíztisztító telep: A tervezett fejlesztés után az écsi szennyvíztisztító telep kapacitása: - hidraulikai szennyvíztisztító kapacitás: 2.500 m3/d; óracsúcs: 250 m3/h - mértékadó biológiai terhelési kapacitás: 21.826 Leé Épülő és átalakításra kerülő műtárgyak, berendezések: Homokfogó: (meglévő műtárgyban tervezett gépészet) ÁVM típus 25 m3 térfogat zsírfogóval FLYGT DP3068 MT472 típusú homokszivattyúval (Q = 3 m3/h, H = 5 m, P = 1,5 kW)
2 Beépítve: 1 + 1 db Homokvíztelenítő:
(tervezett) ÁVM-GVh-6zs típus névleges teljesítménye: 4,0 m3/d V = 0,4 m3 Beépítve: 1 db
Zsírtartály:
(tervezett) egyedi-műanyag V = 1,0 m3
Előszelektor medence:
(meglévő műtárgyban tervezett gépészet) V = 43 m3 FLYGT SR4620 típusú búvárkeverővel Átmérő: Ø219 Fordulat: 1370/min. Beépítve: 1 db
Anaerob medence:
(meglévő műtárgyban tervezett gépészet) V = 270 m3 FLYGT SR4640 típusú búvárkeverővel Átmérő: 370 mm Fordulat: 705/min. Beépítve: 1 + 1 db
Anoxikus I. medence:
(meglévő műtárgyban tervezett gépészet) V = 270 m3 FLYGT SR4640 típusú búvárkeverővel Átmérő: 370 mm Fordulat: 705/min. Beépítve: 1 db
Anoxikus II. medence:
(tervezett műtárgy és gépészet) V = 2 x 500 m3 2 db FLYGT SR4410 típusú búvárkeverővel Átmérő: 1400 mm Fordulat: 38/min. Beépítve: 1 + 1 db Üzemi: + 1 db Levegőztető elem (tervezett) Típus: FLYGT Sanitaire WE M9” Beépítve: 40 + 40 db
Levegőztető I. medence:
(tervezett műtárgy és gépészet) V = 2 x 1230 m3 FLYGT Sanitaire levegőztető elemmel (2 x 390 db) 2 db FLYGT PP4630 típusú szennyvíz-recirkulációs szivattyúval (Q = 2 x 165 m3/h, H = 0,5 m, P = 1,5 kW) Beépítve: 1 + 1 db + 1 db
Osztómű:
(tervezett) Anoxikus I. medencében elhelyezve acélszerkezetű
Levegőztető II. medence:
(meglévő műtárgyban tervezett gépészet) V = 2 x 290 m3 FLYGT Sanitaire levegőztető elemek (130 + 175 db) 2 db FLYGT NP3085 MT463 típusú szennyvíz-recirkulációs
3 szivattyúval (Q = 50 m3/h, H = 2,5 m, P = 1,3 kW) Beépítve: 2 db + 1 db Utóülepítő medencék:
(meglévő műtárgyban tervezett gépészet) Meglévő közbenső és meglévő utóülepítőben Alapterület: 8 x 25 m és 6 x 25 m Meglévő, átalakított kotrószerkezettel.
Fúvógépek:
Tervezett (meglévő műtárgyhoz): Aerzener GM7L – 1 db 458 m3/h – 700 mbar Aerzener GM30L – 3 db 1657 m3/h – 600 mbar
Alu-só adagoló:
Tervezett Típus: ProMinent GALA 0413PPEQ: 0-12,3 dm3/h Beépítve: 1 db
Vegyszertartály:
Tervezett Típus: ProMinent V = 1 m3 (kármentővel)
Víztelenített iszap tároló:
450 m2 (meglévő) + 145 m2 (bővítés)
Befogadó: A tisztított szennyvizek befogadója a Nagy-Pándzsa-ér 17+297 szelvénye, amely nem változik a szennyvíztisztító telep korszerűsítése, bővítése során. II. A kivitelezés során az engedélyesnek be kell tartani az alábbi hatósági előírásokat: 1./ Az eljáró hatóság előírásai: 1. A szennyvíztisztító telepi átalakítás és korszerűsítés munkálatait úgy kell végrehajtani, hogy az a szennyvíztisztító telep működésében zavart ne okozzon. 2. A kivitelezést környezetszennyezést kizáró módon kell végezni, az esetleges havária eseményeket a Felügyelőség részére az azonnali kárenyhítés megkezdése mellett haladéktalanul be kell jelenteni. 3. A tisztítótelepről a Nagy-Pándzsa-ér 17+297 szelvényébe bevezetett tisztított szennyvíz minőségének a következő határértékeknek kell megfelelni: Kapacitás /Leé/: 21.826, azaz 10.001 és 100.000 között Technológiai határérték: Dikromátos oxigénfogyasztás KOIk Biokémiai oxigénigény BOI5 Összes lebegőanyag (öLA) Összes foszfor (öP) Összes nitrogén (öN) Összes nitrogén (öN)
125 mg/l 25 mg/l 35 mg/l 2 mg/l 15 mg/l 25 mg/l
(május 1-jétől november 15-ig) (november 16-tól április 30-ig)
Területi kibocsátási határérték, közvetlen bevezetés: pH 6-9,5 Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok) * 10 mg/l Aktív klór** 2 mg/l * Állati és növényi zsiradék esetén a határérték háromszoros. ** A határérték ötszörös a közegészségügyi hatóság elrendelése alapján. Egyedi határérték, közvetlen bevezetés: Ammónia-ammónium-nitrogén
10 mg/l
4 4. Az építési munkák befejezése után a szennyvíztisztító telepen 6 hónapos próbaüzemet kell tartani. A próbaüzem indítását hatóságunknak előzetesen be kell jelenteni. 5. A próbaüzem befejeztével, attól számított 1 hónapon belül a telep üzemi kárelhárítási tervét aktualizálni kell, és az átdolgozott tervet jóváhagyásra hatóságunkhoz be kell nyújtani. 6. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2012. április 24-én kelt 0905-1/2012. számú befogadói nyilatkozatában foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. 7. A hulladékok gyűjtése a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró, további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve történhet, további hasznosításukról vagy ártalmatlanításukról erre, a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező kezelőnek történő közvetlen átadással kell gondoskodni. 8. A létesítmény üzemelése közben be kell tartani a technológiai utasításokat, megelőzve a panaszra okot adó bűzkibocsátást. Ellenkező esetben a telephelyet diffúz bűzforrásként kell bejelenteni. 9. A munkavégzés során ügyelni kell arra, hogy a munkagépekből kenő és/vagy üzemanyag elfolyás, elcsöpögés ne történjen. 10. A munkavégzés során tilos a talaj és talajvíz káros szennyezéssel történő veszélyeztetése. 11. Az építési munkák során fellépő környezeti zajkibocsátás ügyében - az építési munkák időtartama alatt - a zajvédelmi hatósági jogkört az illetékes kistérség székhelye szerinti jegyző gyakorolja a 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet 4.§ (1) a) pontja alapján. 12. A már kialakított létesítmény használatának megkezdését követő 30 napon belül a tényleges zajkibocsátást és a zajvédelmi hatásterületet mérési jegyzőkönyvben dokumentálni kell. Amennyiben a létesítmény zajvédelmi hatásterülete érint zajtól védendő területet illetve épületet, úgy a 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet 10.§ szerint kell eljárni. 2./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája VIII-P001/1940-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalása előírásait: - A földmunkák csak folyamatos régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) mellett végezhetőek! - Az előkerülő régészeti emlékeket fel kell tárni. - A régészeti tevékenység végzésére a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult. (9021 Győr, Széchenyi tér 5.) 3./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Győri, Pannonhalmai, Téti Kistérségi Népegészségügyi Intézete VIII-R-049/02523-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a vízjogi létesítési engedély kiadásához közegészségügyi szempontból feltétel nélkül hozzájárult. III. A létesítmény átadás-átvételét követően, a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt, vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani a vízügyi hatósághoz, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletekkel felszerelve. A vízjogi üzemeltetési engedély kérelemhez csatolandó tervdokumentációnak tartalmaznia kell a megépített és átalakított műtárgyak, valamint a beépített berendezések pontos műszaki paramétereit, típusát, teljesítményeinek adatait, valamint a Próbaüzemi zárójelentést, a Végleges kezelési és karbantartási utasítást, valamint a szennyvíztisztító telep Üzemeltetési szabályzatát. A dokumentációhoz csatolni kell a megvalósulási dokumentációt, vagy a létesítési engedélyes terv szerinti megvalósulást igazoló felelős kivitelezői nyilatkozatot. Amennyiben a vízimunka elvégzése, illetve a vízilétesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a vízügyi hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. IV. A vízjogi létesítési engedély e határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 évig hatályos. A létesítési engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására, illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy
5 jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése, illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. V. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt Écs-5, Nyúl-13, Pannonhalma-18, Ravazd-11, Tarjánpuszta-1, Győrasszonyfa-2, Győrság-5, Pér-13, Mindszentpuszta-1, Pázmándfalu-8, Nyalka-3, Táp-4 számokon a vízikönyvbe bejegyzi. A tervdokumentáció az Écs-5 vízikönyvi számhoz tartozó, 1738. számú okirattári csomagban kerül elhelyezésre. VI. E határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 18.000.- Ft, azaz Tizennyolcezer forint, melyet az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10033001-0171189900000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell.
INDOKOLÁS Écs község önkormányzata nevében a KEVITERV PLUSZ KOMPLEX VÁLLALKOZÁSI Kft. nyújtott be vízjogi létesítési engedély iránti kérelmet az écsi szennyvíztisztító-telep korszerűsítése és fejlesztése során tervezett műtárgyakra. Kérelme benyújtásával egyidejűleg megfizette az eljárásért fizetendő 36.000.- Ft. igazgatási szolgáltatási díjat. A hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 29.§ (3) bekezdés b.) pontja alapján értesítette az eljárás megindításáról az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot, továbbá a Pannon-Víz Zrt-t. Részükről az eljárás folyamán – az alább részletezetteken kívül - külön észrevétel nem érkezett. A hatóság megkereste az érintett szakhatóságokat, melyek az alábbiak szerint nyilatkoztak: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Győri, Pannonhalmai, Téti Kistérségi Népegészségügyi Intézete VIII-R-049/02523-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a vízjogi létesítési engedély kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból – külön előírások tétele nélkül – hozzájárult. Indokolásában megállapította, hogy a dokumentáció megfelelt a hatályos ágazati jogszabályokban előírtaknak. Állásfoglalását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010.(XII.27.) Korm. rendelet 11. §, 19.§ (1) bekezdés és 3. számú mellékletében biztosított jogkörben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44.§, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. Korm. rendelet 32./E.§ (3) b.) pontja alapján adta ki. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája VIII-P001/1940-2/2012. számú állásfoglalása előírásait a hatóság a rendelkező részben foglaltak szerint rögzítette. Lelőhely azonosító: 1675. Az örökségvédelmi szakhatóság indokolásában megállapította az alábbiakat: „A csatolt engedélyezési tervdokumentáció áttanulmányozását követően megállapítottam, hogy a tervezett beruházás nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 19.§ (2) bekezdése szerint a régészeti örökség elemei a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. 22.§ (1)-(2) bekezdése értelmében a fejlesztésekkel és beruházásokkal veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (a továbbiakban: megelőző feltárás). A régészeti érintettség mértékétől függően a hatóság régészeti megfigyelést (szakfelügyeletet) írhat elő. A tervezett földmunkákkal érintett régészeti objektumok védelmét – jelenlegi adataink szerint – elsődlegesen a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) megfelelően biztosítja. A Kötv. 7.§ 21. pontja szerint Régészeti megfigyelés a földmunkával járó fejlesztések, beruházások régészek által a
6 helyszínen történő folyamatos megfigyeléssel kísérése és annak dokumentálása, ami azonban nem terjed(-het) ki régészeti jelenségek nagytömegű feltárására. Amennyiben régészeti emlékek kerülnek elő, úgy a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) ellátása nem szolgálja kielégítően a lelőhely védelmét, így a további régészeti tevékenységet a megelőző feltárásra vonatkozó szabályok szerint kell folytatni. A megelőző feltárásra vonatkozóan írásbeli szerződést kell kötni (Kötv. 22.§ (3) bek.) és az csak jogerős feltárási engedély birtokában végezhető (Kötv. 20.§ (1) bekezdés). A régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) és az előkerülő régészeti emlékek megelőző régészeti feltárásának költségeit a beruházó köteles viselni, mivel a Kötv. 19.§ (3) bekezdése szerint a régészeti feltárások költségeit annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. A Kötv. 23.§ (2) bekezdése kimondja, hogy a megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben a Hivatal álláspontja az irányadó. Mindezek alapján, mivel a munkát nyilvántartott régészeti lelőhelyen végzik és régészeti emlékek előkerülése várható, szakhatósági állásfoglalásomat a fenti feltételekkel adtam meg. Felhívom a figyelmet, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv) 24.§-ában foglaltak értelmében amennyiben az építkezés során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz, valamint az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni, továbbá a helyszín és a leletek őrzéséről gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82.§ (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI. 18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után! Szakhatósági állásfoglalásom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44.§ (1) bekezdésén, hatásköröm a 324/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 6.§ (1) bekezdésén, illetékességem az 1. számú mellékletén alapul.” A műszaki tervdokumentáció és a hatóság Vízikönyvi Okirattárában fellelhető iratok alapján megállapíthatóak az alábbiak: Écs és térsége szennyvízkezelése az écsi tisztítótelepen történik. A térségi szennyvízcsatornázásra és tisztításra a hatóság 5526/2002. számú határozatával adott vízjogi üzemeltetési engedélyt, mely módosításra került a 25.266-4/2003. és a H-1598-5/2008. számú határozattal került módosításra. Az engedély 2013. január 31-ig hatályos. Az écsi tisztítótelepről elfolyó tisztított szennyvíz befogadója a Nagy-Pándzsa 17+297 szelvénye, melynek kezelője az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Az Igazgatóság 0905-1/2012. számú nyilatkozatában a tisztítótelep fejlesztéséhez hozzájárulását adta, mivel a telep névleges 2500 m3/d kapacitása, és a bevezetés módja a fejlesztés után sem változik. A tervezett munkálatokat kérték a munkakezdés előtt a Rábai Szakaszmérnökségre bejelenteni. (9025 Győr, Szarvas utca 4. Tel: 96/500075). A szennyvíztisztító telep bővítésének és rekonstrukciójának előzetes vizsgálati eljárása 2010-ben lezárult (H-11671-21/2010. számú határozattal), és megállapításra került, hogy a tevékenység jelentős környezeti hatást nem okoz, a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. A benyújtott tervdokumentációt áttanulmányozva megállapítható, hogy a korszerűsített (bővített) szennyvíztisztító telep az érvényes műszaki előírásoknak megfelel. A jogszabályban előírt élővízbe kibocsátott tisztított szennyvíz minőségi paramétereket a tervezett és kiépülő szennyvíztisztítási technológia várhatóan biztosítani fogja, a tényleges tisztítási hatásfok az előírt próbaüzem alatt kerül megállapításra. A kérelmező a hatóság felhívására benyújtotta a beépíteni kívánt műtárgyakra vonatkozó ÉME engedélyt teljes terjedelmében, továbbá az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság fentebb hivatkozott befogadói nyilatkozatát. A tervező becsatolta a Pannon-Víz Zrt, mint a tisztítótelepet jelenleg is üzemeltető szervezet 2012. március 30-án kelt PV/787-1/2012/7000. számú közmű üzemeltetői nyilatkozatát. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság továbbá – a hatóság kérésére – 869/2012. számú iratában állásfoglalást adott ki arról, hogy a Nagy-Pándzsa vízfolyás a 17+297 fm szelvényében – tehát a bevezetésnél – nem minősíthető időszakos vízfolyásnak, a jelenleg rendelkezésre álló, VITUKI által készített besorolástól eltérően. A vízfolyás itt állandóan rendelkezik vízhozammal, a jelzett szelvény feletti területről mindig kap utánpótlást, melynek minimális mértéke néhány l/s-ra tehető. Fentieket mérlegelve a Nagy-Pándzsa ezen szelvényében állandó vízfolyásnak tekinthető. A tervező becsatolta továbbá a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 13. számú melléklete alapján
7 összeállított, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához szükséges kitöltött adatlapot, amelyet áttanulmányozva felszíni vízvédelmi, felszín alatti vízvédelmi, hulladékgazdálkodási, levegőés zajvédelmi és természet- és tájvédelmi szempontból megállapítható, hogy a tervezett beruházással jelentős környezeti hatások nem feltételezhetők az alábbiak szerint: Hulladékgazdálkodás: A dokumentáció az Écs, 032/3 hrsz-ú telephelyen meglévő szennyvíztisztító telep szennyvíztisztításának bővítésére, a technológia korszerűsítésére, ill. a próbaüzemre vonatkozik. Az építés során keletkező hulladékokról építési hulladék tervlap került csatolásra. Levegő- és zajvédelem: Levegőtisztaság-védelem Az építési tevékenység a közvetlen környezet potenciális porszennyezésével jár. A szállító járművek kipufogógáza az érintett területeken többlet légszennyezést okoz, de káros (határértéket meghaladó) immisszió a jelentős hígulás következtében nem lép fel. A technológiai utasítások betartásával a bűzkibocsátás is minimalizálható. A telephelyen bejelentés-köteles pont- és diffúz forrás nem üzemel. Zajvédelem: Az Écs Község külterületén található szennyvíztelep korszerűsítéséhez zajvédelmi szempontból hozzájárulnak. Természet- és tájvédelem: A beruházással érintett terület nem védett és nem része sem a Natura 2000, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. Fentiek alapján a vízjogi létesítési engedély kiadása táj- és természetvédelmi szempontból nem kifogásolható. Felszín alatti vízvédelem: A vizsgálattal érintett terület a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján „2a” érzékeny területnek minősül. A tervezéssel érintett ingatlan - a H-11261-2/2008. számú nyúli vízbázis hidrogeológiai védőidomait és védőterületeit kijelölő határozat szerint – nem esik vízbázis védőterületre. A földtani közegre és a felszín alatti vizekre tárgyi tevékenység nem gyakorol jelentős hatást. Felszíni vízvédelem: A tervezett beruházás felszíni vízvédelmi érdekeket nem sért, a tervezett fejlesztés után a szennyvíztisztító telep várhatóan alkalmas lesz a szennyvíz szennyezőanyag tartalmának megfelelő minőségűre történő tisztítására, majd a tisztított szennyvíz a Nagy-Pándzsa-ér 17+297 szelvényébe történő határérték alatti bevezetéséhez. A beruházással érintett Écs 032/3 hrsz-ú ingatlan (kivett telephely) a kérelmező önkormányzat kizárólagos tulajdonát képezi. A fentiek alapján megállapítható, hogy tervezett vízilétesítmények megvalósítása, az előírások betartása mellett vízgazdálkodási érdeket nem sért, a kérelem megfelel a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet előírásainak, ezért a határozat rendelkező részében foglalt tartalommal a hatóság a vízjogi létesítési engedély kiadásáról döntött a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § (1) bekezdése valamint 29.§-a alapján. A kibocsátási határértékek közül a KOIk, BOI5, összes lebegő anyag tekintetében a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet (továbbiakban Hr.) 1. számú melléklete I. részében a 10 001 – 100 000 Leé közötti technológiai követelményei figyelembevételével, a pH, szerves oldószer extrakt (olajok,
8 zsírok), aktív klór tekintetében a Hr. 2. számú melléklete 4. Általános védettségi kategória befogadóira vonatkozó területi kategória figyelembevételével kerültek meghatározásra. Számításba kellett venni továbbá, hogy Écs település a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló a 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet Melléklete „A” része szerint nitrátérzékeny területen található, ezért az összes nitrogén és az összes foszfor tekintetében is a Hr. 1. számú melléklete I. részében a 10 001 – 100 000 Leé közötti technológiai követelményei figyelembevételével kellett megállapítani. Az ammónia-ammónium-nitrogén kibocsátásra a Hr. 3.§ (1) bekezdés és 6. § alapján a hatóság egyedi határértéket állapított meg, mivel a szennyvíztelep tisztított szennyvíz bebocsátási pontja Nyúl üzemelő vízbázis védőterületének határán helyezkedik el, és az ivóvíz minőségének védelme indokolttá teszi a területi határértéknél szigorúbb egyedi határérték megállapítását. A 240/2000. (XII.25.) Kormányrendelet szerint a település területe nem érinti érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területét. A kibocsátási határértékek megállapításánál figyelembe lett véve az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2012. április 13-án kelt 869/2012. számú állásfoglalásában foglaltak is, miszerint a NagyPándzsa vízfolyás a 17+297 fm szelvényben állandó vízfolyásnak tekinthető. A kárelhárítási terv aktualizálására vonatkozó előírás a 90/2007. (IV.26.) Kormányrendelet alapján történt. A hatóság határozatát a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) 28-29.§§-aiban, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996.(VI.13) KHVM rendeletben és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996.(V.22) Korm. rendeletben foglaltak alapján hozta meg. A hulladékkal kapcsolatos előírást a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet alapján írta elő a hatóság. A próbaüzemre vonatkozó előírásokat a hatóság a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 3.§ (9) bek. c.) pontja és (11) bekezdése alapján fogalmazta meg. A vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10. § (3) és (4) bekezdései rendelkeznek. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. § (1) bekezdés alapján tájékoztatta, a fellebbezés jogát a hivatkozott törvény 99. § (1) bekezdése biztosítja. A hatóság határozatát a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 5/B.§-ának megfelelően nyilvánosan is közzéteszi. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2 § (4) bekezdése alapján határozta meg. A hatóság hatásköre a 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdésén, illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete IV/1./A. pontján alapul. Győr, 2012. június 14.
Dr. Buday Zsolt s.k. igazgató
