Visszhang A Kosztolányi Dezsõ Általános Iskola hivatalos lapja 2006. május - június
“... Szövi koszorúját az örök Természet, Tegnap csupa virág, ma kalász, ha nézed, Gondja van nem csak a vadgalambbúgásra, Hanem kalászdöntõ víg kaszafenésre...”
(Tóth Árpád: Június - részlet) E számunk tartalmából: Kosztolányi napok Klasszikus mesék S további élménybeszámolók, versek, írások... Kellemes idõtöltést kívánunk!
KOSZTOLÁNYI NAPOK A 2006. évi Kosztolányi napok, minden eddigi versenyt felülmúltak. A tanárok rengeteget készültek többnél több érdekes és mókás feladattal. A felsõs osztályok az iskolában tanított összes tantárgyban összemérték tudásukat, logikájukat, fantáziájukat, kreativitásukat hol csapatban, hol pedig egyedül. Az alsó tagozatosok kézmûves foglalkozásokon vehettek részt. Gyertyaöntés, agyagozás, gyöngyfûzés, gipszfestés, kavicsfestés tésztakép készítés, különféle anyagokból tündérkészítés, és sok más tevékenység szerepelt a választható palettán. Én, e cikk írója (Marton Tamás) informatika és magyar tantárgyakban vesenyeztem. Az informatika vesenyt Miklós bácsi vezette. Két feladatsorral készült, egy elméleti és egy gyakorlati feladatsorral. Az elméleti feladatot a lapon, a gyakorlatit pedig a tanár által kijelölt gépeknél kellett megoldani. Ezen a versenyen harmadik lette,. A másik verseny, amin részt vettem a magyar verseny volt. Ennek alkalmából írtam ezt a cikket. Különbözõ feladatok valóságos hada várt minket. Különféle rejtvények, kérdéssorok, feladványok. Az elsõ feladat az volt, hogy találjunk ki csapatnevet. Ez még nem is lenne olyan nehéz, de utána még egy néhány soros verset is írni kellett hozzá. Mi, a csapat négy tagja: Baski Regina, Bányai Klaudia, Szebeni Annamária és én, itt törtük a legjobban a fejünket. Ám a többi feladat sem volt könnyû. A vége felé activityt játszottunk és a nehezebb kategórában könyvcímeket kellett kitalálni. Ebben diadalmaskodtunk. A versenyt megnyertük, egyetlen feladat maradt hátra, ez a cikk. Ha ezt jól teljesítjük, tényleg mi nyerünk. Remélem a jövõ évi Kosztolányi napok még ezt is felülmúlják. Álljon itt ízelítõül egy feladat, melyet meoldottunk. A képekhez nekünk kellett szöveget írni. “Drágám, te úgysem férsz az ernyõ alá. Inkább átadom a jobb testi viszonyoknak.”
“10 éve nyújtózkodunk, már csont és bõr vagyok. A kezem is kifér.” “Te mondtad, hogy legyek odaadó!”
Marton Tamás 7. b
EREDEI ISKOLA: KINCSESBÁNYA (6.A-8.B) Már nagyon vártam az erdei iskolát, jobban mint tavaly. Rögtön az elsõ nap túráztunk. Egy gáton, dombon és egy kisebb tanyán kellett átvágnunk, hogy elérjük Fehérvárcsurgót. Valaki focizott, valaki fagyizott ott. Keveset maradtunk, mert közel volt a vacsora ideje. A második nap Majkpusztára mentünk, ahol volt egy tó. Utána kaptunk egy idegenvezetõt, aki bemutatta a kamalduli remeteséget. 1 óra múlva mentünk Tatára, ahol láttuk az Öreg-tavat, és az Öreg-várat. Utána egy parkba mentünk, aztán szabadok voltunk. Harmadik napon a 8. osztály Veszprémbe ment, a 6. osztály pedig a táborban maradt, mert mi már 2005-ben voltunk ott. Ebéd után Fehérvárcsurgóra mentünk volna, de esett az esõ, így tehát maradtunk. Fél órás pihenõ után matekoztunk majd játék következett. Csütörtökön Pákozd és Székesfehérvár volt az uticél. Gyorsan elröpült ez a hét de sok-sok élménnyel tértünk haza.
Jászai Attila
TÁBOR Amikor megtudtuk, hogy táborba megyünk nagyon örültünk, mert végre együtt lehetett utoljára az osztályunk. Tudtuk, hogy nem egyedül megyünk, hanem a 6. a-sokkal, ezért jól kellett viselkednünk, hogy a jó példát lássák. Mikor megérkeztünk Kincsesbányára, megismerkedtünk a szállást vezetõ úrral, aki elmondta a szabályokat, és bemutatta a szobákat. Miután elhelyezkedett mindenki elmentünk fagyizni Fehérvárcsurgóra, ami nagyon
kedves kis falu, és a fagyijuk is nagyon jó. Második napon Majkra látogattunk el, ahol a remetelakokat néztük meg. Ebéd után Tatára utaztunk busszal, ahol végre láttunk egy kis életet. Szerdán csak mi mentünk Veszprémbe a 6-oskok nélkül. Megnéztük az állatkertet. Mikor hazaérkeztünk, mindenki megtalálta a maga szórakozását. Mi kártyáztunk a hatodikosokkal. Nagyon jól megismertük õket, hiányozni fognak ezek a jó kis römipartik. Este állandóan a tanárok agyára mentünk, mert mindig járkáltunk, kiabáltunk, sikítoztunk. Már meg is mondták nekünk, hogy ha nem fejezzük be, hazaküldenek! Hát igen, ez volt a bûvös szó: “haza menni”, mert senki nem akarta otthagyni az utolsó közös táborunkat. Na persze reggel már nem voltunk annyira éberek, mint este...
Najdeh Nóra
ERDEI ISKOLÁNK -kicsit másképp- (részlet)
Elsõ napunk ünnepére, A kipakolás örömére, Elértünk mi Fehérvárra, A nagy meleg boldogára, Sajnos kicsit kifáradtunk, Ezért egy jót fagyiztunk. Másnap Majkra mentünk, Ott is fagyit ettünk, Jó volt ott a templomi ének, Régi lakja a remetéknek, harang helyett zenebona, De a “bim-bam” is jó lett volna.
Veszprém jött a harmadik napon, A reggel sem volt jó nagyon, Az állatkertben elkezdett zuhogni, Így inkább elmentünk vásárolni, Buszon is jó volt az alvás, Bár este Gyöngyi néni nem volt hálás.
Böröcz Pálma
? ém t! r s k og odá f as al gn szuv i S og la af e ex zi ind gelõ t e iér t m M er M -
-H
o m nna es n sz le ir he õl t jö me tt gi -K em sm öz be ern el rõ rt i a l. ?
a
n. T
ba tag
gy
ke
a láln
i k! áz yú yh t Úl sen n ba az nc n tá ni sz be en po Eb sb ká r! ve ly õú le s ke - F hú zé ? s úk a ely ty k t, ér szé - M van
t! itó ajt: a y : v n k si ne óh gy g a tõt. dõs zok e l fels o i r í z a üd szo ho enü ván üveg alabb meg lmetl a t ék ia én re a f egre it tü nél! õsb n a j k s ic et üv te nd ! mo z az ebb k n jöh lok Két t ndu Az igyáz idõs igazá ik: i z em r ás ,v itt ikor a st má e a m r el s j d o o Mir , akk ara , am - M z - M öt év s ed elik esk g e Elt a id -H
y Eg bb tö
y íg y el od m at t, ”. ph és k e et s ka e rd r eg hi t ke “M y p: eg ge é ka !” ad es t el el le et i f “F ve m le nyé rf l: fé szó áz e sz az
p na ás M y
og
h z,
a y et eg t. h e l m ? er y i le og roln tõ volv h z re õ, sá es ed t vá egv egy k e m z es er leh laki ves k s r i a s e sz ket a v d, é g M é e n ha ver em. msz n y r o g . Ö fe , ké sz m l a û r n te né ér ön sze p jö y m e eg lna -N on , ho y ag itát - N mb o tr
-V
oz ály ! d ka él g a legy o l ta do ét ocis k f k ? sa y jó dig d. c e a g d p ge n, ho - És t láb é ké - T bba a -A
P ör Ké éte - T öse rek r b el t v eg elé je ag y p se y po a v n mi feh hár end nd ér b é eg et? ort glõ b y. Sz - ké - m e: ín rd ond va k i a p ja. va gy incé ok r. .
Kati néni
KLASSZIKUS MESÉK Kedves Gyerekek! Az egyik legkedvesebb könyvemrõl írok most nektek. Ez egy mesekönyv, amelyet az apukámtól kaptam a születésnapomra. Címe: Klasszikus mesék. Ennek a meséit olvasva a régi szép Meseországba repülhetünk vissza. Itt sárkányok röpködnek, világszépek a királykisasszonyok, és furfangosak a szegénylegények. Felbukkan néhány manó és törpe is. Több mesébõl álló fantasztikusan jó és érdekes könyv. Ajánlom minden gyereknek, aki szeret olvasni, és a mese világában elmerülni.
Varnyú Dorina 4. b
”ITT AZ ÍRÁS FORGASSÁTOK” címmel nyílt meg a Magyar Nemzeti Múzeumban az a kiállítás, mely az Oroszországból visszahozott sárospataki könyveket mutatja be. A könyvek a sárospataki református kollégium könyvtárából valók, melyek a második világháború idején kalandos utat tettek meg. A gyûjtemény legértékesebb részét biztonsági okokból Budapesten, a Nemzeti Bank széfjében helyezték el. 1945-ben a szovjet csapatok ezeket magukkkal vitték, bár a hivatalos álláspont az volt, hogy a németek vitték el 1944-ben, és a szovjet csapatok Berlin közelében találtak rájuk. A kötetek a Nyizsnyij Novgorod-i Múzeumba, majd a megyei könyvtárba kerültek. Csak feldolgozásukkor derült ki, hogy honnan is származnak, ugyanis minden könyvben benne volt a pataki könyvtár pecsétje. A visszakerült 135 könyvbõl 96 latin, 33 magyar, 6 német nyelvû. Témájukat tekintve jogi, orvosi, útleíró mûvek, imádságos könyvek és vannak köztük õsnyomtatványok is. Kati néni
MESEORSZÁG Biztosan nem hallottatok Meseországról, pedig létezik. Meseország mindig változtatja a helyét, ezért most se tudom, hol helyezkedik el. Ezt az országot a gyerekek találták ki. Itt minden a gyerekek szórakoztatására szolgál. A vidámparkban minden ingyenes, a pincérek bohócok, akik állandóan lefejelik a deszszertet. Meseországnak egy jelentõs hegye van, az Üveghegy. Tengere az Óperenciás-tenger, melyben csokicápák úszkálnak, akiket a mézeskalácsházban élõ boszorkány varázsolt el. A kis hableány építtetett magának egy akváriumot a partra, hogy mindig láthassa szerelmét. Azok a gyerekek, akik álmukban elutaznak Meseországba, azok ingyen és bármikor ehetnek és ihatnak kólát, hamburgert, fagyit és még sok más finomságot. Ha kedvet érzel ellátogatni Meseországba, csak gondolj kedvenc mesédre elalváskor, és hopp, már Meseországban is vagy.
Tóth Bianka 4. b
A HÁROMFEJÛ KITTÓ Tegnap fura álmom volt, egy aranyos sárkányt láttam. Hogy, hogy nézett ki? Hát most elmodom! Három sárga fején öt szeme van. Mindegyik fején két-két szarv nõtt. Öt lábán három ujj látszódik. Narancssárga és zöld a teste. mellkasán és a lába tetején szívecskék piroslanak. Elsõ látásra egy kicsit félelmetes, de velem nagyon kedves volt. Mindig vidám, nevetõs kis szerzet, aki csak egy dolog miatt szomorkodott egy kicsit: hogy neki nem lehet családja. Azt mondta, hogy ha találok neki egy hozzáillõ párt, akkor teljesíti három kívánságomat. Megígértem neki, hogy segítek, és ettõl nagyon boldog lett. Ekkor riadtam föl az óra csörgésére, és szomorúan állapítottam meg, hogy mindjárt indulnom kell az iskolába. A kis barátomat azóta sem láttam többé.
Kertesi Anita 4. b
MIT TENNÉK, HA ÉN LENÉK A POLGÁRMESTER? Mostanában sokat gondolkodtam azon, hogy mi legyen a foglalkozásom, ha felnövök. Sok szép foglalkozásról hallottam már, de egyiket sem tudtam úgy elképzelni, mint a jövõbeli munkám. Azonban néhány napja minden megváltozott. Ugyanis anyukám mesélt nekem arról, hogy milyen is egy polgármester. Tisztelettel beszélt a szakmáról, és azt hiszem, ez fogott meg benne a legjobban. Így elhatároztam, hogy polgármester leszek. Hiszen így egy csomó szép dolgot tovább fejlesztenék, és rengeteg új vállalkozásba kezdenék bele. Elõször is térfigyelõ kamerákkal szerelném fel a lakótelepi házakat, mert jó néhány autót elloptak már a környékrõl. Aztán szigorúbban venném a szemetelést, és a kutyatartóknak javasolnám, hogy csak a kijelölt területekre vigyék el a kutyust. Azt is megfontolnám, hogy ne fessünk-e föl még több zebrát, mert nem egyszer velem is elõfordult, hogy szabálytalanul közlekedtem, fõleg a Dési Huber utcán, ahol csak nagy ritkán lehet gyalogátkelõhelyre lelni. Az iskolák környékén lévõ zebrákhoz sárga villogót szerelnék, hogy az autósok már messzirõl észrevegyék, és idejében tudjanak fékezni, mert van egy olyan megérzésem, (talán nem alaptalan,) hogy a reggeli kapkodás során az ember kevesebb figyelmet szentel a kreszre, és már nem tud idejében lefékezni. Meggyõzõdésem, hogy az egyik osztálytársamat is így ütötték el, de szerencsére nem szenvedett maradandó károkat. Aztán építtetnék egy lakótelepi sportcentrumot, ahol kicsik és nagyok egyaránt találhatnának maguknak való sportot. Lenne konditerem, fallabda, aerobic, különféle táncok, idõseknek való torna, tenisz, foci és még sok minden más. Egy gyermekmegõrzõt is raknék oda, hogy a szülõk magukkal tudják vinni a centrumba a gyermekeiket. Felújíttatnám a régi mozit, és újra használhatóvá tenném. Megcsináltatnám az elõtte lévõ szökõkutat is, hogy mindenki megcsodálhassa. Az iskolák között több pályázatot is elindítanék értékes nyereményekért, így segítve a diákokat a könnyebb tanuláshoz, szebb iskolához. Több munkalehetõséget teremtenék, azért, hogy kevesebb legyen a koldus. Az iskoláknak egy közös ifjúsági klubot alapítanék, hogy a diákok jobban megismerhessék egymást, mint mondjuk egy verseny keretén belül. A mûvelõdési házban minden héten egyszer rendeznék kreatív szakkört különféle témakörökkel. Az iskolák között többféle versenyt is rendeznék, mint például a sakkversenyt, versfelismerési versenyt, gátfutást, röplabdát, teremhokit, asztaliteniszt, tollast és teniszt. Legvégül pedig akadálymentessé tenném az utakat és gondoskodnék róla, hogy mindenhova fel lehessen menni babakocsival, illetve kerekesszékkel. Most így ezeket átgondolva már nem is tartom könnyû feladatnak a polgármesterséget. Hiszen annyi minden van, amin változtatnék, hogy félõ, nem jutnék el a munkám végére. Végül is nekem így is tetszik, ahogy van, de azért van rajta mit javítani…
Polgármester leszek Elhatároztam, hogy polgármester leszek. Velem lesz az ész és sok-sok emberem. Akik majd abban segítenek, Hogy emberek jövõje szebb legyen. Nem kell majd nekem semmi más, Csak egy kis támogatás, Amit, ha megkapok, Mindent megváltoztatok. Az emberek, (ha engem látnak,) Örvendezve kiáltanak. De szép lesz majd így az élet, Élek majd, mint hal a vízben. Segítek az embereken, Kedves, kicsiny gyermekeken. Minden jó lesz, minden víg lesz, Ez a gondolat emberré tesz. Mert csak az az ember, ki jól viselkedik, Mások szavában sosem kételkedik. Az tanulja meg igazán, Mi az a talizmán, Amit, ha elhagyunk, Soha vissza nem kapunk. Bármilyen jók leszünk, Vissza nem szerezhetünk. S aki a szívébe lát, Tudhatja jól; ez a barátság. S ezt tudja az az ember, Kinek neve polgármester.
Baski Regina 7. b
IDÕUTAZÁS JÓZSEF ATTILA NYOMÁBAN A FERENCVÁROS UTCÁIN (Folytatás) A Haller utcáról A Haller utca a Soroksári és az Üllõi út közötti útszakasz. 1900-ban kapta nevét, Haller János báró nevérõl, aki jelentõs erdélyi politikus és író volt a XVII. században. 1951-tõl Hámán Kató utcának nevezték, majd újra visszakapta 1990-ben eredeti nevét. Korábban Ferencvárosi védgátnak is nevezték. Szerencsés környezetben laknak az itt élõ emberek, mert zöld övezet veszi körül õket. A Haller park fákban és cserjékben gazdag. Gyermekkorában József Attila ezen az utcán is többször sétált. Ma változatos épületeket találunk itt. Jól megférnek egymás mellett a régi, század eleji és a modernebb épületek. Az utca közepén található a IX. kerület kulturális központja, a Ferencvárosi Mûvelõdési Központ. Változatos programokkal, érdekességekkel, kiállításokkal, különbözõ klubokkal várja a felnõtt és diák látogatókat. A Ferenc térrõl ,,A Ferenc tér fölött halványodott az égbolt gyenge pirossága, esteledett. A gyerekek még futkároztak. Az egyik padon öreg utcaseprõ vacsorázott, bicskával hagymát nyesett a sárszínû kenyér mellé. Odébb asszonyok beszélgettek." Ez az életkép A város peremén címû regény egyik részlete, de akár a mai életünkre is jellemzõ lehetne. Ugyanúgy élnek az emberek, mint a regényben, azzal a jelentõs különbséggel, hogy ezt a teret már azóta teljesen felújították. A régi épületeket modern lakóházak váltották föl. A tér neve elõzõleg Franz Platz, névadója ugyanaz, mint akirõl a IX. kerületet nevezték el: I. Ferenc. Fõ utcának is nevezték. József Attila a Ferenc tér 11. számú házában lakott: ,,Ez az irdatlan nagy, Ferenc téri ház volt az elsõ hely, ahol éveken át laktak egyhuzamban.
Pár nap múlva már ismerték a ház minden lakóját, tudták, mi történik a negyven egynéhány ajtó mögött." Itt kezdett a fiatal költõ szenvedélyesen olvasni, vásárolni: Sherlock Holmest és Buffalo Billt. Itt született az elsõ kis verse, amelyet nõvérének írt: Kedves Jocó! ,,De szeretnék gazdag lenni,/ Egyszer libasültet enni.” Vásárcsarnok Közélelmezési Bizottság 1892-ben tervpályázatot írt ki az elsõszámú fõvárosi vásárcsarnok kivitelezésére. A Bizottság hosszas keresgélés után a vámház épülete mögötti sóháztelket jelölték ki az épület helyszínéül. A szakértõk meghatározása szerint az épületnek "tartósnak, takarékosnak és célszerûnek" kellett lennie, a bírálatnál a beépített terület nagyságát, a standok általános elrendezését, a karzatok kialakítását, a lépcsõket és az épületszerkezetet értékelték. A tervkiírás kikötötte, hogy a csarnoképületet tartóváza vasszerkezetes lesz: ennek elsõsorban tûzvédelmi okai voltak, továbbá ez tûnt a leggazdaságosabb megoldásnak is. A csarnoképítés mintájául elsõsorban korabeli német példák lebegtek a megbízók szeme elõtt: mindenekelõtt a késõbbi fõvám téri épülethez hasonló külsejû berlini, lipcsei és frankfurti vásárcsarnoké. A kilenc beérkezett pályázati mûbõl végül Pecz Samu terveit fogadta el a hazai és nemzetközi szaktekintélyekbõl álló zsûri, amely eredetileg három pályamunkát is ez elsõ helyre emelt. Pecz mellett két külföldi csoport is jutalomban részesült: két párizsi építész, Escande és Gourmez, továbbá Anger, Hogner és Preil lipcsei tervezõk munkája is az elsõ helyre került. A hosszas vita után végül Pecz kapta meg az építési engedélyt. A Nagyvásárcsarnok építése 1894-ben kezdõdhetett meg. A két évig tartó építkezést több incidens is megzavarta: A munkában résztvevõ magyar kõfaragók például több hónapig sztrájkoltak, az elleni tiltakozásul, hogy a kivitelezõ cég nagy számú cseh és olasz munkást alkalmazott, csökkentve ezzel a hazai munkások esélyeit. 1896. június 30-án, 10 nappal az épület átadása elõtt a majdnem teljesen elkészült Nagyvásárcsarnokban tûz keletkezett, amely iszonyú rombolást végzett. A tûz okára a közel egy évig tartó vizsgálat sem tudott fényt deríteni. A feltételezések szerint a baleset hátterében emberi mulasztás állt. Tény, hogy a tetõ 50-60 méter hosszan leégett, a keletkezett kárt 50-60 ezer forintra becsülték. Pecz Samu újabb tervet készített a helyreállításhoz, amelynek részét képezte, hogy a korábbinál több tûzcsapot, tetõkibújót és mászólétrát telepített az épületbe. A csarnok megnyitó ünnepségét végül 1897. február 15-én tarthatták meg; ekkor nemcsak a Fõvám téri, hanem - a századelõ Európája és fõleg a Monarchia területén dúló csarnoképítési-láznak köszönhetõen - vele egyszerre megnyíló,
másik négy modern piacépület (a Hold utcai, a Rákóczi téri, a Klauzál téri és a Hunyadi téri csarnokok) megnyitóbeszédét is elmondhatta Bánffy Dezsõ miniszterelnök. A köszöntõ után begurult az épületbe az elsõ tehervonat, és egy nap múlva a Nagyvásárcsarnokban megkezdõdött az élet. József Jolán A város peremén címû könyvébõl tudjuk, hogy a József család, ha tehette ellátogatott ide vásárolni. A ferencvárosi emberek akkor is, most is szeretnek itt vásárolni, mert mindig friss áru kapható és nagy a választék.
A Ferencvárosi pályaudvar
A Ferencvárosi pályaudvar a Könyves Kálmán Körút és a Mester utca által határolt Külsõ-Ferencvárosban található. A Ferencvárosi pályaudvar XIX. szd. második felében és a XX. szd. elsõ felében nagy jelentõséggel bírt. Ez a pályaudvar szolgálta ki a Ferencvárosba található hatalmas élelmiszeripari üzemek, malmok vágóhidak, szeszgyárak, stb. szállítási igényeit is. Napjainkban jelentõsége már kisebb. József Attila saját életrajzában is megemlékezett a ferencvárosi pályaudvarról. Ismeretes, hogy a költõ a Középsõ-Ferencváros különbözõ utcáiban lakott.
Gyermekkorában rákényszerült arra, hogy a pályaudvarról tüzelõt lopjon. Errõl a következõképpen emlékezett meg: ,,tavasztól õszig mezítláb kellett járnom és éppen hõsnek éreztem magam, amikor tüzelõt loptam a ferencvárosi pályaudvaron." A gyermekkor megrázó élményei a napi élelem és tüzelõ megszerzéséért folytatott harc késõbb verseiben jelenik meg.
Írták: Andrási Krisztián, Rucz Ervin, Simon Gábor
VERSENYEREDMÉNYEINKBÕL Alsós szépolvasási verseny 3. osztály I. II. III.
Vida Nikolett Long Erdész Attila
4. osztály I. II. III.
Gogolya Salome Papp Zsanett Jurkievicz Bettina
Alsós helyesírási verseny 4. osztály I. II. III.
Jurkievicz Bettina Szõllõsi Bálint Németh Bence
Alsós népdalverseny 1-2. osztály I. II. III.
Barabás András Balázs Orosz Vivien Bajor Angéla
3-4. osztály I. II. III.
Patkó Dorina Koós-Hutás Édua Sárközy Cecília
Felsõs szépkiejtési verseny 5-6. osztály I. II. III.
Czibula Enikõ Andrási Gergely Kovács Tímea
7-8. osztály I. II. III.
Baski Regina Laib Fruzsina Bóné Barbara
Kerületi mesemondó verseny 1-2. osztály III.
Hóbor Petra
3-4. osztály II.
Szõllõsi Bálint
Kerületi alsós komplex magyar verseny I. II. III.
Jurkievicz Bettina Szõllõsi Bálint Szabó Flóra
Kerületi egészséges életmód verseny (csapat) I.
Balog Eikõ Buruzs Detti Krassói Dalma Medveczki Fanni Szpaszev Petra Varnyú Dorina
Kerületi helytröténeti verseny (csapat) I.
Balog Eikõ Medveczki Fanni Szováti Tímea Varnyú Dorina
Kerületi könyvtárhasználati verseny I.
Bóné Barbara Rimóczi Anna
I.
Járai Csenge Kakasi Dávid
Köszönjük a részvételt azoknak is, akik most nem értek el helyezést! Mindenkinek gratulálunk!
Visszhang A Kosztolányi Dezsõ Általános Iskola hivatalos lapja Megjelenik kétszer egy évben E számunkban közremûködtek: Andrási Krisztián, Baski Regina, Böröcz Pálma, J á s z a i A t t i l a , K a t i n é n i , K e r t e s i A n e t t , M a r t o n Ta m á s , Najdeh Nóra, Rucz Ervin, Simon Gábor, Tóth Bianka, Va r n y ú D o r i n a
Felelõs kiadó: Stöckert Gyõzõ Igazgató
