VÁLOGATOTT ÍRÁSAI
SZÍNHÁZTUDOMÁNYI I N T É Z E T
SZÍNHÁZI
TANULMÁNYOK
RAKODCZAY PÁL VÁLOGATOTT ÍRÁSAI
SZÍNHÁZTUDOMÁNYI
INTÉZET
A szerző k i a d a t l a n és k i a d o t t munkáiból összeállította, bevezetéssel, összekötő szöveggel és j e g y z e t e k k e l ellátta Mályuszné Császár E d i t
A szerkesztésért és kiadásért felelős : Hont F e r e n c , a Színháztudományi Intézet igazgatója Megrendelve: 1964.TL 40. Példányszám: 800 Készült Rotaprint eljárással az MSZ 5601-54 Á és MSZ 5602-55 Á szabványok szerint 8 (A/5) ív terjedelemben ábrával 64- 459&— FELSŐOKTATÁSI JEGYZETELLÁTÓ VÁLLALAT, BUDAPEST
E L Ő S Z Ó Rakodczay Pál, a k i n e k óriási i r o d a l m i hagyatékából k i s töredéket nyújtunk most át az olvasónak, a magyar színháztudomány egyik legértékesebb, de minden b i z o n n y a l legmellőzöttebb, legkevésbé megbecsült munkása v o l t . Sajá t o s életkörülményei folytán sem a színház, sem az i r o d a l o m nem v a l l o t t a magáénak. I t t i s , o t t i s a "kívülálló" hálát l a n szerepe j u t o t t osztályrészéül, h o l o t t egész életén át színházi problémák boncolgatásával f o g l a l k o z o t t , a n n y i e l mélyültséggel, olyan belülről látva meg egyes Jelensége k e t , m i n t kortársai közül kevesen. Rakodczay Pál Pesten született, 1856-ban,jómódú p o l gárcsaládból. Nagyapja h i r e s csizmadiamester v o l t , a n y j a , özvegységre j u t v a , egy k i s füszerüzlet jövedelméből n e v e l t e t t e g y e r m e k e i t . A jó anya gondoskodása nemcsak az élet apró kényelmeire t e r j e d t k i , hanem a taníttatás, a barátok megválasztása,a zenei és i r o d a l m i művelődés kérdéseire i s . így került a k i s Pál, az e l e m i i s k o l a elvégzése után - k a t o l i k u s lévén - a piaristák gimnáziumába, i g y engedélyez ték játszótársául B i n d e r Jenőt, a későbbi főreáliskola! tanárt s vitték e l már k o r a gyermekkorában egy-egy h e l y e sen kiválasztott s z i n i előadásra. Ahhoz, hogy t e l j e s e n megértsük, m i játszódott l e a serdülőkor küszöbére i s a l i g ért fiúcska lelkében ezeknek a színházi estéknek a hatására, nemcsak a családi, hanem a társadalmi, sőt a történelmi h e l y z e t e t i s figyelembe k e l l vennünk. - A társadalmi érintkezés t e l j e s hiánya, amiről önéletrajzéban beszámol, bizonyos varázst kölcsönzött sze mében minden idegennek, s ez a varázs csak fokozódott, ha
az idegen tetszetős külsejű, b i z t o s fellépésű, minden k i s polgári gátlástól ment egyéniség v o l t , m i n t a színészek általában. A p e s t i polgárság, hasonlóan a bécsihez, régtől f o g va hajlamos v o l t a theatrománlára.A fiú eszmélésének évei ben a Nemzeti Színház c s i l l a g a gyorsan emelkedett. Társa dalmunk most k e z d t e b e f o g a d n i , sőt jelentékeny közéleti személyiségnek e l i s m e r n i nevesebb t a g j a i t . A színészek jó hazafiak,bátor forradalmárok, vitéz szabadságharcosok v o l t a k . Mind szabadelvűén gondolkoztak. Ebben az időben már jómódban éltek, külföldi u t a k a t t e t t e k . Mindezen túlmenőlég p e d i g a h a z a i n y e l v és művelődés reprezentánsai, már p e d i g az ötvenes évek végétől kezdve a polgárság s z i n t e rohammal a k a r t a bevenni a magyar szellemiség sáncait. A színház iránti szenvedély történetét, az ifjúság első éveiben, híven elmondja az alább közölt Önéletírás. "Leíró kritikái" tájékoztatnak affelől,milyen forró érdek lődéssel f i g y e l t színházi e s t j e i n . Érdeklődése ebben az időben,1876 után - amikor a ma gyar színészet, úgy látszott, mindörökre eltaszította ma gától - nem korlátozódott a magyarnyelvű színházi produk ciókra. Már Kassán, az önkéntesség után vállalt állásában, sűrűn látogatta a németeket, amikor a nyári évadban a k i s színház német társulatot látott vendégül.Visszatérve a fő városba, i t t i s rendszeresen f e l k e r e s t e a G y a p j u - u t c a i színházat. Ezekről az előadásokról németül i r t . Lewinsky példáján fellelkesülve, megkísérelte a né met szinészséget I s , körülbelül ugyanannyi s i k e r r e l , mint amennyivel a Színi Tanoda felvételi vizsgáján s z e r e p e l t . Nem maradt más hátra, m i n t a tanítói pálya.•• Bzldőtájt v e s z i kezdetét a színészekkel f o l y t a t o t t levelezés. Anyagot gyűjtött később megírandó színháztörté n e t i müvéhez. Arra, természetesen nem g o n d o l t , hogy a tör ténetíró munkája szintén szakképzettség kérdése s ha a k o r nem i s v o l t nagyon kényes a helyes nyelvhasználat ós az
olvasmányosság terén, a források gyűjtéséhez és mérlegelé séhez bizonyos t a p a s z t a l a t o t csak megkívánt. Effélét p e r sze akármelyik egyetemi hallgató hivatalból megtanulha t o t t , de az a u t o d i d a k t a számára csak keserves csalódások árán v o l t elsajátítható - vagy egyáltalában sehogy. Ra kodczay h e l y e s e n Ítélt o l y a n levelezői felől, a k i k e t a l kalma v o l t személyesen megismerni, vagy a k i k k e l szemben képes v o l t objektivitását megőrizni, de nehezen bírálha t o t t e l régmúlt eseményekről beszámoló, t i s z t e s aggastyá n o k a t , így b i z o n y a történeti munkák helyenként kiegészí tésre s z o r u l n a k . A tanítás m e l l e t t v o l t i d e j e a színházzal f o g l a l k o z n i . Érdeklődését a levelezés nem köthette l e , csakhamar ismét az a k t i v szereplés felé f o r d u l t . Műkedvelői előadá sokon lépett f e l , recitáló esteké* t a r t o t t . És lépten-nyo mon a z t kérdezte színész ismerőseitől, m i l e n n e , ha... Be csületükre l e g y e n mondva, valamennyien eltanácsolták a pá lyáról. A " f i n o m " Halmi gyöngéd s z a v a k k a l , a darabosabb Molnár György az a r a d i városvégi viskóból küldött p a t e t i kus s o r o k k a l , egyaránt megkísérelték, hogy másfelé t e r e l jék érdeklődését. /"Az a k i s , formátlan a l a k , a v v a l a gyen ge, színtelen hanggal!", i r t a bálványa, P r i e l l e Kornélia egy leányához intézett levelében./ Azonban minden szó h a tástalan v o l t . 1887-ben, a n y j a halála után, rászállt a v a gyon, mert nővére már korábban meghalt. A v v a l sem k e l l e t t számolnia, hogy a színi pályára lépése megszomorítja övé i t . Felesége nem e l l e n k e z e t t . Békés házasságban éltek, de az állandó kisebbségi érzéssel küzdő, távoli célok után sóvárgó férj a l i g h a l e h e t e t t v a l a m i k e l l e m e s élettárs, Ra kodczay maga p e d i g élete végén írásban a d t a , hogy csak a k k o r v o l t b o l d o g , ha magánosan, kedvtelésének élhetett. E l i n d u l t hát, m i n t közel száz évvel korábban egy másik p e s t i tanító, Kelemen Lá.szló, a vándorszinészkedés utján. Több kötetnyi levelezés maradt ennek a korszaknak az emlékeként. Feleségéhez i r t a őket beszámolva v i s e l t d o l -
n
gairól, szerepekről, sikerekről - és a n y a g i csődről. ... k i s közönség előtt játsztam, mondja az e g y i k , de ez a k e vés nép ugy t a p s o l t , m i n t h a a ház zsúfolt l e t t volna.""So k a t t a n u l t a m Rossitól, anélkül, hogy utánoznám." Egy-egy vidéki újságíró megírja, hogy "szerepét tanulmánnyal ját s z o t t a " , egy másik kisvárosból újságolja, hogy Grítti / S z i g l i g e t i drámájának véres c o n d o t t i e r e a l a k j a ! / egyike l e s z l e g j o b b szerepeinek, hanggal i s jól győzi,mert a k o r mányzó n i n c s f o l y t o n a színpadon. Minden szerepében lefényképeztette magát. Belső és külső cipősarokkal, magastetejű fövegékben, nagy koronák k a l i g y e k e z e t t termetét a partnerekével arányban h o z n i . A képek arról i s v a l l a n a k , mi v o l t a vidéki rendező, i l l . igazgató elképzelése kosztümről, díszletről. - A j e l mez, a k o r felfogásának megfelelően, I p a r k o d o t t a legvalóságosabb, legélethívebb l e n n i . Keveset bíztak a k k o r a kö zönség képzeletére. A palást ugyan pamutbársonyból v o l t selyembársony h e l y e t t és a selymet jóminőségű k l o t t he l y e t t e s i t e t t e , de a bő redők, a nagy lovagcsizmák, a f a r a g o t t trónok és a függönyök rojtja!„ b o j t j a i o l y a n kézzel foghatók és "természetesek" v o l t a k , amint a z t a színpad! n a t u r a l i z m u s l e l k e s ifjúkorában csak megkívánhatta. A díszletek I s a k k o r elégítették k l a színházi szak embert ós a közönséget, ha a maguk f i z i k a i valóságában m i nél inkább j e l e n v o l t a k . A kulisszákra f e s t e t t bútorok i d e j e lejárt s l e g f e l j e b b a szegénység szülte szükség bírha t o t t rá egy rendezőt, hogy még i l y e n e k k e l dolgozzék. Maga Rakodczay, m i n t újdonsült rendező, Miskolcon először i s egy bútorkereskedővel lépett érintkezésbe, hogy l e g y e n m i v e l megtöltenie színpadát. Máskor kétségbeesett h u m o r r a l i r feleségének egy alföldi kisváros borzalmasan mázolt k u lisszáiról , s Párizsban megelégedéssel állapítja meg, hogy a színpadon "valóságos** kandalló áll, nem pedig háttérre f e s t e t t , m i n t az e g y i k előkelő német színpadon látta.
A valóságaz erűnek ez a hajhászása - t i p i k u s a n polgá r i igényt - p e r s z e nemcsak költségessé t e t t e a színpadi kép megalkotását, hanem sok gondot, fáradságot, bosszúsá g o t i s o k o z o t t . - Ha magunk elé próbáljuk képzelni ezeket a kisvárosi produkciókat, a h o l a k i c s i színpadon hatalmas Cseh- és Németországban gyártott f a r a g o t t trónusok vették e l a levegőt és a mozgási lehetőséget, a z t a tábort, a h o l I I I . Richard, a valószerűség jegyében, nem a negyvenes évek alacsony heverő jén, hanem valódi medvebőrön a l u d t u & színészek még az a n t i k tragédiákban i s a l i g t u d t a k m«gmc>s-. dúlni a sok rájuk a g g a t o t t textília m i a t t - még egyáltalán n i n c s képünk egy hetven-nyolcvan év előtti előadásról. Az ugyan ma i s előfordul, kivált régebben beállított o p e r a i előadásoknál, hogy a s z i n díszesebb, jobban b e r e n d e z e t t , mint a cél érdekében szükséges v o l n a , senki s i n c s azonban közülünk, a k i más színpadi világítást látott v o l na, mint v i l l a n y t . Még a l e g k i s e b b f a l u s i kultúrterem i s elektromos fénnyel d o l g o z i k , l e g f e l j e b b r e f l e k t o r a i nin csenek. Rakodczay azonban legfogékonyabb ifjúkori e s t j e i t gázzal világított színházteremben gyönyörködte végig és rendezői pályafutásán zömben o l y a n színpadokkal d o l g o z o t t , a h o l még gáz sem v o l t . Ez a körülmény erősen befolyásolta a rendező és a színész munkáját. Szívesen képzeljük a z t , hogy szellőm! áramlatok, külföldi hatások eredményeképpen változik meg a drámairodalom, a színjátszás, és csak ritkán gondolunk a r r a , hogy mindkettő bizonyos t e c h n i k a i feltételekhez i s kötve van. Shakespeare b e d i s z l e t e z e t l e n színpadhoz i g a z o d o t t képzeletével, helyesebben, hagyhatta szabadon csapong a n i , mert semmi akadálya sem v o l t annak, hogy a h e l y s z i n t jelző f e l i r a t o s táblát akár ötpercenként megcseréljék. C o r n e i l l e és Racine a maguk hármas egységét o l y a n színen bonyolították l e , a h o l hírneves művészek festették meg az a l a p d i s z l e t e t és ennek nagyszerűsége éppúgy kielégítette a nézők látványosság utáni vágyát, m i n t ahogyan egy nagy ba-
rokk mestertől sem kívánhatott s e n k i egy estére egynél több i l y e n műremeket. A f r a n c i a r o m a n t i k a színpadi köve telményeinek v i s z o n t a XIX. század elejére hatalmasan k i fejlődött s z c e n i k a i művészet f e l e l t meg, b o n y o l u l t sülylyesztő- és repülőrendszereivel s a gázvilágítás feltalá lásával. Ez a gázvilágítás azonban még szelíd barát v o l t . Fé nye korántsem o l y a n éle6, mint a villanyé. Szétszórt, k i s sé zöldes sugarakkal árasztotta e l a színpadot és e l h e l y e zése nem különbözött a h a j d a n i olajlámpákétói. Megvolt a rivaldavilágítás, a kulisszák közül bebocsátott fény, s a háttér, ahová a r i v a l d a már nem küldte e l világosságát, költői félhomályba burkolódzott, tág lehetőséget nyújtva mindenféle színpadi csalafintaság számára. A r i v a l d a egy úttal éles határt v o n t nézőtér és színpad közé. Még egy nagy különbség v o l t a mi mai színházunk és a Rakodczayé között: az ő kisvárosi nézőterein még nem a l u d t k i t e l j e s e n a fény. Csak félhomályban ült a lőcsei és gyu l a i , e g r i és m i s k o l c i közönség, és ha éppen a k a r t a , l e v e h e t t e a színpadról tekintetét, hogy az egymás ruháját, ék szerét, társaságát, magaviseletét f i g y e l j e . Ahhoz, hogy i l y e n közönséget lekössön a játék, nemcsak jó dráma, hanem jó, sőt szuggesztív színészek i s k e l l e n e k . A megvilágítás megszabja a játék feltételeit is.Erős fény - bár i g e n természetellenes - csak a színpad előteré ben, a rivaldánál v a n . A főszereplő tehát r e n d s z e r i n t i t t mozog, beszél - és ágál. Mert még i t t sem o l y a n intenzív a világítás, hogy a mozdulatokat b i z o n y o s f o k i g ne k e l l e n e túlhajtani, stilizálni. A k i a színpad hátterébe megy, k i e s i k a jó megvilágításból. /Ezért nem véletlen, hogy azok a színészek, a k i k a természetes játék, a színpadon való szabad mozgás legelső a p o s t o l a i v o l t a k , F e l e k i Miklós, S z e r d a h e l y i Kálmán, Újházi Ede, mindhárman az átlagnál ma gasabb, úgynevezett "feltűnő színpadi jelenségek" v o l t a k . / Ezek a színpadtechnikai adottságok alakították k i a v i r t u -
óz-rendszert, ami csak a- XX. század elejére, a v i l l a n n y a l való bánni tudás korára tünt e l t e l j e s e n . Az átlagnál alacsonyabb Rakcdczay, mint színész, nem m o z d u l h a t o t t e l a r i v a l d a mellől. De g y a k o r l a t i oka v o l t annak i s , bogy egyrészt m i n d i g a főszerepeket hajhászta, mert különben képtelen v o l t magát észrevétetni, másrészt, hogy minden,a természetes játékmodor, a jó összjáték szük ségességének megértése m e l l e t t i s , végeredményben a v i r tuozitást t a r t o t t a a művészet csúcspontjának. Ifjúkorában a nagy "hősöket" i l y e n virtuóz-stilusban látta játszani és a színházi g y a k o r l a t éveiben maga sem t e h e t e t t mást, m i n t hogy egy idejétmúlt módszert favorizált. Rendezői g o n d j a i , a szereptanulások, a vándorlás mindenféle nehézségei sem akadályozták abban a munkában, hogy a magyar színháztörténeten dolgozgasson. A h a z a i szí nésznők közül P r i e l l e Kornéliát és Jászai M a r i t t a r t o t t a legtöbbre. 1 8 9 1 - r e , P r i e l l e ötvenéves színészi jubileumára, m e g i r t a az első életrajzot, ami magyar színészről könyv alakban m e g j e l e n t . Munkáját megközelítően pontos életrajzi a d a t o k k a l és - német szakmunkák útmutatása s z e r i n t - kitű nő szerepelemzésekkel készítette e l . Mint minden vállalko zása, ez i s csalódást h o z o t t számára. A művésznő l e l k e s e n érdeklődött iránta, amig az életrajz - az ő saját hírnevé nek gyarapítására - e l nem készült, s aztán rá sem nézett többé. Még a munka lázában i r t a egyszer Rakodczay feleségé nek: " P r i e l l e említette, hogy nem képzelem, mennyire i z g a t j a könyvem, mely meg f o g j e l e n n i . Megörültem. De t u d o d , hogy ez az " i z g a l o m " csupa önzés! ... E z z e l a könyvvel ál talában t o r k i g vagyok, mert mindinkább látom, hogy eszköz zé degradálódik." /1891. április 7,- Orsz.Széchényi Könyv tár Kézirattára, Színészi pályám l e v e l e k b e n II.Quart.Hung. 219o./ Jászai M a r i személye i s állandóan f o g l a l k o z t a t t a . Noha i d e g e n k e d e t t kissé a f i a t a l Jászai zabolázatlan ló-
nyétől, már akkor megállapította, hogy őszintébb és nagylelkűbb ember, m i n t régi bálványa, P r i e l l e * /Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy P r i e l l e ekkor már magányos, betegeskedő, többé-kevésbé kiábrándult öregasszony v o l t . / A vidéki színi pálya,amelynek művészi nehézségeiről, az elmaradt s z c e n i k a i kultúrából eredő terheiről már f e n nebb szóltunk, egyre lehetetlenebbé vált. A magyar kisvá rosok nemcsak technikában, szellemben i s e l m a r a d o t t a k , nem a k a r t a k t u d n i a komoly drámáról. A közönség jórésze félműv e l t kispolgárokból, másik része ugyancsak félművelt vidé k i földesurakból és tisztviselőkből állott. A Nebántsvirág és a Szép Heléna muzsikája m e l l e t t e l k e l l e t t némulnia a k l a s s z i k u s irodalomnak s e l i s némult abban a p i l l a n a t b a n , amikor Rakodczay vagyona már nem f e d e z t e a színigazgatás s a l járó kiadásokat. A századfordulón ismét tanító, csak hogy ezúttal nem a fővárosban, hanem egy k i s n y i t r a m e g y o i f a l u b a n , Szenicen, majd Hajdúszoboszlón. Mi maradt az e g y k o r i lobogósból? Ostoba, szemellen zős igazgatók és a f a l u s i szegénység mélyéről f e l b u k k a n t tanítványok között hogyan a l k u d o t t meg e g y k o r i álmaival a k i s tanító? Nos, Rakodczay hű maradt önmagához. F o g l a l k o z o t t pedagógiával, i r t nevelésügyi c i k k e k e t , de nem l e t t hűtlen a színháztudós tollához sem. Fővárosi és vidéki l a pok ezentúl i s kapták tőle a különféle tanulmányokat, s ha éppen nem v o l t kéziratuk, közölték i s . Rakodczaynak kevés illúziója maradhatott felőlük. Egyszer, mikor Szász Károly átíratta egy cikkét, mélabúsan firkálta a l a p szélérei m i l y e n ostoba ember! és az a f o n t o s , hogy n e k i mi a vélemé nye! s ő, Ötven éves korában, i l y e n tökfilkóhoz kénytelen i g a z o d n i ! - Egy másik alkalommal, amikor S z i g l i g e t i forrá sairól i r t nagy tanulmányt az Irodalomtörténeti Közlemé nyekbe, ugyancsak f e l j e g y e z t e magának, hogy sohasem k a p o t t v o l n a t e r e t , ha nem o l y a n tételt bizonyít, aminek a he lyességét éppen az egyike b e f u t o t t irodalomtörténész i s ál lította. A legtöbb m e g j e l e n t tanulmánya m e l l e t t - valameny-
- lo -
n y i mintaszerűen egybegyűjtve; két nagy fólió kötetet töl t e n e k meg a Széchényi Könyvtár kézirattárában- o t t a szél j e g y z e t , hogy: a kézirat "az i g a z i " . Valamennyit meghúzta egy-egy szerkesztő vagy, mert hosszúnak találta, vagy mert fárasztotta a nehézkes s t i l u s , de nem egyszer rövidlátó értetlenségből. Fő mftve, az Egressy Gábor élete és k o r a , már a taní tói pálya csöndes évei a l a t t készült e l * Színpadi alakítá sok leírásának óriási gyűjteményét találjuk benne. I g e n sok kallódó a d a t o t , ma mór pótolhatatlan visszaemlékezést örökített meg Rakodczay. A hatalmas anyaggyűjtés felépíté se kevésbé sikerűit. Az első kötet Egressy életét a d j a , a második kötet, ugyanezt a témát f o l y t a t v a , már nem egész terjedelmében életrajz, hanem részletes szerep-elemzések ből és Egressy fellépéseinek, szerepeinek adattárából áll. A mű erőssége és gyengéje az Iró-Rakodczay m i n d i g v i s s z a térő e r e j e és hibája: kitűnő mimografiákat találunk benne és r o s s z u l , vagy sehogysem rostált forrásanyagot. A nyugalom éveit Szentendrén töltötte az öreg peda gógus. Első felesége régen meghalt, második házassága, úgy látszik, szerencsésebb v o l t . Az i d i l l i kisvárosban próbál t a meg felidézni élete szép emlékeit és e l f e l e j t e n i az őt ért sérelmekét. Az első sikerűit, a második nem. Mindvégig lázadó szellem maradt, lázadó a szabadságharcot megcsúfoló kiegyezés, lázadó a tudományban egyeduralkodó k l i k k r e n d s z e r , lázadó a művészetet lefokozó üzleti szellemmel szem ben. Lázadásai, úgy látszott, a pálya végén mégis e l n y e r i k igazolásukat. Az őszirózsás f o r r a d a l o m , majd a Tanácsköz társaság minden igazságtalanság jóvátételét jelentette szemében. A Tanácsköztársaság nem i s f e l e j t k e z e t t meg hí véről, f e l e m e l t e a polgári i s k o l a i tanár csekélyke n y u g d i ját. Rakodczaynak az életben soha,semmiféle reménysége be nem vált. A Tanácsköztársaság megbukott, az a k i s s z e l e t kenyér, a m e l l y e l az ö sorsán könnyített, v e l e együtt h u l -
l o t t a porba. Az utolsó két év leírhatatlan nyomorúságban t e l t e l . Binder Jenő segítette h o l m i csekélységgel - ő ma ga i s tanárember v o l t , öreg, b e t e g , mint a barátja -, s keserűen kérdezte töle: hová j u t o t t a k , hogy i l y e n krajcá ros gondokkal bajlódnak? Élete legutolsó öröméről, hála r e n d e z e t t i r a t a i n a k , éppen úgy tudunk, m i n t arról az első estéről, amikor h a t éves korában Füreden színházba vitték, öreg barátnője, Já s z a i M a r i , a Nemzeti Színház örökös t a g j a és a t r a g i k a i színjátszás m e g f e l l e b b e z h e t e t l e n tekintélye felkereste Szentendrén. Tanúskodik róla egy levél, 1921. április 14-1 kelettel. Nagyságos Asszonyi Hát i g a z , hogy két napja szerény viskóm előtt egy hintóból v a l a k i /feleségem, édes párom pontos megfigyelése s z e r i n t / 18 éves kislány fürgeségével u g r o t t l e és meglá t o g a t t a az örökké mellőzött, immár h a l n i vágyó embert? Pedig úgy van! A nagy Jászai v o l t i t t . Ha a z t h i n ném, hogy álmodom, rám cáfol a kegyesen i t t f e l e j t e t t f e j e d e l m i akácméz. Hálás, mély köszönet a fürge látogatásért, és főleg a nagy gondolatért, hogy egy szegény, élni nem vágyó ember hajlékát fényes megjelenésével p i l l a n a t o k r a /édes párommal még m i n d i g ezeken kérődzünk/ földeritette. Régi hódolatommal alázatos szolgája: Rakodczay Pál." Jászait meghatotta a meleghangú levél és egy hónap múlva újra k i a k a r t menni Szentendrére. De jelentkezését reszkető kézzel i r t sorok utasították v i s s z a . Olyan sok sok levél, tanulmány, szépirodalmi próbálkozás után u t o l jára v e t t t o l l a t a kezébe Rakodczay. Halálos ágyán feküdt és már nem f o g a d h a t o t t látogatót. Van valami s z i m b o l i k u s abban, hogy a színészi pálya l e l k e s rajongója élete utolsó s o r a i v a l a legnagyobb magyar t r a g L k a látogatását hárította
e l . A levél I 9 2 I május 20-án k e l t . halt.
Junius 6-án írója meg
X X X
A szövegközlésben nem követtem az e r e d e t i h e l y e s írást, mert az sem nem következetes, sem nem olvasmányos. Helyenként az interpunkción i s változtatnom k e l l e t t , hogy a szokottnál hosszabb mondatok ne terheljék fölöslegesen az olvasót; ugyanebből az okból rövidebbre vettem néhány bekezdést i s . Mályuszné Császár E d i t
RAKODCZAY PÁL FIATALKORI ÖNÉLETÍRÁSA /Orsz.Széchényi Könyvtár kézirattára, Quart.Hung.2373.3»/ "Gyász. Oh i s t e n i művészet! Ne volnának csak ördögök a papjaid! /Petőfi/ Ha minden fájdalom őszinteségét a szív fogékonysága i g a z o l j a l e g j o b b a n , úgy szivünk a mérvadó a r r a nézve, hogy fájdalom-e a z , a m i t annak t a r t u n k , vagy csupán kedélyünk elkedvetlenedése, melyet az élet apróbb k u d a r c a i idéznek elő? Azt hiszem, nem n a g y i t o k , a z t mondva, hogy nekem mind a két e s e t e t k e l l e t t szenvednem, midőn nem v e t t e k föl a s z i n i tanodába. Fájdalommal k e l l letennem s z i n i álmaimról s bosszankodásom sem maradt e l , mely k u d a r c o k után e l f o g bennünket, nem maradt e l közvetlen az én megbukásom után sem. Nyolc e s z t e n d e j e él és érlelődik bennem a g o n d o l a t , hogy színésszé k e l l lennem, mégis rám bizonyítják, hogy hiába ábrándoztam. A gyermekkorból kinővén, m i n t komolyab ban s elvek s z e r i n t f o g l a l k o z t a m törekvésemmel, melynek most sorsa kicsinylés, nevetség lŐn. A színpadot 1862-ben Füreden ismertem meg, h o l Ke mény Simont láttam legelőször. " A benyomás rám élénk v o l t , 3
X
A balatonfüredi színházban - megnyílt 1831. július 3-án n y a r a n t a r e n d s z e r i n t vidéki vándortársulatok s z e r e p e l t e k , az elnyomatás korában többnyire a s z e g e d i együttes. K i s f a l u d y Károly Kemény Simon c. drámáját Pesten 1820.má j u s 8-án mutatták be.
habár érthetlen gyermek játékaim között hamar múlt e l , ha csak nem újult meg újabb színházlátogatás által, m i persze kiskoromban édes r i t k a élvezet v o l t számomra. Másodéves diákkoromban kezdtem gyakrabban színházba járni s miután i g e n huzamos i d e i g nem v o l t a m színházban,a színészet előt tem egészen új képben t u n t f e l , midőn 186?. novemberben II.Rákóczi fogságát megnéztük anyámmal s bold.novéremmel* Meglehet, hogy a darab tárgyánál f o g v a , mely a történelem ben szenvedélyes olvasmányom v o l t , g y a k o r o l t reám m i n d i g i s maradt benyomást azon közönséges hatás m e l l e t t , mely gyermekeket rendesen meglep, ha színházba mehetnek. Valami különös vágy szállott meg s rövid időre /rá/ közöltem sze gény I m r a nővéremmel, hogy színész l e s z e k . Ez elhatározá somat későbbi színházlátogatásaim megerősítek. Utánoztam a látott színészeket s I m r a ugy vélte, hogy komikus leendek. Mind j o b b a n beleálmodtam magamat színészi képzelődéseimbe, melyeket több körülmény hathatósan élesztett. Jó atyám könyvei közt előakadt egy színházi naptár /ôïS/**, mely első színészi olvasmányom l e t t s először nyújtott tájéko zást a színészet felől. Egyes életrajzokból könyv nélkül tudtam citátumokat, melyeket máig sem f e l e d t e m e l . Anyám üzletébe gyakran jöttek színészek s ón lázas sietséggel i p a r k o d t a m látásokra s remegve gyönyörködtem vonásaik x
S z i g l i g e t i Ede: II.Rákóczi Ferenc fogsága c. színmüvéről van szó. A darab bemutatója a Nemzeti Színházban 1848 november 4-ón v o l t , majd a Bach-korszakban nem v o l t sza bad műsorra tűzni. A fővárosban Molnár György a d a t t a elő újra a Budai Színkörben 1861 május 17-én; ettől fogva ismét rendszeresen játszották. A címszerepet a bemutatón az id.Lendvay, Budán Molnár, a Nemzeti Színházi felújí tás alkalmával i f j.Lendvay játszotta. régebbi időben szokás v o l t , hogy egy-egy színház súgó j a , vagy súgói színházi naptárt, u n . Zsebkönyvet bocsá t o t t a k k i . Ezek a naptári részen kívül a színházra v o natkozó s t a t i s z t i k a i adatokat I s tartalmazták /műsort, a t a g o k névsorát/ szépirodalmi melléklet gyanánt pedig színmüveket, költeményeket, néha színész-életrajzokat.
3
szemlélésében. Lendvay, Réthy " egy-egy leereszkedő megszó lítása boldoggá t e t t . Bármely művészet, tudomány s általában nemesb k e d v telés magáévá t e s z i aspiránsát tökéletesen, s l e b i l i n c s e l i e z t egy-egy csekély mozzanatával s f e l k e l t i benne az ér deklődést; óh de azon édes gyönyör, azon lázas mohóság, m e l l y e l a szinészrajongó tárgyáért érdeklődik, csak ennek l e h e t sajátja. Más művészet nem t e s z i az embert o l y n y u g talanná, s nem o l y mértékben f e j l e s z t i külérzékeit, m i n t a színészet. Hisz a színésznek e g y e t l e n műanyagja az emberi t e s t , melyen kívül nem talál műtárgyat, melybe szellemét önthetné, s belőle műremeket a l k o t h a t n a . A színész tanulá sa örökös megfigyelése az emberi kedély nyilvaníliásai nak. Legyen az a r c még o l y érdektelen i s , akár s z e l l e m dús, vagy brutális, a színész-tehetség m i n d i g talál r a j t a kifejezést s t u d magának róla körrajzot képezni. Ennélfog v a a színész-tehetség figyelmét mi sem kerüli / e l / , mi ma gára az emberi személyiségre v o n a t k o z i k , s m i v e l az a l k a lom i l y tanulmányozásra szüntelen kínálkozik, a színész vizsgálódása i s s z a k a d a t l a n , s ez iránti érzéke m i n t e g y önkénytelenné válik. A z t hiszem, ezen figyelmesség közös m i n d e n k i v e l , k i a színészetre hivatást t u d magában. E vé leményem saját tapasztalatomból ered, m e r t az örökös f i ziognómia - tanulmányozás " a n n y i r a sajátommá vált, hogy most, midőn hasznát v e h e t n i n i n c s kilétásom többé, érzem hátrányosságát. Ezáltal rendkívül szórakozottá váltam, úgy hogy p l . az iskolában a tanár előadásét nem v o l t a m képes o l y figyelemmel kísérni, m i n t a m i l y érdekkel v o l t a m az előadó külsőségei iránt; ma i s nem kevéssé k e l l ez ösztö nömet legyőznöm. 33
z
X3C
Az i f j.Lendvay Mártonról v a n szó. Született 1830,meghalt 1875., ez időben a Nemzeti Színházban az un. " f i a t a l hős" szerepkörét látta e l . - Réthy Mihály /1810-1875/, a népszínműveknek v o l t közismert a l a k j a . Fiziognómia - a r c - i s m e r e t .
Nem kevéssé fejlődött színészi hajlamom azáltal,hogy a lapokban közlött a l k a l m i színházi bírálatokat o l v a s g a t n i kezdtem. Mindez azonban nem elégített k i , mert csak h a j l a mom élesztésére szolgált, s csak előkészítéskép. Magával a v v a l , m i ábrándjaim tárgyát képezte, nem v o l t alkalmam f o g l a l k o z n i . Ellenállhatlan erővel munkált bennem a vágy, azon képességet, m e l l y e l r e n d e l k e z n i véltem, nyilvánosan érvényesíthetni, egy szóval: színpadra lépni. Ez azonban l e h e t e t l e n e b b v o l t , m i n t bármi egyéb. Mi nagyon v i s s z a v o n u l t a n éltünk, hozzánk nem járt társaság, s ml sem látogattunk s e n k i t . Pajtáskodásomat édesanyám s z i gorúan ellenőrizte s így /Binder/ Jenő barátomon kivül mással a l i g közlekedtem; az igaz,hogy az ő barátsága nyúj tott annyit, mennyit összes iskolatársaim ismeretsége által sem nyertem v o l n a . /Lap alján c s i l l a g a l a t t beszúr va: Hogy m i n t érzek e barátom iránt, e r r e nézve egy követ kező függelékben akarok véleményemnek kifejezést a d n i . / Eleven fogékonysága szelleménél f o g v a passziómat o s z t o t t a , habár nem i s azon odaadó szenvedéllyel csüggött az új játékmódon,"* " m i n t én: a n n y i r a b o l o n d j a annak kívülem senki sem v o l t . Ő általa ismerkedtem v o l t meg Bárány János és Egyenessy Istvánnal, k i k k e l azután együtt űztük Thalia-mu latságunkat, e l e i n t e ugyan nem magunk, hanem bábszínházunk által, később azonban személyes működésünk által.Az i g a z , publikumunk nem i g e n v o l t , d e hát e z z e l nem törődtünk. Gyu l a /Bárányt e nevén hittük/ csak úgy öntötte a sok drá mát, én meg rögtönöztem az általam látott "Rákóczi"-t, melyben Jenő Rákóczit, Gyula Bercsényit, s magam Lehmant, Kristófot, L o n g u e v a l t , K n i t t e l i u s t improvizáltam, szerény igényünkhöz képest sikerülten. Hanem ez a mulatság sem t a r t o t t sokáig.Rögtönzött komédiánkat Gyulánál t a r t o t t u k s x
3
z
x x
B i n d e r Jenő főreáliskola! tanár, Rakodczaynak haláláig legbizalmasabb barátja. T i . játszási módon; nem színpadi, hanem gyermekjáték módon.
ez Jenővel összekocódott úgy, hogy emez többé nem lépte át annak a küszöbét. Először nagyobb publikum előtt Tanyayéknál játszot t u n k , adván "Mátyás diák"-ját K i s f a l u d y n a k . Mátyást a d t a Tanyay, Uport Jaczkó, a kántort Selényi, Erzsét szegény Irma testvérem, Jenő a parasztlegényt, én magam a bírót. Az előadást próba nélkül t a r t o t t u k s Így nem csoda, ha kántor uram e l a k a d t . Később aztán Egyénessyéknél a d t u k Ozoray "Feleségem alszik"-ját• Szereposzt.: Korányi: Bá rány, I l k a : Jenő, Péli L a j o s : Egyenessy, F r i e d e n t h a l s Ta nyay, Géza: én. Legjobban találta nőszerepóben magát J e nő. Ezen időben /1869/ megkísértem - Bárány s i k e r e i / ? / után néhány színművet összeütni. így szülemlett meg "P: tér Benedek", "Egy ártatlan c s e l " , s "Király a molnárnál".A fő cél és s i k e r abban álott,hogy mennyiben tegyek túl Gyu lán, k l valóságos drámai "tekintély"-ként s z e r e t e t t v o l n a bennünket dominálni. Annyiban tál i s t e t t e m r a j t a , hogy n y o l c - t i z árkussal több ostobaságot voltam türelmes össze h o r d a n i . Mindegy, a jó fiúk égig m a g a s z t a l t a k , csakhogy Gyula megpukkadjon. Le i s t e t t e aztán drámaírói koszorúját v e l e - m i n t én i s a magamét. x
aa:
Az 1870. év húsvétján Jenővel Sümegre u t a z t u n k , s első gondunk v o l t színpadot rögtönözni. Az előadás még messze v o l t s mi előre i s a l k a l m a k k o r előadtuk az"Egy szo ba két ággyal" cimti bohózatot, melyben Jenő Hajmást, én Uborkayt adtam jó s i k e r r e l . Az előadás, melyre rövid egy h e t i ottlétünk a l a t t f o l y t o n készültünk, tűrhetően s i került, amennyiben ml k e t t e n v o l t u n k l e l k e i , Jenő és én. Színre került "Mátyás diák", a címszereplő v o l t Jenő, Upor x
K i s f a l u d y Károly Mátyás diák c. egyfelvonásosáról v a n szó. ^ " Ozoray Árpád: Nőm a l s z i k c. vígjátékát a Nemzeti Szín ház m u t a t t a be 1861. július 10-én. Az irói álnév mögött N i n c s i c h Tóbiás hírlapíró rejtőzik. ^ ^ E g y szoba két ággyal: a k o r közkedvelt egyfelvonásosa, csak két szereplője v o l t . 3
Takács Imre /maga sem tudta,hogy j u t o t t hozzá/, E r z s i B i n der Flóra, a biró Fejér Lajos /szerepét nem t u d t a / , a kán t o r magam. A súgó nagyban s z e r e p e l t , amennyiben az illető, Jeno/v/ay Géza hatalmasan hahotázott a kulisszák mögött, valahányszor szegény F. L a j c s i r a került a s o r . E z t követte a s t e r e o t i p "Egy szoba két ággyal". Reám azt mondták, hogy határozott tehetséget f e j t e t t e m k i ! Ez v o l t utolsó szereplésem, s képzelhetni, hogy ha Megyery " óriási tehetségével bírtam v o l n a i s , i l y hosszú pangás után nem k i s g y a k o r l a t r a volna szükségem másokat meggyőzni tehetségem felől. Amit ezután t e h e t t e m szenvedélyem ügyé ben, az pusztán magán-szavalatokból állott, s ritkán egyes barátaim előtt. Még csak fennhangon sem t a n u l h a t t a m , mert a passzióm szálka v o l t édesanyám szemében. Ha tovább jártam volna a gimnáziumba, kétségtelenül fejlődhettem v o l n a , mert o t t sokszor v o l t a l k a l o m s z a v a l n i ; de én meggondolatlanságomban könyvkereskedő l e t t e m s visszalépnem nem v o l t szabad. Azt h i t t e m , én szamár, hogy Így hamarabb l e h e t e k színész, amennyiben hamarabb szakít hatok pályámmal mint tanulmányaimmal. - Szörnyű* keserves v o l t /s ma i s az/ a t e h e r , m i t magamra vállaltam s nem tudtam tőle s z a b a d u l n i . Gazdám, P e t r i k Géza derék, de i g e n szigorú ember v o l t , k i valóságos i n q u i s i t o r i módon járt sarkamban s h a j t o t t monoton munkámra, ha véletlen olvasva talált. Később társam lőn P e t r i k Béla, jó fiú, öccse Gézá nak. Ö i s o l y könnyelműen l e t t az,ami most sem s z e r e t l e n n i . Egyforma sorsunknál fogva könnyen közeledtünk egymás hoz s köztünk valódi barátság fejlődött, mely ma erősebb, miután - s z i n t e h i h e t e t l e n - csak most kezdtük egymást t e g e z n i . Béla nem v o l t v a l a m i lumen, s mondhatni, hogy észmegyeri Károly, a legnagyobb magyar jellemszínészek e g y i ke, vándorszínész, majd a Nemzeti Színház t a g j a . Szüle t e t t 1799-ben, meghalt 1842-ben. 3
meköre nem valami jelentékeny, minél fogva Jenő róla min d i g csak kicsinyléssel szól s megmosolyogja l e v e l e i t . Bor nírtnak t a r t j a őt, m i t részben én sem tagadhatok, de há látlanság v o l n a tőlem őt egészen ignorálni, mert őszintén r a g a s z k o d i k hozzám s m e g n y i t j a érzelmeit számomra, ő mélá zó kedély, s habár a közéletben magamforma i m p r a k t i k u s em ber, mégis a tudomány azon szakára, mely egészen g y a k o r l a t i , határozott hivatással b i r . Amint t a p a s z t a l t a m , a mecha nikára különösen élénk érzéke v a n , f o l y t o n faragcsált, moz donyokat t e r v e z e t t s m i n d i g a perpetuum mobilén törte s z e gény fejét. A fizikát szenvedélyesen k e d v e l i s az i l y mü veken épp o l y mohó vággyal k a p o t t , m i n t én v a l a m e l y színé s z i teórián vagy bírálaton, őt azután beavattam szivem vá gyába s terveimbe. Nem r o s s z a l l t a e z e k e t , mert úgy vélte, hogy van tehetségem, m i r e utánzásaimból következtetett. Ezen utánzási produkcióimmal sok mulatságot s z e r e z tem társaimnak. Egyes j e l z e t t arcú s modorú egyéneket a r c és hangban i g e n sikerülten tudtam utánozni, s e képességem néhány jó órát s z e r z e t t az üzleti személyzetnek gazdánk távollétében. Azt elmondhatom, hogy bár tehetségemet eddig tán kivétel nélkül kétlették, de utánzási érzékem határo z o t t méltánylatra talált, mert nem akadt ember, k i t többékevésbé nem utánozhattam volna.Az általam i s m e r t színésze k e t mind utánoztam. így jöttem azon ötletre, hogy ezeket parodizáljam i s , s e z t legsikerültebben K i s f a l u d y "Rákosi szántójá"-ban t e h e t t e m , még p e d i g úgy, hogy minden v e r s szakban más-más színészt egyénitettem. így az első v e r s szakban utánoztam e l e i n t e Benedeket, majd Vizváryt, a má sodikban e l e i n t e S z e r d a h e l y i t aztán Benedeket, a harmadik ban Komáromyt, a negyedikben Réthyt, az ötödikben e l e i n t e Ujházyt, majd F e l e k i t , a h a t o d i k b a n e l e i n t e Nagy Imrét, később a szörnyen nevetséges modorú Bercsényit, a h e t e d i k x
B i n d e r Jenő; I d . a
18. o l d a l o n lévő j e g y z e t e t .
x
ben Sánthát, a n y o l c a d i k b a n a túlzott pátoszú Molnárt. B kísérletem nagy tetszésben részesült, amennyiben a k i p a r o dizáltakat megismerték. Béla járatos lévén hozzánk, a mi vasárnapi mulatsá gaink csak efféle időtöltésből t e l t e k k i . Egyszer n e k i /1871 ősszel/ az az ötlete támadt, hogy m i v e l úgy sem t u dunk m i t csinálni, olvassunk v a l a m i t . Indítványát h e l y e seltük, s az éppen kéznél lévő K i s f a l u d y Károly drámáival kezdtük meg felolvasási délutánjainkat s ezután kizárólag ez élvezettel f o g l a l k o z t u n k . Én már előbb olvastam szenve déllyel Shakespeare, Vörösmarty némely drámáját, tudtam repertoárt ajánlani. Később Jenő megvette Jókai színmüveit s ekkor valóságos szenvedéllyel f o g t u n k munkánkhoz. Hanem csak Jenő és én o l v a s t u n k , Béla visszalépett hallgatónak, mert látta, hogy színésznek nem született. Később azután az én indítványomra elkezdtük /bírálni/ egymást Írásban a fölolvasások alkalmával, s ugyancsak tűzzel. Én meg v o l t a m győződve, hogy Jenő éppen nem színpadi tehetség. Neki szép hangja v a n , érzése i s , s így jól, sőt néha hatásosan t u d o t t s z a v a l n i , de t e l j e s e n hiányzik benne a szinszerüség, Benedek József /1827-1892/ a Nemzeti Színház második v o nalának megbizható t a g j a v o l t . Vizváry Gyula /1841-1908/ kiváló komikus. S z e r d a h e l y i Kálmán /1829-1872/ b o n v i v a n t , jellemszinész, a k o r a b e l i főváros egyik legnépszerűbb a l a k j a . Benedek L a j o s /1858-1892/ szintén b o n v i v a n t , de csak másodrendű tehetség. Komáromy A l a j o s /1823-1904/ szintén nem élvonalbeli színész, hős, majd apaszerepeket játszott. Réthy Mihályt I d . a 17.oldai.on lévő j e g y z e t b e n . Újházi Ede /1844-1915/ komikus ós jellemszinész, a Nem z e t i Színház e g y i k büszkesége. F e l e k ! Miklós /1818-1902/ hős- és jellemszinész, nagykultúrájú t a g j a a színháznak. Nagy Imre /1849-1895/ a Paulay-korszak h i r e s t r a g i k u s a , a z első Ádám a magyar színpadon. Bercsényi Béla /1844-1901/ jellemszinész: szinmüveket i s i r t . Sántha A n t a l /18361908/ segédszlnész. Molnár György vidéki színész, szín igazgató, a Budai Népszínház megalapítója /1861/, majd a Nemzeti Színház t a g j a ; élete végén ismét vándorszínész. Született 1850-ban, meghalt 1891-ben. M i n t színész,de kü lönösen m i n t rendező, értékes a magyar színháztörténet számára. Lásd az alábbiakban részletesebben.
azaz nem t u d t a magát az életből a színpadra képzelni.0 föl t u d t a f o g n i v a l a m e l y költemény vagy szerep alaphangját, de csak általánosságban, nem v o l t azon,hogy úgy mondjam, szí nészi leleményessége s sokoldalúsága, mely a l e g e l vontabb irányú költeményben i s meg t u d j a testesíteni az embert en nek külsőségeivel, ő szavalatában csak színeket használt, nem vonásokat; a szenvedélynek csak néhány kifejezésével h a t o t t . így p l . a h a r a g o t vagy a gyöngédebb érzelmeket ő csak egyféleképpen t u d t a v i s s z a a d n i : az elsőt erősebb k i töréssel, az utóbbit p e d i g sokszor keresettséggel. Azon számtalan mellékárnyalat, m e l l y e l a n e v e z e t t érzések n y i l a t k o z n i szoktak a szerepek különnemSsége s z e r i n t , t e l j e sen hiányzott előadásában. /A l a p o k közé b e r a g a s z t v a B i n d e r egy öregkori, be tegágyról írt l e v e l e , a következő kitételekkelt "Hova j u t o t t u n k ? Te a p e s t i p a t r i c i u s - c s a l a d s a r j a a legsötétebb nyomorban s én kórágyon f e t r e n g v e •••• 0 j a j , h o l vannak a régi szép idők, gyermekkorunk verőfényes n a p j a i , mikor Shakespeare-rel kezünkben álmodoztunk a virágúimée jövő ről ... életem egyik legszebb i d e j e , melyre m i n d i g hálás s z i w e l emlékezem v i s s z a . Te, az öreg p i a r i s t a gymnasium, az "Album", az Adamastor-ballada, az Egmont-nyitány,a Nem z e t i Színház, Réti bácsi s t b . s t b . m i l y ragyogó emlékek,mily m e g h i t t képek a múltból!" K e l e t : Budapest, U j S z t . János Kórház, 1920. június 15./ Oly h e l y e k , melyekben a szenvedély a többi között p l . csak reflexióban nyugodt hangon n y i l a t k o z t a k , n e k i soh sem sikerültek. P l . egyszer megpróbálta S t e i n t a d n i ama j e l e n e t b e n , melyben az a báró pénztárát feltöri. I t t a suttogó hangban i s jól k e l l intonálni az e l f o j t o t t érzést, s kétségbeesett embert külsökép j e l l e m e z n i : Jenőnél i t t t a p a s z t a l t a m , hogy n i n c s színpadisába,nem bír leleménnyel, s i g e n merev, m i n t mindaz, k i szerepének csak főhangját x
^ S z i g l i g e t i Ede: A két p i s z t o l y c.színmüvében. Bem. a Nem z e t i Színházban, 1Ö44-. március 9-én.
találja e l s nem bír színészi fantáziával a z t részletez ni. Szavalta később a "Vén betyárt", Tóth Kálmán ezen erőteljes költeményét, de ebben látszott, hogy m i l y - h a bár nem hamisan - de e g y o l d a l u l a g f o g t a föl feladatát. A szenvedélynek i t t i s azon általános kifejezéseivel élt, s így előadása szörnyű patetikussá vált, minthogy a "Vén be tyár "-nál fölösleges b i z t o s az előtt k i a n e v e z e t t költe mény hangulatát eltalálja, mely mérsékeltebb annál, melyet Jenő föltűntetett.E m e l l e t t hiányzott előadásában a genreszeruség, melyre ő semmi érzékkel nem bír. Fölolvasásai erről győztek meg, v a l a m i n t arról, hogy ő i g e n egyoldalú színésszé l e t t v o l n a /egy időben az én példámra, ő i s táp lálkozott színészi ambíciókkal/. Ez állításomat csak azért nem nyilvánítottam bírálataimban, mert féltem, hogy e l v e szem kedvét a fölolvasasoktól, s e k i s önzés nekem megbo csátható, h i s z a fölolvasásokkor elememben v o l t a m s ez él vezettől nem akartam m e g f o s z t a t n i . Hogy azonban Jenőből, a mi színésznek nemkülönben szükséges, az ízlés, értelem, a szép és igaz iránt k i v o l t fejlődve,bizonyítják bírálatai. I t t aztán helyén v o l t s az én bírálataim eszme és stíl t e kintetében az övéi mögött maradtak, ő e l i s m e r t e tehetsége met s kötött reményt hozzá, törekvésemet m i n d i g méltányol t a , de részrehajlatlanul, m i n t a z t bírálatai tanúsítják. Bírálatainkat Jenő másolta l e "Méhkas" című füzeteiben. Ezen fölolv. buzgóság a Jenő részéről nem t a r t o t t sokáig, csak egy e s z t e n d e i g . - ő mindinkább i r o d a l m i tanulmányaiba mélyedt, s habár még több éven át, - de csak i s i l y intencióból f o l y t a t t u k fölolvasásainkat,melyek tár g y a i ezentúl főleg lírai müvek s kivált az ő kedvenc Pető f i j e l e t t e k . Meg i s v a l l o t t a nyíltan, hogy ha több színe zéssel o l v a s föl, e z t c s a k i s kedvemért t e s z i : H e j pedig e k k o r i b a n szereztem össze színészi könyvtáram javát, T e l e k i t , Hugó K . - t , S z i g l i g e t i t . S v a l a m i n t ő elhigedült előb b i ideálja /beszúrva: a színészet/ /persze csak szalmatus
v o l t / iránt, épp o l y közömbös lön az én rajongásom ellené ben i s . I g a z , hogy látta, miképp anyám s körülményeim gát j a i m s ezért v o l t tartózkodóbb s z a v a l a t a i m birálatában/beszúrva, öregkori Írással: no meg: kétlette tehetségemet!/. 1874-ben végzetes szembajommal gyűlt meg a bajom s ez maga minden reményemet l e l o h a s z t o t t a . 1875 első felében p e d i g egy más foglalkozás v e t t e igénybe l e l k i működésemet. Ez az önkénytesi előkészitő t a n f o l y a m v o l t , mely valóban minden erőmet igénylette. Nappal üzletben v o l t a m e l f o g l a l v a , e s t i 7-9-ig iskolában, s a többi /!/ időn át t a n u l nom k e l l e t t , mégpedig jó masszát. Fél év a l a t t e l k e l l e t t végeznünk az algebrát, s i k és tömör mértant, földrajzt, természettant s a világtörténelmet, s mindennek dacára nemcsak a szigorú v i z s g a a d o t t i m p u l z u s t a tanulásra, ha nem főleg a tanulnivágy rég nélkülözött kielégítése.A tör ténelem mindig kedvenc olvasmányom v o l t 3 most kaptam az alkalmon, a z t alaposan megismerni s elsajátitnl. A meny n y i s ég t a n nagyon nehezen ment. Tanáraim v o l t a k Heimerle igazgató /mennyis./ Lehnhart /tört., f i z . / k i k e t i g e n meg s z e r e t t e m , különösen H.-t, k i i g e n szellemdüs ember, f i n o m tapintatú, élces, minélfogva tanítványai i g e n s z e r e t i k . A földrajz tanára, Grósz, egyáltalában jelentéktelen ember v o l t . Gondolhatni, hogy szorgalmasan látogattam az előadá sokat s mindössze két abszenciám v o l t . " A vizsgálat előt t i hónapban, szerencsés véletlen által, egészen tanulmá nyaimmal f o g l a l k o z h a t t a m ; gazdám, Vodiáner fölmondása kö vetkeztében. z
3 3
Az osztrák-magyar hadseregben önkéntesként csak az s z o l gálhatott - tehát t i s z t i r a n g o t csak az érhetett e l akinek, érettségije v o l t . Azok számára, a k i k nem t e t t e k érettségit, de anyagi és társadalmi helyzetük lehetővé t e t t e , hogy mentesüljenek a közlegényi szolgálat alól, un. "önkéntes! előkészítő t a n f o l y a m " - o t t a r t o t t a k . Ennek s i k e r e s elvégzése k a t o n a i szempontból az érettségivel v o l t . egyenértékű • ^Absentia-mulasztás. távollét. Tehát csak hiányzott az előadásokról.
két alkalommal
Vizsgálatom jobban sikerült, mint vártam. A mennyi ségtannál a jó I s t e n segített átcsempészni magamat Szaffkay hadnagy /öregkori beszúrás: később lévai képezdei tanár/ finánc-szigora dacára i s . A földrajzból Dr.Cserven Plóris vizsgált. B i z t o n f e l e l t e m kérdéseire s csakhamar a b i z o t t mány i elnök, E s s l i n g e r őrnagy i s b e l e k e v e r e d e t t faggatá somba. Ugyancsak s jó i d e i g m e g f o r g a t o t t , majd a történe lemből a d a t o t t Ch. által kérdéséket, de o l y renomém v o l t már akkor előtte, hogy 6-6 kérdéssel "abfertig"oltak. Bizonyítványomban "egyhangúlag** legitimáltak az önkénytesi szolgálatra s ez okmányt s z e r e t e t t igazgatónk, Heim., e megjegyzéssel a d t a át: "ön nagyon szép vizsgát t e t t . " Az " u j épület" kaszárnyához e s z e r i n t szép emlékek k ö t n e k . E félév a l a t t foglalkozásom távol t a r t o t t eszményeimtől, s az ezen nyáron Sümegen töltött idő a l a t t i s inkább általá nos érdekű Shakespeare-tanulmányokkal f o g l a l k o z t a m . x
x x
xxx
Azonban most forduló pont áll be. Szeptemberben A i g n e r könyvüzletébe szegődtem s i t t társam, Gombassy Imre és köztem az első naptól kezdve a legőszintébb barátság k e z d e t t fejlődni. Együtt mentünk színházba, s ezen és más egyéb alkalom elég v o l t a r r a , hogy szivem szentélyébe, "színészi" ambíciómba beavassam, ö rajongásomat e l f o g u l a t l a n u l bírálta meg s föltételesen szerencsét kívánt. E föl tételt s z e r e t t e m v o l n a előtte megoldani, s új tűzzel f o g tam szavalat-tanulmányaimhoz. Mégpedig a legnehezebb föl a d a t o k r a vállalkoztam, ugy t a n u l t a m be több hónap folyamán a következőket: a huszár, az o b s i t o s /I.rész/ a vén be tyár, Szoléjmán haldoklása /a Szigetvári vértanukból/,Baj za Apotheozisa, a L a n c e l o t Gobbo első magánbeszéde /a Ch.: Cserven Plóris, a k i nevét Ch-val i r t a . Lezárták a vizsgáját. A hírhedt Neugebäude, a szabadságharc bukása után Haynau sorozatos vérengzéseinek s z i n t e r e , Batthyány L a j o s , Perényi Zsigmond, Szacsvay Imre s t b . kivégeztetésének h e l y e . Eb. a mai Szabadság-tér helyén állott.
XXX
Veienc .kalmár/ a kapus monológja /Macbethben; e z t l e g r o s z s z a b b u l / s Shylock nagy jelenetét: - a legelsőt s a z t a b i z o n y o s t T u b a l l a l . I t t megemlíthetem régibb szavalmányaimat i s , melyeket ez alkalommal Imrének részben szintén produkáltam, ezek: Á magyar nemes /a I V . gimnáziumban t e t széssel szavaltam, dicsekvés nélkül mondhatom/ Â tintás üveg, Szécsi Mária, Pató Pál, Pál mester, A tudós macská j a , A n a g y i d a l v a j d a , Tiborcz nagy j e l e n e t e Bánk bánból, Balázs vitéz, Zrínyi esküje Jókaitói,a bánkódó férfi /utó lagos bejegyzés: Lear-átok ós örült j e l e n e t / . " 2
Imre barátom úgy n y i l a t k o z o t t , hogy leszámítva egyé n i fogyatkozásaimat s a szörnyű szögletességet, m e l l y e l ügyetlenkedtem, v o l n a tehetségem. Jóakaró biztatása új életet öntött belém, fölébresztettem az erőszakosan e l a l t a t o t t ambíciót s a száműzött ábrándok újra r a j z o n g t a k agyamban. Óh h i s z mi könnyebb, m i n t az embernek saját b o l dogságáról álmodozni, önlelke tükrében t e t s z e l e g n i leendő nagyságán! K i állna e l l e n t a remény csábszavának, s k i ne gyönyörködnék a tündérképekben, melyekkel i n g e r e l s k i t a karná e l előlük szemeit? Csakhogy a remény föltételesebb s megbízhatlanabb, m i n t bármi más, mert majd többé, majd k e vésbé i g a z o l j a magát előre a reális életben. Én i s sokszor b i z a l m a t l a n h a l l g a t t a m sugalmait s kínos gyönyörrel szem léltem ingerkópét, s e gyönyörnek f a n y a r utóize v o l t . Egyegy sikerültebb kísérlet után v a l a m e l y balsikerü követke z e t t , s i l y e n k o r l e v o l t a m verve. Majd nekibátorodtam, s Jenő előtt kezdtem produkálni magamat,de rendesen k i c s i n y lőleg n y i l a t k o z o t t . így p l . Szoléjmanómat nevetségesnek találta. " Évekkel előbb ugyanezt produkáltam s akkor úgy 33
A huszár és az o b s i t o s t feltehetőleg S z i g e t i József: A vén bakancsos és f i a , a huszár c. népszínművére céloz. A n a g y i d a i v a j d a inkább S z i g l i g e t i darabjának, m i n t Arany eposzának a vajdája l e h e t . / S z i g l i g e t i Ede: A n a g y i d a i cigányok, bem. 1842. október 16./ ^Szolejmán szultán Jókaii Szigetvári vértanuk c.történel mi drámájában s z e r e p e l ; ebből egyébként több jelenetét t u d o t t R. kívülről, l d . a f e n t i felsorolást.
megleptem "vonaglásaimmal", hogy a z t mondta: "Nagyszerű, Molnár sem adta j o b b a n " , p e d i g akkor még nem l á t t a m a h a lálosok mesterét, R o s s i t . Most e nyilatkozatát előhozva, k i n e v e t n e engemet. Az i g a z , hogy a n e v e z e t t j e l e n e t e t Imre sejü h e l y e s e l t e , ahogy előadtam. A többi kísérlet között Shylocknak T u b a l l a l i j e l e n e t e Jenőnek i g e n t e t s z e t t , s a z t mondta, hogy "határozott j ó v o l t " . M i l y öx^Ömet o k o z o t t ez nekem s m i l y sarkantyút a d o t t további buzgóSágomnak! Csakhogy kettő látszott még törekvésemben gátolni. Anyám tiltakozása ós szembajom. Az utóbbi végleges gyógyí tása végett Grossmann dr.-hoz f o r d u l t a m . Ez vagy egy hóna p i kezelés után a z t nyilvánitá, hogy ha egyéb nem gátol, ugy szemem m i a t t bizvást léphetek színpadra. E z t barátaim, Imre és Jenő i s i g e n erősen sürgették, különösen az utób b i . Mind nekem, mind édesanyámnak i g e n ajánlotta, hogy lépjek a színitanodába, habár e z t o l y c é l b ó l , hogy "kigyó g y u l j a k " ábrándjaimból. E kicsinylés bántotta l e l k e m e t , de energiáimat nem csökkenté. Tudtam és tudom, hogy az enyéimhez hasonló v i s z o n y o k között nálam s Z s á z s z o r t a nagyobb kapacitás i s a k e z d e t nehézségeinek v o l n a kénytelen magát alávetni. Nem v o l t szerencsém magam k i s e b b színpadokon g y a k o r o l n i , s eszményeim a l a k j a i /Lear, K e n t , Jago, Gala gonya, Shylock, í l g r i /Két v e r o n a i ifjú/ Sámson /Romeo és J u l i a / , Menenius Agrippa, P o l o n i u s és C l a u d i u s , Z u b o l y , Dromio, I I I . R i c h a r d , "Fal s t a f f , Apemantus, Wolsey bíboros / V I I I . H e n r i k / , T i b o r c z és B i b e r a c h , Cassius és Casca, Har pagon, Arnolphe /Nők iskolája/, Jakab mester /Fösvény/ Argante és Oronte /Scapin c s i n n y e i / Moór Ferenc, Müller, Muley Hassan, II.Fülöp és a főinquisitor, Carlos / C l a v i g o / Mephistopheles, Maximus és Heracles /Kegyencz/ G r a n v i l l e /Báró és b./ X I . L a j o s és Simon / G r i r D i r e / I . Jakab /Sakk a királynak/ Don José és M o n t f i o r /13.C. de Bazan/, S t e i n , Rózsás /Egy szekrény r e j t . / öreg Kövesdy /Rab/ K n i t t e l l u s , Longueval, K o l l o n i c s , Szoléjasn és Nachim, Kubláj /Delma/ Barnabás és a népalakok /Dózsa/, Borongó, Ivó /Murányi
hölgy/ Könyves Kálmán, Mesembrius / M a n l i u s S i n i s t e r / , Mont e i g l i n /Alfonz ur/, S e r t o r i u s / D e l i l a / s minden tehetsé gemhez való genre, b o n v i v a n t s komolyabb j e l l e m s z e r e p csak agyamban l e h e t t e k megalkotva, s oda k e l l őket e l t e m e t nem. " Hogy várhattam v o l n a hát,hogy mások méltányolják t e hetségemet, melyet nem v o l t alkalmam bebizonyítni* Ha v a l a k i , hát Jenő e l e g e t i s m e r i képességemet, melyet ő előbb jobban méltányolt, m i n t a z t most t e s z i . De ez n e k i megbo csátható. Ö a p i l l a n a t i benyomások r a b j a s hajlandó a j e l e n n e l f o g l a l k o z n i . A z t ő e l f e l e d t e , hogy utánzataimmal s némely e r e d e t i produkciómmal f*pn«k idejében nem egyszer k a c a g t a t t a m meg, m i k o r n e k i i s kedve lévén a komédiához, v o l t prakszisom. Most n i n c s . Egy mûdarabot feltűnés e l k e rülése végett suttogó hangon s az ajtóra vigyázva tanulván meg félig-meddig, képzelhetni az eredményt. Orgánumom i g y nem hogy fejlődött v o l n a , de megmaradt azon nyerseségében, melyet különösen hangom mutálása óta bír s mozdulataim e l zárt magányos életmódomnak félreismerhetlen bizonyítékai. 3
A nyár egy részét a Tátra bércei közt töltvén, jó egészségben értem haza s ez m e g n y u g t a t o t t tervezgetésemben. Rávettem.édesanyámat, hogy engedjen a s z i n i tanodában próbát tennem. Elmentem Paulayhoz. " Ez kijelenté, hogy a felvételi vizsgát csak azok igényelhetik, k i k e s e t l e g az jól sikerülvén, be i s lépnek a tanodába. Erre nekem nem v o l t persze engedélyem. Különben Paulay k i n y i l a t k o z t a t t a , hogy engem a l i g vennének föl k i s alakom m i a t t . Persze én a 33
z
x x
Shakespeare, Molière, S c h i l l e r , Goethe, T e l e k i László, Hugó Károly, B a i n v i l l e , Theodor; S c h a u f f e r t , H.A.; S z i g l i g e t i Ede, Jókai Mór, Dumas f i l s , F e u i l l e t , 0. színmüvei . P a u l a y Ede /1836-189V színész, rendező, a Színi Tanoda tanára, a Nemzeti Színház igazgatója. Kiváló rendezői tehetségét - egyebek között - a Csongor és Tünde s az Ember tragédiája színrealkalmazása, színész-pedagógusi zsenijét nagy n e v e l t j e i : P.Márkus Emília. Gyenes László, Szacsvay Imre, Ditrói Mór s t b . bizonyítják.
z
kis nagyszinészek Prometheusaval» L e w i n s k v v e l állottam elő. P a u l e y azonban l e t o r k o l t , hogy Lewinskynek szerencsé je volt. Csüggedten tértem haza. Ez v o l t /876/ augusztus 1 8 án. De egy körülmény ügyemet nem hagyta csendesen e l s z u n y n y a d n i , hanem végső életre ébresztő, hogy aztán egyszer s mindenkorra dugába dőljön. Imre barátom által egy derék ifjúval ismerkedtem meg, A i g n e r Sándorral, k i bátyja könyvkereskedésében h a t éven át sanyarogván,^ " végre lerázta nyűgét s most a bécsi építész-akadémia tanítványa. Ez egyszer nálunk lévén, be szédbe jött az én szenvedélyem i s , s egész eréllyel szólt édesanyámnak: engedjen szabad u t a t ábrándjaimnak. Anyám s z i n t e h i h e t l e n módon egész megadta magát s másnap r e g g e l dobogó s z i w e l s engedéllyel zsebemben n y i t o t t a m be Pau l a y h o z , k i délutánra r e n d e l t próbára. Ez augusztus 28-án volt. 3
A s z i n i tanoda k i s színtermében összegyűlve ült a s z i n i tanoda tanítványai - s a már fölvett aspiránsokból álló hallgatóság. Paulay és S z i g e t i József háttal /!/ ül t e k a színpadnak, melyre én s z o k a t l a n bátran léptem. Azon elvből i n d u l v a k i , hogy hangom n i n c s , melyre a színi t a n o dában nagy súlyt f e k t e t n e k , o l y darabot akartam s z a v a l n i , mely szavaló s előadó képességem i g a z o l n i / k i m a r a d t : f o g j a / s ekkép jó h i s zeniben elkezdtem Shylock első jelenetét. Az elől ülő hölgyhallgatóság csúfosan / a z t hiszem, úgy nem jó Ízűen/ n e v e t e t t zsidó s hanghordozásomon. A bírák meg sem m o z d u l t a k , míg végre azon h e l y h e z érve, h o l A n t o n i o k e z d i : " S h y l o c k , habár kölcsönző sohsem valék".... s t b . , az öreg z
Lewinsky, Josef /1835-1907/, a bécsi B u r g t h e a t e r t a g j a , temperamentumos, szép orgánumu színész. Főként Shakes peare és Schiller-tragédiákban tűnt k i , de gyakran sza v a l t a Petőfi v e r s e i t i s német fordításban. ^ A i g n e r Sándor bátyja: A b a f i - A i g n e r L a j o s könyvkereskedő és kiadó. Nemzeti Könyvtár c. sorozatával számos régebbi magyar szépírót népszerűsített.
S z i g e t i félbe s z a k i t o t t a / m i k o r busz s o r t sem mondtam még e l / : "Hát uramöcsém, a z t h i s z i ön, hogy ez a Shylock i l y e n handlészerű has-hangon beszél? Beszéljen ön saját hangján, hogy ennek terjedelmét megismerjük! I d e nem az k e l l , hogy játsszék nekünk /hah! egy S z i g e t i n e k más játsszék/ Shyl o c k o t huszonöt év múltával i s e l játszhatja majd!* Ekkor t u d t a m , hogy végem van* A színi tanodában csak szép hangú s alakú i f j a k exisztálhatnak. I g a z , a z t i s s z o r galmasan tudakolják az embertől,hogy m i l y e n iskolákat vég z e t t - csak a z t nem, hogy g o n d o l t - e v a l a h a komolyan a szí nészetre s t u d j a - e , ml ez, több-e, m i n t aminek l a i k u s em b e r t e k i n t i ? De hát minek i s v o l n a a z , m i r e való v o l n a a s z i n i tanoda, ha még a z t a k i s érdemet i s megtagadnók tő l e , hogy általa képződnek a nagy színészek. Ha a szobiász nak nem k e l l több, mint hogy jó faragó-anyaggal r e n d e l k e z zék műremeke megteremtésére, miért ne v o l n a elég Paulay úrnak a széphangú a l a k , melybe ő saját géniuszát l e h e l j e be? De eltérek témámtól, melynek végét nem hagyhatom e l , v a l a m i n t a s o r s sem hagyta e l részemre. S z i g e t i közbevetésére elhallgatván, jó hlszemben mondtam, "úgy hát más alkalmasabb d a r a b o t választok**, s előhozva egy o t t lévő k i s a s z t a l t székkel /mi Paulaynak nem t e t s z e t t / n e k i kezdtem A vén betyár-nak. A második versszak végén Paulay nem állhatta tovább s a z t monda: "Elég. I d e hang k e l l és a l a k . Köszönöm." - mire kimentem a teremből. A másik szobában több elutasított / o l v a s h a t a t l a n szó/ várta végitéletét, s tán egyik-másiknak sikerűit e z t megmásítani. S ez tán, k i t u d j a , sikerült v o l n a nekem i s , de én nyomban otthagytam a h e l y e t , hová c s a l f a tündérem, a remény c s a l o g a t o t t , hogy csúf gyalázatomat találjam o t t . Anyám v i g a s z t a l t , a jó lélek, k i dacára, hogy f i a s kóm n e k i k e d v e z e t t , mégis anyához méltón sajnálta f i a b a l ságát.- Ez nyomban nem e s e t t o l y nehezemre. A k i sebet k a p , 1
1
x
Tóth Kálmán már f e n t i s idézett költeménye.
az első időben a l i g v e s z i észre, de annál jobban érzi ké sőbb, midőn s a j o g n i k e z d . E h a s o n l a t l e g j o b b a n j e l l e m z i bukásomat, mely e l e i n t e tompa érzéketlenséget idézett elő bennem, de később s mostan keserű gyötrelmeket okoz nekem, ha rágondolok s ha némely vonatkozás ráemlékeztet. V a l a mely komoly és nemes törekvés megbuktatása könnyelműség azoktól, k i k h i v a t v a vannak ennek jelentőségét t e k i n t e t b e v e n n i . Én elismerem, hogy tőlem nagy merészség v o l t Sha k e s p e a r e - r e l föllépni, de megfontoltam t e t t e m e t . Kísérle tem azért tűnt f e l nevetségesnek, mert több személyt j e l lemeztem, még pedig mozgásra nézve i s , úgy, hogy egymásnak beszéljenek. De várta v o l n a meg S z i g e t i / k i egyébként min taképemúl szolgált v o l n a s z i n i pályámon/, míg Shylock ön állóan beszél /hosszú feddő beszéde Antonióhoz/, s i t t ha tározottabban Ítélhetett v o l n a képességeim felől, melyet egyáltalában e g y s z e r i látás ós hallás után nem o l y i g e n l e h e t megítélni. A színi tanodában kurtán s röviden utasítják e l az embert, nem gondolva meg, hogy n i n c s több színészeti i n tézményünk, s akinek a s z i n i tanoda ajtaját elzárják, a z t a színpadról örökre letiltották, m i n t elutasítottak enge met, k i n e k most már csak az a föladata, hogy szenvedélyét küzdje l e . Sorsom ezután c s a k i s e r r e szorít. Ha nem volnék csa ládomhoz kötve, vidéken próbáltam v o l n a szerencsét, s ha ez nem kedvez, ugy legalább beletemettem v o l n a szivemet vágyaimba. De e z t nem tehetem, Anyámnak e g y e t l e n támasza /javítás: f i a , majd öregkori beszúrást Én szamár! Én Örö költem jó anyám után s én l e t t e m v o l n a támasza?/ vagyok s nem venném a l e l k e m r e soha, hogy magamat tőle elszakítsam. Tőle, k i a n n y i odaadással v o l t azon, hogy bennem éljen s x
Rakodczay i t t természetesen méltánytalanul Ítéli meg Pau l a y és S z i g e t i tárgyilagosságát. O l y a n t a p a s z t a l t színhá z i szakemberek, m i n t ők v o l t a k , első p i l l a n a t b a n megálla píthatták, hogy a minden külső előny nélküli f i a t a l e m b e r ből sohasem l e s z jó színész.
ne váljunk e l egymástól; k i boldog reményeit, hogy v e s z t e ségei bennem bírják a v i g a s z t , szivembe r a k t a l e s k i n e k a családi élet boldogitó tudatával t a r t o z o m , melyet eddig nem élvezhetett. E z t színészi pályámon a l i g azerezhetném meg számára. Függetleníteni k e l l e n e magam családi kötelé keimtől, melyek a művészetben k i c s i n y e s körülmények s l e hetőltíg megszoritandók. Ha v a l a k i , én örömest iparkodnám kerülő u t o n i s e l j u t n i célomhoz, de csak ugy, ha egyéb gondok nem aggasztanának pályámon. A nyomor, szükség édes t e h e r v o l n a , mert v i g a s z t lelnék törekvésemben, tanulmá nyaimban. De v i g a s z t sem engedné/ne/k számomra anyám kÖnyn y e i . Hisz ha o l y anyám v o l n a , amilyen elég van a világon, kitől könnyen szakadnék e l , h i s z engem t a r t a n a akkor v a l a mi v i s s z a ? ! De i g y nem téphetem k i szivemből azon gyöngéd kötelékeket, melyekre anyám o l y ragaszkodással ügyel. E l v e l e t e k hát, szép álmok, n i n c s jövőtök az én életem való jában! X X X
Kassa, 1877 elején Ilyenformán állapotom újra régi stádiumába j u t o t t . Azaz m i t v o l t m i t tennem, a már hátam mögött vélt könyv kereskedéshez f o r d u l n i v i s s z a . Keserűen e s e t t a f a l a t s csak az békített v o l t k i , hogy nem kínálkozott állomás se h o l s i g y meglehetős háboritlan o l v a s g a t h a t t a m a Gombásl Imrétől kölcsönvett Schlosser világtörténelmét. A történe lem mindig kedvenc olvasmányom v o l t . Az i g a z , hogy a tör ténelemben engem nem az n y e r meg,ami más reális és modernszerüleg gondolkozó embereket. A diplomácia m e s t e r i f u r f a n g j a , a k a b i n e t t e k cselszövónyei engem csupán m i n t tények érdekelnek. A történelem regényessége érdekel engem s i g y persze a régebbi korszakokban dus módot l e l képzeletem. Ekkép hát én nagyon hátramaradok a modern s z e l l e m től. Az én Ízlésem különben i s nagyon különös, a mások szemében félszeg. P l . a rokokó d i v a t - persze leszámítva
későbbi torz-jelenségeit - nekem rendkívül t e t s z i k . Az i g a z , bogy Lendvay régi magyar viseletű leventéire ma i s elragadtatással emlékszem, de azért a régi képtárak h a j poros a l a k j a i , franciás szabású felöltőikkel s ékes i n g f o d r a i k k a l az i f j u i l a g szép kellemével hatnak reám. /Lap aljára i r t , egykorú j e g y z e t : S hogy az ősi bajusz eltűnt az a j k a k környékéről, az csak következése v o l t az a k k o r i férfi-frizurának, mely szép bodrozatával s hajporával nő i e s szelíddé t e t t e az a r c kifejezését, mi kivált f i a t a l arcnak szépen i l l e t t . Ez a d i v a t hát épp o l y kevéssé v o l t csúf, m i n t h a z a f i a t l a n /!!/ legmagyarosabb embereink /Bes s e n y e i , Báróczi/ s t b . , k i k ugyancsak magyarul éreztek, sem átallták copfba f o n n i h a j u k a t , s száműzni a büszke b a j u s z t . S hogy e m e l l e t t nem csúfíthatták e l őseink magukat, b i z o n y l t j a a z , hogy egy századon át l i s z t e s f e j j e l i s hódí tották szépeiket,s hogy az ősi b a j u s z eltűnt az a j k a k kör nyékéről, abban sem hazafiatlanságot, sem csúfságot nem találok; sok ember, pláne ha f i a t a l , szebb borotválva./ A multszázadbeli, háromszögletes k a i a p u csipkés, selyemharisnyás és c s a t t o s cipőjű ifjú menüettjét f e s z e s miderü, kecses vizavijávai csak o l y szépnek t a r t o m , m i n t a m i l y odaadással csüggök Mátyás k o r a daliasságán, s a m i l y öröm mel szállnak ábrándjaim a m i t o s z i h a j d a n k o r b a , mikor az embereket nem a n n y i r a érdekek, m i n t szenvedélyek i g a z g a t ták s a szép és művészi nem v o l t megszokott mindennapiság? - Ha a történelmet olvasom, ekként élem be magam a k o r szellembe, - s tán elég r o s s z u l - ennek költészetét veszem tanúságkép. x
s
3
x
Az i f j a b b Lendvayról beszól. ^Nem egészen világos fogalmazás. A z t a k a r j a mondani, hogy a szép és a művészi f e l e t t nem tértek n a p i r e n d r e , hanem lelkesülten élvezték -ami persze csak Rakodczay r o m a n t i kus szemlélete s z e r i n t v o l t i g y .
I d i l l i mulatozásom, mely még kedvenc "Hamlet"-em me lódiáival, " és az otthonlét családi s baráti élveivel gya r a p o d o t t , azután megszakadt azon körülménynél f o g v a , hogy Maurer A d o l f k a s s a i könyvárusnál akadt állomásom s az enyéimtől érzelmes bucsut k e l l e t t vennem 1 8 7 6 - i k i november 19-én. 3
Azt h i t t e m , hogy ha Kassára jövök, megmenekülök m i n den színpadi kísértéstől. De h a s z t a l a n . A l i g szálltam l e a vonatról, hogy szemem a s z i n l a p o n akadt meg s o t t láttam Gabányi nevét. " Gabányi velem egykorú, iskolatársam v o l t , reményekre jogosító kezdői pályája s színi tanodában! s i k e r e i egyszerre ismétlődtek lelkemben, megszűnt minden önküzdés s vágy/a/im újra erősen h a j t o t t a k a színpadi ideál felé! Később találkoztam Gabányival, ő szívesen f o g a d o t t s midőn ő és n e j e ugyanazon fogadóba /a Bügler-félébe/ jár tak ebédre, hová én, jó i d e i g asztaltársuk v o l t a m . Gabányi n e j e nem más, m i n t Lenkei E l l a , k i k e r e s z t e l k e d e t t k i s j e buzea. I g e n szellemes hölgyecske, k i mindenről saját Íté l e t t e l b i r . Férjét, úgy látszik, i g e n s z e r e t i . Maga Gabá n y i szintén okos f i a t a l e m b e r , de sok t e k i n t e t b e n korlátolt s inkább jó ösztönének köszöni s i k e r e i t , m i n t e l f o g u l a t l a n Ítélőképességének, mely őnála n i n c s arányban színészi f e j l e t t naturalizmusával, s ez annál csodálatosabb, mert Ga bányi sokat o l v a s . 33
Hogy m i l y csökönyösödött nézetei vannak, arról b i z o nyít az i s e l e g e t , hogy ő S z i g e t i t /már t i . a Józsefet/ m i n t t r a g i k u s t bámulja, s kérdésemre, mely szerepekben, monda, hogy M i l l e r zenészben, Banquoban, és /előtte ez i s
x
Thomas Hamlet-operájáról van szó.
^Gabányi Árpád / I 8 5 5 - I 9 1 5 / 1878-tól a kolozsvári, 1^84től a p e s t i Nemzeti Színház t a g j a , kiváló jellemszinész ós komikus v o l t . K l a s s z i k u s o k m e l l e t t már az i b s e n i és hauptmanni játékstílusban i s kitűnt, ő v o l t a Kisértetek E n g s t r a n d - j a , a Vadkacsa öreg E k d a l - j a s a Bunda Wulkowja.
t r a g i k u s szerep/ Kent-ben. Hogy Gabányi éppen nem i g e n öntudatos szinész.mutatja az a bogara i s , hogy s p e c i a l i t e r S z i g e t i szerepkörére áhitozik és u j meg u j t e c h n i k a i módok kitalálásában töri a fejét, hogy S z i g e t i testességót elő állíthassa a színpadon. Gabányi tehetsége i g e n h a j l i k a j e l l e g z e t e s felé. Különösen sikerültek eddig genre-jei. /Squers, Knabe s t b . bár ezekben Réthyt igen utánozza. S m i v e l v a n iróniája,/melyet ő tán S z i g e t i k o m i k a i l a g ható humorával téveszt össze/ komoly cselszövényes j e l l e m s z e repekre kitűnő eredménnyel képezhetné magát. De én kétlem, hogy v o l n a kitartása egy-egy müszerepet lassú és fárasztólag minden izében magáévá t e n n i . " Amennyire én k i i s mertem, ő s z a n g v i n i k u s , s m i n t i l y e n , törekszik az újság felé, kap minden szerep felé /öregkori javítás: után/, melytől könnyű s i k e r t vár s csak p i l l a n a t r a f o g l a l k o z i k nehezekkel. Ellentmondást semmi kép nem tűr s k i s nejével még előttem i s néha összetűzött, bár hamar megbékéltek. 3 3 3
/Egykorú beszúrás: Gabányi felfogásra nézve sem elég világos főnek m u t a t k o z o t t . Pomerol /ez i s S z i g e t i kitűnő szerepe a Csacska nők-ben /fájdalmának e darabban egész komoly irányt a d o t t , s midőn előtte h i v a t k o z t a m S z i g e t i r e , k i Pomerol fájdalmát a legkomikusabb hatásra számítja: b i z o n y k o d o t t , hogy Pomerol fájdalma csak rokonszenvesen h a t h a t . - Kitűnő e l l e n b e n Gabányi, m i n t Squers /Londoni k o l 3
M i l l e r : Ármány és szerelem, Banquo: Machbeth, Kent: Lear király. - Gabányi minden, k l a s s z i k u s tragédiában előforduló szerepet ' t r a g i k u s - n a k n e v e z e t t , ez azon ban nyilván csak n y e l v i , s nem értelmi pongyolaság volt. ^ Hahn, R.R.: A m i n i s z t e r előszobájában c. egyfelvonásos d r a m o l e t t j e n e k kisember-hőse, Újházi Ede első nagy s i k e r e a Nemzeti Szinház színpadán. /Bemutató: 1869 • au gusztus 18./ M i n t láttuk, Rakodczay kissé lebecsülte h a j d a n i i s k o latársa, a későbbi nagy Nemzeti színházi t a g képessé geit. D u m a n o i r , Ph. F. P. f r a n c i a iró vígjátéka. Bemutató: Nemzeti Szinház, 1862. X I . 3 . H
3
J L J U L
3 3 3 3
dusok/, Knabe Farkas, továbbá elég jó m i n t Z r i n y i B o l d i zsár, Berend ügyvéd. Leleményes g e n r e - j a v o l t Musztafa báremőr a "Fatinitzá '-ban, mely furorét csinált. S z i n tén kitűnő mint Macskaházy a Violá-ban: a negyvenes évek körszakálával s d i v a t a s z e r i n t . A maszkirozásban mes t e r . Moor Ferencé i g e n k e z d e t l e g e s , s a Rossitól t a n u l t szemmeregetések és egyéb csinálmányokon t u l nem t u d o t t hatni. I . Péter cárja /A cárnő-ben/ szörnyű p a t e t i k u s volt. Gabányi nekem náthájára h i v a t k o z o t t , d e úgy lát s z i k , a komoly pátosz az ő izgékony temperamentumához nem való./ Már jó i d e i g találkozgattunk napjában, s én l a s s a n ként megint t e r v e z g e t t e m . Gyors e l h a t a r o z á s a s a n y j a iránt t e k i n t e t nélküli ember hamar végzett v o l n a helyemben. Mau r e r brutális ember s nyers üzéri s z e l l e m , k i m e l l e t t már ennélfogva sem kedveltem volna meg az amúgy i s megunt pá lyát. Elhatároztam, hogy Gabányi által Lászy színtársulatába fölvétessem. Lassan akartam megnyerni mindket tőjük bizalmát s nem próbaföllépés, hanem színészirodalmi munkásság által./öregkori beszúrási Én szamár!/ I g y írtam meg "Shylock a színpadon" című cikkemet. Gabányi e z t h i d e x
,
33
x x x x
Squeers a l a k j a Az árva f l u és a l o n d o n i koldusok c. /Dickens: N i c k l e b y Miklós c.regénye után készült/ r o mantikus-szentimentális színpadi átdolgozásban sze r e p e l . Dinaux és Lemoine után magyarra f o r d . Egressy Béni. Bem. a Nemzeti Színházban 1843. f e b r . 25. XX D i v a t o s o p e r e t t , zenéjét Suppé, szövegét Z e l l és Genée szerzetté, f o r d . E w a L a j o s . Bem. a Népszín házban 1880. ápr. 30-án. Y Y Y S z i g e t i József: V i o l a c. népszínművében. Bem. a Nem z e t i Színházban 1851. ápr. 12. Y Y X X Moor Ferenc: S c h i l l e r Haramiák c. tragédiájának i n trikusa. gxxxx Seribe: A cárnő. Ford. Huszár Imre. Bem. a Nemzeti Színházban 1856. nov. 6. Y y y Y yy Lászy: a k a s s a i társulat igazgatója. Nem t a r t o z o t t a kiválóbb vidéki d i r e k t o r o k közé.
gen f o g a d t a s úgy látszik, e l o l v a s n i sem i g e n o l v a s t a e l . Fölfedtem előtte még cikkem m e g j e l e n t e előtt szándékomat, melyről ő lebeszélt. Ajánlotta, t a n u l j a k be vagy 15-20 k i sebb s z e r e p e t , s v a l a m e l y ügynök által szerződtessem magam valamely társulathoz segéd-színésznek. Erre e l e i n t e magam i s kész v o l t a m , de később midőn húsvétra P e s t r e mentem,két barátom lebeszélt: az istenért, ne tegyek o l y a n experimen tumot, ' mert anyám szívét hasítanám meg. Én e z t beláttam, és dacára annak, hogy újabb szerepem, az öreg Knabe Farkas két jóbarátom tetszését n y e r t e meg, föltettem magamban, hogy lemondok szándékomról. 3
De ez nem v o l t egyhamar lehetséges. Még m i n d i g r e ménykedtem, sőt e l k e z d t e m Jágó szerepét németül t a n u l n i . Mert a német színészetben akartam képezni magam, miután nálunk n i n c s valódi a l k a l o m az i g a z i művészettel f o g l a l k o z n i . Színészi t e r v e i m b e beleélve magamat, még többször írtam a Kassai Lapok-ba. I t t magemiithetem, hogy ml kép mertem a nyilvánosság elé lépni. Rózsaági, a K a s s a i Lapok szerkesztője azelőtt ugyan nem méltatott, az i g a z , nem i s mutattam e r r e hajlandósá g o t , tehát nem érdemesített semmi f i g y e l e m r e , s i g y jól a szemem közé p i l l a n t o t t , hogy egy r e g g e l átnyújtottam n e k i a Shylockról írt c i k k e m e t . Persze ón szorongva vártam vé leményét s másnap egész váratlan e s e t t , hogy Rózsaági a legszívesebben gratulált cikkemhez, s csak a z t kérdezte, őszintén, hogy nem-e írtam k i valahonnét. Barátaimat i g e n megleptem kísérletemmel, s őszintén meleg l e v e l e k b e n üdvözöltek, v a l a m i n t édesanyám is*, k i t végre meggyőztem, hogy tudok g o n d o l k o d n i i s egy dolog fö lött. De i t t Kassán méginkább nyertem újszerű munkálkodá sommal, közelebbi ismeretségre méltattak u g y a n i s néhányan vevőink közül, k i k n e k ezelőtt eszökbe sem j u t o t t velem k e zetszorítani. Ezek leginkább az i t t e n i tanárok v o l t a k , k i k ^Experimentum - kísérlet.
nek tanácsa s buzdítása sokat lendített azon f o r d u l a t be következtében, mely engem 1877 • augusztus 1-én az én bét éves nyűgömtől s szellemem lidércnyomóját61 végre megsza badít. X X X
Már közel voltam hozzá s kitűztem I s v o l t a n a p o t , amelyen Lászynál j e l e n t k e z n i akartam kóristává való f e l vételem végett /öregkori beszúrás: Elsétáltam Lászy lakása előtt /melyben m i n t igazgató 1894-ben magam i s l a k t a m / de nem mertem bemenni/ midőn az anyámtól k a p o t t l e v e l e k mind inkább a l e l k i i s m e r e t e m b e fészkelték magokat s én dacára Laube könyvének /Das B u r g t h e a t e r / , mely újból s z i n t e e l lenállhatatlan erővel gerjeszté föl régi hajlamomat, da cára álmaimnak elhatároztam, hogy a tanítói pályára lépek. Egyes tanárok helyeselték szándékomat s b i z t a t t a k , hogy mind a tanítóképezde!, mind a polgári i s k o l a i f o l y a m o k a t három év a l a t t könnyen elvégezhetem.Én hát Kassával együtt búcsút v e t t e m reményteljes ábrándjaimtól i s . A k i i s m e r i kedélyemet, illetőleg ragaszkodásomat anyámhoz, és i s m e r i szívós hajlamomat, e l f o g j a i s m e r n i , hogy az én önküzdelmem kínos v o l t , mert a legszebb: az ifjúi tetterő és h a j lam, ösztön elnyomásába került. Nem tudom, mi van megírva a sors könyvébe, de meg-megújul színészi szenvedélyem s i l y e n k o r egy-egy szerepet t a n u l o k be - magamnak. Ennek az az egy haszna v a n , hogy az i l y b e t a n u l t s z e r e p e t ismervén, merek róla színészi tanulmányt írni, s m i v e l az első kí sérlet sikerült, tán következik még több i s , ha ugyan erőt veszek j e l e n hangulatomon s üjra b e t a n u l o k valami s z e r e p e t , mert én nekem elvem, hogy szerepről csak az írhat k i x
Laube. H e i n r i c h , hajdan a F i a t a l Németország szabadelvű költőinek e g y i k e ; színműíró.rendező, a bécsi B u r g t h e a t e r , majd a* S t a d t t h e a t er igazgatója, szül. 1806., megh. 1889. Müveit és széleslátóköru színházi szakember, kiváló szí nész nevelő v o l t . Különösen a szép színpadi beszédet t a r t o t t a fontosnak.
meritőn, k i maga i s t u d j a , legalább színésznek csak az ír h a t . Sablonokban írni meg nem akarok, illetőleg a s z e r e p nek csak költői jelentőségét i s m e r t e t n i . Ezt t e s z i k úgyis elegen, de a színészi jelentőségével valamely műszerepnek nem f o g l a l k o z n a k nálunk. Talán én szánom majd rá magamat s ekkép, ha máskép nem l e h e t , "üvegen át nyalom a mézet". Míg színész akartam l e n n i , máris föltettem, hogy megírom jól, r o s s z u l a magyar színművészet történetét. E z t persze m i n t kórista i s j o b b a n megírhatnám mint tanító, k i a színház embereivel nem lévén érintkezésben, a legszüksége sebb források hiányában képzeletemre l e s z e k u t a l v a s tapo gatom az igazságot. - Különben, k i t u d j a , l e s z - e belőle v a l a m i , vagy se?! ! E d d i g i irkafirkáim v o l t a k : "Shylock a színpadon", "A gonosz t r a g i k u s hős jogosultsága", " N e v i l l e Mór Nárcisza" és "Ruy B l a s " - j a . Mind a négy a K a s s a i Lapok tárcájában látott napvilágot. Irkálásom nem dicsőséghajhászás, csak mód a r r a , hogy színészi hajlamomnak és tehetségemnek ha /fájdalom/ nem színpadon, legalább gondolataimban s papíron n y i s s a k u t a t . Mindinkább áltatom magamat, hogy ha már nem i s l e h e t e k m i n t színész, l e h e t e k tán máskép, p l . mint színi esz tétikus akár hasznára avagy kárára a színészetnek, m e l y r e , ugy látszik, változatlan megmarad hajlamom. G y u l a i Pál, Petőfi, Dobsa, B e t h l e n gróf / a l i a s B o l n a i / példájával iparkodom magam megnyugtatni, k i k mind szépen lemondtak a színpadról. Pedig B o l n a i már határozott tetszést i s a r a t o t t . I g a z , hogy az a három első, m i n t író tán nagyobb d i x
x x
x
N e v i l l e , M o r i t z : német drámai szinész, ez időben Magyar országon játszott. N a r c i s s e : Brachvogel romantikus szín müve, közel száz éven keresztül hódított a középeurópai színpadokon. Ruy B l a s V i c t o r Hugo szomorú játéka, bem. a Nemzeti Színházban 1Ö4-5. dec. 29. Dobsa L a j o s , a XIX. s z . derekán közepes sikerű drámaíró. B e t h l e n Miklós Egressy tanítványa és az ötvenes evekben rövid i d e i g a Nemzeti Színház t a g j a v o l t .
csőséget s z e r z e t t magának, m i n t ha szinész maradt volna,de hát én mihez f o g j a k ? ha még annyi esszét írok i s a színé szetről, akkor i s k i t u d j a , viszem-e a r r a a mire p l . egy fíötscher t u d t a v i n n i ? ! És mégis nem hagy n y u g t o t a s z e l lem s ábrándozom. Elhatározásom dacára újra csak élesztem "bablonkám" mécspislantásait, mert miután még m i n d i g meg-megrohan a buzgóság, u j munkát t e r v e l e k , ábrándozván "A magyar színművészet történeté"-ról. x
xx
x
Rötscher, H e i n r i c h Theodor /1803-1871/ a XIX. sz. egyik: leghíresebb színikritikusa. Gyulai Pál sokat t a n u l t mód szeréből. ^ B a b l o n k a - pamutbeiü olajlámpa
A színpadról lemondani készüld Ifjú színháztudós hozzálátott,hogy nagy színháztörténeti müvéhez összegyűjt se az anyagot. F e l v e t t e hát a k a p c s o l a t o t a múlt nevesebb tanúival.A Nemzeti Színház első korszakából még élt a h a j dan világszép Lendvayné H i v a t a l Anikó. Az alábbi interjú 1883-ban készült.
"Egy h i r e s művésznőről Látogatás a múltban A XIX. század első harmadában,mikor még a magyar szí nészet negyven éves sem v o l t , három nagy színésznőnk v o l t máris; Déryné. Kantomé. Lendvayné H i v a t a l Anikó. *' Az utóbbi az összekötő kapocs azon újabb nagy nemzedék között, 3
Lendvayné H i v a t a l Anikó /szül. 1814, megh. 1891/ fényes színészi pályáját m i n t kisgyermek k e z d t e meg nagybátyja, Balogh István színigazgató vidéki társulatánál. A h i r e s kassai-kolozsvári vándortársulatnál, Déryné, K a n t o m é , Megyeri, Szentpétery oldalán nőtt nagy színésznővé, majd sokat t a n u l t első férjétől, az i d . Le udvartól i s . A p e s t i Magyar Színház/későbbi Nemzeti/ megnyitása óta a főváros ban játszott. A színház első tíz évének ő v o l t körülra j o n g o t t naivája és f i a t a l hősnője. Leghíresebb s z e r e p e l a Bánk bán Melindája, a Romeo és J u l i a Júliája, az Ármány és szerelem Lujza Milleré, de csaknem valamennyi f i a t a l női főszerep az ő kezében v o l t a szabadságharcig. Szépsé ge és intelligenciája sem t e t t e azonban számára könnyűvé az u t a t , hogy idősebb szerepekre térjen át. Első férjétől korán elvált, második férje Latkóczy L a j o s i festőművész v o l t . Hamar v i s s z a v o n u l t a színpadtól, de nem a színház tól, amelynek nézőterén csaknem minden este látható v o l t egészen a hetvenes évek végéig. M i v e l e g y e t l e n gyermekét korán e l v e s z t e t t e , öregségében r o k o n a i viselték gondját. Jó módban élt, de az utolsó években, súlyos a g y i érelmeszedés következtében, e l b o r u l t elmével.
melyhez Jókainé, P r i e l l e Kornélia és Szathmáryné n e v e i tündökölnek. És most Lendvayné H i v a t a l Anikónak s z e n t e l e k néhány s o r t . Hadd mentsek meg művészi jelleméből néhány momentu mot, melyeket, m i n t alább k i f o g tűnni, csak én i s m e r h e t tem. A lelépő színész sírba lép, melynek neve a feledés. Én ama r i t k a szerencsében részesültem, hogy egy i l y e n mű vésznő még egyszer kilépett sírjából /előttem/ egy óra tartamára. Ezelőtt 18 évvel a magyar színészet történetéhez és legelsőbben i s Kántorné jellemzéséhez adatokat gyűjtöttem. De h o l találjam meg azokat? A régi lapok ugyan többet ír t a k színészeink alakításáról, m i n t a maiak, de mégis m i l y csekély v o l t az az életteljes anyag, amit a régi lapokban találhattam. De élt még két művész a k k o r , a k i k Kantoméval együtt ját8ztak: F e l e k l és Lendvayné. Emlékezetük v a rázsvesszejével lelkembe idézték a műit csodás képeit. Hadd szóljak i t t Lendvaynéról, mert míg ő Kantomé-, ról beszélt nekem, észre sem v e t t e , hogy saját magát «npAl fényesebben j e l l e m e z t e , úgy hogy váratlanul Kantomén kí vül még Lendvayné tüneményes a l a k j a ís kilépett a múlt fátyla mögül egy modern, élő ember elé, a k i , fájdalom.csak egy l e h e t e t t , v a g y i s én. Már maga szobája i s , melybe léptem, 50 év előtti v i lágba v e z e t e t t . Azok a f u r c s a kikerekített formájú, geo metriát gúnyoló empire-székek világos, virágos h u z a t a i k k a l , 1
X X
Rakodczay 1901-ben írta j e l e n tanulmányát. ^ F e l e k i Miklós /szül. 1818, megh. 1902/ szegénysorsú szé k e l y családból származott és református papnak készült, majd vándorszínész, vidéki színigazgató, a Nemzeti Szín ház t a g j a l e t t . Rendkívül szorgalmas és művelt színész volt,jó ismerője a nyugateurópai színjátszásnak és e g y i k úttörője a franciás játékstílusnak. x
x
a f a l a k o n régesrégi,más világban modern képek. ... M i l y e n l e h e t e t t ezek között az élet, az érzelem? ... Olyan, m i n t ma. És közöttük az élő, járókelő a l a k o l y a n h e r v a d t , m i n t a rámákban szomorgó sárga virágok. De nagy hatalom a képzelet. Mikor az ünnepelt mű vésznő előtt álltam, egyszerre ugy tünt f e l , mintha a múlt élne és én a múltban magam i s élek. ügy néztem, m i n t h a most i s o t t ülne trónján, a szín padon. Hiszen l e h e t e t l e n az,hogy míg él az ember, míg esze ép, teremtő szelleme kialudnék. A színész csak a l a i k u s számára csupán a színpadon színész. Amíg él, ha nem ját s z i k i s , a gondos figyelő számára megőrzi művészetét. Arca csupa ránc, szája f o g a t l a n /még ő k i n y i t j a , megmutatja* "nézze,nincs több fogam!" De azért tisztán e j t i a szókat/, a testtartás, ha nem i s ruganyos többé, de még nem r o s k a t a g ; és a mi fő: a s z e l l e m ma i s t u d annak p a r a n c s o l n i . Lendvayné k i s a l a k j a , jelentékeny /törölvet nagy/ f e j e , k i s k e z e , k i s lába elképzeltették, mi l e h e t e t t a s z i n p a don. Rövid, de nem p i s z e o r r a , kissé kemény szemöldökei s a szeme a l a t t i egy-egy ferdén lehúzódó barázda /mint Jászai Marinál/ i g e n erélyessé tették arcát. Egész megje lenése a jelenből a múltra enged következtetni s megmagya rázza h a j d a n i szerepkörét. K i s a l a k , de a f e j t e l i drámai, nagy vonásokkal. Büszke a r c . Sokszor dacosan, visszanézve f o r d l t j a föl szemeit, komoly t e k i n t e t e t mutatva, meg h i r t e l e n kacagóvá t u d válni, sőt képes s z i l a j jó kedvének h i r t e l e n böffentésben kifejezést a d n i . Bohémé-kedély. Ez a l a k és a r c egyszerre pár perc a l a t t dráma és vígjáték. Howard K a t a l i n , a vérpadra lépő királyné és a Párisi nap-
A XIX.század végének e k l e k t i k u s stílusában élő Rakodczay szemében különösnek t u n t a bizonyára i g e n Ízléses empire /tán inkább b i e d e r m e i e r / o t t h o n képe. ^ R a k o d c z a y látogatása idejében Lendvayné 69 éves v o l t , t e hát bizonyára m e g h a j l o t t már a kortól. Fiatalkorában nem említik, hogy alacsony l e t t v o l n a .
3
lopó p a j k o s Józsija /melyből K o n t i Subanca készült/. A természet még egy nagy adománnyal egészítette k i e t u l a j donokat í s z e l l e m i önállósággal. Még ma i s számot t u d o t t a d n i művészi mozzanatainak minden legcsekélyebb okáról. L e l k e s z e r i n t bevallá, mennyit köszönt férje a bíres Lend vay * /kitől elvált/ tanitgatásainak. I g a z a t a d o t t k r i t i k u s a i n a k , kivált Bajzának, k i a hadarásról vádolta. Ma ga i s minduntalan gúnyolta e hibáját. Egyszer a h i r e s Löwét /a bécsi Burgból/ legalább a darab végén a k a r t a látni a p e s t i nagy német színházban /a mai Haas-palota h e 3
3
233
3 3 3 3
Howard K a t a l i n : id.Dumas Korona és vérpad c. drámájá nak hősnője /Jermann német szövege után magyarra f o r d . Jakab István. Már a vidéki magyar társulatoknak i s műsordarabja v o l t , a p e s t i Magyar Színházban először 1 8 3 7 ' S z e p t . l . / - Párizsi naplopó: Bayard és Vanderbuch d a r a b j a , Dunkel német fordításából magyar színre a l k . Nagy Ignác. Először a p e s t i Magyar Színházban 1837.dec.1-én. K o n t i József operett-feldolgozása, az e r e d e t i szöveg megtartásával, a Népszínházban került színre 1888. jan.12-én. Id.Lendvay Márton, szül. Nagybányán 1807», megh. Pes t e n 1858-ban, az egész magyar színháztörténet e g y i k legragyogóbb a l a k j a , a leghíresebb magyar Romeo,1828ban lépett színpadra.Huszonhárom évig tartó s z i n i pá lyája a d i a d a l o k sorozata v o l t ; a Bánk bán, a Shakes peare- és S c h i l l e r tragédiák Ifjú hőseinek ideális megszemélyesítőjeként t a r t j u k nyilván, de életet t u d o t t v i n n i a f r a n c i a k i s r o m a n t i k u s o k , vagy a kezdő magyar drámaírók papiroeizü figuráiba i s . Szép hang j a , szép a r c a , szép t e r m e t e m e l l e t t sem b i z t a magát soha a jószerencsére, hanem l e l k i i s m e r e t e s és g o n d o l kodó színész v o l t . Németországi tanulmányútján még láthatta Seydelmannt, a nagy jellemszínészt. A sza badságharcban, m i n t t i s z t v e t t részt. - 1854-ben a színfalak mögött összeesett, megbénult, soha"" többé nem léphetett színpadra. Pompás temetése 1858 január jában a magyarság tüntetése v o l t az osztrák elnyomók ellen. Bajza József /1804-1858/ költő, k r i t i k u s , a színház nak két Ízben igazgatója. Lowe, Ludwig /1795-1871/ német t r a g i k u s színész,1826tól haláláig a bécsi B u r g t h e a t e r t a g j a . Rendkívüli temperamentumáról v o l t nevezetes.
x
lyén állott» Gyere - mond Lendvaynak - h a d a r j u k e l a da r a b o t : h i s z nekem ugy sem l e s z az nehéz, aztán menjünk át! /Akkor még a Várszínházban játsztak./ Egyszer ebédnél /he l y e s e n : ebéden/ v o l t v a l a m i előkelő hölgynél és s i e t e t t haza. Az utóbbi tartóztatta, de mentegetőzött, hogy még szerepét k e l l átolvasnia. "Ne o l v a s s a - úgy mond a hölgy kérem, legalább nem f o g úgy h a d a r n i . " Múltjáról i s bátran és nyíltan szólott: "MÍg férjem v o l t Lendvay, s e n k i sem mondhatott rám semmit. Még az o r c h e s t e r b e sem p i l l a n t g a t t a m l e kacéran. Azután-; de azért férjes nőnek soha sem v o l t rám panasza." Gyermeke / k i s leány/említésekor most ís könnyek gyűltek szemeibe. Ennek temetése után három napra k e l l e t t játszania Donna Dianát. /A "Közönyt közönnyel"-ben./ Nem t a r t o t t a sikeresebb sze repének . XX
A színészek rendesen beérik természeti előnyeikkel. Lendvayné d o l g o z o t t i s . Az ő önállóságában v o l t szellem. És ez a s z e l l e m még most i s előttem képes v o l t osztályoz n i , vizsgálni tanulságait. Többet a d o t t , m i n t mondja, egy jó k r i t i k u s r a , m i n t a k a r z a t t a p s a i r a . "Az én koromban úgymond - nem a k a r z a t kezdte meg mesterségesen a t a p s o t . Nem h i t t k i bennünket n y o l c s z o r - t i z s z e r - szégyelljetek magatokat! / v e t i közbe erélyesen/ A földszint k e z d e t t t a p s o l n i , a h o l Szemere P á l l a l megesett, hogy lelkesedésé ben a parókájával i n t e g e t e t t föl a színpadra. Sokszor nem i s t u d t u k a hangulatból, ha tetszettünk-e. Csak másnap h a l l o t t u k , hogy Fay A n d r á s . a főispán vagy más miként xxx
XXXjC
x
x
x
x
x
x
X X 3 D C
A mai Vörösmarty-téren. Moreto ma i s műsoron lévő színműve. Szemere Pál /1785-1861/ költő, író és k r i t i k u s , K a z i n czy és Kölcsey Ferenc barátja, Petőfi e g y i k első érté kelője. F á y András /1786-1864/ költő, Író, az állandó p e s t i ma g y a r színház e g y i k l e g l e l k e s e b b a p o s t o l a , pestmegyei földesúr. Tekintélye egészen haláláig bizonyos b e l e szólási j o g o t biztosított n e k i a szinház művészi irá nyításába.
n y i l a t k o z t a k * Az én emlékeim egy Zichy Manónéhoz Nádasdy grófnéhoz vezetnek. Rendes látogatóhelyeim a megyei előke lő világban v o l t a k . /Ugyanígy /ír/ Déryné i s kolozsvári tartózkodásáról. / Vörösmarty, Fáy András, Pöldváry a l i s pán szürete - ez v o l t az én világom. M i l y e n a mai színé szek köre? Szabad-e őket kritizálni? /Már abban i g a z a v o l t Lendvaynónak, hogy ma csak dicsériádák járják. Egy Eéjan nak, Dúsénak k e l l eljönni, hogy az álnagyságokról megtudja a közönség, mik voltakép. / Lendvayné erélyesen kimondta, hogy a költő csak a szót t e r e m t i meg, a többit "bízza a színészre". Egyszer rászóltak, h a j t s a végre az utasítást ós térdeljen l e o t t , a h o l a költő előírta. "Nekem nem k e l l utasítás, én előbb térdelek l e . . . " Ez Angelóban történt. * B r a g a d i n i K a t a l i n , a podesta n e j e magában mereng, v a j h a h i r t h a l l a n a Ro— dolfóról, régi kedveséről. Gitár m e l l e t t elénekli annak kedvenc dalát. Egyszerre csak m e g h a l l j a az utcáról a d a l folytatását, m i n t h a Rodolfó énekelné. Egy a k k o r i f i a t a l színésznő / a k i azóta nagy, i g e n nagy művésznő l e t t / — P r i e l l e Kornélia pontosan az utasitás s z e r i n t l e c s a p t a a gitárját, odarohant az erkélyhez kitárt k a r o k k a l , m i n t h a pontos tudomása l e t t v o l n a Rodolfó közellétérői. Dehogy h a g y t a v o l n a e z t helyben Lendvayné! Előbb ő l a s s a n abban h a g y t a az éneket - "Nem - monda elhalón - arcán előbb meg döbbenés, majd öröm f u t o t t át /az egy "nem" szócska a l a t t / 4
X
230
x x x
Déryné Naplójá-nak első t e l j e s kiadása, Bayer József gondozásában, 1900-ban j e l e n t meg, Rakodczay tehát e k k o r már i s m e r h e t t e . Réjane, G a b r i e l l e - C h a r l o t t e /1857-192o/, világhírű f r a n c i a színésznő. Játékstílusa természetes, tempera mentuma élénk v o l t : Sard ou n e k i írta a Szókimondó a s z szonyság-ot. - Duse, Eleonóra, o l a s z t r a g i k a /18591924/, Adelaide R i s t o r l m e l l e t t az o l a s z o k legnagyobb színésznője. Többször járt Magyarországon i s . H u g o , V i c t o r : Angelo. Tragédia 5 f v . , f o r d . Csató Pál. Vidéken már régebben játszották /egy németből készült, még gyengébb fordításban!/, Pesten 1837. aug. 3o-án k e rült először színre.
l e h e t ő..." tovább h a l l g a t , arcán az ellentétek skáláját játszatva. Aztán f e l u g r i k s az öröm m i a t t mintha e l v a k u l t v o l n a , tapogatózva k e r e s i Rodolfót. És csak ezután követ k e z i k az i g a z i meggyőződés s u g a l l t a érzelem, hogy Rodolfó csakugyan j e l e n van. 3
H i r e s szerepe v o l t L i g n o r e l l e s L u j z a . Ebben, midőn Lujza megtudja, hogy férje más nővel találkozik, a magyar fordítás s z e r i n t e z t k e l l mondania: "Hát mikor l e s z fér jemmel összejövetele?" ... Lendvayné megbotránkozott a "hát" szón, melyet a helyzethez képest póriasnak t a r t o t t . Megtette egy próbán, hogy csípőre t e t t kézzel, hányaveti menyecskésen hetykén kérdezte: hát mikor l e s z férjemmel összejövetele? Nem használt semmit. Sem a fordító, sem a rendező nem húzták k i a fatális "hát" szót. Ekkor törte a fejét, nem mint utódai, k i k közönséges módon ejtették a pongyola hát-ot e szerepben, hogyan hangsúlyozza. Eljátszta nekem i s , k i ekkor láttam Lendvaynét, minő v o l t és minő marad a magyar színészet pantheónjában. A "hát" szónál /később ő k i f e j t e t t e előadása o k a i t / szégyen és csalódás érzetében tört k i . De győzött p i l l a n a t r a a szégyen, szava e l a k a d t . Később aztán a kiváncsiság kereke d e t t felül. Érces h a n g j a e l t o m p u l t és földre sütött sze mekkel rebegé: " - mikor l e s z férjemmel összejövetele?" Ha Ré.ian. Duse és más idegen művészek finesszére a n n y i r a f i gyelünk, mentsük meg az utókor számára a mi művészeink genlalis perceit i s i Lendvayné már az ő idejében ellensége v o l t a sablon nak, a szegényes ismétléseknek és a művészet i g a z i éltető jét, a változatosságot k e r e s t e . A "Korona és vérpad"-ban /Dumas d a r a b j a / Howard K a t a l i n t játszta, " k i n e k férje / V I I I . H e n r i k / l a p o k r a terjedő szemrehányásokat t e s z n e k i . 3
x
Dinaux és Legouvó: L i g n o r e l l e s L u j z a . ván. Bem. 1840« j u n . 24-én.
XX
Lásd a 45. o l d a l o n lévő j e g y z e t e t .
3
Ford. Tompa I s t
6 többször f e l e l i : " i g a z " , " i g e n " . Törte a felét, hogyan t e g y e a szavakat változatosakká. Kezdte szégyenulten, u n d o r r a l , esengve, szóval az érzelmek skáláján végig ismé t e l g e t t e e két szót, míg befejezésül a föfokozatban tört k i , úgy hogy e színezés és a némajáték majd elfordították a f i g y e l m e t a férjről /pedig ez a nagy Lendvay v o l t ! / . M i n t B r a g a d i n i K a t a l i n /Hugo V i c t o r Angelójában/ hosszabb b e szédet mond Angelohoz és abban rémítő sokszor f o r d u l t elő a "kegyed" megszólítás. /Vörösmarty i s megrótta: "A kegyed sűrűn h a n g z o t t " / A fordító, Csató, Pál és a rendező megint megbicsakolték magukat és semmit sem töröltek belőle.Lend vayné megint csak elmerült a boncolásban. Mondta hát a f a tális kegyed-et h o l közönyösen, h o l megvetően, h o l gyűlö l e t e s e n , h o l fájdalmasan s t b . Az egész beszéd érzelmi sú lyát képes v o l t ez egy silány szóba h e l y e z n i . De ő t u d o t t ugy t a n u l n i , hogy e r e d e t i maradjon. Naiv v o l t a komoly és víg műfajban egyaránt. Szuper Károly veterán színész előttem ugy dicsérte, hogy a g y e r mekesség páratlanul sikerült n e k i . És hogy ragyogtak az öreg Gyöngyössy " apó, v o l t színész /0 i s elment már régen Kevebázába/ " szemei, midőn Lendvayné szépségóért l e l k e sült! És most előttem állott az agg matróna, a szépségnek még csak romja sem többé. De szelleme bámulatos ép v o l t még most i s . MÍly csodás varázsló adománnyal l i b b e n t e e l előlem a fátyolt a nagy Kántornérói, k i t imádott és akinek egy-egy jellemző mozzanatát előttem a legnagyobb bravúrral és fürgeséggel játszta e l ! S z e r i n t e csak R a c h e l - t és 3
33
333
X X J U :
Szuper Károly színész,vidéki színigazgató /1821-1892/. Emlékiratai értékes adatokat t a r t a l m a z n a k a múlt szá zad első felének vándorszínészetéről. XX Gyöngyösi János vidéki színész v o l t , életrajzi a d a t a i ismeretlenek. T i . meghalt. /Utalás Arany Keveháza c. költeményére./ R a c h e l Félix /Félix, E l i s a b e t h Rachel,1821-1858/ f r a n c i a t r a g i k u s színésznő, C o r n e i l l e és Racine tragédiái nak u j életre ébresztője, világszerte ünnepelt, de ko rán elhunyt művésznő. Magyarországon 1851-ben járt. x j a L
x x x x
3 1
Rlstori-t l e h e t e t t Kantomé m e l l e t t említeni. És m i l y éles szemmel és találóan j e l l e m e z t e a modem színészetetl Hogy elutánozta e g y i k most ís agyontömjénezett primadon nánknak r u c a járását. De ezért e l i s m e r t e tehetségét i s * Majd melancholiába c s a p o t t át. - Már nem i s köszöntenek! monda. És magam i s láttam egyszer az utcán, hogy egy j e l e s művészünk kalapját sem b i l l e n t e t t e meg, mikor elment m e l l e t t e . Csak úgy r a j z o t t a f e j e m , amikor eljöttem az agg mű vésznőtől* M i n t a bányász s i e t t e m hozzá v i s s z a , gondolva, majd m e g i n t jól megrakodva megyek e l tőle. De most az egyszer nagyon mordul f o g a d o t t . Be sem e r e s z t e t t az ajtón. - M i t akar? kórdezé. - A múltkor a csengetyű szárát i s leszakította. /Oh én szerencsétlen!/ Hanem azután enyhébb l e t t és panaszkodott, hogy Ugy felizgatódott a minap emlékei által, hogy a l i g bírt a f e jével. - Nem f i a m , nem való már nekem, hogy a régi dolgaim ról beszéljek... És szépen elbúcsúztunk. Tíz év előtt aztán elment ő i s oda, a h o l minden, ami régi, együtt van. A mai nemzedék nem t u d róla semmit és isteníti a j e l e n t , mely egykor épp o l y a n múlttá l e s z , mint Lendvayné és társai. De l e s z - e arról o l y érdemes írni? A legtöbbnél a l i g . Rakodczay Pál, SzenJ.cz. " /Orsz.Széchényi Könyvtár Kézirattára. Rakodczay Pál: S z i néazeink j e l l e m r a j z o k b a n . P o l . Hung. 1469*/
x
R i s t o r i , A d e l a l d a /1822-1906/ o l a s z t r a g i k a . hazája egyik legünnepeltebb színésznője, az o l a s z drámairodalomnak külföldi népszerűsítője. Magyarországon 1856-ban járt, s a magyar k r i t i k a csakúgy dicsőítette, mint az olasz-ba rát l a i k u s közönség.
 színháztörténet forrásainak összegyűjtéséhez még egy módot választott Rakodczay: levelezésbe bocsátkozott a múlt vidéken élő tanúival* Ezek között első h e l y e n k e l l megemlékeznünk Molnár Györgyről, akinek 38 Rakodczayhoz intézett levelét ismerjük. L e v e l e i általában személyes jellegűek: a vidékre s z o r u l t ós nyomorgó Molnár panaszai v a l árasztja e l megértő f i a t a l barátját, néhánya azonban Molnár rendezői meglátásairól, l e l k i i s m e r e t e s szerep-elemzéseiről tanúskodik. A levelező-viszony időben nem v o l t t e r j e d e l m e s : az első levél 1881-ből, az utolsó, érdembeli 1865-ből v e t t e keletét. /Még egy későbbiben v a l a m i szíves séget kért a színészek iránt m i n d i g nagylelkű Rakodczaytól./ A levelezés megszakadásának oka s a két utolsó levél j e l l e m z i Íróját; íme Rakodczay kommentárja:
"Viszonyom Molnárral Uton-útfélen kacag a világ, hogy Molnárról t a r t o k v a l a m i t . A világnak n i n c s i g a z a , mert Molnárnak nagy érde mei vannak még m i n t színésznek i s , bár még ezek a l e g c s e kélyebbek; emberi érdemei bizonyá/ra/ a legkevesebbek; ha bár ezek i s j e l e s o l d a l a k a t /mutatnak/ p l . lelkesülése az
I l y e n e k p l . az 1881.nyarán h. és k. nélküli - Aradon i r t ötödik levél, amelyben Molnár a Shakespeare-darabok t a nulmányozásáról beszél, az u . csak Aradon, 1883« március 21-én k e l t levél a Lear király-ról, az 1885. j a n . 1 4 - i a I I I . R i c h a r d rendezéséről, az 1885. j u n . 1 7 - i B i b e r a c h ér tékeléséről.
TT eszmécyekérti koronkénti . ...égsóge. Mi nap egy l e v e l e t írt, melyben frázisnak n e v e z i ráhalmozott dicséreteimet. Neki persze ez nem elég; azért nem: mert nem dicsérem föl tétlen. Ma /&5.aug.l?./ többek közt i g y f e l e l t e m : "Látom u t a i n k párhuzamos vonalakhoz hasonlók, melyek egymás m e l l e t t haladnak, ám sohsem találkoznak, ön a szóhoz r a g a s z k o d i k , ón a szót a mozgásból következtetem, melyet a mű vész t e r e m t meg. Az ön felfogása valószínűvé t e s z i , hogy a színész csak szolgája a költőnek /mert i r t a egy levelében: elég o t t a szó, nem k e l l cicomázás, továbbá Rossi lelemé nyét fogássá degradálja/ az enyém p e d i g , hogy a színész t e r e m t : mert az állapotot ő t e r e m t i /melyből a szó f o l y i k / nem a költő. Én barátaimnak nem írok és mondok o l y érdemeket, m i k e t később visszavonnék. V i s s z a v o n n i csak nézeteket l e h e t , ha e l e i n t e tévesek v o l t a k : de az érzelem nem l e h e t sohasem téves, ha önkénytelen v o l t . Én ön iránti hajlamomat mások előtt sem tagadtam meg soha." / 2 2 6 . 1 . / /Orsz, Széchényi Könyvtár Kézirattára. Rakodczay Pál hagyatéka, Quart. Hung. 2373/2./ Molnár György az említett aug. 1 7 - i levélre még vá l a s z o l t . A következőket i r t a : "Meggyőzni önt nem l e h e t , ön megrögzött a nézetei ben. Ez utóbbi levelében i s a z t mondja, hogy én a szóhoz ragaszkodom, ön ellenkezőleg. Én persze, hogy ragaszkodom a szóhoz, de nem o l y értelemben, mint ön g o n d o l j a , hanem
A megítélés nem méltányos. Molnár színésznek sem v o l t r o s s z , ha modoros v o l t i s ; mind rendező, nagy, m i n t em b e r , szuggesztív v o l t . A Budai Népszínház 1861-1 megala pítása, a f r a n c i a rendezés tanulmányozása, a próbák nagy jelentőségének felismerése s az a hév és lelkesültség, a m e l l y e l minden eszméjéért síkraszállt, mély hálára kö t e l e z i a magyar színháztörténetet Molnár György iránt. "Rakodczay e r e d e t i l e v e l e nem i s m e r e t e s , csak r e k o n s t r u álható. - R o s s i , Ernesto: h i r e s olasz t r a g i k u s színész, több ízben s z e r e p e l t nagy s i k e r r e l a magyar fővárosban i s . Született 1827-ben, meghalt 1896-ban.
annyiban, amennyiben a szó a költő e c s e t j e , festéke, melyl y e l műtárgyát és eszményét s a lelkiállapotokat f e s t i , közli a színésszel, k i művének a l a k o t ad. Az ördögbe i s , hát hogyan teremtsen a színész, ha ezeket nem k a p j a a köl tőtől? Maga-maga nem l e h e t költő i s , alkotó i s ! Együtt a kettő, s csupán a hézagokat, ha / i l y e n / v o l n a , t e r e m t i a színész külön.'* /Szeged, 1885. aug. 2 1 . / /ü.ott, Rakodczay Pál Levelesládája, Pol.Hung.1484. x
Molnár és Rakodczay között generációs különbség f i g y e l h e tő meg. Az 1830-ban született és főként vidéken színész kedő Molnár még a virtuóz-korszak embere v o l t . A színmű egy-egy hatásos jelenetét nagy gonddal d o l g o z t a k i , tükör előtt b e t a n u l t m o z d u l a t o k k a l alakította és szabályszerűen s z a v a l t a . Törekvése nem utolsósorban az v o l t , hogy eszté t i k a i l a g m i n d i g kifogástalanul szép látványt nyújtson, ha ez e s e t l e g a természetesség rovására megy i s . Rakodczay 1856-ban a fővárosban született, s már s z i n t e együtt nőtt f e l a jó együttes és a természetesen mozgó színészek igé nyével. Szamára a színpadi mozgás a lelkiállapot k i f e j e zője, feltétlenül hű és jellemző k e l l , hogy l e g y e n . Az érzéseket elsősorban bizonyos m o z d u l a t o k k a l j e l l e m e z n i k e l l s csak másodsorban beszélni róluk: ez v o l t az ő e l gondolása.
Hakodczay Pál e g y i k legértékesebb tevékenysége a m i m o g r a f u s i v o l t . "Leíró kritikái** mint k i s tanulmányait e l n e v e z t e , a késői színháztörténész becses forrásai. Több m e g j e l e n t közülük; néhány a fővárosi n a p i l a p o k b a n , p l . a Budapesti Hírlapban, P e s t i Naplóban, gyakrabban e l d u g o t t vidéki lapocskákban, i g e n jelentékeny leírások pedig mai n a p i g kéziratban hevernek. Ezek közül mutatunk be kettőt, az e g y i k a huszonkét éves i f j a első próbálkozásai közé t a r t o z i k , a második, Jászai S t u a r t Mária-járói, már a színházi tanulmányokban elmélyedt férfi munkája. V a s z i l i a d i s z "Galathea** c. drámáját / f o r d . Kállay Béni/ még 1878-ban a Várszínházban látta üakodczay. /Bem.: Nemzeti Szinház, 1877* dec. 2 1 . / t
3
"A címszerepet Kassainé " a d t a , átgondoltsággal, m i n t egyéb s z e r e p e i t szokta,de nem valami gyújtó hatással. Eré l y e s kitörések és i n d u l a t o k n e k i sokszor meglepően s i k e rülnek, de csendes, nyugodt érzelmet, pláne s z e r e l m e t , és éppen rajongó s z e r e l m e t ábrázolni nem t u d . Az a hang,melyl y e l Kassainé i l y e n k o r beszél,nem i s hang. Susog, anélkül, hogy értenők, m i végből. Nyújtja a szók végtagjait s a sziszegő hangzókat erősen h a n g o z t a t j a . A l e g s z e n v e d h e t l e nebb módon affektál i l y e n k o r s az ember bosszankodik, ha akad m e l l e t t e ember ... a k i még i l y e n k o r i s e l van r a g a d t a t v a általa. E m e l l e t t a démonizmus n i n c s meg Kassainé ban, /öregkori Írással közbeszúrva: De most már megvan./ Fölléptének méltóságos s pátoszának sokszor imponáló e r e j e ^Kassai Vidorné, Jászai M a r i .
a z t még nem pótolják. Midőn Hennost rá a k a r t a bírni, hogy ölje meg Pygmaliont /Rennos bátyját/, beszédében nem v o l t több szenvedély, mintha csak Rennest v a l a m e l y nemes t e t t r e ösztönözte v o l n a ; az ördögiesség azon meggyőző bŰverejének,mely a szilárd nemes Rennost a r r a b i r j a , hogy egyszer r e váratlanul kiáltson: "meghalt Pygmalion!!!", - nyoma sem v o l t Eassainé előadásában. Legkifogástalanabb K a s s a i né a r c - és tagjátéka, mely legtöbbször nemes és kifejező s mentebb a modorosságtól, m i n t s z a v a l a t a . K a r j a i v a l elég változatos mozdulatokat b i r t e n n i . Általában nála az, ami a színészt e m e l i : a tanulmány határozottan érezhető s az e d d i g i e k után itélve, színházunknak derék t a g j a , sőt j e l e n v i s z o n y a i n k között szakmájában művésznő* De miután ittléte óta a z t t a p a s z t a l o m , hogy ha van i s érzelme, s z a v a l a t a n i n c s a z t ügy k i f e j e z n i , hogy a tettetés és mesterkéltség ne éreznék meg r a j t a : kétlem hogy rendkívüli s i k e r t a r a s son v a l a h a , s nagy művésznőnek nevezhessük. /Öregkori be jegyzés: I g y téved a k r i t i k u s ! / /mint n e v e z i k őt már most i s azok, k i k előtt p l . Franck k.a.kontár/." x
Rennos szerepét a darabban Nagy Imre a d t a . Róla a következőket állapítja meg a f i a t a l mimografus: " 0 i s modoros színész, sőt inkább Kassainénál, de vannak p i l l a n a t a i , h o l a szenvedély i g a z e r e j e föltarthatatlanűl tör elő a sokszor monoton recitálásból• Nagy Imre hangja o l y hathatós, hogy dacára annak, mikép az alaphan got sem keresgéli a mérsékeltek közt, még o t t i s t u d f o k o z a t o t , a h o l már a z t hisszük, hogy csak rikácsolni f o g . E nagyszerű hanganyaggal m i t t e h e t n e Nagy Imre! Ö tisztán s z a v a l , de gyógyithatlan m o d o r r a l . Némely szók e l ső tagját /különösen i n d u l a t o s a b b a l k a l m a k k o r / erősen nyújtja s kiállhatlan r i t m u s t ad beszédének / p l . szeress h e l y e t t s z e r e s s , hosszan s t b . / . És aztán beszédének s i n "Franck, K a t h e r i n e , osztrák drámai színésznő, a p e s t i Né met Szinház g y a k o r i vendége.
csenek meg azok a f i n o m árnyalatai, m i n t teszem a z t , Son n e n t h a l / é/-nak,kinek orgánuma pedig nem mérkőzhetik a Nagy Imréével, * /öregkori bejegyzés: 17 évvel v o l t idősebb Nagy Imrénél./ H j a de hát nem elég csak e l v e n n i a z t , amit a természet a d ; a z t még előbb meg k e l l munkálni. Ami Nagy Imrének sikerül, az rendesen találomra s i kerül ... ő, úgy látszik, n a t u r a l i s t a . A n n y i t , amennyit elsajátított, hogy éppen s z e g l e t e s ne legyen, de mimikát, tágabb körű, változatos taglejtést nála nem l e h e t észlel n i . E t e k i n t e t b e n Eassainé van előnyben. Egy pár s t e r e o t i p kézmozdulata van, melyet derure-borúra alkalmaz mindenütt. Ez a modorosság, mely mióta Nagy Imre színész: következe t e s e n u r a l j a őt. " A k i az i l y külsőségekre nem fordít f i gyelmet, az nagyon hamar s t e r e o t i p , megunt l e s z s a közép szerűségen nem emelkedik túl. Pedig a külsőségek nagyon f o n t o s a k a színészetnél ... Nagy Imre csak éppen o t t o t t honos, a m i t rászabtak. Ő c s a k i s egyéniségével akar h a t n i . Persze ilyenformán nem i s kívánhatja a nézőtől, hogy szép a l a k j a - és hangjával egyszer s mindenkorra beérje.** /Rakodczay Pál hagyatéka, Országos Széchényi Könyv tár kézirattára, Quart. Hung. 2373. 3 . 1 1 2 - 1 1 6 . 1 . / 3
33
Nagy Imre: a Nemzeti Szinház Paulay-korszakának ünnepelt drámai hőse, Paulay színész-eszményének t e s t e t öltött a l a k j a , széparcú, daliás, csengő hangú. Született 1849ben, meghalt 1893-ban. - Az alábbiakban Rakodczay rész l e t e s , ha nem i s egészen méltányos bírálatot mond. róla.Sonnenthal, A d o l f v o n , /1834-1909/ a bécsi B u r g t h e a t e r t a g j a . A p e s t i születésű, de német anyanyelvű f i a t a l e m berből Laube, a nagy színész-pedagógus a XIX.sz. e g y i k legnépszerűbb és legkedvesebb színészét n e v e l t e k i . Hí res v o l t eleganciája, szellemessége, de gazdag érzelmi skálája is.A szalonok daliás hősétol a Hamlet-ig mindent e l t u d o t t játszani. "A magyarul hibásan beszélő p e s t i polgárra jellemző szó használat: Rakodczay már a hetvenes évekDen i s félreérti az " u r a l n i " szót, h o l o t t az egykorú i r o d a l o m még nem hi bázta e l . Ma általános a Rakodczay-féle értelmezés.
•*1888. szeptember 26. másodszor S t u a r t Mária
x
Csudálatos e l f o g u l t nemcsak a közönség, hanem a k i annál okosabbnak t a r t j a magát: a k r i t i k a i s . A b a j csak a z , hogy amannak elfogultsága változhat, emezó szentesítve v a n a' h i t t e l , hogy ő s z a k a v a t o t t / c e r u zával beszúrva: s ez megmarad nyomtatva. -/ A k r i t i k a nem f o g a d j a e l Jászai S t u a r t Máriáját. /Ceruzával: Még most, 1918-ban i s játssza./ S z e r i n t e nem n e k i való szerep. Már ez nagy elfogultság, sőt korlátoltság j e l e , hogy a k r i t i k a sem abból itél, mi való a színész egyéniségéhez, hanem, hogy m i t játszik rendesen. Jászai királynőket, fúriakat, hősnőket s z o k o t t a d n i : ergo a bájaival hódító, szentimen tális Mária nem n e k i való. Mintha b i z o n y az a Mária, k i 18 évig sínylődik börtönben, l e h e t n e kacér, vagy szentimentá l i s b i l i n c s e k között. " Lehetne. Ha művészien a d j a , e l f o gadok i l y Márlát i s , vagy akármilyet. Fő az: van-e teremtő erő a színészben s következetesen a l k o t - e . 33
Jászai Máriája nem kér a jövőtől egyebet, m i n t sza badságot, ő közönyösen, l e v e r t e n h a l l g a t j a M o r t i m e r t , csak a III.felvonásban v e s z i észre, hogy az beléje szerelmes.őt nyomja a bűntudat, hogy férjét m e g g y i l k o l t a t t a . Leül az a s z t a l h o z , lecsüggeszti fejét s a földre mered t e k i n t e t e ,
x
A bemutató, helyesebben: új betanulás szeptember 14-én volt. ^Természetesen S t u a r t Mária nem börtönben és b i l i n c s e k között, hanem vidéki kastélyban /ma ugy mondanók: védőőrizetben/ élt.
mikor erről szól. M i k o r meggyónja bűnét M e l v i l n e k , mozdu l a t l a n u l térdel o t t , minden szó l a s s a n , szünetek közt jő k i ajkán, mereven, egyhangúan, m i n t a bűnös vér, mely csak egy vékonyka hasadékon csepegve l e s z árulójává a g y i l k o s nak, k i a t e t e m e t valahová e l r e j t e t t e . I g y bűnhődik Máriá j a , mielőtt fejét vennék. Hát a szenvedést, az ártatlanul gyötrődést k i adhat ná úgy, m i n t Jászai? À könny t o l u l t szemembe s sokakéba, midőn Shrewsbury előtt a zokogtató fájdalomtól szótagolva, e l h a l k u l v a r e b e g i : Nagyon kegyetlenül bántak velem... Töb ben, midőn beszélgettünk az alakításról, e z t idézték játé kából. S az a mozdulat, mely e szavak kisérŐje, midőn Ken nedy Hanna vállára o m l i k ... F e l e j t h e t e t l e n p i l l a n a t . De i l y " p i l l a n a t o k " j e l l e m z i k az egyént!... Márkus Emília mű vészietlen, egyszínű, dagályos ömlengését kívánta egy k r i t i k u s u n k Jászai j e l l e m z e t e s játéka h e l y e t t ! ... /Lap alján beszúrva: Megkaphatta e z t l s 33 év múlva. Mert az a csoda történt, hogy 1921. február 4-én Márkus Emília játszta S t . Máriát, és még nagyobb csoda, hogy vetélytársa, Jászai M. nagylelkűen /71 éves/ m e l l e t t e Erzsébetet. De m i l y érdekes az, hogy mikor Jászai M. a Nemzetibe került, i f j a n Erzsé b e t e t a d t a a vén Felekiné Máriája m e l l e t t . Később végre megkapja Márlát és ime ma 71 évvel üjra Erzsébetet a d j a m i n t Schröderné * ' és Kantomé, nehézzé téve a Máriák h e l y zetét./ Bizony jó lenne a cenzúra o l y a n k o r , midőn ilyenfé l e kritikákat mernek k i n y o m t a t n i ! / x
3
x
3
Felekiné Munkácsy Flóra /1836-1906/, a hatvanas években "Magyarország legszebb asszonya", 18/2-ben, a Jászaival való együtt-szereplés idején, harminchat éves v o l t . - Az ötvenes évek derekától kezdve a színház e g y i k legnépsze rűbb színésznője. T r a g i k a i hősnőket és f r a n c i a társadal mi színművekbe!! szépasszonyokat egyforma k e d v v e l ját s z o t t . 1901-ben v o n u l t v i s s z a a színpadtól. ^Schröderné /leánynevén Burger, Sophie, 1781-1868/ a né met színháztörténet legnagyobb tragikája, Goethe weimari iskolájának tanítványa, világhírű Lady Macbeth és Erzsé bet királynő / S t u a r t Mária/.
Jászai m i n d i g o l y a n k o r mélyenérző , o l y a n k o r s o k o l d a lú, midőn szenvedő nőket ad. Ezért nagy S t u a r t Máriában. Keserűsége, fáidalma, h a r a g j a , méltósága mind a szenvedés ből látszik nőni e szerepében. A tehetetlenségtől a szét zúzó dühig minden fázisát elprodukálja az agyonsanyarga t o t t királynőnek, leírhatatlan mozzanatok láncolatában. Az ö játékán a szó csak tényezővé válik. A t e s t s z e r e p e l , az állapot, s ebből f o l y i k a szó. Nem l e h e t csak ugy j e l l e mezni, hogy e z t szépen s z a v a l t a , hanem l e k e l l írni hang súlyát, mozdulatát, magatartását, t e s t i - l e l k i állapotát, m e l l y e l valamely szót i n d o k o l . K i f e l e j t h e t i e l e szava k a t , melyeket Erzsébetre célozva mond Burleighnekx "Annak, mi ő, m e r j e n látszódni...'* A nézőtől b a l r a állt, p r o f i l b a n , ugy, hogy a szemben levő B u r l e i g h felé balkézzel gesztikulált az egész hosszú beszéd a l a t t , melyet egyenletes emelkedéssel s z a v a l t vé g i g , B u r l e i g h t k i nem e r e s z t v e tekintetéből. I t t , hogy "mi ő" - félelmetes hetykén, röviden bökte e két k i s szót, mu tatóujját tenyérrel fölfelé - éppoly h i r t e l e n fölemelve s megállva szóban-mozdulatban egyaránt. E frappáns szünet után veté utána h i r t e l e n , lefelé mutatva parancsolólag, egyet perdült s eltűnt szemünk elől. Soha o l y t a p s o t , m i n t ami ez után következett, nem éltem meg. E tapsnak története van. Jászai n e h e z t e l t a kritiká r a , ugy látszik, s híre járt, hogy társai tüntetni fognak m e l l e t t e . L e t t e r r e r i a d a l o m a l a p o k b a n . A tüntetés a k o l légák részéről e l i s maradt. Vártuk, hogy a közönség Já s z a i első megjelentékor mégis csak megmozdul. Csalódtunk. Nagy csend u r a l k o d o t t a nézőtéren. /Későbbi beszúrás: H j a f u r c s a ez a magyar közönség./ De a fönnebbi t a p s v o l t az i g a z i tüntetés* Mintha a közönség még egyszer a k a r t a v o l n a végig bírálni Jászai játékát,egy kéz sem mozdult a fönneb b i mozzanatig. Tudja közönségünk, hogy felvonás a l a t t a színész nem jöhet k i , hiába tapsolják: s mégis t a p s o l t , t o m b o l t p e r c e k i g . Már Gyenes k e z d e t t beszélni, h a s z t a l a n .
x
N e k i k e z d e t t S z i g e t i József i s , hiába. Ez v o l t az i g a z i kritika. A k e r t j e l e n e t b e n Jászai szintén nagy v o l t . Dadogva, makogva alázkodott meg Erzsébet elótt. Nagyszerűen ját s z o t t a j e l e n e t vége felé. Midőn Erzsébet hátrafelé i n d u l , hogy távozzék, utánarohan, eléje áll s o t t f e j e z i be fáj dalmas kitöréseit fölfelé szétnyíló k a r o k k a l , mintha érc ből volnának s agyon-ölelni készülnének ellenfelét: "Királyod én vagyok!" A méltóság, a büszke, diadalmas t e k i n t e t s egész j e lensége leírhatatlanok. Helvey Laura hatalmas a l a k j a e l törpült s hozzá képest vézna /utólag, ceruzával: No nem éppen vézna!/ S t u a r t Mária a l a k j a m e l l e t t ... És m i l y csekélységekben t u d Jászai sokat j e l l e m e z n i ! Az az egy szó, melyet P a u l l e t n e k mond, hogy tudassa v e l e sorsát: "szólj"- évek várakozását, gyötrelmeit f e s t e t t e az epedően emelkedő, majd reménytelenül, fáradtan elszálló -ó hangzó zenéjében! ... Mesés gazdagságú v o l t játéka, melyet kezével művelt! mintha csak egy bűvész levágta v o l n a tőből s öt ujjával a k a r t a v o l n a mindazt végigmagyarázni, a m i t mások egész k a r j u k k a l gesztikulálnak! /Ceruzával, utólag hozzáírva: Nem helyeslem azonban, hogy az utolsó felvonásban J.M. királyi díszben készül vérpadra menni, bíbor h e r m e l i n palástban, koronával. Elő ször i s e z t mind elvették tőle, m i k o r elfogták. Másodszor: egy királyi díszü nő magában, díszesen b i z o n y o s különc, mulatságos látvány./ Jászai azon magaslaton o t t áll, a h o l csak egy társa van, de az i s elütő szakmában, tehát egyedül áll: ő nagy színésznő. Egressy n i n c s többé, utána megszűnt a tragéx
Gyenes B u r l e i g h , S z i g e t i P o u l e t szerepében. ^ R a k o d c z a y n y i t v a h a g y j a a kérdést, hogy k i a másik l e g nagyobb, de egyéb tanulmányaiban k i f e j t e t t véleménye v a lószínűvé t e s z i , h o g y S z i g e t i Józsefre gondol/1822-1902/.
d i a . Ma a tragédia d i v a t - Jászai képviseli. Ő benne, ál t a l a él a komoly dráma s keserűen gondolunk / a r r a / - mi történik, na e korszaknak vége l e s z . /Rakodczay Pál hagyatéka, Országos Széchényi Könyvtár Kéz irattára, Quart.Hung. 2273/2. 125. s k k . 1./
S z i g e t i kiváló jellemszinész és komikus v o l t , h i r e s Zu b o l y , Kent gróf, jóízű vidéki uram-bátyám, s magyar szín padon az első polgármester Gogol Revizor-ában.
!
Az alábbi tanulmányban a f r a n c i a színpadi hatásokra kialakított természetes játékmodor két színháztörténeti halhatatlanjáról kívánt Rakodczay képet a d n i , A mérlegelő utókor nagy hálával t a r t o z i k az írónak érte, de nem m e l lőzhet néhány megjegyzést sem. Rakodczay nemcsak m i n t színész, de m i n t ember sem d i c s e k e d h e t e t t az életben soha s i k e r e k k e l . A két művész, akiről alább megemlékezik, a maga korában a magyar színhá z i élet legnépszerűbb a l a k j a v o l t , f i a t a l színészek példa képe, a közönség bálványa. Szerdahelyiről Újházi a z t mond t a , hogy nagyobb művész v o l t , m i n t Egressy, Halmit illető en p e d i g Márkus Emília s z a v a i t idézzük, a k i élete végéig k i t a r t o t t véleménye m e l l e t t , hogy Halmi v o l t a legnagyobb színész, a k i t játszani látott. Nem k e l l nagyon mély ember i s m e r e t ahhoz, hogy kitaláljuk: Rakodczay nem s z e r e t t e a valószerű játék, természetes beszéd - és vonzó színpadi egyéniség két ünnepelt képviselőjét. Méltatlanság lenne azonban feltételeznünk, hogy csak i l y e n szubjektív okokból e r e d t Rakodczay fölényes ítélete. Távolról sem. A huszonhét éves k r i t i k u s valóban a z t t a r t o t t a , hogy igazán nagy művész csak az l e h e t , a k i estén ként történeti jelmezbe bújik és o l y a n szöveget szaval e l , amit legalább kétszáz évvel korábban v e t e t t e k papírra. Vé leményével nem állt egyedül, h i s z e n nagyjából ez v o l t h i v a t a l o s , akadémiai álláspont i s , de rá k e l l mutatnunk, bogy ezúttal - éppen ezért - nem t e l j e s e n h i t e l e s . A köz lést mégis i n d o k o l j a egyrészt a tárgyalt színészek szín háztörténeti érdekessége, másrészt az a körülmény, hogy i t t o l y a n alakításokról ír, amelyeket még látott, de már nem f o g látni soha - h a l o t t nagyságokról.
R i t k a jelenség szinészeti kritikánkban, hogy színé szek alakításairól összehasonlításokat olvashatnánk. A. színi bírálat eme művészettörténeti és g y a k o r l a t i f o n t o s ságú módja különben nemcsak nálunk, hanem másutt i s kivé t e l e s jelenség. Egy tekintélyesebb dramaturgunk könyvében fölöslegesnek i s t a r t j a . A P e s t i Hírlap szerkesztői üze n e t e i közt épp e napokban o l v a s h a t t u k , hogy: "minden na gyobb művésznek összehasonlítást nem tűrő egyénisége v a n , melynél fogva tán egyik-másü szerepében nagyobb, mint a z , kivel összehasonlítjuk, s v i s z o n t ez utóbbi más szerepek ben jobb l e h e t amannál...." Ilyenformán Blaháné vagy Sóly mos! egy színvonalon állhatna Raabe H e d v i g g e l és H a l m i v a l , emezek R a c h e l l e l , R o s s i v a l - mert h i s z mindegyiknek megvan a maga szerepe, melyben tökéleteset ad. x
Már pedig kétségtelen, hogy e - maguk nemében kitűnő művészek mégis csak különböző rangviszonyban állanak egyx
x x
Beöthy Z s o l t . S o l y m o s i Elek /184-7-1914-/ komikus és operett-színész, a Népszínház t a g j a . Hedwig Baabe, a bécsi B u r g t h e a t e r t a g j a v o l t , társadalmi színmüvek hősnője. - Halmi Ferenc, született 1850-ben, Mezőberényben^ k i s h i v a t a l n o k ! csa ládból. Családi neve S t a r i l l v o l t . Korán árvaságra j u t o t t , már középiskolai tanulmányai i s súlyos anyagi meg terhelést j e l e n t e t t e k v o l n a özvegy édesanyjának. Rövid házitanítóskodás után tlzenötéves korában színésszé l e t t és nyolc esztendőn keresztül vidéken játszott. A sze génységben töltött gyermekkor után a vándorszínész-élet f o k o z o t t a n igénybe v e t t e serdülő fizikumát, s mire 1873ban - S z e r d a h e l y i Kálmán pótlására - a Nemzeti Színház hoz került, a XIX. század népbetegsége, a tüdővész már hatalmába kerítette. - A gyenge, beteges, jelentéktelen külsejű f i a t a l művész csak tíz e s z t e n d e i g állott a fővá ros nyilvánosságának reflektorfényében, de ez a tíz esz tendő i s elég v o l t ahhoz, hogy nevét a legnagyobb magyar jellemszínészek egyikeként vésse a színháztörténet l a p j a i r a . Amikor Rakodczay j e l e n tanulmányát i r t a , már a f r a n c i a Riviérán h a l d o k l o t t . Rakodczay sem őt, sem nagy elődjét nem s z e r e t t e és nem értette meg, l d . alább. Rachel, Félix, f r a n c i a t r a g i k a , I d . a 4-9. l a p o n . R o s s i , E r n e s t o , olasz virtuóz, l d . a j e g y z e t e t a 52. l a p o n .
máshoz. Művészi r a n g j o k fokozatát p e d i g az összehasonlítás a d j a meg. Tény, hogy ez a színészetben nehéz, mert benyo másainkat nem egymás m e l l e t t , hanem egymás után szerezzük, i g y emlékezetünkre vagyunk u t a l v a és a legutóbbi benyomás elfogultságával k e l l megküzdenünk. E s z e r i n t a színészi összehasonlítás eléggé kényelmetlen munka és ha van példa reá, rendesen o l y a l k a l m a k k o r , midőn egyik színészt a má s i k n a k rovására dicsérjük vagy ócsároljuk;ez kényelmesebb. Közelebb i g y húzta a rövidebbet Újházi k r i t i k u s a i n k többsége előtt, k i k a betegsége folytán pihenő Halmit C h e v r i a l báró szerepében /Egy párizsi regény/ föléje he lyezték. ' Csak néhány magyar l a p k e l t Újházi védelmére mérsékeltebben, a P e s t e r L l o y d azonban föltétlen e l i s m e réssel. Én Újházit e kérdéses szerepben csak a kritikák m e g j e l e n t e után láttam, azonban előre i s b i z a l m a t l a n v o l tam föltétlenül elitélő véleményük iránt, anélkül, hogy ismertem volna Újházi alakítását. Még pedig azért, mert csekélységemet Halmi alakítása sem v e s z t e g e t t e meg a n n y i r a , hogy az ő Chevrialjánál j o b b a t már ne i s t u d j a k kép z e l n i és nem azon szerepének t a r t o t t a m , melyben színészi kitűnősége tetőznék. 3
Minden néző aláírhatja Beöthy találó megfigyelésú észrevételeit, melyekben Újházi fogyatkozásait megjelöli: "Az élvhajhász báró szerepében - úgymond - e színészünk, k i a szélesebb szóejtést és mozgást k e d v e l i , i g e n nehézkes v o l t és nagyon i s kényelmes a r r a , hogy bármit i s hajhászszon. Hiányzott belőle a szellem mozgalmassága és az az izgató láng, mely Halmiban o l y emésztőleg l o b o g o t t . Nagyon h i r t e l e n v o l t , nagyon előkészítetlen és nehézkes - és még i s i g e n könnyű..."
Újházi Ede, l d . a j e g y z e t e t a 22. lapon. C h e v r i a l báró Halmi utolsó szerepe v o l t . / F e u i l l e t , Octave d a r a b j a , f o r d . Kürthy E m i l , bem. a Nemzeti Színházban 18Ö3» január 26./
Csakhogy mind e fogyatkozásokra Halmi bámulói e l l e h e t t e k készülve, mert azok Újházi bármely más szerepében i s föltűnök, - ha néha előnyeivé válnak i s . Nem várhattunk tőle mást és természetes v o l t , hogy Újházi, m i n t genre— színész, a köszvényes embert j e l l e m z i C h e v r i a l b a n , amint a súlyzókat fölemelni erőlködik. Ez előtte lényegesebb v o l t , m i n t p l . az, hogy nejével szemben ne durván zsarnokoskod jék, hanem f i n o m csípősséggel kívánja tőle Tárgy ajánlatá nak elfogadását. Az sem l e p h e t e t t meg s e n k i t i s , hogy Ú j házi háttal Tárgynak végezte toilettejét, míg az u d v a r i a s Halmi előtte faragcsálta körmeit - de az u d v a r i a s közel ségben egyúttal vallatásait i s impertinensebben intézhet t e . Halmi az ő szeretetreméltó hamisságával kérdi a t a r t o zásáról beszámoló Tárgytól o l y önzetlen jósággal, ami i l y önző kérdéssel elragadó ellentétet s z o k o t t képezni Halmi szájában: "Hát a kamatok?. ••" Nem csodálkozhatunk, hogy az öreg-színész Újházi e kérdést mindössze az üzletember k o r rektségével intézte. Az élces d i a l e k t i k a , m e l l y e l Halmi orvosát c s i p k e d i és mókázva szemére hányja: "Doktor, maga nem s z e r e t en gem!" persze nagyon föléleszté emlékezetünket, midőn a Enabékhoz s z o k o t t Újházi s z i n t e fájdalmas meggyőződéssel mondja a föntebbi vádat.^ Szóval e felvonásban a f o l y t o n táncoló, hajlongó, szurkáló szellemű Halmi bámulóit nem elégíthette k i Újházi Mosolygó-, Csorna bácsiknak o t t h o n o s , egyszerű, k e d v e t l e n gúnyja " /ami v i s z o n t Újházi kizáró l a g o s eredetisége/, mely f o l y t o n lassú, a l a n t i hangnemek ben jár. Hanem azért elfogultság H a l m i t mindenkép Újházi fölé h e l y e z n i , az utolsó felvonásban igazán h a n g u l a t o t k e l t , x
3
333
z
Újházi h a t évvel sem v o l t idősebb Halminál és később i s lépett színpadra. Rakodczay i t t téved. Hahn Rudolf : A m i n i s z t e r előszobájában /bem. 1869/ c. dramolettjében. **""Csiky-színmuvek a l a k j a i . z
x
sőt - báx vetélytársánál kevésbé ragyogó szellemű - e z t fölülmulta abban, hogy a nézőt C h e v r i a l katasztrófájára szép momentumokban előkészítette, a m i t Halmi t e n n i e l f e l e j t e t t . I g y p l . midőn C h e v r i a l az illető felvonás elején p i l l a n a t r a r o s s z u l l e s z , bosszús karlejtéssel, mely j e l e z t e a fölötti kedvetlenségét és aggályát, hogy b a j a ismét utolérte - p a r a n c s o l t v i z e t . Azontúl p e d i g h o l a székre, h o l az a s z t a l r a támaszkodva, bágyadtan, erőltetve mondja élceit. Vízióját / F e u i l l e t e lélektani remekét! / egysze rűbb és valóbbszinu magatartással a d j a elő. M o z d u l a t l a n állva, s z a k a d o z o t t m o n d a t a i t m i n d i g halkabban, szerény szünetekkel mondja e l - minélfogva valószínű, hogy a tár saság a közelgő rémpercet nem s e j t v e , rá sem néz, m u l a t s csak a k k o r kezd f i g y e l n i , mikor poharát e l e j t i . Valóban megdöbbentő h a n g u l a t o t vésett Újházi a néző emlékébe.Halmi rosszulléte mindkét fönnebbi momentumnál váratlanabb.A né ző , t u d v a , m i l y b e t e g a művész, mondásalt rögtönzésnek v e h e t t e , m e l y e k k e l saját valódi rosszullétét a k a r t a palás t o l n i - a n n y i v a l inkább, mert a környezet, nem lévén semmi mondanivalója, nem szakíthatta őt félbe és idő előtt rábá m u l n i v o l t kénytelen. 3
Újházi még egy j e l e n e t b e n diadalmasan v e r s e n y z e t t H a l m i v a l : meg k e l l v a l l a n i , hogy i t t e g y i k sem került a másik alá, mert mindegyikük a maga módja s z e r i n t bravúrral vágta k i a s k i z t . Ez az a j e l e n e t , a h o l C h e v r i a l Tárgy nejét, M a r c e l l e t szerelmének megnyerni i p a r k o d i k és ezál t a l , azon h i t b e n hagyva, hogy reménylhet,távozik e l . Halmi i t t mesterművet v i t t végbe. M i n d i g közelebb r u k k o l t széké v e l M a r c e l l e felé és mindannyiszor halkabban beszélt - a z által f o l y t o n növelve a j e l e n e t s z i n t e borzalmas t i t o k s z e râségét; midőn kimegy az ajtón, már csak a l i g hallhatóan x
F e u i l l e t természetesen sohasem a l k o t o t t remeket, sem lé l e k t a n i t , sem mást* • ^Ma a z t mondanánk: vágta k i a r e z e t . Rakodczay kifejezése * tarokkból v e t t kölcsönzés.
r e b e g i s z a v a i t , sugárzó tekintetét f o l y t o n H a r c e l l e r e füg g e s z t v e . C h e v r i a l b a n i t t Tartuffe-öt élvezzük* Hem h i t t e m , hogy e j e l e n e t b e n utána Újházi hatást k e l t h e t n e . S mégis így v o l t . Újházi nem t u d o t t diszkrét módon határt csinál n i , d r a s z t i k u s n a k k e l l e t t l e n n i e , ö i s közelebb-közelebb " r u k k o l t " M a r o e l l e felé. E l e i n t e ex a "rukkolás" k e l t e t t komikumot, de aztán Újházi mindinkább a tárgyra tért ; nem a kéjvágyó csábító v o l t , hanem ajánlattevő; minden újabbat úgy mondott, mintha a v v a l kínálná Marcellenek: "Ka, h a j o l j o n már, ez még jobb annál, amit előbb ajánlottam, a l k u d j u n k már..." T i t k o s elégültséggel k e l aztán föl, bár sza kadozva, de még m i n d i g ama kínáló tónusban beszélve; aztán távozik, v i s s z a f o r d u l , gyönyörtelten néz végig egyet Mar c e l l e n és k i s ujjával tenyerébe p a t t i n t v a , gyorsan kilép. Halminak s Újházinak e szerepben kölcsönösen megvan nak erényeik és fogyatkozásaik. Egyikük sem a d o t t egészet, ami abban állana, hogy a j e l l e m összes t u l a j d o n a i t , minden oldalú v i s z o n y a i t érvényesítettek v o l n a . Mind a k e t t e n csak a maguk t u l a j d o n a i t , a színészi inspirációt érvénye sítették, azokat, amelyek véletlenül találtak a szerepéi v e l . Egyikük sem v o l t a merészsége dacára i s zárkózott, m e g l e t t , félelmetes a r i s z t o k r a t a C h e v r i a l ; az e g y i k genreszemléletét, a másik f i a t a l o s bonviván-humorát érvényesí t e t t e . Elvitelük hasonlag pongyola. Halmi csak úgy össze v i s s z a gesztikulál két kézzel e g y s z e r r e , csípőire t e s z i kezét, m i n t Újházi. Csak úgy üresen hagyja a lélektani a l kalmakat, melyeket a monológ és félreszólás ad a színész nek, m i n t Újházi; csak úgy nem vetkőzi l e amaz o p e r e t t i tempót, hogy magánbeszédeinél, félreszólásainál h i r t e l e n a közönséghez f o r d u l j o n ; csak úgy ismétli minden szerepében nyafogva fitymáló sóhajait, mint Újházi a maga e nemű f o gásait. Mert egyikök sem a n n y i r a tárgyilagos színész, hogy minden szerepét minden ízében újra dolgozná k i , új formák k a l gazdagítaná.
Az j e l l e m z i az a l a a v i a s színészt / o l y kitűnő a l a n y i as színészt értek, m i n t Halmi!/, hogy a szerepnek csak egyes különösségeit t e k i n t i u j föladatnak, s csak ezeket tanulmányozza behatóbban. Minden más, ami első t e k i n t e t r e nem látszik részére nehézségnek, mellékes részére; azért az i l y e s m i t aztán az előadás p i l l a n a t a i r a b i z z a . Segédsze r e i m o n o k l i , pálca, k a l a p ; m i n t rutinált színész, t u d már velük bánni ; szintúgy f e l k a c a g n i , megörülni valaminek, m e g i j e d n i apróbb dolgoktól, megállani a színpadon, némely, a jelenlévőktől észre nem v e t t mondásokat ügyesen a közön séghez mondani; ajtón belépni, távozni: mindezt már meg t u d j a t e n n i g y a k o r l a t nélkül i s , tehát nem tanulmányozza különösebben, hogy e fogásai sikerüljenek, mert úgyis s i kerülnek* Csakhogy a m i t nem tervelünk k i szándékos an. ha az önkénytelenségre bízzuk, m i n d i g egyféleképpen f o g j u k csinál n i . A néző i g y m i n d i g a színész alanyát látja belépni,fél reszólni, fitymálni s t b . , nem pedig tárgyát: a s z e r e p e t , mely mindig más meg más. A tárgyilagos színész ez aprólé kosságokat i s m i n d i g újra próbálgatja, új formákban terem t i meg. Rossi p l . minden szerepében más felkiáltásokat, hangmódosításokat, állásokat, fej-kézmozdulatokat használ, ha felörvend, csodálkozik, magában beszél s t b . I l y finom nüanszok által t u d egymástól elütővé^ t e n n i két rokon sze relmes s z e r e p e t : Romeot és P a o l o t /Francesca d l R i m i n i ben/. Sok szerep - dúsabb t a r t a l o m hijján lévén - nagyobbára i l y "mellékességekből áll. Az i l y e n e k b e n aztán a x
313
M
x
Rakodczay ugyanabba a hibába e s i k , m i n t közel harminc évvel korábban G y u l a i Pál, amikor Ristoriról i r t : egy h a t - n y o l c s z e r e p r e koncentrált k o z m o p o l i t a virtuóz t e l jesítményét v e t i össze egy élő nemzeti együttes e g y i k tagjának működésével. A beteges Halmi t i z év a l a t t 160 szerepet t a n u l t be a Nemzeti Színháznál, Rossi t i z év a l a t t t i z e n h a t o t sem. A próbák száma sem v o l t még ebben az időben o l y a n kielégítő, m i n t ma. ^ A l f i e r i tragédiája.
színész alanyiasságán kívül semmit nem ad. Halminak i s vannak szerepei.melyekben csupa reminiszcenciával él / B a l — l a n d a r d , S z a l a p a y / és csak annak t e t s z h e t i k , k i őt életé ben először látja. Megvallom, C h e v r i a l - j a víziója sem h a t o t t rám egyébként, m i n t p u s z t a töredék Coup eau-jának nagyszerű yíEXiitba." Hogy 6 csakugyan n.» h a l ó d i k I n d á n aprólékossággal és sokat a véletlenre bíz, abból i s kitű n i k , hogy legpompásabb mozzanataihoz hűtlen l e s z és nem ismétli azokat. I g y a Váljunk e l - b e n , midőn rászedte Cypr i e n n e t , az eredmény fölött a l i g f o j t h a t v a e l kacajét, o l d a l t tántorog, m i n t a részeg, csapkodva lábát kezével. Az Idegen nőben egyszer élénk mozgalmat k e l t e t t a j e l e n e t b e n , midőn mellénye hónaljában a k a s z t v a hüvelykujját, másik k e zét sértett n e j e felé nyújtja és fejét hátraszegezve, nagy kegyesen mondja: "Hát én önnek - megbocsátok..." E pompás mozzanatait egészen e l h a g y t a ; az utóbbinál jellemző, hogy első alkalommal a közönséggel szemben áll va, rövid nyári zekében, másodízben már zárt szalonkabatban, a közönségnek háttal játszotta - ami mind a véletlen játéka m e l l e t t szól. Másodízben Halmi e mozzanata nem i s t e t t hatást, mert nem v o l t o l y kedvben, hogy hasonlót rögtönözzön. X
XX3L
B a l l a n d a r d herceg: Seribe: A lánc. Ford. Ábrányi E m i l . Uj b e t . a Nemzeti Színházban 1 8 3 1 . aug. 28. - Gr.Szalapay: Rákosi Jenő: I d a . Bem. ISöJ.jan.?. Ez utóbbi tehát Halminak utolsóelőtti szerepe v o l t , amit úgyszólván végső erejével formált meg. Coupeau: Pálinka. Zola regénye nyomán Busnach és G a s t i ne au. Ford.: Rákosi Jenő. Bem. a Népszínházban 1862. j u n . 24. - Halmi a Nemzeti Szinház t a g j a , m i n t vendég játszott. Sardou,V. és Najac,E.: Váljunk e l . Ford.: Fái J . Béla. Bem.a Nemzeti Színházban 1881.ápr.3. - Egyáltalában nem meglepő, hogy egy u j darabban a művész többféleképpen kísérletezett v a l a m e l y i k j e l e n e t t e l : f i g y e l t e a hatást, hogy mikor nagyobb. Eljárása nem a z t bizonyítja, hogy rögtönzött .vagy hogy "nem v o l t o l y a n kedvben". Az azon ban lehetséges, hogy azért f o r d u l t háttal, mert a r c a elrejtésével jobban l e t u d t a küzdeni köhögési rohamát. I l y e s m i r e Halmi,élete utolsó éveiben, többször kénysze rült .
:
Éppen a jókedv az,aminek az a l a n y i a s színészek játé ka különösen alá v a n v e t v e , h o l o t t a tárgyilagos színészt kész formái jókedv nélkül i s bemelegítik föladatába. Az előbbi osztályhoz tartozó művészek azok, k i k e t a z z a l szo kás megdicsérni, hogy: "ma jó k e d v v e l játszotta szerepét.." Halmi alanyiasságának i g e n jellemző példája Gratiano szerepe A v e l e n c e i kalmár-ban. I t t a törvényszéki j e l e n e t ben r e a l i s z t i k u s módon érzékiti meg Gratiano jellemét a z által, hogy más Gratianoktól eltér és a Shylock-előadó hanglejtését és m o z d u l a t a i t utánozva k u r j o n g a t j a : "ÏÏj Dán i e l ítél!..."" De ezenkívül éppen nem j e l e s G r a t i a n o , csak j e l e s Halmi,mert sehogy sem érthetni meg, miért ócsárolják e darabban parlagiasságát, mikor o l y ékesen beszélő, sírna gavallér. Csak úgy érthetjük meg p e r s z e , hogy H a l mi csak a fönnebbi j e l e n e t b e n tárgy, a többlekben p e d i g csupán a l a n y . E nem kielégítő alkotási mód nyitját abban leljük, hogy Halminál a testtartás, mozgás, arcjáték f o r mái nem állanak arányban beszéde készültségével és válto zatosabb l e h e t n e , ha mimikai előadásmódját megfelelŐleg fejlesztené, mert tényleg bizonyos testtartás, mozgás egé szen más hangvételekre u t a l j a a színész képzelmét, h i g g a d tabbá, nyugalmasabbá t e s z i alkotását. Hogy Halmi mégis t e l j e s alkotásokat i s ad, a z t az bizonyítja, hogy némely s z e r e p e i b e n csupán a hangbéli előadás módjaival i s a n n y i r a képes inspirálni magát és a nézőt egyaránt, hogy megfigye lésünket elfordítni képes attól, ami érzékelhető és jófor mán nem i s látjuk, hogyan gesztikulál, vagy egyáltalában, él-e ismétlésekkel. ' 2
23
De hát Coupeau? v e t h e t i v a l a k i ellenem - nem ad-e ebben Halmi m i m i k a i l a g i s megrázó képet? Kérem, én már fennebb i s oda érveltem, hogy a nem közönséges a l a n y i a s színész /amilyen H a l m i / l e h e t tárgyias érzékű, csakhogy x
Ez a fogás haladó hagyománnyá vált a Nemzeti Színházban. ^öntudatlan vallomás Halmi nagyságáról. Rendkívül szug gesztív színész v o l t .
n i n c s türelme f o l y t o n és mindenütt ez érzékét f e j l e s z t e n i s csak a szembeötlőbb sajátosságoknál alkalmazza* I l y e n különössége Coupeau szerepének a haldokló-jelenet, melyet Halmi nagyszerű tárgyhoz-alkalmazkodással t e r e m t e t t meg* De egy j e l e n e t csak egy lélekállapöt, nem p e d i g egész j e l l e m ! S a l v i n i talán nem h a l a d j a meg H a l m i t az O t h e l l o haldokló-jelenetében, ámde már a d d i g az élő embert i s j e l l e m e z t e hasonló teljességgel. Ezért bizonyára túlo z o t t az a néző, k i ez egy j e l e n e t sikeréért H a l m i t rögtön S a l v i n i mellé állította. V i t t - e végbe Halmi hasonló j e l l e m r a j z o t Coupeau haláláig? Nem i s v i h e t e t t , mert h i s z Coupeau katasztrófájának a l i g vannak a megelőző felvonások a l a t t előzményei. Jellemének úgyszólván semmi színpadi fejlődése s i n c s , a z t csak a felvonásközökben képzeljük e l , hogy eliszákosodik. Igaz ugyan, hogy e z t a k i s jellemzőt, ami a szerep első felében van, valamely alkalmazkodó szí nész tán fölhasználta v o l n a a r r a , hogy előlegesen és ha nem kedvet, de hajlandóságot mutasson az iránt,ami Coupeau vesztét okozza vagy a megelőző részegség! j e l e n e t b e n már feltüntesse a d e l i r i u m tremens előjeleit: de hogy Halmi e z t nem t e t t e , az nem v o l t lényeges mulasztás* Coupeau jellemzése elől /értsd: az elején/ o l y szerény,beéri akár mivel; i t t egyénibb formákat nem vártunk Halmitól, elég a z , hogy kedélye nemcsak talált a s z e r e p p e l , hanem a z t gazdagította i s . A néző csak örül, hogy H a l n i a szegény szerepbe b e l e o l t o t t a szeretetreméltóságát. I l l l y kedves és gyöngéd, m i k o r az épület-állványról, honnét később l e z u han, k i s leányának csókot hány! A zseniális színpadi lírikusok ama sajátsága p e d i g , hogy, ha k e l l , egy-egy j e l e n e t e t o k v e t l e n k i d o l g o z n a k , as Ő haldoklásában i s tetőzik. Hatalmas Inspirációja i t t e l f e l e d t e t t e némely kezdetlegesebb formáit i s . Nem n e h e z t e lünk még azért sem, hogy egyedül lévén, a monológ termé szete ellenére, ujján m u t a t j a a közönségnek: "Azt mondta az orvos, ha csak e n n y i t iszom i s még, meghalok!" Azért
sem, hogy a pálinkás üveget /még midőn józan/ gyermekesen körüljárja. És bár meghatározhatni, hogy egyes teendőit szerepe szavaiból i s k i o l v a s h a t t a /mint p l . a z t , mikor u g rálva l e s o d o r j a térdéről a képzelt patkányokat: " P u s z t u l j a t o k , ocsmány férgek!"/ ez nem kisebbíti a b b e l i dicsősé gét, hogy hangban és mozgásban egyaránt u j formákat t e r e m t e t t , kiegészítve képzelméből a z t , amire nem v o l t semmi utasítása sem. Minden f o r d u l a t a , állása s t b . u j v o l t , nem idézett semmit régibb szerepeiből, mindent pontosan előre k i t e r v e i t ; kétszer láttam és híven ismételte l e g i h l e t e t t e b b mozzanatait i s . Mindenekelőtt e j e l e n e t b e n gyönyörű egé s z e t a d o t t Coupeau múltjáról és jelenéről. Az elébbi t i s z tességes, gyermek-kedélyű Coupeau r e t t e n e t e s átváltozásban lép föl; nem megtörve, hanem megmeredten, feszes tartással térdhajlitás nélkül lépdel egyet-kettőt, mintha békóban járna. Időnként remegés f o g j a e l , amit h o l a f e j , h o l , vál t o g a t v a , egyik-másik kéz görcsös vonagláséból kombinálva j e l e z . Egy-egy i l y g e s z t u s t a szó közepén kezd és hagy abba. A kérdésre, hogy mikép jött k i a kórházból,nyugodtan f e l e l i : "Az i g a z , hogy nem i g e n kéret-tem magamat..." a tem-szótagnál görcsös rángás közt ül l e . Jellemzőbbé válik ez o t t , a h o l p i l l a n a t r a a h a j d a n i Coupeaut tűnteti elénk s ez egyik legszebb leleménye! "Hol v a n Nana, Nana?..." kérdi a régi Coupeau hangján. Aztán meglátja régi szom szédját, Foissonnét. Y l d o r a n k e z d i : "Jónapot, Poissonné asszony...!" de már az elvágott szótagnál ismét belényilal a rángás és kedélye e l t o m p u l . A mohóságot, m e l l y e l a pálinkás üvegből nagyot húz, v a l a m i n t a d e l i r i u m tetőpontját, midőn a szobában őrülten n y a r g a l v a , l e h a n y a t l i k , felszökik meg újra a földön f e t r e n g , h o l e g y i k , h o l másik lábát és ellenkező kezét rázva hörög f o l y t o n tremolóban - mindezt leírni nem l e h e t .
Midőn először láttam, nem m i n t a drámai j e l e n e t né zője, hanem mint egy látvány tanúja néztem végig t e l e i r tózattal és borzadállyal » csak a második előadáson bírtam, mint művészetet élvezni játékát. FájdalomI ez az életigaz játék oka« hogy most H a l m i t , a nagy művészt nélkülözzük. Mert - bár némi egyoldalúsággal fejlődik és bony ülő döttabb költői dikciója jellemekben nem próbálkozott i s meg, egyben bevégzett művész! a beszéd művészetében* Van nak s z e r e p e i , melyekben csupán a beszéd művészetével t e l j e s s i k e r t a r a t . Ebben a d j a a z t , e m i t vézna alakjával, ép pen nem feltűnő arcvonásaival, sokszor gyenge mozgásával éppen nem bírna k i f e j e z n i s az ész emberét. Az ő iróniája, magában véve, egy szilárd, daliás, oktató és mégis könynyed, mindenekfölött démoni lény, mely egy szó, vagy szó t a g lassításában, föltagolásában, ujjongó vagy fagytól megcsípett színezésében színpadon és nézőtéren egyaránt úrrá t u d l e n n i . Ez azon sajátsága, melyet sohasem hanyagol e l , sőt időről időre több bravúrral v i s z keresztül. Chevr iáiban ez a sajátság nagy tért n y e r s e t e k i n t e t b e n az ő alakítása csábítóbb és b©hízelgőbb Újháziénál. Valami különös k r i t i k a i éberség jellemző az ő hang súlyában ós mindig k i e m e l i a z t , a m i v e l a költő megváltoz t a t j a a másik szereplő helyzetét, nevetségessé t e s z i a kü lönböző v i s z o n y o k a t . Ezért Halmi pompás alakitója a könynyelaâ élvhajhászóknak, k i k mulatságos avagy vétkes hó bortjaikért felelősek tudnak l e n n i , sőt hamis élcükkel az életeién igazság ellenében i s p i l l a n a t r a maguk részére n y e r i k az érdekeltséget. Képes a g o n d t a l a n kedélyű » sőt még o l y léha fráter szájában megnyerő, oktató i n t e l m e k e t x
*Hügy egy nyári vendégszereplésre vállalt j e l l e m s z e r e p e t Halmi aprólékosabban d o l g o z o t t k i , m i n t az évad sorában rá bízott f e l a d a t o k a t , az természetes. Bakodczay leírása nyomán /ebben r e j l e t t a tanulmány érdeme!/ pontosan lá tunk egy nagy színészt egy nagy szerepben, a színpadi na t u r a l i z m u s korában. Ugyanekkor a meiningeniek élő fákat hoztak a színpadra és a tehetősebb színházak valódi régi ségekkel dísfitették történelmi d a r a b j a i k a t *
h a n g o z t a t n i , h i r t e l e n elkomolyodni - anélkül, hogy böl cs elkedővé y vagy éppen szentimentálissá válna. P l . Az első évfordul6-ban egy kőnnyuvéríí, Joviális f i a t a l férjet a d , a k i gyermekmódra mókázik k i s nejével, hanem aztán mikor az a k a r a t o s k o d i k , o l y erélyesen, f enyegetöleg, és mégis i g a z ságos-gyöngéden szólítja nevónx "Vilma!" - m i n t h a h i r t e l e n apjává l e t t v o l n a , k i s z e r e t e t t gyermekét rendreutasítaná, hogy "az már nem tréfadolog, v i s e l d jól magadat!" x
Mindig o l y a n az 5 ébersége, mint az Öntudatos b o n v i váné, k i mikor már a többiek a s z t a l alá itták egymást, még folyvást s z e l l e m i józanságával tréfál és mosolyogja ama zok gyengeségét. Az Ahol unatkoznak-ban egy erkölcsileg csekély súlyú úrficskát ad, k i pajtásával e t e k i n t e t b e n majdnem egy színvonalon á l l . Mégis, midőn H a l a i végig h a l l g a t j a a másik léha történetét, melyben amaz elpana s z o l j a , m i l y kínos áldozatok árán űzi szerelmét egy fér j e s nővel: Halmi Tejével bólintva, fölülmúlhatatlan tréfás és mégis tekintélyes intelemmel mondja: " H j a ! ezek a rózsa tövisei..." Halmi csak ezen szavaló-sajátságaival minden, ezek nélkül semmi - és ez nem túlzott állítás. Csak o t t v a l a m i , ahol érvelhet, kritizálhat, enyelegve gúnyolhat, szarkazmusát m e g e r e s z t i , - szóval, a h o l mondhat v a l a m i t . Arca jelentéktelen i d o m a i v a l és nem i g e n f e g y e l m e z e t t v o násaival t e k i n t e t e szellemességében bírja érdekességét; a h a r a g , öröm, félelem s t b . átmeneteit hamar rángó i z m a i meghiúsít j a k . Annál jellemzőbb arcának állandóan figyelő és mókázó j e l l e g e , mely éles és kijátszhatatlan s z e l l e m r e v a l l , mely e l l e n a gyarlóság, hencegés, fontoskodás nem állhat meg s a k i t élce célba v e t t , h a s z t a l a n menekül; szá j a körül már előre megvan a kárörvendő mosoly: "Megfogta lak!" z z
z
z x
Murai Károly: Az első évforduló. Bem. a Nemzeti Színház ban, 1882. máj. 22-én. P a i l l e r o n , E . : Ahol unatkoznak. Ford. Huszár Imre. Bem. a Nemzeti Színházban, 1881. szept. 25-án.
Derült, tréfás gúnyjával, világoskék s mégis metsző s z e m e i v e l , gyermekes nevetésével, magas, ujjongó hangjával a könnyelmű, sőt erőszakos, de eszes és jószívű Leopoldok /Fourchambault-csaléd/ megtestesítője. Most mór ezekben valóságos Halmi-szakmát alapított. Mig H a l m i t csak azért szerepeltették, hogy S z e r d a h e l y i t pótolja, nem bírt b o l d o gulni. x
S z e r d a h e l y i külső előnyökben i s gazdag egyéniség v o l t . Nemcsak beszéde szellemességével h a t o t t , hanem pusz t a megjelenésével i s ; társalgó és bonviván-komikus egy aránt. Magas, impozáns a l a k , mérsékeltebb, kiképzett ebb mozgással, szúrós f e k e t e szemével, és a l k a l o m szerinti szeleburdisága m e l l e t t i s súlyos, m e g l e t t humorával,valódi a r i s z t o k r a t a v o l t , sötét és félelmetes gúnyolódó, k i Jagót, Tartuffe-öt i s ambíciójává t e t t e , Bolingbroke-ban sá tánt a d o t t . Nachim bégben/Szigetvári vértanuk/ * m e s t e r i l e g alakított egy t a k t u s r a beszélő, látszólag együgyű tö rököt, k i n e k jámbor gúnyolódását csak az értette a j e l e n lévők közül, a k i t célba v e t t , ez meg nem árthatott n e k i . I l y e n f o r m a v o l t La Trómouille m a r q u i s - j a i s /A haza/ *** csupa ünnepélyes udvariasság - f o g o l y létére i s félelmes, Albát és tanácsurait f o l y t o n gúnyolva, éppen a k k o r , mikor látszólag i g a z a t a d o t t n e k i k . Gunymosoly nélkül t u d o t t gú n y o l n i . Bolondját /Lear/ ezért kitűnő alaknak k e l l e t t t a r tanunk - bár Greguss hibáztatta e szerepét;pergett a n y e l v e , de komoly képpel mondta e l keserű éloeit. Csak abban hibázott, hogy mint annyian, Ô sem v e t t e f i g y e l e m b e , a m i t a darabban róla mondanak: "mióta C o r d e l i a elment, a b o l o n d egészen elemészti magát bújában..*" 3
3
3
31
A u g i e r , E m i l : A Fourchambault-csalad. Ford. Fái J.Béla. Bem. a Nemzeti Színházban 1878. o k t . 25. ^ Jókai M. t A szigetvári vértanuk. Bem. a Nemzeti Szín házban I860 .ápr. 1 1 . - Jókai e z t a szerepet egyenesen Szerdahelyinek írta. ^ ^ S a r d o u , V i c t o r i e n : A haza. Ford. Paulay Ede és Szerda h e l y i Kálmán. Bem. a Nemzeti Színházban 1870.jun.28«>
Hogy várhattuk v o l n a , hogy e z t a művészt Halmi L i l i o m f i - , Chempignac - stbc más s z e l e v e r d i szerepekben, me l y e k b e n nagy elődje éppen a s z e l l e m hiánya, az üres f e j komikuma által hódított, pótolhassa?! ... Az i l y szerepek ben Halmi bambasága mindössze abban állott, hogy bambán f e l v o n t a szemöldökeit, körülnézett, vagy p e d i g fejét ékte lenül kapkodta j o b b r a - b a l r a . Ő a bambaaagot nem adta, h a nem mintegy m u t a t t a , - m i n t m i k o r v a l a m i szellemes ember nagyjából utánozza az ostobát: ''Nézzétek, most az ostobát játszom!" S z e r d a h e l y i Jóizü Samuban /Szakács és titkár/, Jean/ban/ /Szép molnárné/ r e t t e n e t e s e n ostoba t u d o t t l e n n i - t e l j e s tudatában annak,hogy nem ostoba. A bécsi Knack és N á d a y ad i l y fölséges ostobákat; utóbbi valóban meg felelő s i k e r r e l i s pótolja e szerepekben S z e r d a h e l y i t , a k i egyébiránt ahhoz i s értett, hogy a v e l e szereplőket ostobává t u d t a t e n n i . / F a r s a n g i iskolá-ban, s t b . / x
22
2 2 2
Halminak i g y e l e i n t e i g e n szánandó szerepe j u t o t t mert nemcsak as együgyűség látszott nála t e t t e t e t t n e k , h a nem az úriasság i s , mely nála inkább utánzat és eltanulás jellegével bírt. Csak l a s s a n tört elő egy-egy sajátosabb t u l a j d o n a . I g y először a Házasság XV. L a j o s a l a t t egy k i s szerelmes szerepében, h o l egyszerű, gyermekies megindulása egészen új és váratlan v o l t színpadunkon. Azóta Fourcbam bául t Lipótban f a k a s z t o t t e z z e l könnyeket szemeinkből! S z e r d a h e l y i látszólag középszerű utódja egyszerre többet
arx
Lunn,J.: Apró félreértések. Ford. N.N. /Helvey I l k a / . Bem.a Nemzeti Színházban 1 8 7 1 * s z e p t . l l . - A szakács és titkár, Seribe és Slélesvillé vigjátéka, a Budai Nép színház műsordarabja v o l t /bem. 1868/. Rakodczay i t t téved. Knaack, Wilhelm /1829-1894/ bécsi komikus,gyakran v e n dégszerepelt Budapesten. Náday Ferenc /1840-1909/ a Nemzeti Szinház t a g j a v o l t . Vahot Imre: F a r s a n g i i s k o l a . Bem. a Nemzeti Színházban 1844.febr.17-én. Dumas père: Házasság XV.Lajos a l a t t . F o r d . Egressy Bén i . Bem. a Nemzeti Színházban 1842.márc.16-án.
m u t a t o t t ! mert Szerdahelyiből ez a melegség hiányzott. Ha mis pátoszba ugyan nem e s e t t , szentimentális sem v o l t , de érzelme könnyű, nem a n n y i r a sirós, m i n t inkább pityergős* Megszólalt Halmi tehetségének e g y i k főmotívuma: a kedély n a i v ellágyulása, m e l l y e l a könnyelmű fickók sivár j e l l e mének /Leopold, Gaétan/ k i k az elhatározó percben megja v u l n a k , o l y kedves és váratlan f o r d u l a t o t t u d a d n i . " Hátra v o l t még a z , hogy tehetségének főmotívuma s a szellemes hangsúlyozás n y i l a t k o z h a s s a k . Ez i s megtörtént M a z i l i e r Hectorban /47. c i k k / , Septmonts hercegben /Idegen nő/, Zátonyiban /Proletárok/ s t b . * * S két motívum a z , melyek által Halmi könnyüvérü', sokszor vétkes a l a k j a i majdnem szeretetreméltók és I g a z o l t a k l e s z n e k . E két vonásban van az általa alapított szakma f a j - j e l l e g e k i f e j e z v e . E szakma tehát az Ő e r e d e t i j e és eltérő Szerdahelyiétől, k i t nem pótol. Csak egyben rokon nagy elődével, abban t i . hogy, m i n t S z e r d a h e l y i , az egy szerű társalgásban képes k i e m e l n i , magyarázni az író cél z a t a i t s f r a n c i a és egyes magyar Írók szellemes dialógjai ból vezércikkeket t u d s z a v a l n i . Már most, ha Halmi egyen rangúságát S z e r d a h e l y i v e l elismerjük, nem érdektelen annak vizsgálata, minő r a n g o t f o g l a l n a k e l a színi világban, ne vezetesen színészetünk legnagyobb alkotóival viszonyítva. A f e l e l e t e r r e az, hogy sem az e g y i k , sem a másik az a l kotás legfőbb fokára nem emelkedett. Fényes t u l a j d o n a i k a t m i n d k e t t e n - képzelemmel bár - de könnyedébb szerepekben érvényesítik melyeket inkább magukhoz illesztettekî h o l o t t ez klasszikái feladatoknál nem elégséges. O t t a színész 2
9
Leopold: A Pourchambault-családi Ld. a 75» o l d a l o n lévő j e g y z e t e t . Valószínűleg Gaston állt a kéziratban* / P a l l i e r o n , E«s Ahol mulatnak. Bem. 1862. j a n . 27*/ "Belot, A.s A 47* c i k k e Ford.j RoS. Bem. a Nemzeti Szín házban, 1878. máj. 24. - Dumas f i l s : Az idegen nő. Ford. F e l e k i József. Ram. 1876. nov. 15. - Csiky Gergely: Pro letárok o Bem, 1880. j a n . 23.
t e l j e s illeszkedése elkerülhetetlen - ami még több képzelmet és t e l j e s önmegtagadást igényel. A vígjáték és középfajú drámák a l a k j a i a r r a neu i s elégségesek. B két kitűnőségünk a maga a l a n y i formáit f e j l e s z t e t t e - ez elég a reális életet tükröző modem d a r a bokban. Mlndakettő az életben i s azon formákkal mozgott és beszélt - illetőleg mozog és beszél, mint a színpadon,mert hogy csakugyan c s a k i s egyéni t u l a j d o n a l k a t képezték k i , t a p a s z t a l h a t j a , k i hozzájuk hasonló színésszel érintkezik. As így fejlődött művész a kö s e i e t ben i s ugyanolyan elegan ciával imponál s ugyanúgy ragad e l humorával, s z e r e t e t r e méltóságával; ő maga sem v e s z i észre, hogy másokkal tár salgás közben i a g y a k o r o l j a színpadi formáit, - és m e g f i gyeléseit azok kiegészítésére használja l e g f e l j e b b . A nagy jellemszinész Egressy i s elárulta méltóságos, sőt f e s z e s magatartásával, hogy hősöket, diplomatákat áb rázol a színpadon, de p l . Lear haragját, fájdalmát nem v i h e t t e át az életbe és nem i s találta meg o t t másban sem. Egy-egy káromkodást, kitörést e l l e s h e t e t t az életből, de mindössze i s csak e n n y i t i Lear jambusos, virágos átkait a képzelemnek k e l l kiegészíteni s mire ez megtörtént, abban a Learben s e n k i sem i s m e r t a méltóságos, f e s z e s úrra, k i v e l az utcán k e z e t szorított.- Kinek juttatná essébe Rossi derült arca. a z o r d Othellót, a búsongó Hamletet? Az i l y jellemszinész csak az életben a l a n y , színpa don tárgy; o t t reális, i t t ideális egyén. E tárgyilagosság felé S z e r d a h e l y i törekedett Jagoban, T a r t u f f e - b e n , G r i n g o i r e - b a n ; nagy töredékeket a d o t t i s - de az önmegtagadó munkát,hogy nem önmaguktól felmerülő tehetségeit i s k i f e j l e s s z e , a halál meggátolta. Kissé későn i s f o g o t t e munká ba. 2
x
E g y i k e a tanulmány téves megállapításainak. Mercutio,Lear b o l o n d j a , Casca h i r e s s z e r e p e i v o l t a k Szerdahelyinek már a húszas éveiben, nem i s említve az Ármány és szerelem Kalb-ját, Moréto Donna Diane-jának Polillá-ját és a Téve dések vígjátékának e g y i k ikerpárját. A halálára írt köl teményekben i s Meroutiót s i r a t t a a költő.
Midőn először élveztem Halmi Septmonts hercegének szarkazmusát, abban Jago, Biberach jellemzésére láttam kezességet és csodáltam, hogy e szerepekben f o l y t o n mások kísérleteztek; nem hihetem, hogy ha Faust színre kerül, hogy másnak adhatnák Mefisstófelészt, m i n t n e k i . " I g a z , hogy ha ezután vállalkozik hasonló föladatokra, most k e l l még megküzdenie nem egy alapformával, m e l y e t o p e r e t t - és vígjátéki fejlődése eddig késleltetett. E vállalkozás persze elsősorban saját ambíciójától függ; kérdés, van-e kedve i l y f e l a d a t o k r a ? A z t hiszem, ha v o l n a , ugy vidéki vendégszereplései alkalmával játszhatott v o l n a klasszikái repertoárt, ha már a Nemzeti Színház i l y e n b e n nem m u t a t t a b e , Egyébiránt H a l a i még f o l y t o n fejlődhet és j e l e n b e n részére elég dicsőség az, hogyha ő nem pótolhatta Szerda h e l y i t , most - betegsége idején - Őt sem pótolhatja s e n k i samt Rakodczay Pál. x
3 3
x x x
H
/Koszorú. A Petőfi-Társaság h e t i közlönye. S z e r k e s z t i Szana Tamás. 1883. I.kötet, 11.szám, 173-178.1./ A f e n t i tanulmány megvan Rakodczay Pál i r o d a l m i ha gyatékának cikkgyűjteményében i s , a k i a d o t t c i k k e k köteté ben. /Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, F o l . Hung. 1483/1./ Kézirata hiányzik a Színészeink j e l l e m r a j z o k b a n c. gyűjteményből. /TJ.ott, Pol.Hung. 1469»/ Azonban a c i k k gyűjtemény n y o m t a t o t t szövege i s k i van egészítve, híven a x
3
3
X Z X
L d . a 77»oldalon lévő j e g y z e t e t . A Nemzeti Színház 1687. ápr. 1-én m u t a t t a be Dóczy L a j o s fordításában. Mefisztó Gyenes László v o l t . A befejezés hangsúlyozottan rosszhiszemű', mert n«7i»i maga mondta Rakodczaynak, hogy nagyon szeretné elját s z a n i a H a m l e t e t . V . o . menyasszonyához,Mihálka Rózsához 1882. j u n . 22-én i r t levelével. /R.P.: Színészi pályár l e v e l e k b e n . I . k . - Országos Széchényi Könyvtár kézirat tára, Quart. Hung. 2190./
szokásos "De nem ez az i g a z i , hanem a kézirat!"-elvhez* A 66. l a p o n álló szöveghez : "A néző, t u d v a , tényleg m i l y b e t e g a művész..." bejegyezve: "Félévre rá meghalt 1883« júniusában." A ?o. l a p o n , a Gratianóról írottakhoz: " ... ékesen beszélő, sima gavallér", hozzáfűzve: "Ez különben a szereposztás hibája. A duhaj Gratianót másnak k e l l e t t v o l na a d n i . " A Szerdahelyiről írottakhoz külön papírlapot fű zött Rakodczay, r a j t a kézírással a következő áll: "Szerda h e l y i egy Járma-fő" v o l t . Egyik a r c a zseniális okos, másik zseniális ostoba. Az ész emberét o l y m e s t e r i l e g a d t a , m i n t az együgyűt. H a l m i t főleg S z e r d a h e l y i együgyű s z e r e p e i r e fogták. De hogy l e h e t e t t v o l n a ő i l y szerepekben jó? Még később i s játszatták v e l e az ostoba Keszeg Andort /Vízke r e s z t / . A Ne f o g a d j f e l soha semmit-ben /Musset vígjátéka/ vagy 5 évi kísérletezés után találta meg Pauley szakmáját, m i t már rég megtalálhatott v o l n a , m i k o r Halmi La Trémoullle marquis /A haza/ /Sardou szomorújátéka, bem* a Nemzeti Színházban 1870-ben. Mályuszné./ Szerdahelyi-szerepében a budai színkörben feltűnt." - U. csak ezen a l a p o n : "Nagy elődje éppen a s z e l l e m hiánya..." - utána bejegyezve: "De csak játszott!" - A n y o m t a t o t t szöveg végére másodszor i s beírta Rakodczay Halmi halálozási dátumát: "1883.június."
B i e t e fő-feladatának a magyar színjátszás történeté nek megírását, vagy legalább I s emlékeinek összegyűjtését t a r t o t t a Rakodczay. Éppen ezért fordított nagy gondot a r r a , bogy a s z i n i előadásokról leíró kritikát a d j o n . E l i s merte azonban az i r o d a l m i k r i t i k a fontosságát i s . S z i g l i g e t i Struensee c. tragédiájáról i r t elemzése példaként szolgálhat nemcsak az i r o d a l m i és történeti források k ö rültekintő feltárására, hanem a színpadi g y a k o r l a t t a l r e n delkező szakembernek a szlnszerüség iránti érzékére i s . Szemben a XIX. század végének és a XX.század elejének e s z tétikai dogmatizmusával, amely az "abszolút belbecs" i r o d a l m i igényével lépve f e l , mellőzte, sőt e l i s ítélte a színszerőségre törekvést, Rakodczay megbecsülte a színpad Ismeretét és k i e m e l t e mind Laube, mind S z i g l i g e t i munkájá ban. Szigligeti
"Struensee"-ja
A f r a n c i a felvilágosodás és népszabadság nagy b a j n o kát, k i eszméivel Dániában I I .Józsefet és a f r a n c i a f o r r a dalmat megelőzve,idegen létére vértanul halált s z e n v e d e t t , két német költemény örökítette meg. Nálunk emlékének S z i g l i g e t i kötött koszorút tragédiájában. 1
Struensee, Johann F r i e d r i c h /1757-1772/ német származású dán államférfi, m i n t a királyi család orvosa került a dán udvarba. R e f o r m j a i a polgárságra támaszkodó felvilágosult a b s z o l u t i z m u s t szolgálták, s i g y valójában inkább II.Jó z s e f , mint a f r a n c i a f o r r a d a l o m gondolatkörében élt .azon ban a nemességgel szemben a j o g t a l a n osztályok érdekeit képviselte. Az u d v a r i i n t r i k a b u k t a t t a meg. Pere nagyjá ból ugy f o l y t l e , mint alább o l v a s h a t j u k .
Midőn Beer drámája 1828-ban m e g j e l e n t , a müncheni u d v a r i színpadot kivéve valamennyi u d v a r i színház elzárta előle kapuját, mert éltek még a nagy dán tragédia szerep lőinek ivadékai. A költő f i a t a l o n /1833/, harminchárom éves korában hunyt e l , s nem i s álmodta, hogy müve később a zene alkotásában támad f e l újra. Ez 1847-ben történt,mi kor Beer bátyja, az akkor már ünnepelt lángeszű zeneszer ző, Meyerbeer Jakab, melodrámai zenét s z e r z e t t becses da rab jához.Zenéjét a szakemberek nagyra tartották.Gumprecht, azen k o r e g y i k k r i t i k u s a / l d . D r . A d o l f Kohut: M u s i k e r - B i o g r a p h i e n : Meyerbeer/ " s z e r i n t Beer színműve csak e zenének köszönheti, hogy "vértelen voltával, mely a klasszikái i d e a l i z m u s merő árnyéka csupán", a b e r l i n i színpadon hoszszabb i d e i g f e n n m a r a d h a t o t t . 3
33
Laube, * k i vagy öt évvel később írta meg a maga Struensee-ját, drámája előszavában elmondja, mennyire mes t e r k e d e t t a híres opera-szerző, hogy Laube d a r a b j a ne k e rülhessen színre o t t , a h o l Beeré műsoron van. A közönség ítélt. Ma már e g y i k darab sincs műsoron. Ugy látszik azon ban, hogy v i s z o n y l a g mégis Beer v o l t a szerencsésebb. Több adat van a r r a , hogy az ő tragédiája, talán nem éppen csu pán Meyerbeer lángelméje szárnyain, sok színpadra e l j u t o t t , többre, m i n t Laube-é. A s t u t t g a r t i u d v a r i színházban p l . , a h o l p e d i g Laube i g e n o t t h o n v o l t , csak Beer darabja került színre. / A d o l f Palm: B r i e f e aus der B r e t t e n w e l t . 1891. 1 3 5 » W Sőt Meyerbeer a k a r a t l a n u l i s pártfogója l e t t Laube-nak B e r l i n b e n , h o l azelőtt a cenzúra Beer darabját tárgyánál fogva nem engedte előadatni, de mikor Meyerbeer k i v i t t e , hogy öccse mŰVe az ő zenéjével színre kerüljön, a
Meyerbeer,Giacomo /1791-1864/, világhírű német zeneszer ző, a XIX. század első felének R o s s i n i m e l l e t t legünne p e l t e b b opera-komponistaja. Legismertebb müvei az Ördög Róbert /1831/, A hugenották /1836/, A próféta /1849/, Az a f r i k a i nő /1864/. ^ L a u b e , H e i n r i c h , l d . az 3 9 . l a p o n lévő j e g y z e t e t .
cenzúra Laube művével szemben i s engedékeny I f i n . /Küstner: V i e r u n d d r e i s s i g J a h r e meiner T h e a t e r l e i t u n g , 1853• 272.1./ A győztes azonban Beer l e t t . Darabjánalt, a remek z e nén kivül, pompás előadója i s akadt a j e l e s Hendrichs Her mann-ban, k i azután vendégszereplő kőrútjain i s t e r j e s z t e t t e Beer ideális szomorú játékát. /Max K u r n i k : E i n Menschenalter - T h e a t e r e r i n n e r u n g e n . 117.1./ x
Másutt i s meg-megjelent ez a színen. B r n a y L a j o s * * még a hetvenes években i s játszotta ugy a címszerepet / e z t h a t s z o r / , m i n t a mellékesebb K o l l e r t . /Ludwig BarnayÎ E r i n nerungen. I I . S t a t i s z t i k a . / Laube darabjáról a b e r l i n i f u tólagos s z l n r e h o z a t a l o n kivül csak bécsi előadás után v a n tudomásunk. H i s z e n Bécsben v o l t Laube igazgató 1649-től 6 7 - i g f és jellemző, hogy c s a k i s ez idő a l a t t v o l t műsoron, összesen harmincnégy előadásban. / A d o l f Wlassack: Chronik des K.K. H o f b u r g t h e a t e r s . - S t a t i s z t i k a . / V o l t rá gondja Laubenak, hogy vetélytársa muVe az övé m e l l e t t ne kerüljön színre. Szerencsés német költők! S z i g l i g e t i sokkal jobb tragédiája mindössze háromszor a d a t o t t a Nemzeti Színház ban. Vidéki előadásairól nem tudunk. a
x
x
x
Struensee tárgya a legnagyobb s zeríl t r a g i k u m m a l k e c s e g t e t . Hiszen máskor a költők mesterségesen csinálják a z t , ami i t t történeti tény. Nagy szellemű p o l i t i k a i hősö k e t , sokszor valószínűtlenül, szerelemmel hoznak összeüt közésbe. Ha ma írná meg v a l a k i C o r i o l a n t , C a e s a r t , Wallen s t e i n t , o k v e t l e n a női érzelemben adná fő rugóját a cse lekvénynek, különben s e n k i sem nézné meg. Műveltségi h a l a x
ÏEX
Hendrichs, Hermann /1809-1871/, a b e r l i n i u d v a r i színház ünnepelt hős-színésze! d e k o r a t i v , meleg kedélyű, de nem mély alakító. Barnay L a j o s /1842-1924/ magyar származású német t r a g i kus. *A d o l o g bibéje valószínűiéi* abban r e j l e t t , ^ h o g y 187*:ben nem v o l t a Nemzeti Színháznak o l y a n művésze, a k i Struensee nagy szuggesztív erőt kívánó alakját megfor málhatta volna* Az i d . Lendvay kezében bizonyára s i k e r l e t t v o l n a belőle.
dásunk süllyed a még csak száz év előtti állapothoz ké p e s t , m i k o r p l . Schenk Belizár ját minden szerelem nélkül i s v o l t türelme, műveltsége végignézni úgy a német, mint a magyar közönségnek. Struensee, az egyszerű német o r v o s , a dán udvarba b e j u t v a , a királyné felolvasójává l e s z . Majd m i n i s z t e r , gróf. Nagy reformokba f o g . Sajtószabadságot en ged, e l készül törölni a r o b o t o t , korlátozza a k a t o n a i k i adásokat. Gyönyörű tárgy! Ha S c h i l l e r Posa tragédiája he l y e t t - de amit p e r s z e nyomban a történeti események után, a feudalizmus világában nem t e h e t e t t - Struenseet i r t a v o l n a meg, Don Carlosnál valóbbszínű remeket t e r e m t . x
De m i n t a népboldogitók, Struensee i s azok elégület lenségét k e l t i f e l , a k i k e t boldogítani szándékozott; ezen kívül halálos ellenségévé t e s z i a nemességet, mely vesztét i s okozza. - 1772-ben levágják a kezét s rá lenyakazzák. Világos korunkban kész személyi tragédia, mert S t r u ensee viszonya a királynéval történeti tény. K a r o l i n a - M a t h i l d királynét a hős kivégzése után száműzték s csak há rom évvel élte túl a gyászos epizódot. Hogy Igazán érzett a nagy ember iránt, egy, a történeti i r o d a l o m részére mel lékelt Bzinészeti mú*ből t u d j u k meg. Midőn Schröder F r i gyes, " a nagy német színész Hamburgban játszott, társula tát nyáron a szomszéd Cellébe rendelték, hogy az o t t a n i n ternált királynét szórakoztassa. 23
Ez 1773-ban történt, tehát egy évvel a királyné sze relmesének katasztrófája után. De a színigazgatónak nehéz v o l t alkalmas műsort csinálni. Nemhogy tragédiákat,mik ak k o r uralkodók v o l t a k , de még o l y darabokat sem a d h a t o t t z
Schenk, Eduard /1788-1841/ közepes tehetségű német drá maíró. Az ő Belizár c. tragédiájával n y i t o t t 1337* aug. 22-én a P e s t i Magyar Színház, a későbbi Nemzeti. *"" Schröder, F r i e d r i c h Ludwig /1744-1816/ a X V I I I . s z . l e g nagyobb német jellemszínésze; nemcsak híres Hamlet és L e a r , hanem Arg a n és F a l s t a f f szerepeiben i s hatásosan játszott. Nevéhez fűződnek a német rokokó Shakespeare— átdolgozásai: az életben maradó Hamlet, és O t h e l l o , a k i t "túlzott szenvedélyessége"visz romlásba,mások okulására. c
melyekben a legcsekélyebb érzékenykedés j e l e n t k e z i k . Víg játék pedig nem derítette föl a szerencsétlen hölgyet, k i még Holberg bohózataira i s jéghideg maradt. /Meyer: Schröder»s Leben. 1819. 2 1 0 . 1 . / Struensee tragikuma a szabadság, műveltség küszöbén o l y k e g y e t l e n , o l y t i t o k z a t o s , akár a római Caesarok v a d korában. Szédítő emelkedés, g o n d a t l a n elbízottság, félel metes bukás. Mindebből Laube-nál édes-kevés van meg. Tá volról sem a n n y i , mint ma i s szép tragédiájában, Essex grófban. Nála Struensee megbuktatására Rantzau, Guidberg, K o l l e r szövetkeznek. A királynét sétalovaglás közepette csúfsággal i l l e t i a nép és S t r u e n s e e - v a l való viszonyára célozgat. Az utóbbi e n g e s z t e l n i a k a r j a a királynét. Sze r e l m i j e l e n e t . Struensee letérdel. E p e r c b e n lép be G a l l e n grófnő, a k i Struenseet s z e r e t i . A királyné úgy vágja k i magát, hogy a z t mondja, mikép Struensee tőle e grófnő k e zét kérte meg. E meglepő f o r d u l a t egészen Scribe-nek Egy pohár víz című vígjátékára emlékeztet, melyben B o l i n g b r o k e ugy m e n t i meg Masham-ot, k i t kedvesével, A b i g a i l l e l együtt találnak, hogy Masham-ot A b i g a i l t i t k o s férjének mondja. " G a l l e n grófnő örül, noha, m i v e l a nő rendesen emberisme— rőbb a férfinál, csudáljuk, hogy a h e l y z e t e t nem i s m e r t e föl. A király e l r e n d e l i , hogy Struensee a grófnővel tüs tént k e l j e n össze. Struensee elég gyáva és nem szól. P e d i g most már nem l e h e t szó arról, hogy, m i n t előbb, m i k o r a grófnő őt a királynéval együtt érte, hogy e z t kíméli. Most már brutalitás a grófnő iránti gyáva hallgatása. 2
23
Le német irók, még a legnagyobbak i s , képesek i l y gyáva j e l l e m e k rajzolására. Nem túlzás ez részünkről! Más nemzetek, a franciákkal élükön, a gazt egyszerűen gaznak 2
H o l b e r g , Ludwig /1684-1754/ dán vigjátékiró. Műveit, né met közvetítéssel,a magyar színházak i s ismerték és ját szották o ^ S e r i b e , Eugón: Egy pohár víz c., még ma i s elő-előadott vígjátékát a p e s t i Nemzeti Színház 1841. máj. 10-én mu t a t t a be.
v e s z i k . A k i ismerős a német j e l l e m m e l , életben és i r o d a lomban meggyőződhetett arról, hogy az ideális -jellemeknek i s vannak m e n t h e t e t l e n gyengéi, m i k e t vagy maga az illető a l a k , vagy az író szépít, o l y célzatból, hogy a kérdéses j e l l e m e t t a r t s u k ideálisnak. L e i c e s t e r / S t u a r t Mária/, a herceg / G a l o t t i E m i l i a / , sőt C l a v i g o i s , részben, egyes h e l y e k e n j e l l e m t e l e n e k , s a költő mégis ideális alakoknak f o g j a f e l őket. 1
Térjünk v i s s z a Laubehoz. Jön a pap. Ekkor végre mege m b e r l i magát Struensee, h i s z a királyné ájuldozik. De az esküvőt egy zendülés megakadályozza. A történetileg i s hü l y e király, k i n e k baját szerző főfájásra redukálja, fél gyanúval zárja l e a III.felvonást. A negyedikben Struensee e l l e n e i G a l l e n grófnővel szövetkeznek a kegyenc megbuktatására. Ráveszik a grófnőt, hogy f o g a d j a e l a légyottot, melyre Struensee kérte. Már a g o n d o l a t , hogy Struensee i l y előzmények után még talál k o z n i akar a grófnővel, o l y gavallértalan v a l a m i , mire p l . a Laube által különben a n n y i r a méltatott f r a n c i a géniusz írója nem gondolhatna. De a német regény- és drámairoda lomban i l y férfi a t lanságok mindennaposak. V a l a k i t megbán t a n i s jóvátevés h e l y e t t magyarázgatni! Ugyan miről i s be szélgethetnének. A z t nem mondhatja Struensee, hogy s z e r e t i a grófnőt. Nem, beszél n e k i idealizmusról, lemondásról. Szóval! a német i r o d a l o m b a n t a p a s z t a l t módon "ódzkodik'*. A grófnő meghatódik. Oh, mondja, ö a z , akinek gondoltam. Struensee l e a k a r mondani népboldogító eszméiről, da nem m i n i s z t e r i tárcájáról. Miről mond l e , ha tárcájáról, a z
Rakodczay megállapítása helytálló. A német írók, magyar szemmel nézve, s z e r v i l i s magatartásának azonban természe t e s e n társadalmi o k a i vannak: a fejedelemségekre oszló Németországban, a h o l minden hercegecske élet és halál u r a v o l t a maga területén, még a nemesség i s j o b b a n k i v o l t szolgáltatva h e l y i zsarnokának, m i n t Középeurópa egyéb országaiban, a polgárság és a jobbágyok helyzetéről nem i s beszélve.
hatalomról, -jólétről nem mond l e ? Vagy ezentúl megmarad egyszerű hivatalnoknak:? Az i g a z i Struensee nem v o l t i l y nyomorú megalkuvó. A német /nem dán/ grófnő tüstént meg i s érti, mert e l r a g a d t a t v a kiált föl: ő nagyobb, m i n t m i ! s megbánja,hogy szövetkezett a c i n k o s o k k a l , k i k a r r a l e s n e k , hogy v a l a m i t Struensee beszédéből e l k a p j a n a k , egy szót, m e l l y e l a királyné iránti érzelmét érintené. Végül e z t i s megteszi Struensee. E z t mondja: Szeretem ... királyném ... / I c h l i e b e . . . d i e Königin .../ Hanem azért nem kerül csap dába. A fönnebbi mondatot ugyanis nem értelmezik összefüg gően, hanem: I c h l i e b e ... Die Königin. A királyné nem acc u s a t i v u s , hanem n o m i n a t i v u s értelmű, mert most lépett be s e r r e mondja Struensee: Királyném. Struensee a hülye k i rály elé térdel, ez fejére t e s z i kezét s a darabot l e l e hetne zárni, mert a mondat megszakításának eme magyaráza tát csak az ötödik fölvonásban t u d j u k meg, miért i s a ne gyedik befejezése első p i l l a n a t r a s z i n t e érthetetlen. Az ötödik felvonásban újra k e l l kezdeni a költőnek Struensee veszedelmét. A történeti álarcos bálban vagyunk. A király ráparancsol egy papra, hogy kövesse remeteruhában a királynét. Csakhogy ez ugyanolyan ruhát v i s e l , m i n t Gal l e n grófnő. Struensee e z t a királynénak t a r t v a , s z e r e l m i vallomásra b u z d u l . A pap-remete természetesen mindent be mond a királynak. Rögtönzött bíróság ül össze,mely S t r u e n seet a királynéval együtt elítéli. Amaz ellenáll, de lelö v i k . Mindez i g e n zavarosan folyó.A zendülés, Struensee e l l e n i ármány, k i r e n d e l t katonaság mozgalmai, mikről persze csak elbeszélés útján értesülünk, kuszálttá t e s z i k a cse lekvést. Az egész darabban nem Struensee nagyszabású a l a k j a , ragyogása, bukása az uralkodó, hanem a szerző által k i e s z e l t s z e r e l m i cselszövény. Laube, bár j e l e s meseszövő, szegénységét árulja e l , midőn n e k i a nagyszeríi történelmi tény, melyben a szerelem i s benne v a n , nem elég, hanem még egy k e l l e t t , hogy cselekvónyét bonyolódottabbá t e g y e . Ho-
l o t t i g a z i költő magából a két főalak történeti sorsából merítette v o l n a a hős lírai fordulatát, mely életébe k e rül, miután összeütközött nagy céljaival. A dráma azonban t a g a d h a t a t l a n u l érdekes. Laube csakúgy a franciák tanítvá nya, m i n t magyar kortársa, S z i g l i g e t i , s a szcenáriurnában v e t e k e d i k ez utóbbival. H i s z a német dráma csak ma k e z d oda e l j u t n i , ahová Laube már hetven év előtt f e l k a p o t t franciás virtuozitásával! Laube, a későbbi kitűnő rendező p l . abban i s megválik, hogy több személy apróbb közbeszó lásait egyszerre mondatja e l . Persze a német j e l l e m nála sem t a g a d h a t j a meg magát. A csattanós dialógok sokszor a tárgyhoz nem tartozó bőbe— szédtíséggel fújják f e l a társalgást. A darab persze csak a m i szemüvegünkön nézve i l y e n . De a németek sem i g e n k a rolták f e l , m i n t érintettük. P e d i g Laube minden követ meg mozdított, hogy értékesítse, ő, a későbbi büszke diktátor, Monaldeschijét egy rendezőnek, Struensee ját a híres D e v r i e n t E m i l n e k , k i a harmincas évek legelső német hősszerelmes színésze v o l t , ajánlotta s hízelgő előszóban h a j t j a még zászlóját előtte /de h a s z t a l a n ! A híres színész szerep jegyzékéből csakúgy hiányzik Laube, m i n t Beer S t r u e n s e e j a . Kneschke E m i l t D e v r i e n t . 1368./*Beer Mihály műve, bár éppoly Schiller-egyenruhajú, m i n t a k o r a b e l i Schenk Eduárd / p l . Bellzár/ drámái, köl tőibb, mélyebb Laube-nál. De h o l áll az utóbbi szcenlrozó virtuozitásától! Laube az egész óriási cselekvóny öt f e l vonását egy h e l y b e n f o l y a t j a l e , míg Beer számtalan váltó—
D e v r i e n t E m i l , a híres színészcsalád leghíresebb t a g j a , született 1803-ban, meghalt 1872-ben. Rendkívül vonzó külsejű, p l a s z t i k u s a n mozgó alakító v o l t , az egész német nyelvterület bálványa. Magyarországon i s többször vendég s z e r e p e l t . Amikor az ötvenes évek második felében a p e s t i Német Színházban járt, A l b r e c h t , a kormányzó főherceg, estélyre hívta és felesége értékes gyűrűt a d o t t n e k i em lékül. /Ugyanekkor a Nemzeti Színházban több színész s z e r ződését felbontották, mert fizetésükre nem v o l t f e d e z e t . /
sásra aprózza e l . Mégis Beer S t r u e n s e e - j a az érdekesebb, emelkedettebb, történethívebb. Laube hőse rövidlátó sze relmes, semmi egyéb. Be erének I s e l k e l n e a pápaszem, mert h i h e t e t l e n h i székeny, modortalan /ügyetlen bánásmódja Rantzau gróffal, e g y k o r i pártfogójával szemben!/ úgy, hogy emelkedése, mely ama tulajdonságokat feltételezné, érthetetlen. Mégis I n kább államférfi, m i n t Laube a l a k j a . E m e l l e t t költőibb, r a jongóbb, eszményibb. Börtön-jelenete, midőn a felajánlott szökést megveti, s az életről bölcseikéül!., határozottan magas szellemtf. Szóval egyike azon régi szép müveknek, me l y e k e t m i n d i g e l l e h e t o l v a s n i . Fő hibája, hogy n i n c s f o lyamatos drámai cselekménye. Struensee fellázítja maga e l l e n a testőrcsapatokat, midőn ezeket a rendes katonaságba o s z t j a be, hogy kevesebbe kerüljenek. Ezek a palotát o s t romolják. A királyné a l k u t ajánl. Struensee büszkén v i s z szautasítja, kimegy a katonák közé, de i g a z i német módra mégis csak beadja derekát, hanem az már szép vonás tőle, hogy, amit addig nem a k a r t , hatalmáról l e készül mondani. Most a királyné m e g i n g a t j a , ne mondjon l e / I I . f e l v . / Ez elkápráztatja, s nem mond l e . Ez az egész tragédia l e g szebb j e l e n e t e s jól t e t t e S z i g l i g e t i , midőn felhasználta, mert j o b b a t a l i g t e h e t v a l a k i , ha e szép tárgyat választja drámája témájává. De ezután e l l a p o s o d i k a darab. Struensee a z t h i s z i , hogy a királyné szerelemből beszélte l e . Azon ban bámulva t a p a s z t a l j u k , hogy a királyné nem i s látszik szerelemre g o n d o l n i , h o l o t t a szereplők f o l y t o n e r r e cé l o z g a t n a k . Mintha megernyedt v o l n a a költő e r e j e . Hőse az utolsó felvonást kivéve, a l i g látható. Az ármány nagy ré sze a színfalak között tülekedik az áldozat e l l e n . U j a l a "Laube idejében a színpadtechnika kezdetlegessége folytán a színváltozások költséget és időt r a b o l t a k a színháztól, minden szerző a r r a törekedett tehát, hogy minél kevesebb változásra legyen szükség. A színpadi g y a k o r l a t német nagymestere, Laube, e z t tökéletesen keresztül i s t u d t a vinni.
k o k , kivált J u l i a , a királyné / ? / mostoha a n y j a és mások lépnek előtérbe, bár a darab kezdetén J u l i a csak eszköz a nemesség, kivált Rantzau kezében, noha e z t gyűlöli. A két királynénak, k i k egymással vetélkednek, van egy " S t u a r t Mária" híres k e r t i jelenetére emlékeztető v e r sengő szcénájuk, de S c h i l l e r e r e j e nélkül. T u l rövid és elmosódó, bár színpadilag nem hatástalan. Pedig a s z e r e l m i ügyet leghatásosabban egy nő, J u l i a királynő áshatná alá. De minden csak készület, vagy kész jelentés, amiben J u l i a résztvesz. Laube-nál Rantzau gróf e l e i n t e Struensee e l l e ne, míg később meg a k a r j a menteni. I g y van ez Beer-nél i s , de amott s z o k o t t német hímező-hámozó a l a k . Beer-nél neme sebb, de igazán nemes, határozott jellemmé Rantzau S z i g l i getinél vált. "Struensee", S z i g l i g e t i n e k épp századik darabja,1872 december 7-én került színre a Nemzeti Színházban, h o l a nagy a l k a l m a t fényesen ülték meg. Azután még csak kétszer adták. A mű i d e g e n történetiségével a k k o r i b a n nem t e t s z h e t e t t . Közönségünk akkor még f e j l e t l e n e b b Ízlésű v o l t , m i n t most. Miért írta meg S z i g l i g e t i S t r u e n s e e - t , e kérdésre nem könnyű a f e l e l e t , legalább ma nem, midőn S z i g l i g e t i levelezésének o l y szánalmas töredéke maradt f e n n . S t r u e n see, ha római és bizánci drámáitól e l t e k l n t ' t t n k i talán e g y e t l e n külföldi tárgyú színmüve S z i g l i g e t i n e k , ő a ma g y a r népben, történelemben és társadalomban élt. Hisz az utóbbinak minden főbb szakát, néha több d a r a b b a l i s - K6czián-dij nélkül! *' - dramatizálta. A dán történet o l y spe ciális érdeklődést tételezne f e l , minőt S z i g l i g e t i b e n a n a j y színházi elfoglaltság m e l l e t t a l i g képzelhetünk. M i dőn Struensee magát Leydeni Jánoshoz hasonlítja, nem vé tünk a k e g y e l e t e l l e n , ha a z t véljük, hogy S z i g l i g e t i nem történeti tanulmányaiból folyólag, hanem a Próféta opera 3
^Akadémiai j u t a l o m .
x
hatása folytán j u t o t t e r r e . Fő, hogy h a s o n l a t a találó. S z i g l i g e t i a hagyomány s z e r i n t Struensee-jában a gombhoz v a r r t kabátot. Ez a gomb Meyerbeer gyönyörű" zenéje v o l t . A k k o r i b a n báró Orczy Bódog á l l t , mint intendáns, a Nemzeti Szinház élén, nemcsak nagy zenebarát, hanem opera szerző i s . Van egy soha elő nem a d o t t , de többször kitű zött Renegát című operája, melynek szövege, úgy látszik, szintén S z i g l i g e t i hasoncimü drámája után készült. Orczy talán a r r a szólította f e l S z i g l i g e t i t , fordítsa l e Beer tragédiáját. Hogy S z i g l i g e t i Beert tanulmányozta, azonnal szemünkbe ötlik; Laube-t azonban nem i s m e r t e . S z i g l i g e t i nem fordította l e Beer darabját, hanem maga írt újat. Köz ben azonban a zenét egészen szeme elől v e s z t e t t e . Az egy korú lapok közül a Fővárosi Lapok megemlíti, hogy S z i g l i g e t i mŰve nem kiséri pontosan Meyerbeer zenéjét, k i p l . a II.felvonás előtt a lázadó katonaság motívumait f e s t i , mig Szigligetinél utána csendes téli k e r t i j e l e n e t e k következ nek. S z i g l i g e t i sokban követi B e e r t , már persze a maga módja s z e r i n t : önállóan. Beérnek több mondája i s megvan Szigligetinél. De csodálatos, mindez cseppet sem t e s z i S z i g l i g e t i darabját utánzattá. Ne láttassunk nagyot monda n i , de miért kerülgessük, egészen az a benyomásunk, m i n t midőn Shakespeare d o l g o z o t t f e l i d e g e n tárgyat. A mester fölényével találkozunk mindenütt. Azonban talán nem téve dünk, ha rámutatunk S z i g l i g e t i n e k még egy forrására,melyet munkája közepette használt. Ez a régi Döbrentei-féle Esmér e t e k tárának Struensee-cikke, amely s o k k a l bővebb, m i n t a legújabb lexikoné. Ahogy S z i g l i g e t i expozícióját megcsi nálja, ahogyan Rantzauban összpontosítja Struensee e l l e n 11
x
x x
Meyerbeer operája / l d . a 8 2 . o l d a l o n lévő j e g y z e t e t / . Pes t e n a Nemzeti Szinház 1850. j u n . 11-én m u t a t t a be. 0 r c z y Bódog báró, a Nemzeti Színház z e n e i műveltségéről közismert,de tapintatlanságáról hírhedt intendánsa,1870. októberétől 1873«március végéig állt az intézet élén.
Bégéinek nemesebbik részét, míg a gonoszabb fajtát SchackRatlöw báró /alakjában/ adja,ahogyan ez expozíció perspek tíváját összes személyeivel, kezdő körülményeivel megfes t i i a z t e c i k k b e n találta meg. Két német társától különösen abban tér e l , hogy b i z t o s szeme a nagyszerű' tárgyban azonnal meglátja, hogy hő sét ügy e m e l i f e l , ha a legalsó lépcsőről v i s z i f e l t r a g i k a i m a g a s l a t r a , s így bukása i s s o k k a l megrendítőbb hatást k e l t . 6 tehát elülről k e z d i történetét,nem ágy, mint Laube és Beer, k i k közvetlen a katasztrófa előtt indítják meg a cselekvényüket. Szigligetinél a szerény orvos és a már k e vésbé szerény felolvasó lép elénk, k i Brandt barátjával / k i b e n a szép, nemes barátságot f e s t i , m i n t Rákóczijában Rákóczi és Lehmann között/ megbuktatja az u d v a r i pártot, hogy nagyratörő t e r v e i t véghezvihesse. x
O t t k e z d i , a h o l Struensee: VII.Krisztián király fiá nak életét menti meg, így j u t be az udvarhoz és t e s z s z e r t h a t a l o m r a . B r i e u x Bölcső-jenek befejezését látjuk i t t h a r minc évvel megelőzve /mely darab Gárdonyinak i s eszmét a d o t t a Bor lezáráshoz/. Voltakép a történelemben i s így v o l t ez. De mást a k a r t a végzet. Struensee és a királyné egymásba szeretnek. I g e n f i n o m vonás azonban S z i g l i g e t i nél, hogy a szerelmesek nem mindjárt, csak a második f e l vonásban árulják e l egymásnak szerelmüket. S z i g l i g e t i he l y e s e n f o g j a f e l hősét. A történelem s z e r i n t az államférfiát a királyné iránti szerelme b u k t a t j a meg. Nála tehát a szerelem, mi a fő, a többi államügy csak mint a katasztró fát előidéző s z e r e p e l o t t , a h o l k e l l . Éppen ezért S z i g l i g e t i d a r a b j a átlátszóbb, m i n t Laubeé, mely i g e n szövevé nyes, de a hős s z i n t e belefúl a szövevénybe. Egységesebb, m i n t Beeré, kinél a hős a második felvonástól kezdve e l t u x
A I I . Rákóczi Eerenc fogsága c. Szigligeti-darabról be szél. Bem. a Nemzeti Színházban IB48. nov. 4-. ^Gárdonyi Géza: A b o r c. színmüvét 1901.márc.29-én m u t a t t a be a Nemzeti Színház.
n i k , majd a királyné lép p i l l a n a t r a előtérbe, míg ismét egy más csomó ember lép f e l . E l l e n b e n Szigligetinél az egész darab Struensee és a királyné s z e r e l m i kettőse,mely be még a nemes Rantzau s később az ármányos Scback-Ratlow szólanék b e l e . Beer d a r a b j a szétfolyó, elaprózott v a l a m i • Az elején a z t hinné az ember, hogy Rantzau, később Köller térítik e l Struensee irányát. De ezek i s eltűnnek. J u l i a , k i Beérnél valóságos m e g ó r a lép elő, mig végül a hőst Schack-Ratlow, kiről e l e i n t e nem i s t u d t u n k , löki be az örvénybe. z
t
Mindez Szigligetinél csupa egység, csupa világosság. Látjuk, hogy a reformátor legfőbb e l l e n e Rantzau, k i a z t fájlalja, hogy Sturnesee a nemesség fő eszközét, az állam tanácsot törte össze. De m e l l e t t e , bár Rantzau nélkül, mindjárt o t t munkál Schack-Ratlow i s , m i n t látszik, az öz vegy királyné, voltakép az udvaroncok embere. A n n y i r a elő térben áll a hős e két e l l e n f e l e , hogy J u l i a , a királyné s z i n t e háttérbe kerül, ellentétben B e e r r e l , kinél erősben s z e r e p e l . Szigligetinél Köller és J u l i a nem többek, m i n t a Selyemérus-ban /Sebribe: B e r t r a n d e t Raton c. vígjátéka/ * melyre ö i g e n i s emlékezhetett. 23
MÍly méltóságos Rantzau Szigligetinél, k i bár jóte vője v o l t Struensee-nak, később nyíltan b e v a l l j a , hogy e l l e n e . A magyar drámairodalomban r i t k a szép momentuma a z , mikor Struensee a z t kérdezi Rantzautól, gyűlöli-e öt s Rantzau felséges iróniával f e l e l i : Még nem. I g a z i magyar Rantzau a némethez képest, k i o l y nagyúr létére o l y meg alázkodó a o l y érthetetlenül nagylelkűen kész megszöktetni S t r u e n s e e t , míg a magyar Rantzau következetesen jéghideg a r i s z t o k r a t a , k i elótt as a fő, hogy a királyné, illetőleg Dánia becsületét mentse meg Struensee férfias vallomása árán. Msgaera: görög h i t r e g e b e l i női szörnyeteg. ^ S e r i b e , Engen: A selyemárus c. vígjátékát 1841. s z e p t . 20-án K u t a t t a be a Nemzeti Színház.
Kimondhatni, hogy S z i g l i g e t i tragédiájában o l y egy ség, o l y drámai gazdálkodás v a n , hogy eme századik darab jával virtuozitása netovábbját érte e l . M i l y haladás ez ahhoz képest, hogy húsz év előtt még a változások rajával d o l g o z o t t S z i g l i g e t i , bár m i a cselekvénynek mindenáron összeszorítását a valószínűség rovására az ujabb i r o d a l o m ban nem t a r t j u k vívmánynak. A második felvonásban érdekes pszichológiai tünet az, hogy a világ előbb t u d a szarelemről, mintsem az érde k e l t f e l e k a z t egymásnak elárulnák. A szenvedély a harma d i k felvonásban borítja lángba a szerelmeseket s S z i g l i g e tinél a szenvedély szélesebb, folyamatosabb, m i n t Beérnél. I d e t e t t e át írónk a Beertől átvett k a t o n a i lázadást is.De az ő királynéja nem o l y óvatos, nem o l y b i z o n y t a l a n , m i n t Beeré. S z i g l i g e t i megmutatja, hogy a nő a szerelemben,mint J u l i a , O l i v i a /Vízkereszt/ klasszikái példái láttatják, a férfinál. Struensee a k i merészebb, meggondolatlanabb rályné kívánaténak engedve, lecsendesíti a katonákat s s i k e r t a r a t . De e s i k e r az ő veresége i s , amit S z i g l i g e t i Beérnél jobban hangsúlyoz. A többiben egyezik a két költő. Struensee l e akar mondani, de a királyné, csakhogy nem o l y ceremóniásan, m i n t Beérnél, hanem odaadó érzéssel, nem f o g a d j a e l a lemondást, s ez a t r a g l k a i f o r d u l a t . Ha S t r u e n see távozik az udvartól, mentve v a n . I g y e l v e s z e t t . Beérnél Struensee kéjjel kábul e l a királyné a k a r a tára, s az utóbbiban / m i n t Goethe Taaso-jában látjuk / a h a j p o r o s rokokó d i n a s z t i k u s gőgje ébred f e l és r e n d r e u t a sítja a jobbágyot, k i szerelemről mer álmodni. A szép ügy e l l a p o s o d i k s a királyné csak a o k k a l később árulja el,hogy s z e r e t i S t r u e n s e e t , de nem ennek jelenlétében. S z i g l i g e t i h e l y r e v i t t e /helyesebben: h e l y r e h o z t a / e hibát. Nála a harmadik felvonás a legszebb. A két fél végzetes vekság2
x
Goethe Torquato Tasso c. tragédiája magyar színpadon nem került előadásra, magyar fordítása i s csak a XX. század •^ején készült.
g a l , de nemes i d e a l i z m u s s a l r a k j a l e a f e g y v e r t a szenve dély hatalma előtt. A negyedik felvonás a z t m u t a t j a , hogy a királyné ér zületében beáll a visszahatás.Struenseet elvakítja a szen vedély, Brandt barátjának, k i Szigligetinél s o k k a l inkább előtérben áll s ideálisabb j e l l e m , kiönti lelkét, úgy,hogy érzelmét nem k e l l monológokban kiárasztania, ha n i n c s a királynéval. A cselszövő Sc hack-Ratlow a d a t o k a t hajhász a két szerelmes e l l e n , de h a s z t a l a n . A királyné azonban t u datára jő, hogy a világ elítéli. S z i g l i g e t i j e l e s e n egy a l a k b a n összpontosítja a kritizáló véleményt, nem m i n t Beer, kinél a n n y i a n beszélnek a viszonyról, anélkül, hogy a királyné tudna róla. Euben grófnő a l a k j a S z i g l i g e t i l e leménye, k i n e k óvatos, kitérő f e l e l e t e i felvilágosítják a királynét s megnyitják s z e m e i t . M a t i l d kétségbeesetten jön lehetetlenné tételének / h e l y e s e n : válásának l e n n e ! / t u d a tára. Midőn e g y e t l e n híve i s e l h a g y j a , maga kéri S t r u e n s e e t , menjen, bár l e l k e megtörik. Most már Struensee i s meghajolna a kényszer előtt. Át a k a r j a a d n i hatalmát Rantzaunak, k i már előbb sürgette, hogy távozzék, de a k k o r még Struensee nem t e t t l e minden reményről. Rantzau a l a k j a m e n n y i v e l nagyobb, mennyivel jelentősebb költőnk müvében; mennyivel o k a d a t o l t a b b , hogy még akkor /nem m i n t Beérnél/ ajánl menekülést védencének, amikor még nem f o g o l y . Most már késő: az u d v a r i párt, m e l l y e l Rantzau kénytelen v o l t szövetkezni, S t r u e n s e e t a királynéval együtt e l f o g j a . Az ötödik felvonásban Schack-Ratlow rá a k a r j a v e n n i S t r u e n s e e t , v a l l j o n a királyné e l l e n , de persze nem t e s z i . V i s z o n t a királynéval e l a k a r j a h i t e t n i , hogy Struensee gyáván e l l e n e v a l l o t t . M a t i l d nem h i s z i , mert i s m e r i sze relmesét. A r r a mégis rábírja a cselszövő a királynét, írj o n alá egy n y i l a t k o z a t o t , m e l l y e l mind magát, mind kedve sét megmentheti. Persze ez csak gaz fogás, mert Struenseer a a vérpad vár. A j e l e n e t motívumait S z i g l i g e t i egészen Beertől v e t t e át. De a z t bárki e l i s m e r h e t i , hogy S z i g l i g e -
tinél e j e l e n e t cselekvénye s o k k a l t e l j e s e b b , n e m o l y v i z s gálóbírószeruleg prózai, mint Beérnél* Plágiumnak semmi képpen sem mondhatjuk költőnk eljárását, mert akár követte Beer a történelmet, ha ugyan kellő a d a t a i v o l t a k , akár nem; S z i g l i g e t i ennél jobb megoldást nem találhatott, sőt kárhoztatnunk k e l l e t t v o l n a , ha saját leleményu, da r o s z szabb cselekvónyt ad* Nem plagizálhat a z , a k i a k i v i t e l b e n j o b b a t a d az eredetinél, m i n t i t t i s t a p a s z t a l j u k * Mondtuk már, hogy S z i g l i g e t i semmi t i t k o t sem c s i nált belőle, hogy d a r a b j a megírásakor Beer müvére támasz k o d o t t . Ennek egy-egy o l y mondatát i s átvette, melyek anyn y i r a közhelyszerűek, hogy műve nem n y e r t velük semmit* I l y e n e k Î " M a t i l d : ön kishitű, egy k i s sértett szeszély m i a t t a célt áldozza f e l - Geht, g e h t , und brüstet euch, m i t e u r e r s t o l z e n , männlichen Entsagung* - A börtönben S z i g l i getinél i s Rantzau beléptekor Struensee M a t i l d nevét mond j a * - Sch&ck-Ratlownak S z i g l i g e t i i s szószerint mondja: kínpadra vonták? - Nem, a z t nem t e h e t t e /hogy t i * Struen see a királyné e l l e n v a l l o t t * - H o l van ő? kérdi Beérnél Struensee a t y j a * O t t ! - a felelő az égre mutat* Sziglige tinél a kérdező M a t i l d , a felelő Rantzau./ De s o k k a l i n kább büszke v o l t a költő önállóságára, semhogy Beérnek két jellemző, sőt gyönyörű mondásával ékesítette v o l n a t o l l a i t . Midőn Struensee utószor látja a királynét, Beer e z t mondatja v e l e : " S t i r b , b e n e i d e n s w e r t e r , du h a s t g e l e b t ! " E z t nem éri e l S z i g l i g e t i mondása,mely szintén n i n c s szép ség hijján és hatásos i s : "Áldott s o r s ! " / m i v e l a z t h i s z i , hogy halálával megmenti a királynét/. " V o l t célja életem nek, íme van célja halálomnak i s . " Elmeélben i s ritkítja párját, m i n t esztétikai meghatározás, Beérnél az, ahogy Struensee a p j a f i a tragikumát definiáljál " D e i n Unglück, f u r c h t ' i c h , i s t d e i n Glück." H i s z e n minden t r a g i k u s r a áll az, hogy szerencséje balvégzete i s egyúttal. A magyar Struensee i s találóan mondja magáról:
E i egy ország fölött uralkodám, Nem tudtam u r a l k o d n i magamon. Sokkal f o n t o s a b b jelenségnek t a r t j u k a z t , mennyire h a t o t t S z i g l i g e t i r e Madách. Madách a k k o r i b a n , bár remeké nek már harmadik kiadása f o r g o t t közkézen, nem v o l t még a n n y i r a sem i s m e r t , m i n t ma. Az Ember tragédiájának n a p j a igazában csak akkor k e l t f e l , mikor színpadra j u t o t t s ez csak S z i g l i g e t i halála után következett b e . Hogy i f j a b b költő egy másik hatalma / h e l y e s e n : befolyása/ alá kerül jön, az nem ritkaság, de igazán az az, hogy az idősebb hó d o l meg az újabb költő eszméinek.És ez a n n y i v a l f o n t o s a b b , mert Madách, mi g müve színre nem került, korántsem győzött feltétlenül. G y u l a i Pál például, midőn a tüneményes mü m e g j e l e n t , nem h a l l a t t a magát. S z i g l i g e t i r e , m i n t a követ kezők mutatják, mélyen h a t o t t Madách szelleme: x
Az új nagy eszmék aegfogamzanak, Egymást szülik, t e r j e d n e k hódítanak S a vén Európa m e g i f j o d i k . Egy új időszak küszöbén vagyunk, A szabadalmak és előjogok, A szolgaság és előítéletek, A babonák s tudatlanság hosszú Vak éjjelén át hajnalpír dereng. / L . K e p l e r t , V I I I . Más újítók s népet lázíták föl * S nem bírva megfékezni, maguk i s Az árral úsztak, s csak egy iszonyú Chaost idéztek f e l , melyből nem ők, Nem i s az eszme, melyért síkra szálltak, Hanem egy új zsarnok, s még terhesebb Rabszolgaság k e r e k e d e t t felül. Mi nem a l a n t , mi f e n t kezdjük s t b . 8
x
P a u l a y Ede rendezésében, 1883•szépt.21-én.
l n /
I t t Madách azon fő mozgató eszméje van versbe szed ve, bogy minden következő színben u j zsarnokot vált magá nak az emberiség. — — A mi v o l t , van és l e s z , Egy közerőnek f o l y t o n o s hatása / L u c i f e r , I l l . s z i n / Rantzau nélkül a gépből a legfőbb kerék hiányzik /Ádám, I l . s z i n / Az újítók több századdal előbb Vannak koruknál, h i s z máskép nem i s Volnának Újítók. Kortársaik Nem értik, félreértik, üldözik, Elvesztik — — — azután dicsőítik! A m i t mi a szabadságért teszünk, Most szörnyülködnek r a j t a : s a közel Jövő azon f o g szörnyülködni, hogy V o l t , a k i nem h i t t benne, s e l l e n e z t e . / L u c i f e r , _ VlI.szin/ Ha a Beerböl átvett mondásokat nem vettük nagyra, ez közhely-voltukért v o l t így. I t t fordítva,éppen, m i v e l nagy igazságokról van szó, melyeket Madách után s e n k i sem f o galmazhat meg tökéletesebben, ezért nem i l l e t h e t i gáncs S z i g l i g e t i t . A n n y i v a l kevésbé, mert a h o l hőse eszméit r a jongva f e j t e g e t i , másutt nemcsak e r e d e t i , hanem emelkedet t e b b , m i n t két német társa. Ha az utóbblak d a r a b j a i jó idéig megállhattak a színen,mennyivel inkább l e h e t e t t v o l na ez így S z i g l i g e t i darabjával. M i l y szánalmas nyomorúsá ga, hátramaradottsága színi v i s z o n y a i n k n a k , ha ezek fő té nyezőjéül a közönség fejlettségi fokát vesszük, hogy i l y rokonszenves, magas tárgyú s i l y k e r e k müvészetá színpadi mÜ csak három előadást érhetett meg s hogy Immár e l v a n temetve. De csak most! Jöhetnek kedvezőbb v i s z o n y o k , bár S z i g l i g e t i szelleme nem s z o r u l rá, de o t t v a n Meyerbeer 1
Az i t t idézett sorok a Struensee-ből valók; Madách idé z e t t h e l y e i t csak jelzésként tünteti f e l Rakodczay, hogy ezekből v e t t e S z i g l i g e t i az i m p u l z u s t f e n t i s o r a i h o z .
szép zenéje; ez i s jó eszköz l e h e t a színŰgy v a l a m e l y l e l kes vezérének kezében, hogy e szép darabot felélessze. Am mondjanak bármit a finnyáskodók, a Trónkereső-t még negy venöt év óta egy költőnk sem t e t t e meghaladott álláspont tá, csak maga S z i g l i g e t i közelitette meg Struenseejével. A szerelem húrja az ö lantjából, u g y hittük, majdnem ugy hiányzott, mint Alfierinél, " ' s íme e müve a nemes, eszmé n y i szerelem küzdelmén épül f e l . x
3
3
Érdekes e dráma, hogy a magyar géniuszt az i d e g e n n e l vessük össze. Laubénál a német s z e r v i l i z m u s a legutálato sabb an n y i l a t k o z i k . Beérnél sajátságosan vagyunk. Zsidó v o l t , s e z t t e k i n t v e , Heine, Börne merész modernségét vár nék tőle. " De o l y tősgyökeres német természetű, hogy Goetheék hajlongó német iskolájának minden attitűdjét vé g i g csinálja. Az ő óvatos, még bátorságukban i s bőbeszédű en körültekintő emberei valóságos németek.Egy h e l y e n azon ban Beer i s így szól: 233
"Nun durch d i e Könige s i n d d i e Völker mächtig Nur durch d i e Völker s i n d d i e Könige g r o s s . "* * Azt hisszük, az első s o r t csak a cenzúra számára ék e l t e be mézes madzagnak. Egészen más, szabadabb lég áramlik felénk S z i g l i g e t i művéből. 0 nemcsak o l y k o r b a n írta drámáját, m i k o r már nem v o l t cenzúra, hanem magyar mivoltában nem i s l e h e t e t t A Trónkereső bemutatója 1868. nov.13-án v o l t a Nemzeti Színházban. A l f i e r i , V i t t o r i o /1749-1803/, az olaszok legnagyobb drámairója. ^** Heine, H e i n r i c h /1797-1856/ a német l i r a e g y i k l e g n a gyobb mestere. A f o r r a d a l m i "Ifjú Németország" író gárdájához t a r t o z o t t , 1831 után Párizsban élt. - Bör ne, Ludwig /1786-1837/ k o r a e g y i k legszellemesebb, ugyancsak f o r r a d a l m i gondolkozású publicistája és írója. M i n t Heine, ő i s Párizsba emigrált a német polgárság maradi gondolkozása elől. M a g y a r u l : Csak királyaik t e s z i k a népeket hatalmasak ká, s csak a népek t e s z i k naggyá királyaikat.
X 3 3 3
o l y a n s z e r v i l i s , m i n t német társai* /Bocsássa meg a német ség e n y i l a t k o z a t u n k a t , melyért a német irodalomból v e t t akárhány idézettel állhatunk h e l y t . / Mert természetünknél f o g v a , ha már meg k e l l h a j o l n u n k valamely hatalom előtt, némán tesszük a z t s nem tetézzük megalázkodásunkat a z z a l , hogy még ráadásul érzelegjünk, ömlengjünk i s . Nem t u d j u k , S z i g l i g e t i tragédiájának t u l a j d o n i t su nke egy későbbi, hasontárgyú szépirodalmi müvet. Ez Gyalókai Mózes "Struensee" cimü egy kötetes regénye, mely h a t évvel S z i g l i g e t i darabjának kinyomatása után j e l e n t meg. /Buda p e s t , 1877./ Gyalókai behatóbban látszik i s m e r n i a kérdés történetét, m i n t S z i g l i g e t i , s e r r e , m i n t regényírónak, több t e r e i s v a n . Hőse inkább parvenü, ravaszabb, s nem t a g a d h a t j u k , ez bár kijózanitóbb, de regényben helyesebb, igazabb i s . M i g a német Íróknál és Szigligetinél i s S t r u e n see ideális reformátor, Gyalokainál minden jó szándóka csak ürügy a r r a , hogy h a t a l o m r a j u s s o n . A z t , hogy a k i rálynét Struensee vallomásával,emezt p e d i g a királynő meg mentésének kilátásával csapták be, nem f o r d u l elő Gyalókalnál. 0 azonban az expozícióba még a z t i s beleszövi,hogy Struensee G i l s o n Júliát s z e r e t t e v a l a m i k o r , de a király nőért e l h a g y j a . Sajátságos, hogy bár a szerző müvéből erős kortanulmány tűnik k i , nem ment egyes anakronizmusoktól sem. / S z i v a r , g i l o t i n , Thorwaldsen .... 1770-benI amikor Thorwaldsen született./ Különben Gyalókai müve nem a n n y i r a regény, mint inkább regényes történet. Küzködik a költött és a valódi élet között, de a költő nem k e r e k e d i k a törté nelem fölé. Érdeme, hogy Struensee nagyszerű a l a k jóra újabban i s ráirányította a f i g y e l m e t . * Rakodczay Pál. Szerző cime: Rakodczay Pál áll.polgári i s k o l a i tanító Szentendrén." /M.Tud.Akadémia Kézirattára, Ms. 10.158./ 3
x
Gyalókay Mózes /1840-1894/ tanár, szépíró.
1887-től kezdve, tizenhárom éven át, Rakodczay nem csak álmodozott a színpadról, nemcsak elemezte a nagy k o r társak játékát és i p a r k o d o t t náluk mélyebben p i l l a n t a n i egy-egy szerep lényegébe, hanem maga i s hivatásos színészszó, pontosabban: színigazgatóvá l e t t * Azon az érdemen kí vül, hogy,mint néhány évvel korábban Molnár György, k l a s z salkusokat v i t t o p e r e t t h e z s z o k o t t kisvárosokba, pályáját nem kísérte dicsőség, még kevésbé a n y a g i haszon* A polgári vagyonka, ami több nemzedék kezén, l a s s a n gyűlt össze, e l f o g y o t t , és a század legelején már ismét a tanítói hivatás a d o t t k e n y e r e t az ötvenedik éve felé közeledő Rakodczaynak* De ha kevés s i k e r t a r a t o t t i s , annál több tényleges színházi t a p a s z t a l a t r a t e t t s z e r t * Széket f o g l a l t a össze Dramaturgia cimű művében. Könyvét két részre o s z t o t t a . Az első, a megszokott g y a k o r l a t s z e r i n t , a drámáról szól. /A drámai költészet* 5-52.1./ A második a színészet dramaturgiája, s ebben,mint egy ólat tapasztalatát, összefoglalja mindazt, a m i t az alakítás művészetéről mondani akar* Az első részből csak egy-két o l d a l t közlünk i t t l a újra: a színpadi szituációról szólót. I t t találjuk u g y a n i s a legtöbb, t a p a s z t a l a t o n alapuló egyéni meglátást. A szí nészet dramaturgiáját t e l j e s egészében közöljük. A Drama t u r g i a ma már n i n c s könyvárusi f o r g a l o m b a n , h o l o t t nagyon tanulságos l e h e t számunkra h a z a i szakember szemével nézni hatvan-hetven év előtti színházi múltunkat - o l y a n szak ember szemével, a k i kortársa v o l t S z t a n y l s z l a v s z k i j n a k .
loi
A h e l y z e t . /Szituáció/ emlékezünk, Az élet cselekvényére ha v i s s z a - v i s s z a eszünkbe -jutnak bizonyos megkapóbb, dontöbb j e l e n e t e k , m i dőn életünk folyása s z i n t e megállott, hogy új irányt v e gyen. Előttünk állanak a személyek, egymástól várva v a l a m i t , vagy egymásra támadva, támadó, avagy védelmi, c s e l e k vő vagy szenvedő helyzetükben. Eletünk ezen mozzanatai a személyek helyzetét, a cselekvény megállását tekintve s z i n t e tableauszerüek. E z t az életnek bizonyos rendkívüli h e l y z e t e i , mikbe az érző és akaró ember kerül, idézik elő. A drámairónak i s l e g f o n t o s a b b leleménye abban munkál, hogy minő a l a k o k a t állit egymással szembe és ezáltal minő h e l y z e t e k támadnak. Ha vizsgáljuk a d a r a b o k a t , m e l y e k e t a közönség meg k e d v e l t , a klasszikusoktól a f érczmunkáig, mindig a hatá sos szituációban l e h a t k i m u t a t n i a kedveltség okát • Szituáció mindenekelőtt azon h e l y z e t , melybe először i s maga a néző kerül a színpaddal szemben. A néző o k v e t l e n vár a színpadtól v a l a m i t . Várakozását a mulattatás, l e l k e s i t e s , érdekeltség f o g j a meg. Például egész a legújabb Időkig v o l t egy s t e r e o t i p bohóc t i p u s , mely a közönséget m u l a t t a t t a . Ez a római Davus / r a b s z o l g a / , az olasz b a j a z zo, a f r a n c i a Jean Potage, a h o l l a n d i Pickelháring, a né met Hanswurst. Magyarról nem szólhatunk, mert a magyar színészet kezdetével a komi kuninak már nem v o l t külön s t e r e o t i p a l a k j a , mely éppen a k k o r i b a n s z o r u l t l e külföldön i s a színpadról. Ez a bohóc elütő v a l a m i a nézőtől, ennek ő e l l e n k e zője külsőleg-belsöleg, éppen azért n e v e t e t t r a j t a , épp azért várta, i g y vagyunk még ma i s a dráma hősével. Amint fellép, f o n t o s , m i t érzünk iránta. O t t van például Don 1
Ez a megállapítás a mai történeti kutatás világánál már nem helytálló. V . o . Háy Gyula: Emberi szó a színpadon. Budapest, 19*7.
Caesar de Bazan. Beszeg, rongyos a l a k , de vitéz, l o v a g i as, humoros, kedves. Csupa ellentét, de elhisszük, örömmel látjuk. Az i l y a l a k k a l v e l e érzünk, lessük, várjuk m i t csinál. És nem k e l l kicsinyelnünk a nem k l a s s z i k a ! darabo k a t , melyek hosszú i d e i g fenntartják magukat a színpadon. K e l l v a l a m i okának l e n n i , hogy G o l d s t e i n Számit ugy meg s z e r e t t e a közönség. De ez a f u r c s a h e l y z e t , melybe a kö zönség kerül, midőn az illető t i p u G eléje kilép. Jónak, szellemesnek, nagylelkűnek, táncosnak látja a z t , akitől i l y e s m i t nem várt, f o l y t o n nevet r a j t a , h i s z i és nem l a n e k i a z t a m i t lát, nem b i r j a eldönteni, mint vélekedjék óa újra megnézi. 21
A jól megválasztott t i p u s máris h e l y z e t e t teremt 1 . közte és a néző közt, 2. közte és szereplő társai kö zött. Az utóbbi persze a l e g f o n t o s a b b . Az élet összeütközésekből és ezek kiegyenlítéséből áll, szóval megannyi helyzetből. Döntő az életünkre, s o r sunkra nézve, k i k k e l találkozunk. A f e k e t e O t h e l l o , a f e hér Desdemona, a közöttük álló ellenkező apa együtt h a t a l mas h e l y z e t , melyből csak megrázó történet f o l y h a t . És t o vább a n a i v Cassio, k i barátjának t a r t j a halálos ellenét, Jágóts u j h e l y z e t , megannyi mások teremtője* Hát S t u a r t Mária! Találkozása a k e r t b e n hatalmas ellenfaléval, k i előtt megalázkodik, de aztán kitör büszkesége. A l e g h a t a l masabb szituációk e g y i k e . Mert e r r e vár a közönség órákig. De miért vár éppen e r r e ? Mert már előbb láthatatlanul o t t v o l t Erzsébet mindenütt Máriával szemközt állva, k i lát hatatlanul harcolt ellene. A szituációban m i n d i g hatalmas és l i r a i tehetségben szűkölködő Íróra nézve olcsó s i k e r r e van kezesség. Szituá cióból! hatás az, mely szavak nélkül i s k e l t b i z o n y o s ér-
z
Dumanoir és D'Ennery: Don Caesar de Bazan. Ford. Diósy Márton. Bem. a Nemzeti Színházban, 1844.dac. 16-án* ^ H i r e s kabaré-alak a századforduló o r f e u m i műsorából.
zelmeket ; mikhez nem i s k e l l szó, mert az a d o t t h e l y z e t e k e t minden ember azonnal megérti; mert vagy v o l t maga i s , vagy l e h e t n e hasonló h e l y z e t b e n . Fő a szituációban, hogy mindig a szemet f o g l a l k o z t a t j a , mert m i m i k a i jellegű. Rendesen o t t van,ahol a köl tő vagy e l h a l l g a t o t t , még inkább, a h o l még nem szólalt meg. Minden i g a z i festmény szituációt m u t a t . K i nem érti meg azonnal Munkácsy "Siralomház"-át? Egy ember b i l i n c s ben, az a s z t a l o n égő g y e r t y a , m e l l e t t e őr, a feleség a f a l nak dőlve s i r , a kíváncsi nép betódul, bámulja az elitél t e t . K e l l - e ehhez más, m i n t amit a siralomház mivoltáról mindenki tud? Â szituáció tömérdek és mégis kevés, mert ismétlő d i k . Leggyakoriabbak a következők: szerető s z i v e k / s z e r e l mesek, szülő és gyermek, testvérek/ találkozása, erőszakos elválasztása; bocsánatkérés, bocsánatadás, megalázás,meg alázkodás, lemondás, bucsuzások, jó barátok elválása, föl ismerése, menekülés, mindennemű szenvedés, vagy ennek fé l e l m e , halál s t b . Ezek a megkapó, érdekfeszítő, könnyfa kasztó szituációk. De a komikum meg éppen kizárólag a s z i tuáció talaján áll. Ennek k u l c s a az ellentét. Hórihorgas a l a k rendes emberek közé kerülve már maga komikai e l l e n tét. Ha v a l a k i n e k sietős a d o l g a , a i g környezete nyugodt. Vagy vén szamár létére légyottra megy és a fiát találja o-èt /Kotzebua K l i n g s b e r g grófja"/ és i g y tovább. Megjegyzendő, hogy a fönnebb e l s o r o l t komoly szituáclóbell esetek k o m i k a l a k r a i s fordíthatók. T
H
31
Brösen vitatható álláspont; már G y u l a i megmondta egy Lear király előadásról írt bírálatában, hogy S z e r d a h e l y i nem megfelelő b o l o n d , mert magas ember nem k e l t k o m i k a i hatást. Rakodczay véleménye kissé szubjektív; 0 maga csaknem törpe v o l t * 'A két K l i n g s b e r g . Fővárosi bemutatója a b u d a i Várszínház ban v o l t , 1835« jan.30-án, de még a p e s t i Magyar /Nemze t i / Színházban i s adták a harmincas évek végén* Ford. Láng Ádám*
Az e p i k a i ás drámai költészet t i t k a tehát szituációk teremtésében áll. Fontos, minő személyek kerülnek szembe egymással, általános emberi h e l y z e t e k támadnak-e v i s z o nyaikban? Werther és L o t t e , Faust és M a r g i t , Romeo és J u l i a , Tímár és Noémi h e l y z e t e i első p i l l a n a t r a megnyerik a néző rokonszenvét. Szituáció nélkül a nagy tehetség sem érvényesül. Költői remek, m i n t Goethe "Tasso"-ja ennek hí jában, előadva hatástalan, o l v a s v a i s l a n y h a . A t u l aláza t o s erélytelen költő a büszke hercegnővel szemben nem meg nyerő h e l y z e t e t ad. E l l e n b e n " G a u t h i e r M a r g i t " i g e n prózai darab, sőt o t t , ahol M a r g i t , midőn nagy erővel lemond A r mandról,ahelyett,hogy tüt venne kezébe, V a r v i l l e maîtresse l e s z , utálatos. És mégis e darab ötven éve egyforma erő sen u r a l k o d i k a szíveken, sőt ha technikája, n y e l v e z e t e elévül, -szituációi u j a l a k b a n fognak feltámadni. Aminthogy már egyszer "Manon Loscaut"-ból feltámadt. A szituációból o l y szavak f o l y n a k , miknek minden ember költője v o l t vagy l a h e t n e az életben. M i k o r Armand a z t mondja: "Mindenütt v o l t a m , a h o l Margitról beszéltek" ez a legegyszerűbb és mégis költői mondás, m e r t mély, i g a z rajongás s u g a l l t a és sugallná a világ minden Armandjának. I l y e n egyszerű, a helyzetből folyó, ha J u l i a a z t kérdi: "Romeo, mért vagy t e Romeo?" Vagy ha Romeo J u l i a kesztyűjére e z t mondja: "Miért nem l e h e t e k kesztyű e kezén?" Vagy ha Cleopatra felsóhajt a távol lévő Antonius után: "Boldog ló, mely hordod A n t o n i u s t I " Vagy midőn Noémi, k i addig Tímárt t e g e z n i vonako d o t t , látván, m i l y nagylelkűen bánt Timár ellenségével, odarohan keblére, kiáltva: "Te, t e , t e ! " 2
Az i l y mondások költőiek, mert mindennapiak. Minden k i ráismer bennük a maga vágyainak kifejezésére. Az a nagy költő, a k i a közönséges ember érzelmét i s k i t u d j a monda"*Timár és Noémi Jókai: Aranyember c. színmüvének hősei, bem. a Nemzeti Szinház, 1884. dac. 3. A G a u t h i e r M a r g i t A káméliás hölgy régi cime; bem. a Nemzeti Színházban 1855. nov. 26., Bulyovszkyné fordításában.
n i , o l y szavakban, mikről a jámbor a z t h i s z i , hogy talán ő i s ugyanazokat mondta v o l n a . A jó szituáció m i n d i g o l y a n , hogy abban maga a néző i s részt vesz. Hányan nem mennek azért színházba, mert félnek a megindulástól. A legnagyobb költők hatása, elmondhatni,, m i n d i g a szituációban r e j l e t t . E p i k a i vagy drámai történetük s z i tuációk s o r o z a t a , mely aztán egy döntő szituációban k u l m i nál; e z t l e s i , e z t várja, a közönség. A szituáció t a r t f e n n pongyola nyelvezetű, gyarló műveket i s . Hatvan éve ócsárolja a k r i t i k a a "Molnár ós gyermek"-ét, de nem b i r j a elpusztítani. Miért nem? Mert e mŰben v a n h a n g u l a t s e z t a h e l y z e t e k idézik elő. Még ha a kisértetek menete nem i s v o l n a , akkor i s hatásos dráma ez. Az érzelmes molnárleány, k i a t y j a zsarnoksága a l a t t nyög, lemond szerelméről, a babonás kíváncsisága m i a t t bűnhődő R e i n h o l d és Konrád - ezek h e l y z e t e i a szívbe markolnak ós így I g a z a k . Mért a néző a k a r intelligens,akár nem az, s z i vével Ítél s a hamisat nem f o g a d j a e l . x
Fönnebb érintettük mar, hogy a szituáció hatásaira spekulálni l e h e t . Látjuk e z t ma, midőn a házasságtörő színművek úgy a komoly, m i n t a bohózati műfajban egy k a p tafára készülnek. ' A komikus például az unalomig értéke síti a szituáció fogásait, az ostobaság, megrökönyödés m i mikái kifejezését. Hasonlókép a komoly szituációban a fáj dalom, düh, büszkeség, sírás, ha jó a szituáció, l e h e t e t len,hogy a legrosszabb színész ne hangolódjék bele a h e l y z e t b e . Lear átkát, Derblay /Vasgyáros/ I I . felvonásbeli jelenetét, L u j z a jelenetét, midőn a l e v e l e t Wurm diktálására megírja, mindezeket nem jól, hanem r o s s z u l játszani 33
n
Raupach színműve ; már a m i s k o l c i és kolozsvári színpadon i s kísértett az 1830-as évek legelején, átkerült a Nem z e t i Színházba, s még az 1930-as években i s játszották, m i n t ifjúsági előadást, a Városi Színházban. A századforduló viszonyairól v a n szó. lo6
-
2
lenne a a r művészet. A közönség nagyon sokszor t a r t j a mű vésznek a színészt, k i t egyszerűen a szituáció e m e l t . A mi n a i v közönségünk például még n i n c s o t t , hogy az i n t r i k u s színészt, k i n e k n i n c s segítségére a rokonszenves szituá ció, ugy tapsolná, m i n t a s z e r e l m e s t , n a i v a t , k o m i k u s t , k i k n e k s i k e r e a hatásos szituációban r e j l i k . A szituáció hatásának hajhászását a dráma történeté ben a s o r s - és a h i p e r r o r n a n t i k u s dráma m u t a t j a . Mert a szituáció i n g e r e a várakozáskeltés. A túlzott r o m a n t i k a azonban a meglepetést v e t t e főnek és ennek f e l áldozta az igazságot és a valószínűséget. Mert az például hihető, hogy két testvér egy leányt s z e r e t , de hogy ez a lány azoknak testvérhúga, i l y e n véletlen i s megeshetik, de o l y rendkívüli, hogy a leghiszékenyebb ember sem bízik ab ban, hogy ez az életben lehetséges l e g y e n . De ez hatásos fogás. Ebből jó nem származhatik. Ez s o r s , mely midőn k i derül, nyomorba dönti a szerelmes testvéreket és kész a tragédia. De ez a katasztrófa nem i g a z , s így a szituáció i s hamis S c h i l l e r "Messinai ará"-jában, mely a fönnebbi v i s z o n y t tárgyalja. Müll ne r "Vétség"-ében / D i e S c h u l d / nem elég, hogy Hugó imádott kedvesét öli meg, ami már magában elég meglepő h e l y z e t , hanem kisül, hogy ez a nő testvére. Ima, már Müller tovább ment Schillernél. Nemcsak testvért f e d e z t e t föl Hugóval a kedvesben, hanem meg i s öleti a testvérrel, G r i l l p a r z e r **ösanyá -jában / D i e A h n f r a u / J a r o — mir szintén t u l a j d o n nővérébe l e s z szerelmes és t u l a j d o n apját öli meg, persze t u d t a nélkül. Vörösmarty "Vérnász"ában Tel eg d l tudtán kívül saját leányába l e s z szerelmes és M
A vasgyáros, Georges Ohnet érzelgős színműve, a Nemzeti Színházban 1864-. f e b r . 29-én került először színre. L u j z a j e l e n e t e Wurmmalt S c h i l l e r t Ármány és szerelem. A Nemzeti Színházban először 1843* okt. 16.
z
mikor megtudja, megőrül. A kápráztató költészet, melyben T e l e g d l e j e l e n e t e r a g y o g , nem öli k i a nézőből a kétke dést az egész szituáció helytelensége fölött. Miért l e s z •életlenül leányába szerelmes T e l e g d l , mikor a n n y i más lány van a világon? És miért t u d j a meg? /Persze azért,hogy még bántóbb ne l e g y e n . / A h o l i l y kérdések t o l u l n a k f e l , o t t a néző nem barátkozik meg a h e l y z e t t e l . Meglepő ez rá nézve m i n t egy akasztás, de b i z o n y nem kér többet belőle. Hugó V i c t o r " B o r g i a Lucretia"-jávai v e l e haladunk, midőn fiát a n n y i r a s z e r e t i . Be ha így van, k i h i s z i e l , hogy o l y iszonyú lelkű nő szégyenli m e g v a l l a n i Gen na rónak, hogy Ő az a n y j a ? És egyáltalában, ha v a l a k i már egyszer anya, restéibeti-e anyaságát gyermekének felfödözni. Per sze a h e l y z e t így meglepőbb a színpadon /ha t i . r e s t e l l ! / és e hamis szégyennel még ma i s untatják a f r a n c i a dráma írók a nézőt. De Hugo V i c t o r i t t nem áll meg. L u c r e t i a csak a k k o r f e d i f e l kilétét fiának, Gennaronak, midőn ez anyját leszúrta. A h e l y z e t frappáns, de borzasztó. Bűnössé t e s z i ok nélkül a nemes Gennarot. A ragyogó költészettel megírt dráma ekkép sántikál. * A szituáció tehát l e g y e n rendkívüli, de egyúttal h i hető i s . Szituáció nélkül n i n c s költészet,sőt éppen ezért, mert a szituáció m i n d i g rendkívüli v a l a m i , az i g a z i költé s z e t m i n d i g r o m a n t i k u s i s . És ezért Sophoklestöl kezdve, k i " E l e k t rá " -b an o l y hatalmas h e l y z e t e t t e r e m t e t t a hamv33
z
xz
A m e s s i n a i hölgy, Szenvey fordításában, 1839-ben ment Festen. Müllner rémdrámáját A vétek súlya cím alatt,Döbr e n t e i Gábor fordításában adták vidéki színpadokon a harmincas évek elején. Gríllparzer ösanyá-ja, P.Horváth Dániel fordításában, még 1842-ben i s színre került a Nemzeti Színházban, a Vérnász azonban 1834.nov.8-i vár színházi bemutatója óta sem a fővárosban, sem vidéken nem sok előadást ért mag. H u g o , V i c t o r i B o r g i a Lucretia-ját, K o l b német fordításá ból Komlóssy Ferenc átültetésében már a harmincas évek elején játszották vidéken. A F e s t i Magyar Szinház 1837. o k t . 26-án m u t a t t a be«
v e d e r r e l , melyben E l e k t r a Öccse hamvait képzelve e z t e l s i r a t j a : romantikus v o l t minden nagy drámaíró, mert a külön böző emberi érzelmeknek, hogy úgy mondjuk csomópontjait alkották meg a drámai szituációban.
Sophokles E l ekt rá-ját 1890. dec. JO-án m u t a t t a be a Nemzeti Színház. - A " r o m a n t i k u s " szót i t t Rakodczay nem i r o d a lomtörténeti értelmében használja, hanem a z t a k a r j a mon d a n i , hogy érzelmek festése nélkül n i n c s dráma.
A szereplőnek o k v e t l e n dolga l e g y e n a színpadon. A németeknél általában, nálunk néha előfordul, hogy egy-egy a l a k , sőt több i s o t t lődörög a színpadon, nem t u d m i t csinálni. A f r a n c i a dráma m e s t e r i abban, k i n e k meddig l e gyen dolga a szinpadon. O t t a legcsekélyebb tárgy sem f e lesleges. Ha egy f r a n c i a darabban s z i n t e mellékesen egy levél, s z i v a r , vagy virág s z e r e p e l az első felvonásban, b i z t o s , hogy annak később döntő jelentősége l e s z . M i l y dé moni valamivé válik a "Jó barátok"-ban az az igénytelen k a k t u s z , melyről Caussade az első felvonásban o l y mellé kesen szól! 1
A j e l e n e t e k t a r t a l m a a d i a l o g - és à monológban van. A d i a l o g a dráma éltető eleme. Beosztásában fő a cselekvésszerű egymásra hatáson kivül az elmééi, a p o i n t e . Ezen kivül a szükségszerűség, hogy a m i t v a l a k i mond, az o d a t a r t o z i k és nem maradhat e l . A nagyobb beszédek és e l beszélések elhelyezéséről fönnebb v o l t már szó.
'Rakodczay, több f r a n c i a vendégművész b u d a p e s t i fellépésé nek megtekintése után - Sarah B e r n h a r d t , Coque l i n cadet -, 1890-ben maga i s Párizsba u t a z o t t , hogy az o t t a n i színhá zakat tanulmányozza. Megfigyelése nagyjából ugyanaz v o l t , mint a korábban kintjárt színházi szakemberekét az egyes művész nagysága nem m u l t a felül a magyar kortársakat, de sokkal j o b b v o l t az összjáték, a rendezés és a színpad kép. Ezeket emeli k i a Színészek Lapjá-ban i r t c i k k s o r o zatában. Ettől az időtől fogva nem a német színpadokról v e s z i többé a magyarok elé tűzött követendő példát.- A Jó barátok; Sardou nagysikerű vijgátéka. Bem.a Nemzeti Szín házban 1862.márc.l2. - l l o-
A monológot az u j a b b d r a m a t u r g i a mellőzni a k a r j a , de nem l e h e t . Már fönnebb, a dikciónál szólunk b i z o n y o s álla potokról, melyek az életben nem járnak beszéddel, de szín padon csak élőszóval fejezhetők k i . Az életben nem mon dunk, de gondolunk monológokat. Figyeljük meg magunkat, ha l e v e l e t kapunk, vagy ha egy sikerült, avagy nemsikerült audencia után magunk maradunk, minő dráma f o r r o n g bennünkI Jago a harmadik felvonásban csak azért küldeti e l magát mesterségesen O t h e l l o által, hogy ez magában maradjon t e hetetlenül s még inkább belesüppedjen a gyanú átgázolhat a t l a n ingoványéba. I g y O t h e l l o hangosan g o n d o l k o z i k a né ző számára, hogy ez t u d j o n belső harcáról. A színész f e l adata i l y e n k o r úgy játszani, hogy ne beszélni, csak gon d o l k o z n i lássék. -De a színészek ugy gesztikulálnak i l y e n k o r , m i n t h a beszélnének, h o l o t t elleshetnék a monológ m i mikáját a számoló, vagy búsuló, vagy tervező emberről. Nem mindenütt k e l l a monológ. T a r t u f f e nem monologizál, mert g o n d o l a t a i t az éles eszű Dorina kitalálja és elmondja ne künk. Be meg ő, m i n t afféle zseniális gaz a más beszéde a l a t t s z o k o t t g o n d o l k o z n i . Hogy ez i g y van, m u t a t j a az, hogy Molière más a l a k j a i monoligzálnak• Az úgynevezett félreszólások szintén monologszámba mennek. Ezeknek azonban csakugyan ritkán van h e l y e és i d e j e , leginkább tragédiában, h o l az egyén a más jelenlétét e l f e l e d i és magóba száll.
'Rakodczay megjegyzései és figyelmeztetései általában nem a fővárosi, hanem a vidéki színészekhez szólnak, mert életének tízenhárom színházi évét az ő problémáikkal töl tötte.
A SZÍNÉSZET Színészi teremtés A drámaíró t e r e m t i meg a cselekvényt az összes j e l lemekkel együtt. A színész f e l a d a t a egy-egy j e l l e m megalkotása,de nem as eszmei emberé, m i l y e n t a drámaíró ad. Az utóbbi az em b e r t csak s z e l l e m i eredményében m u t a t j a be. Amit a dráma író a l k o t , az o l y a n , mint a levél. A színész a z , a k i e z t a l e v e l e t megírja. Ö azon érzelmeket állítja elő, amik a z t az embert a levél megírására késztetik. A drámaíró megírja például e z t a mondatot: hogy "jó r e g g e l t !" A színész e z t nem mondhatja e l csupán a szavakból folyó hangsúllyal. 0 előbb e l van merülve, tűnődik azon, hogy hírnökét kalodába zárták, majd lépteket hallván, megfordul és látja, hogy C o r n w a l l és Regan kijönnek a házból, de rá sem h e d e r i t e nek, hanem ásítoznak, egymással beszélgetnek. Mi ez? Gon d o l j a Lear, hát ezek kutyába sem vesznek már? Keményen, feddőleg, hogy értsenek belőle, mikép n e k i k k e l l e t t v o l n a öt üdvözletben megelőzni, szemrehányóan mondja: "Jó r e g g e l t ! " Ezzel a színész egy állapotot t e r e m t e t t , melyet még a nagy költő sem írhatott elő. Ha tehát e két szónak i l y e n állapot k e l l , minő k e l l egy egész cselekvónynek, hogy ez abból az állapotból láttassék f o l y n i ! Mert az emberi szó /a cselekvény összege/ az emberi indulatokból f o l y i k . A jó kedvű, rossz kedvű, az egészsé ges, a b e t e g , a s z e l i d , a haragos, a józan, a részeg ember egész mást f o g mondani, m i n t a z , a k i e z e k k e l ellenkező ál l a p o t b a n van. Ha v a l a k i n e k a z t mondják, hogy "Szemtelen!"
az e r r e vagy érez, vagy nem érez v a l a m i t . Ez állapotából f o l y i k aztán, amit f e l e l . H a nem érez és z s e b r e r a k j a a sér tést, akkor bizonyosan hülye, vagy érzéketlen. Ez esetben már egy állandó régibb állapota van. Ha érez, egy u j a b b állapota. Mindkét esetben a színész t e r e m t i elő ez állapo t o t , amelyből f o l y i k a sértő szóra a d o t t f e l e l e t . Ez álla p o t o t a színész m i v e l f e j e z i k i ? T e s t i mozgással és hang g a l . Mi a belső anyag, m i a médium, mely ezeket előidézi? A fiziológiai /élettani/ f o l y a m . Tehát o l y eszköz, m e l y e t semmi féle művészet nem használ. * 2
A szinész vérmérsékletével, szivével d o l g o z i k . Az ő művészetének nemcsak forrása,hanem eszköze i s a s z i v . M i n den művészet utához, de csak az emberi élet egy megjelené s i alakját. A színész az embert egész mivoltában utánozza festőileg, szobrászilag, élettanilag, lélektanilag. És i g y ő nem volna teremtő művész? Csupán azért, mert szövege van? Nem teremt-e a zenész, m i v e l a d a l szövegét más Ír ja? ^em teremt-e a festő, m i v e l a történelemben, vagy az életben találja tárgyát? Nem k e l l - e a "Siralomház" megér téséhez a siralomház fogalmának ismerete? C o r i o l a n u s t Sha kespeare t e r e m t e t t e - e vagy P l u t a r c h ? " 23
A színész alkotása Elfejtettük, m i l y f o n t o s a drámaíróra nézve a s z i tuáció. A színész részére i s f o n t o s ez, csakhogy egészen x
X3
Rakodczay művészetfilozófiája, mint ez neveltetéséből és hajlamaiból s z i n t e természetesen következik,Hegelen a l a p u l t . Ahhoz azonban, hogy a filozófia szaknyelven f e j e z ze k i magét, részben kevés v o l t a magyar szókincse,rész ben nem i s a l k a l m a z h a t t a , mert többé-kevésbé iskolázat l a n embereknek a k a r t g y a k o r l a t i tanácsokat a d n i , kényte l e n v o l t tehát erősen szimplifikálni. *V.ö.Maszjev,I. : A drámai konfliktusról /Budapest, 1 9 6 0 / . 5 5 . 1 . Gémier: Szinház ós világnézet /Budapest, 1 9 6 0 . / 17 és 2 7 . I .
más tekintetből, őt az érdekli, hogy szerepének j e l l e m e minő magatartást ölt a szituációban.A szerep hatása ugyan i s kettőben r e j l i k : először a szituáció érzelmi hatásában, másodszor magában a j e l l e m mibenlétében, t e k i n t e t nélkül van-e szituációja vagy n i n c s . A színészek zöme épp ugy t e s z , m i n t a drámaíróké. Könnyebb végét f o g j a a dolognak. Beéri a szituáció által elért hatással. Midőn az apa leányával, a kedves az imád o t t a l ölelkezik; midőn Lehmannt leszúrják barátja, Rákó c z i h e l y e t t ; midőn Orgon az a s z t a l alá búvik; midőn v a l a m i k o r t y o n d i ember egyhajtásra k i i s s z a a p a l a c k o t , mind ezek, és sok más még, hálás szituációk, melyek játszatják magu k a t . Kivált a nőket nagyon emeli a szituáció, m e r t a nő m i n d i g érzékenyebb a férfinél. És i g e n k i s vidéki színpa dokon i s meglepő néha, m i l y érzelemmel játszik a színész nő."" De nehéz a szinészet o t t , a h o l a szituáció nem segí t i a színészt. Shylocknak, Jagonak s t b . magát k e l l belé tüzelni a h e l y z e t b e . Ha i l y e n szerepekben áll k i a közön ség egy-egy kedvence, a k k o r tűnik csak k i szegénysége. Az i l y e n színészek azután valódi csapásai társaiknak és a rendezőknek. Mindig az a f o n t o s előttük, m i t csinál játszó társuk, jó-e az a szék, amire ráülnek, m i l y e n az a levél, a m i t kezükbe vesznek. Szegénységükben persze mindenbe k a paszkodnak, csak saját fantáziájukba nem. Válogatnak a jó szerepekben. 2
A szerelmes színész, a hősnő világért sem a k a r öreg s z e r e p e t játszani, s ha mégis k e l l i l y e t a d n i a , f i a t a l r a maszkírozza magát,hogy legalább i g y l e g y e n kedvezőbb h e l y z e t e . Nem érnek f e l odáig, hogy az i g a z i érdekes nem min d i g a szép, hanem a jellemző. Egy jellemző k o l d u s a r c sok szor érdekesebb a k i k e n t - k i f e n t t u c a t ficsúr bajuszkájánál. "Nem egészen világos fejtegetés. A z t a k a r j a v e l e mondani, hogy a nők könnyebben beleélik magukat a színpadi h e l y zet k e l t e t t e érzelmekbe s Így önkéntelenül i s j o b b alakí tást nyújtanak, m i n t a közönyösebb férfiak.
A színészet csúcspontja m i n d i g a jellemszinószet. Hős, szerelmes, komikus ugy k e l t i g a z i érdeket, na a szí nész alanyiasságán /szubjektivitás/ kivül az élet m e g f i gyelését és következetességét a d j a . I g a z , hogy az a l a n y i asság a szinészet a l a p j a . Némely ifjúi szakmában nem i s l e h e t nagyon j e l l e m e z n i . Ha a n a i v a nem f i a t a l , ha termé szettől fogva nem kedves, n i n c s a világnak az a művésznő j e , k i e z t pótolhatná. De a naivatól i s a z t a tehetséget várjuk, hogy ösztönszerűleg i s változatos l e g y e n . Például a színésznők, ha férfiruhába öltöznek, valami csinált hő siességet vesznek f e l . Minden mozdulatuk a z t látszik mon d a n i : ón most fiút ábrázolok. Küry Klára m i k o r a Nebántsvirágban katonaöltözetben j e l e n i k meg, bizonyos kedves fé lénk, félszeg modorban lép föl. Ez már o l y a n jellemzésfé l e . I t t a művésznő maga t e r e m t e t t h e l y z e t e t , megmutatva, hogy terméözetes módon hogy érezheti magát egy leány f i u ruhában. Vannak szakmák, amelyekben a t e l j e s szubjektivi tást k e l l k i f e j t e n i . A szerelmes színész, a b o n v i v a n t t e l j e s tűzzel játszik, t e l j e s eleganciával j e l e n i k meg. Mind ez ő maga k e l l hogy legyen, e z t nem l e h e t e l l e s n i . De ha e m e l l e t t finoman nüansziroz, változatos l e h e t . Azonban a színészek nem s o k a t gondolkoznak. Hogy a h e l y e t t , hogy C l a i r e t /Vasgyáros/ kézen fognak /"Akarom, követelem, pa rancsolom"/ mást találjanak k i , a z z a l nem törődnek. Amennyire a színész alanyiassága megengedi, i p a r k o d jék j e l l e m z e t e s l e n n i . A magyar szinészet legnagyobb j e l lemszinésze Egressy Gábor v o l t . De ő már korán elvül tűzte k i magának /mint önéletrajzában k i i s mondja/, hogy i p a r k o d o t t magát a legkülönféle j e l l e m e k b e n g y a k o r o l n i . A d o t t ő hőst, cselszövőt, i f j a t , öreget, szalonembert és k o l d u s t . SŐt v o l t egy páratlan k o m i k a i alakítása i s , Krum I l lés /Legjobb az egyenes u t / . Ma e z t a sokoldalúságot nem t a p a s z t a l j u k . /Azonban Néday vígjátéki átalakító képessé ge páratlan v a l a m i . / Nem ugy értjük e z t , hogy a színész mindent össze-vissza játsszék, hanem, ami i l l i k egyénisé-
géhez; de nem közvetlen ebből f o l y i k , hanem a m i t önnön át alakításával k e l l megteremtenie." "* Mint a drámai cselekvénynek, a színészi j e l l e m n e k i s megvan belső kompozíciója és külső alakítása, a k i v i t e l t.i. A belső a l a t t értjük a j e l l e m felfogását. Ez minde nekelőtt a j e l l e m érzületére v o n a t k o z i k . Látjuk az életben, vannak mélyen érző, elvonuló, elmélkedő, fölületes, társa ságban élő, nyugodt, heves emberek. I d e járul az életkor, a műveltség, a társadalmi h e l y z e t . A t r a g i k a i j e l l e m nemcsak másokkal érintkezik, hanem önmagába mélyed. Sokszor, ha mással van i s , e l f e l e j t i an nak jelenlétét és mintegy magának beszél.Ilyen Lear. Nincs egy magánjelenete sem, és mégis mennyit beszél magában, mennyit monologizál. Jago a résen lévő j e l l e m . Ö mindig a z t f i g y e l i , a k i v e l együtt v a n . Az i l y e n ember m i n d i g szemben van a z z a l , a k i v e l beszél, az elmélyedő e l f o r d u l attól. 1
A monológnak - m i n t már a dráma tárgyalásánál e m i i tettük, mély lélektani vonatkozása van, mert a dialógban i s meg-megjelen. A vígjáték embere a külvilágé, melyben ól s így a gyengeségeket nem kerülheti e l . ő a d i a l o g egyéne. Látjuk e z t a komikusokon, k i k egy monológot, mely a magába szál lás a l a k j a , szintén csak máshoz tudnak elmondani. És m i v e l i l y e n k o r s e n k i s i n c s a színpadon, a közönséghez mondják e l . Elvált ma v a n ez így, midőn a komikusok mind o p e r e t t "V.ö.RazumnijjV.A.: A művészi általánosítás természetéről. /Művészet és tudomány. Budapest, 1960./ 19-23. 1. - Az a dogmatikus h i t c i k k e l y , hogy Egressy Gábor v o l t a l e g n a gyobb magyar jellemszinész. Egressy Ákos, K a s s a i V i d o r és Molnár György Rakodczaynak t e t t n y i l a t k o z a t a i n a l a p u l .Kö zülük Egressy, természetesen, nem v o l t . e l f o g u l a t l a n , Kas s a i minden élő pályatárséval szemben malíciával v i s e l t e t e t t , s így csak Molnár n a i v hódolatát f o g a d h a t j u k e l őszintének. Molnár azonban, m i n t színész, nem v o l t éppen a jóizlés tökélye. Egressyt legföljebb a XIX. század l e g n a gyobb magyar tragikusának nevezhetjük.
buffók és egyúttal megszokták kupié l k a t a közönséghez éne k e l n i . De már ha a drámista i s i l y előadási módra téved és a közönséghez beszél, az elkorcsosítása a műfajnak,, melyet szolgál. Tamási, a kitűnő népszínmu*énekes a "Csikós" csárda jelenetében egy d a l t az a s z t a l r a könyökölve,poharába nézve énekelt e l . I g y f e j e z t e k i mély búbánatát, az elmélyedést. Nem törődött s e n k i v e l . Ő az énekes, i g y a d o t t példát a h i vatásos drámistáknak. Miután a színész f e l a d a t a feltüntetni, m i n t h a az ér z e l m i állapotból f o l y n a a szó és ez az állapot a t e s t e n j e l e n i k meg, testének m i b e n v o l t a fődolog. Testével idézi elő a játékot, mely voltakép a mimika. Az egész színészet a l a p j a a mimika. Ebből f o l y i k még a s z a v a l a t i s . Mert más a hangsúly, ha u g y a n a z t a mondatot ülve, vagy állva, vagy f e k v e , vagy térdelve, vagy az a s z t a l r a könyökölve mondjuk. A színész tehát jellemét mindenekelőtt mozogva képzelje el. Képzelje e l állásalt, helyzetét. Ha e z t t e s z i , sok k a l természetesebben f o g beszélni. De mi és a németek f o r dítva járunk e l . Szavalunk, mielőtt mozognánk. A mozgás nálunk csak kísérete a szónak, h o l o t t ez amabból f o l y i k . Vegyünk például egy l i r a i költeményt, a "Fohász" szavalója képzelje e l , hogy künn ül a c s i l l a g o s ég a l a t t s ez a d j a n e k i az eszmét I s t e n magasztalására. A "Vén cigány" szava lója borozó a s z t a l m e l l e t t ül és zenét h a l l g a t . Petőfi "Dalaim"-ját kétféleképpen f o g h a t j u k f e l . Vagy egyedül van a költő és akkor monológ, tehát csak o l y m o z d u l a t o k a t t e h e t az előadó, m i n t a gondolkozó. Vagy másnak mondja e l , hogyan teremnek d a l a i és akkor magyarázó g e s z t u s o k k a l f o g élni. A játék, m i n t az olasz mesterektől látjuk, sokszor a dráma h e l y e t t beszél, melyben szünet áll be. Midőn Zacconi a "Kísértetek"-ben s z i v a r j a hamuját k i a k a r j a v e r n i , de nem talál annak h e l y e t , ez a játék többet mondott egy d a l -
lamos szavalatnál• Vagy mint R O S B Í , Hamletben, mikor a n y j a f e l s i k o l t , kirántja kardját, eléje vágja, k a r d j a tokját szintén s k a r j a i t széttárja, m i n t h a mondaná: Látod, nem bántalak. A színészi teremtés voltaképp áz i l y némajáté kokban tetőződik. G y a k o r l a t u l jó, ha a színész megpróbál j a /szavak nélkül/ hogyan bontana föl és o l v a s n a e l egy jó vagy rossz l e v e l e t , vagy hogyan nézne egy rémlátványt /kísértet, szerencsétlenség/, vagy hogyan h a l n a meg s t b . x
I g a z i nagy színész i l y játékbeli lelemény nélkül nem létezik. Nálunk még a legkitűnőbb színészek i s a s z a v a l a t ban látják a drámai alakítás súlypontját. Még Jászai M a r i nál i s szórványos a m i m i k a i lelemény. Az ő művészetének i s a s z a v a l a t és p l a s z t i k a , nem a mimika az a l a p j a . Legjobban megvált ez, midőn egy o l a s z művésznő, A l i p r a n d i asszony, játszta G e r t r u d o t . Oda h a j o l t Ottóhoz s t b . ő az a nő v o l t , a k i Bánk s z e r i n t kétértelműieg beszél. A mi G e r t r u d i s a i n k azonban tisztán a királyiból, a szépből i n d u l n a k k i , m i n t általában a hang kultuszának színészei* A w e i m a r i i s k o l a i s /Goethe a l a t t / a szoborszerű szépség, mozdulatlanság jegyében állott. Hanem Elektrában Jászai M. i s mimikai a l a p o n áll, azért o l y nagy benne. A mozgásban a d egész j e l l e m e t a színész. Mert m i k o r nem ö beszél i s , látni k e l l , m i l y e n a j e l l e m . Ezért h a l l g a t n i nem könnyű a színpadon. Legtöbb színész, ha nem be szél, megszűnt létezni. A s z a v a l a t a színészi előadás másik fő közege. A s z a v a l a t t i s z t a hangzatos beszéd, nem több zeneiséggel, m i n t amennyi az i n d u l a t o k kifejezése által jő létre a hanghordozásban. Az érzelmet a magánhangzók hordván, eze k e t k e l l tisztán k i m o n d a n i . Ezáltal a mássalhangzók i s ma guktól önkénytelenül i s érthetőbbekké válnak. A szavalás
Rakodczay megállapításai sokban egyeznek S z t a n y i s z l a v s z kijéival. V . o . A színész munkája. I I . r . 4 1 . s k k . 1 . /Bu dapest, 1951./ - Rossi játéka ma már kissé színfalhaso gatónak tűnik.
főcélja, hogy a kimondott szó a színház minden helyén egy formán érthető legyen* Az előadás legfőbb irányelvei: A f o k o z a t o k és átmenetek megtartása* Egyénítés. Természetesség. Hatásosság. A f o k o z a t o k az i n d u l a t o k h e l y e s beosztására v o n a t koznak úgy azért, hogy meglegyen az emelkedés, m i n t azért i s , hogy a színész mindenütt kellő hangerővel győzze sze repét . Az átmenetek az indulatváltozások természetes f o l y a matára vonatkoznak. Ha Lear Cordeliatói üdvözlő szavakat vár s ezek h e l y e t t semmit sem kap, ez arcán ós egész lé nyében nagy változást idéz elő, mely nem egyszerre megy végbe. Vagy hogyan határozza e l magát v a l a k i o l y a s m i r e , amit még az imént nem a k a r t , hogyan tér magához ájultából, v i s z o n t hogyan h a l e l e t b . mindez Csak átmenetekkel kép zelhető. Az átmenetek főeszközlője a mimika. Az egyénítés úgy az egész j e l l e m r e v o n a t k o z i k , hogy az minden mástól elüssön, mint a részletekre. Minden szóra áll az egyénítés. " S z e r e t l e k " - e szót százféleképp l e h e t mondani, még úgy i s , hogy sértő l e h e t . A szellemes ós kép zelnie s hangsúly t e s z i a beszédet egyénivé. De ehhez az k e l l , hogy a színész az életben i s l e g y e n o l y a n v a l a k i , a k i t u d valamely eszmét hangsúlyozni. Az egyénítés fajtája a nüansz. A nagy mílvészek ebben különböznek a mesteremberek től. Ez egy-egy hangsúlyban, mozdulatban áll, a m i v e l más nem s z o k o t t élni. K i f e l e j t i e l a z t a g r a c i e z gúnyos gyügyögést, ahogy Rossi m i n t Hamlet a flótát kérte /De ha kérlek!/. Nüansz a f i n o m színezés,mely o l y a t emel k i , ami r e más nem g o n d o l t azelőtt. A természetesség a színpadon a t e l j e s csalódást j e l e n t i . Nemcsak a vígjáték prózája, hanem a tragédia páto-
sza i s l e g y e n természetes. Ha ez nem sikerül a színésznek, o l d j a föl a v e r s e t prózába és ha megtalálta a hangsúlyt, állítsa v i s s z a a verses s o r t . De megtalálhatni e z t úgy i s , ha v a l a m i modem h e l y z e t b e n / p l . s z i v a r o z v a , vagy hanya gabb, kényelmesebb h e l y z e t b e n / próbáljuk az illető p a s z szust s z a v a l n i . A hatásosság elkerülhetetlenül szükséges. Lehet v a l a m i jól egyénitett, következetes, természetes, de nem h a tásos. Anélkül tehát, hogy ama kellékeket a hatásosnak feláldoznék, hatásra k e l l törekednünk. TŰz és bensőség k e l l a színésznek. Egy-egy beszédet vagy felkiáltást mond j o n o l y benső meggyőződéssel, mintha ettől függne egész élete. A hatásosság a gyorsaságban,fürgeségben i s v a n . O l y j e l e n e t e k m i n t I I I «Richard álma, vagy midőn J u l i a az álom i t a l t megissza, nem f o l y h a t n a k lanyhán. Nem mondjuk, hogy a színész m i n d i g beszéljen, de mindig t e g y e n v a l a m i t . * Kiváló eszközlője a hatásnak a fokozás. E r r e kitűnő példák: A l o w o o d i árva /Jane Eyre/ első felvonásbeli, Bor g i a L u c r e t i a / I I . f e l v . / beszédére és I I I . R i c h a r d h a r c i b e széde. 3
A rendező A drámában az emberek c s e l e k e d e t e i egy központból ágaznak szét. Ez centrifugális jellegű v a l a m i . A színpadon azonban fordítva: a j e l l e m e k önkénytelenül ellenkező irá nyokból törekszenek egy cél felé, ez centripetális műkö dés. Minden szereplő egy egész j e l l e m , egy élettörténet. Mindennek érülközése a cselekvény. Színpadon ez az összjá tékban /ensemble/ érvényesül. A jó összjáték feltétele mindenekelőtt. a jó színé s z e t . Az egyszerű dialógot csak a tehetséges színészek t e x
V . ö . Maszejev i.m. 30-31
és
55.1.
r e m t h e t i k üteg. De k e l l egy vezető eszmének u r a l k o d n i , mely a n n y i ember törekvését közössé t e g y e , a netán! ellenmon dásokat kiegyenlítse és amire a szereplők f i g y e l m e nem t e r j e d h e t k i , pótolja. Ez a rendező d o l g a . A rendező az, am! a k a r m e s t e r , k i az énekesek és z e nészek előadását összetartja. Csakhogy a rendező nem kész partiturából vezényel. E z t az ő szelleme s z e r z i s i g y még inkább alkotó művész, m i n t a k a r m e s t e r , bér ez i s sokban járulhat zsenialitásával exequálásához a zeneműnek, mely jó erőkkel az a v a t a t l a n kezében tönkre mehet. T a p a s z t a l a t s z e r i n t l e g j o b b rendező maga az e g y i k főszereplő, k i a darabot alapjában jól i s m e r i , l e g j o b b a n s z e r e t i és a maga szerepében az eszmét realizálja is.Azért nagyon feltételes az az u j a b b úzus, hogy a rendező ne játsszék. Ha nem színész a rendező, nem i s l e h e t eszméje, hogyan, miként segítsen, ha v a l a m i tökéletlen. Ha p e d i g nem színész, de mégis képes segíteni, akkor színészi ado mánya van. Az utóbbi tehát o k v e t l e n k e l l a rendezőnek,mint a karmesternek legalább egy hangszer kezelése. Amíg én nem játsztam C a s s i u s t , bizony be k e l l v a l l a n o m , nem jó utasí tást adtam a szereplőnek több helyütt. Csak aztán láttam, miféle szerep, mikor magam i s játsztam. 2
A szerepek helyes kiosztásán a l a p s z i k a darab s i k e r e . A nagy szerepeknél ez nem i s o l y a n nehéz, mert h i s z e n a meglévő erőkről azonnal meglátszik, m i r e alkalmasok. De i g e n f o n t o s , kivált egy nagy tragédiában a k i s szerepek kiosztása. A k i s szerep i s m i n d i g egész embert kíván. De a k i s szereplöt csak egy p i l l a n a t i g látjuk, h a l l j u k , ez idő a l a t t k e l l j e l l e m e t produkálnia. A rendező tehát a meglévő segédszemélyzetet ügyesen használja föl. Lelkében látnia, Z
A rendezésről írottaknál különösen szembetűnik, hogy Ra kodczay a vidéki k i s társulatok k e r e t e i b e n g o n d o l k o z i k , a h o l nem l e h e t e t t remény a r r a , hogy megfelelő rendezőt szerződtessenek. Nem számol a z z a l , hogy mennyivel nehe zebb f e l a d a t áttekinteni a próbát, előadást annak,, a k i maga i s játsszík. - V . o . Gémier i.m. 2 8 . 1 .
h a l l a n i a k e l l a k i s szerep alakját, hangját, m i l y e n való rá, nagy, vagy k i s , sovány vagy köpcös a l a k ; magas, mély, erős vagy gyenge hang, v o n t a t o t t , vagy sebes beszéd. N i n c s o l y tehetségtelen ember, a k i t k i s szerepekre ne l e h e s s e n használni, ha o l y módon használjuk, hogy nekivalót adunk. E l l e n b e n láttam már, hogy egy neves igazgató, k i j e l e s rendező hiróben áll, a l o n d o n i vásár korcsmárosát /Az em ber tragédiája/ hősszerelmes szinészre o s z t o t t a , a k i a z t hősi tónusban i s mondotta e l . x
A nagy szerepekbe nem önthet l e l k e t a rendező,Othel l o , Hamlet, Donna Manna nélkül, a legzseniálisabb rende zővel s i n c s " O t h e l l o " , s i n c s "Hamlet", s i n c s "Közönyt kö zönnyel". De a k i s szerepeket m i n t automatákat o k t a t h a t j a be a rendező, ezekben ő játszik. Csak meg t u d j a n e k i k mon d a n i : miért? hogyan? Tűzbe v i h e t i őket. Egy J u l i u s Caesar, C o r i o l a n a k i s szerepekben b u k i k , nem a nagyokban. Az összjátékban f o n t o s , ha több személynek van együtt d o l g a . Heves összeszólalkozásoknál ne egymás után, hanem e g y s z e r r e beszéljenek az emberek, mint az életben.. / P l . a Brutusért lelkesedő polgárok/, mert sokszor a hang egyveleg többet f e j e z k i az érthető szónál. Tömegek rende zése sok leleményességet kíván. Ha zajong a tömeg, két részre k e l l o s z t a n i , és mindkét rész egymással ellenkező irányban mozogjon. I g y támad hullámzás. L t c a i eseménynél a nép a színfalakhoz állíttassák, mintha kivül v o l n a az i g a z i nagy tömeg elképzelendő. C o r i o l a n u s , Caesar bevonulásá nál l e p j e n e l a tömeg minden emelvényt, háztetőt, szórja nak a nők virágot s t b . Ha csődület támad, ne egy nyilasból bújjanak elő az emberek, hanem minden oldalról tóduljanak be. U t c a i jelenetnél, ha a főszereplők rovására nem törté n i k , időnkint járókelők j e l e n j e n e k meg, de ugy, ahogy az életben s i e t n e k , vagy b a l l a g n a k az emberek.
x
Gémier i.m. 19.
skk. 1.
A színpad mindent nem fejezhetvén k i , az illúziót k e l l segítségül hívni. Csata nem való színpadra. A szín pad épp i l y e n k o r l e g y e n k i c s i n y , sziklás, fás h e l y , m i n t ha nem i s lenne o t t térség nagyobb sereg számára. Az öszszecsapások a háttérben, lombok által fedve történjenek, hogy az e s e t l e g e s tökéletlenségeket ne vegye észre a kö zönség. Ha h a l o t t a t v i s z n e k k i , vagy hoznak be, a z t mindig takarják e l a színpadon levők, mert i l y e s m i n m i n d i g nevet a közönség, ha látja a jámbor statisztákat. A kész c s a t a h e l y e t t inkább éleszti az illúziót a c s a t a vége, a h a l o t t a k k a l r a k o t t harctér, festői csopor t o k k a l / k e d v e s e i t kereső anya,feleség s t b . / . A külső z a j r a l e g j o b b mód, ha sokan egyszerre mind különböző v a l a m i t olvasnak vagy recitálnak, de m i n d i g ér telmes mondatokat /nem p l . z a j - z a j - z a j / . A m o z d u l a t l a n u l statisztáló tömeg felállításához nem a merev s z i m m e t r i a , hanem festői részarányosság / p r o p o r ció/ k e l l , mely képeken tanulmányozható. A nem beszélő a l a k o k és csoportok elhelyezése, járás-kelése leleményt igényel. Bántó d o l o g , ha elül a s z i n e n t i t k o s t e r v e t főz nek és az egyének mögött álló statiszták tátott szájjal látnak és h a l l a n a k mindent. A rendező dolga a jelmez és díszlet beosztása i s . A modern öltözködésnél a d i v a t o n kivül az évszak és a nap órái i s mérvadók, m i k o r r a hogy öltözködjenek az em berek. A jelmezes darabokhoz nem elég a j e l m e z t a n , hanem a történelem ismerete i s szükséges. Nálunk például "Bánk bán" és "Hunyadi László"-ban az idegenek spanyol jelmezben vétetnek, h o l o t t az első darab a X I I I . , az utóbbi p e d i g a XV. században játszik. A " S z e v i l l a i borbély"-ban p e d i g az ifjú gróf s p a n y o l , az öreg B a r t o l o p e d i g rokokóban j e l e n i k meg, h o l o t t fordítva, az öreg lenne talán m i n t divattól
e l m a r a d t , spanyolban, az ifjú rokokóban, mert ez u j a b b d i v a t v o l t a spanyolnál. A jelmezknél a festőiség ós célszerűség i s f o n t o s . A z egymás m e l l e t t állók ruhája szinharmonikus l e g y e n . Rózsa szín mellé ne v e r e s , hanem kék vagy zöld s t b . kerüljön. Olasz földön játszó egyének világos, ne sötét színekben, mik az éghajlathoz nem valók, j e l e n j e n e k meg. A rómaiak és arabok fehér ruháját a k l i m a magyarázza m e g . A d i s z l e t e k beosztáséhoz az építészeti stílek isme r e t e szükséges. Láttam már Rákosi "Aesopus -ában boltíves szobát, ami görög világban képtelenség. A rendezőnek a színész szemében csak!s a megcáfolha t a t l a n tudás és l o g i k a szerez tekintélyt, a nagyképüsködós legkevésbé. A rendező csak o t t erőltesse a maga színészi leleményét, a h o l szükséges. Mindenütt másutt az egyesek leleményét és eredetiségét iparkodjék f e j l e s z t e n i . Lesse e l , k i talált k i v a l a m i jó m o z d u l a t o t , vagy más hangsúlyt és f i x i r o z z a tüstént, mert a z t rendesen maga a kitaláló felejti el.-* 3
33
M
3 3
A dramaturg Szorosabb értelemben dramaturgnak szokás n e v e z n i azon egyént, k i valamely szinház műsorát i r o d a l m i és művé s z e t i szempontok s z e r i n t összeállítja, a szinrehozandó dax
^
3
3 3 x
V . o . Górni e r 29., Razumnij i d . c i k k J?0-51. A jelmezekről írott sorok jellemzők a színpadi n a t u r a l i z m u s koréra* L d . Gémier, 28.1.1 "... körülbelül megmutatják, hogy ők hogyan játszanák a s z e r e p e t , s a z t kívánják, hogy a színészek utánozzák őket. ... A l i g l e h e t n e ennél veszé l y e s e b b magatartást elképzelni^ A k i k e z t a g y a k o r l a t o t folytatják, a színészt egyszerűen majomnak vagy, papa gájnak t e k i n t i k és magfosztják minden életszerűségtől, minden spontaneitástól..."
r a b o k a t átvizsgálja, javitásokat eszközöl r a j t o k és álta lában a színpad számára előkészíti azokat. E dramaturg h i v a t a l a i g e n f o n t o s , ö munkája közben megelőzi a közönséget és midőn o l v a s , l e l k i l e g ennek sze mével k e l l néznie. A Nemzeti Színházban "Thurán Anná"-nak csak a negyedik előadásán jöttek rá, hogy a harmadik f e l vonást nem o t t k e l l lezárni, a h o l a költő végzi, hanem előbb. Egy vidéki rendező, amint átolvasta a d a r a b o t , anélkül hogy t u d o t t volna a Nemzeti Szinház ténykedéséről, azonnal kitalálta, hogy h o l a h i b a és a s z e r i n t húzta meg a darabot.* ** 1
Kiváló f e l a d a t a j u t a dramaturgnak a régi darabokkal szemben, melyekből k i k e l l h a g y n i , változásaikat össze k e l l v o n n i . A néző figyelmét három órán t u l f e s z i t e n i nem l e h e t , csak látványos darabokban. Ezért k e l l rövidíteni a klasszikái müveket. De szá molnunk k e l l a nézők vegyességével i s . Nem mindenkit érde k e l az, ami az i r o d a l m i ember előtt s z e n t és kedves. És semhogy egy kegyeletből t e l j e s e n meghagyott remek művön husz másikat unassunk meg, ne kíméljük a veres plajbászt. Lessing "Bölcs Náthán"-jáhól például az egész d e r v i s j e l e n e t kihagyható. Az i l y húzásokhoz nemcsak gyakorlatÍ,hanem i r o d a l m i érzék i s k e l l . Szélesebb értelemben dramaturgnak szokás nevezni m i n d e n k i t , a k i a dráma és szinészet elméletével f o g l a l k o z i k . Minden színházi k r i t i k u s dramaturg k e l l , hogy l e g y e n . A színházi k r i t i k a kétféle, mint maga a dramatur g i a : drámai ós szinészeti. A drámai k r i t i k a a darab vizsgálatával f o g l a l k o z i k , a szinészeti az előadással, és az utóbbi a fontosabb. Fon t o s pedig nemcsak azért, hogy bírálva oktasson és i g y a közelebbi ismétlésekkor javítson, hanem hogy megörökítse a x
Rakodczay maga. ^ R a z u m n i j i d . c i k k e , 64. 1 .
színész játékából a z t , ami méltó, bogy az utókorra száll j o n . E z t a leíró k r i t i k a eszközli. Ha például e g y i k k r i t i kusunk ugy dicsérte meg Sarah B e r n h a r d o t , hogy: "Szavalata Polyhimniát állítja elénk" - ebből nem t u d meg s e n k i sem m i t , a k i az illetőt nem látta. Mert előbb Polyhimniát k e l lene i s m e r n i e . De midőn Vörösmarty a z t írja M e g y e r i Shylock-járói, hogy k i n c s e elvesztése fölött "betegesen siví tó k a c a j b a n tört k i " - e pár szó elénk r a j z o l j a a színészt és az utókor színésze megpróbálhatja ugyan ugy eljárni. A k r i t i k u s tehát ekként pár sorban becses adalékot szolgáltathat a színészet történetéhez, melynek ő egyedüli t a n u j a . A dráma minden időre megmarad, hogy tanulmányoz hassuk, de a színész játékát csak az egykorú lelkesedés tükrében látjuk megörökítve. Az i l y e n k r i t i k a kezeskedik i s arról, hogy becsüle t e s , m e r t h i s z o l y a t ír l e , ami megtörtént. E l l e n b e n az általánoskodó kritikánál nehéz kitalálni az utókornak, m i nő okok vezették a k r i t i k u s t , midőn m a g a s z t a l t , vagy ócsá r o l t . Az i l y e n kritikákban gyakran nagy művész v a l a k i , a k i egyszerűen a k r i t i k u s pártfogolt j a , vagy más érdekek báb j a , avagy áldozata v o l t csupán, ami n a p j a i n k b a n , fájdalom, mindennapos. 2
Rakodczaynak erről az elvéről és a leíró k r i t i k a terén k i f e j t e t t érdemes munkájáról tájékoztatnak a tanulmány gyűjteményben közölt mimográfiái. - Érdekes m e g f i g y e l nünk, hogy a szinészeti d r a m a t u r g i a érdemes írója a kö zönséggel, mint a szinház e g y i k koefficiensével, nem szá mol. K i s e b b jelentőségű, és inkább vidéki színpadismere tére jellemző, hogy a világítás problémái nem f o g l a l k o z tatták: nyilvánvaló, hogy a kisvárosok, f a l v a k színházhelyiségei, ahol ő vándortársulatával s z e r e p e l t , k b . azon a fokán állottak - ha állottak! - a világítási lehetősé geknek, m i n t a hatvanas-hetvenes évek fővárosi színházai. /Tehát erősen megvilágított előtér - r i v a l d a - és a k u lisszák között e l h e l y e z e t t , nem-elektromos fényforrások következtében csak gyengén megvilágított háttér./
Tartalomjegyzék Oldal Előszó
3 15
Rakodczay Pál f i a t a l k o r i önéletírása Egy híres művésznőről /id.Lendvayné/ Molnár Györgyről
•
•
42 51 54
M l m o g r a f i a l tanulmányok: I . 1 f i a t a l Jászai ..... I I . Jászai, m i n t S t u a r t Mária ..
57
I I I . S z e r d a h e l y i és H a l m i .
63
S z i g l i g e t i Struensee-ja Dramaturgia: I . Â h e l y z e t /Szituáció/ I I . A párbeszéd és a monológ I I I . A szinészet. a/ Színészi teremtés b / A színész a l k o tása c/ A rendező d/ A dramaturg
81 102 112 113 12o 124
