V Á C V Á R O S TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA

VÁC VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA ALÁTÁMASZTÓ ÉS JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK

KÖZIGAZGATÁSI EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

2016. május

PEST MEGYEI TERÜLET, TELEPÜLÉS, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST 1085, KŐFARAGÓ U. 9. TEL.: 267-0508, 267-7078, FAX: 266-7561 E-MAIL: [email protected]

VÁC VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA

2016.

TERVEZŐK NÉVSORA

VÁC VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ

Településrendezés:

Mátyás-Varga Eszter Makkai Krisztina

Zöldfelületek, környezetrendezés: Társadalom, gazdaság, településfejlesztés

okl. építészmérnök, településrendezési vezető tervező

TT/1 01-4863 É 01-4863 településmérnök, városépítési szakmérnök

TT/01-4921

Burányi Endre

TR1 01-5014 TK, TT/K 01-5014

Károlyi János

TR-13-1017

Közlekedés:

Rhorer Ádám

K1d-1-Tell, KÉ-SZ, KÉ-T-Tell, KÖ-T

Közműellátás:

Dima András

MK-01-2130 TE, TH, TV

Tervlap szerkesztés, grafika:

Makkai Krisztina

Ügyvezető igazgató:

Schuchmann Péter

TR1-01-5068

Ez a mű szerzői jogvédelem alatt álló alkotás. Ezért a mű részben vagy egészben történő közlése, másolása vagy módosítása kizárólag a PESTTERV Kft. engedélyének birtokában lehetséges.

PEST MEGYEI TERÜLET, TELEPÜLÉS, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST 1085, KŐFARAGÓ U. 9. TEL.: 267-0508, 267-7078, FAX: 266-7561 e-mail: [email protected]

2016. május

Törzsszám: 1069 2016. május File: Vác_TSZT_alátámasztó.doc

2


2016.

Tartalomjegyzék ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT TERVEZETE ........................................................................ 4 KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE ................................................................................................. 4 1.1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK .............................................................................. 4 1.1.1. Javasolt településszerkezet, területfelhasználási rendszer ................................................... 4 1.1.1.1. Beépítésre szánt területek ......................................................................................... 4 (lakóterületek, vegyes területek, gazdasági területek, üdülő területek, különleges területek) ........................................................................................................................................ 4 1.1.1.2. Beépítésre nem szánt területek - (közlekedési területek, zöldterületek, erdőterületek, mezőgazdasági területek, vízgazdálkodási területek, természetközeli területek, különleges területek) ................................................................................................... 7 Közösségi közlekedés............................................................................................................... 8 1.1.1.3. Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek ................................ 10 1.1.1.4. Védelmi és korlátozó elemek .................................................................................. 11 1.2 A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI .................. 12 1.2.1. A településszerkezeti és szabályozási tervi változások bemutatása ................................... 12 ........................................................................................................................................... 22 1.2.2. A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása.................................................................................................................................... 38 1.2.3. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása 54 SZAKÁGI JAVASLATOK ......................................................................................................... 55 2.1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK........................................................................................ 55 2.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata .................................................................................... 55 2.1.2. Természetvédelmi javaslatok .............................................................................................. 55 2.1.3. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok .............................................................................. 56 2.1.4. Biológiai aktivitás-érték változása ....................................................................................... 56 2.2. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE ........................................................................ 58 2.2.1. Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslata .......................................................... 58 2.2.2. Zöldfelületi ellátottság alakulása ......................................................................................... 58 2.2.3. Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok ............................... 58 KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK .................................................................................................. 59 3.1. KÖZÚTI HÁLÓZATI KAPCSOLATOK ............................................................................... 59 3.1.1. Országos közutak ................................................................................................................. 59 3.1.2. Települési utak .................................................................................................................... 59 3.4. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS............................................................................................. 60 3.5. KERÉKPÁROS ÉS GYALOGOS KÖZLEKEDÉS.................................................................... 61 3.6. GÉPJÁRMŰ ELHELYEZÉS, PARKOLÁS ............................................................................ 61 KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK .............................................................................................................. 61 KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK ................................................................................. 70 HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA ........................ 71 SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ ................................................................................................. 71 BEÉPÍTÉSI TERV (a 7. melléklet szerint) ............................................................................ 71 KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS (környezeti vizsgálati kötelezettség esetén)........................... 72 Településszerkezeti terv Határozati javaslat Helyi Építési Szabályzat tervezete


74 107

3


2016.

ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT TERVEZETE

KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE 1.1.

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK

1.1.1. Javasolt településszerkezet, területfelhasználási rendszer

1.1.1.1. Beépítésre szánt területek (lakóterületek, vegyes területek, gazdasági területek, üdülő területek, különleges területek) BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Lakóterületek: Vegyes területek: Gazdasági területek: Üdülő területek

Különleges területek:

nagyvárosias lakóterület kisvárosias lakóterület kertvárosias lakóterület falusias lakóterület településközpont terület intézmény terület kereskedelmi-szolgáltató terület ipari terület hétvégiházas üdülőterület Hulladékkezelő, hulladéklerakó Strand terület Bánya terület Egészségügyi terület Temető területe Sportpálya területe Honvédelmi terület Állatmenhely terület Üzemanyagtöltő állomás terület Idegenforgalmi terület

Lakóterületek: A város lakóterületei jellemzően a város központi belterületén találhatók, ezek közül a vasút és a Duna közötti területen főleg kisvárosias, kisebbrészt nagyvárosias lakóterületek találhatók, ezen kívül délen a gazdasági területek között, valamint Sződligettel határosan egy-két kisebb kertvárosias lakóterület helyezkedik el. A vasúttól keletre nagyrészt kertvárosias és kisvárosias lakóterületek, kisebb részben nagyvárosias, egy területen pedig falusias lakóterület találhatók. Vác távlati lakóterület-fejlesztési lehetőségeit, területeit a korábbi években készült Településszerkezeti Terv-módosítások és szabályozási tervek teljes mértékben feltárták. Ezek a 2/A sz. főút irányában keleten fekvő területekre is megfogalmazták a területfelhasználási feltételeket és módokat, szabályozási elemeket. A korábban a Belvárosra készült terv a meglévő lakóterületek rehabilitációját határozta meg. A lakásépítések zömét az utóbbi években legnagyobb részben a magánerős lakásépítési forma határozta meg, melyen belül Vácon - mint ahogyan országosan is – uralkodó igény a családiházas beépítés. Így a terveken szereplő fejlesztési területek nagy része ezt a lakásépítési igényt elégíti ki. Törzsszám: 1069 2016. május File: Vác_TSZT_alátámasztó.doc

4


2016.

Azonban kisebb mértékben ugyan, de a hatályos terv tartalmaz sorházas, csoportházas formában beépíthető területeket is. A tervmódosítás keretében intenzív lakóterület fejlesztés nem tervezett, de néhány kisebb módosítás a településszerkezeti és szabályozási tervet is érinti, melynek részleteit az 1.2.1. fejezet tartalmazza. Vegyes területek Településközpont területek: Vác intézményrendszere kialakulásában majdnem ezeréves történelmének folyamán döntő szerepe volt földrajzi fekvésének, természeti adottságainak, – dunai átkelőhely, nemzetközi kereskedelmi utak elágazása, a főváros közelsége, stb. - melyek révén az évszázadok során egyre jelentősebb településsé, a térség vonzásközpontjává vált. Vác a második világháború utáni évtizedekben Pest megye egyik jelentősebb ipari, kereskedelmi és egészségügyi központja és iskolavárosa lett. Oktatási és egészségügyi intézményeinek hatóköre ma már túlmutat a megye határain is. Ebbe a területfelhasználási kategóriába a történelmi belváros intézményeinek kisebb része került besorolásra, valamint néhány városrész egyes alapfokú ellátást szolgáló területei, vagy amelyek esetében egyéb okok miatt fontos a területfelhasználás megkülönböztetése, hangsúlyozása. A tervmódosítás keretében új vegyes településközpont területfejlesztési lehetőség növekszik minimális mértékben, melynek részleteit az 1.2.1. fejezet tartalmazza. Intézményi vegyes területek A központi vegyes területek a helyi, és a központi (regionális, megyei) szerepkörű intézmények elhelyezésére szolgálnak. Vác hangulatos, nyitott kisváros, a Dunakanyar bal partjának szellemi, kereskedelmi es idegenforgalmi központja, melyet a jelenlegi es távlati intézményhálózatának biztosítania kell. Vác regionális, kistérségi szerepe elsősorban történelmi múltjából - egyházi es közigazgatási központi szerepköréből adódik. Ezt a központjelleget a város azóta is megőrizte és néhány területen ennek erősödése is kimutatható. A város területén az intézményi vegyes területek közé sorolja a szerkezeti terv a belváros területén levő intézmények többségét, a meglévő középiskolák és a térségi jelentőségű intézményeket a Belváros területén és az Alsóváros területén, az iskolaváros területén, valamint a vasút keleti oldalán. Központi vegyes területként szerepel még a déli városrészben a 2. sz. főút Budapest felőli bevezető szakaszán, a Szent László út mentén tervezett kereskedelmi területek, melyek részben már megvalósultak. Gazdasági területek Vác város regionális és középfokú szerepkörének megfelelően fontos ipari foglalkoztatási központ. A helybeli ipar aktív keresőin kívül az ingázók száma is jelentős. Az iparban foglalkoztatottak száma - az országos tendenciáknak megfelelően csökkent, de az utóbbi években a városba települő gazdasági szervezetek révén a gazdasági munkahely-lehetőségek száma ismét növekszik. A város gazdasági vállalkozásainak egy része többé-kevésbé összefüggő gazdasági területeken helyezkedik el: - az északi iparterületen (a DDC körül)


5


2016.

- a város belső területein, az ún. "ipari ék" területén, elsősorban a vasút mellé települve, de a lakóterületekbe is beékelődve, - a keleti iparterületen, a Deákvári fasor mentén, - és a déli iparterületen a Szent László út mentén. A város iparterületei közül a Deákvári fasor és a Rádi út mentén települtek újabb gazdasági telephelyek, melyek a lakóterületekhez viszonylag közel találhatók. A várostestbe ékelődő ipari létesítmények zárványszerűen helyezkednek el, ezért az elhelyezkedésük miatt a védőtávolságok sokszor nem tarthatók be, és védőzöldsáv sem alakítható ki környezetükben. A későbbiekben egyes területeken lehetséges a gazdasági területek átalakulása lakó-, vagy intézményterületté, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területté, de ezt a napjainkban is még folyó társadalmi és gazdasági átalakulás, a gazdasági társaságok, területek, üzemek helyzete erősen befolyásolja. A tervmódosítás keretében gazdasági funkció kijelölése és gazdasági területfejlesztési lehetőség növekszik minimális mértékben, melynek részleteit az 1.2.1. fejezet tartalmazza. Különleges területek A település igazgatási területén több olyan területhasználat található, mely az OTÉK-nak megfelelően a különleges területek közé sorolható. A különleges területek közös és lényeges jellemzője, hogy a környezetükre gyakorolt hatásuk jelentős, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól védelmet igényelnek. Ezeket a különleges területhasználatokat eltérő beépítési és területhasználati (környezeti) igényeik miatt a szerkezeti és a szabályozási terven is eltérő területfelhasználási kategóriákba és építési övezetekbe is soroltuk. -

Hulladékkezelő, hulladéklerakó Strand terület Bánya terület Egészségügyi terület Temető területe Sportpálya területe Honvédelmi terület Állatmenhely terület Üzemanyagtöltő állomás terület Idegenforgalmi terület Közmű területek

Tervmódosítás keretében: - Szennyvíztisztító, Büntetés végrehajtási intézet területe területfelhasználás és övezeti módosítással érintett a beépítés intenzitásának tervezett növelése következtében. -

A Vásártér terület kereskedelmi szolgáltató területfelhasználásba és övezetbe sorolása tervezett.

A tervmódosítás keretében funkcióváltással és beépítés növelése miatt új különleges területfejlesztés jön létre, melynek részleteit az 1.2.1. fejezet tartalmazza. Üdülőterületek: A Város egyetlen Hétvégiházas üdülőterülete Kisvác-Buki városrészen található, de a terület adottságai miatt nem növelhető. Viszont a jelenlegi tervmódosítás során új üdülő célú területfejlesztés 1 másik területen elhelyezkedő területen történik.


6


2016.

1.1.1.2. Beépítésre nem szánt területek - (közlekedési területek, zöldterületek, erdőterületek, mezőgazdasági területek, vízgazdálkodási területek, természetközeli területek, különleges területek) Közlekedési területek Vác térségét érintő gyorsforgalmi úthálózati fejlesztések: - az M2(2/A) sz. főút autóúttá bővítése a Kosdi csomópontig baloldali (a város felőli oldalon), míg attól az Északi csomópontig jobboldali útpályaépítéssel tervezett, valamint - az északi csomóponttól az M2(2/A) továbbépítése gyorsforgalmi útként Országos főutak: - A - 2 számú és a 12 számú utak a jelenlegi nyomvonalon maradnak. - Tervezett új útvonal a Váci Duna-híd – Gödöllő irányú főút Országos mellékutak - A 2104 jelű Vác-Gödöllő, annak módosított nyomvonala a vasútvonalak különszintű keresztezésével - A 2106 jelű Rádi ök. út – Deákvári fasor a jelenlegi nyomvonalon marad - A 21117 jelű Kosdi bekötő út (Kosdi út-Honvéd utca) - 12303 jelű Barabás utca – Liszt Ferenc sétány (komp) - A 21113 jelű Vácduka bekötő út - 21319 jelű vasútállomáshoz vezető út Települési gyűjtő utak: - Ráci út - Gombási út, - a tervezett Gombási csomópont felől – egyrészt a Lehár Ferenc utcára leágazva, másrészt a megszűnt laktanya északi oldalán tervezett út, a Szent Mihály-hegy keleti oldalán visszatérve a Hóman Bálint útra, tervezett különszintben keresztezve a vasutat - Pap Béla út - Dózsa György út – Köztársaság út –Szent János utca - A déli iparterületet keletről feltáró út a Szent László út és a Gödöllői 2104 jelű út között, valamint azt a tervezett Duna-hídhoz vezető útra - Budapesti főút – Köztársaság út, a Március 15. téren áthaladva csillapított forgalmú kialakítással, illetve a Pap Béla utcán túl a Németh László utca, és annak tervezett összekötése az Építők útjával a 2-es útig

- Ady Endre sétány – József Attila sétány és a folytatásában tervezett, a Budapesti főútra visszakötő út a Duna-parton csillapított forgalmú kialakítással - Petróczy utca – Konstantin tér – Báthori utca - Szent János utca – Zrínyi utca – Naszály út – Újhegyi út – Ambró utca - Telep utca - A Papvölgyet, Altány-dűlőt, és Bácska-dűlőt, valamint a Törökhegyet és a kórház környékét feltáró utak - A Szent Mihály-hegy távlati lakóterület-fejlesztéséhez a terület északi részén tervezett út visszakötve a Huszár utcai átjáróba, illetve ezen út összekötése a DDC átjárón keresztül a 2-es útra. A déli területen a Szent László út (2 számú út) és az iparterület között - Új gyűjtőút kiépítése a vasútvonallal párhuzamosan a déli vállalkozási és ipari területek mentén kiépülő főútra, a Gödöllői úttól a „Forte”-terület széle mentén haladva a vasútvonallal, a Rádi útra történő csatlakozással és ennek folytatása a Rádi úttól tömbfeltárással - a vasút és a Tungsram között haladva, a Honvéd utcát különszintben keresztezve a vasúttal párhuzamosan a Naszály útig, majd onnan ismét a vasúttal párhuzamosan haladva a Vöröskereszt sort érintve a Hóman Bálint útig - Az Avar utca a Vám útra kapcsolódva - Új gyűjtőút a Deákvár-Törökhegy irányában a Gödöllői (2104 jelű) útig Különszintű kereszteződések Tervezett különszintű közúti-vasúti kereszteződések: - A Hóman Bálint út vonalán - A Rádi úton (2106 j út) - A Gödöllői úton (2104 j. út)


7


2016.

Tervezett különszintű közúti csomópontok: - a Gombási csomópont az M2(2/A) úton (a tervezett gyorsforgalmi úton) Tervezett forgalomcsillapított övezetek: - a Rádi út – Honvéd utca – vasútvonal – Luxemburg utcák által határolt terület - az Ambró Ferenc utca – Sövény utca - Berkes András utca – Bimbó utca által határolt terület - a Gombási út – Szélső sor - a volt laktanya által határolt terület - a Dr. Csányi László krt. – Rádi út – Magyar utca – Damjanich János utca – Nagymező utcák által határolt terület - a Tabán városrész (a Köztársaság út – Barabás Miklós utca – Liszt Ferenc sétány – Eszterházy Károly utca által határolt terület) Közösségi közlekedés Vasúti közlekedés A 70. számú vasútvonal. Vác vasútállomás korszerűsítése megtörtént, a Vác – Szob szakasz felújítása keretében tervezett északi vasúti megálló a Huszár utcai átjáró térségében A 71. számú veresegyházi vasútvonal ívkorrekciója a 2104 jelű út különszintű keresztezésénél Autóbuszközlekedés A helyközi és helyi autóbuszpályaudvar a vasútállomás közelébe helyezendő el, intermodális csomópont kialakításával, a helyi autóbuszvonalak számára szükséges külső fordulóknak helyet kell biztosítani. Légi közlekedés A meglevő, kórház melletti helikopter-leszálló hely megtartandó, áthelyezendő a kórház területére a sürgősségi ellátás bejáratához. Vizi közlekedés A magyarországi Duna-szakasz víziközlekedésének fejlesztésével párhuzamosan Vác közigazgatási területén is biztosítani kell az igényeknek megfelelő személy- és teherszállítási kikötési pontokat, különösen a Dunakanyari idegenforgalmi fejlesztésekből fakadó igényekre. Kerékpáros közlekedés: - Az országos kerékpárút törzshálózat Vácot érintő része a „Felső-Dunamente kerékpárút (6 jelű Euro VeloR)”néven: Pilismarót-Szob-Nagymaros-Verőce-Vác-Göd¬Dunakeszi-Budapest - A Vác-Gödöllő-Gyöngyös regionális kerékpárút - A Vác-Hatvan regionális kerékpárút - A városi kerékpárúthálózat és B+R a Közlekedési Koncepció szerint Gyalogos közlekedés: - A rév és a vasútállomás között gyalogos utca alakítandó ki a tömegközlekedés kiváltásának megoldásával (a 21319 jelű állomáshoz vezető út kategóriájának megszűnése feltétével) Parkolás: - Többszintes parkológarázsok a volt „Senior” tömb átépítésénél A város belső úthálózata az egyes területrészeket a szükséges mértékben feltárja, az úthálózatba alapvető beavatkozásra nincs igény, de néhány szabályozási korrekció szükséges. Zöldterületek A település zöldterületi ellátottsága elfogadható mértékű. A közterületeken levő jelentősebb zöldfelületek a zöldterületek különböző övezeteibe kerültek besorolásra. A városközpontban és a központ Dunaparthoz kapcsolódó részén lévő parkosított területek intenzív fenntartásúak, a növényzet állapota, fedettsége és minősége jó, kerti bútorokkal megfelelően ellátott, a területek értékét tovább emelik a kerti építménynek, térplasztikák.


8


2016.

A zöldterületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell. Az új zöldterületek létesítését és meglévők felújítását kertépítészeti kiviteli tervek alapján kell végrehajtani. A zöldterületek növényzettel való megfelelő borítottságát biztosítani kell. A közterületeken az előzőeken túl további zöldfelületi elemekként alakítandók ki az utcafásítások és zöldsávok. A tervmódosítások zöldterületi szempontból nem jelentősek, sem a zöldfelületi rendszer egészére, sem az ellátottsági szintre nincsenek hatással.

Erdőterületek A hatályos településszerkezeti terv és a szabályozási terv a jóváhagyott erdőfejlesztési program szándékát és területi ajánlásait figyelembe véve, valamint a spontán erdősülő, természet közeli állapotokat tükröző, nehezen és gazdaságtalanul művelhető mezőgazdasági területeket számba véve jelölte ki az erdősítésre javasolt, illetve erdőként szabályozott területeket. Az erdőterületek a tervjavaslat szerint mintegy 15-20%-kal növekedhetnek. Az erdőtörvény kötelmein túl a VÉSZ előírásai szabályozzák a területhasználat és az építés lehetőségeit. A VÉSZ előírásai a gazdasági rendeltetésű erdőben legalább 100 ha minimális teleknagysághoz köti az építés lehetőségét. A gazdasági erdőövezetben 0,03 % lehet a legnagyobb beépítettség. A véderdők övezete nem építhető be. Az erdőterületek az építésszabályozási rendeltetési célok szerint az alábbi övezetekre tagozódnak: - az Eg jelű övezet területei az elsődleges rendeltetés szerint gazdasági- fatermelő célú üzemtervezett, vagy üzemtervezésre szánt, meglévő és létesíthető új erdőterületek - az Ev jelű övezet területei az elsődleges rendeltetés szerint védelmi céllal üzemtervezett, vagy üzemtervezésre szánt, meglévő és létesíthető új erdőterületek. A hatályos településrendezési tervben lévő erdőterület lehatárolások pontosításra kerültek az erdészeti nyilvántartásban lévő erdőterületek lehatárolások alapján. A tervmódosítások zöldterületi szempontból nem jelentősek, sem a zöldfelületi rendszer egészére, sem az ellátottsági szintre nincsenek hatással. A véderdőterületek kijelölt területe a módosítás során nem csökken. Az erdőövezeti lehatárolások megfelelnek az országos erdőállomány leltár szerinti erdőtérképnek is.

Mezőgazdasági területek A hatályos településszerkezeti terv és szabályozási terv mezőgazdasági területbe és ennek különböző övezeteibe sorolja a város szántó, gyep és ültetvényterületeit, termelést szolgáló és kiskertes mezőgazdasági területeit. A mezőgazdasági területeket a tájhasználat jellegének megfelelően a VÉSZ az alábbi övezetekbe sorolta: - az Má jelű általános mezőgazdasági övezet, ahol az üzemszerű szántóföldi művelés a jellemző - az Máü jelű ültetvényes mezőgazdasági övezet, ahol a szőlő- és gyümölcsültetvények művelése a jellemző - az Mátt jelű természeti területek mezőgazdasági övezete, ahol a természeti értékek védelme érdekében a kímélő gyepgazdálkodás a jellemző - az Mk-1 jelű nagytelkes kertövezet, ahol a kertművelés a meghatározó területhasználat, a terület további fölaprózódása táji/környezeti értékek védelme miatt korlátozott - az Mk-2 jelű nagytelkes kertövezet ahol a kertművelés a meghatározó területhasználat, a terület további fölaprózódása a VÉSZ előírásai szerint kis mértékben lehetséges - az Mk-3 jelű kistelkes kertövezet, ahol általában együttesen jellemző a mezőgazdasági kiskertművelés és a rekreációs területhasználat - az Mk-4 jelű tanyás kertövezet, ahol a lakófunkció megjelenése jellemző - az Mkbk jelű belterületi kertövezet, ahol az építés és a mezőgazdasági művelés a területi- és környezeti adottságok miatt korlátozott.


9


2016.

A mezőgazdasági területek építhetőségét a mezőgazdasági műveléshez szükséges mértékben, a kialakult állapot figyelembe vételével szabályozta a VÉSZ. A szántó és gyepterületek, illetve a természetközeli állapotot tükröző területek esetén csak nagyobb telekterület teszi indokolttá a gazdasági épület vagy tanya létesítését. A szőlő- és gyümölcsültetvények területének szabályozása a nagyüzemi jelleg megtartása érdekében a szántó művelésű területekhez hasonló. A kertek beépíthetőségét az egyes településrészek karaktere, a jellemző átlag telekméret határozza meg. A mezőgazdasági területek lehatárolásaiban és övezeti előírásaiban a módosítás nem tervez jelentősebb változtatásokat. A kisebb korrekciók sem a mezőgazdasági tájszerkezetben, sem az övezeti rendszerben nem jár minősíthető hatásokkal.

Vízgazdálkodási területek A hatályos terv jelentős s területen jelöl ki vízgazdálkodási övezetbe sorolt területeket, köszönhetően elsősorban a város Duna menti fekvésének. Ezeket a tervmódosítások nem érintik, a tervmódosítás pedig nem jelöl ki újabb vízgazdálkodási területeket. A vízgazdálkodási területek egyenlege változatlan marad.

Természetközeli területek A hatályos terv jelentős számban és területen jelöl ki természetközeli övezetbe sorolt területeket. Ezeket a tervmódosítások nem érintik, a tervmódosítás pedig nem jelöl ki újabb természetközeli területeket. A természetközeli területek egyenlege változatlan marad.

Különleges területek A hatályos településrendezési eszközök beépítésre nem szánt különleges területeket nem állapított meg. a tervmódosítás során.

1.1.1.3. Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek a) szerkezetalkotó és tagoló közlekedési elemek, - M2 autóút a város gyorsforgalmi kapcsolatát biztosítja - 2. sz. főút - 12. sz. főút - a 2104 jelű összekötő út a Vác és Gödöllő közötti települések fontos kapcsolata, a 70. sz. vasútvonalat szintben keresztezi. - a 2106 jelű összekötő út Nógrád megye felé bonyolít le forgalmat - a 21117 jelű út Kosd bekötő útja - 70. sz. Budapest - Vác - Szob vasútvonal b) szerkezetet meghatározó, tagoló egyéb nyomvonalas elemek, - 120 kV-os szabadvezetékes hálózatok - 35 kV-os szabadvezetékes hálózatok - 20 kV-os szabadvezetékes hálózatok - 10 kV-os szabadvezetékes hálózatok - közép és kisnyomású gázhálózatok c) szerkezetalkotó zöldfelületi rendszerek, vízfolyások. d) Duna folyam, medre és parti sávja e) Gombás-patak mellékágait kísérő neves rétek, zöldsávok, az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek Törzsszám: 1069 2016. május File: Vác_TSZT_alátámasztó.doc

10


f) g) h) i)

2016.

egyéb természetvédelem alatt álló területek hálózata Vízmosások hegy- és dombvidéki erdőterületek tömbjei, mezőgazdasági területek tömbjei, történetileg kialakult dűlőút hálózat.

1.1.1.4. Védelmi és korlátozó elemek Védőtávolságok, védett és védendő területek: - Közúti közlekedési létesítmények védősávjai. - Közművek védőterületei és védősávjai. - Közegészségügyi (temető, szennyvíz átemelők) védőterületek. - Egyéb védett és védendő (táj- és természetvédelmi, vízvédelmi, örökségvédelmi és egyéb) elemek a) védőtávolságok, - Autópálya védőtávolsága 100 m - országos közutak védőtávolsága: védőtávolsága a tengelytől mért 50-50 m - 70-es vasút (Budapest-Vác- Szob vonala) védőtávolsága a tengelytől mért 50-50 m - 20 kV-os szabadvezetékes hálózatok külterületen 5,0 - 5,0 m, - közép és kis nyomású gázvezeték, 5-5 m, 9-9- m b) táj és természetvédelmi elemek, területek - Natura 2000, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek - az országos ökológiai hálózatnak a településre eső részterületei (magterület, ökológiai folyosó övezet, pufferterület) - Országos jelentőségű védett természeti területek határa és helye (Fokozottan védett természetvédelmi terület, ex-lege védett források, ex-lege védett földvár) - Tájképvédelmi terület - Helyi jelentőségű védett természeti területek határa és helye c) Vízvédelmi korlátozó elemek: - Vízbázis védelem területei - Országos vízvédelmi terület határa - Nagyvízi meder terület - belső és külső hidrogeológiai védőterület - A, B hidrogeológiai védőterület - Szennyvíztisztítómű védőtávolsága 500 m d) kulturális örökségvédelmi elemek, - régészeti lelőhelyek (a vonatkozó magasabbrendű jogszabályok előírásai és korlátozásai szerint védendők) - Műemlék és műemléki környezet - Műemléki jelentőségű terület e) egyéb védelmi és korlátozó elemek: - az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok part éleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m, szélességű sávot szabadon kell hagyni. - Malomvölgyi patak és Verbic-patak patak vízügyi védőtávolsága, part élétől mért min. 10 m (az ökológiai védőterület ennél jellemzően szélesebb) - Kavicsüzem védőtávolsága 1000 m


11


2016.

1.2 A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.2.1. A településszerkezeti és szabályozási tervi változások bemutatása (az egyes területfelhasználási, illetve egyéb szerkezeti változások pontokba szedve, lehatárolva az adott változás bemutatása– a terület a hatályos településszerkezeti tervben.– a javasolt módosítás és indoklása.)


12


Sorszám

Önk. hiv. szám

2.1

1. (8.)

2.2

2. (74.)

2.3

3. (98.)

2.4

4.(114.)

2.5

2.6

5.(130.)

6.(146.)

Módosítási igény: Övezet átsorolás korábban kialakított telkek után a 05/14, 08, 09 hrsz.-ok érintettségénél. A korrekció javasolt, főleg M mezőgazdasági, E erdő övezet és KÖu közlekedési övezetek közötti korrekció szükséges. Volt Híradás laktanya területe – korábban VRHT-s terület volt, jelenleg egy hrsz-on szerepel, így a jelenlegi kötelezettségek nem relevánsak. A terület megkülönböztetés és külön SZT-kezelési javaslat. Zfk-gy más övezet kijelölése a szobroknál (Zfk-sz szobor helye) Máü telek szabályozása 0290/50 hrsz. ingatlan maradjon közlekedési területben Az M mezőgazdasági övezet és KÖu közlekedési övezetek közötti korrekció szükséges. módosított tervlaSZT-I6 Korrekció KÖu közlekedési és Lk lakó övezetek között és övezetek rendezése: közterületből - lakó területbe 12 m2.

Az Avar utca, Eperfa utca, Fonó utca, Kertész utca, Szélsősor Vk-7, Fácán utca Ln-2 és Kötő utca Vk-11 garázssorok övezeti rendezése, mivel jelenleg nem lehet bővíteni egyiket sem. Új övezet létrehozását javasolja a tervmódosítás.


2016.

Terület /ha

Hrsz:

320 m2

05/14, 08, 09 hrsz.-

TSZT hatályos

Különle ges (Ki) Erdő (E)

TSZT mód.

SZT hatályos

SZT mód.

Érintett tervlap

KÖk

Különle ges (Ki) Erdő (E)

KÖk

SZT-14.

területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel A VRHT felirat törlése

SZT-24. SZT

337 m2

2.

12 m

Szélsősor u.:1,87 ha Fácán u. 580 m2 Eperfa u. 4160 m2 Költő u. 1050 m2 Fonó utca 1630 m2 1000 m2

0290/50

M

KÖu

Máü

KÖu

SZT-34. SZT-I6

Mária u. 3630 – 3619 hrsz

Lk

Lk

KÖu

Lk-4bK

SZT-32.

Vk

Vi

Vk-7

Vi-g

Ln

Vi

Ln-2

Vi-g

Vk

Vi

Vk-7

Vi-g

Ln

Vi

Ln-2

Vi-g

Vi Vi

Vk-7 Lk-2

Vi-g Vi-g

SZT-24 Szélsősor; Fácán utca SZT-28 Eperfa utca, SZT-32 Kertész utca; Fonó

2.6.1 2.6.2 2.6.3 2.6.4 2.6.5 2.6.6

Vk Lk

13


2016.

Kertész u. 3840 m2

Történelmi emlékhely: Zfk-sz Kőszentesi hídnál a hétkápolna előtt szimbólum jelölése Közterületek elnevezésének javítása a terven.

2.7

3. (71.)

2.8

4. (78.)

2.9

5.(84.)

2.10

7. (131.)

2.11

8. (155.)

2.12

2. (82.)

2.13

1. (33.)

Batthyányi Lajos tér elhelyezése 2x (Avar utcánál a jó elhelyezés)

2.14

2. (35.)

6407 hrsz. nincs feltüntetve a Bej köz

2.15

3. (36.)

Árok utca - Árok sor elnevezésének helyesbítése

2.16

4. (38.)

15031 hrsz. közút jelölés hibás (Nyulas)

2.17

5. (67.)

2.18

8. (93.)

A Bácska utca keleti oldalán Lke-1-ről Lke-4 övezetre módosítás Géza király téri közgáz épület és környékén a bontásra tervezett jel levétele a 3517 hrsz.-ingatlanról.

2.19

10.(104. )

A Múzeum utcában a Vk övezet pontosítása, jelenleg 2 ingatlannal tovább van jelölve.

2.20

11.(107. )

3117/2 átjáró jelölése

NATURA 2000 területek pontosítása a terven. Dűlők neveinek felülvizsgálata és pontos lehatárolása, új nevek rögzítése. Deákvár, védetté nyilvánítás, 1026/4 hrsz. közparkba sorolása, valamint vízfelület feltüntetése (záportározó) Látványvédelem pontosítása a 4749/3 hrsz-on Rossz helyen van elhelyezve


2.6.7

Vk

Vi

Vk-7

Vi-g

Avar utca 2.6.8 Vk Vi Vk-7 Vi-g 1,7 ha területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel szimbólum feltüntetése területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel közterületnevek aktualizálása területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel 2016 évi adatszolgáltatás alapján területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel dűlőnevek aktualizálása 1,47 ha

1026/4

E

Z

Ev

Zkp

területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel látványvédelem 4749/3 hrsz. területre illesztés területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel közterületnevek aktualizálása területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel utcanév feltüntetése területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel utcanév feltüntetése területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel közterületszakasz feltüntetése Lke

Lke

Lke-1

Lke-4

területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel bontandó épület jelölés megszüntetése 3775, 3776, Lk2767 m2 Vk Lk Vk-K 3780, 15aK 3781

utca; Kötő utca, SZT-37 Avar utca SZT SZT SZT SZT SZT-25 SZT-22. SZT-32. SZT-29. SZT-24. SZT-10. SZT-25. SZT-32.

SZT-32.

SZT-31

14


2.21

13.(157. )

2.22

1. (15.)

2.23 2.24 2.25 2.26 2.27

2. (65.) 3. (111.) 1. (58.) 2. (62.) 4. (112.)

2.28

5. (120.)

2.29

6. (156.)

2.30

1. (94.)

2.31

4. (166.)

2.32

5. (169.)

2016.

Óberländer Endre tér helyett Óberlander feltüntetése Óberlander Endre tér 3578 hrsz. építési telek területén korrekció, az árvíz mentesítés feloldásával: A mobilgát elkészítéséig nem javasolt Nagyvízi meder árvízi területeinek feltüntetése a terven Árvízi terület feloldása Hulladékgazdálkodás – hulladékudvar jelölése Pavilonok elhelyezések a belvárosban Pavilonok elhelyezések a belvárosban 0290/9 /8 Contitech, 0242/51 1ha3905m2 téglaház dűlő) Ha a Bányakapitányság nem kéri, akkor ez nem szükséges. Magyar-Szlovák földgáz szállító Vác, 0306 szakaszoló állomás feltüntetése a terven Fecske utca Duna parti részénél 2 telek N2000 övezetben van - vizsgálni a telekalakítási kötelező vonalat és a beépíthetőségét Vác, Quelle R. u. 10. 3604/1 telekszélesség 16 m 2m-rel csökkenteni kell Volt Kakas javasolt építési övezetei Kálvin utca 2404 hrsz. Lk ból Vt-be sorolás, 2121 hrsz Vt-be, 2406 hrsz Vt új övezet 2404 hrsz Vt zártsorú övezet

2.33

2. (29.)

719 hrsz. Kazinczy u. 11. beépítési módosítás +5%-kal, jelenleg 30% a beépíthetőség

2.34

3. (90.)

3901 hrsz. Hattyú u. 26. számú ingatlan javasolt beépítési %-a 60%. Lk4-bk övezetből Lk15-aK sorolja a terv.

2.35

4. (100=10 5.)

A Kútvölgyi dűlőben lévő ingatlanok beépítését 3%-ra növelni, Mk-1; Mk-2 övezetben vannak. Mk-3 övezetbe sorolás


SZT-25 területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel A telekalakítás feltétele a terület árvízmentesítése lehatárolás korrekciója, levétele a 3578 hrsz. telekről.

SZT-32

SZT-33. SZT-35 SZT-24. A Helyi Építési Szabályzatban az övezeti előírások módosítását igényli

SZT-32

1107 m2

2404

Lk

Vt

Lk-6aK

Vt-17

88 m2

2406

Lk

Vt

Lk-6b

Vt-17

845 m2

2121

Vt

Vt

Lk-6a

Vt-17

557 m2

719

Lke

Vt

Lke-16

Vt-18

SZT-28.

5378 m2

3901 hrsz és környezete

Lk

Lk

Lk-4bK

Lk15aK

SZT-32.

Mk

Mk

Mk-1 Mk-2

Mk-3

SZT-17.

15

SZT-27


2.36

5. (108.)

2.37

3. (5.)

Börtön terület beépítésének növelése miatt a területfelhasználás megváltoztatása intézményi területté. A Vízimalom utcában az út szabályozása 2082/3, 2084 hrsz. 2088/6, 7 hrsz. A szab. szélesség csökkentése 12 m-ről 10 m-re. Az 5779/9 hrsz. 5779/17, 5779/48 hrsz. övezeti módosítása, a beugró zsákutcák levétele, mivel a korábban tervezettel ellenkezően nagyobb területek kerültek felhasználásra.

2016.

3,5 ha

2864/2 2468/4

Kbv

Vi-bv

Kbv

Vi-bv

területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel szabályozási vonal korrekció

Építési hely, beült. kötelezettség és irányadó telekhatár levétele

SZT-42.


SZT-32.

5. (13.)

2.39

12. (27.)

2.40

13. (28.)

2.41

14. (34.)

2.42

15. (41.)

2.43

17. (66.)

2.44

18. (91.)

2.45

20. (137.)

Járda építés miatt útszabályozás szükséges az 5949 hrsz. ingatlannál.

A két településrész összekötését biztosítandó út szabályozás elhagyását nem javasoljuk, de a 22 m szélesség helyett 12 v. 16 mes szabályozási szélesség megtartását optimálisnak látjuk. területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel szabályozási vonal korrekció

2.46

21. (149.)

Kerékpárút jelölése a Csendesréti lakópark és Contitech felé a Külső Rádi úton, valamint a Kőszentes hídon történő átvezetés átvétele a Váci Közlekedési koncepcióból.

területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel Javasoljuk a kerékpárút településszerkezeti tervi jelölését. szabályozási terven nem tartjuk szükségesnek.


SZT-24.


2.38

A Tavasz u. 14-ben az előkert kisajátítás megindítása, valamint a Tavasz utca szab. vonalának feltüntetése A Huszár utca szabályozása, mivel a kérelmezőnek kötelezettsége van a közművekre való rácsatlakozásra, valamint a 1798-1827 hrsz. ingatlanok területén a szabályozást csökkenteni. 1415/2 hrsz. közterület, Lépcső utca szélességének növelése, Sövény utcától a temető területéből történő szabályozás 10 m szélességben. A 20005 hrsz. területen az útszélesítés levétele a meredek domborzati viszonyok miatt. A 14 m-es szabályozási szélesség törlése. A Kálvária utca szabályozási vonalának áthelyezése közvetlen a gazdasági övezetben lévő telkek határára. 402/17 hrsz. út folytatása Márialigeti út szabályozásának elhagyása.

SZT-27.


SZT-24.


SZT-24.


SZT-20.

területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel szabályozási vonal feltüntetése

SZT-28.

16

SZT-43. SZT-26 SZT-33 és SZT32


2.47

22. (150.)

2.48

23. (151.)

2.49

24. (165.)

2.50

2. (10.)

2.51

4. (12.)

2016.

Kerékpárút feltüntetése a Deákvár – Naszály út – Dunapart között, a meglévő kerékpárutak összekötése, valamint a Tesco és Dunapart összekötése

területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel Kerékpárút jelölése a településszerkezeti és szabályozási tervlapon

4 méter széles út kiszabályozása, telekalakítása és az 5145 hrsz. elérése és beépíthetősége miatt a szomszéd 2 telek rovására 5144-5143 telekrész A 0372/4,5 hrsz. területen útszabályozás kijelölése telekalakítás miatt gazdasági övezetben.


SZT-25

területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel

SZT-43

területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel építési hely módosítás

SZT-24.

A 1634/1 hrsz. ingatlan területén az építési hely felülvizsgálata. Jelenleg hiába van 35% beépítettsége a teleknek, mert a beépítési kötelezés megszabja a határokat így csak egy 50 m2 épületet építhet Vt-2-ben. A 2784 hrsz. ingatlan övezeti módosítása Lk-7-ről Lk-6ra. Az ingatlan megosztása a tulajdoni hányadok miatt és övezet határ módosítása.

2.52

5. (21.)

20446, 20447/1, 20447/2, 20448, 20449 hrsz. ingatlanok területének átminősítése Má-ból Mk-3-ra.

2.53

6. (24.)

0290/7, 0290/8, 0290/86, 0290/85 hrsz. ingatlanok területének átsorolása Kv-ből Gksz-be.

2.54

7. (25.)

0392/2, -6, -11, -14-18, -21, -22 hrsz. és környéke módosítása (Gödöllői út - Avar utca) 20049/35 kerékpárút rendezése.

2.55

9. (28.)

A Huszár utca és a vasút közötti területrész visszarendezése kertvárosi lakóövezetbe, Lke-5–be. A szab. vonalak levétele és új út szabályozás a vasúttal párhuzamosan 12 m szélességben, mint a szomszéd területen.

2.56

15. (92.)

A 2763/2 hrsz. területen Ln-3 helyett – Ln-1 vagy Ln-2 legyen a meglévő beépítési adatok jobban összhangban vannak ezekkel az övezetekkel.


773

4,7 ha

2784 20446, 20447/1, 20447/2, 20448, 20449 0290/7, 0290/8, 0290/86, 0290/85

---

---

Lk-7a

Lk-6a

SZT-27.

---

---

Má

Mk-3

SZT-10.

Kv

Gksz

Kv

Gksz-13

SZT-33.

xxxxx 1.88 ha Lk 3000 m2 Vt 1,05 ha Ev

SZT-37.

Lk Vt Ev

17701780

Lke

Lk-24 Vt-4 Ev

A 2763/2 hrsz. terület Ln-2 övezetbe kerül.

17

Lke-5

SZT-24.

SZT-25.


2.57

18. (118.)

2.58

21. (134.)

2.59

30. (167.)

Változási vázrajz alapján egy kisebb fajta korrekciót kívánnak a rendezési terven jelölt telkek felosztásánál, mivel a jelenlegi nem teljesíthető. Belterületbe vonás Mk-3 övezetből 20003/4-10, 20009/1, 20010, 20049/25, 20008 hrsz lakó övezetbe történő átminősítés, Lke-1 övezetbe sorolás.

Kisvác-Kőhíd városrészben az Mátt terület Gksz övezetbe történő átminősítése.

2016.

SZT-46. 20003/410, 20009/1, 20010 20008 20049/25

M Ki

Lke

2,73 ha

054/20-21

M

Gksz

20015/9

M

Üh

1,64 ha (Mk) 720 m2 Ki

2.60

Kisvác buki területen a 20015/9 hrsz. terület Mk-3 ból Üh-1 be sorolás

775 m2

2.61

A 7001/41-47 7002/2-8 hrsz. területeken Lke-8 övezetbe sorolás a véderdő helyett.

Ev:5150 m2

2.62

Jégvirág utca szabályozása 10 m-re.

2.63

2. (44.)

2.64

3. (86.)

2.65

4. (110.)

2.66

5. (115.)

2.67

2.68

3. (121.)

SZT-20

Mátt

Gksz-23

SZT-15

Mk-3*

Üh-1

SZT-20 SZT-46 SZT-43 SZT-32.

---

---

Lke-2

Lke-1

SZT-25. SZT28,32.

A Horváth M. utca beépítése, lakásszám csökkentés. Parkolóhelyek számának szabályozása. Kisebb telekre történő felosztás több lakóingatlan létrehozása érdekében. Új Lke-22 jelű övezet kialakítása, 720 m2 telekminimummal.


Lke-1

7001/41Lke-1 47 Ev Lke Lke-8 Ev 7002/2-8 területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel szabályozási vonal feltüntetése

Burgundia negyed beépítettségének csökkentése, társasház építési tilalom előírása. Deákvár-Papvölgy területének visszasorolása Lke-2-ről Lke-1 övezetbe, hogy ne épüljenek a területen többlakásos lakóházak. Lk-17K övezeti előírásokban ingatlanonként a lakásszám megállapítása.

Szennyvíztisztító területe jelenleg Kszt övezetben van 10

Mk-3

SZT-27.

6,73 ha

4808, 4809, 5952, 5953/1, 5953/2, 5953/3

---

---

Lke-1

Lke-22 új övezet

SZT-25.

4552/8

Kszt

Gip-szv

Kszt

Gip-szv

SZT-37

18


2.69

2.70

%-os beépíthetőséggel, ennek emelése szükséges, minimum 50 %-ra, ezért Gip-szv övezetbe sorolja a terv. módosított tervlap: SZT-J4 A kegyeleti park területének zöldterületbe sorolása 2.69.1, 2.69.2

2016.

4552/9 4555

5,28 ha 1,28 ha

SZT-J4

1448, 1435, 1436 ,1437, 1440, 1441, 995/1, 99562

Kke

A hatályos szabályozási terv tartalmaz Lk és Vt jelű övezeteket, melyek a HÉSZ-ben nem találhatók.


19

Zkp

Kke

Zkp


2016.

AZ ÖNKORMÁNYZATI SZÁNDÉKOK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL REALIZÁLT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVI MÓDOSÍTÁST IGÉNYLŐ TERÜLETEK sorszám Terület Helyrajzi szám hrsz. TSZT Területfelhasználás módosítás ha hatályos tervezett

1.Beépítésre szánt területi növekménnyel járó változások

2.55.3

1,05

2.58.

3,51

2.59

2,73

054/20-21

2.61

0,51

7001/41-47 7002/2-8

1.Összesen:-

2.Beépítésre szánt területen belüli területfelhasználás változások

20002/1- 20010 ig.

Ev erdőterület M Mezőgazdasági terület M Mezőgazdasági terület Ev véderdő terület

Lke Kertvárosias lakóterület Lke Kertvárosias lakóterület Gksz kereskedelmi-szolgáltató gazdasági Lke Kertvárosias lakóterület

7,8 2.6.2

0,058

2.6.4

0,105

2.6.6

0,1

2.32

0,1195

2404, 2406

2.33

0,0557

719

2.36

3,5

2864/2 2468/4

2.53

4,7

0290/7, 0290/8, 0290/86, 0290/85

2.55.1

1,88

1770-1780

2.55.2

0,3

1770-1780

2.60

0,22

299/5

2.68

6,73

4552/8 4552/9 4555

2.72

1,9

5559

2. Összesen: 3. Beépítésre szánt terület visszaminősítése beépítésre nem szánt területté

1770-1780

Ln nagyvárosias lakó Ln nagyvárosias lakó Ln nagyvárosias lakó Lk kisvárosias lakóterület Lke kertvárosias lakóterület Kbv Büntetés végrehajtás terület Kv Vásártér terület Lk Kisvárosias lakóterület Vt Településközpont terület Lke Kertvárosias lakóterület Kszt különleges szennyvíztisztító terület Lk Kisvárosias lakóterület

Vi-g intézményi garázs terület Vi-g intézményi garázs terület Vi-g intézményi garázs terület Vt Településközpont terület Vt Településközpont terület Vi-bv Intézményi-Büntetés végrehajtás terület Gksz kereskedelmi-szolgáltató gazdasági Lke Kertvárosias lakóterület Lke Kertvárosias lakóterület Vi intézmény terület Gip-szv ipari területszennyvíztisztító Gksz kereskedelmi-szolgáltató gazdasági

19,66 2.1.

0,032

05/14, 08, 09

2.69

6.56

1448, 1435, 1436 ,1437, 1440, 1441, 995/1, 99562

2.71

2,82

997/15

3. Összesen: 4. Beépítésre 2.4 nem szánt területen belüli terület2.11 felhasználás változások 4. Összesen: Tervmódosítással érintett területek (1-4.) összesen:

Különleges (Ki) Kke különleges kegyeleti park terület Lk Kisvárosias lakóterület

KÖk Vasút terület Zkp közpark terület Zkp közpark terület

9,41 0,0337

0290/50

M mezőgazdasági terület

KÖu Közlekedési terület

1,47

1026/4

E erdő terület

Zkp közpark terület

1,5 38,37 ha


20


2016.

Településszerkezeti tervmódosítással érintett területek térképi ábrázolása 1. ábra.


21


2016.

A szabályozási terv módosítása: Szabályozási tervmódosítással érintett területek térképi ábrázolása 2. ábra.


22


2016.

Tervmódosítási feladatok (Helyi építési szabályzatra vonatkozóan tématerületenkénti bontásban) Sorszám Önk. hiv. szám 1.1 1. (59.) 1.2

2. (72.)

1.3 3. (117.) 1.4 4. (140.) 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9 1.10 1.11

5. (156.) 1. (63.) 2.(68.) 3.(71.) 6.(116, 63.) 7. (131.) 9. (168.)

1.12 10. (170.) 1.13 1.14

1. (73.) 3. (87.)

1.15

4. (102.)

1.16 5. (133.)

1.17 1.18

6. (143.) 7. (144.)

1.19 8. (145.) 1.20 1.21

10. (148.) 11. (150.)

Módosítási igény: Közmű (elektromos felújítás, fejlesztés). A HÉSZ közművek fejezetének 22. § átvizsgálása Utca keresztszelvények vizsgálata HÉSZ 6. számú függelékének vizsgálata Napkollektorok, szélturbinák, klímák, egyéb gépészeti berendezések elhelyezésének vizsgálata. A megújuló energiák berendezéseinek engedélyezését Belváros szempontjából vizsgálni szükséges. Biológiai szennyvíztisztító kiépítési lehetősége - Ne legyen tiltva a HÉSZ-ben (az ingatlan terület nagyságának megkötése szükséges) Transzformátor állomások föld alatti elhelyezése - HÉSZ-ben történő rendezés, területi lehatárolással is Védett lista, jelölések, hrsz.-ek felülvizsgálata Elővásárlási lista pontosítása Történelmi emlékhely terven történő megjelenítése Műemléki, helyi védett, régészeti lista frissítése Dűlők neveinek felülvizsgálata és pontos lehatárolása, új nevek rögzítése Helyi védett épületek, természeti értékek felülvizsgálata, bővítése külön rendeletben Helyi védett értékek listájának felülvizsgálása, bővítése. Érvényt kell szerezni a helyi védettség jogintézményének külön rendelet keretében. Gépkocsi áthajtó törlése Lk-23-ból törlődjön a - lakóépület esetén a csak intenzív zöldtetős lapostetős épületek építhetők – előírás ill. övezeti módosítás lehetőségének vizsgálata beépítésre nem szánt zöldterületben Kerítések előírásainak felülvizsgálata 26.§ Az előírás összevetése az OTÉK-kal Törökhegy rendezése: állattartás korlátozása, belterület legyen, járdák, utak (Lke-1 övezet) Az állattartó épületek telken belüli elhelyezését szükséges vizsgálni. Kötelezettségek, feltételek megadása. Állattartást a rendelet mellékletében szabályozni. Épületmagasság, homlokzatmagasság, gerincmagasság alkalmazása az építménymagasság helyett A tetőhajlásszögek rendezése, igazodni kell az utcában kialakult meglévő állapotokhoz. Oldalhatáron álló beépítési módnál a minimális elhagyás a telekszélesség figyelembe vételével (11 méter széles telek – 1 méter elhagyás) A Duna parti sétányokon az előkertekben elhelyezhető épületek szabályozása, vagy tiltása HÉSZ: szűk belső udvaros telkek közötti elválasztó téglakerítések maximális magasságának szigorúbb ellenőrzése,


Módosítás helye: Hész Hész Hész

Hész Hész Hész Hész Hész Hész Hész Hész Hész Hész Hész

Hész Hész SZT-26 SZT-29 Hész Hész Hész Hész Hész

23


2016.

Tervmódosítási feladatok (Helyi építési szabályzatra vonatkozóan tématerületenkénti bontásban) 1.22 1.23 1.24 1.25 1.26 1.27

9. (147.) 6. (69.) 7. (77.) 9. (97.) 2. (65.) 3. (76.)

1.28 2. (99.) 1.29 1.30

3. (101.) 7. (136.)

1.30 6. (142.) 1.32

7. (170.)

1.33 8. (152.)

jó karbantartási kötelezettség előírása Tópart utca szintterületi mutatójának növelése 0,2 – 0,4-re Üh övezetben 78. § törlése: záró rendelkezések??? Kilátáskúp értelmezése VRHT – törlése 69§ Nagyvízi meder árvízi területeinek vizsgálata Melléképítmények, bővítések A HÉSZ előírásainak felülvizsgálata Duna part Lk16a, Lk15bK legkisebb kialakítható telek méret Eszterházy-Fürdő utca A legnagyobb 700 m2 területű telket egyik ingatlan sem éri el. Felülvizsgálata szükséges. Szentmihály dűlő szabadon állóról – oldalhatáron állóra módosítani. Lke-1 övezetből 15 %-ról 20%-ra emelni a beépítést minden Lke-1 övezetnél. Telekmérettől függően javasolt szabályozni a beépítést. Felülvizsgálata szükséges! Lakásszám meghatározása övezetenként, kötelező zöldfelületbe ne számítson bele a parkoló felülete, biztosítani kell továbbá a parkoló mennyiséget egyes belvárosi ingatlanoknál Helyi építési szabályzat megnyugtató szabályozása a többlakásos lakóépületek visszaszorítása terén. Lk-8, zártsorú ép. mód 40%-ról 50%-ra történő emelése, garázsbővítés, télikert építés miatt, sokan ezeket már megtették, a beépítési százalék viszont korlátozó.


Hész SZT-20 Hész Hész Hész Hész Hész Hész

Hész SZT-24 Hész SZT-25 Hész

Hész Hész SZT-25

24


Sorszám

Módosítási igény:

2016.

Terület

Hrsz:

Hatályos TSZT/SZT kivonat

Tervezett TSZT/SZT kivonat

A zöld színnel jelzett sorok településszerkezeti és szabályozási tervi módosítást jelölnek. A fehér sorok csak szabályozási tervi módosítást igényelnek. A vasúti töltés és támfal megerősítés céljából a területet a MÁV Vagyonkezelő Zrt. kivett közforgalmú vasút céljára szánja ezért a területrész településszerkezeti és szabályozási tervi módosítást igényel. A tervmódosítással érintett terület jelenlegi és tervezett funkciója nem sért sem építészeti, sem régészeti,sem ökológiai értékeket. 2.1

Különleges (Ki)Erdő(E)>KÖk

320 m2

05/14, 08, 09

SZT: módosítás: Különleges (Ki)és Erdő(E)>KÖk Hatályos (SZT-14.) tervlap Módosított tervlap: SZT-D1

2.2

2.3

Volt Híradás laktanya területe – korábban VRHT-s terület volt, jelenleg egy hrsz-on szerepel, így a jelenlegi kötelezettségek nem relevánsak. A terület megkülönböztetés és külön SZT-kezelési javaslat. Zfk-gy más övezet kijelölése a szobroknál (Zfk-sz szobor helye)

Hatályos tervlap: SZT-24.

területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel A VRHT felirat törlése, és a HÉSZ-ből az erre való hivatkozások törlése. területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel

SZT M>KÖu

2.4

2.5

Magyar közút Nonprofit Zrt. kérelmére az osztott közös tulajdon megszüntetése és telekhatár rendezés okán szükséges a módosítás. A terület településszerkezeti és szabályozási tervi módosítást igényel, mely keretében az Máü jelű mezőgazdasági terület KÖu jelű közlekedési területbe kerül. A tervmódosítással érintett terület jelenlegi és tervezett funkciója nem sért sem építészeti, sem régészeti, sem ökológiai értékeket és egyéb magasabb rendű jogszabályokkal sem ellentétes. Hatályos tervlap: SZT-34. SZT. módosítás: Máü>KÖu Módosított tervlap: I6 Telekhatárrendezés céljából történő korrekció:


337 m2

0290/50

12 m2.

Mária u.

Hatályos Tervlap:SZT-32.

25


2016.

területfelhasználási övezetek rendezése közterületből lakó területbe történő átsorolás. A korrekciót javasolt KÖu közlekedési és Lk lakó övezetek között. A tervmódosítással érintett terület jelenlegi és tervezett funkciója nem sért sem építészeti, sem régészeti, sem ökológiai értékeket és egyéb magasabbrendű jogszabályokkal sem ellentétes.

3630 – 3619 hrsz.

SZT-24 Szélsősor u.:1,87 ha

szabályozás módosítása:KÖu>Lk-4bK Módosított tervlap: SZT-I4

Vk>Vi

2.6.1

Vk-7>Vi-g Ln>Vi

2.6

Az Avar utca, Eperfa utca, Fonó utca, Kertész utca, Szélsősor Vk-7, Fácán utca Ln-2 és Kötő utca Vk-11 garázssorok övezeti rendezése. Új övezet létrehozása javasolt. A terület 2.6.2, 2.6.4, 2.6.6 vonatkozásában településszerkezeti és szabályozási tervi módosítást igényel, a 2.6.1, 2.6.3, 2.6.5 területek vonatkozásában szabályozási tervi módosításra van szükség. A tervmódosítással érintett terület jelenlegi és tervezett funkciója nem sért sem építészeti, sem régészeti, sem ökológiai értékeket és egyéb magasabbrendű jogszabályokkal sem ellentétes. 2.6.2: Hatályos tervlap: SZT-24. SZT. módosítás: Ln-2>Vi-g Módosított tervlap SZT-G4 2.6.4: 2.6.6: Hatályos tervlap: SZT-37. SZT. módosítás: Ln-2>Vi-g Vk-7>Lk-2 Vi-g>Vi-g Módosított tervlap: SZT-G4 SZT-I4, SZT-J5


SZT-24 Fácán u. 580 m2

SZT-28 Eperfa u. 4160 m2 SZT-37 Költő u. 1050 m2

SZT-37 Fonó utca 1630 m2 1000 m2

2.6.2

2.6.3

Vk

Vi

Vk-7

Vi-g

Ln>, Vi, Vk>Lk, Vi>Vi 2.6.4

2.6.5 2.6.6

26


2016.

SZT-32 Kertész u. 3840 m2 SZT-37 Avar utca 1,7 ha 2.7 2.8 2.9 2.10

2.11

2.12 2.13

2.6.7

Vk

2.6.8

Vk

Történelmi emlékhely: Zfk-sz Kőszentesi hídnál a hétkápolna előtt szimbólum jelölése Közterületek elnevezésének javítása a terven.

Dűlők neveinek felülvizsgálata és pontos lehatárolása, új nevek rögzítése

Látványvédelem pontosítása a 4749/3 hrsz. Rossz helyen van elhelyezve a tervlapon Batthyányi Lajos tér elhelyezése 2x szerepel. Tervlap pontosítást igényelt. Avar utcánál található a megfelelő elnevezés.

2.14

6407 hrsz. nincs feltüntetve a Bej köz

2.15

Árok utca - Árok sor elnevezés helyesbítése


Vk-7

Vi

Vk-7

területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel szimbólum feltüntetése területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel közterületnevek aktualizálása területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel 2016 évi DINPI adatszolgáltatás alapján feltüntetve területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel dűlőnevek aktualizálása

NATURA 2000 területek pontosítása a terven.

A 1026/4 hrsz. jelenlegi erdő területfelhasználásba és övezetbe tartozó terület közparkba sorolása javasolt a területen lévő vízfelület feltüntetésével (záportározó). A tervezési feladat településszerkezeti tervi és szabályozási tervi módosítást igényel. A tervmódosítással érintett terület jelenlegi és tervezett funkciója nem sért sem építészeti, sem régészeti, sem ökológiai értékeket és egyéb magasabbrendű jogszabályokkal sem ellentétes. Hatályos tervlap: SZT-25. SZT. módosítás: Ev>Zkp Módosított tervlap: SZT-G4

Vi

Vi-g

Vi-g

SZT SZT SZT SZT

E>Z

1,47 ha

1026/4

területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel látványvédelem 4749/3 hrsz. területre illesztés területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel közterületnevek aktualizálása területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel utcanév feltüntetése területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel

27

SZT22. SZT32, 37. SZT29. SZT-


2.16

2.17

2.18

2.19

2.20 2.21 2.22

2.23

2.24

2016.

utcanév feltüntetése területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel közterületszakasz feltüntetése

15031 hrsz. közút jelölés hibás (Nyulas) Övezeti átsorolás kertvárosias lakóterületen belül: Lke-1-ről Lke-4 (Bácska utca keleti oldal) A tervmódosítással érintett terület jelenlegi és tervezett funkciója nem sért sem építészeti, sem régészeti, sem ökológiai értékeket és egyéb magasabbrendű jogszabályokkal sem ellentétes. Módosított tervlap: SZT-G4, SZT-G5 Géza király téri közgáz épület és környéke a bontandó épület jelölésének megszüntetése 3517 hrsz. Múzeum utca Vk övezet és Lk övezet határ korrekciójának igénye a kialakult állapotnak megfelelően. 2 db ingatlannal elcsúszott az övezethatár jelölés. A tervezési feladat településszerkezeti tervi és szabályozási tervi módosítást igényel. A tervmódosítással érintett terület jelenlegi és tervezett funkciója nem sért sem építészeti, sem régészeti, sem ökológiai értékeket és egyéb magasabbrendű jogszabályokkal sem ellentétes. A terület műemléki környezetben van. Hatályos tervlap: SZT-32. SZT. módosítás: Vk-K>Lk-15aK Módosított tervlap: SZT-I4 3117/2 átjáró jelölése Óberländer Endre tér helyett Óberlander feltüntetése Óberlander Endre tér 3578 hrsz. építési telek korrekciója árvíz mentesítés feloldásával. Nagyvízi meder árvízi területeinek feltüntetése a terven

11 ha

294-298 51645105

Lke

Lke

Lke-4

területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel bontandó épület jelölés megszüntetése

SZT25. SZTG4, SZTG5 SZT32.

Vk>Lk

2767 m2

3775, 3776, 3780, 3781

3117/2

Szabályozási tervi kiegészítést nem igényel területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel

Az új alaptérképi adatszolgáltatásban nem szerepelt, de feltüntettük a tervlapon. területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel A telekalakítás feltétele a terület árvízmentesítése lehatárolás korrekciója, levétele a 3578 hrsz. telekről.

A KDV Vízügyi Igazgatóság digitális adatszolgáltatását várjuk a nagyvízi meder lehatárolására. A feltüntetés ez alapján lehetséges. Árvízi terület feloldása Alsóváros Burgundia városrészen, ennek az a feltétele, hogy a mobilgát épüljön meg, itt még nem tartunk, így ezt nem


Lke-1

24. SZT10.

28

SZT31 SZT25 SZT32


2.25

kell teljesíteni. Szabályozási tervmódosítási igény az I4 szelvényen: 3533 hrsz. területen lévő szabályozási vonal törlése.

2.26

Szabályozási tervmódosítási igény az H3 szelvényen: 2119/2 hrsz. terület Vt-10 övezetből Vt-5 övezetbe kerül.

2.27

2.28

2.29

2.30

2.31

2.32

A Gödöllői út mentén Gksz-2 építési övezet átsorolása Gksz-2a építési övezetbe. H4-H5 szelvény. A Deákvári fasor melletti Gksz-8 jelű gazdasági terület övezetváltása Gksz-7 övezetre.

2016.

8,36 ha

3,84

Magyar-Szlovák földgáz szállító Vác, 0306 szakaszoló állomás feltüntetése a terven. A szakaszoló állomás telke az új alaptérképi adatszolgáltatásban már szerepel. Fecske utca Duna parti részénél 2 telek N2000 övezetben van - vizsgálni a telekalakítási kötelező vonalat és a beépíthetőségét. Vác, Quelle R. u. 10. 3604/1 A telekszélességet 16m-ről 14 m-re csökkenteni. A Helyi Építési Szabályzatban az övezeti előírások módosítását igényli Településszerkezeti és szabályozási tervi pontosítás a Kálvin utca 2404 hrsz. környezetében, Lk kisvárosias lakóterületből Vt településközponti vegyes területbe sorolás javasolt 2121 hrsz. Lk> Vt-17 2406 hrsz. Vt-17 2404 hrsz. Vt-17 A tervezési feladat településszerkezeti tervi és szabályozási tervi módosítást igényel. A tervmódosítással érintett terület jelenlegi és tervezett funkciója nem sért sem építészeti, sem régészeti, sem ökológiai értékeket és egyéb magasabbrendű


3533 hrsz.

Területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel szabályozási vonal törlése szükséges

2119/2

Területfelhasználási változtatást nem igényel. Szabályozási tervlap módosítása történik övezethatár és építési övezet feltüntetésével.

0392/2 0392/6 0392/17 0392/18 428/2-7 428/11 429/2-3 429/6-8 0306/1

1999 2000

Területfelhasználási változtatást nem igényel. Szabályozási tervlap módosítása történik övezethatár és építési övezet feltüntetésével. Területfelhasználási változtatást nem igényel. Szabályozási tervlap módosítása történik övezethatár és építési övezet módosításával. területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel

A DINPI előzetes hozzájárulása szükséges a Natura 2000 lehatárolás megváltoztatásához, amely Natura 2000 hatásbecslés alapján kérelmezhető. Jelen tervmódosítási eljárás keretében a változtatás nem hajtható végre. Javasoljuk a hatályos tervi állapot fenntartását a DINPI-vel való megegyezésig. területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel

1107 m2

2404

88 m2

2406

SZT35

SZT24.

SZT32

Lk>Vt, , Lk>Vt, Vt>Vt

SZT27 845 m2

2121

29


2.33

jogszabályokkal sem ellentétes. A terület műemléki környezetben van. A terület tájképvédelmi területet érint. Hatályos tervlap: SZT-27. SZT. módosítás: Lk-6aK> Vt-17 Lk-6b> Vt-17 Lk-6a>Vt-17 Módosított tervlap: SZT-H3 719 hrsz. Kazinczy u. 11. beépítési % módosítás +5%-kal. A jelenlegi 30%, a beépíthetőség növelése esetén új övezet meghatározása szükséges. A tervezési feladat településszerkezeti tervi és szabályozási tervi módosítást igényel. A tervmódosítással érintett terület jelenlegi és tervezett funkciója nem sért sem építészeti, sem régészeti, sem ökológiai értékeket és egyéb magasabbrendű jogszabályokkal sem ellentétes.

2016.

Lke>Vt

557 m2

719

5378 m2

3901 hrsz. és környez ete

Hatályos tervlap: SZT-28. SZT. módosítás: Lke-16>Vt-18 Módosított tervlap: SZT-H4

2.34

2.35

2.36

3901 hrsz. Hattyú u. 26. számú ingatlan beépítési %-a javasolt 60%. Lk4-bk övezetből Lk15-aK övezetbe sorolás. Módosított tervlap: SZT-I4 A Kútvölgyi dűlőben lévő ingatlanok beépítését 3%-ra növelni, Mk-1; Mk-2 övezetben vannak. Mk-3 övezetbe sorolás A büntetésvégrehajtási intézet építési paramétereinek növelése tervezett az épületbővítése miatt. Az építési paraméterek közül az épületmagasság és a beépítési % növelése javasolt, beépítettség 80% ra, épületmagasság 16 m-re javasolt. A fejlesztési igény területfelhasználási és övezeti módosítást generál új területfelhasználási egység alkalmazásával. A K-bv jelű különleges övezet helyett Vi-bv jelű


3,5 ha

2864/2 2468/4

Lk

Lk

Lk-4bK

Lk-15aK

SZT32. SZTI4

Mk

Mk

Mk-1 Mk-2

Mk-3

SZT17.

Kbv>Vi-bv

30

Kbv>Vi-bv


2016.

intézményterület besorolást kap a terület. A terület tájképvédelmi és helyi jelentőségű védett érték területbe tartozik. Hatályos tervlap: SZT-28. SZT. módosítás: K-bv>Vi-bv Módosított tervlap: SZT-H3

SZT-27. 2.37

2.38

2.39

A Vízimalom utcában az út szabályozása 2082/3, 2084 hrsz. 2088/6, 7 hrsz. A szab. szélesség csökkentése 12 m-ről 10 m-re Módosított tervlap: SZT-G3 Az 5779/9 hrsz. 5779/17, 5779/48 hrsz. övezeti módosítása, a beugró zsákutcák levétele, mivel a korábban tervezettel ellenkezően nagyobb területek kerültek felhasználásra. Módosított tervlap: SZT-K5 A Tavasz u. 9-ben az előkert kisajátítás megindítása, valamint a Tavasz utca szab. vonalának feltüntetése Módosított tervlap: SZT-I4

területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel szabályozási vonal korrekció Területfelhasználási módosítást nem igényel. A szabályozási terven törlésre kerülnek a szabályozási vonalak, valamit az építési hely, irányadó telekhatár és beültetési kötelezettség határa. A terület ezen építési lehetőségeit a HÉSZ Gksz-17 övezetére vonatkozó előírások szabályozzák. területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel szabályozási vonal korrekció területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel szabályozási vonal korrekció Az útszabályozás keresztmetszetének csökkentése (12m) a teljes szakaszon nem javasolt, de közterület céljára leadott magántelkek a szabályozási vonalak elhelyezésén módosíthatnak. a 1798-1803/1 szakasz módosítása történik.

2.40

A Huszár utca szabályozása, mivel a kérelmezőnek kötelezettsége van a közművekre való rácsatlakozásra, valamint a 1798-1827 hrsz. ingatlanok területén a szabályozást csökkenteni. Módosított tervlap: SZT-F3

2.41

1415/2 hrsz. közterület, Lépcső utca szélességének növelése, Sövény utcától a temető területéből történő szabályozás 10 m szélességben. Módosított tervlap: SZT-G3


2.42

A 20005 hrsz. területen az útszélesítés levétele a meredek domborzati viszonyok miatt. A 14 m-es szabályozási szélesség törlésre került. Módosított tervlap: SZT-F2


2.43

A Kálvária utca szabályozási vonalának áthelyezése közvetlen a gazdasági övezetben lévő telkek határára. 402/17 hrsz. út folytatása.



31

SZT24. SZTG3 SZT42. SZTK5 SZT32. SZTI4 SZT24. SZTF3 SZT24. SZTG3 SZT20. SZTF2 SZT28. SZT-


2.44

Módosított tervlap: SZT-H5 Márialigeti út 22 m-es szabályozásának elhagyása. Módosított tervlap: SZT-K6

2016.

A két településrész összekötését biztosítandó út szabályozás elhagyását nem javasoljuk, de a 22 m szélesség helyett 16 m-es szabályozási szélesség megtartása lenne optimális.

Járda építés miatt útszabályozás szükséges az 5949 hrsz. telekrész mentén. Módosított tervlap: SZT-G5


2.46

Kerékpárút jelölése a Csendesréti lakópark és Contitech felé a Külső Rádi úton, valamint a Kőszentes hídon történő átvezetés átvétele a Váci Közlekedési koncepcióból.

területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel Javasoljuk a kerékpárút településszerkezeti tervi jelölését. szabályozási terven nem szükséges jelölni.

2.47

Kerékpárút feltüntetése a Deákvár – Naszály út – Dunapart között, a meglévő kerékpárutak összekötése, valamint a Tesco és Dunapart összekötése

2.45

H5 SZT43. SZTK6 SZT26 SZTG5 SZT33 és SZT32

Területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel Javasoljuk a kerékpárút településszerkezeti tervi jelölését, szabályozási terven nem tartjuk szükségesnek. A koncepció alapján feltüntettük a tervezett kerékpárút szakaszokat. Javaslatunk szerint csak azokat kell feltüntetni, amelyek külön kerékpárút nyomvonalak.

2.48

2.49

4 méter széles út kiszabályozása, telekalakítása és az 5145 hrsz. elérése és beépíthetősége miatt a szomszéd 2 telek rovására 5144-5143 telekrészt érintően. Módosított tervlap: SZT-G5 A 0372/4,5 hrsz. területen útszabályozás kijelölése telekalakítás miatt gazdasági övezetben. Módosított tervlap: SZT-L6

2.50

1634/1 hrsz. területen az építési hely felülvizsgálata, Vt-2ben. Módosított tervlap: SZT-F3

2.51

2784 hrsz. ingatlan övezeti módosítása Lk-7a-ról Lk-6-ra (1 db telek). Ingatlan megosztása a tulajdoni hányadok miatt és övezet határ módosítása. Módosított tervlap: SZT-H4

2.52

20446, 20447/1, 20447/2, 20448, 20449 hrsz. területek átminősítése Má-ból Mk-3-ra. Módosított tervlap: SZT-C2


SZT25 SZTG5

területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel szabályozási vonal feltüntetése Területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel Részben javításra került, viszont a 16 méteres út megtartását javasoljuk, mivel ez két településrész összekötését biztosítandó út, de a 22 m szélesség helyett 12 v. 16 m-es szabályozási szélesség megtartását optimálisnak látjuk. területfelhasználási és övezeti változtatást nem igényel építési hely módosítása megtörtént, az oldalkerti szabályozás csökkentésével

773

2784

---

---

Lk-7a

Lk-6a

20446, 20447/1 20447/2 , 20448,

---

---

Má

Mk-3

32

SZT43 SZTL6 SZT24. SZTF3 SZT27. SZTH4 SZT10. SZT C2


2016.

20449 A vásártér területének funkcióváltása tervezett. 0290/7, 0290/8, 0290/86, 0290/85 hrsz. átsorolása Kv-ből Gksz-be.

2.53

A tervezési feladat településszerkezeti tervi és szabályozási tervi módosítást igényel. A tervmódosítással érintett terület jelenlegi és tervezett funkciója nem sért sem építészeti, sem régészeti, sem ökológiai értékeket és egyéb magasabbrendű jogszabályokkal sem ellentétes.

Kv>Gksz

4,7 ha

0290/7, 0290/8, 0290/86 , 0290/85

Hatályos tervlap: SZT-33. SZT. módosítás: Kv> Gksz-13 Módosított tervlap:SZT-I6

2.54

2.55

0392/2, -6, -11, -14-18, -21, -22 hrsz. és környéke módosítása (Gödöllői út - Avar utca) 20049/35 kerékpárút rendezése. Huszár utca és a vasút közötti területrész visszarendezése kertvárosi lakóövezetbe, Lke-5 övezetbe, a szab. vonalak levétele és új út szabályozás a vasúttal párhuzamosan 12 m szélességben, hasonlóan a szomszéd területhez. A tervezési feladat településszerkezeti tervi és szabályozási tervi módosítást igényel. A tervmódosítással érintett terület jelenlegi és tervezett funkciója nem sért sem építészeti, sem régészeti, sem ökológiai értékeket és egyéb magasabbrendű jogszabályokkal sem ellentétes.

A koncepció alapján feltüntettük a tervezett kerékpárút szakaszokat. Javaslatunk szerint csak azokat kell feltüntetni, amelyek külön kerékpárút nyomvonalak.

SZT-37.

Lk-24 Vt-4, Ev, Lke-5 Lk Vt, Ev, Lke

1.88 ha Lk 3000 m2 Vt 1,05 ha Ev

17701780

Hatályos tervlap: SZT-24. SZT. módosítás: Lk-24, Vt-4, Ev,> Lke-5 Módosított tervlap: SZT-G3

2.56

A 2763/2 hrsz. területen Ln-3 helyett Ln-2 övezetre módosítás, mivel a meglévő beépítési adatok jobban összhangban van ezzel az övezettel. Módosított tervlap: SZT-H4


Ln-3

33

Ln-2

SZT-28. SZT-H4


2.57

2.58

Változási vázrajz alapján egy kisebb fajta korrekciót kívánnak a rendezési terven jelölt telkek felosztásánál, mivel a jelenlegi nem teljesíthető. Belterületbe vonás Mk-3 övezetből 20002/1- 20010 hrsz lakó övezetbe történő sorolás. A tervezési feladat településszerkezeti tervi és szabályozási tervi módosítást igényel. A tervmódosítással érintett terület jelenlegi és tervezett funkciója nem sért sem építészeti, sem régészeti, sem ökológiai értékeket és egyéb magasabbrendű jogszabályokkal sem ellentétes. A területet a kavicsüzem és a közút védőtávolsága érinti.

2016.

A hatályos alaptérkép már tartalmazza a módosítási igényt.

M>Lke

2.58. 3,51 ha

20002/1 - 20010 ig.

Hatályos tervlap: SZT-20. SZT. módosítás: Mk-3,> Lke-1 Módosított tervlap: SZT-F2

Mezőgazdasági területen Gksz kereskedelmi szolgáltató terület kialakítása tervezett. M>Gksz

2.59

A tervezési feladat településszerkezeti tervi és szabályozási tervi módosítást igényel. A tervmódosítással érintett terület jelenlegi és tervezett funkciója nem sért sem építészeti, sem régészeti, sem ökológiai értékeket és egyéb magasabbrendű jogszabályokkal sem ellentétes. A területet a kavicsüzem védőtávolsága és a közlekedési területek védőtávolsága érinti. Hatályos tervlap: SZT-15. SZT. módosítás: Mátt,> Gksz-23 Módosított tervlap: SZT-D2


2,73 ha

054/2021

34

SZT-46.


2016.

Településszerkezeti terv szerinti Kervárosias lakó területen Vi jelű intézmény terület kialakítása tervezett. A terület szabályozási terv szerint Ev jelű véderdő terület.

2.60

A tervezési feladat településszerkezeti tervi és szabályozási tervi módosítást igényel. A tervmódosítással érintett terület jelenlegi és tervezett funkciója nem sért sem építészeti, sem régészeti, sem ökológiai értékeket és egyéb magasabbrendű jogszabályokkal sem ellentétes.

Lke>Vi

2787 m2

299/5

Deákvár-Óváros: 299/5 kertvárosias lakó terület TSZT módosítás: Lke>Vi Hatályos szabályozási tervlap: SZT-25. SZT. módosítás: Ev> Vi-12 övezetbe sorolás Módosított tervlap: SZT-G4

2.61

Kisderecske városrészen kialakult kertvárosias lakóterület telekvégeiben lévő véderdő területek Lke-8 övezetbe sorolása. A tervezési feladat településszerkezeti tervi és szabályozási tervi módosítást igényel. A tervmódosítással érintett terület jelenlegi és tervezett funkciója nem sért sem építészeti, sem régészeti, sem ökológiai értékeket és egyéb magasabbrendű jogszabályokkal sem ellentétes. Hatályos tervlap: SZT-46. SZT. módosítás: Ev > Lke-8

Ev>Lke

Ev:5150 m2

7001/41 -47 7002/28

Módosított tervlap: SZT-M4

2.62

Jégvirág utca szabályozása szükséges10 m szélességben. Módosított tervlap: SZT-K5

2.63

Burgundia negyed beépítettségének csökkentése, társasház építési tilalom (később kerül meghatározásra)

2.64

Deákvár-Papvölgy területének visszasorolása Lke-2-ről Lke-1



SZT-43 SZT-K5 SZT-32.

---

---

35

Lke-2

Lke-1

SZT-25.


2.65

2.66

2.67

2016.

övezetbe, hogy ne épüljenek a területen többlakásos lakóházak, maximum 4 lakás legyen a telekméret növekedéssel arányos módon. Módosított tervlap: SZT-F4, SZT-G4 Lk-17K lakóházas beépítés, ingatlanonként lakásszám megállapítása. Kialakult szó jelentése magyarázat, maximum 4 lakás Horváth M. utca beépítése, lakásszám csökkentés. Parkolóhelyek számainak szabályozása. Lk-9 övezetben területfüggően lakásszám csökkentés max. 4 lakásra. Kisebb telekre történő felosztás több lakóingatlan létrehozása érdekében. Új Lke-22 jelű övezet kialakítása, 720 m2 telekminimummal. Módosított tervlap: SZT-F4, SZT-G5

SZT-F4, SZT-G4

SZT-28,32.

SZT-27. 4808, 4809, 5952, 5953/1, 5953/2, 5953/3

A szennyvíztisztító területe jelenleg Kszt övezetben van 10 %-os beépíthetőséggel, ennek emelése szükséges, minimum 50 %-ra, ezért Gip-szv övezetbe sorolja a terv.

2.68

A fejlesztési igény területfelhasználási és övezeti módosítást generál új területfelhasználási egység alkalmazásával. A Kszt jelű különleges övezet helyett Gip-szv jelű ipari gazdasági besorolást kap a terület. A terület tájképvédelmi területbe tartozik. Hatályos tervlap: SZT-37. SZT. módosítás: Kszt> Gip-szv Módosított tervlap: SZT-J4

Kegyeleti park terület zöldterületbe sorolása 2.69.1, 2.69.2 Módosított tervlap: SZT-G3, SZT-G4


---

Lke-1

Lke-22 új övezet

Kszt>Gip-szv

6,73 ha

4552/8 4552/9 4555

5,28 ha 1,28 ha

1448, 1435, 1436 ,1437, 1440, 1441, 995/1, 99562

A hatályos településszerkezeti és szabályozási tervek még tartalmaznak kegyeleti park besorolást. Ezen övezet alkalmazása a mai jogszabályi környezetben megszűnt. 2.69

---

Kke>Zkp

36

Kke>Zkp

SZT-25. SZT-F4, SZT-G5


2.70

2.71

A hatályos szabályozási terv tartalmaz Lk és Vt jelű övezeteket, melyek a HÉSZ-ben nem találhatók, ezek egyeztetést igényelnek, hogy milyen övezetbe tartozzanak. A Naszály út menti tervezett Lk kisvárosias lakóterület visszaminősítése közpark területbe. A tervezési feladat településszerkezeti tervi és szabályozási tervi módosítást igényel. A tervmódosítással érintett terület jelenlegi és tervezett funkciója nem sért sem építészeti, sem régészeti, sem ökológiai értékeket és egyéb magasabbrendű jogszabályokkal sem ellentétes. SZT. módosítás: Lk-23 > Zkp

2016.

2560,

2,82 ha

997/15

1,9 ha

5559

Módosított tervlap: SZT-G3

2.72

Külső Rádi út menti Lk-20 Kisvárosias lakóterület Gksz-4 kereskedelmi szolgáltató gazdaságiterületbe sorolása. A tervezési feladat településszerkezeti tervi és szabályozási tervi módosítást igényel. A tervmódosítással érintett terület jelenlegi és tervezett funkciója nem sért sem építészeti, sem régészeti, sem ökológiai értékeket és egyéb magasabbrendű jogszabályokkal sem ellentétes. SZT. módosítás: Lk-20 > Gksz-4 Módosított tervlap: SZT-M4


37


2016.

1.2.2. A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása A település területét az alábbi területrendezési tervek érintik: - Országos Területrendezési Terv (OTrT) - Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve (BATrT) Alkalmazásuk a hatályos jogszabályok szerint történik. Vagyis, amit a BATrT alkalmazott, de az OTrT megszüntetett, azt nem kell alkalmazni. Továbbá, által megállapított övezet, de az OTrT. módosította az előírásait, ott amennyiben az OTrT. előírásaitól eltér, akkor a BATrT előírásait kell alkalmazni. OTrT. által megállapított övezet, de a BATrT még nem alkalmazza, ott az OTrT. előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni. Országos területfelhasználási kategóriák Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) 2. melléklet érintettsége

-

települési térség mezőgazdasági térség erdőgazdálkodási térség vegyes területfelhasználású térség vízgazdálkodási térség


38


2016.

Kivonat a TEIR nyilvántartásból az OTRT térségi területfelhasználására vonatkozóan a változással érintett területek ábrázolásával


39


2016.

Összefoglaló táblázat A BATrT előírásaiban a Vácra vonatkozó átsorolási területi korlátok: Átsorolható ebből a kategóriából

Lehetséges területnagyság (ha)

Erre a célra

A városias települési térség legnagyobb növekménye legfeljebb:

Magas zöldfelületi arányú települési térség

37,56 ha

- beépítésre szánt üdülőterület, illetve – a beépítésre szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből – oktatási, egészségügyi és sport célú terület - beépítésre nem szánt terület

Nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség

Erdőgazdálkodási térség

Mezőgazdasági térség

A vízgazdálkodási térségből

legfeljebb:

38,355

legalább:

89,495

csak zöldterület, továbbá – a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből – sportolási célú terület, valamint temetőterület jelölhető ki.

36,90

- erdőterület, illetve természetközeli terület - bármely települési területfelhasználási egység - mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület - bármely települési területfelhasználási egység - vízgazdálkodási terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egység -

olyan területfelhasználási egység, amely veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekei.

nem

legalább:

1704,1565

legfeljebb:

300,73

legalább:

1770,741

legfeljebb:

196,749

legalább:

277,90

legfeljebb:

14,62

Az építmények által igénybe vett más térségi területfelhasználási kategóriába nem térség sorolható.

0

Települési térségek a városias települési térség, a nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség, valamint a magas zöldfelületi arányú települési térség: 1713,54+ 36,9+ 127,85 ha = 1878,29 ha X 0,02= 37,56 ha

A BATrT Szerkezeti Terv és a jelenlegi TRT módosítás területi mérlege Vácot érintően A BATrT-ben meghatározott, a települést érintő térségi területfelhasználási kategóriák

városias települési térség

nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség Erdészeti adattár szerinti erdő: mezőgazdasági térség különleges rendeltetésű térség építmények által igénybe vett térség

A BATrT-ben meghatározott, terület-nagyságok (ha)

1713,54

BATrT alapján beépítésre nem szánt területek igénybe vehető területei (ha)

37,56

a jelenlegi (2016 évi) tervmódosítás során igénybevett új beépítésre szánt területek, illetve területfelhasználási változás (ha)

+2:58:3,51 +2.59: 2,73 ~6,24 ha

További igénybe vehető területek (ha)

31,32

36,90

-

127,85

11,07

2004,89 1299,77 ha

300,73

-2.59: 2,73

298

1967,49

196,749

-2:58:3,51 ~3,51 ha

193,239

14,75

-

292,53

-


11,07

40


2016.

A tervezett módosítások a megengedett eltérési lehetőségeket nem lépik túl!

Kivonat a Budapesti Agglomeráció Területrendezési tervéről szóló 2005. LXIV. Tv. 2.2. számú mellékletéből (Térségi Szerkezeti terv) módosított változat.(Módosítással érintett területek lehatárolásával)


41


2016.

Erdészeti adatszolgáltatás bemutatása narancs sraffozással a hatályos BATrT térségi szerkezeti terv tervlapján. Erdőállomány adattár: egyéb:536985,95 Gazdasági erdő:1935695,62 Védelmi erdő:10525024,60 1299,77 ha


42


2016.

2003. évi XXVI. törvény (OTrT) és a 2005. LXIV. Tv. BATrT és szerint VÁC VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉT ÉRINTŐ ÖVEZETEK: Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) 3/1. melléklet A 2014. január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a település területi érintettsége az országos övezet által.

Érintettség

Területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szerv a DINPI volt. A településrendezési tervben az ökológiai hálózat lehatárolása sraffozott vonallal jelzett DINPI adatszolgáltatása alapján történt. Adatszolgáltatásuk alapján, -mely egybeesik az OTrT által jelzett országos ökológiai hálózat területével, a módosítási területek nem érintettek. Az önkormányzati módosítási igények területi lehatárolása


43


2016.

A Budapesti Agglomeráció kiemelt térség területrendezési tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (BATrT): 3.1. sz. melléklet, 3.2. sz. melléklet, 3.3. sz. melléklet

Az OTrT és a BATrT ökológiai hálózati lehatárolása eltér. A különbség, hogy a BATrT nem tartalmaz pufferterületet.

2. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) 3/2. melléklet A 2014. január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a település területi érintettsége az országos övezet által.

Területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szerv a FŐMI. Adatszolgáltatást a FÖMI nem biztosított. A FÖMI megkeresésünkre jelezte, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségének, mert nem kerültek átadásra számára az adatszolgáltatáshoz szükséges adatok. Az OTrT Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületeit -, a módosítási területek nem érintik.

Az önkormányzati módosítási igények területi lehatárolása Megjegyzés: Az országos és a kiemelt térségi övezeti lehatárolások eltérnek, ezért az országos lehatárolást vettük alapul. A BATrT kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete által Vác közigazgatási területe nem érintett. Törzsszám: 1069 2016. május File: Vác_TSZT_alátámasztó.doc

44


2016.

3. Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) 3/3. melléklet A 2014. január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a település területi érintettsége az országos övezet által.

Területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szerv a FŐMI. Adatszolgáltatást a FÖMI nem biztosított. A FŐMI megkeresésünkre jelezte, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségének, mert nem kerültek átadásra számára az adatszolgáltatáshoz szükséges adatok. Az OTrT Jó termőhelyi adottságú szántóterületeit -, a módosítási területek nem érintik.

Az önkormányzati módosítási igények területi lehatárolása Megjegyzés: Az országos övezetek között megjelenő lehatárolás, ezért az OTrT tervlapon mutatjuk be a változásokat. A BATrT ilyen övezetet nem tartalmaz.


45


Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) 3/4. melléklet A 2014. január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a település területi érintettsége az országos övezet által.

2016.

Érintettség

Területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szerv a NÉBIH volt. A településrendezési tervben az ökológiai hálózat lehatárolása a NÉBIH adatszolgáltatása alapján történt. A módosítással érintett területek az adatszolgáltatás által biztosított erdőállományt nem érintik. Az adatszolgáltatás szerinti erdőterületek 100%-ban erdő területfelhasználási és övezeti egységbe kerültek a településszerkezeti és szabályozási tervlapokon a rendeltetésüknek megfelelően.

Az önkormányzati módosítási igények területi lehatárolása

A NÉBIH adatszolgáltatása alapján feltüntetett erdőterület

Megjegyzés: Az országos és a kiemelt térségi övezeti lehatárolások a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület vonatkozásában eltérnek. Az erdőtelepítésre javasolt terület övezete csak a BATrT-ben szerepel.


46


2016.

A Budapesti Agglomeráció kiemelt térség területrendezési tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (BATrT) 3.5. sz. melléklet, 3.6. sz. melléklet 5. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, 6. Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete

Az önkormányzati módosítási igények területi lehatárolása A NÉBIH adatszolgáltatása alapján feltüntetett erdőterület


47


2016.

5. Tájképi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) 3/5. melléklet A 2015. január 1-én hatályba lépő OTrT módosítás alapján a település területi érintettsége az országos övezet által.

Érintettség:

2.32. számú módosítási terület: Kisvárosias lakóterületből Településközponti vegyes területbe történő átsorolás mintegy 1200 m2-en.

Az önkormányzati módosítási igények területi lehatárolása

2.36. számú módosítási terület: Büntetés végrehajtási intézet területének övezetváltás a beépítés növelésének okán. Különleges területből intézményi vegyes területbe. 2.61. számú módosítási terület: Kisvárosias lakóterület telekvégeinek Ev véderdő besorolásának megszüntetése és Lk kisvárosias lakóterülethez csatolása. 2.68. számú módosítási terület: Szennyvíztisztító területének övezetváltás a beépítés növelésének okán. Különleges területből Ipari gazdasági területbe.

Területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szerv a DINPI 2015. január 1-től. A településrendezési tervben az tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete lehatárolása a DINPI adatszolgáltatása alapján történt. Adatszolgáltatásuk alapján szintén a fent nevesített módosítási területek érintettek.


48


2016.

7. Országos vízminőség-védelmi terület övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) 3/3. melléklet A 2014. január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a település területi érintettsége az országos övezet által

Az Országos vízminőség-védelmi terület övezetét szinte valamennyi módosítási terület érinti. Területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szerv a KDVVH. Az adatszolgáltatást pótlólag megkérte az Önkormányzat. A településrendezési tervben az Országos vízminőség-védelmi terület lehatárolása a KDVVH. adatszolgáltatása alapján történt.


49


2016.

8. Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) 3/8. melléklet A 2014. január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a település területi érintettsége az országos övezet által.

Érintettség

Területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szerv a KDVVH. Az adatszolgáltatást pótlólag megkérte az Önkormányzat. A településrendezési tervben az nagyvízi meder terület lehatárolása a KDVVH. adatszolgáltatása alapján történt. Adatszolgáltatásuk alapján szintén a módosítási területek nem érintettek.

Az önkormányzati módosítási igények területi lehatárolása Az országos és a kiemelt térségi övezeti lehatárolások a nagyvízi meder vonatkozásában megegyeznek. A rendszeresen belvízjárta terület övezete csak a BATrT-ben szerepel, de nem érinti Vác területét.


50


2016.

9. Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) 3/3. melléklet A 2014. január 1-jén hatályba lépett OTrT módosítás alapján a település területi érintettsége az országos övezet által

Megjegyzés: Településközigazgatási területi lahatárolással történt övezeti lehatárolás.

10. Földtani veszélyforrás területének övezete A Budapesti Agglomeráció kiemelt térség területrendezési tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (BATrT) 3.18. sz. melléklet

Megjegyzés: Településközigazgatási területi lahatárolással történt övezeti lehatárolás.


51


2016.

Összefoglaló táblázatok Országos Területrendezési Terv országos területfelhasználási / övezeti érintettség a közigazgatási területet az alábbiak érintik (+), illetve nem érintik (-) a módosítással érintett területet az alábbiak érintik (+), illetve nem érintik (-) országos területfelhasználási kategóriák települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség vegyes területfelhasználású térség vízgazdálkodási térség építmények által igénybe vett térség országos övezetek országos ökológiai hálózat kiváló termőhelyi adottságú szántóterület jó termőhelyi adottságú szántóterület kiváló termőhelyi adottságú erdőterület tájképi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete világörökségi és világörökségi várományos terület országos vízminőség-védelmi terület nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe kiemelt fontosságú honvédelmi terület

Közig. terület. + + + + + -

Módosítási terület + + ----

+ + + + + + +

----+

+

+

+ --

Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv kiemelt térségi területfelhasználási / övezeti érintettség a közigazgatási területet az alábbiak érintik (+), illetve nem érintik (-) a módosítással érintett területet az alábbiak érintik (+), illetve nem érintik (-) kiemelt térségi területfelhasználási kategóriák városias települési térség hagyományosan vidéki települési térség nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség építmények által igénybe vett térség különleges rendeltetésű térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség vízgazdálkodási térség térségi övezetek magterület övezete ökológiai folyosó övezete puffer terület övezete kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (névváltozás: Erdőtelepítésre javasolt terület övezete) rendszeresen belvízjárta terület övezete földtani veszélyforrás területének övezete kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete honvédelmi terület övezete


Közig. terület. X X X X X X X

Módosítási terület X -----X X --

X X X X

-------

X -

-X ---

52


2016.

IGAZOLÁS: ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIÁK Vác közigazgatási területét az Országos Területrendezési Terv és Budapesti Agglomeráció Területrendezési terve szerint hét területfelhasználási egység érinti. A tervezett módosítások a megengedett eltérési lehetőségeket nem lépik túl! A településszerkezti terv beépítésre szánt területi a (2.58., 2.59 számú )módosítási területeken növekednek összesen 6,24 ha-on a BATrT Térségi szerkezeti terve alapján. Ebből a mezőgazdasági térséget érinti a 2.58. és terület mintegy 3,51 ha-on. Az erdőgazdálkodási térséget a 2.59 számmal jelölt 2,73 ha-os terület érinti. Ezen területek az OTrT-ben erdőgazdálkodási térségben kiegészültek a 2.53 számú módosítási terület 4,7 ha-os területével, mely terület a BATrT-ben települési térség. A településszerkezeti tervi módosítással érintett területek az országos erdőállomány szerinti erdőterületeket nem érintik. Megállapítható hogy a módosítással érintett területek jelentős része,- amely a beépítésre szánt kategórián belül változik, a települési térség területfelhasználási kategóriájába tartozik, és a maző és erdőgazdálkodási térséget érintő beépítésre szánt területfelhasználási igények az előírt határértékeket nem haladják meg. Fentiek alapján tehát a településszerkezeti terv a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV törvény, illetve a 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) előírásainak megfelel. IGAZOLÁS: ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI ÖVEZETI KATEGÓRIÁK Az övezeti tervlapok alapján megállapítható, hogy Vác közigazgatási területét és a módosítási területeket az OTrT szerint nyolc, a BATrT alapján öt különböző térségi övezet érinti. A Vác közigazgatási területét érintő területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásokat a helyzetértékelő munkarész tartalmazza. Fentiek alapján tehát a módosítási területek övezeti érintettsége a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV törvény, illetve a 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) előírásaival nem ellentétes. Az OTrT 7.§. (1) bekezdése alapján megállapítható, hogy az Erdőállomány adatszolgáltatása alapján az erdőterületek maradéktalanul ábrázolásra kerültek mind a településszerkezet, mind a szabályozási tervlapokon. A módosítással érintett területek az erdőállományt nem érintik. Az adatszolgáltatás szerinti erdőterületek több mint 95%-ban erdő területfelhasználási egységbe sorolt, már a hatályos terven is, térképi lehatárolásuk szerint is. Így megfelel az OTrT 7.§. (1) bekezdésének, mely szerint. „Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.” Az OTrT 8.§ elírásai: „8. § (1) Borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I-II. osztályú területeihez tartozó földrészlet - a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével - beépítésre szánt területté nem minősíthető. (2) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet - a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével - beépítésre szánt területté nem minősíthető.” A Borvidéki települések szőlő termőhelyi kataszteréről, valamint az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszterről adatot szolgáltatója a NEBIH, de ez (adathiány miatt) nem történt meg. Kijelenthető, hogy a település nem érintett a OTrT 8.§-a által, a terv megfelel a vonatkozó előírásoknak.


53


2016.

A szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 1. az melléklete alapján a település nem tartozik borvidékhez.

VI. Nyilatkozat A Vác Településrendezési tervhez szükséges területrendezési tervelőzményeknek való megfeleltetést a területrendezési tervelőzmények fejezetét készítő tervezők nyilatkoznak, hogy a módosítások megfelelnek a Pest megye 5/2012. (V.10.). sz. önkormányzati rendelet és a 2003. évi XXVI. Tv. (OTrT) előírásoknak. Mátyás-Varga Eszter, okl. építészmérnök, településrendezési vezető tervező TT/1 01-4863, É 01-4863 Burányi Endre táj- és kertépítészmérnök, táj- és környezetrendezési szakmérnök területrendezési vezető tervező TR01-5014 Budapest, 2016. május

1.2.3. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása (a településrendezési javaslatok összhangja a koncepcióban megfogalmazott jövőképpel és célokkal) A jelenleg hatályos városfejlesztési koncepció mind tartalmilag, mind formai szempontokat tekintve is elavult. A településrendezési eszközök készítésével párhuzamosan elkészül Vác új településfejlesztési koncepciója is. A településrendezési eszközök felülvizsgálata és módosítása során mindenképpen az egyidejűleg készülő, és a 2015-ben Képviselőtestület által elfogadott Integrált Településfejlesztési Stratégiával is összhangban lévő településfejlesztési koncepció céljaival való összhang vizsgálatára érdemes helyezni a hangsúlyt. Az új városfejlesztési koncepció az alábbiak szerint határozza meg a város jövőképét: A város hosszú távú jövőképe és átfogó célja: Vác vonzó, hangulatos, nyitott kisváros, a Dunakanyar bal partjának szellemi, ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi központja. A településfejlesztési koncepció négy átfogó fejlesztési célt határoz meg, amelyeket további tematikus fejlesztési célokra bontottunk. A négy átfogó fejlesztési cél a következő: - Gazdaságfejlesztés, új beruházások létesítése, munkahelyteremtés - Magas színvonalú közszolgáltatások biztosítása, élhető élettér - Turisztikai és közlekedési fejlesztések - A városi életminőség javítása A településszerkezeti terv módosítása és a szabályozás keretében nem tervezi a város sem számottevő, városi léptékben is nagy mértékű új beépítésre szánt terület kijelölését, sem olyan új, korábbi tervekben nem szereplő nagy infrastrukturális hálózat elhelyezését illetve megvalósítását, ami a településfejlesztési koncepció céljainak módosítását igényelné. A tervfelülvizsgálat túlnyomó többségében kisléptékű (jobbára szabályozási típusú) telek, illetve tömbszintű módosításokat tartalmaz, amelyek a településfejlesztési koncepciót érdemben nem befolyásolják, és a koncepció céljaival sem ellentétesek.


54


2016.

SZAKÁGI JAVASLATOK 2.1.

TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK

2.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata Az alátámasztó tervjavaslatok a megbízó által is kontrollált helyzetfeltáró, elemző és értékelő vizsgálatok alapján, valamint az igényelt módosítások potenciális hatásainak becslése, illetve az előbbiek összevetése alapján készültek. A város kialakult tájszerkezetét alapvetően meghatározza Dunakanyari fekvése, felszíni változatosságának gazdagsága, az erre illeszkedő vízrajzi viszonyok és növényi borítottság, az élővilág, fent ismertetett folyómenti- és erdő területek által dominált tájhasználatok. Emellett megemlítendők a település mezőgazdasági termőhelyi adottságai is, amelyek szerepe az utóbbi évtizedekben fokozatosan csökkent. A tájhasználat szempontjából jelentős, hogy a nyilvántartott termőterületi (TT) / kivett területi arányban kiemelkedő a kivett magas, közel 40%-os aránya (ez valószínűsíthetően a nagykiterjedésű külszíni bányáknak köszönhető). A termőterületen belül körülbelül ~1/3 – 2/3 az erdőterületek és a mezőgazdasági területek (MÖT) aránya. Az erdősültség (E) alacsonyabb a vonatkoztatási (járási, megyei) átlagoknál. A MÖT-en belül uralkodó a szántó, kevés a gyepek (R+L), elenyésző a nádas terület. Jelentősnek mondható viszont az ültetvények területe (gyümölcsös + szőlő) és a kert terület (együttesen megközelíti a 10%-ot). Ehhez hozzájárul a valamikori magas zártkerti arány (a földhivatali fekvésként nyilvántartott „zártkert” – ami ezzel nem azonos, de jelentős átfedést mutat - még ennél is nagyobb területet jelez). A módosítások jellege, mértéke és összterülete nem éri el azt a szintet, amely táji szinten is számottevő lenne. A tervmódosítás a kialakult tájszerkezetben, a tájhasználati módok eloszlásában és arányaiban nem okoz változást.

2.1.2. Természetvédelmi javaslatok Vácot országos szintű egyedi védettség a Duna – Ipoly NP részeként érinti, valamint Kompkötő- és Égető sziget, a Váci liget és az Ártéri galériaerdő országos védettség alatt álló természeti területekkel, valamint a Naszály ex lege védett barlangjaival. A Duna – Ipoly NP által érintett váci hrsz-ok listája: 0434-0441, 0443/1-/2,-/9, 0444-45, 4550/1a-/1d,/1f-1g, 4557 (22 db. hrsz.). A város területének természeti - ökológiai értékességéből következően az igazgatási terület jelentős hányadát lefedik az országos ökológiai hálózat övezetei, valamint Natura2000 védett területei is, egymással és az egyéb védettségű területekkel (DINP, helyi TT) is jelentős átfedésben. A település Országos Ökológia Hálózat (OÖH) által érintett területeit szemléltetik a megalpozó munkarészben közölt övezeti kivágatok, amelyek közül az OTrT az OÖH-ot egységesen ábrázolja, a BATrT az OÖH 3 övezetét is bemutatja. Az OTrT 2013.évi módosítása miatt azonban jelenleg csak ez a lehatárolás tekinthető hatályosnak. A természetvédelmi adatbázis (TIR) ennek megfelelően ábrázolja az OÖH területeit, amelyek jelentős átfedésben vannak az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű - Natura2000 védettség alatt álló - kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területekkel. A hálózatok területei jóval nagyobb felületeket fednek le az egyedi védettség alatt álló természetvédelmi területeknél. Vác igazgatási területén legjelentősebb részterületeik a Duna folyam medre (a szigetekkel és kismértékben a parti sáv egy részével), valamint a Naszály-hegy területe (a helyi védettség alatt álló területekkel), illetve néhány keskenyebb ökológia folyosó területtel (pl. patakvölgyek). Ezek mellett több helyi védettségű természeti terület is található Vácott, amelyeket a az alátámasztó munkarész, valamint a jóváhagyandó munkarészek mellékleti is tartalmaznak.


55


2016.

Tervezett természetvédelmi kategóriaként tartalmazza a hatályos terv a Nyugat – Cserhát Tájvédelmi Körzet (TK) terveztt lehatárolását, amely Vác jelentős külterületeit is érintené, a DK-i határánál csak néhány kisebb, az ÉK határánál nagyobb területekkel (Naszály, Gyadai rét). A védett területeket a módosítások nem érintik, a város természetvédelmi hálózata és a védettség szintje nem csökken, a hatályos tervnek megfelelően marad fenn. A tervmódosítás csak egyes lehatárolások kisebb pontosítására tesz javaslatot. 2.1.3. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok A táji adottságok predesztinálják a területet a táj- és természetvédelmi oltalom magas szinten való biztosítására. A város igazgatási területének közel egynegyede áll valamilyen szintű táj- és természetvédelem alatt. Ezek közül területileg a legjelentősebb országos szintű védelem a város határán jóval túlterjedő Duna – Ipoly Nemzeti Park Börzsönyi területegysége, az ehhez kapcsolódó helyi védettségű Naszállyal – amelyek az országos ökológiai hálózat magterületei. A város területén található országos védettségű Kompkötő- és Égető sziget, a Váci liget és az Ártéri Galéria Erdő (tanösvény). A vizes élőhelyekben gazdag területek közül kiemelkedik a váci Kompkikötő-sziget, valamint a mocsaras feltöltődött ártéri területű Égető-sziget és környéke, mint természetvédelmi területek. Ezen magasszintű és kiterjedt természeti védelemnek tájvédelmi- tájképvédelmi szempontból is meghatározó szerepe van a város területén, elsősorban külterületén és a tájképileg legérzékenyebb egyes belterületi szegélyzónáiban (pl. Dunapart). De természetesen nem állhat azonban a város valamennyi tájképileg értékes területe természetvédelem alatt. Erre vonatkozóan iránymutatást tartalmaznak az országos és kiemelt térségi szintű területrendezési tervek (OTrT, BATrT), valamint foglalkozik a témakörrel a hatályos tervelőzmény is. Az OTrT és a BATrT által kijelölt tájképvédelmi tartalmú övezetnek jelenleg két lehatárolása ismert1. Ezek közül az jogilag az OTrT lehatárolás a mérvadó, de információtartalma miatt szakmailag a BATrT lehatárolás is figyelemre méltó. - a két lehatárolás egyébként meglehetősen hasonló képet mutat (ennek egyik oka, hogy a BATrT is csak „országos jelentőségű…” övezetet határolt le): Az hatályos építési szabályzat a vonalas műszaki létesítmények építése, felújítása során fogalmaz meg tájképvédelmi – zöldfelületi előírásokat (19.§ (15), 22.§ (23).), továbbá külön szakaszban (21.§) foglalkozik a városvédelemmel, látványvédelemmel, amely városkép- és tájképvédelmi előírásokat is megfogalmaz. Ezen szakaszban meghatározza a védendő kilátóhelyeket ((19) bek.), továbbá a történelmi várossziluett és városkép, valamint a védelemre érdemes városképi/tájképi elemek, értékek védelmi előírásait (20-21). bek.). E szempontok figyelembe vételét írja elő a kerítésépítések során is (26.§), valamint a SZT módosítás során létrehozott „Köe” övezet szabályozása (66/A.§) és több módosítás értékelése során is. A város rendelkezik településkép védelmi rendlettel (7/2014. II.21.), amely, általános településkép védelmi céljai mellett a településkép védelmi eljárás helyi szabályait állapítja meg és közvetve (a „tájképi védelem” fogalom említése nélkül) települési szintű táj- és tájképvédelmi szabályozást is magában foglal. (2.sz. mellékletének 5.pontja a „táj- és településképet, a látványt jelentősen befolyásoló épületek, illetve építmények építészeti-műszaki tervei”-t határozza meg.) A tervelőzmény számos helyi részletes továbbtervezési eszköz alkalmazására tett javaslatot, ezek közük a módosítás javasolja a Közterület Rendezési Terv (KÖRT) fenntartását, amely jelentős tájtájkép- és településképvédelmi, látványvédelmi szereppel is rendelkezik. 2.1.4. Biológiai aktivitás-érték változása Valamennyi tervmódosításnak van hatása a biológiai aktivitásérték változására, de ezek többnyire elhanyagolható mértékűek, jelentősebb hatással csak néhány módosítás jár. A részletes számítás azonban valamennyi módosítás hatásait összefoglalja, annak érdekében, hogy az Étv szerinti egyenleg igazolás megtörténjen. 1

A BATrT-ben még „övezetek” – ezt azonban az OTrt 2013. évi módosítása egy közös övezetbe foglalta; a két TrT összehangolása, a BATrT felülvizsgálatának megkezdésével folyamatban van Törzsszám: 1069 2016. május File: Vác_TSZT_alátámasztó.doc

56


2016.

A területek biológiai aktivitásértékének számításáról a 9/2007.(IV.3.) ÖTM rendelet rendelkezik. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdés b) pontja értelmében az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. A terület eredeti (változtatás előtti) biológiai aktivitásértékének számítása hatályos településrendezési eszközök esetében a terület-felhasználási egységek és az építési övezeti, valamint az övezeti besorolás alapján történik. Az aktivitásértékre hatással lévő, vagyis TSZT szintű változtatások azonosítószámát, területét és paramétereit az alábbi táblázat foglalja össze. Az alábbi táblázat utolsó 2 területfelhasználási oszlopa a területfelhasználási besorolás övezeti jele mellett közli a hozzátartozó BAé szorzót is. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVI MÓDOSÍTÁST IGÉNYLŐ TERÜLETEK sorszám Terület BAé változás TSZT Területfelhasználás módosítás ha + / hatályos tervezett Ev 9,0 Lke 2,7 2.55.3 1,05 -6,615 erdőterület Kertvárosias lakóterület M 3,7 Gksz 0,4 1.Beépítésre szánt 2.58. 3,51 -11,583 Mezőgazdasági keresk.- szolg. gazdasági területi növekménnyel járó M 3,7 Gksz0,4 2.59 2,73 -0,57 változások Mezőgazdasági keresk.- szolg. gazdasági Ev 9,0 Lke2,7 2.61 0,51 -3,213 véderdő terület Kertvárosias lakóterület 1.Összesen:7,8 - 22,035 Ln 0,6 Vi-g 0,5 2.6.2 0,058 -0,0058 nagyvárosias lakó intézményi garázs terület Ln 0,6 Vi-g 0,5 2.6.4 0,105 -0,0105 nagyvárosias lakó intézményi garázs terület Ln 0,6 Vi-g 0,5 2.6.6 0,1 -0,01 nagyvárosias lakó intézményi garázs terület Lk 1,2 Vt 0,5 2.32 0,1195 -0,0836 kisvárosias lakó Településközpont terület Lke 2,7 Vt 0,5 2.33 0,0557 -0,1225 kertvárosias lakó Településközpont terület 2.Beépítésre szánt területen belüli Kbv 1,5 Vi-bv 0,5 terület2.36 3,5 -3,5 Büntetés végrehajtás Büntetés végrehajtási felhasználás különleges terület Intézményi terület változások Kv 1,5 Gksz 0,4 2.53 4,7 -5,17 Vásártér terület keresk.- szolg. gazdasági Lk 1,2 Lke 2,7 2.55.1 1,88 +2,82 Kisvárosias lakó Kertvárosias lakóterület Vt 0,5 Lke 2,7 2.55.2 0,3 +0,66 Településközpont vt. Kertvárosias lakóterület Kszt 0,1 Gip-szv0,4 2.68 6,73 +2,019 különl. szennyv.tiszt. ipari - szennyvíztisztító Lk 1,2 Gksz 0,4 2.72 1,9 -1,52 Kisvárosias lakó keresk.- szolg. gazdasági 2. Összesen: 19,66 - 4,9756 Ki 1,5 KÖk 0,6 2.1. 0,032 -0,0288 Különleges Vasút terület 3. Beépítésre szánt vissza-minősítése Kke 3,0 Zkp 8,0 2.69 6.56 +32,8 beépítésre nem különl. kegyeleti park közpark szánt területté Lk 1,2 Zkp 6,0 2.71 2,82 +13,536 Kisvárosias lakó közpark 3. Összesen: 9,41 + 46,3648 4. Beépítésre nem 2.4 0,0337 -0,1048 M 3,7 KÖu 0,6


57


szánt területen belüli változások 2.11 4. Összesen:

1,47 1,5

-4,41

2016.

mezőgazdasági

Közlekedési terület

E 9,0 erdő terület

Zkp 6,0 közpark terület

- 4,5148

Tervmódosítással érintett területek (1-4.) összesen: 31,71 ha

Összegzés, megfelelőség igazolás: Negatív hatású módosítások összege: /1, 2. és 4. pont/ = Pozitív hatású módosítások összege: /3. pont/ = A módosítások egyenlege:

BAé egyenleg: + 14,8394

- 31,5254, + 46,3648; + 14,8394.

A módosítások egyenlege tehát pozitív, így kompenzációra nincs szükség, a tervmódosítás a törvényi előírásnak megfelel. 2.2.

ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE

2.2.1. Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslata A város zöldfelületi rendszerének fő alkotóelemeit és szerkezetét a módosítások nem érintik. A zöldfelületek kisebb mértékű növelését és csökkentését eredményező javaslatok lényegileg kiegyenlítik egymást, és a meglehetősen nagy kiterjedésű zöldfelületi rendszer egészéhez képest elenyészően kis – jóval annak 1%a-a alatti - területet érintenek. (A zöldfelületi rendszer elemeit érintő TSZT szintű módosítások részletes kimutatását a fenti BAé számítási táblázat foglalja össze.) A módosítás során a rendszer elemeinek fejlesztési szükségletének igénye nem fogalmazódott meg, a szükséges fejlesztési javaslatokat a hatályos terv megfelelően fogalmazta meg. 2.2.2. Zöldfelületi ellátottság alakulása A város zöldfelületi ellátottsági mutatóinak alakulására a tervezett módosítások nincsenek hatással, mivel a módosítások során új jelentősebb zöldfelületi kijelölés, illetve jelentősebb kijelölt zöldfelületek megszüntetése nem történik. A kisebb módosítások zöldfelületi egyenlege megközelítően nulla. A zöldfelületi kategóriákon belül tervezett egyes változtatások az ellátottságra nincsnek hatással. A módosítás, a hatályban levő tervvel összehangban a zöldfelületek minőségi fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, amely közvetve ellátottságot javító hatássokat eredményezhet, a felületek mennyiségi változása nélkül is. 2.2.3. Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok Az ökológiai szempontból jelentőséggel bíró meglévő és kijelölt zöldfelületek védelmét a terv továbbra is biztosítja: a védettség alatt álló és/vagy ökológiai hálózathoz tartozó zöldfelületeket a módosítások nem érintik hátrányosan, a város meglévő és tervezett erdőterületei lényegileg a meglévő szerkezettel és lehatárolásokkal maradnak fenn, a kisebb változások ökológiai szempontból elhanyagolhatók, a települési szintű zöldterületek, valamint az egyéb közparkok és közkertek területei változatlanok maradnak, a város ökológiai rendszerének lényeges eleme a Duna folyam, amelynek a várossal való kapcsolata a hatályos tervben is szereplő előirányzatok szerint továbbra is biztosított. A módosítás, a hatályos tervvel összhangban, rendezési javaslatai és szabályozási előírásai közt is szerepelteti a beépítésre nem szánt területek szükséges zöldfelületi arányának biztosítását.


58


2016.

A terv törekszik az ökológiai folyosókhoz és az ökológiai hálózat egyéb elemeihez kapcsolódó területek beépítetlen és zöldfelületi jellegének fenntartására, erősítésére. A zöldfelületi rendszer ökológiai értéke és jelentősége a tervmódosítás eredményeképpen nem csökken. 3.

KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK

3.1.

KÖZÚTI HÁLÓZATI KAPCSOLATOK

3.2. Főbb közlekedési csomópontok 3.3. Belső úthálózat Országos közutak Vác térségét érintő gyorsforgalmi úthálózati fejlesztések: - az M2(2/A) sz- főút autóúttá bővítése a Kosdi csomópontig baloldali (a város felőli oldalon), míg attól az Északi csomópontig jobboldali útpályaépítéssel tervezett, valamint - az északi csomóponttól az M2(2/A) továbbépítése gyorsforgalmi útként Országos főutak: - A - 2 számú és a 12 számú utak a jelenlegi nyomvonalon maradnak. - Tervezett új útvonal a Váci Duna-híd – Gödöllő irányú főút Országos mellékutak - A 2104 jelű Vác-Gödöllő, annak módosított nyomvonala a vasútvonalak különszintű keresztezésével - A 2106 jelű Rádi ök. út – Deákvári fasor a jelenlegi nyomvonalon marad - A 21117 jelű Kosdi bekötő út (Kosdi út-Honvéd utca) - 12303 jelű Barabás utca – Liszt Ferenc sétány (komp) - A 21113 jelű Vácduka bekötő út - 21319 jelű vasutállomáshoz vezető út Települési utak Települési gyűjtő utak: - Ráci út - Gombási út, - a tervezett Gombási csomópont felől – egyrészt a Lehár Ferenc utcára leágazva, másrészt a megszűnt laktanya északi oldalán tervezett út, a Szent Mihály-hegy keleti oldalán visszatérve a Hóman Bálint útra, tervezett különszintben keresztezve a vasutat - Pap Béla út - Dózsa György út – Köztársaság út –Szent János utca - A déli iparterületet keletről feltáró út a Szent László út és a Gödöllői 2104 jelű út között, valamint azt a tervezett Duna-hídhoz vezető útra - Budapesti főút – Köztársaság út, a Március 15. téren áthaladva csillapított forgalmú kialakítással, illetve a Pap Béla utcán túl a Németh László utca, és annak tervezett összekötése az Építők útjával a 2-es útig - Ady Endre sétány – József Attila sétány és a folytatásában tervezett, a Budapesti főútra visszakötő út a Duna-parton csillapított forgalmú kialakítással - Petróczy utca – Konstantin tér – Báthori utca - Szent János utca – Zrínyi utca – Naszály út – Újhegyi út – Ambró utca - Telep utca - A Papvölgyet, Altány-dűlőt, és Bácska-dűlőt, valamint a Törökhegyet és a kórház környékét feltáró utak - A Szent Mihály-hegy távlati lakóterület-fejlesztéséhez a terület északi részén tervezett út visszakötve a Huszár utcai átjáróba, illetve ezen út összekötése a DDC átjárón keresztül a 2-es útra. A déli területen a Szent László út (2 számú út) és az iparterület között - Új gyűjtőút kiépítése a vasútvonallal párhuzamosan a déli vállalkozási és ipari területek mentén kiépülő főútra, a Gödöllői úttól a „Forte”-terület széle mentén haladva a vasútvonallal, a Rádi útra történő csatlakozással és ennek folytatása a Rádi úttól tömbfeltárással - a vasút és a Tungsram között Törzsszám: 1069 2016. május File: Vác_TSZT_alátámasztó.doc

59


2016.

haladva, a Honvéd utcát külön szintben keresztezve a vasúttal párhuzamosan a Naszály útig, majd onnan ismét a vasúttal párhuzamosan haladva a Vöröskereszt sort érintve a Hóman Bálint útig - Az Avar utca a Vám útra kapcsolódva - Új gyűjtőút a Deákvár-Törökhegy irányában a Gödöllői (2104 jelű) útig Különszintű kereszteződések Tervezett különszintű közúti-vasúti kereszteződések: - A Hóman Bálint út vonalán - A Rádi úton (2106 j út) - A Gödöllői úton (2104 j. út) Tervezett különszintű közúti csomópontok: - a Gombási csomópont az M2(2/A) úton (a tervezett gyorsforgalmi úton) Tervezett forgalomcsillapított övezetek: - a Rádi út – Honvéd utca – vasútvonal – Luxemburg utcák által határolt terület - az Ambró Ferenc utca – Sövény utca - Berkes András utca – Bimbó utca által határolt terület - a Gombási út – Szélső sor - a volt laktanya által határolt terület - a Dr. Csányi László krt. – Rádi út – Magyar utca – Damjanich János utca – Nagymező utcák által határolt terület - a Tabán városrész (a Köztársaság út – Barabás Miklós utca – Liszt Ferenc sétány – Eszterházy Károly utca által határolt terület) A közutak tervezési osztályba sorolása 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

M2 autóút K.II.A. A 12. sz. főút: K.IV.A. A 2. sz. út külterületi szakasza K.III., belterületi szakasza B.III.b.D. Tahitótfalu – Vác – Gödöllő főút K.IV.A. Az országos mellékúthálózat útjai: külterületen K.V.A., belterületen B.IV.c.B. A települési főutak: B.IV.c.B. A gyűjtőutak: B.V.c.B. A kiszolgáló utak: B.VI.d.

3.4.

KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS

Vasúti közlekedés A 70. számú vasútvonal. Vác vasútállomás korszerűsítése megtörtént, a Vác – Szob szakasz felújítása keretében tervezett északi vasúti megálló a Huszár utcai átjáró térségében A 71. számú veresegyházi vasútvonal ívkorrekciója a 2104 jelű út különszintű keresztezésénél Autóbuszközlekedés A helyközi és helyi autóbuszpályaudvar a vasútállomás közelébe helyezendő el, intermodális csomópont kialakításával, a helyi autóbuszvonalak számára szükséges külső fordulóknak helyet kell biztosítani. Légi közlekedés A meglevő, kórház melletti helikopter-leszálló hely megtartandó, áthelyezendő a kórház területére a sürgősségi ellátás bejáratához. Vizi közlekedés A magyarországi Duna-szakasz víziközlekedésének fejlesztésével párhuzamosan Vác közigazgatási területén is biztosítani kell az igényeknek megfelelő személy- és teherszállítási kikötési pontokat, különösen a Dunakanyari idegenforgalmi fejlesztésekből fakadó igényekre.


60

VÁC VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 3.5.

2016.

KERÉKPÁROS ÉS GYALOGOS KÖZLEKEDÉS

Kerékpáros közlekedés: - Az országos kerékpárút törzshálózat Vácot érintő része a „Felső-Dunamente kerékpárút (6 jelű Euro VeloR)” néven: Pilismarót-Szob-Nagymaros-Verőce-Vác-Göd-Dunakeszi-Budapest - A Vác-Gödöllő-Gyöngyös regionális kerékpárút - A Vác-Hatvan regionális kerékpárút - A városi kerékpárúthálózat és B+R a Közlekedési Koncepció szerint Gyalogos közlekedés: - A rév és a vasútállomás között gyalogos utca alakítandó ki a tömegközlekedés kiváltásának megoldásával (a 21319 jelű állomáshoz vezető út kategóriájának megszűnése feltétével) 3.6.

GÉPJÁRMŰ ELHELYEZÉS, PARKOLÁS

Parkolás: - Többszintes parkológarázsok a volt „Senior” tömb átépítésénél

4.

KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK

Vácon a vízi- (ivóvíz, szennyvíz, csapadékvíz), az energiaközművek (villamos-, hőenergia), valamint az elektronikus hírközlés (távbeszélő hálózat, mobil távközlés, telekommunikáció) kiépülésre kerültek. A városban a vízi-közművek kiépítettsége vízellátásnál közel 100%-os, a szennyvízcsatornázás tekintetében 90-95 %/, míg az energiaközműnél, a gázellátásnál és villamosenergia-ellátásnál 100 %osra vehető. A leggyorsabban fejlődő hírközlés vezetékes illetve vezeték nélküli rendszerei összességében teljes ellátottságúnak tekinthető. A közművek közül a csapadékcsatornázás kíván az elkövetkezendőkben jelentősebb fejlesztéseket, mivel a burkolt utak mentén nem mindig valósult meg a vízelvezetés rendszere, pedig az alapkövetelménynek kell tekinteni. Mint látható a közműellátás mennyiségi oldala megvalósításra került a városban. A közműfejlesztések a továbbiakban a minőségi igények kielégítése felé kell, hogy irányuljanak. A városban a közműellátásnál a következő években a minőségi követelmények – a földkábeles elektromos és hírközlő vezetékek, zárt csapadékcsatorna rendszerek - teljesítésére kell fordítani a fő hangsúlyt. A közműhálózatok minőségi követelményeinek teljesítését a rekonstrukciók során lehet gazdaságosan, az útrekonstrukciókkal összekötve végrehajtani. A városban továbbra is a lakóterületi, a nem zavaró gazdasági funkciójú, beépítések iránti igények jelentik az új beépítés-fejlesztéseket, területfelhasználás módosításokat, amelyek nem igényelnek jelentősebb közműfejlesztési feladatokat. Az új beépítés-fejlesztések mellett továbbra sem szabad figyelmen kívül hagyni, a régi közművezetékek – vízellátás, csatornázás – rekonstrukcióját, valamint a kertvárosi területek még ki nem épült szennyvízelvezetését, csapadékcsatornázását. 4.1. VIZIKÖZMŰVEK 4.1.1. vízellátás Vác város közműves vízellátását a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt biztosítja. A város vízellátása 100 %-osnak tekinthető. A víztermelés vízbázisok kapacitását a DMRV Zrt. adatszolgáltatása alapján adjuk meg.


61


2016.

Vízbázisok kapacitása, kitermelhető víz elméleti mennyisége: Vác, Buki-szigeti vízbázis kapacitása, kitermelhető víz elméleti mennyisége: 8 000-10 000 m3/év (Duna vízállástól függően). Jelenleg engedélyezett kitermelhető víz mennyiség: 880 000 m3/év, visszainjektált vízmennyiség: 180 000 m3/év. Hidrogeológiai védőidomot, védőterületet kijelölő határozat: KTVF 44856-1/2013. Vác, FORTE és Deli Vízbázisok kapacitása, kitermelhető víz elméleti mennyisége: 20 000-24 000 m3/év (Duna vízállástól függően). Vác, FORTE Vízbázis: jelenleg elhanyagolható mértékű ipari víztermelés folyik. Vác, Déli Vízbázis: tartalék ivóvízbázis (1981 óta üzemen kívül), üzembe helyezés teljes rekonstrukciót igényel. Vác városának szolgáltatott ivóvíz mennyiség:  Lakossági: 1 138 925 m3/év  Gazdálkodó szervezetek: 829 001 m 3/év  Intézmények: 4 389 m 3/év Vác település a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekvő település, „a felszín alatti vizek védelméről” alkotott 219/2004. (VII. 21.) számú Korm. rendelet 2. számú melléklete, valamint „a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján. Vác város vízellátó hálózata körvezetékes formában épült ki. A fővezetékek DN 400, DN 300, DN 250 mm-es átmérőkkel épültek ki. A városközpontban több helyen, valamint a fővezetékek régi építésű, anyaguk általában nem korszerű, azbesztcement, mely koránál fogva is meghibásodásra, mai útterhelések mellett csőtörésre hajlamosak. Közmű-rekonstrukciók során korszerű KPE, göv csövekre kell átépíteni. Az új beépítéseknél a vízellátó hálózat a korszerűnek számító, előbbi időszakban KMPVC, majd KPE csövekből épülnek. Vácon 1928-tól van vezetékes ivóvízellátás, ami később egy regionális vízellátó rendszer részévé vált. A város ivóvízhálózata három helyről kapja a vizet:  a verőcei és Buki-szigeti vízbázisról illetve  a fővárostól vesz át, ezért az elmondható, hogy vízkészlet szempontjából egyik legbiztonságosabb a rendszernek tekinthető, mintha csak egy vízbázis lenne (természetesen vízátadás is van Vácról). A klímaváltozás okozta csapadék-viszonyok kihatnak a Duna vízállására, amely jelentősen befolyásolja a vízkitermelés minőségét. Magas vízállásnál jobb vízminőség viszont a baktériumok száma megnő. Az alacsony vízállás vízkitermelés mennyiségi problémákat okozhat, de ez nem jellemző. A romló vízminőség következménye a megfelelő vízkezelési technológia alkalmazása, amely magas beruházási és üzemeltetési költséggel jár, ami tovább drágítja a víz díját. Fontos a vízbázisok folyamatos monitorozása, hogy figyelemmel lehessen kísérni a vizek minőségét, illetve ha bármilyen szennyezés éri a vízbázist azonnal be lehessen avatkozni. Vácon ivóvízként a talajvíz nem használható, mert nitráttal (NO3-al) szennyezett (több kútból vett mintavétel bizonyítja). A NO3 szennyezettség okai:  a közműves vízellátást nem követte - kivétel a városközponti területek - azonnal a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése,  a lakosság a szennyvízcsatorna kiépülése előtt a talajba, felhagyott kutakba vagy rosszul megépített szennyvízszikkasztó aknákba szikkasztotta a szennyvizet. Az ivóvízigények csökkentésének lehetőségével a napi 125 l/fő∙d átlagos fajlagos napi ivóvízigény 3035 l/fő∙d-al csökkenthető (víztakarékos WC-vel, fojtással kialakított vízcsappal, önzáró szeleppel, mosó-, illetve öblítő gépekkel és takarékos magatartással), 90 -100 l/fő,d-re. Az ivóvíz-felhasználás Törzsszám: 1069 2016. május File: Vác_TSZT_alátámasztó.doc

62


2016.

(90 l/fő∙d) tovább csökkentési Az ivóvíz-felhasználás (90 l/fő∙d) tovább csökkentési lehetősége a csapadékvíz felhasználás lehet. A beépítés-fejlesztésekhez, ahol új közterület kerül kiszabályozásra csak közüzemi hálózattal lehet a vízellátást biztosítani. A városközpontban az azbeszt cement anyagú vezetékek cseréjével kell számolni rekonstrukciók esetén, illetve a régi szintén azbesztcement anyagú fő-, és elosztóvezetékek rekonstrukciójával kell számolni, és korszerűi KPE, vagy göv csövekre kell átépíteni. A jelentősebb iparterületek kommunális és tűzi-vízigényének biztosítása érdekében DN 150, DN 200 m-es KPE gerincvezetékekkel. A város vízellátásánál víz bázis, víztározás és vízminőség szempontjából továbbra is megfelelő mennyiségben és minőségben áll rendelkezésre. 4.1.2. Szennyvízelvezetés Vác város szennyvízelvezetését és tisztítását a Duna Menti Regionális Vízművek Zrt. (DMRV Zrt.) végzi. a szennyvíz-elvezetés szinte az egész városban megvalósult. A szennyvíztisztító-telep Vác város déli részén a 2. sz. főút és a Duna közötti területen helyezkedik el a Duna bal partján. A tisztított szennyvíz befogadója a Duna 1 677 fkm szelvénye, sodorvonali bevezetéssel. A telep regionális feladatokat lát el, ezért Vácon kívül még tíz település szennyvizét tisztítja. A város ipari szennyvizeit is fogadja a telep. Az ipari kibocsátók megfelelő előtisztítás után engedik be a közcsatornába a szennyvizet, majd közcsatornán keresztül kerül a szennyvíztisztítótelepre. A regionális rendszerhez tartozó települések csatornahálózata „elvileg” elválasztott rendszerű (csapadékvíz nem terhelheti a telepet). Néhány utcában azonban még előfordul a csapadék csatorna és a szennyvízcsatorna keveredése illetve az illegális rákötések, amik jelentősen megnövelik a telep terhelését. Vác szennyvízcsatorna hálózatának a befogadója a Váci szennyvíztisztító telep, mely biztosítja a keletkező szennyvizek fogadását és tisztítását. A tehermentesítés érdekében nagy jelentőségű a város csapadékvíz-gazdálkodásának bevezetése még annak ellenére is, hogy a szennyvíz- és csapadékvíz-hálózat elválasztott. A szennyvízelvezető-hálózatot a szennyvizeken kívül az alábbi tényezők terhelik:  idegenvíz a magas talajvízállás miatt (infiltráció),  szabálytalan csapadékvíz bekötések az ingatlanokról. Vác város település ellátását biztosító szennyvízcsatorna hálózatra rá nem kötött ingatlanok házi bekötésének megvalósítását szorgalmazni kell. Ez az elmúlt időben pozitív irányt mutat. El kell készíttetni a gazdaságosan nem csatornázható területeken a Települési Szennyvíz Programot annak érdekében, hogy ahol a talajvízállás is lehetővé teszi az egyedi biológiai szennyvízkezelés után a szennyvízelhelyezést beszivárogtatással lehessen megoldani. A többletvizek az energiafelhasználást is növelik a telepen és az átemelő létesítményeknél. Az energiafelhasználás mérséklése a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok emissziójának csökkentését eredményezi, és ez által, mérsékelni lehet a lakossági szennyvízdíj árat is. A szürke szennyvizek szétválasztásával további energiafelhasználás csökkenthető, mert kevesebb szennyvízhozamot kell elszállítani. Az elválasztott rendszer ellenére a hazai műszaki kultúra, és gazdasági okok azt eredményezik, hogy a szennyvízcsatornákban és így a szennyvíztisztító telepen jelentős idegenvíz hozzáfolyás keletkezik. Ez a körülmény nagy csapadékok esetén a szennyvíztisztító telepen komoly technológiai problémákat okozhatnak. Ebből következik, hogy az elválasztott rendszerű szennyvízcsatornából a telepre érkező hozam egyértelműen függ a csapadék intenzitásától. Az idegenvizek lehető legnagyobb mértékű csökkentése az alábbi módszerekkel érhető el:  szennyvízcsatornák és aknák tömítetlenségeinek kiküszöbölésével,


63


2016.

 a telkek drén rendszereinek lekapcsolása a köz-, illetve becsatlakozó csatornákról,  épületek és utcai víznyelők csatornákra való illegális bekötéseinek megszüntetésével,  az elválasztott rendszer csapadékvíz-csatornájából a szennyvízcsatornába vezető túlfolyók lezárásával illetve,  a patakok, árkok és források leválasztása a csatornahálózatról. Szükséges az idegenvizek teljes körű megfigyelése, vizsgálata (pl.: szennyvíztisztító telepen hozamérésekkel, víz-zárósági vizsgálatokkal a hálózaton stb.). A műszaki vizsgálatok mellett, nagyon fontos lenne a hatósági, önkormányzati segítség az üzemeltető részére, mivel városi érdek, hogy minél gazdaságosabban tudjon üzemelni a szennyvízelvezetés és tisztítás egységes rendszer. Zárt tározóval-szippantással megadott ingatlanok száma: A településen lévő vízbekötéssel rendelkező, de nem csatornázott fogyasztók száma: 1616 db, mely jelentősnek tekinthető. Feltétlen foglalkozni kell a már jelzett egyedi biológiai szennyvízkezelés utáni ahol a talajvízállás is lehetővé teszi - szivárogtatással megoldható a szennyvízelhelyezést. Szennyvíztisztító-telep kapacitása: A szennyvíztisztító-telep Vác város déli részén a 2. sz. főút és a Duna közötti területen helyezkedik el a Duna bal partján. A tisztított szennyvíz befogadója a Duna 1667 fkm szelvénye, sodorvonali bevezetéssel. A telep regionális feladatokat lát el, feladata Vác, Sződliget, Kosd, Szendehely, Verőse, Kismaros, Szokolya, Nagymaros, Visegrád, Dömös, Pilismarót települések csatornázott területein keletkező összegyűjtött és átemelt szennyvizeinek a fogadása, mechanikai, biológiai és III. fokozatú tisztítása. A technológiai folyamat során keletkező iszapok kezelése, stabilizálása, víztelenítése. Szennyvíztisztító telepre érkező szennyvízmennyiségek:

2014

Telepre érkező mért elfolyó tisztított szennyvíz mennyiség:

3 469 ezer m3

átlagos napi szennyvízmennyiség

9 507 m3/d

Szolgáltatott szennyvíz (ezer m3): lakosság

989 985

gazdálkodó

703 375

intézmény

4 059

összesen

1 697 419

Védőtávolság: A KTVF: 375-12/2009. módosítással érvényes vízjogi üzemeltetési engedélybe a 253/1997, (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) függelékére való hivatkozással került megállapításra a Váci szennyvíztisztítótelep védőtávolsága, mely számszerűen 300 m. 4.1.3. Csapadékvíz-elvezetés Vác város csapadék elvezetéséről a település területén vegyes rendszerű elvezető hálózat gondoskodik. Részét képezik a kisvízfolyások, árkok, valamint elsősorban a városközpont területén található zárt csapadékvíz csatornák. A klímaváltozás vonatkozásában a legérintettebb viziközmű a csapadékvíz-elvezetés, azaz nagy hangsúly helyeződik a csapadékvíz-gazdálkodásra. A csapadékvíz mennyisége összességében csökkeni fog a jövőben az aszályos nyarak miatt, azonban egy-egy csapadékesemény nagyobb intenzitással jelentkezik. Ezek a heves záporok, zivatarok hosszabb idejű mértékadó terhelést eredményeznek a csapadékvíz elvezetésben, ugyanakkor a száraz időszakok vízpótlására a tárolás, a vízvisszatartás válik szükségessé. A tárolás megoldásai: Törzsszám: 1069 2016. május File: Vác_TSZT_alátámasztó.doc

64


2016.

 csapadékvíz-elvezető rendszeren (átfolyásos),  túlfolyásos vagy,  ülepítő típusú tárolók (befogadóba vezetés előtt célszerű elhelyezni a hordalék visszatartása miatt),  zöldterületekre vezetés (javítja a mikroklímát),  tetővizek tárolása telken belüli (pincében, földben vasbeton, műanyag tartályok) un. „in situ” csapadéktárolókkal. A burkolt felületeken, például parkolóknál, célszerű szivárgó burkolatokat alkalmazni, továbbá a járdaszigetek, vasúti pályák zöldterületként való kialakításával csökkenteni lehet a lefolyó csapadékvizet, zöldtetők és zöldfalak kiépítésével pedig növelni lehet a párologtatást, a levezetendő csapadékhozam így mérsékelhetővé válik. Nagy jelentősége van annak, hogy a külterületről érkező csapadékvizeket távol tartsuk a belterületi csapadékvíz-elvezető hálózattól ugyanis így megelőzzük a további terheléseket és az estleges károkat. A burkolt útfelületek elterjedésével a nyílt árkos csapadékvíz-elvezetést felváltotta a zárt csapadékcsatorna-hálózat melynek hossza: 85 km. Elvétve azért még találhatók a városban nyílt árkos csapadékíz-elvezetők. A csapadékvíz-hálózat az önkormányzat tulajdonában van és a Váci Városfejlesztő Kft. végzi a fenntartását, üzemeltetését. A csapadékcsatornára a városban számos magánszemély és ipari egység kötött rá, mivel nem volt más lehetőség a szennyvíz elvezetésére. Ennek köszönhetően a csapadékcsatornák egy része szennyvizet is szállít. A város csapadékcsatorna-hálózata a Dunába, illetve a Gombás-patakba torkollik, a szállított csapadékvíz szennyezettebb a megengedett határértékeknél, ezért az önkormányzat évenként milliós nagyságrendű csatornabírságot fizet. Ennek oka egyrészt, hogy a város területein még mindig nem sikerült a múlt hagyatékaként jelenlévő szennyvíz és csapadékvíz elvezetését teljesen szétválasztani, másrészt még számos ipari egység ereszti illegálisan szennyvizét a csapadékcsatornába. A szennyezők felkutatására program készült, melynek alapján évről évre újabb területeket térképez fel a város (Kristóf K., Bíró Gy. 2003). Vác legnagyobb része enyhén lejtős – pl. a Deákvár és a Belváros között kb. 20 méteres szintkülönbség van –, ami nagy esőzésekkor figyelemre méltó különbség, ugyanis gyors áradások „flash flow” alakulhatnak ki, például egy felhőszakadáskor a csapadékvíz hálózat túlterheltté válik, és nem bírja elvezetni a lehullott csapadék mennyiséget. A nagymértékű csapadék megnöveli a szennyvíz- és csatornarendszerek terhelését. Az elvezetendő csapadékvíz mennyiségek döntően a város igazgatási területén keletkeznek, a kiépített csapadékvízelvezető árkok, csatornák megfelelő karbantartása, műszaki felújítása fontos. A ritkábban előforduló nagy csapadékok esetén a jelenlegi csapadékvíz elvezető rendszer nem képes maradéktalanul teljesíteni a feladatát, tehát a jelenlegi csapadékvíz-elvezető rendszer nem kielégítő színvonalú. A város azon területein ahol vízelvezetés hiányában a víz az úttesten, vagy annak szegélyén folyik, jelentős hordalékot szállítva magával. További fejlesztési célok a már kiépült úthálózat fejlesztése a csapadékvíz-elvezetés megoldásával. Nagyobb intenzitású eső esetén a felszínről lefolyó vizet az elvezetésére szolgáló hulladékfogó rácsokon összegyűlt hordaléka akadályozza meg, így a felszínen összegyűlő víz más lefolyási utat találhat. Megoldásként a rácsok fokszámának ritkítását alkalmazták. A városi csapadékvíz-elvezető hálózat folyamatos karbantartása, fejlesztése és a kritikusnak számító pontok átépítése. Az utóbbi években egyre szélsőség csapadékmennyiséget a városi csatornahálózat nehezen képes kezelni. Az Önkormányzat meghatározta a beavatkozási területeket. A szűk eldugult átereszek miatt az összegyűjtött esővíz nem képes továbbhaladni és visszaduzzadva veszélyezteti a szomszédos ingatlanokat. Itt megjegyzendő, hogy csőátereszek átmérője minimum 40 cm-esnek kell lenni.


65


2016.

Az időjárási viszonyok egyre szélsőségesebbé válásával problémát jelent a megfelelő felszíni vízelvezetés. A város felszíni vízelvezetésére a rendezettség jellemző a vízfolyások tekintetében, ahol gyakorlatilag megkezdődött a csapadékvíz-gazdálkodás. Erre igen jó példa a Gombás patakon kialakított záportározó. A mesterséges csapadékvíz-elvezetés részben hiányzik a város kertvárosi területrészein. A meglévő vízelvezető árkok folyamatos karbantartása továbbra is feladat. A csapadékvíz okozta terhelések csökkentésére megalapozott intézkedési terv létrehozása szükséges. A csapadékvíz-elvezetés megoldatlansága a szennyvízcsatornázást és tisztítást is kedvezőtlenül befolyásolja. Az előzőek alapján fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az ingatlanokon belül – lakó-, település vegyes és gazdasági területeknél egyaránt - a tetőfelületeken összegyülekező csapadékvizeket zárt tározóban javasoljuk összegyűjteni, hogy zápor esetén ne terhelje közvetlenül az út vízelvezető rendszerét. Az útrekonstrukciók esetén Vt terület-felhasználású beépítéseknél a nyílt árokhálózatokat zárt felszínközeli csapadék csatornákká javasoljuk átépíteni a közterület gazdálkodás - zöldterület és parkoló kialakítás – és üzemeltetés érdekében. 4.1.4 Árvízvédelem Vác település Budapesttől északra mintegy 34 km-re helyezkedik el a Duna folyam 1674+49901685+100 fkm szelvényeinek magasságában. A várost jelenleg I. rendű árvízvédelmi mű védi a levonuló árvizektől. 2015. II. félévében kerül kihirdetésre a Duna folyam ezen szakaszára vonatkozó, a 83/2014. (III. 14.) Kormányrendelet előírásai alapján készülő nagyvízi mederkezelési terv, mely részletes információkat fog szolgáltatni az ingatlanok nagyvízi mederrel való érintettségéről, valamint az érintett ingatlanok beépíthetőségéről és követelményeiről. A MÁSZ értékeket a rendelet a folyók mértékadó árvízszintjéről szóló 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet tartalmazza, a legnagyobb vízszint (LNV) térséghez tartozó paraméterei az alábbiak: 1 673+500 fkm-nél – LNV2013: 105,86 mBf 1 675+000 fkm-nél – LNV2013: 105,91 mBf 1 676+000 fkm-nél – LNV2013: 105,93 mBf 1 677+000 fkm-nél – LNV2013: 105,94 mBf 1 678+000 fkm-nél – LNV2013: 105,94 mBf 1 679+000 fkm-nél – LNV2013: 106,01 mBf 1 679+500 fkm-nél – LNV2013: 106,15 mBf 1 681+500 fkm-nél – LNV2013: 106,31 mBf 1 682+500 fkm-nél – LNV2013: 105,40 mBf 1 685+000 fkm-nél – LNV2013: 106,49 mBf El kell készíteni a felszíni vízrendezési tervet. A felszíni vizeket a befogadóig el kell vezetni. A befogadó vízfolyás, befogadó képességét ellenőrizni kell és amennyiben nem megfelelő, a rendezését be kel tervezni. Amennyiben a befogadó vízfolyás a beépítésből származó többletvizek befogadására nem képes, a beépítésre kerülő területen belül meg kell oldani a többlet csapadékvíz időszakos tározását. A Gombás-patak mentén 6-6 m-es, a Felső-Gombás-patak mentén 3-3 m parti sáv nem építhető be, valamint a partéltől számított 6-6 m (Gombás-patak), illetve 3-3 (Felső-Gombás-patak) távolságon belül építményt, fát, kerítést, bármilyen a fenntartást, esetleges védekezést akadályozó létesítményt elhelyezni tilos.


66


4.2.

2016.

ENERGIAELLÁTÁS

4.2.1. Villamos energia ellátás

Nagy-, és középfeszültségű hálózatok Vác városát és annak közvetlen környékét a város északi oldalán üzemelő VÁC 120/35/20 kV-os táppont látja el. A belváros megtáplálása a VÁC ÉSZAK 35/10 kV-os és a VÁC DÉL 35/10 kV-os városi transzformátorállomásokon keresztül történik, míg a külterületek ellátásában részt vesz a SZŐD 120/20 kV-os táppont is. A belvárosi fogyasztói kört jelenleg alapvetően 10 kV-os kábelhálózat, míg a peremvidékek fogyasztóit 20 kV-os szabadvezetéki hálózat táplálja. Az elmúlt évekre nézve a várost érintő legjelentősebb fejlesztés a VÁC alállomás 2006-2008. közötti teljes felújítása volt. A szabadtéri 120 kV-os berendezés megújulása mellett az elavult beltéri 35 kV-os és 20 kV-os elosztó-berendezések épültek át korszerű, két gyűjtősínes kapcsoló-berendezések formájában az üzembiztonság és a rendelkezésre állás növelése céljából, továbbá előkészítvén a városi kábelhálózat 20 kV-ra történő áttérítését, új, 40 MVA-es 120/20 kV-os kisveszteségű, zajszegény gép került telepítésre a rekonstrukció során. A vizsgált időszakban SZŐD alállomásban a folyamatosan növekedő terhelés mellett az üzembiztonság és a rendelkezésre állás növelése céljából, valamint a váci városi kábelhálózat 20 kVra történő tervezett áttérítésének figyelembevételével beépült a második 40 MVA-es 120/20 kV-os nagytranszformátor. A hálózati munkák súlyát az elosztóhálózatra kívánják áthelyezni az öregedő 10 kV-os városi kábelhálózat és kapcsolódó elosztó-hálózati állomási technológiák 20 kV-ra történő áttérítésével, kábelcserékkel és állomáscserékkel. Ezért a következő öt éven belül a város középfeszültségű hálózatának jelentős része átépítésre kerül. Ezen jelentős fejlesztéssel a hálózatunk Vác várost ellátó szakasza hosszútávon fenntartható lesz, biztosítva lesznek az energiaigények kiszolgálása és hasonlóan nagy újabb beavatkozásra nem lesz szükség. A korábbiakban is problémát okozott a HÉSZ-ben lévő szabályozás, hogy csak föld-alatti berendezés telepíthető. Az előbb említett nagy-beruházás sem valósítható meg, ha az állomások cseréjét nem engedélyezik BHTR vagy hasonló föld feletti transzformátor állomás típusra. Fenti rendszerszintű fejlesztés mentén a VÁC ÉSZAK és VÁC DÉL városi transzformátorállomásokat megszüntetik. VÁC DÉL állomás helyén egy minimális helyigényű, korszerű, telemechanizált és távműködtethető 20 kV-os kapcsolóállomást terveznek létesíteni.

Kis-, és közvilágítás Vácon a kis és közvilágítású hálózat lég és földkábeles kialakítású. Az ellátás 100 %-osnak tekinthető. Az új beépítési területeken a kis és középfeszültségű hálózatokat belterületen földkábeles, míg külterületen, tanyák ellátásánál légkábeles formában kell kiépíteni. A közvilágítás a település nagy részén fejlesztésre szorul. A Város Önkormányzata a pályázat révén az elkövetkezendő időszakban a fényforrások rekonstrukcióját hajtja végre. A 3 569 db közvilágítási lámpatestből a még hátralévő 441 db higanygőz fényforrású lámpatestet korszerű, energiatakarékos és visszaszabályozós elektronikus előtéttel ellátott nátrium fényforrású lámpatestre cseréli a fent nevezett projekt keretében. A korszerűsítés 85 utcát érintett a város kül-, és belterületén. A projekt megvalósításának célja egyrészt a villamos energia felhasználás és ez által a költségek visszafogása, másrészt a CO² kibocsátás csökkentése alap energiahordozó megtakarítás révén nemzetgazdasági szinten.


67


2016.

4.2.2. Gázenergia ellátás Vác városában a hő-ellátás – főzés, fűtés, meleg-víz előállítás – nagyrészt vezetékes földgázellátással történik. Vác város földgáz-ellátása teljesnek tekinthető. Az ingatlanok kis hányadának hőenergia ellátásánál még mindig jelen van a palackos PB-gáz, villamos-energia illetve hagyományos tüzelőanyag. Vác város gázhálózatának üzemeltetője a TIGÁZ Zrt. Vác elosztási területén TIGÁZ-DSO Kft az alábbi elosztott mennyiségeket tartja nyilván: Elosztott mennyiség (m 3) Év

Lakossági

Nem lakossági

2004.

15 451 314

39 559 083

2009.

13 831 513

35 365 575

2014.

10 353 476

15 663 483

Vác város gázellátása 6/3 bar-os gázfogadókon és nyomásszabályozókon keresztül a közép és kisnyomású hálózatokon történik. A lakótelep jellegű többszintes épületek és egyes intézmények hőszükségletét biztosító kazánházak földgáz energiahordozóval üzemelnek. A város gázhálózatának üzemeltetője a TIGÁZ Zrt. 4.2.3 Távhőellátás Vác város távhőellátó rendszerét a Váci Távhő Kft üzemelteti. A távhőellátó rendszer fogyasztási adatai az alábbi táblázatban láthatók: Értékesített hőmennyiség

Fogyasztók száma

1999

160 350

GJ

2 871

2004

145 178

GJ

2 850

2009

111 133

GJ

2 805

2014

94 986

GJ

2 799

A város távhő-ellátó rendszerében megvalósult fejlesztések a Váci Távhő Kft szolgáltatási területén 2007-2014 között a következők voltak: ― Vásártéri fűtőmű központi keringető szivattyú cseréje ― Újhegyi úti kazánház időjárás függő automatikus szabályozás kiépítése ― Deákvári főút kazánház rekonstrukció ― Vásártéri fűtőmű keringető és nyomástartó szivattyú felújítás ― Szent István tér kazánjavítás ― Vásártéri fűtőmű kazánfelújítás ― Deákvári főút primer vezeték csere 70 nyfm hosszon ― Deákvári főút Tágulási vezeték csere 70 fm Váci Távhő Kft. Beruházási fejlesztési terve 2015-2019 közötti időszakra a következő: ― Elöregedett távfelügyeleti rendszer cseréje (Deákvári főút és Szent István tér) Törzsszám: 1069 2016. május File: Vác_TSZT_alátámasztó.doc

68


2016.

― Újhegyi úti kazánház korszerűsítése 1 db elöregedett, rossz hatásfokú Ygnis kazán cseréje új, korszerű Viessmann kazánra ― 34. sz. akna – Bölcsőde közötti 65 nyfm hosszúságú DN 80 mm átmérőjű fűtési vezeték pár és szerelvényeinek cseréje korszerű előszigetelt vezetékre ― 26. sz. akna – 1. számú akna közötti 73 nyfm hosszúságú DN 100 mm átmérőjű fűtési vezetékpár és szerelvényeinek cseréje korszerű előszigetelt vezetékre ― 10. sz. akna – 15. sz. akna közötti 237 nyfm hosszúságú DN 50 mm - DN 100 mm átmérő közötti vezetékszakaszok és szerelvényeinek cseréje korszerű előszigetelt vezetékre ― Váci Távhő Kft Vásártéri fűtőmű tartalékköri üzemelés kivitelezése.

4.3.

HÍRKÖZLÉS

4.3.1. Vezetékes elektronikus hálózat

Távbeszélő-hálózatok Vác város távbeszélő hálózati ellátását az INVITEL Szolgáltató Rt biztosítja. A váci fogyasztók 27-es hívószámon csatlakozhatnak az országos rendszerhez. A VÁCI Távközlési Központ kiinduló távközlési vezetékek a központi belterületen alépítményi és földkábeles hálózatokkal, míg a település többi részén földkábeles és kábeles kitáplálású, szigetelt légvezetékes hálózatokkal épültek ki. A távközlési légvezetékek vagy betongyámos faoszlopos, illetve a külső területeken a kisfeszültségű szabadvezeték hálózatok betonoszlopos tartószerkezetein kerültek elhelyezésre, az előfizetői csatlakozások ennek megfelelően föld- vagy légkábeles kivitelezéssel épültek ki. A távbeszélő hálózat a település nagy részén kiépült, az INVITEL Rt. térségben színvonalas szolgáltatást nyújt, igény esetén a távbeszélő hálózatokon keresztül vehető igénybe az Internet, email, Telefax és az adatátviteli szolgáltatások, az alközpont és a hálózatok jelentős tartalék kapacitással rendelkeznek. 4.3.2. Vezeték nélküli hírközlési építmények Vác város mobil távközlési ellátás szempontjából lefedettnek tekinthető. A város vonzáskörzetében a mobil távközlést szolgáló bázisállomások és adóberendezések üzemelnek. 4.3.3 Telekommunikáció A műsorszóró telekommunikációs adóállomások vételére egyedi, kisközösségi és nagyközösségi telekommunikációs hálózatok valósultak meg és épültek ki Vác város területén. A városban létesített kábeltelevíziós hálózatok, melyek a távközlési hálózatokkal együtt, velük azonos nyomvonalakon, alépítményekben és légkábeles tartószerkezeteken, illetve helyenként a kisfeszültségű szabadvezeték hálózatok tartóoszlopaira szerelten valósultak meg. Fenti rendszer lehetővé teszi előfizetői részére szinte valamennyi földi és műholdas sugárzású műsorszóró telekommunikációs adóállomás vételét, a választott programcsomagokkal kapcsolatos egyedi szerződésekben rögzítettek alapján.


69


2016.

4.4. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSA, KÖRNYEZETTUDATOS ENERGIAGAZDÁLKODÁS, EGYEDI KÖZMŰPÓTLÓK Megújuló energia jelenléte: Jelenleg egyedi napenergia-felhasználás jelent meg a városban a lakóépületeken látható napkollektor, vagy napelem. formájában. A megújuló energiák közül Vácott a napkollektorok alkalmazása jöhet leginkább szóba. Főleg közintézmények hő-ellátása biztosítató napelemes rendszerrel. Ezen fejlesztések a városban már megkezdődtek az egyik óvoda ellátásánál. Geotermikus energia A geotermikus energia felhasználása a városi energiahálózatban még nem jelent meg. Egyedi közműpótlókat - egyéni szennyvíztisztítókat – lehet alkalmazni ahol nincs csatorna. Az egyedi közműpótlók kiépítéséhez a Vízügyi Hatóság által engedélyezett rendszereket lehet alkalmazni.

KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK (a településrendezési javaslatok környezetvédelmi összefüggéseinek bemutatása, várható környezeti hatások, környezeti feltételek a föld, felszíni és felszín alatti vizek, levegőtisztaság-védelem, zaj- és rezgésterhelés, hulladékkezelés vonatkozásában)

Az alátámasztó tervjavaslatok, köztük a környezeti hatások becslése is, a megbízó által is kontrollált helyzetfeltáró, elemző és értékelő vizsgálatok alapján, valamint az igényelt módosítások várható környezeti hatásainak prognózisa, illetve az előbbiek összevetése alapján készült. Környezeti szempontból a terv alátámasztó munkarészei egyrészt szuverén módon vizsgálják a szakági (táji-, zöldfelületi-, természetvédelmi – ökológiai, környezetvédelmi) várható hatásokat, másrészt önálló környezeti vizsgálati eljárás keretében készülő környezeti értékelés dokumentáció is készül a tervhez. A környezetvédelem és alakítás fontosságát valamennyi tervelőzmény hangsúlyosan fogalmazza meg, de ennek ellenére Vác jelenleg nem rendelkezik elfogadott települési környezetvédelmi programmal. Ezen hiányosság megszüntetésére készül a város, tervei között szerepel környezetvédelmi programjának elkészítése. Ennek elkészítése azonban még nem indult meg, ezért adataira nem támaszkodhat a terv. A felülvizsgálat során áttekintett tervelőzmények közül a településrendezési terv (Urbanitás Kft. 2002. és módosítása) környezetvédelmi fejezete a legfőbb környezetvédelmi problémaként a gazdasági (ipari) területek és a város egyéb területfelhasználású területeinek viszonyát fogalmazza meg és ennek megfelelően állapítja meg a város környezetminőségét befolyásoló rendezési elveket, az alábbiak szerint: 1/ a város lakóterületeibe ékelődő gazdasági területek nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú, kereskedelmi, szolgáltató övezetekbe sorolandók azzal, hogy az ott folytatott tevékenység csak olyan lehet, amiből eredő környezeti terhelés a lakóterületre vonatkozó határértékeket nem haladja meg. Ennek érdekében a meglévő technológia korszerűsítendő, a zavaró hatás közömbösítendő. 2/ a megszűnő gazdasági létesítmények helyén települő kereskedelmi, szolgáltató terület is köteles teljesíteni a fenti kritériumokat. 3/ a meglévő, területileg felosztódó gazdasági területekre az üzemeltetési feltételek meghatározására, városrendezési követelményekre (városkép, gépkocsi-kiszolgálás stb.) részletes szabályozási, vagy telekalakítási tervek készítendők. 4/ a környezetét zavaró gazdasági (ipari) tevékenység csak a lakóterületektől megfelelő védőtávolság biztosításával, a déli városrész ipari területén folytatható.


70


2016.

5/ a gazdasági területek működését segítő vízi-közlekedési lehetőséget, köztük a DDC dunai kikötőkapcsolatát meg kell tartani, szükség esetén a szomszédos területhasználatok és a tágabb térség által elvárható környezeti normáknak megfelelően fejleszteni. A környezeti vizsgálatok eredményét összefoglalva megállapítható, hogy a fennálló környezetvédelmi konfliktusok és problémák száma és erőssége is jelentősen lecsökkent az utóbbi évtizedben, az ipari szerkezetváltás és az ipari technológia korszerűsítések (pl. DCC), valamint a közúti közlekedés hálózat fejlesztésének következtében (M2A út kiépítése és a belső városrészek forgalomszabályozása). Esősorban ezeknek köszönhetően csökkent nagyságrendekkel a város valaha szinte elviselhetetlen mértékű levegőszennyezettsége, valamint zaj- és rezgésterheltsége is. Ezeken a területeken napjainkban már nem az ipar, hanem a közlekedés tekinthető elsődleges forrásnak és a jövőben ennek környezetvédelmi szempontú fejlesztése válik elsődleges feladattá. Az időközben elkészült ITS (2015. HBH Consult. - PESTTERV Kft.) a fenti elvek fenntartása mellett szintén megállapítja, hogy napjainkban már elsődlegesen nem az ipari eredetű légszennyezés, hanem inkább a közúti közlekedésből eredő ártalmak, valamint a vízszennyezési veszélyek elsődlegesek a térségben. A zöldfelületi és ökológiai szakági tervfejezetek összefoglalói megállapítják, hogy a zöldfelületi rendszer ökológiai értéke és jelentősége a tervmódosítás eredményeképpen nem csökken. Ezt kiegészítve kijelenthető, hogy a tervmódosításoknak a táji- természeti és települési környezetre nincs hatásuk. A városi környezeti feltételek kedvezőek a települési környezetminőség javításához. E feltételeket nem befolyásolják számottevően a terv jelenlegi módosításai, amelyek környezeti szempontból jelentős hatással nem rendelkeznek.

HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA A 314/2012 (XI.8.) Korm. rendelet 9.§ (6) bekezdés alapján a jelen 6. fejezet összevonásra kerül az 1.2.1. sz. fejezettel.

SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ A szabályozás célja a dinamikusan változó települési igények lekövetése és építésjogi megalapozása a 2013.január 1-től hatályba lépett építésügyi jogszabályi környezetnek megfeleltetve. A szabályozás eszköze a fentieknek megfelelően átdolgozott és egységes szerkezetbe foglalt helyi építési szabályzat, valamint ennek ugyancsak egységes szerkezetbe foglalt szabályozási tervi melléklete. A szabályozási típusú módosítások különleges koncepcionális megalapozást nem igényeltek, mivel az eljárásban több kisebb részterület beépítésre szánt területi kategórián belüli szabályozási pontosítása merült fel igényként. A tervmódosítási igények egy része kizárólag a Helyi építési szabályzat előírásait érinti, a további módosítási igények a szabályzat és szabályozási tervi mellékletének módosítását, ezek az alábbiak:

BEÉPÍTÉSI TERV (a 7. melléklet szerint) Beépítési terv készítése a TSZT és HÉSz módosítási tervezési feladatok megoldásához nem szükséges, ezt a dokumentáció nem tartalmazza.


71


2016.

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS (környezeti vizsgálati kötelezettség esetén) A településrendezési terv módosításával kapcsolatban a 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet 4-5.§-ainak megfelelően az Önkormányzatnak az előírt tájékoztatás megadása után kikérte a környezet védelméért felelős szervek szakvéleményét a környezeti vizsgálat készítéséről, illetve tematikájáról. Környezeti szempontból a terv alátámasztó munkarészeinek szuverén módon készülő szakági (táji-, zöldfelületi-, természetvédelmi – ökológiai, környezetvédelmi) munkarészei mellett, önálló környezeti vizsgálati eljárás keretében készülő környezeti értékelés dokumentáció is készül a tervhez. A településrendezési terv módosításával kapcsolatban a 2/2005.(I.11.) Kormányrendelet 4-5.§-ainak megfelelően az Önkormányzat az előírt tájékoztatás megadása után döntött a környezeti vizsgálat lefolytatásáról, kikérte a környezet védelméért felelős szervek szakvéleményét a környezeti vizsgálat készítéséről, illetve annak tematikájáról. A tervezési és a környezeti vizsgálati folyamat integratív módon, párhuzamosan és egymást kiegészítve zajlik. A tervi és fejlesztési előzmények értékelése szerint az épített környezetet veszélyeztető tényezők között első helyen áll a lakóhelyi szuburbanizáció, amelynek eredményeként a beépítettség nő, csökkentve a zöldfelületek nagyságát, ezzel csökkentve a települések élhetőségét, fenntarthatóságát, a megfelelő tájhasználat kialakítását, a város vonzerejének megtartását. A Duna menti települések partszakaszain nagy a nyomás a lakóparkok kialakítására valamint tematikus parkok megtelepedésére. Vácott különösen értékes a Duna-part, melynek nemcsak a további beépítését kell elkerülni, hanem a terület tájrehabilitációja is szükséges. A szabad területek másik csoportját a rehabilitációs területek alkotják. Vácott ilyen a volt Forte és Masterpiece telep, valamint a volt Vágóhídhoz (Húsipar) tartozó területek, ugyancsak a rehabilitációs területekhez tartozik a volt híradós laktanya, mely a város tulajdonába került. Ezzel a témakörrel is foglalkozik a város Gazdasági programja /2011–2014./ is, „3./ megújítandó területek és környezet” c. fejezetében. Ez utóbbi területeket a „barnamezős területek rehabilitációjának igénye” címszó alatt foglalja össze (d. pont). Hasonló súllyal említi a városszépészeti és műszaki állagmegóvási problémákat, a történeti épületállomány állagromlását (a. pont), a lakótelepek felújítását (panelprogram: b. pont), a Főutca Főtér programban megújult a belvárosi területekből kimaradt városrészeket (c. pont), a viszonylag sok cég tevékenységéből, a sűrű úthálózatból adódó negatív környezeti hatásokat, (e. pont), a közúti levegőszennyezés hatásait, a porszennyezést (g. pont), f. pontjában elsődleges veszélyként minősíti a hulladékgazdálkodási hiányosságokat (illegális hulladéklerakások, zöld hulladék elhelyezése, hulladékudvar létesítése), valamint utal klímaváltozás negatív hatásaira is (h. pont). A fent leírt környezeti problémák részben fejlesztési feladatok, programpontok. Ezek közül az alábbiak megvalósítása folyamatban van: - a Főutca - Főtér program megvalósult, az átfogó városrehabilitáció kiterjesztése folyamatban van; - a lakótelepi felújítások (panelprogram) megindultak, folyamatosak; - a barnamezős területek rehabilitációja részben megvalósult, folyamatban van; - a hulladékgazdálkodási hiányosságok felszámolása nagyrészt megtörtént: átfogó rendszerének átalakítása megtörtént, a részfeladatok megoldása folyamatos; - a közlekedési ártalmak csökkentésére irányuló intézkedések folyamatosak, - a városi klímát is kedvezően befolyásoló zöldfelületi fejlesztések folyamatosak, a dunaparti korzó kiépítése és több városi zöldterület felújítása megtörtént. A települési környezetállapot, azon belül is elsősorban a huzamosabb emberi tartózkodás céljára szolgáló beépítésre szánt területek környezetminőség javításának legfontosabb feladatai közé tartozik, a folyékony és szilárd hulladékok elszállításának, elhelyezésének és kezelésének megnyugtató rendezése, a levegő tisztaságának védelme, a zaj- és rezgésártalmak elleni védelem,


72


2016.

valamint a zöldterületek fejlesztése. (A szennyvizek elhelyezésének, elszállításának feladatait és lehetőségeit a vízvédelmi fejezetnél ismertettük.) A város felszíni szennyeződésérzékenységi viszonyainak, az ezen alapuló vízminőség védelmi övezeti besorolásának és a csatornahálózat kiépítettségének jellemzőit az előzőekben ismertettük. Értékelésünk szerint jelenleg a település ebből eredő környezetszennyezési veszélyeztetettsége napjainkban már alacsony szintű, a víziközmű ellátottság magas színvonalának köszönhetően. Ehhez kapcsolódó kisebb jelentőségű, de megoldandó probléma a Duna parti szennyvíztisztítómű időszaki szagártalmainak kezelése és védőtávolságának (300 m) további technológiai csökkentési igénye. Nem elsődlegesen környezetvédelmi, de azzal is összefüggő probléma az árvízvédelem kérdése, amely hatósági és önkormányzati oldalról is megoldott, de nagy dunai árvizeknél károkozás előfordul. A város rendelkezik a szükséges vízkár-elhárítási tervvel, amelynek módosítása szükségessé válhat a Dunai nagyvízi mederkezelési terv. aktuális felülvizsgálata miatt. A város felszínmozgás- és omlás- veszélyes területekkel is rendelkezik, azonban e területek lehatárolására vonatkozó olyan részletességű kutatás vagy szakvélemény nem ismert - valószínűleg az illetékes szakhatóság előtt sem, mivel az adatszolgáltatásában nem szerepelt -, amely alapján a településrendezési tervi szintű lehatárolás megtörténhetne. Az adatszolgáltatás néhány archivált esetre terhed ki amelyeket a katasztrófavédelmi fejezetben ismertetünk. A tervezés előkészítése során a környezeti vizsgálat szükségességéről négy, a környezet védelméért felelős államigazgatási szerv nyilatkozott. Ennek alapján a Megbízó döntést hozott a Környezeti Vizsgálati (KV) eljárás lefolytatásáról és megbízta a tervet készítő tervezőt a KV szakmai háttéranyagát képező Környezeti Értékelési (KÉ) dokumentáció elkészítésével. A KÉ dokumentáció kidolgozása a tervmódosítással párhuzamosan, azzal szoros kölcsönhatásban történik. A tervmódosítás jellege olyan, hogy alternatívák kidolgozása nem vált szükségessé, mivel a környezeti szempontból jelentős hatású változtatások nem tervezettek, az egyes módosítási igények jellemzően konkrét telekhez kötődő övezeti átsorolási feladatok. Az átsorolásoknak lényegileg egyetlen értékelhető hatásuk van a környezetre, amely számítható, a biológiai aktivitásérték változása tekintetében. A számítást a terv zöldfelületi fejezete dokumentálta és megállapította, hogy a több kishatású módosítás pozitív és negatív irányban egyaránt fennáll, de összegük nem jelentősen nagy számértéket ad. A pozitív és negatív hatások egyenlege pozitív, amely kismértékű pozitív környezeti hatásra utal, kompenzációs intézkedések szükségességét nem veti fel. A környezeti vizsgálat szakmai háttéranyagát képező Környezeti Értékelési dokumentáció külön kötetben kerül dokumentálásra és az előírt külön véleményezési eljárás alá esik.


73

V Á C V Á R O S TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA

Recommend Documents