v 4-a lao4s. ,.t l^ SZOLNOKVANOSI OVODAK PEDAGOGIAI PROGRAMJA SZOLNOK M6dositris id6pontja: Erv6nybe l6p6s ideje:

v 4-a

,.t

SZOLNOKVANOSI OVODAK

PEDAGOGIAI PROGRAMJA

SZOLNOK

2015. M6dositris id6pontja: 2015.09.30. Erv6nybe l6p6s ideje: 2015.09.30.

l^

lAo4s. I

szoLNoK vARosr ovonAx PEDAGOGIAI PROGRAM 5000 Szolnok Baross u.1.

Az int6zm6ny OM azonosit6ja: 201071

Legitimrflci6s elj drrf, s

Nevel6testiileti elfo gadds hatdrozatszimaz

szewez 2015. .....

Sziil6i

I t n-t n

vt,

fV4npl A nevelfltestiilet nevdben nivaldfrds

t I

v6lem6nvezte:

:..........:. t

[1/-b

I

LIL^

A Sziil6i Szervezet nevdben n

(Kii zalkalmazotti T an dcs e ln 6 k e) F

enntart6i e gyet6rt6s hat6r ozatszhmaz ph

1201.....

(......) Nem relev6ns

A fenntartd kdnviseletdben nivsldfrds

A Szolnok Vdrosi Ovodfk vezetdjek6nt nyilatkozom, hogy az intflzmfiny Pedag6giai

-'-*i1"'

:;""

A dokumentum jellege: nyilvinos

Megtalilhat6 : www.szolnokiovodak.hu

lirv6nyes: A kihirdet6s nani6t6l visszavonisis. Verzi6szdm :

ll20l5. m6dositott vfiltozat

K6sziilt: 1/ 45 mdsolati p6lddny

„Nekünk minden gyermek fontos”

A helyi nevelési programot benyújtó intézmény:

Szolnok Városi Óvodák

5000 Szolnok, Baross utca 1. Telefon: 56/421–618 Telefax: 56/421-618 E-mail: [email protected]

Alapító okirat szám: 6/2014. (I.30.) sz. Közgyűlési határozat Törzsszám: 577818 OM azonosító: 201071

3


Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS ..................................................................................................................... 7 1.1. A program benyújtását meghatározó törvényességi háttér, fenntartói elvárások. ...... 7 1.2.Az intézmény története ................................................................................................ 8 1.3. Szakmai mérföldkövek ............................................................................................... 9 2. HELYZETELEMZÉS ..................................................................................................... 11 2.1. Intézményünk adatai, feladatai ................................................................................. 11 2.2. Tárgyi – személyi erőforrásaink ............................................................................... 11 2.3. Tagintézményi adatok ............................................................................................... 13 2.4. A tagintézmények feltételrendszere: ......................................................................... 15 3. Intézményünk érték és célrendszere ................................................................................ 18 3.1. Értékazonosság és az előnyös különbözőség tagintézményeink között ................... 20 3.1.1. A SZVÓ értékeinek viszonya ............................................................................. 20 3.1.2. Az előnyös különbözőség megjelenése tagintézményi szinten .......................... 21 3.2. Alapelveink ............................................................................................................... 23 3.2.1. Legfontosabb alapelveink: ................................................................................. 23 3.2.2. Egészségnevelési és környezeti nevelési elveink ............................................... 26 3.3. Nevelési céljaink ....................................................................................................... 27 3.3.1.

Általános nevelési cél .................................................................................... 27

3.3.2.

Alapító okiratban meghatározott további alapfeladatok ellátásával kapcsolatos célok ........................................................................................... 27

3.4. Küldetésnyilatkozat, jövőkép.................................................................................... 28 4. A „Mi” óvodásaink - gyermekkép ................................................................................... 28 5. A „Mi” tagintézményeink – óvodakép ............................................................................ 28 6. Az óvodai nevelés feltételei ............................................................................................. 29 7. A megvalósulás megkülönböztető kritériumai, döntő tényezői ...................................... 31 7.1. Érzelmi nevelés, erkölcsi, és közösségi nevelés ....................................................... 31 7.2. Játék, élményen alapuló tanulásszervezés ................................................................ 40 7.3. Egészséges életmódra nevelés .................................................................................. 42 7.4. Azonos értékrend, együttműködés, szakmai felelősség............................................ 44 8. Általános tevékenységi formák és feladatok ................................................................... 45 8.1. Játék .......................................................................................................................... 45 8.1.1. A játék szerepe a szocializációban, erkölcsi- és közösségi nevelésben ............. 48 8.2. Verselés, mesélés ...................................................................................................... 52 8.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ..................................................................... 56 8.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka ...................................................................... 61 8.5. Mozgás ...................................................................................................................... 67 4


8.6. Külső világ tevékeny megismerése ........................................................................... 69 8.7. Munka jellegű tevékenységek ................................................................................... 73 8.8. Tevékenységben megvalósuló tanulás ...................................................................... 77 8.8.1. Tanulási tartalom megjelenítésének lehetőségei ................................................ 79 8.9. Differenciálás ............................................................................................................ 81 8.10. Az óvodai nevelés záró szakasza ............................................................................ 82 8.11. .„VARÁZSCERUZA” szakmai program a 6-7 éves gyermekek óvodai nevelésére ......................................................................................................................................... 83 8.12. Módszerek, eljárások a program megvalósításához................................................ 87 9. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése ............................................................. 89 9.1. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése ............................................. 89 9.1. a. Sajátos nevelési igényű gyermek....................................................................... 89 9.1.b. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek.................... 98 9.1. c. Kiemelten tehetséges gyermek ........................................................................ 102 9.2..A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek ................................................. 103 A Szolnok Városi Óvodák gyermekvédelmi-óvodai integrációs rendszere .................. 103 10. Az intézményi fejlesztéseket, az innovációkat követő feladataink ............................. 115 10.1. Módszertani próbálkozások .................................................................................. 116 10.2. Pedagógiai innováció: ........................................................................................... 117 11. A gyermekek fejlődésének nyomon követése ............................................................. 120 11.1. Megfigyelések, mérések ....................................................................................... 122 12. Feladataink a működéssel kapcsolatosan .................................................................... 122 12.A./Szakmai irányítás ................................................................................................. 122 12.B./Pedagógiai munkát biztosító tárgyi feltételrendszer megteremtése ..................... 124 13. Dokumentálással kapcsolatos feladatok ...................................................................... 125 13.1. Felvételi és mulasztási napló ................................................................................ 125 13.2. Óvodai csoportnapló ............................................................................................. 126 14. Együttműködési rendszerek ......................................................................................... 127 14.1. Óvoda-család ........................................................................................................ 127 14.2. Óvoda-iskola átmenetet támogató intézményközi együttműködés....................... 129 14.3. Belső együttműködés ............................................................................................ 130 14.4. Külső együttműködés ........................................................................................... 131 Intézmények.......................................................................................................... 131 Kulcs partnerek ..................................................................................................... 131 14.5. Intézményi fórumrendszer .................................................................................... 134 15. Szakmai értékrendünket formáló pályázataink és azok fenntarthatósága ................... 134 5


16. A nevelési program nyilvánossága .............................................................................. 139 16.1 . A hozzáférhető elhelyezés biztosítása ................................................................. 139 16.2. A tájékoztatás kérés és erre a tájékoztatás adás rendje ......................................... 140 17. Záró rendelkezések ...................................................................................................... 141 17.1. A program hatálya, hatályba lépése ...................................................................... 141 17.2. A felülvizsgálat rendje .......................................................................................... 141 18. Felhasznált szakirodalom jegyzéke ............................................................................. 142

Mellékletek ........................................................................................................................ 144 1.sz. melléklet A Szolnok Városi Óvodák Egészségfejlesztési és Prevenciós Programja 144 2.sz. melléklet Szocializációs intenzív szakasz terve ....................................................... 152 3.sz. melléklet Gyermekek fejlődésének megfigyelése .................................................... 156 4.sz melléklet Fogalomtár.................................................................................................. 157

6


1. BEVEZETÉS 1.1. A program benyújtását meghatározó törvényességi háttér, fenntartói elvárások. Intézményünk pedagógiai programja az oktatáspolitikai célok figyelembe vételével a területet érintő jogszabályi változásokkal összhangban készül el. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló Kormányrendelet 363/2012. (XII.17.) a kihirdetést követően 2013.09.01.-től hatályba lép azzal, hogy az intézményeknek a rendeletbe foglaltaknak megfelelően 2013.03.31.-ig felül kell vizsgálniuk helyi nevelési programjukat, melyet először a 2013/2014-es óvodai nevelési évben kell alkalmazniuk. Milyen feladatokat ró a nevelőtestületre a felülvizsgálat?  A helyi nevelési programunk tartalmi felülvizsgálatát, és a törvényességi érvényesítését.  A 2007-óta zajló értékegyeztetési folyamat – Szocializáció, Érzelmi nevelés eredményeivel kiegészítve biztosítjuk a területre vonatkozó pedagógiai eljárások közös megközelítését, az pedagógiai feladatokkal kapcsolatos elvárások tisztázását.  A nevelőtestület feladata a közös értelmezés, konstruktív szakmai párbeszéd keretében az egyeztetés, a javaslattétel, majd az elfogadott közös értékekre kialakított folyamatok lépéseit a saját tagintézményi adottságokhoz, a tagintézményi nevelési rendszerbe adaptálni a teljes szakmai felelősség jegyében.  Mindezek feltételezik a tagintézményi nevelési gyakorlat teljes átlátását, a rendszeres pedagógiai munkát, valamint a szolnoki tagintézmények közös pedagógiai értékrendjével, szemléletével való azonosulását. A közoktatási intézmények rendszerszerű működését az alábbi törvények szabályozzák: Szabályozó dokumentumok

Szabályozó tartalma Magyarország Alaptörvénye A nemzeti köznevelésről Közoktatásról szóló törvény Óvodai nevelés országos alapprogram A nevelési-oktatási intézmények működéséről és köznevelési intézmények névhasználatáról A Sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésének irányelve A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló óvodai integrációs program A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve

2011.04.25. 2011.évi CXC. törvény LXXIX/1993. törvény a közoktatásról 363/2012.(XII.17.) Kormányrendelet 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet (1. melléklet) 2/2005.(III.1.) OM rendelet 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 39/D§(4) LXXIX.1993.törvény a közoktatásról 95.§-a (1) közlemény melléklete 32/1997.(XI.5.) MKM rendelet 7


Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény

2003. évi CXXV. törvény

A gyermekek védelméről szóló és gyámügyi igazgatásról szóló A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról Több célú intézményi működés megszüntetése (Pedagógiai Szakszolgálat), intézményünk nevének változása (Szolnok Városi Óvodák) Alapító okirat

1997. évi XXXI. törvény 149/1997. (IX.10.) Kormány Rendelet 162/2012 (VI.28.) sz. SZMJV Közgyűlési határozat 6/2014. (I.30.) Közgyűlési határozat

Közgyűlés határozata a Szolnok Városi Óvodák átszervezésével kapcsolatos döntések meghozataláról Módosító okirat

123/2015. ( V.28)

124/2015 ( V.28.) Közgyűlési határozat

1.2.Az intézmény története Az intézmény kialakulásának történetét bemutató folyamat a szolnoki óvodai intézményrendszer alakulását mutatja be.

1980.VIII.01

13 óvodai intézmény alakult, az iskolákkal a közös működés megszűnt.

1992.XII.31

Megszűnt az Óvodai Gazdálkodási Szervezet (közös gazdálkodó szerv)

1993.01.01 1999. V.31

1999.VI. 30.

1999.VII.01

2007.VII.01. 2008.VII.01.

Önállóan gazdálkodó jogkört megkapták az óvodai Intézmények Szolnok Megyei jogú Város Önkormányzata Közgyűlési határozata dönt az intézmény összevonásáról Megszűnnek a jogelőd intézmények: I.sz. Óvodai Igazgatóság 5000 Szolnok, Czakó E. u 4. II.sz. Óvodai Igazgatóság 5000 Szolnok, Jósika u.2. III. sz. Óvodai Igazgatóság 5000 Szolnok, Liget u. 25. IV. sz. Óvodai Igazgatóság 5000 Szolnok, Szapáry u. 8. Az Óvodai Igazgatóságok (I-II-III-IV) megalakulnak, önálló jogi személyként, önálló munkáltatói és gazdálkodói jogkörrel Megalakul a Szolnok Városi Óvodák intézménye, a jogelőd négy óvodai igazgatóság összevonásával Önálló munkáltatói és részben önálló gazdálkodási jogkörrel. A Szolnok Városi Óvodák többcélú közoktatási intézményként 8


2012.07.01.

működik. Az intézmény neve változik ennek megfelelően: Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató Intézmény. A SZVÓ többcélú közoktatási intézménykénti működése megszűnik a Pedagógiai Szakszolgálat megszüntetésével, továbbiakban intézményünk neve Szolnok Városi Óvodák, rövidítésként SZVÓ elnevezést használjuk

1.3. Szakmai mérföldkövek Évszám 2007/2008-as nevelési év 2008.

2009. szeptember 012010. 2010.

2010.

2010.

2010.

Szakmai esemény Közös értékek és célok egyeztetése Az intézmény feladatellátása, új intézmény egységgel bővült: Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Kompetencia alapú óvodai nevelés bevezetése az Eszterlánc és a Hold úti óvodában Tehetségpont regisztráció Szolgáltató Város szolnoki mintaprojektben való részvételéért IIASA-Shiba Alapítvány elismerése az intézmény kiemelkedő minőségfejlesztő munkájáért Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása, egységes szemlélet kialakítása a tehetséggondozás területén A program végrehajtásához szükséges kompetenciák megszerzése (40 fő) A programhoz kapcsolódó saját akkreditált képzés Educatio Szolgáltatói kosárba Jó gyakorlatok feltöltése: 15 Jó gyakorlat működik a Szolnok Városi Óvodák tagintézményeiben Azok a tagintézmények amelyek 2 db. Jó gyakorlattal rendelkeznek Előminősítésen vehettek részt. Előminősített referencia intézmény: Kolozsvári úti Óvoda, Százszorszép Óvoda, Zengő 9

Dokumentum Szolnok Városi Óvodák Helyi Nevelési Programja Alapító okirat Tagóvodai programrészek implementációja Regisztrációs lap Oklevél Oklevél

„Gyermekvilág” Tehetséggondozó Program elkészítése. Képzési akkreditáció

Előminősítési Nyilatkozat


Óvoda, Liget Óvoda, Hétszínvirág Óvoda, Szapáry úti Óvoda

2010. szeptember 01

2010/2011. 2011. június 30.

2011. október 15.

2011. november

2012/2013.

2013.03.31.

2014. október 11.

2015.03.20.

2015.09.

Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai-szakmai Szolgáltató intézmény Helyi Nevelési Program átdolgozása, módosítása SNI gyermekek tehetséggondozása- autizmus (FSZK) Szolnok Városi Óvodák Helyi Nevelési Program módosítása Tehetségpont akkreditáció I. alkalom EFQM – Kiválóság Partnerprogram 2011 - Marketing és értékesítés – az intézmény eredményeinek hírelése - Hatékony humán erőforrás gazdálkodás – a dolgozók megszerzett többlet-tudásának intézményi hasznosítása - Ösztönző rendszer kialakítása Óvodafejlesztés – „Út a Kiváló gyermekszigetek felé!”- szakmai innováció a Szolnok Városi Óvodákban: Jó gyakorlat adaptáció, szakmai kompetenciák növelése.

Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai-szakmai Szolgáltató intézmény Helyi Nevelési Programja SNI gyermekek tehetséggondozó programja (SÜNI) Szolnok Városi Óvodák Helyi Nevelési Program „Kiválóan akkreditált Tehetségpont” Oklevél Dísztábla

„Elkötelezettség a Kiválóságért” díj

Módosított tagintézményi pedagógiai programrészek.

Szolnok Városi Óvodák Szolnok Városi Óvodák Helyi Pedagógiai Programja Nevelési Program módosítása törvényességi megfelelés

Tehetségpont akkreditáció II.alkalom A Szolnok Városi Óvodák Helyi nevelési programjának aktualizálása Szolnok Városi Óvodák Pedagógiai Programjának aktualizálása 10

„Kiválóan akkreditált Tehetségpont” Oklevél Dísztábla Szolnok Városi Óvodák Pedagógiai Programja Szolnok Városi Óvodák Pedagógiai Programja


2. HELYZETELEMZÉS

2.1. Intézményünk adatai, feladatai Az intézmény fenntartója közgyűlési határozatban rögzítette, hogy a Szolnok Városi Óvodák a város egész területén biztosítja az óvodás korú gyermekek nevelését. A Szolnok Városi Óvodák feladata biztosítani a gyermekek óvodai nevelését három éves kortól a tankötelezettség kezdetéig. A feladatból adódóan alaptevékenységi körében megalapozza a gyermek személyiségének és képességeinek fejlődését és biztosítja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat. 2011.09.01.-től a Pitypang Tagintézményben (Szolnok, Jósika út.2.) külön nevelést biztosító gyógypedagógiai óvodai csoport működik 9 férőhellyel. A csoportba felvehető sajátos nevelési igényű gyermekek középsúlyos fogyatékosok. Intézményi adatok: Székhely: Szolnok, Baross u. 1. Az intézmény óvodai csoportjainak száma: Az intézményi pedagógus álláshelyek száma: Szakmai és nem szakmai álláshelyek száma: 185/2007.(VIII.28.) kr. módosításában

88 194,6 158,7

Álláshelyeink száma összesen: 353,3 Az intézménybe felvehető tényleges maximális gyermeklétszám: 1938 Tagintézmények száma: 19

2.2. Tárgyi – személyi erőforrásaink Intézményünk megalakulása óta egyik kiemelt feladatunknak tekintjük a tárgyi feltételrendszer folyamatos fejlesztését. A gyermekek nevelését tagintézményeinkben esztétikus, tiszta tárgyi környezet szolgálja. Tagintézményeink parkosított játszóudvarán elhelyezett játékeszközök felülvizsgálatát az EU-s szabványnak megfelelően, folyamatosan, intézményünk, szakember bevonásával végzi. A megfelelőség kialakításához a költségvetés pénzügyi támogatást biztosít. A tagintézményi játszóudvarok fejlesztésének eredményei; hinták, csúszdák, kötélpálya, billenő eszközök, zárt játékeszközök és térhálós-eszközök. Ezek az eszközök változatos tevékenységet nyújtanak és a gyerekek szabad mozgásigény kielégítését szolgálják. A tagintézmények rendelkeznek az óvodai nevelés feladatellátásához szükséges alapvető felszereltséggel. Folyamatosan gazdagítják eszközkészletüket az óvoda nevelési programrészének megvalósulását szolgáló eszközrendszer bővítésével. Ehhez minden

11


anyagi, vagy támogatási lehetőséget megragadnak: pályázati lehetőségek kihasználása, alapítványi és természetbeni támogatások, egyéb civil és magánszemélyek adományai. Az elmúlt időszakban a pályázati források által bővült eszközcsoportok: mozgásfejlesztő eszközök, báb, hagyományos játékeszközök, vizuális eszközök, anyanyelv fejlesztő, zenei képességfejlesztő eszközök, drámajáték eszközei Az intézményi szintű eszközfejlesztés koncepcionális rendszerű. Befolyásolja a partnerek igényének elégedettsége, a SZVÓ közös szakmai értékrendjének megvalósulását segítő feltételrendszer meglévősége, a tanulást segítő eszközök folyamatos differenciált fejlesztése az óvodai nevelés területein. További meghatározó szempont az eszközfejlesztésben, a helyi szakmai innováció gyakorlati megvalósulását biztosító tárgyi feltételrendszer. (pl: tehetségfejlesztés) Minden szolnoki tagintézmény ma már rendelkezik fejlesztő szobával, ahol a szakpedagógusok által végzett egyéni fejlesztések történnek. A tevékenységet segítő eszközrendszer biztosított: halmozottan fogyatékos gyermekek mozgásfejlesztő eszközei, autizmus zavarral küzdő gyermek kommunikációjának specialitását szolgáló vizuális kommunikációs játékok, beszédfogyatékosok és súlyos beszédhibák korrekcióját segítő logopédiai alapkészlet, értelmi fejlesztés eszközei, látássérült, hallásfogyatékos gyermek állapotának javítását célzó eszközök. A jövőben szükségesnek látjuk a pszichológiai vizsgálati eszközök fejlesztését. Az infrastruktúra intézményi szintű ellátottsága megfelelő. Minden tagintézmény teljes körű informatikai eszközrendszerrel (hardver és szoftver) rendelkezik, elektronikus kapcsolatrendszer és internet hozzáférés megoldott. Oktatás informatikai eszközeink is bővültek: projektor, mágnes tábla, okos-tábla, multifunkcionális nyomtatók tekintetében. Intézményi és tagintézményi szinten 2009-ben teljes körű gyermek törzsadat kialakítása megtörtént, amely a tagintézményi nevelést igénybevevő gyerekek adatainak tárolását és azok közvetlen lehívását segíti. (a normatíva és a statisztika alapja). Fejlesztési törekvéseink: a tagintézmények saját hálózatrendszerét kívánjuk kialakítani, amely még hatékonyabbá tenné, gyorsítaná az információáramlást intézményi szinten. A Szolnok Városi Óvodák nevelőtestületére jellemző a tenni akarás, az új feladatok megoldásához az önfejlődés, a megújulás képessége, a szakmai kapcsolatok keresése és a napi munkafolyamatok tudatos végzése. Az életen át tartó tanulás, a folyamatos szellemi megújulás, önképzés mind többségi erőforrás a nevelőtestületben jelen van.

12


2.3. Tagintézményi adatok Intézményegység, tagintézmény neve, címe Csicsergő Tagintézmény Wágner krt. 1/a. Eszterlánc Tagintézmény Krúdy u.129. Gézengúz Tagintézmény Ady E. 24/A. Hétszínvirág Tagintézmény Fiumei u.1-3. Hold úti Tagintézmény Hold u.18-22. Kacsa úti Tagintézmény Kacsa u.2.

Kertvárosi Tagintézmény Napsugár u.20. Kolozsvári úti Tagintézmény Kolozsvár u. 21.

Csoportok száma

Férőhely száma

Pedagógiai Programrészek

3

75

„Csicsergő”Pedagógiai Program

4

104

„Eszterlánc” Pedagógiai Program

3

69

Gézengúz Tagintézményi programrész

7

167

Környezetbarát Tagintézményi Program

4

88

Mozgásfejlesztésre Épülő Pedagógiai Program

3

74

Kacsa úti Tagintézményi Pedagógiai Programja

2

38

Kertvárosi Tagintézmény Nevelési Rendszere

5

111

Hagyományőrző Óvodai Program

13


Manóvár Tagintézmény Bajtárs u. 8-12 Munkácsy úti Tagintézmény Munkácsy u.17. Nyitnikék Tagintézmény Dobó u.29. Pitypang Tagintézmény Jósika u.2. Pöttyös Tagintézmény Rózsa u.1/b Szapáry úti Tagintézmény Szapáry u.8. Százszorszép Tagintézmény Czakó u. 2. Szivárvány Tagintézmény Aranyi S. u. 1/b. Tiszavirág Tagintézmény Czakó E. u. 2 Tündérkert Tagintézmény Liget u.25. Zengő Tagintézmény Czakó E. u.4.

4

100

Manóvár Tagintézmény Pedagógiai Programja

6

150

Munkácsy úti Tagintézmény Pedagógiai Programja

4

93

A Nyitnikék Tagintézmény Pedagógiai Program

11

259

Pitypang Tagintézmény Pedagógiai Programja „Süni” – különnevelést biztosító gyógypedagógiai csoport szakmai programja

3

81

„Óvodai Nevelés a Művészetek Eszközeivel”

6

142

Szapáry úti Tagintézmény Pedagógiai Programja

4

80

„Mesefának ezer ága” – komplex személyiség fejlesztés a MESÉN keresztül „Addig is míg nagy leszek”

2

„Kicsi vagyok én, majd megnövök én” Pedagógiai Program

50

„Óvodai Nevelés a Művészetek Eszközeivel” 7

167

„Kerek világ gyermekszemmel”

2.4. A tagintézmények feltételrendszere: Tagintézmény Csicsergő Tagintézmény

Eszterlánc Tagintézmény

Feltételrendszer Az épület adottságait a tagintézmény igyekezett kihasználni: jó tárgyi felszereltség, változatos udvari felszíni formák kihasználása a mozgásfejlesztésben. - Az épület helyiségeire vonatkozó előnyöket a tagintézmény a pedagógiai programjának megfelelően használja: só szoba, tornaszoba, könyvtárszoba. Régi iskolaépületből lett átalakítva, ligetes, parkosított udvarán változatos fajátékok találhatók. Az óvodaépület karbantartására, megújulására törekszenek az óvoda dolgozói. - A tagintézménynek 3 külön bejárata van. Valamennyi 14


Gézengúz Tagintézmény

Hétszínvirág Tagintézmény

Hold úti Tagintézmény

Kacsa úti Tagintézmény

Kertvárosi Tagintézmény

folyosórészben a szülők számára fontos információkat közzé teszik. - A tágas udvar adta lehetőségeket az udvari játék alkalmával a pedagógusok tudatosan használják, fejlesztik. A tagintézmény külső-belső környezete igényes, az intézményben folyó szakmai munkát jól tükrözi. Pontos és egyértelmű tájékoztatók segítik az óvodahasználók informáltságát az óvodai életről. - A tagintézmény kiemelt pedagógiai értékrendjét és a tagintézményben folyó pedagógiai munkát kiválóan tükrözi az épület belső esztétikai hatása. - Az évszakhoz, projektekhez kapcsolódó gyermekmunkák a folyosón közzé vannak téve. Látszik a mindennapos, tervszerűen megvalósuló pedagógiai munka. A projektekhez és a tagintézményi hagyományokhoz kapcsolódó családi és gyermeki alkotások kiállítása különleges esztétikai élmény nyújt az intézményünkbe belépő számára. A tagintézmény épületének állagmegóvása korából adódóan nagy odafigyelést igényel, de ezt az ott dolgozó kollégák folyamatosan segítik. Az épület sajátos adottságát nagyszerű összhanggal alakították ki, illeszkedően az intézmény szakmai arculatához. Egy tagintézmény két külön álló épülettel. Az épület adottságaiból adódó fizikai megosztottság ellenére a pedagógiai munka minősége, a tagintézmény arculata tudatos és azonos napi gyakorlatot és szemléletet mutat. A tagintézmény régi épülete családi házas övezetben helyezkedik el, nagyszerű parkosított udvar veszi körül, amely változatos mozgásformák gyakorlására alkalmas. A „két keréken iskolába program” megvalósulását kiépített kerékpárút segíti. A csoportszobák gazdagon felszereltek különféle mozgásfejlesztő eszközökkel, melyek kitűnő lehetőséget biztosítanak szabadidős, illetve szervezett mozgásos tevékenységekre. Az óvodapedagógusok az udvar és a csoportszobák széles kínálatát tudatosan használják a gyermekek fejlesztésére. A tagintézmény csendes, kertes, családi házas övezetben fekszik. Szépen felújított, esztétikus csoportszobák, tornaszoba, fejlesztőszoba, segíti a nevelőmunkát. Családias légkörű tagintézmény. Programunkat a mozgásra és a játékra építjük, kiemelten kezeljük a környezettudatos nevelés megalapozását. A tagintézmény udvarán árnyas, füves és betonozott részek tagoltsága jól biztosítja minden évszakban a gyermekek számára a szabad levegőn történő mozgást, és az évszakokhoz kapcsolódó környezeti tevékenységek végzését. A tagintézmény családias, nyugodt, csendes zöldövezetben helyezkedik el, parkosított udvara kitűnő játéklehetőséget kínál a gyermekek számára. Csoportszobái jól felszereltek barátságos, esztétikus berendezéssel, kiváló minőségű játékeszközökkel. A természetes anyagok használata meleg légkört teremt a tagintézmény épületén kívül és belül egyaránt. A két csoportba közel homogén életkorú gyermekeket szerveznek. 15


Kolozsvári úti Tagintézmény

Manóvár Tagintézmény

Munkácsy úti Tagintézmény

Nyitnikék Tagintézmény

Pitypang Tagintézmény

Pöttyös Tagintézmény

A tagintézmény nagy gondot fordít a külső és belső esztétikára, a csoportszobák egységességére. - A tagintézmény tudatosan és tervezett módon alakítja és fejleszti a beépített udvari játékok EU szabványnak való megfelelését. - A tagintézmény épületének adottságait megfelelően használja (szinte minden helyiség fontos funkcióval ellátott). - A tagintézmény kiemelt pedagógiai értékei és előnyös különbözősége belépéskor tükröződik. A tagintézmény épülete jól felszerelt, esztétikusan kialakított külsőbelső környezete szép, otthonos. A csoportszobák, a torna és fejlesztőszoba a mozgásfejlesztő eszközök széles kínálatát adja. Só szobával rendelkezünk. A só szobában a gyerekek aktív időtöltés közben élvezhetik a só terápia pozitív hatásait. Tagintézményünkben a gyerekek minden héten részt vesznek só terápiás foglalkozáson. Csoportjainkba vegyes életkorú gyermekek járnak. Zöldövezeti hatcsoportos, felújított, tornaszobával kibővített tagintézmény. Csoportszobái igényesen kialakítottak, karbantartottak. A tagintézményi eszköztár gazdag az óvodai tevékenységek valamennyi területén. Tagintézményünk logopédiai decentrum. Mozgásukban korlátozott gyermekek integrált nevelését, fejlesztését biztosítjuk. A tagintézmény a város egyik zöldövezeti területén, a II. Rákóczi Ferenc általános iskola tőszomszédságában helyezkedik el. Tágas udvarral körülvett gyermekintézmény. A gyermekek számára otthonosságot, esztétikus, családias belső teret biztosít az épület jellege, és tükröződik a néphagyományokra épülő ízlésvilágunk. Vegyes életkorú csoportokat szervezünk, ahol együtt nevelkednek a gyerekek 3-7 éves korig, leképezve a családot, amely biztonságot nyújt számukra. Hagyományainkat követve fontosnak tartjuk a családokkal való szoros együttműködést, együttnevelést. Az tagintézmény központi elhelyezkedése miatt könnyen megközelíthető ezért a város minden területéről érkeznek gyermekek. A többszintes, tágas épület összhangot mutat és tükrözi az ott folyó szakmai munkát. Csoportszobái esztétikusak, gazdag eszközrendszerrel rendelkeznek, optimálisak. Tagintézményünkben lokálisan integrált gyógypedagógiai csoport működik. Változatos, EU-komfortos játékok óriási kínálatukkal segítik elő a gyermekek fejlődését, lehetőséget adnak arra is, hogy eltérő fejlettségüket figyelembe véve tudjuk neveltjeink képességét kibontakoztatni. A tornaterem és a mozgásfejlesztő eszközök széles kínálata a tagintézményi szervezett mozgásfejlesztést hatékonyan biztosítja. A családias jellegű épület és parkosított játszóudvar Szolnok kiemelten szép, természeti részén /Tisza - Zagyva torkolat/ biztosítja a gyermekek nyugalmát, egészséges fejlődését. Három külön bejáratú – ám átjárható- tágas csoportszobában és egy jól felszerelt fejlesztő teremben folyik a nevelőmunka. Környezetünk igényes, zsúfoltságmentes. Pedagógiai értékeink közül kiemelkedő a művészeti nevelés és az 16


arra rászoruló /integrált/ gyermekek különleges program szerinti gyermekek nevelése.

Szapáry úti Tagintézmény

Százszorszép Tagintézmény

Szivárvány Tagintézmény

A belváros szívében, közel a „Tiszavirág” hídhoz helyezkedik el az óvoda. Nagyméretű udvarrészeik parkosítottak. A tagintézmény nagy hangsúlyt fektet a tárgyi és esztétikai fejlesztésre, elkötelezett és hiteles pedagógiai munkájuk a tagintézmény arculatán tükröződik. A tagintézményünk csoportszobái világosak, tágasak, természetes alapanyagú bútorzatokkal berendezettek. A tagintézmény épülete apró részletekre kiterjedően igényes, esztétikus, ízléses. Adottságaikat maximálisan kihasználják. Az épületben jól tükröződik a tagintézményben folyó szakmai munka, program-specifikus „mesés” a környezet. Csoportszobák berendezésében megteremtik a gyermeki tevékenységek életkorhoz igazodó feltételrendszerét minden területen. A tagintézmény külső és belső környezetét olyanná varázsolták, ahol a gyermekek testi és lelki fejlődése biztosított, amelyben megtalálják a mozgás, a játék, a tevékenykedés örömét, ez által olyan élmények birtokába jutnak, ami később értékként marad meg bennük. Lakótelepi környezetben elhelyezkedő, esztétikus, igényes, folyamatosan alakított a tagintézmény külső- belső környezete. Csoportszobái a gyermeki szükségletekhez igazodó, harmonikusan berendezettek, jól felszereltek, a mozgásra motiváló környezetet biztosítják. A nevelési program értékrendjéhez igazodik a feltételrendszer kialakítása. - Belépéskor egyre inkább látható a tagintézmény kiemelt értékrendje, arculata. - Az épület adottsága nagyon előnyös: egy központi folyosóról jut el minden szülő és gyermek a csoportszobákhoz, gyermeköltözőkhöz. - Az épület adottságai között még szerepel: tornaszoba, fejlesztőszoba, tehetség- és kézműves műhely. - A tágas udvaron minden életkorú gyermek mozgás és játékigénye biztosított: a nagyméretű játszóeszközök mellett változatos mobil udvari eszközökkel és játékokkal gazdagítjuk az udvari életet.

Tiszavirág Tagintézmény

Tündérkert Tagintézmény

Zengő Tagintézmény

Kulturált, esztétikus, ápolt és gondos környezet, a szakmai munka, az arculat tükröződik már a belépéskor. A művészeti hatások tudatos kialakítása a tagintézmény egész épületében, a mosdóktól az öltözőkön át a csoportszobákig lefedik a tagintézmény képét. A két épület, több bejárat ellenére a szülők tájékoztatása valamennyi csoporthoz tartozó faliújságon megtörténik. Az udvar lehetőségeit a gyógy-lovaglásfeltételeinek kialakításával gazdagították. A lakótelepen elhelyezkedő színfolt a tagintézmény. Rendezettsége, igényessége minden belépő számára szembetűnő. Az innovatív, kreatív pedagógiai munka a csoportok kialakításán, a felszereltség fejlesztésében, az épületen, az óvodaképen elkerülhetetlenül nyomot hagy: igazi projekt-helyszín. - Az udvari játékok EU szabványnak megfelelő. Az udvari játékok 17


választékát és színvonalát folyamatosan mobil udvari eszközök bővítésével teszik színesebbé. - A játékeszközök és kellékek széleskörűen biztosítottak, az óvodai projekt témák megvalósítását szolgálják.

3. Intézményünk érték és célrendszere Intézményünk valamennyi szolnoki óvodás nevelését biztosítja. Az esélyegyenlőség az egyenlő hozzáférés megvalósulásának első alapköve, hogy a valamennyi városrészben, valamennyi óvodást az óvodai alaptevékenységekre vonatkozóan azonos értékrenden alapuló, azonos nevelési hatások érjék. Az általunk közösen meghatározott „zsinórmérték” azt a pedagógiai alap minőséget mutatja, amely alatt egyetlen óvodapedagógus kollégánk sem szeretne teljesíteni. Ezért értékegyeztető folyamatokon alapulóan, szakmai párbeszédeken keresztül határozzuk meg azonos szakmai értékrendünket, melyet nevelőtestületünk szakmai felelősséggel felvállal. Értékazonosság és megtartás, folyamatosan kiemelt szerepet kap a szakmai együttműködésünkben. A közös szakmai értékrenden felül értékes pedagógiai tartalmak gazdagítják a szolnoki tagintézményi nevelés minőségét. Tagintézményeink pedagógiai program részében az óvodai nevelés egyes területei többlet tartalmakkal valósulhat meg. A felvállalt többlet önmagában is rendszerszerű, megállja a helyét, hiszen célja, alapelvei, feladatai, feltételrendszere, módszerei, a kollégák szakmai hozzáértése, valamint a tagintézményi – és csoporthagyományok a választott érték körül egységet képviselnek, ebben az értelemben a megvalósulást jelentik az óvodai mindennapokban. Szakmai elvárásunk, felelősségünk, hogy a tagintézményi többletekkel szemben, a már működő, közös értékrendünkhöz koherensen illeszkedjen, és segítse annak magas szintű megvalósulását.

18


Célrendszerünk: Pedagógiai értékek

Működési értékek

Érzelmi nevelés, szocializáció (érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés) Játék és tevékenységben történő tanulásszervezés Egészséges életmódra nevelés

Azonos értékrend Együttműködés Szakmai felelősség

A pedagógiai értékelemek egyeztetésének ütemezése Pedagógiai értékelemek 1.Érzelmi nevelés, szocializáció

2.Játék és tevékenységben történő tanulásszervezés 3.Egészséges életmódra nevelés

Értékegyeztetési szakasz/ megvalósulási idő Érzelmileg gazdag, pozitív beállítódású, Megvalósulási idő magabiztos gyermek. 2012-ig A szabályozott pedagógiai folyamat fenntartása, felülvizsgálat: 2017. Nyitott, motivált, érdeklődő gyermek, aki az iskolai életre alkalmassá válik. Értékegyeztetési szakasz 2017-ig Célrendszer

A kultúrált, egészséges életvitel igénye gyermekeink benső értékévé váljon.

folyamatosan

A működési értékelemek megvalósításának ütemezése: Működési érték elemek

Célrendszer

Megvalósulás határideje

Intézményünk nevelőtestülete és alkalmazotti köre fordítson nagy gondot arra, hogy a közösen 2017-ig egyeztetett és elfogadott értékrend alapján végezze napi munkáját. Az értékegyeztetés és értékmegtartás mellett tartsuk tiszteletben társ tagintézményeink és 2.Együttműködés pedagógus kollégáink eltérő, módszertani tudáson 2017-ig alapuló pedagógiai gyakorlatát. Célunk a nyitott, együttműködő, belső tudásátadásra képes nevelőközösségek és tagintézményi rendszer A szakmai felelősség, az önértékelés, önelemzés, önfejlesztés, a reflektív szemlélet, valamint a vezetői értékelések segítsék a szakmai 3.Szakmai felelősség problémamegoldást, segítsék a fejlődést. 2017-ig 1.Azonos értékrend

19


3.1. Értékazonosság és az előnyös különbözőség tagintézményeink között 3.1.1. A SZVÓ értékeinek viszonya

20


3.1.2. Az előnyös különbözőség megjelenése tagintézményi szinten Tagintézmény neve Csicsergő Tagintézmény

„Eszterlánc" Tagintézmény

Gézengúz Tagintézmény

Hétszínvirág Tagintézmény

Hold úti Tagintézmény

Kacsa úti Tagintézmény

Kertvárosi Tagintézmény


Tagintézmények előnyös különbözőségei  Néphagyomány ápolás,  Anyanyelvi fejlesztés,  Komplex Művészeti élmények biztosítása  Kompetencia alapú nevelés, képességfejlesztés  Saját innováció - erdei program  Projektrendszerű, kooperatív tanulásszervezés  Néphagyomány ápolás - jeles napok  Művészeti nevelés  Projektrendszerű tanulásszervezés  Élményalapú, játékba épített komplex tevékenységszervezés  Óvoda-család újszerű együttműködés, bevontság  „Szóval-képpel” mesefeldolgozás játékos alkotásokkal, az ábrázolás eszközeivel  Öko-Referencia Intézmény  Zöld óvoda – környezetbarát óvodai program  Egészséges életvitel alakítása  Mozgás (Magyar Mozgáskotta Módszer, úszás, vízhez szoktatás, népi játék)  Tehetségdecentrum: kognitív és önkifejezés terület  Sakkpalota program referencia helye  4. éves nagycsoportosok Varázsceruza program alapján történő fejlesztése  Mozgás (Magyar Mozgáskotta Módszer, nagycsoportosok számára szervezett úszásoktatás)  Egészséges életmódra nevelés  Környezettudatos nevelés, Erdei ovi program (saját innováció)  Kompetencia alapú nevelés       

Mozgás Környezeti nevelés-Környezetvédelem Tehetségdecentrum-„Örökmozgók” Környezetvédelem Bábozás Projekt rendszerű tanulásszervezés Saját innováció: Idősek tiszteletére nevelés

  

Hagyományápolás Környezettudatos nevelés Anyanyelvi nevelés 21


Tagintézmény neve

Manóvár Tagintézmény

Munkácsy úti Tagintézmény

Nyitnikék Tagintézmény

Pitypang Tagintézmény

Pöttyös Tagintézmény


Tagintézmények előnyös különbözőségei  Projektrendszerű-tanulás szervezés  Egyéni és differenciált fejlesztés  Komprehenzív egységes program  Az anyanyelvi nevelés és az óvodapedagógus kérdéskultúrája  Előminősített referencia intézmény  Játék  Mozgás  Mozgáskotta  Tehetségdecentrum-„Manó Műhely”  Egészséges életmódra nevelés  Mozgás  Környezettudatos nevelés  Néphagyományápolás-népi kismesterségek  Család-tagintézmény partnerkapcsolat, együttnevelés  Egészséges életmód – vízhez szoktatás  Játék – játékba integrált tanulásszervezéskomplexitás  Mozgás  Báb  Tehetségdecentrum: „Zene ovi” – ének zene tehetségműhely  „Süni” különnevelést biztosító gyógypedagógiai csoport  Művészeti nevelés-művészeti műhelyek  Egészséges életmódra nevelés,  Projektben történő tanulásszervezés  Család-óvoda kapcsolat különleges jelentősége  Projektben történő tanulásszervezés  Spontán és szervezett mozgás  Tehetségdecentrum – Ének – zene, vizuális, mese – vers területen  Zeneóvoda  Előminősített referencia intézmény


Szivárvány Tagintézmény

 Tehetségdecentrum „Túl az Óperencián” Mese – vers – bábozás – dramatizálás területén  „Mesefának ezer ága” - Komplex személyiség fejlesztés a mesén keresztül  Óvoda - család újszerű gyakorlata: bevontság, együttműködés  Előminősített referencia intézmény  Mozgás  Mozgáskotta  Projektalapú játékba ágyazott tevékenységszervezés 22


Tagintézmény neve

Tiszavirág Tagintézmény



Tagintézmények előnyös különbözőségei  „Jó gyakorlat” - terjesztése  Montessori pedagógia  Tehetségdecentrum a mozgás területén  Külső világ tevékeny megismerése  Projekt pedagógia  Tehetségdecentrum: "Kreatív palánták" /zene, dráma, vizuális/, „ZENEVELDE"Kodály-módszer alkalmazásával  Fenntartható környezettudatos magatartás alakítása a dráma eszközeivel.  Művészeti nevelés  Projektben történő tanulásszervezés  Előminősített referencia intézmény  Land art: A fenntartható környezettudatos magatartás alakítása, a természeti élőképek, alkotások megjelenítése a drámajáték eszközeivel.  Néphagyományok ápolása, népi kismesterségek  környezetvédelem -"Fürkész-telek" környezetkultúra  élményorientált projektalapú játékba ágyazott tevékenységszervezés  Tehetségdecentrum: "Dúr-moll zeneműhely és kognitív terület  Előminősített referencia intézmény  Mozgáskotta  Projektben történő tanulásszervezés  Montessori pedagógia

3.2. Alapelveink Az alapelveink meghatározásánál az alábbi hármas egység elfogadása fontos számunkra: 1. 2. 3.

A gyermeket szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, amelyet a tagintézményi nevelés kiegészít, esetenként hátrányt csökkentő szerepet tölt be. Az óvodai nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására irányul, minden gyermek egyenlő esélyének biztosításával.

3.2.1. Legfontosabb alapelveink: 1. A gyermekek mindenekfelett álló érdekeit figyelembe véve szervezzük és valósítjuk meg óvodai nevelésünket a gyermeki jogok és alapvető szabadságuk tiszteletben tartásával, az egyenlő hozzáférés biztosításával. 23


2. Óvodai nevelésünk meghatározó kulcsszereplője az óvodapedagógus. Tudatosan képviseli közös szakmai értékeinket, alapelveinket a tagintézményi nevelés mindennapjaiban a tagintézményi élet minden területén felkészült, rendszeresen tájékozódik az óvodapedagógiára vonatkozó legújabb eredményekről, és megalapozott a tervező munkája. Nevelői tevékenységét folyamatos napi felkészülés, önértékelés, önelemzés jellemzi – teljes személyiségével vesz részt a gyermekek nevelésében. Kihasználja a továbbképzési lehetőségeket, ismereteit felhasználja napi gyakorlatában, újszerű pedagógiai módszereket alkalmaz. (pl. digitális eszközök) Fejlődési tervet készít önmaga számára, kommunikációs képességét folyamatosan fejleszti, a reális önértékelés birtokában, a változó feladatokhoz képes alkalmazkodni. Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a gyermekek előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, a nevelési környezet lehetőségeit, korlátait. 3. A szolnoki óvodásoknak joguk van ahhoz, hogy megkapják a nekik megfelelő gondoskodást és nevelést. Olyan nyitott és rugalmas időkeretet teremtünk, mely igazodik egyéni szükségleteikhez, életkori és egyéni sajátosságaikhoz, fejlődési üteméhez: kialakításában meghatározó szempont: a folyamatosság, rendszeresség, a kiszámíthatóságot teremtő ismétlődés. 4. A gyermekeket egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására neveljük. 5. A gyermekeink személyiségét, gyermeki méltóságát és jogait tiszteletben tartjuk, számukra védelmet biztosítunk, fizikai és lelki erőszakkal szemben. 6. A játék óvodásaink elsődleges, természetes módon megjelenő tevékenysége. Fontosnak tartjuk a gyermekek mindennapjaiban a szabad játék megjelenését lehetőségét. 7. Az óvodapedagógus által tudatosan előkészített, megtervezett játékkörnyezetben gyermekeinket fejlesztő, erősítő, élményt nyújtó tevékenységgel, kezdeményezett játékként kínáljuk. Fontosnak tartjuk a gyermek és az óvodapedagógus által kezdeményezett játéktevékenységek szerepét a mindennapokban az egyensúlyt fenntartva, a gyermek életkorához, egyéni játékszükségletéhez mérten, a szabad játék mellett, párhuzamos tevékenységek szervezésével. 8. A munkajellegű tevékenységek nagy lehetőséget hordoznak gyermekeink számára a közösségért végzett tevékenységek örömének megélésében. A munka jellegű tevékenységek a szocializációs folyamat fontos elemeként a normák, értékek, szabályok kiépülését is segítik. Elsődlegesnek tartjuk a munkaformák közül a gyermek önállósulási törekvését szolgáló magas szintű önkiszolgáló tevékenységeinek segítését. 9. Óvodás korban igazi ismeret az, amit a gyermek érdeklődésének megfelelően előzetes tudására alapozottan, cselekvésen keresztül szerez meg. Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermekeket, tudatosan, folyamatosan „szellemi portékáit”(Pető Ágnes 2010) kínálja. 10. A hatékony nevelőmunka alapja óvodásunk személyiségének alapos ismerete, célzott képességeinek, készségeinek megfigyelése, diagnosztizáló mérése. Egyéni képességeihez igazodó arra épülő tagintézményi tevékenységrendszert teremtünk, valósítunk meg. 11. A gondozás kiemelt szerepet kap az óvodai élet szervezésében, segíti a gyermekek önállóságát, a gyermekek komfort érzésének megteremtését, hogy biológiai szükségletei maradéktalanul kielégüljenek, gondozott, rendezett legyen. 12. A gyermek fejlődésének alapja, hogy gondoskodó szeretet, folytonos, stabil biztonság vegye körül. 24


Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden gyermek hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra, próbálkozásra. Mind a felnőtt - gyermek, mind a gyermekek közötti szociális, kommunikációs kapcsolatokban érvényesülnie kell a tiszteletnek, az illemnek, a viselkedéskultúrát meghatározó egyéb értékeknek. 14. Ahány gyermek, annyi személyiség. Tiszteletben tartjuk óvodásaink eltérő különbözőségeit, minden területen a tagintézményi nevelésben a differenciált bánásmódot alkalmazunk, hiszen ez minden óvodásunkat megilleti. 15. Intézményünk inkluzív szemlélete a befogadás: kölcsönös segítőkészség értékein és a másság felé természetes odafordulás értékein alapul. 16. A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. 17. A sajátos nevelési igényű gyermekek és az őket nevelő óvodapedagógusok számára hozzáférhető az a szakmai külön támogatás: szakmai konzultációk, folyamatosan vezetett és értékelt egyéni fejlesztési tervdokumentáció, amely szükség szerint a feladatok ellátását segíti. Nevelési céljaink, elvárásaink alkalmazkodnak a gyermekek sajátos szükségleteihez. 18. Tiszteljük és elfogadjuk az eltérő identitást, kulturális különbözőségeket, az elkülönülő kultúrák együttélését. Mindannyian hiszünk az együttnevelés hatékonyságában, annak esélyteremtő lehetőségében. Az óvodapedagógus társadalmilag érzékeny, együttműködő, nyitott a más kultúrák elfogadása tekintetében, önzetlenség jellemzi. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeinket kiemelt, érzékeny pedagógiai figyelemmel neveljük a mindennapi nevelőmunka során. Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek, ezért kiemelt figyelemmel tervezzük és valósítjuk meg valamennyi óvodai tevékenységhez kapcsolódóan anyanyelvi feladatainkat. 19. A gyermekek alapvető igénye a mozgás. Hisszük, hogy a megfelelő feltételek (idő, helyszín, eszköz, módszer, attitűd) és a mindennapi rendszerességi mozgásszervezés biztosításával kialakítható az edzettségnek olyan állapota, amely alkalmassá teszi gyermekeinket az életkoruknak megfelelő terhelhetőségre (mentális és fizikai). 20. Óvodásaink neveléséhez egészséges környezetet, megfelelő napirendet biztosítunk, jelentős alapvetés a megfelelő életvitel, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 21. A gyermek egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen, hogy érzelmileg biztonságban legyen az óvodai környezetben, ahol mindennapjait éli. Elengedhetetlen, hogy derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül, társaival és a felnőttekkel való kapcsolat során pozitív, kedvező hatások, élmények érjék. A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén találja meg mennyit ér a közösségben. Az óvodapedagógus olyan értékelési eszköztárat alkalmaz, amely figyelembe veszi a gyermekek életkori sajátosságait. Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, a konkrét cselekvésre, teljesítményre vonatkoznak, a gyermekek fejlődését segítik. 22. A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer. Segít neki abban, hogy a körülötte lévő szűkebb és tágabb környezetben sikeresen legyen mihamarabb önálló, valamint a társadalmi viselkedés alapvető szabályait elsajátíthassa. Fejlődik igényessége, elvárás- és normarendszere, kötelesség érzéke, felelősségtudata, amely a sikeres iskolai beilleszkedés alapja. 23. Az óvodai nevelés családi nevelést kiegészítő funkcióját, esetenként hátránycsökkentő szerepét csak úgy tudjuk megvalósítani, ha megismerjük a hozzánk járó gyermekek családjainak szokásait és közelítjük azokat az óvodai 13.

25


nevelési szokásokhoz, a folyamatos párbeszéd lehetőségét biztosító kapcsolatformák működtetésével. 24. Intézményünk az óvodai nevelésben nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem, az azokat érintő kérdésekben semleges. Biztosítja szülői igények alapján a fakultatív hitoktatás szervezését. 25. Gyermekeink életében az óvodáskor végére bekövetkező természetes változás - az intézményváltás. A szolnoki általános iskolákkal kiépített szakmai kapcsolat tartalmaival az intézményváltás időszakának feszültségét igyekszünk csökkenteni, a gyermekeink érzelmi motivációs bázisát erősítve a várakozás jótékony érzelmi légkörét megteremtve ezt az átmenetet segítjük óvodásainknak. 3.2.2. Egészségnevelési és környezeti nevelési elveink 1. A Szolnok Városi Óvodák valamennyi tagintézményének tárgyi környezete és a közös értékeken alapuló tevékenységrendszerünk biztosítja az egészséges életmódra nevelés és a környezettudatos magatartás megalapozását. 2. Kiemelten kezeljük a gyermekek saját egészségükhöz, valamint a természeti környezethez való viszonyának fejlesztését, a szociokulturális különbözőségekből eredő hátránykompenzáció szem előtt tartásával. 3. Pedagógia Programunk kiemelt értékeleme az egészséges életmódra nevelés és az érzelmi nevelés, szocializáció(érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés). Hangsúlyos helyen szerepel a testi és lelki egészség fejlesztése, valamint az érzelmi biztonság feltételeinek megteremtése és a szociális kapcsolatok harmóniájának fejlesztése. 4. Meghatározó szerepet kap a természeti és épített környezetünk értékeinek megóvására, az abban rejlő szépség megláttatására nevelés, valamint a lokálpatriotizmus erősítése a pedagógiai munkánkban. 5. Napi gyakorlatba építve, komplex, felfedező jellegű formában jelenik meg a természet és környezetvédelem fontosságának megismertetése tagintézményeinkben. Egészségnevelési és programunkban:

környezet

nevelési

Egészségnevelési és környezeti nevelési területek Egészségnevelés

elveink

megjelenése

a

Pedagógiai

Megjelenés a Pedagógiai Programban 3. Intézményünk érték- és célrendszere 3.1. Értékazonosság és az előnyös különbözőség tagintézményeink között 3.2. Alapelveink 7.1 Érzelmi nevelés, erkölcsi, és közösségi nevelés 7.3. Egészséges életmódra nevelés 8.1.1. A játék szerepe a szocializációban, erkölcsi- és közösségi nevelésben 8.5. Mozgás 8.6. Külső világ tevékeny megismerése 8.7. Munka jellegű tevékenységek 8.8. Tevékenységben megvalósuló tanulás 8.10. Az óvodai nevelés záró szakasza „Varázsceruza-szakmai program” 9. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése Integrációs feladatok 26


Környezeti nevelés

3. Intézményünk érték- és célrendszere 3.1. Értékazonosság és az előnyös különbözőség tagintézményeink között 3.2. Alapelveink 7.1 Érzelmi nevelés, erkölcsi, és közösségi nevelés 8.6. Külső világ tevékeny megismerése 8.7. Munka jellegű tevékenységek 8.8. Tevékenységben megvalósuló tanulás 8.10. Az óvodai nevelés záró szakasza „Varázsceruza-szakmai program” 9. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése Integrációs feladatok 15. Szakmai értékrendünket formáló pályázataink

Az egészségnevelési és környezeti nevelési elveink megvalósítását szolgáló Egészségfejlesztési, Prevenciós programunk a Pedagógiai program mellékletében található.

3.3. Nevelési céljaink 3.3.1. Általános nevelési cél Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja tükrében nevelésünk általános célja óvodás gyermekeink személyiségének kibontakoztatása az életkori- és egyéni sajátosságokra épülő pedagógiai eljárások alkalmazásával. A megvalósuláshoz az eltérő fejlődési ütemhez igazodó, és a saját nevelési igény szerinti speciális pedagógiai eljárásokat működtetünk. 3.3.2. Alapító okiratban meghatározott további alapfeladatok ellátásával kapcsolatos célok Elem 1.Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése 1. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai felkészítő programja

Célrendszer Gyógypedagógiai ellátás feltételeinek, rendszerének kialakítása, működtetése A gyermekvédelmi törvénynek megfelelően az általános és speciális gyermekvédelmi feladatok eredményes ellátása

27

Megvalósulás ideje Folyamatosan. Felülvizsgálat ideje: 2017. év Folyamatosan. Felülvizsgálat ideje: 2017.


3.4. Küldetésnyilatkozat, jövőkép Küldetésnyilatkozat Mi a Szolnok Városi Óvodák dolgozói közösen kialakított értékrend alapján, szakmai felelősséggel neveljük, fejlesztjük óvodásainkat. Tagintézményeink sajátos arculatuk, előnyös különbözőségük megtartásával színesítik a város óvodaképét, figyelembe véve az óvodahasználók igényét. Pedagógiai folyamatunk középpontjában a gyermek! Nekünk minden gyermek fontos! Jövőkép A Szolnok Városi Óvodák olyan intézménnyé szeretne válni, ahol a nevelés minden résztvevője fontos, megbecsült! Elhivatottságunkkal és szakmai felelősségünkkel szeretnénk szerepet vállalni az emberi és társadalmi értékek alakításában.

4. A „Mi” óvodásaink - gyermekkép A szolnoki óvodások szeretnek óvodába járni, és jól érzik magukat nálunk. Mindannyian egyenlő eséllyel, igényeiknek megfelelően vesznek részt az óvodai életben. Kiegyensúlyozott, egyedi (szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is) kis személyiségük tele van önbizalommal. Ragaszkodnak a körülöttük lévő felnőttekhez, társaikhoz, a másság természetes számukra – elfogadják egymást. A kapcsolatteremtés nem okoz gondot részükről, szívesen meghitten beszélgetnek egymással és felnőttekkel is. El tudják fogadni, hogy vannak szabályok, amelyekhez bizonyos helyzetekben alkalmazkodni kell. A mi óvodásaink önállóak, nyitottak és érdeklődőek, a megszerzett ismereteik és képességeik, attitűdjük alkalmassá teszi őket az iskolai életre. Bízunk abban, hogy gyermekközpontú, befogadó a gyermeki személyiség kibontakozását elősegítő óvodai nevelésünk megsegíti őket az életben való beválásban, az egészséges személyiség fejlődésében. Az óvodai évek végére magabiztosak, a közösségi élet és a kulturált életvitel szokásait, normáit ismerik. Fontos számukra az örömteli mozgás, a szabad levegőn történő önfeledt szervezett tevékenység: játék, séta, kirándulás.

5. A „Mi” tagintézményeink – óvodakép Biztonságos, vonzó, meghitt, óvodásaink fejlődését szolgáló pedagógiai tevékenységrendszert és tárgyi környezetet nyújtunk óvodáinkban. A szolnoki tagintézmények nyitottak, befogadóak, az együttnevelés különböző formáira felkészültek. Tagintézményeinkben a gyermek szükségleteire, egyéni képességeire – készségeikre alapozva differenciált, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását, hátrányok csökkentését szolgáló, tevékenységorientált óvodai nevelés folyik.

28


Egyéni arculatuk tükrözi az ott folyó, közös értékrenden alapuló tudatos pedagógiai munkát, amelyet igényes, óvodásaink önálló véleményalkotásának, döntési képességeinek fejlesztését segítő pedagógiai attitűddel rendelkező kollegák közvetítenek. A gyermekek érzelmi biztonságában, örömmel tevékenykedhetnek. A változatos műveltségtartalmak tevékenységei segítik az emberi értékek közvetítését, az önazonosságuk megőrzését, ápolását, erősítését. A mindennapokban a feltételteremtő, tudatos óvodapedagógusi jelenlét kínálja a játék és a saját élményű tanulás lehetőségét. A mindennapi elmélyült beszélgetések, mesélések, verselések, mondókázások gyermekeink beszédtanulásához sokféle tapasztalatszerzésre ad lehetőséget.

6. Az óvodai nevelés feltételei 1. Az óvodai feltételrendszer döntő meghatározója, katalizátora az óvodapedagógus személye, tervező munkája, tudatos pedagógiai jelenléte, modellértékű, mintanyújtó tevékenysége. 2. Olyan nevelési időkeret kialakítása szükséges, amelyben egyidejűleg, egymás mellett, különböző tevékenységek zajlanak, amelyhez a gyermekek szabadon kapcsolódhatnak. A párhuzamosan végzett tevékenységek szervezése megkívánja a pedagógustól az előzetes tervezést arra vonatkozóan, hogy mit tart maga számára elsődleges feladatnak. 3. Az óvodapedagógus nevelői attitűdjében elfogadó, támogató, bátorító, motiváló, segítőtárs. Pedagógus szerepe partneri, a gyermekekkel együttműködő, amelynek során a feltétel nélküli elfogadás a gyermeket önmagáért való tisztelete vezérli. 4. Nevelésünk hatékonyságához alapvetően fontos a pedagógus szuggesztivitása, az érzelmi töltés megőrzésének képessége, az, hogy felnőttként is rá tudjon csodálkozni a körülötte lévő világra. 5. Kommunikációjában hiteles – nevelési helyzetben a gyermekkel való kapcsolattartásban úgy cselekszik, beszél, ahogyan érez. Mosolyával, gesztusaival, mimikájával motiváló, bíztató metakommunikációjával átsegíti a gyermeket a nehézségeken. Nyelvhasználata igényes, választékos, munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. Tudatosan ösztönzi a gyermekek egyéni és egymás közti kommunikációját. Továbbá fontosnak tartjuk, hogy a nevelőközösségen belül is megfelelő legyen a kommunikációja. 6. A vele való tevékenységben biztonságban érzik gyermekeink magukat, mert tudják, hogy az óvodapedagógus személyében érdeklődésre, elismerésre számíthatnak. Segítőkész és segítségre kész állapotban van a gyermekek között, akihez a gyermekek bármikor fordulhatnak. 7. Bíztató, bátorító, bizalmat mutató a gyermekkel szemben – önbizalmat ad. Ösztönző módszereivel elősegíti, hogy a gyermek aktívan vegyen részt saját tanulási folyamatában. 8. Szakmai, pedagógiai felkészültségében rendelkezik a gyermek hatékony tanulását, önmegvalósítását támogató, korszerű módszerekkel, eljárásokkal (kísérletezés, kipróbálás, vita, vélemény, tanakodás, kétely és vesztés, buzdítás, provokálás, gondolkodásra késztető kérdések). Változatos tanulási- és szervezési formákat alkalmaz. 9. Fontosnak tartjuk kollégáink szakmai felkészültségében a differenciáláshoz kapcsolódó elméleti, módszertani ismeretek meglétét. A gyermekek fejlettségi szintjét szem előtt tartava differenciál a megváltozott körülmények között visszatérő, ismétlődő módon teret ad a gyermeki tevékenység gyakorlására, így a mindennapi tehetséggondozásra is. 29


10. Pedagógusaink felismerik a gyermekek személyiségfejlődésének nehézségeit. Olyan pedagógiai, támogató környezetet alakítanak ki a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, nemzeti, etnikai kisebbség kultúrához tartozó gyermekeink számára, - a pedagógiai és tárgyi feltételrendszer megteremtésével, a csoportban dolgozók összehangolt munkarendjének kialakításával - amely személyiségüknek, mentális, optimális fejlődését szolgálja. Ahol a másság felé fordulás mindenkinek természetessé válik. 11. A speciális helyzetek, igények ellátásának megfelelően speciális szakemberekkel együttműködünk, törekedve a sajátos nevelési igény és az óvodai nevelés összhangjára. A feladatok ellátásához nélkülözhetetlen a hagyományos óvodai élet ismerete és az, ahhoz igazított egyéni ellátási rendszer kialakítása, továbbá a hatékony ellátás feltételezi az ellátásban résztvevő óvodapedagógusok és a szakpedagógusok közös tervezési feladatait és szakmai megbeszéléseket. 12. Intézményünk pszichológusa folyamatos konzultációs alkalmakkal segíti az óvodapedagógus csoportban végzett munkáját a sajátos nevelési igényre vonatkozóan. 13. Nevelőtestületünkben törekszünk az együttélési esélyeket hordozó lehetőségeket biztosítani a kulturális értékek egyenrangú megjelenítésével, az önazonosság megőrzésével. 14. Korszerű óvodapedagógiai módszerekkel, a szülőkkel való partnerei együttműködéssel kívánjuk az eredményes együttműködést megvalósítani a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeink hatékony nevelése érdekében (részletezően lsd. IPR programrészt.) 15. A pedagógiai asszisztens és a dajka az óvodapedagógus társa és segítője a nevelőmunkában. Fontosnak tartjuk, hogy jó kapcsolat alakuljon ki a gyermekekkel. Összehangolt munkájuk döntően hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez, melyet feltételez a nevelési évindítás előtti és év közbeni folyamatos munkatársi megbeszélés. 16. Tagintézményeink külső, belső kialakításakor elsődleges szempont, hogy annak berendezése igazodjon óvodásaink folyamatosan változó fizikai adottságaihoz. A kialakított terek alkalmasak legyenek a gyermekek mozgás és játék igényének kielégítésére, a nap bármely szakaszában, számukra hozzáférhető módon. Az óvoda egész épülete, annak berendezése a gyermekek biztonságát kell, hogy szolgálják. A csoportok naplójában a veszélyforrások feltérképezése, és az erre vonatkozó intézkedések dokumentálásra kerülnek. 17. Tagintézményeink rendelkeznek a helyi pedagógiai programrész megvalósítását feltételező eszközrendszerrel. Továbbá, olyan kialakított helyiségekkel, melyek alkalmasak munkatársaink megfelelő munkakörnyezetére, elkülönült, speciális nevelést biztosító helyiségre, a szülőkkel való beszélgetésre. Nélkülözhetetlen a speciális ellátásához szükséges eszközrendszer megléte. 18. Mind a napi, mind a heti rend kialakításánál meghatározó szempont az óvodai tevékenységek között az egyensúly megtartása, mely változó arányt mutat az életkor előre haladtával, de elsődlegesen a játék, a gyermek önfejlesztésére fordított ideje kap kitüntetett szerepet. 19. A gyermek a játékban fejlődik leghatékonyabban, ezért a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására irányuló célzott nevelői eljárásaink ebben a színtérben valósulnak meg. Olyan élményforrásokat biztosítunk óvodásaink játéktevékenységéhez, amely motiválja a tanulást, ismereteket szerez benne, tanul, sikerélményekhez, örömökhöz jut – így bontakozik ki teljes személyisége. 20. Óvodásaink neveléséhez egész nap folyamán biztonságos, egészséges környezetet, elfogadó légkört, érzelmi biztonságot, megfelelő napirendet biztosítunk. E 30


folyamatok működésében alapvető elvárás a csoportban működő felnőttek szoros, egymás munkáját erősítő együttműködése. 21. Az óvoda családdal való kapcsolattartásának alapvető feltétele az intézményi kapcsolattartás formáinak kialakítása, annak tartalmi kidolgozása. Tagintézményeink nyitott intézményként működnek, engedik a szülők számára igényeiknek megfelelő betekintési, bekapcsolódási lehetőségeket. A folyamatos kapcsolattartás, folyamatos párbeszéd működtetése nélkülözhetetlen, hogy a gyermekek meglévő fejlettségi szintjükről, egyéni fejlődési tempóban fejlődjenek. A digitális eszközök használata területén is követendő példát mutat az óvodapedagógus a gyermekek és a családok számára az együttműködés és a kommunikáció elősegítése érdekében a szülők lehetőségének figyelembevételével.

7. A megvalósulás megkülönböztető kritériumai, döntő tényezői 7.1. Érzelmi nevelés, erkölcsi, és közösségi nevelés Cél: Érzelmileg gazdag, pozitív beállítódású, a társas viszonyokban magabiztos gyermek. Feladat: 1. Érzelmi nevelés terén fontos, hogy már az óvodába lépéskor kedvező hatások érjék a gyermekeket. 1.1 Érzelmeikben megerősítve, elfogadó, derűs óvodapedagógusi attitűddel, szemlélettel, otthonos légkörben neveljük őket. 1.2 Az óvodai felvétel előtt személyes kapcsolat kialakítására biztosítunk lehetőségeket, tagintézményenként különböző tartalmi megjelenítésében: játszóház, Ovi-kukucska, Mikulás várás, dúdolgató stb… tervezett, szervezett formában. 1.3 A felvételt követően intézményi szinten azonos időpontban tartott szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket. A gyermek biztonságát erősítve itt kerül sor a családlátogatás, személyes elbeszélgetés időpontjainak egyeztetésére. 2. A nevelési év indítását megelőzően a csoport feltételrendszerét felülvizsgáljuk, felújítjuk és biztosítjuk a megfelelő eszközöket. 2.1. Gyermekek jele, nagy nyomtatott betűs neve, fényképe az öltözőszekrényen, az iratgyűjtős dosszién 2.2. A csoportszoba berendezését az adott életkor tevékenységeinek jellegzetességeihez igazítjuk 2.3. Minden újonnan érkező óvodásunknál, évközben is lehetőség szerint elévégezzük az óvodába lépést megelőzően a családlátogatást, ahol a szülők nevelési módszereire, a gyermek megismerésére és az intézményre irányuló igényekre vonatkozó kérdésekre, intézményi szinten azonos anamnézis lapot töltünk ki.(SZVÓ nyomtatványok) 2.4. Apró játékokkal készülünk az első óvodai napra, új gyermek számára. 2.5. A csoportszoba kialakításánál biztosítjuk az egyéni elvonulást, pihenést: fekvésre, relaxálásra alkalmas, elhatárolt kuckók, sarkok létrehozásával, amely helyszíne a napindító beszélgetéseknek. Életkorhoz igazodóan a helyszín változik. (óvodáskor elején a csoportszoba ajtajához közel, későbbi kialakítása az életkor és a játék tartalom és játéktér megváltozott igényéhez igazodik) 31


2.6. A naplezárásban a nagy és varázsceruza csoportokban megjelennek a társadalmi témakörök, melyek feldolgozása során a gyermekek szélesebb körben lesznek képesek eligazodni a világban. 2.7. A szülői igényeknek megfelelő befogadási időszakot biztosítjuk, a bölcsődés gyermekek első két óvodai napján délelőtt a bölcsődei gondozónők közreműködését szívesen fogadjuk. 2.8. A befogadás időszakában, az első két hétben biztosítjuk a személyi állandóságot, a csoportban dolgozó felnőttek egész napos, teljes jelenlétével, a csoport első kedves hagyományai bevezetésével. 2.9. A gyermekeket reggeli érkezéskor az óvodapedagógus személyesen, szeretettel, hívogatóan fogadja- nevén szólítva a gyermeket, szükség szerint elé megy, kezét megfogva a csoport kedves bábjával együtt kíséri a gyerekek közé- mindaddig, amíg erre egyénileg szükségük van. 2.10. Az óvodapedagógus elhelyezkedésével jól látja az érkező gyerekeket, az óvodapedagógus- gyermek-szülő, gyermek-gyermek üdvözlik egymást. 2.11. A csoportszoba bejáratához közel elhelyezett „Megérkeztem tábla” használatát az óvodapedagógus segíti, a hozzá kapcsolódó szokásokat kialakítja, megerősíti. 2.12. Személyes odafordulásával, a gyermek igényéhez, érzelmi állapotához igazodóan választja meg a megfelelő személyes kontaktus minőségét (ölbe veszi, simogatja, megnyugtatja, a csoportbábbal vigasztalhatja, mosolyog rá, kezét megfogja, érdeklődik, kíváncsi, tapintatos, nyugalmat áraszt.) 2.13. Az óvodáskor elején a tevékenységszervezések alkalmával kiemelt figyelmet fordítunk a nagy tér biztosítására annak érdekében, hogy a közös együttes tevékenységek (játék, dramatikus utánzó mozgás, vizuális tevékenységek, ölbeli játékok, közös beszélgetős összebújások, a csoport „Élménykönyve, képes albuma, mesekönyve nézegetése, stb.) során átélt öröm közben lehetőség nyíljon a „MI” és „EGYÜTT” élményének megélésére. 2.14. Az érzelmi megnyugvást, elválást, átmenetet segíti a gyermek, otthonról hozott személyes, kedves tárgyai (alvós, plüss figura, „rongyóka”, kispárna…), amelyet igényéhez igazodóan a nap bármely szakaszában használhatja és elhelyezheti az óvodai szinten, közösen kialakított helyen (kincses kosár, kincses láda,stb….) 2.15. Az óvodapedagógus a pihe-puha sarokban napindító beszélgetésben - „Minden fontos, ami Ő, minden fontos, ami Vele történik”- érdeklődve, a gyermek igényéhez igazodva meghallgatja a gyermeket, természetes módon érdeklődik a pillanatnyi érzései, élményei, elbeszélései iránt. „Örülünk egymásnak, együtt vagyunk!”örömét közösen átélik. 2.16. A csoportok életében megjelennek a csoport – és óvodai hagyományok, ünnepek, mint közös élmények, segítve ezzel a közösségi érzés alakulását. 2.17. Az óvodába érkezés, az elalvás, az ébredés egységes elveken alapulnak, szertartásait (ceremóniáit) a tagóvodák egységesítik, szabályozzák. 2.18. A gyermek életében egy személyes ünnepet ünneplünk az óvodában a hosszantartó hiányzások esetén a gyermekkel a folyamatos kapcsolattartást működtetjük. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi neveléshez kapcsolódó tárgyi feltételrendszer: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Apró ajándék készítése (óvodába érkezés a gyermek egyik személye ünnepe) Fénykép, csoportnévsor Nagy nyomtatott betűs gyermek nevek, jelek Iratgyűjtős dosszié, névvel, fényképpel, jellel ellátva Szőnyeg Puha dunna, párnák, mesepárnák Nyitott, gyermek magassághoz igazodott polcrendszer 32


8. Mesekönyv, képeskönyv 9. Élménykönyv, fényképalbum 10. CD lejátszó- hanganyaggal (relaxációs) 11. Ceremóniákhoz: gyertya, illatmécses v. sólámpa 12. Csoportszimbólumok megjelenítése: csoportszoba ajtón, faliújságon 13. Csoportszoba neve, dolgozó felnőttek nevének feltüntetése 14. Csoportbáb, csoportot jelképző plüssfigura 15. Személyes tárgyak elhelyezésére „kincses kosár”, „kincses láda” 16. Megérkeztem tábla (kosárban vagy zsebes tárolóban, gyűjtőben elhelyezett,nagy nyomtatott betűvel és jellel ellátott). 17. Mosdóban jellel ellátott fogmosó pohár, fésű, fogkefe, törülköző tartó 18. Életkorhoz igazodó csoportszobai felszerelések: bútorok, nyitott polcok, játékeszközök, önkifejezéshez kapcsolódó eszközök (kibontva lásd. 7-ban) 3. A szocializációs tervünk a gyermeki fejlettség megfigyelési eredményeire épül. 4. Intézményi szinten az óvodapedagógusok elkészítik (09.20-ig) a csoportra vonatkozó szocializációs tervet. Célt, feladatot, módszereket terveznek meg az alábbi területeken: 4.1. egészséges életmód szokásainak kialakítására 4.2. az érzelmi biztonság kialakításának megteremtésére 4.3. a közösségi nevelés szokásaira, a játékra 4.4. élmény és tevékenység kínálatra. 5. Az éves tevékenységi/projekt tervek szocializációs feladatainál tervezzük a közösségi élet, a magasabb rendű, erkölcsi, akarati, esztétikai érzelmek, a magatartási – viselkedési tulajdonságokat fejlesztő, valamint az állampolgári nevelést megalapozó nevelési feladatainkat. (patrióta – lokálpatrióta nevelés). Alapvető szempont, hogy a gyermek életkori sajátosságait, egyéni szükségleteit, a tiszteletet, az udvariasságot a felnőttek és a gyermekek betartsák egymással szemben. 6. Óvodásaink elsődleges tevékenysége a játék, amely a társas kapcsolatok alakulásának feltétele a gyermeki önkifejezés megvalósulásának színtere. 6.1. Az óvodapedagógusok folyamatosan a gyermekek között tevékenykednek, együttjátszanak, kezdeményezéseik, játék ötleteik, utánzó, minta lehetőséget biztosítanak. 6.2. Olyan játékélményekhez juttatják a gyermekeket, amelyben a közösségi „mi”élmények megélését erősítik. 6.3. Tagintézményeinkben a nyugodt játéklégkör megteremtésével, szabad játék és tevékenység választással segítjük a gyermeki együttműködés képességeinek fejlődését. 6.4. A gyermekek önálló kezdeményezéseinek, tevékenységeinek, önkifejezéseinek teret adunk, biztosítva ezzel, hogy játékötleteiket, tevékenységeiket megvalósíthassák, döntési helyzetbe kerüljenek. 7. Az óvodai csoportban,- mint szocializációs szintérben,- a sokszintű integráció (HHH,SNI, nemzetségi, etnikai) együttnevelés adta feladataira az óvodapedagógus a nevelési év indítását megelőzően, elméleti megalapozottsággal, tervezésével, feltételrendszer megteremtésével készül fel a gyermek fogadására. A gyermekek személyiségének sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan, elsősorban a játékukon keresztül tárja fel. Önazonosság megtanítását a felkészült pedagógus célzott pedagógiai eszközökkel segíti: - Közös élményeket biztosít a közös játéktevékenységhez, melyekben megjelennek a gyermek egyéni értéktöbbletei, módot ad egymás megismerésére, a társas érintkezésre. - Olyan tevékenységeket szervez, amely módot ad a közösség számára megismerni az egyéni sajátosságok értékeit, a közösség szerveződésre. 33


Az óvodai hagyományok, ünnepek tartalmában bővítjük, és egymás mellett egyenrangúan megjelenítjük az identitás megőrzéséhez a különböző kulturális értékeket. - Az óvodai csoportba járó külföldi gyermek célországáról, olyan tudás elemeket (népszokások, vers, ének) közvetítünk, amelyeket a magyar óvodások is megértenek és tudják kötni a már meglévő ismereteikhez. - Az előítéletek kialakítását úgy próbáljuk megelőzni az adott óvodai csoportban, hogy változatos csoportformákat alkalmazunk és a feladatokban differenciálunk – növeljük a csoport kohéziót. 8. A szocializáció intenzív időszaka nagyszerű lehetőségeket, helyzeteket hordoz a gyermekekkel folytatott beszélgetésekre, ölbeli játékokra, mely élmény és tevékenységkínálatát az óvodai évek alatt az óvodapedagógus folyamatosan ,tudatosan tervezi.(részletesen lásd „A játék szerepe a szocializáció” fejezetben) -

Az intenzív szakasz feladatait az alábbi (1.sz.ábra) folyamatábra szerint végzi. Jelmagyarázat: A folyamat indítása A folyamat lépései

Dokumentum Döntés

34


35


Éves feladatok a szocializáció kulcsfolyamat tagintézményi szintű eredményeinek fenntartásához

36


37


Óvodáskor elején: a szocializációs folyamat intenzív szakasz időkerete az első félév. 1. Legfontosabb feladatunknak tekintjük a befogadás időszakában,, hogy a gyermek érzelmileg megnyugvást találjon az új környezetben. 2. Az óvodapedagógus elkészíti a szocializációs tervet 2 sz. melléklet) az óvodai élet kezdeti- alapozó időszakára vonatkozóan-szeptember 20.-ig. 3. Az óvodapedagógus a gyermekeket bevezeti az óvodai tevékenységekbe, a hozzájuk kapcsolódó szokásokat, szabályokat megalapozza. 4. Az óvodapedagógus a gyermekek szocializációs fejlettségének megfigyelését a közösen elfogadott intézményi szintű megfigyelési lap alapján- január 15-ig elvégzi, megfigyeléseit értékeli január 20-ig (3. sz. melléklet) Óvodáskor középső és záró szakasza:- a szocializációs folyamat intenzív szakasz időkerete az első két hónap 1. Az év eleji „visszaszoktatás” fő tartalmi elemeit az előző évben megélt közösségi élmények adják, a kialakított jó szokások felelevenítése, ismétlődő helyzetekben történő gyakorlása és az új szokáselemek beépítése adja. 2. A gyermekek szocializációs fejlettségének megfigyelése a közösen elfogadott intézményi szintű megfigyelési lap alapján- szeptember 15.-ig történik, az óvodapedagógus a megfigyeléseit értékeli (3. sz. melléklet) 3. A megfigyelések eredményeire épülő szocializációs tervet készít az óvodapedagógus szeptember 20.-ig. 4. A gyermek fejlődésében bekövetkezett változásokat az intenzív szakaszban folyamatosan az óvodapedagógus nyomon követi, megfigyeli, megvalósulását rögzíti a szocializációs tervdokumentációban szeptember 20. és október 31. között. az intenzív szakaszt lezárja. A szocializációs folyamat egyéni fejlesztő szakaszában tervezi és megvalósítja az óvodapedagógus az egyénre szabott fejlesztési feladatokat, melyet az alábbi (2.sz.ábra) folyamatábra szemléltet. Az egyéni fejlesztési terv megvalósulásának eljárásrendjét részletesen lsd. 11.A gyermekek fejlődésének nyomon követésénél c. fejezetnél.

38


39


Óvodáskor elején 1. Az egyéni fejlesztési feladatok többsége a természetes mindennapi óvodai, környezetben, szituációkban nagyon tudatos, óvodapedagógusi célirányos modellálással közös tevékenységekben valósul meg. 2. Az egyéni fejlesztések dokumentációját az óvodapedagógus február 1-ig készíti el és abban a tervezési feladatainak megvalósulását folyamatosan rögzíti, értékeli. Óvodáskor közepén 1. Az egyéni fejlesztő szakasz kezdete november 1-től indul. 2. Az óvodapedagógus a már intézményi szinten kialakult rend szerint megtervezi az egyéni szocializációs fejlesztési területeket és a fejlődést előmozdító tevékenységeket. 3. Tudatosan teremt olyan helyzeteket, tevékenységeket, szervezeti formákat alakít (egyéni, páros, kis-csoportos), amelyben az általa tervezett feladatokat megvalósítja a nevelési év folyamán. Óvodáskor végén 1. Az óvodai élet záró szakaszában kitüntetett figyelmet kapnak azok a szociális képességek, amelyek által a gyermek kompetenssé válik megváltozott élethelyzetekben, körülményekben való eligazodásra, ahhoz való alkalmazkodásra. Az egyéni fejlesztő szakasz kezdete november 1.

7.2. Játék, élményen alapuló tanulásszervezés Cél: Nyitott, motivált és érdeklődő gyermek, aki az iskolai életre alkalmassá válik. Az anyanyelvi nevelés – az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása során kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a beszélő környezettel a helyes minta- és szabályközvetítésével az óvodai nevelő tevékenységben. Olyan óvodai tevékenységkínálat biztosítása, amely a gyermeki kíváncsiságra, a gyermek élményére, tapasztalatára, érdeklődésre építve nyújt lehetőséget a változatos tevékenykedéséhez. A közös felfedező helyzetek, az együttes tevékenységek a sok-sok kérdezés és felelet, az utánzások jó alkalmat teremtenek a spontán tanulásra, a gyermek képességének fejlesztésére, tapasztalatinak bővítésére, rendezésére. Feladat: 1. Az óvodapedagógus teremtsen olyan élményszerű környezetet, amely ösztönzi a gyermek megismerési vágyát, kíváncsiságát, tevékenységi vágyát, természetes beszédkedvét: 1.1. Felszabadult csoportlégkört teremt, 1.2. Kedvet csinál a beszélgetéshez. 1.3.Odafordulást, érdeklődést mutat a gyermek felé, mondandója iránt (nem értékeli, javítja azt).

40


1.4.A gyermekek érdeklődéséből fakadó élményeket szervez, amelyek érzelmi azonosulást váltanak ki, bevonttá, érdekeltté teszik őt a megismerési folyamatba, aktív, cselekvő, alakító, partneri szerepben. 1.5. A gyermek kedvelt tevékenységeire irányuló, gazdag kínálatot teremt meg. 2. Feladata, hogy a gyermek számára a tanulási helyzetet olyan módon teremtse meg, hogy a gyermek választásának szabadságát, egyféle ismeret, ismétlődések során, különböző módon való megmutatása, megtapasztalása érvényesüljön. 3. Az óvodapedagógus által kezdeményezett játék a jó játék lehetőségét nyújtja óvodásaink számára (a játék gyermeki sajátosságait biztosítva: önként vállalt, örömteli), de az óvodapedagógus részéről tanulási cél fogalmazódik meg benne, tartalma, tanulási tartalom. 4. A térbeépítés az óvodai életben gyakori: a tér – a tapasztalatokat, az együtt végzett térátalakító tevékenységek a közös sikerélményeket jelenthetik. 5. A problémahelyzetek kialakulását pedagógiai tudatossággal tervezzük, de a spontán adódó helyzetek lehetőségeit a nap bármely szakában kihasználjuk. 6. Biztosítjuk azokat az élményforrásokat megfelelő arányban, amelyek mind a fiús, mind a lányos játékok és tevékenységek forrásai lehetnek. 7. Az óvodapedagógus szemléletében a gyermekközpontúság a legelső helyen áll: olyan helyzeteket teremt, amely a gyermek igényeit figyelembe veszi és döntéseiben a gyermek érdekeit helyezi előtérbe. 8. A felnőtt – gyermek interakciókban társa az óvodapedagógus a gyermekeknek, olyan probléma helyzeteket, izgalmakat teremt, melyekben ösztönzi a gyermekeket gondolkodásra, próbálkozásra, tevékenységre. 9. Az óvodai és óvodán kívüli tevékenységek során olyan helyzeteket teremt az óvoda pedagógus, melyekben biztosítja az együttműködést, közösségi kapcsolatok és érzelmek erősítését, újszerű módszerek alkalmazásával. 10. Az óvodapedagógus megváltozott szerepben vesz részt az együttdolgozás folyamatában, a játékban. 10.1. Feladja hétköznapi pedagógusi viselkedési mintáit: engedi, hogy személyiségéből mást is lássanak a gyerekek. 10.2. Játékszituációkban szerepet vállal, azonosul, beleélő képessége aktivizálódik a helyzetekben. Ebben a szerepben szabályozhat, ismeretet, viselkedésbeli és beszédnyelvmintát nyújt, véleményeket hívhat elő és provokálhat, de akár fegyelmezhet is. 10.3. Fontosnak tartja és segíti, hogy a gyermekek megéljék az „én” és a „mi” élményét. 10.4. Az óvodán kívüli tapasztalatszerzések élményszerűségét azok kreatív, átgondolt kiválasztásával, tervszerű megszervezésével és helyes motivációval biztosítja. 11. Az adódó élményforrások mélyítésére hatásos helyzeteket,módszereket, eszközöket és alapanyagokat biztosít. 12. Az óvodapedagógus tevékenységében láthatóan megjelenik az öröm, a humor, bele tud helyezkedni a gyermek érzéseibe, együtt élni vele az eseményeket. 13. Közös felfedező helyzetek, az együttes tevékenységek a sok – sok kérdés és felelet, utánzások jó alkalmat teremtenek saját élményű tanulásra. 14. A pedagógus a gyermeket tanulási tevékenysége irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti (előremutató, fejlesztő).

41


7.3. Egészséges életmódra nevelés Cél: Egészséges életvitel és a rendszeres, mindennapi egészségfejlesztő testmozgás igényének alakítása. Egészségvédelem, a gyermek egészségének óvása, megőrzése, betegség megelőzés, kulturált egészség megőrző, környezete védelmében és megvalósításához kapcsolódó szokások alakítása. Feladat: 1. Az óvodapedagógus teljes életvitelével, megjelenésével, beszédével természetes módon képviseli az egészséges életvitel, életmód igényét a gyermek felé. Attitűdje, hozzáállása, szemlélete, minden helyzetben ezt erősíti. Mintaadó szerepe döntően meghatározó abban, hogy a gyermek egészséges életvitel iránti igénye kialakuljon 2. Az óvodai nevelés minden területén biztosítja az óvodapedagógus az egészséges életmód és kulturált életvitel, az egészséges és biztonságos, az egészséges fejlődés a betegségmegelőzés feltételeit. 2.1. Tiszta, esztétikus, kulturált és gyermekbarát környezetet 2.2. Az óvoda dolgozói utánozható, mintaadó modell szerepét 2.3. A gondozást megsegítő, a gyermek szükségleteit kielégítő tárgyi környezetet és eszközrendszert 2.4. Ésszerű, a gyermeki igényéhez illeszkedő rugalmas óvodai időkeretet működtet, játékra, mozgásos játékra, étkezésre, a szabad levegőn való tartózkodásra, kirándulásra, sportolási lehetőségekre, pihenésre, mely a gyermek számára a helyes életritmust, a testi -, lelki egyensúly megtanítását szolgálja. 3. A közösségért végzett munkafolyamataiban a jó szokások elsajátításában, a gyermek saját tevékenységeiben megerősödik, önállósági törekvése fokozódik, magabiztossá válik és alkalmassá arra, hogy mindezeket megváltozott környezetben is biztonsággal képviselni tudja. Ennek egyik fő forrása az udvar – mint közösségi tér –a munkajellegű feladatok elvégzésére: 3.1. Környezet megóvása, folyamatos tisztán tartása, ápolása 3.2. Madárvédelem 3.3. Növények gondozása (konyhakert, virágágyás) 3.4. Munkavégzéshez szükséges eszközök kialakítása a gyermek biztonságának érdekében nélkülözhetetlen Ezek tartalmi megjelenítését az óvodapedagógus a szociális tervben és tevékenységi tervben rögzíti. 4 Olyan egységes és következetes szokásrend kialakítását tartjuk fontosnak, amely megsegíti a gyermekeket a felnőttől való fokozatos függetlenedésben az önállóság megszerzésében: - Elegendő időt biztosít az óvodapedagógus a nap szervezésében (folyamatos reggeli, mindennapi mozgás) udvarra való kivitel, ebéd, pihentetéshez való készülődés), a gyermekek önkiszolgáló tevékenységeinek munkafolyamataihoz: öltözködéshez, étkeztetéshez, testápolási teendőkhöz. 5. Az óvodapedagógus külön megtervezi egyénre szabottan a szocializációs tervben területekre lebontva a csoportjába járó speciális szükségletű óvodás speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi-, lelki feladatait:

42


5.1. Az óvodapedagógus és a speciális szakember konzultációját követően a környezet kialakítását a gyermek fogyatékosságának jellege, súlyossága, mértéke határozza meg. 5.2. Sajátos, speciális szükségletű egészséges személyiség fejlődését az óvoda minden dolgozója az elfogadásával, az eredményességeit értékelve támogatja, segíti. 6. Elsődleges feladatunk, hogy a speciális szükségletű gyermekeket állapotukhoz mérten, olyan önállósági szinthez juttassuk el, hogy saját személyükkel kapcsolatos teendők ellátását lehetőség szerint önállóan elvégezzék. A speciális szükségletű gyermekeinél elsősorban a fejlődéshez szükséges speciális eszközöket elfogadtatjuk, a hozzá kapcsolódó szokás – szabályrendszert kialakítjuk, azok használatát megtanítja. 7. Fontosnak tartjuk feladatainkban, hogy minden szolnoki óvodásunk az egészséges életmód – életvitel kialakításának fontos elemeit elsajátítsa: 7.1. Bemutatjuk, megismertetjük, a higiéniai szokásokat, megfelelő időkeretet biztosítunk a gyakorlásra. 7.2. Az óvodapedagógus figyelemmel kíséri a gyermekek egyéni gondozásához kapcsolódó munkafolyamatait, irányítja a gyermek figyelmét a még szükséges munkafolyamatokra, megerősíti a gyermeket a külső környezet rendjéhez kapcsolódó jó szokásaiban. 8. A csoportban dolgozó felnőttek gyermekek között, asztalnál ülve vesznek részt, az étkezésben, mintaadó szerepüket erősítve, képviselve a gyermekek számára az ételek elfogadását, a kulturált étkezési szokások rögzítését. Az étkezések során nagy hagyományt fektetünk az ételek jóízű bekínálására, igény szerinti mennyiség biztosítására, az ételek megnevezésével és azok fontosságával az egészségünk érdekében (az ételek alapanyagainak megismerését, játékos formánba). 8.1. Szülői igények figyelembe vételével általuk támogatva biztosítunk a gyermekek számára zöldségeket, gyümölcsöket, gyógyteát. Erről a szülőkkel a tanévet megnyitó szülői értekezleten hozunk döntést. 8.2. Biztosítjuk gyermekeink számára az egész nap során a folyadékbevitelt, az igényükhöz igazodó ivás lehetőségét. A csoportszobában kancsót, poharat, helyezünk el úgy, hogy a gyermekek a nap folyamán bármikor elérjék, önállóságuktól függően bármikor önthessenek maguknak. Ezen felül korán érkező gyermekeink számára a magukkal hozott reggeli elfogyasztásának nyugodt, esztétikus körülményeit biztosítjuk. Amelyik óvodás nem tud, nem hoz magával ételt, az sem éhezhet, hiszen valamennyi csoportunkban biztosítjuk egyrészt a szülőkkel, másrészt a konyhákkal együttműködve ezeknek a gyermekeknek is az étkezés lehetőségét. 9. Tudatosan törekszünk gyermekeink egyéni mozgásigényének kielégítésére és ösztönözzük az óvodánk külső, belső környezetének kialakításával: 9.1. Gyermekeink számára a szabad mozgás lehetőségét a nap bármely szakaszában biztosítjuk, igény szerint csoporton belül, vagy a folyosón mozgásos eszközökkel, és a hozzá kapcsolódó megalapozott szokás – szabályrendszerrel. 9.2. Gyermekeink edzettsége, egészségük védelme megkívánja azt, hogy napi szinten, rendszeresen minden időjárást megtapasztalva 10 órától, de legkésőbb ½ 11 – től friss levegőn tartózkodjanak, természetesen igaz ez a délutáni időszakra is. Az óvodai élet előrehaladtával a délutáni szabad levegőn töltött időtartam megnövekszik, párhuzamosan a gyermek pihenésének lerövidítésével. 9.3. Tervező munkánkban tudatosan, napi szinten megjelennek a gyermekeink felé kínált változatos, tervezett mindennapos mozgástevékenység lehetőségek (labdajátékok, mozgásos szabadjátékok, népi, énekes – dalos játékok gyakorlására adjon lehetőséget), amelyben testi képességei fejlődnek. 43


9.4. Speciális szükségletű, mozgásigényű gyermekeink terhelhetőségét kedvelt mozgásos tevékenységek szervezésénél figyelembe vesszük. 9.5. Az óvodai mozgásos lehetőségeket szülői igényre, támogatásra bővítjük, külső szolgáltatások beépítésével (úszás, lovaglás, torna stb.). 9.6. Törekszünk megteremteni óvodáinkban, lehetőség szerint az egészség megőrzést segítő eszközöket: árnyékoló, sószoba, ivókút, udvari zuhany, homokozó takaró, víz és levegőtisztító. 9.7.Fontos számunkra, hogy pedagógiai munkánkban érvényesüljön a testi – lelki egészség összhangja a felnőtt és a gyermek közösségben egyaránt. 9.8.Fontosnak tartjuk e területen is a szülőkkel való hatékony együttműködést – egészség megőrző, prevenciós program működtetését. Az egészséges életmódra neveléshez kapcsolódó feltételrendszer: -

Az óvodai helyiségeinek biztonságos, a gyermek méreteihez igazodó és annak változását követő berendezések. Személyes felszerelésének tárolásához kapcsolódó jellel, fényképpel, névvel ellátott berendezések (fogmosó, öltözőszekrény, fésűtartó stb.) Folyadékpótlás csoporton belül és udvaron: kancsó, pohár. Asztalonként: szalvétatartó, asztali kuka, textilterítő Udvari, kerti szerszámok Gyermek méretéhez igazodó seprű, lapát Standard méretű (nem eldarabolt): WC papír, papír zsebkendő, szalvéta Óvodáskor elején: szappan, szappantartó, az óvodai élet előrehaladtával: folyékony szappan, körömkefe, törülköző Fésű, hajkefe Fogkefe Váltócipő Ágynemű, pizsama Többfunkciós, speciális mozgásos eszközök

7.4. Azonos értékrend, együttműködés, szakmai felelősség 1. Fontos feladat számunkra az alkalmazotti közösség konstruktív együttműködésének kialakítása: a) közös alapdokumentumok létrehozása, azok megismerése, b) tagóvodák együttműködésének fejlesztése, nyitottság, bizalom egymás irányába, c) a közösen kialakított értékrend és a napi munkavégzés összhangjának képviselete, d) a tagintézményi előnyös különbözőségek támogatása, az intézmény egységek szakmai felelősségének felvállalásával. 2. Közös, folyamatos feladatunknak tartjuk az önfejlődést, az új ismeretek megszervezését, a pedagógiai közös értékrendünk támogatásához és az intézmény fejlesztési feladatának megvalósításához. 3. Az adódó szakmai vagy működési helyzetekben a vitahelyzeteket felvállaljuk (esetlegesen generáljuk), abban konstruktívan szakmai felelősséggel veszünk részt, hogy saját vagy szervezetünk problémáinak felszínre kerülésével azok minél rövidebb idő alatt, közösen – együtt gondolkodva megoldódjanak. Minden helyzetben szem előtt tartva az eltérő vélemények elfogadását, tiszteletben tartását. 4. Nélkülözhetetlennek tartjuk a hatékony együttműködés szempontjából az információs és kommunikációs háló kiépítését, lehetőségek biztosítását az egymás 44


munkájába való betekintésre. Intézményi támogató műhelyeink szakmai anyagaikat online módon teszik elérhetővé a nevelőtestület tagjai számára. 5. Tudatosan működtetjük a döntés előkészítési mechanizmusokat. Mindenki fontos tagja szervezetünknek, a hatékony működés elkerülhetetlen feltétele az a felelősség, hogy a kollegák képesek befolyásolni az eseményeket. A problémákat önállóan a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeljük. 6. Tanuló szervezetünk alkalmas arra, hogy a benne rejlő humán erőforrást értékként tudja kezelni, az ebben rejlő lehetőségek szélesebb körű felhasználásával biztosított a horizontális tanulás lehetősége: a jó gyakorlatok átadása, munkaközösségek, szakmai kapcsolatok, szakmai műhelyek működtetése, bemutató gyakorlatok, kistérségi együttműködések. Az óvodapedagógusok nyitottak a partnereink gyakorlati munkájukra adott visszajelzéseire, a javaslatokat, észrevételeket felhasználják a későbbi szakmai fejlődésük érdekében. Folyamatosan élnek az önreflexió lehetőségével. 7. A pedagógusok széleskörű bevonása az innovációk folyamatába, fokozza a változások iránti elkötelezettséget, és egyben garancia a folyamatos eredmények beépülésének a nevelőmunkába. Ezáltal biztosított intézményünk fenntarthatósága. Az innovációk egy folyamatos önfejlődést eredményeznek, kollegáink bevontsága növekszik. 8. Belső szakmai fejlődésünket támogatja a NIVO szintet teljesítő óvodapedagógusok kiemelkedő színvonalú szakmai munkájának elismerése. Tudásukat megosztják intézményi szinten a szocializáció és a tanulásszervezés területén, melyek kiemelten fontosak az intézmény fejlődése és a kollégák támogatása szempontjából. 9. Kiemelt szempontként kezeljük az intézményi és tagintézményi dokumentumok koherenciáját. Feltételrendszer: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Intézményi dokumentumok Tagintézményi dokumentumok Intézményi szakmai -, módszertani anyagok Infrastruktúra Érdekvédelmi szervezeti keretek működtetése Vezetői munkaközösségek, szakmai munkaközösségek,támogatóműhelyek, vezetői értekezletek

8. Általános tevékenységi formák és feladatok 8.1. Játék Alapelvek: Játék határok nélkül! 1. A játék minden gyermek, természetes módon megjelenő szükséglete. Teret ad az egyéni képességek kibontakoztatásának. 2. Óvodásaink elsődleges tevékenysége a játék, amely a társas kapcsolatok alakulásának a feltétele, és a gyermeki önkifejezés megvalósulásának színtere. 3. A játék a gyermek legfontosabb fejlesztő tevékenysége, amely lehetőséget nyújt a differenciált tevékenység megjelenésére. 4. Mindennapjainkban teret adunk az önkéntes, szabad gyermeki játékválasztásnak, ahol szükségleteknek megfelelően, visszatérően, hosszan tartóan, zavartalanul játszik. 45


5. Az óvodapedagógus által tudatosan előkészített játékkörnyezetben megtervezett, gyermekeinket fejlesztő, erősítő, élményt nyújtó tevékenységet biztosítva. 6. Elvünk, hogy óvodásaink szabad játékként éljenek meg minden, olyan tevékenységet az óvodai mindennapokban, amely engedi a szabad választást a tevékenységben, a társban, eszközben és időtartamban. A pedagógus feladata ennek érdekében a nyugodt kommunikációs tér és kedvező feltételek biztosítása. 7. Fontosnak tartjuk a gyermek és az óvodapedagógus által kezdeményezett játéktevékenységek szerepét a mindennapokban az egyensúlyt fenntartva, a gyermek életkorához, egyéni játék szükségleteihez mérten, a szabad játék mellett. 8. Elsődlegesnek véljük a játékban rejlő önkifejezés lehetőségét – az anyanyelvi nevelésben a „játék nyelvén”. Cél: Játék a világ! A szolnoki óvodások olyan játékkörnyezetben nevelődjenek: - Ahol kezdeményezők, önállóan szervezik, tervezik tevékenységeiket, önként szerepet vállalnak és játékra motiválnak. - Az együttjátszás során a beépült társadalmi normákat alkalmazzák, a szabályokat betartják, társas kapcsolataik megerősödtek. - A játékban szerzett tapasztalataik bővítik ismereteiket /a környezet megismerésében, a felnőttek világában, stb./ és biztos eligazodásukat segítik majd, a valós élethelyzetekben. Feladat: Mutass lehetőségeket! 1. Az óvodapedagógus alapvető feladata a játék feltételeinek biztosításának érdekében: 1.1. Csoportlégkör: nyugodt, szeretetteljes, biztonságot nyújtó, derűs légkör, mely a felszabadult, örömteli játék lehetőségét teszi lehetővé. 1.2. Hely biztosítása: a csoportszoba játékhelyszínének kialakításában a gyermek életkorát, egyéi szükségleteit a csoport érdeklődéséhez rugalmasan alakítja, és figyelembe veszi azt. Az óvoda udvarát tudatosan alakítsa játszó térré a már meglévő beépített, meglévő játék eszközök mellett. Biztosítsa a változatos tartalmi lehetőségeket pl. mozgás, konstruálás, szabályjátékok, stb. 1.3. Idő: a napirend időbeosztásában biztosítson elegendő időt a csoportszobán belüli és az udvari játékra egyaránt. 1.4 Eszközök: olyan anyagokat, tárgyi eszközöket biztosítson, amely eleget tesz az alapvető játékpedagógiai követelményeknek: - alakítható legyen, - több funkcióra legyen alkalmas, - képzeletet mozgósítson, - életkori, egyéni sajátosságokhoz alkalmazkodjon. Az óvodapedagógus a játékeszközöket, nyitott polcon, felhívó jelleggel, a gyermekek által elért magasságban biztosítsa. - Élményszerzés: a játék alapja a jó élmény! - Az óvodapedagógus feladata az új élmények, tapasztalatok, mint a játék forrás feltételeinek biztosítása. Legyen folyamatos a gyermekekkel való együttjátszása, és modell értékű szerepet töltsön be. - Olyan élményeket is szervezzen, amelyben a MI közösségi érzést erősíti. Biztosítsa mindazokat az élményeket megfelelő arányban, amelyek mind a fiús, mind a leányos tevékenységek forrásai lehetnek. 2. Az óvodapedagógus további feladata, hogy legyen valódi játszótársa a gyermeknek! 46


2.1. Biztosítsa az utánzó, azonosulásra, mintakövetésre való modellkövetés lehetőségét. 2.2. Az óvodapedagógus szerepe facilitátor, partner, bevonható játszótárs. 2.3. Különböző játékszituációkban vállaljon szerepet és azonosuljon azzal. Ebben a szerepben szabályozhat, ismeretet, viselkedésben és beszéd – nyelv mintát nyújt, véleményeket hívhat elő, provokálhat, problémákat vethet fel, de akár fegyelmezhet is. 2.4. Alkalmazza a pozitív megerősítést a sikeresen megjelenő gyermeki viselkedésben. 2.5. Az óvodapedagógus nagy figyelmet fordít a konfliktushelyzetek kezelésére, újszerű módszerek, eljárások pozitív példák közvetítésére, a közös szabályalkotásra azok betartására, győztes-győztes szituációk teremtésére. 2.6. Változó élethelyzetekben, tevékenységekben, közös tanulási helyzetekben megerősített cselekvési mintákat használ. 2.7. Olyan tevékenységeket, játéktémákat tervez, amely biztosítja az izgalmat kereső, felfedező, érdekes, változatos, tudatos tevékenységek igényét a gyermek számára. 2.8. Az óvodapedagógus a tudatos lényével, indirekt játékirányításával vesz részt a játékfolyamatokban. 2.9. Az óvodapedagógus a mindennapi tevékenységekben (játékidőben), beszélgetéseket, interaktív kommunikációs helyzeteket kezdeményez, személyes példamutatásával mintát ad. Támogatja a gyermekek egymásra figyelését, a kivárás képességét erősíti nyelvi kommunikációval. A játék feltételek megteremtésével, a gyermek elképzeléseinek és megvalósulásainak, fejlődésének támogatásával részt vesz a játékfolyamatokban, de figyel a játék intimitásának sérthetetlenségére. Jó pedagógiai érzékkel és megfelelő helyzetekben alkalmazza a direkt nevelői hatást. (Ha a játék menete nem kívánatos tartalmat vesz föl, baleset veszélyes helyzetekben.)

47


8.1.1. A játék szerepe a szocializációban, erkölcsi- és közösségi nevelésben Cél: Jót és jól játszani! Az óvodai közösségben átélt örömteli játék során a gyerekek egymás közötti társas, baráti kapcsolataik alakuljanak, közösségi normák és - szabályokhoz való szokásokban megerősödjenek, azt más élethelyzetben is alkalmazni tudják, ezáltal fontos szociális készségeik, képességeik fejlődjenek. Megjelenő gyermeki játéktevékenység  Óvodáskor eleje       



    

tárgyak, játékeszközök, termések rakosgatása, gyűjtögetése, öntögetések tárgyak, termések összeütögetése, kalapálása, fűzögetések „kuckózás”, ki-be-oda-vissza bújások, nagymozgások, kukucskálás, vonulások, kerülgetések építgetés, rakosgatás fakockákból, falapokból, botokból utak, tornyok építgetése, különböző tárgyakkal körbeépítés nagy autók, járművek tologatása, ki-be pakolás, babakocsi tologatás hangok-szavak ismétlődő, játékos mosdogatása: halandzsázás, hangok dallam játéka utánzó együttes játékok: csiklandozók, simogatók, ringatók, lovagoltatók, höcögtetők, babák-, bábok mozgatása, sétáltatás főzőcskézés, terítés, sütés, babázás, babaetetés, babasétáltatás, baba altatás, babaöltöztetés, rendezgetés, takarítás, mosogatás, sepregetés mosás, vasalás, teregetés átváltozás- beöltözés kipakolás, költözködés egyik helyről a másikba utazgatások, kirándulások, „táborozások” vásárlások, piacozás

    



     

48

A szocializáció szempontjából várható eredmény Összetartozás érzése, a”MI” élmény átélése Alapvető együttműködési szabályokat rögzítünk (nem vesszük el egymástól a játékot, nem rombolunk…) A játékbeli utánzások az eszközök készítése, eszközök használata, helye A mintakövetés a szociális tanulási formák a beszéd, a dallam a mozgás elsajátítása A gyermek a felnőtt megfigyelésével, utánzásával probléma-megoldási stratégiákat, magatartásformákat sajátít el. A közös játékban ő is modellálja a játszótárs szerepét segíti a gyermekek bekapcsolódását az óvodapedagógus-gyermek, gyermekgyermek közötti kapcsolatok kialakítását, szereptevékenységek „alapjainak lerakása”, kezdetleges szerepek és azok viszonyulásai alakulnak (interakciók) A játék „sztorikban” magatartási és cselekvési mintákat közvetítése Játékos szituációkban a helyes-helytelen viselkedési normák közvetítése „AHA” élmény, sikerek, próbálkozások, kudarc tűrése, kimozdulás, javítás Játék közben közös beszélgetések, együttes játékok, bensőséges kapcsolat kialakítása. A közös élmény átélése, udvariassági szokások alakítása, elemi társas érintkezés megalapozása Önkiszolgáló tevékenység – önállóság


 Óvodáskor közepe     

  

Kisebb-nagyobb kuckók, házak, járművek, szerelő műhelyek Várak, városok, erdők építése Játék eszközök, kiegészítők készítése dobozokból, fából különböző anyagféleségekből Szétszerel-, összeszerel, kalapál, szögel babaszobai, babakonyhai sütés, főzés, mosástakarítás, babaruhaszabás-varrás családjátékok- kapcsolódása kirándulással, utazással, erdőjárással, orvosos- gyógyszerész-, fodrászos-, boltos-, rendőrös-, tűzoltós-, buszos-, katonás játékok átváltozás, beöltözés, a helyszín „átváltoztatásával” elemi társas játékok, kártyajátékok mozgásos játékok

   



  

49

Együttműködés szabályainak, a kulturált viselkedési és udvariassági szokásainak gyakorlására: A közös élmények erősítik az összetartozás érzését. Gyermeki összedolgozás, társkeresés, együttjátszás –kooperáció a játékban A társas együttműködés szabályainak gyakorlása: kapcsolatteremtés, beszélgetés kezdeményezése, egymásra figyelés, pozitív hozzájárulás a közös tevékenységekhez, alkalmazkodás a megbeszélt szabályokhoz, segítőkészség, önzetlenség, együttérzésbelső kontroll alakulása. Barátságos viselkedés, egymás elfogadása, egyezkedés, megosztás, osztozkodás- magasabb rendű erkölcsi normák megjelenése. A játékban megjelenő társas magatartási formák gyakorlása. „Pillanatnyi” baráti szálak kapcsolatok megerősödése, támogatása. Valamit alkotni, létre hozni, konstruálni- siker, elismerés átélése, önállóság, önfegyelem megalapozása, elemi szabályok rögzítése: szabálykövetéssel szabály tudat erősödik.


Óvodáskor vége

Összetett játék tartalmak:  utazós játékok, benzinkutas-, jegyárus, szerelő műhelyes-, űrhajós-, robotos játékok  őslények, vízi- szárazföldi,  kutatós, kincskeresős, vadász  rendőr, postás, orvos, boltos, tűzoltós játékok  labirintus-, akadály-,  összeszerelések sok féle anyagból, játék eszközök és saját játék eszköz készítése: állat, ember figurák, kis járművek, kerítése, házak, zászlók, jelzések, pénzek, kosarak, edények  makettek, terep játékok készítése  befőzések, éttermi játékok, ünnepek játékai, szabás-varrás, ruhaboltos játék, nagytakarításos, vizes játékok  átváltozós, váras játékok  társas játékok  Kártyajátékok  mozgásos szabály játékok: téri- labirintus és akadály játékok, sorváltó- fogó játékok, csapatjátékok







 

 





50

Élmény – tapasztalatszerzés segíti a biztos eligazodást, tájékozódást a környezetében, megismeri a felnőttek világát, foglalkozásokat, ismereti bővülnek, szociális képességei fejlődnek. (pl: vásárlás a boltban pénzzel) MIT? HOL? MIÉRT? HOGYAN? MIKOR? A segítségkérés, segítségadás, eligazodás, alkalmazkodás, helytállás, rugalmasság, ok – okozati összefüggések, következtetések, megtapasztalás, beszéd – és cselekvés összhangja, egymásra figyelés, megbízhatóság, feladattudat, feladattartás, önzetlenség, lelkiismeret, empátia. Felnőtt pozitív visszajelzései a magatartási, viselkedési normák terén – pozitív tapasztalatokat szerez – önértékelése erősödik. Társadalmi normák felerősödése, megszilárdítása. Nagyfokú az önállóságuk, a gyermekek motiváltak (belső hajtóerő) öntevékenyek, összedolgoznak, alkotnak (szerveznek, terveznek Összedolgozással, önmegvalósítással a gyermeki siker átélésével önbizalma erősödik. Aktív közreműködés a gyermekek között: szerveznek – terveznek – társakat keresnek – létrehoznak – alkotnak – véleményeiket elmondják – vitatkoznak – döntenek – értékelnek – elemi játékszabályokat alkotnak, szabálytudatuk erősödik. A feladatvállalással a személyes érdemek megerősödnek, türelem, kitartás, önfegyelem, önmegvalósítás az önérvényesítő képességeik, akarati tulajdonságaik (megerősödnek. Egyén és közösség közötti együttműködés és társas, baráti kapcsolatok mélyülnek, empatikusak, peremhelyzetű magányos gyermekek behívása a játékba.


Játékhoz szükséges eszközök biztosítása Gyakorló játék eszközei: - fakockák, különböző méretű mértani testek - különböző nagyságú dobozok - nagyméretű járművek (autó, vonat, busz) stb. - kosárban természetes anyagok – különböző méretű - vastagságú faágak, termések, csutka, kukoricaszár, termések évszakokhoz kapcsolódóan - magvak, edények, kancsók - kalapács, fadarabok, lécek - kosárban: anyagok, anyagféleségek (bársony, szőrme, selyem stb.) - nagylyukú, nagyméretű gyöngyök-, gombok-, fűzőszálak Konstruáló játék eszközei: - Wesco dobozok - Duplo, Lego, fémépítők - Faépítők, fahasábok - Makett elemek – téri összerakó (pl.: vár) - Terepasztal - Deszkalapok, hengerek, farostlemez tábla - Szerelő láda: kalapács, harapófogó, csavarhúzó, csiszolópapír, - Különböző méretű szögek, satu, fűrész - Szét és összeszerelhető tárgyak, kisgépek - Kiegészítő anyagkellékek, azok elkészítéshez Szimbolikus – szerepjáték eszközei: - Baba, nagyméretű maci, kisméretű plüssállatkák - Babaruhák – aktuálisan, évszakokhoz kapcsolódóan - Bölcső, mózeskosár (hordozó), babakocsi - Kosarak, táskák, kötény, kalapok beöltözős ruhák, textíliák: terítő, kendő, hátiszák - Bababútor, asztal, szék, babaágy - Babaszobai edények: fazék, fedő, fakanál, tepsi, tányér, bögre, evőeszközök 1-2 tál, csésze - Vasalódeszka, vasaló, szárító, csipesz - Tükör - Fodrász szerkény vagy polc - Fodrász kellékek, vállkendő - Orvosi ágy, orvosi táska és kellékei, esetleg orvosi kisszekrény - Autók, kormánykerék - Buszos, sapka, táska, sisak, korona - Távcső - Plédek, nagyméretű textíliák Szabályjáték eszközei: - Társasjátékok, dobókocka - Kártyák - Versengő játékok, mozgáseszközei - Térbeli társasjátékok

51


8.2. Verselés, mesélés Cél: Minden szolnoki óvodás megismerje, megszeresse a magyar, népi, klasszikus és kortárs irodalmi alkotásokat, melyek segítik a gyermek érzelmi – értelmi és erkölcsi fejlődését. A gyermeki önkifejezés alternatív lehetőségeinek során óvodásaink bátran megnyilvánuljanak, a mese varázslatos népi elemei mozgósítják fantáziájukat, képzeletüket, amelyek a gyermek külvilágra irányított megismerési törekvéseit segíti. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés hatására a gyermekek alkotó módon átéljék a saját mese – vers alkotás örömét, a élményfeldolgozás folyamatában kreatívan, változatos önkifejező módon jelenítik meg a belső népi világukat. Feladat: 1. Az óvodapedagógus megalapozott szakmai, módszertani tudással rendelkezik: - Az életkornak, a gyermeki érdeklősének megfelelően kiválasztja és tervezi az irodalmi alkotásokat, melyek képszerű, fantáziára ható bemutatása élményt nyújt. - Szakmai felkészültségének egyik alapja, hogy rendelkezik „Irodalmi tárházzal”, ami színesíti, gazdagítja a természetes, spontán és tervezett módon megjelenő verselést, mondókázást, mesélést. - Az óvodapedagógus előadás módja élményszerű, használja a szép magyar nyelv kifejezéseit, ritmusát, szófordulatait, hangsúlyát, hanglejtését, az érzéseit, gondolatait metakommunikációval is közvetíti a gyermek felé. - Az óvodapedagógus a csoport kedvenc meséjét szívesen, lehetőség szerint emlékezetből meséli. - Az óvodapedagógus megteremti az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs légkört, ahol meghitt, személyes kapcsolatot alakít ki a gyermekekkel. - Kialakítja a megfelelő, nyugalmas színterét (mesesarok), annak szertartásait, szimbólumait, amely alkalmat ad a mindennapos mondókázásra, verselésre, mesélésre. - A gyermeki önkifejezéshez és az önkifejezés kombinálásához (vizuális, mozgás), életkorhoz igazodó, motiváló, esztétikus, változatos eszközöket biztosít.

52


Folyamatleírás

Ajánlott anyag

Kezdetben ölbeli játékokat (cirógató, simogató, höcögtető, ujj kiszámoló, dülöngélő, lovagoltató) mondókákat, ÓVODÁSKOR halandzsaszerű kiolvasókat ELEJE játszunk. Ölbeli játékok játszása, hallgatása, utánzása megkönnyíti, segíti a gyermekek érzelmi biztonságának kialakítását, nagyban megsegítve a szocializáció folyamatát. A leporellók közös nézegetése élményt jelent, a színes képekről történő mesélés, képolvasás Az általunk kínált versek, mondókák, rigmusok ritmusosak. Mondogatása ösztönzik a gyermekeket, melyeket játékos utánzó mozdulatokkal kísérnek. Mesehallgatás: egyszerű cselekményű mesék, melyeknek izgalmát a ritmusok visszatérő ismétlődések adják, láncmesék Megjelennek, tréfás mesék alvós mesék A ritmikus zenei hatásmondókázáshoz szívesen öltöznek be a gyermekkülönböző ruhákba, jelmezekbe. A beöltözések és átváltozások motiválják a mozgásra, „előadásra”, melyek a későbbi dramatikus játék elemek megjelenését hordozzák magukban. Első közös bábos élmények, ösztönzik, a gyermeket az első bábos próbálkozásra, ahol a funkció öröm kijátszása a bábok mozgása, táncoltatása, jelenti, állathangokat, hangutánzásokat hangoztatnak.

53

Szükséges eszközök

Ölbeli játékok: Nyitott, gyermek 8-10 db magasságához Mondóka, igazodó polcrendszer rigmusok: Szöveges leporelló 84-5 db 10 db (folyamatos 3-4 soros csere biztosítva) rövidversek Nagyalakú 4-5 db képeskönyv Láncmesék, (állatokról, állatmesék 3 – 4 növényekről, az élet db dolgairól) 3 – 4 db Altató vers – A gyermek számára mese 1 -1 db jól elérhetően Irodalmi anyag (önkifejező, mesesarokban) vállfán, nyitott polcon, elhelyezve 4-5 kalap 2-3 kendő 2-3 kötény 2-3 szoknya 2-3 mellény 2-3 állatos fejdísz (textilből) folyamatosan cserélve, aktualizálva, bővítve) Nyitott polcon, a gyermek számára elérhető magasságban. (Bábok aktualizálása, cseréje folyamatos) Csutkabáb, ujjbáb, fakanálbáb, Kezdetben: Ujjbábok: 5-6 db Folyamatosan megjelenik Csutkabáb 5-6 db Gyűszűbáb 5-6 db Zacskóbáb 5-6 db Egyszerű fakanálbáb 3-4 db Kesztyűbáb óvodapedagógusi használatra 2-3 db


Folyamatleírás Az élményekhez, témákhoz kapcsolódó versek, mesék, újszerű verses mesék jelennek meg, a ÓVODÁSKOR mondókák tárháza bővül KÖZEPE (kiszámolók). Szívesen hallgatnak verseket, meséket állatokról. Jellemzően az állatokról, emberekről szóló furfangos, humoros tanulságos mesék. Szívesen nézegetnek képes-, mesekönyveket a „kis gyermek könyvtárunkban” megjelennek a kedvenc – aktuális mesés könyveink az érdeklődésükhöz kapcsolódó természeti, növény és állatvilágról szóló képeskönyvek, ismeretterjesztő könyvek. A kedvenc és a már ismert mesék képillusztrációjáról szívesen mesélnek egymásnak. A játéktevékenységben megjelenik a mesékhez kapcsolódóan az izgalmas mese – szituációk, meserészletek, mesehelyzetek, mesehősökkel való azonosulás: viselkedésükben, beszédükben, mozgásukban. A mesei belsőkép feldolgozását a játékba kivetíti, szorongásait oldja, ez vezet a dramatizálás spontán kialakulásához. A meserészlethez kapcsolódóan mesei környezetet teremt, a csoport meglévő eszközeiből (csoportszoba eszközei) illetve készít (megjelennek az alapvető kiegészítők) Bábjátékokra jellemző, hogy a már ismert mondókákat, verseket mondogatnak, báboznak. Az óvodapedagógusi bábjáték, mint élményt nyújtó hatás, motiváló a gyermekek által kedvezményezett saját bábjátékra, megjelennek a páros bábjátékok, kisebb párbeszédek, bemutatkozások, köszöntések, vonulások és elemi meserészletek

54

Ajánlott anyag Versek: 5-7 Mondókák: 5-6 Verses – mese: 1-2 Mese: 5-6

Szükséges eszközök Képeskönyv, mesekönyv, természet / ismeretterjesztő képeskönyv 10-12 (aktualizálás, folyamatos csere) Gazdagítja a gyermekek mesei könyvtárát a gyermek közösség által kiválasztott kedvenc meséket tartalmazó mesekönyv, melyet a mindennapi mesehallgatás során (pihenés előtt, délutáni játék során) szívesen hallgatják Jelmezek: 3-4 kalap 2-3 mellény 3 különböző színű palást 3 korona 3 fátyol 4-5 hosszú szoknya 3 vállkendő 2 fejkendő Állatos fejdíszek - kutya - macska - kakas Kiegészítők - botok - kosarak - zsák - tarisznya - zöld, kék, barna nagyméretű textilek - bokor, fa Arcfesték, tükör Változatos (2-3 db) - természetes anyagú báb - terménybáb - fakanál báb - kesztyűbáb 3-4 db - ujj bábok 5-6 db - botbábok 2-3 db - báb paravánként


szolgáló térelválasztó eszköz, vagy mobil báb paraván

Folyamatleírás Témához, élményekhez kapcsolódóan szívesen hallgatnak és sajátítanak el hosszabb – rövidebb verseket ÓVODÁSKOR Tartalmában a valós VÉGE élethelyzetekben előforduló történésekből, az idő múlásával kapcsolatos eseményekről (napszak, évszak…) megfigyelésekről szólnak, ünnepi hangvételű, humoros, tréfás hangulatú versek színesítik a kínálatot. Az irodalmi élmények hatására gazdagodik szókincsük, beszéd – verselési kedvük fokozódik – szívesen mondanak verset - és az önkifejezés kreatív megnyilvánulása során egyéni versalkotások születnek. A mondókázás öröme természetes módon jelenik meg a mindennapokba, érdeklődve ismerkednek találós kérdésekkel, népi szólásokkal, közmondásokkal, népi hiedelmekhez kapcsolódó rigmusokkal Szívesen hallgatják a fordulatos, izgalmakkal átszőtt, mágikus hatású tündérmeséket. A mese fordulatos eseményeik lekötik a gyermek figyelmét, képesek hosszabb terjedelmű mese befogadására is. A mesei élmények hatására megjelennek saját mesealkotásaik, gyermeki fantáziát, képzelő erőt mozgatva. Belső képi világukhoz 55

Ajánlott anyag Versek 6-8 db Mondókázás 6-8 db Vers – mese 1-2 db Mese Népmesék, tündérmesék, tréfás mesék 10-12 Szólás – közmondások, találós kérdések 3-4 db

Szükséges eszközök Verses könyvek 3-4 db saját verses füzet képes könyvek, népmesék 8 db Folytatásos elbeszélő könyv 2-3 db Óvodás újságok (pl.: Dörmögő Dömötör) 2-3 db Szólások, közmondások találós kérdések gyűjteménye A gyermek számára elérhető módon nyitott polcon, vállfán vagy jelmezes kosárban: - fejdísz 10-12 - farok, fülek, mancsok Jelmezek - kalap 3-4 db - tarisznya 2 db - mellény, bekecs 3 db - palást 3 db - korona 3 db - zsák 2 db - vándor-, furkóbot 1 - hosszúszoknya 4-5db - vállkendő 2 db - fejkendő 2 db - kötény 2 db - fátyol 3 db Kiegészítők - díszlet kellékek - fák, bokrok - nagyméretű színes textilek Arcfesték, tükrök Anyagában és karakterében változatos, folyamatosan cserélt bábkészlet. A báb típusának megfelel bábtartón.


kapcsolódóan átélt érzelmeket kifejezik dramatizáló tevékenységükben. Megteremtik az önkifejezéshez szükséges feltételeket: - díszleteket, kiegészítőket, jelmezeket terveznek, készítnek, A gyermekek számára élvezetes, óvodapedagógusi bábjáték és az átélt irodalmi élmények hatására szívesen kezdeményeznek és szerveznek bábjátékot, készítenek hozzá változatos bábokat és díszleteket. Kifejezésmódjukban használják a mese szófordulatait, melyet mozgással is lekövethetnek. Fejlődik kifejező készségük, szókincsük gazdagodik, természetes beszédkedvük fokozódik. Közösségi élményként élik meg a bábjáték „előadásokat”.

Változatos (4-5 db) - természetes anyagú báb - terménybáb - fakanál báb - kesztyűbáb 10-12 db - ujj bábok 10-12 db - botbábok 10-12 db - marionett bábok 2-3 - árnyjátékhoz fehérlepedő, lámpa - mobilizálható báb paraván - makett díszletek

A fejlődés várható eredménye: A gyermekek szívesen mondanak verseket, dramatizálnak meséket, történeteket. Szívesen meghallgatnak új verseket, verses meséket, a mese szófordulatait használva önállóan mesélnek. - A történetek, elbeszélések mesék humoros mondanivalóját megértik. - Óvodásaink szeretik a verseket, meséket az irodalmi alkotásainkhoz fűződő pozitív érzelmi viszonyuk megerősödik, későbbiekben jelentőséggel bír olvasóvá nevelésük folyamatában.

8.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Cél: A szolnoki óvodások a mindennapi tevékenységeikben szívesen énekeljenek, mondókázzanak, játsszanak énekes játékokat, a zenélés örömet nyújtson számukra és másoknak. Igényesen válogatott művészeti alkotások hatására fejlődjenek zenei képességeik a ritmus, ének, hallás, mozgás és a kreativitás területén.

56


Feladat: 1. Az óvodapedagógus megalapozott szakmai – módszertani tudással rendelkezik. 2. Igényes a zenei anyag kiválasztásánál, összeállításánál (népdalok, népi játékok, klasszikus – és kortárs művészeti alkotásokból válogat) a gyermekek életkorához igazodóan, rendelkezik zenei anyag gyűjteménnyel. 3. Figyelembe veszi a zenehallgatási anyag összeállítása során a nemzetiségi, etnikai kisebbségi kultúrát, a gyermekek hovatartozását. 4. Előadásmódja, tiszta éneklése, mozgáskultúrája, hangszerhasználata, kommunikációja mindennapi pozitív zenei élményt jelent a gyermekek számára. 5. Változatos módszereket alkalmaz a gyermekek zenei képességének és a készségek fejlesztéséhez (éneklési, hallás, egyenletes lüktetés, ritmus, harmonikus – esztétikus mozgás). 6. Derűs, oldott légkör megteremtésével a zenei eszközök szabad választásával, az óvodapedagógus zenei élménynyújtásával elősegíti a gyermekek pozitív viszonyulását a zenéhez.

57


ÓVODÁSKOR ELEJE

Éneklési készség Az óvodapedagógus segítségével egyszerre, csoportosan körülbelül azonos hangmagasságban énekelgetnek, 3-4 hangterjedelemben.

Szívesen játszanak ölbeli játékokat, ringatókat utánzó mozdulatokkal kísérik a mondókák ritmusát és az énekes játékokat.

2-4 motívum terjedelemben 8-12 ütemterjedelemben 5-7 mondóka 6-7 ölbeli játék 6-9 dalszöveg

m-r-d: 2-3 sz-m 2-3 l-s-m: 2-3

Hallás Az óvodapedagógus érzékelteti a énekekkel, a dalokon keresztül a magas –mély különbségeket (oktáv távolságban) a gyermekek számára, melyet érzékelnek, felismernek és térben mozgással, játékosan mutatnak. Az óvodapedagógus érzékelteti beszédén, a különböző zörejhangokon keresztül halk – hangos különbségeket, melyeket a gyermekek felismernek. 2-3 eltérő zörej, mely lehet emberi beszéd, zenei, ütős hangszer… (megkülönbözteti)

58

Ritmus Egyszerű játékos utánzó mozgással (hajladozás, hintáztatás, lovagoltatás, altatás, egyszerű táncmozdulatok, billegés, térdrugózás, közben) az egyenletes lüktetést érzik. Az óvodapedagógussal együtt szívesen játszanak énekes játékokat, egyszerű mozgásokkal követve az óvodapedagógus tempóváltását. Egyszerű ritmushangszereket használnak: dobon érzékeltetik az egyenletes lüktetést. Egyszerű beszélt és énekelt ritmus motívumokat visszatapsolnak.

Zenehallgatás Első zenei élményt jelent számára az óvodapedagógus és dallamjátszó hangszer hangja, melyet érdeklődve hallgatnak.


ÓVODÁSKOR KÖZEPE

Éneklési készség Az óvodapedagógus indításával önállóan, érthető szövegkiejtéssel, 3-4 hangterjedelemben énekelnek a gyerekek.

A gyermekek énekes játékaik szerepváltó-, párcserélő-, kiforduló-, lánykérő-, táncosjátékokkal gazdagodik

4-6 mondóka,4-6 motívum terjedelemben 10-15 magyar népi játékdal, 3-4 műdal

10-16 ütem terjedelemben s-m, l-s.m; s-m-d, s-m-r-d, dl-s (2-3 db) m-r-d-l 1 db Hangterjedelem terc, kint, kvart hangeszköz

Hallás Magas – mély érzékeltetése ismert, egyszerű dallamokon keresztül felismerik, térben mutatják. Kezdő hangjának változtatását átveszik.

Felismerik a halk – hangos különbségét, érzékelteti éneklés, mondókázás tapsolás során. Jól ismert, kedvelt dalokat dúdolásról, hangszeres előadásról. Belső hallásfejlesztés, dallambújtatás: motívumonként váltva, halkan - hangosan érzékeltetve Kisebb hangszín különbségeket, finomabb zörejeket a gyermekek felismernek (azonos vagy hasonló anyagból készült használati tárgyak) Egymás beszédhangjának és a természeti környezet zörejeinek felismerése. 59

Ritmus Járással, tapsolással, játékos mozgással, dobolással érzékeltetik a gyermekeknek az egyenletes lüktetést. Tapssal ütős hangszerek (dob, cintányér, triangulum és a gyermekek által készített hangszerek) játékával érzékeltetik a dalritmust és mondóka ritmust. Játékos mozdulatokkal motívum… kiemelése, ritmikus visszhang játéktok. A jól ismert dalokon, mondókákon és mozgáson keresztül átélik a gyors – lassú tempót, képesek érzékeltetni és a megfelelő tempót érzékeltetni. Szívesen és örömmel találnak ki a gyermekek dallamfordulatokat (név, köszönés…) a zenei kreativitásuk átélve a játékos dallamalkotás örömét.

Zenehallgatás Szívesen hallgatják és igénylik a játékdalok, műdalok, népdalok, énekes mesék újra hallgatását, énekelve és játékos hangszeren keresztül.


ÓVODÁSKOR VÉGE

Éneklési készség A gyermekek önállóan, aktívan, bátran indítanak egyénileg és csoportosan énekeket, kezdeményeznek énekes játékokat.

Hallás A magas mély viszonyt az ismert dallamok, motívumokat, dallamokat térben mutatják. A gyermekek megismerik a halk – hangos, gyors – lassú fogalom párokat, együttes játék során gyakorolják. Egyéni sikert jelent számunkra Játékdal anyag Belső hallásuk és zenei a dallam visszaéneklése. 16-20 magyar emlékezetük fejlődik népi játékdal dallambújtatással (a 5-6 műdal rokon rövidebb – hosszabb és más népek Dallamokat ismernek gyermek fel dúdolásról, dalanyaga hangszeres játékról, 12-16-18 ütem kezdő vagy belső terjedelemmel motívum alapján. Anyagterjedelem egységekkel, belő kvint, szext, énekléssel). hangkészlet pentaton hangsor hangja 4-6 mondóka 6-12 motívum terjedelemben

60

Ritmus Egyenletes – és dalritmust hangoztatnak egymás után. Dalritmust hangoztatnak belső énekléssel belső mondókázással. Dalokat, mondókákat ritmusról felismernek az adott ritmus motívumhoz neveket, ritmusokat illesztenek, visszhangjátékokat játszanak.

Zenehallgatás

Szívesen alakítanak zenekart. Zenei ritmusjátékhoz dobot, háromszöget, cintányért behasználnak. Tapssal, járással, játékos mozdulatokkal, tánccal érzékeltetik és kiemelik a motívum – hangsúlyt. Mondókázásukat, éneklésüket, mozgásukat tempóváltással tagolják, gyakoriságát, a gyors – lassú, halk – hangos, különböző kombinációit. Szívesen kitalálnak szöveghez ritmust és dallamot, improvizálnak zenéhez mozgást, énekes – ritmusos párbeszédeket.

A gyermekek érdeklődve, figyelmesen, élvezettel hallgatják az általunk énekes és hangszeres formában előadott egymástól eltérő hangulatú játék - , mű – népdalokat. A gyermekek szívesen hallgatnak ismert zenei anyagot gépi előadásban. A gyermekek zenehallgatása is alkalmas klasszikus, szimfonikus darabokkal is megismerkedhetnek Megismerik a nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódó nemzeti dalainkat (Himnusz, Szózat).


A fejlődés várható eredményei: -

Óvodásaink különböző zenei tevékenységei tudatossá és önállóvá válik. Szívesen és örömmel kezdeményeznek maguk is dalos játékokat, könnyed, tiszta énekléssel kísérik játékos mozdulataikat. Érdeklődéssel és szívesen hallgatják az óvodapedagógus és egymás éneklését, hangszeres játékát. Esztétikai élményt nyújt számunkra az egyéni és csoportos éneklés, a zenét kísérő mozgásformák, tánclépések és ritmusok. Zenei önkifejező tevékenységükre jellemző a kreativitás: zenei kérdés – felelet kitalálása, hangszeres játék, zenekar alakítása, a csoportban található és saját maguk által készített eszközök által. Az önálló alkotás igazi élményt nyújt számukra!

Ének, zene, énekes játék, gyermektánchoz szükséges eszközök: 1. Nyitott polcon, a gyermek számára elérhető magasságban 2. Ütős és ritmushangszerek: 1. 3 db dob 2. 3 db cintányér 3. 2 db triangulum 4. Csoport létszámához igazodó ritmusbot 5. 2 db különböző csörgő 6. Zörejt keltő tárgyak eszközök: fémből, fából, üvegből 7. Saját készítésű hang- és ritmuskeltő eszközök 8. Saját gyűjtésű termések, kövek, 9. Zenei témával kapcsolatos magazin 3. Dallamjátszó hangszerek: furulya, metallofon, xilofon 4. Audiovizuális eszközök, polcon: CD lemezjátszó, magnó, CD-k, hangkazetták 5. Népi játékok kellékei: 1 bő szoknya, 1 vesszőkosár, 1-2 kalap, 2 kendő, 1 mellény, 1 kötény, 1 bot 6. Hangvilla, zenei szakkönyvek, zenei gyűjtemények

8.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Cél: A szolnoki óvodásaink az önkifejező tevékenységek során, alkotómódon az ábrázolás különböző formáival és eszközeivel átéljék és újraalkossák élményeiket, ezzel is gazdagítva belső képi világukat. Óvodásaink az őket körülvevő környezetben nyitottak az esztétikai élmények befogadására, melyek erősítik esztétikai igényességük kialakulását.

61


Feladat 1. Óvodapedagógus megalapozott szakmai, módszertani, vizuális technikai tudással rendelkezik. 2. Életkorhoz és fejlesztéshez igazodóan megteremti az optimális feltételeket (biztosítja a rajzolás, festés, mintázás, térbeépítés, kézi – munka, képalakítás, az ábrázolás különböző formáihoz a megfelelő mennyiségű, minőségű differenciált anyagokat, eszközöket. 3. Az egyéni és közös élmények szervezésével, az elmélyüléshez elengedhetetlen kellő idő biztosításával megteremti az alkotó légkör alapját. 4. Megismerteti a gyermekeket az eszközök használatával, a rajzolás és mintázás és kézi – munka technikai eljárásaival. 5. Az esztétikus környezet biztosítása és a környezet esztétikai jelenségeiben, művészeti alkotásokban történő együtt gyönyörködés. 6. A gyermekeket aktívan bevonjuk a környezet alakításába, mely megsegíti a gyermek esztétikum iránti vonzódását, igényességük, jó ízlésük alakítását. 7. Az önkifejező, alkotó tevékenységek során utánozható mintát nyújt, támogató, segítő kommunikációval segíti elő az alkotás örömét, sikerét. Folyamatleírás Óvodáskor eleje

1. A gyermekek játszva ismerkednek különböző anyagokkal, tárggyal, eszközökkel, szívesen rakosgatják a terméseket, ágakat, kavicsokat, gyurkálgatnak a homokba, nyomokat hagynak, rajzolgatnak. 2. Különféle anyagokkal kerülnek kapcsolatba a gyerekek, melyeket tapintanak, különböző formákat érzékelnek. 3. Megismerkednek különböző alapanyagokkal, különféle minőségű papírokkal, melyeket gyűrhetnek, téphetnek, gombócolhatnak, formába alakíthatják. 4. Szívesen firkálgatnak, nagy felületű nagy ívű papíron marokkrétával a képi elemek megjelenése lengőfirka, körvonalas firka, később az emberábrázolás szándékának 62

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka tevékenységekhez szükséges eszközök 13. 1 db nyitott polcrendszer az eszköztárolásra 14. rajzgyűjtő dosszié minden gyermek számára (kép, jel, név nyomtatott nagybetűvel) 15. iratgyűjtő doboz minden gyermek számára 16. polc, faliújság a gyermekek alkotásainak elhelyezésére 17. fonott kosárban évszakokhoz kapcsolódó termésekkel, apró kavicsokkal, különböző méretű – vastagságú ágakkal 18. terepasztal - benne homok 19. tepsi – szóráshoz (nyomhagyás) 20. liszt, gríz, mák (folyamatosan pótolva) 21. különböző minőségű papírféleségek (celofán, zsírpapír, alufólia, szalvéta, selyem – hulladék-, krepp-, tafettpapír. 22. nagy ívű csomagoló papír – folyamatosan pótolva 23. 2-3 nagyméretű lepedő 24. különböző anyagminőségű textilek 25. 1 tömb agyag 26. só, liszt a gyurmához (folyamatosan pótolva) 27. díszítéshez magvak


Folyamatleírás megjelenésével felismerhetővé válik a fej – láb emberforma. 5. Megismerkednek a festékek tulajdonságaival. Nyomhagyás, ujjfestés, szivacsfestés, foltfestés, ujjkihúzással, képelemek, részformák elemeinek kialakításával képalakító tevékenységeik megindulnak. 6. A színek használata, a színkeverés, fokozza esztétikai élményüket – felfedező örömteli tevékenységüket. 7. Később különféle vastagságú ecseteket használnak, nagy felületeken. (korong-, pemzli, lapos ecset) 8. Építő tevékenység során térbeli tapasztalatokat szereznek a különböző tárgyak formáiról, alakzatairól. 9. Örömmel beszélnek a létrehozott alkotásaikról, mely a játéktevékenységük szerves eleme. 10. A téralakítás, építés során változatos anyagokat használnak fel, rakosgatják, rendezgetik, differenciált térbeli kiterjedéseket hoznak létre. 11. A plasztikai tevékenységek során felfedezik, azok formázási lehetőségeit, alakíthatóságát. 12. Gömbölyítik, lapítják, sodorják, mélyítik a különböző technikákat változatos anyagokban gyakorolják: só-liszt gyurma, színes gyurma, 63

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka tevékenységekhez szükséges eszközök 28. 5-5 doboz gyurma (natúr) 29. 6 alapszínű tényleges tempera 30. festőszivacs, parafa dugó 31. 2db viaszkos vászon 32. ecsettörlő rongy, víztartó edény 33. 1 doboz marokkréta 34. aszfaltkréta 35. 2-2 korongecset, pemzli, lapos ecset 36. ragasztó 37. nagyméretű gombok – fűzéshez 38. nagyméretű, nagylyukú gyöngyök agyagból, fából 39. különböző méret papírdobozok 40. bal kezes eszközök szükség szerint


Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka tevékenységekhez szükséges eszközök

Folyamatleírás

Óvodáskor közepe

agyag. 1. A gyermekek egyéni élményeihez, témákhoz kapcsolódóan bővülnek és gazdagodnak a gyermekek alkotó – alakító tevékenységei. 2. A gyermekek rajzában, festésében megjelennek a képalakítás gazdag változatai: formákban, tépéssel, vágással, mozaikkészítéssel, színhasználatban, színkeveréssel, színárnyalatok megjelenésével fejlődik kompozíciós készségük. Az alkotás igazi esztétikai élményt és örömet jelent számukra. 3. A plasztikai munkák készítése során megjelennek az alkotások formai jellemzői, kifejezésre jutnak az alaptechnikák és munkafogásainak alkalmazásával a gyermekek emberi alakok, állat – és játékfigurákat mintáznak. (színezett só – liszt gyurma, gyurma, agyag) 4. A téralakítás és építés során a gyermekek újabb eszközöket és anyagokat is felhasználnak. A teret variálják, az építés részleteibe textíliákat, dobozokat, berendezési tárgyakat építenek be. Az általuk készített építőelemek gazdagítják az építő tevékenységüket. 5. A létrehozott alkotásokat, produktumokat közösen elhelyezik a gyermekek 64

1. só, liszt gyurmához 2. agyag natúr és színes gyurma, többszínű tempera, gombtempera 3. 6 db-os vízfesték 4. papírféleségek: hullám, csomagoló, színes papírok 5. A3-as rajzlapok 6. A 4-es rajzlapok 7. Ecsetek: 6 db 10-es ecset, 6 db 8-as ecset 8. 6 db gyermekragasztó 9. 6 db olló (balkezes is) 10. különböző méretű gyöngyök 11. különböző méretű és minőségű textíliák 12. különböző méretű dobozok, vastag, vékonyfonalak 13. 12 színű zsírkréta, vastag ceruza 14. hurkapálca, fogvájó



Folyamatleírás

Óvodáskor vége

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

polcon vagy képtárban, hogy abban sokáig gyönyörködhessenek. Képalakításban megjelennek a közös kompozíciók, melyeket különböző anyagokkal és újabb technikai megoldásokkal végeznek a gyerekek: - montázs, kollázs, batikolás, linózás, origami. A gazdag képi kifejezéshez az anyagok sokféleségét használják (vízfestékek, zsírkréta, táblakréta) A gyermekek plasztikai munkájukban megjelenik a több alakos kompozíció, egyéni élmények történetek, mese jelenetek formájában. Az alkotó - alakító tevékenységek során változatos anyagokat, eszközöket és szerszámokat használnak a gyermekek, különféle technikákat ismernek. Szívesen ismerkednek népművészeti elemekkel, népi kismesterségekkel, azok technikáival (pl.: korongozás). A gyermekek építésbeli tapasztalatai gazdagodnak a terepasztalon végezhető beépítési lehetőségekkel, makettek – modellek készítésével. Alkotó, együttműködő módon vesznek részt a gyermekek a környezet alakító, díszítő, szépítő, tárgykészítő tevékenységekben. Önkifejező 65

9. vízfesték, tempera színkészlete bővül 5x12 db-os vízfesték, 3x24 db-os tempera 10. különböző vastagságú ecsetek: 6db 6-os és 3–as ecset 11. festőállvány 12. akvarellfesték 13. zsírkréta, porpasztell kréta, vékony ceruza, 3 oldalú ceruza, filctoll, grafit és színes ceruza 14. gipsz öntőformák 15. tapéta ragasztó 16. különböző vastagságú fonalak, hímző fonalak, tű, gyűszű, színes szalagok 17. különböző dekorgyöngyök – gyöngyfűzéshez 18. 3-as, 4-es, 8-as ágú körmöcske 19. 2-3 szövőkeret 20. bőrhulladék, lyukasztók (bőrözés) 21. csempe, üveglapok – üvegfestés, mozaik szitakeret + 1 kefe 22. íróka, viasz 23. damil, spárga, raffia 24. lyukasztó, kivágó formák, cikk – cakk, hullám olló 25. magvak, száraz tészták, gombok, dugók 26. terepasztal homokkal, földdel, vízzel – aktuálisan 27. papírféleségek: karton rajzlapok, hajtogatós papírok, krepp –, tafettpapír, csomagoló-, hullámpapír, fotókarton, műszaki rajzlap, szalvéta, másoló papír, dekorpapírok.



Folyamatleírás tevékenységükhöz kapcsolódóan szívesen és örömmel végzett tevékenységekhez kapcsolódik a vizuális eszközök tisztán tartása, rendben tartása. 8. Megismerkednek séták és kirándulások alkalmával lakóhelyük környezetével, középületeivel, köztéri alkotásokkal (szobrokkal) múzeumokban található képzőművészeti alkotásokkal.

A fejlődés várható eredménye: - Az alkotó – alakító tevékenységeket óvodásaink örömmel, elmélyülten, jókedvvel végzik, képalakításukban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. - Magabiztosan használják az alapanyagokat, eszközöket, többféle technikát alkalmaznak. - Önkifejezéseikre, alkotásaikra jellemző az árnyalt színhasználat, részletező formagazdagság. - Az egyéni és közös kompozíciókban, környezetükben felismerik a szépet, gyönyörködnek benne, törekednek annak kialakítására.

8.5. Mozgás Cél: A szolnoki óvodások testi szükségleteik és igényüknek megfelelően szívesen és örömmel mozogjanak a nap bármely szakaszában. Szervezett, rendszeres mindennapi mozgástevékenységek szervezése által váljanak edzetté, erősödjenek, mozgásos tapasztalataik gazdagodjanak, testi képességeik –erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség - fejlődjenek.

Feladat: 1. Csoportszobában vagy folyosón megteremti a mozgáshoz szükséges biztonságos környezetet, teret, biztosítja változatos eszközöket. 2. Minden nap teremben, de főként szabad levegőn, eszközök vagy eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában játékos mozgást szervez (mindennapos testnevelés) 3. A mindennapos testnevelés időpontját, a mozgáskészség fejlesztésének feladatát, a mozgásos játékot éves tervben tervezi, csoportnaplóban dokumentálja.

66


4. Feladata az örömteli és biztonságos mozgáshoz szükséges jó szokás – szabályrendszer kialakítása. 5. Éves tevékenységi tervben életkori sajátossághoz igazodóan, a gyermek testi képességeinek fejlesztésére irányulóan, tudatosan egymásra épülve tervezi a szervezett mozgásos tevékenységeket. 6. A mozgások kivitelezéséhez nélkülözhetetlennek tartjuk, hogy óvodásaink és az óvodapedagógusok mozgásra alkalmas, kényelmes ruhába öltözzenek át. 7. Napi rendszerességgel biztosítja a szabad levegőn való tartózkodást, tervezi az udvari változatos mozgásokat, mozgásos szabadjátékokat, csapatjátékokat, sport – és versenyszerű játékokat, melyek által a gyermekek testi képességeik fejlődnek, a társra figyeléssel társkapcsolataik megerősödnek. 8. Aktívan részt vesz az óvodapedagógus a mozgásos tevékenységekben személyes példát, mintát nyújt: a gyakorlat elemeket bemutatja, a megértés és a helyes mozgásformák kivitelezése érdekében. 9. Együttes, közös mozgás, annak átélt öröme fokozza gyermekeink mozgáskedvét, mozgás szeretetét. Folyamatleírás Játékos természetes mozgásformák, utánzó Óvodáskor mozgások, nagymozgások: eleje - Különböző mozgások, járás, futás, csúszások, mászások, kúszások, ugrások talajon, szereken, tárgyak alatt vagy fölött, szer megkerülésével. Egyensúlyozó járások talajon, vonal között, vonalon és szereken. Gurulás a test hossztengelye körül, kézi szerrel Dobásgyakorlatok (labda, babzsák) fogás, elengedés, elkapás, bedobás, gurítás. Térbemozgások, testnevelési játékok: szétszórt alakzatban, futások, járások, jelek alapján elindulások, megállások, futások irány- és helymegjelöléssel, hullámvonalban járás, futás, vonatozás. Járás, futás eszközök megkerülésével Óvodáskor akadályok átlépésével, sávok között. közepe Ugrások: mélyugrás, távolugrás Csúszások asztalon, padon, karhúzással, tolással. Kúszás térden és tenyéren, padon Mászás talpon, tenyéren Függeszkedés: egyszerű függés gyakorlatok Dobás gyakorlatok: függőleges és vízszintes célba különböző méretű eszközökkel, labdavezetések: gurítás, átadás. Hossztengely körüli gurulás különböző szerek fogásával Guruló átfordulás előre guggolótámaszból, 67

A mozgáshoz szükséges eszközök

1. Szalag, kendő, babzsák, labdák (különböző méretű és súlyú), botok, karikák, Wesco téglák 2. Egyensúlyozó eszközök 3. Kötelek (ugró – mászó) 4. Bordásfal 5. Tornaszőnyegek 6. Padok, zsámolyok 7. Body – roll hengerek 8. Trambulin 9. Greiswald készlet 10. Gyűrű, mászólétra 11. Többfunkciós WESCO készlet 12. Ejtőernyő 13. Ugráló labda 14. Csoportszoba asztalai


Folyamatleírás zsugorkanyarulati átugrás előkészítő gyakorlata. Testnevelési játékok: 1. Futó játékok, futások meghatározott kiinduló és befejező helyzetekbe való érkezése 2. Futó játékok eszközök beépülésével 3. Egyszerű fogó játékok, fogójáték utánzó mozgással Speciális járások, futások, iram és irány változtatások, tempóváltással. Gimnasztikai vonatkozású gyakorlatok, páros gyakorlatok. Ugrás gyakorlatok 1. Különböző szökdelések, átugrások 2. Sorozat ugrás: magasugrás, távolugrás, támaszugrás talajon, szeren, szőnyegen 3. Csúszás – hason, háton, előre, hátra 4. Mászás szereken fel – le – át, rézsútos padon 5. Kúszás tárgyak között és alatt 6. Kézenállás előkészítése 7. Guruló átfordulás előre, hátra 8. Zsugorkanyarulati átugrás padon 9. Függeszkedés: lefüggések, lengések, függeszkedve, tovahaladás

68

A mozgáshoz szükséges eszközök  Udvari mozgásfejlesztő eszközök:  Hinták  Csúszdák  Mászókák Kombinált eszközök


Folyamatleírás

A mozgáshoz szükséges eszközök

Dobásgyakorlatok különböző méretű és súlyú Óvodáskor szerekkel. Kétkezes alsó és felső célba dobás. vége 1. Labdavezetés 2. Versenyjátékok, szabályjátékok, csapatjátékok Testnevelési játékok: 1. Fogójátékok 1-2 fogóval 2. Érintős fogó, kötetlen vagy meghatározott területen 3. Fogó játékokba épített egyszerű szabályok: 4. Meghatározott testhelyzet 5. Terület (ház) beiktatásával 6. Labdajátékok párosával, csapatban, labda kiütő, labdagyűjtő, szabadulás a labdától, 7. Ügyességi játékok 8. Versenyjátékok: sor – váltó – és csapatjátékok A fejlődés várható eredménye: -

A rendszeresen és megfelelően szervezett mozgásos tevékenységeink eredménye, hogy gyermekeink szívesen és örömmel vesznek részt benne. Igénylik a rendszeres mozgást az óvodán belül és a szabadban egyaránt. Nagymozgásuk, testi képességeik – erő, ügyesség, állóképesség, gyorsaság – egyéni sajátosságukhoz mérten fejlettek. A torna és mozgás tevékenységek során finommotorikájuk, vizuális – verbális memóriájuk, akarati tulajdonságaik fejlődnek. Tolerálják saját és társaik egyéni adottságait. Társas kapcsolataik fejlettek – tudnak egymásra figyelni, elfogadják a csapatjátékban megélt sikereket és kudarcokat.

8.6. Külső világ tevékeny megismerése Cél: A szolnoki óvodások örömmel és tevékenyen fedezzék fel a szűkebb és tágabb természeti – emberi – tárgyi környezetüket, azok értékeit, jelenségeit, ezáltal alakuljon ki a környezetükhöz fűződő pozitív érzelmi viszonyuk. Ismerjék nemzeti értékeinket, lakóhelyükre jellemző hagyományokat, a tárgyi kultúra értékeit. A környező világ mennyiségi – formai – kiterjedésében összefüggéseinek felfedezése során szerezzenek sokoldalú tapasztalatokat,- életkoruknak megfelelően - ismereteik birtokában magabiztosan tájékozódjanak környezetükben.

69


Feladat: 1. Az óvodapedagógus megalapozott szakmai, módszertani tudással rendelkezik a következő területeken: - Kérdéskultúra - Stratégiai gondolkodás - Fejlődés lélektani ismeretek (kognitív) - A gyermekekhez közel álló probléma helyzeteket szervez - Óvodapedagógiai műveltségtartalmakban: matematikai, biológiai, társadalmi, kulturális ismeretekben tájékozott. 2. Változatos lehetőségeket biztosít a sokoldalú tapasztaltszerzésre, megismerésre, a gyermeki kíváncsiság kielégítésére egyéni felfedezésekre 3. Az éves tevékenységi tervekben tudatosan tervezi a külső világ tevékeny megismerésére vonatkozó témákat, élményszerzési lehetőségeket, óvodán kívüli tevékenységeket, életkorhoz igazodóan a koncentrikusan bővülő és egymásra épülő feladatait. A gyermekek megszerzett ismeretei beépülnek a tevékenységeikbe, a gyermeki dokumentumokban megjelenik. Természeti – társadalmi – matematikai – témák feldolgozása során a helyes arány megtartására törekszik, mely a tervezési szakaszban jelentőséggel bír. 4. A tevékenységek szervezése során tudatosan törekszik az új ismeretek nyújtására, a már meglévő ismeretek gyakorlására, megszilárdítására, azok rendszerezésére, a fogalmi gondolkodás alakítására. A fenntartható fejlődés érdekében kiemelt figyelmet fordít a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására, a rendelkezésre álló eszközrendszer ellenőrzésére (pl. szelektív hulladék gyűjtő tárolók). 5. A szükséges eszközöket biztosítja, a feltételrendszert kialakítja: - A gyermekek számára elérhető helyen, - A gyermekek életkorához, a témához, a feladatokhoz aktualizálni szükséges, - Az eszközök sokszínűsége biztosítja a gyermek több irányban történő fejlődéséhez a lehetőséget, - Az eszközök differenciáltsága több szempontú megközelítést tesz lehetővé. 7. Az óvodai tevékenységekben rejlő matematikai tapasztalatok tudatos beépítése. 8. Tervszerűen megismerteti a gyermekeket szűkebb környezetükkel, helyi nevezetességekkel, a város működéséhez kapcsolódó szolgáltatásokkal (posta, vasút, polgármesteri hivatal…), közintézményekkel (múzeum, könyvtár, művelődési központ). 9. Képviseli és közvetíti a gyermekek felé a magyarság, az összetartozás és hazaszeretet érzését, hagyományaink tiszteletét. Hazafiasságra nevelés!

70


Folyamat leírás

Óvodáskor eleje

Óvodáskor közepe

Közvetlen környezetüket megismerik: Én- óvodám, Én -udvarom, Én- játszótársaim, Én- játékaim Én és a családom Én és a testem Évszakok Állatok, házi állatok: rovarok, bogarak, csigák, kisebb testű állatok 8. Növények, termések, gyümölcsök 9. Csoportszoba játékai: építőkockák, kis – nagyméretű játékeszközök, lehetőségeket adnak alak – forma, mennyiség tapasztalatok szerzésére. Téri építkezések, rakosgatások, gyűjtögetések, rendezgetések. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

1. Óvoda tágabb környezetét, megismerik, bejárják 2. Elemi közlekedési szabályok és közlekedési eszközök megismerése séta során 3. Egyszerűbb kísérleteket végeznek 4. Észreveszik, felfedezik az évszakok összefüggéseit 5. Személyi zónával kapcsolatos ismeretek bővülnek 6. Testrészeit megnevezi, nemi azonossága alakul 7. Nagy érdeklődéssel fordulnak az állatvilág felé (házi és vadon) 8. Népi hagyományok ápolása 9. Nemzeti identitás 10. Növények ápolása, állatok gondozása segítséggel 11. Családdal kapcsolatos ismereteik bővülnek 12. Zöldség, gyümölcs, növények ismereteik bővülnek 13. Biztonsággal felismerik az alapszíneket 14. Az évszakokhoz kapcsolódó kerti szerszámokat biztonságosan használnak 15. A természet, a környezetük felismerése, játékos tapasztalatszerzés, problémahelyzetek – térbeli viszonyok megtapasztalása, irányok – helyzetek felismerése során logikus gondolkodásuk

71

A külső világ tevékeny megismeréséhez szükséges eszközök: 1. Környezeti – termeszét sarok 2. Tároló kosarak 3. Ország-, város térkép 4. Madáretető 5. Csipeszek, nagyítók 6. Földgömb 7. Ismeretterjesztő könyvek 8. Bogárnéző 9. Kerti szerszámok 10. Dobókockák 11. A csoportszoba játékeszközei 12. Mértani testek, sík – mértani lapok 13. Fejlesztő játékok 14. Logikai készlet 15. Színes rúd 16. LOGICO 17. Dominó


Folyamat leírás fejlődik, halmazokkal végzett játékos tevékenység közben az osztályozás folyamata alakul 16. Mennyiségeket összemér becsléssel – párosítással 17. Tulajdonságok szerint szétválogat, elemeket sorba rendez 18. A számosság fogalmát cselekvésben érzékeli Óvodáskor vége

1. Meg tudják nevezni saját és családtagjaik nevét, ismerik lakcímüket, születési idejüket, szüleik munkahelyét, foglalkozását, óvodájuk, csoportjuk, csoportjukban dolgozó felnőttek nevét. 2. Alkalmazzák a kultúrált magatartási szokások elemeit (köszönés, kérés…) 3. Megnevezik érzékszerveiket, ismerik funkcióit, 4. Közlekedési eszközök jellege, használati módja (szárazföldi – légi – vízi) 5. Közlekedési szabályok gyakorlása 6. Nap – hónap – évszakok megnevezése 7. Természeti elemek föld – víz – levegő – fény összefüggéseiben való felfedezés, vizsgálódás 8. Állatok „lakhelye”, élőhelyük, életmódjuk, testfelépítésük, utódaik, táplálkozási szokásaik 9. Állatok növények védelme 10. A város, ahol élünk, a Föld, mint bolygó, annak környezeti sajátosságai, nevezetességei, közintézményei, nemzeti – városi ünnepek 11. Ismerik a szolgáltatást végző közintézményeket, és azok alap feladatit: Posta, orvos, vasút, buszállomás, polgármesteri hivatal stb. 12. Mennyiségek összehasonlítása nagyság – forma – darabszám szerint 13. Néhány számképet felismernek, mennyiségileg visszaazonosítják 14. Számosság szerint sorba rendeznek 15. A fogalmi gondolkodás alkalmazásával elválik a mennyiségfogalom a konkrét tapasztalástól

72

A külső világ tevékeny megismeréséhez szükséges eszközök:


Folyamat leírás

A külső világ tevékeny megismeréséhez szükséges eszközök:

16. Felfedezik a szimmetria élményét 17. Jól tájékozódnak térben és síkban 18. Megkülönböztetik jobb-bal irányokat 19. Helyesen használják a névutókat 20. Geometriai testek felkeltik az érdeklődésüket 21. Az irányok és geometriai tapasztalataik térből sík felé fordulnak 22. Balról jobbra való tájékozódás előkészítése 23. Mennyiségszemlélet alakul 24. Ok – okozati összefüggéseket felismerik 25. Gyűjtőfogalmakat alkalmaznak

Fejlődés várható eredményei: -

-

Az óvodáskor végére gyermekeink érdeklődéssel fordulnak az őket körülvevő környezetük felé. Közvetlen környezetüket ismerik, abban biztonságban érzik magukat. Ismerik lakóhelyük nevezetességeit, tereit, közintézményeit, szolgáltatást végző intézményeket és rendelkeznek a hozzá kapcsolódó alapvető viselkedési normákkal, kulturált szokásokkal. Személyes adataikat ismerik, bemutatkoznak, szüleik nevét, születési adataikat, lakcímüket meg tudják mondani. Családi – és városi hagyományokat ismernek Környezetünkben lévő mennyiségi – térbeli – formai – összefüggést felismerik, fogalmaik, alapszinten a számosság tekintetében is kialakulnak. Pozitív viszonyok alakulnak ki a probléma helyzetek megoldásához. Matematikai érdeklődésük alkalmat ad az elemi ok-okozati összefüggések megtapasztalására.

8.7. Munka jellegű tevékenységek Cél: A szolnoki óvodásokban a cselekvő tapasztalás útján alakuljanak ki olyan készségek, képességek, tulajdonságok, melyek elősegítik a munkához, közösséghez, környezethez fűződő pozitív viszony kialakulását, annak megóvását, védelmét, a munka értékteremtő, értékmegőrző szerepét, megbecsülését.

73


Feladat: 1. Tudatosan tervezi, megszervezi az életkori és egyéni fejlettségi szint figyelembevételével (önkiszolgálás, közösségért végzett munka, alkalmi megbízatások, környezet-, növény-, állatgondozás) a munkavégzéshez és annak fokozatos bevezetéséhez szükséges feltételeket. 2. Támogatja és lehetőséget biztosít a gyermekek önkéntes, belső motivációjából fakadó munkavégzésre a csoportszobában és a szabadban egyaránt. 3. A munkavégzéshez szükséges feltételeket megteremti. Megfelelő méretű, elegendő és biztonságos eszközöket biztosít. 4. A gyermekekkel közösen végzett tevékenysége során, a munkafolyamatok sorrendjét megismerteti, az eszközök használatát bemutatja, a kapcsolódó szokásokat-szabályokat kialakítja. 5. A gyermekeket bevonja környezetük rendjének kialakításába, megtartásába és tudatos pedagógiai jelenlétével mintát nyújt. 6. Sokszínű, változatos munka jellegű tevékenységeket biztosít, melyekben a gyermek „kipróbálhatja” önmagát, erősíti önállóságát, felelősségérzetét, önbizalmát. 7. Közösségben, közösség által, közösségért végzett tevékenységekben részt vesz, erősíti a társas kapcsolatokat, együttműködésük során segíti a gyermeket saját és mások munkájának elismerését és értékelését. 8. Folyamatos együttműködés során a gyermekeket az adott tevékenységekben- sikereit elismerve- önmagához, fejlettségéhez mérten, fejlesztő módon értékeli. 9. A megjelenő párhuzamos tevékenységekkel lehetőségeket teremt a gyermekek számára munkajellegű tevékenységeik végzésére, vagy ilyen jellegű tapasztalataik alkalmazására.

74


Folyamat leírás 1. Saját személyével kapcsolatos, Óvodáskor önkiszolgáló tevékenységben részt vesz, eleje azok egyes fázisait kis segítséggel, illetve önállóan végzi. 2. Szívesen bekapcsolódik a környezet rendbe tartásába, az életkornak megfelelő „munka jellegű” tevékenységekbe: 3. Játék elrakás 4. Asztal letörlése 5. Seprés 6. Kisállat gondozás 1. Saját személyével kapcsolatos, Óvodáskor önkiszolgáló tevékenységeket egyre közepe önállóbban végzi, kis segítséget igényel. 2. Bekapcsolódik a környezet kialakításába, rendezésébe, közösségért végzett munka jellegű tevékenységeket alkalomszerűen vállal, segítséggel elvégez: 3. Terem rendezése, díszítése, asztalok rendbe tétele 4. Kisebb megbízatásával elvállal, szívesen bekapcsolódik udvari munka jellegű tevékenységbe 5. viráglocsolás 6. seprés, gereblyézés 7. avar gyűjtés

75

A munka – munka jellegű tevékenységekhez szükséges eszközök: 7. a gyermek saját, személyes felszerelése (törölköző, fogkefe, fogmosó pohár, fésű, hajkefe, iratgyűjtő dosszié, ruhazsák) 8. csoportonként ruhakefe, ruhaszárító 9. csoportonként két váltás textilterítő 10. asztalonként szalvétatartó, szalvétagyűjtő tál (kis szemetes kuka) 11. csoportonként asztaltörlő 12. csoportszobában zárt kancsó, poharak tálcán 13. papír zsebkendő tartó 14. szemétgyűjtő 15. napos kötény 5 db 16. a gyermek méretéhez igazodó 17. seprű, lapát 18. locsoló kanna 19. udvari eszközök: 20. gyermekméretű kisásó, gereblye, (csoportonként 3-4 db) 21. kapa 22. udvari seprű – lapát 23. kosár, vödör, locsoló 24. zöldhulladék gyűjtő kosár vagy zsák 25. kosár, vödör, locsoló 26. zöldhulladék gyűjtő kosár vagy zsák


A munka – munka jellegű tevékenységekhez szükséges eszközök:

Folyamat leírás A közösségért önként vállal munkajellegű Óvodáskor tevékenységeket, naposi munkát, alkalmi vége megbízatásokat (ünnepi készülődéshez kapcsolódó terem rendezés, díszítés, javítás, üzenetek átadása) a rábízott feladatot önállóan végzi. A munka jellegű tevékenységek az óvodás gyermekek természetesen végzett tevékenysége. 1. Saját környezetének kialakításában aktívan és önállóan vesz részt: 2. rendrakás, játék elrakás szokásai 3. tisztaság kialakítása (sepregetés, asztaltörlés, eszközök tevékenység utáni rendje) csoportban és az udvaron 4. gyűjtemények polcon való rendben tartása 5. Virág – növény – élősarok gondozása ápolása 6. Asztalterítés esztétikus, kulturált rendje, igénye 7. Örömmel és aktívan kapcsolódik be az udvari munka jellegű tevékenységekbe: 8. virágoskert, konyhakert gondozása 9. locsolás, seprés, avar gyűjtés 10. szemét összegyűjtése 11. kerti szerszámok rendben tartása A fejlődés várható eredményei: -

Gyermekeink saját személyükkel kapcsolatos feladataikat igényük és szükségletükhöz igazodóan önállóan végzik. Természetesen megjelenő tevékenységük a környezetük rendjének megtartása, alakítása, annak megóvása a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Aktívan bekapcsolódnak a közösségért végzett tevékenységekbe, az együttdolgozás öröm számukra. Az alkalmi megbízatásokat önállóan, felelősséggel, megfelelő önbizalommal és kitartással végzik. Környezetükhöz tartozó növényeket ápolják és védik, a kis állatok gondozását figyelemmel kísérik, számon tartják – aktív szerepet vállalnak. Óvodásaink a megszerzett ismereteket, tapasztalataikat változó élethelyzetekben és környezetekben is tudják alkalmazni.

76


8.8. Tevékenységben megvalósuló tanulás Cél: A szolnoki óvodás nyitott, érdeklődő, motivált, képes az egyéi adottságainak megfelelően a világ megismerésére, felfedezésére az összefüggések meglátására. Olyan értelmi, szociális, kommunikációs és testi képességekkel, készségekkel, ismeretekkel és attitűddel (kompetenciák) rendelkezik, amely alkalmassá teszi őt, korának megfelelő élethelyzetben helytállásra. Feladat: 1. Olyan tanulási környezet megteremtése, amely inspirálja a gyermeket a tanulási tevékenységek választására: érzelembe ágyazottság, új, felhívó, váratlan ingerek alkalmazása. („Itt mindig történik valami!”) 2. Vonzó és motiváló játéktevékenységek – szervezése a tanulási folyamat kibontakozására az életkorhoz igazodóan. 2.1. Változatos játéktémák, módszerek 2.2. Sokfajta a differenciálásra is alkalmas eszköz 2.3. Sokirányú, sokrétű tapasztalatszerzés biztosítása, amely magába foglalja az SNI–s gyermekek eltérő igényeit is. 3. Az óvodapedagógus feladata a személyesség biztosítása, sokszínű játéktevékenységgel és együttjátszással, csoportos tevékenységgel. Alkalmazott módszerei a tanulás eredményességét segítik. A tanulási helyzet alapja, az élményvezérelt, érzelmi kapcsolat kialakítása. Az odafigyelés nélkülözhetetlen az egyéni megnyilvánulásokra, a gyermeki érdeklődés fenntartása kezdetben az óvodapedagógus feladata. 4. A gyermek belső késztetését a világ felfedezésére az óvodapedagógus sajátos eszközeivel csak támogathatja (!). 4.1. inspiráló, támogató óvodapedagógiai attitűd 4.2. tanulási helyzetet támogató kommunikáció, tudatos és sokrétű pedagógiai kérdéskultúra 4.3. megfelelő eszköz, idő 5. A gondolkodási folyamatok fejlesztéshez felhasználja a gyermeki alaptevékenységet, a játékot: problémahelyzeteket teremt, felismertet, megláttat – mindez az óvodapedagógus kizárólagos feladata és felelőssége! 6. Az óvodapedagógus a cselekvő aktivitás lehetőségének megadásával, az érzékelésen – észlelésen alapuló, sokszínű tapasztalás biztosításával, ítéletalkotással a kreatív gondolkodást ösztönzi, az oksági viszonyok és az eredmény közötti összefüggések megláttatásával a stratégiai gondolkodás megalapozását támogatja: 6.1. Próbálgatásokban történő szabad asszociáció. 6.2. Egyféle ismeret, különböző módon való megmutatása. 6.3.Az óvodapedagógus a differenciálást eszközökben, feladatokban, módszerekben biztosítja. 6.4 Problémahelyzetekben a vizsgálódás kiterjesztését úgy biztosítja, hogy a gyermek a mit, miért, hogyan kérdésekre választ kaphasson. A divergens gondolkodás támogatása a kivárás, bátorítás, és a játékosság biztosítása. Az óvodapedagógusok éves projekt /tevékenységi tervet készítenek minden nevelési év november 1-ig.

77


Az óvodapedagógus az óvodáskor elején a nevelési év első félévére vonatkozó tevékenységi/projekt tervében a szocializációt megalapozó, segítő tartalmi elemeket tervez. Óvodáskor közepén és záró szakaszában az éves projekt/tevékenységi terv tartalmi elemei elsősorban az értelmi-, szociális-, kommunikációs-, testi képesség területek fejlesztését szolgálják, differenciált tartalmakon keresztül intézményi szintű gyakorlatunknak megfelelően. A gyermeki tevékenységet a foglalkozásokat a céloknak megfelelően logikusan építi fel. Terveit a megvalósítás eredményességének függvényében felülvizsgálja. A tagintézmények által kidolgozott belső-, szakmai-, módszertani-, gyűjtemény segíti az éves tevékenységi terv tervezését és a gyakorlati megvalósulását. 7. Az óvodapedagógus biztosítja azokat a tevékenységi formákat, módszereket, eljárásokat, amelyek által a gyermekek saját élményű tanulás keretében ismeretekhez jutnak önmagukról, és a környezetről, a kapcsolt szokás – szabályokról, normákról és azokat biztosan birtokolják, és alkalmazni tudják. Nevelési módszerek kiválasztásában támaszkodik a pedagógiai programra, pedagógiai tervező munkájában ezek megjelennek. 8. A tanulásszervezésünket a következő formák alkalmával biztosítjuk: 8.1. Jelentős részben utánzásos, minta és modellkövetéses, magatartás, viselkedés, tanulás. 8.2. Spontán játékos tapasztalatszerzés, 8.3. Cselekvéses tanulás, felfedezés – saját élményű tanulás biztosítása, 8.4. A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő, 8.5. A pedagógus munkája során képes építeni a gyermekek más forrásokból szerzett tudására, 8.6. A pedagógus által irányított megfigyelés, felfedezés, 8.7. Gyakorlati problémamegoldás, 8.8. Témák komplex feldolgozása, 8.9. A téma egységek projekt rendszerű feldolgozása. 9. Az óvodai tevékenységek időkeretének meghatározásánál az óvodapedagógus felelőssége, hogy a gyermek érkezésétől a távozásáig folyamatos tanulásszervezési lehetőség legyen számára biztosítva. Figyelembe véve azt az alapelvet, hogy az óvodai tanulás tágan értelmezett, nem szűkül le az ismeretszerzésre. 10. A pedagógus a tanulási képességfejlesztési eszközöket, anyagokat ismeri, digitális eszközöket szükség szerint használja. Tervezésében megjelenik. 11. Figyelembe veszi a gyermekek aktuális fizikai és érzelmi állapotát, ehhez igazítja a tevékenységek tempóját, időtartamát, módszereit. Szükség esetén rugalmasan változtat előzetes tervein. 12. Munkájában a tanulási folyamatot a nevelés szerves részeként kezeli. A tevékenységben megvalósuló tanulást segítő óvodai eszközök: 1. Az óvodai nevelés minden tevékenység formájában valamennyi eszköz gyermeki megismerést, tanulást segítő eszköz. 2. Az eszközök biztosításával fontos figyelembe venni, hogy elegendő mennyiségben és minőségben álljanak a gyermekek rendelkezésére. 3. Fontos, hogy gyermekek számára elérhető legyen. 4. Esztétikus, folyamatosan karbantartott fejlettséghez igazodó egyéni és / vagy mikro csoportos fejlesztésekhez kapcsolódó eszközök.

78


5. Évközben folyamatosan frissített, cserélt, az óvodapedagógusok által készített eszközök is biztosítottak legyenek. 6. Használja a modern információ feldolgozási eszközöket.(CD lejátszó, TV, Internet, fényképezőgép) 8.8.1. Tanulási tartalom megjelenítésének lehetőségei Tanulási tartalmak 1. komplex tevékenység együttesek

Tartalmi megjelenítése Egyes tevékenységek tartalmilag kapcsolódnak

vagy egyik tevékenység beleágyazódik a másikba

vagy többféle tevékenység egymás után jelenik meg. Témához az óvodai tevékenységek egymás után kapcsolódnak.

2. Integrált tevékenység

Szabad képzettársítási folyamat, amely vezérfonala a tanulási folyamatnak, a gyermek aktivitását olyan módon segíti, amely az ismeret több szempontú feldolgozását eredményezi.

3. Projekt

Problémaközpontú, amely élményhátteret feltételez, kapcsolódás élményhelyzetekhez társadalmi témákhoz. A gyermeki aktivitást tervező, szervező, alkotó munkafolyamatai adják meg a projekt dinamikáját.

79


A gyermekek sajátos munkamenetükben maguk kutatnak, próbálkoznak, valós (használati), produktumokat hoznak létre a probléma megoldására.

80


8.9. Differenciálás Cél: Óvodásaink bejárhassák saját, belső tanulási útjaikat – öndifferenciálás - az egyéni fejlődés szolgálatában. A gyermeki személyiségfejlődés érzékenységi szakaszaihoz igazodó, a választás szabadságát biztosító egyéni fejlesztési eljárások beépítése a nevelési folyamatba. Feladat: 1. Tudatos tervezés A gyermeki fejlődés folyamatos nyomon követésének eredményét hármas differenciálási szintbe soroljuk: 1. Előkészítő 2. Haladó 3. Optimum Tervezésünk során a választott feladatok módszerek, eljárások ezekhez igazodóak. 2. Differenciált eszközök: Az egyes tevékenységformákhoz többféle mozgás és alkalmazásformát biztosító eszköz és alapanyag, egyidejű elérhetőségének folyamatos biztosítása a gyermekek számára. 3.Pedagógiai attitűd és tudás: A gyermeki személyiség sokfélesége, a személyiségstruktúra eltérő fejlettsége a kisgyermekkori személyiségfejlődés folyamán, természetes módon, eltérő ütemben alakul. Óvodai nevelési eljárásaink hatékonyságának alapja, hogy támogatjuk ezt a sajátos fejlődési ütemet: 3.1. Ismerjük a gyermekek adottságait, kulcskompetenciáit, fejlettségük mutatóit, személyiségük jellemzőit, érdeklődési körüket, ismereteik körét. 3.2. Igazodunk a gyermeki személyiség sokféleségéhez, valamint mindig egyedi és eltérő a nevelésünk, a módszereink és az elvárásaink rendszere. 3.3. Pedagógiai érzékenységgel fordulunk a gyermekek különbözősége felé. Differenciálás lehetőségei: - Az óvodai élet időkereteivel (folyamatos napirend, párhuzamos tevékenységek, rugalmas heti rend). - Célokban (egyénileg várható eredmények) - A célok által meghatározott feladatokban - Módszerekkel (a feladatokhoz vezető út) - Eszközökkel (azok milyensége, mennyisége, használati módja) - Elsajátítás ideje (kit meddig „tartok ott” a játékos folyamatban) - Elsajátítás tempója (az egyén számára elegendő idő az egyéni ütemhez) - Egyéni bánásmóddal

81


-

Munkaforma (egyéni, csoportos, páros, mikrocsoportos) Pozitív visszajelzések (egyénre szabott fejlesztő értékű, támogató jelleggel) Képességek fejlesztésében Tartalom feldolgozásában (egy – egy tevékenység más – más tartalommal) Tevékenységek megszervezésében Technikai megoldások (különböző technikák jelenléte a tevékenységben)

8.10. Az óvodai nevelés záró szakasza Fontos számunkra, hogy gyermekeink új helyzetben (az iskolába) helytálljanak! Cél: A sikeres tanuláshoz szükséges viselkedésformák és magatartás, motiváció alakítása. A fogalmi gondolkodás alakulásának tervszerű támogatása, megalapozása. Legfontosabb alapelveink „Csak azt az embert mondhatjuk műveltnek, aki tudja, hogy hogyan kell tanulni, aki megtanulta, hogy hogyan alkalmazkodjon és változzon, aki megtanulta, hogy semmilyen tudásanyag nem biztos, csak a tudás keresésének folyamata ad alapot a biztonságra.” (Rogers: A tanulás szabadsága) 1. Szükséges tudatosan megfogalmaznunk azt a játékkörnyezetet, amely 5-6-7 éves korban a személyiségfejlesztő hatását egyre jobban kiteljesíti. Fontos, hogy ez megfeleljen a gyermeki gondolkodás adott szintjének. 2. Olyan óvodai környezetet és pedagógiai hatásokat biztosítunk ebben az életkorban óvodásaink számára, amelyek biztosítják az óvodai tevékenységszervezés során a tanulási helyzetek ismétlődését, változatos pedagógiai módszerekkel. Kizárjuk azonban azokat a törekvéseket, amelyek a gyermek fejlesztésének olyan sémaszerű ismétlését valósítja meg, amelyben a gyermek feladatvégzése tréningszerű, mechanikus jellegű. 3. Mindezekhez nélkülözhetetlen óvodásaink érési folyamatait célorientáltan megsegíteni, fejlődését nyomon követni. 4. Nevelésünk során kedvező feltételek megteremtésével azon képességek fejlődését, fejlesztését támogatjuk, melyeknek kitüntetett szerepe van az iskolai tanulmányok megkezdésében. 5. Olyan tudatos, támogató pedagógiai környezet kialakítása, ami célzottan a 4. évre óvodában maradó gyermekek kevésbé fejlett képességterületeinek, ismereteinek a megerősítését szolgálja a sikeres iskolakezdés érdekében. Mindeközben személyiségének megfelelően biztosítja számukra az óvodai élet személyiségtámogató többleteit: játékosság, rugalmas időkeretek, egyéni fejlődés érési ütemhez igazodó differenciált óvodai tanulásszervezés, bevontság, együttműködés. 6. Tagintézményeinkben a 6-7 éves korosztály utolsó óvodai évét kiemelt figyelemmel szervezzük (a ”VARÁZSCERUZA”- szakmai program alapján), lehetőség szerint biztosítjuk számukra a közel homogén életkorú csoportszervezést. A tagintézményen

82


belüli csoportváltás esetleges nehézségeit szem előtt tartjuk, törekvéseink a szocializációs folyamatok megkönnyítése, a kidolgozott tartalmi elemek beemelésével.

Feladat: 1. Az óvodapedagógus feladata kérdéskultúrájának folyamatos önművelése, hogy azok alkalmazásakor minőségi, kognitív funkciók induljanak el a gyermeki gondolkodásban. 2. Az óvodapedagógus feladatai között kiemelt figyelmet kap a gyermek motivációs bázisának (akarati mechanizmusok, szükséglet) folyamatos szinten tartása, ahhoz, hogy a gyermek részvétele az óvodapedagógus által felkínált tanulási helyzetekben, időben fokozatosan, tartósabbá váljon. pl. az óvodán kívüli tapasztalatszerzés, erdei óvoda stb. 3. A gyermek gondolkodásfejlesztésére irányuló konstruktív tevékenységek jelenjenek meg pl. csoportközi tevékenységek, csapatjátékok, bajnokságok szervezése, „szellemi” játékok, versengések (sakk, malom stb.)

8.11. .„VARÁZSCERUZA” szakmai program a 6-7 éves gyermekek óvodai nevelésére Cél: Olyan nevelési hatásokat biztosítani a 6-7 éves korú óvodában maradó gyermekeink számára, amely a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges képességekben eltérő fejlettséget mutató területekre intenzív fejlesztő hatást gyakorol. Folyamatelem 1.A negyedik évre maradó óvodások csoportjai közötti átmenetet segítő szakmai feladatok

2.Az évindítást megelőző szakmai tájékozódás

Tagintézmény vezető -Réteg szülői értekezlet az érintett nagycsoportos szülők számára: Tájékoztatás csoportszervezésre a Varázsceruza szakmai program bemutatása.

Óvodapedagógus / ok

Dokumentum

Idő

Mentális megsegítés a beiskolázást lekövető napokban: Csoport közi tevékenységek „Mi” élmény program szervezése

Jelenléti ív Május Nyári tervezés eleje csoport közi kapcsolatai Program kivonat

A gyermek fejlettségére irányuló dokumentumok összegyűjtése 1. Tagintézményben maradásának oka 2. Kapcsolat felvétel a

Óvodai szakvélemény Látogatási jegyzőkönyv

83

Szeptem ber 1- ig


Folyamatelem

Tagintézmény vezető

3. Csoportindítás feltételrendszerének megteremtése

4. Szocializációs terv készítése

Dokumentáció elemzés

Óvodapedagógus / ok gyermek előző óvodapedagógusával , szakmai beszélgetés 3. Családlátogatás, személyes tájékozódás. 1. A hozott vagy választott óvodai jelek (gyermeki igények szerint) biztosítása 2. A már meglévő csoport neve vagy új csoportnév és szimbólumának választása (gyermekek bevonásával) 3. Új csoporttér kialakítása a gyermekekkel közösen igényeikhez igazítva 4. Differenciált széles tevékenységrepertoá rt biztosító eszközök és alapanyagok biztosítása Tartalmában megjelenítse: 1. Az önállóságra irányuló beépült normák, önellátás „technikai” folyamatai, váratlan helyzetekben a beépült normák képviselete 2. A fizikai szükségletek biztosítására 3. A gyermekek igényes neveltségi szintjét segítő 4. A közösségi – és társas kapcsolatok 84

Dokumentum

Idő

Szeptem ber 1- ig

Szocializációs terv

Szept. 20.

Ellenőrzési jegyzőkönyv

Szept. 30.


Folyamatelem



5.

5.Rugalmas időkeretek biztosítása a szükségletekhez igazodóan

1.

2.

3.

4.

5.

megerősítését szolgáló A tanulás sikerességéhez nélkülözhetetlen szociális tanulás, szociális érzék fejlesztését támogató feladatokat tartalmazza, az egész évet átfogóan. Kivárási szakaszok késleltetése, pl. étkezés befejezése Kötött szervezeti forma kialakítása délelőttben: társadalmi témák, normák megbeszélése, értékelése, beszédfejlesztés, fonéma hallás fejlesztése, énekes játékok eljátszása 2 óra időtartam a szabadlevegőn tartózkodásra (az ebéd ideje kitolódik 10.30 – 12.30) Tervezett mozgásos és kognitív tevékenységtartalom biztosítása, heti tervezése A délutáni pihenés időtartama fokozatos rövidítése, második félévtől, elhagyjuk és helyette aktív tevékenységeket szervezünk óvodán belül – kívül, előre 85

Dokumentum

Idő

Udvari tevékenység kínálat tervezése – heti terv

Szept. 1 – máj. 31-ig


Folyamatelem

6. A gyermekek egyéni fejlettségének mérése

7. Egyéni vagy mikrocsoportos fejlesztési tervek elkészítése

8. Tagintézményi tevékenységformák tervezése az óvodai tanulásszervezés szolgálatában

9. Tagintézményi tevékenységformák megvalósítása



megtervezett módon heti lebontásban(kidolgozása helyi, tagintézményi szinten. Napirendben megjelenítése legkésőbb februártól) Biztosítani hozzá DIFER mérőeszköz: a humán rövidített változat erőforrást alkalmazása. Összehasonlító táblázatban a hozzáadott pedagógiai érték mérése. Dokumentációs Fejlesztési tervet készít ellenőrzés a DIFER mérés eredményeire alapulóan a gyermek kevésbé fejlett területeinek, célzott fejlesztését szolgálva. Szükség esetén konzultáció a fejlesztő csoport szakembereivel 1. Tevékenységi tervek elkészítése: 2. Begyűjtött élményanyagukból közös döntésen alapuló közös témaválasztás. 3. Gazdag tevékenység kínálat, sok probléma helyzet tervezésével, törekedve a társadalmi témák élményszerű feldolgozására 4. Napi szinten folyamatosan biztosítva szakmai felkészültséggel 5. Játék – munka – tanulás

86

Dokumentum

DIFER füzet

Idő

5.élet év 10.15-ig

kimenet: 05.15-ig Fejlesztési terv Ellenőrzési feljegyzés

Okt.20.

Tevékenységi terv

Nov. 1.

Nov. 1.


Folyamatelem

10. A gyermek egyéni képesség struktúrájának mérése 11. A szülővel való együttműködés



Dokumentum

Idő

egyensúlyának megtartása a gyermeki szükséglet figyelembevételével. 6. Differenciálás (tartalom szervezeti formában, módszerben, tanulási forma, eszköz képességhez igazodóan követelmény technika) 7. Napi szinten közös helyzeteket teremt a probléma közös megoldására a gyermek izgalmi, érdeklődési igényének kielégítésére. DIFER mérőeszköz DIFERfüzet alkalmazásával rövidített változata Folyamatos együttműködés, tagintézmények keretében 2 alkalommal a gyermek fejlődésére irányulóan, fogadó óra.

Nov.15. és az iskolai beiratkoz ást megelőz ően

A kidolgozott részletes program minden intézményben megtalálható.

8.12. Módszerek, eljárások a program megvalósításához Az alkalmazott pedagógiai módszerek, eljárások az önálló tapasztalatszerzést, a személyes és szociális képességek, kompetenciafejlesztést támogatják. Az óvodapedagógus feladata:  Az általa megválasztott módszerek, eljárások segítsék elő nevelésitanulásszervezési céljainak megvalósulását.  A sikeres megvalósítás titka az, ha a pedagógusok a módszerek, eljárások nagyon gazdag készletével rendelkeznek.

87


 A pedagógus többféle módszertani megoldásban gondolkodik, az adott helyzetnek megfelelően rugalmasan alkalmazza módszereit, választja meg eljárásait. Az intézményi elvárásként megfogalmazott egyéni fejlesztéseket, differenciált óvodai tevékenységszervezéssel, keretek, módszerek tervezésével valósítja meg. Hagyományos módszerek, eljárások 1. Bemutatás 2. Magyarázat 3. Beszélgetés 4. Megfigyelés 5. Elmesélés 6. Gyakorlás 7. Dicséret, buzdítás, elismerés 8. Ellenőrzés 9. Értékelés 10. Érdeklődés felkeltése 11. Bábjátékok, tanmesék 12. Szituációs játékok 13. Elemzés 14. Összegzés 15. Ismétlés 16. Előadás 17. Segítségnyújtás 18. Összehasonlítás, párosítás, különbségtétel, csoportosítás, halmazképzés 19. Gyűjtögetés

Korszerű módszerek, eljárások 1. Vizsgálódás 2. Tanakodás 3. Kétely ébresztése 4. Hitetlenkedés 5. Elbeszélés 6. Leírás 7. Vita, provokálás 8. Kíváncsiság 9. Vitára, magyarázatra, véleménynyilvánításra késztetés 10. A gondolkodás fejlesztésére irányuló kérdés 11. Figyelem felhívó 12. Összehasonlítást eredményező 13. Tisztázást kívánó 14. Szintézisre, okokra, elemzésre 15. irányuló 16. Provokatív, nyitott kérdések 17. Átfogalmazó kérdés 18. Visszakérdezés 19. Segítő kérdés 20. Bátorító megjegyzés 21. Késleltetés 22. Kivárás 23. Próbálkozás 24. Tévedések lehetőségének biztosítása 25. Problémahelyzet teremtés 26. Ráhangolódás 27. Bevonás 28. Dialógus 29. Közvetítés 30. Fejlesztő, támogató értékelés 31. Folyamatterv készítése 32. Serkentés 33. Érvelés 34. Reflexió 35. Relaxációs technikák

88


9. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése Intézményünkben a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése komplex módon, a gyermekek egyéni szükségleteinek, és a törvényi előírások figyelembe vételével történik. Az óvodapedagógusok a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekről megfelelő információkkal rendelkeznek (Anamnézis, szakvélemény, megfigyelések eredményei), és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő mindennapi tevékenységeikben.

9.1. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése a) Sajátos nevelési igényű gyermek b) Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek c) Kiemelten tehetséges gyermek 9.1. a. Sajátos nevelési igényű gyermek A sajátos nevelési igényű gyermek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését segítjük a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelés során az inkluzív környezet megteremtésével. A sérült és az ép gyermekek és szülőik kölcsönös tapasztalatai érzékenyítik őket az elfogadásra. Alapelvek: 1. Az óvodai nevelési alapprogram által megfogalmazott befogadó, bátorító pedagógiai attitűd és a szükséges környezeti feltételek megteremtése. 2. Az együttnevelés során arra kell törekedni, hogy az óvodai nevelés általános célkitűzései megvalósuljanak a sajátos nevelési igény súlyosságának figyelembevételével. 3. Az egész napos tevékenység is a különleges gondozási igény kielégítését szolgálva szerveződjön, egyéni vagy csoportos formában. 3.1. A különleges gondozási igényből fakadó feladatok - melyeket a szakértői és rehabilitációs bizottságok állapítanak meg – végrehajtásánál arra kell törekedni, hogy a nem, vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével bővüljenek a gyermek kompenzációs lehetőségei. 3.2. A fejlesztés hosszú/rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai – orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. A multiszenzoriális fejlesztések magukba foglalják a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek a beszéd, a nyelvi s a szociális készségek fejlesztését. Cél: Az általános pedagógiai célrendszer figyelembevételével határozzuk meg az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat. A sajátos nevelési igényű gyermekek alkalmazkodó képességének, akaraterejének, önállóságának, együttműködésének érzelmi életének fejlesztése, integrált óvodai csoportok keretén belül.

89


A sajátos nevelési igényű gyermek együtt nevelésének segítése, sérülés-specifikus fejlesztése, az állapotának megfelelő gyógypedagógiai és konduktív pedagógiai habilitációs és rehabilitációs ellátás biztosításával. A sajátos nevelési igényű gyermekek alkalmazkodó képességének, akaraterejének, önállóságának, együttműködésének érzelmi életének fejlesztése. A gyermekben rejlő tanulási potenciálok kihasználásával a problémamegoldó képességre nevelés. A sérült, illetve lassabban fejlődő funkciók lehető legkorábbi és leghatékonyabb fejlesztése, a gyermekek életminőségének javítása. A sérült funkciók pozitív irányba történő fejlesztése, a sikeres, kudarctól mentes iskola kezdése érdekében. Feladat: 1. A komplex (orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai) szakvélemények áttekintése, amely alapján tervezzük a specifikus fejlesztést. 2. A sajátos nevelési igényből eredő speciális fejlesztő tevékenységek megszervezése, (mozgásterápia, kognitív képességek fejlesztése, beszéd- és nyelvi képesség) biztosítása. 3. Speciális módszerek, terápiás eljárások, technikák szakszerű megválasztása és azok alkalmazásával a kognitív képességek fejlesztése. 4. Interperszonális kapcsolatok alakítása. 5. A harmonikus személyiségfejlődés elősegítése. 6. A szakpedagógusok segítő együttműködése a befogadó óvodapedagógusokkal, pedagógiai asszisztensekkel, tervezőmunkájuk szakmai támogatása az SNI gyermekekkel való bánásmódban illetve a fejlesztést illetően. 7. A szakpedagógusok gyakorlatorientált segítségnyújtása az óvodapedagógusok számára: SNI gyermekeket nevelő óvodai csoportokban szükség esetén hospitálás, megfigyelés. 8. Az SNI gyermekeket nevelő szülők segítése. Az integrált nevelésben részt vevő személyek tagintézményeinkben: 1. óvodapedagógusok, 2. pszichopedagógus 3. logopédus 4. gyógypedagógusok 5. konduktor 6. pedagógiai, - gyógypedagógiai asszisztens 7. dajka. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása a Szolnok Városi Óvodák szakpedagógusai által az adott feladat ellátási helyen történik. Amennyiben a megfelelő szakmai kompetenciákkal fejlesztőink nem rendelkeznek, abban az esetben külső fejlesztő szakemberrel biztosítjuk az ellátást. Kiemelten fontos, hogy legyenek speciális végzettségű óvodapedagógusok is az intézményben, akik a mindennapi fejlesztések során kiegészítik a speciális szakemberek munkáját. Ilyen végzettségű óvodapedagógusaink: 1. nyelv- és beszédfejlesztő óvodapedagógus, 2. mozgásfejlesztő óvodapedagógus, 3. gyógytestnevelő, 4. gyógypedagógiai

90


5. drámapedagógiai óvodapedagógus, 6. zenei képességfejlesztő óvodapedagógus, 7. fejlesztőpedagógus. Tárgyi feltételek:  A tárgyi feltételek biztosítása az eszköznorma előírásai szerint történik.  Tagintézményeinkben fejlesztő szobák állnak rendelkezésre a különböző speciális fejlesztések elvégzésére, amelynek eszközállományát folyamatosan –lehetőségeink szerint- bővítjük. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének feladatai az óvodai nevelés során Célcsoport Tanulásban akadályozott gyermek

Érzékszervi fogyatékosság, enyhébb fokban hallássérült gyermek

Együttnevelő óvodai környezet A gyermek szükségletei szerint folyamatos megsegítés. A fejlesztés során a gyermek aktuális igényének megfelelő ismeretek, tevékenységformák, módszerek, szervezeti keretek biztosítása. Megfelelő pedagógiai attitűd, egészséges kommunikációs folyamatok, spontán utánzásos tanulás lehetőségének biztosítása. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyet a gyermek a kortárscsoportban megél. Adekvát játékhasználat elsajátítása.

Speciális ellátást végző szakember A képességfejlesztés a kis lépések elvét alkalmazva. Mozgásfejlesztés, a mozgáskoordináció a sajátkompetencia élményének megélése. Verbális és nonverbális kommunikáció gyakorlása. A kognitív funkciók: érzékelés, észlelés, vizuális és auditív figyelem, koncentráció, emlékezet szerialitás, intermodalitás fejlesztése.

A nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása. Szükség esetén a beszédértést és a konkrét megnyilvánulást segítő egyéb eszközrend-szerek használata,

A beszéd alaki és tartalmi oldalának fejlesztése. Beszédértés, szókincsbővítés, szájról olvasási készség fejlesztése. Megfelelő intonáció és

91

Család A gyermek fejlettségi szintjének megfelelő óvodai feladatok otthoni gyakorlása.

a gyermek fejlettségi szintjéhez igazított óvodai feladatok otthoni gyakorlása


Célcsoport

Érzékszervi fogyatékosság látássérült gyermek

Együttnevelő óvodai környezet A családi szociális háttér bekapcsolása a kommunikáció fejlesztés rendszerébe. Megfelelő, adaptív magatartás minták. Pozitív beszédminta, szociális készségek gyakorlása, munka jellegű tevékenységekbe való bevonása. Önértékelés, reális énkép kialakítása. Vizuális megerősítés kommunikációs kártyákkal. Hallásfejlesztő játékeszközök alkalmazása. A speciális segédeszközök (hallókészülék) használatának ismerete. A gyermek segítése a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodásban, a viselkedési formák megtanulásában és gyakorlásában, a közösség előtti szereplésben. Kiemelt feladat az önkiszolgálási folyamat elsajátítatása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása. Figyelembe kell venni a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre. Biztonságot nyújtó kiegyensúlyozott csoportlégkör kialakítása. Irányított játéktevékenység A gyermek egyéni szükségleteinek megfelelő 92

Speciális ellátást végző szakember tónus kialakítása. A kognitív funkciók, és az érzelmi élet fejlesztése.

A speciális, gyermekre szabott fejlesztő program meghatározója a látásélesség mellett: a látássérülés kóroki tényezője, a látássérülés bekövetkeztének időpontja, és a látássérüléshez esetleg csatlakozó egyéb fogyatékosság, rendellenesség. (A vizuális észlelés / megfigyelő és megkülönböztető képesség / fejlesztése. Vizuális képzelet, kognitív funkciók, nagymozgások, tájékozódás fejlesztése.)

Család

Fejlettségi szintjének megfelelő óvodai feladatok otthoni gyakorlása


Célcsoport

Együttnevelő óvodai környezet segítségadás. Segítő személyzet, és a csoporton belüli tárgyak állandóságának biztosítása. Látásneveléshez szükséges speciális eszközök (színes lámpa, hatrekeszes doboz). Mozgásfogyatéko A mozgásos akadályozotts gyermek ságból eredő hátrányok csökkentése, megszűntetése, a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, az életkornak megfelelő tapasztalatszerzés biztosítása, a megtanult mozgás alkalmazására nevelés. Biztosítani szükséges a gyermek állapotához igazodó megfelelő mozgás- és életteret (az ehhez szükséges akadálymentes környezetet, sajátos technikai eszközöket, például lejtő, kapaszkodó), mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét kognitív funkciókat, különböző észlelési területeket, a figyelmet, emlékezetet, téri tájékozódást stb. fejlesztése Biztonságot nyújtó, befogadó csoportlégkör. A mozgásigény biztosítása lehetőségek szerint a napirendbe ágyazottan. A már megtanult, begyakorolt mozgásformák, korrekciós testhelyzetek alkalmazása a játéktevékenységekben és a tanulási folyamatokban. A gyermek sérülésétől függően a tevékenységek végzéséhez szükséges idő 93

Speciális ellátást végző szakember

Család

A sérülés mértékének megfelelően a mozgásformák tanítása, gyakorlása játékos formában, mely kiterjed a hely-, és helyzetváltoztatásokra, manipulációra, a beszédre, az értelmi és kognitív funkciókra. Megfelelő segítségadás, ill. a gyermek segédeszköz használatának megtanítása. Az óvoda-iskola átmenet segítése.

Tanácsadás az otthoni mozgásfejlesztés hez, a már megtanult mozgásformák gyakorlásához. Megfelelő segítségadási mód, ill. a gyermek segédeszköz használatának megtanítása. Az óvoda-iskola átmenet segítése.


Célcsoport

Együttnevelő óvodai környezet biztosítása. Beszédfogyatékos A gyermek beszédállapotáról gyermek való tájékozódás. Gazdag nyelvi környezet biztosítása a játéktevékenységben, tanulásban, ismeretszerzésben. Ismeretszerzés biztosítása sokoldalú tapasztalatszerzéssel, cselekvésbe ágyazott játékos módszerekkel. Az aktív nyelvhasználat és kommunikáció kialakítása, az értelmi fejlesztés, a mozgás és észlelési funkciók, valamint a vizuo-motoros koordinációs készség javítása, az érzelmi élet fejlesztése, speciális eszközök és módszerek alkalmazásával egyéni és kiscsoportos fejlesztési formában. Pozitív beszédminta nyújtása prozódiai elemek tudatos alkalmazása (dallam, hangsúly, hanglejtés, ritmus). Anyanyelvi játékok beépítése a napi folyamatba. Oldott, bizalmas, stressz mentes légkör biztosításával segíteni a beszédfogyatékos gyermek sikerélményhez juttatását.

94

Speciális ellátást végző szakember

Család

Beszédhiba diagnosztizálása, egyes részterületeken jelentkező elmaradások feltérképezése. A gyermek logopédiai ellátásának megtervezése, egyéni fejlesztési tervének elkészítése, rendszeres fejlesztése direkt és indirekt formában. Beszédindítás A beszéd technikai és tartalmi fejlesztése, beszédhangok tiszta ejtése, artikuláció, szókincsbővítés, grammatikai megfelelő nyelvtani szerkezetek. Kognitív képességek fejlesztése. A gyermek egész személyiségének pozitív befolyásolása.

A probléma feltárása, megbeszélése. Megoldási módok keresése, tanácsadás. Rendszeres tájékoztatás az elért eredményekről. A szülő partnerként való bevonása a terápia hatékonyságának érdekében.


Autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek

A halmozottan fogyatékos illetve középsúlyos értelmi fogyatékos gyermek (lokálisan integrált formában nevelt)

Tárgyi, személyi állandóság biztosítása. Megfelelő idő biztosítása a tevékenységek végzésre. Az elemi viselkedési szabályok, helyes viselkedési minták kialakítása, énkép, önismeret, érzelmek kifejezése, önkontroll tanítása. A kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápiája. Inadekvát viselkedés kialakulásának megelőzése illetve korrekciója. Önkiszolgálás fejlesztése. Protetikus környezet kialakítása, vizuális eszköztár megteremtése. Adekvát játékhasználatra nevelés. A gyermek tapasztalatokhoz juttatása, a percepció és a gondolkodás integrálása, adaptív viselkedés és munkavégzési formák elsajátíttatása. Képes napirend tartása, PECS kártyák, ÉN-Könyv, ÉN-Napló. Kis lépések elvét alkalmazva, cselekvésbe ágyazottan, kellő idő biztosítása. Biztonságot nyújtó, befogadó csoportlégkör megteremtése. Alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására való törekvés. A megfelelő játékhasználat elsajátításának támogatása. Kognitív funkciók fejlesztésére való törekvés, amelyben kiemelt szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak, a gesztusokkal kísért egyszerű verbálist

95

A kommunikáció és szociális viselkedés elemeinek tanítása a csoportban illetve a csoportban való működés elemeinek gyakorlása. Fejlődési funkciók elmaradásának, készségeknek fejlesztése. Korai kognitív funkciók kialakítása, gyakorlása. A szülő támogatása az otthon végzendő feladatoknál. Nyelvi kommunikáció fejlesztése.

A szülő támogatása az otthon végzendő feladatoknál. Megfelelő segítségadás, ill. a gyermek fejlesztéséhez szükséges segédeszköz használatának megtanítása.

Elemi kognitív funkciók kialakítása fejlesztése. Mozgás készségek, nagymozgások, akaratlagos mozgásfunkciók fejlesztése. Vizuo-motoros koordináció kialakítása. / fixálás, követés / Elemi szociális készségek gyakorlása. Az otthoni fejlesztés támogatása.

Rendszeres tájékoztatás az elért eredményekről. A család szerepének hangsúlyozása a gyermek fejlesztésében. Az együttműködés hatékonyságának hangsúlyozása az eredményesség érdekében.


utasításnak, zenének, ritmusnak, a sok ismétlésnek. A fejlődés egyéb A biztonságot nyújtó, pszichés zavarával befogadó csoportlégkör (súlyos tanulási, megteremtésével, világos figyelem-vagy szabályok magatartásszabályozás megfogalmazásával az zavarral) küzdő aktivitás szint egyensúlyban gyermek tartása. A teljesítménykudarcokra épülő másodlagos zavarok, inadaptív viselkedés kialakulásának megelőzése. A gyermekek alkalmazkodó képességének, önállóságának, együttműködésének fejlesztése. A gyermekek egyenetlen fejlődéséből adódó teljesítménykülönbségek felismerése, differenciált tevékenységek esetenként felzárkóztatás és tehetséggondozás együttes alkalmazása. A szülő-pedagógus partneri viszony kiépítése érdekében a szülők felkészítése.

A részképesség zavarok korrekciója és kompenzálása tudományosan megalapozott szakmai módszerek alkalmazásával. Egyénre szabott, egyéni ütemben történő fejlesztés kidolgozása, komplex kezelés biztosítása a gyermek fejlődése érdekében

A szülő aktív bevonásával a viselkedésbeli szabályrendszer betartása.

A sajátos nevelési igényű gyermek nevelése során elvárható eredmény A nevelés eredményeként a sérült gyermekek váljanak képessé a közösségbe való beilleszkedésre, iskolába lépésre. Olyan szemléletformálás, mely a felnőttek és a gyermekek körében egyaránt biztosítja a „másság” elfogadását, tolerálását. Szabályozottá válik az egyéni fejlesztések közös tervezése, megvalósítása és értékelése (team munka) (TÁMOP-3.4.2. A/11-2-2012-0009. „Sziget, amely befogad!”- az inkluzív ellátás együttműködő, egymásra épülő modellje Szolnokon) A feladatellátás hatékony megvalósulása érdekében folyamatosan biztosítjuk team munkában az óvodapedagógusok számára a konzultációt, a gyermekek fejlődésében bekövetkezett változásokról, eredményekről a folyamatos visszacsatolást, a hatékony gyakorlati segítséget illetve a szülők számára a rendszeresen megtartott fogadóórákat.

96


Intézményfokozatokon átívelő együttműködések az SNI gyermekek nyomon követésére TÁMOP-3.4.2. A/11-2-2012-0009. „ Sziget, amely befogad!”- az inkluzív ellátás együttműködő, egymásra épülő modellje Szolnokon) A családokat megfelelő információkkal látjuk el az óvodai nevelés befejeződése utáni köznevelési lehetőségekről, segítjük az óvodából iskolába történő átmenetet. Az óvodapedagógus bevonásával a Fejlesztő és viselkedésharmonizáló csoport szakpedagógusai elkészítik az SNI gyermekek Egyéni Átvezetési Tervét. A sajátos nevelési igényű gyermek ellátását befolyásoló egyéb tényezők: 1. Az óvodai csoporton belül meglévő személyi feltételek, szükséges esetekben gyógypedagógiai asszisztens/ pedagógiai asszisztens. 2. A megfelelő pedagógiai attitűd, az „átlagos” gyermekek szüleinek megfelelő információ szolgáltatása 3. A sajátos nevelési igényű gyermekek szüleinek igény szerint fórum biztosítása. 4. Speciális képzéseken való részvételi lehetőség. Alapító okiratban meghatározott alapfeladat ellátása: gyógypedagógiai ellátás az óvodai nevelés keretein belül Szolnok Városi Óvodák tagintézményei közül a Rózsa úti Tagintézmény 1992 óta vállalta fel a sajátos nevelési igényű gyermekek különnevelést biztosító gyógypedagógiai csoportban történő óvodai nevelését, amely 2011-2012-től a Pitypang tagintézményben működik. A csoportba felvehető sajátos nevelési igényű gyermekek középsúlyos értelmi fogyatékosok. A gyógypedagógiai óvodai csoportba a gyermek kizárólag a szakértő és rehabilitációs bizottság véleménye alapján kerülhet felvételre. A tagintézmény elsődleges feladatának tekinti a sérült kisgyermek másságát elfogadó környezet biztosítását, olyan támogató környezet kialakítását, amelyben eredményeit, erényeit, sikeres próbálkozásait elismerik, értékelik. Óvodai nevelésükben az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket figyelembe véve fontos feladatuknak tekintik a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztését. Az óvodai nevelés egész napos tevékenységei a különleges gondozási feladatok ellátását kiegészítően szerveződnek csoportos - kiscsoportos vagy egyéni formában a fejlesztő csoport megfelelő szakembereinek bevonásával.

97


Fejlődés és viselkedésharmonizáló csoport együttműködésének folyamata: Folyamatelem Az átlagostól eltérő fejlődési ütemű gyerekek támogatása

1.

2.

3. 4. 5. 6.

7.

8.

Feladat Az óvodapedagógus által küldött jelzés feldolgozása. A gyermekek óvodai csoporton belül végzett megfigyelése. Konzultáció az óvodapedagógussal. Szülők tájékoztatása. Pszichológiai vizsgálatok. Tanácsadás, indokolt esetekben fejlesztő, terápiás foglalkozások szervezése. A gyermek csoporton belüli integrációjának támogatása (szocializáció, játék, kapcsolattartás, kommunikáció) Ha az eredmények kiemelkedő képességet mutatnak tehetséggondozó program biztosítása, együttműködve a tagóvodával.

Dokumentum Belső jelzőlap Szakmai konzultációs lap

Fogadóóra regisztrációs lap Vizsgálati jegyzőkönyvek Fejlesztési tervek

Feljegyzések, alkotások

Tanügy igazgatási dokumentumok:  Egészségügyi és Pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátás egyéni fejlődési lap / Tü.356 / Betétív (TÜ 357 )  Munkanapló ( TÜ 345 ) Haladási Napló 9.1.b. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek Cél: A gyermekek szocializációjának korrekciója, társadalmi beilleszkedéséhez szükséges képességek megszerzése. Feladat: 1. A gyermek helyzetének és állapotának elfogadása. 2. A differenciált fejlesztés biztosítása.

98


3. A családi környezet támogatása, funkciójának helyes értelmezése. 4. A megfelelő pedagógiai attitűd kialakítása. Fejlődés és viselkedésharmonizáló csoport együttműködésének folyamata: Folyamatelem Együttműködés az óvodai diagnosztikus eredményekhez (DIFER, Óvodai megfigyelő lapok) kapcsolódó értékelésben.

Feladat Óvodapedagógusokkal és szükség esetén a szülőkkel történő konzultáció. Fejlesztési tervek készítése. Csoportok kialakítása. Probléma-centrikus fejlesztések A fejlesztő programok hatékonysága, kontroll vizsgálat. Szülői értekezletek, fogadóórák.

A veszélyeztetett gyermekek fejlesztési programjának lebonyolítása.

Dokumentum Fogadóóra regisztrációs lap Szakmai feljegyzés. Vizsgálatkérő lap.

Egyéni terv. Értékelő lap. Jelenléti ív.

Fejlődés és viselkedésharmonizáló csoport együttműködési formái Belső együttműködésünk legfontosabb pillére az óvodapedagógussal történő folyamatos konzultációk, szakmai megbeszélések. Belső együttműködés Résztvevők Fejlődés és viselkedésharmonizáló csoport Óvodapedagógusok

Forma Team Konzultáció

Tartalom Feladatellátás Szakmai ismeretek megosztása, esetmegbeszélések Információcsere Speciális ismeretek átadása (feedback) Esetmegbeszélés

Gyermekvédelmi felelős Konzultáció Fejlődés és viselkedésharmonizáló csoport Fejlődés és Megbeszélés Szakmai ismeretek bővítése viselkedésharmonizáló tapasztalatcsere csoport Tanügy igazgatási dokumentumok:  Egyéni Nyilvántartási lap és foglalkozási napló (TÜ 353) Munkanapló az ellátásról, Betétlap (TÜ 354)

99

Gyakoriság Hetente Napi szintű félévente, szükség szerint

Munkaterv szerint


Fejlődés és viselkedésharmonizáló csoporton belüli óvodapszichológiai ellátás: Az óvodapszichológiai ellátás elsődleges célja a gyermekek személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme és a nevelő munka hatékonyságának segítése. A megvalósítás során az óvodapszichológus közvetlen segítséget nyújt a pedagógusoknak a nevelő munkához (pl. módszertani eszköztár bővítése, esetmegbeszélés, pszichológiai ismeretek bővítése, szupervízió). A gyermekkel egyéni vagy csoportos formában tartott közvetlen foglalkozások során közreműködik a gyermekek óvodai élettel összefüggő beilleszkedési, társas kapcsolati, kommunikációs problémáinak, szorongásos tüneteinek javítását célzó intézkedésekben. Terápia vagy más kezelés szükségessége esetén továbbirányít a pedagógiai szakszolgálatokhoz vagy más ellátást nyújtó intézményekhez. Ha a szakértői bizottság vizsgálata alapján a gyermeknél sem beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, sem pedig sajátos nevelési igény nem állapítható meg, de eredményes óvodai neveléséhez óvodapszichológiai ellátásba vétele indokolt, akkor számára a megfelelő ellátást biztosítja. A krízistanácsadás, segítséghez jutás lehetőségét biztosítja vagy megszervezi váratlan, súlyos élethelyzetekben. Az óvodapszichológusoknak szakmai kapcsolata van jelenleg: - JNSZ Megyei KLIK Pszichológusok Munkacsoportjával (havi rendszeres) - ELTE Óvoda-, iskolapszichológiai Módszertani Bázis.(alkalmanként) Az óvodapszichológus segíti a pszichológiai ismeretek intézményen belüli elsajátítását, alkalmazását. Az óvodapszichológus a tevékenységét az óvodai csoportokban, fejlesztő szobákban, illetve a 2 pszichológiai vizsgáló szobában (Pitypang óvodában és a Százszorszép Óvodában) végzi. Az óvodapszichológiai preventív feladatok ellátása jelzés alapján történik. A jelzés két típusú lehet: 1. Írásbeli felkérés (óvodapedagógus, szülő) 2. Szóbeli felkérés (óvodapedagógus, szülő)

100


Óvodapszichológiai preventív feladatok Feladat Hospitálás

Egyéni vizsgálatok Pszichés gondozás

Szülő konzultáció tanácsadás a szülők részére

Eszköz, eljárás Résztvevő megfigyelés csoportokban Diagnosztika – egyéni eljárás. (Berendezett vizsgálóban) Egyéni terápiás jellegű beavatkozások (a berendezett vizsgálóban) Konzultáció, tanácsadás a tagóvodákban

Tervezett időszak teljes nevelési év: szept-jún. teljes nevelési év: szept-jún.

Együttműködő

Dokumentum

Óvodapedagógusok, tagintézmény vezetők Óvodapedagógusok, Szülők

Egyéni komplex munkalap

teljes nevelési év: szept-jún.

Óvodapedagógusok, szülők

Egyéni vizsgálati munkalap


Szülők

Egyéni komplex munkalap, Intézményi komplex munkalap Egyéni komplex munkalap, Intézményi komplex munkalap Intézményi komplex munkalap egyéni dokumentáció (ha szükséges) Intézményi komplex munkalap

Konzultáció az óvodapedagógusokkal, esetmegbeszélés, szupervízió Mentálhigiénés preventív feladatok Krízistanácsadás

Konzultáció, esetmegbeszélés , szupervízió módszere


Óvodapedagógusok, tagintézmény vezetők

Tréning

esetileg

Tanácsadás módszertana

esetileg

Óvodapedagógus tagintézményvezetők Óvodapedagógus szülők

Szülői értekezletek szakmai támogatása, segítése Kapcsolattartás a Pedagógiai Szakszolgálattal, szakmai együttműködés az Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázissal

Megbeszélés

esetileg

Óvodapedagógus tagintézményvezetők szülők

Megbeszélés

folyamatos egész évben

Óvodapszichológusok, Gyógypedagógusok

101

Egyéni vizsgálati munkalap

Feljegyzés


Az óvodapszichológusok feladat ellátása kiegészül minden évben az intézményi munkatervben meghatározott kiemelt nevelési feladatok támogatásával.

9.1. c. Kiemelten tehetséges gyermek A „tehetségígéretek” komplex személyiség fejlesztése intézményünkben 2 szálon futó pedagógiai folyamat: 1. Mindennapi tehetséggondozás: a „tehetségígéretek” egész személyiségének komplex fejlesztésére irányuló óvodapedagógiai folyamat. A tehetséges gyermekek saját csoportjukban élik óvodás életüket. 2. Gazdagító műhelyfoglalkozások: a „tehetségígéretek” speciális érdeklődésére épít a gazdagító műhelyfoglalkozások típusa decentrumokba sorolható. Működésüket a Gyermekvilág Tehetséggondozó Program alapján végzik. Azokat a speciális irányú többleteket kapják meg itt a „tehetségígéretek”, amelyre képességeik és érdeklődésük miatt vágynak. Olyan közösségbe kerülnek, ahol a hozzájuk hasonló gyerekek között a gyermekközösség erősebb és motiváló hatású többlettudással, többlettapasztalatokkal rendelkezik. Alapelveink: Minden gyermek egyedülálló, ezért a többszintű, érzékletes megismerés és tapasztalatszerzés során figyelembe vesszük és elfogadjuk az egyéni képességet, speciális irányultságot, érdeklődést, tanulási stílust. „Vegyék észre, ha egy gyerek különleges, nem azért különleges, különb akar lenni, hanem azért, mert nem tud más lenni. „ /Szabó Magda/ Cél: Olyan támogató és szakszerű környezet megteremtése, amelyben a „tehetség-ígéretek” minél korábbi életkorban felfedezhetők és az élmény gazdag, komplextevékenységek sokszínű kínálatával a kiemelkedő képességeik továbbfejlesztése a mindennapokban biztosítottá válik. A tehetség ígéretes gyermek kibontakozásának segítése az óvodapedagógia eszközeivel, a differenciálás módszereivel, a személyiség harmonikus fejlesztése. Feladat: 1. Az óvodapedagógus ismeri a „tehetség-ígéret” gyermek személyiségének jellemzőit. 2. Az óvodapedagógus a gyermek érdeklődési körének feltárásához, kiszélesítéséhez, tapasztalatszerzési lehetőségek és információk hozzáférésének biztosítása érdekében inspiráló környezetet alakít ki, érdekes eszközöket biztosít. 3. Az óvodapedagógus élmény gazdag, sokféle módszer ötvözetét alkalmazva komplex tevékenységeket kínál, mellyel felkelti a gyermek tevékenység iránti vágyát, kíváncsiságára, ötleteire, gondolataira építve a többszintű és többféle megoldás sokszínű lehetőségeit kínálva aktivizál. 4. A „tehetség-ígéret” gyermek egyéni fejlődését biztosítva tervezzen, szervezzen gazdagító tevékenységeket, tartalmakat melyek:

102


a. Megfelelő nehézségű feladatokkal intellektuális kihívást jelentenek b. Probléma felvetésekre, a problémák azonosítására és a szituációk kezelésére lehetőség biztosítása, a kreativitás fejlesztése c. A reális énkép kialakulását megsegíti, a belső kontrollt megerősíti, a tevékenységek választhatóságával önállósága fokozódik 5. Az óvodapedagógus támogató folyamat keretében folyamatosan és rendszeresen tájékoztatja a szülőket, a tanácsadás folyamatába szakembereket is bevonhat. Tapasztalatait rögzíti a „Fogadóóra” nyomtatványon. 6. Az óvodapedagógus nevelő-fejlesztő tevékenységének megsegítése érdekében kezdeményezzen egyéni konzultációt, esetmegbeszélést szakemberek bevonásával. (pszichológus, tehetségfejlesztési szaktanácsadó, gazdagító műhelyvezetők)

9.2..A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek A Szolnok Városi Óvodák gyermekvédelmi-óvodai integrációs rendszere Gyermekvédelmi tevékenységünk célja: A gyermekvédelmi törvénynek megfelelően az általános és speciális gyermekvédelmi feladatok eredményes ellátása. Elvek: 1. A gyermeket - mint fejlődő személyiséget- különleges védelem illeti meg. 2. Pedagógiai tevékenységünk középpontjában a gyermeki szükségletek kielégítése áll. 3. A gyermekvédelmi munkát a humánum, segítőkészség, a megértés és a támaszadás jelenti. 4. Prevenciós tevékenység elsődlegességét a gyermek életében jelentkező problémák okainak feltárásával, a gyors beavatkozással biztosítjuk. 5. A szülőkkel való bizalmi viszonyra épülő napi kapcsolattartást, családsegítést a prevenció feltételének tekintjük. 6. HHH gyermekek esetében a jelzőrendszeri feladatokat a gyermekvédelmi felelős összehangolt feladatvégzéssel látja el 7. A jelzőrendszeri szerepből adódóan a Gyermekjóléti Központtal folyamatos kapcsolattartás érvényesül. 8. Az óvodában dolgozókat hivatali titoktartási kötelezettség terheli. Felelős A területért felelős igazgató

Folyamat 1. Általános gyermekvédelmi feladat Gyermekvédelmi munka intézményi szintű irányítása, ellenőrzésetagintézmények beszámoltatása

103

Dokumentáció 1. Beszámoló 2. Nyilvántartások 3. Jelenléti ívek


Intézményi gyermeknyilvántartás aktualizálása Gondoskodás a megfelelő jogszabályi háttér nyilvánosságáról Kapcsolattartás a külső gyermekvédelmi jelzőrendszeri partnerekkel Adatszolgáltatás, beszámoló készítés fenntartói és hatósági megkeresés alapján Gyermekvédelmet érintő eseményeken, rendezvényeken az intézmény képviselete Az intézmény gyermekvédelmi munkájának értékelése A tagintézmények gyermekvédelmi munkájának segítése, intézményi szintű koordinálása. Rendszeres kapcsolattartás a tagintézményekkel. Operatív feladatok végzése, az ellátott Gyermekfeladatok nagyságára tekintettel a védelmi tagintézmények igénye szerint felelős Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését végző pedagógusokkal folyamatos konzultáció Az éves munka megtervezése, nevelési év végi értékelés elkészítése A tagintézmény gyermekvédelmi tevékenységének ellenőrzése Kapcsolattartás a védőnővel a szociálisan hátrányos helyzetben élő családok életminőségének javítása érdekében. Óvodaköteles gyermekek felkutatásának megszervezése az óvoda Tagintézmény körzetében. vezető A házirend és az óvoda óvó-védő előírások betartásának ellenőrzése, szükség esetén haladéktalan intézkedés Az óvoda-család közötti hatékony együttműködés segítése, az esélyegyenlőség biztosítása A gyermeki-szülői jogok érvényesülésének, és a szülők tájékoztatási rendjének ellenőrzése Közös rendezvényeket, segítő programokat szervezése A gyermekek megfigyelése, a csoport Óvodafeltérképezése pedagógus helyettes

104

4. Jegyzőkönyvek

1. Gyermekvédelmi napló 2. Nyilvántartások 3. Családlátogatás, 4. fogadóórák, szülői értekezletek dokumentuma 5. Jelenléti ívek 6. Jegyzőkönyvek

1. Gyermekvédelmi napló 2. Belső ellenőrzési jegyzőkönyv 3. Nyilvántartások 4. Óvodakötelesek listája 5. 6. 7. 8.

Jelenléti ívek Jegyzőkönyvek Munkaterv Munkaterv értékelése

1. Csoportnapló 2. Gyermek


A nevelési év kezdetekor tájékoztatás nyújtása a gyermekek fejlettségének megfelelően, az egészségük-testi épségük védelmére vonatkozó szabályokról A tájékoztatás tényének és tartalmának dokumentálása Családlátogatások szervezése Szülői értekezletek tartása A gyermeknél jelentkező probléma esetén az egyéni bánásmód elvének érvényesítésével, fejlesztési terv készítése, folyamatos vezetése A gyermeknél jelentkező problémák esetében a szülői fogadóóra kezdeményezése, szükség esetén a tagintézmény vezető és gyermekvédelmi megbízott bevonása A helyi szintű gyermekvédelmi munka koordinálása tervezése, az óvodapedagógusok munkájának segítése A óvodai beiratkozás előkészítése: az óvodaköteles gyermekek felkeresése A törvénymódosítások esetén a helyi tájékoztatás megszervezése Szükség esetén bekapcsolódás a családlátogatásokba. Gyermekvédelmi A szülők tájékoztatása a megbízott gyermekvédelmi feladatot ellátók személyéről, fogadóórákról Jól látható helyen a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények címének, telefonszámának közzététele A szülők és pedagógusok részére egészségmegőrző és drog prevenciós előadások szervezése A helyi gyermekvédelmi munka értékelése A többségi óvodapedagógusok fejlesztő tevékenységének módszertani segítése Fejlesztő Egyéni fejlesztési tervek készítéséhez munkacsoport segítségnyújtás és a Városi Igény szerint fogadóórákon, szülői Pedagógiai értekezleteken rész-vétel, a gyermekek Szakszolgálat fejlődése érdekében a család-óvoda, Pedagógusai közös fejlesztő hatásának segítése egyéni tanácsadással

105

3. 4. 5. 6.

7. 8.

megfigyelések, Egyéni fejlesztési tervek Nyilvántartások Családlátogatás dokumentuma Fogadóórák, szülői értekezletek dokumentuma Jelenléti ívek Jegyzőkönyvek

1. Gyermekvédelmi napló 2. Egyéni megfigyelő lapok 3. Egyéni fejlesztési tervek 4. Nyilvántartások 5. Családlátogatási dokumentum 6. Fogadóórák, szülői értekezletek dokumentumai 7. Jelenléti ívek 8. Jegyzőkönyvek

1. Egyéni fejlesztési tervek 2. Nyilvántartások


Felelős

A területért felelős igazgató helyettes

Gyermekvédelmi felelős

Folyamat 2. Speciális gyermekvédelmi feladat A szülők tájékoztatása a települési támogatások igénylési rendjéről – az igénylőlapok továbbítása a megadott határidő betartásával Intézményi gyermekvédelmi értekezletek szervezése munkaterv alapján vagy feladatokhoz kapcsolódóan Belső jelzőrendszer irányítása Különösen indokolt esetben hatósági intézkedés kezdeményezése Adatok továbbítása a város adósságrendezési programjához, az eljárásrend szerint Külső jelzés indítása a Gyermekjóléti Központ felé Igazgató tájékoztatása, beszámoló készítése Gyermekvédelmi munkaterv készítése, értékelése. Belső jelzések kivizsgálása Külső jelzés kezdeményezése Esetmegbeszélésekkel a tagintézmények munkájának segítése A gyermekjóléti központtal folyamatos kapcsolattartás, együttműködés a családgondozókkal Családlátogatások, fogadóórák irányítása

Részvétel a jelzőrendszeri kerekasztal megbeszéléseken Folyamatos kapcsolattartás az óvodák védőnőivel A gyermekvédelmi tevékenység támogatására rendszeres, ill. rendkívüli esetben egészségügyi szűrővizsgálat szervezése Tagintézmény Sürgős, veszélyeztető körülmény vezető esetén azonnali intézkedés, a területért felelős igazgatóhelyettes tájékoztatása Igény esetén tanácsadási lehetőség biztosítása Folyamatos kapcsolattartás helyi Óvodaszinten a gyermekvédelmi megbízottal pedagógus A nyilvántartott gyermekek

106

Dokumentáció

1. Éves munkaterv, és értékelés 2. Feljegyzések 3. Jegyzőkönyv 4. Belső és külső jelzőlapok

1. Éves munkaterv, és értékelés 2. Gyermekvédelmi munka napló 3. Intézkedési tervek 4. Feljegyzések 5. Jegyzőkönyvek 6. Belső-, és külső jelzőlapok

1. 2. 3. 4.

Munkaterv Éves értékelés Intézkedési tervek Feljegyzések

1. Csoportnapló 2. Feljegyzés 3. Tájékoztató


Gyermekvédelmi megbízott

figyelemmel kísérése, a problémák jelzése a gyermekvédelmi megbízottnak és a tagintézmény vezetőjének Tájékoztatás, figyelem felhívás, segítségadás szülőknek a települési támogatások igénybevételéhez Javaslat tétel az adósságrendezési programba való bekapcsolódáshoz Együttműködés a belső jelzőrendszeri tevékenységben Nyilvántartás készítése a nevelési év elején az óvodapedagógusok adatszolgáltatása alapján meghatározott szempontok szerint A települési támogatási lehetőségekről szóló tájékoztatás nyilvánosságának a biztosítása, a nyomtatványok szabályos kitöltésének a segítése, ellenőrzése, továbbítása az igazgatóhelyettesnek Egyeztetés a tagintézmény vezetőjével spontán adódó helyzetek esetén szükséges intézkedésekről Esetmegbeszélések kezdeményezése Folyamatos kapcsolattartás az intézmény gyermekvédelmi felelősével, szükség szerinti segítség kérése a probléma gyors és hatékony megoldásához Belső jelzőrendszer működtetése, jelzőlap küldése

4. Gyermekvédelmi napló 5. Jelzőlap

1. Gyermekvédelmi napló 2. Tájékoztató 3. Intézkedési tervek 4. Feljegyzések 5. Jegyzőkönyvek 6. Egyéni fejlesztési tervek 7. Belső jelzőlapok

Integrációs tevékenységünk célja: A gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel hátrányai csökkentése szülőinek bevonásával. A gyermek esélyegyenlőségének elősegítése. Elvek: 1. A program olyan rendszernek tekinthető, melynek elemeit az érintett gyermekek érdekében nagyobb tudatossággal és mérhetően is nagyobb eredménnyel kell a nevelési folyamat fókuszába állítani, elemei a mindennapi nevelőmunka során valósulnak meg 2. A program eredményességének feltétele a korszerű óvodapedagógiai módszerek – a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, a szülőkkel való partneri

107


együttműködés módszereinek alkalmazása

Felelős

Folyamat 3 Integrációs Program Feladat 1. A feltételek biztosítása Az óvodai integrációs program megvalósításának irányítása, ellenőrzése, az önkormányzat igénye szerint beszámoló készítés

A területért felelős igazgató helyettes



Óvodapedagógus


Dokumentáció

Önkormányzattól adat kérés, továbbítása a tagintézmény

1. Munkaterv, értékelés 2. Belső- külső jelzőlapok 3. Beszámoló

Belső-, és külső jelzőrendszer működtetése A tagintézmények integrációs feladatainak koordinálása Szükség esetén közreműködés az óvodába még nem járó, HHH gyermekek felkutatásában,a beíratás folyamatának segítése Jelzőrendszeri operatív tevékenység, külső jelzés kezdeményezése Munkaterv és értékelés készítése

1. Nyilvántartás 2. A felkutatás eredményeinek dokumentuma 3. Szülői nyilatkozatok 4. Családlátogatás dokumentuma 5. Belső jelzőlap 6. Éves munkaterv

A HHH gyermekek óvodai beíratásának segítése. Az óvodai nyitva tartás szülői igényekhez igazítása Integrációt biztosító csoportalakítás (HHH gyermekek arányos eloszlásának biztosítása) A munkatervben a program tartalmi elemeinek megjelenítése Szülői nyilatkozatok összegyűjtése (óvodahasználati igény stb.) Rendszeres óvodába járás biztosítása a szülők meggyőzésével Az óvoda körzetében az óvodaköteles gyermekek felkutatása Az óvodapedagógussal

108

1. Munkaterv 2. Óvoda használat igényének dokumentumai 3. Gyermekfelvétel határozatai

1. Szülői nyilatkozatok 2. Óvodai csoportok gyermek nyilvántartása 1. Leendő óvodások listája 2. Belső jelzőlap


együttműködés a hiányzás okainak feltárásában 2. Nevelőtestület együttműködésének folyamata A területért felelős igazgató helyettes


A tagintézmények közös projektjeinek tervezése Óvodaközi szakmai együttműködés tervezése Szükség esetén az eseti problémák megoldásának irányítása Óvodán belüli és óvodaközi projektek szervezése Óvodák közötti szakmai együttműködés szervezése Eseti problémák megoldásának segítése

1. Munkaterv 2. Feljegyzések 3. Jelzőlap

1. Munkaterv 2. Feljegyzések 3. Jelzőlap

Rendszeres team munka kialakítása Tagintézmény vezető

Óvodapedagógus


- Munkaterv - Feljegyzések - Jelzőlap

Hospitálási alkalmak szervezése Tagintézmények közötti együttműködés, egymástól tanulás lehetőségének keresése Team munkában való részvétel Bemutatók vállalása Esetmegbeszélések kezdeményezése Eseti problémák megoldásának segítése, belső jelzés indítása

A gyermek fejlesztésében résztvevők: gyógypedagógus, Eseti problémák megoldásának logopédus, segítése konduktor, óvodapszichológus

109

1. 2. 3. 4.

Munkaterv -Feljegyzések Jegyzőkönyvek Jelzőlap

1. 2. 3. 4.

Munkaterv -Feljegyzések Jegyzőkönyvek Jelzőlap

- Munkanapló


3. A hátránykompenzáció folyamata – a pedagógiai munka kiemelt területei: Kommunikációs nevelés Érzelmi nevelés, szocializáció Egészséges életmódra nevelés Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése Korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazása Folyamatos helyzetelemző A területért felelős konzultáció a szakmai igazgató - Munkaterv-ellenőrzési terv igazgató helyettes helyettessel, folyamatgondozás



Óvodapedagógus

Gyermekvédelmi megbízott A gyermek fejlesztésében

Folyamatsegítés ötletadással, metodikai segítség nyújtással Napi nevelőmunkában a kompenzációs feladatok megjelenésének ellenőrzése, módszertani segítségnyújtás Óvodába lépéskor komplex állapotmérés Egyéni vagy mikro csoportos hátránykompenzációs terv készítése: Kommunikációs nevelés tervezése (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése) Érzelmi nevelés, szocializáció tervezése (az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés) Egészséges életmódra nevelés tervezése (egészségtudat kialakítása, táplálkozás) Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztésének tervezése Módszertani kultúra fejlesztése Óvodapedagógusokkal történő folyamatos konzultáció rendjének kialakítása, a gyermekek fejlődésének nyomon követése Szükség esetén szűrés végzése, a fejlesztés segítése

110

1. Munkaterv 2. Gyermekvédelmi napló 3. Egyéni megfigyelésifejlesztési naplók 1. Munkatervellenőrzési terv 2. Csoportnapló

1. Munkaterv 2. Csoportnapló 3. Egyéni megfigyelési dokumentumok 4. Egyéni fejlesztési terv

1. Munkaterv 2. Gyermekvédelmi napló - Egyéni megfigyelésifejlesztési naplók


résztvevők: gyógypedagógus, logopédus, konduktor, óvodapszichológus 4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka

A területért felelős igazgatóhelyettes

Szülők tájékoztatása a szociális ellátások igénylésének lehetőségéről, gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények elérhetőségéről Gyermekvédelmi felelős aktív bevonásának biztosítása, feladatok összehangolása Belső jelzőrendszer működtetése Étkezési térítési díjhátralék kezelési program működtetése



Szülők megsegítése, tanácsadás gyermekvédelmi megbízottal összehangolt feladat végzés, jelzőrendszeri feladatok ellátása Tagintézményi jelzésre az étkezési térítési díjhátralék kezelésben aktív segítségnyújtás Szülők számára szóló tájékoztatók nyilvánosságának biztosítása Egészségügyi szűrővizsgálatok kezdeményezése, szervezése Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás szervezése-közös programok rendezése Gyermeknevelési tanácsadás Jelentkező problémák megoldásában konstruktív együttműködés

Óvodapedagógus


Tájékoztatás nyújtása a külső segítő intézményekről, kapcsolatfelvételben segítségnyújtás Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése

111

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Munkaterv Jegyzőkönyvek Emlékeztetők Jelenléti ívek Belső jelzőlap Intézményi nyomtatványok 7. Felvételi és Mulasztási napló

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Munkaterv Jegyzőkönyvek Emlékeztetők Jelenléti ívek Belső jelzőlap Intézményi nyomtatványok

1. 2. 3. 4. 5.

Munkaterv Jegyzőkönyvek Emlékeztetők Jelenléti ívek Intézményi nyomtatványok Felvételi és mulasztási napló Munkaterv Jegyzőkönyvek Emlékeztetők Jelenléti ívek Belső jelzőlap Intézményi nyomtatványok Felvételi és mulasztási napló Munkaterv Jegyzőkönyvek Emlékeztetők

6. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 1. 2. 3.


Települési támogatások igénylésének elindítása Szülők számára segítő programok szervezése

4. Jelenléti ívek 5. Intézményi nyomtatványok 6. Belső jelzőlap

Belső jelzés indítása A gyermek fejlesztésében résztvevők: gyógypedagógus, logopédus, konduktor, óvodapszichológus Fejlesztő szakpedagógusok

Igényekre reagálva szülői segítségnyújtás

1. Munkaterv 2. Intézményi nyomtatványok

4. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel

Területért felelős igazgatóhelyettes



A tagintézmények igénye szerinti kapcsolattartás biztosítása Jelzőrendszer működtetése, jelzőrendszeri partnereink felé: Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Központ, Védőnői Szolgálat, ÁNTSZ, Rendőrség, Gyámhatóság Kapcsolattartás segítése Igény esetén fórumok szervezésében segítségadás Jelzőrendszeri operatív tevékenység Partnerekkel történő kapcsolattartás munkatervbe építése Gyermekjóléti Szolgálattal (a szülők támogatása, erőforrásainak feltárása) Védőnői hálózattal (a gyermekek óvodai beíratásának támogatása, képességgondozással kapcsolatos tanácsadás) JNSZ Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szolnoki Tagintézménye (konzultációk a gyermek fejlődéséről, fejlesztési irány

112

1. Munkaterv 2.Feljegyzések 3.Emlékeztetők

1. 2. 3. 4. 5.

Munkaterv Jegyzőkönyvek Emlékeztetők Jelenléti ívek Intézményi nyomtatványok

1. 2. 3. 4. 5.

Munkaterv Jegyzőkönyvek Emlékeztetők Jelenléti ívek Intézményi nyomtatványok


megbeszélése, szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása)

Óvodapedagógus


Cigány kisebbségi önkormányzattal és civil szervezetekkel (a gyermekek óvodai beíratásával, a hiányzás csökkentésével, iskolaválasztással, szülői programokkal kapcsolatos együttműködés) Belső szükségletek feltérképezése, kérdőívek segítségével Segítő kapcsolatok működtetése, szülők igénye szerint Gyermekvédelmi munkaterv készítése A gyermek nyomon követésében külső partnerintézményi kapcsolat rendszer működtetése Minden szükséges esetben kapcsolatfelvételt kezdeményezése Szakszolgálatoknál vizsgálat kezdeményezése

1. Intézményi nyomtatványok 2. Csoportnapló

1. Gyermekvédelmi napló 2. Jelző lapok

6. Óvoda-iskola átmenet támogatása

Területért felelős igazgatóhelyettes



Óvodapedagógus

-DIFER mérés humán feltételeinek 1. A mérés biztosítása dokumentumai Beiskolázási folyamat koordinálása 2. Fejlesztési terv 3. Munkaterv Információs rendszer működtetése Beiskolázási folyamat segítése - Az iskolába lépők és Információ áramlás segítése hátrányos helyzetűek Egyedi segítségnyújtás szülőknek nyilvántartása és munkatársaknak Partner iskolákkal az átmenetet segítő program működtetése 1. A mérés (hospitálások, esetmegbeszélések, dokumentumai szakmai műhely, közös 2. Fejlesztési terv programok) 3. Munkaterv Iskolaválasztás segítése Optimális iskolakezdés segítése 1. A mérés dokumentumai 4 éves korban DIFER mérés HHH 2. Fejlesztési terv gyermeknél

113



A gyermek fejlesztésében résztvevők: gyógypedagógus, logopédus, konduktor, óvodapszichológus

Mérésre alapozott fejlesztés, iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka (a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása) A gyermekek fejlődésének után követése az iskola első évében Az iskolaválasztás segítése Az információs rendszer működtetése Támogató segítségnyújtás az iskolaérettség megítélésében, vizsgálatra történő felterjesztésben, A fejlesztés segítése A sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás támogatása

3. Munkaterv

1. A mérés dokumentumai 2. Gyermekvédelmi napló 3. Munkaterv 1. A mérés dokumentumai 2. Fejlesztés dokumentumai

7.Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés Területért felelős igazgató helyettes

A tagintézmények szülőkkel történő együttműködésének támogatása Módszertani segítségadás (formája, tartalma) Igény szerinti eseti segítségnyújtás,


Programokba bekapcsolódás Igény szerint fórumok szervezése


Kapcsolattartás rendjének és tartalmának tervezése Partnerközpontú működés, szülői igények figyelembevétele, Szülői közösségek alakítása, rendezvények szervezése

114

1. Éves munkaterv 2. Fogadóórák dokumentálása

1. Éves munkaterv 2. Szülői értekezletek jegyzőkönyvei, jelenléti ívek 3. Fogadóórák dokumentálása 1. Éves munkaterv 2. Szülői értekezletek jegyzőkönyvei, jelenléti ívek 3. Fogadóórák dokumentálása


Óvodapedagógus

Családok életkörülményeinek megismerése, Személyes kapcsolat alakításabizalmi légkör megteremtése Egyénre szabott beszoktatás biztosítása Szülők rendszeres tájékoztatása a gyermek aktuális fejlettségéről, fejlesztésének irányáról Gyermek-nevelési tanácsadás Segítő együttműködés kialakítása,


Családlátogatásokba bekapcsolódás

1. Éves munkaterv 2. Szülői értekezletek jegyzőkönyvei, jelenléti ívek 3. Fogadóórák dokumentálása

1. Éves munkaterv 2. Szülői értekezletek jegyzőkönyvei, jelenléti ívek 3. Fogadóórák dokumentálása

A gyermek fejlesztésében résztvevők: gyógypedagógus, Nevelést támogató segítség-nyújtás - Feljegyzések logopédus, konduktor, óvodapszichológus 8.Intézményi önértékelés, eredményesség mérése – sikerkritériumok 1. Az eredményesség mérése az Integrációs Hálózat indikátortáblát tartalmazó ajánlása szerint történik. 2. Sikerkritériumok: 1. Az érintett szülők programjainkon való részvétele a 75%-ot eléri. 2. Hiányzások csökkenése: a HHH gyermekek hiányzása 10%-os csökkenést mutat. 3. DIFER mérés: a 4 éves korban történő mérés eredményéhez viszonyítva az óvodai kimeneti mérés eredménye 80%-os hozzáadott értéket mutat. 4. Iskolaérettség: tanköteles korú HHH gyermekek 75% - iskolaéretté válik. Beiskolázás: a tanköteles korú HHH gyermekek 75%-a iskolát kezd.

10. Az intézményi fejlesztéseket, az innovációkat követő feladataink Alapelvek: Intézményünkben fontosnak tartjuk a pedagógiai innováció intézményi szintű rendszerű kiépítését, folyamatszintű működését. Az intézményi fejlesztés folyamatainak hatékony, teljes körű megválasztásához két nevelési év szükséges. Első évben: Kidolgozza a pedagógiai fejlesztési terület elméleti, módszertani megalapozását, a bevezetés ellenőrzési -, értékelési rendszerét.

115


Második évben: A kidolgozott szakmai program bevezetése a kipróbáló csoportban eredményességvizsgálat. Cél: Az innovációs folyamataink intézményi, tagintézményi szinten a pedagógiai fejlesztések, „jó gyakorlatok” újszerű tartalmi kidolgozását eredményezzék a szakmai közös értékünkhöz kapcsolódóan. Eredményes fejlesztések épüljenek be a Pedagógiai Programba. Olyan online tudásfelület működtetése, amely hatékonyan támogatja a pedagógus fejlődését, megújulását. ( TUDÁSMESTER felület, TUDÁSMESTER Fórum) Pedagógia fejlesztés irányvonala a meglévő pedagógiai értékekkel logikai kapcsolatban álljon, kidolgozatlan területet felvállaló vagy megváltozott körülményekben alkalmazható szakmai terület fejlesztését szolgálja. Feladat: 1. Az innovációs folyamatban részvevők tapasztalataikat, eredményeiket a kialakított online felületre feltöltik. 2. Az eredményes innovációk folyamatos frissítése, kondicionálása, szükség szerint szakmai, metodikai megújítása. Céljuk és eljárásrendjük alapján megkülönböztetjük a módszertani próbálkozásokat, a pedagógiai kutatást, és a szakmai fejlesztésre irányuló innovációkat.

10.1. Módszertani próbálkozások Célja: Az önképzés, továbbképzés keretében megismert módszertani eljárások gyakorlati kipróbálása. Folyamata: 1. A tagintézményi szintű egyéni módszertani próbálkozásoknak teret adunk, szem előtt tartva a tagóvodák szakmai értékeihez való illeszkedést. 2. A pedagógusok az egyéni módszertani elképzeléseikről tájékoztatják a tagintézmény vezetőjét, kidolgozzák annak folyamatát. Gyakorlati hospitálást követően tapasztalatait, eredményeit megosztja a nevelőtestülettel. A gyakorlatban kipróbált a nevelőtestület által elfogadott módszertani elemek színesíthetik, gazdagíthatják a nevelőmunkát.

116


10.2. Pedagógiai innováció: Cél: A nevelő munka teljes körű megújítása. (módszertan, eszközök, pedagógiai (eljárásrend)

Folyamat: 1. Szakmai fejlesztést, kipróbálást kezdeményezhet valamennyi óvodapedagógus kolléga, szakmai team, munkaközösség, az óvoda vezetése, az intézményvezetés. 2. A tagintézmény vezető az intézményében felmerülő fejlesztésekre irányuló szándékát a nevelési év előkészítéséhez kapcsolódóan (augusztus 20-ig) az igazgató felé jelzi. 3. A pedagógiai fejlesztést az adott nevelési év munkatervében rögzítve a nevelőtestület fogadja el, arra szakmailag közösen készül fel. 4. Javasolt munkaforma az innováció kidolgozásához belső szakmai team vagy műhelymunka formájában Munkatervben rögzítve. 5. A kipróbálás tapasztalatait a szakmai team összegzi, a nevelőtestületet arról tájékoztatja, szakmai ajánlását megteszi. 6. Nevelőtestület dönti el, hogy eredményesnek tartja – e a fejlesztést, azt követően dönt a Pedagógiai Programba történő beemeléséről. 7. A tagintézmény vezető felelőssége a jóváhagyott intézményi fejlesztés feltételrendszerének biztosítása, folyamatos fejlesztése, karbantartása vagy esetleges pótlása. (Tudatos anyagi források felhasználása: pályázatok, alapítványi bevételek.)

117


I. Innovációs folyamat

Innováció folyamat II. szakasza

118


119


11. A gyermekek fejlődésének nyomon követése Alapelv: 1. A gyermekek teljesítményének megfigyelése, értékelése egyedi, a törvényi előírásoknak megfelelően fejlesztés központú. 2. Az óvodai élet során a megismerés, a gyermek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése az óvodába lépés pillanatában kezdődik és folyamatos. Egyénileg és folyamatosan nyomon követjük óvodásaink fejlődését, hogy számukra a legoptimálisabb fejlesztő hatásokat biztosítsuk. 3. Minden gyermek „más”, saját kompetenciákkal rendelkezik, a gyermek fejlődését elsősorban saját magához kell mérni. 4. A megfigyelés, mérési eljárás az adott pillanatot értékeli, egy adott állapotot rögzíti. A gyermek folyamatosan fejlődik, változik, az érés (lélektani folyamat) folyamatosan megy végbe. Cél : A hatékony nevelés, melynek alapfeltétele óvodásaink egyéni, értelmi sajátosságainak megismerése. A megismerésben első lépcső az óvodába lépést megelőzően a szülők segítségével, anamnézist veszünk fel, a gyermek adott állapotára, fejlődésére vonatkozó információt gyűjtünk. Az óvodai nevelés tartalma lefedi az óvodás gyermek személyiségének komplex fejlesztését, az egyénre szabott módszerekkel, eszközökkel. Feladat: 1. Intézményi szinten kialakított rend szerint (megfigyelés, mérés) az óvodapedagógus ismerje meg a gyermekek fejlettségét. Minél több ismeretet igyekezzen szerezni a gyermekről természetes közegében, természetes tevékenységében való részvétele során. 2. A gyermekek fejlettségére vonatkozó megfigyeléseit, méréseit az óvodapedagógus az intézményi szinten kialakított egységes dokumentációban (táblázatok, DIFER füzet) rögzíti, a megfigyelések értékelését területenként elvégzi. 3. A megfigyelés, mérés eredményeire építve az óvodapedagógus elkészíti éves szinten a pedagógiai tervezőmunkáját, és minden esetben a lassabban haladó és a gyorsabban haladó gyermekek egyéni gondozásához egyéni fejlesztési terveket. 4. A fejlesztési terv konkrét megfigyelési és/vagy mérési eredményen alapulóan jelöli meg a konkrét fejlesztési célt.(objektív, a gyermek fejlettségét mutató a tevékenység megfogalmazása) A gyermek kedvelt tevékenységére, érdeklődésére alapozva tervezi meg a fejlesztés lépéseit az óvodapedagógus, amely egymásra épülő, 4-6 tevékenységi és/vagy gyakorlatsorból áll. Tervezi az egyéni fejlesztés lezárásának időpontját, és a fejlesztési alkalmak megvalósulását rögzíti, pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA-ciklus megvalósulása. A fejlesztés során változatosan alkalmazza a hagyományos és korszerű módszereket. A fejlesztéshez szükséges eszközök sokszínűek (játék -, saját készítésű-, fejlesztő eszközök) 5. Az egyéni fejlesztési tervek tervezett időpontjának megvalósulását követően megfigyelést, kontrollmérést végez az adott területen, ezzel igazolja annak 120


eredményességét, további pedagógiai fejlesztési feladatait szakmai felelősséggel vállalja. Az egyéni gondozás tényleges lezárásának időpontját a tervdokumentáció lezárásaként rögzíti. 6. Közös témafeldolgozásokban az adott képességterületeken differenciált nevelési gyakorlat szintjeiben is megvalósulhatnak az egyéni fejlesztési feladatok. 7. Az óvodapedagógus a gyermek kedvelt játékát, játéktevékenységeit az óvodai életben való részvételét, fejlődését folyamatosan nyomon követő megfigyelési, mérési eredményeit, az ahhoz kapcsolódó szakmai intézkedéseit a gyermek saját fejlődését nyomon követő dossziéban dokumentálja. A mérések, értékelések gyermeki produktumok elemzését értékelését követően, szükség szerint egyéni fejlesztési tervet készít. A tagintézmény vezető évente két alkalommal a mérési mutatók eredményéről összesítő kimutatást (Trendek) továbbít az intézmény vezetője felé. Az intézmény vezető a beérkezett adatokat a nevelőtestülettel megismerteti. Az intézményi átlagtól alacsonyabb értéket mutató területekre az érintett tagintézmény vezető a következő nevelési év munkatervében fejlesztési feladatot jelöl meg tagintézményére vonatkozóan. 8. A gyermek eredményeiről fejlesztő javaslattal folyamatosan, de minimum évente kétszer fogadó óra keretén belül visszacsatolunk szüleinek/gondviselőjének. 9. Az óvodapedagógus az egyéni fejlesztési folyamathoz kapcsolódóan a szakpedagógus kollégáktól az általuk nem ellátott gyermekek esetében is szakmai konzultációt, esetmegbeszélést kérhet. 10. Az óvodapedagógus a csoportjában többségi gyermekekkel együtt nevelt SNI gyermek fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít. A fejlesztés tevékenységét a szakértői véleményre alapozva és a fejlesztésben közreműködő speciálisan képzett pedagógus munkájával összehangoltan tervezi. A fejlesztés időtartamát 11.01.-04.30.-ig tervezi és májusban a fejlesztés eredményét rögzíti. 11. Az óvodapedagógus Gyermek fejlődésének nyomon követése dokumentumot elkészíti, és azt 5 évig megőrzi. A felhasználható dokumentumok a SZVÓ nyomtatványokban találhatóak.

121


11.1. Megfigyelések, mérések Terület Szocializáció 1. Egészséges életmód 2. Érzelmi élet alakulása 3. Játék Terület Kognitív szféra I. Kognitív szféra II. Nagymozgás Beszédszint Finommotorika DIFER mérés

Óvodáskor eleje 01.15 05.15 x -

Óvodáskor közepe 09.15 05.15 x -

Óvodáskor vége 09.15 05.15 x x

Óvodáskor eleje 01.15 05.15 x x x x x x x x

Óvodáskor közepe 10.15 05.15 x x x x x x x x x x

Óvodáskor vége 10.15 05.15 x x x x x x x x x x

HHH-s 4. évüket betöltött gyermekek /Kötelező/

5 éves korban

-

-

x

12. Feladataink a működéssel kapcsolatosan Szolnok Városi Óvodák intézménye a jogszerű, törvényes működés hátterét az alábbiakban meghatározottak szerint igyekszik biztosítani.

12.A./Szakmai irányítás A pedagógiai igazgatás célja, hogy a tagintézmények pedagógiai gyakorlatában az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazott elvek érvényesüljenek és megjelenjenek. A stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok, feladatok – a csoport valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek adottságait figyelembe véve - megjelennek a pedagógus tervező munkájában és annak ütemezésében. A tagóvodák pedagógiai tevékenységének kereteit és tartalmát az intézményi nevelési program tartalmazza. E két szakmai dokumentum határozza meg feladatainkat a Szolnok Városi Óvodák intézmény szintjén: 1. Az óvó-védő, szociális és személyiségfejlesztő alapfunkció tartalmi, elvi összehangolása. 2. Az éves munkatervben kiemelt feladatok és a tanév együttes előkészítése. 3. A szakmai fejlesztés biztosítása intézményi szintű munkaközösség, szakmai műhelyek működtetésével a terület együttes meghatározásával.

122


Módszertani kultúra fejlesztése. Újszerű pedagógiai innovációk támogatása. Nevelési tervben a fejlesztő feladatok összehangolása, segítése. Intézmény értékelési feladatok segítése, eredmények visszacsatolása A gyermekek komplex személyiségfejlesztésére vonatkozó mérések, összegzett eredményei a nevelési év értékelő dokumentumban (beszámoló) nyomon követhető. Az intézmény vezetése a pedagógiai programban meghatározottak szerint számon kéri a gyermekek fejlődési ütemét, teljesítményük pontos ismeretét, feldolgozását, és nyomon követését. 9. Az egészségfejlesztési és prevenciós program kapcsolódó óvodapedagógusi feladatok tervezése és megvalósítása a csoport szintű dokumentációban található. (szocializációs terv, projekt/ tevékenységterv, ill. ezek értékelései) 10. Minőségfejlesztési munka támogatása, működtetése, különös tekintettel a legfontosabb partneri kapcsolatok működtetésére, bevontságuk biztosítására, javaslataik, véleményeik megismerésére, a döntés-előkészítés folyamatába történő bevonására. ( gyermek, szülő, dolgozó társintézmények, fenntartó) 11. Szakmai információáramlás segítése. 12. Szakmai kapcsolatrendszer építése. 13. Tapasztalatcsere lehetőségének, jó gyakorlatok átadásának, egymástól való tanulásának biztosítása. 14. Továbbképzési igények ütemezése az intézményi nevelési programja alapján. 15. Az óvoda – család partneri együttműködése. 16. Óvoda – iskola partneri együttműködése. 4. 5. 6. 7. 8.

A tagintézményekben a szakmai vezetés a SZVÓ szakmai közös érték elemeinek megjelenítésére a saját helyi óvodai programrész megfogalmazott tartalom folyamatos biztosítására, értékelésére és fejlesztésére vonatkozik. A tagintézményekben nevelőtestületi szinten, közösen elfogadott, egységes pedagógiai értékelemek jelennek meg, melyet teljes körű szakmai felelősséggel vállalnak. A tagintézmény szakmai vezetése az éves feladatai tervezésénél figyelembe veszi a közösen kialakított intézményi kiemelt feladat megvalósítását. A tagintézmény vezetés: 1. Olyan pedagógiai rendszer kialakítását segíti a tagintézmény mindennapjaiban, amelyben a legfontosabb és meghatározó a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tisztelete tartásának megerősítésére kell irányulnia, az egyenlő hozzáférés biztosításával. 2. A SZVÓ közös szakmai elemeinek beépülését, gyakorlati megvalósulását segíti (adaptálja) a helyi program tükrében. 3. Folyamatosan figyelemmel kíséri az óvodai csoportokban megvalósuló pedagógiai munkát, ellenőrzi, értékeli és annak eredményéről kollegájának visszacsatol. 4. Tisztában kell lennie a rábízott tagintézmény jelenlegi szakmai erősségével és hiányosságával, és az esetleges veszélyforrásokkal. 5. Rendelkezik az óvodára vonatkozó távlati céllal, elképzeléssel, melyek koherensek az intézmény stratégiai céljaival. 6. Szakmai alkalmassága, folyamatos önképzése és vezetői módszertani kultúrája teszi lehetővé, hogy a csoportos óvodapedagógusokkal együtt, a pedagógiai hatékonyságot eredményező szükséges innováció és korrekció megvalósuljon. A minőségfejlesztés irányába elkötelezett.

123


7. A napi pedagógiai munkát segítő dokumentációs rendszer a SZVÓ programmal koherens legyen, átdolgozását, használhatóságát figyelemmel kíséri, a kapcsolódó dokumentációs rendszer kialakítását segíti. 8. A gyermekek fejlődésének nyomon követését a SZVÓ pedagógiai programjában rögzített módon végzi, ezen felül a tagintézményi specifikumra is épített lehet. 9. A vezetés, és az érintett pedagógus információkkal rendelkezik a gyermek szociális helyzetéről, adatszolgáltatási kötelezettsége van, nyilvántartást vezet. 10. A pedagógiai értékelő rendszer folyamatos működését biztosítja, az eredményekre alapozva a szükséges intézkedéseket munkatervben rögzíti, gyakorlati megvalósulásukat segíti. 11. A szakmai fejlesztés céljából rendszeresen működteti a nevelőtestületi megbeszéléseket, előre meghatározott időponttal és témával, felhasználja szakmai fejlesztés céljából a szakmai napok lehetőségét, annak témáját, idejét a munkatervben rögzíti, valamint szükség szerint munkaközösséget vagy team-et működtet. 12. A továbbképzésekkel kapcsolatos igényeket és a területeket úgy hangolja össze, hogy a SZVÓ intézményi programnak a tagóvoda nevelési programjában megfogalmazottakra irányuljon és a módszertani kultúrát fejlessze. 13. Gondoskodik arról, hogy a tagintézmény rendelkezzen szakmai kapcsolatrendszerrel ezen keresztül segítve bizonyos nevelési területek kondicionálását. 14. Feladata a szakmai viselkedéskultúra, pedagógiai mentálhigiéné kialakítása. 15. Biztosítja az óvodapedagógusok és nevelőmunkát segítők munkájának összhangját. 16. A partneri kapcsolatok folyamatos működéséhez megteremti a formai kereteket, a célszerű tartalmak hozzárendelésével. 17. Az intézmény vezetői értekezleteken részt vesz, és az ott elhangzottakat kollégái részére az információkat továbbítja.

12.B./Pedagógiai munkát biztosító tárgyi feltételrendszer megteremtése Intézményi feladat a mindenkori éves költségvetésnél érvényesíteni azokat az előirányzati igényeket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek, feltételezik a hatékony pedagógiai munka végzését. A Szolnok Városi Óvodák a megszerzett önkormányzati források igazságos, egyenlő elosztásával biztosítja a tagintézményei finanszírozásának átláthatóságát. 1. Törekszik a megszerzett eszközök karbantartására, folyamatos állagmegóvására. 2. A szükségszerű selejtezések, új beszerzések finanszírozását biztosítja. 3. Az eszközbeszerzéseknél prioritást ad az óvó - védő funkciót biztosító intézkedésekhez kapcsolódó eszközök, továbbá az EMMI rendeletben meghatározott eszközjegyzék szerinti felszereltség megvalósításának. 4. Fentieken túl kiemelt hangsúlyt kap a hagyományos játékszerek bővítése. 5. Fontosnak tartjuk az egyéni módszertani kultúra bővítését, pedagógiai tudatosság erősítését pl. az online felület adta lehetőségek kihasználásával. Mindezeken túl tagintézményi szinten fontos az egyéb források bevonása: - pályázatok - óvodai rendezvények - civil szervezetek, társintézmények forrásai - támogatók 124


A tagintézmények tanév előtt pontosan megtervezik a programjuknak megfelelően – a jelenlegi eszközellátottság állapotát figyelembe véve – a hiányzó eszközök beszerzését, fejlesztését, pótlását, cseréjét. Az évenkénti saját forrásbevonásuk felhasználása ennek figyelembevételével történik.

13. Dokumentálással kapcsolatos feladatok A tudatos pedagógiai munka tükörképét dokumentációnk adja. (napi tervek, tevékenységi tervek, projekt tervek, nevelési terv/szocializációs terv) Alapelveink: 1. Használhatóság! Dolgozzunk belőle! 2. Mutassa a pedagógiai előzményeket, a tervezett folyamatot és azt, amit sikerült megvalósítanunk! A tervezettől való eltérést az éves értékelésben indokoljuk. 3. A teljes pedagógiai folyamat követhető projekt/tevékenységi tervben, a csoportnaplókban, valamint a gyermeki produktumokban. 4. Mindig a legegyszerűbb formát válasszuk. 5. Rövid idő alatt kitölthető legyen. (hosszú szövegezés helyett lényegre törő forma ) 6. Tagintézményi szinten a közösen kialakított, egységes szerkezetre törekedjünk. 7. Intézményi és tagintézményi dokumentációk koherenciáját vegyük figyelembe. Kötelezően vezetett szakmai, tanügyigazgatási dokumentációk:

13.1. Felvételi és mulasztási napló A felvételi és mulasztási napló az intézménybe felvett gyermekek nyilvántartására és mulasztásaik vezetésére szolgál. A felvételi és mulasztási naplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését. A felvételi és mulasztási napló tartalmazza: 1. A gyermek naplóbeli sorszámát, oktatási azonosító számát, nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát,lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, anyja születéskori nevét, apja vagy törvényes képviselője nevét,TAJ számát. 2. A felvétel időpontját, 3. Az igazolt és igazolatlan hiányzások havi és éves összesítését, 4. A szülők napközbeni telefonszámát, a megjegyzés rovatot, 5. Amennyiben az óvoda sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését is ellátja, a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság nevét, címét, a szakvélemény kiállításának időpontját és számát, valamint az elvégzett felülvizsgálatok, továbbá a következő kötelező felülvizsgálat időpontját. 6. A gyermeket akkor lehet a felvételi és mulasztási naplóból törölni, ha az óvodai elhelyezése megszűnt.

125


13.2. Óvodai csoportnapló Az óvodai nevelés a pedagógiai munka legfontosabb dokumentációja. Tükröznie kell az óvodai nevelési programját. A csoportnapló tartalmi kialakítása intézményi szinten a rendelet előírása szerinti, ezen felül természetesen a tagintézményi programrészhez kapcsolódóan egyéni sajátosságokat is tartalmazhat. Az óvodai csoportnaplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését, a csoport óvodapedagógusait, a megnyitás és lezárás helyét és időpontját, az intézményvezető aláírását, papíralapú dokumentum esetén az intézményi körbélyegzők lenyomatát, a pedagógiai program nevét. Az óvodai csoportnapló tartalmazza: 1. Tartalomjegyzék 2. Számozott oldalak 3. A napló megnyitva, tagintézmény vezető aláírásával, bélyegzővel, dátummal, a korcsoport feltűntetésével van ellátva. 4. A gyermekek nevét és óvodai jelét, a fiúk és lányok számának összesített adatait, ezen belül megadva a három év alatti, a három–négyéves, a négy–ötéves, az öt– hatéves a hat–hétéves gyermekek számát, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek,(SNI, BTM ) valamint a HH, HHH gyermekek számát, továbbá azon gyermekek számát, akik bölcsődések voltak, (adatgyűjtő lap) 5. A nevelési évben tankötelessé váló gyermekek neve 6. A napirendet, a napirend szerinti tevékenységek időtartamát és a tevékenységeket, 7. Heti rendet napi bontásban, 8. Családdal való kapcsolattartási formák tartalmát, 9. Veszélyforrások, intézkedési terv, baleset megelőzés szabályait, 10. A nevelési feladatokat (szocializációs tervet), a szervezési feladatokat, a tervezett programokat és azok időpontjait, a gyermekek fejlődését elősegítő tartalmakat (éves tevékenységi tervet) a következő bontásban: verselés, mesélés, ének, zene, énekes játék,gyermektánc; rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, mozgás; a külső világ tevékeny megismerése, az értékeléseket, 11. Megfigyelő és értékelő lapokat, 12. Az éves nevelő munka értékelését, 13. Nyári tevékenységi tervet 14. Gyermekvédelemmel kapcsolatos bejegyzések 15. Fogadóórák időpontjai 16. Szülői értekezletek időpontjai, jegyzőkönyveit 17. A hivatalos látogatásokat, a vezető ellenőrző látogatásait, a látogatás célját, időpontját, a látogató nevét és beosztását, 18. A csoport életéről feljegyzéseket.

126


14. Együttműködési rendszerek Óvodapedagógusaink kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. A kollégákkal szülőkkel, szakmai partnerekkel, szervezetekkel kezdeményező, együttműködő. A kapcsolattartásában megjelennek a korszerű infokommunikációs eszközök által kínált lehetőségek.

14.1. Óvoda-család Alapelvek: 1. Az óvodai nevelésünk együttesen a családi neveléssel, azt kiegészítve, esetenként hátránycsökkentő szerepet betöltve valósul meg. 2. Ebben nagyon fontos folyamat a családok megismerése, elfogadása az együttműködésben a családhoz illesztett intervenciós gyakorlat működtetése, a családhoz illesztett megoldások keresése. Az elfogadás az együttérzés, az őszinteség, és az a fajta kölcsönösség, hogy mindkét fél meg tudja hallgatni a másikat. 3. A szülő az óvodai intézmény kiválasztásával az ott dolgozók felé képviseli azt a bizalmat, hogy rájuk bízza gyermekét. 4. Elsődlegesnek tekintjük az óvodai évek alatt a partneri kapcsolat kiépítését: tervezését, működtetését, ellenőrzését, értékelését. 5. Intézményünk működésének hatékonyságát növelve építjük be a szülői véleményeket, igényeket. 6. Természetesnek tekintjük a szülők eltérő elvárásait, igényeit az óvodai nevelést illetően. 7. Törekszünk a szülők több helyzetben való megismerése. 8. Óvodai nevelésünk hatékonyságát a szülővel való kapcsolatunk minősége adja és mozgatja. Cél: A szülővel való partneri kapcsolat kiépítése, a szülő bevonásával az óvodai élet folyamataiba, és a szülő befolyásolásával. Feladat: 1. A kapcsolattartási formák tervezése, dokumentálása a csoportnaplóban, megvalósítása ütemezés szerint. 2. Intézményi partnerközpontú működés értékelési folyamatain keresztül feltárni a szülők véleményét, elégedettségét, és az eredményt beépíteni a hatékonyság, eredményesség érdekében az intézményi-tagintézményi folyamatokba. 3. Intézményi szinten fontosnak tartjuk, hogy minden szolnoki óvodás szülője óvodáinkban ugyanazt a lehetőséget megkapja az óvodai nevelés részvételében, feladtunk ennek érdekében a kapcsolattartásra vonatkozó közös intézményi szintű tartalmi minimum működtetése.

127


A család és óvoda kapcsolattartási formái (tartalmi minimum)

Forma

Tartalom

Gyakoriság

Az intézményi felvételt követő „ELSŐ SZÜLŐI ÉRTEKEZLET” a. Összevont

Megismeri a csoportban dolgozó felnőtteket, HÁZIRENDET, kivonatát átveszi 1. Bemutatkozás, ismerkedés 2. Jel kiválasztás 3. Tájékoztatás az óvodai élet megkezdéséhez szükséges eszközök beszerzéséről (beszerzési lista) 4. Családlátogatás időpontjának egyeztetése A szülőkkel való kapcsolatfelvétel az óvodába lépés előtt – céltudatos tevékenységünket előre egyeztetett időpont, szülői beleegyezés alapján anamnézis felvétel, beszélgetés keretében végezzük. A befogadás a szülővel együtt történik.

Minden év június harmadik csütörtökön

b. Csoportos

Első kapcsolat felvétel - családlátogatás

Az intézményi befogadás időszakába a szülő bevonása Szülői értekezlet

Napi információk átadása

Szülők tájékoztatása az eltelt időszak eredményéről. A pedagógiai program bemutatása, megismertetése Az aktuális nevelési feladatok felvázolása, együttgondolkodás Tematikája előre megtervezett, csoportnaplóban dokumentált, jelenléti ív és jegyzőkönyv készül. Elsősorban a délutáni hazabocsátás időszaka nyújt alkalmat rövidebb tájékoztató információt átadó beszélgetésre, figyelembe véve még az óvodapedagógusokra bízott gyermekek érdekeit. Igény, szükség szerinti fogadóóra biztosítása szülő és / vagy óvodapedagógus kezdeményezése által egyaránt. Minden esetben, a csoportnaplóban a dokumentálása szükséges, a szülővel aláíratva.

128

Minden év augusztus 20 – szeptember 1-ig és az évközben érkező gyermekeknél az óvodába lépést megelőzően aktuálisan. A nevelési év első napjai, és aktuálisan év közben Évente 3 alkalommal

Kialakított rend szerint

Aktuálisan


Szülői szervezet

Szülők tájékoztatása

Tagintézményenként 1 fő szülői kör 2 alkalom és aktuálisan képviselője, aki tagóvodai szinten, intézményi szinten, képviseli a gyermeki jogok érvényesülését, és figyelemmel kíséri a pedagógiai munka eredményességét (KT 59. § 5. bek.) Tájékoztatás folyamatosan központi Folyamatosan faliújságon, csoportos faliújságon, aktualizálva szülői olvasósarokban tájékoztatás az intézményi dokumentumokban.

14.2. Óvoda-iskola átmenetet támogató intézményközi együttműködés Alapelvek: Óvodáinkba óvodásaink járnak, iskolássá csak az iskola teheti Őket! „A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá érik.” (ONAP.2013.) Intézményünk közös szakmai értékrendjéhez kapcsolódó tevékenységtartalmai biztosítják gyermekeink számára, hogy megváltozott helyzetben is önállóak, magabiztosak, nyitottak, érdeklődőek legyenek, sikeres legyen az iskolakezdésük. Óvodásaink beiskolázása egyéni fejlettségük, iskolai alkalmasságuk, készültségük szerint történik, az egyéni sajátosságok figyelembevételével, élve a rugalmas iskolakezdés lehetőségével. Az óvoda és iskola működésében kiemelt szerepet kap az átmenet kérdése. Ezért vállaljuk, hogy partneri együttműködés keretében, egymással összefogva, közös párbeszéddel megkönnyítjük gyermekeink számára az átmenetet. Intézményünk nyitott, befogadó és kezdeményező az iskolákkal való kapcsolat kialakításában és fenntartásában. Támogatunk minden olyan együttműködési tartalmat, amely óvodásaink érzelmi ráhangolódását, átvezetését segíti az intézményváltásra. Tagintézményeink éves munkaterv alapján együttműködnek a körzetükben lévő iskolákkal. Fontosnak tartjuk, hogy az óvoda-iskola együttműködési tartalmak nevelési év indításakor közösen egyeztetett ütemezett tematika alapján történjen, szolgálva a természetes illeszkedést az óvodai neveléshez. Az iskola bemenet során készült DIFER mérés eredményeit felhasználjuk pedagógia munkánk fejlesztésére. Az átmenet megkönnyítése érdekében a folyamatos, rendszeres, hagyományteremtő- és megtartó kapcsolat kialakítására törekszünk. A két intézmény egymás munkája iránti kölcsönös érdeklődés hozzájárulhat egymás nevelési céljainak, elképzeléseinek megismeréséhez, közelítéséhez. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeink iskolakezdését, igyekszünk a partnereink együttműködésével, összefogásával, előkészíteni.

129


Cél: Célunk az óvoda – iskola átmenet tartalmának kidolgozása, a gyermekek intézményváltásának megkönnyítése érdekében. Lehetőség szerint a két intézmény közötti szakmai program kidolgozása,tudatos együttműködési tevékenység kialakítása. Feladat: 1. A tagintézmény vezető feladata az adott év munkatervében rögzíteni az iskolával kapcsolattartó óvodapedagógus személyét. 2. A kapcsolattartó egyezteti az iskola képviselőjével az adott évre vonatkozó feladatokat. 3.Nevelési év végén a kapcsolattartó az együttműködést értékeli, rögzíti, dokumentálja. Az együttműködés eredményéről tagintézményi szinten beszámol.

14.3. Belső együttműködés Pedagógiai folyamataink eredményességével kapcsolatos információk belső nyilvánossága vezetői értekezleteken, nevelő testületi értekezleteken, szakmai napokon, és az intézmény honlapján valósul meg. Az óvodapedagógus együttműködik pedagógustársaival, bekapcsolódik a szakmai munkaközösségek szakmai munkájába, különböző pedagógiai, és tanulásszervezési eljárások és programok megvalósításában. (pl. tagintézmények közti programok, kirándulások, ünnepek) Az óvodapedagógus szakmai megbeszélések, értekezletek aktív résztvevője. A problémák megoldására nézetkülönbség esetén, kompromisszumra törekszik. Óvodai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. Résztvevők Felső vezetők

Forma „Kis”-vezetői értekezlet

Tartalom -Információ átadás -Döntések előkészítése, egyeztetése, döntés

Gyakoriság Hetente, de szükség szerint

Felső vezetők, középvezetők: tagintézmény vezetők, fejlesztő szakcsoport vezetője Középvezetők: rétegvezetők, munkaközösség vezetők Fejlesztő csoport tagjai, vezetője

„Nagy”-vezetői értekezlet

-Információ átadás -Egyeztetés -Munkafolyamatok összehangolása

Kéthetente

Értekezlet

-Egyeztetés -Munkafolyamatok összehangolása

Szükség szerint

Értekezlet

-Információ átadás -Egyeztetés -Munkafolyamatok összehangolása

Hetente

130


Nevelőtestület

Értekezlet, szakmai nap

-Tervezés, értékelés -Szakmai információ, tapasztalatcsere

Üzemeltetési csoport alkalmazottai és az igazgató Tagintézményenként meghatározott óvodapedagógus létszám Tagintézményenként meghatározott óvodapedagógus létszám Igazgatóhelyettes, gyermekvédelmi felelős, gyermekvédelmi megbízott (tagintézményi)

Megbeszélés

-Információáramlás, feladat egyeztetés

Intézményi szintű munkaközösség vagy munkacsoport, műhelyek AD-HOC csoport

-A kijelölt terület módszertani, szakmai fejlesztése

Munkatervükben meghatározottak szerint

-Feladategyeztetés, beszámolás, a kijelölt terület értékelése Feladategyeztetés

Munkatervben meghatározottak szerint

Megbeszélés /munkaközösség

Tanévnyitó Tanévzáró Nevelés nélküli nap Szükség szerint, hetente, kéthetente Szükség szerint

Szükség szerint

14.4. Külső együttműködés Az intézmény városi szinten, a tagintézmények lokális szinten kapcsolódjanak be azokba a kulturális eseményekbe, rendezvényekbe, amelyek a pedagógiai program értékelemeivel koherensek. A szakmai, pedagógiai és minőségügyi szervezetek (Egyesületek, Cégek tagjaiként képviseljük az intézményt) Intézmények

Forma

Tartalom

Gyakorisága

Kulcs partnerek Fenntartó

Megbeszélés, Egyeztetés, Értekezletek, Konzultáció egyéni megbeszélések, szakmai rendezvények, Működési feltételek egyeztetése, Intézményi eredmények bemutatása, Szolgáltató Város

131

Jogszabályoknak megfelelően, aktuálisan


Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálata

konzultáció, egyeztetések, megbeszélések

Gyermekjóléti szolgálat

Megbeszélések, egyeztetések, konzultációk Konzultáció, Egyeztetés,

Pedagógiai Oktatási Központ

Homo Regius Tanácsadó Konzultáció, Egyeztetés Iroda

Szolnok városban Megbeszélés, egyeztetés működő általános iskolák

További együttműködő partnerek ELTE Tanító- és Konzultáció, Egyeztetés Óvóképző Kar

Projektben való együttműködés, Adat szolgáltatás, adategyeztetés Pénzügyi Feladatoknak gazdálkodási megfelelően együttműködés, Vagyon nyilvántartás, Üzemeltetési feladatok, Gyermekétkeztetés Esetkonferencia, Szükség szerint Esetmegbeszélés Szakmai fórumok, Képzések, Szakmai szolgáltatás rendezvények, műhelyek, fórumok, szakmai programok, mérés, értékelés

folyamatos, feladatoknak megfelelően

Kapcsolattartás Évente Kölcsönös intézmény látogatás, Szakmai megbeszélés

szakmai együttműködés, Együttműködési megállapodás alapján "Naša radost" Iskoláskor Egyeztetés, Megbeszélés Szakmai Előtti Intézmény, konferenciák, Szabadka tapasztalatcsere Szakmai Együttműködési Szerződés AIESEC Magyarország Külföldi gyakornoki Gyakornokok program fogadása, Magyar óvodapedagógia, és kultúra megismertetése Klebelsberg konzultáció, megbeszélés szakmai fórumok, 132

Igény szerint, de legalább évente kétszer

Feladatoknak megfelelően

évente

évente

Feladatoknak


Intézményfenntartó Központ Egészségügyi szervezet

megfelelően Konzultáció

Védőnői Szolgálat

konzultáció

Szolnok városban működő középiskolák

Megbeszélés, Szerződés kötés

Országos szakmai egyesületek, alapítványok

Előzetes egyeztetés

Projektpedagógiai Társaság Kecskemét ISO Fórum

Konzultáció

Szövetség a Kiválóságért Egyesület

Konzultáció, Közgyűlés

Bölcsődei Igazgatóság

Megbeszélés

Magyar Óvodapedagógia Egyesület

Egyeztetés,

Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata

Konzultáció, Támogatás

Elektronikus kapcsolattartás

ÁNTSZ Igény szerint állásfoglalás kérés, fertőző betegségek bejelentése rendszeres évente legalább higiéniai vizsgálat kétszer, és igény szerint Együttműködési folyamatos megállapodás alapján Iskolai Közösségi Szolgálat biztosítása szakmai fórumok Konferenciák, A program tanácskozások, ajánlatoknak képzések, megfelelően. módszertani útmutatók Szakmai Évente két alkalom együttműködés Képzéseken, rendezvényeken való részvétel Díj típusú pályázatokban való részvétel Rendezvényeken való részvétel Az intézmény által szervezett szakmai fórum Szakmai együttműködés, Egyesület által szervezett szakmai fórum Szakmai együttműködés, Egyesület által szervezett szakmai fórum

Aktuálisan Évente két alkalom

Esetenként Esetenként

Esetenként

Az intézmény vezetés feladata az intézmény pedagógiai programjához illeszkedően a külső partnerek azonosítása, és a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.

133


Az intézmény székhelyén és a tagintézményekben a dolgozók számára jól látható helyen a külső partnerek köre ismert (partnerlista). (A bővebb, operatív kapcsolattartás a tagintézmények programrészeiben találhatók.)

14.5. Intézményi fórumrendszer Résztvevők Forma Tagintézményenként Intézményi Szülői egy SZMK elnök Szervezet

Tartalom A szülők bevonása az intézmény működésébe. 1. Nevelési év indításához kapcsolódó tájékoztató. 2. Bevonása a felvételi eljárásba. 3. II. félévi értékelés, tájékoztató a költségvetésről

Gyakoriság Évente kettő alkalommal

Intézményi szinten 7 Közalkalmazotti fő alkalmazott Tanács Nevelőtestület online fórum pedagógus tagjai

Érdekegyeztetés

Esetszerűen

Aktuális, és érdeklődésre számot tartó kérdések megvitatása

Folyamatos

15. Szakmai értékrendünket formáló pályázataink és azok fenntarthatósága Pályázat megnevezése TÁMOP3.1.7-11/22011

Tartalma Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése

Időszaka 2012.04.012012.11.30. Fenntartási időszak: 2012-2017.

TÁMOP-3.1.7-11/2-0183 +ÖkooviZöldovi” Felkészülés a referencia intézményi szolgáltatói szerepre és a felsőoktatási gyakorlóhely funkció ellátására. A "jó gyakorlatok" minta

134

Résztvevők Zengő, Százszorszép, Tündérkert, Hétszínvirág, Kolozsvári úti Szapáry úti Tagintézmények Hétszínvirág Tagintézmény


értékű átadása,a horizontális tanulás támogatása és a hálózati tanulás kialakítása és a mentori feladatok, szerepkör kialakítása. TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-0180 „Liget ovi beszélő projektjei a művészetek eszközeivel” 1. ZENEVELDE – Tehetségfejlesztés a Kodálymódszer alkalmazásával 2. ÉLETRE KELT KÉPEK – fenntartható környezettudatos magatartás alakítása TÁMOP 3.1.7-11/2–2011-0194 „Összejönni - jó kezdet, együtt maradni – haladás, együtt is dolgozni -siker” Választott referencia területünk jó gyakorlatai: 1. •Élményorientált, projektalapú, játékba ágyazott tanulásszervezés 2. •Egyéni képességfejlesztés gyakorlata – öndifferenciálás, önállóság – az 3. óvodai projekt szervezésében, tehetséggondozásban 4. •Fürkész – Telek program – környezettudatosan az óvodában 5. •„A ma gyermeke a holnapban lesz felnőtt” – Érzelmi nevelés, szocializáció 6. újszerű óvodapedagógiai megközelítése, értékegyeztetés, mérés értékelés TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-0177 1. „Mesefának ezer ága” – komplex személyiségfejlesztés a mesén keresztül. 2. •Óvoda – család újszerű gyakorlata – bevontság, együttműködés. TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-0187 A pedagógus attitűdjének formálása, az óvodáskorú gyermekek

135






motivációs bázisának és nyelvi kommunikációjának területén a Kolozsvári úti Óvodában A pedagógus kérdéskultúrája, mint az óvodai anyanyelvi nevelés alappillére 2. „A tanulás ne legyen lecke a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény”- József Attila A motiváció, mint belső késztetés a projektrendszerű tanulásszervezésben TÁMOP3.1.7-11/22011-0192

Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése 1. humán erőforrás szakmai felkészítése 2. Képzéseken, továbbképzéseken történő részvétel 3. felkészülés a minőségi szolgáltató szerepre, regionálisan és országos szinten egyaránt. A pályázati támogatás segítségével lehetőség nyílik a tárgyi erőforrások bővítésére is. 4. -korszerű IKT eszközök beszerzése megteremti a minőségi tudásátadás hátterét. TÁMOPPartnerintézményekkel 3.4.2.A-11-2- együttműködésben, közös 2012-0009 értékegyeztetési folyamat Sajátos eredményeként Szolnok városában a nevelési sajátos nevelési igényű gyermekek igényű inkluziójára és a gyógypedagógiai gyermekek nevelés-oktatás szakmai megújítására integrációja. vonatkozó, intézményfokozatokon „Sziget, amely átívelő mintaértékű együttműködési befogad” – az gyakorlat kidolgozása, fenntartható inkluzív ellátás működtetése és multiplikációja. együttműködő, egymásra épülő modellje Szolnokon TÁMOPA projektben intézményünk 3.4.2.A-11-2- konzorciumi partnerként vett részt, a

136

2012.10.052013.06.05.


Fenntartási időszak: 2013-2018.

2013.01.012014.06.30.



2013.01.012014.06.30.



2012-0017 Intézményi együttműködés, pedagógiai módszertani megújulás pedagógiai szemléletváltás a sajátos nevelési igényű tanulók inkluzív nevelése érdekében "

Szolnok Városi Óvodák 2 tagintézményét érintő szakmai fejlesztések valósultak meg. A pedagógusok szakmai együttműködésével, továbbképzésével, befogadó pedagógiai gyakorlatot támogató programok bevezetésével, jó gyakorlatok adaptálásával, a tanulók, szülők aktív bevonásával elindítani egy szemléletváltást.

TÁMOP3.4.4./B-08/12009-0025 „Szabad utat a tehetségnek!” Tehetségsegítő Hálózat kiépítése Szolnok Megyei Jogú Városban és térségében az intézmények közötti együttműködés kialakításával TÁMOP3.1.11-12/22012-0077 „Út a Kiváló Gyermeksziget ek felé!” – szakmai innováció a Szolnok Városi Óvodákban (Óvodafejlesztés)

A projekt célja, hogy intézményünk olyan tehetségponttá váljon a 2010.08.25 – program kapcsán, amely szakmai 2011.08.25. segítséget képes nyújtani pedagógusoknak, szülőknek, Fenntartási gyermekeknek a tehetségsegítés időszak: terén, ugyanakkor a város, a térség 2011-2014. intézményei számára is szolgáltat egy jól működő tehetséghálózat részeként. Együttműködések biztosítása, jó gyakorlatok megismerése, tanácsadások, tehetségsegítő szakmai műhely működési rendjének kidolgozása, a pedagógusok kompetenciáinak megerősítése. A projekt keretében a Szolnok Városi Óvodák 19 tagintézményét érintő 2013.02.01óvodafejlesztés valósult meg. 2014.07.31. Az óvoda bel- és kültéri eszközeinek beszerzését, informatikai Fenntartási eszközparkjának bővítését, az időszak: óvodapedagógusok továbbképzését, 2015-2019. az óvodai szakmai alapdokumentumának átdolgozását, beépítve a projekt során megszerzett szakmai tudást és megismert „jó gyakorlatok” alkalmazását, valamint a gyermekeket érintő óvodai programok megvalósítását és egy óvodában tornaszoba teljes körű kialakítását.

137


Eszterlánc Munkácsy úti tagintézménye


Szolnok Városi Óvodák tizenkilenc tagintézménye A projekt kedvezményezettje: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata


TÁMOP3.1.4/08/2. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben „A kompetencia alapú oktatás elterjesztéséért Szolnokon” TÁMOP 3.1.5 „Pedagógusképzések támogatása”

Nevelőtestület módszertani kultúrájának megújítása, pedagógus továbbképzésben való részvétel, jó gyakorlat megismerése, szemléletváltás. Kompetencia alapú óvodai programcsomag adaptálása, beillesztése a helyi nevelési programba. Pedagógiai gyakorlat kidolgozása, pályázati program implementációja, tapasztaltok átadása. 5 fő iskolarendszerű képzésben vett részt. A megszerzett kompetenciákkal az intézmény pedagógiai minőségét erősítik.

2009.03.19 – 2010.08.31. Fenntartási időszak: 2010-2015.


A pályázatok fenntarthatóságának szabályozása az SZMSZ melléklete.

138

Feladat ellátási hely Szolnok Városi Óvodák Hold úti és Eszterlánc Tagintézménye

Bozsóné Jakus Tünde Baranyai Anikó Hanó Jánosné Szamosfalviné Törőcsik Ibolya Serfőző Antalné


16. A nevelési program nyilvánossága A tájékoztatás, a megismertetés formája, rendje Szolnok Városi Óvodák helyi pedagógiai programjának legfontosabb elemeit a következő rendben ismerik meg az érintettek: Óvodapedagógusok és szakpedagógusok

-

Technikai alkalmazottak Szülők (aktuálisan)

-

Szülők (folyamatosan)

-

Fenntartó Iskolák, bölcsődék

-

nevelőtestületi értekezlet, szakmai napok ( egy-egy terület ) szakmai munkaközösségük, vagy szakmai délután alkalmával Intézményi Szülői Szervezet ülésén, szülői értekezleten, csoportok faliújságjai óvodai olvasó sarok szülőknek, központi faliújság tájékoztatásul „partner kerek asztal” beszélgetésen, egy-egy program példány átadásával

A tájékoztatási pontokról emlékeztetők készülnek, melyeket folyamatosan igazgatóságunk irattári programpéldányához csatolunk.

16.1 . A hozzáférhető elhelyezés biztosítása Hozzáférési pont Szolnok Városi Óvodák - irattár Intézmény központja –igazgatói iroda, igazgató helyettesi irodák Tagintézmények – vezetői iroda - óvodai csoportok - szülői olvasó sarok, központi faliújság

Kinek Hivatalos kapcsolatok Szakmai partnerek, szakmai irányítás - Szakmai irányítás, szakmai partnerek - Óvodapedagógusok, szülők számára - Szülők folyamatos tájékoztatása

139


16.2. A tájékoztatás kérés és erre a tájékoztatás adás rendje A kollégák, a szülők és egyéb partnerek tájékozódásának alapján további információt kérhetnek, javaslatokat fogalmazhatnak meg pedagógiai programunkkal kapcsolatosan. Ki Óvodapedagógusok, szakpedagógusok - csoportosan - ( pl.tagintézmény, szakmai mk. teamek) - egyénileg

Tájékoztatás kérés módja 1. írásban a felmerült pontok jelölésével 2.

vezetői fogadó délutánra bejelentkezés a felmerült pontok jelölésével (szóban)

Tájékoztatásadási forma 1. szakmai nap, nevelési értekezlet 2. vezetői fogadó délutánok

Szülők -

csoportosan

-

egyénileg

A tájékoztatás adásokról programunkhoz csatolunk.

1.

tagintézmény 1. vezetők vagy csoportos óvodapedagógus felé szóban jelölve a 2. problémás pontokat 2. tagintézmény vez. Vagy csoportos óvodapedagógus felé szóban, jelezve a felmerült pontokat emlékeztetők készülnek, amelyeket

140

szülői értekezlet vagy fogadóóra vezetői fogadó délutánok, fogadóórák

szintén

intézményi


17. Záró rendelkezések 17.1. A program hatálya, hatályba lépése A Szolnok Városi Óvodák pedagógiai programja hatálya kiterjed valamennyi munkáltatói kapcsolatban lévő közalkalmazottra. A program tartalmi vonatkozása megvalósításáért felelősek a vezetők és az óvodapedagógusok. A nevelőmunkát segítő alkalmazottak is felelősek azért, hogy ismerjék a program elemeit és saját tevékenységükkel ennek megfelelően segítsék az óvodai pedagógiai munkát. A pedagógiai programunk tagintézményekre vonatkozó programrészei módosításra kerültek, folyamatosan hatályosak. Intézményünk pedagógiai programja …………………… lép hatályba a nevelőtestület elfogadása és az intézményvezető jóváhagyását követően.

17.2. A felülvizsgálat rendje A Szolnok Városi Óvodák pedagógiai program felülvizsgálatának okai lehetnek: 1. Törvényi változások 2. Partneri javaslatok, az igények változása 3. Nevelőtestületi javaslat 4. Vezetői ciklushoz kötött felülvizsgálati eredmények (5évente, a felülvizsgálat eredményét a nevelőtestülettel szükséges egyeztetni) A módosítás – döntés előkészítő szintjei: 1. Nevelőtestület 2. Szakmai munkaközösségek, team-ok A program módosítás feltétele: 1. a nevelőtestület kétharmados többségi szavazata az elfogadásról A szempontokat, az eredményeket, a javaslatokat és a nevelőtestület véleményét dokumentálni kell.

141


18. Felhasznált szakirodalom jegyzéke Zilahi József:

Mese – vers az óvodában Eötvös József könyvkiadó 1998.

Körmöci Katalin

A gyermek szükségleteire épített tanulás az óvodában Fabula Humán Szolgáltató Bt. 2001.

Dr. Nagy József

DIFER Programcsomag Módszertani Segédanyag óvodapedagógusoknak és tanítóknak Mozaik Kiadó Szeged 2006.

Szarkáné Horváth Valéria Az óvodai ének – zene foglalkozások módszertana Nemzeti Tankönyvkiadó 1995. Zsámboki Károlyné – Horváthné Szigeti Adél Matematika kézzel, fejjel, szívvel Okker kiadó Kondacs Mihályné – Podmaniczky Mónika Vizuális nevelés az óvodában Calibra Kiadó Budapest 1993. Perlaki Dezsőné

Matematikai játékok óvodáskorban Okker kiadó 1999.

Forrai Katalin

Ének az óvodában Editio Musica Budapest

Porkolábné Balogh Katalin Kudarc nélkül az óvodában Alex Fypo 1993. Hegyi Ildikó

Fejlődési lépcsőfokok az óvodáskorban Okker kiadó

Labanc Györgyi

Környezeti nevelés az óvodában Réce füzet 5 . Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelését Budapest 1998

Dankó Ervinné

Nyelvi – Kommunikációs Nevelés az óvodában Okker kiadó

Komáromi Lajosné

A játék természetes örömével ének – zenei nevelés óvodai gyakorlatban Autológiai kiadó 2006.

Dr. Gyarmathy Éva

A tehetség ELTE Eötvös kiadó Kft. 2006.

142


Gergely Ildikó

Mit, miért, hogyan Módszertani füzet óvodapedagógusoknak Redact 2000, Oktatási és Szolgáltató Bt.

Komáromi Lajosné

A játék természetes örömével Ének – zenei nevelés óvodai gyakorlatban Autológia kiadó 2006.

Vizuális nevelés az óvodában, szöveggyűjtemény az Óvóképző Főiskolák hallgatói számára – Hajdúböszörmény, Óvóképző Főiskola 1994. Óvodai nevelés – Kompetencia terület Elméleti alapvetések Labáth Ferencné Gilicze Zoltán Kovács Erika Educatio Kht. 2008.

143


Mellékletek 1.sz. melléklet A Szolnok Városi Óvodák Egészségfejlesztési és Prevenciós Programja I. Egészségfejlesztési és Prevenciós Program elméleti alapja EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEINK 1. A Szolnok Városi Óvodák valamennyi tagintézményének tárgyi környezete és a közös értékeken alapuló tevékenységrendszerünk biztosítja az egészséges életmódra nevelés és a környezettudatos magatartás megalapozását. 2. Kiemelten kezeljük a gyermekek saját egészségükhöz, valamint a természeti környezethez való viszonyának fejlesztését, a szociokulturális különbözőségekből eredő hátránykompenzáció szem előtt tartásával. 3. Pedagógia Programunk kiemelt értékeleme az egészséges életmódra nevelés és az érzelmi nevelés, szocializáció(érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés). Hangsúlyos helyen szerepel a testi és lelki egészség fejlesztése, valamint az érzelmi biztonság feltételeinek megteremtése és a szociális kapcsolatok harmóniájának fejlesztése. 4. Meghatározó szerepet kap a természeti és épített környezetünk értékeinek megóvására, az abban rejlő szépség megláttatására nevelés, valamint a lokálpatriotizmus erősítése a pedagógiai munkánkban. 5. Napi gyakorlatba építve, komplex, felfedező jellegű formában jelenik meg a természet és környezetvédelem fontosságának megismertetése tagintézményeinkben.

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA, MOZGÁSFEJLESZTÉS

CÉL Az óvodában eltöltött időben minden kisgyermek részesüljön a teljes testi-lelki jólétet szolgáló egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az óvoda mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.

144


AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA Feladatok: -

az egészséges életmód feltételeinek biztosítása;

-

az egészséges életmód szokásainak kialakítása;

-

az egészség megőrzése, edzése és a prevenció;

-

az érzékszervek egészséges működésének segítése;

- a harmonikus, összerendezett mozgás, a testi képességek, a mozgáskultúra fejlesztése; - környezettudatos magatartás kialakítása - környezetvédelem, megóvás és az egészséges környezet fenntartásához kapcsolódó szokások kialakítása, megtartása. Az egészséges életmódra nevelés az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az óvodás életkorban kiemelt jelentőségű. Kiemelt feladatunk a gyermekek testi fejlődésének elősegítése:

-

a gyermekek gondozása, testi szükségleteiknek, mozgásigényének kielégítése;

-

a harmonikus, összerendezett mozgásfejlődésének elősegítése,

-

a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, öltözködés, a betegségmegelőzés, és egészségmegőrzés szokásainak alakítása,

-

a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítása,

-

a környezetvédelemhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása,

-

specialisták segítségével - szülővel, óvodapedagógussal együttműködve;

-

prevenciós korrekciós testi, lelki, nevelési feladatok ellátása.

MOZGÁSFEJLESZTÉS A játékos mozgás a csoportszobában és udvaron, a szabad levegőn, eszközzel vagy eszköz nélkül, spontán vagy szervezett formában, az óvodai mindennapokban hangsúlyossá váljon. A mindennapos testnevelés tervezése, szervezése és lebonyolítása az egészséges életmódra nevelés

egyik

fontos

eleme,

amelyet

az

egyéni

szükségletek

és

képességek

figyelembevételével minden gyermek számára lehetővé teszünk. Fontosnak tartjuk, hogy a

145


mozgás váljon örömforrássá, kedvvel és aktívan vegyenek részt benne a gyermekek mindenféle kényszer nélkül. A mindennapos mozgás tervezése éves szinten történik, „Mindennapos mozgás” tervben, mely dokumentum mozgásfejlesztő játékokat tartalmaz. A mindennapos mozgás tervből az óvodapedagógus az aktuális projekthez/tématervhez választ mozgásfejlesztő játékokat, melyet a nap folyamán beépít a gyermekek tevékenységébe. A mozgásos tevékenységek fejlesztik a testi képességeket, téri tájékozódást, a testséma és a koordinált mozgás kialakulását. A mozgásfejlesztő játékok hozzájárulnak a helyes légzéstechnika kialakításához, lehetőséget adnak tartásjavítás prevencióra. A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS MEGALAPOZÁSA A környezeti nevelés céljainak, feladatainak megvalósítását biztosítja, hogy a Szolnok Városi Óvodák valamennyi tagintézménye tudatosan törekszik az egészséges, biztonságos környezet feltételeinek megteremtésére. Tagintézményeink külső és belső környezete esztétikus, balesetmentes, az egészségügyi és biztonsági előírásoknak megfelel. A gyermekek a csoportszobában és az udvaron részesei a környezeti értékeink megóvásának, elsajátítják a helyes környezetvédelemmel, megóvással kapcsolatos viselkedési szokásokat, szabályokat. A közös tevékenykedés – munkajellegű tevékenységek – elősegítik az értékek megóvására, megbecsülésére nevelést, a környezettudatos magatartás megalapozását.

ERŐFORRÁSOK -

Az anyagi erőforrások tekintetében a családokkal való jó együttműködés hatására a gyűjtőmunka rendkívüli hatékony.

-

EU-s

és

helyi

pályázatokban

való

sikeres

részvétellel

intézményünk

tagintézményeink hozzájárulnak az anyagi erőforrások biztosításához.

-

Alapítvány, szülői szervezet

146

és


AZ ÓVODA KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI CÉLJAI: -

a környezeti és az egészségnevelési értékek kialakításához szükséges szokás szabályrendszer, érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása

-

a környezet állapotára érzékeny gondolkodásmód kialakítása,

-

rendszerszemléletre nevelés

-

fenntarthatóságra nevelés, az elvekkel való azonosulás segítése,

-

érzelmi és értelmi környezeti nevelés,

-

optimista életszemlélet kialakítása

-

tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés

-

tolerancia és segítő életmód kialakítása.

A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK: -

a rendszeres élményszerző programokon a közvetlen környezeti értékek megismerése, értékőrzés, természetvédelmi feladatok

-

a környezettel, természettel kapcsolatos témák feldolgozása képességfejlesztő tevékenység formájában

-

környezettudatos életmód elemeinek szocializációja (szelektív hulladékgyűjtés, lakó és óvoda környezet közös megóvása

-

személyes higiéné elsajátíttatása

-

az egészséget befolyásoló környezeti tényezők felismertetése,

-

egészséges étkezés

-

anyag és energiatakarékos óvodaüzemeltetés és a pedagógusok példamutatása,

-

csoportszoba, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága,

-

az óvodán kívüli ismeretterjesztés lehetőségeinek kihasználása.

147


AZ ÓVODA EGÉSZSÉGVÉDŐ, FEJLESZTŐ PROGRAMJA A Szolnok Városi Óvodákban folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott

pszichés

fejlődést,

támogassa

a

gyermek

környezethez

történő

alkalmazkodását, felkészítsük őket és megoldási stratégiákat adjunk a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljunk a személyiséget érő változásokra. A teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen az óvodában végzett tevékenységet, a pedagógiai programot és a szervezeti működést a gyermekek és szülők részvételét befolyásoljuk, mellyel a gyermekek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézzük elő. Tagintézményeink mindennapos működésében kiemelt figyelmet biztosítunk a gyermekek egészséghez, biztonsághoz való jogait figyelembe véve a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra:

-

az egészséges táplálkozás

-

mindennapos testnevelés, testmozgás

-

a testi-lelki egészség fejlesztése, viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,

-

bántalmazás, erőszak megelőzése,

-

baleset megelőzés és elsősegélynyújtás

-

személyi higiéné

-

speciális étrend biztosítása

CÉL: -

Környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása

-

Az egészséges életmód kialakítása (helyes táplálkozás, a mozgás szeretete, dohányzás, alkohol, drog nélküli élet legyen a cél).

TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI ELEMEK -

az egyes tevékenységekben rejlő nevelési lehetőségek kihasználása

148


-

nevelőmunka (környezeti és egészségnevelési témák)

-

Nagy és Varázsceruza csoportjainkban a Társadalmi témakörök és a naplezáró

beszélgetések hivatottak biztosítani – éves tervező munkánkba beépítve – a környezeti és egészségnevelési témák feldolgozását

-

élményszerző programok szervezése

SZABADON VÁLASZTHATÓ ELEMEK -

környezetvédelmi, egészségvédelmi akciók

-

részvétel egyéb programokon (pl. Autómentes nap, „Te szedd!”)

-

pályázatok, versenyek

KAPCSOLATRENDSZER KOMMUNIKÁCIÓ -

a Szolnok Városi Óvodák tagintézményei jó példát mutatnak azzal, hogy bekapcsolódnak a városi környezeti nevelési tevékenységekbe.

-

Több tagintézményünk szoros kapcsolatot ápol országos egészségügy fejlesztéssel, környezeti neveléssel foglalkozó egyesülettel, szervezettel. (pl. Magyarországi Zöld Óvodák hálózata, ZOHE Egyesület, Gondolkodj Egészségesen program, Környezeti Nevelők Egyesülete, Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata, KOKOSZ)

II. A Szolnok Városi Óvodák Egészségfejlesztési és Prevenciós Programjának feladatterve Terület Személyes higiéné

-

Betegségbaleset-megelőzés, egészségmegőrzés edzettség

-

Feladat Feltételrendszer biztosítása A testápolás szokásainak alakítása, erősítése A fogápolás szokásainak alakítása Az egészséges életvitel igényének kialakítása

Dokumentáció Szocializációs terv Egyéni fejlesztés

Szokás- és szabályrendszer kialakítása Alapvető szükségletek biztosítása Levegőzés

Szocializációs terv Projekt, tevékenység terv

149


Mozgás

-

Állóképesség növelése A vitaminok fontossága Testünk Pihenés Öltözködés

-

Mindennapos mozgás Szervezett mozgás – testi képesség fejlődése Túrázás, kirándulás Szabadidős mozgás-tevékenység


Az egészséges étkezés szokás,- és szabályrendszere Alapvető élelmiszerek Gyümölcs-napok


Ismeretbővítés, szemlélet-formálás Szelektív hulladékgyűjtés Természetvédelem – természeti jeles napok


Szocializáció alapvető feltételei Együttműködés, konfliktuskezelés Én-kép, önbizalom erősítése, másság elfogadása


Egészséges táplálkozás

-

Egészséges környezet

Érzelmi biztonság, lelki harmónia

-

III. A Szolnok Városi Óvodák Egészségfejlesztési és Prevenciós Program megvalósításának rendezvényei 1. Egészség-nap 2. Környezetvédelemmel kapcsolatos akciónap 3. Családbarát-nap pl. karitatív, mentálhigiénés, ismeretterjesztés, véradás…stb.

IV. A Szolnok Városi Óvodák Egészségfejlesztési és prevenciós programjának partneri együttműködési terve Együttműködő partner

Téma javaslatok A program megvalósítása érdekében

Szülők -

Részvétel az óvodai értekezleteken, fórumokon Bekapcsolódás az óvoda életébe: játszóházak, rendezvények, ünnepnapok 150


Óvoda pszichológusok

-

Nevelés, és növekedés A mese személyiségfejlesztő hatása Hogyan szervezzük az életünket Döntéseink, és következményei

-

Egészségmegőrzés Hogyan előzhetjük meg a betegséget?

-

Száj higiéné

-

Helyes fogmosás technikája

-

Higiénés szokások alakítása

Főzőkonyhák

-

A testápolás teendői Egészséges táplálkozás A mozgás, mint a prevenció kulcsa Az egészséges, és speciális étkezés biztosítása

SZKTT Humán Szolgáltató Központ

-

A gyermek nevelése A lelki egészség a szenvedélybetegségek kialakulásának prevenciója

Rendőrség

-

Gyermekeinkre leselkedő veszélyek

Egészségügyi hálózat - Gyermekorvosok

-

Fogorvosok

-

Védőnői hálózat

151


2.sz. melléklet Szocializációs intenzív szakasz terve SZOCIALIZÁCIÓS TERV INTENZÍV SZAKASZRA CÉL:

DÁTUM

TERÜLET I. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA FELADATOK – ÉS ELVÁRÁSOK (mit?)

MÓDSZEREK, ELJÁRÁSOK (hogyan?)

MEGVALÓSULÁS (, egyéni, v. mikrocsoportos, gy. neve, -nem lezárt)

A Szocializáció intenzív szakaszának terve kiscsoportban félévre készül, nagy és középső csoportokban 2 hónapra. A szocializációs időszak lezárultával, a fejlesztési feladatok a projekt/ tevékenységi tervekben kerülnek tervezésre a „Nevelési feladataink” című részben. 152


SZOCIALIZÁCIÓS TERV INTENZÍV SZAKASZRA CÉL:

DÁTUM: TERÜLET II. KÖZÖSSÉGI ÉLET ALAKÍTÁSA, JÁTÉK

FELADATOK – ÉS ELVÁRÁSOK (mit?)


153

MEGVALÓSULÁS (, egyéni, v. mikrocsoportos, gy. neve, nem lezárt)



DÁTUM: TERÜLET III. ÉRZELMI NEVELÉS, SZOCIALIZÁCIÓ

FELADATOK – ÉS ELVÁRÁSOK (mit?)


154

MEGVALÓSULÁS (, egyéni, v. mikrocsoportos, gy. neve, nem lezárt)



DÁTUM:

TERÜLET IV. ÉLMÉNY, TEVÉKENYSÉG KÍNÁLAT ÉLMÉNY

TEVÉKENYSÉG

155

SZERVEZÉS

A gyermek neve

Összesen (db) 0

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

10. 9.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30. 0 0 0 0 0

156 0 0 0 0 0 0 0

5. Ruhájára igényes, rendben tartja személyes holmijait

4. Tud zipzározni és gombolni.

Haladó

3. Teljesen önállóan öltözködik

CSOPORT NEVE

2. Önállóan beköti lábbelijét

1. Igényes az öltözködésben

Előkészítő

5. Önálló a ruhái elpakolásában

I. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA

4. Tud zipzározni, próbálkozik a gombolással, kötéssel

ÓVODA NEVE

3. Betartja az öltözködés sorrendjét

2. Önállóan felhúzza a lábbelijét

0

1. Önálló a felsőruházata le- és felvételében

5. Irányítás mellett, próbálja önállóan elhelyezni ruhadarabjait a szekrényében

4. Segítséget kér gomboláshoz, kötéshez,zipzározáshoz

NEVELÉSI ÉV 20../20.. Nevelési év. ... .

3. Segítséget igényel az öltözködési sorrend betartásához

2. Segítséggel veszi fel a cipőjét

1. Segítséget igényel a ruhái le- és felvételéhez


3.sz. melléklet Gyermekek fejlődésének megfigyelése CSOPORT LÉTSZÁMA 0

1. ÖLTÖZKÖDÉS Optimum

Jelenlegi szint

Százalék ######## ######## ######## ######## ######## ######## ######## ######## ######## ######## ######## ######## ######## ######## ######## 0


4.sz melléklet Fogalomtár FOGALOMTÁR Akkreditáció: Egy képzési vagy oktatási intézmény, program akkreditációja annak a külső garantálását jelenti, hogy az intézmény, program megfelelő minőségű és a különféle előírásoknak, akkreditációs szempontoknak megfelelő képzést nyújt. Differenciált különvált, elkülönült, szétvált megoszlott Divergens gondolkodás: A divergens gondolkodású ember számára nincs egyetlen "jó" válasz, fantáziája és alkotóképessége segítségével lehetséges válaszok egész sorát produkálja. Képes látszólag egymástól független, össze nem tartozó elemek között kapcsolatot felfedezni, s így minőségileg valami újat teremteni. Etnikum: alatt

történelmileg

kialakult,

az

összetartozás

tudatával,

valamint

közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező népességet értünk. Facilitátor: csoportos folyamatokat, megbeszéléseket levezető., biztosítja a résztvevők egyenlőségét, a csoport által alkotott szabályok betartását. A hazafiság: (patriotizmus) a haza (szülőföld) iránt érzett pozitív érzelmek összessége, a haza szeretete és hajlandóság a szolgálatára. A szülőföld lehet szűkebb környezet (tájegység, város, falu), de a hazafiság főleg a nemzet vagy haza felé irányul. A hazafiság alatt értendő a közösségvállalás a nemzet többi tagjával, a közös hagyományok megőrzése, közös jövő biztosításának szándéka Az inkluzív: befogadó iskolai oktatás személyiségre orientált. Feladata, hogy megteremtse minden tanuló egymással való sokoldalú interakciós, kommunikációs és kooperatív nevelésioktatási lehetőségét. Biztosítsa a tudáselsajátítás, a jártasságok, készségek, képessége, kompetenciák, gondolkodási erők, megszerzésének, fejlesztésének aktív, konstruktív ösztönzési folyamatát. Az „integráció” szó eredeti jelentése: különálló részeknek valamely nagyobb egészbe, egységbe való beillesztése, beolvadása, egyesülése. Kompetencia: Azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási és viselkedési jegyek összessége, mely által a személy képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. Komprehenzív: átfogó, összefogó, széles körű, minden részletre kiterjedő

157


Kontextusnak: (vagy környezetnek) azokat a körülményeket és állapotokat nevezzük, amelyek (többnyire) egy eseményt (vagy szöveget: textus) „körbefognak, körülölelnek” Multiszenzorális: minden érzékszervet érintően, együttesen ható Optimum: A legjobb lehetőség, helyzet, eredmény, teljesítmény. Operatív tervezés: Az operatív tervezés szorosan támaszkodik az előző értékelési ciklus (nevelési év) eredményeire. (pl. vezetői pályázat, Munkatervek stb.) A prevenció megelőzést jelent, azon lépések, melyek minimalizálják, illetve kiküszöbölik azokat a társadalmi, pszichológiai és szociális feltételeket, melyek érzelmi, fizikai betegségeket vagy társadalmi-gazdasági problémákat okoznak vagy hozzájárulnak ezek kialakulásához. PDCA ciklus: P= tervezd meg, D= valósítsd meg,C=ellenőrizd az eredményeket, A=intézkedj az eredmények alapján Bármilyen műveletre, tevékenységre, folyamatra, rendszerre, működtetésre, koncepcióra, elgondolásra vonatkoztatható, zárt hatásláncú folyamatosan ismétlődő körfolyamat elv. Protetikus környezet: Az autizmussal élő gyermekeknek nagy szüksége van az érzelmileg biztonságos, bejósolható és érthető környezetre. Az autizmussal élő gyermekek számára a vizuális támogatás a megértés kulcsa. SMART: A SMART egyszerű célmeghatározó modell. S=specifikus,M=Mérhető,A=attraktív,R=reális, T=terminizált( határidőhöz kötött) Stratégiai dokumentum: A stratégia cselekvések egy hosszabb távú terve egy bizonyos cél elérése érdekében. (pl. Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend, Különös közzétételi lista) Szuggesztív: sugalló, ösztönző; a képzeletre erősen ható A szupervízió a leghatékonyabb szakmai személyiségfejlesztő módszer a szociális, pedagógiai, profit és nonprofit területen. Célja a hivatásbeli személyiség kompetencia fejlesztése. A szupervízió nem felügyeletet, nem ellenőrzést jelent, hanem egy tanulási folyamat a személyes tapasztalat szakmai és/vagy személyes kontextusában.

158

VAR-OSI Szolnok V6rosi Ovod6k 5000 Szolnok, Baross u.1.

K

OVODlt

Telefon: 561421-618

OM:201071

Iktat6sziim : Y .3 -6-I l20l 5.

A

Szolnok V6rosi Ovoddk Pedag6giai Programj6nak elfogaddsi jegyzlkonyvei

tagint6zmdnyenk6nt: C si c s erg6 E

tagintezmeny

szterl 6n c tagintezmeny

Gdzeng:fz tagintezmeny

69 tagintezmdny

H6t s zinvi

Hold riti tagintdzmeny Kacsa riti tagint6 zm6ny Kertv6ro

s

i

tagintezm dny

Kolozsv6ri irti tagint ezmeny Man6v6r tagintdzmdny :j

l-1 i

",

Munk6csy riti tagint6zlndny ---ill

,,

i

i:

NyitnikdkIagintezm6ny,,. :l ;

..-'.

,

l.ti ;

i:

.;:

,:

Pottyos tagrntdzmlny. '_,

'l

I 9

6ry irti tagint6 zmeny

S

zap

S

zdzszor sz6p tagintdzmeny

S

ziv

iw ilny tagintezmeny

T rs zav ir

5g tagintezm 6ny

Tiind6rkert Miiv6szeti tagint6 zm6ny Zeng6 tagrntlzmeny

Szolnok. 2015.09 .30.

Cornnr

az VA Szolnok Vdlosi Ovodak 5000 Szohok. Baross u.1.

R-C)SI

H@@Ic C)Vc>D1'

OM:201071

K Telefon: 561421-618

20ffi _se

JEGYZ6KONYV a Szolnok Vdrosi Ovodrlk

Pedag6giai Programj rina k elfogadf sdr6l

A Pedag6giai Program 1artalmht megismertem ds elfogadom.

Szolnok,2015,

Com

0

s

EZ

H

V A R O S I

Szolnok V6rosi 6vod6k 5000 Szolnok, Baross u.1.

'*IG

r-;-VODa.K

Telefon: 561421-618

OM:201071

JEGY26KONW a SzolnokVdrosi 6voddk Pedag6

giai Programj 6nak elfogadisdr6l

APedag6giaiProgram@rta|mfitmegismertem6selfogadom.

j

I

tFsttEn

#*

Comrnrtt

3z JL

J!

JL

Jh

.$."-etffiry*K'

V A R- C) S I

J5

Szolnok V6rosi Ovod6k 5000 Szolnok. Baross u.1.

O V L-) L) A K 'feleforr: 56 421-618

OM:201071

nE

-tr.-

0t

JF,GYZ6K6NYV a Szolnok

Vfrosi 6vodfk

Pedag6giai Programjfnak elfogadds{rril

Tagint6zm6nye

A Pedag6giai Program lartalmf.t megismertem

6s elfogadom.

Dolgozr6i n6vsor 6s akiir6s:

,l

,t u-.

b.,^-Lro

hJ L.c!.

f:l :,. !.iU '

' ri i al-l

,, ,lii( i -i: :i]-l i

EZ

F{

VA

R C)SIC)VC)Dl*K

Szolnok Vdrosi Ovod6k 5000 Szolnok, Baross u.1.

ry".K' Telefon: 561421-618

OM:201071

2015

-'t0- 0

JEGYZ6KONYV a Szolnok

Vfrosi 6voddk

Pedag6giai Programjdnak elfogaddsir6l

Szolnok Vfrosi Ovodf k H6tszinvirf g Tagint6 zm6ny

e

A Pedag6giai Program tartalmfitmegismertem 6s elfogadom.

Szolnok. 2015.09.30.

I Dolgoz6i n6vsor 6s atlriirfs,: N6v:

Allirris:

Bakk Judit

K*\

Balilzsne Figusch Erika

3 Bede Lajosn6

Csikhegyi Evelin Erd6sn6 Nagygydrgy Brigitta Farkas Anita

Kormos Aliz

M6di Edit Munk6csi Andrea Nagynd Benke Judit

"St'1-*.-Kr

ffJj.-,.t , G-'b-.',cu-l.it

f---

4,-e----zQf-, Tqh^Lt{rry--- W;l A"icL| dt.{ n .\ r)Lu'. leâ-a^ri tI

.

S*"{-jf

2

EZ

H

V A R, O S I Szolnok Vdrosi Ovod6k 5000 Szolnok, Baross u.1.

bIc

C) V O D A K

Telefon: 561421-618

OM:201071

Pir6k M6nika Szab6 J6zsefn6

Telekn6 Karakas Szilvia Vetdsi Mfuta

J'-.*-'t

I {Jr'{J

Crtrhr|, Xaru,/urd &' h' oa

b.fi!r''VJrt^

EZ

]C

V1'R.O

K

Szolnok V6rosi Ovod6k 5000 Szolnok, Baross u.1.

Telefon: 561421-618

JEGYZOKONYV a Szolnok

Vfrosi 6voddk

Pedag6giai Programjfnak elfogadis6r6l

Szolnok Vfrosi Ovodfk Hold

fti

Tagintdzm6nye

A Pedag6giai Program tartalmiltmegismertem 6s elfogadom.

Szolnok, 2015.09. 30.

Dolgoz6i n6vsor 6s al6iris:

Orbrinn6 Szab6 Judit Baczuk Mrinika Bucsi Tiinde Csfzi Vikt6ria

ild"fi, To-Jq-

GL V#Jr^'.=-

Juhdsz JrSzsefn6

Kovfcs Krisztina Koncsikn6 OrcziAndrea

Kunfalvi Adrien

.rlfqiLg

tfu,hol

j(,l"r""$''

1r.c,"*

w

4-ijgi"r|s'A!.i

EFOM Conrnritted to excell+rct:

201'l

q" n>t

F7

a 6

RC)SI

VA Szolnok V6rosi Ovod6k 5000 Szolnok. Baross u.l,

OV()DAIs. Telefon: 561421-618

OM:201071

2015

JEGYZ6KONYV a Szolnok Vrirosi Ovodrik

Pedagdgiai Programjdnak elfogadrisir6l

A Pedagogiai Program tartalmdt megismertem 6s elfogadom.

Szolnok,

2015,,.,..9.3.:.... e'."

Dolgoz6i n6vsor 6s aldirdql'

.-P

"*Jl-s-*=--i-

C-=*r+

e\ s6*-<=

-hN-o'o*)

lv\ L4o'o\ U*s".o

a"\\-*^-l G--i Szolnok V6rosi Ovoci6k Kacsa irti Tagint6zm6nYe 5OOO

Szolnok, Kacsa utca 2.

4g-,-,

-il- fi

1

az VA

H R.OSI


brc

c-l vC)DAK

N5 OM:201071

a Szolnok Vdrosi Ovoddk

SzolnokVdrosi

giai Programj 6nak elfogadf sf 16l

6voddk......

A Pedag6giai Program Artalmifimegismertem 6s elfogadom.

\.-)

J

Dolgoztii n6vsor 6s al6i

7a r\

<:--77

eY

ttg

LSr

;q'a:

yA u

%qw+ szr/urlocfr

unfrf,

*J

i'-'"

0s

Telefon: 561421-618

JEGYZ6KONYV

Pedagrf

-1CI-

ii.(..........tagint6zm6nye

az

H OVODli

VAR,OSI

Szolnok Vdrosi Ovod6k 5000 Szolnok. Baross u.1.

.eIc K

OM:201071

Telefon: 56/421-618

JEGYZ0KONW a Szolnok Vdrosi Ovodfk Pedag6 giai Programj 6nak elfogadr{s6r6l

A Pedag6giai Program tartalmdtmegismertem 6s elfogadom.

Szolnok,2015.

Dolgoz6i n6vsor 6s al6i B6resn6 Horv6th Mdrta:i;

Kurdin6 Kelemen M6rta;

Feket6n6 Oldh Timea Herkelyn6 Palya Eva

W'.--,,--ry-T.Kov6cs lldik6

q--'

|

I . U-1.

,

1.^-

f\o (ta I p

':'aik rnye

,{

'-t.

I

\

qaffmif

L,'

-

az VA Szolnok V6rosi Ovod6k 5000 Szolnok, Baross u.1.

R.

H H

,.-\

r.>

@turc

OVODAK

OSI

Telefon: 561421-618

OM:201071

JF,GYZoKONYV a Szolnok

Vfrosi 6vodrik

Pedag6 giai Pro gramj 6nak elfogadf sf 16l

Szolnok Vfrosi 6vod6k Man6v6r Tagint6zm6nye

Szolnok, 2015. 09.29.

Dolgozrii n6vsor 6s akiirfs:

ALiirfs

N6v

Aignernd Szab6 Andrea

,tr-c,r-o]

Baranyai Anik6

t,t\'J

>cri"va--.tr-rr,r---

LrW .1{^t0a

Bar6csi Korn6lia

Borbfndi Enisz Judit

#

.€-"*

rxr-

t'*""1'

C-rib*itt),n6BaranyiEva J6n6sn6 Sinka

Miria

Kovfcsn6 Deme Marianna Kozhk Jdnosn6

Mfrkus Melinda Nagy Lajos Pappn6 Boros Edina

#ru nl.h' 'il-tu,h.- tl]a'[ af ./ r | / ,\ '' V,., \-= ,V/.t'-;'' li"Li:--, ! (.

tJ-^d

h\F-^-- t ,r-:A^r- Jt-t:.--t^ \-\-2

<;.-.

\A,r-

Vc,-1o,p-,-r:-\ ']:on^., -$ E c{.|-Ut C--

Pomahdzi Lhszl6n6

't\'\\l '1

R6vi Szilvesztern6

Rd,,l

Somogyi Eva

fOo-,-.r-*a C^'^,

Timrir Gyiirgyn6

'fruAv ();ôu

ql..i';1,.:'1

'\\

tl-("."/"rf

^* omm

tt

EZ -;.H

K

Vl.R,OSIOVODl'K Szolnok Vilrosi Ovod6k 5000 Szolnok. Baross u.1.

Varr6n6 Nagy Zsuzsanna

Telefon: 561421-618

OM:201071

\"^'+.*t

Nlc'1

Commi

EzHIc v A R O ST Szolnok V6rosi Ovod6k 5000 Szolnok, Baross u.l.

O V O D A K Telefon: 561421-618

OM:201071

?[fi -x0- 0 6

JEGYZoKONW a Szolnok V6rosi

Ovodik

Pedag6 giai Pro gramj 6nak

elfogadisdr6l

Szolnok Vf rosi 6vo df k Munkf csy rlti Ta gint 6zm6ny e

A Pedag6giai Program tartalmhtmegismertem 6s elfogadom. Jelenl6ti iv mell6kelve.

Comm

EZ

:,

H

bIG

Szolnok V6rosi Ovod6k 5000 Szolnok, Baross u"1.

K

OVODl^

VAROSI

Telefon: 561421-618

OM:201071

JELENLETI IV a Szolnok Vdrosi 6vodrik

Pedag6giai Programj 6nak elfogadf sf 16l

Al6ir6s

N6v Molnfr Tam6sn6 /i\IJ t llil

Pintdr Istv6nnd Fejes Erzs6bet

l

lLli'

'-:-+ p--t:

r 1,./

\

/ lllt"n{'. t'--f,

Q1<'zx

/' :5\-+*

Nagy Lajosn6

Szmolnik S6ndornd

-

CIL\.Jb- 0'-'{-c'^f

Niszpern6 Kalmdr Eva

Manzinser Ldszlone TSnczos Mih61vn6

Baloghn6 Marsi Ibolya

Szivel Vanda Zsanett

Moln6r Zita

lr\,1-.

.

i.r-,-"

r

n.r -, '1.

*l

(

i-.\.=1.r'

tl

t/

'l

J Io-t-LCl tt'( ,y'L't Ld'a&L^'^--L. U

4q1"-(J

Q"-+- J.'.

#

4-r /z--R*\,l,Ur&/"-'

t

[w

Committ

az.=ff:"kHWbrc VAROSIC)VC)DAK Szolnok V6r'osi Ovoddk 5000 Szolnok. Baross u.1.

OM:20107I

Telefon: 561421-618

20i5

JEGYZOKONYV a Szolnok

Vfrosi 6voddk

Pedag6giai Programj 6nak elfogadisdr6l

Szolnok Vr{rosi 6voddk Nyitnik6k Tagint6zm6nye

A Pedag6giai Program tartalmhtmegismertem ds elfogadom.

Df{ HOITMA lviu z.so}jrv&

-rrz*arcs sAu>op_ud g"+l gtt.,F

etADtNJd L-s

LLu6uTAQ_

T{ai,+

l-r

r

ad-rpl_

aqb L-t E//-A

%o* U^-

-'!." il

'i

az

H

VAR.OS

I

Szolnok V6rosi OvodSk 5000 Szolnok, Baross u,l.

@aK

OVODAK

OM:201071

Telefon: 561421-618 ?015

JEGYZoKONYV a Szolnok

Vfrosi 6vodfk

Pedagr6,giai Programj r{nak elfo gadrisr[rrf

l

A Pedag6giai Program tartalmdt megismertem ds elfogadom.

Szolnok,2015.

2q

.

Dolgoz6i n6vsor 6s alifr6s:

{.+CI3,

\v-L

"grE?-

t-t

LrtUV

6.3oeos .n*rr-6 s. oud.4- +*+iserApd.

et'^

*

...,

E
G(U r

Ar"

D-I7+

a\G^, L\Otl*--j

I

r

Tb

k-lh

4f- a 1

VA

R.OSI

Szolnok Varosi Ovodak 5000 Szolnok, Baross u.1.

OVC)DA

K

OM:201071

Telefon: 56142I-618

JEGYZ6KONYV a Szolnok Vr{rosi dvoddk Pedag6

giai Programjf nak elfogadrisfr6l

Szolnok Vdrosi Ovodfk

....

( r-'t '*\ t'./

.Tagint6zm6nye

r

Dolgoz6i n6vsor 6s aldfrris:

s6\ucs\k_ Hdp._ra

Jel,z.u-,K

tto UuCrurd KAbCCZJ H nertln=tX+.

lldnN

Uflu t<-oUACS U+tsr-.r.Curd dQAdS:E-{g aL4Dtr

BAlq-rA

l€JdG U

fupgNg*d

csAlgdc- -rsR:Jarr

NYII>A isrvCxrrud

t<-pvd,cs nodu Sq

uud

E,(u tr,f\ N"iglQ-b€S E{-.{f-.,q

tlcl--1-*- rp\f4=l

yuLa,* l "de-ULr.q 3 at -J 9n*'

Fcglpt-tv r:t=c>trJd t\:t-roK.{ s4Jlr: $o ie-^r,J: esep.HF{tr F"Are-rru U

iSA

T\I3c:\R-

#64c.^-oWE4,&^/ Cê, Ln ,'L-'' lY { vl a-

4t yyr'

-:::*:;r:ijj ;:l::1:

I EFC

;::ir':.:.:i!l:l

i

Committed to excellence 2011

Ez VA

R-OSI


H

OVo

@rc

DAK

Telefon: 56142I-618

OM:201071

2015

JEGYZ6KONTTV a Szolnok

Virosi 6vodrik

Pedag6giai Programj 6nak elfogadds6r6l

Tagint6zm6nye

A Pedag6giai Program Artalmtfimegismertem

6s elfogadom.

ii $?

Dolgoz6i n6vsor 6s al6

?i x-f

[rdusoZ }-IAUd TdnJoS AJd CSATAl D-t HAlf.JA l-.v-A

€H IW_|ArlrA' Ge Lfifl' U ut lsLelTA TuF{Asr

\6qsa

<(---

1LGA

gAArY e-O{[rA

ruAoAs f.Jd 3c lrAcs

va!

?AL(LOUICS Hd AJ A uo u R a-al s tq1 p.1 4

SzL?r[pd Cz-Or JApo I,/ALCTA -r4-{ gS PtV-c.s
r)d ,11 I Y ot*'Ao

t_\ t..

i

v_'t_

j .

(/u,r^n]iuo-

r-

Csmsrltt

-n-

07

&% VA

H R-OISI

Szolnok Vr{rosi Ovodrik 5000 Szolnok, Baross u.1.

**K OVODA-I<

OM:201071

Telefon: 561421-618 20t5

JEGYZOKONYV a Szolnok V6rosi 6voddk

Pedag6giai Programj 6nak elfo gaddsdr6l

Szolnok Virosi

6vodfk

SZAZSZORSZEP Tagint6zm6nye

A Pedag6giai Program tartalmdtmegismertem 6s elfogadom.

Szolnok, 2015. szeptember 30.

Dolgoz6i n6vsor 6s a Barany6n6 B6ra Bertrin6 Nagy Katalin Czak6 Anita Fcildesn6 Kov6cs Szilvia

Molnar

S6ndom6

^;

Nagyn6 Somogyi Katalin Szab6 Erika

Zrupk6 Katalin

:. Cernrniti

10.

05

H

EZ V A Szolnok V6rosi Ovod6k 5000 Szolnok. Baross u.1.

R.

OSI

alc

6VODl-K

Telefon: 561421-618

OM:201071

2015; -?CI_

JEGYZ6KOI\-W a Szolnok

Virosi 6vodrf,k

Pedag6giai Programjfnak elfogadisfr6l

Tagint6zm6nye

A Pedag6giai Program tufialmfitmegismertem

6s elfogadom.

Szolnok.2015. ..

Dolgoz6i n6vsor 6s al6irfs:

\Lcru'c\es

4,d-<e-

Alclv

Toeo- Crirt-,-A SetGg:C"t[q

Yy" tvt_

NL 2-\02\,4 ri v * .\\ Lt\Io qG\0Lb Arr.r 61

tColgs

@ou_qli go.-4._ .?,-t:IZZ_-f_g_*

,zn

-_{u,

Ht ila'r-VuJ

CsoRici Bn-reirre Szn$'b 7,9,u'2-tqnrU4 Tdu,-rvn *dx.tv+x:& Stu

S

tsrcvi

fl}

1'1t, --

d,r+

: ,i

-.r I.!:1

EFO

-

i

Commifted to excellence 2011

[-rduur +fr'Nlos

0

I

sz:* H VA

R,C)SI


*@^r<

6VC)DA

OM:201071

K Telefon: 561421-618

t0fi5 _f;6_


Yfrosi 6vod6k

Pedag6giai Pro gramj 6nak elfo gadisdr6l

A Pedag6giai Program tartalmffimegismertem 6s elfogadom.

.\ vtR-Ae fuJ)trgn v+lcsru€ DiN,d

\

l c)z+\Lr.o t LJ l.
Commi

06

az


ffi

V A R. O S I

wr<

O V O D A K

OM:201071

Telefon: :j61421-618

JEGYZ6KONYV a Szolnok Vrirosi 6vod6k

Pedagrigiai Programjdnak elfogad6s6rt6l

A Pedag6giai program tartalmatmegismertem

6s elfogadom.

Dolgoz6i n6vsor 6s akifr6s: ;'

-

A

e-t ED 11-

ti']oclt\\CSN

C^). i-

/N.e7(

e onrrn

az

Ic "5h VOD A K 'l

VAR() Szolnok V6rosi Ovod6k 5000 Szolnok, Baross u.1.

Telefon: 56142I-618

2015

JEGYZOKONYV a Szolnok Vrirosi Pedagrf,giai

6vodfk

Programjfnak elfogadisdr6l

,' cza

Szolnok Vdrosi Ovodrlk

A

P

edag6

giai Pro gram tartalmifi megi

srner

ten 6 s elfo gadom.

Jg.

Szolnok,2015.

Dolgoz6i n6vsor 6s aLiirfs:

& k{net So[r- f,*2oFALI

Tagint6zm6nye

;a4iA

-&J

7,

Y-S""^

|

lcc^'c€T

U

L, N

5:,ag{u€ f\L$A o LfoLqd, Vour{ciu$ eSRtL ,/}ria pF NNIV\ '&A u-l.t,\ JZl"lcJ b{ry uE.ouEcxtrq D=,ju*s

i

\i

Tm.Eu €

Mt:u'u,-)oa

U.isTAtNJt V"\uq tz-+\1405

't*

r

CId!qr-'.'

;l-e-Q1'uL(

Aurrb

/rp rr.n z+..pqqp

1z-..-A 4Jr. /t

.-Sztf.L

" li)' nnitt

-10- 0 6

EZ VA

SI


6 V C) D A K Telefon: 561421-618

OM:201071

?0r5 -?0-

0s

JEGYZ6KONYV a Szolnok Vr{rosi

6vodik

Pedag6giai Programj 6nak elfogadisr[rrf

l

Kiizalkalm azotti Tan 6cs

A Pedag6giai Program tarlalmhtmegismertem 6s elfogadom.

Szolnok,2015.

Elniik:,r

i..:i .

Elniik-helyettes:

i..a!

Lllil

b

I ' '- '!'r

'!

'i

l- ,i.

i" t.,

Elniik-helyettes: N6vsor 6s al6ir6s:

'-'

tL

i''

'

,.

'' '-,.) I';|rnrr( r-

7\ ' " Sruff-i^*\i.|El :'::

tg\rr-r
I--1

L,*

\
iL

{\ , ;/(c' lter (i Wl4fLt ( F-,n0,^, c

a=l-A r-

grNrn'T+ l.:-ffl-*L /t/

Ge DL+R A utTL

\

.:-l

nvtT,,'1,(

6&t

{ \Ll\\,ec

It,4'l\ I

,+<

t

,tQ-f;

=^,

"1ta*.,r.^J

:=-

". W I

. )

QoW

tl^ry t/'-t*\

t

fl<-.,''f,j

Cornmitt

az VA

ROSI

Szolnok Vdlosi Ovodrik 5000 Szolnok, Baross u.1.

6vC)DA

OM:20I071

K Telefon: 561421,-618

20t5

JEGYZ6KONYV a Szolnok Vdrosi 6vodrfik

Pedag6giai Programjdnak elfogaddsdr6l

Sziildi Szervezete

A Pedag6 giai Program tartalmi$. megismertem 6s elfogadom.

Szolnok,2015.

Elniik: Elntik-helyettes: N6vsor 6s alffrrist

TdGL4

€e-'\r.-

-)

-f (b1

clt u4..^€d(*oK o/t-'t=-=t'

p frud,wo,

Cornmi

"f& g g

H

trl r-n ftn

EZ V A

R.


OSI

-r.7

T<

@r.OVODAK

OM:201071

Telefon: 561421-618

2015

"i0- 0 7

JEGYVlKONYV a Szolnok Vdrosi 6vod6k

Pedag6giai Programjfnak elfogaddsrfr6l

Szolnok Vfrosi

6vodrflk

...Tagint6zm6nye

Sziildi Szervezete

Szolnok, 2015.

Elniik: Elniik-helyettes: N6vsor 6s al6irds:

37+$n

*sAwur<,o

-!:li 2cClJl\i

€tuf K'c

rtr{J,-YA

l<-tssugr k€Llsv/<J

J

tb f

i:i::ii.l-'__r

..-

l

-l

Comrrkted to excellerrce 201

f

3Z

"'*t< SI

VAR.O Szolnok V6rosi Ovod6k 5000 Szolnok. Baross u.1.

C)VODAK

OM:201071

Telefon: 561421-618 2015 -10-

0

1

JF.,GYZ6KONYV a Szolnok

.

Virosi 6voddk

Pedagrigiai Programj{nak elfogaddsfr6l

Szolnok Vflrosi Ovodik

....."

........Tagint6zm6nyc

Sziildi Szervezete

A Pedag6giai Program tartalmifimegismertem 6s elfogadom.

Elniik:

Dg,.

dartnt$' 4g rtA

Elniik-helyettes: Do-, tsSrtVrtr{g Op-, 'P€ds

Q-lrn

N6vsor 6s aliir6s:

lLteue,Nrrr

'lCPJl

r

0rHnp-llc.ul,.t

AIZVILA

?_.tr+ 4DA._r9uu

f[.[-r.,1{Xf, r-.;r1r;" 1'1,1;,

-:

i r rlilr:; I : 1i\11

H

EZ v A Szolnok V5rosi Ovod6k 5000 Szolnok. Baross u.1.

R-

c) s r

"mK c) v c) D A K Telefon: 561421-618

OM:201071

-1$-

CI


Virosi 6vodik

Pedag6giai Programj 6nak elfogadfsrir6l

Szolnok Vfrosi 6vod6k H6tszinvirfg Tagint6zm6nye

Sziildi Szervezete


Szolnok, 2015.09.30.

Elniik: SzeleczkiZita Elniik-helyettes : Borics Katal.-in N6vsor 6s al6frfs:

SzeleczkiZita Borics Katalin

Kiriiy Zita Mihdly Eva

ru'e fua)unl*'

t.l

UA

Kuklics Erika

w*"

Jfnosi Anita

S--t

/ô*

K6rodi Agnes Sassy Nikoletta

e.,*

,*tr,( #.EFOM ** Cornmitted \o exceilence

2011

?

.&,2 'VAR-.Ol Szolnok V6rosi Ovod6k 5000 Szolnok, Baross u.1.

H.

SI

6\rOTI\:A

tpo

6rd

OM:201071

/str

K

Telefon: 561421-618

JEGYZOKONYV a Szolnok Vdrosi 6vod6k Pedag6

giai Pro gramj 6nak elfogadisf 16l

Szolnok Vdrosi Ovoddk Hold rriti Tagint6zm6nye

Sziil6i Szervezete

A Pedag6giai Program tartalmilImegismertem 6s elfogadom.

Szolnok,2015.09. 30.

Elniik: gtGACL Elniik-helyettes:

VAO

N6vsor 6s al6irfs:

ooua G I GACI

Al.Jk-l-lJAMor

/n%3z tta?a4x1't Nno/- Vogew

ADou eL-r-)

U''*aq--

-Uzet* AJ:

.....: .:.: Gornmltted ta ex+cllerc€ ,,20ft

',

,

Ft

&%

bK'

VAROSIOVc.>.t..:AK

Szolnol< V6rosi Ovod6k

5000 Szolnok. Baross

OM:201071

u.l.

Telefon:

-1q^

JEGYZoKONTTV a Szolnok Vdrosi 6vod6k

.

Pedag6giai Programjinak elfogaddsfr6l

S,+iil6i Sperypzqte

Szolnok, 2015,

Elndk:

5-.u

Elniik-helyettes: N6vsor 6s aldirds: L
\

aanV t- t/.cr

/1 I

\'1eA V

|

I--d A-Jt^*

J.l

\I

vw

W.!J'flig.'" ?uu,or-^-t" Ji.oJ.o, ,l/Q>= 4,-,r^:IQ-

?'*u**- A"-i Szolnok VSrosi 6vod5k Kacsa riti Thgintdzm6nYe SOOO

Szolnok, Kacsa utca 2.

421-6t8

Ax.--Conlnt

&z

V A R.

Szolnok Vdrosi Ovodrik 5000 Szolnok. Baross u.1.

H O SI 6 v

"arc O D A K

OM:201071

Telefon: 561421-618

2015

JEGYZ6KONYV a Szolnok Vrirosi

6vodrlk

Pedag6giai Programjrinak elfogadisrirt6l

Sziildi Szervezete


Szolnok,2015.

.

6uc-vr \-E Z +(G+.€s

U(Lt-4tttJ?r MCcruDA

\.loLntIAVL eol,,r.rcll)

-10-

0

E

EZ VA

R.C)


S

H OVODF'T<erc rerefon:

OM:201071

{!ii;riu,{r,

\U" \ . ;'lf*'tzJEGYZ0KONYV a Szolnok

Vfrosi 6vodfk

Pedag6giai Programjfnak elfogaddsfr6l

Sziil6i Szervezete

A Pedag6giai Program hrtalmdtmegismertem 6s elfogadom.

Szolnok,2015.

.il

Elniik: Elniik-helyettes: N6vsor 6s al6irfs:

Al6fr6s:

N6v:

Krcsud ljo fPA' L,Trt,t> i TA+ .i-L-rr>?-€A &e{l=Q rx

rilz,q*ei# (Acsr l\A/t

T rr

J4iIA^"f i,Lt*J' tr^l-{-. Qruu"êt

gdm; fv-A

,r-,uA;u,'.,- ,4h

l^

Csrnrnltt

O V O D A K

V A R. O S I Szolnok V6rosi Ovod6k 5000 Szolnok, Baross u.1.

Telefon: 561421-618

OM:201071

JFrGYZ,6KONYV a Szolnok

Virosi Ovodfk

Pedag6giai Programjfnak elfogadfsdr6l

Szolnok Vrirosi Ovod6k Man6vdr Tagint6zm6nye

Sziildi Szervezete

A Pedag6giai Program tartalmtfimegismertem 6s elfogadom.

Szolnok, 2015.09.29.

Etniik:

?er.-{o -

Elntik-helyettes: N6vsor 6s al6irds:

\Li

x:

rout fuo

I ,t-

ty)EsMtczay Jue ll

L,lfr T

ru

e

t l4A'tTh

^3oo F Srtuz-'4

-

lSltgXrss tstor_+opsL H+D/tQ.r(s -Auz6evf ,L

ovg\t

>

$v g xv

tp

uw-r t/

ffi-t*cz-$p

,

tr* P''W ?;r+-ra-

r*faf"gA A.t:Ulm

ep* _V4*,

=$*$6L

J*X* ii

'i')*)':.1il:-;:'.i

Committcd to excellence 2011

az VA Szolnok Vdrosi Ovod6k 5000 Szolnok. Baross u.1.

:;, R,

C)

H

SI

.4IC OVODA

K Telefon: 56142I-618

OM:201071

2015

JEGY26KONYV a Szolnok

Virosi 6vodfk

Pedag6giai Programjfnak elfogadisf 16l

Szolnok Vrirosi 6vodfh Munkfcsy rlti Tagint6zm6nye

Sziildi Szervezete

A Pedag6giai Program tafialmhtmegismertem 6s elfogadom' Jelenl6ti iv mell6kelve,

Szolnok,2015. szePtem ber 30.

Sztil6i Szervezet Elniike:..... Dr Moln6r Mirta

t

-10: 0 6

EZ VA

R,OSI

Szolnok VSrosi Ovod6k 5000 Szolnok. Baross u.1.

Fil

=*K K

OVODl*

Telefon: 561421-618

OM:20107i

JELENLETI IV a Szolnok

Vfrosi 6vodfk

Pedag6giai Programjfnak elfogaddsdr6l

Sziildi Szervezet

Al6iris

N6v

J., R.\Âeu, nrln

s

.ri ,'.,;e.,/ .Ri,rr,AY -eln.j Yltrl;rlbi\ :In3r GP r;u I fl FEtIe -I-E LATNc ru,

i.}u r1l\d n\

uR\nre-+{ eLY I r( fi-IF}t-l N

ttnttirn/yr

"Qu*:r o-

++1.}5=

(ct,t Tv,a.^, /'j

'KJ

\ =V7t'/
.l

-.

-\ 1.1_63;L-

i'.*L.., j

(,\-/ k-

a

l urr.tt .> r\L\

SiTA

:"'na **z-LL LLc(-.-/

?AlrP

A_R

VloV{--"-

'?/

\Ld-tal-trt-

az

H.

Vf^R..C).S

I

TC

E

C)

K

Szolnok V6rosi Ovodrik 5000 Szolnok. Baross u.1.

OM:20107I

Telefon: 56/421-618

2015

-'i-

0

1

JEGYZdKONYV a Szolnok Vrfrosi

6vodfk

Pedag6giai Programjf nak elfogadrfsr{r6l

Szolnok Vf rosi Ovodf k Nyitnik6k Tagint6zmdnye

Sziildi Srnrvezete

A Pedag6giai Program tartalmhtmegismertem

6s elfogadom.

Szolnok,2015.

Elniik: Elndk-helyettes: Ndvsor 6s al6irds:

bet=.ar^.*L

VeB

DAa-riy-

onr=t.l-rq e<,*+-c{)-i

Eczhn; Plr rp

C*-.=fln

Y"---rT

BEnnd<.sSoaU,"-r.x

i*,1"! ? a zrr

rrj

V,o,/cs

Grrcg.leri+r

Elt{-1 Q-t(rY

3//

Columittndtoexte]$ft

Szolnok V6rosi Ovod6k 5000 Szolnok. Baross u.l.

Telefon: 561421-618

OM:201071

?015

JEGYZ6K6NYV a Szolnok Vdrosi 6vodrfk Pedagtf

giai Programj rinak elfogad6sir6l

Sziil6i Szervezete

A Pedag6giai Program 1artalmht megismertem 6s elfogadom.

-?ro

Szolnok, 2015.

Elniik: Elniik-helyettes: N6vsor 6s akifr6s:

:.t-:5,. r T,quj

\Jt er

Freur-r

Nr\ tl-o /- r=/

t'+

K"'{/uN-V-''JF--

J

A

\U*J."-^--\

P%^l I

T,.-\,'Loh,/4o

*-SJ

-,

I

-Ifi- 0 i

AZ*IEH

vAR.C)SI Szolnok Varosi Ovodak 5000 Szolnok, Baross u.1.

K

OvCf

DA

OM:201071

K Telefon: 56/421-618

2015

40- 0 7

JEGYZoKONYv a SzolnokVdrosi 6voddk

Pedag6giai Programj dnak elfogaddsf 16l

Sziil6i Szewezete

A Pedag6giai Program tartalmftmegismertem 6s elfogadom.

Szolnok. 2015. ...

M.l.

Eln6k

dftt

$ofe.tr

Elndk-helvettes: Ndvsor 6s al6frds:

l-hs,re!dtHh.Jd tA$erU A A<{.J-b\<,sA

x*rt

K-.trA

l.v\\qcylg tld

tJ*\sxs

r,5rZt

7l

$ALUA frN-bK-e+r

=Asosxrd

A.b $r-lal-r

N)

n,

r 0T-lilh%-

2011

EZ VA

R.

Szolnok V6rosi OvodSk 5000 Szolnok. Baross u.1.

OVC)Dp*K

SI

C)

Telefon: 561421-618

OM:201071

2A$ -1r,- 0V

JEGYZOKONYV a Szolnok Vdrosi 6voddk

Pedag6giai ProgramjSnak elfogadisfr6l

Sziil6i Szervezete

A Pedag6giai Program taftalmffimegismertem 6s elfogadom.

Elniik:

"-DC \c>

cN) rLL+-

I t)

Fez;r'Q:

Elniik-helyettes: N6vsor 6s al6irds:

3tg€R_ E"Jt4* ll [)€ e>\r$<, ,

dH, wo1 ff
DK.$lxgtt Lnllpnt; l" ,u l( ,?3 th rri tL,<-lSt-hdq (/ - H4 -Don-v,d

a-1-ro

_D.:..Q_^t

,A*^ '2z444--

./

,/

/--<-

Comrnilt

:: H

EZ VA

O S T


alc

O V O D A K

OM:201071

Telefon: 56142I-618

lNf]

JEGYZ6KON-W a Szolnok Pedag6

Szolnok Vr[rosi

Vfrosi Ovoddk

giai Programjrinak elfogadf sir6l

6voddk SZAZSZORSZEP Tagint6zm6nye

Sziil6i Szervezete

A Pedag6giai Program tartalm6tmegismertem 6s elfogadom.

Kruchi6

Melinda

-' Benk6nd Kopprlndi Timea $*rt'"wv Y'Tfrq\vCd frr..ea ZeIeineCsert6 Ang6la {Lp;;, (ro-Hr, UU^ Danicska Helga

-\

s,\:.J\+--

"1S-

n6

':"

EZ V.A

H

SI

R,


aK

6VODl'K

Telefon: 561421-618

OM:201071

2015

JEGYZ6KON-W a Szolnok

Virosi 6vodik

Pedag6giai Programjinak elfogadisir6l

6vodik..

SzolnokVdrosi

Tagint6zm6nye

Sztl6i Szervezete

A Pedag6giai Program tartalmfutmegismertem

6s elfogadom'

Szolnok,2075.

lvaxt*z fl

Etndk

a\-'

Elndk-h N6vsor 6s al6iris:

'YQs'"ttu^''' "-

P9fl-'^]

A;'H iK

€-1 '

^.

//anztg.-1,2l(br-.-^-or5

/es2tg;A:P.--

n-J^.' A a6.*

ba-h'auJ

pa|Ur<-

G;.,-t Vdqu e&-j"J-t\'.h k"j\

-f0_ 0 E

az :H VA

R,C)SI


-"*r< OVODl*

OM:201071

K Telefon: 561421-618

,ffii5 _f0_

IEGYZ0KONW a Szolnok V{rosi 6voddk

Pedag6giai Programj 6nak elfo gadrisdr6l

Sziil6i Szervezete

A Pedag6giai Program hrtalmifimegismertem

6s elfogadom.

M^jnh . 5r0.,tp5 J'Ld.*roGql"lcs

i

hd-ta-

n "\

f\ '.r\

(

VN-u-KI'6 \Al\A.n

ivtcJ"kt b"tc'y4 4

-

CI

6

EZ VA R,OSI Szolnok V6rosi Ovoddk 5000 Szolnok" Baross u.1.

O V O D A K

OM:201071

Telefon: 561421-618

JEGYZ6KONW a Szolnok

Vfrosi 6vodfk

Pedag6giai Programjfnak elfogaddsdr6l

Sziildi Szervezete

A Pedag6giai Program taftalmtfimegismertem ds elfogadom.

Szolnok. 2015:

Erniik:

O3 ' 3o.

I

r

hEUyHlCfilE'

Elniik-helyettes: iio(ea.u- F ,x t,

Novsor 6s at6rr6s:

N

r.J

|

A Ca mAru lqCLr iL4bft' Ll

W7

A-

lgA

,fUu,4hALlA r- u r:' vtt rv BL1-1i- Q'

(O'V

AhJ I T

Ril^,*' btai" t

-

.

u-{

CoW|-

*.

+--

/l,tJ-- C.-J_

tzP

Mp,crtA\ug t,tryurks S'rtLots

7uu dieb

8rc,i

Q'V'ô(''\

.t'.J 4.1"e"- Q=L==

bM.n-freniU,.''.._ F'ylka' ?'"l,LJ.

#;.:Jri ri r:

24i1,

EZ

K

VARC)

K


Telefon: 561421-618

2015

JEGYZOKONYV a Szolnok Vdrosi

6vodik

Pedag6giai Programjfnak elfogadisfr6l

Sziil6i Szervezete

A Pedag6giai Program tartalmhtmegismertem 6s elfogadom.

Szolnok,

2015. s.I-gf.*s*lrbg...(.....5o

Elniik: GS)t/ral Ju,b r\Elniik-helyettes: N6vsor 6s aliirris:

n.. t-o$r4q

Jub\T

or,sA K!A\slT

It

rru fl

tr

Y-([i{ Lc-1*' qfie} ES+gS s[-?A E SE-l

\ot-r*\s,'$-eeru,&LV-n

rf-J+^

K.N.

\1€\, Rf,

e,7lr+

N.- l/\.___-

54,:vA Al r,r€ MArl*r LrAlJa\rrr;A }trkft,UD r)NLt-fi i ftNi rA

-IuLl

Tv

ACUSS

edo

1 *sETr

-10-

tr 4

v 4-a lao4s. ,.t l^ SZOLNOKVANOSI OVODAK PEDAGOGIAI PROGRAMJA SZOLNOK M6dositris id6pontja: Erv6nybe l6p6s ideje:

Recommend Documents