UTP vezeték. Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése 1

UTP vezeték ●

●

●

●

A kábeleket kategóriákba sorolják és CAT+szám típusú jelzéssel látják el. A 10Base-T és 100Base-TX kábelek átvitelkor csak az 1, 2 (küldésre) és a 3, 6 (fogadásra) érpárokat alkalmazzák. 1000Base-TX szabványú átvitel esetén mind a 4 érpár részt vesz az adatátvitelben. Egy vezetéken maximum 125 Mb/s átviteli sebesség érhető el, duplex módon. Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése

1

UTP vezeték tulajdonságai ●

Olcsósága, könnyű telepíthetősége

●

Kis átmérője, mely által kevesebb helyet foglal

●

●

Külső interferencia-források elleni viszonylagos védtelensége Kis átviteli távolsága

Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése

2

UTP vezeték típusok ●

CAT1 - telefonkábel (hangátvitel, 2 érpár)

●

CAT2 - maximum 4 Mb/s adatátviteli sebesség érhető el vele.

CAT3 - 10 Mb/s az adatátviteli sebessége. Csillag topológiánál alkalmazzák, ethernet hálózatokban (Legacy Ethernet[10MB/sos] közege). ●

●

CAT4 - max. 20 Mb/s adatátviteli sebességű.

CAT5 - 100 Mb/s adatátviteli sebességű, csillag topológiánál alkalmazzák, ethernet hálózatokban. ●

●

CAT5e, CAT6 - 1000 Mb/s átviteli sebesség. Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése

3

UTP átviteli sebességek ●

Cat. 1 2 Mbit/s (telefonvonal)

●

Cat. 2 84-113 ohm 4 Mbit/s (Local Talk)

●

Cat. 3 100 ohm 10 Mbit/s 100 m (Ethernet)

●

Cat. 4 100 ohm 20 Mbit/s 100 m (16 Mbit/s Token Ring)

●

Cat. 5. 100 ohm 100 Mbit/s 100 m (Fast Ethernet)

●

Cat. 6. 100 ohm 1000 Mbit/s 100 m

●

Cat. 7. 100 ohm 1200 Mbit/s 100 m


4

Twisted pair Unshielded twisted pair S/UTP Shielded twisted pair Screened twisted pair Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése

5

Szerszámok, eszközök

Kábel blankoló ● Krimpelő fogó ● Kábel teszter ● Betűző szerszám (krone) ● Kábel kereső ●


6

Cat5


7

Színsorrend


8

Fizikai cím / IP címek


9

MAC (Media Access Control) address Minden kártyának saját MAC-címe van. ● A címet (címtartományokat) a szabványügyi hivatal adja ki a gyártónak, és ezt a gyártó fizikailag belesüti a kártyáiba. ● Az első hat hexadecimális számjegy kiosztását az IEEE felügyeli, ezek a gyártót vagy az eladót azonosítják. ●


10

IP hálózati címzés Miért van szükség hálózati címekre? Miért nem elegendő a fizikai címek használata? A fizikai címek elhelyezkedése strukturálatlan ● Útvonalválasztást strukturálatlan címrendszerrel lehetetlen megoldani. ● A fizikai cím csak egy alhálózatba kapcsolt csomópontok kommunikációjához megfelelő. ● Szükség van egy másik, strukturált címrendszerre: a hálózati címekre. ●


11

IP cím Pontozott decimális megjelenítés pl. 157.45.190.57 Az azonosítók kezelése - InterNIC. ● Nem egyedi címeket, hanem címtartományokat (hálózat ●azonosítókat) osztanak ki az intézményeknek. ● Az IP cím eleje a hálózat azonosítója, a vége a csomópont azonosítója (a hálózaton belül). ● Az IP forgalomirányítás a hálózati azonosítókra épül. ● Hány bit hosszú legyen a hálózat azonosítója? Ha túl kicsi, akkor a nagy tartományok kihasználatlanok. Ha túl nagy, akkor csak kis alhálózatok kezelhetők. ●


12

IP címosztályok „A” osztály – Az 1.0.0.0 és 127.0.0.0 közötti hálózatokat foglalja magában. Itt az első szám a hálózat száma. Az „A” osztályban nem osztják ki a következő IP címeket Internetes hálózat céljára: 10.0.0.0 – belső hálózatokban lehet használni (Intranet); ● 127.0.0.0 – belső hálózati tesztelési címek (loopback). ●


13

IP címosztályok „B” osztály - A 128.0.0.0 és a 191.255.0.0 közötti hálózatokat foglalja magában. Itt az első két szám a hálózat száma. A „B” osztályban nem osztják ki a következő IP címeket Internet-es hálózat céljára: 172.16.0.0 – 172.31.0.0 – belső hálózatokban lehet használni (Intranet). ●


14

IP címosztályok „C” osztály - a 192.0.0.0 és a 223.255.255.0 közötti hálózatokat foglalja magában. Itt az első három szám a hálózat száma. A „C” osztályban nem osztják ki a következő IP címeket Internet-es hálózat céljára: 192.168.1.0 – 192.168.255.0 – belső hálózatokban lehet használni (Intranet). ●


15

IP címosztályok

„D” osztály - a 224.0.0.0 - 239.0.0.0 közötti címek tartoznak hozzájuk, multicasting eljárás céljaira vannak fenntartva. „E” osztály - a 240.0.0.0 - 255.0.0.0 közötti címek tartoznak hozzájuk, melyek az Internet saját céljaira fenntartott címek.


16

Kontinensek IP címtartományai

Európa - 194.0.0.0 – 195.255.255.255 ● Észak-Amerika - 198.0.0.0 – 199.255.255.255 ● Közép- Dél-Amerika - 200.0.0.0 – 201.255.255.255 ● Ázsia, Ausztrália - 202.0.0.0 – 203.255.255.255 ●


17

Hálózati maszk A hálózati maszk (netmask): Egy olyan 32 bites maszk, mely 1-es bit értékeket tartalmaz a hálózat és alhálózat azonosításában résztvevő, bithelyeken és 0-ás bit értékeket tartalmaz a csomópont azonosítására szolgáló bithelyeken. ●

A hálózati maszk segítségével az eredetileg az osztályba sorolás által (statikusan) meghatározott hálózat-gép határ módosítható.

Prefix hossz: A hálózati maszkban szereplő, 1-es értékek darabszáma (a hálózat azonosító bithelyek darabszáma). ●


18

Alapértelmezett hálózati maszkok Az egyes osztályokhoz tartozó hálózati maszkok: • A osztály: Hálózati maszk: 255.0.0.0 Prefix hossz: 8. • B osztály: Hálózati maszk: 255.255.0.0 Prefix hossz: 16. • C osztály: Hálózati maszk: 255.255.255.0 Prefix hossz: 24. Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése

19

Gateway, network, broadcast

Network: 192.168.1.0 ● Broadcast: 192.168.1.255 ● Gateway: 192.168.1.254 ● Netmask: 255.255.255.0 ● Loopback: 127.0.0.1 ●


20

IP alhálózatok Miért van szükség alhálózatok létrehozására? Az intézmény logikai működése, felépítése, térbeli elhelyezkedése indokolja. ● Egy IP hálózaton több (tipikusan azonos méretű) üzenetszórási (broadcast) tartományt kell létrehozni. ●

Hogyan hozunk létre alhálózatokat? ● Az IP cím host részének legmagasabb helyiértékű bitjeiből néhányat az alhálózat (subnet) azonosítására használunk. ● Az új hálózat-csomópont határt a hálózati maszk (netmask) értékkel jelöljük (hosszabb prefix-et alkalmazunk). Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése

21

Alhálózatok - példa Hálózat IP címe: 197.45.112.0 ● Alapértelmezett hálózati maszk: 255.255.255.0 ●

Használjunk 3 bitet alhálózat azonosításra. ● Hálózati maszk: 255.255.255.224 ● Összesen 8 alhálózat elkülönítésére van lehetőség. ● Általában a csupa 0 és a csupa 1 bit értékekből felépülő alhálózat azonosítókat nem használják (6 alhálózat építhető). ●


22

IP címosztályok problémái Az IP címosztályok statikus hálózat-gép határának problémái: A kb. ~5000 csomóponttal rendelkező intézmények számára a „B” osztály túl nagy a „C” osztály túl kicsi. ● Szükség van egy dinamikus határ meghatározásra (változó hosszúságú hálózati maszk). ● A 90’-es évek elején az időegység alatt kiosztott új hálózatcímek száma exponenciális növekedést mutatott. (A „C” osztályú címek száma 221!) ● A router-táblázatok mérete a hálózatok számával arányos. ● Meg kell akadályozni a router-táblák robbanásszerű növekedését. ●


23

IP címosztály problémák - megoldás A megoldás: CIDR (Classless Inter-Domain Routing) RFC 1519. Folytonos „C” osztályú címek kiosztása („B” helyett). ● A hálózat-gép határ változó hosszúságú hálózati maszk segítségével tetszőleges bitszámmal balra (supernetting) illetve jobbra (subnetting) tolható. ● Területi elrendeződés szerinti címtartomány-zónák kialakítása. ● Összevont forgalomirányítási információk a hálózati maszkok segítségével. ● A hálózati címek reprezentációja: ●


24

IP calculator

http://www.subnet-calculator.com/ ● http://www.subnetmask.info/ ●


25

IP címek beállítása / kiosztása


26

Statikus IP cím kiosztás auto eth0 iface eth0 inet static address 192.168.1.10 netmask 255.255.255.0 network 192.168.1.0 broadcast 192.168.1.255 gateway 192.168.1.254


27

Statikus IP cím kiosztás


28

Dinamikus IP cím kiosztás

auto eth0 iface eth0 inet dhcp


29

Fizikai cím −> Hálózati cím (DHCP) DHCP (Dynamic Host Configuration Protocol) RFC 1531 Egy IP címtartomány dinamikus kiosztását teszi lehetővé. ● Több DHCP szerver működése esetén a szerverek által kezelt címtartományok (alaphelyzetben) nem fedhetik át egymást. ● BOOTP-hez hasonló csomagszerkezet. ● A kliensek egy (megújítható) időszakra kapják az IP címet. ●


30

Fizikai cím −> Hálózati cím (DHCP) DHCP (Dynamic Host Configuration Protocol) működési vázlata:

1. DHCP kérdés: Ki tud adni egy IP címet? (DHCPDISCOVER) 2. A kérdés keretét üzenetszórásos küldéssel az alhálózat valamennyi csomópontja megkapja (DHCP relay agent). 3. A DHCP szerverek feldolgozzák a kérdést: Ha a kezelt címtartományukban még van szabad IP cím, akkor azzal megválaszolják a DHCP kérdést. (DHCPOFFER) 4. A kliens a hozzá érkező DHCP válaszokból választ egyet, s visszajelzi a választását a megfelelő DHCP szervernek. (DHCPREQUEST) 5. A DHCP szerver „könyveli” a címválasztást (foglalt lett a cím), s a könyvelésről megerősítést küld a kliensnek. (DHCPACK/DHCPNAK) DHCPDECLINE: A szervertől kapott IP cím érvénytelen (használt). DHCPRELEASE: A kliensnek nincs továbbtervezése szüksége az IP címre. Helyi hálózatok és üzemeltetése

31

DHCP szerver option domain-name "iskola-szeged.sulinet.hu"; option domain-name-servers 195.199.255.4, 195.199.255.57; default-lease-time 600; max-lease-time 7200; authoritative; subnet 10.1.1.0 netmask 255.255.255.0 { range 10.1.1.240 10.1.1.245; option broadcast-address 10.1.1.255; } host fantasia { hardware ethernet 08:00:07:26:c0:a5; fixed-address 10.1.1.239; Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése }

32

UTP vezeték. Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése 1

Recommend Documents