Helyi tehetséggondozó stratégia1 készítette: Dr. habil. Gyarmathy Éva Alapelvek •
A tehetséggondozásnak, mint minden egyéb jelentős hatású tevékenységnek befogadó jellege kell legyen. Mindenki számára elérhetővé tehető és teendő a kiemelkedő teljesítmények elérése. Így a tehetségek automatikusan megjelennek.
•
A hatékony tehetséggondozás tevékenység és nem teljesítmény alapú. A teljesítmények következményként jelennek meg, de csupán a tizenéves kortól kezdve lehet értékelési szempontként, de még ekkor sem kritériumként vagy szelekciós tényezőként használni.
A) Tehetséggondozás •
fejlesztés hangsúlyos, amelynek része a tehetség oldal erősítése mellett a kognitív teljesítményeket megalapozó szenzomotoros területek és a személyiség fejlesztése is,
•
tehetségazonosítás helyett tehetségmegismerés hangsúlyos, vagyis az egyén és fejlődési igényeinek megismerésére irányul,
•
módszertani sokféleségre épülő.
A többszintű, az érdeklődésre építő tehetséggondozás mindenki számára előnyös. Ehhez a tehetséggondozás alábbi csésze rendszere vezethet: Széles rétegeknek a mindennapi ellátásban Érdeklődők csoportjának Kiemelkedőknek Tehetségeknek
B) A tehetség2 A tehetség és fejlődése sokféle, és a szabálytalan formáinak elismerése és felismerése is része a gondozásnak. A tehetség különböző fejlődési szintjei és megjelenési aránya a populációban:
15-25%
• TEHETSÉG • KIEMELKEDŐ TEHETSÉG
5-7% 1%
1. 2. 3. 4.
Tehetségmező Kiemelkedő tehetség Átütő tehetség Különleges helyzetű tehetség
25% 5-7% 1% nincs adat
• ÁTÜTŐ TEHETSÉG ?%
• KÜLÖNLEGES HELYZETŰ TEHETSÉG
A tehetség fejlődése, mint minden egyéb fejlődés sokféle. Lehet gyors, hullámzó, késői. Mindez nem a tehetség nagyságáról, hanem fejlődési sajátságáról szól, amelyet a tehetséggondozásban figyelembe kell venni. 1
2
Gyarmathy Éva (2014) Stratégia a tehetséggondozásban. Tani-Tani Online. http://www.tanitani.info/strategia_a_tehetseggondozasban - tanulmányra épülő helyi tehetséggondozó gyakorlati stratégia Gyarmathy Éva (2014) A nem szunnyadó erő. Neveléstudomány Online, http://nevelestudomany.elte.hu/index.php/2014/07/a-nem-szunnyado-ero-a-tehetseg-fogalmanak-atgondolasa
1. Amikor tehetséggondozásról van szó, nem egy elitről gondolkodunk, hanem széles rétegekről. 2. A legjobban ismert tehetség a kiemelkedő tehetség, az optimális tehetség, mert jól azonosítható és viszonylag jól alkalmazkodik. 3. Az átütő tehetség beilleszkedése sokszor nehéz, és legtöbbször problémaként jelenik meg. 4. A tehetség sajátos attitűd és személyiség, így önmagában is különlegesség ezért kisebbségi helyzet. Ehhez járulhat különböző hátterű egyéb különlegesség, mint •
szociokulturális helyzet,
•
etnikai-nemzetiségi helyzet,
•
neurológiai eltérések,
•
viselkedési és érzelmi sajátosságok
•
érzékszervi-mozgásos eltérések.
Mindezen sajátosságok szintén kisebbségi helyzetnek tekinthetők, és a többségi társadalomba való beilleszkedés nehézségei miatt gyakran vezetnek zavarokhoz, így jelenik meg a •
szociokulturális hátrány,
•
etnikai-nemzetiségi kisebbségi helyzet,
•
neurológiai alapú teljesítményzavarok, leggyakrabban tanulási zavar, diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia diagnózissal,
•
viselkedési és érzelmi zavarok, leggyakrabban figyelem zavar, hiperaktivitás zavar, autizmus, Asperger szindróma diagnózissal,
•
érzékszervi-mozgásos zavarok, leggyakrabban vak és gyengén látó, siket, mozgáskorlátozottság diagnózissal.
A többszörös különlegesség tehát ezen egyének különleges helyzetéből fakad, így munkafogalomként egyszerűen nevezhetők különleges helyzetű tehetségeknek. A vizsgálatok során a képességfejlődés mellet az érdeklődés alakulását is hangsúlyosan figyelembe kell venni, mert ez utóbbi jelzi a belső hajtőerő nagyságát és irányát. A tehetség önmagát azonosítja, ha a képességeinek és érdeklődésének megfelelő tevékenységre van lehetősége. B) Környezet: A tehetségfejlődést támogató klíma erősítése, és a tehetségirányú fejlődés lehetőségeinek és akadályainak feltárása a cél, nem az egyének címkézése. A tehetségfejlődésben nincsen egyféle megfelelő környezet, mert mindenki számára eltérő a fejlődéséhez szükséges külső elemek rendszere. Ezért a támogató klíma lényege, hogy lehetőséget ad az egyéni utak kiteljesítésére. A vizsgálatok nem csak az egyént, hanem a környezetet is felmérik. Az egyén és a környezet összeillését keresve a tehetségek számára optimálisan kialakítható fejlődési terep azonosítható. A sokféle tehetségeknek megfelelő környezet mindenkinek segít a legjobbat kihozni magából. Ennek a környezetnek a jellemzői: •
Sokféle képességet tekint értéknek, a képesség és készség területeket nem rangsorolja.
•
Az erős és gyenge oldalakra egyaránt figyelemmel van.
•
Tiszteletben tartja az egyéni fejlődési utakat.
•
Tevékenységet vár el, nem teljesítményt.
•
Sokféle tevékenységre ad lehetőséget.
•
Támogatja a társas és az önálló tevékenységeket.
3. Programok: Akadálymentesített, vagyis a különleges, így a szociokulturális helyzet, sajátos nevelési igény, beilleszkedési, tanulási, érzelmi és/vagy viselkedési eltérések, nemzetiségi és migrációs helyzet terén a többségtől eltérő helyzetű, tehetségeknek is megfelelő tehetséggondozó programok előtérbe helyezése a cél. A tehetséggondozó programok kidolgozásánál lényeges szempontok: •
A programok az egyén és környezetének egészét célozzák, mert ezek elválaszthatatlan egységben vannak, rendszerben működnek. Komplex programok tervezése a feladat: családok, pedagógusok, tehetségfejlesztő szakemberek, állami és civil intézmények közös tevékenységére van szükség.
•
Az integrált programok előnyt élveznek, mert a sokféleség a fejlődés egyik motorja. Az akadálymentesítés lényege, hogy olyan egyetemes tervezéssel készüljenek a programok, hogy függetlenül helyzetétől mindenki megtalálja bennük a fejlődéshez szükséges tevékenységeket.
•
A programok minél szélesebb kör számára induljanak. Feleljenek meg akár a különleges helyzetű tehetségeseknek is. Érjék el a hátrányos illetve a leghátrányosabb helyzetű településeken élőket, a sajátos nevelési igényű csoportokat, a különböző okok miatt kisebbségben élőket és a kiemelkedő valamint átütő tehetségeket is.
•
Minél koraibb életkortól, ha lehet már hároméves kortól induljon az ellátás, amelynek módszerei életkoronként változóak, de soha nem külön kezelik az erős és gyenge oldalakat. Környezetével egységben és egészként fejlődésre kész egyénként tekintenek mindenkire. A felzárkóztatás és tehetséggondozás nem válik külön.
4. Az átütő és kiemelkedő tehetségek: A korai ellátó rendszer felépítése, és a további fejlődéshez szükséges környezeti háttér megteremtése a feladat. A tehetség korai átütő megjelenése a környezet és egyén számára igen megterhelő össze nem illést jelent. Ezért az átütő tehetség legtöbbször problémaként jelenik meg. Különösen a 4-9 éves korban, amikor még az identitás fejlődése kezdeti fázisban van, nagyon veszélyeztetettek ezek a tehetségek. Ezért kell a különleges korai ellátás: alkotónapok, pull-out programok, szakmai mentor, valamint szükség esetén magántanulói státusz3. 5. Szereplők: A tehetséggondozás sokszereplős rendszer. A résztvevőknek (tehetségek, szülők, pedagógusok és egyéb szakemberek, állami és civil szervezetek) közös munkájára van szükség. A legfontosabb, hogy meginduljon az információk cseréje.
3
•
elektronikus és személyes részvételű fórumok,
•
beszélgetések,
•
közös programok,
•
képzések, tréningek.
Gyarmathy Éva (2013) Szabadon és biztonságban. A kisgyerekek tehetséggondozásának gyakorlata. Szerk. Dobolán Katalin: Kisgyerekek nagy problémák. Raabe Kiadó, 2013 augusztus, L2.
6. Módszerek: A hatékony tehetséggondozó módszerek terjesztése a feladat. A tehetséggondozásban résztvevők képzéseiben az integrációt automatikusan megoldó szemlélet és gyakorlat beépítése és az életkori sajátosságoknak megfelelő eljárások támogatása a cél. A tehetséggondozásban az önálló, szabad fejlődés és a társas helyzetekben folyó tevékenységek a vezető elemek. Ezért minden ennek megfelelő lehetőséget érdemes megvizsgálni, majd a gyakorlatban történő alkalmazás során a leghatékonyabb megoldásokat azonosítani. A tehetségek ellátása és a tehetséggondozók fejlődése együtt halad. A tehetség a legérzékenyebb a környezet változásaira, ezért ellátása folyton fejlődő. Ennek megfelelő módszerek: •
módszertani műhelyek – a résztvevők gyakorlatban vesznek át adott módszert,
•
szakmai műhelyek – a résztvevők közösen dolgoznak ki megoldásokat,
•
intenzív tehetséggondozás – nyári táborok, műhelyek,
•
megmutatkozási lehetőségek – egyéni/csoportos verseny, fellépés, kiállítás, infokommunikációs megjelenés,
• fesztivál, ünnep - a megmutatkozásra kombináltan ad lehetőséget. A képzés igazán gyakorlati és hatékony formája, ha nem különül el élesen a tehetségekkel való foglalkozás és a tehetséggondozók, mentorok és szülők képzése, tréningje. A programokon a résztvevők egyszerre tanulók és képzők, miközben a tehetséggondozó programban a gyerekek, fiatalok és felnőttek is ellátást kapnak. 7. Mentorok: A mentor rendszer talán a legrégibb tehetséggondozó eljárás. A kisgyerekek ellátásában elsősorban az átütő tehetségek számára fontos a mentor. A későbbiekben főképpen a tizenéves korban lesz nagy szerepe a mentoroknak. •
szakmai mentor - nagy tudással és képzettséggel bíró szakemberek,
•
egyéni mentor - a fejlődést ismerő és támogató szakember,
•
társak - tehetséges fiatalok a kisgyerekek mentorai, akár önkéntes munka formájában.
8. Hálózat4: A tehetségekkel foglalkozó szervezetek összefogásának, a helyi és szakmai hálózatok közös tevékenységének támogatása. Mindez az együttműködések hátterét képezi. A hálózat informális kapcsolatok sokasága, amelyben a civil és állami intézményeknek lehetősége van a folyamatos együttműködésre. 9. Együttműködés: A szakszolgálatoknak és egyéb állami ellátó rendszereknek a civil szervezetekkel közös munkájának erősítése. A tehetséggondozás szereplői sok szálon kapcsolódnak az állami ellátó rendszerekhez. Törvényi szabályozás határozza meg a legtöbb tevékenységet. Így lényeges, hogy a tehetséggondozásban érintett partner intézmények együttműködése hatékony legyen. Az egyik legérintettebb pont a szakszolgálati rendszer, amely a tehetséggondozásnak is helyet ad. A szakszolgálatok tevékenysége a tehetségkoordinátorokon keresztül hatékony kapcsolati hálózattá válhat. A civil szervezeteknek az állami intézményekkel közös tevékenységének támogatása erősítheti ezt a folyamatot.
4
Gyarmathy Éva (2013) A tehetséggondozás változási kényszere. Iskolakultúra, 3-4. 101-109.
Zárógondolatok Az itt közreadott tehetséggondozási stratégia szemléleti háttérként és gyakorlati keretként használható. A helyi körülmények, lehetőségek meghatározzák a tartalmát. A stratégia minden pontjára érdemes támaszkodni a helyi tehetséggondozás tervezésében, még akkor is, ha nem mindent lehet megvalósítani. Az együttműködés éppen azt jelenti, hogy az eltérő lehetőségekkel rendelkezők egymás forrásait is használhatják. Például nem feltétlenül lesz mindenhol alkotó napi program átütő tehetségeknek, de ahol indul, ott egy nagyobb területről fogadhatnak gyerekeket. Nem feltétlenül indul mindenhol mentor program, de az lehet széleskörű. A tehetséggondozás sokrétű és a feladatok megoszthatók.
A stratégia kialakításának szakirodalmi háttere az alábbi tanulmányokra épül: Gyarmathy Éva (2014) Stratégia a tehetséggondozásban. Tani-Tani Online. http://www.tanitani.info/strategia_a_tehetseggondozasban Gyarmathy Éva (2014) A nem szunnyadó erő. Neveléstudomány Online, http://nevelestudomany.elte.hu/index.php/2014/07/a-nem-szunnyado-ero-a-tehetsegfogalmanak-atgondolasa Gyarmathy Éva, Czenner Júlia (2014) Akadályhozás és egyetemes tervezés. Tanítani Online, http://tani-tani.info/akadalyhozas_es_egyetemes Gyarmathy Éva (2014) A hazai tehetséggondozás buktatói. Tani-Tani Online. http://www.tanitani.info/a_hazai_tehetseggondozas Gyarmathy Éva (2014) Diszkrimináció helyett lehetőségek. Online Portál diszlexiások számára. Inspiráció. Tehetségszám. 28-29. http://www.isze.hu/download/inspiracio/tehetseg_20140530.pdf Gyarmathy Éva (2013) Tehetség és tehetséggondozás a 21. század elején Magyarországon. Neveléstudomány Online, 2013/2. 84-102. Gyarmathy Éva (2013) A tehetséggondozás változási kényszere. Iskolakultúra, 3-4. 101-109. Gyarmathy Éva (2013) Egy átmeneti korszak nyűgei és dilemmái. In Szerk. Szekszárdi Júlia: Digitális_degeneráció 2.0. Underground Budapest. 45-61. Gyarmathy Éva (2013) Tehetséges gyermekek. Lásd mint egészt. A Kognitív profil teszt és a kisgyerekek vizsgálata. Szerk. Dobolán Katalin: Kisgyerekek nagy problémák. Raabe Kiadó, 2013 május, L1. Gyarmathy Éva (2013) Szabadon és biztonságban. A kisgyerekek tehetséggondozásának gyakorlata. Szerk. Dobolán Katalin: Kisgyerekek nagy problémák. Raabe Kiadó, 2013 augusztus, L2. Gyarmathy É. (2010) Atipikus agy és a tehetség II. - Az átütő tehetség és a tehetségvizsgálatok ma. Pszichológia. 30, 1, 31–41. Gyarmathy É. (2010) A tehetséggondozás pszichológiája. Magyar Pszichológiai Szemle, 65. 2. 221232. Gyarmathy É. (2009) Atipikus agy és a tehetség I. - Tehetség és a neurológia hátterű teljesítményzavarok valamint az Asperger szindróma. Pszichológia. Vol. 29, 4. 377–390
Kapcsolat:
[email protected]
