Útmutató és sablon a komplex szakmai vizsgák gyakorlati feladatainak írásához és értékeléséhez
2014
NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL SZAK‐ ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI IGAZGATÓSÁG
Bevezetés Az útmutató célja: hogy segítse közvetlenül az OKJ‐ban található szakképesítések szakmai gyakorlati vizsgatevékenységére gyakorlati tételsort készítő szakemberek munkáját, közvetve pedig a szakmai vizsgáztatásban részt vállaló vizsgabizottság munkáját. A szakmai gyakorlati vizsga lebonyolításához elengedhetetlen a képző/vizsgáztató intézmény helyi sajátosságainak, technikai felszereltségének és körülményeinek figyelembe vétele, valamint a szakmai és vizsgakövetelmény eszközjegyzékében meghatározott eszközök megléte. Ezen feltételnek mindenképpen teljesülni kell. A gyakorlati vizsgatevékenységhez készült feladatlapokra vonatkozó javaslatot – a Szakmai és vizsgakövetelményben előírt központi kiadású gyakorlati feladatlap kivételével – a vizsgaszervező dolgozza ki, ez az útmutató ehhez a kidolgozáshoz nyújt segítséget. Amennyiben a vizsgaszervező és a képző intézmény nem azonos, ‐ a köztük lévő megállapodás alapján ‐ a képző intézmény dolgozza ki. A vizsgafeladatokat a fentiek alapján a képző intézményeknek kell elkészítenie, az NMH‐ SZFI szervezésű vizsgáknál az együttműködési megállapodás alapján. A szakmai gyakorlati vizsgafeladatok/feladatsorok elkészítésekor nagy hangsúlyt kell fektetni részletezettségük, értékelésük kidolgozására, hogy a vizsgabizottság objektíven ítélhesse meg a vizsgázó teljesítményét. Ezért ajánlott a gyakorlati vizsgafeladatok értékeléséhez a vizsgabizottság munkáját segítendő értékelőlapot biztosítani. Az értékelőlapok lehetnek vizsgatevékenység szakaszokra bontottak, amennyiben a szakképesítés szakmai gyakorlati vizsgafeladata ebben a formában jobban mérhető (például: előkészítő tevékenységek, elkészítő tevékenységek, befejező tevékenységek). Amennyiben a szakmai és vizsgakövetelmény a kész produktum értékelését írja elő (vizsgaremek), akkor az értékelés már csak a végeredmény értékelésére terjedhet ki, a tárgy/készítmény elvárt fizikai és esztétikai jellemzőnek figyelembe vételével. A képző intézménynek, a vizsgázónak és a vizsgáztatónak egyaránt érdeke, hogy alaposan felkészült, sikeres vizsgát tett tanulók és hallgatók kerüljenek a szakképzésből a munka világába. Jogszabályi háttér: •
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény
•
2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről
•
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet
•
A szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet
•
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről
2
•
12/2013. (III. 29.) NFM rendelet a nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről
•
A 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól
•
315/2013. (VIII. 28.) Kormányrendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól
•
A gyakorlati vizsgatevékenységek feladatainak elkészítéséhez elegendő a hatályos Szakmai és vizsgakövetelményben, a modulrendeletben és az annál jóval részletesebb Szakképzési kerettantervben (amennyiben készült ilyen) elmélyedni. A többi szakképzésre vonatkozó jogszabály nem befolyásolja a tételkészítés folyamatát, felsorolásuk azonban – az Önök tájékoztatása érdekében feltétlenül szükséges.
A komplex szakmai vizsga gyakorlati vizsgarésze: Fontos magának a fogalomnak a meghatározása. A „komplex” és a „gyakorlati” kifejezések egyaránt hangsúlyosak. Komplexitás követelménye: a gyakorlati feladatsorok legyenek alkalmasak arra, hogy a vizsgázó globálisan számot adhasson szakmai gyakorlati tudásáról. A feladatok ne egymástól elszigetelt ismereteket kérjenek számon a vizsgázótól, hanem a szakképesítés minden területéről megfelelő, komplex tudást. (A vizsgázó komplex szakmai tudását kell mérni.) Komplex szakmai vizsga: az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanuló és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vevő felnőtt szakmai elméleti és gyakorlati tudásának, képességeinek, készségeinek, ismereteinek mérése, amely az OKJ‐ban meghatározott szakképesítés megszerzéséhez szükséges, a szakképesítéshez tartozó feladatprofil szerinti tevékenységek ellátásához meghatározott ismeretek elsajátítását tanúsító, jogszabályban meghatározott bizonyítvány kiadására irányuló eljárás. A komplex szakmai vizsga a szakmai elméleti és gyakorlati képzés során átadott és megtanult, a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szakmai követelményeknek az – iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési kerettanterv szerinti, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a képzési program szerinti – elsajátítását egységes eljárás keretében méri.
3
A gyakorlati vizsga követelménye: a gyakorlati feladatsorok kidolgozottsága, szakmai, tartalma legyen alkalmas arra, hogy a vizsgázó gyakorlati szakmai tudását mérje. A komplex szakmai vizsga kötelező eleme: a gyakorlati vizsgatevékenység. A gyakorlati vizsga, olyan vizsgatevékenység, amely során a tanuló a szakképesítésre jellemző terméket készít, tevékenységet végez. A gyakorlati vizsgatevékenység 6‐12, előre meghatározott feladatprofilban található feladatot mér. Ezeket a feladatprofilokat a Szakképzési Kerettanterv
gyakorlati
tantárgyaiban
kell
keresni,
és
a
feladatprofilokban
megfogalmazott gyakorlati kompetenciákból szintetizált tudás mérésére alkalmas, a szakképesítés gyakorlása során leggyakrabban előforduló feladatokat érdemes összeállítani. Mindezt olyan formában kell megalkotni, hogy a Szakmai és vizsgakövetelményben
és
a
Szakképzési
Kerettantervben
meghatározott
tevékenységtípusok a gyakorlati vizsgafeladatokban teljes egészében megjelenjenek. Mivel több szakképesítésben ez egy tételen belül semmi esetre sem megoldható, ezért ilyen esetben a gyakorlati tételsor összes tételének együttesen kell a megadott témaköröket lefednie úgy, hogy a tételekben található tartalmak alapján biztosítva legyen az egyensúlyozottság, tehát egy‐egy gyakorlati vizsgatétel nehézségi foka kevéssé térjen el egymástól. A gyakorlati vizsgatevékenység leírása: (315/ 2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 27. § ‐30. §) 27. § (1) A gyakorlati feladatlapokra vonatkozó javaslatot – a vizsga megkezdése előtt – a vizsgaelnök a vizsgabizottsági tagok véleménye alapján hagyja jóvá. (2) A gyakorlati vizsgatevékenység megkezdése előtt a vizsgázót tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgatevékenység rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgatevékenység helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A vizsgafeladatok megkezdése után további útmutatás csak baleset és jelentős károkozás megelőzése céljából adható. (3) A vizsgázó a gyakorlati vizsgafeladatát a vizsgázó által véletlenszerűen kiválasztott feladatközlő lap alapján, az abban meghatározott segédanyagok használata mellett végzi. (4) A gyakorlati vizsgatevékenység a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek – ideértve a munkavédelmi, tűzvédelmi és egészségvédelmi feltételeket – megléte esetén kezdhető meg, és folytatható. A feltételek meglétét a feladat végrehajtását megelőzően a vizsgaelnök vagy a vizsgabizottságnak a lebonyolítási rendben erre kijelölt tagja ellenőrzi, és engedélyezi a gyakorlati vizsgatevékenység megkezdését. (5) A gyakorlati vizsgatevékenység esetén a vizsgaszervező a vizsgatevékenység zavartalan lebonyolítása és a baleseti kockázat minimalizálása érdekében vizsgacsoportonként legalább egy, a gyakorlati képzés folytatásához szükséges végzettséggel rendelkező szakmai felügyelő tanárt biztosít. A szakmai felügyelő tanár a vizsgáztatásban, a feladat értékelésében nem vesz részt, azonban a jelen lévő vizsgabizottsági tag egyetértésével közreműködik az esetlegesen felmerült problémák elhárításában, továbbá felügyeli a vizsgázók balesetmentes munkavégzését.
4
28. § (1) A gyakorlati vizsgafeladat végrehajtásához a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott időtartam áll a vizsgázó rendelkezésére, amelybe a vizsgafeladatok ismertetésének időtartama nem számít bele. A gyakorlati vizsgafeladat egyes részfeladatainak végrehajtási idejét a vizsgafeladat leírása tartalmazhatja. (2) Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időtartamba a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. (Pl. áramkimaradás.) (3) Ha balesetveszély, egészségi ártalom, technológiai vagy más rendkívüli ok azt indokolja, a vizsgabizottság jelen lévő tagja a vizsgaelnökkel történt egyeztetést követően a vizsgafeladatokat megváltoztathatja. A változtatásról szóló döntést az ok megadásával és indoklással rögzíteni kell a vizsgajegyzőkönyvben. (4) Ha a vizsgázó a vizsgafeladatokat befejezte, azt közli a vizsgabizottság egyik tagjával, aki ennek időpontját feljegyzi, az elkészült gyakorlati vizsgamunkákat átveszi. 29. § (1) Ha azt a szakmai és vizsgakövetelmény a vizsgázó gyakorlati felkészültségének átfogóbb felmérése érdekében előírja, a vizsgát megelőzően külön gyakorlati vizsgamunkát, vizsgaremeket, vizsgaművet, záródolgozatot kell készíteni vagy egyéb vizsgaprodukciót kell megvalósítani (a továbbiakban: vizsgamunka). (2) A vizsgamunkát a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szempontok szerint kell érdemjeggyel értékelni. Az értékelőlapon fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a szakképesítés megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt érdemjegyet. Az értékelést a jelen lévő vizsgabizottsági tagok írják alá. (3) Az elkészült vizsgamunkáról annak azonosítására alkalmas dokumentációt (pl. fénykép, videofelvétel, részletes leírás) kell készíteni és azt a vizsgadokumentációhoz kell csatolni. (4) Ha a vizsgamunkát a vizsgázó a vizsgára bocsátás feltételeként készíti el, a képző intézmény tesz írásos javaslatot az értékelésre a szakmai és vizsgakövetelményekben leírtak szerint, amelyet a vizsga előtt öt nappal a vizsgabizottság rendelkezésére bocsát. 30. § (1) Ha a vizsga keretében azért nincs lehetőség a szakképesítésre jellemző gyakorlati vizsgafeladat megoldására, mert olyan kompetenciákat tartalmaz, amelyek mérése, értékelése nem lehetséges a vizsgaidőszakban, akkor a gyakorlati vizsgafeladatot a képzés során, a kompetenciák elsajátítását követően, előrehozott gyakorlati vizsgatevékenységgel kell teljesíteni, amennyiben annak lehetősége, teljesítésének, értékelésének és a vizsga eredményébe történő beszámításának módja a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározásra került. A vizsgázó részére az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység teljesítéséről és eredményéről igazolást kell kiadni, amelyet csatolni kell a vizsga irataihoz. (2) Az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység megszervezését és lebonyolítását a képző intézmény végzi. (3) Az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység a képző intézmény által írásban kijelölt, az oktatásban részt vett oktató és az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által delegált képviselő jelenlétében történik.
5
(4) A képző intézmény az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység időpontját megelőzően legalább harminc nappal jelzi az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység lebonyolításának szándékát, időpontját, helyszínét és a vizsgázók létszámát az állami szakképzési és felnőttképzési szerv felé, és egyidejűleg kéri az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenységen részt vevő képviselője kijelölését. (5) Az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenységet a gyakorlati vizsgatevékenység lebonyolítására vonatkozó szabályok szerint kell megtartani. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által delegált képviselő ellenőrzi az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység
megkezdésének
feltételeit,
engedélyezi
a
vizsgatevékenység
megkezdését, továbbá értékeli a vizsgázó teljesítményét. (6) A vizsgázó értékelését osztályozó íven kell vezetni, továbbá az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység menetét, jogszabályi megfelelőségét és az esetleges rendkívüli eseményeket jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyet a jelenlévő oktató, az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által delegált képviselő és egy vizsgázó aláírásával hitelesít. Az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység dokumentálását a képző intézmény által kijelölt oktató végzi. Az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység dokumentumait a képző intézmény őrzi és a vizsgát tizenöt nappal megelőzően átadja a vizsgaszervezőnek. A komplex szakmai gyakorlati vizsga tétje A komplex szakmai vizsga gyakorlati vizsgatevékenysége nem fed le minden ‐ az oktatási folyamatba beépített és elsajátított ‐ kompetenciát, hanem csak a szakképesítéssel betölthető munkakörök legjellemzőbb tevékenységeit öleli fel, lásd lejjebb: kompetenciatranszfer. A gyakorlati vizsga nem részletesen, kompetenciánként ellenőrzi a vizsgázók tudását, hanem átfogóan ‐ a legfontosabb technológiai folyamatokra, műveletekre és cselekvési kompetenciákra helyezve a hangsúlyt, melynek alapján mérhető, hogy a vizsgázó rendelkezik‐e azzal a gyakorlati tudással, amellyel kiengedhető a munkaerőpiacra A szakmai gyakorlati vizsgafeladatok készítése során követendő alapelvek 1. A munka megjelenítése a gyakorlati vizsga feladataiban A szakképesítésnek megfelelő, életszerű, a szokásos munkakörülmények közötti munkavégzést kell alapul venni, ha ez nem lehetséges, törekedni kell a legéletszerűbb szimulálására. 2. A kompetenciatranszfer elve Egyes konkrétan megfogalmazott kompetenciák meglétéből további kompetenciák megléte következik. A kompetenciatranszfer elve alapján terjeszthető ki a tudás érvényessége olyan konkrét cselekvésekre is, amelyeket a vizsgázó a vizsgán nem mutatott be. A feladatkészítés során az elv érvényesíthető, nem szükséges a kompetenciákat egyenként mérni.
6
3. Az általánosság és konkrétság egyensúlya A feladatok anyagaiban célszerű a tipikus, gyakori, sok munkahelyen előforduló munkafeladatokat, munkatevékenységeket alapul
venni, ugyanakkor konkrétnak,
behatároltnak és mérhetőnek kell lennie. 4. A feladatok terjedelme és időhatárok összhangja A feladatsor annyi és olyan bonyolultságú feladatot tartalmazzon, ami az adott tevékenység(ek) normaideje alatt elvégezhető. A feladatsornak az adott szakma sajátosságait figyelembe véve az alapfeladatok közül a lehető legtöbbféle feladattípust kell tartalmaznia.
A gyakorlati vizsgafeladatok típusai A gyakorlati vizsgatevékenységek az egyes szakmákra jellemző munkaformák, a szakképesítések sajátosságai szerint eltérhetnek 1. írásos vizsgafeladatok (Pl. Számítógépes adatrögzítő) vagy interaktív 2. munkadarabok elkészítése a 2. pontban említett részfeladatok végrehajtása mellett a gyakorlati vizsgán egy előre elkészített vizsgaremek / vizsgamű bemutatása (pl. asztalos, női szabó stb.) 3. előrehozott vizsga speciális esetekben (pl. szezonális munka) A gyakorlati feladatsor részei: ‐
előlap
‐
munkafeladat részletes leírása
‐
értékelő lap
Előlap Az előlap tartalmazza a szakképesítés megnevezését és OKJ azonosító számát, a vizsgafeladat pontos megnevezését, a gyakorlati vizsga időpontját és helyszínét, valamint a képző / vizsgaszervező intézmény nevét, a feladatot jóváhagyó vizsgaelnök aláírását. Munkafeladat Amennyiben a szakképesítés részszakképesítést tartalmaz, a vizsgafeladatokat úgy kell összeállítani, hogy részszakképesítéshez rendelt kompetenciák önmagukban is mérhetőek, értékelhetőek legyenek! A munkafeladat megfogalmazása legyen egyértelmű, a készítő szakértő használja a szakképesítés szakma által elfogadott szókészletét, attól ne térjen el! Amennyiben a gyakorlati vizsgatevékenység a Szakmai és vizsgakövetelményben több vizsgafeladatból áll, úgy azokat egyenként kell megfogalmazni és mindegyik feladatrészhez külön értékelőlapot kell készíteni.
7
Értékelő lap Az értékelőlapnak tartalmaznia kell minden, a gyakorlati vizsgatevékenység közben megfigyelhető/megfigyelendő és értékelhető/értékelendő szempontot és választ kell adnia arra, hogy a vizsgázó milyen szinten (minősítéssel) adott számot a szakmai gyakorlati tudásáról. Az adott gyakorlati feladat ismertetése. ÉRDEMJEGY 5 (jeles)
MINŐSÍTÉSI SZEMPONTOK Hibátlanul hajtotta végre a feladatot, a vonatkozó munka‐, tűz‐, baleset‐, és egészségvédelmi előírások maximális betartásával.
4 (jó)
Kisebb hiányosságokkal hajtotta végre a feladatot, a vonatkozó munka‐, tűz‐, baleset‐, és egészségvédelmi előírások betartásával.
3 (közepes)
Több hibát is vétett a feladat végrehajtása során, melyet kijavított segítség nélkül, de összességében megoldotta a feladatot, a vonatkozó munka‐, tűz‐, baleset‐, és egészségvédelmi előírások betartásával.
2 (elégséges)
Több hibát is vétett a feladat végrehajtása során, melyet nem ismert fel és nem javította ki, a vonatkozó munka‐, tűz‐, baleset‐, és egészségvédelmi előírások betartásával.
1 (elégtelen)
A feladatot nem tudta végrehajtani, és/vagy súlyosan vétett a vonatkozó
munka‐,
tűz‐,
baleset‐,
és
egészségvédelmi
előírásoknak. Kidolgozandó feladatok száma A feladatok száma a szakma jellegétől, a vizsgázók számától függ, de legalább kettő feladatsor szükséges. A vizsgán a jelöltek tételhúzásával dől el, hogy az előkészített változatok
közül
melyik
feladatsort
készítik
el.
Azoknál
a
Szakmai
és
vizsgakövetelményeknél, amelyek több gyakorlati vizsgatevékenységet és azokon belül több vizsgafeladatot is tartalmaznak, a feladatokat legalább kettő eltérő változatban el kell készíteni. Tehát, ha egy gyakorlati vizsgatevékenységen belül A), B), és C) feladat is van, akkor A‐ból, B‐ből és C‐ből is kettőt‐kettőt. Kérjük, tájékozódjon arról is, hogy a szakképesítés birtokában a vizsgázó milyen jogosítványokat szerez a munka világában, és e jogosítványok kompetenciahatáraihoz igazodjon a gyakorlati feladatsor.
8
A vizsgafeladatok készítésének menete Legelőször olvassa végig és értelmezze: –
a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét (SZVK)
–
a szakképesítéshez tartozó szakmai követelménymodulokat,
(a feladatprofilt,
a szakmai kompetenciákon belül a szakmai ismereteket,
a szakmai készségeket,
a személyes,
társas és
módszerkompetenciákat
Csoportosítsa a kompetenciákat (feladat, ismeret, készség), melyek mérhetők a gyakorlatban, melyek írásban és melyek szóban. Amennyiben rendelkezésre áll a szakképesítés
Szakképzési
kerettanterve, akkor
elegendő
abban
megkeresni
a
vizsgatevékenységek témaköreibe beleillő feladatprofilokat, ezeket minden esetben a gyakorlati tantárgyakban találhatják meg a szakértők. A csoportosítás folyamán a készítő szakértő legyen tekintettel a szakmai és vizsgakövetelményekben a gyakorlati vizsgatevékenységeknél megadott vizsgafeladat megnevezésekre és azok ismertetésére. Csak olyan vizsgafeladatok fogadhatók el, amelyek témája és kidolgozottsága megfelel a vizsgafeladat ismertetésénél leírtaknak. Ha az SZVK gyakorlati és írásbeli, valamint szóbeli vizsgatevékenységet ír elő, akkor az írásbeliben és a szóban mérhető kompetenciákat nem kell a gyakorlati feladatsorokban számon kérni. (A gyakorlati feladatsorban elsősorban a gyakorlati kompetenciákat kell számon kérni, természetesen, ahol a 3 kompetencia összefügg, kiegészítik egymást, akkor számon kérhető például.) Állítsa össze a kompetenciák azon halmazát, amelyeket gyakorlatban kell értékelni! Ezek szem előtt tartásával kell megfogalmazni a feladatutasításokat. A feladatutasítások megfogalmazásánál vegye figyelembe, hogy komplex szakmai vizsga teljesítéséhez készülnek a gyakorlati feladatsorok – a feladatok megfogalmazása legyen stilisztikailag megfelelő, nyelvtanilag helyes, tartalmilag érthető és szakmailag kifogástalan, a legtökéletesebb terminusokat tartalmazza –, hiszen a komplexitás, az átfogó tudás mérése a cél, melyet az alábbiakban leírtak is alátámasztanak.
9
Kérjük, a feladatsor megírása előtt alaposan tanulmányozza a szakképesítést meghatározó fenti dokumentumokat, és éljen a konzultáció lehetőségével (pl. a lektorral). Fontos szempont a vizsgafeladat időtartamának figyelembevétele. A feladatsor annyi és olyan bonyolultságú feladatot tartalmazzon, ami az adott tevékenység(ek) normaideje alatt elvégezhető. A feladatsornak az adott szakma sajátosságait figyelembe véve az alapfeladatok közül a lehető legtöbbféle feladattípust kell tartalmaznia. Az egyes vizsgafeladatok megfogalmazása legyen szabatos, világos, egyértelmű, mert a jelölteknek a vizsgán önállóan, az oktató segítsége és/vagy útmutatásai nélkül kell azokat értelmezniük és teljesíteniük. A tételsor része a javítási‐értékelési útmutató. A gyakorlati vizsgafeladatokat a vizsgaszervező által a gyakorlati vizsgafeladatokhoz kidolgozott és a vizsgabizottság által jóváhagyott javítási‐értékelési útmutató „Értékelő lap” alapján kell értékelni, ezért különösen fontos, hogy a javítási‐értékelési útmutató legyen részletes és egyértelmű.
10
SZAKMAI‐PEDAGÓGIAI VÉLEMÉNY A GYAKORLATI VIZSGAFELADATOKHOZ A szakképesítés azonosító száma: A szakképesítés megnevezése: A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat sorozatszáma: 1. A feladatsor tartalmazza az SZVK elvárásait?
Igen
Nem
2. A minősítési szempontok részletessége megfelelő, a vizsgabizottság számára?
Igen
Nem
3. Összhangban van a feladatsor a szakképesítés és a vizsgafeladat megnevezésével és tartalmával?
Igen
Nem
Igen
Nem
4. Elegendő a feladatok darabszáma? 5. Az SZVK‐ban meghatározott vizsgaidőtartamot figyelembe véve a feladat elegendő / megoldható?
Igen
Nem
Igen
Nem
6. Szabatos, világos, egyértelmű a megfogalmazás? 7. A feladatokban megfelelően jelenik meg az adott szakma munka‐ erőpiaci igénye?
Igen
Nem
Szükséges a feladatsorhoz tájékoztatót/segédanyagot mellékelni?
Igen
Nem
8. 9.
Egyéb észrevételek és a nem válaszok indoklása:
Összegezve: a gyakorlati feladatsor nem felel meg / megfelel a szakmai és vizsgakövetelményeknek. Kelt:
…………………………………………
aláírás
11
MINTA (Óvodai dajka) A gyermekek az udvarra mennek játszani. Milyen feladatai vannak a dajkának? A gyermekek az udvarra mennek játszani. Milyen feladatai vannak a dajkának? ÉRDEMJEGY 5 (jeles)
MINŐSÍTÉSI SZEMPONTOK Hibátlanul hajtotta végre a gyermekek időjárásnak megfelelő felöltöztetését, megfelelően készítette elő az udvarra a játékokat, az eszközöket. Segített az óvodapedagógusnak a gyermekek felügyeletében. Maximálisan betartotta a vonatkozó munka‐, tűz‐, baleset‐, és egészségvédelmi előírásokat.
4 (jó)
Kisebb hiányosságokkal hajtotta végre a gyermekek időjárásnak megfelelő felöltöztetését, megfelelően készítette elő az udvarra a játékokat, az eszközöket. Segített az óvodapedagógusnak a gyermekek felügyeletében. Betartotta a vonatkozó munka‐, tűz‐, baleset‐, és egészségvédelmi előírásokat.
3 (közepes)
Több hibát is vétett a feladat végrehajtása során, melyet kijavított segítség nélkül, de összességében megoldotta a feladatot, a vonatkozó munka‐, tűz‐, baleset‐, és egészségvédelmi előírások betartásával.
2 (elégséges)
Több hibát is vétett a feladat végrehajtása során, melyet nem ismert fel és nem javította ki, a vonatkozó munka‐, tűz‐, baleset‐, és egészségvédelmi előírások betartásával.
1 (elégtelen)
A feladatot nem tudta végrehajtani, és/vagy súlyosan vétett a vonatkozó
munka‐,
előírásoknak.
tűz‐,
baleset‐,
és
egészségvédelmi
