útmutató az adóhatósági adómegállapítást választó adózók részére a 05530. számú bejelentés és nyilatkozat kitöltéséhez Az adóhatósági adómegállapításra vonatkozó bejelentését és nyilatkozatát Ön 2006. február 15-éig nyújthatja be! Fontos! Az útmutatót és a nyilatkozat nyomtatvány egy példányát őrizze meg, mert az adóhatósági adómegállapítás kézhezvétele után még szüksége lehet rá! Az adóhatósági adómegállapítás olyan lehetőséget kínál Önnek, mellyel elkerülheti az adóbevallás kitöltését. Az adóhatóság az Ön nyilatkozata és a kifizetők adatszolgáltatása alapján a törvényi előírásoknak megfelelően megállapítja a 2005. évi személyi jövedelemadó kötelezettségét és legkésőbb 2006. május 22-éig postára adja Önnek. Amennyiben az adóhatósági adómegállapítást Ön elfogadja, akkor a személyi jövedelemadó bevallási kötelezettsége 2005. évre teljesített lesz. Ha Ön nem tesz észrevételt az adómegállapításra, akkor az azt jelenti, hogy a megállapításban foglaltakat elfogadja. Ebben az esetben elfogadja azt is, hogy az adómegállapításban helyesen szerepelnek a munkáltatótól, kifizetőtől kapott jövedelmére vonatkozó adatok. Ha az adóhatóság később azt állapítja meg, hogy Önnek volt olyan jövedelme is, amely nem szerepelt az adómegállapítás adatai között, akkor az ebből eredő adóhiány és a jogkövetkezmények (az adóbírság, a késedelmi pótlék) is Önt terhelik. Abban az esetben, ha az adóhiány bizonyíthatóan a munkáltató vagy a kifizető valótlan adóigazolásának a következménye, akkor Önnek csak az adóhiányt kell megfizetnie. Ha az adóhatóság befizetendő adót állapít meg, azt 2006. június 20-áig kell megfizetnie a mellékelt készpénzátutalási megbízáson, vagy a folyószámlájáról átutalnia a 10032000-06056353 számlaszámra. Ha az adómegállapítás alapján Önnek visszatérítés jár, a visszatérítendő adót is az előbbi határidőig utalja (adja postára) az adóhatóság, feltéve, hogy nincs adótartozása. A 100 forintnál kisebb összegű személyi jövedelemadót nem kell megfizetnie, azt az adóhivatal sem téríti vissza. A nyilatkozat megtételére akkor jogosult, ha az adóévben kizárólag munkáltató(k)tól, kifizető(k)től szerzett olyan bevételt, amelyet e nyilatkozat hiányában
köteles lenne bevallani és a továbbiakban ismertetett más egyéb kizáró oka sincs annak, hogy Ön adóhatósági adómegállapítást kérjen. Az adóhatósági adómegállapítás során nincs lehetőség a költségek tételes elszámolására. Így nem kérheti Ön az adóhatósági adómegállapítást például akkor, ha az adóévben bevételnek számító költségtérítést kapott és annak kifizetésekor tételes költségelszámolásról nyilatkozott. Nem zárja ki azonban az adóhatósági adómegállapítást az, ha Ön a kifizetéskor a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költséget (elismert költséget) kérte figyelembe venni az adóelőleg levonásánál, vagy ha a költségelszámolásról egyáltalán nem nyilatkozott. Ha más egyéb kizáró oka nincs, úgy kérhet adóhatósági adómegállapítást akkor is, ha Ön tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő és a nyilatkozatának a kiegészítéseként a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja) rendelkezései szerinti egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tesz a 05530-B lapon. Ha az adóévben pénzben vagy természetben olyan bevételt is kapott, amelyből a kifizető nem tudta levonni az adóelőleget (vagy annak egy részét), akkor azt a kifizető igazolása alapján Önnek kellett az adóhatósághoz befizetnie. Ha az adóévben ilyen vagy bármely más okból Önnek adóelőleg befizetési kötelezettsége volt, akkor ne töltse ki a nyilatkozatot, mert ebben az esetben az adóhatósági adómegállapításra nincs mód. A törvény rendelkezése szerint Ön nem tehet nyilatkozatot, ha • az adóévben egyéni vállalkozó volt; • az adóévben mezőgazdasági őstermelő volt és e tevékenységéből származó bevétele az adómentesség értékhatárát meghaladta, kivéve, ha a nyilatkozat kiegészítéseként a Szja törvény rendelkezései szerint egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tesz; • az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett nyilatkozatában költség levonását kérte, kivéve, ha ez a nyilatkozata csak a Szja törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség (elismert költség) levonására vonatkozott; • az adóévben olyan árfolyamnyereségből származó jövedelmet vagy vállalkozásból kivont jövedelmet
––
• •
•
•
• •
• •
• • •
•
• • •
• • •
szerzett, amellyel kapcsolatban bevallási kötelezettség terheli; az adóévre fizetővendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott; az adóévre az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint költségkülönbözet vagy adóelőleg-különbözet alapján meghatározott adó fizetésére köteles (12 százalékos különadó); az adóévre tartós adományozás külön kedvezményével összefüggő visszafizetési kötelezettsége keletkezett; az adóévre a lakáscélú megtakarításhoz kapcsolódó kedvezmény miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles; az adóévre a biztosítások kedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles; az adóévre az önkéntes kölcsönös egészségpénztári egyéni számláján lekötött összeg adókedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére kötelezett; az adóévben termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó bevételt szerzett; az adóév első napján a törvény külön rendelkezése alapján kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett értékpapírt tart nyilván; kifizetőtől olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben adóelőleg-fizetési kötelezettség terhelte; a felsőoktatási tandíj halasztott kedvezményét kívánja érvényesíteni; a felnőttképzés díjaként befizetett összeg után az adókedvezményt érvényesíteni kívánja, akár halasztott módon is; a számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított összeg után kíván adókedvezményt érvényesíteni; az alkalmi foglalkoztatás kedvezményét kívánja érvényesíteni; nem magyarországi (nem belföldi) illetőségű magánszemély; az adóévben olyan adóköteles bevétele volt, amely alapján a jövedelem külföldön (is) adóztatható, vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről (Magyarországról) származott; a 2005. évre áthúzódó végkielégítés miatt (is) van adókötelezettsége; a 2005. évben kapott végkielégítését az adóévek között megosztja; az adóévben alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén bevételt szerzett.
Az adómegállapítást kérő nyilatkozat az alábbi lapokból áll: 05530: Főlap, mely tartalmazza az azonosításra szolgáló adatokat. 05530–A–B–C lapok az adómegállapításhoz szükséges nyilatkozatok megtételére szolgálnak.
Ezen belül: 05530–A: Ezen a lapon nyilatkozhat arról, hogy vis�szaigényli-e a túlvont nyugdíjjárulékot, hivatásos állományú tagja-e a Magyar Honvédségnek, a rendvédelmi szerveknek vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknak, kívánja-e az érdekképviseleti szervezet(ek) részére fizetett tagdíjnak vagy a szakmai kamarai tagdíjnak a bevételéből való levonását, továbbá kíván-e családi kedvezményt, illetve a súlyosan fogyatékosokat megillető személyi kedvezményt érvényesíteni, valamint arról, hogy az adóévben kapott végkielégítése után 2005. évben kíván adózni. 05530–B: Ezen a lapon tehet egyszerűsített bevallási nyilatkozatot, ha Ön mezőgazdasági kistermelő, továbbá nyilatkozhat a kötelezettségeiről és az átalányadózás választásáról. 05530–C: Ezen a lapon kell feltüntetnie, hogy az ös�szevont adóalapot terhelő adó megállapításánál milyen sorrendben kívánja érvényesíteni az Önt megillető adókedvezményeket . 05530–01–02: Ezeket a lapokat akkor kell kitöltenie, ha családi kedvezmény érvényesítéséről nyilatkozott a 05530-A lap V. pontjának a 9. sorában. 05530–03: Ezen a lapon a lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény érvényesítéséhez szükséges nyilatkozatot teheti meg, illetve közölheti a munkáltatója személyében év közben bekövetkezett esetleges változásokat.
A nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók A nyilatkozat nyomtatványt két példányban, nyomtatott betűkkel tollal vagy írógéppel töltse ki! A nyilatkozatnak csak a fehér rovataiba írjon, hagyja szabadon a nyomtatvány alapszínével megegyező, a hivatal számára fenntartott rovatokat, mert azok a gyors számítógépes feldolgozáshoz szükségesek! Ha a kitöltés közben hibázik, a javítást igazolja aláírásával. Amen�nyiben valamely sor kitöltésében nem érintett, úgy azt hagyja üresen. Ne felejtse el aláírni a nyilatkozatot az erre szolgáló helyeken. Akár a nyomdai úton előállított, akár az Internetről letöltött nyomtatványon nyújtja be a nyilatkozatát, csak azokat a 01-es, 02-es, 03-as lapokat csatolja, amelyeken adatot szerepeltetett. Ha valamelyik lapból többre van szüksége, ügyfélszolgálatainkon szerezheti be a szükséges mennyiséget, vagy letöltheti az APEH honlapjáról is azokat. A főlap (C) blokkjába feltétlenül írja be, hogy melyik lapból hány darabot csatol a nyilatkozatához. Ha a nyilatkozatot Internetről töltötte le, a csatolt A, B, illetve C lapok számát is tüntes se fel. Amennyiben módja van arra, hogy az Interneten elérhe-
––
tő program segítségével töltse ki a nyilatkozatát, akkor célszerű ezt választania, ugyanis a program segíti Önt a nyomtatvány helyes kitöltésében. (www.apeh.hu). Ha elkészült a nyilatkozat kitöltésével, egy példányt ajánlott küldeményként adjon postára a benyújtás időpontjában bejelentett állandó lakóhelye szerint illetékes adóhatóság címére. Ne feledje, ha 2006. február 15-éig nem tesz bejelentést, és nem nyújtja be a nyilatkozatot az adóhatóságnak (és munkáltatói elszámolást sem kért), úgy az adókötelezettségét adóbevallás benyújtásával kell teljesítenie! 2011. december 31‑ig őrizze meg az adóhatósághoz benyújtott példánnyal megegyező adattartalmú nyilatkozat egy példányát, továbbá minden olyan okmányt, igazolást és egyéb bizonylatot, amelyet a kitöltés során felhasznált, illetve amelyeket a nyilatkozat benyújtása után az adóévhez kapcsolódóan még megkap! Ha Ön bármely évben tartós adományozásra tekintettel külön kedvezményt vett igénybe, akkor az iratokat mindaddig őrizze meg, amíg a kedvezmény véglegessé válásához szükséges időtartam el nem telik. Amennyiben ez az időtartam rövidebb, mint az általános szabályok szerinti elévülési idő, akkor az iratokat természetesen az utóbb említett időpontig kell megőriznie. Felhívjuk a figyelmét arra, ha a benyújtott nyilatkozata hibás vagy hiányos, azt az adóhatóság kijavítja vagy – ha az Ön közreműködése nélkül nem javítható – határidő kitűzésével hiánypótlásra fogja felszólítani. Ha a hiánypótlási kötelezettségének a megjelölt határidőben nem tesz eleget, vagy ha az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján megállapítja, hogy nem kérhette volna az adóhatósági adómegállapítást, akkor értesíti Önt. Az értesítés alapján Önnek adóbevallást kell benyújtania. A személyi adatok kitöltése A nyilatkozat nyomtatvány első oldalán találhatók az Ön személyi adatainak feltüntetésére szolgáló előnyomtatott sorok. Abban az esetben, ha Ön családi gazdaság tagja, akkor a családi gazdaság nyilvántartási számát is tüntesse fel. A születési nevét minden esetben írja be függetlenül attól, hogy az a jelenlegi nevével megegyezik-e vagy sem. Levelezési címként azt a címet írja be, ahol jellemzően tartózkodik. Ha a nyilatkozatának a benyújtásakor Ön nem tartózkodik Magyarországon, akkor levelezési címként a magyarországi állandó lakóhelyét (szokásos tartózkodási helyét) írja be. A gyorsabb ügyintézés érdekében kérjük írja be azt a telefonszámot is, amelyen napközben elérhetjük.
„A törvényes képviselő neve, adóazonosító jele és címe” sorokat természetesen csak akkor kell kitölteni, ha az adózó kiskorú, vagy egyéb ok miatt kell őt a törvényes képviselőjének képviselnie. Ha az adóhatóság által megállapított adó kevesebb, mint a kifizetők, munkáltatók által Öntől levont adó, adóelőleg együttes összege, akkor a különbözetet vis�szakérheti. Amennyiben a többletként mutatkozó ös�szeget teljes egészében visszakéri, akkor ezt az igényét a főlap (C) blokkjában az X beírásával jelezze! A visszakért összeget postai úton vagy a folyószámlájára utalással kaphatja meg. Ehhez a főlap (E) blokkjában meg kell adnia a folyószámlájának a számát és a számláját kezelő pénzintézetnek a nevét, címét, vagy pedig azt a címet, ahová az összeg postai átutalását kéri. A két lehetőség közül – választása szerint – csak az egyiket jelölje meg, a másikat értelemszerűen hagyja üresen. A visszajáró összeget csak Önnek utalhatjuk, ezért más személy címét vagy más személy pénzintézetnél vezetett számlájának a számát ne írja be. Ha az Ön számlaszáma csak 2 × 8 jegyű, akkor az utolsó nyolc négyzetet hagyja üresen. A rovatok pontos kitöltése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy Ön a visszajáró összeget határidőn belül megkapja. A nyomtatvány főlapján az (F) blokkban lévő nyilatkozat aláírásával Ön tanúsítja, hogy jogosult az adóhatósági adómegállapításra és a nyilatkozatában közölt adatok megfelelnek a valóságnak. Ha Ön helyett a törvényes képviselője járt el, akkor a nyilatkozatot neki kell aláírnia. Rendelkezés a személyi jövedelemadó 1-1 százalékáról Természetesen Ön akkor is rendelkezhet a fizetendő adójának kétszer egy százalékáról, ha az adóbevallási kötelezettségét az adatszolgáltatáson alapuló adóhatósági adómegállapítás útján kívánja teljesíteni. Az ös�szevont adóalap utáni, a kedvezmények levonása után fennmaradó befizetett adójának egy százalékát Ön valamely társadalmi szervezet, alapítvány vagy a törvényben megjelölt nemzeti közintézmény javára ajánlhatja fel. Az adójának a további egy százalékáról az Ön által támogatni kívánt egyház vagy a költségvetési törvényben meghatározott célra kiemelt előirányzat javára rendelkezhet. A rendelkezéshez két erre szolgáló nyomtatványt talál az adómegállapítást kérő nyilatkozatot tartalmazó csomagban, illetve azok letölthetők az APEH honlapjáról [www.apeh.hu] is.
––
Ha Ön mindkét kedvezményezetti körbe tartozó részére kíván támogatást juttatni, akkor két rendelkező nyilatkozatot helyezzen el egy normál méretű, Ön által beszerzett borítékba. Amennyiben Ön csak az egyházak valamelyikét, illetőleg a költségvetési törvényben megjelölt kiemelt előirányzatot, vagy csak valamelyik alapítványt, társadalmi szervezetet kívánja támogatni, akkor csak egy rendelkező nyilatkozatot küldjön be az adóhatósághoz. Egy rendelkező nyilatkozaton csak egy kedvezményezett jelölhető meg. Az azonos kedvezményezetti körbe tartozó szervezetek közül csak egy javára rendelkezhet. A rendelkező nyilatkozat csak akkor érvényes, ha a borítékon a nevét, lakcímét és az adóazonosító jelét feltünteti, a rendelkező nyilatkozaton pedig a kedvezményezett azonosítója (adószáma, technikai száma) szerepel. Az adószám mellett feltüntetheti a kedvezményezett szervezet elnevezését is, ez azonban nem kötelező. Az egyházak és a kiemelt előirányzat esetén az adószám helyett a technikai számot kell feltüntetni. A technikai számok jegyzékét az APEH internetes honlapján találja meg, a felajánlásokra jogosult társadalmi szervezetek, alapítványok adószámáról pedig a sajtóban megjelent hirdetésekből, szórólapokból vagy a Nonprofit Információs és Oktatási Központ honlapjáról (www.niok. hu), illetve a www.nonprofit.hu honlapról szerezhet információt. Amennyiben a rendelkező nyilatkozatát nem az előzőek szerint készíti el, akkor az érvénytelen, és az adóhatóság nem utalja át a kedvezményezett részére az Ön által rendelt összeget. Nem érvényes az Ön rendelkezése akkor sem, ha az azt tartalmazó borítékot nem a nyilatkozattal együtt küldi meg az adóhatóságnak. Amennyiben az adómegállapítást kérő nyilatkozatához rendelkező nyilatkozato(ka)t csatol, azt a 05530-as lapon jelölje. A főlap (C) mezőjében az erre kijelölt helyre 1‑est vagy 2‑est írjon attól függően, hogy egy vagy két nyilatkozatot tett a borítékba. Ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy Ön nem választhatta volna az adóhatósági adómegállapítást, akkor a nyilatkozathoz csatolt – egyébként érvényesnek tekinthető – rendelkező nyilatkozato(ka)t az adóbevallásával együtt érkezettként kezeli, feltéve, hogy Ön az adóhatósági értesítést követően teljesíti a személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségét (benyújtja a 0553. számú bevallást). Ebben az esetben tehát nem kell újabb rendelkező nyilatkozatot csatolnia a bevallásához.
A 05530–A lap kitöltése I. Nyilatkozat a túlvont nyugdíjjárulék visszaigényléséhez A nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelem, legfeljebb azonban a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összeg naptári évre számított összege után kell megfizetni (a továbbiakban: járulékfizetési felső határ). A járulékfizetési felső határ 2005. január 1-jétől naptári naponként 16 440, azaz évi 6 000 600 forint. Ha a munkáltatók, kifizetők a törvényben előírtnál több nyugdíjjárulékot vontak le Öntől a 2005. évre, akkor lehetősége volt arra, hogy a túlvont járulék összegét a foglalkoztatójától visszaigényelje. Amennyiben az adóhatósági adómegállapítást kérő nyilatkozatának a benyújtásáig nem kérte vissza a foglalkoztatójától a túlvont nyugdíjjárulék összegét, akkor azt a foglalkoztatójától már nem igényelheti. Ebben az esetben az adóévre túlvont nyugdíjjárulék ös�szegét – a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak a kivételével – az adóhatóság az adómegállapítás során hivatalból állapítja meg és fizeti vissza. Ha Ön még nem igényelte vissza a foglalkoztatójától a túlvont járulékot, akkor az 1. sorban az X beírásával nyilatkozzon erről. II. Nyilatkozat a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai részére Ezt a nyilatkozatot csak akkor töltse ki, ha Ön 2005-ben a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja volt, és a járulékfizetési felső határt meghaladóan Öntől levont nyugdíjjárulékot a foglalkoztatójától még nem igényelte vissza. A hatályos törvényi rendelkezések alapján az Ön esetében nem állapíthatja meg a túlvont járulék összegét az adóhatóság. A rendelkezésére álló igazolások alapján Ön a – 2006. május 22-éig benyújtott – 0556. számú bevallásában igényelheti vis�sza a túlvont járulék összegét. Ha az említett bevallás benyújtásával Ön visszaigényli a túlvont járulékát, akkor az adómegállapítást kérő nyilatkozatához csatolja a szolgálati jogviszonyát igazoló okirat másolatát. A 2. sorban az X beírásával jelezze, ha Ön az említett okiratot csatolta.
––
III. Nyilatkozat a nem önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelem megállapítása során levonható összegekről A 2005. évi adófizetési kötelezettségének a megállapításánál a bérjövedelméből levonható az az összeg, amelyet Ön a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére tagdíj címén az adóévben befizetett. Ha Ön a munkáltatójának a közreműködése nélkül fizette be ezt a tagdíjat, akkor a 3. sorba írja be azt az ös�szeget, amelyet 2005. évben tagdíjként befizetett. Amennyiben a tagdíjat a munkáltatója az Ön munkabéréből levonta, akkor a 3. sort nem kell kitöltenie, ugyanis a munkáltatója a levont tagdíj összegét az adatszolgáltatásában közölte. Ha Ön tagja, valamilyen szakmai kamarának, de az adóévben nem folytatott önálló tevékenységet, akkor a nem önálló tevékenységből származó jövedelméből levonható a 2005. évben befizetett kamarai tagdíj összege. Ezt az adóhatóság csak akkor tudja az adómegállapítás során figyelembe venni, ha a 4. sorban feltünteti az Ön által 2005. évben befizetett kamarai tagdíj összegét. IV. Nyilatkozat a súlyosan fogyatékosokat megillető kedvezmény (személyi kedvezmény) érvényesítéséről A súlyosan fogyatékos magánszemélyeket megillető személyi kedvezményt Ön akkor érvényesítheti, ha a vonatkozó jogszabályokban meghatározott betegségek valamelyikében szenved és rendelkezik az állapotát igazoló orvosi igazolással, vagy rokkantsági járadékban részesül. Az egészségkárosodás minősítése a 15/1990. (IV. 23.) SZEM rendelet és a 164/1995. (XII. 27.) Kormányrendeletek alapján történik, a rokkantsági járadékról pedig a 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet rendelkezik. Ha Ön ilyen kedvezményre jogosult, akkor a birtokában lévő orvosi igazolás alapján írja be az 5. és a 6. sorba az ideiglenesen fennálló fogyatékos állapotának a kezdetét és – ha az orvosi igazolásán feltüntették – a végét is, illetve a 7. sorban az X beírásával nyilatkozzon arról, ha a fogyatékos állapota végleges. Ha Ön rokkantsági járadékot kap, akkor a 8. sorba írja be azoknak a hónapoknak a számát, amelyekben (2005. évben) rokkantsági járadékban részesült. Az orvosi igazolást, illetve a rokkantsági járadék megállapításáról szóló határozatot nem kell csatolnia a nyilatkozatához, de mindenképpen meg kell őriznie azokat.
Ön attól függetlenül érvényesítheti, hogy év közben az adóelőleg megállapításánál Önnél vették-e azt figyelembe, vagy az arra szintén jogosult házastársánál (élettársánál). Kivétel ez alól az az eset, ha Ön a családi kedvezményt a saját jogán családi pótlékra jogosult vagy rokkantsági járadékban részesülő eltartottja után kívánja igénybe venni. Ekkor ugyanis csak akkor érvényesítheti év végén a kedvezményt, ha azt év közben (az adóelőleg megállapításánál) más, az eltartottal közös háztartásban élő személynél pl. a házastársánál nem vették figyelembe. Előfordulhat, hogy Önnek nem lesz annyi a megállapított adója, hogy a családi kedvezmény összegét teljes egészében érvényesíteni tudja. Ebben az esetben lehetősége van arra, hogy a kedvezményt a házastársával (élettársával) megossza. Amennyiben Ön bármilyen okból élni kíván a családi kedvezmény megosztásának a lehetőségével, akkor erről a 10. sorban az X beírásával nyilatkozzon. Mielőtt kitölti a 9. és a 10. sorban lévő nyilatkozatokat olvassa el a 0553–C lap 33. sorához írt – a családi kedvezmény érvényesítésének és megosztásának felté teleit ismertető – tájékoztatónkat is. Ha a 9. sorban nyilatkozott a családi kedvezmény érvényesítéséről, akkor feltétlenül töltse ki a 05530–01-es és a 05530–02-es lapokat is. VI. Nyilatkozat a végkielégítés utáni adózásról Ha Ön 2005. évben olyan törvényben meghatározott vagy állami végkielégítést kapott, amely az adóévek között megosztható, akkor a 11. sorban kell nyilatkoznia arról, hogy a végkielégítés teljes összege után 2005. évben kíván adózni. Az Önnek 2005. évben kifizetett törvényben meghatározott vagy állami végkielégítés adóévek közötti megosztására egyébként akkor lenne lehetősége, ha a munkaviszonyának a megszűnésétől számítva az adóév végéig kevesebb teljes hónap volt hátra, mint ahány hónapra Ön végkielégítést kapott. Ha Ön 2005. évben ilyen megosztható végkielégítést kapott és nem tölti ki ezt a nyilatkozatot, akkor az azt jelenti, hogy a végkielégítés megosztását választotta. Ebben az esetben viszont nem áll módunkban megállapítani az adóját, így Önnek adóbevallást kell benyújtania.
A 05530-B lap kitöltése
V. Nyilatkozat a családi kedvezmény érvényesítéséről
VII. A mezőgazdasági kistermelő bevételi nyilatkozata és a 0507-es bevallást pótló nyilatkozata a kötelezettségeiről
Amennyiben családi kedvezményre jogosult és ezt a kedvezményt Ön kívánja érvényesíteni, akkor erről a 9. sorban az X beírásával nyilatkozzon. A kedvezményt
Ha Ön őstermelőként a tételes költségelszámolást választotta és az adóévben elszámolt jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett őstermelés-
––
ből származó éves bevétele nem több 4 millió forintnál, és a (támogatások összegével együtt számított) bevételének 20 százalékát kitevő, a tevékenységével ös�szefüggésben felmerült kiadásokat számlával (bizonylattal) tudja igazolni, akkor a jövedelem megállapítása helyett egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tehet. A számlákat (bizonylatokat) nem kell a nyilatkozathoz csatolnia, de meg kell őriznie azokat. A nyilatkozat 12. sorába a bevételét, a 13–15. sorokba pedig az Ön részére kiutalt támogatások elszámolásával kapcsolatos adatokat írja be. Ha az adóévben elszámolt jogszabály alapján kapott támogatások összegével csökkentett őstermelésből származó éves bevétele a 600 ezer forintot nem haladta meg, akkor ez a bevétele adómentes és ezeket a sorokat sem kell kitöltenie. Ha a 0507-es bevallásban felsorolt adónemek egyikében sincs kötelezettsége, akkor a 0507-es bevallást nem kell beküldenie, de erről a 16. sorban az X beírásával nyilatkoznia kell. Ez a nyilatkozata is a bevallással egyenértékű. Amennyiben a 0507-es bevallást nem küldi be a lakóhelye szerint illetékes adóhatósághoz, és a 16. sorban az X beírását is elmulasztja, akkor a bevallásadási kötelezettségének nem tesz eleget, és mulasztási bírsággal sújtható. VIII. A mezőgazdasági kistermelő nyilatkozata a 2005. évi egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségéről Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eüh) 11. § (8) bekezdésének előírása szerint az egyszerűsített bevallási nyilatkozatot adó mezőgazdasági kistermelő az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségéről az adóhatósági adómegállapítást kérő nyilatkozatában ad számot. Az Eüh törvény előírása szerint a fizetendő százalékos egészségügyi hozzájárulás a bevallási nyilatkozat szerinti bevétel (12. sor) 5 százalékának a 15 százaléka amely összeget a 17. sorban kell feltüntetni. IX. A mezőgazdasági kistermelő nyilatkozata az átalányadózás választásáról Abban az esetben, ha Ön mezőgazdasági kistermelőként 2006. évre az átalányadózást választja, akkor a 18. sorban az X beírásával nyilatkozzon erről. Tájékoztatásul: Az átalányadózás szerint csak a mezőgazdasági kistermelő adózhat (ide értve a családi gazdálkodót, a családi gazdaság tagját is, ha a személyi jövedelemadó törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősül). Mezőgazdasági kistermelőnek az az őstermelő tekinthető, akinek az adóévben elszámolt jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett őstermelői tevékenységből származó éves bevétele nem több 7 millió forintnál.
A 05530–C lap kitöltése Ezt a lapot feltétlenül töltse ki, ha valamely, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott adókedvezmény érvényesítését kéri az adóhatósági adómegállapítás során. Nem biztos, hogy a nyilatkozatának a benyújtásakor már rendelkezik az adókedvezmények érvényesítéséhez szükséges valamennyi igazolással. Ezért az érvényesíteni kívánt kedvezmény összegét nem, csak az érvényesítésnek a sorrendjét kell arab számokkal beírnia. A kedvezmények az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adóját csökkentik, de a megállapított adó összegét meghaladó mértékben nem vehetők figyelembe. Ugyanakkor az adókedvezmények érvényesítését a személyi jövedelemadó törvény 2005. január 1-jétől több esetben jövedelemkorláthoz köti, illetve meghatározza az érvényesíthető legmagasabb ös�szeget. Az érvényesítés sorrendjének megjelölésénél gondoljon arra is, hogy néhány kedvezmény (pl. a biztosítási kedvezmény, a tartós adományozás utáni kedvezmény) esetében előfordulhat, hogy a későbbiekben – a jogosultság elvesztése miatt – az igénybevett kedvezményt vissza kell majd fizetnie. Fontos szempont lehet az érvényesítés sorrendjének megjelölésénél az is, hogy a családi kedvezményt a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a házastársával, élettársával megoszthatja. Ezért mindenképpen érdemes átgondolnia azt, hogy milyen sorrendet jelöl meg a kedvezmények érvényesítésénél. Mielőtt ezt a táblát kitölti, kérjük feltétlenül olvassa el az egyes sorokhoz irt, a kedvezmények érvényesítésének feltételeit ismertető tájékoztatónkat. Súlyos fogyatékosság miatt levonható összeg 19. sor: A súlyosan fogyatékos magánszemélyt havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg illeti meg személyi kedvezmény címén. 2005-ben ez havi 2850 forint kedvezményt jelent. A kedvezmény arra a hónapra jár, amikor a jogosultság az adott hónapban legalább egy napig fennállt. Ez a kedvezmény az Ön személyéhez kapcsolódik, így akkor is jogosult a kedvezményre, ha rokkantsági járadékot kap és erre tekintettel az Önnel közös háztartásban élő személy pl. a házastársa családi kedvezményt érvényesít. Ha a fogyatékos állapotára tekintettel kíván kedvezményt érvényesíteni, akkor feltétlenül töltse ki a 05530–A lapon a IV. ponthoz tartozó nyilatkozatokat is az 5–8. sorokhoz írt magyarázat szerint.
––
Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg 30%-a 20. sor: Ha önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a tagja, akkor az Ön által befizetett összegnek, valamint az egyéni számláján jóváírt (egyébként adóköteles) ös�szegnek a 30 százalékát, összesen legfeljebb 100 ezer forintot kedvezményként érvényesítheti. Amennyiben 2020. január 1-je előtt betölti a jogszabályok alapján Önre vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor az említett mértékű kedvezményt magasabb ös�szegben, legfeljebb 130 ezer forintig veheti igénybe. Ha Ön erre a magasabb összegű kedvezményre jogosult, akkor erről az „a” oszlopban az X beírásával nyilatkozzon. A kedvezményként érvényesíthető összeg akkor sem lehet több a 100 ezer illetve a 130 ezer forintnál, ha Ön egyidejűleg több nyugdíjpénztárnak is a tagja. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és önsegélyező pénztárba befizetett összeg 30 %-a 21. sor: Ha önkéntes kölcsönös egészségpénztárnak, illetve önsegélyező pénztárnak (vagy mindkettőnek) a tagja, akkor az Ön által befizetett összegnek, valamint az egyéni számláján jóváírt (egyébként adóköteles) ös�szegnek a 30 százalékát, összesen legfeljebb 100 ezer forintot kedvezményként érvényesítheti. Amennyiben 2020. január 1-je előtt betölti a jogszabályok alapján Önre vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor az említett mértékű kedvezményt magasabb ös�szegben, legfeljebb 130 ezer forintig veheti igénybe. Ha Ön erre a magasabb összegű kedvezményre jogosult, akkor erről az „a” oszlopban az X beírásával nyilatkozzon. A kedvezményként érvényesíthető összeg akkor sem lehet több a 100 ezer illetve a 130 ezer forintnál, ha Ön egyidejűleg több egészségpénztárnak, önsegélyező pénztárnak a tagja. Ha Ön nyugdíjpénztárnak és egészség- vagy önsegélyező pénztárnak is a tagja, akkor a kétféle jogcímen együttesen legfeljebb 120 ezer forint kedvezményre jogosult. Az együttesen legfeljebb érvényesíthető kedvezmény összege 150 ezer forint akkor, ha 2020. január 1-je előtt betölti a jogszabályok alapján Önre vonatkozó nyugdíjkorhatárt. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárban lekötött összeg kedvezménye (10%) 22. sor: Önnek lehetősége van arra, hogy az önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál fennálló számlakövetelésének egy részét legalább 24 hónapra lekösse. Ha
Ön ilyen lekötésről rendelkezett, akkor az adóév utolsó napján (2005. december 31-én) lekötött és a pénztár által igazolt számlakövetelésének a 10 százalékát kedvezményként érvényesítheti. Amennyiben viszont a lekötést 24 hónapon belül akár csak részben is megszünteti, úgy a lekötött összeg után igénybevett kedvezményt húsz százalékkal növelt ös�szegben köteles visszafizetni. Az egészségpénztári tagsághoz kapcsolódó 21., 22., 23. sorok szerint érvényesített kedvezmények összege együttesen legfeljebb 100 ezer, illetve 130 ezer forint lehet az adóévben. A kedvezmények érvényesítését korlátozó további rendelkezés alapján a nyugdíjpénztári és az egészségvagy önsegélyező pénztári tagsághoz kapcsolódó 20., 21., 22., 23., sorok szerint levont kedvezmények együttes összege az adóévben nem lehet több 120 ezer, illetve 150 ezer forintnál. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár prevenciós kedvezménye (10%) 23. sor: Amennyiben 2005. évben (külön kormányrendeletben meghatározott) prevenciós szolgáltatást vett igénybe és az Ön megbízása alapján az egészségpénztár az egyéni számlájáról egyenlítette ki ennek a szolgáltatásnak az ellenértékét, akkor a kifizetett összeg után kedvezményre jogosult. A kedvezmény a pénztár által ilyen címen kifizetett (és igazolt) összeg 10 százaléka. Az egészségpénztári tagsághoz kapcsolódó 21., 22., 23. sorok szerint érvényesített kedvezmények összege együttesen legfeljebb 100 ezer, illetve 130 ezer forint lehet az adóévben. A kedvezmények érvényesítését korlátozó további rendelkezés alapján a nyugdíjpénztári és az egészségvagy önsegélyező pénztári tagsághoz kapcsolódó 20., 21., 22., 23., sorok szerint levont kedvezmények együttes összege az adóévben nem lehet több 120 ezer, illetve 150 ezer forintnál. Megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék 25%-a 24. sor: Ha Ön saját maga vagy más magánszemély javára társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodást, akkor a nyugellátásra jogosító szolgálati idő vagy nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából befizetett járulék összegének 25 százalékát érvényesítheti kedvezményként a társadalombiztosítási szerv igazolása alapján.
––
Megállapodás alapján fizetett magánnyugdíj-pénztári tagdíj 25%-a 25. sor: Ha Ön magánnyugdíj-pénztárral tagdíjfizetésre kötött megállapodást, akkor a saját maga és/vagy más magánszemély javára befizetett tagdíj összegének 25 százalékát kedvezményként érvényesítheti a nyugdíjpénztár igazolása alapján. Magánnyugdíj-pénztári tagdíjat kiegészítő befizetés 30%-a 26. sor: Amennyiben Ön magánnyugdíj-pénztár tagja és a kötelezően fizetendő tagdíját kiegészíti, akkor az adóévben befizetett tagdíj-kiegészítés összegének 30 százalékát a nyugdíjpénztár igazolása alapján kedvezményként érvényesítheti. A kedvezmény nem jár arra a tagdíj-kiegészítésre, amelyet az Ön munkáltatója egyoldalú kötelezettségvállalás alapján fizetett be. Szellemi tevékenység adókedvezménye 27. sor: A szellemi tevékenység kedvezményét az olyan önálló tevékenységből származó jövedelmek után lehet igénybe venni, amelyeket a kifizető szellemi tevékenységből származónak minősít. Ilyen tevékenység jellemzően az, amelynek eredményeként a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény szerint szabadalmi oltalom tárgya, valamint szerzői jogi védelem alá tartozó alkotás jön létre, vagy egyébként a szerzői jogról szóló törvény védelemben részesíti. Az ilyen címen érvényesíthető kedvezmény a kifizető által igazolt szellemi tevékenységből származó jövedelem 25 százaléka, legfeljebb 50 ezer forint. Az ezen a jogcímen érvényesíthető kedvezmény beletartozik abba a körbe, amelyek együttes összege nem haladhatja meg a 100 ezer forintot. Ezek a kedvezmények a következők: szellemi tevékenységek kedvezménye (27. sor), felsőoktatási tandíj kedvezménye (29. sor), biztosítások kedvezménye (30. sor), közcélú adományok kedvezménye (31. és 32. sor). Az érvényesítést korlátozó további rendelkezés, hogy a kedvezmény csak a 6 millió forintot meg nem haladó bevallás köteles jövedelem esetén érvényesíthető az említett mértékben.
és járulékos költségek összegének bizonyos hányadát adókedvezményként érvényesítheti. A kedvezmény az adóévben törlesztett összeg 30, illetve 40 százaléka, legfeljebb 120 ezer forint lehet. Az adóból levonható kedvezmény mértékét befolyásolja többek között az Ön által lakáscélra felvett hitel(ek) összegének a nagysága, továbbá az is, hogy a hitelt milyen célból (használt lakás vásárlására, bővítésére vagy új lakás vásárlására, építésére stb.) vette fel. Ezen túlmenően az említett mértékű kedvezmény csak a 3 millió 400 ezer, illetőleg a törvényben meghatározott feltételek mellett a Gyes-re jogosult adós (adóstárs) esetében a 4 millió 400 ezer forintot meg nem haladó bevallás köteles jövedelemnél érvényesíthető teljes egészében. A kedvezményt csak egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan egy hitelszerződés alapján lehet igénybe venni. A törvényben meghatározott esetek kivételével a kedvezményt az első törlesztő részlet megfizetésének évében és az azt követő négy adóévben lehet érvényesíteni. Kivételes szabály vonatkozik arra az esetre, ha a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha az említett kormányrendelet szerint az igénylő gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult a hitel felvevője. Ilyen esetben a kedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthető, amikor az igénylőnek a törlesztés időszakában családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke van. Kivételes szabályban határozta meg a törvény a 2003. december 31-ét megelőzően felvett lakáscélú hitelek esetében is a kedvezményre való jogosultság időtartamát. Így az a magánszemély, aki 2000. évben vagy azt megelőzően kezdte meg a lakáscélú hitel törlesztését, a 05530–03-as lap 3. sorában lévő nyilatkozat kitöltése esetén 2005. évben még jogosult a kedvezményre! A kedvezményt a hitelszerződésben feltüntetett adós illetve adóstársak közül csak egy személy érvényesítheti, a kedvezmény összegének megosztására nincs lehetőség.
Lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezménye
Ezen a címen adókedvezményt a lakás-takarékpénztártól felvett hitelre csak akkor lehet érvényesíteni, ha a folyósított hitel áthidaló kölcsönnek minősül.
28. sor: Ha Ön lakáscélú felhasználásra 1993. december 31-e után hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján hitelt vett fel, akkor a hitelintézet igazolása alapján az adóévben megfizetett tőke, kamat
Ha Ön lakáscélú kedvezményt kíván érvényesíteni, akkor feltétlenül töltse ki a 05530–03-as lap I. pontjában a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményéhez kapcsolódó nyilatkozatot is!
––
Felsőoktatási tandíjhoz kapcsolódó adókedvezmény 29. sor: A felsőoktatásról szóló törvény mellékletében felsorolt felsőoktatási intézményben hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben részt vevő hallgató adóévben befizetett tandíja (költségtérítése) után a befizetett összeg 30 százaléka, hallgatónként legfeljebb havi 6 ezer, évente 60 ezer forint kedvezmény érvényesíthető. Ez a kedvezmény akkor jár Önnek, ha a felsőoktatási intézmény által kiadott igazoláson Önt, mint hallgatót, vagy a hallgató kérése szerint Önt mint szülőt, nevelőszülőt, mostohaszülőt, nagyszülőt, testvért vagy házastársat befizetőként tüntették fel. A „nulladik” évfolyamra tekintettel fizetett tandíj vagy költségtérítés nem jogosít kedvezményre! Ha Ön a tandíj utáni kedvezményt igénybe kívánja venni, akkor az „a” oszlopba feltétlenül írja be, hogy a felsőoktatási intézmény(ek) igazolása alapján hány felsőoktatásban részt vevő hallgató után jogosult a tandíjkedvezményre. Az ezen a jogcímen érvényesíthető kedvezmény beletartozik abba a körbe, amelyek együttes összege nem haladhatja meg a 100 ezer forintot. Ezek a kedvezmények a következők: szellemi tevékenységek kedvezménye (27. sor), felsőoktatási tandíj kedvezménye (29. sor), biztosítások kedvezménye (30. sor), közcélú adományok kedvezménye (31. és 32. sor). Az érvényesítést korlátozó további rendelkezés, hogy a kedvezmény csak a 6 millió forintot meg nem haladó bevallás köteles jövedelem esetén érvényesíthető az említett mértékben. Az élet- és nyugdíjbiztosítás díjaként befizetett összeg 20(30)%-a 30. sor: Ha Ön belföldi biztosítóintézettel tíz éves vagy annál hosszabb időtartamú életbiztosítást vagy nyugdíjbiztosítást kötött, akkor a 2005. évben befizetett biztosítási díj után kedvezményt érvényesíthet. A kedvezmény mértéke a biztosítóintézet által igazolt befizetés 20 százaléka, legfeljebb 100 ezer forint. Ha Ön 2005-ben a megelőző évben (2004-ben) befizetett díjnál magasabb díjat fizetett be, akkor az előző évi befizetését meghaladó összeg után további 10 százalék kedvezmény illeti meg. A adókedvezményre akkor is jogosult, ha az Ön javára az említett feltételek szerint kötött élet- vagy nyugdíjbiztosítás díját a munkáltatója fizette be. Az ezen a jogcímen érvényesíthető kedvezmény beletartozik abba a körbe, amelyek együttes összege nem haladhatja meg a 100 ezer forintot. Ezek a kedvezmé-
nyek a következők: szellemi tevékenységek kedvezménye (27. sor), felsőoktatási tandíj kedvezménye (29. sor), biztosítások kedvezménye (30. sor), közcélú adományok kedvezménye (31. és 32. sor). Az érvényesítést korlátozó további rendelkezés, hogy a kedvezmény csak a 6 millió forintot meg nem haladó bevallás köteles jövedelem esetén érvényesíthető az említett mértékben. A közcélú adományként befizetett összeg kedvezménye (31. és 32. sorok) A közcélú adomány utáni kedvezményre Ön akkor jogosult, ha az adóévben – közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezet közhasznú tevékenységének a céljára, – közérdekű kötelezettségvállalás céljára, – külön törvény szerinti feltételeknek megfelelő egyház meghatározott tevékenységének a céljára, – önkéntes biztosító pénztár javára (nem a pénztár tagjaként), – költségvetési szerv javára alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés támogatására pénzbeli adományt fizetett be. A kedvezményt az adomány befizetéséről szóló, a támogatott szervezet által kiállított igazolás alapján veheti igénybe. A közhasznú adomány címén az előzőekben felsorolt célokra befizetett összeg 30 százaléka, legfeljebb 50 ezer forint, kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása esetén legfeljebb 100 ezer forint kedvezmény érvényesíthető. A közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott módon és feltételekkel nyújtott tartós adományozás további külön adókedvezményre jogosítja Önt a támogatás második évétől kezdve. Tartós adományozás esetén a befizetett összeg 30 százalékán túl – az említett korlátokig – további 5 százalék kedvezmény érvényesíthető az adományozás második évétől. A közhasznú szervezetekről szóló törvény alapján tartós adományozásnak minősül a közhasznú szervezet és a magánszemély támogatója által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha megfelel a következő feltételeknek. A szerződésben a támogatónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a támogatást ellenszolgáltatás nélkül a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente minimum, egyszeri alkalommal adja. A támogatás összegének azonos vagy növekvő mértékűnek kell lennie. Amennyiben a támogatott közhasznú szervezetet – az említett időszakon belül – törlik a közhasznú nyilván-
––
tartásból vagy jogutód nélkül megszűnik, úgy a korábbi években érvényesített külön kedvezményt vis�sza kell fizetni. Ha a magánszemély a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő kötelezettségét bármely más ok miatt nem teljesítette, akkor a korábbi években általa érvényesített külön kedvezmény összegének a kétszeresét kell visszafizetnie. Az előzőekben leírtak miatt célszerű előbb a 30 százalékos mértékű kedvezményt érvényesíteni, mivel az után nincs ilyen visszafizetési kötelezettség. Amennyiben Ön a tartós adományozásra kötött szerződése alapján is kíván kedvezményt igénybe venni, azt a 31. és/vagy a 32. sor „a” oszlopában az X beírásával jelölje. Az ezen a jogcímen érvényesíthető kedvezmény beletartozik abba a körbe, amelyek együttes összege nem haladhatja meg a 100 ezer forintot. Ezek a kedvezmények a következők: szellemi tevékenységek kedvezménye (27. sor), felsőoktatási tandíj kedvezménye (29. sor), biztosítások kedvezménye (30. sor), közcélú adományok kedvezménye (31. és 32. sor). Az érvényesítést korlátozó további rendelkezés, hogy a kedvezmény csak a 6 millió forintot meg nem haladó bevallás köteles jövedelem esetén érvényesíthető az említett mértékben. Családi kedvezmény 33. sor: Ha családi kedvezményre jogosult és azt Ön kívánja érvényesíteni, akkor ne felejtse el kitölteni a 05530–A lap V. pontjában a nyilatkozatot, valamint a 05530–01-es és a 02-es lapokat. A családi kedvezményt az arra jogosult személy a kedvezményezett eltartottak után érvényesítheti. Kedvezményezett eltartott • az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény alapján családi pótlékot folyósítanak; • aki rokkantsági járadékban részesül; • a magzat, ikermagzat fogantatásának 91. napjától a megszületéséig; • a saját jogán családi pótlékban részesülő személy. Ha a kedvezményezett eltartott olyan személy, akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak, akkor a kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult, aki a családok támogatásáról szóló törvény alapján a családi pótlékra jogosult. Nem jogosult azonban a családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély, aki a családi pótlékot, mint vagyonkezelői joggal felruházott gyám, vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, javítóintézetben nevelt, vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt állóra tekintettel kapja, illetőleg az, aki
a családi pótlékot szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett személyre tekintettel kapja. Magzat esetében a kedvezményre a várandós nő vagy a vele közös háztartásban élő házastársa jogosult. A saját jogon családi pótlékban részesülő, illetőleg rokkantsági járadékban részesülő kedvezményezett eltartott esetében a kedvezményre az eltartottal közös háztartásban élő magánszemélyek közül – döntésük szerint – csak egy személy jogosult. A családi kedvezmény az eltartottak számától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként • egy eltartott esetén havi 3 ezer forint • kettő eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként havi 4 ezer forint • három vagy több eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként havi 10 ezer forint. Az eltartottak számába azokat a személyeket is be kell számítani, akiket a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének a megállapítása során figyelembe vesznek, de rájuk tekintettel családi pótlékot már nem folyósítanak. Így például, ha egy kedvezményezett eltartott gyermek mellett van olyan felsőoktatásban tanuló eltartott gyermek is a családban, akit a családi pótlék összegének a megállapításánál figyelembe vettek, akkor az egy kedvezményezett eltartott gyermek után havonta nem 3 ezer, hanem 4 ezer forint a családi kedvezmény összege. A családi kedvezmény szempontjából az a hónap számít jogosultsági hónapnak amely hónapra családi pótlékot vagy rokkantsági járadékot folyósítanak. Magzat esetében a várandósság 91. napjától jogosultsági hónap minden olyan hónap, amelyben a várandósság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amelyben a gyermek megszületik. Ez a hónap már nem a magzat, hanem a megszületett gyermek utáni családi pótlék folyósítására tekintettel számít jogosultsági hónapnak. A nem saját jogon családi pótlékra jogosultak, valamint a magzat esetében az év végén bármelyik jogosult érvényesítheti a kedvezményt függetlenül attól, hogy év közben az adóelőleg megállapítása során melyiküknél vették azt figyelembe. Így az együtt élő házastársak, a közös gyermekeket nevelő élettársak az év végén dönthetnek arról, hogy melyikük érvényesíti a családi kedvezményt, ha arra egyébként mindketten jogosultak. A saját jogon családi pótlékra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő esetében az év végén is az a személy jogosult a kedvezmény érvényesítésére, akinél azt az adóelőleg megállapításánál figyelembe vették.
– 10 –
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult személy az őt megillető kedvezmény összegét a vele együtt élő házastársával, élettársával megoszthatja. Ha a családi kedvezményt érvényesítő személy éves összes jövedelme több 8 millió forintnál, akkor az őt megillető kedvezményt csökkentett összegben érvényesítheti. A jogosult által nem érvényesített kedvezmény összegét a vele együtt élő házastársa, élettársa ilyen esetben is igénybe veheti.
A 05530–01-es lap kitöltése Ha Ön a családi kedvezmény érvényesítését kéri, és erről a 05530–A lap 9. sorában nyilatkozott, akkor feltétlenül töltse ki ezt a lapot, valamint a 05530–02-es lapot is. Az 1–18. sorokba írja be a családjában nevelt gyermekek és eltartottak nevét és adóazonosító jelét, ennek hiányában a természetes azonosító adataikat. Kérjük hogy az azonosító adatokat pontosan töltse ki, mert az a családi kedvezmény érvényesítésének a feltétele. Az alábbi kódjegyzék alapján írja be az eltartottak kódját is az erre kijelölt helyre. • 1 – kedvezményezett gyermek, akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak; • 2 – eltartott gyermek, akit a családi pótlék összegének megállapításánál figyelembe vesznek, de családi pótlékot utána nem folyósítanak; • 3 – rokkantsági járadékban részesül; • 4 – saját jogán családi pótlékra jogosult. Ezen a lapon kedvezményezett eltartottként (1-es kód) tüntesse fel azt a gyermekét is, aki után év közben megszűnt a családi pótlék folyósítása. Ha az eltartottak felsorolására biztosított hely nem elegendő, akkor az ügyfélszolgálatainkon kérhet újabb lapokat, vagy az APEH honlapjáról [www.apeh.hu] letöltheti azokat. Ne felejtse el ennek a lapnak a jobb felső sarkában az erre kijelölt helyen a kitöltött lap sorszámát, a főlap (C) mezőjében pedig a nyilatkozatához csatolt 01-es lapok számát feltüntetni. Nyilatkozat a várandósságról Amennyiben magzatra tekintettel (is) kíván igénybe venni családi kedvezményt, akkor a 19. sorhoz tartozó nyilatkozatot is töltse ki. Az erre kijelölt helyre írja be azt az időszakot, amelyben Ön a várandósság alapján a kedvezményre jogosult. Ha az adóévben két ilyen időszak is volt, akkor azt az előnyomtatott sorok szerint külön-külön tüntesse fel. A várandósság időszakából csak a 2005-re jutó hóna-
pokat írja be. A 2006. évre áthúzódó hónapokat majd a 2006. évi adójának a megállapításánál lehet figyelembe venni. Ikermagzatok esetében a kedvezmény a magzatok számától függően jár. Ezért a magzatok számát is tüntesse fel. Nyilatkozat a családi kedvezmény megosztásáról Amennyiben Ön a 05530-A lap 10. sorában a családi kedvezmény megosztásáról nyilatkozott, akkor feltétlenül töltse ki ezt a nyilatkozatot is. A családi kedvezmény megosztására csak akkor van lehetőség, ha a 21. sorban feltünteti az Önnel együtt élő házastársának vagy az élettársának a nevét és az adóazonosító jelét, és a 20. sorban mindketten aláírják a nyilatkozatot. Nyilatkozat a gyermekét egyedül nevelő szülőt megillető családi pótlékról Ha a kedvezményt az élettársával kívánja megosztani, akkor nyilatkozniuk kell arról is, hogy egyikük sem veszi igénybe a gyermekét egyedül nevelő szülőt megillető családi pótlékot. Ezt a nyilatkozatot is (a 22. sorban) mindkettőjüknek alá kell írniuk.
A 05530-02-es lap kitöltése Ez a lap az Önt megillető családi kedvezmény pontos összegének a kiszámításához szükséges. Ezért kérjük, hogy a 02-es lapon található útmutató szerint írja be, hogy az Ön családjában az év egyes hónapjaiban hány eltartott, illetve kedvezményezett eltartott gyermek (személy) volt.
A 05530-03-as lap kitöltése I. A lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményéhez kapcsolódó nyilatkozat Ha Ön a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményét kívánja érvényesíteni, akkor az 1. sor megfelelő kódkockájában az X beírásával nyilatkozzon arról, hogy a lakáscélra felvett hitele alapján Ön milyen mértékű kedvezményre jogosult. 40 százalék az érvényesíthető kedvezmény mértéke az adóévben a tőke, a kamat és a járulékos költség törlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által kiadott igazolásban szereplő összeg után akkor, ha a lakáscélra felvett hitel – a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott kamattámogatásban részesült,
– 11 –
– a felvett kedvezményre jogosító hitel, hitelek együttes összege a 15 millió forintot nem haladja meg és – a felvett hitel belföldön fekvő lakótelek, új lakás tulajdonjogának, valamint új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes jogcímen történő megszerzéséhez, belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez kapcsolódik. Ebből a szempontból új lakásnak az a lakóingatlan minősül, amelynek első átruházására a kedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával került sor akkor, ha azt a tulajdonjogot szerző magánszemélyt megelőzően más lakcímként még nem jelentette be. 30 százalék a kedvezmény abban az esetben, ha a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú hitel, hitelek ös�szege együttesen a 10 millió forintot nem haladja meg és a 40 százalékos mértékű kedvezményhez szükséges feltételek nem állnak fenn. Lakáscélú felhasználásra felvett hitelnek az a hitel tekinthető, amelyet: – belföldön fekvő lakótelek, lakás tulajdonjogának, lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvételi vagy más visszterhes (pl. tartási) szerződés keretében történő megszerzéséhez, – belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez, – belföldön fekvő lakás alapterületének növeléséhez (ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez), – a magánszemélyek jövedelemadójáról, vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a hitelszerződés megkötésének napján hatályos, az előzőekben nem szereplő lakáscélú felhasználásra kapott a magánszemély. Ha az Ön házastársa (élettársa) az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, és a kedvezményre jogosító lakáscélú hitelszerződésben adóstársként szerepel, továbbá a hitel felhasználásával megszerzett önálló ingatlanban tulajdonostárs is, akkor a 4 millió forintot meghaladó (de 5 millió forintnál nem több) bevallás köteles jövedelme esetén is érvényesítheti az Önt megillető kedvezményt vagy annak egy részét, ha kitölti a 2. sorban lévő nyilatkozatot. A lakáscélú hitel kedvezménye az első törlesztő részlet megfizetésének évében és az azt követő négy adóévben érvényesíthető. Ha azonban Ön olyan lakáscélú
hitel adósa vagy adóstársa, amelyre az első törlesztő részletet 2000. évben vagy azt megelőzően fizették meg, és a törlesztések után járó kedvezményre a 2003. december 31-én hatályos szabályok szerint jogosult volt, akkor 2005. adóévre még (utoljára) igénybe veheti a kedvezményt, amennyiben a négy éves időbeli korlát kivételével a jelenleg előírt más egyéb feltételek teljesülnek, és erről a 3. sorban nyilatkozik. A lakáscélú hiteltörlesztés után Önt megillető kedvezményt csak akkor vehetjük figyelembe az adómeg állapítás során, ha a 4-13. sorokban feltünteti a kedvezményre jogosító hitel felhasználásával részben vagy egészben megszerzett önálló ingatlan fekvése szerinti település nevét, az ingatlan helyrajzi számát, továbbá valamennyi adóstársa nevét, adóazonosító jelét. Ha az adóstársak felsorolásához nem elegendő a lapon biztosított hely, ügyfélszolgálatainkon kérhet újabb lapot, vagy letöltheti az APEH honlapjáról is azt. Ne felejtse el a lap jobb felső sarkában a kijelölt helyre a kitöltött lap sorszámát, a főlap (C) mezőjébe pedig a csatolt lapok számát beírni. Ne felejtkezzen el arról sem, hogy a 05530–C lap 28. sorában a kedvezmény érvényesítésének a sorrendjét is jelölnie kell. II. A munkáltató személyében bekövetkezett változások Ha az adóév során egyszer (vagy többször) munkahelyet változtatott, akkor a 14-27. sorokba írja be az egyes munkáltatóknak a nevét, címét, adószámát, továbbá az adott munkáltatónál eltöltött munkaviszonyának a kezdő és a befejező időpontját. (Ezek az adatok a munkaviszonyának a megszűnésekor kapott adatlapon szerepelnek.) Ha a munkáltatók felsorolásához nem elegendő a nyomtatványon biztosított hely, akkor ügyfélszolgálatainkon kérhet újabb lapokat, vagy az APEH honlapjáról letöltheti azokat. Ne felejtse el ennek a lapnak a jobb felső sarkában a kijelölt helyre a kitöltött lap sorszámát, a főlap (C) mezőjébe pedig a nyilatkozatához csatolt 03-as lapok számát beírni. Budapest, 2006. január
– 12 –
Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
