ÚTMUTATÓ a továbbképzési programok minősítési adatlapjának (BA-TK-02) kitöltéséhez MU-TK-02 ÚTMUTATÓ A BA-TK-02 JELŰ MINŐSÍTÉSI ADATLAP KITÖLTÉSÉHEZ

ÚTMUTATÓ a továbbképzési programok minősítési adatlapjának (BA-TK-02) kitöltéséhez

Azonosító: MU-TK-02/2

MU-TK-02 ÚTMUTATÓ A BA-TK-02 JELŰ MINŐSÍTÉSI ADATLAP KITÖLTÉSÉHEZ

Jelen útmutató célja, hogy segítséget nyújtson a felsőoktatási és akkreditált felnőttképző intézményeknek a továbbképzési programok minősítési eljárása során használt adatlap kitöltésében. A minősítésről a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX.28.). Korm. rendelet értelmében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által felkért programminősítési szakértő javaslata alapján a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium dönt. A minősítés során a szakértők elsősorban azt vizsgálják, hogy a továbbképzési program megfelel-e a 273/2012. (IX.28.). Korm. rendeletnek és a közszolgálati tisztviselők továbbképzésének minőségirányítási szabályzatáról szóló 12/2013. (III. 14.) KIM utasításnak. Emellett a szakértők vizsgálják azt is, hogy megfelelő-e a célok, a képzési tartalmak és az alkalmazott módszertani eszközök koherenciája, a program megvalósíthatósága, valamint célcsoportra történő testre szabása.

A minősítési adatlap benyújtása A minősítési adatlapot a regisztrált programtulajdonos intézmény a Továbbképzési és Vizsgaportálon (TVP) keresztül töltheti ki. A kitöltött adatlapot az adatlap tartalmának véglegesítését követően ki kell nyomtatni, majd cégszerű aláírással ellátva, egy példányban postai úton beküldeni az alábbi címre: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető és Továbbképzési Intézete; 1518 Budapest, Pf. 26. A borítékon fel kell tüntetni az alábbi szöveget: „Minősítési adatlap”. A minősítési díj befizetését igazoló dokumentum és a felnőttképzési akkreditációs tanúsítvány másolatát szintén a TVP-n kell feltölteni.

A dokumentum az NKE VTKI által kiadott hatályos formanyomtatvány

Mielőtt a dokumentumot használná, győződjön meg annak érvényességéről!

Érvényes: 2013. december 01-től visszavonásig.


I.


A képző szervezet nyilvántartásba vételhez szükséges adatai

1. Az intézmény hivatalosan használt teljes neve Az intézmény teljes, rövidítések nélküli nevét kell megadni (pl. Kft. helyett Korlátolt Felelősségű Társaság). 2. Az intézmény hivatalosan használt rövidített neve Az intézmény hivatalosan használt rövidített nevét szükséges feltüntetni, amennyiben van ilyen (Minta Albert Felnőttképző Intézet esetében MA Felnőttképző Intézet). 3. Adószám Itt az intézmény adószámát kell megadni. 4. Az intézmény felnőttképzési nyilvántartásba vételi száma, akkreditációs lajstromszáma, OM azonosítója (amennyiben releváns) a) A felnőttképzést folytató intézmény nyilvántartásba vételi számát kell feltüntetni. b) Az intézmény felnőttképzési akkreditációs lajstromszámát kell feltüntetni (amennyiben rendelkezik ilyennel). c) Az OM által kibocsájtott intézményi azonosító feltüntetése abban az esetben szükséges, amennyiben az intézmény rendelkezik ilyen számmal (jellemzően felsőoktatási intézmények). 5. Az intézmény székhelyére vonatkozó adatok Ebben a mezőben az intézmény székhelyét kell megadni. Irányítószám: a székhely postai irányítószámok jegyzéke szerinti postai irányítószám. Helységnév: a székhely postai irányítószámok jegyzéke szerinti helységnév. Közterület neve: a közterület teljes, hivatalos neve (pl. Erzsébet királyné, Harminckettesek). Közterület jellege: a közterület jellege (utca, út, tér, lépcső, sétány, stb.) rövidítés nélkül Házszám: A székhely házszámát kell beírni (szükség esetén kötőjellel, pl. 52-54.). 6. Az intézmény levelezési címe (amennyiben eltér a székhely címétől) Ha a székhely egyben a levelezési cím is, akkor ezt a mezőt üresen kell hagyni! Ha nem azonos a levelezési cím a székhely címével, akkor itt az intézmény levelezési címét kell megadni: irányítószám, helységnév, közterület neve, jellege és házszám, vagy postafiók megjelölésével. 7-8. Az intézmény egyéb elérhetőségei Telefonszám, faxszám: ország hívószáma/körzetszám/telefonszám formátumban. Weboldal címét kell feltüntetni. 9. Állandó képzési helyszínei (amennyiben releváns) A rovatot abban az esetben szükséges kitölteni, amennyiben az intézmény rendelkezik állandó képzési helyszínnel, és a minősítésre benyújtott programot részben vagy egészében itt tervezi megvalósítani. A helyszín(ek)et az intézmény székhelyének a címéhez hasonlóan kell megadni. Háromnál több képzési helyszín esetén kérjük, új sorok beszúrásával folytassa a képzési helyszínek felsorolását.






10. A képzésért felelős vezető neve, elérhetősége A képzésért felelős vezető nevét és beosztását kell feltüntetni, telefonos és elektronikus (e-mail cím) elérhetőségével. 11. A képzési referens neve, elérhetősége A képzési referens nevét és beosztását kell feltüntetni, telefonos és elektronikus (e-mail cím) elérhetőségével. 12. A minősítési díj befizetésének módja A minősítési díj befizetési módjának feltüntetése (belföldi készpénz-átutalási megbízás, átutalás, stb.).

II.

A továbbképzési programra vonatkozó adatok

2.1. A továbbképzési program címe A benyújtott továbbképzési program a programjegyzéken az itt megadott címen szerepel majd, ezért célszerű rövid, a program tartalmát kifejező megnevezést választani. A továbbképzés címének egyértelműen utalnia kell a választott témakörre, a továbbképzés tartalmára. Ha a program megnevezése túl általános, akkor nem orientálja kellőképpen a továbbképzésre jelentkezőket. Erre való tekintettel kérjük, a képzés megnevezése feleljen meg a tisztességes tájékoztatás követelményeinek. A program címe nem lehet megtévesztő, annak alkalmasnak kell lennie az érdeklődők korrekt tájékoztatására. 2.2. A továbbképzési program témacsoportja, fajtája A következő témacsoportok különíthetők el: a) Közszolgálati továbbképzés: Általános közigazgatási ismereteket közvetítő képzés, amelynek célja a központi szinten elfogadott és kihirdetett jogszabály (törvény, kormányrendelet és/vagy miniszteri rendelet), vagy országos jelentőségű stratégiai dokumentum, fejlesztési folyamat megismerésének, megértésének és végrehajtásának elősegítése. Ide tartoznak a szakvizsgára való felkészülést moduláris rendszerben segítő képzések is. b) Vezetőképzés: A vezetői feladatok ellátásához szükséges ismeretek, képességek, készségek, attitűdök és viselkedésre irányuló témák, amelyek általános készségek és specifikus készségek fejlesztésére irányulnak. Keretében megvalósul a vezetői utánpótlás-képzés, a továbbképzés és a kiválósági képzés. c) Szakmai és kompetenciafejlesztő képzés, amelynek lehetséges fajtái: - jogalkalmazás javítását támogató funkcionális ismereteket fejlesztő képzés: Olyan jogalkalmazói ismeretek fejlesztése, amelyek egyes funkcionális területeken (pl. HR, intézményi pénzügy, stb.) szükségesek. - személyes készségfejlesztés: Mindazoknak a készségeknek a fejlesztése, amelyek gyakorlati alkalmazása révén nő a tisztviselők egyéni hatékonysága és a szervezet teljesítménye. Ilyen készségfejlesztési területek az alábbiak lehetnek: együttműködés, kommunikáció, prezentáció, tárgyalás, team-építés, konfliktuskezelés, motiváció, problémamegoldás, stb.




ÚTMUTATÓ a továbbképzési programok minősítési adatlapjának (BA-TK-02) kitöltéséhez -


szakmai kompetenciafejlesztés: Terület-, intézmény-, munkakör-specifikus szakmai ismeretekre és ezek alkalmazására irányuló képzések (például szaknyelvi képzés, köznevelési szakértői szakmai ismeretbővítés, stb.).

2.3. A továbbképzési program tartalmának rövid kifejtése A programjegyzékben megjelenik a továbbképzési program tartalmának rövid kifejtése is, melynek tömör megfogalmazása (minimum 3, maximum 5 sor) segíti a felhasználók eligazodását a változatos kínálaton belül. 2.4. A továbbképzési program célja Kérjük, határozza meg a továbbképzési program céljaként azt a többlettudást (ismeretet és/vagy kompetenciát), amellyel a képzésben résztvevő a továbbképzési program elvégzését követően rendelkezni fog. A képzési cél pontos meghatározása alapvető elvárás a képzési programmal szemben. A programminősítés vizsgálata alapvetően arra irányul, hogy a képzési program alkalmas-e a képzési célként megfogalmazottak elérésére, megvalósítható-e a tervezett módon, és megfelel-e a felnőttképzés módszertani követelményeinek. A képzési cél megfogalmazása alapján, az érdeklődő számára egyértelműen azonosítható kell, hogy legyen a képzés elvégzésével megszerezhető tudás, továbbfejlesztett képesség vagy kompetencia. Ennek megfelelően a képzési célnak egyértelműnek és konkrétnak kell lennie! A képzési célok meghatározására többféle gyakorlat is van. A kompetenciafejlesztésre alapozott képzések programjaiban a célmeghatározásra leggyakrabban alkalmazott mondatszerkezet: „A képzés sikeres elvégzésével a résztvevő képes lesz munkafeladatai során (gyorsan és pontosan / kis segítséggel / önállóan stb. - a kompetenciaszint választható) alkalmazni…” nyitó szöveg folytatása. A célmeghatározás ugyanakkor nemcsak kompetenciák fejlesztésére vonatkozhat, hanem ismeretek, készségek, képességek, sőt akár attitűdrendszer fejlesztésére, bővítésére is. Ezek a meghatározások éppúgy érvényesek lehetnek, mint az előző, kompetencia alapú célkijelölés, azonban csak abban az esetben, ha az elsajátítandó ismeret, készség, képesség, vagy a fejlesztendő attitűd konkrétan megnevezett. A jellemzően új ismereteket nyújtó, meglévő ismereteket bővítő képzések esetén alkalmazható a következő fordulat: „A résztvevő a képzés során elsajátítja/megismeri a …….ismereteket. Bővülni fog a résztvevő szakterülete vonatkozó szókincse, képes lesz gondolatai szabatosabb kifejtésére ...” stb. Példa a képzési cél konkrét, helyes megfogalmazására: A képzés célja az etikus közszolgálati ügyfélbarát magatartás kialakítása/megerősítése, az ügyfélcentrikus attitűd fejlesztése. A képzés során alkalmazott eljárások hatására fejlődik a résztvevők empatikus kapcsolatteremtési és asszertív kommunikációs képessége.






2.5. A továbbképzési program célcsoportja Kérjük, hogy határozza meg egyértelműen a továbbképzési program célcsoportját, mindazoknak a körét, akik számára a program ajánlható! A program célcsoportjának korrekt meghatározása teljes egészében a képzési program kidolgozójának a joga, egyben az érdeke és felelőssége. A célcsoport meghatározásánál a következőkre kell figyelemmel lenni: a) a célcsoport számára a képzési célnak fontosnak és elérhetőnek kell lennie; b) a célcsoportnak egyértelműen meghatározottnak, és „elérhetőnek” kell lennie. Kérjük, az igen szó melletti négyzet bejelölésével nyilatkozzon, hogy a megjelölt célcsoport teljes mértékben azonos a jogszabályban meghatározott célcsoporttal! Figyelem! Minősített továbbképzési program célcsoportja csak közszolgálati tisztviselői körben határozható meg! 2.6. A továbbképzési program elsajátítása során megszerezhető kompetenciák Kérjük, nevezze meg a program során megszerezhető, illetve fejleszthető kompetenciákat, amelyek konkrétan feltételezik a résztvevő ismereteinek, készségeinek, képességeinek bővülését a program sikeres elvégzése által. (A program által érintett kompetenciák megnevezését, kiválasztását az 1. sz. mellékletben található kompetencialista segíti, de ebben nem szereplők is használhatók.) A megnevezettek között egyaránt szerepelhetnek kulcs-, általános munkaköri, vezetői vagy speciális munkaköri kompetenciák is tetszőleges, de reális számban. Kompetencia: a felnőttképzésben részt vett személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére. Nyelvi programok minősítését kérelmezők e helyen szó szerint idézhetik a KER (Közös Európai Referenciakeret) megfelelő meghatározásait, leírásait, amennyiben a kérelem a KER szintekhez igazodik. Nem elegendő, ha csak annyit írnak: „a szintnek megfelelő kompetenciák”. Gondolják végig, és a program céljának megfelelően fejtsék ki milyen kompetenciákkal fognak rendelkezni a résztvevők a program elvégzésekor. 2.7. A továbbképzési programban való részvétel feltételei A programba való bekapcsolódás feltételeinél azokat az objektív, mérhető paramétereket kell meghatározni, amelyek igazolása esetén a jelentkező a képzési program résztvevőjévé válhat. Előzetesen Amennyiben a képzésbe való bekapcsolódás végzettséghez kötött, úgy legalább a végzettség szintjét, konkrétabb elvárás esetén a végzettség szakmai irányát, még konkrétabb előírás esetén a végzettség pontos megnevezését is meg kell adni. Szakmai gyakorlat, előzetesen teljesített program, végzettség elvárása esetén az elvárás pontos és egyértelmű meghatározása szükséges az objektív feltételek azonosításához.






2.8. A továbbképzési program típusa Kérjük, jelölje a program szempontjából megfelelő programtípus(oka)t. Ha nem szerepel a felsoroltak között, nevezze meg és írja be az „Egyéb” mezőbe! Az A), B) és C) típusból csak egy jelölhető meg. Ugyanakkor, amennyiben blended learning programot választ, a c) kiválasztása mellett, a jelenléti részre vonatkozóan az a) pontban felsorolt lehetőségek közül is jelölje meg a képzés jelenléti részének típusát (típusait).

A) Jelenlétet igénylő programok Az itt felsorolt oktatási formák közül egyszerre több is megjelölhető. Előadás: Olyan képzési forma, amely frontális oktatási módszerre épül, nem interaktív, nagyobb létszámú csoport képzését szolgálja, és elsősorban az oktató szóbeli magyarázata segíti a résztvevőt az ismeretek elsajátításában. Szeminárium: Általában egyszerre kis létszámú résztvevő egyidejű elméleti felkészülését szolgáló, az oktató és a résztvevő személyes közreműködését is igénylő foglalkozás. Műhelymunka: Általában egyszerre kis létszámú résztvevő egyidejű felkészülését szolgáló, az oktató és a résztvevő személyes közreműködését is igénylő foglalkozás, amelynek célja új ismeretek szerzése, meglévő ismeretek elmélyítése gyakorlatorientált formában, elsősorban önálló vagy csoportmunkában, folyamatos interakció mellett. Konzultáció: Általában egyszerre kis létszámú résztvevő egyidejű elméleti és gyakorlati felkészülését szolgáló, az oktató és a résztvevő személyes közreműködését is igénylő foglalkozás, amely elsősorban a már megszerzett ismeretek frissítésére, a felmerült kérdések megválaszolására, gyakorlati feladatok, esettanulmányok megismerésére irányul. Tréning: A tréning egy olyan komplex képzési, továbbképzési eljárás (módszer-együttes), amelynek keretében célorientált (igény szerinti) tartalmú, továbbá bizonyos kompetenciák megszerzésére irányuló felkészítés történik. A tréning során a résztvevők feldolgozzák a szükséges elméleti ismereteket, biztosítják azok alkalmazását visszacsatolással összekapcsolva. B) E-learning Olyan, számítógépes hálózaton elérhető nyitott – tér- és időkorlátoktól független – képzési forma, amely a tanítási-tanulási folyamatot hatékony, optimális ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában megszervezve mind a tananyagot és a tanulói forrásokat, mind a tutor-tanuló kommunikációt, mind pedig az interaktív számítógépes oktatószoftvert egységes keretrendszerbe foglalva hozzáférhetővé teszi a tanuló számára. C) Blended-learning: a jelenléti képzés és az e-learning kombinációja. 2.9. A továbbképzési program óraszáma a választott képzési program esetében Az óraszámok meghatározásánál minden esetben 45 percet kell 1 órának tekinteni!






A tervezett képzési időt a továbbképzést folytató intézmény határozza meg, saját belátása szerint. Fontos azonban, hogy az óraszám összefügg a tananyagmennyiséggel, a képzés, a tanulásszervezés módszereivel, a bemeneti és kimeneti követelményszintekkel, a célcsoporttal, stb. A tervezett képzési idő a tanegységek/modulok kidolgozását követően határozható meg, a tanegység/modul óraszámok összegzésével. Fordított eset is lehetséges, amikor a képzés összes óraszáma a kiinduló pont, de az képzéstervezi szempontból nem tekinthető optimális megoldásnak, hiszen nem abból indul ki, hogy egy adott teljesítménytöbblet, az adott célcsoportban, adott módszerrel mennyi idő alatt érhető el. Az óraszámokat attól függően is meg kell bontani, hogy a jelenlétin belül mennyi az elméleti vagy gyakorlati jellegű képzés óraszáma. Egy blended learning program esetében mind az e-learning, mind a jelenléti képzésen belül is meg kell adni, hogy az milyen arányban tartalmaz elméleti és gyakorlati órákat. A képzési tartalmak elsajátításához szükséges egyéni, a programalkotó által nem szabályozott tanulási idő nem része a képzés óraszámának (ide nem értve az e-learning tartalom megtekintésének, on-line feldolgozásának az időtartamát). A tervezett képzési idő meghatározásánál gyakori hiba, hogy a tanegységek/modulok óraszáma összességében eltér a képzés óraszámától! 2.10. A továbbképzési program csoportlétszáma A maximális csoportlétszámra vonatkozóan az alábbi irányszámokat, ajánlásokat határozza meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető és Továbbképzési Intézete:    

interakció nélküli, hagyományos előadás esetén: kb. 80-100 fő interakcióval, konzultációs lehetőséggel kiegészített elméleti képzés esetén: kb. 20-25 fő gyakorlati képzés esetén (pl. tréning): kb. 12 fő nyelvi vagy informatikai képzés esetén: kb. 10-12 fő

A meghatározott irányszámoktól el lehet térni, de az eltérést minden esetben indokolni kell annak érdekében, hogy a képzési program megvalósíthatósága objektív módon mérlegelhető legyen!

2.11.

A képzési programban való részvétel során teljesítendő feltételek

Kérjük, hogy határozza meg mindazokat a feltételeket, amelyeket a képzésben szereplőknek a programban való részvétel során teljesítenie kell. A közszolgálati továbbképzési rendszerben a részvétel követésének módja a résztvevő által aláírt, naponta vezetett jelenléti ív.






A megengedett hiányzás azt a mértéket jelenti, amely felett a résztvevő nem kaphatja meg a képzési program sikeres elvégzését tanúsító dokumentumot, illetve a képzésben való részvétele a hiányzás túllépése esetén nem lehetséges. A megengedett hiányzás általánosan elfogadható mértéke a kontaktórák 20%-a, de minden esetben a képzési program jellegéhez, követelményeihez illeszkedőnek kell lennie. A megengedett hiányzást a kontaktórák arányában és/vagy konkrét óraszámmal egyaránt meg lehet adni. Az itt szereplő adat a képzés egészére vonatkozik. Egyéb feltétel lehet minden olyan elvárás, amelyet a résztvevőnek a képzési program elvégzése során – valamennyi tanegységre/modulra érvényesen – teljesítenie kell. Pl. napi szintű személyes e-mail elérhetőség biztosítása. 2.12. A továbbképzési program teljesítése során alkalmazott ismeretellenőrzési és/vagy számonkérési formák Mind a jelenléti, mind az e-learninges képzés esetében szükséges meghatározni a képzési folyamatba ágyazott ismeretellenőrzés, számonkérés formáját, rendszerességét, tartalmát, az ezekhez kapcsolódó minősítéseket, a minősítésekhez tartozó követelményszinteket (%), továbbá a sikertelen teljesítés következményét (pl. nem vehet részt a záróvizsgán). Blended learning képzés esetén mindkét oszlopban rögzíthetőek követelmények. 2.13. A továbbképzési program zárása Ebben a pontban nem a képzés közbeni számonkérés, hanem a képzés végén alkalmazott – az egész képzésre vonatkozó – zárás módját, formáját, feltételeit kell meghatározni. Valamennyi minősített program esetében kötelező az előírt követelmények elsajátításának ellenőrzése, a résztvevők felé történő visszacsatolás. Ez bármilyen formában történhet. Hagyományos záró számonkérés (pl. teszt, írásbeli, szóbeli vizsga stb.) hiánya esetén a visszacsatolás egyéb formáját kell a zárás módja mezőben feltüntetni (pl. az oktató/tréner szóbeli visszajelzése, értékelése a célban meghatározottak elsajátításának eredményességéről). Amennyiben a program során tanegységenként/modulonként történik a számonkérés, de a programhoz külön zárás nem kapcsolódik, úgy a képzés zárásának feltételei azonosak lehetnek az adatlap 2.12. pontjában meghatározottal. Ebben az esetben elegendő a 2.12. pontra történő hivatkozás, és a program zárásának módja például a program sikeres elvégzését igazoló irat átadása lehet. 2.14. A továbbképzési program elvégzését igazoló irat Az adatlapon felkínált változatok közül való választással, vagy a képzés zárásakor alkalmazott irat megnevezésével és beírásával teljesíthető. A kiadott dokumentum megnevezésével kapcsolatban azonban figyelembe kell venni, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. Törvény 51.§-ának (4) bekezdése értelmében oklevelet képzés igazolásként csak felsőoktatási intézmény adhat ki.






A közszolgálati továbbképzési rendszerben a program sikeres elvégzését követően az alábbi iratok adhatók ki: bizonyítvány, tanúsítvány, igazolás. 2.15. Igénybevétel esetén a továbbképzési program egy főre eső díja Kérjük, forintban határozzák meg (közszolgálati vagy vezetőképzés esetén a 12/2013 sz. KIM miniszteri utasítás díjszámítást tartalmazó mellékletének figyelembe vételével) azt az összeget, amelyet a képzés igénybevétele esetén résztvevőnként fizetni kell.

III. A továbbképzési program tartalmára vonatkozó információk 3.1. A továbbképzés programja, a megvalósítás módszerei, ütemezése Továbbképzési modulnak a továbbképzési rendszerben meghatározott programot alkotó, logikailag összetartozó ismeretanyagokat, önállóan is elsajátítható tanulási egységeket nevezzük.1 Modulok esetén meg kell határozni a modult záró ismeretellenőrzés módszerét, és az értékelés mikéntjét, tananyagegység, fejezet esetén ez nem feltétlenül szükséges. A program tanegységeit/moduljait értelemszerűen megnevezésük felsorolásával kell azonosítani. A moduloknak/tanegységeknek sorfolytonos számozásúnak kell lenniük. Az egy modulból/tanegységből álló képzés is minősítethető, amennyiben az megfelel a képzési programmal szemben támasztott elvárásoknak!

1

a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX.28.) rendelet 2.§. (1) bekezdés q) pontja






Modul, képzési egység időtartama: tanórában jelölje meg az egyes tananyagrészek időtartamát (1 tanóra = 45 perc). Nem egész órákat is fel lehet tüntetni! A továbbképzési program moduljainak, képzési egységeinek meghatározása, tartalmi kifejtése: az egyes tanegységek, képzési részek nevét, rövid tartalmát írja le ebben a mezőben. Alkalmazott képzési módszer/munkaforma: Munkaformának, továbbképzési formájának nevezzük a tanulás szervezésének kereteit. Jellemző munkaformák: frontális, kiscsoportos, pármunka vagy önálló munka. Az oktatási módszerek olyan egyszerű és összetett tevékenységek, amelyek segítségével megoldhatók a tanulási-tanítási folyamat valamely szakaszának feladatai. A felnőttoktatás módszertanában figyelembe kell vennünk, hogy a felnőtteknél a tanulás az elsődleges, ahhoz kell megválasztani a szükséges tanítási tevékenységet. Módszernek nevezzük tehát az oktató által alkalmazott stratégiákat, eljárásokat és technikákat. Alkalmazott ismeretellenőrzési módszer: Az ellenőrzés a tudáselsajátítás mértékének kontrollja. Az ellenőrzés funkciója annak vizsgálata, hogy a képzés megfelelt-e a kitűzött céloknak, illetve, hogy sikerült-e a tervezett célokhoz közelebb kerülni. Ez lehet beszélgetés, vita, portfólió, prezentáció, teszt, írásbeli dolgozat: teszt, kutatás, elemzés, szóbeli beszámoló; szóbeli, írásbeli vizsga stb. Alkalmazott oktatástechnológiai eszközök: A segédanyagok, segédeszközök olyan tárgyi eszközök, amelyek a módszertani megvalósításhoz szükségesek, de nem részei az oktatóterem felszereltségének. Ilyenek lehetnek a szemléltető eszközök, speciális papír-írószerek stb. A tanegység/előadás/modul elsajátítását segítő tananyagrész: amennyiben szakirodalom, szakanyag is tartozik a képzéshez, akkor itt tudja feltüntetni az adott modulhoz, tanegységhez tartozó szakirodalmat (szükség esetén oldalszám vagy fejezet megjelölésével).

IV. A továbbképzési program megvalósítására vonatkozó információk A továbbképzési programok meghatározott követelményrendszere alapján zajló továbbképzési tevékenység, amely - magában foglalja a képzésszervezési feladatok ellátását, valamint - az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását a kitűzött oktatási célok megvalósítása érdekében. 4.1. Kérjük, nyilatkozzon képzésszervezési tevékenységéről oly módon, hogy megjelöli az alábbiakban felsorolt lehetőségek közül a megfelelőt! E pontban a képzésszervezési tevékenység vonatkozásában a felsorolt lehetőségek közül meg kell jelölni a megfelelő választ.






4.2. Kérjük, nyilatkozzon a minősített programban résztvevő oktatóról oly módon, hogy megjelöli az alábbiakban felsorolt lehetőségek közül a megfelelőt! E pontban a minősített programban részt vevő oktatók vonatkozásában a felsorolt lehetőségek közül meg kell jelölni a megfelelő választ. 4.3. A program megvalósítására vonatkozó egyéb szabályozások Csak azok felsorolása szükséges, amelyek a felnőttképzésre vonatkozó általános jogi szabályozáson túlmenően szabályozzák a program megvalósítását. Ilyenek nemcsak jogszabályok lehetnek, hanem szabványok, vállalati képzések esetében intézményi belső utasítások, stb. A nyelvi programok megvalósítását, főleg, ha nyelvvizsgára irányulnak, jelentősen befolyásolhatják a nyelvvizsgáztatással, nyelvvizsgákkal kapcsolatos jogszabályok és előírások. 4.4. Tervezett továbbképzés indítása megyék szerint (A megyét jelölje x-szel! ) Annak a programtulajdonosnak, aki több megyében (illetve a fővárosban) is vállalja a továbbképzési programja megszervezését, a dokumentum ezen pontjában van lehetősége ezt jelezni. Az összes megye (és a főváros) megjelölésével a továbbképzést szervező vállalja, hogy felmerülő igény alapján az ország bármely megyéjében megszervezi továbbképzési programját. Ellenkező esetben értelemszerűen csak azt a megyét (a fővárost) szükséges bejelölni, amelyben tudja vállalni a továbbképzési program megtartását. Tisztán e-learning program esetén valamennyi megyét (és Budapestet) be kell jelölni.

NYILATKOZAT Ha a minősítést kérő intézmény felelős vezetője a nyilatkozatot nem írja alá, akkor a program – még ha meg is felel a formai és tartalmi követelményeknek - nem kerülhet fel a továbbképzési programjegyzékre.




ÚTMUTATÓ a továbbképzési programok minősítési adatlapjának (BA-TK-02) kitöltéséhez MU-TK-02 ÚTMUTATÓ A BA-TK-02 JELŰ MINŐSÍTÉSI ADATLAP KITÖLTÉSÉHEZ

Recommend Documents