ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére c. részletes felhívásához (A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben megvalósuló projekt)
Kódszám: TÁMOP-5.2.3-A-11.
1
Felhívjuk a tisztelt pályázók figyelmét, hogy a pályázati kiírás és dokumentumai esetén a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a változtatás jogát fenntartja, ezért kérjük, hogy kövessék figyelemmel a www.nfu.hu honlapon megjelenő közleményeket! A beadás előtt ellenőrizzék, hogy a pályázati dokumentumokat a honlapon megadott sablonoknak megfelelően állították össze.
2
Tartalom A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE ................................................................ 4 A1.
Alapvető cél és háttér információ ........................................................................ 4
A2.
Részcélok ............................................................................................................ 5
A projekt célcsoportja .................................................................................................. 6 A3.
Rendelkezésre álló forrás .................................................................................... 6
A4.
Támogatható projektjavaslatok száma ................................................................ 7
B. PÁLYÁZÓK KÖRE ........................................................................................... 8 B1. Jogi forma .............................................................................................................. 8 B2. Méret...................................................................................................................... 9 B3. Székhely................................................................................................................. 9 B4. Iparág .................................................................................................................... 9 B5. Típus/karakter ....................................................................................................... 9 B6. A pályázat benyújtásának egyéb feltételei ............................................................. 9
C.
A PROJEKTJAVASLAT TARTALMA ................................................................ 12 C1. Támogatható tevékenységek köre........................................................................ 12 C2. Nem támogatható tevékenységek köre ................................................................ 26 C3. Elszámolható költségek köre ................................................................................ 26 C4. Nem elszámolható költségek köre ........................................................................ 35 C5. Illeszkedési előírás............................................................................................... 35 C6. Projekt területi korlátozása .................................................................................. 36 C7. Projekt iparági korlátozása .................................................................................. 36 C8. A projekt megkezdése .......................................................................................... 36 C9. A projekt befejezése és a pénzügyi elszámolás végső határideje ......................... 37 C10. Fenntartási kötelezettség ................................................................................... 37 C11. Egyéb korlátozások a projekt tartalmával kapcsolatban..................................... 38
D. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK ÉS ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK.................... 39
E.
D1.
Támogatás formája............................................................................................ 39
D2.
Támogatás mértéke ........................................................................................... 39
D3.
Támogatás összege ........................................................................................... 39
D4.
Az önrész összetétele ........................................................................................ 39
D5.
Egyéb pénzügyi eszközök .................................................................................. 39
D6.
Biztosítékok köre............................................................................................... 39
D7.
Előleg igénylése................................................................................................. 39
D8.
Egyéb feltételek................................................................................................. 39
KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK .................................................................... 41
E.1 MONITORING MUTATÓK ............................................................................. 50 F. ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK ................................................................. 53 F1. A kiírás felfüggesztése és megszüntetése ............................................................ 53 F2. A projektjavaslat benyújtásának módja, helye és határideje................................ 53 F3. A projektjavaslat benyújtásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalók...................... 54 F4. A projektkiválasztás folyamatának bemutatása (eljárásrend).............................. 54 F5. Kifogás ................................................................................................................. 61 F6. Vonatkozó jogszabályok listája ............................................................................ 63 Fogalomjegyzék ......................................................................................................... 69 F7. Pályázati Útmutató mellékletei ............................................................................. 73 F8. Csatolandó mellékeltek listája .............................................................................. 73
3
A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE A1.
Alapvető cél és háttér információ
A konstrukció alapvető célja a szegénység, különösen a gyermekszegénység csökkentése, és a szegénység újratermelődésének, átörökítésének megelőzése a „Legyen jobb a gyermekeknek!”1 Nemzeti Stratégia célkitűzéseivel összhangban. A pályázati program célja, hogy a részt vevő kistérségek helyi közösségei – gyermekek és szülők, pedagógusok és más szakemberek, civil szerveződések és egyházak – partneri együttműködésben olyan helyi programokat indítsanak el, amelyek előkészítése és megvalósítása során kidolgozzák a Nemzeti Stratégiához illeszkedő és helyi szinten rövidés hosszú távon elérhető prioritásokat és célokat. A program alapvető célja a Nemzeti Stratégia alapelveivel és prioritásaival összhangban álló, helyi szükségletekre épülő gyermek- és ifjúsági politika kialakítása és megvalósítása, a gyermekeket és családjaikat érintő szolgáltatások összehangolása és fejlesztése, a kistérségekben élő gyermekek és gyermekes családok esélyeinek növelése érdekében. Alapelvként kell érvényesüljön, hogy a gyermekszegénység elleni küzdelemben a kistérségek célzottan tervezzék az elérhető támogatások felhasználását. Alakítsák ki a fenntarthatóságot biztosító helyi megoldásokat a kistérség és az ott élő emberek további leszakadásának megelőzése és megakadályozása érdekében. A konstrukció kiemelt figyelmet fordít olyan helyi Biztos Kezdet programok megvalósítására, amelyek a gyermeki szükségletekhez igazodóan hatékonyan segítik a szegénységben élő 0-5 éves gyerekek fejlődését, a szülők felkészítését a szülői szerepre, és ezáltal hozzájárulnak a szegénység újratermelődésének megakadályozásához. A konstrukció egyúttal az ágazatközi és összehangolt fejlesztések megvalósítását is célozza. Ezt segíti a TÁMOP-5.2.1. Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése című kiemelt projekt, valamint a Szécsényi kistérség gyerekesély programja során kidolgozott, modellezett programelemek, innovatív, komplex beavatkozások felhasználása. A TÁMOP-5.2.1. kiemelt projekt kedvezményezettjei a Wekerle Sándor Alapkezelő és konzorciumi partnerei. A kiemelt projekt főkedvezményezettje és konzorciumi partnerei folyamatos támogatást nyújtanak az érintett kistérségeknek programjuk előkészítésében és megvalósításában, az érintett szakemberek felkészítésében, képzésében, szakmai támogatásában, az eredmények nyomon követésében, a kistérségekben élő gyermekes családok helyzetének és szükségleteinek felmérésében, a kistérségek közötti együttműködések, tapasztalatcserék szervezésében és megvalósításában. A jelen pályázat a Gyerekesély program országos kiterjesztését egységes keretben támogatja, az integrált helyi programokat támogató korábbi TÁMOP-5.2.2. (A korai beavatkozást középpontba helyező Biztos Kezdet programok elterjesztése országos szinten, kiemelt figyelemmel a leghátrányosabb helyzetű térségekre) és a TÁMOP-5.2.3. (Integrált helyi programok a gyermekszegénység csökkentésére) konstrukciók összevonásával. Háttér Az Országgyűlés 2007-ben fogadta el a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiát2, amelynek célja, hogy meghatározza mindazokat a követendő elveket, értékeket, prioritásokat, fejlesztési területeket és eszközöket, amelyek szükségesek a gyermekszegénység csökkentéséhez és a szegénység újratermelődésének megakadályozásához.
1
47/2007. (V. 31.) OGY határozat a "Legyen Jobb a Gyermekeknek!" Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032
2
47/2007. (V. 31.) OGY határozat a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 - lásd a 17. sz. mellékletben
4
„A „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia egy generáció alatt három átfogó célt kíván elérni. • Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen a gyermekek és családjaik szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai. • Radikálisan enyhüljenek a gyermeki kirekesztés, szegregáció és mélyszegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása. • Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működése és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontakoztatásához, s ahhoz, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe.” (47/2007. (V. 31.) OGY határozat) A Stratégia kimunkálására és jogszabályba foglalására azért volt szükség, mert a gyermekek, pontosabban a gyermekes háztartások körében mért szegénységi ráták évek óta meghaladják az ország népességére jellemző átlagos szintet. Magyarországon az összlakosságból 12 százalék, a 0-17 éves gyermekek közül 211 százalék él egy széles körben elfogadott szegénységi küszöb alatt. A gyermekek szegénysége a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben koncentráltan jelentkezik. A falusi szegénységgel küzdő országokban, így Magyarországon is jellemzőek az alábbiak: • hiányoznak, rosszul szervezettek, vagy rosszul szerveződnek át a gyermekek egész közoktatási pályafutását segítő intézmények és szolgáltatások; •
a szolgáltatások elérhetősége nehéz és költséges, többek között a rossz közlekedési lehetőségek miatt;
• rossz a munkaerő-piaci helyzet. Mindezek nyomán a területek közötti egyenlőtlenség nő, vagy nőhet. A gyermekek, és különösen a - többségében nem csak anyagi segélyezésre szoruló - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek sokkal nagyobb arányban élnek a hátrányos, illetve leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, mint amilyen arányban ott elérhetők ezek a szolgáltatások. Ha a folyamatokat nem sikerül megállítani, megfordítani, akkor mindezek a tényezők oda vezetnek, hogy a most születő generáció minden ötödik-hatodik tagja húsz év múlva is esélytelen lesz arra, hogy munkához jusson, tisztes életszínvonalon éljen.
A2.
Részcélok
A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendeletben meghatározott 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség jövőbeni gazdasági és jóléti fejlődését megalapozó humán-tőke beruházás a mai gyermekekbe: olyan intézményi, szervezeti és társadalmi működésbeli változások elindítása, amelyek révén −
1
megkezdődik a helyi szükségleteken alapuló térségi, intézményi és szolgáltatási fejlesztések megalapozása és megvalósítása a gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének javítása érdekében;
Laekeni indikátorok 2009 (KSH Statisztikai Tükör)
5
−
megerősödik a családok és a térségi szereplők részvétele a gyermekszegénység megelőzését és leküzdését szolgáló helyi/lokális stratégiai programok megalkotásában és megvalósításában;
−
kistérségi szinten javul a gyermekeket és családjaikat segítő szolgáltatások minősége, eredményessége és elérhetősége;
−
a gyermekintézményekben, oktatási intézményekben javulnak a hátrányos helyzetű, szegénységben élő gyermekek részvételi, tanulási és továbbtanulási - ezen keresztül a szegénységből való kikerülésük - esélyei;
−
fejlődnek a közintézmények és a szülők közötti együttműködések, megerősödnek azok rendszeres, szokásszerű és intézményes formái, a szülők és a kistérség teljes lakossága körében általánosabbá válik a tanulási ambíciókat erősítő támogatás;
−
hatékonyabbá válnak a kistérségben működő, a gyerekeket segítő szolgáltatások, intézmények közötti munkamegosztás mechanizmusai, az intézmények és szakmai erőforrások kapacitás-kihasználásai, a különféle ágazatokhoz, intézményekhez tartozó szakemberek egymást segítő együttműködési formái;
−
javulnak a kisgyerekes családok egészségügyi ellátásának lehetőségei, az egészséges fejlődést és az egészség megőrzését biztosító szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyei;.
−
a gazdasági, kulturális, vagy egyéb okokból hátrányos helyzetben élő 0-5 éves gyerekek a lehető legkorábbi életszakaszban kapnak segítséget készségeik és képességeik kibontakoztatásához, fejlődéséhez, ezzel is felkészítve őket a közoktatási rendszerbe való sikeres belépésre és részvételre, hozzájárulva ezzel esélyeik javításához;
−
a korai életkorban nyújtott szolgáltatások hatékonyan képesek bevonni és megerősíteni azokat a szülőket, akik esetében ez szükséges, annak érdekében, hogy aktív szereplői lehessenek a gyerekeik harmonikus személyiségfejlődésének és képességeik kibontakoztatásnak folyamatában, a társadalmi intézményekkel való együttműködésben.
A projekt célcsoportja A projekt elsődleges (közvetlen) célcsoportját a hátrányos helyzetű kistérségben élő gyermekek és fiatalok, valamint családjaik, különösen a szegénységben élők és a szegénységgel veszélyeztetett személyek alkotják (ld. fogalommagyarázat). A projekt másodlagos (közvetett) célcsoportját a kistérségben működő, a gyermekekkel és családjaikkal foglalkozó intézmények, szolgáltatások vezetői, munkatársai, valamint a döntéshozók, és a helyi közösségek vezetői és tagjai alkotják.
A3.
Rendelkezésre álló forrás
Jelen tervezési felhívás meghirdetésekor a rendelkezésre álló keretösszeg 3,4 milliárd forint.
6
Jelen forrásból csak azon kistérségek részesülhetnek, melyek támogatásáról a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatási programjának zsűrije 2009 tavaszán döntött. A felsorolást az útmutató B. pontja tartalmazza. Az eredmények itt találhatók: http://www.nfu.hu/2009_tavszi_dontesek
A projekt keretében az ESZA és ERFA alapok közötti átjárhatóság alapján az ERFA típusú tevékenységek fedezetére az elszámolható költségek összegének maximum 15%-a fordítható. Jelen kiírás forrását az Európai Szociális Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
A4.
Támogatható projektjavaslatok száma
Egy jogosult kistérségből egy projekt támogatható. A támogatható projektek száma: 6 db.
7
B. PÁLYÁZÓK KÖRE Az 47/2007. (V. 31.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007-2010.) szóló kormányhatározat 46. §-a rendelkezik arról, hogy „2011-ig 10 modellértékű, komplex, kistérségi szintű kiemelt programot kell elindítani a Stratégiában megfogalmazott célok összehangolt érvényesítésére. A kistérségi programok módszertani megalapozásába be kell vonni az MTA Gyermekszegénység Elleni Programját.” Ennek megfelelően az MTA GYEP 2008-ban megkezdte a program színteréül szolgáló kistérségek kiválasztási kritériumainak felállítását és az érintett kistérségekkel való kapcsolatfelvételt. A kapcsolatfelvétel során a kiválasztási szempontok között szerepelt, hogy a kistérség elhatározással bírjon a program megvalósítására, valamint a települések és az ott élő lakosok száma, illetve a problémák kiterjedtsége és mélysége indokolttá tegyék a beavatkozást. A program tartalmáról, indításának lehetőségeiről a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatási programjával párhuzamosan regionális tájékoztatókon, a program honlapján és a felkészülést segítő szakértői teamektől, az NFÜ kistérségi koordinátoraitól és az MTA GYEP munkatársaitól kaptak az érintett kistérségek tájékoztatást. Az LHH program keretében valamennyi LHH kistérség lehetőséget kapott arra, hogy a program megvalósításának szándékát kifejezze, s azt a zsűrinek benyújtott dokumentációban jelezze. 11 kistérség élt ezzel a lehetőséggel, amelyek az LHH zsűri döntése alapján jogosulttá váltak – két ütemben - a program indítására. Jelen kiírás keretében az alábbi kistérségek többcélú kistérségi társulásai nyújthatnak be projekttervet: − − − − − −
Ózdi Mezőcsáti Csengeri Jánoshalmai Sarkadi Szigetvári
Ezen kistérségekkel a TÁMOP-5.2.1. Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése című kiemelt projekt megvalósítói (A Wekerle Sándor Alapkezelő és konzorciumi partnerei), már a meghirdetést megelőzően, folyamatosan kapcsolatot tartanak a fejlesztések megfelelő szakmai megalapozása, továbbgondolása, minél sikeresebb megvalósíthatósága érdekében.
B1. Jogi forma Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi szervezet pályázhat (KSH besorolással, a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 8/2010.(VIII. 25.) KSH közlemény alapján): •
Többcélú kistérségi társulás (KSH 326)
Jelen pályázati kiírás keretében konzorciumi partnert csak a Biztos Kezdet szolgáltatás megvalósítására lehet bevonni, és ekkor is legfeljebb egy konzorcium partner vonható be az alábbi szervezetek közül; •
Helyi kisebbségi önkormányzati (KSH 371)
•
Helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv (KSH 372)
8
•
Területfejlesztési önkormányzati társulás (KSH 328)
•
Egyház (KSH 551, 552)
•
Közalapítvány, Közalapítvány önálló intézménye, Egyéb alapítvány (KSH 561, 562, 569)
•
Egyesület (KSH 529)
•
Egyesülés (KSH 591)
•
Nonprofit korlátolt felelősségű társaság, nonprofit részvénytársaság (KSH 572, 573)
•
Szociális szövetkezet (KSH 127)
A fentiek alól az LHH zsűri döntése alapján a Csengeri Többcélú Kistérségi Társulás képez kivételt, amennyiben csak a csengeri kistérség esetében lehetséges konzorcium létrehozása a Csengeri Református Egyházközség (KSH 551, 552) bevonásával a Biztos Kezdet szolgáltatáson túli feladatokra is. A konzorciumi partner Csengeri Református Egyházközség részesedése a támogatási összegből nem haladhatja meg az 50 millió Ft-ot. A konzorcium esetében a finanszírozás tagi szinten történik.
B2. Méret Jelen tervezési felhívás esetében nem releváns.
B3. Székhely A főpályázó és a konzorciumi partner szervezet a devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő, Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet lehet. Projektgazda csak az a többcélú kistérségi társulás lehet, amelynek székhelye a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet 2. sz. mellékletében meghatározott komplex programmal segítendő 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közül, a jelen útmutató B. pontjában meghatározott kistérségek területén van.
B4. Iparág Jelen tervezési felhívás esetében nem releváns.
B5. Típus/karakter Jelen tervezési felhívás esetében nem releváns.
B6. A pályázat benyújtásának egyéb feltételei 1. Adminisztratív feltételek A pályázat benyújtásának egyéb feltételei 1. A pályázat benyújtásának időpontjában a pályázó ellen nem folyhat csőd-, végelszámolási vagy felszámolási eljárás, vagy egyéb, a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény hatálya alá tartozó kedvezményezett
9
esetében adósságrendezési eljárás. Amennyiben a pályázó ellen csőd-, végelszámolási vagy felszámolási, vagy egyéb, a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott, illetve adósságrendezési eljárás indul a pályázat elbírálásáig, illetve a támogatási szerződés lejártáig, annak tényét a pályázónak azonnal be kell jelenteni. 2. Nem köthető támogatási szerződés, és nem folyósítható támogatás a pályázó részére, ha a székhely szerint illetékes állami, illetve önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó, lejárt köztartozása, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozása van, és arra az illetékes adóhatóság fizetési könnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) nem engedélyezett. 3. A pályázónak meg kell felelnie az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ban megfogalmazott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek. A pályázónak rendelkezésre kell bocsátania az Áht 15.§ (12) bekezdés szerint vizsgálandó jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatait. 4. A pályázó nevét, a projekt tárgyát, a döntés időpontját (év, hónap) a támogatás elnyerése esetén a 4/2011. (I.28.) Korm. rendeletben szabályozott módon a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közzéteszi. 5. A projektgazda a projektjavaslat benyújtásával hozzájárulását adja, hogy a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataihoz a költségvetésből nyújtott támogatás utalványozója, folyósítója, a XIX. Uniós fejlesztések fejezetnek az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetésből nyújtott támogatása tekintetében a közreműködő szervezet, ennek hiányában az irányító hatóság (a továbbiakban együtt: a támogatás folyósítója), az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek, az Áht. 124. § (9) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendeletekben, valamint az e jogszabályban meghatározott más jogosultak hozzáférjenek. 6. A pályázó 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 127. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt esetek bekövetkezése esetén a támogatást és annak kamatait visszafizeti. 7. Abban az esetben, ha a pályázó szervezet helyzetében változás áll be, illetve a pályázati célok megvalósítását akadályozó bármely esemény következik be, úgy pályázónak a közreműködő szervezetet haladéktalanul értesítenie kell. 8. Amennyiben a pályázó biztosíték nyújtására köteles, a pályázó a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 33. §-ában meghatározott biztosítékokat a támogatás (ideértve az előleget is) első folyósításáig rendelkezésre bocsátja. 9. A pályázónál a projekt saját forrásának rendelkezésre kell állnia, és azt a pályázónak a pályázati útmutatóban vagy a pályázati felhívásban meghatározott időpontig a 292/2009. (XII. 19.) 113. § (3) bekezdésének aa)-ac) pontja szerint igazolnia kell. 10. A projekt keretében beszerzett ingatlan vagyontárgy a fenntartási kötelezettség fennállása alatt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség előzetes jóváhagyása és az
10
1083/2006 EK rendelet 57. cikkében meghatározott feltételek sérelme nélkül nem idegeníthető el és nem terhelhető meg. 11. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban Knyt.) 6.§ (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi okok a pályázó személyével, illetve a pályázóként megjelölt szervezettel szemben nem állhatnak fenn. 12. Amennyiben a fenti törvényhely szerinti összeférhetetlenség a pályázat benyújtását követően merül fel, vagy a pályázó a törvény bármely rendelkezését megsérti, a pályázatot a pályázati eljárásból kizárják, és támogatásban nem részesülhet. 13. A pályázat benyújtásával a pályázó nyilatkozik, hogy eleget tett a Knyt. rendelkezéseinek az érintettségével kapcsolatban, illetve az összeférhetetlenség megszüntetése érdekében. 14. Amennyiben a Knyt. 8. § (1) bekezdés valamely pontja szerinti érintettség a pályázóval, illetve a pályázóként megjelölt szervezettel kapcsolatban felmerül, annak az NFÜ honlapján történő közzétételét 8 munkanapon belül a pályázónak kezdeményeznie kell a pályázatot befogadó szervnél, az érintettséget megalapozó körülmény pontos megjelölésével a jelen pályázati felhívás mellékletét képező közzétételi kérelem alapján. 15. Amennyiben a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 8.§ (1) szerinti érintettség a pályázó személyével, illetve a pályázóként megjelölt szervezettel szemben fennáll, az NFÜ honlapján e körülmény közzétételére sor kerül. 16. Nem nyújthat be pályázatot az a helyi önkormányzat - ideértve a helyi önkormányzat részvételével működő települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulását, helyi önkormányzatok társulását, valamint a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló rendeletben foglaltak szerint létrehozott konzorciumot is -, amely nem felel meg a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 140/A. §-ban foglaltaknak. Nem köthető támogatási szerződés azon pályázóval, a. amely csőd-, felszámolási, végelszámolási, vagy egyéb – megszüntetésére irányuló jogszabályban meghatározott eljárás alatt áll; b. amely tevékenysége a hatályos környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg; c. amely működéséhez a szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik; d. amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem vagy csak részben teljesítette, kivéve a vis maior esetét. e. amelynek a számviteli jogszabályok szerint számított saját tőkéje a törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent (Nonprofit korlátolt felelősségű társaság, nonprofit részvénytársaság esetében),
11
C. A PROJEKTJAVASLAT TARTALMA C1. Támogatható tevékenységek köre A pályázó által tervezett tevékenységek abban az esetben támogathatóak, ha azok összhangban állnak a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiával (47/2007. (V.31.) OGY határozat), és az abban megfogalmazott célok és prioritások kistérségi szintű eléréséhez járulnak hozzá. További elvárás, hogy a tervezett tevékenységek garantálják a tervezési felhívásban megfogalmazott monitoring mutatók elérését. A pályázónak a C1.1. pontban felsorolt kötelező tevékenységek mindegyikét és a C1.2. pontban felsorolt választható tevékenységek közül legalább két tevékenységet kell megvalósítania. A kötelezően választható tevékenységeknek ki kell terjednie a kistérségi központon kívül a települések, azok lakóinak, illetve érintett korosztályainak legalább 30, az ózdi kistérség esetében legalább 10 százalékára.1 Kistérségenként legalább kettő Biztos Kezdet Programot kötelező megvalósítani a C1.1 10. pontban foglaltak szerint, kivéve a jánoshalmi kistérségben, ahol – tekintettel a kistérség méretére – egy Biztos Kezdet program megvalósítása elégséges.
C1.1. Kötelezően megvalósítandó tevékenységek, beszerzések 1. Kistérségi Gyerekesély Bizottság létrehozása és működtetése, melynek feladata a kistérségi gyerekesély stratégia és a cselekvési program kidolgozása, a helyi közösséggel való megismertetése és elfogadásának támogatása, valamint megvalósulásának nyomon követése és értékelése. A Kistérségi Gyerekesély Bizottságnak meg kell jelenítenie a gyermekek mindenek felett álló érdekeit a kistérség, a települések, intézmények és a lakosság felé. A Kistérségi Gyerekesély Bizottságban a többcélú kistérségi társulás, a hátrányos helyzetű emberek, a szakemberek, valamint az érintett korosztályok2 képviselete mellett kötelezően helyet kell kapnia a jelen projekt menedzserének, szakmai vezetőjének, a térségben működő cigány kisebbségi önkormányzatok és civil szervezetek képviselőjének, valamint állandó meghívottként a TÁMOP 5.2.1 kiemelt projekt képviseletében a Wekerle Sándor Alapkezelő konzorciumi partnere munkatársának is. A Kistérségi Gyerekesély Bizottságot be kell vonni a projektet és a stratégiát érintő kistérségi, intézményfenntartó társulási, települési önkormányzati és intézményi döntések előkészítésébe, döntéseibe és a tevékenységek utólagos követésébeértékelésébe. A Gyerekesély Bizottság több albizottságot hozhat létre, összhangban a kistérségi stratégia beavatkozási területeivel. Tevékenysége során biztosítani kell a működésének és döntéseinek nyilvánosságát.
1
Például, ha egy kistérségben nyári napközit kívánnak szervezni az általános iskola alsó tagozatos tanulói számára, azt vagy a – kistérség székhelyén kívüli – települések 30%-án kell megvalósítani, vagy olyan módon, hogy az érintett települések alsó tagozatos általános iskolai korosztályainak 30 %-a részt vehessen a napközi programjában, pl. az utaztatás megszervezésével. A kistérségi központban is megszervezhetőek a szolgáltatások, de a többi település részvételi arányát ebben az esetben is biztosítani szükséges. Ózd esetében a térség népességszáma háromszorosa a második legnépesebb térségnek is (Szigetvár) – ami indokolja a az alacsonyabb arányt. 2
gyermekek és fiatalok
12
A Bizottság üléseit legalább negyedévente egy alkalommal tartja. A bizottság ügyrendjét az első, jegyzőkönyveit pedig az aktuális időszakos beszámolóhoz csatolni kell. 2. Kistérségi Gyerekesély Iroda létrehozása és működtetése, amely biztosítja a Bizottság működésének és a program helyi megvalósításának adminisztratív és szakmai háttérét. Az Irodát a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetén belül, szakmailag önálló egységként, vagy a kistérségi társulás intézményeként kell létrehozni. A pályázatban be kell mutatni a gyerekiroda szervezetben elfoglalt helyét, kapcsolódási pontjait más szervezeti egységekkel, gazdálkodási jogosultságait, valamint azt, hogyan biztosítható, hogy szakmai feladatait Kistérségi Gyerekesély Bizottság irányításával végezze. A Kistérségi Gyerekesély Iroda vezetését jelen projekt menedzserének vagy szakmai vezetőjének kell ellátnia. 3. Hosszú távra (legalább 10 évre) szóló kistérségi gyerekesély stratégia kidolgozása, amelynek meg kell valósítania a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia alapelveit, és ki kell terjednie a kistérségi szinten értelmezhető, a kistérségi szükségleteket előtérbe helyező területeire és prioritásaira. A stratégiának figyelembe kell vennie a kistérségi szinten elkészült, vagy készítendő terveket, stratégiákat (kistérségi egészségterv, közoktatási intézkedési terv, közoktatási esélyegyenlőségi terv, integrált városfejlesztési stratégia, és jogszabályok által előírt további terveket, stratégiákat). A stratégiát évente a gyerekesély cselekvési tervvel (lásd 4. pont) összhangban felül kell vizsgálni a projektidőszak lejártát követően is. A stratégiát a közösségi tervezés módszereit alkalmazva, az érintettek – ideértve a leghátrányosabb helyzetű családokat, a szolgáltatókat, intézményeket és fenntartóikat – közvetlen bevonásával kell elkészíteni és az elkészült stratégiát legkésőbb a projektidőszak 18. hónapjának végéig a Kistérségi Gyerekesély Bizottságnak, valamint a többcélú kistérségi társulás tanácsának el kell fogadnia. Az erről szóló határozatokat a időszakos beszámolóhoz csatolni kell. 4. A stratégia megvalósítását szolgáló, legalább 3 évre szóló gyerekesély cselekvési program és forrástérkép elkészítése, valamint elfogadása a többcélú kistérségi társulás tanácsa és a Kistérségi Gyerekesély Bizottság által. A cselekvési tervet és forrástérképet legkésőbb a projektidőszak 18. hónapjának végéig kell elkészíteni és a dokumentumokat a időszakos beszámolóhoz csatolni szükséges. A forrástérképnek be kell mutatnia, hogy a cselekvési programot milyen saját, pályázati és egyéb források felhasználásával kívánja a kistérség megvalósítani. 5. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése a projektidőszak alatt két alkalommal, a megvalósítás első és harmadik harmadában együttműködve a TÁMOP 5.2.1 kiemelt projekt részéről a Wekerle Sándor Alapkezelő konzorciumi partnerével. (Ennek költségeit a pályázatban az útmutató 22. számú mellékletében található információk alapján kell megtervezni.) 6. A kistérségi gyermekstratégiához kapcsolódóan a pályázati lehetőségek, önkéntesség, adományozás, szponzoráció lehetőségeinek megismerése, az erőforrások bevonása. Mindezen lehetőségek figyelembe vételével kiegészítő forrásfejlesztés kialakítása.
Intézmény- és szolgáltatásfejlesztés
13
7. Kistérségi és településszintű szakmaközi hálózatok kialakítása és működtetése a gyermekek, fiatalok és családjaik érdekében működő intézmények és szolgáltatások1 munkatársainak részvételével az összehangolt, eredményesebb és hatékonyabb szolgáltatások és jelzőrendszerek érdekében. A szakmaközi hálózatok működtetése során kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű gyermekek és családok (ld. fogalommagyarázat) szükségleteihez jobban igazodó, összehangolt feladatellátásra. A szakmaközi hálózatok munkájába be kell vonni mindazokat a közszolgáltatásokat nyújtó ellátó, kistérségen kívüli szervezeteket, hálózatokat is, akik a helyi szakemberek munkáját hatékonyan segíthetik. 8. Legalább kettő, a helyi szükségleteken alapuló, a gyermekek, fiatalok és szüleik számára biztosított, fenntartható szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, pedagógiai vagy egyéb szolgáltatás hozzáférésének biztosítása a kistérségben élő valamennyi érintett számára (pl. adósságkezelés, mobil szolgáltatások, szűrések, stb.), és/vagy elérhetőségének javítása (pl. az érintettek utaztatása, kihelyezett szolgáltatások megszervezése, a részvétel ösztönzése, stb.). 9. A kistérség minimálisan kettő - a jánoshalmi kistérség esetében minimálisan egy szegregátumában, vagy gettósodó településén2 olyan közösségi ház3 és kapcsolódó komplex settlement-típusú szolgáltatás létrehozása és működtetése a pályázó által rendelkezésre bocsátott ingatlanban, amely megfelel az alábbi kritériumok mindegyikének: − a közösségi munka eszköztárának alkalmazásával segíti a szegregátumban élőket, hogy tevékenyen részt vegyenek helyzetük javításában, változtatásában (empowerment4); − támogatja a szegregátumban lakók közösségi kezdeményezéseit, életét; – olyan közösségi akciók szervezése, melyek hozzájárulnak a lakókörnyezet, a lakhatás feltételeinek és körülményeinek javításához; (pl. megközelíthetőség: közlekedés, utak állapotának javítása, környezetrendezés, hulladékmentesítés, közszolgáltatások elérhetősége, infrastrukturális feltételek javítása, stb.); − biztosítja a helyi közösség számára a közösségi összejövetelekhez, képzésekhez, szakkörökhöz, szabadidős tevékenységekhez szükséges minimum 30 m2-es világos, nagy ablakos teret; és egy kisebb, egyéni fejlesztésre, vagy beszélgetésre alkalmas kisebb helyiséget; − enyhíti a lakások alacsony komfortfokozatából származó hátrányokat (a legalapvetőbb szükségleteknek megfelelően fürdési, tisztálkodási, mosási, tanulási, stb. lehetőséget biztosít); − biztosítja a gyermekek alternatív napközbeni ellátását, az óvodás kor alatti gyerekek és szüleik részére rendszeres, szakember által irányított foglalkozások megtartását és ehhez kapcsolódóan lehetőséget nyújt a gyermekek étkeztetésére5, amihez rendelkeznie kell teakonyhával; − legalább az egyik közösségi ház helyet ad a Biztos Kezdet szolgáltatásnak (amennyiben a településen nem működik gyerekház), és biztosítja a hozzá szükséges feltételeket6 − biztosítja a hátrányos helyzetű gyermekek életminőségének javítása érdekében kulcsfontosságú, a 47/2007 OGY határozattal elfogadott Nemzeti 1 Szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások, védőnők, egészségügyi szolgáltatók, közoktatási intézmények, stb.
2
A szegregátum és a gettósodó település fogalma a fogalomjegyzékben található
3
A közösségi ház részletes leírása a pályázati útmutató 15. számú mellékletében található.
4
A fogalom definíciója a fogalommagyarázatban található
5
Kiszállított melegétel, tízórai, uzsonna, a napszaknak és a programnak megfelelően
6
A Biztos Kezdet gyermekházakkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos részletes elvárásokat a 9. számú melléklet tartalmazza
14
−
− − −
− −
−
Stratégiában meghatározott (szociális, gyermekjóléti, egészségügyi, munkaerőpiaci, pedagógiai, stb.) alapszolgáltatások és szakosított ellátások helyben történő igénybevételét és rendelkezik erre alkalmas helyiséggel; lehetőséget nyújt a közérdekű információk helyben történő elérésére pl. internet hozzáférési pontok kialakításával; biztosítja az IKT oktatás, a digitális írástudás elsajátításának lehetőségét a közösség és az egyének életminőségének javítása érdekében; folyamatosan, az év minden szakában, lehetőség szerint a hét minden napján, de legalább heti öt napot, minimum napi 8 órán keresztül nyitva tart; heti rendszerességgel közösségi programokat biztosít a gyerekek és fiatalok számára; szolgáltatásaival hozzájárul a telepen élők környezeti és személyi higiénés, életvezetési, háztartási, gazdálkodási, az önellátást szolgáló – kertkultúra, háztáji gazdálkodás, ház körüli javítások, karbantartás, stb. – illetve családtervezési és gyermeknevelési ismereteinek és képességének fejlesztéséhez; meghatározott megfelel az akadálymentesség jogszabályban1 követelményeinek; a fenntartó biztosítja, hogy a komplex szolgáltatások helyszínéül szolgáló épület/épületrész székhelye, vagy telephelye lehessen a már meglévő, a gyermekszegénység elleni küzdelemhez kapcsolódó célú nonprofit szervezetnek; biztosítja, hogy az adott célcsoport tagjai is vegyenek részt a szolgáltató (közösségi) ház kialakításában, felújításában és aktív működtetésében.
10. Biztos Kezdet Gyerekház és/vagy szolgáltatás A Biztos Kezdet program célja lehető legjobb esély biztosítása a készségek-, képességek kibontakozásához, a lehető legkorábbi életkorban, azon gyerekek számára, akik a legnagyobb szegénységben élnek. A feladat olyan gyerek- és családbarát szolgáltatási környezet kialakítása, amely a szülők partneri bevonása és aktív részvétele mellett koragyermekkorban egyenlő esélyt biztosít a veleszületett képességek kibontakozásához. A Biztos Kezdet szolgáltatás megvalósításának elsődleges helyszíne a Gyerekház, de a program külső helyszínen is nyújthat a Biztos Kezdet szolgáltatásokat a gyerekházzal nem rendelkező településeken, településrészeken. A település méretének, a lakosság lélekszámának, a település szegénységi kockázati kódjának2 a lakosságon belül a 0-5 éves gyerekek arányának figyelembe vételével a Biztos Kezdet programot több formában lehet megvalósítani. Biztos Kezdet szolgáltatás létrehozása3: A két minimálisan elvárt programból az egyiket a 10. pontban előírt kötelezően megvalósítandó settlement-szolgáltatáson belül kell kötelezően megvalósítani.
1
OTÉK - 253/1997 (XII.20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről
2
Az MTA Regionális Kutató Központja által számított érték. A szegénység mértékét jelző típusképző mutatók: Fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60 évnél idősebbek arányában), 2005; Középfokú végzettségűek aránya a 18 évesnél idősebb népesség körében, 2001; Egy állandó lakosra jutó adózott jövedelem és nyugdíj összege havonta, 2005; Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, 2001; Regisztrált munkanélküliek a 18-59 évesek arányában, 2005; Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők aránya a 0-17 évesekből, 2006; Nem korbetöltött nyugdíjasok aránya, 2005; Egy állandó lakosra jutó adózott jövedelem, 2005. Az MTA GYEP által készített kistérségi tükrökben valamennyi település szegénységi kockázati kódja megtalálható. 3 A 9. számú mellékletben a Biztos Kezdet szolgáltatásra vonatkozóan tevékenységenként megjelöltük a kötelező vagy választható jelleget.
15
Amennyiben az érintett településen, településrészen már működik Biztos Kezdet szolgáltatás, úgy azt 15 ezer lakos feletti városok esetében más településrészen, más esetben a kistérség másik településén kell létrehozni. •
•
•
•
Tárgyi feltételek biztosítása (az ERFA átjárhatósági feltételek betartásával) kötelező o A pályázó által rendelkezésre bocsátott ingatlan átalakítása, alkalmassá tétele a szolgáltatás biztosítására o Eszközbeszerzés, kisértékű játék- eszközkészlet Személyi feltételek biztosítása kötelező o Biztos Kezdet gyerekház vezető, valamint egy teljes munkaidejű vagy két részmunkaidőben alkalmazott munkatárs. o amennyiben a Biztos Kezdet program megvalósításához konzorciumi partner bevonására kerül sor, akkor a korai képességgondozás/ Biztos Kezdet szakterületi koordinátort (lásd a C1.4 pontban) a partnernél kell alkalmazni. Célzott programok (lásd a 9. számú mellékletben lévő táblázatot) o A Biztos Kezdet szolgáltatási leírásban megfogalmazott tevékenységek (a hivatkozott melléklet) o Személyiség- és kompetenciafejlesztő programok, foglalkozások gyermekek és szüleik számára (pl. háztartási munkák, főzési, táplálkozási ismeretek, pénzkezelési, háztáji, állattartási, kertművelési ismertek, személyi és higiénés ismeretek és családtervezés támogatása, stb. Az ismeretek átadását nem csak a gyerekházban dolgozók, hanem a gyerekházzal kapcsolatban lévő egyéb szakemberek, önkéntesek is biztosíthatják, illetve segíthetik.) o Devianciák megelőzését szolgáló programok szülők számára (pl. egészségmegőrzés, bűnmegelőzés) o A gyerek és a szülő együttjátszását támogató programok Étkezés biztosítása a szolgáltatásban részesülő gyermekek részére (kötelező), amely lehet kiszállított vagy helyben készített étel
A Biztos Kezdet szolgáltatások formáit, minimum követelményeit, elvárásokat, kötelező és választható tevékenységeket, valamint a TÁMOP-5.2.1 kiemelt projekttel való együttműködés leírását részletesen a 9. számú melléklet tartalmazza. 11. Részvétel a TÁMOP-5.2.1. kiemelt projekt által a kistérségben működő, a gyermekeket és családjaikat érintő intézmények és szolgáltatások vezetői, munkatársai, valamint a közigazgatásban, intézményfenntartásban dolgozók, szülők, önkéntesek, civil szervezetek, egyházak tagjai és képviselői, valamint a Biztos kezdet Gyerekházak és szolgáltatások munkatársai számára szervezett képzéseken, szakmai műhelyeken, szakmai rendezvényeken. (Az ezzel kapcsolatos elvárások a Pályázati útmutató 9. és 22. számú mellékletében találhatók.) 12. A térség gyermekjóléti és családsegítő szolgálatainak bevonása a programba; 13. Tekintettel arra, hogy az egész gyerekesély program szempontjából kulcskérdés a célcsoportok és a lakosság elérése, a célok és tervek bemutatása, az egyes célcsoportokra szabott kommunikáció, valamint az átláthatóság, a számon kérhetőség, az ellenőrizhetőség; a kedvezményezetteknek kötelező kommunikációs tervet készíteni, amelyben részletezik, hogyan biztosítják a projekt transzparens működését, hogyan érik el az egyes célcsoportokat. Ezt a tervet az előkészítés során, vagy a projekt megkezdésétől számított 6 hónapon belül kell elkészíteni és az időszakos beszámolóhoz kell csatolni. Önállóan nem támogatható, de kötelezően megvalósítandó tevékenységek: 16
A projekt megvalósításához kapcsolódó menedzsment és adminisztrációs tevékenységek. A projektnek az előrehaladás nyomon követése és a megfelelő szakmai támogatás biztosítása érdekében a kiemelt projekt megvalósítói által kért adatokat és információkat az előírt formátumban és rendszerességgel kell biztosítania. Tájékoztatás, nyilvánosság biztosítása A kedvezményezett a projekt megvalósítása során köteles a hatályos jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek eleget tenni, a projektről és a támogatásról az ott meghatározott módon és tartalommal információt nyújtani. A tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó követelményeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (www.ujszechenyiterv.gov.hu) honlapjáról letölthető „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentum, valamint az „Arculati Kézikönyv” tartalmazza. A kommunikációs tevékenységek megkezdése előtt javasoljuk, egyeztetés céljából vegye fel a kapcsolatot a közreműködő szervezet kommunikációs munkatársával. Az előírt kommunikációs tevékenységek elhagyása vagy részleges teljesítése, illetve az előírtaktól eltérő formában történő megvalósítása a megítélt támogatás kommunikációra elszámolható részének csökkentését vonja maga után. Könyvvizsgálat A projekt befejezésekor kötelező a projektszintű könyvvizsgálat elvégzése, az erről szóló igazolást a záró beszámolás részeként szükséges benyújtani.
C1.2.
Választható, bírálatnál előnyt tevékenységek, szolgáltatások
jelentő
kapcsolódó
A stratégia „társadalmasítása”, a lakosság bevonása 1. A stratégia elkészítését és elfogadását támogató rendezvények szervezése. 2. Gyermek- és/vagy diákönkormányzatok létrehozása és működési feltételeik biztosítása. 3. A helyi közösség különböző csoportjai és vezetői közötti, és a gyermekes családok és intézmények/szolgáltatások közötti együttműködés, párbeszéd, elősegítése, pl. képzések, tréningek, fókuszcsoportok, stb. szervezésével, amelyben segítséget nyújthatnak a helyi internetes közösségi terek pl. eMagyarország Pont, Teleház, stb., és az ott dolgozó személyzet (pl. eTanácsadó, IT mentor). 4. Az előítéletek leküzdését, a harmonikus együttélést szolgáló tevékenységek megvalósítása, pl. mediáció, tréningek, felvilágosító programok megvalósítása, családi és közösségi konfliktusok kezelése. 5. Kistérségi gyerek(esély) honlap létrehozása és működtetése. A honlapon biztosítani kell a projekt tevékenységeinek és eredményeinek nyilvánosságát, közzé kell tenni a gyermekeket és családjaikat érintő legfontosabb információkat (pl. intézmények, szolgáltatások elérhetősége, rendezvények, programok, e-ügyintézés, stb.). 6. A hátrányos helyzetű gyermekekre és családjaikra irányuló civil kezdeményezések elősegítése, támogatása. 7. Állampolgári ismeretek elsajátítását, az állampolgárok önszerveződését, jogérvényesítését, valamint a közösségek együttműködését elősegítő szolgáltatások és módszerek kialakítása, bevezetése, fejlesztése.
Szakmai-módszertani fejlesztés (képzés, konzultációs és tanácsadási lehetőségek)
tapasztalatcsere,
tréning,
17
8. A programban résztvevő, valamint a gyermekekkel és családjaikkal foglalkozó helyi szakemberek felkészítése, képzése, továbbképzése a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik körében végzett eredményesebb és hatékonyabb munka érdekében. 9. A kistérségben hiányzó, vagy a szükségletekhez képest nem megfelelő mértékben rendelkezésre álló szaktudás és szakértelem programba vonása (pl. gyógytornász, pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, pedagógiai asszisztens, dietetikus, stb.). 10. Hazai és határmenti1 tapasztalatcserék szervezése, jó gyakorlatok megismerése, megismertetése és hasznosítása érdekében, különös tekintettel az integrált gyerekesély programot megvalósító kistérségek együttműködésére, tapasztalatcseréjére. 11. A szakmai fejlődést szolgáló, a hálózatos működést támogató, illetve a kiégést megelőző szolgáltatások (esetmegbeszélés, szupervízió, mestertanár, stb.) a gyermekekre és családjaikra irányuló szolgáltatásokat megvalósító intézményekben és szervezetekben. 12. Szervezett együttműködés kialakítása a felsőoktatási intézmények és a humán közszolgáltató intézmények (közoktatás, szociális szolgáltatások és gyermekjólét, egészségügy, foglalkoztatás) között; új gyakorlati és kutatási helyszínek létrehozása a szakmaközi hálózatok munkájának erősítése céljából. 13. Szervezett együttműködés kialakítása és működtetése a gyerekesély programot megvalósító kistérségek között
Intézményi koordináció, komplex hátrány-enyhítés 14. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások kistérségi szintű összehangolása és közös szabályozásának kialakítása, (helyi rendeletek, és szolgáltatásfejlesztési koncepciók kistérségi szintű összehangolása), jogosultság, valamint a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése (pl. mozgó szolgáltatások igénybevételének biztosítása, stb.). 15. A leghátrányosabb helyzetű gyermekek egészségi, készségekre, képességekre irányuló szűrővizsgálatainak megszervezése, és a vizsgálat eredményének megfelelő ellátásba, szolgáltatásba jutásának elősegítése. 16. Prevenciós tevékenységek a deviáns magatartás, a korai iskolaelhagyás, a korai terhességek, káros szenvedélyek, stb. megelőzése érdekében. Szolgáltatásfejlesztés 17. Bölcsődékben, óvodákban, iskolák alsó tagozatán, és más kisgyermekkori szolgáltatásokban a Biztos Kezdet szemlélet megjelenésének elősegítése. 18. Bölcsődei, óvodai, iskolai, telepi szociális munka biztosítása. 19. Szülők felkészítése a szülői szerepre, gyermeknevelésre (pl. baba-mama klubok, játszóházak, tanácsadások, képzések, stb.). 20. A jelenleg gyermekintézménybe nem járó gyerekek ideiglenes (napi néhány órás) ellátásának megoldása addig, ameddig a szülő alkalmi munkát végez, ügyeit intézi. 21. Hiányzó, vagy a szükségletekhez képest elégtelen mértékben rendelkezésre álló szolgáltatások biztosítása. A támogatás nem vehető igénybe a jogszabályok alapján kötelező kapacitások biztosítására.
1
csak határmenti kistérségek esetében
18
22. A fent felsorolt programokhoz szervesen kapcsolódó, azzal egy szakmai célkitűzést és programelemet képviselő 7-14 napos tábor jellegű (egész napos együttlétet biztosító) programok szervezése. 23. Nyári napközi, családi nyaralás, illetve szabadidős programok megszervezése és fenntartása, valamint ezekhez kapcsolódóan a meleg étkeztetés biztosítása, s az ehhez szükséges feltételek megteremtése – a rendelkezésre álló intézményi keretek kihasználásával. 24. A leghátrányosabb helyzetű, szociális vagy gyermekétkeztetésben nem részesülő gyermekek étkeztetése, beleértve az iskolai szüneteket és a hétvégéket is. 25. A kistérségi gyerekétkeztetés szakmai fejlesztése és az egészséges táplálkozás szempontjainak beépítése. 26. Fiatalok számára közösségi terek kialakítása és működtetése, alacsonyküszöbű szolgáltatások, képzések, továbbképzések, szabadidős és sportprogramok megszervezése és működtetése információk nyújtása, önkéntesség meghonosítása a célcsoport szükségleteinek megfelelően. 27. A szakmaválasztást elősegítő tevékenységek, a munkaerő-piaci részvételhez szükséges készség- és képességfejlesztés, különösen a korai iskolaelhagyók, valamint az általános- vagy középiskolás fiatalok számára. 28. Az információs társadalom fejlesztése céljából közösségi internet hozzáférési pontok kialakítása, a hozzá kapcsolódó információszolgáltatás, az IKT oktatás, a digitális írástudás elsajátítása lehetőségének biztosítása. Ennek érdekében együttműködés a közeli nyilvános internetes közösségi terekkel (pl. eMagyarország Pont, Teleház, stb.), a gyerekházba és közösségi házba érkező családtagok motiválása a számítógép- és internethasználatra, részükre oktatás szervezése a legközelebbi internetes közösségi térben a digitális és információs írástudás elterjesztése érdekében. E-közszolgáltatások közvetítése, népszerűsítése, tanácsadás az eügyintézésben, FIP pont létesítés az internet hozzáférési pontok és személyzetük segítségével. Open source tanácsadás (szabad- és nyílt forráskódú szoftver megoldások terjesztése, szakmai tanácsadással, technikai segítségnyújtással az önkormányzatok és intézményeik felé, illetve szükség esetén a lakosságnak is). 29. Önkéntesek bevonása a program megvalósításába. 30. Játszóterek, sportudvarok kialakítása és működtetése gyermekek és fiatalok számára, amennyiben a gyerekházhoz, közösségi házhoz, vagy a program egyéb szolgáltatásához kapcsolódik, és elérhető a helyi közösség számára, elszámolható. Sportudvar kialakítása indokolt nagyságrendben történhet, nem jelentheti komplett, versenyzésre alkalmas sportpályák kialakítását. 31. Legalább egy, a kistérség óvoda és iskola nélküli településén élő gyermekek számára szóló, a felzárkózást szolgáló (napközi, vagy tanulószoba, vagy korrepetálás jellegű) és szabadidős szolgáltatások, valamint nyári napközbeni ellátás megszervezése és folyamatos1 működtetése. (Amennyiben nincs olyan település, ahol óvoda és iskola sincs, akkor olyan településen is megvalósítható ez a tevékenység, ahol vagy óvoda, vagy iskola nincs.) Biztos Kezdet szolgáltatás 32. A választható tevékenységeket a 9. Biztos Kezdet melléklet tartalmazza.
A választott tevékenységeket a pályázónak a pályázatához csatolt megvalósíthatósági tanulmányában kell bemutatnia. A tanulmányban ezeknek a
1 Folyamatos nyitva tartáson az év minden szakában, azaz a tanév ideje alatt és a szünetekben egyaránt, legalább munkanapokon minimum napi 4 órás nyitva tartást értünk.
19
tevékenységeknek az eredményeit számszerűsítenie is kell. A számszerűsítés a projektek szakmai nyomon követését szolgálja. Kiegészítő, önállóan nem támogatható tevékenységek: -
Projekt előkészítéséhez kapcsolódó tevékenységek (szakértők: mérnök, közbeszerzési és egyéb szakértők igénybe vétele, tervek, tanulmányok készíttetése, engedélyeztetési eljárások lefolytatása, a projekt előkészítését végző munkatársak alkalmazásának költségei)
-
ERFA típusú támogatható tevékenységek: • • • •
• •
ingatlanvásárlás, építés abban az esetben, amennyiben a Biztos Kezdet Gyerekházhoz, vagy a szegregátumban megvalósítandó komplex programhoz nem áll rendelkezésre megfelelő épület; épület-felújítás, átalakítás, építés, beleértve az akadálymentesítést is (Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (OTÉK)); eszközbeszerzés (kizárólag új eszközök beszerzése támogatható); informatikai fejlesztések; amelyek során elsősorban a nyílt hozzáférést kell biztosítani, azaz lehetővé kell tenni, hogy a fejlesztések közcélúak, közérdekűek, közhasznúak legyenek (pl. WiFi hot spot létesítés, szabad hozzáférésű tárhelyek biztosítása) játszóterek és sportudvarok kialakítása; étkeztetés feltételeinek kialakítása a közösségi házban, napközik, nyári táborok helyszínein (teakonyha). (lásd 8. sz. melléklet)
ERFA-típusú tevékenység önállóan nem, csakis az A3 pontban meghatározott átjárhatósági mértékig (az elszámolható összes költség 15%-a) támogatható, ha közvetlenül kapcsolódik a pályázó kötelező, vagy választott tevékenységeihez, a tevékenység megvalósításához elengedhetetlenül szükséges és ez a pályázatban bemutatásra kerül.
C1.3. Speciális elvárások az egyes tevékenységekkel kapcsolatban A projektgazdának TÁMOP-5.2.1 Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmaimódszertani megalapozása és a program kísérése című kiemelt projekt megvalósítóival – a Wekerle Sándor Alapkezelővel és konzorciumi partnereivel – együtt kell működnie a projekt előkészítése és megvalósítása során. Az erről szóló együttműködési megállapodás aláírása a pályázó kistérség számára a Támogatási Szerződés feltétele. A pályázónak arra kell törekednie, hogy a projekt menedzsmentjét és szakmai megvalósítóit főként a kistérségben élő szakemberek alkalmazásával alakítsa ki. Közülük is előnyben kell részesíteni azokat a személyeket, akik a pályázat előkészítésében aktívan részt vettek. Ennek bemutatására a pályázathoz csatolt szakmai önéletrajzokban ki kell térni. A projekt megvalósításába munkanélküli, álláskereső, közfoglalkoztatott személyek is bevonhatók, amennyiben a pályázó biztosítani tudja a projektben való folyamatos részvételüket, és megfelelnek az egyes posztokat betöltőkkel szembeni elvárásoknak. A kistérségi Gyerekesély Irodát úgy kell kialakítani, hogy a munkahelyek mellett lehetőséget biztosítson stábülésekre, képzésekre, szakmai műhelyekre. Valamennyi szakmai megvalósítónak részt kell vennie legalább három, a kiemelt projekt által szervezett képzésen, amelyek közül az egyiknek a saját szakterületét érintő
20
képzésnek kell lennie. A Biztos Kezdet Gyerekházra vonatkozó alapképzéseken csak a gyerekház munkatársai vehetnek részt. A projekt menedzsmentje, a szakmai vezető és a szakterületi koordinátorok, valamint a közösségi ház munkatársai részére átlagosan kétheti rendszerességgel szupervíziót kell biztosítani. A vezetők (menedzser, szakmai vezető) részére ugyanilyen intenzitással és mennyiségben a csoportos mellett egyéni szupervízió, vagy coaching is biztosítható. A szupervíziót diplomás vagy akkreditált szupervízor végezheti. A coachingot szupervízor, vagy coach képesítésű személy végezheti.
A Biztos Kezdet szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárások A Biztos Kezdet szolgáltatások alábbi típusait különböztetjük meg: a) Alaptípus a Biztos Kezdet gyerekház – jellemzően mintegy ezer fő feletti településeken (példa: a korábbi Biztos Kezdet pályázatokon létrejött szolgáltatások nagy többsége). A Biztos Kezdet szolgáltatás ilyen típusát olyan ingatlanban kell létrehozni, amely az érintett családok számára gyalog, babakocsival megközelíthető. b) Biztos Kezdet gyerekház a gyerekek és szülők a környező településekről történő beszállításával, behordásával – jellemzően kisebb településeken, ahol a behordás megoldható (példa: Teklafalu), c) Biztos Kezdet gyerekház kitelepüléssel, részidős nyitva tartással – jellemzően egymáshoz viszonylag közel eső kisebb településeken vagy településrészeken, szegregátumokban, ahol a behordás nem oldható meg, vagy nem célravezető, viszont a térségben már működik (vagy jelen kiírás keretében alakul) Biztos Kezdet gyerekház, mely a kitelepülő szolgáltatás anyaintézményeként is funkcionál (egyelőre nincs itthoni példa). Ez a megoldás az alaptípusú anyaintézmény mellett, azon kívül két közeli helyen váltva (pl. napi váltásban) működő Biztos Kezdet szolgáltatást jelent. A kitelepülő szolgáltatás megvalósítói nem azonosak az anyaintézmény dolgozóival. Mindkét kitelepülő helyszínen biztosítani kell a minimum feltételeket. d) Elhelyezés szempontjából lehet a Biztos Kezdet gyerekház meglévő intézményben (pl. óvodában, settlementben, olyan közösségi térben, ahol más szolgáltatás is működik) – jellemzően nagyobb településeken, a Biztos Kezdet szolgáltatás integritásának garantálása esetén (példa: Jánoshalma.) A Biztos Kezdet szolgáltatások minimum követelményeit, a megvalósítókra vonatkozó speciális elvárásokat, kötelező és választható tevékenységeket, valamint a TÁMOP-5.2.1 kiemelt projekttel való együttműködés leírását részletesen a 9. sz. melléklet tartalmazza. A Pályázónak az építkezés vagy átépítés előtt az illetékes Építésügyi Hatósággal egyeztetnie kell, hogy az általa végzendő munkálatok építési engedély kötelesek-e. - Amennyiben igen, akkor a Hatóság előírásai alapján köteles eljárni, betartva az érvényes idevonatkozó jogszabályokat, valamint mind a létesítési engedélyt, mind a használatbavételi engedélyt be kell szereznie a projekt végrehajtása során. - Amennyiben nem építési engedély köteles, akkor is az érvényben lévő jogszabályok szerint kell eljárnia, különös tekintettel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (Étv.) és OTÉK betartására, valamint a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról című jogszabály 1. és 5. fejezetének előírásaira. Az épület átalakításának műszaki tervdokumentációját minden esetben csatolni kell a pályázathoz. Engedélyköteles átalakítás esetén kötelező az elvi építési engedély benyújtása a pályázathoz.
21
A projekt megvalósítóinak és menedzsmentjének ismernie kell a „Legyen Jobb a Gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiát, és képesnek kell lenni arra, hogy alapértékeinek megfelelő munkát végezzen és végeztessen kollégáival.
C1.4. Speciális elvárások a projekt megvalósítóival kapcsolatban Az alábbiakban meghatározott elvárásoknak való megfelelést a pályázathoz benyújtott önéletrajzoknak kell alátámasztania. A pályázathoz a projektmenedzser, a pénzügyi vezető és a szakmai vezető, valamint a szakterületi koordinátorok, gyerekház vezető, közösségi ház vezető szakmai önéletrajzát kötelező csatolni. A többi munkatárs esetében a kiválasztási kritériumokat kell bemutatni. 1.
Projektmenedzsmenttel szembeni elvárások:
A Pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt menedzsmentjének ellátása érdekében a következő személyeket a projekt teljes hossza alatt biztosítja: projektmenedzser, pénzügyi vezető, projekt- és /vagy pénzügyi asszisztens, akiknek a velük szemben támasztott alább felsorolt követelmények mindegyikének meg kell felelniük. Projektmenedzser felsőfokú végzettség, 2 év vezetői vagy projektmunkában szerzett tapasztalat, munkaideje a projektben bizonyíthatóan eléri a heti 40 órát, foglalkoztatása munkaviszony, közalkalmazotti vagy közszolgálati keretében lehetséges.
jogviszony
Pénzügyi vezető
felsőfokú pénzügyi szakirányú végzettséggel, 2 év pénzügyi területen szerzett tapasztalat, és legalább egy projektben szerzett tapasztalattal kell rendelkeznie, munkaideje a projektben bizonyíthatóan eléri a heti 40 órát, foglalkoztatása munkaviszony, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszony keretében lehetséges.
Projekt asszisztens és/vagy pénzügyi asszisztens (maximum 2 fő, az ózdi kistérségben maximum 4 fő) minimum középfokú, pénzügyi asszisztens esetében szakirányú végzettséggel rendelkezik, munkaideje a projektben bizonyíthatóan eléri a heti 40 órát, foglalkoztatása munkaviszony, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszony keretében lehetséges.
2.
Szakmai megvalósítókkal szembeni elvárások:
A projektgazdának vállalnia kell, hogy a szakmai vezetőt a projekt teljes hossza alatt, a többi alkalmazottat legalább a megvalósítandó tevékenységek tervezett időtartamára (a tevékenységek előkészítését is beleértve) munkaviszonyban, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonyban alkalmazza, akiknek a velük szemben támasztott alább felsorolt követelmények mindegyikének meg kell felelniük: Szakmai vezető
22
humán területen szerzett felsőfokú végzettséggel és legalább 3 éves szakmai tapasztalattal és minimum két éves vezetői tapasztalattal kell rendelkeznie, munkaideje a projektben bizonyíthatóan eléri a heti 40 órát, foglalkoztatása munkaviszony, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszony keretében lehetséges.
Szakterületi koordinátor (minimum 4, maximum 8 fő) Szakterületi koordinátorokat legalább 4, legfeljebb 8 főt a projekt beavatkozási területeinek megfelelően az alábbi szakterületek közül kiválasztott valamelyikén kell alkalmazni. Egy-egy szakterületen csak egy szakterületi koordinátor alkalmazható, de egy koordinátor két szakterületért is felelős lehet, amennyiben szakmai tapasztalata és szaktudása erre alkalmassá teszi. A szakterületi koordinátorok legalább 3 év, az adott szakterületen, főállású, két szakterültet koordináló személy esetében legalább az egyik szakterületen szerzett szakmai tapasztalattal rendelkezzenek, a vezetői, szervezői tapasztalat előnyt jelent a kiválasztásnál Szakterületek: −
Korai képességgondozás/Biztos kezdet (A koordinátor a program egésze tekintetében felelős a szakterület céljainak, tevékenységeinek összehangolásáért és a Biztos Kezdet szemlélet elterjesztéséért. A szakterületi koordinátor munkaideje el kell érje a heti 40 órát.) .
−
Közoktatás
−
Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások
−
Foglalkoztatás, helyi gazdaságfejlesztés, szociális gazdaság
−
Ifjúság
−
Közösségi munka
−
Információs társadalom szakértő
−
Egészségügy
A szakterületi koordinátorok kiválasztásánál arra kell törekedni, hogy a területen felsőfokú végzettséggel rendelkező helyi szakemberek kerüljenek főállású, vagy részfoglalkoztatású munkaviszonyban, közalkalmazotti, vagy közszolgálati jogviszonyban (vagy azzal egyenértékű jogviszony) alkalmazásra. A szakterületi szakértők munkáját segítendő 1-4 fő asszisztens alkalmazása is lehetséges főállású munkaviszonyban, vagy munkaviszonnyal egyenértékű jogviszonyban. Az asszisztenseknek legalább középfokú végzettséggel kell rendelkezniük és ebben a munkakörben pályakezdők és közfoglalkoztatottak alkalmazása is lehetséges. Az egyes szakterületen további eseti vagy folyamatos munkát végző szakértők, oktatók, stb. alkalmazása is lehetséges.
A közösségi ház munkatársaival kapcsolatos elvárások A közösségi házban legalább négy főt kell alkalmazni munkaviszony, közalkalmazotti, vagy közszolgálati jogviszony, a kisegítő személyzet esetében munkaviszony, közalkalmazotti, vagy közszolgálati jogviszony vagy – átmenetileg - közfoglalkoztatás formájában. Közülük a ház vezetőjének és legalább egy munkatársának heti munkaideje el kell érje a 40 órát, további két fő esetében a minimum heti 20 órát. A munkatársak kiválasztása során törekedni kell arra, hogy elsősorban az adott környezetből és célcsoportból kerüljenek ki. A közösségi ház munkatársainak átlagosan kéthetente egy szupervíziót kell biztosítani.
23
A közösségi ház vezetője és egy szakmai munkatársa esetében az alábbi előírások érvényesek – A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) számú SZCSM rendelet 3. számú melléklet 5. (a családsegítő szolgálatokra vonatkozó) pontjában meghatározott felsőfokú végzettség valamelyikével kell rendelkeznie. A kiválasztás során a helyben élőket előnyben kell részesíteni, és amennyiben a helyben élő, a munkakört betölteni kívánó személy a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, az előírt képesítés alól felmentés adható. Elvárás továbbá, hogy a közösségi ház vezetője a Civil Kollégium Alapítvány a közösségfejlesztés elméletén és gyakorlatán alapuló alapképzési kurzusai közül legalább kettőt elvégezzen. A közösségi ház és a szolgáltatások működtetése és a helyi lakosokkal való kapcsolatépítés érdekében – a helyben élők közül legalább egy, középfokú végzettséggel vagy szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező személyt kell alkalmazni minimum heti 20 órában munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében, amely maximum egy évig történhet közfoglalkoztatás formájában is; (Az érintett személy munkavégzéséhez szükséges képzése, továbbképzése – akár iskolarendszerű képzés formájában is – a program keretében kívánatos.) −
a helyben lakó célcsoport tagjai a közösségi ház kialakításában, felújításában és aktív működtetésében, munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló jogviszony, közfoglalkoztatás, vagy önkéntes munka keretében részt vehetnek; (Képzésük – pl. az általános iskola befejezése, a szakképzése történő belépéshez szükséges iskolai végzettség megszerzése, szakképzésben, továbbképzésben, vagy egyéb képzésekben való részvétel – a program keretében támogatható, akár iskolarendszerű formában is.)
A Biztos Kezdet szolgáltatás megvalósítóival kapcsolatos elvárásokat a 9. sz. Biztos Kezdet melléklet rögzíti. A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás bevonásával kapcsolatos elvárások A térség családsegítő és gyermekjóléti szolgálatait legalább az alábbi tevékenységekbe kötelező bevonni: a) kistérségi gyerekbizottság működésének támogatása; b) részvétel a kistérségi felülvizsgálatában;
gyerekstratégia
kialakításában
és
rendszeres
c) részvétel a kistérségi cselekvési terv és forrástérkép kialakításában és rendszeres felülvizsgálatában; d) részvétel a kistérségi és településszintű szakmaközi hálózatok kialakításában és működtetésében; e) részvétel a szolgáltatásfejlesztések tervezésében, előkészítésben és megvalósításában, különös tekintettel az adósságkezelésre, a mobil szolgáltatások bevezetésére, és a szegregátumokban végzett munkára; f) a telepeken folytatott munkában (különösen, ahol közösségi ház működik), elsősorban mobil/kitelepülő szolgáltatás műkötetésével. 3. Beszerzésekhez kapcsolódó elvárások: A.
24
A projekt végrehajtása során a projekt megvalósításának időpontjában hatályos közbeszerzési törvény (2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről, a továbbiakban: Kbt.) szabályai szerint kell eljárnia. A támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételét követően kedvezményezett köteles a 4/2011. (I. 28.) kormányrendelet 37.§ - 46.§-aiban, a közbeszerzési eljárások lefolytatását szabályozó paragrafusokban foglaltak szerint eljárni. B. Amennyiben a pályázó támogatásból megvalósuló beszerzése alapján nem tartozik a Kbt. hatálya alá, abban az esetben is az átláthatóság és a potenciális ajánlattevőkkel való egyenlő elbánás elveit követő eljárással szükséges a szolgáltatókat kiválasztani az alábbi szabályok alkalmazásával (az értékek ÁFA nélkül értendők): •
A 150.000 Ft-nál kisebb értékű beszerzések számla bemutatása ellenében kifizethetők (a szerződésnek ez esetben is rendelkezésre kell állnia), ezen körben tehát nem kell ajánlatokat bekérni;
•
A 150.000 Ft és 1.500.000 Ft közötti értékű beszerzések esetén elegendő, ha a pályázó egy ajánlatot kér be;
•
1.500.000 Ft feletti értékű beszerzések esetében, a szolgáltató kiválasztásához legalább három árajánlatot kell bekérni.
A szolgáltató kiválasztására a pályázó a szerződés tárgya szerinti tevékenységi területen tapasztalattal rendelkező szolgáltatótól köteles egyidejűleg, írásban (e-mailben, faxon, vagy postai úton) árajánlatot kérni. Az ajánlattételre történő felkérésnek és a beérkezett ajánlatoknak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a) a feladat meghatározása olyan részletezettséggel, amely alapján szakmailag és pénzügyileg megalapozott ajánlat nyújtható be; b) jelen útmutatóban foglaltakkal összhangban annak ismertetését, hogy mely feltételek fennállása esetén alkalmas az ajánlatot tevő szolgáltató a szerződés teljesítésére. Különös tekintettel a képzésekkel kapcsolatos azon követelményre, hogy a szolgáltatónak a támogatás (képzés) teljes időtartamára érvényes FAT által igazolt intézmény-akkreditációval kell rendelkeznie valamint a Munkaügyi Központ által kiadott regisztrációval; c) ajánlatok értékelésének szempontjai és módszere. A pályázó azzal a szolgáltatóval köt szerződést, amelyik az adott szolgáltatói piacon a legjobb ár-minőség (azonos szakmai tartalmú ajánlatok esetén a kedvezőbb áru) arányt ajánlja - kellő gondot fordítva az összeférhetetlenség elkerülésére -, az átláthatóság és a potenciális ajánlattevőkkel való egyenlő elbánás elveivel összhangban. A beszerzési eljárásnak átláthatónak, azaz minden mozzanatában dokumentáltnak kell lennie, a dokumentációnak tartalmaznia kell az árajánlatkéréseket, valamint azok kiértékelését. A közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések esetére meghatározott eljárás lefolytatását a helyszíni ellenőrzés során fenti eljárás dokumentációjának bemutatásával kell igazolni. A fenti eljárást valamennyi az adott körbe tartozó (tehát amelyek esetében nem a Kbt. szerinti eljárást kell lefolytatni), részben vagy egészben támogatás terhére kötött beszerzési (szolgáltatási) szerződés megkötéséhez alkalmazni kell. C. Játszóterek építése, felújítása esetén a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) számú, a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló GKM rendelet előírása irányadóak. 4. Célcsoport bevonásához kapcsolódó elvárások:
25
Minden támogatható tevékenység tervezése és megvalósítása során prioritást kell kapniuk a hátrányos helyzetű és roma1 gyermekeknek és családjaiknak. Ezért a pályázatban be kell mutatni, hogyan biztosítható a kistérségi helyzethez képest is rossz helyzetben élő gyerekek és szüleik bevonása és benntartása a tervezett tevékenységekbe és programokba, illetve milyen módon válik elérhetővé számukra egy-egy szolgáltatás. (motiváció, utaztatás, megfelelő felszerelés és eszközök megvásárlása, étkeztetés, stb.) A tevékenységek tervezése során a pályázónak arra kell törekednie, hogy az érintett kistérség legsúlyosabb helyzetben élő2 gyermekes családjai részesüljenek a program tevékenységeiből, eredményeiből és hatásaiból. Ugyanakkor nem cél a kizárólag erre a csoportra irányuló tevékenységek és programok megvalósítása, a program az integrációban megvalósuló fejlesztéseket támogatja. A roma célcsoport bevonásával kapcsolatban lásd még a 10. számú mellékletet.
C2. Nem támogatható tevékenységek köre Nem támogatható olyan tevékenység, mely a C.1 pontban nem került felsorolásra. A pályázati forrásból csak olyan tevékenység támogatható, amely esetében a kettős finanszírozás bizonyíthatóan nem áll fenn. A kettős finanszírozás tényét a támogató mind a pályázati források mind a normatív állami finanszírozással érintett tevékenységek tekintetében vizsgálja. Nem tekintendő ugyanakkor kettős finanszírozásnak, ha a pályázó a normatív vagy pályázati finanszírozásban részesülő szolgáltatást kiegészíti (pl. a kötelezően előírt mértéken túli többletszolgáltatásokat nyújt), térben, vagy személyekre vonatkozóan kiterjeszti, illetve elérhetőségét, hozzáférhetőségét javítja. A közfoglalkoztatottaknak a központi költségvetésből megtérített munkabérei és annak járulékai nem tartoznak az elszámolható költségek körébe, ugyanakkor az alkalmazásukkal járó egyéb költségek elszámolhatóak.
C3. Elszámolható költségek köre Konzorcium esetében a finanszírozás tagi szinten történik. A projekt keretében az ESZA és ERFA alapok közötti átjárhatóság alapján az ERFA típusú tevékenységek fedezetére az elszámolható költségek összegének maximum 15%-a fordítható. Konzorciumi tagok a projekt keretén belül egymás között nem számlázhatnak. Az elszámolhatóság általános szabályait a jelen útmutató 4. számú mellékletét képező ESZA Elszámolható költségek általános útmutató, az 5. számú mellékletét képező ERFA Elszámolható költségek általános útmutató rögzíti. Az ESZA elszámolható költségek általános útmutatóban, valamint az ERFA elszámolható költségek általános útmutatóban foglaltakat a TÁMOP 5.2.3-A-11 pályázatos konstrukció esetében jelen útmutató az alábbiak szerint szűkíti:
1
A roma gyermekek és szülők bevonásával kapcsolatos útmutató a 10. számú mellékletben található.
2
hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, szegregátumban élő, roma, illetve foglalkoztatott nélküli családban élő gyerekek
26
1.
Projekt előkészítés (ESZA elszámolható költségek általános útmutató 4. pont)
A projekt előkészítő szakasza jelen pályázati felhívás megjelenésének napjától a Támogatási Szerződésben szereplő dátum szerinti projektkezdés napját megelőző napig tart. A projekt előkészítő szakaszában a tervezéshez szükséges mérnöki, jogi, közbeszerzési és pénzügyi szakértők igénybevételének költsége, a projekt előkészítésében résztvevők napidíja, szakhatósági engedélyek költsége számolható el, úgymint: • • • • •
Mérnöki, szakértői díjak (529. sor), tervek, tanulmányok költsége (529. sor), közbeszerzéshez kapcsolódó költségek, (ideértve a közbeszerzési szakértő díját is) kivéve azon keret-megállapodásos közbeszerzési eljárás költségeit, amely nem kizárólag a projekttel összefüggő beszerzésekre irányul; (529. sor) hatósági szolgáltatási, igazgatási díjak, illetékek (531. sor), az előkészítésben részt vevők bér- és járulékköltségei, egyéb személyi jellegű költségei (54., 551., 56. sorok),
Csak olyan előkészítési költségek számolhatóak el, amelyek a projekt megvalósításával összefüggenek, illetve a projekt előkészítéséhez, a pályázat benyújtásához előírt dokumentációk elkészítéséhez kapcsolódnak. Az előkészítés költségeit kizárólag egy alkalommal, az benyújtásakor van lehetőség elszámolni (a továbbiakban nem).
első
kifizetési
kérelem
A projekt előkészítés költségei együttesen nem haladhatják meg a projekt elszámolható összes költségének 3%-át!
2. Projektmenedzsment költségei (ESZA elszámolható költségek általános útmutató 5. pont)
Felhívjuk a pályázó figyelmét, hogy a támogatások igénylése során a projekt kifizetési kérelmeit regisztrált mérlegképes könyvelőnek kell ellenjegyeznie! A projektmenedzsment bérköltségeinél és személyi jellegű ráfordításainál a projektmenedzseri, pénzügyi-könyvelési, jogi és adminisztratív feladatokat ellátó munkatársak – munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, megbízási viszonyban (kivéve projekt menedzser, pénzügyi vezető és projekt és/vagy pénzügyi asszisztens, ők csak munkaviszonyban, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonyban) – bérköltsége, illetve annak a projekt menedzselésére fordított munkaidejével arányos része vehető figyelembe.
27
Itt kell elszámolni az egyéb jogviszony keretében a projektmenedzsment feladatainak ellátásával összefüggő tevékenységhez kapcsolódó költségeket is (pl. általános jogi tanácsadás, kiszerződött pénzügyi-könyvelés igénybevétele). A béren kívüli személyi juttatások köréből a kedvezményezett szervezet egységes, minden munkavállalójára kiterjedő, jogszabályoknak megfelelő belső szabályozása alapján cafeteria, munkába járás költsége stb. elszámolható. A menedzsment nem rendszeres költségei közül az útiköltség, szállás és ellátás, valamint napidíj (amennyiben az ellátás költségét nem térítik) költségei elszámolhatóak. Elszámolható költségek: • • • •
•
Bérköltség és járulékai (54. és 56. sorok); Megbízási díj és járulékai (54. és 56. sorok); Vállalkozói díj (529. sor); Személyjellegű költségei (munkába járás költségei, cafeteria stb., amennyiben a kedvezményezett szervezet egységes, minden munkavállalójára kiterjedő, jogszabályoknak megfelelő belső szabályozással rendelkezik a kifizethető juttatások körére és mértékére vonatkozóan) (551. sor); A projektmenedzsment tagok útiköltsége, szállás és ellátás költsége (526. sor) valamint napidíja (5591. sor) (amennyiben ellátás költségét nem térítik), ha a támogatott tevékenységhez kapcsolódó munkavégzés, illetve továbbképzés külső helyszínen történik.
A projekt menedzsment költségei együttesen nem haladhatják meg a projekt elszámolható összes költségének 12 %-át!
3. Projekt
szakmai megvalósításával összefüggő elszámolható költségek általános útmutató 6. pont)
költségek
(ESZA
A projekt céljának megvalósításban és/vagy szakmai felügyeletében, ill. a projekt nyomon követésben közvetlenül közreműködő személyzet bér és személyi jellegű költségei számolhatók el. •
•
• •
Bérköltség és járulékai (54. és 56. sor), valamint személyjellegű költségei (munkába járás költségei, étkezési jegy stb. (551. sor), amennyiben a kedvezményezett szervezet egységes, minden munkavállalójára kiterjedő, jogszabályoknak megfelelő belső szabályozással rendelkezik a kifizethető juttatások körére és mértékére vonatkozóan); A megvalósításban részt vevő munkatársak útiköltsége, szállítás költsége, szállás költsége (a szállás költsége maximum bruttó 7.000 Ft/fő/nap) és ellátás költsége (maximum 4.000 Ft/fő/nap) (526. sor), valamint napidíja (5591. sor) (amennyiben ellátás költségét nem térítik), ha a támogatott tevékenységhez kapcsolódó munkavégzés, ill. továbbképzés külső helyszínen történik. Az elszámolhatóság további feltételeit az ESZA elszámolható költségek általános útmutató tartalmazza. A fenti költséghatárok a kiemelt projekt által meghatározandó helyszíneken szokásos tarifák figyelembe vételével kerültek meghatározásra. A TÁMOP-5.2.1. program által nyújtott képzésekre jutás, az ahhoz kapcsolódó ellátás és szállás költségek betervezése kötelező! Erről a 9. számú és a 22. számú mellékletben található részletes információ. A megvalósításban részt vevő munkatársak képzésének, továbbképzésének, képzéshez kapcsolódó egyéb költségek, képzésre való eljutásának költsége
28
Közérdekű önkéntes tevékenység esetében kizárólag személyi jellegű számolhatóak el, a 2005. évi LXXXVIII. törvényben meghatározottak alapján.
költségek
A szakmai megvalósítók képzési költsége elszámolható (525. sor) (másoddiploma és nyelvi képzés nem támogatható), úgymint a megvalósításban részt vevő munkatársak képzésének, továbbképzésének részvételi díja, valamint képzéshez kapcsolódó egyéb költségek, és a képzésre való eljutásának költsége.
A fentieken túl a projektbe bevont további szakmai megvalósítók megbízási vagy vállalkozói szerződéssel történő foglalkoztatását a projekt megvalósításhoz igénybevett szolgáltatások költségei között kell elszámolni. A kistérségi gyerekbizottság tagjai a bizottságban való részvételükért díjazásban semmilyen módon nem részesülhetnek. A bizottsági munkában való részvétel költségei (pl. utazás, stb.) ugyanakkor megtéríthetők számukra. 4. A célcsoport képzési költségei (ESZA elszámolható költségek általános útmutató 7.1 pont) A célcsoport képzési költségei között elszámolható: • A célcsoport tagjainak fizetett képzési támogatás, illetve egyéb a képzésük idejére fizetett díjazás, vagy kereset-kiegészítés (legfeljebb a képzést megelőzően és az az alatt elért átlagkereset különbözete), a vonatkozó hazai jogszabályok alapján ezen kifizetések után fizetendő adókkal, járulékokkal együtt elszámolható. • A vonatkozó számításoknak tartalmazniuk kell a részt vevők létszámát, a juttatás egy főre és egy képzési időegységre vonatkozó összegét, és az időtartamot (órákban), • Bértámogatás elszámolható, amennyiben hozzájárul a foglalkoztatott tartós foglalkoztatásához és a munkáltató, jogutódja, vagy a foglalkoztatást szerződésben átvállaló vállalja a legalább a támogatás időtartamával, bérszintjével, munkaidejével, munkakörével, az alkalmazás jogviszonyával megegyező továbbfoglalkoztatást. 5. Célcsoport számára biztosított egyéb támogatások elszámolható költségek általános útmutató 7.2 pont)
költségei
(ESZA
A célcsoport számára biztosítható egyéb támogatások között elszámolható: - a célcsoport útiköltsége, szállítási költsége, ami a szolgáltatások igénybe vételére, a foglalkozásokra, képzésre jutással kapcsolatosan merül fel (526. sor) - a célcsoport ellátásának költségei a programok, foglalkozások, képzések és egyéb projekthez kapcsolódó eseményeken, mértéke maximum bruttó 4.000 Ft/fő/nap (526. sor) •
- célcsoport részére a programokhoz, foglalkozásokhoz, képzésekhez, tréningekhez való részvétel esetén szállás költség maximum bruttó 7.000 Ft/fő/nap mértékig (529. sor). A fenti költséghatárok a kiemelt projekt által meghatározandó helyszíneken szokásos tarifák figyelembe vételével kerültek meghatározásra.
- a célcsoport részére a programokhoz, foglalkozásokhoz, képzésekhez, tréningekhez szükséges oktatási segédlet, tankönyv és egyéb eszközök, felszerelések beszerzésének költsége, illetve a szükséges anyagjellegű költségek programokhoz szükséges nem eszköz jellegű kellékek költségei (511. sor) (papír, írószer, kellékek, sporteszköz, sportfelszerelés, stb.)
29
- a célcsoport ellátásának költségei a következők szerint: a projekt folyamán vezetett forgalmi napló adatai alapján számolható el max. bruttó 300 Ft/fő/nap, a gyerekházban töltött napok kizárólag gyerekek esetében (526. sor) - A projekt megvalósításába munkanélküli, álláskereső, közfoglalkoztatott személyek is bevonhatók, (sőt bevonásuk kívánatos) amennyiben a pályázó biztosítani tudja a projektben való folyamatos részvételüket és megfelelnek az egyes posztokat betöltőkkel szembeni elvárásoknak. A közfoglalkoztatottak munkabérei és annak járulékai nem tartoznak az elszámolható költségek körébe, ugyanakkor az alkalmazásukkal járó egyéb költségek elszámolhatóak (különösen üzemorvosi vizsgálat, munkaeszköz, munkaruha, védőruha, munkába járás költsége, étkeztetés). - Önállóan nem, de programokhoz kapcsolódóan gyermek és családi tábor, étkeztetés nyári napközi, szabadidős programok megszervezése és megvalósítása, valamint ezekhez kapcsolódóan a meleg étkeztetés biztosítása, s az ehhez szükséges feltételek megteremtése – a rendelkezésre álló intézményi keretek kihasználásával. Az étkezés költsége tábor esetében személyenként maximum bruttó 2.000 Ft/fő/nap, egész napos rendezvények esetén maximum bruttó 1.000 Ft/fő/nap lehet a helyben szokásos költségek figyelembevételével, amennyiben az étkeztetést nem a nyári gyerekétkeztetés hazai támogatásból finanszírozzák. A kettős finanszírozás nem megengedett.
5. Projekt megvalósításhoz igénybe vett szolgáltatások (ESZA elszámolható költségek általános útmutató 8. pont) A külső, harmadik féltől megrendelt, a támogatott tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó alábbi szolgáltatások igénybevételének költsége számolható el: Bérleti díjak:
Projektmenedzsment részére irodabérlet költsége, amennyiben a pályázó megfelelően alátámasztott indoklást tesz. Terembérlet költsége (522. sor), amennyiben a pályázó megfelelően alátámasztott indoklást tesz. Gépjármű bérlet költsége (522. sor), amennyiben a pályázó megfelelően alátámasztott indoklást tesz. Eszközbérlet költsége (522. sor), amennyiben a pályázó megfelelően alátámasztott indoklást tesz.
Hirdetés, reklám, propaganda költségek:
Célcsoport toborzásának (pl.: szórólap, újsághirdetés stb.) költsége. (524. sor)
Oktatás, képzés költségei:
Szervezett képzések, költsége. (525. sor)
tréningek,
szakmai
műhelyek
szervezési,
lebonyolítási
Egyéb szakmai szolgáltatások költségei (529. sor):
Szakértői díjak; (vállalkozói díj, megbízási díj) Tervek, tanulmányok költsége; A projekthez kapcsolódó rendezvények költsége; Műszaki, ellenőri költségek (Gyerekház esetében) Egyéb szakmai tanácsadás.
A projekthez kapcsolódó hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek (531. sor).
30
A projekthez kapcsolódó hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek (pl. a dolgozók egészségügyi kiskönyvhöz kapcsolódó költség (vizsgálat)) és a munkaviszonyban foglalkoztatott szakmai megvalósítók munkavállalásához szükséges esetleges orvosi vizsgálatok költségei (531. sor). Értékcsökkenés A projektmenedzsment számára a projekt végrehajtása érdekében az alábbi eszközöknek kizárólag a művelet időtartama alatt felmerülő - a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. 2. számú melléklete szerinti leírási kulcsok alapján számítottértékcsökkenése számolható el -
Számítógép és ahhoz kapcsolódó szoftver (amelyek együttes értéke maximum 200.000 Ft/db); Fénymásoló, nyomtató, szkenner, fax: az eszközök együttes értéke maximum 800.000 Ft lehet;
A projekt megvalósításhoz igénybe vett szolgáltatások között kell elszámolni a megbízási szerződéssel rendelkező szakmai megvalósítók bér és járulék költségét is (54+56. sor). 6. Egyéb szolgáltatások (ESZA elszámolható költségek általános útmutató 9. pont) A projekt keretei között megvalósítandó közbeszerzési eljárások költségei (pl. közbeszerzési szakértő díja, hirdetési költségek, ajánlati felhívás elkészítésének költségei) (529. sor). A projekthez kapcsolódó kötelező nyilvánosság biztosításának költsége (529. sor). A projekt nyitó és záró konferencia költsége (terembérlet, eszközbérlet, szervezés költségét is beleértve) nem lehet több, mint 300.000 Ft/konferencia. A projekthez kapcsolódó sajtótájékoztatók költsége nem lehet több, mint 50.000 Ft/db. Kötelezően előírt könyvvizsgálat költsége (529. sor): Az 50 millió Ft feletti megítélt támogatás esetén egyszeri alkalommal a záró projekt előrehaladási jelentéssel egy időben benyújtott utolsó kifizetési kérelemhez kell a projekt vizsgálata alapján kiállított könyvvizsgálói igazolás másolati példányát csatolni.
7. Eszközbeszerzés (ESZA elszámolható költségek általános útmutató 11. pont valamint ERFA elszámolható költségek általános útmutató 12.1.1. – 12.1.3 pont, 12.2-12.3 pont) Eszközbeszerzés: A projektmenedzsment részére kizárólag egy összegben leírható, kis értékű (a 2000. évi C. törvény – számviteli tv. – 80.§ (2) meghatározott értékhatárig) eszközbeszerzés támogatható. (141. és 143 sor). A projektmenedzsment részére a fenti értékhatárt meghaladó eszközök esetében csak a projekttel időarányos értékcsökkenés számolható el, az értékcsökkenés soron (lásd C.3. fejezet 6. pontja). A szakmai megvalósításhoz szükséges új eszközök beszerzése, melyekből a személyi eszközök (mobiltelefon, laptop) kizárólag munkaszerződéssel foglalkoztatott megvalósítók részére. Mobileszközök beszerzése csak akkor lehetséges, amennyiben a projekt megvalósítása szempontjából különösen indokolt.
31
Az ERFA átjárhatóság keretében beszerezhető eszközök a következők (143. sor): − − − − − − −
Irodabútor a szakmai megvalósítók részére Számítástechnikai eszközök a szakmai megvalósítók részére, valamint egyes programelemekhez, tevékenységekhez kapcsolódóan Egyéb irodai eszközök Játékok, fejlesztő- és sporteszközök, játszótéri berendezések. Szórakoztató elektronikai eszközök, bútorok, stb. az egyes programelemekhez/tevékenységekhez kapcsolódóan Teakonyha berendezése, felszerelése Közösségi ház berendezéséhez szükséges felszerelés
A felsorolásban nem szereplő, de az egyes tevékenységek megvalósításához szükséges eszközök beszerzése csak akkor lehetséges, amennyiben az különösen indokolt és a nem elszámolható költségek között nem szerepel. Egyes eszközökből megfelelően:
csak
meghatározott
számban
lehet
beszerezni
az
alábbiaknak
Mobiltelefon (a menedzsment és a szakmai megvalósítók számára személyenként legfeljebb 1 db, maximum 20.000 Ft/készülék értékben;) Laptop és szoftver együtt (a menedzsment és a szakmai megvalósítók számára személyenként legfeljebb 1 db) Projektor: maximum 2 db
A következő beszerezhető eszközökre a pályázat során maximum egységárak kerülnek kikötésre: - laptop és szoftver együtt: 200.000 Ft - projektor: 200.000 Ft - mobiltelefon 20.000 Ft
vezetékes telefonkészülék maximum 10.000 Ft/db értékben (gyerekházban kötelező) a program keretében kialakított irodák és szolgáltatási helyszínek épületeinek védelmét szolgáló riasztóberendezések (amennyiben szükséges pl.: a vagyonbiztosításhoz) A gyerekházat szolgáló eszközök gyerekházanként (2 db asztali számítógép konfiguráció maximum 200.000 Ft/db értékben szoftverekkel együtt – 1 db a gyerekház dolgozói számára és 1 db a célcsoport számára; 1 db nyomtató maximum 50.000 Ft értékben; 1 db videokamera maximum 80.000 Ft értékben; 1 db fényképezőgép maximum 50.000 Ft értékben; 1 db TV készülék maximum 60.000 Ft értékben; 1 db DVD lejátszó maximum 30.000 Ft értékben) Fejlesztőeszközök, játékok (9. számú melléklet eszközlista) Gyerekház egyéb berendezése, felszerelése pl.: Teakonyha, fürdőszoba, játéktér
A kisértékű fejlesztő eszközök, játékok, anyag jellegű eszközök beszerzését a tervezésnél általános „csomagban” lehet tervezni, de az elszámolásnál tételesen kell igazolni! A csomagban történő tervezés feltétele, hogy a csomagokat tevékenységcsoportokra és felhasználási célokra is csoportosítva adják meg. A bútor, konyhai gép, berendezési és használati tárgyak beszerzését részletesen kell tervezni.
32
Átalakítás, felújítás, építés: Az építési, átalakítási- és felújítási költségek elszámolhatók, amennyiben közvetlenül a projekt megvalósításához kötődnek és végrehajtása nélkül az épület nem alkalmas a feladat ellátására, különösen amennyiben a fogyatékkal élő személyek projektben való részvétele egyébként nem lenne biztosított, valamint ennek szükségességét és az átalakítási terv megfelelőségét szakvélemény támasztja alá. A felújítási költségek alatt kell érteni minden, az építmény rendeltetésszerű hasznosítását lehetővé tevő átalakítást, bontást, felújítást, bővítést. Játszóterek, sportudvarok kialakítása (123. sor), amennyiben nem közterületen, hanem program saját helyszínén történik elszámolható. Sportudvar kialakítása indokolt nagyságrendben történhet, nem jelentheti komplett, versenyzésre alkalmas sportpályák kialakítását. Akadálymentesítés költségei A konstrukcióban elszámolható ingatlan felújítása esetében a világítási-, és fűtési rendszer korszerűsítésének költsége is, amennyiben az a célcsoportnak nyújtott szolgáltatások megfelelő minőségének biztosítása érdekében feltétlenül szükséges, és szakvélemény támasztja alá, hogy az épület e nélkül nem alkalmas a feladat ellátására, és megfelelőbb helyszín nem áll rendelkezésre, ahol ilyen jellegű beruházás nélkül is biztosítható lenne a szolgáltatás. Bérelt ingatlanon történő felújítás kiadásai elszámolásának feltételei: 1.) a bérelt ingatlanra vonatkozóan megkötött bérleti szerződés időtartama legalább a projekt keretében az ingatlanon végzett felújítási munkálatok megkezdésétől számított 15 év. 2.) A felújítás összegének minden esetben csökkentenie kell a bérleti díj összegét (ezt a vonatkozó bérleti szerződésben is érvényesíteni szükséges), függetlenül attól, hogy a bérleti díj a projekt költségei között elszámolható-e vagy sem. A bérbeadóval megállapodást kell kötni, hogy a bérbeadó hozzájárul a felújításokhoz. Föld és ingatlan vásárlás: Földvásárlás (122. sor) és ingatlan vásárlás és építés (123. sor) elszámolható, amennyiben a szegregátumban megvalósítandó komplex programhoz nem áll rendelkezésre megfelelő épület. Erre a tervezett ERFA költségek 10%-át lehet maximum fordítani. Ezt a korlátot a megvalósítás során is tartani kell, az ettől való eltérés nem lehetséges. Földvásárlás A földtulajdon és szolgalmi jog vétele az elszámolható költségtípusok közé sorolandó, a következő feltételekkel: - A földterület tulajdonjogának megszerzése elengedhetetlen a projekt eredményes végrehajtásához. - A földvásárlást megelőzően független minősített értékbecslőtől vagy jogszabályban meghatalmazott hivatalos szervtől olyan igazolást kell beszerezni, amely megerősíti, hogy a vételár nem haladja meg a piaci értéket. - Létesítményeket tartalmazó földterület csak egyedileg indokolt esetekben támogatható, amennyiben a projekt költségvetésében szerepel és indokolt. Az adás-vétellel kapcsolatos költségek (ügyvédi díjak, értékbecslés, kártalanítási költségek stb.) elszámolhatóak.
33
Nem számolhatóak el azonban a peres ügyekkel, késedelmi kamattal, ítélet alapján fizetendő kártérítésekkel kapcsolatos költségek. Ingatlanvásárlás Elszámolható költség, amennyiben az ingatlanvásárlás vagy telephelyvásárlás (telek és a rajta lévő építmény) közvetlenül kapcsolódik a projekt céljához és a projekt végrehajtásához megfelelő. Az ingatlanvásárlás értéke nem haladhatja meg az ERFA elszámolható költségek 10%-t. Nem elszámolható, amennyiben az ingatlan megvásárláshoz a beszerzést megelőző 10 évben az EU vagy a hazai költségvetés hozzájárult (ez alól a közigazgatási épületek hazai forrásból történő beszerzése kivételt képezhetnek). Az ingatlan értékét független értékbecslőnek kell megállapítania vagy alátámasztania. A fenti költségek (a 7. pontban foglaltak: eszközbeszerzés, felújítás, vásárlás) együttesen nem haladhatják meg a projekt elszámolható összes költségének 15 %-át. 8. Egyéb, a projekt végrehajtásával összefüggő általános költség (ESZA elszámolható költségek általános útmutató 10. pont) A projektmenedzsment és szakmai megvalósítók tevékenységével kapcsolatban felmerülő általános költségek, úgymint: •
•
• •
Dokumentációs, irattarozási, archiválási költségek (pl. fénymásoló papír, toner, irodaszer, irodai fogyóeszköz) (511. sor, 513. sor). Az irodaszer, irodai fogyóeszköz költsége nem haladhatja meg az 50.000 Ft/hó összeget. A Gyerekházban résztvevő megvalósítók irodaszer költsége maximum 15.000 Ft/hó. Posta, és telekommunikációs szolgáltatások telefon, fax, internet előfizetés költségei (539. sor). A projektmenedzsment és a szakmai megvalósítók mobiltelefon + mobil internet egy főre eső átlagos elszámolható költsége nem haladhatja meg a 10.000 Ft/hó összeget. (Gyerekház és közösségi ház esetében a telefon és internet összesen maximum 30.000 Ft/hó) A támogatás fogadására szolgáló elkülönített bankszámlanyitás és –vezetés költségei (532. sor). A projekt keretében létrehozott, átalakított ingatlan (Gyerekház, közösségi ház) vagyonbiztosítási díja – kizárólag a projekt időtartama alatt (533. sor).
Fenti költségek együttesen nem haladhatják meg a projekt elszámolható összes költségének 10 %-át. 9. Tartalék A tervezett tartalék az előre nem látható, nem tervezhető (de elszámolható költséget jelentő) kiadások fedezetére szolgál, es tervezett aránya az ESZA elszámolható költségek általános útmutatónak megfelelően sávosan kerül megállapításra, így amennyiben a projekt összes elszámolható költségének összege: a.) 0,5 milliárd Ft alatti, akkor a projekt összes elszámolható költségének 5%-a; b.) 0,5 - 1 milliárd Ft közötti, akkor 25 millió Ft és az 0,5 milliárd forint feletti rész 2%-a; A tartalék a kedvezményezett írásban benyújtott kérelme alapján, csak a közreműködő szervezet előzetes engedélyével használható fel.
34
A tartalék felhasználása során is figyelembe kell venni, az útmutatóban, C3 pontban részletezett korlátokat, a költségvetés belső arányaira vonatkozó szabályokat. A tartalék összegét nem kell a projekt tevékenységeire külön-külön megtervezni, azt egy összegben kell a tervezés során feltüntetni. Mindazok a költségek, melyek nem szerepelnek az elszámolható költségek között, nem elszámolhatóak.
10. Nem elszámolható költségek köre (ESZA elszámolható költségek általános útmutató 12. pont) Mindazon költségek, melyek nem szerepelnek az ESZA típusú elszámolható költségek között, különösen: • • • • • • • • • • • •
hiteltúllépés költsége, egyéb pénzügyforgalmi költségek; visszaigényelhető adók; természetbeni hozzájárulások lízing díjak deviza/valuta átváltási jutalék veszteség jutalékok és osztalék, profit kifizetés kamattartozás kiegyenlítés bírságok, kötbérek és perköltségek valamint az elszámolhatósági útmutató pontjaiban elszámolható költségek rezsi költségek használt eszközök beszerzése értékcsökkenés.
külön
nevesített
nem
C4. Nem elszámolható költségek köre A C3. pontban felsoroltakon kívül más költség nem számolható el, különös tekintettel az ESZA/ERFA Elszámolható költségek általános útmutató szerinti el nem számolható költségekre, valamint a C3 pontban nevesített el nem számolható költségekre vonatkozóan! A közfoglalkoztatottaknak a központi költségvetésből megtérített munkabérei és annak járulékai nem tartoznak az elszámolható költségek körébe. Nem számolhatóak el azonban a peres ügyekkel, késedelmi kamattal, ítélet alapján fizetendő kártérítésekkel kapcsolatos költségek.
C5. Illeszkedési előírás A projekt tartalmával kapcsolatban elvárás, hogy illeszkedjen a „Legyen Jobb a Gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiához, az Új Magyarország Felzárkóztató Programhoz, a Társadalmi Megújulás Operatív Programhoz és a TÁMOP-5.2.1 Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése című kiemelt projekthez, valamint összhangban álljon az LHH kistérségi projektterveket értékelő zsűri döntésével, és megfeleljen a kistérség társadalmi-gazdasági szükségleteinek. A projektnek illeszkednie kell a kistérségben, illetve a régióban megvalósuló egyéb Társadalmi Megújulás Operatív Program, illetve Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében megvalósuló szociális, egészségügyi, foglalkoztatási és oktatási fejlesztésekhez.
35
C6. Projekt területi korlátozása A projektet a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet komplex programmal segítendő 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségek közül a pályázati útmutató B pontjában meghatározott kistérségek területén lehet csak megvalósítani.
C7. Projekt iparági korlátozása Jelen pályázati felhívás esetében nem releváns.
C8. A projekt megkezdése A projekt a jelen felhívásra benyújtott részletes projektjavaslat támogatásáról szóló döntés kézhezvételének napjától saját felelősségre megkezdhető. A projektet legkésőbb a támogatási szerződés megkötésétől számított 2 hónap elteltével meg kell kezdeni.
C8.1. Megkezdettség Támogatás a pályázat támogatásáról hozott döntés kézhezvételét megelőzően megkezdett projekthez nem igényelhető. A projekt előkészítéséhez megkezdésének.
kapcsolódó
tevékenységek
nem
minősülnek
a
projekt
A projekt megkezdésének minősül: a. Jelen pályázati kiírás keretében megvalósuló, eszközbeszerzésre irányuló beruházás megkezdésének időpontja: az első beszerzett technológiai korszerűsítést eredményező eszköz szállítását igazoló okmányon feltüntetett, és az átvevő szervezet (Pályázó) által, a képviseletre jogosult aláírásával igazolt átvételi, vagy a Pályázó bármely telephelyére történő beszállítási nap. b. Immateriális javak esetében az átvétel időpontja, c. Egyéb tevékenység esetén (például oktatás, tanácsadás, személyi jellegű kifizetések, tanúsíttatás, stb.) a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja. A pályázó által aláírással elfogadott ajánlat szerződésnek minősül. d. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. tv. második rész IV. fejezet (7/A. cím) szerinti keretmegállapodásos eljárás esetén az eljárás második szakaszának eredményeként kötött szerződés létrejöttének napja. Amennyiben a részletes projektjavaslatban ismertetett projektet több célterületre (tevékenységcsoportra) kiterjedően valósítják meg, a projekt megkezdésének időpontja az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont.
36
A projekt megkezdésénél figyelembe kell venni, hogy a projektre vonatkozó - végső pénzügyi elszámolást tartalmazó – záró beszámolót legkésőbb a C9. pontban jelzett határidőig be kell nyújtani. A projekt előkészítésével összefüggő tevékenységek megkezdése, illetve a projekt megalapozását szolgáló tanulmányok elkészítése (megvalósíthatósági tanulmány, költség – haszon elemzés, szükséglet felmérés, stb.) nem jelenti a projekt megkezdését. (Az előkészítés költségeivel kapcsolatos további információkat a C3. elszámolható költségek fejezet tartalmazza.
C9. A
projekt befejezése határideje
és
a
pénzügyi
elszámolás
végső
A projekt időtartama egységesen 36 hónap. A projektgazda projekttel kapcsolatos záró szakmai beszámolóját tartalmazó végső pénzügyi elszámolása benyújtásának végső határideje a szakmai tevékenységek teljesítését (projekt megvalósításának befejezését) követő 30. nap.
C10. Fenntartási kötelezettség A projektgazdának vállalnia kell, hogy a támogatott projekt keretében létrehozott kistérségi gyerekesély bizottságot és kistérségi gyerekirodát a projekt befejezésétől számított 5 évig fenntartja. A kistérségi gyerekesély stratégiát évente a gyerekesély cselekvési tervvel (lásd 4. pont) összhangban felül kell vizsgálni a projektidőszak lejártát követően is. A projekt keretében létrejött kapacitások és szolgáltatások fenntartására a projekt zárását követően legalább 3 évre szóló gyerekesély cselekvési programot és forrástérképet kell elkészítenie, és időarányosan meg kell kezdeni az abban foglaltak megvalósítását. A projektgazdának vállalnia kell továbbá, hogy a projekt megvalósulását követő 3 évben együttműködik a TÁMOP-5.2.1. Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmaimódszertani megalapozása és a program kísérése című kiemelt projekt megvalósítóival az eredmények és hatások nyomon követésében adatszolgáltatással és a fenti dokumentumok rendelkezésre bocsátásával azok elkészültét követő 15 napon belül. A projektgazdának vállalnia kell – a projekt megvalósításának zárásától számított 5 évig a támogatás visszafizetésének terhe mellett -, hogy a támogatásból beszerzett nagy értékű (a 2000. évi C. törvény – számviteli tv. – 80.§ (2) meghatározott értékhatárt meghaladó) eszközök rendeltetésében és tulajdonjogviszonyban változás nem történik, használatából bármely szervezetnek jogtalan előnye nem származik. A támogatás által megvalósított fejlesztés eredménye (beleértve kifejlesztett szolgáltatások és eszközbeszerzés) a fenntartási kötelezettség fennállása alatt a Támogató előzetes jóváhagyása nélkül nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, nem adható bérbe. A fenntartási kötelezettség teljesítéséről a projektgazdának a projekt befejezését követően 5 évig évente be kell számolnia Projekt Fenntartási Jelentés formájában. A projektgazdának a projekttel kapcsolatos minden dokumentumot elkülönítetten kell nyilvántartania, és legalább 2020. december 31-ig azokat megőriznie. Amennyiben a projektgazda a Projekt adatlap „Számszerűsíthető eredmények” pontjában a projektzárást követően elérendő célokat jelöl meg (hatás monitoring mutató), akkor azokat az ott leírtak szerint teljesítenie kell. Felhívjuk a figyelmet, amennyiben a pályázati adatlapon a Horizontális szempontoknál a projekt fenntartás végén tervezett adatokat szerepeltet, akkor azt teljesítenie kell.
37
C11. Egyéb korlátozások a projekt tartalmával kapcsolatban Adatlapon szereplő projekt másik pályázatban nem indulhatott, nem indítható.
Nem részesülhet támogatásban az a projekt, amelynek tartalma a tervezési útmutatóban megfogalmazott célokkal nincs összhangban. Nem nyújtható támogatás olyan beruházáshoz, amely keretében a beszerezni kívánt technológiai korszerűsítést eredményező eszközök nem felelnek meg a vonatkozó európai irányelveknek, illetve az azokat harmonizáló magyar rendeleteknek; amelyhez a projektgazda nem rendelkezik az esetlegesen szükséges engedélyekkel; vagy amely a hatályos környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg.
Jelen kiírásra benyújtott projekt más pályázati forrásból támogatásban nem részesülhet.
Nem részesülhet támogatásban az a projekt, amelynek keretében a projektgazda a támogatás által megvalósított fejlesztés eredményét bérbeadási célra kívánja felhasználni.
Nem részesülhet támogatásban az a projekt, amelynek keretében a projektgazda a támogatás által megvalósított fejlesztés eredményét a fenntartási kötelezettség fennállása alatt értékesíti.
Támogatás kizárólag új eszköz vásárlásához vehető igénybe.
Nem nyújtható támogatás olyan beruházáshoz, amely esetében a projektgazda nem tesz eleget a projektre vonatkozó horizontális szempontoknak.
38
D. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK ÉS ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK D1.
Támogatás formája
A projektgazda működési támogatásnak nem minősülő, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatásban (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás) részesül.
D2.
Támogatás mértéke
A projekt elszámolható összes költségének 100%-a.
D3.
Támogatás összege
A jelen tervezési felhívás keretében igényelhető támogatás 400.000.000 Ft, maximális összege 600.000.000 Ft, Biztos Kezdet szolgáltatásra szolgáltatásonként.
maximum
minimális
35.000.000
Ft
összege
tervezhető
A projekt finanszírozása konzorcium esetében tagonként történik
D4.
Az önrész összetétele
Jelen tervezési felhívás esetében nem releváns.
D5.
Egyéb pénzügyi eszközök
Jelen tervezési felhívás esetében nem releváns.
D6.
Biztosítékok köre
Biztosítéknyújtás tekintetében a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) kormányrendelet 33-34. §ában foglaltak szerint kell eljárni. Felhívjuk figyelmüket, hogy a 4/2011. (I. 28.) Korm. Rendelet 33. § (5) bekezdése alapján a támogatási összeg – ideértve az előleget is – első folyósítása csak akkor engedélyezhető, ha a biztosítékok a támogatási szerződésben foglaltak szerint rendelkezésre állnak.
D7.
Előleg igénylése
Jelen felhívás keretében a kedvezményezett által igényelhető előleg összege – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – maximum a támogatási összeg 25%a. Részletes rendelkezéseket a Pályázati Útmutató F4.8.1. pontja tartalmazza.
D8.
Egyéb feltételek
A projekt nem eredményezhet nyereséget a kedvezményezett számára, ezért a rendelkezésre bocsátott támogatási összeg után keletkező kamatbevételét, esetleges árfolyamnyereségét, valamint a projekt végrehajtása során keletkezett egyéb bevételeit
39
kizárólagosan a projekt céljaival összhangban, a szerződés megszűntét megelőzően, a projekt megvalósításával szoros összefüggésben felmerülő, a projekt költségvetésén kívüli kiadásai kiegyenlítésére fordíthatja, és ezekről köteles elszámolni. Bevételnek tekintendő mindenféle ellenszolgáltatás összege, bármilyen jogcímen érkezzen a kedvezményezetthez. A jövedelem a nettó bevétel (bevétel csökkentve a működési kiadással). Nem tartozik a bevételek közé: •
kötbér
•
a közbeszerzési dokumentumok eladásából származó bevétel (amennyiben a dokumentáció ellenértéke megfelel a 2003. évi CXXIX törvény (Kbt.) 54. § (5) bekezdésében leírtaknak).
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a közbeszerzések lefolytatására további részletes szabályozást tartalmaznak a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 3746. §-i. Az 1083/2006/EK rendelet 55. cikk szerint a jövedelemtermelő projektekre fordítható elszámolható költség nem haladhatja meg a beruházásból egy adott referenciaidőszak során származó nettóbevétel jelenértékével csökkentett, jelenértéken számított beruházási költséget. Ez alapján szükséges kiszámítani a támogatási összeg felső korlátját. A rendelet értelmében jövedelemtermelő projekt „bármely, olyan infrastrukturális beruházást magában foglaló művelet, amelynek igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelő díjakkal jár, vagy föld vagy épületek értékesítését vagy bérbeadását, vagy bármely más ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtást magában foglaló művelet”. Nem minősül jövedelemtermelőnek:
a bevételt nem termelő projekt;
olyan projekt, amelynek bevételei nem fedezik teljesen a működési költségeket;
azon projektek, amelyekre az állami támogatásokról szóló szabályok vonatkoznak.
40
E. KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK A kiválasztás során használt kiválasztási kritériumok fő kategóriái: 1. Befogadási és jogosultsági kritériumok 2. Egyéb követelmények 3. Tartalmi értékelési kritériumok 1. Befogadási és jogosultsági kritériumok Szempontok
1.
2.
3.
Megjegyzés a szemponthoz
Igen/ Nem
Elutasítás esetén indoklás
A pályázat a benyújtási határidőn belül Benyújtásnak az a nap minősül, amikor a postai bélyegző szerint került benyújtásra. a pályázatot ajánlott küldeményként postára adták. Az igényelt támogatás összege nem Projekt adatlap 2.5 pontja haladja meg a maximálisan igényelhető támogatási összeget, és eléri a minimálisan igényelhető támogatást, és az igényelt támogatási arány nem haladja meg a kiírásban megjelölt maximális támogatási intenzitást. A támogatást igénylő a pályázati felhívásban meghatározott lehetséges Projekt adatlap 3.7, 3.10 pontja pályázói körbe tartozik: a pályázó jogi formája az útmutató B1 pontjának megfelelő.
4.
A pályázatot tartalmazó CD és a pályázati kiírás részét képező, kinyomtatott és cégszerűen aláírt nyilatkozat benyújtásra került.
5.
A pályázó a B pontban felsorolt Projekt adatlap 3. pontja kistérségek többcélú kistérségi társulása
Ha a projektjavaslat a fenti feltételeknek nem felel meg, a közreműködő szervezet a támogatást igénylő egyidejű tájékoztatása mellett, az indokok megjelölésével, a projektjavaslat beérkezésétől számított 15 napon belül hiánypótlási felhívás nélkül elutasítja a projektjavaslatot. Felhívjuk a figyelmet, hogy a benyújtási határidőn belül a pályázat ismételt benyújtásának nincs akadálya. 2. Egyéb követelmények
Szempontok
Megjegyzés a szemponthoz
Igen/ Nem
Eluta sítás eseté n indok lás
41
5.
A projekt adatlapot sem tartalmában, sem alakjában nem változtatták meg.
6.
Az adatlap és a megvalósíthatósági tanulmány minden kötelezően kitöltendő része ki van töltve.
7.
A támogatást igénylő megfelel a B. Projekt adatlap 3.7, 3.10 pontja pontban meghatározott feltételeknek
9.
A részletes költségvetést csatolta a 3. sz. melléklet pályázó.
10.
Projekt megvalósításának időtartama a pályázati felhívásban megadott időintervallum maximumán belül van..
Projekt adatlap 2.3, 2.4 pontja.
11.
A pályázati útmutatóban, a költségvetésre előírt belső korlátokat betartották.
3. számú melléklet: Részletes költségvetési tábla
12.
A költségvetés, a projekt adatlap és a megvalósíthatósági tanulmány összhangban van.
Projekt adatlap 2.5, 2.6, 5.6.3 pontja,
13.
3. számú melléklet: Részletes költségvetési tábla megvalósíthatósági tanulmány összhangban van.
A projekt adatlapban szereplő, az Projekt adatlap 2.5, 2.6, 5.6.3 igényelt támogatásra vonatkozó pontja, táblázatok adatai egyezőek. 3. számú melléklet: Részletes költségvetési tábla
14.
A költségvetés eredeti nem változtatták meg.
formátumát 3. számú melléklet: Részletes költségvetési tábla
15.
A pályázó a projekt adatlap Projekt adatlap 8. pontja, Esélyegyenlőségi szempontok részében a vállalását megtette.
16.
A pályázó a projekt adatlap Környezeti Projekt adatlap 9. pontja, fenntarthatóság pontjában a vállalását megtette, kategóriánként.
17.
A pályázati útmutató F8 pontjában Pályázati útmutató F8. Pont felsorolt, kötelezően benyújtandó dokumentumokat csatolta a pályázó.
18.
1. számú melléklet - Projekt adatlap
19.
2. számú melléklet – Részletes és Komplex költségvetés
20.
3. számú melléklet - GANTT diagram
21.
4. számú melléklet tanulmány
-
Megvalósíthatósági
22.
valamennyi tervezett tevékenységre vonatkozóan kitöltötték a tevékenységadatlapot a megvalósíthatósági tanulmányban
23.
5. számú melléklet - OTMR adatlap
42
26.
8. számú melléklet – Ingatlan/telek vásárlás vagy átalakítás esetén tulajdoni lap; Ingatlan/telek vásárlás esetén hivatalos értékbecslés
27.
9. számú melléklet – építés, átalakítás, felújítás esetén terv; engedélyköteles építés, átalakítás, felújítás esetén terv és elvi építési engedély
28.
10. számú melléklet - bérlemény esetén bérleti szerződés, amely legalább 15 évre szól
29.
11. számú melléklet - Közzétételi kérelem
30.
A projekt megkezdésének dátuma a Projekt adatlap 2.3 támogatási szerződés megkötését követő legkésőbb 2. hónap.
Amennyiben az ellenőrzés során a Közreműködő Szervezet megállapítja, hogy a támogatást igénylő által benyújtott támogatási kérelem nem felel meg a felhívásban meghatározott egyéb követelményeknek vagy a rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen nem megállapítható az adott szempont teljesítése az F4.3 pontban leírt módon egyszeri alkalommal hiánypótlásra van lehetőség.
3. Tartalmi értékelési kritériumok
Értékelési szempont
1.
A projektszervezet értékelése
Értékelés, indoklással
Adatlap/egyéb benyújtandó dokumentum
Megfelel Részben felelt meg Nem felel meg
1.1.
A projekt szervezeti kereteit az előírásoknak megfelelően bemutatták és megfelel a projekt végrehajtásának
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
megvalósíthatósági tanulmány
1.2
A projekt belső információs rendszerét az előírásoknak megfelelően bemutatták és megfelel a projekt végrehajtásának
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
megvalósíthatósági tanulmány 5. fejezet
1.3
A projekt széleskörű szakmaközi és szektorközi partnerségi együttműködésre épít.
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
Megvalósíthatósági tanulmány
1.4
A kialakításra kerülő együttműködésekbe, szolgáltatások működtetésébe, programok, rendezvények szervezésébe és bonyolításába a projekt
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
Megvalósíthatósági tanulmány
43
Értékelési szempont
Értékelés, indoklással
Adatlap/egyéb benyújtandó dokumentum
gazda minél több helyi önkéntest, civil szervezetet, szakértőt, intézményt, illetve vállalkozást von be a kistérségből 2.
2.1
Megfelel Részben felelt meg A projekt céljának értékelése
Nem felel meg Jól megfelelt A projekt a pályázati célokat Részben felelt meg megfelelően mutatja be Nem felelt meg
adatlap
2.2
A projektben megfogalmazott szakmai célok illeszkednek a tervezési útmutatóban és a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiában megfogalmazott szakmai célokhoz. (Ha nem, az kizáró ok!)
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
adatlap
2.3
A projekt a pályázatban további, a kistérség speciális helyzetére és szükségleteire reagáló célokat fogalmaz meg, és azok összhangban állnak a tervezett tevékenységekkel
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
Megvalósíthatósági tanulmány
Az alábbi szempontok megjelennek a projektben: Érintett családok közvetlen bevonása a stratégia-alkotásba és a megvalósításba
2.4
2.5
A pályázó vállalja a kötelezően megvalósítandó tevékenységek és legalább 2 választható tevékenység végrehajtását
2.6
A tervezett megalapozott, megfelelően indokolt tevékenységek megvalósítása.
2.7
2.8
A tervezett tevékenységek egymást erősítik, és települési, kistérségi szinten is a komplexitás szemléletét tükrözik. A kötelezően választható
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
Adatlap, Megvalósíthatósági tanulmány
Jól megfelelt Nem felelt meg
Gantt-diagram, megvalósíthatósági tanulmány tevékenység-adatlapok
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
Megvalósíthatósági tanulmány
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
Megvalósíthatósági tanulmány
Megfelel
Megvalósíthatósági
44
Értékelési szempont tevékenységek kiterjednek a kistérségi központon kívül a települések, illetve azok érintett korosztályainak, lakóinak legalább 30 százalékára, Ózd esetében legalább 10 %-ára.
2.9
2.10
A Biztos kezdet szolgáltatás megfelel az előírásoknak. A településen igazolható az igény a szolgáltatásra. Az egyes tevékenységek helyszínét adó ingatlanok elhelyezkedése és megközelíthetősége, alkalmassá tételének terve megfelel az útmutatónak. A meglévő, valamint az újonnan létrejövő szolgáltatások, azok helyszínei könnyebben elérhetővé válnak a célcsoport számára.
3.2.
3.3
3.4
4.
Adatlap/egyéb benyújtandó dokumentum
Nem felelt meg
tanulmány
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
Megvalósíthatósági tanulmány
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
Megvalósíthatósági tanulmány
Megfelel Részben felelt meg
3.
3.1
Értékelés, indoklással
Erőforrások A projektmenedzsment (projektvezető, pénzügyi vezető) megfelel a jelen kiírásban előírt feltételeknek. A szakmai megvalósítók megfelelnek a jelen kiírásban előírt feltételeknek. A bevont partnerek és a konzorciumi tagok megfelelnek a tervezett feladatnak. A gyerekház vezető és munkatárs minden partner esetében megfelel az útmutatónak. Pénzügyi értékelés összességében megfelel, ha minden részszempontnak legalább részben megfelelt. Ha egy részszempontnak nem felel meg, akkor összességében sem felelt meg, ez esetben a pályázat
Nem felel meg Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
Megvalósíthatósági tanulmány, referenciák
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
Megvalósíthatósági tanulmány, referenciák
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
Megvalósíthatósági tanulmány
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
Megvalósíthatósági tanulmány
Megfelel Részben felelt meg Nem felel meg
45
Értékelési szempont
4.1
4.2
elutasításra kerül Mennyire világos és részletes a költségvetés? - Számszaki hibáktól mentes? - A szöveges indoklás megfelelő? - Minden tevékenységhez rendeltek költséget? - Csak elszámolható költségeket tartalmaz? A költségvetés indokolt nagyságú költségeket tartalmaz? (A tervezett kiadások mennyire lényegesek a projekt megvalósítása szempontjából? Az egyes költségkomponensek indokoltsága, szükségessége a projekt céljainak eléréséhez.)
Értékelés, indoklással
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
- minden olyan tevékenység mellett szerepel szöveges indoklás, melyre költséget terveztek,
Adatlap/egyéb benyújtandó dokumentum
Részletes költségvetés és szöveges indoklás Megvalósíthatósági tanulmány
Részletes költségvetés és szöveges indoklás, Megvalósíthatósági tanulmány
- a szöveges indoklás alapján a költség nagysága és szükségessége megfelelően alátámasztott. Mennyire reálisak a költségek?
4.3
- A tervezett kiadások reálisak, az előírt maximum értékeket, illetve a helyi piaci árakat nem meghaladó mértékűek - A projekt tevékenységeihez kellőképpen illeszkednek.
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
Részletes költségvetés és szöveges indoklás, Megvalósíthatósági tanulmány
- A tervezett költségek az „értéket a pénzért” elvet követik. 4.4
5.
Mennyire költséghatékonyak a tervezett kiadások? Projektterv értékelése összességében megfelel, ha minden részszempontnak legalább részben megfelelt. Ha egy részszempontnak
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
Részletes költségvetés és szöveges indoklás
Megfelel Részben felelt meg Nem felel meg
46
Értékelési szempont
Értékelés, indoklással
Adatlap/egyéb benyújtandó dokumentum
nem felel meg, akkor összességében sem felelt meg, ez esetben a pályázat elutasításra kerül 5.1.
A projektterv körültekintő, megalapozott.
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
5.2.
A projektterv a célcsoport igényeihez és szükségleteihez igazodik.
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
5.3
A projekttervben a tevékenységek bemutatása megfelelő.
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
5.4
A projektben szereplő módszerek illeszkednek a szükségletfelmérésben megfogalmazott sajátos igényekhez, problémákhoz.
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
5.5
5.6
5.7
5.8
5.9
5.10
6.
A pályázatban szereplő tevékenységek egymásra épülnek, egymással koherensek. Részletesen bemutatják a projekt eredményes végrehajtását veszélyeztető kockázatokat és azok hatásának csökkentésére tervezett intézkedéseket. A projekt végrehajtásától várt eredmények bemutatása részletes és konkrét A monitoring mutatók teljesülése összhangban van a pályázatban bemutatott ütemtervvel és költségvetéssel. A projekt önértékelésének (belső monitoringjának) bemutatása megfelelően kidolgozott.) A pályázatban a kötelező tevékenységek mellett többlettevékenységek megvalósítását is vállalja. Fenntarthatóság értékelése
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
Adatlap, Megvalósíthatósági tanulmány Adatlap, Megvalósíthatósági tanulmány Megvalósíthatósági tanulmány
Adatlap, Megvalósíthatósági tanulmány Adatlap, Megvalósíthatósági tanulmány
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
Megvalósíthatósági tanulmány
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
Megvalósíthatósági tanulmány
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
Megvalósíthatósági tanulmány
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
Megvalósíthatósági tanulmány
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
Adatlap, Megvalósíthatósági tanulmány
Megfelel Részben felelt meg Nem felel meg
47
Értékelési szempont
6.1
A projekt keretében megvalósult fejlesztés eredményének nyomon követése és hozzáférése biztosított a projektzárást követően
Esélyegyenlőség
7.2
8.
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
Adatlap/egyéb benyújtandó dokumentum
Adatlap
Megfelel Részben felelt meg
7.
7.1
Értékelés, indoklással
A projektgazda és a konzorciumi partnerek tettek vállalásokat e területen. A vállaltak a szervezetre vetítve valós szükségleteinek kielégítésére irányulnak, annak megvalósítása kivitelezhető, pozitív eredmény várható. Környezeti fenntarthatóság
Nem felel meg Jól megfelelt Részben felelt meg Ne felelt meg
Adatlap
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
Adatlap
Megfelel Részben felelt meg Nem felel meg
8.1
A projektgazda és a konzorciumi partnerek tettek vállalásokat e területen.
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
Adatlap
8.2
A vállaltak a szervezetre vetítve valós szükségleteinek kielégítésére irányulnak, annak megvalósítása kivitelezhető, pozitív eredmény várható.
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
Adatlap
9.
9.1
10.
Területi kohézió - A projektterv értékelése esetében, a szempont körében a megfelel elérése szükséges, különben a pályázat elutasításra kerül A meglévő, valamint az újonnan létrejövő szolgáltatások, azok helyszínei könnyebben elérhetővé válnak a célcsoport számára Nyilvánosság biztosítása
Megfelel Részben felelt meg Nem felel meg
Jól megfelelt Részben felelt meg Nem felelt meg
Megvalósíthatósági tanulmány
Megfelel
48
Értékelési szempont
Értékelés, indoklással
Adatlap/egyéb benyújtandó dokumentum
Részben felelt meg
10.1
Nem felel meg A tájékoztatás biztosítása érdekében megfelelő Jól megfelelt tevékenységeket terveztek, Részben felelt meg hogy projekt eredményei Nem felelt meg szélesebb körben is ismertté váljanak. Megfelel Részben felelt meg Összességében
Nem felel meg
49
E.1 MONITORING MUTATÓK Sorszám
Mutató neve
Típus (kimenet/e redmény)
Mértékegység
1.
A szakmaközi hálózatok összejöveteleine k száma
kimenet
db
2.
A TÁMOP 5.2.1 kiemelt projekt által szervezett képzések sikeres elvégzése során megszerzett tanúsítványok száma
eredmény
3.
Létrejött szolgáltatások és programok száma
Minimálisan elvárt célérték
Célérték eléréséne k időpontja
Mutató forrása
6
évente (naptári év számít)
időszakos beszámolók
db
105
Projekt zárásako r
Időközi beszámolók
Kimenet
db
10
Projekt zárásako r
időszakos beszámolók
4.
Gyerekeknek szóló szolgáltatások által elért gyerekek aránya
eredmény
%
10
Projekt zárásako r
Időszakos beszámolók
5.
A szegregált lakókörnyezetbe n megvalósított programmal a célcsoportból elértek aránya
eredmény
%
30
Projekt zárásako r
6.
Biztos Kezdet programok látogatásának száma
7.
Biztos Kezdet programban rendszeresen résztvevő gyermekek száma
kimenet
eredmény
db
fő
80
10
időszakos beszámolók
Projekt zárásako r
időszakos beszámolók , Gyerekház monitoring dokumentá ció
Projekt zárásako r
időszakos beszámolók , Gyerekház monitoring dokumentá
50
Sorszám
Mutató neve
Típus (kimenet/e redmény)
Mértékegység
Minimálisan elvárt célérték
Célérték eléréséne k időpontja
Mutató forrása
ció
Monitoring mutató fogalommagyarázat 1. A szakmaközi hálózatok összejöveteleinek száma A programban kötelező tevékenység a gyermekek és családjaik érdekében működő intézmények és szervezeteinek, valamint az ott dolgozó szakemberek hálózat-jellegű (azaz a szervezett, rendszeres, az egyes szolgáltatások működési rendjébe beépülő) együttműködésének kialakítása és fenntartása. Településenként és kistérségenként – a szükségleteknek megfelelően – egy vagy több hálózat is létrehozható. Ezekben helyet kell kapniuk a legalább a közoktatási, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi intézmények munkatársainak. A hálózatoknak évente legalább 6 összejövetelt kell megtartani a kistérség településeinek minimum 50%-át érintően. A szakmai hálózatok működését a projektben alkalmazott szakterületi koordinátorok segítik. A mutatóban valamennyi működő hálózat összejöveteleinek összesített számát kell megjelölni. A cél elérését a időszakos beszámolóihoz csatolt a találkozókról készített jelenléti ívek és tartalmi beszámolók igazolják. A célértéket tört naptári évben arányosan kell számolni. 2. A képzések sikeres elvégzése során megszerzett tanúsítványok száma A mutatóban azon tanúsítványok számát kell feltüntetni, amelyeket a TÁMOP 5.2.1 kiemelt projekt által biztosított képzések sikeres elvégzése eredményeként szereztek a kistérségi résztvevők. A teljesítés mutatója a megszerzett tanúsítvány. A tanúsítványt szerző személyt annyiszor lehet a mutatóba beszámítani, ahány tanúsítványt szerzett a képzés teljesítéséről. A résztvevők bevonása során a pályázónak figyelemmel kell lennie arra, hogy az előírt indikátornak a maximálisan engedélyezett 30%-os lemorzsolódást – részt vevők száma / a képzést teljesítők száma – követően is teljesülnie kell.) 3. Létrejött szolgáltatások és programok száma A gyerekek részére létrejött tanulószoba, korrepetálás és szabadidős szolgáltatások, nyári napközi és egyéb jellegű szolgáltatások, valamint a szegregált lakókörnyezetben megvalósított programok száma együttesen, beleértve a Biztos Kezdet programok számát is. 4. Gyerekeknek szóló szolgáltatások által elért gyerekek aránya A létrejött napközi, tanulószoba, korrepetálás és szabadidős szolgáltatások, nyári napközi jellegű szolgáltatások által a célcsoportból bevontak aránya a létrejött szolgáltatások célcsoportjának (pl. a településen élő általános iskolás és/vagy óvodás korú gyermekek) a korosztály települési összlétszámához viszonyítva. 5. A szegregált lakókörnyezetben megvalósított programmal (közösségi ház) a célcsoportból elértek aránya A közösségi ház működéséről forgalmi naplót kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a nyitva tartás időtartamát, a megvalósult eseményeket, programokat és a részt vevők
51
nevét. A célérték elérését a forgalmi napló adatainak összesítésével kell igazolni. Elért gyermeknek és fiatalnak ennél a monitoring mutatónál az a személy számít, aki a közösségi ház valamely szolgáltatását naptári évente legalább 4 alkalommal igénybe vette. A célérték kiszámításánál egy személy csak egyszer vehető figyelembe. A gyerekház látogatók számát külön kell szerepeltetni! 6. Biztos Kezdet programok látogatásának száma Havi átlagadat éves szinten mérve. Elvárt, hogy a gyerekházban nyitvatartási naponta minimum 5 gyerek legyen a gyerekház megnyitásától számított fél éven belül. A programot látogató 0-5 éves gyerekeket a Gyerekház munkatársai a dokumentációs rendszerben rögzítik. A dokumentációs rendszerben kalkulálható az, hogy milyen volt a gyerekház havi látogatottsága. 7. Biztos Kezdet Gyerekház programban rendszeresen résztvevő gyermekek száma Éves átlag Biztos Kezdet programonként. Rendszeresen járó gyermekek azok a 0-5 éves gyermekek, akik még nem járnak óvodába. A rendszeresség életkoronként eltérő gyakoriságú megjelenést jelent a Gyerekházban: 0-2 éves gyermekek esetében ez hetente legalább 1 alkalom, 2-5 éves (nem óvodás) gyermekek esetében legalább heti 3 alkalom. Csak a rendszeresen járó gyermekek esetében várható változás a gyermekek fejlődésében. Lesznek gyermekek, akik a programba csak néhány hónapot járnak (pl. azok a gyermekek, akik 3 éves koruk előtt legalább 2 hónapig a Gyerekházba járnak rendszeresen, majd óvodába mennek), a rendszeresség az ő esetükben is értelmezhető. Az első évben legalább 8, a második évben legalább 10 gyermek rendszeres részvétele az elvárt. (gyerekház megnyitásától számított fél éven belül) Kérjük, hogy a projekt adatlap számszerűsíthető táblázatban megjelenő mutatókat szerepeltesse.
eredmények
pontjában
a
fenti
Amennyiben a mutató mellett minimálisan elvárt célérték is jelölve van, akkor pályázat csak abban az esetben támogatható, ha a minimálisan elvárt érték teljesítését vállalni tudja. Ha nincs minimálisan elvárt érték jelölve, akkor ilyen feltétel nem áll fent. Pályázatában meg kell jelölnie, hogy a fenti mutatók mely években teljesülnek. Kérjük, ügyeljen arra, hogy a mutatók teljesülésének időpontjai összhangban legyenek a pályázatban bemutatott ütemtervvel, valamint a pályázat költségvetésével. A program keretébe bevont személyekről legalább az alábbiak szerint szükséges adatot gyűjteni és a projekt előrehaladási jelentésekben aggregált formában az alábbi bontásban beszámolni: nem, életkor, iskolai végzettség, régió (beleértve hátrányos helyzetű kistérség), hátrányos helyzet, megcélzott és megszerzett képesítés.
52
F. ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK Felhívjuk a figyelmet, hogy a pályázatokkal kapcsolatos részletes eljárásokat a 2007-13. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet szabályozza.
F1. A kiírás felfüggesztése és megszüntetése Jelen tervezési felhívásra nem vonatkozik.
F2. A projektjavaslat benyújtásának módja, helye és határideje A pályázatot (kitöltött projekt adatlapot és a felhívásban, valamint az útmutatóban előírt mellékleteket) elektronikus adathordozón (kizárólag egyszer írható, írásvédett CD lemezen) a pályázati kiírás részét képező, kinyomtatott és cégszerűen aláírt nyilatkozattal (KONZORCIUM ESETÉBEN KÉRJÜK MINDEN KONZORCIUMI TAGRA KITÖLTENI) együtt zárt csomagolásban, ajánlott küldeményként vagy gyorspostai/futárposta (garantált kézbesítési idejű belföldi postai szolgáltatás) szállítás igénybevételével a következő címre kell beküldeni: Társadalmi Megújulás Operatív Program Kódszám: TÁMOP-5.2.3.-11/A Közreműködő Szervezet: ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. (ESZA Nonprofit Kft.) 1385 Budapest, Postafiók 818. Amennyiben a pályázatot csomagként kívánja feladni, a csomagon a 1134 Budapest, Váci út 45., C. épület. címzést kell feltüntetni. Kézzel írott pályázatok feldolgozására nincs lehetőség. Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy jelen kiírás keretében a pályázati adatlapot nem kitöltő program segítségével kell kitölteni és benyújtani. Az elektronikus benyújtás jelen kiírásban a kitöltött dokumentumok Word vagy Excel formátumban történő CD-re másolását jelenti. Kérjük, hogy a CD lemez tokján jól láthatóan tüntesse fel a Pályázati Felhívás kódszámát (TÁMOP-5.2.3.-11/A), a pályázó nevét és címét. Kérjük, ellenőrizze a kitöltött adatokat, illetve győződjön meg a kitöltés sikerességéről, az adathordozó épségéről! A projektjavaslat benyújtása a felhívás megjelenését követő 10. naptól kezdve 2011. november 30-ig lehetséges. A pályázatok benyújtása és elbírálása egy szakaszban történik. A pályázati felhívás megjelenik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján, amelynek címe: www.ujszechenyiterv.gov.hu. További felvilágosítás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
53
Tel: 06-40/638-638 Személyesen: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22. e-mail:
[email protected] honlap: www.ujszechenyiterv.gov.hu
Felhívjuk a figyelmet, hogy a pályázat benyújtását követően az ellenőrzésre feljogosított szervek megkezdhetik a projekt ellenőrzését!
F3. A
projektjavaslat tudnivalók
benyújtásával
kapcsolatos
gyakorlati
Felhívjuk a figyelmet, hogy: •
•
A projekt adatlap kitöltésekor ügyelni kell a Projekt adatlap lapjain, illetve az Adatlap kitöltési útmutatójában megadott tartalmi és terjedelmi követelmények pontos betartására. A projekt adatlap alakjának, formátumának megváltoztatása hiánypótlásra kerül sor!.
Felhívjuk a tisztelt pályázók figyelmét, hogy a pályázati kiírás és dokumentumai esetén az NFÜ a változtatás jogát fenntartja, ezért kérjük, hogy kövessék figyelemmel a www.nfu.hu honlapon megjelenő közleményeket! A beadás előtt ellenőrizzék, hogy a pályázati dokumentumokat a honlapon megadott sablonoknak megfelelően állították össze.
F4. A projektkiválasztás folyamatának bemutatása (eljárásrend) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség keretében működő Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága a pályázatkezelési feladatokra közreműködő szervezeteket vesz igénybe, akik az eljárásrendben szabályozott kérdésekben a Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága felhatalmazása alapján járnak el. Jelen konstrukció esetében a projektjavaslat döntéselőkészítését, a szerződéskötését, a finanszírozását, nyomon követését és ellenőrzését ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. (a továbbiakban: ESZA Nonprofit Kft.) végzi.
F4.1. Befogadás A beérkezést követően a közreműködő szervezet megvizsgálja, hogy a projektjavaslat megfelel-e a felhívásban meghatározott benyújtási kritériumoknak: a) a pályázat a benyújtási határidőn belül került benyújtásra, b) az igényelt támogatás összege nem haladja meg a maximálisan igényelhető támogatási összeget, és eléri a minimálisan igényelhető támogatást, és az igényelt támogatási arány nem haladja meg a kiírásban megjelölt maximális támogatási intenzitást, c) a támogatást igénylő a pályázati felhívásban meghatározott lehetséges pályázói körbe tartozik, a pályázó jogi formája az útmutató B1 pontjának megfelelő. d) A pályázatot tartalmazó CD és a pályázati kiírás részét képező, kinyomtatott és cégszerűen aláírt nyilatkozat benyújtásra került; a pályázati kiírás részét képező, kinyomtatott és cégszerűen aláírt nyilatkozat és a projekt adatlap benyújtásra került. e) A pályázó a B pontban felsorolt kistérségek többcélú kistérségi társulása.
54
Ha egyértelműen megállapítható, hogy a projektjavaslat a fenti feltételeknek nem felel meg, a közreműködő szervezet a támogatást igénylő egyidejű tájékoztatása mellett, az indokok megjelölésével, a projektjavaslat beérkezésétől számított 15 napon belül hiánypótlási felhívás nélkül elutasítja a projektjavaslatot. Jelen pályázati konstrukcióban a projektjavaslat elutasítása esetén a benyújtási határidőn belül lehetőség van új pályázat benyújtására. Ha a projektjavaslat megfelel a felhívásban meghatározott befogadási és jogosultsági kritériumoknak, a közreműködő szervezet azt befogadja, és az NFÜ által meghatározott módon tartalmilag értékeli. A befogadásról a közreműködő szervezet a projektjavaslat beérkezésétől számított 7 napon belül írásban tájékoztatja a pályázót a projektjavaslat befogadásáról (befogadó nyilatkozat). Felhívjuk a figyelmet, hogy a befogadás kizárólag a befogadási és jogosultsági feltételeknek való megfelelést jelenti, de nem jelenti a támogatás megítélését.
F4.2. Egyéb követelmények vizsgálata Amennyiben a fentiekben („Befogadás”) felsorolt feltételek adott pályázat vonatkozásában maradéktalanul teljesülnek, vizsgálatra kerül a pályázó és a pályázat jelen útmutatóban meghatározott egyéb követelményeinek való megfelelése. Ez annak az ellenőrzését jelenti, hogy a pályázó/projekt megfelel-e a Pályázati Útmutató C., D. és E. pontjai szerinti követelményeknek. Amennyiben a fentiekben („Egyéb követelmények vizsgálata”) felsorolt feltételek adott pályázat vonatkozásában maradéktalanul teljesülnek, a közreműködő szervezet tartalmi értékelésre bocsátja a pályázatot.
F4.3. A hiánypótlás rendje Az ESZA Nonprofit Kft. a pályázót kizárólag írásban, egyszeri alkalommal megfelelő, de legalább 15 naptári napos határidő kitűzésével – az összes hiány, vagy hiba egyidejű megjelölése mellett a támogatást igénylőt támogatási kérelmének kijavítására szólítja fel, amennyiben: - nem állapítható meg egyértelműen, hogy a pályázat a befogadási és jogosultsági kritériumoknak megfelel-e, - nem állapítható meg egyértelműen, hogy a pályázó által benyújtott projektjavaslat megfelel-e a felhívásban meghatározott egyéb követelményeknek, - a pályázó által benyújtott projektjavaslat nem felel meg a felhívásban meghatározott egyéb követelményeknek. Hiánypótlásra egyszer lehet felhívni a támogatást igénylőt. Ha az E. fejezet 2. pontban szereplő kritérium hiánypótlást követően nem teljesül, vagy a pályázó a hiánypótlást hibásan, hiányosan nyújtja be és az E. fejezet 2. pontban szereplő kritériumra vonatkozó adat hiányzik, úgy a döntéselőkészítő bizottság a tartalmi értékelés mellőzésével a pályázat elutasítására tesz javaslatot. Egyéb esetben, ha a pályázó a hiánypótlást hibásan, hiányosan nyújtja be, úgy a hibás, hiányos támogatási kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján kell elbírálni.
55
F4.4. Tartalmi értékelés A pályázat tartalmi értékelés annak megállapítására irányul, hogy a pályázatban szereplő információk a döntéshez szükséges részletességgel és tartalommal rendelkezésre állnak-e. A tartalmi értékelés alapjául szolgáló értékelési szempontokat az E. fejezet tartalmazza. Az értékelés során a szempontoknak való megfelelést vizsgálják. A közreműködő szervezet a befogadott projekteket az objektív és számszerűsíthető tartalmi értékelési kritériumok alapján megfelelt / nem felelt meg kategóriákba rendezi, jelzi a további szempontokra vonatkozó szakmai javaslatát és összegző lapokkal a döntéselőkészítő bizottság elé terjeszti. Nem támogathatók azok a pályázatok amelyek a Projektterv értékelése értékelési pontoknál egy részszempontnak és így összességében sem feleltek meg.
F4.5. Bírálat A Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága a benyújtott pályázatok elbírálása érdekében döntés-előkészítő bizottságot hoz létre. A támogatandó pályázatok az előzetesen meghatározott értékelési szempontok alapján az értékelési szempontoknak megfelelt pályázatok meghatározását jelenti. A döntés-előkészítő bizottság minden előzetes projektjavaslatról összegző lapot tölt ki, amely tartalmazza a) a pályázó és a projektjavaslat azonosításához szükséges adatokat, b) a projektkiválasztási szempontok szerinti szöveges értékelést, továbbá a megfelelt / nem felet meg minősítést, c) indokolással ellátott javaslatot a projektjavaslat változatlan tartalommal történő támogatására, csökkentett összköltséggel, illetve feltétellel történő támogatására vagy elutasítására, d) támogatási javaslat esetén a támogatást igénylő által teljesítendő előfeltételek meghatározását. A döntés-előkészítő bizottság döntési javaslatot tesz a) a projektjavaslat támogatására, b) a projektjavaslat feltételekkel vagy csökkentett összköltséggel történő támogatására, vagy c) a projektjavaslat elutasítására.
56
F4.6. Döntés A döntés-előkészítő bizottság döntési javaslata a Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága vezetőjéhez kerül döntésre. A döntésről a közreműködő szervezet írásban tájékoztatja a projektgazdát. A közreműködő szervezetnek a döntésről szóló tájékoztatása tartalmazza a projektjavaslat elutasítása, csökkentett összköltséggel történő támogatása vagy feltételekkel történő támogatása esetén a kifogás benyújtásának lehetőségét, módját. A döntésről történő tájékoztatást követően a pályázók a döntési javaslat pályázatukra vonatkozó részét megtekinthetik. Az NFÜ a támogatás elnyerése esetén a kedvezményezett nevét, a projekt tárgyát, a döntés időpontját az év és a hónap megjelölésével nyilvánosságra hozza. Amennyiben a Humán Erőforrás Programok Irányító Hatóság vezetője a pályázatot elutasítja, a közreműködő szervezet a döntés kézhezvételét követően, írásban, elutasító levélben értesíti a pályázót arról, hogy pályázata nem kerül támogatásra. Az értesítés tartalmazza az elutasítás indokát is.
F4.7. A Támogatási Szerződés megkötésének feltételei A támogatási szerződés megkötéséhez a kedvezményezett köteles benyújtani: a) a kedvezményezett nevében aláíró személy vagy személyek – a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat, az egyház, a felsőoktatási intézmény, a közalapítvány és a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság kivételével – bank által igazolt, vagy ügyvéd által ellenjegyzett, vagy közjegyző által hitelesített aláírásmintáját, b) a kedvezményezett – a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat, az egyház, a felsőoktatási intézmény, a közalapítvány, és a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság kivételével – alapító (létesítő) okiratát, vagy jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételét igazoló okiratát, c) a saját forrás rendelkezésre állását igazoló dokumentumokat és nyilatkozatokat, és d) a projekt megvalósításának elindításához szükséges összes jogerős hatósági engedélyt, vagy az azok megadására vonatkozó kérelmek benyújtását igazoló dokumentumokat. e) a döntés-előkészítő bizottság által teljesítendő előfeltételek teljesítése.
meghatározott,
a
támogatást
igénylő
által
A Kbt. hatálya alá tartozó kedvezményezett részére a támogatási szerződés megkötésének feltételeként, a szerződéskötést megelőzően közbeszerzési eljárás lefolytatása is előírható. A közreműködő szervezet a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok beérkezésétől számított 10 napon belül az általa aláírt támogatási szerződést a kedvezményezettnek megküldi. Ha a megküldött dokumentumok hiányosak vagy hibásak, a közreműködő szervezet a beérkezéstől számított 10 napon belül, az összes hiány, illetve hiba egyidejű megjelölésével, hiánypótlásra hívja fel a kedvezményezettet. A szerződéskötéshez szükséges dokumentumok bemutatására vonatkozó határidő elmulasztása esetén a támogatásról szóló döntés érvényét veszti a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 112. § (8) bekezdésében meghatározottak szerint.
57
F4.7.1. A Támogatási Szerződés módosítása Felhívjuk a figyelmet, hogy a Támogatási Szerződés módosítása csak kivételesen indokolt esetben, olyan célból és tartalommal lehetséges, amely a projekt eredeti célkitűzését nem változtatja meg. A Támogatási Szerződés esetleges módosítását a Kedvezményezett vagy a Támogató kezdeményezheti írásban. A Kedvezményezettnek a szerződés-módosítási kérelmét megfelelő indoklással alátámasztva, a módosítások beálltát megelőzően kell benyújtania. A módosítási kérelem tartalma nem lehet ellentétes az értékelés során meghatározott feltételekkel. A módosítási kérelem tárgyában hozott döntésről a Támogató írásban értesíti a kedvezményezettet. A Közreműködő Szervezetnek lehetősége van arra, hogy a szerződés módosítására vonatkozó kérelmet saját mérlegelése alapján elutasítsa.
F4.8. A pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamata Felhívjuk a figyelmet, hogy a támogatási összeg – ideértve az előleget is – első folyósítása csak akkor engedélyezhető, ha a D6 pontban meghatározott biztosítékok rendelkezésre állnak. A kedvezményezett a támogatás igénybevételére irányuló kifizetési igénylést – az előleget kivéve – az időszakos vagy a záró beszámolóval együttesen nyújtja be. Támogatás kizárólag az NFÜ vagy az általa kijelölt közreműködő szervezet által jóváhagyott beszámolóval elszámolható, valós költségek vonatkozásában folyósítható. A kifizetés igénylése elektronikusan történik. A kifizetési igényléshez a kedvezményezettnek mellékelnie kell a) az eredeti számlák hitelesített másolatát, b) a számlák – a szállító részére történő közvetlen kifizetés esetén a számla támogatáson felüli összege – kifizetését igazoló, az elszámolást alátámasztó dokumentumok másolatát, és c) az NFÜ által meghatározott formátumú összesítőt. A kedvezményezett a kifizetési igénylésben nyilatkozik arról, hogy a benyújtott kifizetési igényléshez kapcsolódó elszámolások alapbizonylatai valós és elszámolható költségeken alapulnak és a támogatott projekt kapcsán merültek fel. A hitelesítés módját az NFÜ határozza meg. A kedvezményezett az eredeti számlán köteles feltüntetni a projekt regisztrációs számát, és azt, hogy a számla „támogatás elszámolására benyújtásra került”. Ha a kifizetési igénylés hiányos vagy hibás, a beérkezéstől számított 30 – szállítói finanszírozás esetén 15 – napon belül legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével, az adott igénylésben szereplő valamennyi hiány, illetve hiba megjelölésével, hiánypótlásra és a hiba javítására kell felhívni a kedvezményezettet. Ha a hiány pótlására és a hiba javítására a határidő elteltétől számított 7 napon belül nem kerül sor, ez a kifizetési igénylés érintett részének elutasítását eredményezi, ez esetben további hiánypótlásnak nincs helye. Ha a megvalósítás nyomon követése, vagy folyamatba épített ellenőrzése során nem merült fel olyan probléma, amely miatt a támogatás kifizetését fel kellene függeszteni, a közreműködő szervezet a támogatást a kifizetési igénylés beérkezésétől számított 45 – szállítói finanszírozás esetén 30 – napon belül kifizeti. A szállítói és utófinanszírozást vegyesen tartalmazó kifizetési igénylés esetében is biztosítani kell a szállító részére 30 napon belül történő kifizetést.
58
Felhívjuk a figyelmüket, hogy a lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozás esetén a pályázót a köztartozás megfizetéséig a támogatás az Áht. 13/A.§ (4) bekezdése alapján nem illeti meg, az esedékes támogatások folyósítása felfüggesztésre, illetve az Áht. 13/A. §-ának (6) bekezdése alapján az esedékes támogatás a köztartozások megfizetése érdekében - a támogatás ellenében vállalt kötelezettségeket nem érintő módon visszatartásra kerül. A támogatás folyósítására – a kedvezményezett által benyújtott kifizetési igénylés alapján – utófinanszírozással kerül sor. Utófinanszírozású időközi kifizetési igénylés akkor nyújtható be, ha az igényelt támogatás összege meghaladja a megítélt támogatás 10%-át, de legalább a kétszázezer forintot. Az egymilliárd forintot meghaladó értékben megítélt támogatás esetén időközi kifizetési igénylés akkor nyújtható be, ha az igényelt támogatás meghaladja a támogatási szerződésben meghatározott minimális kifizetési igénylési összeget. Fentiek nem vonatkoznak az első időszakos beszámolóval együtt benyújtott kifizetési igénylésre. Haladéktalanul fel kell függeszteni a támogatás folyósítását abban az esetben, ha azt e rendelet vagy más jogszabály előírja, illetve a támogatói okirat kiadását vagy a támogatási szerződés megkötését követően a kedvezményezett olyan nyilatkozatot tesz, vagy a támogatás folyósítója olyan körülményről szerez tudomást, amely a támogatás visszavonását, a támogatási szerződéstől történő elállást teheti szükségessé. A felfüggesztésről és annak okáról a kedvezményezettet soron kívül tájékoztatni kell. A pénzügyi elszámolás részletes szabályozását a Támogatási Szerződés melléklete tartalmazza.
F4.8.1. Előleg igénylésének lehetősége Minden kedvezményezett – jogszabályi kivételtől eltekintve – a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendeletben előírt biztosítékok nyújtása mellett – a támogatott tevékenység elindításához és likviditásának biztosításához a támogatási szerződés megkötését követően jogosult a megítélt támogatás maximum 25%-ának megfelelő előlegre. A kedvezményezett(ek) az előleg teljes összegének lehívására egyszeri alkalommal jogosult(ak). A Közreműködő Szervezet az előleget a kedvezményezett által benyújtott előlegigénylési kérelem beérkezését követőn 15 napon belül folyósítja. A kedvezményezett köteles visszafizetni az előleget a támogatást nyújtó szervezetnek, amennyiben nem nyújt be igénylést időközi fizetésre a támogatást nyújtó szervezethez az előleg fizetésétől számított hat hónapon belül, illetve a benyújtott kifizetési igénylés vagy más körülmény a támogatás nem rendeltetésszerű használatát bizonyítja. A támogatási előleg visszafizetése esetén a kedvezményezett az előleget a folyósítás napjától számított, Ptk. szerinti kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni. Ha a visszafizetéssel késedelembe esik, a késedelme után a Ptk. szerinti kamatot is érvényesíteni kell.
F4.9. A monitoring adatok szolgáltatásának rendje, időszakos beszámolók A Kedvezményezett – a Támogatási Szerződésben foglalt gyakorisággal és tartalommal – adatokat köteles szolgáltatni a projekt megvalósulásáról.
59
Figyelem! Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása a Támogatási Szerződésben foglalt kötelezettség megszegésének minősül, ezért ez esetben Támogató a szerződéstől elállhat, és a támogatási összeget visszafizetteti. Támogatás kizárólag az NFÜ vagy a közreműködő szervezet által jóváhagyott beszámolóval elszámolható, valós költségek vonatkozásában folyósítható. A beszámoló információkat tartalmaz a támogatott projekt eredményességéről és hatékonyságáról, így különösen a) a célokhoz mért előrehaladásról, ideértve a számszerűsített célok mutatóit, továbbá – megfelelő indokolással és a célok aktualizálásával – a céloktól való jelentős eltérésekről, b) a közbeszerzéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről, c) a helyszíni szemlék és a helyszíni ellenőrzések megállapításai alapján kedvezményezett által készített intézkedési tervekről és a megtett intézkedésekről.
a
A kedvezményezett köteles a pályázatot, a projekt megvalósításával kapcsolatos dokumentumokat, és a jelentési kötelezettség időszakában felmerült projekttel kapcsolatos dokumentumokat legalább 2020. december 31-ig megőrizni.
F4.10. Ellenőrzések A támogatási igény jogosultságát és a költségvetésből nyújtott támogatás felhasználását a jogszabályban, a felhívásban, a támogatói okiratban és a támogatási szerződésben meghatározott szervek ellenőrizhetik. A kedvezményezett köteles minden, az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást és egyéb segítséget megadni. Az ellenőrzések lefolytatására a támogatási döntés meghozatalát, a támogatói okirat kiadását vagy a támogatási szerződés megkötését megelőzően, a költségvetésből nyújtott támogatás igénybevétele alatt, a támogatott tevékenység befejezésekor, illetve lezárásakor, valamint a lezárást követően kerülhet sor.
F4.11. Az értesítések és határidők számításának szabályai Postai úton történő kézbesítés esetén az értesítést hivatalos iratként kell feladni és kézbesíteni. Elektronikus úton megküldött nyilatkozat esetén az elküldés napját kell a nyilatkozat megtételének napjaként tekinteni. Elektronikus úton előterjesztett nyilatkozat esetén a válaszra rendelkezésre álló határidő a következő napon kezdődik. Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az értesítést a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. Ha a küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az értesítést – az ellenkező bizonyításig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik napon kézbesítettnek kell tekinteni. A határidőbe nem számít bele a közlés, kézbesítés napja. A hónapokban, vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. Ha a napokban megállapított határidő utolsó napja nem munkanap, a határidő a következő munkanapon jár le. A postai úton küldött nyilatkozat esetén a postára adás napját kell a nyilatkozat megtételének napjaként tekinteni. Az ezzel kapcsolatos válasz megtételére rendelkezésre álló határidő ilyen esetben a postai úton küldött nyilatkozat esetén azon a napon kezdődik, amely napon azt a részére kézbesítettnek kell tekinteni.
60
A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be. A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.
F5. Kifogás A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (II.28.) Kormányrendelet 81. §-a alapján a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a pályázat benyújtásának időpontjától a támogatási jogviszony időtartama alatt a közreműködő szervezet döntése ellen a közreműködő szervezetnél az NFÜ-nek címzett, az NFÜ döntése ellen az NFÜ-nél a fejlesztéspolitikáért felelős miniszternek címzett kifogást nyújthat be, ha a pályázati eljárásra, a támogatási igény befogadására, a támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okiratok kiadására vagy a támogatási szerződések megkötésére, a költségvetésből nyújtott támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozó eljárás jogszabálysértő, vagy a felhívásba, illetve a támogatási szerződésbe ütközik. A kifogás benyújtására a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzéstől számított 10 napon belül, de legfeljebb a kifogásolt intézkedéstől számított 60 napon belül egy alkalommal, az indokok megjelölésével van lehetőség. A kifogást a következő helyre lehet benyújtani: A közreműködő szervezet döntése elleni kifogás: ESZA Nonprofit Kft. Cím: 1134 Budapest, Váci út 45. „C” épület (A kifogás címzettje: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség döntése elleni kifogást: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Jogi Főosztály Cím: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22. (A kifogás címzettje: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) A kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, amennyiben, azt 1. határidőn túl 2. nem az arra jogosult 3. korábbival azonos tartalommal, ismételten nyújtották be. A kifogás elbírálásáig a kifogásban foglaltakkal összefüggő eljárási határidők nyugszanak. Nincs helye kifogás benyújtásának a szabálytalanságot megállapító döntés és szabálytalanságot megállapító döntés ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárást lezáró döntés ellen.
A kifogással kapcsolatosan az alábbi döntések születhetnek:
61
1. a kifogásban foglaltaknak helyt adás, egyúttal a jogszerű állapot helyreállítása 2. a kifogás indokolt döntéssel történő elutasítása A kifogás tárgyában hozott döntés ellen további kifogás előterjesztésének nincs helye.
62
F6. Vonatkozó jogszabályok listája
1. Törvények 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2000. évi C. törvény a számvitelről 2001. évi XCIII. tv. A devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról 2001. évi CXX. tv. A tőkepiacról 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről 2007. évi CXXVII. törvény általános forgalmi adóról 2010. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről 2007. évi CLXXXI. törvény a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről (Szt.) 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.) 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (Szht.) 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (Foglalkoztatási törvény) 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1997. évi CXXXV. Törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról
63
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 1992. évi LXXXIX. törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről 1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik feladat- és hatásköréről 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 2. Kormányrendeletek 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezethasználati engedélyezési eljárásról
környezeti
hatásvizsgálati
és
egységes
102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről 253/1997. (XII.20) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) 235/1997. (XII. 17.) Kormányrendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról 315/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatról 47/2008. (III. 5.) Korm. rendelet a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról 63/2006. (III. 27.) Korm. Rendelet (a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól) 149/1997 (IX. 10) Kormányrendelet a gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 240/2006 (XI.30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az óvodai nevelés alapprogramjának kiadásáról 133/1997.(VII.29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról
64
188/1999.(XII.16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények és falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről 259/2002.(XII.18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről 239/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások 2007. évi irányított területi kiegyenlítési rendszeréről 206/2008. (VIII. 26.) Korm. rendelet a bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben támogatás igénybevételének részletes feltételeiről 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelet a fejlesztési adókedvezményről 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatása felhasználásának részletes szabályairól 184/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjéről 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 3. Miniszteri rendeletek 1092/2007. (XI.29.) Kormányhatározat a „Legyen Jobb a Gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról szóló 47/2007 (V.31.) OGY határozta végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007-2010.) 1/2005. (I. 19.) FMM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során kiszabható bírságról 7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációs eljárási díjának mértékéről és felhasználásának szabályairól 290/2007. (X.31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról 1/2004. (I. 5.) ESzCsM rendelet a betegjogi, az ellátott jogi és a gyermekjogi képviselő működésének feltételeiről 14/1994. (VI.24.) szakszolgálatokról
MKM
rendelet
a
képzési
kötelezettségről
és
a
pedagógiai
49/2004 (V.21.) ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól 13/2008. (VII.22.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeiről
65
8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról 1/2000.(I.7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésének feltételeiről 47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről 4/2000. (II. 25.) tevékenységről
EüM
rendelet
a
háziorvosi,
házi
gyermekorvosi
és
fogorvosi
26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 33/1992. (XII. 23.) NM rendelet a terhesgondozásról 9/2008. (I. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében a kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről 3/2006. (V. 17.) ICSSZEM rendelet a szociális intézményen belüli foglalkoztatás szakmai követelményeiről, személyi és tárgyi feltételeiről 14/1994. (VI.24.) kötelezettségről
MKM
rendelet
a
pedagógiai
szakszolgálatokról
és
a
képzési
11/1994.(VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 10/1994.(V.13.) MKM rendelet a pedagógiai szakmai szolgáltatásokról 23/1997.(VI.4.) MKM rendelet a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról 33/1998.(VI.24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, alkalmassági orvosi vizsgálatokról és véleményezéséről
illetve
személyi
higiénés
80/1999.(XII. 28.) GM – EüM – FVM együttes rendelete a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer – előállítás és forgalmazás feltételeiről 6/2000.(VII. 6) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésének feltételeiről 8/2000.(VIII.4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról 29/2003.(V.20.) ESZCSM rendelet a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit 66
működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyamról 90/2003.(VII.30.) FVM-ESzCsM együttes rendelet az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer higiéniai feltételeiről 1/2005. (III. 1.) OKM rendelet: Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 23/1997. (VI. 4.) MKM sz. rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása tantervi irányelve kiadásáról 14/1994. (VI. 24.) MKM sz. rendelet A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 28/2000. (IX. 21.) OM sz. rendelet 2. § (4) az ép értelmű fogyatékos tanulókat oktatónevelő iskolák helyi tantervének tartalmi szabályozásáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
4. Országgyűlési határozatok 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről
4. Közösségi szabályok A Tanács 2006. július 11-i 1083/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alap az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről A Bizottság 2006. december 8-i 1828/2006/EK Rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának 2006. július 5-i 1081/2006/EK Rendelete az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999 EK rendelet hatályon kívül helyezéséről. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának 2006. július 5-i 1080/2006/EK Rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a 1783/1999 EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
5. Módszertani levelek, ajánlások, kiadványok A bölcsődei gondozás-nevelés minimum feltételei és a szakmai munka részletes szempontjai. Módszertani levél. Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet, Bp. 1999 Korai fejlesztés a bölcsődében. Szerk.: Gyírkis Ágnes. Módszertani levél. Nemzeti Családés Szociálpolitikai Intézet, Bp. 2003.
67
Grosch Mária - Sebestyén Bianka - Dr. Takács Bernadett - Vokony Éva: Gyermekek napközbeni ellátása standardok, irányelvek. (GYN) SZMI, 2007, kézirat. http://www.unitedway.gyor.hu/letolt/marcius/GYN.pdf, Gyermekek napközbeni ellátása. Standard. 2007. www.szmi.hu Szombathelyiné dr. Nyitrai Ágnes – Korintus Mihályné dr. – Rózsa Judit: A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja. SZMI, 2008 Szombathelyiné dr. Nyitrai Ágnes – Pethő Mónika: Az óvodai nevelés országos alapprogramja és A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja. Összehasonlító elemzés. SZMI, Budapest, 2008. Kézirat Folyamatos napirend a bölcsődében. Módszertani levél. Bölcsődék Országos Módszertani Intézete, Bp. 1982 Bölcsődei adaptáció. Módszertani levél. In: Előadások – közlemények – dokumentumok. Módszertani levelek, irányelvek. Bölcsődék Országos Módszertani Intézete, Bp. 1982 Szülővel történő fokozatos bölcsődei beszoktatás. Kiegészítő módszertani útmutató a fokozatos beszoktatás c. módszertani levélhez. Bölcsődék Országos Módszertani Intézete, Bp. 1982 Útmutató a bölcsődei gondozónők családlátogatásához. Bölcsődék Országos Módszertani Intézete, Bp. 1989 Játék a bölcsődében. Módszertani levél. Bölcsődék Országos Módszertani Intézete, Bp., 1997 Az egészséges csecsemő táplálásának irányelvei (ajánlás). (Az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézet által 1994-ben összeállított, „Az egészséges csecsemő táplálásának irányelveiről” c. viselő 47. számú módszertani levél helyébe lép. 2001 Korai fejlesztés a bölcsődében. Módszertani levél. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Bp. 2003 A család és a bölcsőde kapcsolata. Módszertani levél. Kézirat. Magyar Bölcsődék Egyesülete, Pedagógus - Pszichológus Tagozat anyaga, 2007
68
Fogalomjegyzék A Tervezési Felhívásban, Projekt adatlapon, illetve Útmutatóban található fogalmak definíciója -
Általános célú képzés: olyan képzés, amely az általános műveltség növelését célozza, amely hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához.
-
Belső képzésnek minősül a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés, illetve a külön jogszabályok alapján végzett köztisztviselői továbbképzés. A belső képzés szempontjából munkavállaló az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy.
-
Biztos kezdet program: A „Biztos kezdet” - ágazatközi együttműködésen alapuló és civil szerveződésekkel együttesen működtetett -, 0-7 éves korú gyermekek esélyegyenlőségének megteremtésére irányuló, helyi kezdeményezéseken keresztül megvalósuló olyan program, mely a hátrányos helyzetű térségekben, falvakban, városi lakónegyedekben, lakótelepeken élő, kisgyermeket nevelő családok komplex támogatását szolgálja a gyermekszegénység egészségügyi, szociális, mentális káros következményeinek megelőzése és a kisgyermekek életkori szükségleteinek megfelelő egyenlő ellátása, gondozása céljából.
-
Biztos kezdet szolgáltatás: A „Biztos kezdet” program szolgáltatásai a gyermekegészségügyi szervezetek, kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító bölcsődék, óvodák, családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok együttműködésében, újonnan létrejövő integrációk keretében, helyi szükségleteken alapuló közösségi programok útján valósíthatók meg. A program megvalósításába minden meglévő helyi szociális, egészségügyi, oktatási és gyermekjóléti intézményt és szolgáltatást be kell vonni. A hiányzó szolgáltatásokat a helyi igények szerint lehet kialakítani, a program céljaihoz kötődően, a program keretén belül. (Különösen: kisgyermekek rugalmas napközbeni ellátását biztosító integrált bölcsőde, óvoda, játszóház és segítő szolgáltatások együttes működtetése
-
Biztos kezdet gyerekház: A Biztos Kezdet Gyerekház a hátrányos helyzetű településeken, településrészeken élő, 0-5 éves gyereket nevelő családok számára - a biztos kezdet alapelvek mentén - nyújt szolgáltatást, a hátránykompenzációban, a kora gyermekkori fejlesztésben, a szocializációs folyamatok támogatásában továbbá személyiség- és kompetenciafejlesztő foglalkozásokat, közösségi programokat biztosít a gyermekek és szüleik számára.
-
Cégszerű aláírás: A társasági szerződésben, és/vagy a cégkivonatban szabályozott módon, a cég hivatalos képviseletére jogosult személy(ek)nek a cég nevében, az aláírási címpéldányban foglaltak szerint, vagy a cégjegyzésre jogosult személy meghatalmazása alapján teljesített aláírása, amely a cég előírt, előnyomott, illetve nyomtatott neve alá történő aláírás(ok)kal történik.
-
Célterület: bizonyos pályázati konstrukciók esetében lehetséges többféle típusú tevékenység egyidejű megvalósítása is (pl. új gép beszerzése és használt gép beszerzése). Ilyen esetben a célterültet kifejezés az egyes tevékenység-típusok megjelölésére, egymástól való elválasztására szolgál.
-
Elbírálásból való kizárás: az adott pályázatnak a bírálat eljárásának folyamatából történő kirekesztése - a projektgazda által elkövetett - valamely lényeges formai, tartalmi, vagy eljárási hiba, hiányosság következtében.
-
Eljárásrend: eljárásrend alatt jelen összefüggésben a HEP IH-nak, illetve a Közreműködő szervezetnek a pályázati rendszer működtetésével összefüggő
69
valamennyi, vagyis a benyújtott pályázatok feldolgozásával, a döntéshozatallal, a szerződéskötéssel, a finanszírozással, az ellenőrzéssel, valamint a monitoring adatok feldolgozásával kapcsolatos eljárási szabályok összességét értjük.
-
Ellenőrzési hatóság: az irányító hatóságtól és az igazoló hatóságtól független szerv, amely az irányítási és ellenőrzési rendszer hatékony működésének ellenőrzéséért felel
-
Empowerment: „A képessé tétel úgy is definiálható, mint azok az eszközök (módszerek) melyek segítségével az egyének, a csoportok és/vagy a közösségek átveszik az irányítást saját életük felett, elérik saját céljaikat, ezáltal válnak képessé önmaguk és mások életkörülményeinek javítása érdekében munkálkodni.” (Adams 2003:8) Az empowerment szó szerint felhatalmazást jelent. A közösségfejlesztési szótárban jelentése: az emberek (állampolgárok) tudással és képességekkel való felruházása azért, hogy érdekeiket hatékonyabban képviselhessék es önállóan tudjanak életkörülményeik jobbításáért akciókat indukálni.1
-
Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) – az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódó programozási dokumentum, amelyet az Európai Bizottság hagyott jóvá a 2007-2013 közötti időszak vonatkozásában.
-
Hátrányos helyzetű család: akik a 33 komplex programmal leghátrányosabb helyzetű kistérségek valamelyikében élnek
-
Hátrányos helyzetű gyermek: A hátrányos helyzetű gyermek a közoktatási törvényben foglaltak szerint az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. (1993. évi LXXIX. Számú törvény 121. §. 14. pont)
-
Hiánypótlás: valamennyi melléklet hiánypótolható, a hiánypótlás csak alkalommal lehetséges, a rendelkezésre álló határidő nem hosszabbítható meg.
-
Igazoló Hatóság (IgH): A tagállam által a kifizetési kérelmek összeállítására, és benyújtására és az Európai Bizottságtól érkező kifizetések fogadására kijelölt szervezet. Az Igazoló Hatóság Magyarországon - minden Operatív Program vonatkozásában - a Nemzetgazdasági Minisztérium.
-
Intézmény-akkreditáció: a felnőttképzési intézményben folytatott képzési (tananyagfejlesztés, oktatás/képzés, értékelés) és felnőttképzési szolgáltató tevékenységnek, az intézmény irányítási és döntési folyamatok szabályozottságának vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése.
-
Irányító Hatóság (IH): a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kijelölt szervezeti egysége, melynek feladata a felelősségi körébe tartozó operatív program(ok) stratégiai irányítása, a program végrehajtásának felügyelete és szabályszerűségének biztosítása
segítendő
egy
1
Forrás: Lakatos Kinga:A képessé tétel (empowerment) lehetőségei a civil társadalomban. Forrás: http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/DOKUMENT.Nsf/aeb5e4c08ec7c2ce852566f20014 0bd7/7373cc05159d68d1c125775a005c586a?OpenDocument
70
-
Monitoring mutató: megvalósulást, számszerűsített mutató
teljesülést
mérő
fizikai
vagy
pénzügyi
-
Kedvezményezett: a támogatási szerződést aláíró projektgazda, vagyis a támogatásban részesült projektgazda, akivel a támogató támogatási szerződést köt.
-
Közreműködő Szervezet (KSz): az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1083/2006/EK tanácsi rendelet) 2. cikk 6. pontja szerint bármely közjogi vagy magánjogi intézmény, amely egy irányító vagy az igazoló hatóság illetékessége alatt jár el, vagy ilyen hatóság nevében hajt végre feladatokat a műveleteket végrehajtó kedvezményezettek tekintetében,
-
Leghátrányosabb helyzetű kistérség: a 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet szerinti 47 leghátrányosabb helyzetű kistérség. A 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott nem kedvezményezett kistérségben lévő, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott vagy az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések a hátrányos helyzetű kistérségekkel azonos elbánásban részesülnek.
-
Melléklet: a projektjavaslatban rögzített, egyes tényt (tényeket) alátámasztó, és így a projektjavaslat elbírálását megalapozó dokumentum
-
Operatív program: az ÚMFT végrehajtására vonatkozó, több évre szóló prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum, melyet a Kormány előterjesztése alapján az Európai Bizottság hagy jóvá.
-
Összeférhetetlenség: a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6.§ (1) bekezdésében, valamint a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (II.28.) Korm. rendelet 14. §-ban meghatározott szempontok alapján áll fenn.
-
Pályázat: a pályázó által benyújtott dokumentumok összessége (Projekt adatlap, mellékletek, CD lemez)
-
Pályázati Felhívás: Az NFÜ pályázati felhívásban tájékoztatja az akciótervben meghatározott lehetséges támogatást igénylőket a támogatás igénylésének feltételeiről. A pályázati felhívás a támogatási konstrukció akcióterv szerinti bemutatását, a projektadatlapot, a projektjavaslat elkészítéséhez összeállított útmutatót és a támogatási szerződés tervezetét tartalmazza.
-
Projekt adatlap: e dokumentum tartalmazza a pályázó, valamint a projekt adatait, valamint a projekt egészének, illetve egyes részeinek bemutatását. A dokumentum kitöltése a pályázó feladata.
-
Permentes ingatlan: az ingatlan nem áll peres eljárás alatt.
-
Projekt: az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott művelet; (az érintett program irányító hatósága által vagy hatáskörében a monitoring bizottság által megállapított kritériumoknak megfelelően kiválasztott projekt vagy projektcsoport, amelyet egy vagy több kedvezményezett hajt végre oly módon, hogy megvalósíthatóvá váljanak a kapcsolódó prioritási tengely céljai.)
-
Projekt adatlap: e dokumentum tartalmazza a projektgazda, valamint a projekt adatait, valamint a projekt egészének, illetve egyes részeinek bemutatását. A dokumentum kitöltése a projektgazda feladata.
71
-
Időszakos beszámoló: a kedvezményezett rendszeres beszámolója a Közreműködő Szervezet felé a támogatott projekt megvalósulásáról.
-
Projekt fenntartási jelentés: a Kedvezményezettnek a pénzügyi beszámoló jóváhagyását követően, a teljes fenntartási időszak alatt a Támogatási Szerződésben meghatározott rendszerességű és tartalmú adatszolgáltatási kötelezettsége a közreműködő szervezet felé.
-
Szegénységben élők: azokat a személyeket és családokat soroljuk a szegénységben élők közé, akik az alábbiakban felsorolt 1-6. sorszámú kritériumok közül legalább kettőnek, vagy a hetedik kritériumnak megfelelnek. 1. a szülők egyike, vagy mindkettő nem foglalkoztatott 2. legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, 3. kettőnél több gyermeket nevelnek, 4. egyszülős háztartásban élnek, 5. fogyatékos gyermeket nevelnek, 6. roma kisebbséghez tartozók, 7. a gyermekek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek 8. a 33 komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek valamelyikében élnek
-
Szegénységgel veszélyeztetettek: szegénységgel veszélyeztetetteknek azokat a személyeket és családokat tekintjük, akik a fenti kritériumok közül legalább egynek megfelelnek.
-
Szegregátum és gettósodó település: a szegregátumok jelen pályázathoz kapcsolódóan olyan – jellemzően térben elkülönült vagy lehatárolható – településrészek, amelyekben az alacsony státuszú lakosság koncentráltan – legalább 50%-ban – van jelen, továbbá a 18 év alatti népesség eléri az 50 főt. Alacsony státuszú lakosságon az aktív korú, alacsony, legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakosokat értjük. Gettósodó településnek azt a legfeljebb 2000 lakosú települést nevezzük, ahol a roma gyerekek száma eléri az 50 főt, vagy 500 lakos alatti kistelepülés esetén a 25 főt, továbbá a településen a 18 év alattiak aránya meghaladja a 20%-ot.
-
Szupervízió: a szupervízió olyan tanácsadási folyamat, ami a személyes hatékonyság növelését tűzi ki célul szakmai helyzetekre fókuszálva. Eszköze a tapasztalati tanulás. A folyamat kiindulópontja mindig a személyes tapasztalat, az átélt szakmai szituáció. A módszer abban segíti a szupervizáltat, hogy a szakmai személyiség önazonosságának megtartása mellett nyitottá váljon az önreflexióra, a saját helyzetből való tanulásra és rugalmasabban reagáljon szakmai szituációkban.A szupervíziós folyamatban való részvétel a mindennapok szintjén növelheti a tudatosságot, a belső energiák mozgósítását, a kompetenciahatárok átláthatóságát. Szupervíziós folyamatok vezetését olyan szakemberek végzik, akik saját életükben is törekednek az önreflexióból kiinduló tudatos jelenlétre és nyitottak a változásra.
-
Telephely: a cég - székhelyétől különböző helyen lévő - telephelye a tevékenység gyakorlásának helye. (2006. évi V törvény 7.§).
-
Új gép: amely használatban még nem volt, és a géppel nem folytattak üzemszerű gyártási tevékenységet függetlenül a gyártási évtől. (Az új gépnek nem kell feltétlenül a projektjavaslat benyújtásának évében gyártottnak lennie, tehát korábbi évjáratú gép is lehet a pályázat szempontjából új, ha a gyártó vagy forgalmazó raktárából szállítják.)
-
Új Széchenyi Terv (ÚSZT): Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, valamint hazánk versenyképességének javítása áll. A tízéves gazdaságstratégia kijelöli azokat a kitörési pontokat és a hozzájuk kapcsolódó programokat, amelyek biztosítják Magyarország hosszú távú fejlődését.
72
F7. Pályázati Útmutató mellékletei 1. Projekt adatlap sablon és Nyilatkozat sablon 2. Projekt adatlap kitöltési útmutató 3. Komplex költségvetés 4. ESZA Elszámolható költségek általános útmutató 5. ERFA Elszámolható költségek általános útmutató 6. Gantt-diagram sablon 7. Megvalósíthatósági tanulmány formanyomtatvány 8. Közösségi ház leírás 9. Útmutató Biztos kezdet szolgáltatás kialakításához és megvalósításához, valamint a tervezett szolgáltatás bemutatásához 10. Útmutató a roma családok és gyerekek bevonásához 11. OTMR adatlap 13. Közzétételi kérelem 14. Együttműködési megállapodások formanyomtatványa a TÁMOP 5.2.1 Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése című kiemelt projekttel 15. Esélyegyenlőségi útmutató 16. Fenntartható fejlődés útmutató 17. Arculati kézikönyv 18. Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei 19. Útmutató a munkaszerződések, szerződések elszámolásához
megbízási
szerződések
és
a
vállalkozási
20. Segédlet a komplex akadálymentesítés megvalósításához 21. Támogatási szerződés sablon 22. Helyzetfelmérés és komplex kistérségi képzések listája 23. Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató
F8. Csatolandó mellékeltek listája Papíralapon benyújtandó mellékletek: ¾
Nyilatkozat
CD/DVD-n benyújtandó mellékletek és a benyújtás módja: 1. Projekt adatlap (word) 2. Részletes költségvetés (excel) és Komplex költségvetés (részletes költségvetés, időbeli ütemezés, szöveges indoklás, beszerzendő eszközök listája) (excel) 3. GANTT diagram (excel) 4. Megvalósíthatósági tanulmány (word) 5. OTMR adatlap 6. Ha a gyerekházra nem a kistérség pályázik, akkor az érintett települési önkormányzattal aláírt együttműködési megállapodás, továbbá konzorciumban benyújtott pályázat esetén konzorciumi megállapodás (aláírt szkennelt pdf) 7. Ingatlan/telek vásárlás vagy átalakítás esetén tulajdoni lap; ingatlan/telek vásárlás esetén hivatalos értékbecslés; 8. építés, átalakítás, felújítás esetén terv, engedélyköteles építés, átalakítás, felújítás esetén terv és elvi építési engedély;
73
9. bérlemény esetén bérleti szerződés, amely legalább 15 évre szól 10. Közzétételi kérelem (aláírt szkennelt pdf)
74
