Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága Útmutató a támogatás ellenében nyújtott biztosítékokkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséhez
A. Az Útmutató célja, hatálya: A.1. Az Útmutató célja: Jelen útmutató célja, hogy a Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében meghirdetésre kerülő pályázati és tervezési felhívások tekintetében tájékoztatást nyújtson a támogatásokhoz kapcsolódóan a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006 (XII.23.) Korm. rendeletben (továbbiakban Rendelet) meghatározott, kötelezően alkalmazandó biztosítékokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról, a biztosítékokkal kapcsolatos ügyintézés eljárásrendjéről. A.2. Az Útmutató hatálya: Az Útmutató hatálya kiterjed a Regionális Fejlesztési Operatív Programok (ROP-ok) keretében meghirdetett pályázati és tervezési felhívások – ide nem értve az ún. KMOP tükör kiírásokat1 - alapján támogatásban részesült és részesülő Kedvezményezettekre, továbbá a ROP-ok végrehajtásában részt vevő közreműködő szervezetekre (KSZ2), valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Fejlesztés Operatív Programok Irányító Hatóságára (NFÜ ROP IH). A KMOP tükör kiírások esetében jelen útmutatót abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben az adott pályázati/tervezési felhívás és útmutató ezt kifejezetten előírja. A jelen Útmutatót a Rendelet hatálya alá tartozó, az ÚMFT ROP-ok keretében létrejött támogatási jogviszonyok esetében szükséges alkalmazni a folyamatban lévő ügyekben is, tehát értékelés alatt álló pályázatokra, támogatási döntéssel, vagy Támogatási szerződéssel rendelkező projektek esetében is. Jelen Útmutatóval ellentétesen már rendelkezésre bocsátott biztosítékok kapcsán ezen Útmutatónak megfelelő biztosítéknyújtási szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha ez a projektgazdával szemben többletterhelést jelentene vagy jogszabállyal, jogszabály módosítással ellentétes volna. A többletterhelés kérdését a Közreműködő Szervezet köteles megítélni. A biztosítékokra vonatkozóan további szabályozást tartalmazhatnak az Általános Feltételek a Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében megjelent Pályázati Felhívás és Útmutatókhoz, valamint Kiemelt Tervezési Felhívásokhoz c. dokumentum (Általános Feltételek), valamint az egyes Pályázati/Tervezési Felhívás és Útmutatók. Jelen Útmutatótól, valamint az Általános Feltételek c. dokumentumban foglaltaktól való eltérés kizárólag a Pályázati/Tervezési Felhívás és Útmutató e dokumentumok megfelelő pontjaira való hivatkozása esetén lehetséges.
1
KMOP tükör kiírásoknak az alábbiakban felsorolt kódszámú pályázati kiírások minősülnek: KMOP 1.1-1.4., KMOP 3.2., 3.3.3., 3.3.4., KMOP 4.1.-4.4. 2 A Regionális operatív programok végrehajtásában közreműködő szervezetek kijelölését a 14/2007 (V.8.) MeHVM-ÖTM együttes rendelet és a 16/2007 (V.11.) MeHVM-ÖTM együttes rendelet tartalmazza.
1
A Rendelet és egyéb vonatkozó jogszabályok módosítása automatikusan módosítják jelen Útmutatót, amennyiben kógens (eltérést nem engedő) az új szabály, azaz ebben az esetben az új vagy módosított jogszabályi rendelkezéseket szükséges alkalmazni a hatályba lépésükről rendelkező szabályoknak megfelelően. Egyéb esetekben jelen Útmutató mindenkor hatályos szövege az irányadó. B. Biztosítéknyújtási kötelezettségre vonatkozó általános szabályok: B.1. Biztosíték nyújtására kötelezettek köre: A Rendeletben meghatározott biztosítékok nyújtására a ROP-ok keretében meghirdetett pályázati és tervezési felhívások alapján támogatásban részesült és részesülő Kedvezményezettek kötelesek. Konzorciumi pályázók esetében minden konzorciumi tagnak nyújtania kell a minden Kedvezményezett esetében kötelező biztosítékokat, továbbá – amennyiben nem mentesül - a részére juttatott támogatás összegének megfelelő értékű biztosítékot. Amennyiben a konzorciumi tag a Rendelet 58-59.§ szakaszaiban meghatározott biztosítékok nyújtására kötelezett, lehetőség van arra, hogy a további konzorciumi tagok e kötelezettségét átvállalják. Biztosítékmentességben részesülő tag azonban ezen jogosultságát más tagra nem terjesztheti ki. Amennyiben a projektre megítélt támogatás összege meghaladja a 25 millió forintot, azonban valamely konzorciumi tagra jutó támogatás összege nem haladja meg a 10 millió forintot, abban az esetben az adott konzorciumi tag mentesül az 58-59.§ szerinti biztosítékok nyújtásának kötelezettsége alól. Amennyiben a projektre megítélt támogatás összege meghaladja a 25 millió forintot, azonban egyetlen konzorciumi tagra jutó támogatás összege sem haladja meg a 10 millió forintot, abban az esetben a teljes projekt mentesül az 58-59.§ szerinti biztosítékok nyújtásának kötelezettsége alól. Előleg igénylés esetén, amennyiben a teljes projekt nem mentesül az 58-59. § szerinti biztosítékok nyújtásának kötelezettsége alól, azonban egyes konzorciumi tagok mentességet élveznek, a nem mentesülő konzorciumi tagokra eső támogatási összeg azon részének megfelelő arányban kell az előlegre biztosítékot nyújtani, melyre előleg igényelhető, (pl.: ha a teljes támogatási összeg 100 millió Ft, biztosítéknyújtás alól mentesülő konzorciumi tagokra jutó támogatási összeg 30 millió Ft, a nem mentesülő konzorciumi tagokra jutó támogatási összeg, melyre előleg igényelhető (azaz a teljes projektre utófinanszírozási formát választ a Kedvezményezett) 70 millió Ft, abban az esetben a teljes támogatás összegének 70%-ra és ennek megfelelően az előleg összegének 70%-ra kell biztosítékot nyújtani.). A konzorciumi tagoknak egymás között szükséges megállapodniuk abban, hogy az előleg tekintetében a biztosítéknyújtási kötelezettséget milyen arányban teljesítik. A Támogató nevében a biztosítéki szerződések megkötésére, módosítására, a biztosítékokkal kapcsolatos kérelmek elbírálására jelen útmutató eltérő rendelkezése hiányában a Közreműködő Szervezet jogosult3. A KSZ a biztosítékokkal kapcsolatos nyilatkozatait a biztosíték típusra vonatkozó szabályoknak megfelelően, nyilvántartásba való bejegyzésre alkalmas, egyéb eljárás esetében pedig az arra vonatkozóan előírt okirati formában állítja ki.
3
255/2006 (XII.8.) Korm. rendelet 11.§ (1) g) pontja alapján.
2
B.2. A biztosítéknyújtási kötelezettség teljesítésének határideje, időtartama: A biztosítéknyújtási kötelezettség lépcsőzetes az alábbiak szerint.
teljesítésének
határideje,
mértéke
(összege)
A támogatási összeg – ideértve az előleget is – folyósítása csak akkor engedélyezhető, ha a biztosítékok a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően rendelkezésre állnak. Minden egyes kifizetési igényléshez – ideértve az előleget is – csatolni szükséges legalább az adott kifizetési igénylésben igényelt támogatás és a már kifizetett támogatás együttes összegének megfelelő fedezetet nyújtó azon biztosítékok dokumentumait, melyek korábban nem kerültek becsatolásra. Minden biztosíték típus esetében a lépcsőzetesen megemelt összegre szóló, egységes alátámasztó dokumentumot szükséges benyújtani, nem lehetséges az egyes kifizetési igényléseknek megfelelő önálló dokumentumok alkalmazása, amennyiben az adott típusú biztosíték kötelezettje ugyanaz a személy, kivéve jelzálogjog biztosíték nyújtásának esetét. A benyújtott egységes igazoló dokumentum megfelelősége esetén a Közreműködő Szervezet az előző időszakra érvényes igazoló dokumentumot a Kedvezményezett részére visszaszolgáltatja. A Kedvezményezett összességében a támogatás teljes összegének megfelelő értékű biztosítékot köteles nyújtani, amennyiben valamely mentességi szabály másként nem rendelkezik (pl.: egyes konzorciumi tagok és így a rájuk eső támogatási összeg mentessége). A Kedvezményezettnek lehetősége van arra is, hogy a támogatás teljes összegét fedező biztosítékot egy időben, legkésőbb az első kifizetési igénylés – ideértve az előleget is benyújtásával egyidejűleg nyújtsa. Ha az adott biztosíték a vonatkozó jogszabályok szerint valamely nyilvántartásba való bejegyzéssel (pl. jelzálog ingatlanra vagy ingóságra) jön létre, a támogatás folyósításához a nyilvántartásba való bejegyzés, továbbá jelzálog esetén a megfelelő vagyonbiztosítás igazolása szükséges. Amennyiben a biztosítékok nem állnak megfelelően rendelkezésre, az a kifizetések felfüggesztését és a támogatási szerződéstől való elállást vonhatja maga után. A 25 millió forintot meghaladó, de az 50 millió forintot meg nem haladó támogatással megvalósuló beruházási projektek esetében a megvalósítást követő (fenntartási) időszakra vonatkozóan az 58-59.§ szerinti biztosítékokat nem kell nyújtani. Az 50 millió forintot meghaladó támogatással megvalósuló beruházási projektek esetében a fenntartási időszakra vonatkozóan az 57.§ szerinti biztosítékokat továbbra is nyújtani kell, az 58-59.§ szerinti biztosítékokat pedig a kifizetett támogatás 50%-ának megfelelő mértékben kell rendelkezésre bocsátani. A rendelet 60.§ k) pontjában foglalt kivétellel, amennyiben valamely Kedvezményezett a Rendelet 60.§ alapján mentességet élvez, annak a fenntartási időszakra sem kell nyújtania azokat a biztosítékokat, melyek nyújtásának kötelezettsége alól a megvalósítási időszak alatt mentesült. A Rendelet 60.§ k) pontjában foglalt esetben a Kedvezményezett kizárólag a megvalósítási időszakra vonatkozóan mentesül, így a megvalósítási időszakot követően benyújtásra kerülő, a támogatás egy összegű lehívását tartalmazó kifizetési igényléssel együtt az igényelt támogatási összeg 50%-ának megfelelő értékű biztosítékot köteles rendelkezésre bocsátani, amennyiben 50 millió forintot meghaladó támogatással megvalósuló beruházási projektet valósít meg.
3
A projekt megvalósításának befejezését (a záró projekt előrehaladási jelentés és a záró kifizetési igénylés elfogadását) követően a Közreműködő Szervezet, mint a biztosítékokkal kapcsolatos eljárásokban a Támogató nevében eljárásra jogosult, 15 napon belül kiadja az 50%-os csökkentéshez szükséges hozzájáruló nyilatkozatokat. A fenntartási időszakban az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998 (XII.30.) Korm. rendelet (Ámr.) 89.§ alapján az elidegenítési és terhelési tilalom továbbra is fennállhat. A biztosítékkal fedezendő időtartam legalább az első kifizetési igénylés – ideértve az előleget is - benyújtásától a záró fenntartási jelentés elfogadásáig, illetőleg a megvalósítási időszakra nyújtandó biztosítékok esetében a záró kifizetési igénylés és a záró projekt előrehaladási jelentés elfogadásáig terjedő időszak. A biztosíték a biztosítéknyújtási kötelezettséggel érintett időszaknál rövidebb lejárattal is rendelkezésre bocsátható azzal, hogy az érintett biztosíték érvényességének lejártát megelőző legalább 45 nappal annak meghosszabbítását vagy cseréjét a kedvezményezettnek igazolnia kell. Ennek elmaradása a kifizetések felfüggesztését vonja maga után. A kötelező biztosítéknyújtási időtartam lejártát követően a Közreműködő Szervezet adja ki a biztosíték törléséhez szükséges nyilatkozatokat az 50%-os csökkentés esetében meghatározott rendben. A Kedvezményezett számára nyitott a biztosítékcsere lehetősége. A csere feltétele, hogy az új biztosíték megfeleljen a jelen Útmutatóban és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételeknek (pl.: végrehajthatóság, biztosítéki érték). A biztosítékcsere jóváhagyására a KSZ jogosult. A KSZ a cserélni kívánt biztosíték feloldásáról az új biztosíték érvénybe lépését követően intézkedik. C. A kötelező és kötelezően választandó biztosítékok: C1. Kötelező biztosítékok: Minden Kedvezményezett esetében szükséges a C1. pontban részletezett alábbi biztosítékok nyújtása az itt meghatározott, a pályázó szervezet típusára, illetőleg a projekt tartalmára vonatkozó szűkítésekkel. C.1.1. Nyilatkozatok: A Támogatási Szerződés megkötéséhez a Kedvezményezett(ek) részéről szükséges az alábbi nyilatkozatok megtétele, illetőleg amennyiben a pályázati dokumentáció tartalmazta e nyilatkozatokat, szükséges azok megerősítése, fenntartása. A nyilatkozatokat a Támogatási Szerződés tartalmazza, így annak aláírásával automatikusan megerősítésre kerülnek a Kedvezményezett, - beleértve a konzorciumi tagokat is - vonatkozásában. A nyilatkozatokban foglaltaknak a Kedvezményezett(ek)nek a fenntartási időszak végéig meg kell felelnie. a.) helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségvetési szervei esetében az érintett önkormányzat, amennyiben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv pályázik, az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, valamint a Rendelet 60.§ g) pontjában meghatározott kedvezményezettek kötelezettségvállalása arról, hogy ha a projekt meghiúsulna, illetve, ha a támogatást szabálytalanul használja fel, abban az esetben a támogatást a Rendelet 40. § (2)
4
bekezdése alapján hozott döntésben foglalt intézkedés szerint visszafizeti, b.) egyházak és intézményeik, alapítványok és intézményeik, közalapítványok és intézményeik, közhasznú társaságok, a közhasznú szervezetnek minősülő non-profit gazdasági társaságok, köztestületek, valamint társadalmi szervezetek - a politikai pártok kivételével - esetében a kedvezményezett kötelezettségvállalása arról, hogy ha a projekt részben vagy egészben meghiúsul, illetve a támogatást szabálytalanul használja fel, a támogatást a Rendelet 40. § (2) bekezdésben foglalt intézkedés szerint visszafizeti, és tudomásul veszi, hogy ennek elmulasztása esetén annak összege a számára a központi költségvetésből biztosított támogatásból levonásra kerül, c.) A Kedvezményezett az Ámr. 88.§ (2) bekezdése szerinti támogatási rendszerből való kizárás hatálya alatt nem áll. d.) Nem áll fenn harmadik személy irányában olyan kötelezettség, amely a támogatással létrejött projekt céljának megvalósulását meghiúsíthatja, illetve a Kedvezményezett biztosítékadását korlátozza. C1.2. Elidegenítési és terhelési tilalom: A Kedvezményezett által a projekt keretében – részben vagy egészben támogatásból – beszerzett ingatlan vagyontárgy a projekt utolsó/záró fenntartási jelentése elfogadásáig csak az NFÜ előzetes egyedi engedélyével és a 1083/2006/EK rendelet 57.4 cikkében meghatározott feltételek sérelme nélkül terhelhető meg vagy idegeníthető el. (Rendelet 57.§) Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998 (XII.30.) Korm. rendelet (Ámr.) 89. § (1) alapján a támogatói döntés kézhezvételétől „az előirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon - amennyiben az a kedvezményezett tulajdonába kerül a támogatási szerződésben meghatározott időpontig csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe, illetve terhelhető meg. A támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával, a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalása nélkül is lehetséges az idő előtt elhasználódott, egyegy vagyontárgy pótlással együtt járó selejtezése. Természetbeni telephely juttatás esetén, vagy ha a beruházó a telephelyet vissza nem térítendő támogatásból vásárolta vagy építette meg, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában teljes elidegenítési és terhelési tilalmat, keretbiztosítéki jelzálogot kell érvényesítenie a támogatási 4
(1) A tagállam vagy az irányító hatóság biztosítja, hogy egy művelet csak akkor tartja meg az alapokból származó hozzájárulást, ha a művelet befejeződését követő öt éven belül - vagy olyan tagállamokban, amelyek éltek azzal a lehetőséggel, hogy ezt a határidőt a KKV-kba történő beruházás vagy az ezek által teremtett munkahelyek fenntartása érdekében csökkentsék, három éven belül - a műveletet illetően nem történik olyan jelentős módosulás, amely: a) jellegét vagy végrehajtási feltételeit érinti, illetve valamely cégnek vagy közjogi szervnek jogtalan előnyt biztosít; és b) valamely infrastruktúraegység tulajdonjogának jellegében bekövetkezett változásból vagy egy termelőtevékenység megszűnéséből ered. (2) A tagállam és az irányító hatóság a 67. cikkben említett éves végrehajtási jelentésben tájékoztatja a Bizottságot az (1) bekezdésben említett bármely módosításról. A Bizottság pedig tájékoztatja erről a többi tagállamot. (3) A jogosulatlanul átutalt összegeket a 98-102. cikknek megfelelően vissza kell fizettetni. (4) A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy az olyan vállalkozások, amelyek valamely termelőtevékenység tagállamon belüli vagy másik tagállamba történő átvitelét követően a (3) bekezdésnek megfelelően visszatérítési eljárás tárgyát képezik vagy képezték, nem részesül az alapokból származó hozzájárulásból.
5
szerződésben a forráskezelőnek, kivéve, ha a kedvezményezett a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik, és az ott meghatározottak szerint az 58. § (1) bekezdés a)h) pontjaiban meghatározott biztosítékok valamelyikét nyújtja.” Az Ámr. fent idézett, 89.§ (1) bekezdése harmadik mondata alapján, továbbá mivel a Kedvezményezett a 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik, a támogatónak nem kell keretbiztosítéki jelzálogjogot, valamint teljes elidegenítési és terhelési tilalmat érvényesítenie. Tekintettel arra, hogy az NFÜ javára fennálló fentiek szerinti elidegenítési és terhelési tilalmak jogszabályon alapulnak, az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyeztetésük nem szükséges, a tilalom megsértésével kötött szerződések jogszabály alapján semmisek. A ROP-ok keretében megjelentetett pályázati kiírások esetében az NFÜ, illetőleg a támogatási döntést hozó fentiek szerinti előzetes engedélyezési, jóváhagyási jogosultságát az elidegenítéshez való hozzájárulás tekintetében a Kedvezményezett kérelmére a Közreműködő Szervezet által készített, a KSZ indokolt álláspontját is tartalmazó előterjesztés alapján a ROP Irányító Hatóság, egyéb esetekben pedig a Közreműködő Szervezet gyakorolja. A kérelmek elbírálása során a Közreműködő Szervezetnek a jogszabályokban foglaltakon túl vizsgálnia kell, hogy az abban foglaltak engedélyezése esetén a projekt - szerződésszerű - végrehajtása biztosított-e, valamint biztosítékként nyújtott jelzálog esetén a fedezeti érték a továbbiakban is megfelelő-e a kérelem elbírálásának időpontjában érvényes értékbecslés alapján. C1.3. Jogszabályon benyújtására:
alapuló
jogosultság
azonnali
beszedési
megbízás
A Támogatót a 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 62. § (4) bekezdése alapján megilleti az azonnali beszedési megbízás érvényesítésének a joga a kedvezményezett valamennyi Magyarországon vezetett bankszámlája tekintetében (ún. jogszabályon alapuló inkasszó), tehát nincs szükség arra, hogy a Kedvezményezett külön nyilatkozatban a Támogatót azonnali beszedési megbízás benyújtására hatalmazza fel. A Támogatási Szerződéshez a Kedvezményezettnek nyilatkozatban szükséges tájékoztatnia a Közreműködő Szervezetet a Magyarországon vezetett bankszámláiról, a szerződéses jogviszony fennállása alatt pedig 8 napon belül köteles bejelenteni új bankszámla megnyitását, illetőleg korábbi bankszámla megszüntetését. C2. Kötelezően választandó biztosítékok: Amennyiben a Kedvezményezett a Rendelet 60.§ alapján nem mentesül az 58-59.§ szerinti biztosítékok nyújtásának kötelezettsége alól, azt biztosíték típusonként az alábbi feltételekkel teljesítheti. Amennyiben pályázati/tervezési felhívás eltérően nem rendelkezik az alábbiakban felsorolt biztosíték típusok közül a Kedvezményezett szabadon választhat akár egy típust, akár több típus kombinációját. A mentesség tekintetében a Rendelet 60.§-ának mindenkor hatályos rendelkezései az irányadóak. Külön felhívjuk azonban a figyelmet a Rendelet 60.§ (2) bekezdésével bevezetett, a 2009. szeptember 7-ét követően meghirdetett pályázati/tervezési
6
felhívások esetén alkalmazandó, a mentességet megszüntető körülményre, mely szerint „Az a kedvezményezett - a technikai segítségnyújtás keretből finanszírozott projekt kedvezményezettjének, valamint a központi költségvetési szerv kivételével -, aki a Kbt. 6. vagy 17. Címe, illetve a Kbt. 252. §-a szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást folytat le, a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés értékére jutó támogatási összeg erejéig az 58-59. §-ban meghatározott biztosíték nyújtására köteles.” C2.1. Jelzálog ingatlanra: Zálogjog alkalmazásánál első ranghelyű jelzálogjogot kell elsősorban előírni. Második vagy további ranghelyre – akár ranghelycsere útján történő – bejegyzés akkor fogadható el, ha a magasabb ranghelyű bejegyzések teljesítése esetén a vagyontárgy értéke - a biztosítéki érték meghatározására vonatkozó szabályokra figyelemmel - elegendő fedezetet nyújt a támogatás összegére is. A jelzálog szerződés formája: A jelzálog szerződést az NFÜ nevében eljáró, az adott pályázati kiírás lebonyolításában való közreműködésre felkért Közreműködő Szervezet köti meg a Kedvezményezettel közjegyzői okirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat, vagy valamely fél jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokirat formában. A támogatás folyósításához a pályázónak hiteles tulajdoni lappal igazolnia kell, hogy a jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzésre, továbbá a megfelelő vagyonbiztosítás megkötésre került. A Kedvezményezett köteles a jelzáloggal érintett ingatlanra vagyonbiztosítást kötni a biztosíték nyújtási kötelezettség időtartamára. A Kedvezményezett e kötelezettségét már meglévő vagyonbiztosítási szerződésének megfelelő tartalmú módosításával is teljesítheti. A biztosítási szerződésben engedményesként (kedvezményezettként) az NFÜ megjelölése (is) szükséges a biztosítéki összeg erejéig. A vagyonbiztosítás NFÜ-t érintő részének minimum a jelzálognak megfelelő mértékre kell vonatkoznia. A zálogtárgy megsemmisülése vagy értékcsökkenése esetén a Kedvezményezett új, megfelelő fedezetet köteles felajánlani. Az ingatlan jelzálogtárgy esetén a forgalmi érték legfeljebb 70%-a vehető figyelembe a biztosítéki érték megállapításakor. Az ingatlan értékét ingatlanforgalmi szakértő (igazságügyi szakértő, vagy megfelelő OKJ képesítéssel rendelkező szakértő) által készített 6 hónapnál nem régebbi értékbecsléssel szükséges alátámasztani. A Közreműködő Szervezetnek és az Irányító Hatóságnak lehetősége van arra, hogy egyes ingatlanok fedezeti értékét saját ingatlanforgalmi szakértője igénybevételével felülvizsgálja! Ingatlan-jelzálog alapításra a Magyar Köztársaság területén fekvő, forgalomképes, az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként feltüntetett, elsősorban tehermentes és a pályázó tulajdonában lévő nem lakáscélú ingatlan, önkormányzati tulajdon esetén a törzsvagyon részét nem képező ingatlan fogadható el. Amennyiben a zálogtárgy nem a pályázó tulajdona, azonban a zálogszerződés tartalma megfelel az előírásoknak, a jelzálog elfogadható biztosítékként.
7
Amennyiben a megfelelő biztosítéki érték csak több ingatlan egyidejű felajánlása mellett biztosítható, akkor rögzíteni szükséges, hogy a jelzálogjog egyetemleges. Nem fogadható el biztosítékként jelzálogjog alapítása olyan ingatlanon, amelynek tulajdoni lapján az alábbi jogok, tények kerültek feltüntetésre az ingatlannyilvántartásban: · végrehajtási jog · a tulajdonossal szemben megindított felszámolás, végelszámolási eljárás · kisajátítási eljárás megindítása · jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezeti károsodás ténye · bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom · elidegenítési és terhelési tilalom, amennyiben annak jogosultja nem járul hozzá az a jelzálogjog alapításához · árverés, nyilvános pályázat kitűzése · zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés · tulajdonjog fenntartással történt eladás, kivéve ha az eladó és - amennyiben a vevő nem a Kedvezményezett - a vevő a jelzálogjog alapításához hozzájárul · perfeljegyzés · haszonélvezeti, használati jog, kivéve ha annak jogosultjai közjegyző előtt nyilatkoznak arról, hogy a jelzálog tárgyát képező ingatlanból történő végrehajtás esetén e jogaikról feltétel nélkül és visszavonhatatlanul lemondanak Kizárólag közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozat fogadható el. Amennyiben a biztosítékként nyújtandó jelzálogjog alapítása olyan ingatlanon történik, amely a projekt megvalósítási helyszínét képezi, abban az esetben az ingatlannak meg kell felelnie a beruházással érintett ingatlanokra vonatkozó szabályozásnak (pl.: per-és igénymentesség) is, azaz a biztosítékokra vonatkozó szabályoknak és a beruházással érintett ingatlanokra vonatkozó szabályoknak egyaránt teljesülniük kell. C2.2. Jelzálog ingóságra: Zálogjog alkalmazásánál első ranghelyű jelzálogjogot kell elsősorban előírni. Második vagy további ranghelyre – akár ranghelycsere útján történő – bejegyzés akkor elfogadható, ha a magasabb ranghelyű bejegyzések teljesítése esetén a vagyontárgy értéke - a biztosítéki érték meghatározására vonatkozó szabályokra figyelemmel elegendő fedezetet nyújt a támogatás összegére is. A jelzálog szerződés formája: A jelzálog szerződést az NFÜ nevében eljáró, az adott pályázati kiírás lebonyolításában való közreműködésre felkért Közreműködő Szervezet köti meg a Kedvezményezettel. A jelzálog szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni, mely tartalma alapján alkalmas arra, hogy a bíróság végrehajtási záradékkal lássa el. A támogatás folyósításához a pályázónak igazolnia kell, hogy a jelzálogjog a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett zálogjogi nyilvántartásba, illetőleg a zálogtárgy jellegére tekintettel jogszabályban meghatározott egyéb közhiteles nyilvántartásba bejegyzésre került, továbbá a megfelelő vagyonbiztosítás is rendelkezésre áll. A Kedvezményezett köteles a jelzáloggal érintett ingóságra vagyonbiztosítást kötni a biztosíték nyújtási kötelezettség időtartamára. A Kedvezményezett e kötelezettségét már
8
meglévő vagyonbiztosítási szerződésének megfelelő tartalmú módosításával is teljesítheti. A biztosítási szerződésben engedményesként (kedvezményezettként) az NFÜ megjelölése (is) szükséges a biztosítéki összeg erejéig. A vagyonbiztosítás NFÜ-t érintő részének minimum a jelzálognak megfelelő mértékre kell vonatkoznia. A zálogtárgy megsemmisülése vagy értékcsökkenése esetén a Kedvezményezett új, megfelelő fedezetet köteles felajánlani. Az Általános Feltételek D3.1. pontjában foglaltaktól eltérően ingó zálogtárgy esetén a könyv szerinti érték 50%-a vehető figyelembe biztosítéki értékként. Amennyiben a Kedvezményezett igazságügyi szakértő, vagy megfelelő OKJ képesítéssel rendelkező szakértő által készített értékbecsléssel igazolja, hogy az ingó jelzálog tárgy forgalmi értéke a könyv szerinti értéknél magasabb, a forgalmi érték legfeljebb 50%-a vehető figyelembe a biztosítéki érték megállapításakor. Ingójelzálog alapításra per-, és igénymentes, forgalomképes ingóság fogadható el az alábbi kivételekkel. Nem fogadható el biztosítékként zálogjog alapítása: · Gépjárművön · Informatikai eszközön · 1.000.000,-Ft alatti egyedi nyilvántartási értékű ingóságon · 1 évnél rövidebb szavatossági idővel rendelkező mezőgazdasági terméken, élelmiszer-készleten, gyógyszer-készleten Amennyiben a zálogtárgy nem, vagy nem kizárólag a pályázó tulajdona, azonban a zálogszerződés tartalma megfelel az előírásoknak, a jelzálog elfogadható biztosítékként. C2.3. Bankgarancia Bankgarancia alatt a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló, 1996. CXII. törvény hatálya alá tartozó hitelintézetek által adott, feltétlen és visszavonhatatlan fizetési ígéretet megtestesítő pénzügyi garancia értendő. A pénzügyi garancia alapján a garanciát kiadó intézmény - amennyiben a Kedvezményezett bármely, a Támogatási Szerződésből eredő fizetési kötelezettségének nem tett eleget – a Közreműködő Szervezet felhívására a bankgarancia összegét átutalja a Támogatónak. A pénzügyi garanciának a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget kell Kedvezményezettként megjelölnie, feltétel nélkülinek és visszavonhatatlannak kell lennie. A bankgarancia nyilatkozat következő elemeit kell megvizsgálni: -
-
A hitelintézet kifejezett fizetési kötelezettségvállalását kell tartalmaznia. Pontosan és teljesen kell szerepelnie a hitelintézet (pl.: bank, takarékszövetkezet) nevének, a jogosult nevének és adatainak (NFÜ) és annak, hogy az ő javára kell teljesíteni. Tartalmaznia kell, hogy mely jogviszony alapján (a támogatási szerződés felek és szerződésszám szerinti megjelölése szükséges) áll fenn a fizetési kötelezettség. A garanciavállalásnak feltétlennek és visszavonhatatlannak kell lennie, azzal a kivétellel, hogy előírható a fizetési igény írásbeli benyújtása, a bankgarancia egyidejű bemutatásával, továbbá annak feltüntetésével, hogy a támogatott fizetési kötelezettségét nem vagy nem szerződésszerűen teljesítette. A jogosultnak e körben elegendő nyilatkoznia, igazolási kötelezettsége nem írható elő.
9
-
-
-
Tartalmazni kell továbbá, hogy a hitelintézet az alapjogviszony vizsgálatára nem jogosult. A banki kötelezettségvállalásnak önállónak kell lennie. Bankgarancia száma, egyedi azonosítója feltüntetésre került. Cégszerű banki aláírás (bélyegző, két aláírás) a nyilatkozat végén, és ha külön álló lapokból áll, minden lap külön legyen szignózva, legalább két képviselő által. Ekkor az oldalak számozottak kell, hogy legyenek. A pontos összeget (nem lehetnek „és járulékai erejéig” kitételek) számmal és betűvel kiírt változatban is tartalmazza. Az összegnek összeghatár jellegű megjelölésűnek kell lennie. Pl. nem két millió forintot, hanem két millió forintig, vagy maximum két millió forintig. A fizetési határidő maximum 8 banki munkanap. A kezdő és vég időpontot tartalmaznia kell. Bankgaranciát kizárólag pénzintézet (bank, takarékszövetkezet) bocsáthat ki, pénzügyi vállalkozás nem. Amennyiben ezzel kapcsolatban kétség merül fel, szükséges beszerezni a bankgaranciát kibocsátó pénzintézet PSZÁF által kibocsátott engedélyét arra vonatkozóan, hogy milyen pénzügyi tevékenységeket végezhet.
További feltételek meghatározása esetén, egyedi mérlegelés alapján a KSZ dönt a bankgarancia biztosítékként történő elfogadhatóságáról. C2.4. Biztosítási szerződés tartalmazó kötelezvény
alapján
kiállított
készfizető
kezességvállalást
Kiállítása esetén, a biztosítókról és biztosítási tevékenységekről szóló 2003. LX. törvény hatálya alá tartozó intézmények által adott kötelezvény (biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvény) értendő. A biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezesi kötelezvénynek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget kell Kedvezményezettként megjelölnie, feltétel nélkülinek és visszavonhatatlannak kell lennie. C2.5. Garanciaszervezet által vállalt kezesség Kizárólag az NFÜ által ellenőrzött (pl. rendelkezik-e PSZÁF engedéllyel) és megfelelőnek minősített garanciaszervezet kezességvállalása fogadható el. Az NFÜ valamely Irányító Hatósága által megfelelőnek minősített garanciaszervezet kezességvállalása az NFÜ más Irányító Hatóságának illetékességi körébe tartozó pályázat esetében is elfogadható külön minősítés nélkül, amennyiben a garanciaszervezettel kapcsolatban nem merült fel olyan körülmény, amely alapján a megfelelősége megkérdőjelezhető. C2.6. Garanciabiztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény Amennyiben valamely Kedvezményezett garanciabiztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvénnyel kívánja teljesíteni biztosítéknyújtási kötelezettségét, a KSZ egyedi mérlegelés alapján dönt annak elfogadhatóságáról. C2.7. Óvadék Óvadék alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 270.§-271/A.§ szakasziban meghatározott szerződést biztosító mellékkötelezettség értendő. Ennek megfelelően pénzen, bankszámla-követelésen, értékpapíron és egyéb, külön törvényben meghatározott pénzügyi eszközön az erre irányuló szerződéssel és az óvadék tárgyának átadásával alapított óvadék fogadható el biztosítékként. Az óvadéki szerződés írásos
10
formában való megkötése szükséges. Az óvadéki szerződés tartalma alapján teljesülnie kell továbbá annak a feltételnek, hogy amennyiben a Kedvezményezett nem vagy nem szerződésszerűen teljesít, az átadott óvadékból a Támogató (jogosult) közvetlenül kielégítést kereshet. C2.8. Egyházi intézmény részre az intézményt fenntartó egyház, vagy annak illetékes szervezeti egysége által biztosított készfizető kezességvállalás A kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett (Kedvezményezett) nem teljesíti visszafizetési kötelezettségét, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Kezesség alatt a Ptk. 272.§-276.§ szakaszaiban meghatározott kezesség értendő, azzal, hogy csak egyházi intézménynek minősülő Kedvezményezett választhatja ezt a biztosíték típust, és kezesként az intézményt fenntartó egyház, vagy annak illetékes szervezeti egysége került megjelölésre, továbbá a kezesi szerződés alapján a kezesség típusa készfizető kezesség. C2.9. A Rendelet 59.§-ában meghatározott biztosítékok: Amennyiben a Közreműködő Szervezet élni kíván a Rendelet 59.§-ában biztosított jogával és további szerződést biztosító mellékkötelezettségeket követel meg a Kedvezményezettől, ahhoz egyedi ügyekben vagy pályázók, projektek meghatározott köre tekintetében az Irányító Hatóság jóváhagyása szükséges, kivéve ha ettől eltérő tájékoztatást az adott kiírásra vonatkozó Pályázati Felhívás és Útmutató tartalmaz. C3. Egyéb feltételek ·
·
Amennyiben valamely konzorciumi tag egyösszegű elszámoló, a Rendelet 60.§ k) pontja alapján abban az esetben mentesül a megvalósítási időszakra az 5859.§ szerinti biztosítékok nyújtásának kötelezettsége alól, ha az egyösszegű elszámolásra a teljes projekt záró elszámolása keretében kerül sor. Lépcsőzetes biztosítéknyújtás esetén, amennyiben a fenntartási időszakban a Kedvezményezett a kifizetett támogatási összeg 50%-ának megfelelő értékű biztosítékot köteles nyújtani, a záró kifizetési igényléshez abban az esetben kell a biztosítékot kiegészíteni, nyújtani a már kifizetett támogatás, valamint a záró kifizetési igénylésben igényelt támogatás összegének 50%-ára, amennyiben a korábban nyújtott biztosítékok értéke nem éri el ezt a mértéket.
11
