A VÁLLALKOZÁSOKKAL KAPCSOLATOS SZLOVÁKIAI

TARTALOM \

TARTALOM A VÁLLALKOZÁSOKKAL KAPCSOLATOS SZLOVÁKIAI 2

JOGI SZABÁLYOZÁS

I. II.

A TERMÉSZETES SZEMÉLY MINT EGYÉNI VÁLLALKOZÓ JOGI SZEMÉLY 1. KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2. KÖZKERESETI TÁRSASÁG 3. BETÉTI TÁRSASÁG

HOGYAN ALAPÍTSUNK SZLOVÁKIÁBAN VÁLLALKOZÁST? I. II.

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ALAPÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA

4 9 9 16 19

22 23 25

HATÁR MENTI EGYÜTTMŰKÖDÉS

29

KÜLFÖLDI EGYÉNI VÁLLALKOZÓK SZLOVÁKIÁBAN

32

HOGYAN KELL BEJELENTKEZNI AZ ADÓHATÓSÁGHOZ?

34

HOGYAN KELL BEJELENTKEZNI AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÓ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÓ INTÉZETHEZ?

37

PÉNZTÁRHOZ ÉS A

1

/

I. FEJEZET

A VÁLLALKOZÁSOKKAL KAPCSOLATOS SZLOVÁKIAI JOGI SZABÁLYOZÁS

2


\

• a többször módosított 1991. évi 455. számú törvény az iparszerű vállalkozásról.

Vállalkozás alatt a vállalkozó által önállóan, saját néven és saját felelősségre, nyereségszerzési céllal végzett rendszeres gazdasági tevékenységet értünk.

A hivatalos közlönyben 1945 óta publikált jogszabályokhoz, aktuális törvénymódosításokhoz, rendeletekhez gyors és áttekinthető hozzáférést biztosít a Szlovák Köztársaság Igazságügy-minisztériumának honlapján keresztül elérhető JASPI információs rendszer adatbázisa (http://jaspi.justice.gov.sk/). A vállalkozók ugyanitt hozzáférhetnek azokhoz az egyéb dokumentumokhoz is, amelyekre jogaik érvényesítéséhez és kötelességeik teljesítéséhez szükségük van.

A vállalkozást indítani kívánó személy számára fontos, hogy eldöntse, milyen jogi formában kíván vállalkozni. Vállalkozhat egyénként, tehát magánszemélyként vagy gazdasági társaság keretében jogi személyként. Fontos továbbá tudnia, miként kezdjen vállalkozásba, és azt hogyan szüntesse meg, milyen feltételeknek kell megfelelnie adott vállalkozási forma esetében, milyen járulék- és adófizetési kötelességei vannak, milyen támogatást nyújt az állam a vállalkozóknak.

A kereskedelmi törvénykönyv értelmében vállalkozónak minősül: • a cégbíróságon bejegyzett személy, • a vállalkozói engedély alapján vállalkozást folytató személy, • az a személy, aki nem vállalkozói engedély alapján, hanem külön törvény szerinti engedély birtokában vállalkozik, • az a mezőgazdasági tevékenységet folytató természetes személy, aki külön jogszabály szerinti nyilvántartásban van nyilvántartva.

A vonatkozó jogszabályok áttekintése megkönnyíti a vállalkozók és a vállalkozás indítása iránt érdeklődők számára a vállalkozói tevékenység különböző területeit szabályozó jogszabályok közötti tájékozódást. E szempontból a legfontosabb jogszabályok közé az alábbiak tartoznak: • a Polgári Törvénykönyv, a többször módosított 1964. évi 40. számú törvény • a Kereskedelmi Törvénykönyv, a többször módosított 1991. évi 513. számú törvény • a 2004. évi 177. számú törvény az európai gazdasági egyesülésről • a 2004. évi 562. számú törvény az európai társaságról • a 2007. évi 91. számú törvény az európai szövetkezetről • a 2008. évi 90. számú törvény az európai területi együttműködési csoportosulásról • a többször módosított 2003. évi 530. számú törvény a cégbírósági nyilvántartásról

Jogi személy székhelye, természetes személy vállalkozásának a helye az a cím, amely a cégjegyzékben, vállalkozói jegyzékben vagy külön törvényben meghatározott nyilvántartásban a vállalkozó székhelyeként, vállalkozásának helyeként van feltüntetve. Cím alatt a település neve, postai irányítószáma, az utcanév vagy más közterületi név és a házszám együttese értendő. Természetes személy lakóhelye alatt külön

3

/

I. FEJEZET

I. A TERMÉSZETES SZEMÉLY

törvény szerinti állandó lakóhelyének címe értendő.

MINT EGYÉNI VÁLLALKOZÓ

A cégjegyzékbe bejegyzett, valamint a vállalkozói engedély birtokában vállalkozó személyen kívül vállalkozónak minősül az a személy is, aki nem vállalkozói engedély, hanem külön törvény szerinti engedély alapján folytat vállalkozói tevékenységet.

Az iparszerű vállalkozás Iparszerű vállalkozásnak minősül bármilyen vállalkozói tevékenység, amelyet a törvény nem tilt, illetve nem zár ki az iparszerű vállalkozások köréből. Az iparszerű vállalkozás fajtái A vállalkozói jogosultság keletkezésének előfeltételei alapján az iparszerű egyéni vállalkozás alábbi fajtái különböztethetők meg: • a bejelentésköteles vállalkozói tevékenység a magánszemély lakóhelye szerint illetékes vállalkozói hivatalnál történt bejelentés alapján végezhető, amennyiben a bejelentő teljesíti a vonatkozó törvényben megfogalmazott feltételeket. E csoportba tartoznak: • a kisipari vállalkozások – ezek esetében a vállalkozás folytatásának feltétele az adott szakmában szerzett szakképesítés (az e csoportba tartozó vállalkozások jegyzéke az iparszerű vállalkozásokról szóló törvény 1. számú mellékletében található); • speciális szakképesítéshez kötött vállalkozások – az előírt szakképesítést külön jogszabályok szabályozzák (e vállalkozások jegyzékét a törvény 2. számú melléklete tartalmazza); • szabadon gyakorolható vállalkozások – ezek esetében a vállalkozás folytatásának nem feltétele a szakmai vagy egyéb alkalmasság. Szabadon gyakorolhatók mindazok a tevékenységek, amelyeket a törvény nem tilt vagy nem zár ki, és amelyeket nem tartalmaznak a törvény 1–3. számú mellékletei.

Ilyennek minősülnek például az alábbi tevékenységek: • orvosi, gyógyszerészi, állatorvosi tevékenység, • ügyvédi, közjegyzői, szabadalmi ügyvivői, bírósági végrehajtói tevékenység, • hatósági szakértői és tolmácstevékenység, • könyvvizsgálói és adótanácsadói tevékenység, • műemléki restaurátori tevékenység, • magán biztonsági szolgálat működtetése, • szociális és foglalkoztatási szolgáltatás nyújtása, • nem menetrendszerű nemzetközi közúti személyszállítás, nemzetközi közúti árufuvarozás. E tevékenységek végzőinek a nyilvántartása az illetékes kamara, minisztérium vagy központi államigazgatási szerv által vezetett jegyzékben történik. A magánvállalkozásokról szóló törvény értelmében vállalkozónak minősül a mezőgazdasági tevékenységet folytató magánszemély is – ideértve az erdő- és vízgazdálkodási célú tevékenységeket is. Ezeket a személyeket a települési önkormányzat az egyéni gazdákról vezetett jegyzékben tartja nyilván.

4


\

teljesíti a vállalkozás folytatásához előírt általános és különös feltételeket.

Az iparszerű vállalkozás alapítását kizáró okok Nem vállalkozhat az a személy, aki ellen felszámolási eljárás (csődeljárás) indult vagy lezárult, mégpedig annak lezárását vagy a kényszeregyezség ismételt megerősítését követő három éven belül. A vállalkozói hivatal e tiltó rendelkezés hatálya alól mentesítést adhat.

Magánszemélyek esetében a vállalkozás folytatásának általános feltétele a 18. életév betöltése, a jogi cselekvőképesség és a büntetlen előélet. Kisipari és iparengedélyhez kötött vállalkozások esetében az általános feltételeken kívül a vállalkozni kívánó személynek bizonyos különös feltételeknek is meg kell felelnie, ezek külön jogszabályban meghatározott szakképzettség vagy egyéb alkalmasság. A különös feltételeket a vállalkozó helyett annak képviselője is teljesítheti. Magánszemély a megfelelő szakképzettséget a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma által a szakmai gyakorlat vagy a szakképesítés elismeréséről kiállított határozattal is igazolhatja.

Vállalkozás indítását kizáró ok, ha bíróság vagy hatóság a bejelentőt eltiltotta az általa folytatni kívánt tevékenység végzésétől. Nem vállalkozhat az a személy sem, akinek vállalkozói engedélyét a vállalkozói hivatal bevonta. A tiltás az engedély bevonásától számított három évig érvényes. Nem folytathatnak iparszerű vállalkozást azok a személyek sem, akiket külön törvény tilt el ilyen tevékenység folytatásától. E körbe tartoznak pl. a bírák, a hivatásos katonák és az ügyészek. Társaság képviselője vagy vezető alkalmazottai nem folytathatnak munkáltatójuk tevékenységi körével azonos vállalkozói tevékenységet. A Szlovák Köztársaság területén vállalkozni kívánó külföldi magánszemélyek esetében kötelező a cégbírósági bejegyzés, ez alól kivételt képeznek azok a személyek, akik az Európai Unió vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamainak valamelyikében állandó lakóhellyel rendelkeznek; ha a külföldi személy a Szlovák Köztársaságban nem rendelkezik állandó lakóhellyel vagy tartózkodásra jogosító más engedéllyel, Szlovákiában képviselő útján folytathat vállalkozói tevékenységet.

Szabadon gyakorolható vállalkozások esetében a hatóság csak az általános feltételeknek való megfelelést vizsgálja, szakképzettség vagy egyéb más feltétel meglétét nem kell a vállalkozni kívánó személynek igazolnia. A vállalkozói jogosultság keletkezése függ a vállalkozni kívánó személytől és a vállalkozás fajtájától. A vállalkozó a bejelentés napjától (ill. a bejelentésben szereplő későbbi időponttól) jogosult vállalkozását működtetni. A vállalkozói jogosultságot igazoló iratok a vállalkozói igazolvány és a vállalkozói névjegyzékből készített kivonat. Ezek kiállítását a magánszemély lakóhelye szerint illetékes vállalkozói hivatalnál lehet kérelmezni. Külföldi személy esetében a külföldi személy vállalkozásának székhelye vagy telephelye szerinti kerületi székhelyen működő vállalkozói hivatal az illetékes.

Vállalkozói jogosultság A vállalkozói jogosultság az iparszerű vállalkozás folytatásának a joga. Természetes vagy jogi személy ezt a jogot akkor szerzi meg, ha

5

/

I. FEJEZET

• telephelyek (ha vannak); • ha a vállalkozás meghatározott időre létesül, a vállalkozói tevékenység megszüntetésének időpontja; • ha a vállalkozó nem a bejelentés napján kezdi meg tevékenységét, fel kell tüntetnie a vállalkozás megkezdésének tényleges időpontját.

A vállalkozói engedély az ország egész területén érvényes. Egy vállalkozó többféle tevékenységet is végezhet, ezek mindegyikére azonban külön vállalkozói engedéllyel kell rendelkeznie. Hol lehet kérelmezni a vállalkozói engedélyt? A vállalkozni kívánó személy a székhelye (jogi személy) vagy a lakóhelye (magánszemély) szerint illetékes vállalkozói hivatalban köteles bejelenteni vállalkozásának megindítását.

A kérelemben a vállalkozó képviselőjének személyes adatait is fel kell tüntetni. A magánszemély a kérelemhez az alábbi iratokat csatolja: 1) kisipari vagy speciális képzettséget igénylő vállalkozás indítása esetén a magánszemélynek vagy képviselőjének alkalmasságát igazoló iratot (ez lehet szakmunkás-bizonyítvány, bizonyítvány, oklevél, engedély stb.); 2. képviselő kinevezése esetén a képviselő egyetértő nyilatkozatát; 3. ha a vállalkozás helye nem azonos a vállalkozó lakóhelyével, a vállalkozás helyeként megjelölt ingatlan használatára jogosító okiratot (külföldi személy annak az ingatlannak a használatára jogosító iratot csatolja, amelyet vállalkozása helyeként jelölt meg, illetve ahol a külföldi személy által alapított vállalat szervezeti egysége működik); 4. az igazgatási illeték befizetését igazoló iratot; 5. hatósági erkölcsi bizonyítványt (csak külföldi személy).

Ha a vállalkozói hivatal megállapítja, hogy a bejelentés tartalmazza az előírt kellékeket, adatokat, és az iparszerű vállalkozásról szóló törvényben meghatározott feltételeknek a bejelentő megfelel, a bejelentést és a hatósági erkölcsi bizonyítvány beérkezését követő három munkanapon belül a hatóság kiállítja a vállalkozói engedélyt. Megjegyzés: 2007. 10. 1-jétől a Szlovák Köztársaságban lakóhellyel rendelkező magánszemélyek részére a vállalkozói hivatal intézi a Szlovák Köztársaság Főügyészségénél a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadását (más uniós tagállamok lakosaira ez nem vonatkozik). A magánszemély a kérelemben (bejelentésben) az alábbi adatokat tünteti fel: • családi név és utónév, lakóhely, személyi szám; továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy bíróság vagy hatóság eltiltotta-e vállalkozási tevékenység folytatásától; • cégnév; • a tevékenységi kör megjelölése; • statisztikai szám (amennyiben számára megállapításra került); • a vállalkozás helye;

A vállalkozó magánszemély önkéntes alapon vállalkozását bejegyeztetheti a cégbíróságon. A Szlovák Köztársaság területén vállalkozást indítani kívánó külföldi magánszemélyek számára a cégbírósági bejegyzés kötelező. A Szlovák

6


\

keznie, feltéve, ha ennek a kötelezettségének nem tett eleget már a vállalkozás bejelentésekor. (A vonatkozó törvény 2007. 10. 1-jétől mind az egyéni, mind a társas vállalkozások számára lehetővé teszi, hogy közvetlenül a vállalkozói hivatalban intézzék az egészségbiztosítási bejelentkezést. A magánszemély a kötelező egészségbiztosítás keretében a vállalkozása bejelentésekor fel kell hogy tüntesse azt az egészségbiztosítási pénztárat, amelyben biztosítotti jogviszonya van.)

Köztársaságnak az Európai Közösségekhez történő csatlakozásáról szóló szerződés hatályba lépését követően, azaz 2004. május 1. után ez a kötelezettség nem vonatkozik azokra a személyekre, akik az Európai Unió valamelyik tagállamában vagy az OECD-tagállamok valamelyikében lakóhellyel rendelkeznek. Adó- és járulékfizetési kötelezettségek Ha a vállalkozást indítani kívánó személy a körzeti hivatallal (vállalkozói hivatallal) szembeni kötelezettségeit teljesítette, a vállalkozói engedély megszerzését követő 30 napon belül be kell jelentkeznie az illetékes adóhatóságnál, feltéve, ha ezt a kötelezettséget nem teljesítette a vállalkozás bejelentésekor vagy az iparengedély kérelmezésekor. (2007. 10. 1-je óta a magánszemélyeknek lehetőségük van arra, hogy közvetlenül a vállalkozói hivatalnál intézzék az adóhatósági bejelentkezést, ideértve a személyi jövedelemadó alanyaként történő nyilvántartásba vételt is).

A vállalkozó az egészségbiztosítási járulékokra előleget fizet, majd azt az év végén elszámolja. Az önfoglalkoztató magánszemélynek (egyéni vállalkozónak) a vállalkozás indításának évében nem kell bejelentkeznie a Társadalombiztosító Intézethez, és társadalombiztosítási járulékot sem kell fizetnie. Csak 2013. július 1-jétől keletkezik betegbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékfizetési kötelezettsége annak az önfoglalkoztatónak, aki 2012-től kezdődően vállalkozik (addig önkéntes járulékfizetőként jelentkezhet be).

A vállalkozó a várható adókötelezettségét figyelembe véve adóelőleget fizet: • ha az utolsó ismert adókötelezettségének összege meghaladta az 1 659,70 eurót, de kevesebb volt, mint 16 596,96 euró, negyedévenként fizeti az adóelőleget, amelynek összege az utolsó ismert adókötelezettség egynegyede; • ha az utolsó ismert adókötelezettsége meghaladta a 16 596,96 eurót, az utolsó ismert adókötelezettség 1/12 részének megfelelő havi adóelőleget fizet.

Társadalombiztosítási járulékot az önfoglalkoztató (egyéni vállalkozó) az előző időszakban elért bruttó jövedelme alapján fizet. Illetékek a) vállalkozói igazolvány kiállítása: 1. szabadon gyakorolható tevékenységek esetén 5 euró 2. kisipari vagy speciális szakképzettséget kívánó tevékenységek esetén 15 eur b) vállalkozói nyilvántartásból készített kivonat 3 eur c) a vállalkozói igazolvány módosítása 3 eur

Az önfoglalkoztató (egyéni vállalkozó) egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni, ezért a vállalkozása megalapítását követő 8 napon belül fel kell keresnie a kiválasztott egészségbiztosítási pénztárat, és be kell oda jelent-

7

/

I. FEJEZET

d) hatósági erkölcsi bizonyítvány e) statisztikai szám megállapítása f) vállalkozás szüneteltetése vagy annak módosítása

pedési engedélye lejárt vagy azt visszavonták, • azon a napon, amely a vállalkozás megszüntetéséről szóló bejelentésen szerepel.

3 eur 3 eur 4 eur

A a/1), b) és c) pont szerinti illetéket nem kell megfizetni, ha a vonatkozó eljárási cselekmények elvégzésére elektronikus eszközökkel benyújtott és külön törvény szerinti elektronikus aláírással ellátott kérelem alapján kerül sor.

Ha a vállalkozói engedély visszavonására azért került sor, mert a vállalkozó megsértette az iparszerű vállalkozást szabályozó törvényben előírt fontos feltételeket, vagy a törvényben különösen fontosnak minősített kötelességeinek nem tett eleget, vagy súlyosan megsértette a törvényben vagy jogszabályban rögzített feltételeket, az érintett személy a vállalkozói jogosultság megszűnéséről hozott határozat jogerőre emelkedését követő három év elteltével kérelmezheti újra vállalkozói igazolvány kiadását.

Hogyan járjunk el a bejelentésben feltüntetett adatok megváltozása esetén? A vállalkozó köteles az illetékes vállalkozói hivatalnak a bejelentésben szereplő adatokat és a csatolt iratokat érintő minden változást (pl. a székhely, a telephely változása) és kiegészítést bejelenteni, az azokat alátámasztó iratokat az előírt módon a hivatalnál be kell nyújtania. Nem adatváltozásnak, hanem új bejelentésnek minősül az új tevékenységi kör bejelentése. Az adatokat és a benyújtott iratokat érintő változásokat a változást követő 15 napon belül kell bejelenteni a hivatalnak. A vállalkozói engedély megszűnése A vállalkozói engedély megszűnik: • a magánszemély (egyéni vállalkozó) halálával, feltéve, hogy az örökösök vagy a hagyatéki gondnok nem folytatja a vállalkozást. • a jogi személy megszűnésével, • határozott időre kiállított vállalkozói engedély esetén az engedélyben megjelölt időpont elteltével, • a vállalkozói hivatalnak a vállalkozói engedély visszavonásáról hozott határozatával, • ha azt külön jogszabály előírja, • ha a vállalkozó tartózkodási vagy letele-

8


II. JOGI SZEMÉLY

\

A betéti társaság vegyes típusú társaság. Egy vagy több tag (a kültag) csak a cégjegyzékben feltüntetett és még be nem fizetett vagyoni betétje összegéig felel a társaság kötelezettségeiért, míg más tagok (a beltagok) felelőssége korlátlan. A társaság vezetésére csak a beltagok jogosultak. A betéti társaságban a nyereség felosztása is differenciáltan történik.

Vállalkozást folytathatnak egyének (természetes személyek) vagy gazdasági társaságok (jogi személyek). A Kereskedelmi Törvénykönyv (1991. évi 513. sz. törvény) értelmében vállalkozónak számít a cégbírósági bejegyzésre kötelezett jogi személy. Ide tartoznak a gazdasági társaságok, a szövetkezetek, valamint azok a jogi személyek, amelyek cégbírósági bejegyzését külön törvény írja elő. Nem minősül azonban gazdasági társaságnak a több természetes vagy jogi személy által működtetett közös vállalkozás, amennyiben nem jön létre saját tőkével és cégnévvel rendelkező önálló jogi szubjektum.

A korlátolt felelősségű társaság már tipikus tőkeegyesítő társaság. A társaság kötelezettségeiért teljes vagyonával felel. A tag csak a cégjegyzékben feltüntetett és még be nem fizetett vagyoni betétje összegéig felel a társaság kötelezettségeiért. A részvénytársaság nagyobb tőkeerővel rendelkező társulások számára alkalmas gazdasági társasági forma. A részvénytársaság alaptőkéjét előre meghatározott számú és névértékű részvény alkotja. Részvénytársaságot egy tag is alapíthat, feltéve, ha jogi személyről van szó, egyébként két vagy több tag szükséges a társaság alapításához. A társaság alaptőkéje legalább 25 000 euró kell hogy legyen, ennek 30%-át a cégbírósági bejegyzéssel egy időben pénzbeli betétként be kell fizetni. A részvénytársaság esetén a részvényesek vagyona teljes mértékben elkülönül a társaság vagyonától. A részvényesek nem felelnek a társaság veszteségeiért, számukra a kockázatot részvényeik elértéktelenedése jelenti.

A társas vállalkozásokat aszerint csoportosítjuk, milyen mértékben felelnek a tagok a társaság kötelezettségeiért. Eszerint megkülönböztetünk: • személyegyesítő társaságokat – ezek esetében a tagok teljes vagyonukkal, azaz nemcsak vagyoni betétükkel felelnek a társaság kötelezettségeiért – ilyen a közkereseti társaság; • vegyes társaságok: a tagok egy része teljes vagyonával, más részük betétjével felel – ilyen a betéti társaság; • tőkeegyesítő társaságok: ezek esetében a társaság vagyona teljes egészében elkülönül a tagok vagyonától, ilyenek a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság.

1. A KORLÁTOLT A közkereseti társaság olyan társas vállalkozás, amelyben legalább két személy közös cégnév alatt folytat vállalkozói tevékenységet, a társaság kötelezettségeiért pedig teljes vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG

A korlátolt felelősségű társaság olyan társas vállalkozás, amelynek törzstőkéjét a tagok előre meghatározott összegű betétei alkotják. A törzstőke összege nem lehet kevesebb

9

/

I. FEJEZET

5 000 eurónál. A törzsbetét minimális összege 750 euró. A társaság cégnevében szerepelnie kell a “spoločnosť s ručením obmedzením” (azaz “korlátolt felelősségű társaság”) megjelölésnek, ez történhet a “spol. s r. o” vagy az “s.r.o.” (kft.) rövidítések alkalmazásával is. Ha a korlátolt felelősségű társaságnak egy alapítója van, a társaság alapítása alapító okirattal, több tag esetében társasági szerződéssel történik. A társaság törvényben előírt kötelezettsége, hogy a társasági szerződésben meghatározott időben és összegben tartalékalapot képezzen. Ha erre nem kerül sor a társaság alapításával egy időben, az először kimutatott tiszta nyereség után a számviteli törvény szerinti beszámolóban kimutatott adózott eredmény legalább 5%-ának, legfeljebb azonban a törzstőke 10%-ának megfelelő tartalékalapot kell képeznie a társaságnak. Ezt az összeget a társaság évente köteles a társasági szerződésben vagy az alapszabályban meghatározott összeggel, legalább azonban a tiszta nyereség 5%-ának megfelelő összeggel növelni mindaddig, amíg a tartalékalap nagysága el nem éri a társasági szerződésben vagy az alapszabályban rögzített összeget, legalább azonban a törzstőke 10%-át. A tartalékalap törvényben szabályozott célú felhasználásáról az ügyvezetők döntenek. A társaság szervei A korlátolt felelősségű társaság legfőbb szerve a taggyűlés. A taggyűlés hatáskörébe tartozik: • a társaság nevében annak megalakulása előtt eljáró személyek jognyilatkozatainak a jóváhagyása;

10

• a számviteli törvény szerinti rendes évi beszámoló vagy a rendkívüli éves beszámoló jóváhagyása, döntés a nyereség felosztásáról vagy a veszteség viseléséről; • ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az alapszabály és az alapszabálymódosítás jóváhagyása; • a társasági szerződés módosításának jóváhagyása, ha törvény vagy a társasági szerződés ezt a taggyűlés hatáskörébe utalja, • a törzstőke felemelésének vagy leszállításának elhatározása, nem pénzbeli hozzájárulás teljesítésének az elhatározása; • az ügyvezetők kinevezése, visszahívása és díjazásuk meghatározása; • a felügyelőbizottsági tagok kinevezése, visszahívása és díjazásuk meghatározása; • tag kizárása és döntés a tag kizárását indítványozó beterjesztésről; • a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a társaság megszűnésének vagy a jogi forma megváltozásának az elhatározása; • vállalat vagy vállalatrész értékesítésére vonatkozó szerződés jóváhagyása; • mindazon ügyek, amelyeket törvény, a társasági szerződés vagy az alapszabály a taggyűlés hatáskörébe utal. A társasági szerződés vagy alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a taggyűlés dönt a cégvezető kinevezéséről és visszahívásáról. A taggyűlés saját hatáskörébe vonhat olyan ügyeket is, amelyek egyébként más társasági szerv hatáskörébe tartoznának. A taggyűlésen a tag személyesen vagy írásbeli meghatalmazással rendelkező képviselője


útján vesz részt. Nem lehet meghatalmazott az ügyvezető vagy a felügyelőbizottsági tag. A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok többségével rendelkező tagok jelen vannak. A társasági szerződés ettől eltérő arányt is meghatározhat. A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a tagok szavazata a törzsbetétjeiknek a törzstőkén belüli aránya szerint oszlik meg. A taggyűlés határozatához a jelen levő tagok többségi szavazata szükséges, ettől magasabb szavazatarányt törvény vagy a társasági szerződés megállapíthat. Ha törvény, a társasági szerződés vagy az alapszabály nem határoz meg rövidebb időszakot, az ügyvezetők legalább évente egy alkalommal összehívják a taggyűlést. A taggyűlés összehívását kérheti az a tag, akinek a törzsbetétje a törzstőkének legalább 10%-át eléri. Ha az ügyvezetők nem hívják össze a taggyűlést úgy, hogy az a kérelem kézhezvételét követő egy hónapon belül megvalósuljon, a tagoknak joguk van a taggyűlést önállóan összehívni. Az egy taggal működő társaság esetében a tag gyakorolja a taggyűlés hatásköreit. Eltérő törvényi rendelkezés hiányában a taggyűlési hatáskörben eljáró egyetlen tag határozatait írásba kell foglalnia, és alá kell írnia. A társaság és a társaság nevében eljáró egyetlen tag között kötött szerződések kötelezően írásos formájúak. A társaság törvényes képviseletét egy vagy több ügyvezető látja el. A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában több ügyvezető esetén mindegyikük önállóan jár el a társaság nevében. A társaság ügyvezetője csak természetes személy lehet. Az ügyvezetői jogköröket csak a társasági szerződés vagy a taggyűlés korlátozhatja.

\

Az ügyvezetőket a tagok vagy harmadik természetes személyek közül a taggyűlés választja. Az ügyvezetői hatáskörbe tartozó üzletvezetésről szóló döntéshez az ügyvezetők többségének egyetértése szükséges. A társasági szerződés ennél nagyobb szavazatarányt is megállapíthat. Az ügyvezetők kötelessége az előírt nyilvántartás és könyvvitel szabályos vezetésének a biztosítása, az ügyvezetők feladata továbbá a tagnyilvántartás vezetése és a tagoknak a társaság ügyeiről történő tájékoztatása. Az ügyvezetők nyújtják be a taggyűlésnek jóváhagyás végett a rendes és a rendkívüli éves beszámolót, valamint a társasági szerződés és az alapszabály rendelkezéseivel összhangban a nyereség szétosztására és a veszteség viselésére vonatkozó előterjesztést. Az ügyvezetők a hatáskörükbe tartozó ügyekben az elvárt szakmai gondossággal, a társaság és a tagok érdekeivel összhangban kötelesek eljárni. Elsősorban is kötelesek a döntés tárgyával összefüggő minden információt beszerezni, ezeket a döntésük során figyelembe kell venniük, továbbá titoktartási kötelezettségük van mindazokról a bizalmas információkról és tényekről, amelyek kárt okozhatnának a társaságnak, amennyiben harmadik személy tudomására jutnának. Az ügyvezetők a hatáskörükbe tartozó ügyekben eljárva a társaság érdekeivel szemben nem részesíthetik előnyben saját érdekeiket, valamelyik tag, esetleg harmadik személyek érdekeit. Az ügyvezető nem felelős a keletkezett kárért, ha bebizonyosodik, hogy a hatáskörébe tartozó ügyekben az elvárt szakmai gondossággal és abban a hiszemben járt el, hogy a társaság érdekeit képviseli. Ha a társasági szerződés vagy az alapsza-

11

/

I. FEJEZET

bály további korlátozó rendelkezéseket nem tartalmaz, az ügyvezető számára tilos: • saját nevében vagy saját számlájára olyan üzletek kötése, amelyek a társaság tevékenységével összefüggenek; • külső személyek számára a társaság üzleteinek közvetítése; • más társaságban korlátlan felelősségű tagként vállalkozás folytatása; • az ügyvezető nem lehet hasonló tevékenységi körben vállalkozó jogi személyiség törvényes képviselője vagy képviseletet ellátó, illetve egyéb jellegű szervének a tagja; ez alól kivételt képeznek azok a jogi személyek, amelyek vállalkozásában az a társaság is részt vesz, amelyben az érintett személy ügyvezetői feladatokat lát el. A társasági szerződés vagy alapszabály rögzítheti, milyen mértékben vonatkozik az összeférhetetlenség a tagokra. Felügyelőbizottságot akkor hoz létre a társaság, ha így rendeli a társasági szerződés. A felügyelőbizottság: • felügyeli az ügyvezetők tevékenységét, • áttekinti az üzleti könyveket, a számvitelt és az egyéb bizonylatokat, és ellenőrzi az ott szereplő adatokat; • megvizsgálja a külön törvény előírta éves beszámolókat, valamint a nyereség felosztására vagy a veszteség viselésére vonatkozó előterjesztést, és véleményét a taggyűlés elé terjeszti; • a társasági szerződésben rögzített időpontban, illetve évente egyszer beszámol tevékenységéről a taggyűlésnek. A felügyelőbizottsági tagoknak joguk van a társaságot érintő bármely ügyben tájékoztatást és felvilágosítást kérni az ügyvezetőktől, ezen

12

túl betekinthetnek minden üzleti könyvbe és könyvviteli nyilvántartásba, valamint a társaság egyéb irataiba. A felügyelőbizottsági tagokat a taggyűlés választja. Nem lehet felügyelőbizottsági tag a társaság ügyvezetője. A felügyelőbizottságnak legalább három taggal kell működnie. A felügyelőbizottsági tagokra érvényes az összeférhetetlenség elve. A felügyelőbizottsági tagok részt vesznek a taggyűlésen, ha bármikor szót kérnek, meg kell adni számukra a szót. Ha a felügyelőbizottság véleménye szerint a társaság érdekei úgy kívánják, a bizottság összehívja a taggyűlést. Szám- és könyvvitel A vállalkozók külön törvényben előírt módon és terjedelemben kötelesek könyvvitelt vezetni. A cégbíróságon bejegyzett vállalkozások kettős könyvvitelt kötelesek vezetni, nyilvántartást vezetnek az üzleti vagyon és a kötelezettségek nagyságáról és változásairól, a saját tőke nagyságáról, a ráfordításokról és hozamokról, a nyereségről vagy veszteségről. A taggyűlési jóváhagyást követően a társaság az okirattárban elhelyezi a rendes és a rendkívüli éves beszámolót. Az ügyvezetők a számviteli időszak (üzleti év) lezárását követő hat hónapon belül jóváhagyás végett a taggyűlés elé terjesztik a rendes és a rendkívüli beszámolót. A társasági szerződés módosítása A társasági szerződés módosításához az összes tag egyetértése szükséges, ez alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor eltérő törvényi rendelkezés hiányában törvény vagy


a társasági szerződést ezt a taggyűlés hatáskörébe utalja. A társasági szerződésben rögzített tagsági kötelezettségek kibővítését vagy a tagsági jogok szűkítését, korlátozását célzó módosításhoz az összes érintett tag hozzájárulása szükséges. Ha egy határozat következményeként módosul a társasági szerződés tartalma, a határozat a társasági szerződés módosításáról hozott határozatnak minősül, feltéve, ha olyan módon került elfogadásra, amelyet a vonatkozó törvény és a társasági szerződés a társasági szerződést módosító határozat elfogadására előír. A társasági szerződés bármilyen módosítását követően az ügyvezetők kötelesek a társasági szerződés új teljes szövegét elkészíteni, s azért felelősséget viselnek. A törzstőke változásai A törzstőkének új törzsbetétek szolgáltatásával történő felemelésére csak akkor kerülhet sor, ha a tagok valamennyi korábbi törzsbetétet teljes egészében szolgáltatták. A törzstőkének nem pénzbeli hozzájárulással történő felemelésére ennél korábban is sok kerülhet. Ha a társasági szerződés vagy a törzstőke felemeléséről hozott taggyűlési határozat másképp nem rendelkezik, a társasági szerződésben meghatározott időpontig, egyéb esetben a tőkeemelésről rendelkező taggyűlési határozat elfogadását követő egy hónapon belül a tagoknak elsőbbségi joguk van arra, hogy eddigi betéteik arányában részt vegyenek a tőkeemelésben. Ha a tőkeemelés nem pénzbeli betét szolgáltatása révén valósul meg, a taggyűlés hagyja jóvá a nem pénzbeli betétet, valamint azt

\

az összeget, amelyen a nem pénzbeli betét a törzsbetétben beszámításra kerül. Az az érdeklődő, aki nem tagja a társaságnak, írásbeli nyilatkozatot tesz a tőkeemelésben való részvételről, ebben egyúttal arról is nyilatkozik, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el (a külső érdeklődő aláírását hivatalosan hitelesíttetni kell). Az új törzsbetétek szolgáltatásával megvalósuló tőkeemelés esetén megfelelő módon alkalmazandók azok a rendelkezések, amelyek a társaság alapításakor szabályozzák a törzsbetétek szolgáltatásának feltételeit. A taggyűlés határozhat arról, hogy a tőkeemelés céljára a szét nem osztott nyereséget, a nyereségből képzett pénzalapot, amelyek felhasználását nem szabályozza törvény, illetve a beszámoló szerinti saját tőke részeként kimutatott egyéb saját forrást használja fel. A társaság tőkeemelést ilyen módon csak bizonyos feltételek teljesítése esetén végezhet. Az ügyvezetők kötelesek késedelem nélkül bejelenteni a cégbíróságon a tőkeemelés tényét, és kérelmezni ennek a cégjegyzékbe történő bejegyzését. A törzstőke leszállításáról a taggyűlés dönt. A leszállítás ellenére sem a törzstőke értéke, sem a tagok törzsbetétjeinek összege nem csökkenhet a minimális összeg alá. A taggyűlési határozat meghozatalát követő 15 napon belül az ügyvezetők kötelesek a törzstőke leszállításának tényét és összegét két alkalommal közzé tenni, a két közzététel között legalább 30 napnak kell eltelnie. A hirdetményben fel kell hívni a társaság hitelezőit, hogy az utolsó közzétételtől számított 90 napon belül jelentsék be követeléseiket. A társaság az e határidőn belül bejelentke-

13

/

I. FEJEZET

zett hitelezőknek köteles megfelelő biztosítékot szolgáltatni vagy köteles a hitelezők követeléseit kiegyenlíteni. A törzstőke leszállítását a cégbíróság csak akkor jegyzi be a cégjegyzékbe, ha igazolást nyert, hogy a tőkeleszállítás közzététele a fenti módon történt, és a még nem kiegyenlített követelések után a társaság a hitelezők számára megfelelő biztosítékot szolgáltatott. Fizetésképtelenség és felszámolás A tag a társaságból nem léphet ki, kezdeményezheti azonban, hogy bíróság szüntesse meg tagsági viszonyát, ha nem volna méltányos tőle azt követelni, hogy a társaság tagja maradjon. A tagsági jogviszony bírósági határozattal történő megszüntetésével azonos joghatása van, ha a tag ellen fizetésképtelenségi eljárás (csődeljárás, felszámolás) indul, vagy ha a bíróság vagyonhiány okán utasította vissza a fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó beadványt. Ha a társasági szerződés értelmében nem lehetséges üzletrész átruházása, vagy ha az üzletrész átruházásához a taggyűlés egyetértő határozata szükséges, a tagi üzletrészre vezetett végrehajtás azonos jogkövetkezménnyel jár, mintha a tagsági viszonyt bírósági határozat szüntetné meg. Meg kell újítani a megszűnt tagsági jogviszonyát a tagnak, ha a bíróság jogerős határozattal nem a vagyonfelosztási határozat teljesítése vagy vagyonhiány miatt szüntette meg a tag ellen indított fizetésképtelenségi eljárást, és a társaság a tag üzletrészét még nem használta fel. Ha a társaság a volt tag járandóságát már kifizette, jogosult azt visszakövetelni. Ha-

14

sonlóképp kell eljárni abban az esetben is, ha a bíróság jogerős határozattal felfüggesztette a végrehajtási eljárást. A társaság a kötelezettségeit súlyosan megsértő taggal szemben kizárási pert kezdeményezhet a bíróságon. A perindításról hozott határozat érvényességéhez azoknak a tagoknak a jóváhagyása szükséges, akik együtt legalább a törzstőke felének megfelelő összegű törzsbetéttel rendelkeznek. Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a társaság a cégjegyzékből történő törléssel szűnik meg. A társaság megszüntetése A társaság megszűnését megelőzi jogutód nélküli felszámolása, végelszámolása vagy jogutóddal történő megszüntetése, átalakulása, ez utóbbi esetben a társaság vagyona a jogutódra száll át. Nem kell felszámolási eljárást lefolytatni, ha a társaságnak nincs vagyona, ha a fizetésképtelenségi eljárás lefolytatása iránti kérelmet a bíróság vagyonhiány okán utasította el, vagy ha azt abból az okból szüntették meg, hogy a fizetésképtelen adós vagyona nem elegendő a vagyongondnok kiadásainak és díjazásának kiegyenlítésére, vagy ha a fizetésképtelenségi eljárást vagyonhiány miatt szüntették meg, vagy ha az eljárás befejezése után a társaságnak nem maradna vagyona. A társaság megszűnik: • annak az időnek az elteltével, amely időre a társaság létesült, • a tagok vagy a társaság illetékes szerve által a társaság megszüntetéséről hozott határozatában megjelölt napon; ha a társaság jogutód nélkül végelszámolással vagy jogutóddal szűnik meg, az erről hozott határozat napján;


• a társaság megszüntetéséről hozott bírósági határozatban feltüntetett napon, egyébként pedig azon a napon, amelyen a bírósági határozat jogerőre emelkedett; • a fizetésképtelenségi eljárás megszüntetésével, ha erre a vagyonfelosztási határozatban foglaltak teljesítése miatt vagy amiatt került sor, hogy a fizetésképtelen adós vagyona nem elegendő a vagyongondnok kiadásainak és díjazásának fedezésére; • a fizetésképtelenségi eljárás indítására vonatkozó beadvány elutasításával vagy az eljárás felfüggesztésével, ha ennek oka a vagyonhiány, • a fizetésképtelenségi eljárás megszüntetésével, ha ennek oka a vagyonhiány vagy az, hogy az eljárás során értékesített vagyon felosztása megtörtént; • egyéb, külön törvényben meghatározott okból. Ha a fizetésképtelenségi eljárás lefolytatása után a társaságnak maradt vagyona, akkor a társaság felszámolására kerül sor. Ha az eljárás lefolytatása után a társaságnak nem marad vagyona, vagy ha az eljárást azért szüntették meg, mert a fizetésképtelen adós vagyona nem elegendő a vagyongondnok kiadásainak és díjazásának fedezésére, vagy ha vagyonhiány miatt a bíróság elutasította az eljárás megindítását, vagy ha az eljárást vagyonhiány miatt felfüggesztette vagy megszüntette, a jogerős határozat alapján a cégbíróság törli a társaságot a cégjegyzékből. Ha a társaság megszűnésekor a felszámolást, végelszámolást nem a társaság képviselői végzik, vagy ha a társaság felszámolásra kerül, illetve ha vagyongondnokot vagy zárgondnokot

\

neveztek ki, a társaság képviselőinek hatásköre csak azokra a tevékenységekre korlátozódik, amelyek nem kerültek át a felszámoló, a vagyongondnok vagy a zárgondnok hatáskörébe. Ha felszámoló nem kerül kinevezésre, vagy ha megbízatása megszűnt, és még nem nevezték ki az új felszámolót, a felszámoló kinevezéséig a felszámolást a társaság törvényes képviselője bonyolítja. Az alábbi feltételek fennállása esetén a bíróság államigazgatási szerv vagy jogi érdeket igazoló személy indítványára, illetve hivatalból is dönthet a társaság megszüntetéséről: • az adott naptári évben nem került sor taggyűlésre, vagy három hónapot meghaladó időtartamig nem került sor a társasági szervek létrehozására; • a társaság elvesztette vállalkozói jogosultságát; • megszűntek azok a törvényi feltételek, amelyek alapján a társaság megalakult; • a társaság megsértette a tartalékalap képzésére vagy feltöltésére vonatkozó törvényi rendelkezést; • a társaság nem teljesíti törvényi kötelezettségeit; • a társaság két egymást követő számviteli időszakban nem teljesítette azt a kötelezettségét, hogy a beszámolót az okirattárban elhelyezze; • a társaság nem teljesíti a törvényi feltételeket. A társaság megszüntetését kimondó határozat kiadása előtt a bíróság megvizsgálja, rendelkezik-e vagyonnal a társaság. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a társaság vagyona elegendő a felszámoló jogos kiadásainak és díjazásának kiegyenlítésére, a társaságot megszünteti, és elrendeli felszámolását.

15

/

I. FEJEZET

Ha a bíróság a társaság megszüntetését kimondó határozat kiadása előtt azt állapítja meg, hogy a társaság nem rendelkezik elegendő vagyonnal ahhoz, hogy abból a felszámoló jogos kiadásait és díjazását ki lehessen egyenlíteni, a társaság felszámolás nélküli megszüntetését rendeli el. A társaság felszámolás nélküli megszüntetését elrendelő jogerős határozat alapján a cégbíróság törli a társaságot a cégjegyzékből. Ha a cégbírósági törlést maga a társaság kezdeményezi, a beadványhoz mellékelnie kell az illetékes adóhatóság jóváhagyását. Ez alól kivételt az az eset képez, amikor a társaság végelszámolással szűnik meg. Az adóhatósági jóváhagyást a társaságnak kötelezően ki kell kérnie. Amíg a felszámolás után maradt vagyon felosztásra nem kerül, a tagok vagy a társaság illetékes szerve a társaság végelszámolásáról és felszámolásáról hozott határozatukat visszavonhatják. A határozat jogerőre emelkedését követően megszűnik a felszámoló megbízatása, a felszámoló a felszámolással kapcsolatos összes iratot köteles a társaság törvényes képviselőjének átadni. Ha a bíróság a társaság felszámolásáról döntött, a felszámolás alatt levő társaság székhelyeként a cégjegyzékben a felszámoló lakóhelyének vagy székhelyének a címe szerepel; ha a felszámoló külön törvény szerint vezetett vagyongondnoki névjegyzékben szerepel, a cégjegyzékben irodája címét tüntetik fel.

2. A KÖZKERESETI TÁRSASÁG A közkereseti társaság olyan társas vállalkozás, amelyben legalább két tag közös cégnév alatt vállalkozik, és a tagok közösen, korlátlanul

16

és egyetemlegesen felelnek a társaság kötelezettségeiért. A közkereseti társaság cégnevében szerepelnie kell a “verejná obchodná spoločnosť” (“közkereseti társaság”) megjelölésnek, amely helyettesíthető a “ver. obch. spol.” vagy a “v.o.s.” rövidítésekkel. Ha a cégnévben szerepel legalább az egyik tag családneve, elegendő a “spol.” (és társa) megjelölés. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell: • a társaság cégnevét és székhelyének megjelölését, • a tagok megjelölését: jogi személy esetében a cégnevet és a székhelyet, természetes személy esetében a nevet és a lakóhelyet kell feltüntetni; • a társaság tevékenységi körének megjelölését. A cégbírósági bejegyzés iránti kérelmet a tagok mindegyikének alá kell írnia, és közösen kell is kell benyújtaniuk. A tagok jogait és kötelezettségeit a társasági szerződés szabályozza; törvény vagy a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a szerződésmódosításhoz valamennyi tag egyetértése szükséges. A társaság vagyonát a tagok által szolgáltatott pénzbeli és nem pénzbeli betét képezi. A tag a társasági szerződésben meghatározott időpontig, ilyen időpont hiányában a társaság megalapítását követően köteles a vagyoni hozzájárulást teljesíteni. Az üzletvezetésre valamennyi tag jogosult, ennek elveit közös megegyezéssel állapítják meg. Ha a tagok a társasági szerződésben az üzletvezetéssel részben vagy egészben egy


vagy több tagot bíznak meg, a többi tag ennek mértékében elveszti üzletvezetési jogát. Az üzletvezetéssel megbízott tag köteles a tagok gyűlésén többségi szavazattal hozott határozat szerint eljárni. Ha a társasági szerződés másképp nem rendelkezik, minden tag egy szavazattal rendelkezik. A társasági szerződés eltérő rendelkezésének hiányában a tag üzletvezetésre feljogosító megbízása a többi tag egyetértő határozatával visszavonható. Ha a megbízott tag súlyosan megsérti kötelezettségeit, a tagok bármelyike kezdeményezheti, hogy megbízását bíróság vonja vissza. A bíróság a megbízást abban az esetben is visszavonhatja, ha a társasági szerződés értelmében visszavonhatatlan megbízásról van szó. Az üzletvezetéssel megbízott tag kérésre köteles a többi tagot tájékoztatni a társaságot érintő minden ügyről. Minden tag jogosult arra, hogy a társaság valamennyi iratába betekintsen. A társaság nevében bármely tag jogosult arra, hogy érvényesítse a vagyoni hozzájárulás teljesítésére vonatkozó társasági igényt, illetve a társaságnak a taggal vagy tagokkal szembeni kártérítési igényét. A tagnak ez a joga nem érvényesíthető, ha ezeket a jogokat a társaság már érvényesítette. A keresetet benyújtó tagon vagy meghatalmazottján kívül más személy a bíróság előtt a társaság nevében jognyilatkozatot nem tehet. A társaság nevében saját jogigényét érvényesítő tag köteles a bírósági eljárási költségeket viselni. Ha a bíróság a társaság javára megítélte az eljárási költségek visszatérítését, az erre kötelezett személy a társaság nevében a jogigényt érvényesítő tagnak köteles a megítélt összeget megfizetni.

\

A felosztandó nyereség a tagok között egyenlő arányban kerül felosztásra. Az éves beszámoló alapján megállapított nyereségrészesedést a beszámoló elfogadását követő három hónapon belül kell kifizetni. Ha a nyereség a tagok között egyenlő arányban oszlik meg, a tagok a betétjük után az egyezség szerinti kamatra, egyéb esetben a törvényben meghatározott mértékű kamatra jogosultak. A kamatigény előnyt élvez a nyereségigénnyel szemben, és erre a tag akkor is jogosult, ha az éves beszámoló szerint a társaság veszteséges volt. A beszámoló szerinti veszteség a tagok között egyenlő arányban oszlik meg. A társasági szerződés módosítása révén a társaságba újabb tag léphet be, a társaságból tag kiléphet, feltéve, ha annak legalább két további tagja marad. A többi tag jóváhagyása nélkül a tag nem folytathat a társaság tevékenységi körével azonos vállalkozást, még harmadik személy javára sem. A társasági szerződés az összeférhetetlenség követelményét másképp is meghatározhatja. A közkereseti társaság nevében valamennyi tag eljárhat, azaz törvényes képviselőnek minősül, feltéve, ha a társasági szerződés nem úgy rendelkezik, hogy a tagok csak együttesen járhatnak el. Ha a társasági szerződés csak bizonyos tagokat hatalmaz fel arra, hogy a társaság nevében teljes körűen eljárjanak, csak ezek a tagok minősülnek a társaság törvényes képviselőinek. A társaságba újonnan belépő tag a többi taghoz hasonlóan felel a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért; ugyanakkor a többi tagtól igényelheti, hogy a szolgáltatott teljesítést ellentételezzék, és a vele kapcsolatos kiadásokat számára megfizessék.

17

/

I. FEJEZET

Ha a tag tagsági jogviszonya a társaság fennállása alatt szűnik meg, a tag csak azokért a társasági kötelezettségekért tartozik felelősséggel, amelyek tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkeztek. A társaság megszűnik: • ha a határozatlan időre kötött szerződés esetén a tag azt a naptári év vége előtt legalább hat hónappal felmondja, feltéve, hogy a társasági szerződés másképp nem rendelkezik; • bírósági határozattal, ha a tagok valamelyike jelentősen megsérti a társasági szerződést; • a tagok egyikének halálával, kivéve, ha a társasági szerződés megengedi, hogy a tag helyébe örököse lépjen, aki ezt a szándékát ki is nyilvánítja, és a társaságnak legalább két tagja marad; • ha megszűnik a jogi személyiségű tag; • ha a tagok valamelyike ellen fizetésképtelenség miatt eljárás indul, vagy ha a bíróság az ez irányú beadványt vagyonhiány miatt elutasítja; • ha a tagok valamelyikének korlátozzák vagy megvonják cselekvőképességét; • ha a tag betétjére végrehajtást rendelnek el; • a társasági szerződésben szabályozott egyéb okok miatt. Meg kell újítani a megszűnt tagsági jogviszonyát a tagnak, ha a bíróság jogerős határozattal nem a vagyonfelosztási határozat teljesítése vagy vagyonhiány miatt szüntette meg a tag ellen indított fizetésképtelenségi eljárást. Ha a társaság a volt tag járandóságát már kifizette, jogosult azt visszakövetelni. Hasonlóképp kell eljárni abban az esetben is, ha a bíróság jogerős határozattal felfüggesztette a külön törvény szerinti végrehajtási eljárást.

18

Ha egy vagy több tag esetében olyan okok merülnek fel, amelyek a törvény értelmében a társaság megszüntetését vonják maguk után, és ha a társaságban ily módon csak egy tag marad, ez tag dönthet úgy, hogy jogutódként átveszi a felszámolás nélkül megszűnt társaság vagyonát. Ezt a döntést a tagnak a társaság megszűnését előidéző ok keletkezését követő egy hónapos jogvesztő határidőn belül meg kell hoznia, ellenkező esetben a társaság felszámolás alá kerül. A tag döntését írásbeli formában kell rögzítenie, aláírását pedig hitelesíttetni kell. Ha a tag korlátolt felelősségű társasági vagy részvénytársasági formában működik, a döntést a közgyűlésnek jóvá kell hagynia. Ilyen esetben a határidő a közgyűlés összehívására törvényben, a társasági szerződésben vagy az alapszabályban rögzített időtartammal meghosszabbodik. A vagyonátvétel jogkövetkezményei a cégbírósági bejegyzéssel állnak be. A cégbírósági bejegyzéssel a tagra szállnak át a megszűnt társaság jogai és kötelezettségei, beleértve a munkajogi viszonyokból következő jogokat és kötelezettségeket is. A cégjegyzékbe bejegyzés kerül: • a megszűnő társaság adatainál az a tény, hogy a társasági vagyont a tag veszi át, továbbá fel kell tüntetni a tag cégnevét, székhelyének címét, statisztikai számát vagy nevét, lakóhelyének címét és személyi számát (személyazonosító jelét); • a cégjegyzékben külön szereplő és a társasági vagyont átvevő tag adatainál azt a tény, hogy átvette a társasági vagyont, egyúttal fel kell tüntetni a társaság cégnevét, székhelyét és statisztikai számát.


A cégbírósági bejegyzés iránti kérelmet a tag nyújtja be. Ha a társasági vagyont olyan tag veszi át, aki maga is szerepel a cégjegyzékben, a cégbírósági bejegyzések egyazon napon történnek. Ha a tagok valamelyike jelentősen megsérti a társasági törvényt, a bíróság más tag kezdeményezésére megszüntetheti a társaságot. Ha a tag halálával a társaság nem szűnik meg, az örökösödési eljárás lezárását követő egy hónapon belül az örökös bejelentheti abbeli igényét, hogy a tag helyébe lép. Ezzel az örökös az elhunyt tag halála napjával átveszi annak jogait és kötelezettségeit. Az örökösnek írásbeli nyilatkozatot kell tennie, aláírását pedig hitelesíttetni kell. Ha az örökös nem tart igényt a tagsági jogviszony folytatására, az őt megillető vagyoni hányadot számára ki kell fizetni.

\

első lépésben a tagok a szolgáltatott vagyoni hozzájárulás értékének megfelelő összegben részesülnek. Az ezután maradó vagyont egyenlő arányban osztják fel a tagok között. Ha a felszámolás, végelszámolás után maradt vagyon összege nem elegendő a szolgáltatott vagyoni betétek kifizetésére, a tagok között a maradék vagyont a vagyoni betétek arányában osztják fel. A társasági szerződés a maradék vagyon felosztásáról eltérő módon is rendelkezhet.

3. A BETÉTI TÁRSASÁG A betéti társaság olyan társas vállalkozási forma, amelyben egy vagy több tag (a kültagok) a cégbírósági bejegyzés szerinti, még be nem fizetett vagyoni betétje összegéig, egy vagy több tag (a beltagok) viszont korlátlanul, teljes vagyonával felel a társaság kötelezettségeiért.

Ha az elhunyt tag üzletrészét több örökös örökli meg, ennek megfelelően kell alkalmazni a törvény rendelkezéseit azzal a megkötéssel, hogy az ott felsorolt jogok minden örököst megilletnek, és csak a tag tagviszonyát érintik. Az elhunyt tag üzletrésze az örökösök között örökrészeik arányában kerül felosztásra. A tagsági viszonyt folytatni nem kívánó örökösöknek a társaság örökrészeik arányában fizeti ki az üzletrészből nekik járó vagyoni hányadot. A tagsági viszonyt folytatni kívánó örökösök tagok lesznek, üzletrészük nagysága az elhunyt tagnak járó vagyoni hányadnak az a része, amelyet megörököltek.

Egyéb rendelkezés hiányában a továbbiakban a betéti társaságra a közkereseti társaságra, a kültagok jogi helyzetére pedig a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó törvényi rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

A felszámolással, végelszámolással megszüntetett társaság tagjait a maradék vagyonból vagyonrész illeti meg. A maradék vagyonból

A társasági szerződésnek az alábbiakat kell tartalmaznia: • a társaság cégneve és székhelye,

A kültag kötelessége a társasági szerződésben meghatározott összegű vagyoni betét szolgáltatása, ennek összege nem lehet kevesebb, mint 250 euró. A kültag a vagyoni betétet a társasági szerződésben megszabott határidőig, egyéb esetben a társaság megalakulása, esetleg tagsági jogviszonya keletkezését követően köteles szolgáltatni.

19

/

I. FEJEZET

• a tagok megjelölése: jogi személy esetén a cégnevet és a székhelyet, természetes személy esetében a nevet és a lakóhelyet kell feltüntetni; • a vállalkozás tevékenységi köre; • a tagok közül meg kell jelölni, ki beltag és ki kültag. A beltagoknál fel kell tüntetni a természetes személy személyi számát, jogi személy esetében pedig a statisztikai számot (ha a tag rendelkezik ilyennel); külföldi személy esetében a születési dátumot kell feltüntetni, ha az illető nem rendelkezik szlovákiai személyi számmal; • a kültag vagyoni betétjének az összegét. A társaság cégnevének tartalmaznia kell a “komanditná spoločnosť” (azaz “betéti társaság”) megjelölést, e célra elegendő a “kom. spol.” vagy a “k.s.” rövidítés is. Ha a társaság cégnevében a kültag neve szerepel, a kültag a beltaggal azonos módon felel a társaság kötelezettségeiért. A betéti társaság cégbírósági bejegyzési kérelmét a tagok közösen nyújtják be, és mindannyian aláírják. Az üzletvezetésre csak a beltagok jogosultak. A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában egyéb ügyekben a beltagok és a kültagok közösen döntenek. Szavazáskor minden tag egy szavazattal rendelkezik, a társasági szerződés ettől eltérő szavazati arányt is megállapíthat. Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a társasági szerződés módosításához valamennyi tag egyetértő hozzájárulása szükséges. A társasági szerződés tartalmazhat olyan ren-

delkezést, hogy a kültagi tulajdonrész átruházásához nem szükséges a többi tag jóváhagyása. A vonatkozó törvény rendelkezéseit kell alkalmazni arra a tagsági jogosítványra, hogy a tag a társaság nevében érvényesítheti a vagyoni hozzájárulás teljesítésére vonatkozó társasági igényt, illetve a társaságnak a taggal vagy tagokkal szembeni kártérítési igényét. A kültagnak betekintési joga van a társaság könyvviteli dokumentumaiba és bizonylataiba, valamint joga van arra, hogy a beszámolóból egy másodlati példányt kapjon. Ha a társasági szerződés másképp nem rendelkezik, a kültagra nem vonatkozik az összeférhetetlenség elve. A nyereség a beltagok, illetve a kültagok között a társasági szerződésben meghatározott arányban kerül felosztásra, egyéb esetben a nyereség két egyenlő részre oszlik fel. Ha a társasági szerződés másképp nem rendelkezik, a nyereségnek rájuk eső részét a beltagok egymás között egyenlő arányban, a kültagok a maguk részét pedig a szolgáltatott vagyoni betét arányában osztják fel. A társaság nevében annak törvényes képviselőjeként a beltagok jogosultak eljárni. Ha a társasági szerződés másképp nem rendelkezik, minden beltag önállóan jár el. A kültag a társaság nevében meghatalmazás nélkül kötött szerződésből következő kötelezettségekért a beltaggal azonos terjedelemben felel.

20


A kültag halála, cselekvőképességének elvesztése vagy korlátozása nem ok a társaság megszüntetésére, hasonlóképpen az sem, ha a kültag ellen felszámolási eljárás indult vagy a felszámolási eljárás indítását vagyonhiány miatt utasította el a bíróság. A társaság akkor sem szűnik meg, ha a kültagi státuszú jogi személy megszűnik. Ha a kültag ellen felszámolási eljárás indul, vagy ha a felszámolási eljárás indítását vagyonhiány miatt utasította el a bíróság, a kültag tagsági viszonya megszűnik, az őt illető vagyoni hányad pedig a felszámolási vagyon részét képezi. Ha a társaságban minden kültag tagsági jogviszonya megszűnik, a beltagok dönthetnek arról, hogy a társaság közkereseti társasággá alakul át. Ha a társaság végelszámolással vagy felszámolással szűnik meg, a tagoknak joguk van a maradék vagyonból rájuk eső részre. A tagok az általuk szolgáltatott vagyoni betét összegével megegyező visszatérítésre tarthatnak igényt. Ha a maradék vagyon erre nem elegendő, a kültagoknak van elsőbbségi joguk. A maradék vagyonból a betétek visszafizetése után maradó részt a tagok egymás között a nyereség felosztásánál alkalmazott elv szerint osztják fel. Ha a felszámolás, végelszámolás után maradó vagyon nem elegendő ahhoz, hogy az az 1. bekezdés szerinti módon kerüljön felosztásra, a nyereség felosztásánál alkalmazott elv szerint kerül a tagok között felosztásra. A társasági szerződés a maradék vagyon egyéb módon történő felosztásáról is rendelkezhet.

21

\

/

II. FEJEZET

HOGYAN ALAPÍTSUNK SZLOVÁKIÁBAN VÁLLALKOZÁST?

22

HOGYAN ALAPÍTSUNK SZLOVÁKIÁBAN VÁLLALKOZÁST? \

I. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ALAPÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

Ha a kereskedelmi törvénykönyv egyéb módon nem rendelkezik, a társaság az alapítók által aláírt társasági szerződéssel létesül. Az alapító tagok aláírását hatóságilag hitelesíttetni kell. Társasági szerződés meghatalmazott útján is köthető. A társasági szerződéshez ilyenkor mellékelni kell a meghatalmazó hitelesített aláírásával ellátott meghatalmazást. Ha törvényi rendelkezés lehetővé teszi, hogy a társaságot egy alapító tag alapítsa, a társasági szerződést az alapítólevél helyettesíti. Az alapítólevélnek ugyanazok a főbb részei, mint a társasági szerződésnek. A társaság a cégbírósági bejegyzés napján jön létre. A cégbírósági bejegyzés iránti kérelmet a társaság alapítását, a vállalkozói engedély vagy a vállalkozásra jogosító egyéb irat kézhezvételét követő 90 napon belül kell benyújtani.

kapcsolatos ügyekben a társaság nevében az alapítók vagy közülük egy jár el. Az alapítók közösen és egyetemlegesen felelnek azokért a kötelezettségekért, amelyeket a társaság nevében az alapítók vagy közülük valamelyik a társaság megalakulásának napjáig vállaltak. Az ily módon keletkezett kötelezettségek a társaság létrejöttével a társaságra szállnak át, feltéve, hogy a társaság három hónapon belül azokat nem utasítja el. A jogi személynek az iparszerű vállalkozás bejelentésekor az alábbi iratokat kell csatolnia • alapító okirat – egyszemélyes társaság esetén korlátolt felelősségű társaság (az alapító okiraton az alapító hitelesített aláírásának kell szerepelnie), részvénytársaság (az alapító okiratot közjegyzői jegyzőkönyvbe kell foglalni). Az alapító okirat részét képezi a társaság alapszabálya. • Az összes alapító/tag hitelesített aláírásával ellátott társasági szerződés (a társasági szerződés megköthető meghatalmazott útján is, ebben az esetben a meghatalmazó hitelesített aláírásával ellátott meghatalmazást a szerződéshez kell csatolni); • A közjegyzői okiratba foglalt alapító okirat (részvénytársaság alapításakor). Az alapító okirat részét képezi a társaság alapszabálya. • Kisipari vagy speciális képzettséget kívánó vállalkozói tevékenység bejelentésekor képviselő kijelölése. A bejelentéshez csatolni kell:

Ha a társaság alapításakor nem rögzítik, hogy a társaság meghatározott időre létesül, akkor úgy kell a társaságra tekinteni, mint amely határozatlan időre jött létre. A társaság alapításával, megalakulásával (létrejöttével), módosításával, megszüntetésével vagy megszűnésével kapcsolatos jogi aktusok esetében kötelező az írásbeliség; törvény szabályozza, mely aktusok esetében kötelező a közjegyzői jegyzőkönyv. Ha törvény vagy jogszabály másképp nem rendelkezik, a társaság létrejöttéig az azzal

23

/

II. FEJEZET a képviselő szakmai alkalmasságát igazoló iratot (ez lehet szakmunkás-bizonyítvány, bizonyítvány, oklevél, jogosítvány stb.) a képviselő kijelölését igazoló iratot, valamint a képviselő egyetértő nyilatkozatát vagy külön jogszabály alapján a vállalkozó nevére kiállított, annak szakmai vagy egyéb alkalmasságát igazoló iratot. Ebben az esetben a jogi személy a vállalkozás bejelentésekor ezt az iratot csatolja, és nincs szükség képviselő kijelölésére. • a vállalkozás székhelyeként feltüntetett ingatlan használatára feljogosító iratot; ezt nem kell csatolnia annak a jogi személynek, amely esetében a cégbírósági bejegyzés kötelező. (Az ilyen jogi személynek az ingatlanhasználati jogcímet a cégbírósági eljárásban kell bizonyítania. Külföldi személy annak az ingatlannak a használatára jogosító iratot csatolja, amelyet vállalkozása helyeként jelölt meg, illetve ahol a külföldi személy által alapított vállalat szervezeti egysége működik.) • az eljárási illeték befizetését igazoló bizonylatot.

Megjegyzés: 2007. 10. 1-jétől a Szlovák Köztársaságban lakóhellyel rendelkező magánszemélyek részére a vállalkozói hivatal intézi a Szlovák Köztársaság Főügyészségénél a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadását. Az elektronikus cégbírósági eljárások • A társaság cégbírósági bejegyzésére irányuló kérelem benyújtható, az okiratok okirattárba helyezhetők elektronikus

24

eszközökkel, a központi közigazgatási portál honlapján (www.portal.gov.sk) elérhető elektronikus formanyomtatvány segítségével. A cégbejegyzés iránti kérelmet a bejelentő minősített elektronikus aláírásával kell ellátni. Elektronikus úton egyéb dokumentumok is igényelhetők: ilyen a cégjegyzéki kivonat, az okirattárban tárolt okiratokról készített másolat vagy annak igazolása, hogy a cégjegyzékben egy bizonyos bejegyzés nem található. Az ilyen esetekben a kérelmet nem kell minősített elektronikus aláírással ellátni. • Az elektronikus eszközök alkalmazásakor a cégbírósági beadványok illetékét a közigazgatási portálon keresztül, elektronikus úton kell megfizetni. A cégbírósági illetéket az elektronikus bejegyzési kérelem benyújtását követő 15 napon belül kell megfizetni. Ha a bejegyzési kérelmet a társaság elektronikus úton nyújtotta be, az okiratok papíralapú vagy elektronikus formában is benyújthatók. Ha a kérelem megfelel a cégbíróságról szóló törvény rendelkezéseinek, a cégbíróság a kérelem beérkezésétől számított 2 munkanapon belül elvégzi a bejegyzést (2013. 1. 1-jétől). A kérelemben feltüntetett adatok bejegyzéséről a cégbíróság igazolást állít ki, amelyet késedelem nélkül megküld vagy kiad a kérelmezőnek. Gazdasági társaság alapításával összefüggő illetékek • vállalkozói igazolvány kiállítása: szabadon gyakorolható tevékenysé-

HOGYAN ALAPÍTSUNK SZLOVÁKIÁBAN VÁLLALKOZÁST? \

• •

• •

gek esetén papír alapú kérelem 5 euró elektronikus kérelem 0 euró kisipari vagy speciális szakképzettséget kívánó tevékenységek esetén 15 euró vállalkozói nyilvántartásból készített kivonat 3 euró cégbírósági bejegyzés papíralapú beadvány 331,50 euró elektronikus beadvány 165,50 euró statisztikai szám megállapítása 3 euró közjegyzői díjak.

A vállalkozói engedélyben több tevékenységi kör is feltüntethető. Vállalkozói folyószámla nyitása A pénzügyi műveleteket bankok és pénzintézetek közvetítésével szükséges lebonyolítani. A bankszámlán levő betét kamata után a bank kamatadó-előleget von le, amely beleszámít az adóbevalláskor a fizetendő adó összegébe.

II. KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA

tartoznak felelősséggel. Harmadik személyek a tagoktól csak a még nem szolgáltatott betétek összegéig követelhetik igényeik kielégítését. A társaság kötelezettségeiért való jótállás tekintetében a tag helyzete a készfizető kezeséhez hasonló. Az ügyvezetők azért a kárért tartoznak felelősséggel, amelyet kötelességszegésükkel okoztak. A felügyelőbizottsági tagok is azokért a károkért tartoznak felelősséggel, amelyeket kötelességszegésükkel okoztak. A korlátolt felelősségű társaság létesülhet egyszemélyes társaságként, alapító magánszemély is lehet. A társaságnak legfeljebb 50 tagja lehet. Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság nem lehet más korlátolt felelősségű társaság alapítója vagy egyetlen tagja. Természetes személy egyszerre csak három korlátolt felelősségű társaságban lehet egyszemélyes tag. Korlátolt felelősségű társaság társasági szerződéssel létesül. Ha a társaságnak csak egy tagja van, a társasági szerződést alapító okirat helyettesíti, amelyet közjegyzői okirat formájában kell elkészíteni.

25

/

II. FEJEZET

A társasági szerződés tartalmi elemei: • a társaság cégneve és székhelye; • a tagok megjelölése: jogi személy esetében a cégnevet és a székhelyet, természetes személy esetében a nevet és a lakóhelyet kell feltüntetni; • a társaság tevékenységi köre; • a törzstőke összege, a tagok törzsbetéteinek összege, a társaság alapításakor befizetett betétek összege, valamint a betétek szolgáltatásának módja és határideje; nem pénzbeli hozzájárulás esetén a nem pénzbeli betét formájának és annak a pénzösszegnek a megjelölése, amelyen a nem pénzbeli betét a tag törzsbetétjében beszámításra kerül; • az első ügyvezetők neve, lakóhelyük és személyi számuk, annak megjelölése, milyen módon járnak el a társaság nevében; külföldi magánszemély esetében a születési dátumot kell feltüntetni, ha az illető nem rendelkezik személyi számmal; • ha a társaságon belül felügyelőbizottság létesül, az első felügyelőbizottság tagjainak a neve, lakóhelye és személyi száma; külföldi magánszemély esetében a születési dátumot kell feltüntetni, ha az illető nem rendelkezik személyi számmal; • a betétkezelő megjelölése (a kereskedelmi törvénykönyv 60. § 1. bek. értelmében) • ha a társaság az alapításakor tartalékalapot képez, a tartalékalap nagysága, valamint az az összeg, ameddig a tartalékalapot fel kell tölteni, valamint a feltöltés módja; • a társaság megalapításában vagy a vállalkozói tevékenységhez szükséges jogosítványok megszerzésében közreműködő személyek számára biztosított kedvezmények;

• a társaság megalapításával és létrejöttével összefüggő várható kiadások; • törvényben meghatározott további adatok. A társasági szerződés rögzítheti, hogy a társaság alapszabályt készít, amely a társaság belső szervezeti ügyeit és a társasági szerződésben általánosságban érintett kérdéseket részletesebben szabályozza. A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjét a tagok előre meghatározott összegű törzsbetétjei alkotják. A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéje legalább 5000 euró, a minimális törzsbetét 750 euró. A társaság alapításában minden tag egy törzsbetéttel vehet részt. Ha törvény másként nem rendelkezik, az egyes törzsbetétek nagyságát eltérően lehet megállapítani, a törzsbetét nagyságát pozitív egész számmal kell kifejezni. A törzsbetétek összegének azonosnak kell lennie a törzstőke értékével. A társaság törzstőkéje a tagok által szolgáltatott pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás összességének a pénzben kifejezett értéke. A korlátolt felelősségű társaságnál kötelező a törzstőke, összegét a cégbírósági bejegyzésben is fel kell tüntetni. A tag törzsbetétje az általa szolgáltatott pénzeszközök és egyéb pénzben kifejezhető érték összessége, amellyel a tag hozzájárul a társaság gazdasági eredményéhez. Nem pénzbeli betét csak olyan vagyon lehet, amelynek gazdasági értéke megállapítható. A tag munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalását nem pénzbeli

26

HOGYAN ALAPÍTSUNK SZLOVÁKIÁBAN VÁLLALKOZÁST? \ hozzájárulásként figyelembe venni nem lehet. A nem pénzbeli betétet a tagnak még azelőtt szolgáltatnia kell, hogy a törzstőke nagyságát a cégbíróságon bejegyzik. A társasági szerződésben, alapító okiratban rögzíteni kell a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásának a tényét, valamint azt az összeget, amelyen a nem pénzbeli betét a tag törzsbetétjén belül beszámításra kerül. A nem pénzbeli hozzájárulás értékének megállapításakor szakértő közreműködését kell igénybe venni, a szakértői véleményben rögzíteni kell, milyen jellegű nem pénzbeli hozzájárulásról van szó, és milyen módon történt a nem pénzbeli hozzájárulás értékének a meghatározása stb. A szlovák jogrend szerint a társaság alapítása két szakaszban történik: • a társaság alapítása • a társaság létrejötte. A társaság megalapítása az az aktus, amikor az alapítók aláírják a társaság létesítő okiratát (a szerződést). A társaság jogalanyiságot a cégbírósági bejegyzéssel szerez, ezért a cégbírósági bejegyzés jogerőre emelkedését megelőzően a társaság nem folytathat vállalkozói tevékenységet. A cégbírósági bejegyzést megelőzően azonban az alapítók jogosultak a társaság létrejöttét célzó vagy azzal összefüggő jognyilatkozatokat tenni, s ezekért az alapítók közös és egyetemleges felelősséggel tartoznak. A társaság alapításakor az alábbi dokumentumok aláírása szüksége: • társasági szerződés vagy alapító okirat; • alapszabály (a kft. számára nem kötelező, ugyanis a társasági szerződésben minden fontos tény rögzíthető).

A társaság az illetékes cégbíróságnak a társaság cégbírósági bejegyzéséről hozott határozatával jön létre. A cégbírósági bejegyzés által a társaság jogalanyiságot szerez, a cégbírósági bejegyzés hatályba lépésének napjától kezdve jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A társaság bejegyzését az a cégbíróság jogosult elvégezni, amelynek illetékességi területén a bejegyzendő személy székhelye található, ugyanennek a cégbíróságnak az okirattárában kell elhelyezni a társasági okiratokat. Ha a cégbíróságon bejegyeztetni kívánt vállalkozás nem rendelkezik székhellyel, a vállalkozás helye szerinti cégbíróság az illetékes. Ha a vállalkozásnak nincs meghatározott vállalkozási helye sem, a személy lakóhelye szerinti cégbíróság az illetékes. A társaság cégbírósági bejegyzését megelőzően a cégbírósághoz be kell nyújtani a bejegyzéshez szükséges iratokat, ezek az alábbiak: • • a cégbírósági bejegyzés iránti kérelem (a kérelmezők nyújtják be, és minden ügyvezetőnek alá kell írnia). A kérelmet illetékbélyeggel kell ellátni (csak 2014. szeptember 30-ig), vagy csatolni kell a cégbírósági eljárási illeték befizetését igazoló bizonylatot; • a társasági szerződés vagy alapító okirat (2x); • az ingatlan vagy az ingatlanrész tulajdonjogát vagy az ingatlannak, ingatlanrésznek székhelyként, vállalkozás helyeként történő hasznosítását nem kizáró használati jogát igazoló okirat, vagy az ingatlan tulajdonosának nyilatkozata, amelyben beleegyezését adja ahhoz, hogy az ingatlan vagy ingatlanrész a társaság székhe-

27

/

II. FEJEZET

• •

•

•

•

•

•

lyeként vagy vállalkozásának helyeként a cégbíróságon bejegyzésre kerüljön; ha van, a társaság alapszabálya (2x); ha a társaságot egy természetes személy alapítja, az alapító írásbeli nyilatkozata arról, hogy kettőnél több kft.-ben nem szerepel egyedüli tagként; ha a társaságot egy kft. alapítja, az alapító írásbeli nyilatkozata arról, hogy az alapító kft. több taggal működik; vállalkozói jogosultságot igazoló olyan okirat, amely a társaságot feljogosítja azoknak a tevékenységeknek a folytatására, amelyek a tevékenységi körként a cégjegyzékbe bejegyzésre kerülnek (2x); a betétkezelő írásbeli nyilatkozata arról, hogy a tagok a törzsbetétet vagy annak meghatározott részét befizették (2x); nem vagyoni hozzájárulás szolgáltatása esetén szakértői vélemény, amely azt tanúsítja, hogy a nem pénzbeli hozzájárulás értékében megfelel a tag törzsbetét szolgáltatási kötelezettségének (2x) az adóhatóság igazolása, vagy az alapítótag írásban benyújtott becsületbeli nyilatkozata arról, hogy nincs adókötelezettsége/tartozása (2012.10.1-től).

a hágai egyezményhez csatlakozott országok által kiadott közokiratok felülhitelesítése. Az ilyen közokiratot csak a hágai egyezményben meghatározott formájú tanúsítvánnyal kell ellátni, l. Apostille (Convention de La Haye du 5 octobre 1961).

A jogilag releváns dokumentumokon – mint például a meghatalmazás vagy a törzsbetét szolgáltatására vonatkozó kötelezettségvállalás – szereplő aláírásokat közjegyzőnek kell hitelesítenie, illetve kötelező a közjegyzői személyazonosítás. Az aláírási jogosultságnak ki kell derülnie az alapító jogalanyiságát tanúsító dokumentumból vagy más jogilag kötelező erejű iratból, amelyen más, az alapító nevében aláírási joggal rendelkező személy aláírása szerepel. Az idegen nyelvű iratokat hatósági fordítóval szlovákra kell fordíttatni. Nem szükséges

28

HATÁR MENTI EGYÜTTMŰKÖDÉS \

HATÁR MENTI EGYÜTTMŰKÖDÉS

29

/

III. FEJEZET

Szlovákia európai uniós csatlakozása után az európai országok lakosai számára egyszerűsödtek a szlovákiai tartózkodás és vállalkozás feltételei, ugyanis ugyanazok a megkötések vonatkoznak rájuk is, mint a szlovák állampolgárokra. Vállalkozás indításához az európai uniós tagországok állampolgárainak vállalkozói jogosultságot kell szerezniük arra a tevékenységre, amelyet folytatni kívánnak. Az érdeklődő két lehetőség között választhat: vállalkozhat egyéni vállalkozóként vagy jogi személyként. A vonatkozó törvény keretei között külföldi illetőségűnek az a személy számít, akinek (magánszemély esetében) a lakóhelye, (jogi személy esetében) a székhelye a Szlovák Köztársaság területén kívül található. Szlovák jogi személy alatt a Szlovák Köztársaság területén székhellyel rendelkező jogi személy értendő. Külföldi személy szlovákiai vállalkozásáról akkor beszélünk, ha a külföldi személy vállalata vagy annak szervezeti egysége a Szlovák Köztársaság területén található. Külföldi személy a Szlovák Köztársaság területén attól a naptól jogosult vállalkozni, amikor e személy vállalatát vagy annak szervezeti egységét a cégjegyzékbe bejegyzik. A külföldi személy Szlovákiában a cégjegyzéki bejegyzés szerinti tevékenységi körben vállalkozhat. A bejegyzés iránti kérelmet a külföldi személy nyújtja be. A külföldi személy szlovákiai vállalkozói jogosultsága azon a napon szűnik meg, amikor vállalatát vagy annak szervezeti egységét törlik a cégjegyzékből. A törlés iránti cégbírósági kérelmet a külföldi személy nyújtja be.

Vállalkozói tevékenységet folytathat az európai területi együttműködési csoportosulás is, feltéve, hogy ezáltal célszerűbben hasznosíthatja vagyonát, egyúttal azonban nem kerül veszélybe az a cél, amely végett a csoportosulás létrejött. Az ilyen csoportosulás azzal a célzattal alakul, hogy a közösségi szintű regionális együttműködés korlátait lebontsa. A csoportosulás nem vehet részt más személy vállalkozásában, és nem köthet csendestársi szerződést sem. Szlovák részről ilyen csoportosulás tagja lehet minisztérium, kerületi önkormányzat, önálló jogállású település, az Európai Parlament és Tanács 1082/2006 rendelete 3. cikk (1) bek. d) pontja szerinti jogi személy, valamint a fenti kategóriák valamelyikébe tartozó tagokkal működő, jogi személyek alkotta társulás. Az európai területi együttműködési csoportosulás jogi személyiségű társulás, amely az SZK Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériumában történő bejegyzéssel jön létre. Ezt az aktust a társaság alapítása előzi meg. 2004. május 1-je óta szlovák jogi személynek minősülnek a szupranacionális vállalkozások is, feléve, hogy székhelyük a Szlovák Köztársaság területén található. Székhelyüktől függetlenül a szupranacionális vállalkozások alapítása és tevékenységük szabályozása a közösségi jog alapján történik. E vállalkozási formák közé tartozik: • az európai gazdasági egyesülés • az európai részvénytársaság • az európai szövetkezet. A cégbíróságon bejegyzett jogalanyként az európai gazdasági egyesülés jogi személynek, vállalkozónak minősül, s így rá is vonatkoznak a kereskedelmi törvénykönyvnek a vállalkozásokra vonatkozó általános rendelkezései. A jelenlegi szlovák jogrend szerint meg-

30

HATÁR MENTI EGYÜTTMŰKÖDÉS \ különböztetett társas vállalkozási formákkal összevetve az európai gazdasági egyesülés leginkább a közkereseti társasághoz hasonló. A Szlovák Köztársaság területén az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet a kereskedelmi törvénykönyv értelmében vállalkozásnak minősülnek, és a törvény értelmében státuszuk a szlovákiai gazdasági társaságok státuszához hasonló. Jellemzőit tekintve az európai részvénytársaság leginkább a klasszikus részvénytársaságnak, az európai szövetkezet pedig a szlovák jog szerint létesült szövetkezetnek felel meg.

31

/

IV. FEJEZET


32


Az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Közösség tagállamainak, valamint a Svájci Államszövetségnek (továbbiakban: tagállam) az állampolgáraira mint természetes személyekre, valamint az említett tagállamokban székhellyel, központi igazgatósággal rendelkező jogi személyekre (együtt: közösségi személy) is vonatkoznak az iparszerű vállalkozást szabályozó törvény rendelkezései, létezik azonban néhány eltérés. A vállalkozói tevékenység folytatásának általános feltétele az erkölcsi feddhetetlenség (büntetlen előélet), ezt a nem szlovák állampolgárságú közösségi személy a lakóhelye vagy származási helye szerinti tagállamban kiadott hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal tanúsítja; ha az adott tagállamban ilyen okirat nem létezik, akkor az illetékes bíróság vagy hatóság által kiállított okiratot mutatja be. Ha ilyen okiratokat sem állítanak ki az adott ország bíróságai vagy hatóságai, vagy ha a kérelem benyújtását követő két hónapon belül sem adja ki a személy lakóhelye vagy származási helye szerinti illetékes hatóság a kérelmezett erkölcsi bizonyítványt vagy az annak megfelelő okiratot, az érintett személy a büntetlen előéletet a lakóhelye vagy származási helye szerinti tagállam hatósága előtt tett nyilatkozattal tanúsítja, az adott ország hatósága a nyilatkozat tartalmát és az aláírás valódiságát ellenőrizheti.

\

A pénzügyi megbízhatóságot az érintett személy uniós tagállamban működő bank megfelelő igazolásával tanúsíthatja. A vállalkozási kockázat elleni kötelező biztosítás feltételének a teljesítését az érintett személy a más tagállamban működő biztosítótársaságok által kiállított egyenértékű okiratok bemutatásával is tanúsíthatja. A külföldi biztosító által kiállított dokumentumból egyértelműen ki kell derülnie, hogy a biztosítás a feltételeket és a fedezet terjedelmét tekintve megfelel a vonatkozó szlovák törvényben előírtaknak. Az előző bekezdésekben felsorolt iratok benyújtásuk időpontjában nem lehetnek három hónapnál régebbiek, s csatolni kell a szlovák nyelvű hatósági fordítást is. Külföldi személy esetében annak a kerületnek a kerületi székhelyén működő vállalkozói (körzeti) hivatal az illetékes, ahol a külföldi személy cége vagy telephelye tevékenységét kifejti.

Az iparszerű vállalkozást szabályozó törvény 1–2. mellékletében felsorolt tevékenységek folytatásához szükséges szakmai alkalmasságot közösségi személy a szakmai gyakorlat, illetve szakképesítés elismeréséről kiállított határozattal is tanúsíthatja. A szakmai gyakorlat és a szakképesítés elismeréséről az SZK Belügyminisztériuma dönt.

33

/

V. FEJEZET

HOGYAN KELL BEJELENTKEZNI AZ ADÓHATÓSÁGHOZ?

34

HOGYAN KELL BEJELENTKEZNI AZ ADÓHATÓSÁGHOZ? \ A vállalkozói jogosultság megszerzését követően a vállalkozónak be kell jelentkeznie az illetékes adóhivatalnál. 2007. 10. 1-je után a vállalkozni kívánó természetes és magánszemélyeknek lehetőségük van arra, hogy a közös ügyfélszolgálaton (az illetékes körzeti hivatal vállalkozói főosztálya) a vállalkozói jogosultság megszerzésével egy időben tegyen eleget bejelentkezési kötelességének.

• statisztikai száma, amennyiben rendelkezik ezzel; • vállalkozói folyószámlájának a száma; • az adóhatóság illetékességének megállapításához szükséges adatok; • a vállalkozása szempontjából releváns adónemek; • szervezeti egységei, telephelyei; • a folytatni kívánt fő tevékenység.

A Szlovák Köztársaság területén vállalkozói jogosultságot vagy engedélyt szerzett jogi vagy magánszemély a vállalkozói jogosultság vagy engedély megszerzését követő 30 napon belül köteles bejegyeztetni magát az illetékes adóhatóságnál. A jogosultság vagy engedély megszerzésének napja az a nap, amikor a jogi vagy magánszemély a vonatkozó törvények értelmében a Szlovák Köztársaság területén vállalkozói tevékenységét megkezdheti.

Ha az adóalany jogi személy, bejelentkezési és bejelentési kötelezettsége teljesítésekor az alábbi adatokat köteles az adóhatósággal közölni: • cégneve; • székhelye; • statisztikai száma; • vállalkozói folyószámlájának a száma; • az adóhatóság illetékességének megállapításához szükséges adatok; • a vállalkozása szempontjából releváns adónemek; • szervezeti egységei, telephelyei; • a folytatni kívánt fő tevékenység; • törvényes képviselője, esetleg további személyek, akik nevében az adóhatóságnál eljárni jogosultak.

Az adózó kötelessége továbbá, hogy 30 napon belül bejelentse a Szlovák Köztársaság területén létesített telephelyét és annak helyét. A telephely megszüntetése előtt harminc nappal be kell jelenteni a megszüntetés tényét. Ha külön jogszabály másképp nem rendelkezik, az adófizető kötelessége, hogy az adó- vagy adóelőleg-levonási kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül bejegyeztesse magát az adóhatóságnál. Ha az adóalany természetes személy, bejelentkezési és bejelentési kötelezettsége teljesítésekor az alábbi adatokat köteles az adóhatósággal közölni: • családi és utóneve; • lakcíme (lakóhelyének címe); • vállalkozásának helye; • személyi száma;

A külföldi lakóhelyű magánszemély vagy külföldi székhelyű jogi személy mint adóalany az említett adatokon kívül szlovákiai kézbesítési megbízottjának nevét is köteles közölni. A vállalkozói tevékenység beszüntetését vagy a tevékenységből származó jövedelemszerzés megszűnését követő 15 napon belül az adóalany köteles az adóhatósági nyilvántartási tanúsítványt az adóhatóságnál leadni. Az adóhatósági bejelentkezés vagy bejelentés az előírt formanyomtatványon vagy elektro-

35

/

V. FEJEZET

nikus aláírással ellátott elektronikus eszközökkel történik. Az adóhatóság a bejegyzett adóalanynak adószámot (adóigazgatási azonosító számot) állapít meg, és tanúsítványt állít ki, amelyen feltünteti az adott adónemhez tartozó adószámát. Jogi személy esetében a székhelye vagy a tényleges igazgatási központja, magánszemély esetében a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti adóhatóság az illetékes.

36

HOGYAN KELL BEJELENTKEZNI AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÓ PÉNZTÁRHOZ ÉS A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÓ INTÉZETHEZ? \

HOGYAN KELL BEJELENTKEZNI AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÓ PÉNZTÁRHOZ ÉS A

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÓ INTÉZETHEZ?

37

/

VI. FEJEZET

illetékes egészségbiztosítási pénztárnak a következő naptári év 1.1-jétől 12.31-ig terjedő biztosítási időszakra érvényes járulékelőleg összegét az az önfoglalkoztató (egyéni vállalkozó), aki számára az illetékes egészségbiztosítási pénztár nem végezte el a biztosítási járulék éves elszámolását a törvény 19. § 1. bek. b) pontja szerint ; • a járulékalapnak, a járulék mértékének, összegének és fizetésének megállapításához szükséges dokumentumokat vezetnie kell, azokat tíz évig meg kell őriznie; • ellenőrzés esetén együtt kell működnie az egészségbiztosítási pénztárral, be kell mutatnia a könyvviteli bizonylatokat, valamint a járulékfizetéssel kapcsolatos egyéb dokumentumokat; • teljesítenie kell a 2004. évi 580. számú törvény 23. §-a szerinti bejelentési kötelességét.

Általánosan kötelező egészségbiztosítás Az egészségbiztosítás célja, hogy minden ember számára elérhetővé tegye az egészségügyi ellátást. Megkülönböztetünk általánosan kötelező és egyéni egészségbiztosítást. A biztosítottnak lehetősége van arra, hogy a vállalkozói jogosultság megszerzésével egy időben, az egységes ügyfélszolgálatnál jelentkezzen be az általánosan kötelező egészségbiztosítás keretében működő egészségbiztosítási pénztárhoz. Járulékfizető az alkalmazott, az önfoglalkoztató (egyéni vállalkozó), a munkáltató (foglalkoztató) és az állam. Az önfoglalkoztató (az egyéni vállalkozó) kötelességei elsősorban az alábbiak: • 8 munkanapon belül a választott egészségbiztosítási pénztárnál köteles a változást/a járulékfizetőt bejelenteni az Értesítés a biztosított/járulékfizető személyéről (Oznámenie poistenca/platiteľa poistného) megnevezésű nyomtatványon; • cégnevének, székhelyének, lakóhelyének, statisztikai számának, számlaszámának változását 8 napon belül jelentenie kell az egészségbiztosítási pénztárnak a Bejelentőlap/Kijelentőlap a biztosított részére (Prihláška/odhláška poistenca) nyomtatvány kitöltésével. • ki kell számítania a járulékösszeget, rendesen és idejében meg kell fizetnie és be kell vallania az illetékes egészségbiztosítási pénztárnál a járulékelőleget; a havi járulékelőleget a tárgyhónapot követő 8 napon belül köteles megfizetni, a járulékelőleg az éves elszámolás alapján kiszámított járulékalap 14%-a; • 12.31-ig köteles írásban kimutatni az

A járulékot előleg formájában kell befizetni, a különbözet kiegyenlítése az évi elszámoláskor történik. Ha külön jogszabály másképp nem rendelkezik, a járulékfizető köteles kiszámítani és az érintett egészségbiztosítási pénztár számlájára minden naptári hónapban befizetni a járulékelőleget. Önfoglalkoztató személy esetén a járulékelőleget a tárgyhónapot követő hónap 8. napjáig kell megfizetni. A járulékelőleget egész eurócentekre lefelé kerekítjük. Az önfoglalkoztató (egyéni vállalkozó) esetében az egészségbiztosítási járulék alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény 6. §-a szerint adózott bevétele. Az önfoglalkoztató a személyi jövedelemadóról szóló törvény 6. §-a szerint adózott jövedelme után fizeti a járulékelőleget, amely

38

HOGYAN KELL BEJELENTKEZNI AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÓ PÉNZTÁRHOZ ÉS A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÓ INTÉZETHEZ? \ • a minimum járulékalap legalább 14 %-a, • a rokkantsági nyugdíjban részesülő vagy 50%-ban csökkent munkaképességű személy a minimum járulékalap 7%-ának megfelelő előleget fizet. Az önfoglalkoztató (egyéni vállalkozó) járulékalapjába 2011.5.1-jétől beletartoznak: • a vállalkozói tevékenységből, egyéb önfoglalkoztató tevékenységből származó, a személyi jövedelemadóról szóló törvény 6. § 1. és 2. bekezdése szerint adózott jövedelmek – a személyi asszisztensi tevékenység végzéséből származó jövedelem kivételével • a tőkevagyonból származó jövedelmek a személyi jövedelemadóról szóló törvény 7. § szerint, valamint az egyéb jövedelmek az idézett törvény 8. § szerint (nem kell járulékelőleget fizetni) • az osztalékok, melyeknek összege meghaladja a két évvel korábbi havi átlagbér 44,2%-át; mértéke 10%, egészségkárosodott (csökkent munkaképességű) személy esetében 5% (nem kell járulékelőleget fizetni) – első alkalommal a 2013-ban benyújtott, a 2012-es évre vonatkozó éves elszámoláskor • azok a jövedelmek, amelyekből a kettős adózás kivédése érdekében a Szlovák Köztársaságban nem kell személyijövedelem-adót fizetni.

rulékelőleget köteles levonni és megfizetni. Munkáltató esetében a járulékelőleg megfizetése a bérfizetés napjaként meghatározott napon esedékes. Ha az alkalmazottak több részletben kapják meg juttatásukat, az előleget azon a napon kell megfizetni, amikor az adott naptári hónapra elszámolt juttatás utolsó részletét az alkalmazottnak kifizetik. Ha a munkáltató nem határozza meg a bérfizetési napot, az adott naptári hónap után fizetendő járulékelőleget az azt követő naptári hónap utolsó napján kell megfizetni.

Ha a járulékfizető munkáltató: • 8 munkanapon belül köteles a munkavállalója nevében a járulékfizető személyében beállt változást bejelenteni; • a munkavállalói után a jövedelem 10%ának megfelelő járulékelőleget köteles fizetni; • a munkavállaló jövedelméből 5%-nyi já-

39

/

VI. FEJEZET

A 2012. ÉVRE ÉRVÉNYES MINIMÁLIS ÉS MAXIMÁLIS JÁRULÉKALAPOK ÉS JÁRULÉKELŐLEGEK Magyarázat: az önfoglalkoztató járulékfizető minimális járulékalapjainak összege a 2013-as évre = 4716,00 € havi átlagbér (2011-ben) = 786,00 € a havi átlagbér ötszöröse = 3930,00 € A járulék- JárulékA járulék mértéke alap előleg €-ban €-ban Alkalmazott – a 2004. évi 580. számú tv. 16. § 8) bek. a) pontja; Nem egészségkárosodott 1. A minimális járulékelőleg összege nincs meghatározva személy A havi átlagbér ötszörösének legfeljebb 4 %-a 3930,00 157,20 2. - “ Egészségkárosodott 3. A minimális járulékelőleg összege nincs meghatározva személy (leszázalékolt) 4. - “ A havi átlagbér ötszörösének legfeljebb a 2 %-a 3930,00 78,60 Önfoglalkoztató (egyéni vállalkozó) –16. § 8) bek. b) pont; önkéntes járulékfizető (olyan személy, aki nincs alkalmazásban, nem vállalkozó, és helyette a járulékot nem fizeti az állam) – 16. § 8) bek. e) pont 5. Nem egészségkárosodott A minimális járulékalapnak legalább a 14 %-a * 393,00 55,02 6. - “ A havi átlagbér ötszörösének legfeljebb a 14 %-a 3930,00 550,20 Egészségkárosodott 7. A minimális járulékalapnak legalább a 7 %-a * 393,00 27,51 (leszázalékolt) A havi átlagbér ötszörösének legfeljebb a 7 %-a 3930,00 275,10 8. - “ *Az olyan egyéni vállalkozó, aki után egyúttal az állam is fizet járulékot, és aki 2009-re készített járulékelszámolást, 2011. 12. 31-ig a 2009-re vonatkozó járulékelszámolás alapján kiszámított összegben fizeti a járulékelőleget. * Az olyan egyéni vállalkozó, aki után egyúttal az állam is fizet járulékot, és aki 2009-re nem készített járulékelszámolást, minimális összegű járulékelőleget fizet.

Az alkalmazottként is dolgozó egyéni vállalkozó – 16. § 8) bek. c) pont; ha az egyéni vállalkozó után egyúttal az állam is fizet járulékot – 11. § 7) bek. 9. Nem egészségkárosodott A minimális járulékelőleg összege nincs meghatározva személy 10. - “ A havi átlagbér ötszörösének legfeljebb a 14 %-a 3930,00 550,20 11. Egészségkárosodott A minimális járulékelőleg összege nincs meghatározva személy (leszázalékolt) 12. - “ A havi átlagbér ötszörösének legfeljebb a 7 %-a 3930,00 275,10 Munkáltató – 16. § 8) bek. d) pont Nem egészségkárosodott 13. A minimális járulékelőleg összege nincs meghatározva (leszázalékolt) alkalmazott után 14. - “ A havi átlagbér ötszörösének legfeljebb a 10 %-a 3930,00 393,00 Egészségkárosodott (leszá15. A minimális járulékelőleg összege nincs meghatározva zalékolt) alkalmazott után 16. - “ A havi átlagbér ötszörösének legfeljebb a 5 %-a 3930,00 196,50 Rokkantsági nyugdíjban 17. A minimális járulékelőleg összege nincs meghatározva részesülő alkalmazott után 18. - “ A havi átlagbér ötszörösének legfeljebb 5 %-a 3930,00 196,50 A 2012-es naptári évben Az egész évre érvényes maximális járulékalap 14 %-a 47160,00 6602,40 19. fizetendő maximális járulék (a havi átlagbér 60-szorosából) (minden biztosítotti kategória) * A minimális járulékalap kiszámítása – a 2011-re érvényes havi átlagbér (786,00 €) 50% -a = 393,00 €

40

forrás: www.vszp.sk

HOGYAN KELL BEJELENTKEZNI AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÓ PÉNZTÁRHOZ ÉS A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÓ INTÉZETHEZ? \ Az önfoglalkoztató (egyéni vállalkozó) az új járulékalap alapján kiszámított összegű járulékelőleget minden naptári év július 1-jétől a következő év június 30-ig fizeti. A 2012. július 1. és 2013. június 30. közötti időszakban az önfoglalkoztató (egyéni vállalkozó) a 2011-re vonatkozó adóbevallás alapján kiszámított járulékalap alapján fizeti a járulékelőleget. A 2013. július 1. és 2014. június 30. közötti időszakban az önfoglalkoztató (egyéni vállalkozó) a 2012-re vonatkozó adóbevallás alapján kiszámított járulékalap alapján fizeti a járulékot. A járulékalap összegének megállapításakor egész eurócentre lefelé kerekítünk. A járulékelőleg összegének megállapításakor egész eurócentre lefelé kerekítünk. Az egészségbiztosítási járulék elszámolásának módját a többször módosított 2044. évi 580. törvény szabályozza. A járulékelszámolás olyan objektív folyamat, amelynek során a biztosított személynek a járulékelszámolás szempontjából meghatározó időszakban (2012-ben) elért jövedelme alapján a hatóság megállapítja a meghatározott időszak után fizetendő egészségbiztosítási járulék összegét. A biztosítottak és járulékfizetők egészségbiztosítási járulékelszámolását a 2012-es évre az egészségbiztosítási pénztár végzi el. Társadalombiztosítás Az önfoglalkoztató (az egyéni vállalkozó) a vállalkozásindítás évében nem köteles a Társadalombiztosító Intézethez bejelentkezni, s nincs járulékfizetési kötelezettsége sem. Az önfoglalkoztatónak a korábbi időszakban elért bizonyos összegű bruttó bevétele után keletkezik társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége.

2013. július 1-jétől, illetve 2013. október 1-jétől betegbiztosítási és nyugdíjbiztosítási kötelezettsége keletkezik annak az önfoglalkoztatónak (egyéni vállalkozónak), akinek 2012-ben elért (a kiadások leszámolása nélkül számított) teljes jövedelme meghaladta a minimális járulékalap 12-szeresét (12 x 393,00 euró = 4 716,00 euró), azaz 4 716,00 eurót. Ha az önfoglalkoztató bevétele nem éri el betegbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási kötelezettség keletkeztetését megalapozó összeget, továbbra sem köteles a Társadalombiztosító Intézetnél bejelentkezni, és társadalombiztosítási járulékot sem kell fizetnie. A kötelezően járulékot fizető önfoglalkoztató (egyéni vállalkozó) és az önkéntesen járulékot fizető személy számára a 2013. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra érvényes minimális járulékalap az arra a naptári évre érvényes általános járulékalap (átlagbér) egytizenketted részének 50,00 %-a, amely két évvel megelőzi a járulékfizetés évét; jelen esetben ez az összeg 393,00 euró. Ha az önfoglalkoztató (egyéni vállalkozó) bruttó jövedelme az előző időszakban meghaladta azt a határt, amely felett kötelező a társadalombiztosításban (beteg- és nyugdíjbiztosítás) való részvétel: • a fenti kötelezettség keletkezését követő 8 napon be kell jelentkeznie a lakóhelye szerint illetékes fióknál, • az adott naptári hónap eltelte után 8 napon belül köteles megfizetni az alábbi összetételű társadalombiztosítási járulékot: - betegbiztosítási járulék: a járulékalap 4,4 %-a - nyugdíjbiztosítási járulék: a járulékalap 18 %-a (a magánnyugdíj-pénztári tag esetében a járulékalap 9 %-ának

41

/

VI. FEJEZET

megfelelő összeget a Társadalombiztosító Intézet utalja át az érintett magánnyugdíj-pénztár számlájára) - rokkantsági biztosítási járulék: a járulékalap 6%-a - szolidaritási tartalékalap: a járulékalap 4,75 %-a. Az önfoglalkoztató (egyéni vállalkozó) az új járulékalap alapján kiszámított összegű járulékelőleget minden naptári év július 1-jétől a következő év június 30-ig fizeti. A 2013. július 1. és 2014. június 30. közötti időszakban az önfoglalkoztató (egyéni vállalkozó) a 2012-re vonatkozó adóbevallás alapján kiszámított járulékalap alapján fizeti a járulékelőleget. A 2014. július 1. és 2015. június 30. közötti időszakban az önfoglalkoztató (egyéni vállalkozó) a 2013-ra vonatkozó adóbevallás alapján kiszámított járulékalap alapján fizeti a járulékot. Ha a vállalkozó munkáltató is egyben: • be kell jelentkeznie a munkáltató székhelye szerint illetékes Társadalombiztosító Intézet által vezetett munkáltatói jegyzékbe Munkáltatói regisztrációs lap (Registračný list zamestnávateľa) benyújtásával, mégpedig legfeljebb 8 nappal azután, hogy legalább egy alkalmazottat munkaviszonyba felvett; • Regisztrációs lap magánszemélyek (természetes személyek) részére (Registračný list FO) nyomtatvány kitöltésével be kell jelentenie a biztosítottak és nyugdíj-előtakarékoskodók nyilvántartásába (jegyzékébe) - a 4. § 1. bek. szerint meghatározott munkavállalót (a megbízási szerződés vagy munkavégzési szerződés

42

alapján létrejött jogviszonyban dolgozó munkavállalót is, ha nem öregségi, rokkantsági vagy szolgálati nyugdíjban részesülő személy) betegbiztosítási járulékra, nyugdíjjárulékra és munkanélküliségi járulékra, valamint a 4. § 2. bekezdés szerinti munkavállalót (aki diákmunka megbízási szerződés alapján szerződéses jogviszonyban dolgozik, és havi jövedelme meghaladja a 66 eurót) nyugdíjbiztosítási járulékfizetésre a biztosítotti jogviszony létrejötte előtt, legkésőbb a munkavállaló munkavégzésének megkezdése előtt, és legkésőbb a biztosítási járulékfizetési kötelesség megszűnése utáni napon ki kell jelentenie a munkavállalót, meg kell szüntetnie a munkavállaló bejelentését a biztosítottak és nyugdíj-előtakarékoskodók nyilvántartásában, ha a biztosítotti jogviszony nem jött létre, valamint be kell jelentenie a munkavállaló nyilvántartásában bekövetkezett változásokat. - a diákmunka megbízási szerződés alapján dolgozó munkavállalót (18 évnél fiatalabb középiskolás diákot, akinek havi jövedelme legfeljebb 66 euró) a jogviszony létrejöttét megelőzően, legkésőbb a munka megkezdése előtt be kell jelentenie balesetbiztosításra és garanciabiztosításra. • minden alkalmazottja után be kell fizetnie az alkalmazott járulékalapja alapján kiszámított társadalombiztosítási járulékot, amelynek összetétele az alábbi: - betegbiztosítási járulék: a járulékalap 1,4%-a - nyugdíjbiztosítási járulék: a járulékalap 14 %-a (ha az alkalmazott magán-


-

nyugdíj-pénztári tag, 2012.9.1-jétől 2016.12.31-ig a Társadalombiztosító Intézet 4%-ot a magánnyugdíj-pénztárt kezelő társaságnak utal) rokkantsági biztosítási járulék: a járulékalap 3 %-a balesetbiztosítási járulék: járulékalap 0,8 %-a (2013. 12. 31-ig), garanciabiztosítási járulék: a járulékalap 0,25 %-a munkanélküliségi járulék: a járulékalap 1 %-a szolidaritási tartalékalap: a járulékalap 4,75 %-a

A vonatkozó kormányrendelet értelmében a 2013. január 1-jétől érvényes járulékalap (minimálbér) összege havi 337,70 euró. • minden alkalmazottja esetében a kifizetett bérből le kell vonnia, és be kell fizetnie az alábbi összetételű társadalombiztosítási járulékot: - betegbiztosítási járulék: a járulékalap 1,4 %-a - nyugdíjbiztosítási járulék: a járulékalap 7%-a - munkanélküliségi járulék: a járulékalap 1%-a A 2013. január 1-jétől a járulékalap (minimálbér) összege havi 337,70 euró.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI RÉSZRENDSZEREK ÁTTEKINTÉSE, A JÁRULÉKOK ÉS A MAGÁNNYUGDÍJ-PÉNZTÁRI BEFIZETÉSEK MÉRTÉKE A

2013. JANUÁR 1-JÉTŐL KEZDŐDŐ IDŐSZAKBAN

1,40%

4%

Rokkantsági nyugdíjb. 3% 1/

1,40%

14%

3% 1/

0,8% 4/

0,25% 4/

1% 2/

4,75%

1,40%

10% 7/

3% 1/

0,8% 4/

0,25% 4/

1% 2/

4,75%

4,40%

18%

6% 1/

2/

4,40%

14% 8/

6% 1/

2/

4,40%

18%

6% 1/

2% 2/

4,75%

4,40%

14% 8/

6% 1/

2% 2/

4,75%

Beteg- Öregségi biztosítás nyugdíjb. Alkalmazott Foglalkoztató nem magánnyugdíjpénztári tag alkalm. 3/ után Foglalkoztató Magánnyugdíjpénztár-tag alk. után 3/ Kötelezően biztosított 5/,, önfoglalkoztató, nem magánnyugd. tag Kötelezően biztosított 5/,, önfoglalkoztató, magánnyugd. tag Önkéntesen biztosított, nem magánnyugd. tag 6/ Önkéntesen biztosított, magánnyugd. tag 6/

Balesetbizt.

Garanciabizt.

43

Munkanélk. bizt. 1% 2/

Szolidar. Magánnyugtart. díjpénztári alap befizetés

4 % 9/

4,75%

4,75%

4 % 9/

4 % 9/

/

VI. FEJEZET

1/

2/

3/

4/

5/

Megjegyzések: Nem fizet rokkantsági nyugdíjjárulékot az a biztosított, aki számára öregségi vagy előrehozott öregségi nyugdíjat állapítottak meg, egyúttal azonban részt vesz a kötelező nyugdíjbiztosításban, vagy ha külön előírás szerint szolgálati nyugdíjban részesül, és betöltötte a nyugdíjkorhatárt. • a munkáltató az olyan alkalmazottja után, aki számára öregségi vagy előrehozott öregségi nyugdíjat állapítottak meg, egyúttal azonban részt vesz a kötelező nyugdíjbiztosításban A munkanélküliségi járulék nem vonatkozik az állami alkamazottra, az ügyészre, a szolgálati viszonyban álló tűzoltóra és mentőre; arra a magánszemélyre (természetes személyre), aki számára öregségi nyugdíjat, előrehozott öregségi nyugdíjat állapítottak meg, illetve akinek munkavégzési képessége több mint 70%-kal csökkent, és emiatt előrehozott nyugdíjban vagy rokkantsági nyugdíjban részesül. 2011. január 1-jétől annak a magánszemélynek (természetes személynek) sem kell munkanélküliségi járulékot fizetnie, aki rokkantsági nyugdíjban részesül, és betöltötte a nyugdíjkorhatárt. A munkanélküliségi járulék fizetése az önfoglalkoztatók (az egyéni vállalkozók) számára önkéntes. A magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvény alapján. A 2012. január 1-jétől a 2013. december 31-ig terjedő időszakban a munkáltató az alkalmazotti járulékalap 0,8 %-ának megfelelő összegű balesetbiztosítási járulékot fizet. 2012. július 1-jétől, illetve 2012. október 1-jétől, vagy a felsorolt dátumok után az ismételt önfoglalkoztatói (egyéni vállalkozói) jogállás megszerzésének napjától betegbiztosítási és nyugdíjbiztosítási kötelessége keletkezik annak az önfoglalkoztatónak, akinek

6/

7/

8/

9/

44

2011-ben elért jövedelme (a kiadások levonása nélkül számolva) meghaladta a minimális járulékalap 12-szeresét (12 x 339,89 euró = 4078,68 euró), tehát meghaladta a 4078, 68 eurót. 2013. július 1-jétől, illetve október 1-jétől, vagy a felsorolt dátumok után az ismételt önfoglalkoztatói (egyéni vállalkozói) jogállás megszerzésének napjától betegbiztosítási és nyugdíjbiztosítási kötelessége keletkezik annak az önfoglalkoztatónak, akinek 2012-ben elért jövedelme (a kiadások levonása nélkül) meghaladta a minimális járulékalap 12-szeresét (12 x 393 euró = 4716 euró), tehát a 4716 eurót. Az önfoglalkoztatók (egyéni vállalkozók) biztosítási kötelessége a társadalombiztosítási törvény módosításának (252/2012 Z.z. sz. törvény) hatályba lépését követően is, amely szerint 2013. január 1-jei hatállyal emelkednek a járulékalapok, 2013. június 30-ig, illetve legkésőbb 2013. szeptember 30-ig – ha a 2012-es évi jövedelemadó-bevallás határidejét meghosszabbították -, a 2012. december 31-ig hatályos törvény szerint kerül elbírálásra. A magánszemélynek (természetes személynek) lehetősége van önkéntes egészségbiztosítási járulék, önkéntes nyugdíjbiztosítási járulék és önkéntes munkanélküliségi járulék fizetésére. Ennek feltétele az egyidejű önkéntes társadalombiztosítási járulékfizetés mindhárom alapba – tehát hogy egyidejűleg fennálljon az önkéntes egészségbiztosítás, önkéntes nyugdíjbiztosítás és önkéntes munkanélküliségi biztosítás járulékainak fizetése. (2012.2.1-jétől). 2016. szeptember 1-jétől 2016. december 31-ig a járulékalap 10%-a 2016. szeptember 1-jétől 2016. december 31-ig a járulékalap 14%-a 2016. szeptember 1-jétől 2016. december 31-ig a járulékalap 4%-a


A 2013. JANUÁR 1-JÉTŐL ÉRVÉNYES JÁRULÉKOK ALKALMAZOTT Nyugdíjbiztosítás RokkantŐregségi sági

Betegbizt. Járulék mértéke Maximális járulékalap 2) Járulék összege

1,4%

4%

3% **

Munkanélk. bizt.

Garanciabizt.

Balesetbizt.

Tartalékalap

Összesen

1% ***

3930,00 € 3930,00 € 3930,00 € 3930,00 € 55,02 €

157,20 €

117,90 €

39,30 €

369,42 €

Nyugdíjbiztosítás RokkantŐregségi sági

Munkanélk. bizt.

Garanciabizt.

Balesetbizt.

Tartalékalap

1% ***

0,25 *

0,8% 6/

4,75%

FOGLALKOZTATÓ Betegbizt. Járulék mértéke Maximális járulékalap 2) Járulék összege

1,4%

14%

3% **

Összesen

nincs 3930,00 € 3930,00 € 3930,00 € 3930,00 € 3930,00 € meghatá- 3930,00 € rozva 55,02 €

157,20 €

117,90 €

39,30 €

9,82 €

186,67 € 369,42 €

KÖTELEZŐEN BIZTOSÍTOTT ÖNFOGLALKOZTATÓ 3) Betegbizt. Járulék Mértéke Minimális járulékalap 1) Járulék Mértéke Minimális járuléka2) lap Járulék Mértéke

4,4%

Nyugdíjbiztosítás RokkantŐregségi sági 18%

Munkanélk. bizt.

6% **

Garanciabizt.

Balesetbizt.

Tartalékalap

Összesen

4,75%

3930,00 € 3930,00 € 3930,00 €

3930,00 €

23,58 €

18,66 €

3930,00 € 3930,00 € 3930,00 €

3930,00 €

172,92 €

186,67 € 1302,79 €

17,29 €

70,74 €

707,40 €

235,80 €

45

130,27 €

VI. FEJEZET

/

ÖNKÉNTESEN BIZTOSÍTOTT Betegbizt. Járulék Mértéke Minimális járulékalap 1) Járulék Mértéke Minimális járulékalap 2) Járulék Mértéke

1)

2)

3)

4,4%

4)

Nyugdíjbiztosítás RokkantŐregségi sági 18%

6% **

Munkanélk. bizt. 2% ***

3930,00 € 3930,00 € 3930,00 € 3930,00 € 17,29 €

70,74 €

23,58 €

7,86 €

Garanciabizt.

Balesetbizt.

Tartalékalap

Összesen

4,75% 3930,00 € 18,66 €

138,13 €

3930,00 € 3930,00 € 3930,00 € 3930,00 €

3930,00 €

172,92 € 707,40 € 235,80 €

186,67 € 1381,39 €

78,60 €

Megjegyzés: A kötelezően járulékot fizető önfoglalkoztató (egyéni vállalkozó) és az önkéntesen járulékot fizető személy számára a 2013. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra érvényes minimális járulékalap az arra a naptári évre érvényes általános járulékalap (átlagbér) egytizenketted részének 50 %-a, amely két évvel megelőzi a járulékfizetés évét; jelen esetben ez az összeg 393,00 euró. 2010. január 1-jei hatállyal az alkalmazottak számára nincs megállapított minimális társadalombiztosítási járulékalap, a vonatkozó munkajogi előírásokkal összhangban azonban a foglalkoztató a minimálbérről szóló törvénnyel összhangban kell, hogy megállapítsa a béreket. A 2013. január 1-jétől érvényes maximális járulékalap összege: minden társadalombiztosítási alap - a betegbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, munkanélküli biztosítás, garanciabiztosítás, szolidaritási tartalékalap - esetében egységes (a balesetbiztosítás kivételével), az összege 3930,00 euró. 2012. július 1-jétől, illetve 2012. október

46

1-jétől, vagy a felsorolt dátumok után az ismételt önfoglalkoztatói (egyéni vállalkozói) jogállás megszerzésének napjától (a 2013. június 30-ig, illetve 2013. szeptember 30-ig tartó időszakban) annak az önfoglalkoztatónak keletkezik betegbiztosítási és nyugdíjbiztosítási kötelessége, akinek 2011-ben elért jövedelme (a kiadások levonása nélkül számolva) meghaladta a 2012-ben érvényes minimális járulékalap 12-szeresét (12 x 339,89 euró = 4078,68 euró), tehát a 4078, 68 eurót. 2013. július 1-jétől, illetve október 1-jétől, vagy a felsorolt dátumok után az ismételt önfoglalkoztatói (egyéni vállalkozói) jogállás megszerzésének napjától (a 2014. június 30-ig, illetve 2014. szeptember 30-ig tartó időszakban) annak az önfoglalkoztatónak (egyéni vállalkozónak) keletkezik betegbiztosítási és nyugdíjbiztosítási kötelessége, akinek 2012-ben elért jövedelme (a kiadások levonása nélkül számolva) meghaladta a 2013-as évben érvényes minimális járulékalap 12-szeresét (12 x 393 euró = 4716 euró), tehát a 4716,00 eurót.

HOGYAN KELL BEJELENTKEZNI AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÓ PÉNZTÁRHOZ ÉS A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÓ INTÉZETHEZ? \ 4)

5)

6)

Az önkéntesen betegbiztosítási, nyugdíjbiztosítási és munkanélküliségi biztosítási járulékot fizető személy a járulékalapot a törvényes keretek közt saját maga állapítja meg. Aki önkéntesen nyugdíjbiztosítási járulékot fizet, köteles biztosítási járulékot fizetni a szolidaritási tartalékalapba is. Az önkéntesen betegbiztosítási, nyugdíjbiztosítási és munkanélküliségi biztosítási járulékot fizető személy legkorábban hat hónap elteltével változtathatja meg a saját maga által megállapított járulékalap összegét, a megváltozott járulékalap alapján kiszámított új járulékot az azt a hónapot követő naptári hónap első napjától fizeti, amikor a járulékalap változását írásban bejelentette a Társadalombiztosítási Intézetnek. 2013. december 31-ig a munkáltató az alkalmazotti járulékalap 0,8 %-ának megfelelő összegű balesetbiztosítási járulékot fizet. A teljes járulékösszegbe bele kell számítani a balesetbiztosítási járulék összegét, amelyet a tényleges alkalmazotti járulékalapból kell kiszámítani. Ennek oka az, hogy a balesetbiztosítási járulék esetében a járulékalap felső határa nincs meghatározva.

** A munkanélküliségi biztosítás nem vonatkozik: - a külön előírás szerinti munkavállalóra, - a letartóztatásban lévő gyanúsítottra és a szabadságvesztés büntetését töltő elítéltre, - a magánszemélyre (természetes személyre), aki számára öregségi nyugdíjat, előrehozott öregségi nyugdíjat állapítottak meg, illetve akinek munkavégzési képessége több mint 70%-kal csökkent, és emiatt előrehozott nyugdíjban vagy rokkantsági nyugdíjban részesül, illetve arra a magánszemélyre (természetes személyre), aki rokkantsági nyugdíjban részesül, és betöltötte a nyugdíjkorhatárt. A járulékalap összegét egész eurócentre lefelé kell kerekíteni. Az egyes biztosítási alrendszerekbe és a tartalékalapba fizetendő járulékok esetében a járulékalap nagyságát külön-külön kell kiszámítani. A fizetendő járulékok összegét egész eurócentekre lefelé kell kerekíteni. forrás: www.socpoist.sk

* Nem fizet rokkantsági biztosítási járulékot: - az a biztosított, aki számára öregségi nyugdíjat vagy előrehozott öregségi nyugdíjat állapítottak meg, egyúttal azonban részt vesz a nyugdíjbiztosításban, vagy ha külön előírás szerint szolgálati nyugdíjban részesül, és betöltötte a nyugdíjkorhatárt, - a munkáltató a munkavállaló után, aki számára öregségi nyugdíjat vagy előrehozott öregségi nyugdíjat állapítottak meg, egyúttal azonban részt vesz a nyugdíjbiztosításban, vagy ha külön előírás szerint szolgálati nyugdíjban részesül, és betöltötte a nyugdíjkorhatárt.

47

HASZNOS HONLAPOK Adóigazgatóság: Társadalombiztosító Intézet: Biztosítók és egészségbiztosítási pénztárak: Cégjegyzék: Vállalkozói jegyzék: Központi közigazgatási portál: Kis- és Középvállalkozási Nemzeti Ügynökség: Egységes elektronikus jogi információs rendszer:

www.drsr.sk www.socpoist.sk www.poistovne.sk www.orsr.sk www.zrsr.sk www.portal.gov.sk www.nadsme.sk http://jaspi.justice.gov.sk

A VÁLLALKOZÁSOKKAL KAPCSOLATOS SZLOVÁKIAI

Recommend Documents