Segédanyag a legionellával kapcsolatos kockázatértékeléshez

Segédanyag a legionellával kapcsolatos kockázatértékeléshez Szerző: Kálmán László 2017. február 4-éig a 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet szerint el kell végezni a kockázatértékelést a legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő létesítményekben. Útmutatónkban az új kötelezettség teljesítéséhez adunk segítséget. A legionella 1 vízszerető baktérium, mindenhol előfordul ahol pangó meleg víz van. A kórokozó megtalálható a háztartási melegvíz-rendszerek 90 százalékában, akár a zuhanyzófejben is. Lehetséges fertőző források a szökőkutak, a klímaberendezések, a hűtőtornyok, a párásítóberendezések, a pezsgőfürdők, az akvárium, a kerti locsoló, stb. A legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról szóló 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet 2016. február 4-én lépett hatályba. A rendelet hatálya kiterjed a legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közeget, létesítményt üzemeltetőkre, tulajdonosokra. A rendelet meghatározza a legionellafertőzési kockázatot, illetve a fokozott legionellafertőzési kockázatot jelentő létesítményeket. Ez alapján:  „legionella fertőzési kockázatot olyan közforgalmú létesítmények jelentenek, amelyekben legionella expozíció szempontjából kockázatot jelentő közegek találhatók”  fokozott legionella fertőzési kockázatot jelentő létesítmények az előbbiekből - tehát a legionella kockázatot jelentő közforgalmú létesítményekből - „az egészségügyi, és szociális intézmények, kereskedelmi szálláshelyek, nedves hűtőtornyok és azok a közfürdők, ahol aerosol előállító meleg vizű medencét üzemeltetnek, különösen pezsgőmedencét, élménymedencét, hidroterápiás kezelőt.” A rendelet 11. § alapján a legionellafertőzési kockázat egységes módszertan szerinti felmérését:  a rendelet hatálybalépésekor működő, legionellafertőzési kockázatot, illetve fokozott legionellafertőzési kockázatot jelentő létesítményekben a rendelet hatálybalépését követő egy éven belül,  a rendelet hatálybalépését követően létesített legionellafertőzési kockázatot, illetve fokozott legionella fertőzési kockázatot jelentő létesítményekben a használatba vételi engedély jogerőre emelkedését követő 2 hónapon belül kell elvégezni.

1

„A legionárius betegség (legionellosis) egy fertőző betegség, tipikus civilizációs kór, mely a Legionella baktériumtörzshöz tartozó kórokozók által terjed. Az esetek jelentős részében a megbetegedést a Legionella pneumophila baktérium okozza. Ez egy mindenütt jelen lévő vízi organizmus, mely 25 °C és 45 °C közötti hőmérsékleten tud növekedni. Ez egy nagyon széles körben előforduló baktérium, veszélyt azonban csak abban az esetben tud jelenteni, ha a legionellát tartalmazó vizet apró cseppek formájában belélegezzük. Ha a baktériumok a tüdőbe jutnak, akkor az influenzaszerű tüneteket követően az ember ellenálló-képességétől függően súlyos tüdőgyulladást, emésztőrendszeri és idegrendszeri megbetegedést, legvégső esetben akár halált is okozhat.” (Wikipédia)

1

Az előbbiek figyelembevételével:  először azt kell megállapítani, hogy a létesítményben van-e olyan kockázati közeg, amely legionellafertőzést okozhat, amelyben együttesen adottak a 2.1. pontban felsorolt ˗ legionellafertőzést okoztató ˗ feltételek:  ha van, el kell végezni a kockázatbecslést,  a kockázatbecslés alapján megfelelő műszaki, szervezési intézkedéseket kell hozni a kockázatok csökkentésére,  a kockázatbecslés figyelembevételével el kell végezni a kockázati besorolást,  a kockázati besorolás alapján – ha szükséges – monitoringot kell alkalmazni,  a monitoring eredményeinek figyelembevételével be kell vezetni – a kockázatkezelési szinteknek megfelelő – kockázatcsökkentő intézkedéseket. I.

A kockázatbecslési dokumentáció kötelező tartalmi elemei

A kockázatbecslési dokumentáció tartalmi elemeit a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. Ez alapján a kockázatbecslési dokumentációnak a következőket kell tartalmazni: 1. A létesítmény megnevezése, címe, üzemeltetője (ennek hiányában tulajdonosa), székhelye vagy lakcíme 2. A legionella kockázatkezelésével megbízott személy neve, beosztása, elérhetősége 3. A létesítmény leírása (mérete, kora, funkciója) 4. Karbantartás, takarítás gyakorisága (beleértve a melegvíz-tartályok és a végponti szerelvények takarítását) 5. A létesítményben előforduló, legionella-expozíció szempontjából kockázatot jelentő közegek felsorolása Például:     

nagy kiterjedésű ivóvízhálózat (többszintes vagy többszárnyú épület), nagy kiterjedésű melegvíz-hálózat (többszintes vagy többszárnyú épület, egy melegvíz-rendszerhez tartozó több épület), meleg vízű (30 0C feletti) fürdőmedencék és kádak, amelyeknél aerosol képződhet (pezsgőmedence, élménymedence, hidroterápiás kezelőmedence), nedves hűtőtorony, minden olyan egyéb közeg, amely 20–45 0C közötti hőmérsékletű vizet tartalmaz, és fennáll az aerosolképződés lehetősége (pl. nedves légmosó, párásító, permetező, nagynyomású vizes tisztító, szökőkút, fogászati kezelőegység, közvetlenül meleg víz előállítására használt napelem, stb.).

6. A létesítményben előforduló, legionella-expozíció szempontjából kockázatot jelentő közegek jellemzése 

Ivóvízhálózat − ivóvíz eredete, tárolása (beleértve a térfogatot), kezelése, − kiegészítő fertőtlenítés, − ivóvízhálózat anyaga és kora, szigeteltsége, − jellemző ivóvízfogyasztás, pangó időszakok, 2

− az ivóvízhálózatban időszakosan használt elkerülő mellékágak, − a hálózat rajza. 

Használati melegvíz-hálózat: − melegvíz-előállítás helye és módja, − a melegvíz-tárolás módja, − tárolási térfogat, − recirkuláció megléte, − a hálózatra menő meleg víz beállított hőmérséklete, − a melegvíz-hálózat anyaga és kora, − esetleges vízkezelés vagy fertőtlenítés, − központi vagy helyi termosztát a melegvíz-rendszerben (kevertvízelőállítás), − kültéri vezetésnél a szigetelés megléte, állapota, − jellemző melegvíz-fogyasztás, pangó időszakok, − közforgalmú zuhanyozók száma és becsült felhasználói szám a különböző használati időszakokban, − víztakarékos (erősen porlasztó) szerelvények jelenléte esetén azok helyének megnevezése, − végponti baktériumszűrők alkalmazása (érintett végpontok megnevezése), − szerződéses üzemeltető esetén az üzemeltető megnevezése, elérhetősége, − karbantartás, takarítás gyakorisága (beleértve a melegvíz-tartályok és a végponti szerelvények takarítását), − a melegvíz-hálózatban időszakosan használt elkerülő mellékágak.



Meleg vizű (>30 °C) fürdőmedencék, amelyeknél aeroszol képződhet: − medencék száma, elhelyezkedése, mérete, alakja, hőfoka, üzemelési és használati rendje, férőhelyek száma, − a fürdővíz eredete, jellege, − vízkezelés módja, fertőtlenítés módja, vízkezelésben alkalmazott vegyszerek fertőtlenítőszer adagolása, irányadó koncentrációja, − szűrő-forgató esetén a szűrő típusa, töltete, mérete, szűrési sebessége, visszamosás gyakorisága, − jellemző napi terhelés, pótvíz, leürítés gyakorisága, − szerződéses üzemeltető/karbantartó esetén az üzemeltető megnevezése, elérhetősége, helyszíni rendelkezésre állás gyakorisága.



Nedves hűtőtornyok: − hűtőtornyok elhelyezkedése, gyártója, gyártási száma, típusa, rendszer térfogata, kialakítása − (nyitott/zárt), üzemelése (időszakos/folyamatos, üzem időszakok megjelenítésével), energia felvétele, − alkalmazott hőlépcső, − üzemi vízfelhasználás (m3/óra és levegőáram (m3/perc), − takarítás, vízkezelés és fertőtlenítés módja és gyakorisága − levegő kivezetés pontos helye,

3

− a levegőkivezetés szomszédos épületektől mért távolsága és magasságbeli eltérése a legfelső használatban álló szinthez, − külső üzemeltető esetén az üzemeltető megnevezése, elérhetősége, helyszíni rendelkezésre állás gyakorisága. 

Egyéb kockázati berendezések: − a közeg pontos megnevezése, gyártója, − üzemelési/használati módja, − víztérfogat, − tisztítás/fertőtlenítés módja és gyakorisága.

7. Expozíció lehetősége Valamennyi azonosított kockázati közegre fel kell tüntetni a következőket:  A közforgalom számára megközelíthető helyen van-e, illetve a keletkező aeroszol közforgalmú térbe kerül-e, milyen távolságban van közforgalmú tér.  A keletkezett aeroszolnak kitett egyének száma és megoszlása a használat módja szerint (dolgozók, látogatók, állandóan helyszínen tartózkodók/lakók), kor szerint (különösen a 65 év felettiek aránya).  Rizikócsoportok előfordulása az exponált egyének között (65 év felettiek, legyengült immunállapotúak, transzplantáltak, krónikus tüdő-, szív- és érrendszeri, valamint hematológiai betegségben szenvedők, immunszupresszív terápiában részesülők, daganatos megbetegedésben szenvedők, cukorbetegek, friss sebészeti beavatkozáson átesettek, erős dohányosok, várandósok és újszülöttek). 8. Jelenleg fennálló kockázatkezelő beavatkozások Valamennyi kockázati közegre fel kell tüntetni a következőket:  takarításra és karbantartásra vonatkozó utasítások, takarítási és karbantartási napló helye, felelős személy megnevezése és elérhetősége,  vízhőmérséklet mérésre vonatkozó előírások (gyakoriság, vizsgálati pontok), vízhőmérséklet-mérési eredmények, felelős személy megnevezése és elérhetősége,  legionella vízből történő vizsgálatára vonatkozó előírások (gyakoriság, vizsgálati pontok, vizsgálati irányok, vizsgálatokat végző laboratórium megnevezése), korábbi eredmények,  laboratóriumi vízvizsgálatra vonatkozó előírások (gyakoriság, vizsgálati pontok, vizsgálati irányok, vizsgálatokat végző laboratórium megnevezése), korábbi eredmények és  legionella-megelőző beavatkozások leírása (pl. rendszeres vagy időszakos kémiai vagy hőfertőtlenítés) gyakorisága, felelős személy megnevezése és elérhetősége,  legionella-kockázatkezeléssel kapcsolatos oktatási anyagok, oktatásban részesültek felsorolása, oktatási jegyzőkönyvek. 9. Az OKK módszertani levele alapján kitöltött értékelőlapok A felsorolt tartalmi követelményekből látható, hogy az elkészítendő dokumentáció terjedelme várhatón jelentős, ezért célszerű törekedni arra, hogy csak a lényeges és legszükségesebb információk röviden, összefoglalva kerüljenek feldolgozásra, az esetleges ismétlődéseket 4

célszerű elkerülni. Erre különösen a jól elkészített értékelőlapok – esetleg táblázatok – adnak lehetőséget. A felmérésre, illetve a kockázatbecslésre az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) „Módszertani útmutató”-t (továbbiakban: Útmutató) jelentetett meg, amely a honlapján elérhető. A módszertani útmutató célja, hogy segítséget nyújtson a 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendeletben rögzített fő szabályoknak, előírásoknak megfelelő intézkedések gyakorlati megvalósításához. Az Útmutató kihangsúlyozza, hogy „a legfontosabb kockázatokat, kockázatkezelő módszereket mutatja be, nem fedi le valamennyi lehetséges megoldást.” Az Útmutató:  tartalmazza azokat a területek, amelyeken megfelelő intézkedésekkel csökkenthető a legionella előfordulásának, szaporodásának, elterjedésének, valamint az általa okozott megbetegedéseknek a kockázata,  bemutatja a legjellemzőbb kockázatokat, a kockázatértékelést (kockázati közeg azonosítása, kockázatbecslés, kockázatjellemzés, monitoring) és kockázatkezelő módszereket az egyes kockázati közegeknél (ivóvíz- és használati melegvíz-rendszer, légkezelő rendszer, fürdőmedence, egyéb kockázati rendszerek). II.

Kockázatértékelés

A rendelet a kockázatértékelést nem nevesíti munkavédelmi szaktevékenységnek, nem határozza meg, hogy kik jogosultak elvégezni, de célszerű:  kockázatértékelésben járatos személyt,  de különösen műszaki ismeretekkel rendelkező, a berendezések üzemeltetésben járatos személyt,  szükség szerint külső szakértőt megbízni a feladat elvégzésére. a.

Kockázati közeg azonosítása

A legionellafertőzés szempontjából kockázati közegnek tekintendő valamennyi olyan épített vízrendszer, amelyben együttesen adottak az alábbi feltételek:  a rendszerben 20–50 oC hőmérsékletű víz van,  fennáll a pangó vízterek kialakulásának lehetősége (idetartoznak az olyan nagy kiterjedésű rendszerek, amelyekben nem egyenletes a vízáramlás vagy nem minden ponton biztosított az áramlás, illetve a hosszabb-rövidebb ideig áramlás nélküli rendszerek),  a rendszer rendeltetésszerű használata során vízpermet (aerosol) képződik. Kockázati közegek lehetnek:  ivóvíz-hálózatok,  használati melegvíz-hálózatok, rendszerek,  medencés fürdők,  légkezelő rendszerek és nedves hűtőtornyok,  egyéb kockázati közegek (pl. fogászati kezelőegység, szökőkút, szobai párásító).

5

A kockázati közegek azonosításánál figyelembe kell venni, hogy az előbbiekben felsorolt feltételek együttesen állnak-e rendelkezésre. Kockázatot jelentenek azok a létesítmények, amelyek legalább egyféle kockázati közeget tartalmaznak. b.

Kockázati közegek, rendszerek jellemzőinek megállapítása

A kockázatbecslés elvégzéséhez nyújt segítséget az Útmutató 1–3. mellékletei:  Minta kérdőív ivó- és használati melegvíz-rendszerek kockázatbecsléséhez  Minta kérdőív medencés fürdők kockázatbecsléséhez  Minta kérdőív nedves hűtőtornyok és légkezelő rendszerek kockázatbecsléséhez Ki kell hangsúlyozni, hogy a kérdőívek mintának szolgálnak, célszerű kiegészíteni a rendszerre jellemző – a kockázatbecsléshez információt adó – egyéb adatokkal, és célszerű elhagyni azokat, amelyek a konkrét esetben nem adnak használható információkat. A mintakérdőívek figyelembevételével további kérdőívek készíthetők el egyéb kockázati közegre és berendezésekre, rendszerekre. Az Útmutató 2.3 pontja tájékoztatást tartalmaz az egyes rendszerek optimális üzemeltetésére, a kérdőívek lehetőséget adnak arra, hogy az üzemeltetés általában mennyire felel meg a jó gyakorlat előírásaival. (Meg kell jegyezni, hogy ennek megítélésénél elsősorban a kezelési és használati útmutatók, a vonatkozó jogszabályok előírásait kell alapul venni.) c.

Kockázatbecslés

A legionellakockázat jellemzésére a kolonizáció kockázatbecslés alapján fennálló veszélyére, az aerosolképződés kockázatára és mértékére, valamint a megbetegedésre fogékony személyek száma figyelembevételével az Útmutató 1. táblázata ad tájékoztatást. A kockázati besorolás a legionella-csíraszám, az üzemeltetés megfelelősége, az aerosolképződés, valamint a fogékony személyek számának figyelembevételével lehet alacsony, közepes és magas. A kockázati besorolás elvégezhető, ha:  nincs adat a legionella-csíraszámra,  illetve ha csíraszámot laboratóriumi vizsgálattal meghatározták és eredménye rendelkezésre áll. Általában az a jellemző, hogy laboratóriumi vizsgálati eredmény – néhány eset kivételével – nem áll rendelkezésre, így az Útmutató 1. sz. táblázatát célszerű figyelembe venni. A táblázatban szereplő besorolások tájékoztató jellegűek, a végleges besorolás mindig az adott közeg, a létesítmény és a veszélyeztettek körének függvénye, és egyedi (szubjektív) döntésen alapul. Kimondható, hogy a kockázat annál nagyobb, minél nagyobb az aerosolképződés kockázata az adott rendszerben, és ez minél több embert érint.

6

Az előbbiek alapján pl. egy használati melegvíz-rendszer kockázati besorolását a következőképpen lehet megállapítani. Zuhanyzó

Legionella csíraszám

Üzemeltetés

Főépületi zuhanyzók Kisöltöző zuhanyzók Szabadtéri zuhanyzók

Nincs vizsgálati adat Nincs vizsgálati adat Nincs vizsgálati adat

megfelelő

Aerosol Fogékony Kockázati képződés személyek besorolás száma (becslés alapján) jelentős jelentős magas

megfelelő

jelentős

jelentős

magas

megfelelő

csekély

csekély

alacsony

Célszerű magyarázatot adni, hogy az előbbi táblázat értékelésénél milyen tényezőket vettem figyelembe, mint pl.:  legionellakoncentráció megítélésére nem állt laboratóriumi vizsgálat rendelkezésre,  a melegvíz-rendszer üzemeltetése, kialakítása megfelelő (pl. a kérdőívek szerint),  pl. az aerosolképződés megítélése a használó személyek számának figyelembevételével történt (sűrű, illetve folyamatos használat esetén intenzív páraképződés jelentkezik, a zuhanyzó használata magas kockázatot jelent),  a használati melegvíz-rendszert jelentős mértékben idősek használják, a kockázatnak kitettségük – életkoruk miatt – magasabb. Mivel az értékelés – ez esetben – magas kockázatot állapított meg, ezért az Útmutatóban meghatározott gyakorisággal monitoringot kell végezni a kockázatbecslés alapján kijelölt számú és elhelyezkedésű vizsgálati pontokon, de legalább épületenként a melegvíz-előállítási helytől legtávolabbi végkifolyón:  havonta vízhőmérséklet-méréssel,  évente egyszer legionella-csíraszám meghatározásával. Példa egy közfürdő medencéinek kockázati besorolására A vízhőmérséklet és az egyes élményelemeknél aeroszolképződés lehetősége miatt a felsorolt medencék a legionella-expozíció szempontjából fokozott kockázatot jelentő létesítmények. Megnevezés

Vízhőfok

Élménymedence

33-34 C0

Strandmedence

30-31 C0

Gyermekmedence

32-33 C0

Aeroszolképződést okozó élményelemek      

nyakzuhany: 3 db víz alatti hidromasszázs fúvóka: 6 db pezsgőlap medencefenéken: 2 db nyakzuhany: 2 db pezsgőlap a medencefenéken: 8 db vízköpő: 2 db

A legionellakockázat jellemzése a kolonizáció kockázatbecslés alapján fennálló veszélye, az aerosolképződés kockázata és mértéke, valamint a megbetegedésre fogékony személyek száma alapján. 7

Medence

Legionellacsíraszám

Élménymedence

Nincs vizsgálati adat Strandmedence Nincs vizsgálati adat Gyermekmedence Nincs vizsgálati adat

Üzemeltetés

megfelelő

Aerosol- Fogékony képződés személyek száma (becslés alapján) jelentős jelentős

Kockázati besorolás

közepes

megfelelő

jelentős

jelentős

közepes

megfelelő

csekély

jelentős

közepes

A kockázati besorolás megállapítása alapján dönthető el, hogy milyen kockázatkezelő intézkedések szükségesek, kell-e monitoringot alkalmazni:  a fokozott kockázatot jelentő létesítményekben a kockázati besorolástól függetlenül kell monitoringot alkalmazni,  egyéb kockázatot jelentő létesítményekben a magas kockázati besorolású közegben a monitoring alkalmazása kötelező. Tekintettel arra, hogy pl. a közfürdő medencéi fokozott kockázatot jelentő létesítménynek minősülnek, abban az esetben, ha a vízhőmérséklet 30 0C feletti, amelyeknél aerosol képződhet:  a medencevíz vizsgálatát havonta, három negatív vizsgálat után negyedévenként,  a szűrt víz vizsgálatát negyedévente kell elvégezni. A kockázatértékelési dokumentációban meg kell határozni a mintavételi pontokat. A mintavétel helyét a legnagyobb kockázatot jelentő ponton (pontokon) kell meghatározni. Ezek általában a rendszer legtávolabbi pontjai, nagyobb hőmérsékletesést, illetve -emelkedést mutató pontok, a tartósan használaton kívüli szakaszok legtávolabbi pontjai lehetnek. Az Útmutató 2.2.4. pontja a leggyakrabban alkalmazható mintavételi pontokat felsorolja. A mintavételi pontok számát a kockázatbecslés során kell meghatározni. Célszerű a legionellaexpozíció szempontjából legkedvezőtlenebb helyet kijelölni. A rendszer terjedelme, felépítése, műszaki állapota, jellemzői, karbantartottsága jelentősen befolyásolhatja az optimális számú mintavételi pontok kijelölését. A mintavételnek akkreditáltnak kell lennie. Célszerű olyan laboratóriumnál megrendelni, aki a minták vizsgálatát is elvégzi. A laboratórium a mintát a kijelölt vizsgálati ponton veszi le. A mintavételi jegyzőkönyv ennek pontos helyét tartalmazza. A laboratórium vizsgálatairól jegyzőkönyvet készít, amelyet a megrendelő részére megküld. A vizsgálati eredmények alapján kell a szükséges intézkedéseket megtenni. d.

Kockázatkezelés

A rendelet alkalmazásában a kockázatkezelési intézkedési szintnek azt a legionellakoncentrációt vagy 22 0C számolt telepszám vizsgálati eredményt kell érteni, amely az egyes legionellafertőzési kockázatot jelentő létesítményekre, közegekre a rendeletben meghatározott értéket meghaladja. Ez alapján a kockázatkezelési szint lehet:  figyelmeztető szint  beavatkozási szint,  azonnali beavatkozási szint. 8

A rendelet 2. sz. melléklete a legionellakoncentráció mértékének figyelembevételével meghatározza kockázatkezelési szintek határértékeit, valamint a szükséges intézkedéseket. Az egyes közegek (létesítmények) mintáinak laboratóriumi vizsgálati eredményei figyelembevételével a kockázatkezelési szint megállapítható, a szükséges intézkedések meghatározhatók. A melléklet adatokat tartalmaz a kockázatkezelési szintek határértékeire, valamint a szükséges intézkedésekre:  a használati melegvíz-rendszerek,  a használati melegvíz-rendszerek fekvőbeteg-ellátást biztosító létesítményekben,  aerosolt előállító meleg vizű medencék,  nedves hűtőtornyok,  egyéb legionellakockázatot jelentő közegek,  egészségügyi ellátás során alkalmazott olyan berendezések tekintetében, amelyek működése során aerosolképződés lehetséges. A rendelet 2. sz. melléklete alapján pl. a használati melegvíz-rendszer kockázatkezelési szintjei – legionellakoncentráció alapján – a következők: Kockázatkezelési szintek a laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján Kockázatkezelési szint Figyelmeztető szint Beavatkozási szint

Azonnali beavatkozási szint

Laboratóriumi eredmények A legionellakoncentráció 1000 TKE/l feletti legalább egy mintában, de kevesebb, mint a minták 50%-ában, és egyben sem magasabb 10 000 TKE/l-nél. A legionellakoncentráció 1000 TKE/l-nél magasabb több mint a minták 50%-ában, vagy 10 000 TKE/l feletti legalább egy mintában. A legionellakoncentráció 10 000 TKE/l feletti a minták több mint 50%-ában.

Szükséges intézkedések a kockázatkezelési szintek alapján Kockázatkezelési szint Figyelmeztető szint Beavatkozási szint

Azonnali beavatkozási szint

Szükséges intézkedések Kockázatbecslés és üzemelés felülvizsgálata, valamint a szükséges helyesbítő tevékenységek elvégzése. Kockázatbecslés és üzemelés felülvizsgálata, valamint a szükséges helyesbítő tevékenységek elvégzése. Azonnali újramintázás. Újbóli hasonlóan magas csíraszám esetén kockázatcsökkentő beavatkozás. Kockázatbecslés és üzemelés felülvizsgálata, valamint a szükséges helyesbítő tevékenységek elvégzése. Azonnali kockázatcsökkentő beavatkozás. Azonnali újramintázás.

9

A táblázatban foglaltak eléggé általános követelményeket tartalmaznak. A kockázatbecslés, illetve az üzemeltetés felülvizsgálata megállapíthat olyan hiányosságokat, amelyek konkrét intézkedéseket igényelnek, illetve jelentenek. (Pl. gyakoribb fertőtlenítés, takarítás, megfelelő áramlás biztosítása, túlzott lehűlés, felmelegedés megakadályozása, stb.) A rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza a kockázatbecslési dokumentáció kötelező tartalmi elemeit, amely szerint fel kell sorolni a jelenleg fennálló kockázatkezelő beavatkozásokat. Példaképp fürdőmedencékre vonatkozóan a következőket tartalmazhatja. •

Medencevíz üzemeltetői ellenőrzése: − medencevíz-hőmérséklet mérése naponta négy alkalommal, − pH-mérés naponta négy alkalommal, − klórszintmérés naponta négy alkalommal. Az ellenőrzéseket a vízgépész végzi, eredményei az üzemnaplóban kerülnek rögzítésre.

•

Kémiai, bakterológiai ellenőrző vizsgálat akkreditált mintavétellel és akkreditált laboratóriumi vizsgálattal: − havonta egy alkalommal bakteorológiai és kémiai ellenőrző vizsgálat, − negyedévente a töltővíz bakterologiai vizsgálata, − ha a mérési eredmények nem felelnek meg, fertőtlenítés, tisztítás utáni eseti vizsgálatok. A mintavételt, laboratóriumi vizsgálatokat az X. Y. laboratórium végzi. A vizsgálati eredményeket a műszaki igazgató értékeli, legalább 5 évre visszamenőleg gyűjti, archiválja, intézkedik nem megfelelőség esetén a fertőtlenítés, tisztítás, újbóli laboratóriumi vizsgálat elvégzése iránt.

•

Vízkezelő–vízforgató rendszer napi ellenőrzése – vízgépész.

•

Vegyszeradagolók, mérő automatikák, mérés- és szabályozástechnológiai karbantartások, hitelesítések – X. Y. vállalkozó. (gyakoriság)

•

A medencékre vonatkozó üzemeltetési előírásoknak megfelelően a medencék vize évente két alkalommal leeresztésre, tisztításra és fertőtlenítésre kerül.

•

Homokszűrő, diatómaföldes szűrő visszamosatása, fertőtlenítése téli időszakban naponta egy alkalommal, nyári üzemeltetési körülmények között naponta több alkalommal történik.

•

Élményelemek fertőtlenítése szükség szerint.

Összefoglalás Ki kell hangsúlyozni, hogy a „Segédanyag”-ban foglaltak segítséget jelentenek, további információkat szolgálnak a 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet szerinti kötelezettségek végrehajtásához, a legionellafertőzési kockázatok felméréséhez, értékeléséhez, a kockázatkezelési dokumentáció elkészítéséhez. 10