Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Oxyologia Tanszék
Útmutató A szakdolgozat elkészítéséhez
Nyíregyháza, 2002.
Tartalomjegyzék Bevezető I.
II.
Témaválasztás, általános tájékozódás 1.)
Témaválasztás
2.)
Fogalmi tisztázás
3.)
Kutatási terv készítése
Anyaggyűjtés 1.)
A kiválogatás módszerei
2.)
A tartalomjegyzék, mint munkahipotézis
III.
Rendszerezés, megfogalmazás
IV.
A diplomamunka, szakdolgozat készítés tartalmi és formai követelményeinek szempontjai
Határidők
Bevezető A Felsőoktatásról szóló 1993. évi LXX. törvény értelmében a diploma elnyeréséhez szakdolgozat készítése kötelező. Az egészségügyi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 36/1996. (III. 5.) kormányrendelet 1. számú melléklete az egészségügyi főiskolai képzésben a szakdolgozatot az alábbiak szerint írja le: 5.1. A szakdolgozat A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, a szakmai tárgyakhoz kapcsolódó dolgozat, amely a hallgató alapos tárgyi ismereteit bizonyítja, elkészítésével a hallgatónak tanúsítania kell, hogy tanulmányai során elsajátította a könyvtár használat és az irodalom kutatás alapjait, valamint egy szakmai kérdés feldolgozása kapcsán képes saját önálló véleményét szabatosan és tömören megfogalmazni, és azt megfelelő írásos formában dokumentálni, továbbá bíráló bizottság előtt szóbeli vitában sikeresen megvédeni. Tanszékünkön a továbbiakban arra törekszünk, hogy végzős hallgatóink diplomamunkái egységes szerkezetben és formában készüljenek el. Ezt hivatott segíteni útmutatónk. A szakdolgozat elkészítésével kapcsolatos munka négy nagyobb szakaszra tagolható: I. Témaválasztás, általános tájékozódás II. Anyaggyűjtés III. Rendszerezés, megfogalmazás IV. Szakdolgozat készítés tartalmi és formai követelményeinek szempontjai
I. Témaválasztás, általános tájékozódás 1. Témaválasztás: A Szakdolgozat témájának megválasztásánál tartsuk szem előtt saját érdeklődési körünket, hiszen az adott témán hónapokig, szerencsésebb esetben akár 2-3 évig is dolgozhatunk. Minél lelkesebben kutatunk, annál nagyobb eredményeket érhetünk el. Tartózkodjunk azon témáktól, amelyeket az elmúlt 2-3 évben többen is feldolgoztak már ugyanabból a szemszögből, amelyből Ön is szeretné. Mielőtt témát választ ne csak a saját Szakján korábban írt dolgozatokról tájékozódjon, hiszen lehetnek átfedések az egyes Szakokon írt dolgozatok témái között. Nagyban növeli ellenben a szakdolgozat értékét, ha olyan tárgykörben kutakodik, amely még feltáratlan. Ennek egyik lehetséges módja, a kísérlet, melynek során egy adott rendszer, jelenség vagy folyamat valamely inger hatására bekövetkező változását vizsgáljuk. Óvakodjunk az ún. körképszerű, azaz a túl átfogó témájú szakdolgozatok készítésétől, minél szűkebb a téma, annál mélyebben tudjuk feltárni. 2. Fogalmi tisztázás: Elengedhetetlen, hogy ismerjük az adott szakterület terminológiáját, valamint a kiválasztott téma pontos tartalmát, részleteit, kapcsolatait. Ezek megismeréséhez szakkönyveket, jegyzeteket, szaklexikonokat, szótárakat használjunk.
3. Kutatási terv készítése: A szakdolgozat eredményes elkészítése érdekében nélkülözhetetlen a követelmények és lehetőségek alapján kialakított kutatási terv elkészítése. Ez nem más, mint az irodalmi tájékozódás, illetve a témával kapcsolatos megfigyelési és kísérleti lehetőségek körvonalazása és időbeli ütemezése.
II. Anyaggyűjtés Irodalomkutatás az adott témában, melynek forrásai könyvtári katalógusok, bibliográfiák, referálólapok, elektronikus keresők lehetnek. 1. A kiválogatás módszerei: a) Rendszeres kutatás: a szakirodalom rendszeres áttekintése fordított időrendben. b) Hólabda módszer: a legfrissebb publikációkból kiindulva a hivatkozások, bibliográfiák, irodalomjegyzékek fonalán haladunk. c) Kerülő utak módszere: ritkán alkalmazott módszer, melynek során egy szerző valamely ugyanazon területen íródott művének, műveinek segítségével vagy vélt lelőhelyek (könyvek, folyóiratok, évkönyvek) átnézésével közelítjük meg a témát. Célszerű az összegyűjtött irodalom forrásokról feljegyzést készíteni és összegyűjteni. A feljegyzésen szerepeljenek a dokumentum bibliográfiai adatai, és amennyiben könyvtári anyagról van szó, célszerű a raktári jelzetet is feltüntetni az esetleges későbbi visszakeresés megkönnyítése érdekében. A témavezető segítségével kiválogatjuk az alaposan tanulmányozandó, valamint a csupán tájékozódó jellegű olvasással feldolgozandó műveket. Ezek alapján elkészíthetjük a dolgozat nyers vázlatát. Az olvasmány jegyzetek ugyancsak megkönnyíthetik a hallgató dolgát. Ezekre feljegyezhetjük az olvasott művekről véleményeket, idézeteket, kivonatokat, melyeket a dolgozat írásánál a későbbiekben felhasznál. (Semmiképp se felejtsük el azonban az olvasott esetleg idézett műveket megemlíteni az irodalom-, indokolt esetben a hivatkozási jegyzékünkben!) Nagymértékben növeli szakdolgozatunk mértékét, ha saját gyakorlati tapasztalatainkat ötvözzük elméleti ismereteinkkel, és mindezt matematikai, statisztikai módszerek segítségével feldolgozzuk. Törekedni kell azonban a tárgyilagosságra, tudományos pontosságra. 2. A tartalomjegyzék, mint munkahipotézis Az irodalom feldolgozása után célszerű elsőként még a dolgozatírás megkezdése előtt a tartalomjegyzéket elkészíteni, mely egyben munkahipotézisül is szolgál. Ez természetesen nem feltétlenül a végleges változata lesz tartalomjegyzékünknek, az a későbbiekben még módosítható akár többször is. A lényeg, hogy megmutassa a dolgozat kereteit és a további feldolgozó, rendszerező munka irányvonalát.
III. Rendszerezés, megfogalmazás A jól átgondolt pontos vázlat biztosítja, hogy az összegyűjtött anyaghalmazból végül egy jól szerkesztett, arányos, logikusan felépített szakdolgozat készüljön. A rendszerezés és megfogalmazás során bontakozik ki legmagasabb szinten az alkotó munka. Megvizsgáljuk az
összegyűjtött anyagot, és ennek segítségével igazoljuk, indokoljuk, vagy (nem túl szerencsés esetben) éppen megcáfoljuk saját álláspontunkat. Természetesen mindezt gyakorlati tapasztalataink tükrében tesszük. Számszerű adatok, táblázatok, grafikonok segítségével is alátámaszthatjuk állításaink helyességét. Feljegyzéseink alapján utalásokat tehetünk más szerzők műveire, esetleg idézhetünk is azokból, azonban ezt minden esetben jelölni kell. Mindenképpen kerüljük az ún. „ollózást”, ami nem más, mint korábban mások által készített diplomamunkák idézett halmaza, saját szellemi termékként feltüntetve. Miután összeállt a dolgozat a témavezető javaslatai alapján még kiegészíthetjük, módosíthatjuk, egyes részeit átdolgozhatjuk. Ezután pedig következhet a mű formába öntése.
IV. Szakdolgozat készítés tartalmi és formai követelményeinek szempontjai 1. A szakdolgozati téma kimunkálása során fel kell használni a témával kapcsolatos legújabb hazai irodalmat és legalább egy összefoglaló külföldi közlemény amennyiben a témának nemzetközi irodalma van. 2. A szakdolgozat terjedelme 20-40 „normál” (A4) gépelt oldal. Margók: baloldali 3,5 cm, jobboldali 2,5 cm, felső 3 cm, alsó 3 cm. Betűtípus: szövegtörzs: Times New Roman, a többi: Times New Roman vagy Arial Betűméret: 12 pont. Sortávolság: 1,5 Bekezdés: sorkizárt, 1 cm behúzással, utána 6 pont térközzel, Oldalszámozás: Arab számokkal, alul, középen. Fejezet- és alfejezetcímek: Félkövér és dőlt 18, 16, 14 pontos betűvel, balra igazítva, numerikus alábontott számozással. Lábjegyzetek: 10 pontos dől betűvel, mindig az adott oldalon. A szakdolgozatot A4 fehér papírra kell készíteni, a lap egyik odalát felhasználva. A maximált terjedelembe beletartoznak a táblázatok, ábrák és az irodalomjegyzék. 3. A szakdolgozat általános formai követelményei: Külső borítólap közepén: Szakdolgozat Külső borítólap jobb alsó harmadában: a hallgató neve, alatta beadás éve Belső borítólap felső részén: Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Belső borítólap közepén: A szakdolgozat címe Belső borítólap bal alsó harmadában: Konzulens neve (és munkahelye, ha nem a Főiskolai kar oktatója) Belső borítólap jobb alsó harmadában: Hallgató neve alatta: A szak neve alatta: A beadás éve 4. A szakdolgozatot célszerű az alábbi fejezetek szerint tagolni. - Tartalomjegyzék - Bevezetés - A téma részletes kifejtése - Célkitűzések, hipotézisek felállítása - Eredmények, következtetések
-
Összegzés Rövidítés jegyzék (ha szükséges) Irodalomjegyzék Melléklet (ha szükséges) Köszönet nyilvánítás (ha szükséges)
A tartalomjegyzéket a dolgozat elején, a címoldalt követő lapon helyezzük el, abban fel kell tüntetni a dolgozat valamennyi fejezetét, alfejezetét, egyéb részeit ugyanazokkal az oldalszámokkal és címekkel, amelyek a dolgozatban megtalálhatóak. A fejezetek és alfejezetek számozása történhet arab és római számokkal, esetleg betűkkel. A bevezetés tartalmazza a témafelvetés aktualitását, indokoltságát. A szakirodalmak legjellemzőbb példáival lehet hivatkozni a téma jelentőségére. Röviden vázolni kell a fontosabb célkitűzéseket, amelyeket a feldolgozás során lehet részletesen kifejteni. A téma részletes kifejtése a külföldi és hazai szakirodalom alapján történik. Vázolni kell a fontosabb célkitűzéseket, amelyeket az önálló munkánk során részletesen ki kell fejteni. Az anyagok és módszerek leírása olyan mértékben legyen részletes, hogy hozzáértő kutató annak alapján meg tudja a vizsgálatokat ismételni, és meg tudja állapítani azok megbízhatóságát, valamint az alkalmazott módszerek adekvát módját. A módszerek leírása demonstrálja azt is, hogy a szerző tisztában van azok alapelvével, derüljön ki, (pl. egyes szám első személy illetve más személyek használatával) hogy a vizsgálatok közül mit végzett maga a szerző. Az eredmények ismertetésekor ne feledkezzünk meg az alkalmazott statisztikai módszerek ismertetéséről, azok pontosságára, megbízhatóságára vonatkozó adatok közléséről. A fejezetben értékeljük a legjelentősebb mondanivalónkat, a legjellegzetesebb megállapításainkat, az új eredményeket. Ezek során összehasonlító elemzést végezhetünk az adekvát irodalmi adatokkal, a korábbi tudományos tapasztalatokkal. Megemlíthetjük a saját eredményeinkkel megegyező és esetleg ellentétes szakmai véleményeket. Az eredmények és a megbeszélés részeket indokolt esetben összevonhatjuk. Az összegzésben ismertetjük a dolgozat készítése során szerzett tapasztalatainkat, megállapítjuk, hogy mennyire igazolódtak vagy éppen nem igazolódtak be kezdeti álláspontjaink, levonjuk a tanulságokat, a jövőre irányuló megállapításokat, javaslatokat teszünk. Legyen önmagában is érthető. A köszönetnyilvánítás a dolgozat végére kerülhet, mely természetesen nem kötelező. Hangsúlyozni kell, hogy ne a témavezetőjének mondjon köszönetet, Ő a munkáját teljesíti. Abban a esetben ajánlott a köszönetnyilvánítás, ha a témavezetőn kívüli személy vagy személyek kisebb-nagyobb mértékű segítséget nyújtottak a dolgozat elkészítéséhez. A fényképek, ábrák legyenek önmagukban, a szakdolgozat többi része nélkül is érthetők. Ennek érdekében lássuk el őket informatív címmel, s a megértéshez szükséges rövid magyarázó szöveggel és jelmagyarázattal. A közölt mennyiségek és a használt mértékegységek megnevezése akkor sem hiányozhat, ha ezek több egymást követő ábrán azonosak. 5. Egyéb tudnivalók: - A szövegben szereplő latin és magyar szakkifejezések nem keveredhetnek. - A szövegben a rövidítések legyenek egyértelműek, a rövidítések használata esetén jegyzéket kell készíteni a rövidítések magyarázatával, melyet az összegzés után kell elhelyezni a dolgozatban. - A szövegben az idézeteket az idézet bezárása után zárójelben kell megjelölni a szerző nevével és a kiadás évszámával, pl. (Kolosi, 1992.). Az idézett mű adatait a dolgozat
-
-
-
-
végén, az irodalomjegyzékben kell megadni. Amennyiben napilap cikket idézünk, meg kell adni a pontos dátumot, pl. (Pesti Hírlap, 1992 okt. 3.). A szöveghez tartozó, de ott nem közölt gondolatokat (megjegyzéseket) sorszámozni kell, majd a szöveg végén Jegyzetek címszó alatt a sorszámok feltüntetésével kell megírni. Lábjegyzetes formát is lehet használni, abban az esetben a csillaggal való megjelölés, vagy ha egy oldalon több megjegyzés van, több csillaggal való megjelölés alkalmazható. Ha nincs jegyzetünk, a lábjegyzethez használhatjuk a sorszámozást is, de a kettőt nem szabad keverni. Ha más forrásból közünk táblázatokat, adatokat stb., meg kell jelölni a pontos forrást, lehetőleg az adatok, táblázatok alatt a szövegben, pl. (Forrás: Demográfiai Évkönyv 1992. KSH. Budapest, 1992. 13. sz. táblázat). Lehet a dolgozat végén is közölni, sorszámmal ellátva pl. „Táblázatok forrásai” címmel. A táblázatokat római számmal, az ábrákat arab számmal kell megjelölni, a sorrendnek megfelelően a táblázatokat, ábrákat folyamatosan sorszámozva. Saját adataink táblázatainál szükséges táblázataink sorszámozása. Amennyiben ábrákat, grafikonokat is közlünk, külön kell azokat sorszámozni. (I. sz. táblázat. illetve 1. Sz. ábra. stb.) Táblázatainkat lehet a szövegben is közölni, illetve a szöveg végén is, pl. Függelék címszóval. A két formát azonban nem célszerű keverni. Az irodalomjegyzékben az első szerző neve szerint alfabetikus sorrendben soroljuk fel a közleményeket, azonos szerzők műveit kronológiai sorrendben, azonos szerzők azonos évben megjelent munkáit pedig az említés sorrendjében, az évszám mellett az ábécé kisbetűivel megkülönböztetve.
Határidők Az Oxyologia Tanszék minden év november 30-ig meghirdeti és nyilvánosan közzéteszi a választható szakdolgozati témákat. A hallgató is javasolhat diplomamunka témát, amelynek elfogadásáról a tanszékvezető dönt. A választott téma kidolgozását a tanszékvezető által kijelölt konzulens segíti, aki egyben ellenőrzi is a szakdolgozat készítés tanszéki követelményeinek teljesülését. A hallgatók az 5. félév szorgalmi időszakának végéig a témaválasztást igazoló – a konzulens és a tanszékvezető aláírásával ellátott – szakdolgozati témalapot ad le a tanulmányi osztályra. A hallgató a szakdolgozat készítés ideje alatt legalább 3 alkalommal köteles a konzulensnél jelentkezni. Első alkalommal a témaválasztást követő március 15-ig. Ekkor a konzulens ismerteti a szakdolgozat elkészítésével kapcsolatos követelményrendszert, és segítséget nyújt az irodalmazáshoz. Második alkalommal a témaválasztást követő 10 hónapon belül (november 30-ig) beszámol a hallgató az addig végzett munkájáról és bemutatja az irodalmazás dokumentációját. Harmadik alkalommal a záróvizsga oktatási időszakában február 15-ig a hallgató bemutatja a szakdolgozat „nyers” változatát, ismerteti eredményeit és következtetéseit. A szakdolgozat benyújtásának végső határideje a záróvizsga oktatási időszakában április 15. Őszi záróvizsga esetén szeptember 1-je. A dolgozatokat 2 példányban a Tanulmányi osztályon kell leadni. Az egyik példányt a hallgató a sikeres államvizsga után visszakapja. Szakdolgozatot TDK keretében is lehet készíteni.
