Útmutató a játékvezetıi-, versenybírói díjak (továbbiakban bírói díjak) elszámolásához A bírói díjak elszámolásának két nagy formája ismert. - ha a játékvezetı vállalkozó - ha a játékvezetı nem vállalkozó a játékvezetıi tevékenység, mint önállótevékenység jelentkezik. A/ Amennyiben a játékvezetı egyéni vállalkozói vagy gazdasági társaság formájában látja el a játékvezetıi tevékenységét, ez nem minısül nonprofit jellegőnek, ezért a versenybírói díjat még 20 %-os ÁFA is terheli. Nem kell felszámítani és megfizetni az ÁFÁ-t, ha a vállalkozó játékvezetı alanyi adómentes. (Ez utóbbi legkönnyebben úgy állapítható meg, ha megnézzük a játékvezetı adószámát, és annak 9. számjele 1-es, akkor alanyi adómentes, ha ez szám 2-es, akkor alanya az ÁFÁnak, s ez utóbbi esetben az ÁFÁ-t fel kell számítani. B/ Amennyiben a bírói díj önálló tevékenységbıl származó bevételnek minısül, elıször a jövedelmet kell megállapítani, ami mindig azonos az adóalappal. SZJA törvény 46.§ (3) szerint, az önálló tevékenységbıl származó bevétel a játékvezetı nyilatkozata szerinti költség levonásával meghatározott rész az adóalap, vagy a jövedelem. A játékvezetı nyilatkozhat, hogy költségeit tételes költségelszámolással állapítja meg, ez esetben az adóalap megállapításánál nyilatkozhat úgy, hogy maximálisan a bevétel 50 %ig számít fel költséget. Ha a játékvezetı nem nyilatkozik a költségelszámolásról, akkor is megilleti ıt a 10%-os költséghányad levonása. (Ez esetben a játékvezetınek nem kell a költségszámlákat győjteni). Példa: játékvezetıi díj 10.000 Ft A játékvezetı úgy nyilatkozott, hogy ebbıl 50%-os költséglevonást érvényesít, akkor az adóalap kiszámításának menete az alábbi: Játékvezetıi díj 10.000 Ft - 50%-os költség - 5.000 Ft adóalap 5.000 Ft A játékvezetı nem nyilatkozik a költséglevonásról. Játékvezetıi díj - 10 %-os költséghányad adóalap
10.000 Ft - 1.000 Ft 9.000 Ft
Figyelem! A játékvezetı egy adóévben csak egyfajta költségelszámolást érvényesíthet, tehát nem lehet egyszer 10%-os költséghányadot alkalmazni, a másik esetben tényleges költséglevonást. Az adóalap megállapítása után, tisztázni kell, hogy a játékvezetıi tevékenység, mint önálló tevékenység biztosítási jogviszony-e, vagy nem.
Az APEH Adójogi Fıosztályának 2005. július 11-i és október 28-i állásfoglalása szerint biztosítási jogviszony akkor áll fenn, ha játékvezetıt kiküldı, vagy megbízó szerv és a bírói díjat kifizetı szerv azonos. (azaz ugyanaz a jogi személy) Amennyiben a kifizetı és a megbízó nem azonos jogi személy, biztosítási jogviszonyról nem beszélhetünk. Példa: Valamelyik sportági szakszövetség valamilyen felkészülési tornát rendez, így a játékvezetıt megbízó a szövetség, valamint a bírói díjat kifizetı is ugyanaz a szövetség, ez esetben biztosítási jogviszonyról beszélünk. Ha valamely sportági szakszövetség bajnokságot ír ki, és versenykiírásában az szerepel, hogy a rendezés költségei, köztük a bírói díjak a pályaválasztó, azaz a hazai csapatot terheli, a játékvezetıt pedig a szövetség küldi, megbízási jogviszonyról nem beszélhetünk, mert a kifizetı és a játékvezetı közt semmilyen jogviszony nem áll fenn. (azaz más a kifizetı szerv, és a bírót kiküldı szerv). A játékvezetıknek a költségelszámolás módjáról történt nyilatkozatán túl az adóelıleg módjáról is nyilatkozni kell: 1. Amennyiben nem nyilatkozik a játékvezetı, úgy az adóelıleg levonás az általános szabályok szerint történik, azaz az adóalap 36%-a lesz az adóelıleg. 2. A másik módszer az úgynevezett göngyölítéses módszer. Ez esetben nyilatkozni kell a játékvezetınek az adóévben várható összes jövedelmének nagyságáról, továbbá arról, hogy a kapott bírói díjból a göngyölítésese módszer alkalmazásával vonják le az adóelıleget. A göngyölítéses módszer azt jelenti, hogyha a kifizetı (Sportegyesület) a játékvezetınek több alkalommal fizetett ki bírói díjat, azt össze kell számítani jelenleg kifizetett bírói díjjal, s ennek meg kell állapítani az adóelılegét, amibıl vissza kell számítani az addig levont adóelılegeket, és a kettı közti különbözet lesz a most levonandó adóelıleg. A valóságban ez azonban sokkal egyszerőbb, mert ritkán, vagy egyáltalán nem fordul elı, olyan eset, hogy egy kifizetı (Sportegyesület) ugyanazon játékvezetınek 1.700.000 Ft-ot meghaladó bírói díjat fizet ki. A gyakorlatban ez azt jelenti, ha a játékvezetı úgy nyilatkozik, hogy a várható éves jövedelme a fizetendı bírói díjjal együtt sem haladja meg az 1.700.000 Ft-ot akkor a bírói díj a költségekkel csökkentett részének (adóalap) 18%-a. Példa: Bírói díj: - költség (50% nyilatkozat szerint) adóalap - SZJA elıleg (18%) Kifizetendı bírói díj:(10.000 Ft – 900 Ft) Példák: 1. a játékvezetıi tevékenység biztosítási jogviszonyt nem testesít meg:
10.000 Ft - 5.000 Ft 5.000 Ft - 900 Ft 9.100Ft
a/.
a játékvezetı sem a költségekrıl, sem az adóelıleg levonásmódjáról nem nyilatkozik Játékvezetıi díj: 10.000 Ft - 10% költséghányad - 1.000 Ft adóalap 9.000 Ft - SZJA elıleg 36% - 3.240 Ft Kifizetendı bírói díj: (10.000 – 3240) 6.760Ft
b/.
nincs biztosítási jogviszony, a játékvezetı 50%-os költséglevonásról és göngyölítéses módszer alkalmazásáról nyilatkozik, valamint arról, hogy várható éves jövedelme nem haladja meg az 1.700.000 Ft-ot. Bírói díj: 10.000 Ft - költség (50% nyilatkozat szerint) - 5.000 Ft adóalap 5.000 Ft - SZJA elıleg (18%) - 900 Ft Kifizetendı bírói díj:(10.000 Ft – 900 Ft) 9.100Ft
2. A játékvezetı tevékenység, mint biztosítási jogviszonyban valósul meg. Az elıbbi példa adataiból kiindulva: a/.
b/.
Játékvezetıi díj: - 10%-os költséghányad adóalap - SZJA elıleg (adóalap 36%-a) - nyugdíj járulék (adóalap Ft 8,5 %-a) - eü. bizt. járulék (adóalap 7%-a) Kifizetendı bírói díj: Játékvezetıi díj: - 50%-os költséglevonás Adóalap - SZJA elıleg (adóalap 18%-a) - nyugdíj járulék (adóalap 8,5%-a) - eü. bizt. járulék (adóalap 7%-a) Kifizetendı bírói díj:
-
10.000 Ft 1.000 Ft 9.000 Ft 3.240 Ft 765 Ft 630 Ft 5.365 Ft
10.000 Ft 5.000 Ft 5.000 Ft 900 Ft 425 Ft 350 Ft 8.325 Ft
-
A játékvezetık a saját gépkocsi használata alkalmazásával kapott költségtérítés amennyiben az megfelel a vonatkozó kormányrendeletnek teljes egészében költségnek minısül. üzemanyag költség = (hengerőrtartalom alapján megállapított üzemanyag felhasználás x APEH által megállapított üzemanyag ár), + a gépkocsi használati díj (mely jelenleg 9Ft/km) teljes egészében költség. A korábbi években elıfordult, hogy egyes sportági szakszövetségek gépkocsi használatáért a törvényben meghatározott 9Ft/km-nél magasabb összeget állapítottak meg, (pl. 40 Ft-ot), ez esetben a 40 Ft/km és 9 Ft/km közti különbözet egyéb jövedelemként jelentkezik, és ebbıl az összegbıl a játékvezetı SZJA elıleg levonási nyilatkozata szerint adóelıleget kell levonni (36%, vagy 18%).
Példa: Ha a gépkocsi 1500 cm³ hengerőrtartalmú, (megállapított fogyasztása: 9l / 100 km, ESz 95-ös üzemanyag fogyasztású, és a megtett út 200 km, a gépkocsi használatáért 40 Ft/km díjat fizetnek. a/.
b/.
üzemanyag költség = 0,09 l x 200 km= 18 l x üzemanyag ár 4.860 Ft (jelenleg 2006. november 270 Ft/l) gépkocsihasználati díj = 200 km x 40 Ft 8.000 Ft - adómentes 200km x 9 Ft - 1.800 Ft adóalap 6.200 Ft - SZJA elıleg (pl. 36%) - 2.232 Ft Kifizetendı gk. használat 3.968 Ft Összesen kifizetendı gk. költség: 8.828 Ft
Amennyiben a játékvezetıi tevékenység biztosítási jogviszonyban történik, úgy a kifizetınek (sportegyesületnek) még 29 %-os TB járulék (21%-os nyugdíj és 8 %-os eü. bizt. járulék) fizetési kötelezettsége is fennáll. (A járulékok összegének kiszámításánál mindenesetben az adóalapból kell kiindulni). Mindez azt jelenti, hogy ilyen esetben nem csak a játékvezetıktıl kell levonni és az APEH-nak befizetni a járulékokat, hanem a sportegyesületnek saját pénzébıl is 29 %-os járulékot kell fizetni. Ha a játékvezetıi tevékenység biztosítási jogviszonyban valósul meg, a kifizetınek tételes EHO-t kell fizetni. (65Ft/nap) Ha nem áll fenn a biztosítási jogviszony, úgy 11 %-os EHO-t kell fizetni, aminek kiszámítási alapja ismételten az adóalap. Kiegészítés az „Útmutató a játékvezetıi, -versenybírói díjak elszámolásához” Az útmutatóban példán keresztül számoltuk ki a gépkocsi használatért járó költségeket, ha azt nem a norma szerinti 9 Ft/km-rel számolják el. A példában egy számolási hiba történt. A b/. részben a kifizetendı gépkocsi használati díj összege az ott közölt 3968 Ft-tal szemben 5768 Ft, mert a kiszámított 2.232 Ft adóelıleget a 8000 Ft gépkocsi használati díjból kell levonni. Az összes kifizetendı gépkocsi költség ezért 10.628 Ft lesz, (4860 Ft+5768 Ft). Elıfordult, hogy egyes szövetségek egy összegben állapítják meg a saját tulajdonú gépkocsi használatáért járó költségeket. Így például 1 km út megtételéért 42 Ft-ot fizetnek, ez az összeg magában foglalja a gépkocsi használati költséget és az üzemanyag költséget is. Ebben az esetben (az elıbbi példa adatait figyelembe véve) az alábbiak szerint kell kiszámítani a levonandó személyi jövedelemadó elıleget: 1. ki kell számítani a ténylegesen kapott költséget 200 km X 42 Ft 8400 Ft 2. ki kell számítani a gépkocsi használatáért járó költséget a normák szerint üzemanyag költség: 200 km X 0,09 l X 270 Ft 4.860 Ft gépkocsi használat: 200 km X 9 Ft 1.800 Ft
norma szerinti gépkocsi költség összesen: A játékvezetı egyéb jövedelme a gépkocsi használatánál (8.400 Ft-6.660 Ft)
6.660 Ft 1.740 Ft
Mivel az 1.740 Ft a játékvezetınek egyéb jövedelme, ezért ebbıl SZJA elıleget kell levonni, a játékvezetı korábbi nyilatkozata szerint vagy 18%-ot, így az adóelıleg 313 Ft. vagy 36 %-ot, így az adóelıleg 626 Ft. A fenti adatok figyelembevételével tehát a ténylegesen kapott 8400 Ft-ból vagy 313 Ft-ot, vagy 626 Ft adóelıleget kell levonni. Felhívom a figyelmet, hogy az 1.470 Ft egyéb jövedelemmel szemben költséget nem lehet elszámolni, mert a jelenlegi rendelkezések értelmében az egyéb jövedelem teljes összege az adóalap. Költséget csak a játékvezetıi díjjal szemben lehet elszámolni, mert az önálló tevékenységbıl származó bevételnek számít.
Pálfi János ügyvezetı Sm Sportszövetség
