Útmutató 5 7 éves gyermekek számára szóló játékokhoz. EnergiaOvi. Kézikönyv óvodapedagógusoknak

Útmutató 5‒7 éves gyermekek számára szóló játékokhoz

EnergiaOvi

Kézikönyv óvodapedagógusoknak

1

Tartalom Ajánlás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Bevezetés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Az EnergiaOvi nevelési koncepciójának illeszkedése . az Alapprogramhoz és a Helyi Nevelési Programhoz. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Az EnergiaOvi és az óvodai élet tevékenységi formái. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Útmutató a játékkártyák használatához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Online megjelenő játékok.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 ENERGIAMESÉK 1.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 ENERGIAMESÉK 2.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

2

Ajánlás Az EnergiaOvi program óvónőknek, óvodavezetőknek, szülőknek szól, abból a célból, hogy az óvodáskorú kisgyermek érdeklődését, kíváncsiságát felkeltse az energia mindennapi (óvodai és otthoni) jelenségei iránt, hogy az 5‒7 éves gyermek elemi szinten elsajátítsa az energiafogyasztók biztonságos és gazdaságos használatának az alapjait, hogy az energiát értéknek tekintse.

Az EnergiaOvi program segít a környező világ megismerésében. Fejleszti a megismerési folyamatokat (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás).

Az óvodás korú gyermek alaptevékenysége a játék. Az óvodáskorúak játszanak készen kapható játékokkal, saját maguk készítette eszközökkel és a nagyobbak már a számítógép elé is leülnek.

• A javasolt játékok során erősödik az óvodások figyelme, kis- és nagymozgás-koordinációja, fejlődik a logikus gondolkodás képessége. • A gyermekek érdeklődése és kíváncsisága elmélyül a saját és a tágabb környezetük iránt, • Tudatosodik az energiafogyasztók használatával kapcsolatos biztonságos, baleseteket megelőző viselkedés, mely a gyakorlás következtében szokássá válik.

Ez a program csak annyit kínál számítógépes fel­használással, amennyire a mai kor gyermekének igénye van, amennyi a gyermek természetes kíváncsiságára építve fejleszti képességeit, kreatív gondolkodását. A program számítógépes tevékenységeit felnőttel való együttes tevékenységre és nem gyerekek általi magányos használatra ajánljuk. A program a számítógépes tevékenységek nélkül is teljes értékű. Az EnergiaOvi program 5‒7 éves óvodás korú gyermekek részére készült.

A program ismeretanyaga segíti a gyermekek értelmi fejlődését, s általában az iskolára való felkészülését.

Az EnergiaOvi nem „iskolás” tanulás, hanem a gyermekek játéktevékenységébe ágyazódó pedagógiai fejlesztési lehetőség. Dr. Bátorfiné Jeles Anna Óvodai nevelési szakértő

Ebben a témában jelenleg egyedülálló, gyermekek energiával kapcsolatos elemi ismereteit bővítő, energiatakarékosságra és energiabiztonságra nevelő program. A játékos feladatok az iskolába lépés előtt megalapozzák és előkészítik a gyermekekben az energiatakarékossághoz és energiatudatossághoz szükséges kompetenciákat. Elővigyázatosságra nevelnek, rögzítik a biztonsági szabályokat.

3

Bevezetés Az EnergiaOvi az EnergiaKaland oktató program Magyarországon kifejlesztett és az óvodai gyakorlatban is kipróbált alapozó fejezete. Célja, hogy előkészítse a nagycsoportos (5‒7 éves) óvodások energiafogyasztással kapcsolatos elemi életviteli szokásait, tudatosítsa az energia értékét, nél­kü­lözhetetlenségét. Vezesse rá a gyerekeket az energia biztonságos, gazdaságos és takarékos felhasználására. Az EnergiaOvi fejezet az óvodások számára játékokat, megfigyelési helyzeteket és sokféle csoportos és egyéni tevékenység leírását kínálja. Felébreszti a gyermekek természetes kíváncsiságát, megalapozza az elemi hétköznapi jelenségek kö­zötti kapcsolatok felismerését. Az életkori sajátos­ságoknak megfelelő megismerési tevékeny­ségeket kínál, s mindezt az energiatudatosságra és fenntarthatóságra nevelés érdekében. Alkalmazása során a gyermekek öntevékeny módon komplex látásmódra tesznek szert. Gondolkodni, mérlegelni tanulnak, elemi szinten felismerik, hogy az energiatermelés és -fogyasztás világában is vannak előnyök, hátrányok és kockázatok is. Az EnergiaOvi program az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjához (továbbiakban Alapprogramhoz) szorosan kapcsolódik, a célkitűzései, nevelési feladatai megfelelnek az Alapprogram követelményeinek, az abban meghatározott feladatok megvalósítását segítik. Az Alapprogram meg­fogalmazása szerint: „Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. „Az EnergiaOvi fejezet sikeres óvodai alkalmazásának feltétele az, hogy azt illeszteni szükséges a helyi Nevelési Programhoz, be lehet építeni az éves nevelési tervbe, így értékelni lehet az adott pedagógiai hatást, az eredményességet.”

4

Az EnergiaOvi fejezet online tevékenységekből, valamint az óvodai játékos oktatócsomagból áll. Az oktatócsomag színes játékkártyákat és játéktáblát tartalmaz, amelyekhez kapcsolódik a pedagógiai módszertani segédanyag. Az E.ON EnergiaKaland oktatócsomag a helyi feltételekhez, a nevelési célokhoz, a gyermekek egyéni fejlettségéhez illeszthetően készült, azaz nem előíró jellegű program, hanem alternatívákat kínál a gyermekek neveléséhez, kompetenciáik fejlesztéséhez, érzelmeik és szokásaik formálásához. A program konkrét gyakorlati módszerek segítségével olyan kompetenciákat fejleszt ki a gyer­mekekben, amelyek előkészítik és megalapozzák a fenntarthatóság szemléletének és a környezeti tudatosságnak az iskolai években és a későbbiekben történő kibontakoztatását. Az online, az internetes portálon hozzáférhető játé­kokat akár a nyomtatott kiegészítőkkel, akár azok nélkül, önállóan is fel lehet használni. Ugyanez igaz a nyomtatott segédanyagokra, melyek a számí­tógépes tevékenységek nélkül is teljes értékűen használhatók. Az EnergiaOvi négy témakörre épül: A. Mi az energia? – Energiaforrások A gyermekek ismerjék fel, hogy az energia érték, elemi szinten értsék meg az energia szó tartalmi jelentésének lényegét, legyenek alapvető ismereteik az energia­forrásokról és az energiafogyasztó eszközökről. B. Honnan jön az energia? – Energia az óvodában A gyermekek az óvodában megkeresik az energiát fogyasztó eszközöket, felismerik, hogy ezek milyen energiát használnak fel, és honnan származik az adott energiafajta. A gyerekek megismerkednek a megújuló (szél, nap stb.), és a nem megújuló (szén,

földgáz, kőolaj, stb.) energiaforrásokkal, és ezek elemi tulajdonságaival. C. Energiatakarékosság – Energiapazarlás . A gyermekek megszokják, hogy a fogyasztókat (eszközöket, gépeket) használat után ki kell kapcsolni s erre figyelmeztetik a környezetüket, akár óvónőiket, és otthon szüleiket, testvéreiket is. D. Biztonsági szabályok és jó tanácsok A gyerekek megtanulják felismerni a veszélyt és a baleseti helyzeteket az óvodában. Megtanulják, hogyan lehet megelőzni vagy megszüntetni azokat. Az elektromos és egyéb energiával működő eszközök használatát gyakorló vagy szimuláló játékoknál az elővigyázatosságra építünk, nem a félelemre. A témaköröket az alábbiakban felsorolt online feladatok és nyomtatott kártyák segítségével lehet bemutatni. Játékkártyák 1. L abirintus: Hogyan jut el a kályhához a szén? 2. Labirintus: Hogyan jut el a kőolaj az olajkúttól a tartályhajóig? 3. Kakukktojás 4. Honnan jön a földgáz? 5. Honnan jön a kőolaj? 6. Honnan jön a szén? 7. Párkereső játék 8. Memóriajáték vagy Csapd le, csacsi! 9. Karikázd be – rajzold be! 10. Karikázd be – rajzold be! 11. Érzékenyítő játék 12. Labirintus 13. Párosítás 14. Kiszínező 15. Kiválasztás. Melyik a helyes magatartás? Energiatakarékosság? – Energiapazarlás? 16/a-b. A víz útja 17. Memóriajáték

18. Ellentétpárok keresése 19. S  orba rendezés – Honnan jön az áram? 20. Sorba rendezés – Honnan jön az áram? 21/a. Energiafogyasztók az óvodában. Vágd ki a tárgyképeket! 21/b. Energiafogyasztók az óvodában Helyezd el a tárgyképeket! 22. Keresd a nem ide valót! 23. Vonatozás 24. Melyik kosárba való? 25. Igaz–hamis állítások 26. Tudáspróba – Társasjáték Online játékok 1. Mi az energia? 2. Energia az óvodában 3. Kattints arra, ami energiát pazarol! 4. Találd meg, milyen veszély leselkedik a gyerekekre az óvodában! 5. Labirintus 1‒2 6. Kakukktojás 7. Honnan jön? 1‒2‒3 8. Párosítás 9. Memória, vagy Csapd le, csacsi! 10. Karikázd be 1‒2 Az óvodapedagógusoknak szóló útmutató bemutatja az online tevékenységek és játékkártyák használatát, melyek az 5‒7 éves korú gyermekek differenciált fejlesztését teszik lehetővé. A gyer­mekek a játékkártyákat a kapott ismeretek birtokában önállóan, párban vagy csoportosan használhatják.

5

Az EnergiaOvi nevelési koncepciójának illeszkedése az Alapprogramhoz és a Helyi Nevelési Programhoz Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja megfogalmazza a pedagógiai alapelveket, a nevelés célját és az általános feladatokat. Azokat az alapelveket tartalmazza, amelyek szerint az óvodáknak a saját nevelési programjukat el kellett készíteni. • Az EnergiaOvi 5‒7 éves nagycsoportos óvodásoknak szóló program, amely teljes mértékben megfelel az Alapprogram előírásainak. • Az EnergiaOvi bármely hazai óvoda helyi Nevelési Programjába beilleszthető. • Az EnergiaOvi elősegíti, hogy a gyermekek játékos formában ismerkedjenek meg az energia izgalmas világával, az energiatermeléssel és -felhasználással, valamint az energiatakarékossággal s ezáltal komplex látásmódra tegyenek szert. • Az EnergiaOvi hatékony szerepet tölt be az 5‒7 éves óvodások energiatudatosságának a megalapozásában. A természeti erőforrások felelősségteljes használata mindannyiunk feladata. A fenntarthatóságra nevelés közös érdekünk, amely az óvodák számára is pedagógiai feladat. • Az EnergiaOvi feladatai az Alapprogram követelményeinek szellemében készültek, elősegítik a gyer­mekek energiatakarékos attitűdjének kialakulását. • Az EnergiaOvi program távlatot nyit a jövő energiafogyasztása terén ésszerűen gazdálkodó, energiatudatos és energiatakarékos óvodája megvalósításához.

6

• Az EnergiaOvi gyermeki tevékenységei és differenciálható játékos feladatai hozzájárulnak az iskolai tanuláshoz szükséges képességek folya­matos fejlődéséhez (érzékelés, észlelés, felismerés, felidézés, figyelem). Segítik a képi és a fogalmi gondolkodást, kommunikációt, a szabály- és feladattudat erősödését. • Az EnergiaOvi programcsomag feldolgozása előkészíti, megalapozza és elősegíti az Alap­program feladatai közül a gyermek környezet­tudatos magatartásának kialakulását, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítását, a szokás- és normarendszer megalapozását, az emberi és természet adta energiák megismerését, elsősorban szűkebb környezetükben, az óvodában és otthon. Az EnergiaOvi program kidolgozásakor érvényesülő főbb, az Alapprogramban megfogalmazott követelmények: „Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia, az egyenlő hozzáférés biztosításával.” Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: • Az egészséges életmód alakítása (a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, árammal és gázzal működő eszközök biztonságos használata).

• Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása, szokás- és normarendszer megalapozásával. • Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása (beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel).

gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. Az EnergiaOvi program elősegíti a családi és óvodai energiatudatos nevelés hatékony megvalósulását.

• Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való

Az EnergiaOvi és az óvodai élet tevékenységi formái A külső világ tevékeny megismerése A gyermekek értékes, érdekes személyes tapasztalatokat szerezhetnek az energiáról, energiaforrásokról, energiafogyasztó eszközökről. A tevékenységek valódi tapasztalathoz juttatják a gyermekeket. Ismereteik, személyes tudásuk a konkrét tevékenységek során gyarapodnak. Matematikai tapasztalatok A külső világ tevékeny megismerése során a gyermekek matematikai tapasztalatai is bővülnek. Összehasonlításokra, számlálás gyakorlására, becslésekre, sorba rendezésre, azonosságok és különbözőségek felismerésére, egyszerű és konkrét ok-okozati összefüggések megláttatására is lehetőség nyílik. Játék Az energiajátékok izgalmas, érdekes, játékos for­mában alakítják a gyermekek energiafogalmát, energiáról szóló ismereteit. Lehetőséget kínálnak az óvodásoknak a tapasztalatszerzésre, az óvónőknek a differenciálás adta nevelési lehetőség kihasználására. Tapasztalati úton megszerzett elemi ismereteik fokozatosan koherens tudásanyaggá szerveződnek. Társas képességeik a gyermekekben erősödnek a kapcsolatépítő, -alakító, együttműködést igénylő

játékok segítségével. A saját maguk által elkészíthető játékok az átélt játékélményt maradandóbbá, személyes tudásuk részévé teszik. Vers, mese-anyanyelvi nevelés Az energiamesék a projekt elkészítésében részt vevő óvodapedagógusok meséi, amelyek tetszés szerint a gyermekcsoporttal együtt alakíthatók, új elemekkel, mesékkel, versekkel bővíthetők. Eközben lehetőség nyílik szókincsbővítésre, a helyesen és tisztán artikulált beszéd gyakorlására. Ének, zene, énekes játék A projekt nem tartalmaz kidolgozott énekes kísérőanyagot a játékokhoz. Lehetőséget ad viszont arra, hogy a játékok játszása közben a gyerekek a különböző eszközök, természetes energiahordozók hang­ját hangutánzással, ritmikus mozgással kísérjék. Rajzolás, mintázás, kézimunka Változatos, érdekes technikák alkalmazhatók a feladatok megoldásában. A program grafikai kivitelezése segíti az esztétikai érzék fejlődését.

7

Mozgás A projektben található játékok egy része mozgásos játékká alakítható, bővíthető igény szerint. Egyes játékok alkalmasak a testi képességek fejlesztésére nagymozgásokkal, mások a finommozgások fejlesztésére kínálnak lehetőséget. Hagyományápolás Fontos, hogy a gyermekek ne csak a legújabb technikai eszközöket ismerjék, hanem ismerjenek meg néhány ma már nem vagy ritkán használt energiát felhasználó eszközt (pl.: szenes vasaló, szenes kályha, petróleumlámpa, gyertya stb.).

Felhasznált irodalom: • Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia 2003 Magyar Környezeti Egyesület, Bp. • Zoopedagógia és a Fenntartható Fejlődés. Fővárosi Állat- és Növénykert, 2003 • Havas Péter ‒ Varga Attila: A Fenntartható Fejlődés iskoláinak kialakítása. Új Pedagógiai Szemle, 2005 december • Zöld Óvoda kritériumrendszer: http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/zok_ kriteriumrendszer_1_mellek.rtf • Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

Útmutató a játékkártyák használatához Energiaprojekt az óvodában Az EnergiaOvi projekt célja az 5‒7 éves korosztály megismertetése az energia fogalmával, valamint az energia hasznosításának szükségességével, az energiatakarékosság lehetőségeivel és módszereivel. A játékos tájékoztatáson és a gyakorlati ta­pasztalatok átadásán keresztül cél a gyermekek környezet- és energiatudatosságának fejlesztése. A mindennapi életben bevezetett magatartásformák megszilárdítják a környezetért felelős értékrendet, amely később kihat felnőtt életükre is, megszabja életmódjukat, és amely életviteli szokások a fenntarthatóságot szolgálják. Az EnergiaOvi projekt javasolt bevezetési ideje egy hónap. Ennyi idő feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a csoportba járó összes gyermeknek legyen alkalma ismerkedni a témával, „kijátszhassa magát” és a tapasztalatok alapján szokássá váljon a megszerzett tudás. A projekt természetesen illeszthető a napi tevékenységek körébe. A játékok a nap bármely szakában játszhatóak, nagyobb részük a csoportszobában és a szabadban is.

8

Módszertani tanácsok óvodavezetőknek, óvodapedagógusoknak 1‒2. LABIRINTUS Mind a két játékot többféleképpen lehet játszani. A csoportszobában kihasználva a terem adta lehetőségeket: székek, asztalok, tornaszerek, illetve alagút (ha van az óvodának) felhasználásával közösen meg lehet építeni a labirintusokat. Esős vagy téli délutánokon kiváló játéktevékenység. Ez rávezető gyakorlat lehet a labirintus játékkártyához. „Képzeld el, hogy te vagy a földgáz és a csövön keresztül jutsz el a tűzhelyig vagy a fűtőtestig.” Így megtapasztalhatja az óvodás kisgyerek, hogy a földgáz csöveken, vezetékeken keresztül jut el a házakba, lakásokba. Ezzel nemcsak a labirintus, hanem a „Honnan jön a földgáz? című játékhoz is segítséget nyújt. A csoportszobában asztalnál 3-4 gyermekkel ajánlott játszani, mert így könnyebb az ellenőrzés, ill. a visszacsatolás. Szükséges eszközök: színes ceruzák. Ez a játék fejleszti a síkban való tájékozódást, a helyes ceruzafogást, valamint szómagyarázattal, gyakorlással szókincsbővítésre és a vizuális figyelem fejlesztésére is kiválóan alkalmas. Instrukció: „Ujjaddal

vezesd végig a helyes útvonalat, és utána ceruzával húzd meg!” Az online változatot használva a képernyőn (monitoron) is tudunk vele játszani. Az oldaliságot, a helyes vonalvezetést, a képfelismerést erősíti, és bővíti az ismereteket. Az egér mozgatásával a képernyőn a mozgás eredményét is szemmel követve a gyermek elemi tapasztalatot szerez a számítógéppel való tevékenységről. A játék végén ellenőrizni és értékelni kell az eredményességet! 3. KAKUKKTOJÁS Ezzel a játékkal a szél, az elektromos áram, a víz és a kőolaj felhasználásáról szerzett ismereteket mélyíthetik el. Itt nagy szerepet játszik a képek felismerése, megnevezése és a „helytelen”, a többihez tartalmilag nem illeszkedő kép kiválasztása. Fontos ennél a játéknál még, hogy hangozzanak el azok a mondatok, amelyek új ismeretet, esetleg korábban még nem használt információt adnak az energiáról, pl.: a szél­erőmű (Láttál-e már? Mire használják? Miért kellene több belőle?); az elektromos árammal, vízzel való takarékosság. A szélmalmot és a vízimalmot mire használják? A kakukktojás játék a gyermek vizuális figyelmét is fejleszti. Ezt a játékot is játszhatják csoportszobában asztalnál 3-4 gyerekkel. Egyéni képességek fejlesztésére is alkalmas. Online játék formájában is játszható, az adott képre való kattintással végezve a kijelölést. A játék végén ellenőrizni és értékelni kell az eredményességet. 4–5‒6. HONNAN JÖN? (földgáz, kőolaj, szén) A játék alkalmas csoportszobai és online játékhoz is. Fel kell ismerni a képeket, meg kell nevezni és az előre megbeszélt jelet (pont, csillag, karika…), majd ezeket a jeleket használva fel kell állítani a helyes sorrendet. A játék végén ellenőrizni és értékelni kell az eredményességet.

7. PÁRKERESŐ Fontos megemlíteni, hogy a nap is energiát biztosít. Az emberek életéhez kell az energia. Meg kell beszélni, hogy mivel, milyen fűtőanyaggal lehet fűteni. A játék­asztalnál és online is játszható. Kiválóan alkal­mas csoportosításra, osztályozásra és rendszerezésre. Az összetartozó képek összekötésénél a helyes ceruzafogást is gyakorolják. A játék végén ellenőrizni és értékelni kell az eredményességet. 8. MEMÓRIA VAGY CSAPD LE, CSACSI! Képeket kell megnevezni a takarékosság hangsúlyozásával – vízzel, árammal, fűtéssel, vagyis minden energiával. Ha a teremben asztalnál játsszák (2‒4 gyerek), akkor először ki kell vágni a képeket. Az olló használatánál a baleset-megelőzésre figyelni kell. Ez a játék online változatban is játszható, fejleszti a vizuális emlékezetet. A játék befejeztével értékeljük és megdicsérjük a gyerekeket. 9‒10. KARIKÁZD BE – RAJZOLD BE! Játékos feladat: Karikázd be pirossal azokat a dolgokat, amelyek működéséhez elektromos áram szükséges! A játékos játékkártyán szerepelnek vezetékes árammal és elemmel működő eszközök. Tárgyfelismerés során fontos a megnevezés, a szóban történő megfogalmazás. A játék a vizuális emlékezetet fejleszti, valamint a színek gyakorlására is alkalmas. Mind a két játék online módon, monitoron és egérrel is játszható. A másik karikázós feladatnál egy-egy rajzot készítsen a gyermek a hiányzó helyekre. A játék végén ellenőrizni és értékelni kell az eredményességet. 11. Érzékenyítő JÁTÉK A játék előzményeként egy nem működő (elem nélküli) zseblámpát próbáljanak ki. Miért nem működik? Mivel működik? Paradox helyzetet felidéző kérdés és szabad válaszkeresés: Miért jó, ha süt a nap? A nap energiát ad az élőlényeknek. Játsszuk el, milyen lenne, ha nem sütne a nap.

9

Bekötött szemmel – páros játék. Vezesd körbe a csoportszobában a párodat úgy, hogy ne menjen neki semminek! (2-3 perc) ‒ Mit éreztél? Beszélj róla! ‒ Párcserével folytatódik a játék. Bekötött szemmel – páros játék. Vezesd a párod „ide és ide”, ahol a bekötött szemű gyermek tapogassa ki, szagolja meg az ott található tárgyakat, dolgokat, majd vissza a kiinduló pontra. ‒ Hol jártál? ‒ Hová vezetett a pajtásod? ‒ Mit éreztél? Mit tapasztaltál? A játék végén értékelni kell az eredményességet. 12. LABIRINTUS Csoportszobában kihasználva a terem adta lehetőségeket, székek, asztalok, tornaszerek, illetve alagút (ha van az óvodának) felhasználásával közösen meg lehet építeni a labirintust. Ez rávezető gyakor­lat lehet a labirintus játékkártyához. „Képzeld el, hogy te vagy a földgáz és a csövön keresztül jutsz el a tűzhelyig vagy a fűtőtestig.” Játék közben tapasztalhatják a gyerekek, hogy a földgáz csöveken, vezetékeken keresztül jut el a házakba, lakásokba. Ismeretbővítésre, térérzékelésre, figyelem-összpontosításra, a képzelet és az emlékezet fejlesztésére kiválóan alkalmas ez a feladat. Nemcsak a labirintus, hanem a „Honnan jön a földgáz?” című játékhoz is segítséget nyújt. 13. PÁROSÍTÁS Annak megismertetése és megértetése, hogy az energia különféle forrásokból származhat. Asztali játék. A kártyákat célszerű laminált lapokból készíteni, mert úgy tartósabbak. A játék során a gyerekek megismerik, hogy a lerajzolt eszközök milyen energiával működnek.

10

Beszéljük meg, hogy milyen energiaforrások láthatóak a kártyákon, és miért fontosak ezek. Beszéljük meg, miért van szükségünk ételre, italra és hogy miért esznek és isznak az állatok is hozzánk hasonlóan. Hangsúlyozzuk az ésszerű táplálkozás jelentőségét aktivitásunk és egészségünk megőrzésében. Kérdezzük meg, hogy szerintük mit „esznek” és „isznak” a növények. Játékos megfigyelés „kísérlet”: Megerősíti, hogy a növényeknek is szükségük van fényenergiára, vízre, és hogy az energiát a Napból nyerik. Helyezzünk babszemeket vizes vattára vagy ültessük három cserépbe és tegyük őket a csoportszoba különböző helyeire: kettőt egy világos párkányra, egyet egy sötétebb sarokba. A gyerekek mindig egyszerre öntözzék meg az egyik párkányon lévő babot és a sötétben lévőt. Néhány hét elteltével megfigyelhetik, hogy az a növény, amit nem öntöztek, nem nő. Ami pedig sötétben van, lassabban fejlődik, mint az, ami a párkányon van. Játékkészítés és „kísérlet”: Készítsünk papírforgót egy bevágott és meghajtogatott négyzet alakú papírból és erősítsük egy pálcikára! Fújjon rá egy gyerek, hogy a lapátok forgásba jöjjenek! Amikor kifogy a levegőből, adja tovább! Meséljük el a gyerekeknek, hogy a játék a szél­energiát és a szélenergia hasznosítását, a szél­turbina működését mutatja be. 14. KISZÍNEZŐ Célja, hogy a gyerekek felismerjék, az elektromos áram a mindennapi életünkben nagy szerepet játszik. Ismerjenek fel, nevezzenek meg árammal működő eszközöket!

Beszéljük meg, hogy az áram általában erőművek segítségével állítható elő, de vannak olyan épületek, amelyek az áramot a nap vagy a szél segítségével kapják. Mutassunk a gyerekeknek fotókat, képeket erőműről, napelemről, valamint szélturbinákról. Feladat: A játékkártyán lévő képek közül próbálják meg kiválasztani és színezzék ki azokat a tárgyakat, eszközöket, melyek árammal működnek! Ezután próbáljanak meg megnevezni egyéb berendezési vagy használati tárgyat, ami nem szerepel ott, de szintén árammal működik. Mutassunk a gyere­keknek egy-egy napelemmel működő játékot, esetleg számológépet. Próbáljuk ki, működnek-e akkor is, ha letakarjuk a napelemet. 15. KIVÁLASZTÁS Célunk annak felismertetése és megértetése, hogy mi vezet energiapazarláshoz, és hogyan takarékoskodhatunk az energiával. Feladat: A játékkártya képein energiapazarló és energiával takarékoskodó események, példák láthatóak. A gyerekeknek el kell dönteniük, melyik kép ábrázolja a helyes, takarékos megoldást. Beszéljük meg, hogy miért fontos a takarékoskodás, és hogyan tudunk mi is az óvodában vagy otthon takarékoskodni az energiával (vízzel, árammal stb.). Mozgásos változata a „Keresd a párodat!” játék. Mindenkinek egy jelkártya van a nyakában, amelyen vagy energiapazarló, vagy energiatakarékos kép van. A gyerekeknek körbesétálva kell megtalálniuk az ellentétpárjukat. Ha sikerül, megfogják egymás kezét és leülnek egymás mellé. A játék addig tart, míg mindenki megtalálja a párját. A játék végén mindig dicsérni kell a gyerekeket.

16/a-b. A VÍZ ÚTJA Célunk annak megismertetése, honnan jut el otthonunkba vagy az óvodánkba az ivóvíz. A játék menete: A játék során a gyerekeknek össze kell rakniuk a vízcsöveket, hogy a víz eljusson a kútból, a forrásból a csapig. Célszerű a kártyákat laminált lapokból készíteni, hogy tartósak legyenek. Több példányt is készíthetünk belőle, így több gyerek is játszhat vele, vagy hosszabb utat rakhatunk ki belőle. Beszéljük meg, hogyan kell takarékoskodni a vízzel, és hogy óvni kell a vízvezetékeket, lefolyót, nehogy elduguljon. A csöpögő csapokat el kell zárni vagy megjavítani. A játék végén értékelni kell az eredményességet. 17. MEMÓRIAjáték A párok megkeverik a kártyákat, sorokba rendezve lefordítják a lapokat és felváltva felfordítanak két-két kártyát. Ha a kártyák egyformák, akkor a játékos elnyeri a két felfordított kártyát. Ha nem illenek össze, a játékos visszafordítja őket. Az nyer, akinek a játék végén több kártyája van. Közben megbeszélhetjük, melyik kártyán mi szerepel, mire használjuk azokat, és milyen energiával működnek. A képes kártyákon különböző hétköznapi eszközök, tárgyak szerepelnek, amelyek árammal, elemmel, gázzal működnek. Csapd le, csacsi! A párok megkeverik és kiosztják egymás közt a kártyákat. A kártyákat felváltva felfordítva egymásra helyezik. Ha két egyforma kártya kerül egymásra, akkor az a gyerek nyeri el az addig lerakott összes kártyát, aki előbb monda, hogy „Csapd le, csacsi!” 18. ELLENTÉTPÁROK KERESÉSE A játék elején az óvónő elmondja az ellentét jelentését és azt, hogy miért ellentétesek a két kártyán látható dolgok. A párok megkeverik a

11

kártyákat, sorba rendezve lefordítják a lapokat és felváltva felfordítanak két-két kártyát. Ha a kártyák összeillenek, vagyis pont egymás ellentétei, akkor a játékos megtarthatja a két felfordított kártyát.

Keressük meg a csoportszobában azokat a berendezési tárgyakat vagy használati eszközöket, amelyek árammal működnek. Az előkészített képek közül válasszák és színezzék ki a gyerekek ezeket!

Ha nem illenek össze, a játékos visszafordítja őket. Az nyer, akinek a játék végén több kártyája van.

Keressük meg a konyhában azokat a berendezési tárgyakat vagy használati eszközöket, amelyek árammal működnek. Az előkészített képek közül a gyerekek színezzék ki ezeket!

19‒20. SORBA RENDEZÉS – HONNAN JÖN AZ ÁRAM? Célunk annak megismertetése, hogy honnan jut el otthonunkba vagy óvodánkba az áram. Nézzük meg a gyerekekkel az összes képet, azt, hogy mit ábrázolnak. Győződjünk meg róla, hogy a gyerekek értik, mi a szerepük és hol találhatóak az erőművek, a villanyoszlopok és vezetékek, mire való és hol van (az óvodában) villanyóra, valamint a napelem (előzőleg mutassuk meg a gyerekeknek a napelemmel működő játékot, eszközt). A képeket mi elkészíthetjük laminált lapokból, hogy a gyerekek többször is játszhassanak vele az asztalnál, vagy kivághatják, hogy aztán megfelelő sorrendben felragasszák egy lapra. A sorba rendezett képek szemléltetik, hogyan jut el az áram a naptól vagy az erőműtől a magnóig. Sétáljunk a gyerekekkel az óvoda körül és nézzük meg a villanyoszlopokat, amelyek vezetékekkel vannak „összekötve”, és egészen a házakig és az óvodáig eljuttatják az áramot. Nézzük meg az óvoda villanyóráját, és mondjuk el, mire való az. Vizsgáljuk meg, ha ég a lámpa (vagy be van kapcsolva a mikrohullámú sütő stb.), akkor milyen gyorsan forog, pörög az óra; és ha nem ég a lámpa (vagy nem működik a mikrohullámú sütő), akkor milyen lassan megy az óra. 21/a-b. ENERGIA AZ ÓVODÁBAN Fontos, hogy a gyerekek felismerjék, milyen szerepet játszik az áram a mindennapi életünkben, valamint ismerjenek árammal működő eszközöket.

12

A játék végén ellenőrizni és értékelni kell az eredményességet. 22. KERESD A NEM IDEVALÓT! Mi működik árammal az óvodában? A játék során a gyerekek a sorban lévő képek közül válasszák ki azt, amelyik nem illik oda (nem árammal működik). A játékot játszhatják előre rajzolt játékkártyákkal vagy laminált kártyákkal is. A laminált kártyák előnye, hogy segítségükkel többször, többféle variációs sort lehet készíteni. 23. VONATOZÁS A gyerekek vonatjegyet vásárolnak. A vonatba csak az szállhat be, akinek a jegyén árammal működő eszköz van. Ha másfajta tárgy van a jegyén, akkor a váróteremben kell várnia. Változat: két vonatot indítunk, az egyikre azok szállhatnak fel, akiknek a jegyén energiapazarlást mutató ábra van, a másikra azok, akiknek energiatakarékosságra utaló kép van. A játék végén megdicsérjük a résztvevőket. 24. MELYIK KOSÁRBA VALÓ? Az asztalra kis kosárkákat helyezünk vagy egy lapra két kosarat rajzolunk. Az egyikbe tegyük azokat a képkártyákat, amelyeken árammal működő eszközök, berendezések vannak, a másikba azokat, amelyeken elemmel működő eszközök vannak.

Árammal: lámpa, magnó, mikrohullámú sütő, hűtő, tv, számítógép, vízforraló, kenyérpirító.

3. kép: Túl sokat nézted a televíziót! Egyszer kimaradsz a dobásból!

Elemmel: távirányító, játékrobot, távirányítós kisautó, zenélő játék, elemlámpa.

4. kép: Szivárog a kőolajvezeték! Veszélyben vannak az élőlények! Vissza a START-ra.

25. IGAZ – HAMIS ÁLLÍTÁSOK Minden gyerek kap egy pálcikára ragasztott kislány– vagy kisfiúfejet, amelynek egyik oldalán mosolyog, a másikon szomorú a fej. Állításokat mondunk nekik, és ha igazat mondtunk, akkor a mosolygósat tartják felénk, ha hamisat, akkor a szomorút.

5. kép: Kerékpárral mentél az óvodába. Vigyáztál az egészségedre és a környezetedre. Még egyszer dobhatsz!

Állítások: a hűtőszekrény elemmel működik. A lámpának akkor is kell világítania, ha nem vagyunk a szobában. A csapot kézmosás után el kell zárni stb. 26. TUDÁSPRÓBA – TÁRSASJÁTÉK Fontos elmondani a játékszabályt. A társasjátékkal az udvaron és a csoportszobában is lehet játszani. Fejlődik a gyerekek szövegértése, nyelvi kifejezőkészsége, szókincse, a képolvasási képessége és logikai készsége. Szükség van egy kemény kartonból készült játék táblára, négy bábura és egy dobókockára. 2‒4 játékos játszhatja, akik bábuikkal a háromszögön sorakoznak. Aki hatost dob, kezdheti a játékot.

6. kép: A gáztűzhelyen készül az ebéd. Nálatok hol főzik az ebédet? Mondd el! Ha jó a válasz, még egyet dobhatsz! 7. kép: Mivel működhet az autó? Mit gondolsz, a sok autó szennyezi a levegőt? Ha egyest dobsz, akkor léphetsz tovább. 8. kép: Gázszagot éreztél a konyhában és azonnal szóltál egy felnőttnek! Ezért hatot előreléphetsz. 9. kép: Télen mivel fűtötök? Tudod-e, hogyan kerül a szén az otthonokba? Egyet előreléphetsz! 10. kép: Tudod-e, hogy a hőerőműben mit termelnek, mivel foglalkoznak? Ha jó a válaszod, négyet előreléphetsz, ha nem jó, maradsz a helyeden.

A játék tudáspróba, az energiáról megszerzett ismeretekről szól. 1. kép: A  NAP fénye nélkül tudnánk-e élni? Ha jó a válasz, hármat előreléphetsz! Ha nem jó, itt maradsz a képen, amíg mindenki meg nem előz. 2. kép: Ez egy villanyóra. Nálatok van ilyen? Mikor forog a leggyorsabban? Előreléphetsz két lépést, ha jó a válasz.

13

Energiabiztonság Az EnergiaOvi biztonsággal kapcsolatos interaktív játékos feladatainak pedagógiai célja a gyermekek mindennapos életvitelében az energiafogyasztással (árammal, gázzal, tűzzel) és készülékekkel kapcsolatos biztonsága, a balesetek megelőzése, a kisgyerekek védelme. Cél továbbá, hogy a gyerekek a közvetlen környezetüket (otthoni, óvodai) tudatosan figyelemmel kísérjék, a mindennapos helyzetekben a környezet iránti érzékenységük, tájékozódási képességeik erősödjenek, környezetükben elővigyázatosabbak és körültekintőbbek legyenek. Nem célja az Energiabiztonság fejezet játékainak a környezet iránti félelemkeltés, a veszélyérzet kialakítása vagy elmélyítése, az áramütéssel vagy tűzzel-gázzal való ijesztgetés. A kisgyerekeknek alapvetően fontos a közvetlen környezet iránti bizalom és biztonságérzet, ezért ügyelnünk kell arra, hogy a játékok következtében a gyermekek óvodai biztonságérzete ne sérüljön. Törekedjünk arra, hogy a játékok vezessék rá a gyerekeket arra, hogy a környezeti problémák, szokatlan jelenségek jeleire figyeljenek fel és azonnal jelezzék azt a felnőtteknek (szülőknek, óvónőknek stb), akiknek dolga az intézkedés és a gyerekekről való gondoskodás. A Biztonság című játéksorozat interaktív játékai (online rajzok és animációk) az óvoda helyiségeit mutatják be ( konyha és a csoportszoba), amelyekben a gyerekek nap mint nap tartózkodnak és azokban „veszélyek leselkednek”. Az árammal és gázzal működő konyhai és háztartási eszközök kezelése óvatosságot és elővigyázatosságot igényelnek. Az óvodáskorú gyermekek a környezet felfedezésekor vakmerőségből, tapasztalatlanságból könnyen megsérülhetnek, balesetet szenvedhetnek, amelyet mindenképpen meg kell előzni. Ugyanakkor a legkisebbeket is rá lehet vezetni és rá lehet szoktatni arra, figyeljék a környezetüket, és ha szokatlan, égett vagy füstszagot esetleg gázszagot éreznek, azt azonnal jelezzék és szóljanak egy

14

felnőttnek (óvónőnek vagy más óvodai alkalmazottnak). A kisgyerekek energiatudatosságra nevelésében a felnőtteknek kitüntetett szerepük van, hiszen a felnőtt személyek (pl. szülők, óvónők) tudják elhárítani a kockázatot és biztonságosabbá tenni a gyermekek környezetét. A játékot mindig az óvónő (vagy szülő) vezeti. A játék indítását követően kérdezzük meg a gyerekeket [akik a monitor (képernyő) körül helyezkednek el], hogy mit látnak a képen? Kik vannak a képen, milyen dolgok-tárgyak vannak körülöttük? A gyerekekkel ismertessük fel, hogy ezek a képek az óvodát ábrázolják, annak egyes helyiségeit. Ha a rajzon látható óvoda és berendezése eltér a helyi környezettől, kérdezzünk rá, mi a hasonlóság, mi a különbség? Van-e olyan elektromos vagy gázzal működő eszköz, amely a gyerekek számára nem ismerős? Ha van, azt nevezzük meg és pár szóval magyarázzuk meg annak jellegzetességét. Kérdezzük meg a gyerekeket arról is, hogy látnak-e valami szokatlant a képen? Vezessük rá a gyerekeket arra, hogy a képen füst, gőz, gáz stb. is látható, amely szokatlan és veszélyt jelez. Kérdezzük meg őket, előfordult-e már hasonló baj otthon vagy az oviban? Láttak-e már meggyulladt konyharuhát, zárlatosan szikrázó vagy füstölő elektromos berendezést? Mit éreztek akkor és mit tettek, mi történt? A játék egyes jeleneteinek szövegét az óvónő olvassa fel, hogy azt minden jelen lévő kisgyermek értse. Alapvetően fontos, hogy a játék egyes lépéseit, műveleteit kössük össze a kisgyermek személyes tapasztalataival és mindennapos szokásaival. Nagyon határozottan utasítsuk az óvodásokat, hogy sohase nyúljanak konnektorba, ne érintsenek árammal működő fűtő- vagy egyéb berendezéseket. Mindig a felnőtt kapcsolja be és ki a tűzhelyet, a kenyérpirítót, mikrosütőt és egyebeket. Ha a kisgyermek szikrát,

füstöt, tüzet tapasztal, azonnal siessen a legközelebbi felnőtthöz, és annak szóljon, ne próbálja meg a bajt elhárítani. Az interaktív játék során a kisgyermekek is használhatják az egeret, amikor rá kell klikkelni a rajz egyik vagy másik elemére és megtalálni a rajzon a veszélyforrást. Ugyanakkor az a módszer is kipróbálható, hogy a gyerekek észreveszik és megmondják, hol van a képen a veszélyhelyzet, és az óvónő arra rákattint, majd közösen megbeszélik a történteket. Fontos, hogy a gyerekek aktívan

bevonódjanak a játékba, az óvodapedagógus döntse el, hogy a fejlettségük, tanulékonyságuk, egyéni sajátosságaik alapján milyen mértékű bevonás lehetséges. A játék végén a sikeres, jó ötleteket és eredményes játékot megköszönjük, és megdicsérjük a gyerekeket. A játék mindig értékeléssel záruljon, amely során a pozitív megerősítés a lényeg. A szétszórt figyelmű vagy kevésbé kézügyes kisgyermeket ne marasztaljuk el, hanem bátorítsuk, hogy a legközelebbi játék során majd ügyesebb és szemfülesebb legyen.

Energiapazarlás Az EnergiaOvi program energiapazarlással és energiatakarékossággal kapcsolatos interaktív játékainak célja, hogy a gyerekek ismerjék fel közvetlen környezetükben (otthon, az óvodában) az energia pocsékolásának, pazarlásának konkrét helyzeteit, megnyilvánulásait és igyekezzenek azt a felnőtteknek azonnal jelezni. Az energiatakarékosság a gyerekek számára pozitív elvárásként jelenjen meg, követendő szabályként, hiszen az energia (az áram, a gáz, a hő, a meleg víz stb.) értékes, költséges. Ezzel a gyerekeket általában az anyaggal, erőforrásokkal, értékekkel kapcsolatos takarékosságra és ésszerű gazdálkodásra neveljük. Nem lehet célja e játékoknak, hogy összetett gondolkodási műveletekkel késztessük a gyerekeket az energiatakarékosság tágabb összefüggéseinek megértésére, a klímaváltozás és a nem megújúló energiaforrás-készletek kimerülésének globális veszélyeire. Ehhez az életkori sajátosságaik, értelmi műveleteik fejlettsége nem nyújt alapot, még e szavak tartalmi jelentését sem ismerik, hiszen azok általános és többségükben elvont fogalmak. Az óvodáskorú gyerekek energiapazarlással, az árammal, a gázzal, a meleggel és ivóvízzel való takarékosságra nevelése a mindennapos, apró

szokásaik alakításával történik. Az interaktív játékok ezekre mutatnak be konkrét példákat, amelyek rajzos-animációs cselekményekben, helyzetekben jól megfigyelhetők és tudatosíthatóak. A játék kezdetén az óvónő bemutatja a nyitó oldal rajzát és megkérdezi a gyerekeket (akik körülötte és a képernyő előtt ülnek vagy állnak), hogy felismerik-e ezt a házat. A beszélgetés során ki kell derüljön, hogy ez egy óvoda képe, udvarral, kerttel, gólyafészekkel. Kik szerepelnek a rajzon? Kérdezzük meg a gyerekeket, mit és kit látnak a képen? Ez a feladat egyúttal a megfigyelés fejlesztése is. Ezt követően kérdezzük meg a gyerekeket, ki szeretne játszani, és képzeletben bemenni ebbe az óvodába? A jelentkező gyereket segítsük, hogy egy egérművelettel (kattintással) kiválassza a számára érdekes helyiséget (csoportszoba, iroda, fürdőszoba vagy a konyha). Az óvodaépület lépcsőháza és a tornaszoba e játékban nem vesz részt, ezt a rajzon a halványabb tónusok jelzik. Az adott helyiségbe belépve a feladatot az óvónő felolvassa a gyerekeknek. A játékos feladat megoldását az egér mozgatásával és a kattintással kell elvégezni. Ha a megfelelő helyre kattint a gyermek, ott a rajzon egy mozgásos változás

15

történik, azaz sikerült az energiapocsékolás okát megszüntetnie. Minden egyes helyiségben 3 energiapazarló helyzet látható. Ezek általában a nyitva hagyott ablak (ahol kiszökik a meleg a szobából), az égve hagyott lámpa (amely nappal felesleges), a bekapcsolva hagyott magnó és a nyitva felejtett vízcsap. A játék sikeres megoldását mindig megdicsérjük, értékeljük. Ha nem sikerül, akkor kis segítséget nyújtunk a folytatáshoz. Ügyeljünk arra, hogy a kisgyermek a domináns kezével fogja az egeret, ne késztessük a jobb kezébe azt, ha a gyermek balkezesnek tűnik. A játék során kezdeményezzünk rövid beszélgetést arról, hogy előfordult-e otthon, hogy nyitva felejtettek ablakot, vagy bekapcsolva hagytak televíziót, miközben azt senki sem nézte? Kérdezzük meg, hogy az óvodában észrevettek-e már hasonló pazarlást? Előfordult-e, hogy nyitva felejtettek vízcsapot, égve hagytak-e lámpát? A játékos feladat rajzai és a valóságos emlék- és élményanyag közötti kapcsolatokra minden

alkalommal kérdezzünk rá, hozzuk ezt a játékot is minél közelebb a valósághoz, a gyerekek napi tapasztalataihoz. Világítsunk rá arra, hogy az áramért, a gázért, a vízért az óvodának is, a családnak is fizetnie kell, ahogyan fizetünk a boltban vagy a piacon a kenyérért, az almáért. Ha takarékosak vagyunk, kevesebbet kell fizetnünk. Ennél az egyszerű magyarázatnál nem kell tágabbra és mélyebbre vonnunk a gyerekek figyelmét és gondolkodását. Természetesen, ha van a gyermekcsoportban valaki, aki elmondja, hogy hallotta, milyen kevés az ivóvíz, vagy hogy fogy a földgáz, akkor kitérhetünk erre is, de ezt az egyéni, személyes érdeklődéstől és fejlettségtől tegyük függővé. A játék során, befejezésül – az érdeklődéstől és a helyi lehetőségektől függően – lehet egy kis óvodai körsétát tennünk együtt, az óvoda helyiségeit megfigyelve, hogy el vannak-e zárva a vízcsapok, hogy ki vannak-e kapcsolva az óvodában a nem használatos eszközök (pl. TV, rádió, magnó, számítógép stb.). Ahol véletlenül energiapazarlás történik, ott ezt az óvónő hárítsa el, azaz intézkedjen.

Online megjelenő játékok Mi az energia? Ez a játék a EnergiaOvi program bevezető játékának tekinthető. A játék célja a gyerekek energiafogalmának fejlesztése. A játék során három olyan dolgot kell kiválasztaniuk, melyek a gyerekeknek energiát adnak. A feladatot az óvónő felolvassa a gyerekeknek. A játékos feladat megoldását az egér mozgatásával és a kattintással kell elvégezni. Ha a megfelelő helyre kattint a gyermek, ott a rajzon lévő gyerekfigura és a kép alatt lévő gyerekarc is pozitív visszajelzést ad, és visszajelző szöveg jelenik meg a szövegmezőben. A jó válaszokat megdicsérjük, értékeljük. Ha nem sikerül a válasz, a gyerek helytelen dologra kattint, azt

16

a rajzos és szöveges visszajelzések is jelzik, ekkor kis segítséget nyújtunk a folytatáshoz. A játék segítségével a gyerekekben tudatosul, hogy saját életműködéseikhez éppúgy energia szükséges, mint az árammal vagy gázzal működő eszközök működéséhez, csak ez az energia más forrásból származik. A játék célja nem az energia absztrakt fogalmának fejlesztése, hanem csak annak megvilágítása, hogy mindenféle változáshoz, működéshez energiára van szükség, függetlenül attól, hogy élőlényről, vagy élettelen tárgyról van szó. A feladat jó alkalom arra is, hogy az energia témakörét összekapcsoljuk az egészséges táplálkozás témakörével. Elbeszélgethetünk a gyerekkel arról, hogy miért fontos megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagot fogyasztani,

miért egészséges a reggelizés. Beszélgetést kezdeményezhetünk arról, ki mit szokott reggelizni, ebédelni, vacsorázni, mitől függ, kinek mennyi táplálékra van szüksége, ki és hogyan állítja össze az óvodában felszolgált ételeket. A játék kapcsán el lehet beszélgetni a gyerekekkel az energia és az energiaforrások fontosságáról, hiszen a étel és az ital hiányát mindannyian átélték már, így illusztrálható számukra, hogy miért szükséges, hogy az energiaforrások mindig rendelkezésünkre álljanak. Energia az óvodában Ebben az online játékban az óvoda helyiségeit barangolhatják be a gyerekek, ahol felkutathatják az árammal, illetve gázzal működő dolgokat. A játék célja, hogy a gyerekek megismerjék a közvetlen közelükben energiát használó eszközöket. Ez az alaptudás mind az energiával kapcsolatos biztonsági ismeretek, mind az energiatakarékos magatartásformák elsajátítása szempontjából alapvető fontosságú. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a gyerekeknek részletes ismereteket kellene átadni az energiát használó szerkezetek működéséről, az energiaátalakítás módjairól vagy energiaellátó rendszerek felépítéséről. Ebben az életkorban elegendő, ha a gyerekek felismerik, melyik tárgy használ energiát, melyik nem. A játék kezdetén az óvodapedagógus bemutatja a nyitó oldal rajzát és megkérdezi a gyerekeket (akik körülötte és a képernyő előtt ülnek vagy állnak), hogy felismerik-e ezt a házat? A beszélgetés során ki kell derüljön, hogy ez egy óvoda képe, udvarral, kerttel, gólyafészekkel. Kik szerepelnek a rajzon? Kérdezzük meg a gyerekeket, mit és kit látnak a képen? Ez a feladat egyúttal a megfigyelés fejlesztése is. Ezt követően kérdezzük meg a gyerekeket, ki szeretne játszani, és képzeletben bemenni ebbe az óvodába? A jelentkező gyereket segítsük, hogy egy egérművelettel (kattintással) kiválassza a számára érdekes helyiséget (csoportszoba, iroda, fürdőszoba vagy a konyha). Az

óvodaépület lépcsőháza és a tornaszoba e játékban nem vesz részt, ezt a rajzon a halványabb tónusok jelzik. Az adott helyiségbe belépve a feladatot az óvónő felolvassa a gyerekeknek. A játékos feladat megoldását az egér mozgatásával és a kattintással kell elvégezni. Ha a megfelelő helyre kattint a gyermek, ott a rajzon lévő gyerekfigura és a kép alatt lévő gyerekarc is pozitív visszajelzést ad, és visszajelző szöveg jelenik meg a szövegmezőben. A jó válaszokat megdicsérjük, értékeljük. Ha nem sikerül a válasz, a gyerek helytelen dologra kattint, azt a rajzos és szöveges visszajelzések is jelzik, ekkor kis segítséget nyújtunk a folytatáshoz. Ügyeljünk arra, hogy a kisgyermek a domináns kezével fogja az egeret, ne késztessük a jobb kezébe azt, ha a gyermek balkezesnek tűnik. A játék során kezdeményezzünk rövid beszélgetést arról, hogy otthon milyen dolgok működnek energiával, tudnak-e a gyerekek olyan dolgot mondani ami az ő óvodájukban energiával működik, de nem szerepel a játékban. A játékos feladat rajzai és a valóságos emlékés élményanyag közötti kapcsolatokra minden alkalommal kérdezzünk rá, hozzuk ezt a játékot is minél közelebb a valósághoz, a gyerekek napi tapasztalataihoz. A témával kapcsolatban felmerülő kérdéseik megválaszolásakor fontos egyszerű szavakkal elmagyarázni az energiával kapcsolatos jelenségeket. Az energia témaköre egy olyan bonyolult, érdekes és összetett világ, ahol a felnőttek tudása is határokba ütközhet. Feltehetnek olyan kérdéseket a gyerekek, melyekre a felnőtt sem tudja a választ. Ne féljünk ezt őszintén megmondani. Ha lehetőségünk van rá, nézzünk utána a válasznak, és ha legközelebb újból szóba kerül a téma, osszuk meg új tudásunkat a gyerekekkel. Olyan kérdés is felmerülhet, melyre ma még senki nem tudja a választ (pl. miből lesz energiánk 100 év múlva?), ilyen esetekben mondjuk meg, hogy erre a kérdésre ma még nem tudjuk a választ, de sokan dolgoznak azon, hogy megtudjuk, és elképzelhető, hogy éppen a gyerekek közül kerül majd ki az, aki felnőtt korában meg fogja válaszolni a kérdést.

17

A játék alkalmat ad a differenciálásra, hisz egy helyiség nagyon rövid idő alatt „felderíthető”, így a kisebbek számára is sikerélményt nyújt, de az

összes helyiség végigjárása, és minden energiával működő dolog megtalálása már egy nagy óvodás számára is kellő kihívást biztosít.

ENERGIAMESÉK 1. Egy hétfő reggel új kisgyerek, Peti jött az óvodába. Reggeli előtt kiment a mosdóba kezet mosni, de nem zárta el a csapot, amikor végzett. Reggeli után leült a szőnyegre játszani. Elővette a távirányítós kisautót és körbe-körbe irányította a pályán. Mikor azonban megunta a játékot, nem kapcsolta ki. Ezután elővette a robotot, de kis idő után ez is hasonló sorsra jutott. Az óvó néni és a gyerekek többször figyelmeztették, hogy jobban figyeljen oda, mert nem szabad pazarolni a vizet és nem szabad bekapcsolva hagyni a játékokat, ha már nem játszik vele, mert lemerül az elem. De Peti ügyet sem vetett ezekre a tanácsokra, hetykén válaszolt: ‒ Ugyan, sose fogy el a víz! És elemet is lehet kapni a boltban! Eleredt az eső odakint, nem tudtak kimenni az udvarra játszani, ezért az óvó néni bekapcsolta a gyerekeknek a magnót. Így figyelmeztette őket: ‒ Gyerekek, ha már senki nem szeretné hallgatni, akkor szóljatok és kikapcsolom, hogy ne fogyasszon feleslegesen áramot! A fiúk és a lányok boldogan táncoltak, énekeltek a vidám dalokra. Nem sokkal később már csak Peti maradt a „táncparketten”, de hamar megunta, hogy nem tud senkivel táncolni, így ő is odébbállt. Azonban valamit elfelejtett. Nem mást, mint szólni az óvó néninek, hogy már senki nem hallgatja a zenét.

18

A polcon lévő plüssjátékok között ülő Energia Manó nem tudta tovább nézni tétlenül, hogyan pazarolja az energiát Peti. Úgy döntött, a délutáni alvás alatt beférkőzik Peti álmába, és megmutatja neki, milyen is lenne az élet energia nélkül. Így is lett. Megvárta, míg Peti elalszik, aztán besurrant az álmába. Peti így azt álmodta, hogy reggel elaludtak és bizony jól el is késtek az óvodából, mert az anyu­kájának nem szólt az ébresztőórája. Amikor pedig meg akart mosakodni, nem jött víz a csapból. Az óvodában nem működött egyik kedves játéka sem. Sem a távirányítós kisautó, sem a robot. Sőt az óvó néni azt mondta, nem tudnak zenét sem hallgatni, mert nincs áram. Peti nagyon elszomorodott. Energia Manó ekkor megjelent neki és elmondta, hogy bizony ez lesz a vége, ha nem figyelünk oda, és pazaroljuk az energiát: ‒ Látod, Peti, nem szabad nyitva hagyni a csapot kézmosás után. Mindig gondosan el kell zárni, hogy ne is csöpögjön. Aztán, ha már nem játszol egy játékkal, ki kell kapcsolni, különben lemerül az elem, és sem te, sem pedig a többiek nem tudnak vele játszani. Peti aztán arra ébredt, hogy óvó néni a Pál, Kata, Pétert énekelve ébresztgeti őket. Elmesélte az álmát mindenkinek, és megfogadta, hogy ezentúl takarékoskodik az energiával. Az óvó néni és a polcon ülő Energia Manó mosolyogva kacsintott egymásra.

ENERGIAMESÉK 2. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer két kisgyerek: Peti és Panni. Testvérek voltak és egy óvodába jártak. Peti nagy-, Panni középső csoportos volt. Egyik nap Peti örömmel újságolta, hogy mit hallott az óvó nénitől. ‒ A takarékosságról beszélgettünk, méghozzá arról, hogy az óvodában is lehet takarékoskodni, nemcsak otthon. Takarékosság az, ha nem folyik fölöslegesen a víz, ha gyűjtjük az esővizet a növények locsolásához, ha napsütéses időben a világítótesteket lekapcsoljuk, vagy a fűtéskor, ha szellőztetünk, rövidebb ideig van nyitva az ablak és párologtatunk.

Lekapcsoljuk a villanyt, ha besüt a nap a szobánkba. Ha így takarékoskodunk, akkor kevesebbet fogyasztunk és kevesebbet kell fizetni a vízért, az áramért, és meg tudjuk venni, amire már régóta vágytam: a kétkerekű biciklit ‒ mondta Peti. ‒ Az bizony nagyszerű dolog lesz! – zárta le a beszélgetést Peti apukája.

Az óvó néni megmutatta, hogy hol van a villanyóra az óvodában. Ez egy zárható szekrényben található, amit a kisgyerek nem tud kinyitni, mert ez balesetveszélyes a számára. Arról is beszélt, hogy a villanyóra nem az időt mutatja, hanem azt, hogy az óvodában mennyi áram fogyott, és az áram pénzbe kerül. Láttuk, hogy amikor minden csoportban, minden helyiségben felkapcsolták a villanyt, milyen gyorsan forgott a villanyóra számlálója. Amikor a csoportokban és egy-két helyiségben lekapcsolták a villanyt, akkor jóval lassabban forgott, kevesebb áram fogyott – mesélte Peti. ‒ Így van, Petikém! Ez mind igaz, amit az óvó néni elmondott! ‒ válaszolt az apukája. ‒ Apa! Mi lenne, ha ezentúl mi is takarékoskodnánk itthon is? Megígérjük Pannival, hogy kevesebb vizet folyatunk a csapból és nem pancsolunk.

19

E.ON Hungária Csoport Kommunikációs osztálya Cím: 1051 Budapest, Széchenyi István tér 7-8. Tel.: +36 1 472 2300 E-mail: [email protected] Pedagógiai szakértők: Dr. Bátorfiné Jeles Anna Dr. Havas Péter Varga Attila PhD Venczel Éva