Útközben Hírlevél. alkalmazása a tapasztalatok bemutatása. A hatodik szám tartalmából:

Útközben Hírlevél 1. A csoportos tanácsadás módszerének alkalmazása – a tapasztalatok bemutatása

kísérleti

A csoportos tanácsadás módszerét 3 kísérleti csoportban próbáltuk ki, 2010 március és november közötti időperiódusban, a Fővárosi Pártfogó Felügyelet „Jóvátetthely” foglalkoztatójában. A csoportokban a részvétel önkéntes volt. Az eredeti elképzelés, zárt csoportokra vonatkozott, maximum 15 alkalomra terveztük, mely adott tematikai egységek szerint haladva foglalkozik a munkába állással kapcsolatos problémákkal. Ám már az első csoport alatt kiderült, hogy nem tartható sem a zárt csoport, g az előre tervezett tematika pedig csak részben volt tartható. Az első csoport fellendülő munkaerőpiaci környezetben indult, tavasszal, és viszonylag hamar „elfogyott”. A második csoport esetében az eredmények szintén meggyőzőek voltak, bár a nyári időszakban lassabb volt az elhelyezkedés. A harmadik csoport fiatalokból állt, itt a továbbtanulás kérdése került a középpontba. Az alábbiakban a kísérleti csoportok néhány fontos tapasztalatát mutatjuk be. Kiválasztás Csoportos tanácsadásra azok az ügyfelek alkalmasak, akiknek személyisége eléggé érett ahhoz, hogy erőforrásait és gyenge pontjait felismerje, vagyis rendelkezik belátással. Fontos, hogy képes legyen a szabályozó funkciók megfelelő szintű működtetésére, tudja késleltetni vágyait, és elviselni a frusztrációval járó feszültséget és elfogadja a jelen társadalom norma és szabályrendszerét. Ezek a feltételek közel állnak az egészséges pszichikus működés kritériumaihoz. Ez azt jelenti, hogy a súlyos pszichikai zavarok, azok, amelyek esetében a csoportos tanácsadásban való részvétel nem ajánlott. Önmagában az alkalmazkodási zökkenők, vagy olyan izolált tünetek, mint például az enyhébb fokú emocionális labilitás, nem jelentenek akadályozó tényezőt. A kísérleti csoportoknál a kiválasztás interjú alapján történt, mely lazán strukturált, zárt kérdéseket alig alkalmazó, az ügyfél saját probléma megfogalmazását, helyzetleírását facilitáló eljárás. Viszonylag kevés olyan esettel találkoztunk, melyben nem javasolt a csoportos tanácsadás, ezek közül kettő hangsúlyozott paranoid zavar volt, kettő pedig antiszociális zavar. Másrészt, a motiváció fontos szempont a kiválasztáskor. Mérlegelni szükséges, hogy az ügyfél rendelkezik-e egy céllal, egy belső képpel arról, hogy hová szeretne eljutni, mi felé kíván haladni, vagy elfogadja-e azt, hogy szüksége van segítségre a cél kitűzéséhez.

PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

A hatodik szám tartalmából: 1. A csoportos tanácsadás módszerének kísérleti alkalmazása – a tapasztalatok bemutatása 2. A csoportos tanácsadás vezetőinek képzése 3. Betekintés a kiscsoport életébe 4. Tanácsadás a hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci reintegrációjában

Kommunikáció A kísérleti csoportok egyik fontos tapasztalata az volt, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a folyamat során a kommunikációra, mint a készségfejlesztő csoportok esetében. A kommunikáció a következőkre vonatkozik: - a pártfogó felügyelőkkel történő szoros kapcsolattartás, mely egyrészt a nyitott csoport működtetéséhez szükséges, másrészt az eredményesség méréséhez. A nyitott csoport azt jelenti, hogy a kilépők helyére beléphetnek újak, miközben a csoportban felhalmozódnak az ismertek az elhelyezkedés módjairól, a megoldott problémákról, a lehetőségekről, stb. - a csoport időtartama alatt is fontos kapcsolatot tartani, visszajelzést nyújtani a pártfogónak arról, hogy miképpen dolgozik ügyfele a csoporttal, hiszen az motiválj őt arra, hogy ügyfelei esetében igénybe vegye ezt az eszközt is. Másrészt tisztázni szükséges a hiányzások, a kimaradás vagy a lemorzsolódás okát. - a tanácsadás olyan segítő kapcsolat, melynek esetében a csoportvezető tanácsadónak mindig szüksége van egy háttérben álló kapcsolati rendszerre. E célcsoport esetében ez különösen fontos, hiszen az ügyfelek kapcsolati hálója gyakran hiányzik. Ez a háttér hálózat a leggyakrabban munkaügyi kapcsolatokat jelent, különböző közvetítő intézményekkel, illetve képzőkkel. A kapcsolatok másik része különböző egészséggel kapcsolatos problémák megoldását segítheti, ide tartoznak elsősorban a szenvedélybetegségek kezelésére vonatkozó lehetőségek ismerete, illetve mentális problémák kezelését célzó intézmények. Ugyanilyen fontos a szociális és egyházi intézményekkel fenntartott kapcsolat. A civil szervezetekkel történő állandó kapcsolattartás új lehetőségekre hívhatja fel a figyelmet. Fontos még az önkormányzatok és azok által fenntartott intézmények ismerete. A hátér hálózat egyrészt az ügyfél számára egyengeti az utat, másrészt sok releváns információval látja el a tanácsadót. Így például megtudhatja, mikor indulnak támogatott munkaerőpiaci képzések, hol lesz megfelelő állásbörze, hol keresnek betanított munkásokat gyártósorokra, hol vannak felzárkóztató képzési lehetőségek, hol működnek hatékony fejlesztő vagy segítő csoportok. - a kommunikáció magukkal a résztvevőkkel sem egyszerű. Bár a csoportos tanácsadáson, ha már ott vannak, együttműködnek, nem feltétlenül jönnek el, ha nem figyelmeztetik őket. Ugyanakkor, e célcsoport nemigen telefonál saját költségre, mobiltelefonjuk sincs feltétlenül, így a csoportot működtető szakembereknek kell folyamatosan hívni őket. Amennyiben a csoporton való részvétel kötelezővé válik, úgy lehetséges, hogy a jelenlét kevesebb gondot okoz. Rugalmasság A csoportos tanácsadás kihívás a szakemberek számára, különösen akkor, ha halmozottan hátrányos helyzetű emberekkel kell dolgozni. A nehézségek egy része abból adódik, hogy a többszörösen hátrányos helyzetű emberek esetében gyakori, hogy csak nagyon konkrét és célirányos segítséget hajlandók elfogadni. Ha ezt nem nyújtja a csoport, akkor úgy érzik fölösleges időpazarlás, és az is előfordulhat, hogy nem kevés dühvel távoznak. Ezért e kiscsoportos módszer lényege a személyesség, az ügyfél konkrét szükségletére való reagálás. A csoportvezetőnek óriási terhet jelent, hogy nem feltétlenül célszerű végigfuttatni, amit aznapra tervezett, hiszen közben a csoportban más problémák merültek fel. A tanácsadás mindig az ügyfél igényei szerint alakul, a tanácsadónak felkészültnek kell lennie az összes szokásos munkaerőpiaci témában. Lehet, hogy a cél tisztázását terveztük a folyamat kezdetén, ám két ügyfél is szól, hogy még a héten megy állásinterjúra, így ajánlott a témát felcserélni és arról beszélni, mit mondunk el önmagunkról, hogyan mutatjuk be az álláshoz szükséges tudásunkat.

„Útközben” Hírlevél 2010/6. PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

2

Összefoglalás A csoportos pályatanácsadás segítő kapcsolat, melyben a vezető támogató kapcsolatot alakít ki az ügyfél erőforrásainak összpontosítása érdekében, egy adott munkaerőpiaci cél elérésért. A munka fontos eleme a kiválasztás és a folyamatos kommunikáció. A tanácsadás hatótényezője maga a kapcsolat, amelyben hangsúlyt kapnak az ügyfél erősségei, illetve a belső kép tisztázása, amely felé az ügyfél haladni képes. A kapcsolat, mint hatótényező felveti azt a kérdést, hogy végezhet-e a pártfogó felügyelő saját ügyfelei számára tanácsadást? A felügyelő/hatósági és a segítő szerep keveredésének veszélye egy ilyen helyzetben mindenképpen fennáll. Ezért jobb, ha nem saját ügyfeleinél vezet csoportot a pártfogó. A rugalmasság egy másik kulcsfontosságú tényező. Az időkeretek is rugalmasak, a kiscsoportos folyamat minimum 7 és maximum 15 ülés, melynek hossza 45-60 perc. A tematika változik, a csoporttagok aktuális megoldandó problémáinak függvényében. Ezért a tanácsadás a tréningmódszerhez viszonyítva nehezebb, feltételezi a széleskörű felkészülést, a tanácsadás/segítő kapcsolat lépéseinek ismeretét. Valószínű, hogy több év munkájára, képzésekre és lelkes pártfogó felügyelőkre lesz szükség ahhoz, hogy ez a módszer elterjedjen és az intézményre jellemző eljárásai kialakuljanak. Jelen kötet tartalmazza azokat az ismereteket, melyek a módszer bevezetéséhez szükségesek.

2. A csoportos tanácsadás vezetőinek képzése Az Útközben projekt utolsó hónapjában került sor a csoportos tanácsadás vezetőinek képzésre. Három csoportban összesen 30 fő képzése folyt, ebből 22 fő volt pártfogó felügyelettől, 5 fő a munkaügyi szervezettől érkezett és 3 fő a civil szférát képviselte. A résztvevőket országosan toboroztuk, kollegák érkeztek Beremendről, Székesfehérvárról, Sopronból, stb. A képzés alapeszköze a sajátélmény volt. A bevezető körök után, minden résztvevő választott egyet saját ügyfelei közül, olyat, akit jól ismert. Az ügyfél bemutatását követően, a kiválasztási kritériumokat megismerve, közösen döntöttek arról, melyik ügyfél mehet csoportos tanácsadásba és ki nem alkalmas rá. Ezután a résztvevők cserélgették a szerepeket: hol tanácsadók, hol megfigyelők voltak, hol pedig saját ügyfelük szerepét vették fel. A sajátélményt kiscsoportos munka és rövid elméleti kitekintés egészített ki. Ezúton szeretnénk megköszönni a résztvevők aktivitását és elköteleződését. A tréningszerű csoportvezetésről áttérni a tanácsadásra és viszonylag rövid idő alatt átállni egyik módszerről a másikra nem könnyű. Nagyszerű és tehetséges kollegákkal dolgoztunk, akik kiválóan ismerték ügyfeleiket, tájékozottak voltak helyi lehetőségeikben és jelentős kapcsolati hálóval is jelentkeztek. A csoportos tanácsadás folyamatos felkészülést, rugalmasságot és a bizonytalansággal való megbirkózás készségét is megköveteli. Bízunk benne, hogy az új módszer magjai jó talajra hulltak és sok sikert kívánunk az alkalmazáshoz! Emlékeztetőül két fénykép a képzésről:

„Útközben” Hírlevél 2010/6. PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

3

3. Betekintés a kiscsoport életébe Azt, hogy életünk során, hogyan viselkedünk különböző csoportokban azt első "családi csoportunk" élményei, különösen az anya-gyerek kapcsolat milyensége készíti elő. Többnyire úgy viselkedünk csoportban, ahogy azt a család és a körülöttünk élők modellezték számunkra. Természetesen, ezeket a viselkedési mintákat meg lehet változtatni, lehet tudatosan befolyásolni őket. A rendszerelméleti megfogalmazás szerint a kiscsoportok nyílt rendszerként működnek, vagyis koordinált tevékenység jeleit mutatják. A koordinálás lehet tudatos, szervezett, de lehet nem tudatos, spontán kapcsolatok formájában is. Bármely más élő rendszerhez hasonlóan a kiscsoport rendelkezik határokkal, külső és belső környezettel és túlélése a környezettel folytatott cserefolyamaitól függ. Végső soron minden ilyen rendszer célja adott időperiódusban (a megalakulás és felbomlás között) a túlélés. A csoport, mint önálló egység, nyílt rendszer, nem azonos az egyéni viselkedések puszta összegéve, hanem több és más ennél, egy új minőséget képvisel. Ezt az új minőséget, amit csoporttöbbletnek is neveznek nem könnyű felismerni. Hajlamosak vagyunk arra, hogy az egyénnek tulajdonítsuk a történéseket, annak, aki kimondja, vagy végrehajtja a csoport üzenetét. Jól tetten érhető a csoporttöbblet működése pl. a bűnbakképződés jelenségében: a csoport tagjai a megoldatlan problémákból származó feszültséget kivetítik a csoport egy tagjára. A bűnbak lesz a hibás minden problémáért, amelynek valódi okával a csoport nem mer szembenézni. Alapfeladat és érzelmi sodrás Minden csoportnak megvan a maga alapvető feladata. De nem csak ennyi történik a csoportban. Amellett hogy igyekszik ellátni ezt a feladatot, a csoportban mindenki részt vesz a maga érzelmeivel, indulataival, naponta szövődő és újraszövődő társas kapcsolataival. Ez a folyamat állandóan jelen van, ugyanúgy, mint a tevékenység vagy munka. A csoport érzelmi folyamatai nagyban befolyásolják a csoport eredményességét, teljesítményét. A fenti szempontok alapján különítjük el egymástól az un. Feladat-centrikus csoportot, ahol az érzelmi folyamatok "rendben vannak", a csoport hatékonyan dolgozik az alapfeladat megvalósításán, illetve az un. érzelmi folyamat-centrikus csoportot. Ez utóbbiban az érzelem elsodorja a működést a feladat végrehajtásától, és a csoport azzal bajlódik, hogy saját érzelmi problémáit megoldja. Például: Egy tanácsadást tanuló csoportban Zoli és Klári összeveszett. A csoport feladata az volt, hogy a segítse a résztvevőket személyes problémáik megértésében. Már ketten is elemezték saját hozott problémájukat, mindkét eset meglehetősen fájdalmas volt. Ezután a szünetben kezdődött a veszekedés. Klári olyan mérges volt, hogy azt javasolta a kiképzőnek, hogy a veszekedés legyen a probléma, amit megbeszélnek. Lassan az egész csoport beszállt az ügybe, amely sehogy sem akart véget érni, egyre újabb és újabb részletekkel gazdagodott. Így a csoport - Klári és Zoli konfliktusának felhasználásával - elérte azt, hogy a többi tagnak ne kelljen saját fájdalmas élményeivel foglalkoznia. A csoport, mint önálló egész reagált a résztvevő tagok félelmére és olyan helyzetet teremtett, amely által el lehetett kerülni azt, amitől féltek. Vagyis a tulajdonképpeni munka abbamaradt. A "munka" és a "folyamat" hangsúlya a csoporton belül állandóan váltakozik. Ha a csoport túl sokáig marad folyamat hangsúlyú, ez mindenképpen a teljesítmény rovására megy és elvezethet a csoport „Útközben” Hírlevél 2010/6. PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

4

felbomlásához. A tanácsadási és tréningcsoportok, melyek adott periódusra jönnek létre jellegzetes hullámzást mutatnak: csoportok első és utolsó szakasza gyakran az érzelmi folyamatok hatása alatt áll. Az elején azért, mert a tagok keresik a „helyüket”, pl. próbálják beállítani a számukra optimális bevonódás/különállás határokat. Így előfordulhat, hogy a középső szakaszban eredményesebb a munka. A csoportkultúra, a folyamatok, a befolyásolás természetének megértése lehetővé teszi, hogy változtassunk egy adott helyzeten, és eredményesebbé tegyük a csoport működését. Azok, akik felismerik a csoportban ható tényezőket, valószínűleg arra is képessé válnak, hogy mások viselkedését befolyásolják

4. Tanácsadás a hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci reintegrációjában A munkaerőpiaci reintegráció segítéséhez többnyire a tanácsadás különböző típusaira van szükség. Ezek a tevékenységek közvetlenül a hátrányos helyzetű, munkanélküli személyt segítik, az ő problémájával foglalkoznak. A fiatal, pályakezdő ügyfelek esetében nem ritka az sem, hogy az elmaradt valódi pályaválasztási tanácsadást kell pótolni. Más esetben a munkáltatókkal való kapcsolattartása lehet a segítő feladata. A munkába állást több féle tanácsadás is segítheti. Nálunk két nagy terület honosodott meg. Egyik a munkavállalalási tanácsadás a másik a pszichológiai tanácsadás. A következő ábra a két szakterület közti különbségeket és a közös elemeket szemlélteti.

Munkavállalási tanácsadás

Pszichológiai munkapályatanácsadás

egyénpálya megfeleltetés

Foglalkozások világa Foglalkozási információk képességek, Képzési lehetőségek értékek Munkaerőpiaci helyzetkép Foglalkozások "személyi" pszichológiai vizsgálata Információk az egyén-pálya munkavállalásban, tanulásban

Az egyén jellemzői: Általános és speciális Motiváció, érdeklődés, Személyiségjellemzők Az egyén-pálya megfelelés követelményei Pszichikus "akadályok" a megfeleltetésről

Az alábbiakban azokat a tevékenységeket mutatjuk be, amelyek a munkába állással kapcsolatosak, akár közvetlenül a munkanélkülit akár a munkáltatót vagy a munkában állókat támogatják. Ezek egy része hangsúlyozottan preventív jellegű, vagyis pályájuk kezdetén állókkal, diákokkal, vagy elbocsátás előtt álló „Útközben” Hírlevél 2010/6. PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

5

alkalmazottakkal végezik, és amelyek segítségével a munkanélkülivé válás többé-kevésbé elkerülhető. Ezekben az esetekben még nem kell számolni a munkanélküliség átéléséből eredő hatásokkal. Más tevékenységformák esetében a munkanélküliség hatásainak ellensúlyozására, kezelésére esik a hangsúly. A felsorolt tevékenységek csoportban is végezhetőek, de a bonyolultabb esetek megoldásához egyéni foglalkozásra van szükség. Az alábbi tanácsadás típusokat bármely felkészült szakember vezetheti, arra azonban figyelni kell, hogy tesztvizsgálatokat csak felkészült pszichológus végezhet, illetve, hogy az önismeretet mélyítő foglalkozások hátrányos helyzetűek esetében gyakran erős intenzitást érnek el, és a megjelenő érzelmek kezeléséhez a tanácsadás bármelyik szintjén szakmai tudásra és tapasztalatra egyaránt szükség van. Az alábbiakban a pályatanácsadás különböző formáit mutatjuk be röviden: Pályaorientáció: Ez egy olyan folyamat, amely a tájékozódást segíti. Apályaorientáció folyamatában az egyén újabb információkat szerez a foglalkozásokról, a munkaerőpiaci lehetőségekről és önismeretét is bővíti. A pályaorientáció során nem feltétlenül születik döntés, a hangsúly itt az információszerzésen és a felkészülésen van. A pályaorientációt nem csak pszichológus végzi, ez elsősorban tanácsadói feladat, de végezhetik erre felkészült tanárok is. Pályaválasztási tanácsadás: Amikor először hoz valaki döntést arról, "mi legyek, ha nagy leszek", javasolt a szakember segítségét igénybe venni. Régebben sem volt ez könnyű feladat, de ma a gyors változások és a tág lehetőségek korában sokak számára az élet egyik legnehezebb döntési helyzete a pályaválasztás. Nemcsak azért nehéz, mert az egész életre hatással lehet, hanem azért is, mert a döntés következményei nem láthatók világosan. A családi foglalkozási hagyományokat ma már nem feltétlenül követik, ugyanakkor a család sokszor erős nyomást gyakorol a gyerekekre, bizonyos jónak ítélt pálya felé terelik őket. Máskor sem az iskola, sem a család nem szentel túl nagy figyelmet ennek a folyamatnak. A divat és a média által futtatott szakmák túlságosan is előtérbe kerülnek. Például mostanában sok fiú szerez őrző-védő szakképesítést, de az első próbálkozás után rájön, hogy nem erre vágyott, unalmas és rutinszerű a tevékenység és a fizetés sem túl magas. A pszichológus által végzett pályaválasztási tanácsadás a legtöbb esetben tartalmazza a képességek, az érdeklődés- és személyiségvizsgálatokat is. Pályakorrekciós tanácsadás: Erre általában akkor van szükség, amikor valaki olyan pályaválasztási döntést hozott, amelyről később kiderült, hogy nem volt megfelelő, vagyis korrigálni kell az eredeti döntést. A gyakorlatban nemigen fordul elő, hogy valaki jól előkészített, esetleg szakember segítségével hozott döntés után pályakorrekcióra szoruljon. Általában akkor beszélünk pályakorrekcióról, ha az érintett személy még nem dolgozott túl hosszú ideig, s már a tanulási folyamat során rájött, hogy a választott szakma biztosan nem neki való. A pályakorrekciós tanácsadás módszereiben, lefolyásában hasonlít a pályaválasztási tanácsadásra, de itt már építeni lehet egy szakma megtanulásának, vagy művelésének tapasztalataira. Ugyanakkor ezt kicsit érettebb, már szakmát választott korosztállyal végzik. Ebben a folyamatban is sor kerülhet pszichológiai tesztvizsgálatokra, éppúgy, mint a pályaválasztási tanácsadás esetében. Pályatervezés: Figyelembe véve az egyén életútját, múltját, jelenét és a jövőre vonatkozó elvárásait a pályatervezés során a szakember segít a célok kitűzésében, döntések előkészítésében, és azoknak a lépéseknek a körvonalazásában, amellyel a kitűzött távlati célt el lehet érni. A karriertervezés a pályatervezés szinonímája, ez utóbbi azt sugallja, hogy ez a tanácsadási típus kimondottan a szakmai sikeresség, vagy a hétköznapi értelemben vett karrier elérését segíti. A gyakorlatban akkor van ilyen problémája az embereknek, amikor úgy érzik fejlődésüket, előrehaladásukat a pillanatnyi állás vagy foglalkozás már nem biztosítja, és nehezen tudnak egyedül dönteni a "hogyan tovább"ról. Ilyen lehet az a helyzet is, amikor valaki tanulmányai végeztével bizonytalan, nem tudja merre, és hogyan induljon el. „Útközben” Hírlevél 2010/6. PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

6

Pályamódosítási tanácsadás: Erre akkor kerül sor, amikor az addig gyakorolt foglalkozás nem végezhető tovább. Ennek alapvetően két oka lehet: - az egyik a piaci kereslet-kínálat kedvezőtlen alakulása. Bizonyos időszakonként a munkaerőpiac átstrukturálódik. A kelet-európai rendszerváltás egy ilyen robbanásszerű átstrukturálást hozott magával. De nemcsak ilyen nagy változások esetén strukturálódik át a munkaerőpiac, hanem folyamatosan is. A sikeres és keresett szakmákban egyszerre túlkínálat jelentkezik és azok, akik munka nélkül maradtak megoldást keresnek. Az ipari fejlődésben egy új technológia megjelenése bizonyos szakmák megszűnéséhez is vezethet. - a másik ok, ami miatt pályamódosításra lehet szükség, az egyénben, az egyéni életútban rejlik. Pályamódosításhoz vezethet olyan egyszerű esemény is, mint egy másik helységbe költözés, bv. intézetbe kerülés, vagy az egészségi állapot változása. Más esetben bizonyos munkaköröket újabban felsőfokú képesítéshez kötnek, és az évek óta benne dolgozók nem érzik képesnek magukat arra, hogy egy több évig tartó, igényes képzésbe belevágjanak A pályamódosítás során olyan új megoldást kell kidolgozni, amit az egyén elfogad, személyiségének, képességeinek érdeklődésének megfelel, aktuális élethelyzetében meg is tudja valósítani. Ugyanakkor az új pályának piacképesnek kell lennie. Életvezetési tanácsadás: Az élet egyes szakaszaiban, főleg olyankor, amikor fontos változások következnek be, szükségessé válik az egész életvitel felülvizsgálata és átrendezése. Minden változtatás nehéz feladat, hiszen mindennapjaink szokásait természetesnek, adottnak, nehezen módosíthatónak éljük meg. Jó példa erre a kisgyerekes anya helyzete, aki ha újra munkába áll, akkor teljesen át kell szerveznie az életét, meg kell oldania a gyermek felügyeletét és a háztartás vezetését. Hasonló helyzetek adódnak váláskor, költözéskor vagy a munkahely elvesztésekor. Ha a változásokat erős érzelmi megterhelés kíséri, a személy gyakran nehezen tájékozódik az adott helyzetben. Ilyenkor ajánlott az életvezetési tanácsadás, amely segíti a probléma tisztázását és a változásokkal való megküzdést. Pszichológiai tanácsadás: A tanácsadásnak ezt a formáját többféleképpen is nevezik, leggyakrabban terapeutikus, vagy egyéni tanácsadásnak. Ez a forma áll a legközelebb a terápiához. P.Clarkson szerint a pszichoterápiában a személyiség struktúrájának megbontása és újjáépítése válhat szükségessé, mielőtt az egyén újra kapcsolatba kerül természetes önmegvalósító képességével és egy "revolúciós változás" jön létre. A tanácsadás viszont olyan beavatkozás, ahol a kreatívabb, kielégítőbb élet érdekében az egyént képessé teszik és segítik használni a saját meglévő erőforrásait. Ez a változás evolúciós jellegű. A személyiség struktúrájának megbontása igen kockázatos lehet egy egyébként is kritikus élethelyzetben levő személy számára, míg a meglévő erőforrások beindítása gyors és többnyire rizikómentes segítséget jelenthet. Mit kaphatunk egy tanácsadótól? Napjainkban, összefüggésben az egyre bonyolultabb életviteli kérdésekkel, felértékelődött a tanácsadás iránti igény, és egyre-másra új szakmák alakulnak ki, amelyek sajátos szakmai és módszertani készletükkel segítik a felmerülő kérdések megválaszolását. A szociális szakmák és a tanácsadó munka között nem nehéz felismerni az összefüggéseket. A tanácsadást alapvető segítő foglalkozásnak tekintjük, így érthető, hogy legtöbb formája a pszichológiai módszerekhez áll közel, bár tanácsadás létezik több más foglalkozási területen is, például jogi, tűzvédelmi, stb. A tanácsadás és a tanácsadó mibenléte körüli bizonytalanságot részben az okozza, hogy több különböző típusú segítő kapcsolatra a magyar nyelvben többnyire ugyanazt az egy szót alkalmazzuk. Az angol nyelv jól elkülöníti egymástól a különböző szintű, tanácsadás típusú tevékenységeket. Angolul "advisor"-nak nevezik azt, aki valóban tanácsot ad, például a befektetési tanácsadót. A bonyolultabb folyamatoknak külön nevük van: a "guidance" az orientálást, vagyis a tájékozódás elősegítését jelenti, az iskolában folyó pályaválasztási tanácsadást is így nevezik. A "counseling" pedig annak az együttdolgozásnak a neve, amelynek során a kliens és tanácsadója megoldásokat dolgoznak ki, és amelyben értékesítik a kliens erőforrásait. Ilyen a pályaválasztási tanácsadás, nevelési tanácsadás, stb. Vagyis a tanácsadó segít tisztázni egy helyzetet, meghozni egy döntést vagy támogat „Útközben” Hírlevél 2010/6. PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

7

egy érzelmi krízis megoldásában, de klasszikus értelemben vett tanácsot csak ritkán ad. És végül, a tanácsadás egy elfogadott meghatározása: a tanácsadási folyamat során abban segítik az egyént, hogy a személyiségében lévő erőforrásokat összpontosítsa egy kreatívabb és kielégítőbb élet megvalósításáért. A tanácsadásra újabban alkalmazott jelző a „multikulturális”. Ebben az a felismerés tükröződik, hogy a tanácsadásban kezelt problémák nagy része valamilyen csoporthoz és annak kultúrájához való tartozás talajába ágyazódik be. Nem elég csak az egyént és annak szűkebb családi környezetét figyelembe venni a tanácsadás során, hanem az eset multikulturális és univerzális implikációival is dolgozni kell. Akárcsak a segítés és fejlesztés más formái, a tanácsadás is végezhető csoportban. Nálunk elterjed a „munkaerőpiaci tréning” kifejezés, illetve az álláskeresési tréning, ritkábban önsegítő csoportokkal is találkozhatunk, és kevésbé használjuk a csoportos tanácsadást. A hatékony és sikeres munka alapfeltétele, hogy pontosan definiáljuk, milyen módszert kell választania ahhoz, hogy az adott csoport célját optimális hatékonysággal valósítsa meg.

TÁMOP 1.4.3.-08/2-2009-0026-os „Útközben” projekt elektronikus hírlevele Felelős kiadó: Dr. Sándorfi György főigazgató, Igazságügyi Hivatal Szerkesztő: Fehér Ágnes Elérhetőségek: 1145 Budapest, Róna u. 135. [email protected]

„Útközben” Hírlevél 2010/6. PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

8