UTAZÁSI BETEGSÉGEK MIK SOROLHATÓK AZ UTAZÁSI BETEGSÉGEK KÖZÉ?

http://www.laborlelet.hu – utolsó módosítás: 2009.04.01.

UTAZÁSI BETEGSÉGEK MIK SOROLHATÓK AZ UTAZÁSI BETEGSÉGEK KÖZÉ? Tágabb értelemben az “utazási betegségek” elnevezés azokra a betegségekre illetve állapotokra vo‐ natkozik, amelyeket hosszú ideig tartó utazás illetve hazájától távoli tartózkodás során kap meg vala‐ ki. A betegségek széles skálája előfordulhat, mivel a betegséget a legkülönbözőbb baktériumok, víru‐ sok, gombák vagy paraziták előidézhetik. A betegségek fellépése különösen gyakori a fejletlen orszá‐ gokban, ahol a közegészségügyi állapotok alacsony szintűek, de előfordulhatnak távoli, fejlett orszá‐ gokban is. (Fontos megjegyezni, hogy az alábbiakban tárgyalt betegségek közül néhány ‐ pl. az AIDS vagy a vírusos hepatitis ‐ világszerte elterjedt, így ezeket nem csak, mint utazó, de mint otthon élő bárki megkaphatja saját hazájában is.) Minden úticélnak és minden földrajzi helyszínnek, beleértve a saját otthoni környezetet is, megvan a saját, egészséget veszélyeztető kockázata. A helyi lakosság általában jól ismeri ezeket a veszélyeket, és mindent megtesz a betegségek megelőzése érdekében. Nyilvánvalóan nagyok azonban a különbségek a veszélyeket illetően, ha valaki pl. egy európai vagy észak‐amerikai erdőségekben akar túrázni, egy szafari látogatáson akar részt venni, vagy egy trópusi országban akar egy szállodában lakva huzamosabb időt eltölteni. Az utazónak alaposan fel kell ké‐ szülnie az adott területen rá leselkedő veszélyekre, ugyanis kellő odafigyeléssel, megfelelő magatar‐ tással sok betegség megelőzhető! Utazás előtt időben (kb. 2 hónappal az utazás kezdete előtt) célsze‐ rű orvossal megbeszélni a tennivalókat. A megbeszélésen ki kell térni az utazás helyszínére, idejére, időtartamára, a tervezett tevékenységekre. Számba kell venni a veszélyforrásokat, az étkezési szoká‐ sokat, az ivóvíz minőségét, a szükséges gyógyszerelést illetve védőoltásokat (megelőzésre vagy adott betegségekre). Az utazók betegségét gyakran ürülékkel vagy földdel szennyezett étel vagy víz okozza, de betegséget okozhat a fertőzött állatokkal vagy az azokból származó szövetekkel (pl. kikészítetlen bőrökkel) való érintkezés is. Az ilyen fertőzéseket az ember általában illat vagy íz alapján nem képes azonnal észlel‐ ni. Számos vektor (szúnyog, légy, kullancs) is képes fertőzést átvinni az emberre; erre a rovarok csípé‐ sének észlelésekor mindig gondolni kell. A természetes vizekben való tartózkodáskor, vagy a parton mezítláb sétálva is számolni kell betegséghordozókkal. A természet hordozta veszélyeken kívül az emberi tényezők is hozzájárulhatnak egy‐egy betegség kialakulásához. A tűátadással történő intravé‐ nás kábítószerezés, egy másik ember vérével vagy váladékával (pl. nyál) történő közvetlen érintkezés, a mechanikai védelem nélkül folytatott szexuális aktus magukban hordják a megbetegedés lehetősé‐ gét. A betegségek tünetei széles határok között változhatnak: Vannak nagyon enyhe lefolyásúak, amelyek maguktól gyógyulnak, vannak, amelyek többnapos kellemetlen közérzettel járnak, és lehetnek olya‐ nok, amelyek azonnal vagy a későbbiekben is állandó kezelést igényelnek. Előfordul, hogy a betegség csak az utazást követően lép fel, esetleg ciklikusan jelentkező tünetekkel, fokozatos állapotromlással. Vannak olyan betegségek, amelyek kezelés hiányában vakságot, szervleállást, kómát, esetleg halált okozhatnak, ezért az utazás után jelentkező tüneteknek mindig fokozott fontosságot kell tulajdoníta‐ ni. A kezelőorvost mindig tájékoztatni kell az utazás tényéről, még akkor is, ha a hazaérkezés óta több hónap is eltelt.


A leggyakoribb utazással kapcsolatos a betegségtünetek a hasmenés, émelygés, hányás, láz és bőrki‐ ütések. A hepatitis (májgyulladás) jelentkezhet sárgaság formájában (a bőr és a szemfehérje sárga elszíneződésű), a fejfájás utalhat agyhártyagyulladásra (meningitiszre) vagy agyvelőgyulladásra (enkefalitiszre), a gerincvelői folyadék illetve agyvelő fertőzöttségére. Néhány betegség légzési tüne‐ tekkel (köhögés és/vagy nehézlégzés) jár. Néhány betegség az egész világon elterjedt, a védőoltások felfedezése előtt ezek a betegségek gyak‐ ran okoztak kisebb‐nagyobb járványokat. Azokban az országokban, ahol a népességet jelenleg sem képesek védőoltással ellátni, ezek a betegségek ma is jelen vannak, és endémiát (kisebb területre korlátozódó megbetegedéseket) vagy epidémiát (nagyobb területen történő betegség‐fellángolást) okoznak. Ezek a területek veszélyt jelentenek azon utazók számára, akik nem részesültek védőoltás‐ ban és nem védettek ezekkel a betegségekkel szemben. Ugyancsak veszélyeztetettek a nem teljesen immunizált gyermekek és a csökkent immunrendszerű személyek is. Korunkban számolni kell azzal is, hogy a betegségeket bevándorlók is behurcolhatják. Az utazási betegségek közül a leggyakoribb az utazók hasmenéses megbetegedése. (Szűkebb érte‐ lemben véve sokszor ezt hívják utazási betegségnek.) A hasmenés bárhol a világon előfordulhat, és a legkülönbözőbb baktériumok, vírusok, paraziták okozhatják. A hasmenést okozó kórokozók minden‐ féle vízben és ételben előfordulhatnak, különösen akkor, ha azok nem megfelelően voltak kezelve, illetve elkészítésükkor nem tartották be a higiénés rendszabályokat. Leggyakrabban az alig átsült vagy nyers húsokkal, a tenger gyümölcseivel (halak, rákok, kagylók), zöldségekkel, gyümölcsökkel vihetők át a mikroorganizmusok, de veszélyesek lehetnek a csapvíz, a tej és a tejtermékek is. A jégkockával fogyasztott italok is veszélyesek lehetnek, mivel a jégkockát gyakran csapvízből készítik, és az ala‐ csony hőmérsékletet a legtöbb kórokozó jól bírja. Az emberek szervezete legtöbbször jól alkalmazkodik a helyi baktériumokhoz és vírusokhoz, de a más helyről származó mikroorganizmusok már problémákat okozhatnak. A különböző élősködők egyaránt veszélyeztetik a helyi lakosságot és az utazókat. A vírusok és baktériumok által okozott hasmenés általában a fertőzést követő néhány órán belül kialakul és antibiotikumos kezelést általában nem igényel. Néhány esetben, pl. Salmonella és Shigella okozta fertőzések, az inkubációs idő 2‐3 nap le‐ het. Ennél is hosszabb lehet az inkubációs idő a paraziták okozta hasmenéseknél, és megfelelő keze‐ lés hiányában akár idült betegség is kialakulhat. A májgyulladást és sárgaságot okozó Hepatitis A vírus (HAV) vízzel vagy szennyezett étellel kerülhet a szervezetbe. Ugyancsak májgyulladást okozhatnak a Hepatitis B vírus (HBV) és Hepatitis C vírus (HCV) is, ezek azonban kontaktúton, közvetlenül vérrel vagy nyállal érintkezve vihetők át. Az óvszer nélkül történő szexuális aktus, a nem‐higiénés körülmények között végzett tetoválás magában rejti a HBV vagy HCV fertőződés, és esetleg más, pl. HIV és egyéb nemi úton terjedő betegségek veszélyét. A lázzal járó megbetegedések közül a leggyakoribbak a malária, a dengue láz és a sárgaláz. Mindhá‐ rom betegség kórokozóját a szúnyogok terjesztik, és leginkább a trópusokon elterjedtek. A sárgaláz ellen van védőoltás, amelynek megléte a veszélyeztetett országokba történő belépéskor kötelező. (A védőoltás a kiutazás előtt az Országos Epidemiológiai Központban, 1097 Budapest, Gyáli út 2‐6, tele‐ fon: 06‐1‐4761100, igényelhető. Ugyancsak itt állítják ki az oltást igazoló nemzetközi oltási könyvet is.) A malária megelőzésére és kezelésére gyógyszerek vannak. A dengue láz vírusa ellen nincs védő‐ oltás, és egyre nagyobb területeken elterjedt. Mindhárom betegség megelőzésére a legjobb módszer a szúnyogcsípések elkerülése. (Riasztó spray‐k és krémek, szúnyogháló, fokozott figyelem a szabad‐ ban.) Az utazások során előfordulhatnak megfázások, náthák. Különösen gyakori ez a légkondicionált tér‐ ben (tipikusan pl. repülőgépeken, szállodai szobákban, de akár gépkocsiban) való tartózkodást köve‐


tően. Az utazások során vagy azt követően jelentkező náthaszerű tüneteket az átlagosnál komolyab‐ ban kell venni, mert egyes súlyosabb betegségek is gyakran hasonló tünetekkel indulnak. VIZSGÁLATOK LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK A legfontosabb az utazási betegség okának felderítése. Ez nem csak az utazó kezelése érdekében, de a környezetének védelme érdekében is fontos. lényeges az eset tisztázása ahhoz is, hogy rögzíteni lehessen a betegség tényét, hogy hol, melyik országban szerezte az illető a betegséget. Az adatokból következtetni lehet egy terület egészségre gyakorolt kockázatára, így meg lehet tenni a szükséges óvintézkedéseket is. A baktériumok okozta hasmenéseknél mód van a baktériumok tenyésztésére és azonosítására, szük‐ ség esetén antibiotikum elleni érzékenységük meghatározására, vagy toxinjaik kimutatására. Ameny‐ nyiben a hasmenést a gyanú szerint valamilyen parazita okozza, úgynevezett féregpete vizsgálatot vagy protozoon vizsgálatot kérnek. A vizsgálatokhoz, különösen a protozoon kimutatáshoz a friss széklet a legalkalmasabb. Néhány parazitára, pl. GIARDIA LAMBLIA‐ra, antigén kimutatási mód‐ szereket is kifejlesztettek. Ezek a tesztek a paraziták speciális fehérjéit, glükoproteidjeit mutatják ki, és különösen akkor hasznosak, amikor a parazita kis számban van jelen. A vírusok okozta hasmenések okának kiderítése nem egyszerű feladat. Itt nem végezhető rutinszerű tenyésztés vagy specifikus teszt. Általában csak akkor foglalkoznak vele, ha a hasmenés járványszerű‐ vé válik egy‐egy szállodában vagy tengerjáró hajón. A maláriát okozó paraziták (Plasmodium spp.) a vér vörösvértestjeit támadja meg. A vér vékony kene‐ tének vagy vastagcsepp készítményének speciális festése után végzett mikroszkópos vizsgálattal a parazita egyes fejlődési alakjai felismerhetők. Számos egyéb utazási betegség oka is kideríthető különböző laboratóriumi vizsgálattal. A leggyakrab‐ ban alkalmazott módszerek: a mikroorganizmus tenyésztése, mikroszkópos vizsgálatok, és/vagy a szervezet által a mikroorganizmus ellen termelt antitestek kimutatása, vagy magának a mikroorga‐ nizmusnak a kimutatása valamilyen antigénjének segítségével. Ha valaki heveny vagy idült betegség‐ gel tér haza egy hosszabb útról, feltétlenül keresse fel kezelőorvosát, és ne hallgassa el az utazás té‐ nyét. Amennyiben a kezelőorvos nem tud segíteni, infektológus vagy más szakember véleményét kéri ki. NEM‐LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK Néha sor kerülhet valamilyen képalkotó eljárás alkalmazására, mint pl. röntgen‐ vagy computer tomográfos (CT) felvétel. Segítségükkel következtetni lehet egyes szervek (pl. máj, tüdő, agy) fertő‐ zöttségére.


KEZELÉSEK Az utazás gondos előkészítése gyakran segít megelőzni a betegségeket. Ha távoli, egzotikus utazásról van szó, mindenképpen célszerű megbeszélni az utazási tervet és a tennivalókat orvossal is. Át kell tekinteni, hogy milyen védőoltásokat kell a kiutazónak megkapnia, (pl. tetanusz, tífusz, hepatitis A, sárgaláz elleni oltások, stb.) Maláriával veszélyeztetett területre való utazás előtt lehetőség van ké‐ miai profilaxisra, pl. mefloquine vagy chloroquine szedésére. Általánosan érvényes, hogy a meghatá‐ rozott gyógyszereket az előírtaknak megfelelően, rendszeresen kell szedni. Ezt fontos betartani ab‐ ban az esetben is, ha a gyógyszerelést a hazaérkezés utáni időre is előírják. Gyakran érdemes gyógy‐ szereket is magával vinnie az utazónak, de egyes tapasztalatok szerint az utazás helyén kapott gyógy‐ szerek hatékonyabbak lehetnek, mint az otthonról vittek. (Ezzel az utazás költségeinek tervezésekor is érdemes számolni.) Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO), az USA‐ban működő Epidemioló‐ giai és Betegségmegelőző Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) folyamatosan ad ki tájékoztatókat az utazók részére. Ezek az információk naprakészek, és adott régióra, országra is vonatkoztathatók. Magyarországon hasznos információk találhatók az Országos Epidemiológiai Köz‐ pont (OEK) honlapján (www.oek.hu). Minden óvintézkedés ellenére előfordulhat, hogy az utazó az utazás ideje alatt vagy azt követően megbetegszik. Általában: Minél korábban ismerik fel, diagnosztizálják a betegséget, annál könnyebb és eredményesebb a kezelése. Az utazónak fontos tudnia, hogy melyek azok a tünetek, amelyekkel minél előbb orvoshoz kell fordulnia, és melyek azok, amelyek maguktól elmúlnak. Ilyen, bár kellemet‐ len, de rendszerint magától néhány nap alatt megoldódó betegség az utazók hasmenése. Fontos tudni, hogy antibiotikumok szedésével az ilyen állapot nem hogy javulna, inkább romlik. Ennek oka az, hogy az antibiotikumok nem csak a fertőzést okozó baktériumot, de a bélrendszert a kolonizáció‐ val védő normál baktérium flórát is tönkreteheti. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy egyes beteg‐ ségek tünetei akár hónapokkal az utazást követően jelentkezhetnek. Ilyenkor feltétlenül közölni kell a kezelőorvossal a korábbi utazás helyét, idejét és időtartamát. FELHASZNÁLT FORRÁSMUNKÁK MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal ki‐ egészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavul‐ hat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott ke‐ resni a kívánt szót. 1. Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber’s Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Compa‐ ny, Philadelphia, PA [18th Edition].


2. Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby’s Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. (2005). 3. Custom Reports [downloadable in sections]. Travelers' Health: Yellow Book Health Informa‐ tion for International Travel, 2005‐2006 [On‐line book, note: book for purchase 560 pages]. Available FTP: http://www2.ncid.cdc.gov/travel/yb/utils/ybDynamic.asp 4. International travel and health publication [3.70 mb, downloadable in sections]. World Health Organization, [On‐line publication]. Available FTP: http://www.who.int/ith/en/ 5. DPDx Laboratory Identification of Parasites of Public Health Concern [A‐Z]. CDC NCID, Divi‐ sion of Parasitic Diseases [On‐line information]. Available FTP: http://www.dpd.cdc.gov/dpdx/ 6. Disease Listing, [A‐Z]. CDC, Division of Bacterial and Mycotic Diseases [On‐line information]. Available FTP: http://www.cdc.gov/ncidod/dbmd/diseaseinfo/default.htm 7. Frequently Asked Questions about worms [19 paragraphs].WHO, Partners for Parasite Con‐ trol [On‐line information]. Available FTP:http://www.who.int/wormcontrol/statistics/faqs/en/index.html 8. Tropical Medicine Q&A, Tropical Diseases [101 paragraphs]. American Society of Tropical Medicine & Hygiene [On‐line information]. Available FTP: http://www.astmh.org/q_a/tropical_dis.cfm 9. Freedman, D. et. al. (2006 January 12). Spectrum of Disease and Relation to Place of Expo‐ sure among Ill Returned Travelers [32 paragraphs]. N Engl J Med 354:2 [On‐line information]. Available FTP: http://www.nejm.org/ 10. Mandell's Principles and Practice of Infectious Diseases, "Protection of Travelers" and "Infec‐ tions in Returning Travelers" 6th ed. Vol. 2. 2000. p. 3637‐3655. Magyar nyelvű adatbázis A témával kapcsolatban számos hasznos információ található az Országos Epidemiológiai Központ honlapján (www.oek.hu). Idegen nyelvű adatbázisok Centers for Disease Control and Prevention: Traveler’s Health World Health Organization: International travel and health publication U.S. Department of State: International Travel Foreign & Commonwealth Office: Travel Advice by Country CDC NCID, Division of Parasitic Diseases: DPDx Laboratory Identification of Parasites of Public Health Concern CDC: Division of Bacterial and Mycotic Diseases

UTAZÁSI BETEGSÉGEK MIK SOROLHATÓK AZ UTAZÁSI BETEGSÉGEK KÖZÉ?

Recommend Documents