,,Úristen, te az egész világ gondviselője vagy. Te adsz erőt a gyönge embernek, a te kezedben van a fejedelmek lelke. Te hatalmasabb vagy minden földi királynál. Tégy velem tetszésed szerint!” (Szent Imre herceg imája)
45. szám
REMÉNY XXVII. évfolyam
2016. november 6. – Évközi 32. vasárnap
Sorok között
www.katolikus.sk • www.remeny.sk Ára: 0,70 Eur 7
8 13
Valószínűleg nem leszek túl népszerű „szakmai” körökben, de töredelmesen bevallom, én szeretem az ún. Jézus-filmeket. Persze, a legtöbb ilyen alkotás, ami igyekszik a Názáreti Jézust bemutatni, tendenciózus és gyakran naivan bugyuta, nem ritka az sem, hogy teológiai tévedésektől hemzseg. És mégis megtaníthat valamire: a sorok között olvasni. Ahogy ezek a filmek lefestik az Urat, abban benne van a hétköznapok evangéliuma, vagy ha tetszik, inkább az evangélium hétköznapja. Mert képi eszközökkel mutatja meg, azt, amiról a Szentírás többnyire hallgat – hogy Jézus mosolyog, leül a földre a barátaival, kézfejével letörli az izzadságot a homlokáról, bátorítóan hátba veregeti Pétert, esetleg mérgesen ingatja a fejét egy farizeusi szócsatában, vagy éppen szomorúan hallgatja a tanítványok versengését.
Irgalmas vigasztalás Gondolatok egy kápolnaszentelés kapcsán Aki a hagyományt nem csak őrizgeti
Szükségünk van erre a Jézus-képre is. Mert nekünk az élő Krisztusban kell hinni. S bár a muzulmán hitvilág a Könyv népének tart bennünket, keresztényeket is, jóval több kell, hogy legyünk. Úgy érzem, korunk és hitünk vallásosságából sokszor hiányzik az Élő Krisztus ismerete, ami aztán élettelen és életlen, elméleti és elvont kereszténységhez vezet. Ez pedig így könnyen életképtelenné válhat, hogy az átütő erőről már ne is beszéljünk… Tanuljunk és merjünk a sorok között olvasni. Álljunk meg egy-egy evangéliumi jelenetnél és „öltöztessük fel” az eseményt. Használjuk a képzelőerőnket: milyen lehetett az adott pillanatban az Úr testtartása, hanghordozása, volt-e háttérzaj körülötte, ki hogy reagált a szavaira, hogyan csodálkoztak rá, esetleg hadonászva tiltakoztak, dobbantottak a lábukkal a körülötte állók… Mert az élő hithez élő Krisztus kell!
EZ TÖRTÉNT
Nem ismerik Isten gyermekeinek szabadságát Ferenc pápa október 24-én, reggeli szentmiséjén a Szent Márta-házban a napi evangéliumhoz (Lk 13,10–17) fűzte tanítását. Jézus meggyógyít egy aszszonyt szombaton. Ez kiváltja a zsinagóga elöljárójának méltatlankodását, mert ezzel megsértette az Úr törvényét. Nem könnyű az Úr törvényének útján járni, kérnünk kell hozzá a kegyelmet. Az elöljárót Jézus képmutatónak nevezi, amely kifejezést sokszor alkalmazza a merevekre, azokra, akik mereven viselkednek a Törvény betartása terén, akik nem rendelkeznek Isten gyermekeinek szabadságával, akik a Törvény rabszolgái – emlékeztetett Ferenc pápa. – Ezzel szemben a Törvény nem azért született, hogy rabszolgává, hanem azért, hogy szabaddá és gyermekké tegyen minket. A merevség mögött mindig egy másik dolog van! Ezért mondja Jézus, hogy képmutatók! A merevség mögött van valamilyen rejtett dolog egy ember életében. A merevség nem Isten ajándéka.
A szelídség igen, a jóság igen, a jó szándék igen, a megbocsátás igen. A merevség viszont nem! – nyomatékosította a Szentatya. – A merevség mögött mindig valamilyen rejtett dolog áll, sok esetben kettős élet, de van benne valami beteges is. És mennyire szenvednek a merevek: amikor őszinték, és észreveszik merevségüket, szenvednek! Nem képesek Isten gyermekeinek szabadságát megélni, nem tudják, hogyan kell az Úr törvényének útján járni, és nem boldogok. Sokat szenvednek! Jónak tűnnek, mert követik a Törvényt, de mögötte van valami, ami nem teszi jóvá őket: vagy gonoszok, vagy képmutatók, vagy betegek. Szenvednek! Ferenc pápa felidézte a tékozló fiú történetét, azt, hogy az idősebb testvér, aki mindig jól viselkedett, felháborodik, mert apja örömmel fogadja vissza elzüllött kisebbik gyermekét, aki megbánva tettét hazatér. „Ez a viselkedés megmutatja, hogy mi van az effajta jóság mögött: a magukat igaznak gondolók gőgje” – muta-
tott rá a Szentatya. A tékozló fiú tudta, hogy van egy apja, és élete legsötétebb pillanatában elment hozzá. A másik fiú az apját csak mint gazdát, a ház urát ismerte, de sosem érezte apai mivoltát. Merev volt, a Törvény útján járt mereven. A másik mellőzte a Törvényt, anélkül és azzal szemben élt, de aztán egyszer csak gondolt apjára, és visszatért hozzá. És bocsánatot nyert. Nem könnyű az Úr törvényének útján járni anélkül, hogy a merevség csapdájába ne esnénk – hívta fel a figyelmet a pápa. Imádkozzunk az Úrhoz testvéreinkért, azokért, akik azt hiszik, hogy az Úr törvényének útján járni azt jelenti, hogy merevekké kell válni. Az Úr segítsen nekik megérezni, hogy Ő az Atya, és Ő szereti az irgalmat, a gyengédséget, a jóságot, a szelídséget és az alázatot. Tanítsa meg mindannyiunknak, hogy ezekkel az erényekkel járjunk az Úr törvényének útján. Magyar Kurír
VATIKÁN, MADRID
GYULAFEHÉRVÁR
Az 1956-os forradalom – múltidézés, megemlékezés
Az egyházmegye újjászületését ünnepelték
Talán nem is volt még egy olyan történelmi esemény, melynek kapcsán római pápa két hét leforgása alatt ennyit tett volna egy nemzet megmentése érdekében, mint XII. Piusz: három enciklikát jelentetett meg, és két rádiószózatában Isten nevében emelte fel a szavát, hogy megóvja a vérontástól és a szabadság eltiprásától a magyarokat. Hogy végül a zsarnokság és a tehetetlenség ellenére 1956 októbere a szabadság érett gyümölcse lett, abban elévülhetetlen érdeme van XII. Piusz pápának. A Vatikáni Rádió idei ünnepi műsora az ötvenhatos forradalomra és szabadságharcra emlékezve tisztelgett az ő emléke előtt is. A L’Osservatore Romano vatikáni napilap korabeli cikkeit felolvasva adtak ízelítőt abból, hogyan látta a katolikus egyház feje a 20. század közepén a magyarok magányos szabadságharcát. Szentmise Madridban Október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének hatvanadik évfordulóján szentmisét mutatott be Madridban Carlos Osoro, Madrid frissen bíborossá kineve-
zett érseke és Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkigondozásával megbízott püspök. A spanyol főváros főtemplomában, az Almudenai Miasszonyunk-katedrálisban bemutatott szentmisét a forradalom áldozataiért, a magyar forradalom spanyol segítőiért, valamint Mindszenty József bíboros boldoggá avatásáért ajánlották fel. A zuhogó eső ellenére is több százan vettek részt a szertaráson, magyarok, spanyolok, a diplomáciai testület tagjai egyaránt. A szentmise olvasmányait a magyar közösség tagjai olvasták fel. Carlos Osoro érsek szentbeszédében a szabadság világraszóló kiáltásának nevezte a bátor magyar nép forradalmát, és példaként állította a hívek elé Mindszenty bíboros megtörhetetlen kitartását is. A szentmise végén Cserháti Ferenc püspök megköszönte, hogy együtt imádkozhattak az ünnep alkalmából, valamint köszönetét fejezte ki minden spanyolnak, aki segítette a magyar forradalmat és forradalmárokat. Egyben azt kérte, hogy ez az alkalom is járuljon hozzá a magyar és a spanyol nép közötti barátság erősítéséhez. MK/R
Erdély római katolikus főpásztorainak 1716. évi visszatéréséről emlékeztek meg október 20-án és 21-én a gyulafehérvári várban. A színvonalas kulturális programokkal, fogadásokkal kiegészülő megemlékezés intézményi szervezője a Babeș– Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Kara és a Seminarium Incarnatae Sapientiae Albae Iuliense (gyulafehérvári papnevelő intézet) volt. A kétnapos ülésszakot megnyitó Jakubinyi György érsekkel és Tamás József segédpüspökkel az élen az összes előadást érdeklődő világiak, kispapok, papok hallgatták végig. Az erdélyi püspökség 1556. évi szekularizációját követően folyamatosan rezideáló megyésfőpásztor 1716-ban térhetett vissza az ősi székhelyre, Gyulafehérvárra. Mártonffy György (1666–1721), korábbi nagyszombati városplébános megérkezése új korszakot nyitott az egyházmegye történetében. 1556-tól a püspökség javai, épületei fejedelmi tulajdonban voltak. A gyulafehérvári püspöki palota szolgált uralkodói székhelyül János Zsigmondtól II. Apafi Mihályig. A másfél évszázad során számos kísérlet történt a de iure soha meg nem szűnő püspökség működésének helyreállítására, a főpásztort nélkülöző erdélyi katolicizmus megsegítésére. A Habsburg uralkodók által kinevezett püspökök azonban nem léphettek a fejedelemség területére, vagy rövidesen el kellett azt hagyniuk. Az 1716-os esztendő az erdélyi egyházmegye újjászületése. Az újrakezdést már 1916-ban méltó módon ünnepelték meg gróf Majláth Gusztáv Károly főpásztorsága alatt. A Catholice reformare. A katolikus egyház a fejedelemség korában címmel megrendezett kétnapos ülésszakon történész, művészettörténész előadók foglalták össze, gazdagították új szempontokkal, adatokkal Erdély kora újkori egyháztörténetét. Az újratelepülés viszonyait és távlatait Erdély 18. századi főpásztorainak a vatikáni levéltárban őrzött kánoni kivizsgálási jegyzőkönyvei szemléltették. A konferencia külön színfoltja volt a gyulafehérvári székesegyház kora újkori átalakításainak, változásainak ismertetése előadás, majd helyszíni vezetés keretében. Magyar Kurír
Támogatta a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala - Nemzeti kisebbségek kultúrája 2016 program — Realizované s finančnou podporou Úradu vlády Slovenskej republiky program Kultúra národnostných menšín 2016
REMÉNY katolikus hetilap
Főszerkesztő: Herdics György Főszerkesztő-helyettes: Albán József,
[email protected] Tel.: +421 (0)948 057 510
Felelős szerkesztő: Bertha Éva e-mail:
[email protected] Telefon: +421 (0)948 057 509 Szerkesztők: Orbánné B. Mária,
[email protected] Telefon: +421 (0)948 057 506 Gál Mészáros Réka (0948 063 373)
Hirdetésfelvétel: Blahóné Kamenár Gabriella e-mail:
[email protected] Tel.: +421 (0)905 255 154 Kiadja: Glória Társulat, Jilemnického 4., 90301 Senec IČO: 00678066
• ÉVKÖZI 32. VASÁRNAP • 2016. NOVEMBER 6.
A szerkesztőség címe: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava Tel.: 02/4552 3682, 4564 4598 (hétfőn és csütörtökön) Fax: 02/4552 3684 e-mail:
[email protected] Grafika: namedia – Nagy Attila
Nyomja: PETIT PRESS, Bratislava. Terjesztik a plébániák. Megjelenik 7000 példányszámban. Index: 49574 ISSN 1335-6534. Nyilvántartási szám: EV 242/08. A kéziratok szerkesztési jogát fenntartjuk! Kéziratokat nem őrzünk meg.
EZ TÖRTÉNT RESTE
Búcsúünnepség-sorozat Október 6-án immár negyedik alkalommal ünnepelték meg templomuk konszekrációját a restei hívek. Hálát adtak az Úrnak, hogy Szent II. János Pál pápa 2003. szeptember 13-án megáldotta az alapkövet, amelyet 6 évnyi építkezés után beépíthettek a Rózsafüzér Királynője tiszteletére szentelt Isten házába. Másnap, október 7én megemlékeztek a templomtitulusról, vasárnap, október 9-én pedig együtt ünnepelt az egész egyházközség. A helyi plébános, Száraz János atya meghívására a három napig tartó búcsúünnepségen a hazaiak, valamint az ide érkező hívek, zarándokok elmélkedhettek a jánoki plébániai kormányzó, Takács Dénes, a szepsi esperesplébános, Gábor Bertalan és a nagyidai plébános, Szalai László atyák gondolatain. Dénes atya az első napon szépen megfogalmazta, hogy az egyházi közösség olyan, mint a régi, kőből épült templomok épülete. A köveknek össze kell tartaniuk. Ha azok kimozdulnának megszabott helyükről, mert a mellettük lévő „társuk” nem tetszik, összeomlana az egész építmény. És persze addig csiszolják, faragják, amíg beépülhet a többi kő közé. Hagyni kell, hogy az Is-
lyen jó, hogy Isten örök terve szerint nekünk is van hazánk és házunk! A templombúcsú erre is figyelmeztet, hogy hálát adjunk, hogy van hová lehajtani a fejünket. De arra az igazságra is rávilágít, hogy van hazánk a mennyben és házunk, az Isten háza, ahol imádkozhatunk annak elnyeréséért. Vasárnap László atya prédikációjában többek között a Rózsafüzér Királynője ünnepének eredetéről tanított. Az 1571. október 7-i lepantói tengeri csata győzelmére volt elrendelve, valamint arra, hogy a keresztények leverték a török muzulmán hadsereget. A győzelem azután következett be, hogy V. Piusz pápa meghagyta a férfiaknak, hogy 3 napig böjtöljenek, gyónjanak meg, járuljanak szentáldozáshoz, majd egész Európát felbátorította a rózsafüzér mindennapi imádságára és a kolostoroknak elrendelte a szentségimádási vigíliákat, éjjeli virrasztásokat. A vasárnapi együtt ünneplés szentségimádással és szentségi körmenettel, majd a himnuszok eléneklésével zárult. Bodnár Edit
ten a kezébe vegyen bennünket, mert csak így válunk nemes építménnyé. Másnap Bertalan atya a szinte mindennapos migráció, a vándor, a földönfutó, az idegen szavak kapcsán elmélkedett arról, hogy az Úr Jézus azt akarta, hogy anyja s a tanítványok ne legyenek hazátlanok. Ezért házába fogadta János Máriát. Mi-
PRÁGA
SZENTMÁRIA
Rekviem az 1956-os forradalom áldozataiért
Szentmise Rózsafüzér Királynője tiszteletére
Rendkívüli ünnepi eseményre került sor október 23-án a cseh fővárosban, a vyšehradi Szent Péter és Pál-katedrálisban. A rendezvényt gondos készület előzte meg – erről árulkodtak a bejáratnál kiosztott és a
padsorokban elhelyezett színvonalas cseh, magyar és angol nyelvű kiadványok. Dominik Duka bíboros az 1956os magyar forradalom áldozataiért mutatott be szentmisét. Külön kiemelte a kiváló papnak, bíborosnak, Magyarország hercegprímásának, Mindszenty Józsefnek hősi szerepét. „Hála nektek, akik életeteket adtátok
szabadságunkért. Ez az oka annak, miért ünnepeljük ezt a rekviemet, vagyis a holtakért bemutatott gyászmisét a cseh föld egyik legszebb helyén, amely sorsát oly sok alkalommal osztotta meg az Önök sorsával, és ezt a sorsot kívánja megosztani ma is, és holnap is”- fejezte be szentbeszédét a bíboros. Ezután Balga Zoltán, a prágai magyarok lelkipásztora, majd Pető Tibor, Magyarország nagykövete fejezte ki köszönetét. A nagykövet elmondta, hálásak, amiért Dominik Duka szívügyének érezte, hogy megemlékezzen Mindszenty bíborosról, mint ahogy fő szónoka volt a magyar forradalommal foglalkozó szeptemberi konferenciának is. Az ünnepi hangulathoz nagyban hozzájárult az ipolybalogi Szent Korona Kórus. A szentmise a magyar és cseh himnusszal ért véget. V. K.
„Legnagyobb biztonsága életünknek a Szűzanya oltalma”- e szavakkal köszöntötte Böőr Roland radi plébános október 9-én azokat a zarándokokat, akik részt vettek a Rózsafüzér Királynője tiszteletére tartott ünnepi szentmisén a Béke Királynője római katolikus templomban. A nagykaposi esperesi körzet papjai mellett Árvai Zoltán vizsolyi plébános volt a szentmise főcelebránsa. Igehirdetésében azt hangsúlyozta, hogy amíg az emberek zarándokolnak, addig elindulnak Isten felé, bíznak a jövőben, az Úrba való kapaszkodás erejében. Ez is egy alkalom arra, hogy felfedezzük Isten határtalan szeretetét életünkben. Mint mondta, az egész emberi történelemben Szűz Mária az első, aki megkapta a Szentlelket, és eltöltötte őt. Viseltessünk nagy tisztelettel és odaadással Isten anyja iránt, mert mindig készen áll arra, hogy a segítségünkre siessen. Éljünk Mária közbenjáró hatalmával, mellyel Isten Fiának szíve felett bír! Az atya felszólította a híveket, naponta imádkozzák a rózsafüzért, mert ez a leghatalmasabb imádság. Minden Mária-jelenés sarkalljon a Szűzanya üzenetének megvalósítására! Ha valaki teljes szívvel és őszintén keresi Istent, ő kész arra, hogy megismertesse magát. Külön köszönet illeti a nagytárkányi Emmanuel egyházi zenekart, amely közreműködésével emelni tudta a szentmise színvonalát. Monka Zsuzsanna • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK
AMIRE HITÜNK TANÍT
Felvidéki emlékhelyek Szakrális emlékeink
Összeállította: Nagy Attila
A bősi kálvária Település: Bős GPS: 47.892922, 17.573926 Készítés dátuma: 1907. május 5. (felszentelés) Készíttető neve: Kirchknopf Ferenc plébános Gondozását felügyeli: Bősi Katolikus Egyházközség
A templomtól nem messze található, százéves kálvária felállítását Kirchknopf Ferenc plébános kezdeményezte. 1907. május 5-én szentelték fel. A kálváriadombot a hívek csinálták, a három kereszthez a fát Kneiff János bősi földbirtokos (gyúri lakos) adta. A kereszteket maga Kirchknopf plébános festette, míg a három horganybádogra a képeket Nagy Edit (Nagy Ignác varjasi földbirtokos lánya). Az egyes stációk egykori képeit Budapesten készítették. (A mai képek ifj. Vida Ferenc munkái.) FELVIDÉKI EMLÉKHELYEK ONLINE: csemadok.sk/intezet/kozmuvelodesi-adattar/emlekhelyek-a-felvideken • facebook.com/emlekhelyekafelvideken
Kattanjon rá!
Tenyérbe való! Google Háttérképek A háttérképek és speciális funkciók segítségével a legtöbbet hozhatja ki a kijelzőből. Válasszon saját fotói közül, a Google Earthgyűjteményből, egy festői tájképet a Google+-ról stb. A képet az igényeinek megfelelően bármennyiszer lecserélheti, hogy telefonja mindig az Ön stílusát tükrözze. Folyton növekvő gyűjteményből válogathat. A program ingyenesen letölthető androidos mobiltelefonjára a GooglePlay áruházában: play.google.com
Ezt látni kell!
Hungaricana A Hungaricana szolgáltatás elsődleges célja, hogy a nemzeti gyűjteményeinkben közös múltunkról fellelhető rengeteg kultúrkincs, történeti dokumentum mindenki számára látványosan, gyorsan és áttekinthető módon váljon hozzáférhetővé. Az adatbázis folyamatosan gazdagodó virtuális gyűjteményei a gyors ismeretszerzés mellett, a mélyebb feltáró kutatások követelményeinek is megfelelnek. https://hungaricana.hu/hu/
Könyvsarok A nagy csend (Die Große Stille) német-svájci-francia dokumentumf ilm, 2005
Egyedülálló csendfilm született Philip Gröning különleges érzékenységű rendező jóvoltából. Ez a spirituális és csendes alkotó egy évre beköltözött a Grenoble közelében lévő karthauzi kolostorba, mely Európában az egyik legszigorúbb rendház. A rendező odaadó és kitartó hittel, távolságtartóan filmezte ezeket a szerzeteseket, akik egész életüket az Úrnak szentelik. A négy évszakban, a nap minden órájában megörökítette őket, úgy, hogy jelenléte a teljes csend jegyében telt. A néző részesévé válhat e kolostor életének, hogyan telnek az imádság órái, a keresztény szertartások, az együttlétek a hegyekben, a templomi szertartások idején, a magányos órák, a csendek és harangok idején. Nem mindennapi dokumentumfilm készült, méltó a kolostor életéhez, a csend hangjain meséli el egy zárt közösség aszkétikus, ugyanakkor felemelő életét. • ÉVKÖZI 32. VASÁRNAP • 2016. NOVEMBER 6.
Kovács Gábor: Mágia és hit Manapság, az elidegenedés, az elmagányosodás, a „valósítsd meg önmagad”, az anyagias és atomizált társadalmak korában, amikor már nem csak a nagycsaládok, hanem a kicsik összetartó ereje is elveszni látszik, ezáltal kiszolgáltatottá, védtelenné és végzetesen magányossá váltak az emberek, igen nagy szükség van olyan gondolkodókra, akik felhívják figyelmünket a ránk leselkedő veszélyekre. Ilyen gondolkodó Kovács Gábor atya, aki Mágia és HIT című könyvével rámutat a „dolgok, jelenségek kontextusára”, bemutatja, hogy mi a hit, és hol kezdődik a babona. „Az emberi hiszékenység szinte határtalan, és mindig akadtak, akik ezt ügyesen kihasználták.” - írja. Sokszor a legártatlanabbnak látszó dolgok (e-mailen küldött lánclevelek), egy-egy divatos terápia (agykontroll), egy bestseller (Harry Potter), vagy egy, a média által is felkapott híresség (Müller Péter) által képviselt vélemény követői szinte észrevétlenül olyan erők hatalmába kerülnek, melyek nem csupán pszichológiai problémát jelentenek, hanem sokkal többet: elveszítjük ellenőrzésünket saját, Isten adta logikus gondolkozásunk felett. A kulcsszó: manipuláció.
ÉLETÚT
Pray György, a Halotti beszéd felfedezője 2. A Halotti beszéd felfedezésének korszakalkotó jelentőségére maga sem döbbent rá azonnal. 1770-ben a pozsonyi káptalan könyvtárában, a Szent Márton-dóm tornya melletti egyik teremben Szent Margit életrajzán dolgozott, és az életéről szóló, ősi oklevél keletkezési idejét akarta megállapítani, amelyhez nyelvileg egybevethető szöveget keresett. Ekkor került a kezébe a 172 oldalas középkori latin szakramentárium, amelyben a 136. oldalon megtalálta a 32 soros Halotti beszédet, amelyet temetésre, a sírnál való elmondásra ajánlottak. Alapos vizsgálat után megállapította, hogy a legrégebbi, a XII. századból származó, magyarul írt nyelvi, irodalmi és liturgikus emléket tartja a kezében. A kéziratos könyvet Toldy Ferenc, a neves irodalomtörténész profeszszor nevezte el Pray-kódexnek. A XII. század közepén vagy végén keletkezett hártya kézirat 1813-ban – a rá először már 1770-ben hivatkozó - Pray György jezsuita történész után kapta a nevét. Jelentőségét leginkább az adja, hogy az első magyar összefüggő nyelvemlék, a Halotti beszéd és könyörgés őrző kódexe, valamint benne található az egyetlen magyarországi, korai eredetű évkönyvi feljegyzés, az ún. Pozsonyi Évkönyv, mely az eseményeket 997tõl 1203-ig vezeti. Műfaját tekintve a kódex fő része szakramentárium, vagyis a mise végzéséhez szükséges liturgikus szövegek gyűjteménye. Ezt a Kálmán-kori zsinati határozatok szövege és Konstanzi Bernold (1054–1100) Micrologus című liturgiamagyarázata egészíti ki. Kisebb liturgikus bővítmények is találhatók benne. Másolásának helye valame-
lyik magyarországi, Szent Jánosról nevezett (talán a boldvai) bencés monostor volt, ahonnét 1203 után esetleg Somogyváron keresztül 1228-ra Deákiba, a pannonhalmi monostor perjelségébe jutott. Innét 1241-ben Pozsonyba vitték, ahol a káptalan könyvtárában maradt fenn. Liturgiatörténeti értékét a magyar szentek könyörgései adják, az irodalomtörténet szempontjából még nagyobb jelentőségű azonban, hogy itt maradt fenn az egyik korai drámai emlékünk, a Quem queritis kezdetű húsvéti misztériumjáték. A művészettörténet szempontjából jelentősek színezett tollrajzai, zenetörténetileg pedig hangjelzése (notációja). Jelenleg az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik Budapesten. Egyháztörténeti munkásságának lezárásaként Pray György végül összefoglalóan feldolgozta Magyarország és a melléktartományok püspökségeinek históriáját Specimen hierarchiae Hungariae I–II. (Kísérlet Magyarország egyházi hierarchiájának történetére, Pozsony–Kassa 1777–1779). Munkásságának súlypontja a világi történelemre esik. A szokásos annalesformában először a magyar őstörténetet írta meg Annales veteres Hunnorum, Avarorum et Hungarorum (A hunok, avarok és magyarok régi történet, Bécs 1761), melyhez új anyagként francia forrás alapján a kínai évkönyvek adatait használta. A hun–avar–magyar folytonosság tanát fenntartotta; mikor rendtársa, Sajnovics János a magyar és lapp nyelv rokonságát bebizonyította (1770), egy újabb dolgozatban az összes finnugor népet hun erede-
tűeknek nyilvánította, megmentve ezzel a nemesség középkori eredetű történetkoncepcióját Dissertationes historico-criticae in Annales veterum Hunnorum (Történetkritikai tanulmányok a régi hunok históriájáról, Bécs 1774). Az őstörténet folytatásaként alkotta meg élete fő művét, a magyar történelem első szakszerű összefoglalását Annales regum Hungariae I–V. (A magyar királyok története, Bécs 1763–1770). Bár munkáját I. Ferdinánd halálával (1564) zárta, lényegében a középkor történetét írta meg, amely így túlzottan előtérbe került, mint a ma-
gyar dicsőség és nagyság korszaka vonult be a köztudatba. Mint könyvének címe is kifejezi, az ország történetét a királyokéval azonosítja, amely elvet egy külföldi bírálatra válaszolva (Hosszúváry álnév alatt) igyekezett később meg is védeni Antwort auf die Recension der Jenaischen Allgemeinen Literatur-Zeitung (Válasz a Jénai Általános Irodalmi Újság recenziójára, Bécs 1801). Ebből a szemléletből következik az is, hogy a magyar történelem legnagyobb katasztrófáit azokban a csatavesztésekben (Várna és Mohács) látja, amikor a királyok szintén a csatatéren maradtak. Felfogására jellemző, hogy a protestánsokat nyíltan nem támadja; Pray történetírásának fő erénye a források józan kritikájában, az éles logikában és a kronológiai kérdések módszeres, szabatos tisztázásában áll. Szaktudományi módszeressége az utókorra is termékenyítően hatott. A történelmi segédtudományok számos problémájának megoldása is a nevéhez fűződik, és a magyar közjog legkiválóbb ismerője volt. Mint a magyar történettudomány megteremtőjének, nemzeti múltunk avatott tollú feltárójának nagyon jelentős szerepe volt a nemzeti újjászületés, a múlt hagyományaiban gyökeredző hazafias öntudat előkészítésében. Nyilván nem véletlen, hogy a nagy jelentőségű 1790. évi országgyűlésen is részt vett, mint Nagyvárad követe.
Szent Mór püspök A 11. századi pécsi püspökről nem írtak legendát, vagy ha igen, az nem maradt ránk. Az egyéb irodalmi emlékekben szétszórva található adatokból mégis kirajzolódik előttünk a szent alakja. Szent Mór liturgikus emléknapja október 25. A hagyomány szerint Mór magyar szülőktől született 1000 körül. Saját megjegyzése szerint, ahogy az Szent András és Benedek legendájában olvasható, Szent István uralkodása elején iskolás gyermek volt Szent Márton hegyén, a mai Pannonhalmán. 1030 körül már a kolostor apátja volt, s ebben az időben történhetett a király és Szent Imre nevezetes látogatása, mely után 1036ban István király akarata kiszólította őt a kolostor csendjéből, és a pécsi püspökség élére állította. Az 1046-os lázadás alatt, amely Szent Gellért és több püspök életét követelte, Mórnak nem
esett bántódása. Egyike volt a három püspöknek, akik Székesfehérváron megkoronázták András királyt. 1055ben Mór tanúként aláírta a tihanyi alapítólevelet, mellyel I. András újabb bencés apátságot hívott életre. 1064 húsvétján püspöki székvárosa nevezetes esemény színhelye lett: a hercegek kibékülése után Géza személyesen helyezte a koronát Salamon fejére, Mór püspök pedig Salamonnak ajándékozta András remete ciliciumának egy darabját. Nem sokkal ezután Mór első magyar íróként – természetesen latin nyelven – megírta a két szent remete, András és Benedek életét. 1070 körül halt meg, valószínűleg Pécsett. • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK
LELKI TÁPLÁLÉK
Évközi 32. vasárnap
VASÁRNAP ról ra
G. Kovács Pál zombaton ültük meg Szent Imre herceg ünnepét. A magyar kereszténység csodálattal tekintett Szent István király fiatalon meghalt fiára. A magyarság Szent Imrében a tisztaság, a szüzesség, a szent eszmények hősi példáját látta. Az irgalmasság szentévének vége felé, amikor már az olvasmányok, az Egyház gondolkodása, lélegzetvétele a mindenszentek és a halottak napja után egyre inkább a feltámadásból, az örök élet utáni vágyból táplálkozik, érthetjük meg nemcsak Szent Imre herceg kemény tisztaságát, hanem a mai, kicsit elméleti evangéliumi szakaszunkat is. A szadduceusok, akik nem hisznek a feltámadásban, provokáló kérdésükkel a hét testvér egyetlen feleségéről az örök életet, és végső soron az Úr Jézust akarják nevetségessé tenni. Ám az Úr Jézus találó válaszában - miszerint akik méltók az örök életre, már „nem nősülnek, s nem is mennek férjhez. Hiszen már meg se halhatnak többé, mert az angyalokhoz hasonlítanak, és az Istennek a fiai” – többet mond annál, hogy megérteti a szadduceusokkal az örök élet mibenlétét. És hogy mi ez a több? Éppen az, amit Szent Imre életében látunk és csodálunk. Szent Imre tisztasági, szüzességi fogadalma több, mint a mai világ celebjei vagy a „szingli” élet kényelmét választók életvitele. Több annál, hogy egy szép cél érdekében lemond a házasságról. Szent Imre tisztaságának lilioma már az örök élet illatát árasztja az Egyházba. Szent Imre herceg már életében hasonló volt az angyalokhoz. Szent Imre azzal, hogy a világ szemében, és főképp királyi utódlásának tudatában mégsem házasodott meg, az örök élet jelévé, Isten irgalmának eszközévé lett. Azonban, hogy Szent Imréről ne csak szépen beszéljünk, hanem példáját valóban kövessük, kérdezzük meg magunktól, hogyan tudunk mi is, már most, földi éle-
S
tünkben hasonlítani a mai evangéliumban szereplő angyalokhoz, Isten fiaihoz. Éppen az irgalmasság szentévében kell rádöbbenünk arra, hogy mindig, amikor irgalmasságot gyakorolunk, mindig, amikor az Úr Jézus tanítását követjük, vagy mindig, amikor képesek vagyunk a bocsánatkérésre és a megbocsátásra, az örök élet felkiáltójelévé válunk a világ számára. Azonban nem állhatunk le csupán ennél a gondolatnál. Tovább, magasabbra kell tekintenünk. Mégpedig olyan magaslatokba, hogy az irgalmasságot élő ember már most „kóstolgassa, ízlelgesse” az örök élet, a mennyország, Isten irgalmának örök élvezetét. Csak az, aki irgalmas tud lenni még a legnehezebb körülmények között is, tapasztal meg valamit abból, mit jelent Istennel együtt élni. Az irgalmasság szentévének különleges ajándéka a búcsú is. Éppen az Úr Jézus mai tanítása az örök életről, az élők, és nem a holtak Istenéről érteti meg velünk, hogy Isten nem akarja a bűnös halálát, hanem az irgalom minden alkalmat felhasznál, csakhogy megmentse az embert. Ferenc pápa írja Az irgalmasság arca kezdetű bullájában, hogy: „Isten irgalmassága (…) búcsúvá válik, mely Krisztus jegyesének közvetítésével érkezik a bocsánatot nyert bűnöshöz, megszabadítja a bűn következményének minden maradványától, és képessé teszi arra, hogy szeretettel cselekedjen, és inkább a szeretetben növekedjék, mint hogy visszaessen a bűnbe.” Ne szűnjünk tehát irgalmasságot gyakorolni, ne fáradjunk bele az irgalmasság testi és lelki cselekedeteibe! Legyünk Isten új teremtésének, az irgalmasságnak a tanúi ebben a csak az orráig látó önző világban! Ha mégis erőt venne rajtunk a csüggedés, a fáradtság kísértése, kérjük Szent Imre herceget, hogy adjon kitartást, erőt és lelkesedést az irgalmasság megéléséhez!
• ÉVKÖZI 32. VASÁRNAP • 2016. NOVEMBER 6.
Olvasmány a Makkabeusok második könyvéből (2 Mak 7,1-2. 9-14) A pogány Antiokhosz Epifánész uralkodása idején történt, hogy elfogtak hét testvért, anyjukkal együtt. A király arra akarta őket kényszeríteni, hogy egyenek a sertéshúsból, ezért korbáccsal és szíjjal verték őket. Az egyikük, aki a többiek nevében is beszélt, ezt mondta: „Mit akarsz tőlünk kérdezni vagy megtudni? Mert készek vagyunk rá, hogy inkább meghaljunk, semmint megszegjük atyáink törvényeit.” A második, amikor már végét járta, felkiáltott: „Te gonosztevő! Földi életünket elveheted, de a mindenség királya feltámaszt minket az örök életre, mert az ő törvényeiért halunk meg.” Utána a harmadikat kínozták meg. Amikor nyelvét követelték, készségesen kinyújtotta, és a kezét is bátran odatartotta. Hősiesen mondta: „Az ég adta, de törvényeiért kevésbe veszem. Remélem, újra visszakapom tőle.” Még a király és környezete is elámult az ifjú bátorságán, aki a kínokat ennyire semmibe vette. Miután meghalt, ugyanilyen kínzásoknak vetették alá a negyediket is. Amikor már-már halálán volt, így szólt: „Vigasztaló nekünk emberkéz által veszni el, ha belekapaszkodhatunk abba az Isten adta reménybe, hogy ő feltámaszt minket. Ám a te számodra nincs feltámadás az életre.”
Szentlecke Szent Pál apostolnak a tesszaloniki hívekhez írt második leveléből (2 Tessz 2,16-3,5) Testvéreim! Isten, aki szeretett minket, s kegyelmével állandó vigasztalást és jó reménységet ajándékozott nekünk, vigasztalja meg szíveteket, és szilárdítson meg benneteket minden jó tettben és szóban! Végül, imádkozzatok értünk, testvérek, hogy az Úr szava terjedjen és dicsőségre jusson, mint nálatok is, és hogy megszabaduljunk az ártó és gonosz emberektől! A hit ugyanis nem mindenkié. Az Úr azonban hűséges, megerősít benneteket, és megoltalmaz a gonosztól. Bízunk az Úrban, hogy megtartjátok, amit meghagytunk nektek, és a jövőben is meg fogjátok tartani. Az Úr vezérelje szíveteket Isten szeretetére és krisztusi türelemre!
Evangélium Szent Lukács könyvéből (Lk 20,27.34-38) Abban az időben Jézus ezeket mondta a szadduceusoknak, akik azt tartják, hogy nincs feltámadás: „A világ fiai nősülnek és férjhez mennek. Akik pedig méltók rá, hogy eljussanak a másik világba és a halálból való feltámadásra, nem nősülnek, s nem is mennek férjhez. Hiszen már meg se halhatnak többé, mert az angyalokhoz hasonlítanak, és az Istennek a fiai, mert feltámadtak. Arról, hogy a halottak feltámadnak, Válaszos zsoltár már Mózes is beszélt a csipkebokorról (Zsolt 16,1.5-6.8b és 15) szóló részben, ahol az Urat Ábrahám IsVálasz: Betölt engem színed látása, mi- tenének, Izsák Istenének és Jákob Istedőn felébredek, Uram. nének nevezi. Isten azonban nem a holtaké, hanem az élőké, hiszen mindenki érte él.”
Liturgikus naptár November 6. Évközi 32. vasárnap (Kölni Krisztina, Lénárd) November 7. Hétfő. Köznap (Ernő, Florentin, Rezső, Erna, Karina) Miseolvasmányok: 2 Mak 7,1-2. 9-14; Zsolt 16,1. 5-6. 8b és 15; 2 Tessz 2,16-3,5 Válaszos zsoltár: Betölt engem színed látása, midőn felébredek, Uram. November 8. Kedd. Köznap (Gottfrid, Kolos, Zsombor) Miseolvasmányok: Tit 2,1-8. 11-14; Zsolt 36,3-4. 18 és 23. 27 és 29; Lk 17,7-10 Válaszos zsoltár: Te vagy, Urunk, Istenünk, az igazak üdvössége.
November 9. Szerda. Ünnep (A lateráni bazilika felszentelése, Tivadar, Teodor) Miseolvasmányok: Ez 47,1-2. 8-9. 12; Zsolt 45,2-3. 5-6. 8-9; 1 Kor 3,9c11.16-17; Jn 2,13-22 Válaszos zsoltár: Csörgedező patakok vidítják Isten városát, a Magasságbelinek szentséges lakóhelyét. November 10. Csütörtök. Köznap (Nagy Leó pápa, Avellinói András, Réka, Tünde, Ariel) Miseolvasmányok: Filem 7-20; Zsolt 145,7-10; Lk 17,20-25 Válaszos zsoltár: Boldog az az ember, akinek segítője Jákob Istene! November 11. Péntek. Köznap (Tours-i Márton, Atád, Tódor)
Miseolvasmányok: 2 Jn 4-9; Zsolt 118,1. 2. 10. 11. 17. 18; Lk 17,26-37 Válaszos zsoltár: Boldogok, akik Isten útján járnak, és törvényét követik. November 12. Szombat. Emléknap (Szent Jozafát, Jónás, Renátó, Krisztián, Lívia, Lilla) Miseolvasmányok: 3 Jn 5-8; Zsolt 111,1-6; Lk 18,1-8 Válaszos zsoltár: Boldog az az ember, aki az Urat féli. November 13. Évközi 33. vasárnap (Magyar szentek és boldogok, Szaniszló, Szilvia) Miseolvasmányok: Mal 3,19-20a; Zsolt 97,5-6. 7-8. 9a. 9bc; 2 Tessz 3,7-12; Lk 21,5-19 Válaszos zsoltár: Eljön az Úr ítélni a földet, igazságban ítéli az egész világot.
LELKI TÁPLÁLÉK
Örök élet
Csendkóstoló Jakubecz Márta „Isten szereti, ha erős akarattal csendet tudunk teremteni magunkban… Találjunk rá e belső csendre, hogy rátalálhassunk igazi örömeinkre, s hogy közelebb érezzük magunkat Istenünkhöz… Ebből nem kerget ki erőszak, s nem csal ki a bohó világ, s ha jár is körülöttünk csél-csap gondolatok és érzések turista-serege, de az ajtón be nem jöhet.” (Prohászka Ottokár)
Irgalmas vigasztalás A környezetünkben élők gyakran szorulnak vigasztalásra. De mivel vigasztaljuk meg őket, hogyan találjunk alkalmas szavakat, s főleg miként tegyünk ehhez szert megfelelően érett lelkületre? „Majd elmúlik”, „mindez csak átmeneti”, „az idő valamennyi sebet begyógyítja” és hasonló bölcsességek jutnak elsőre eszünkbe. Minden egyszerű és őszinte emberi vigasztalás nyomán remény sarjad, ezért a könyörületes szavakat sohasem szabad sajnálni embertársainktól. Nem tudhatjuk, hogy végül melyik szavunk ér célba. A vigasztaláshoz hatalmas empátiára és önkritikára van szükségünk – csak a megértő (ezáltal önmagát is alaposan ismerő), a helyzetet valósan átlátó lény tud eredményesen vigaszt nyújtani a szenvedőnek. Nem valami ragacsosan szirupos, felszínes, hanem valódi szeretet sugárzó biztatást kell mondanunk. Az efféle, Fénytől ragyogó vigasztalás mögött azonban hitünk által Isten Szentlelke lakozik! Ezt sejteti a dalszöveg: „Hogyha én lennék a fény a bánatok útján, Mindig felvillantanék egy kicsi reményt. Mindig arra indulnék, ahol épp várnak, Mindig megvigasztalnám a sok szegényt.” (Máté Péter) Isten szerető megértését közvetíti az elesett embertársaihoz irgalmasan lehajoló. S ebben a könyörületes cselekedetben a „vigasztalás Istenének” közvetítője maga is megvigasztalódik. Isten adja ajkunkra azokat a szavakat, melyek nyomán a lélek letörtségében is menedékre talál. Mindenki képzeletében él egy biztonságot nyújtó hely, ahol egyfajta védettséget élvezhet. S mit tegyünk, ha mégsem akad ember, aki minket megvigasztaljon, avagy a kedves szavak hatástalanul hullnak le rólunk? A Vigasztaló Lélek akkor is mellénk szegül! Társunkká válik az elhagyatottságban, a kínzó magányban, betegségben vagy egyéb szenvedésben. A minket nyomasztó keresztjeinkben nem kell feltétlen gyötrődést látnunk, hanem lelkiéletünk szükséges „mérföldköveit”, melyek nélkül nincs utazás és előrehaladás. A kereszttől nem félni kell, ha-
nem vállunkra venni, s nem a szorongásainkra kell összpontosítanunk, sokkal inkább a kereszthordozásra. Ha útra kelünk vele, egy idő után elmúlik a félelem, mert ha Isten kereszttel ajándékoz meg, vigasztalást és lelkierőt is nyújt hozzá. Ekként válhatnak a szavakon túl a tetteink is vigasztalássá mások számára. Miként a mennybemenetelkor csüggedten égre meredő, majd a pünkösdkor megerősödött és keresztény öntudatra ébredt apostolok, kell nekünk is továbblépnünk a letörtség állapotából. Mindenre van megoldás, de annak módját nekünk kell megtalálni, ahogy Szent Ignác mondta: „Úgy bízzál, mintha mindent Isten tenne, és úgy tégy, mintha mindent magadnak kellene tenned.” Az utak tele vannak szenvedőkkel, de minden korban akadnak irgalmas szamaritánusok, akik csendben teszik a dolgukat, és segítségük által felpezsdítik az elcsüggedtek hitét, felébresztik bizakodásukat. Az irgalom örömhírt közvetít, mert az evangéliumban parancsba adott szeretetet tükrözi. Napjainkban szintén megszámlálhatatlanul sok a segítőkész emberek száma, azoké a névtelen szenteké, akik a háttérben naponta irgalmat gyakorolnak, csakhogy ezekről ritkábban ad hírt a média. Nekünk kell észrevennünk és követnünk azok példáját, akik a Vigasztaló Szentlelket hitelesen sugározzák, s nem várnak érte köszönetet vagy hírverést. Az irgalmasság szentévében követnünk kell mindazokat, akik a hősies segítségnyújtásban előttünk járnak, s miután ez néhányszor nekünk is sikerül, életünk állandó részévé tehetjük az irgalmasság gyakorlását. Ha keresztényként be tudjuk fogadni a Szentlélek világosságát, elhatározva, hogy ezentúl eszerint cselekszünk, maga Isten segít kegyelmével, támogat az evangélium magasabb szintű megélésében, miként azt az apostol kéri számunkra: „Urunk, Jézus Krisztus maga és Isten, a mi Atyánk, aki szeretett minket, s kegyelmével örök vigasztalást és jó reménységet ajándékozott nekünk, vigasztalja meg szíveteket, s erősítse meg szóban és tettben minden jóra.” (2Tessz 2,16-17)
HÉT
ről re
árom a holtak föltámadását és az eljövendő örök életet” - hitünk megvallása során minden alkalommal az örök életbe, ill. a test feltámadásába vetett hitünkről is tanúbizonyságot teszünk. Az élet utolsó nagy dolgaival szembesül ilyenkor a hívő ember: ugyanis mi mindannyian a halál, ill. az ítélet várományosai vagyunk, amikor majd fény derül a teljes igazságra, mely fényében majd kiderül, hogy az örök kárhozat, a tisztulás vagy az örök boldogság állapotába jutunk-e. Halottak napja környékén az elmúlás ténye intenzívebben foglalkoztat bennünket, ilyenkor fogékonyabb a lelkünk
emberek haláluktól kezdve megkapják örök fizetségüket halhatatlan lelkükben az életüket Krisztushoz mérő különítéletben, hogy tisztulás által vagy közvetlenül bemenjen a mennyei boldogságra, illetve közvetlenül örökre elkárhoztassa magát. Akik Isten kegyelmében és barátságában halnak meg, és akik már teljesen megtisztultak, örökre Krisztussal élnek. Örökre hasonlók Istenhez, mert Őt úgy látják, »amint van« (1Jn 3,2), szemtől szembe (1Kor 13,12).” (KEK 1022-1023) Ebből a tanításból világos számunkra, hogy csupán három halál utáni állapot lehetséges, és csak rajtunk múlik, hogy melyikben lesz részünk.
az „utolsó dolgok” mélyebb értelmezésére. A halál az örök élet kapuja. De vajon mit jelent számunkra az örök élet, mit tudunk róla? Egy titokzatos valóság, mely mintha egy lepellel lenne eltakarva előlünk. Annyit biztosan tudhatunk, amit Jézustól hallottunk: „Atyám házában sok hely van, ha nem így volna, megmondtam volna nektek. Azért megyek el, hogy helyet készítsek nektek”. ( Jn 14,2) De arra is tanít, hogy a bűnösök az „örök büntetésre mennek, az igazak meg örök életre”. (Mt 25,46) Tehát az örök boldogság állapota nem automatikus, és nem is fogja mindenki elnyerni azt. Tenni kell érte! A Katolikus Egyház Katekizmusa erről így tanít: „Az egyes
Az üdvtörténet alapján tudjuk, hogy Isten mindig ad egy újabb esélyt, hiszen irgalmas, „nem akarja, hogy valaki is elvesszen, hanem hogy mindenki bűnbánatot tartson”. (2Pt 3,9), és ez a mi igazi reményünk, hogy mindannyiunknak megadatik a lehetőség, hogy színről színre láthassuk Őt. Az Ószövetség oldalain ezt olvassuk: „nem lelem kedvemet az istentelen halálában. Inkább annak örülök, ha az istentelen letér útjáról és él.” (Ez 33,11) Isten (örök) életet akar ajándékozni nekünk, nem szabad ellenállnunk. Már most vár a mi „igenünkre”, hogy elfogadjuk Őt, az életünk részesévé tegyük, hogy már most készülhessünk a Vele való nagy találkozásra és végső együttlétre.
„V
• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK
KINCSESLÁDA
Gondolatok egy kápolnaszentelés kapcsán A kölni dóm - gótikus csoda, az UNESCO-világörökség része, Németország legmagasabb szakrális építménye immár közel nyolcszáz éves. Építésze a mennyországról álmodott képét szerette volna belelehelni művébe. A szentély a német keresztények féltett kincse, oltára a háromkirályok ereklyéit őrzi, ami a maga nemében páratlan dolog. Tízegynéhány
ban ezer fő befogadására alkalmas mecset épül, minaretje 50 méter magas lesz, és hajnalhasadáskor innen hallatszik majd a müezzin hangja, imaszóra serkentve az „igazhitűeket”… A németországi protestáns vagy
A kölni dóm esztendeje jártam falai között, és egy német ismerősöm mesélte a következő históriát, amelyet most megtaláltam a korabeli német sajtóban is. Még az iszlám fundamentalizmus megerősödése előtt, 1965-ben, a Ramadán, a mohamedán böjt utolsó napját a több ezer kölni török, kurd vendégmunkás, hithű muszlim, a kölni dómban imádkozhatta végig. Köszönhetően egy jó szándékú, de utólag elhibázottnak bizonyult bíborosi döntésnek, amely abból indult ki, hogy a mohamedánok is ugyanazt az Istent imádják, mint mi. A szentély padlózatát és a környező utcákat is ellepték az imaszőnyegek, és zengett az „Allah akbar” széltébenhosszában. Az iszlám törvények, a saria értelmében azonban az a templom, ahol muszlimok imádkoznak, automatikusan átminősül mecsetté, és az ilyenben aztán semmi keresnivalójuk sincs a keresztényeknek. Muszlim fennhatóság alá került a dóm, a feszület helyén megjelent a csillag és a félhold. Az akkori pápának, VI. Pálnak nem kis fáradságába került, hogy a törvény eszközeivel visszaszerezze az apostoli egyház jogos tulajdonát. Ma Köln városá-
akár katolikus templomok mára megüresedtek, és nagy a veszélye annak, hogy a kölni dóm sorsára jutnak. * * * Vágsellye település a deáki A felújított vágsellyei Szent József-kápolna bencés kolostor vonzáskörében épült fel több faluval együtt, a Pannonhalmi Apátságnak István király által adomá- hadak felégették a várost, háromszáz házából alig nyozott földbirtokán, az egy templom - tíz falu ist- maradt meg harminc. A pusztítás után a helyi földváni rendelet értelmében. A település a 16. század- birtokos szláv földműveseket hozott birtokaira az ban nyerte el mezővárosi rangját, majd a Pázmány északi megyékből, így megváltoztatva az egykor Péter alapította jezsuita kollégium ide telepítése színmagyar település etnikai összetételét, innen az után rohamos fejlődésnek indult, lévén ez az akkori itt élő magyarság mai gyökértelensége. A háborús Magyarország jezsuita fellegvára. Pázmány Péternek idők elmúltával a kézműves céhek virágzásnak inköszönhetően új temploma épült Sellyének és a vár- dultak, és 1703-ban hálaképpen megépítették a vákastélya is újjáépült, amely háborús idők folyamán a ros kültelkén a Szent József-kápolnát, ahol vasárnahelyi lakosságnak is védelmet nyújtott. Az állami le- ponként litániára gyűltek össze az iparosok és csavéltár igazgatójának adatai szerint 1600 környékén ládjuk. A kápolna lett a várkastély után a vérzivatamár 400 diákja volt az intézménynek, amely nagy ros idők másik tanúja. Idén is felújításon ment át, szerepet töltött be tisztelegve a város mecénásának, Pázmány Péternek a katolikus egyház dicső emléke előtt, aki kerek 400 évvel ezelőtt fogmegújulásában, lalta el az esztergomi érseki, majd bíbornoki trónust. sok fiatal pap ne- A kápolna az önkormányzat és az egyház, valamint velkedett padjai az adakozók pénzéből újult meg, és Tóth László esközött. peresplébános szentelte fel, Šálka László esperes Egy napon koncelebrálásával. Bocskai István * * * protestáns seregei törtek be a városA múlt a maga kegyetlen mivoltában, meg kell ba, templomát lerombolták, és a je- hogy tanítson minket arra, hogy féltő szemünket a zsuita szerzetesek jövőre vessük. Eljöhet az az idő is, amikor a népvánmenekülni kény- dorlás következményeként kontinensünk ezen része szerültek. A 17. lesz Jézus egyházának utolsó bástyája. Addig se feszázad közepén a lejtsük Reményik Sándor intő versét: „ne hagyjátok portyázó török a templomot, a templomot s az iskolát!” A kápolna belseje
• ÉVKÖZI 32. VASÁRNAP • 2016. NOVEMBER 6.
Fotó: a szerző (2) és világháló
FOHÁSZ Kevesen éltek át annyi örömet és fájdalmat, annyi sikert és meg nem értést, mint Pál apostol, ő mégis bátran teljesítette küldetését, és nem engedte, hogy erőt vegyen rajta az elbizonytalanodás. Vajon „szuperhős” volt? Nem. Gyenge, törékeny és a feladatra alkalmatlan embernek érezte magát, de volt egy titka, amelyet feltárt a FilippiFabio Ciardi ben élő barátai előtt: „Mindent elviselek OMI abban, aki erőt ad.” Felfedezte Jézus állandó jelenlétét az életében. Pál akkor sem érezte magát egyedül, amikor mindenki el„Mindent elviselek abban, aki erőt ad.” hagyta: Jézus akkor is mellette állt. Ő volt a táma(Fil 4,13) sza, Ő vezette tovább és segítette, minden viszontagságon át. Teljesen átjárta az életét, és Ő lett száVan, amikor elégedettek vagyunk, erőt érzünk mára az erő. magunkban, úgy tűnik, minden egyszerű és könyPál titkát mi is magunkévá tehetjük. Mindent nyű. Máskor teherként nehezednek ránk a probelviselek, amikor egy-egy fájdalomban felismelémák és megkeserítik a napjainkat. Lehetnek rem és elfogadom Jézus misztikus közelségét, ezek kisebb kudarcok a mellettünk élők iránti szemert magára veszi ezt a fájdalmat, szinte azonosul retetben, vagy képtelenek vagyunk megosztani vele. Mindent elviselek, amikor szeretetközösségmásokkal nagy életcéljainkat. Lehet ez egy betegben élek a körülöttem lévő emberekkel, mert ség, aggasztó anyagi gond, csalódás a családtagjailyenkor Ő jön közénk, ahogy megígérte (vö. Mt inkban, belső kétség vagy megingás, munkanél18,20), és az egység ereje lesz a támaszom. Minküliség vagy háborús helyzet, amely nyomaszt, és dent elviselek, amikor gyakorlattá váltom az evannem találunk kiutat. Ezekben a helyzetekben az a gélium igéit: ezekből nap mint nap útmutatást legnehezebb, hogy látszólag egyedül vagyunk kapok, mire is vagyok meghívva, megtanítanak, kénytelenek szembenézni a próbatételekkel, nem hogyan kell élnem, és bizalommal töltenek el. kapunk támogatást senkitől, aki határozottan seErőt kapunk nemcsak saját személyes vagy csagíteni tudna. ládi próbatételeink elviseléséhez, hanem ahhoz is,
Életige, 2016. november
ami a világban történik körülöttünk. Ártatlan naivitásnak tűnhet mindez, hiszen annyi problémája van a társadalomnak és a nemzeteknek. Mégis „mindent” el tudunk viselni, ha velünk van a Mindenható; „mindent” és ez az a jó, amit Ő irgalmas szeretetében elgondolt számomra és általam mások számára is. S ha ez a jó nem is valósul meg azonnal, hinnünk és remélnünk kell továbbra is Isten örökkévalóságot átölelő szeretettervében, mely mindenképpen megvalósul. Dolgozzunk „kettesben” vele, ahogy Chiara Lubich tanította: „Semmit sem tudok tenni bizonyos pillanatokban azért, akit szeretek és veszélyben van, vagy beteg, más alkalommal pedig egy bonyolult helyzetért… Egyetlen dolog, amit tehetek, hogy jól csinálom, amit Isten tőlem kíván ebben a pillanatban: jól tanulok, takarítok, imádkozom, odafigyelek a gyerekeimre… Isten majd gondoskodik róluk: megoldja a bonyodalmat, megerősíti, aki szenved, elébe siet a váratlan helyzeteknek. Ezt a munkát „kettesben” végezzük, teljes egységben vele. Részünkről nagy hitre van szükség Isten szeretetében gyermekei iránt, Isten pedig e tetteink miatt megbízhat bennünk. Ez a kölcsönös bizalom pedig csodákat művel. Látszik majd, hogy ahová mi nem jutottunk el, oda valóban elérkezett valaki Más, és Ő sokkal, de sokkal többet tett.” (Chiara Lubich, Scritti Spirituali/2, Città Nuova, Roma 1997)
A két pápa ajándékai „Benedek és Ferenc. Péter utódai az egyház szolgálatában.” Ez a címe Gerhard Ludwig Müller bíboros most megjelent kötetének. A Hittani Kongregáció prefektusa a két pápa alakjával, a Római Kúria reformjával, Joseph Ratzinger teológiai művével és Ferenc pápa „Szegény egyház a szegényekért” célkitűzésével foglalkozik könyvében. A bíboros a Vatikáni Rádiónak adott interjúban elmondta: Minden pápa Szent Péter utóda, és a Jézus Krisztus által elrendelt nagy feladatot képviseli. Ennek megfelelően minden pápát a maga személyében Jézus Krisztus irányít. XVI. Benedek Názáreti Jézus c. kötete nem egy magánjellegű írás, minden professzor ír különböző teológiai, filozófiai témákról… A hit nem meggyőződések, elképzelések összessége, hanem a hit középpontja:
Jézus Krisztus, a valódi Isten és valódi ember. Müller bíboros új könyvének egyik fejezetét a „Szegény egyház a szegényekért”, a szegények melletti elsődleges választás témájának szenteli. Ennek a kifejezésnek a gyökere a II. Vatikáni Zsinatban, a Gaudium et Spes k. dokumentumban és az egyház társadalmi tanításában található. Nem az égből pottyant, hanem az egyház missziójának középpontjából származik. A latin-amerikai püspökök, papok, világiak előtérbe helyezik ezt a szempontot, mert ezek a témák sürgetőbbek ott, mint az európai vagy észak-amerikai országokban. A feladatunk tehát az emberek átfogó fejlődésének előmozdítása. Ez a mai világ nagy kihívása. Ferenc pápának éppen ezért van nagy hírneve, ő ad nagy lendületet nemcsak az egyház-
nak, hanem az emberiségnek is. Mindenki régóta beszél a Római Kúria vagy az egyház reformjáról, de különbséget kell tenni egy emberi szervezet és az egyház reformja között – figyelmeztetett Müller bíboros. Az egyházat Krisztus alapította, tehát Isten műve. Mi nem vagyunk képesek megreformálni az egyházat úgy, mintha egy tárgy lenne a kezünkben. A Római Kúria nem egy bürokratikus apparátus, amely irányítja az egyházat. Ez túlságosan világi gondolat! – jegyezte meg a bíboros. Itt elsősorban spirituális reformról van szó, amelyben a lelkiség ösztönzi a Kúria munkatársait. A spirituális reform a legfontosabb, a szolgálat és a befogadás lelkülete vonatkozásában. Az ima, az Istennel és Jézus Krisztussal való egység a forrás, amelyből az új lelkület származik.
A két pápa legnagyobb ajándékairól szólva a Hittani Kongregáció prefektusa elmondta: XVI. Benedek kimagasló szintű, rendkívüli teológus és nemcsak az. Nagy pasztorális tapasztalattal rendelkezik, sok könyvet írt a spiritualitásról, a modern élet nagy kihívásairól, nagyon magas szintű intellektuális válaszokat adva. A hit közvetlenül lép be az ember egzisztenciális kérdéseibe. Ferenc pápa éppen ebből a kontextusból érkezik LatinAmerikából, amely 500 éve a katolikus hit jelentős régiója, katolikus többségű lakossággal. Jó beengedni ezt a kulturális dimenziót az egyetemes katolicizmusba, hogy túllépjünk egy kicsit az Európa-központúságon… - emelte ki Müller bíboros. A globális világban ez egy jó jel, a Szentlélek jele, hogy a pápák Európán kívüli országokból is jöhetnek. VR/Remény
A hét imája Áldás Áldalak, Uram, bánatommal, Áldalak a Nap fénylő sugarával. Áldalak szívem fájdalmával, Áldalak a szellő dallamával. Áldalak lelkem sebeivel, Áldalak a harmat cseppjeivel. Áldalak sok meggyalázással, Áldalak a mezők illatával. Áldalak sok megbántással,
Áldalak csillaghullással. Áldalak életem terhével, Áldalak a rigók énekével. Áldalak lázadásaimmal, Áldalak az alkony titkaival. Áldalak minden tévedésemmel, Áldalak minden teremtményeddel. Áldalak, Jézusom, könnyeimmel, Áldalak istengyermekségeddel. Áldalak gyarló bűneimmel, Áldalak Szerető Szíveddel. Áldalak nehéz keresztemmel, Áldalak Szent Kereszteddel.
Áldalak, Jézusom, Isteni Bárány, Áldalak, mert megváltottál. Áldalak Mennyei Édesanyám, Áldalak elhagyottan, árván, Áldalak, mert gondot viselsz reám. Áldalak kitaszítottan, Áldalak anyai oltalmaddal. Áldalak én, engedetlen gyermek, Áldalak végtelen szereteteddel. Áldalak, Uram, Teremtő Atyám, Áldalak, mert megáldottál. Meleg Mária • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK
OLVASÓINK ÍRJÁK
Levelet kaptunk
Remény
Az irgalmasság cselekedete Az irgalmasság szentévében járunk, lassan már a végéhez közeledünk. Kérdezzük magunktól, tettünk-e bármilyen jó cselekedetet ebben a szentévben. A jó cselekedetek sok esetben kellemetlen valósággá válhatnak. Cselekedjük a jót? Igen, ilyen helyzetben is segítsünk a rászorulón! Egy decemberi este a járda melletti árokban, a jégen s hóban egy férfi feküdt. Próbáltam felállítani – sikertelenül, mindig visszaesett. Sokat kínlódtam vele, mire végre sikerült felállnia. És itt jön a köszönet: Nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illetett. Jolika néni, aki látta kínlódásomat, azt mondta, dobjam őt vissza, míg ilyen trágár szavakkal illet, nem érdemli meg a segítséget. Segítenem kellett, reggelre ott fagyott volna meg. Egy másik eset. Az utcánkban a kerítés mellett a fűben feküdt egy ismerős férfi, aki minden reggel egy bizonyos helyre igyekezett, és délután vissza. Szerettem volna rajta segíteni. Mobiltelefonján, ami nála volt, felhívtam egy ismeretlen számot. Jelentkezett, elmondtam az esetet, gondoltam, ismerőse vagy rokona lehet. Megígérte, hogy felhívja a hozzátartozóit, maradjak ott, ne hagyjam magára. Így is történt,
két autóval négy férfi jött érte. Megköszönték a segítséget, az egyiknek átadtam a mobiltelefont. Néhány nap múlva az illető a házunk előtt jövet az udvaromba kiabált, hogy szégyelljem magam, adjam vissza a telefonját, amit elsajátítottam. Nem hallgatott meg. Nagyon bosszantott a dolog. Így segítsen az ember? Jó cselekedetért jót ne várj? Pár nap elteltével jóra fordult minden. Egy reggel szokása szerint arra a bizonyos helyre iparkodott, becsengetett, bocsánatot kért tőlem, meglett a mobilja, az unokabátyja adta át neki. Finoman megkapta tőlem, hogy legközelebb meggondolom, segítek-e. Azóta, ha lát a kertben, hangosan beköszön. Érdemes a jót tenni? Igen. Nem mehetünk el szó nélkül, nem lehet tudni, betegség által lette rosszul az illető. Még akkor is, ha köszönetet nem kapunk érte. Szabó Irén, Fülek
Kolozsnéma az őseinktől örökölt hagyományok fényében Jelentős eseményre került sor szeptemberben Kolozsnémán. A község polgárai idén emlékeztek meg kedves kis falunk első írásos említésének 800. évfordulójáról. A jelenlévőket Beke Erika képviselő köszöntötte, majd Szalay Rozália polgármesternő mondott ünnepi beszédet. A polgármester aszszony köszöntő beszédében az összetartozásról beszélt, olyan együttélésről, ahol Kolozsnéma legnagyobb ereje maga a kolozsnémai ember, a némaiak lokálpatriotizmusa, jóindulata, vendégszeretete s nem utolsósorban talpraesettsége. Arra kérte a Jóistent, adjon nekünk s utódainknak erőt, egészséget, továbbá hitet, hogy ezeket a tulajdonságokat meg tudjuk tartani, s akkor a következő évszázadokban is biztosított lesz Kolozsnéma és lakóinak léte. Közösen imádkoztunk, hálát adva a múltért, az őseinktől örökölt hagyományokért, melynek áhítata és fénye beragyogja ünnepünket. Ezt követően leleplezték a csicsói Nagy Géza fafaragó szobrászművész kopjafáját, melyet eme jeles évforduló alkalmából ajándékként készített a falunak. A kopjafát elsőként Lévai Attila református tiszteletes úr, majd Mózes Gyula katolikus tisztelendő atya áldotta meg. Az ünnepség keretében Falunk története címmel egy pályázat kiértékelésére is sor került, melyre az alapiskolások felső tagozatos diákjai jelentkezhettek. Az első helyezett Hajdusík Nina, 7. osztályos tanuló lett, de a szintén hetedikes Skulec Roderik és a hatodikos Balázs Zsófia is szép munkákat nyújtottak be. Ezután a magyarországi Gönyű község nyugdíjasainak kórusától hallottuk a magyar himnuszt és a további énekeket. Felidéződhettek a régi idők szép emlékei egy kiállítás keretén belül, melynek a kultúrház adott otthont. Volt palacsintasütő verseny, a Vadásztársaság jóvoltából finom vadgulyás készült. A gyerekeket egész
• ÉVKÖZI 32. VASÁRNAP • 2016. NOVEMBER 6.
délután folyamán népi játékokkal szórakoztatták, s egyúttal kipróbálhatták a légvárról csúszkálást is. Az ünnepi hangulatot reggelig tartó mulatozás zárta. Elismerés, tisztelet és köszönet illeti a falu polgármesterét, illetve a helyi önkormányzatot és minden polgárt, aki munkájával hozzájárult és segítette falunk 800 éves évfordulójának megünneplését. Kósa Éva
XI. zarándoklat Ipolyszalkán Szeptember 11-én a Fájdalmas Szűzanya reliefjének gyertyáiról meggyújtottuk fáklyáinkat. A szeretettel érkező zarándokokkal elimádkoztuk a lorettói litániát, és Mária-énekeket énekelve indultunk a Nagyboldogasszony-templomba szentmisére. Szépség és gyönyörűség volt, azért is, mert templomunk hét darab festményt őriz – a hét szentségről. A hét festmény élethűen mutatja be Ipolyszalka ezen szentségek hitben, valóságosan megélt megtartását. A szentmise elején Vanda Károly esperes úr köszöntötte a híveket. Szépen szólt az ének a megtelt templomban. Az olvasmányt, szentleckét és könyörgéseket népviseletben olvasták fel a szalkai lányok. Az evangélium és prédikáció a tékozló fiúról szólt. Vajon mit jelent, hogy eltékozolta minden vagyonát? Fájdalmas Szűzanya ünnepén méltónak lenni a szentségi gyónásban, szentáldozásban részesülni... Mi jelent ennél nagyobb vagyont? Ezzel a lelkülettel vettünk részt a szentáldozáson és fogadtuk az áldást a szentmise befejeztével. A szentmise után a lourdes-i barlang előtt nagyon szép énekekkel köszöntötték a Fájdalmas Szűzanyát a határon innen és határon túlról érkezett zarándokok és Soós Éva tanító néni vezetésével a népviseletes lányok. Hazafelé megnéztük az egykori Csárda épületében rendezett Szűz Mária elnevezésű kézműves kiállítást. Folytatódott az énekes, imádságos áhítat, amelyet a lányok néptánca nyitott meg Szűcs Fruzsina tanító néni vezetésével. Az ünnepi programot Ki szívét osztja szét címmel a Kormorán együttes folytatta. Az isteni irgalmasság szentévében felolvastuk a Remény katolikus hetilap egy 2014. decemberi számának cikkét: Levél Jézustól, mely úgy kezdődik: tudatni vágyom veled, hogy milyen nagyon szeretlek... A zarándoklat során a világban szétszóródva élő testvérekért imádkoztunk. Elénekeltük a magyar himnuszt, nemzetünk leszakadt részeiért a székely himnuszt, a világban szétszóródva élő testvérekért pedig Te Deum hangzott el. A világ tele van az atyai házat kereső emberekkel. Isten irgalmassága segítse mindannyiukat, hogy megtalálják az Atya oltalmát, és arra méltóak lehessenek! Ziman Magdolna, Ipolyszalka Kérjük olvasóinkat, hogy – ha csak egy mód van rá – leveleiket és a hozzájuk tartozó képeket a
[email protected] e-mail-címre küldjék be a Levelet kaptunk c. rovatunkba. A villámpostán érkezett írásokat hamarabb közzé tudjuk tenni a Reményben.
MOZAIK
A Hittani Kongregáció instrukciója a katolikus temetésről Október 25-én jelent meg a Hittani Kongregáció instrukciója a katolikus egyház temetési szertartásával és eljárásával kapcsolatban. Az öt pontból álló dokumentum összefoglalja az érvényes gyakorlatot, és leszögezi, hogy a temetés legteljesebb formája az elföldelés, de megengedett a hamvasztás is, jóllehet mindkét forma csak temetőben, vagy arra kijelölt kultikus helyen végezhető. Az Ad resurgendum cum Christo (Hogy feltámadjunk Krisztussal) kezdetű instrukció első pontjában a Szent Tanítóhivatal 1963-as rendelkezésére hivatkozik: „Hűségesen őrizzék meg a hívek holttestei eltemetésének szokásait.” A rendelkezés kimondja továbbá, hogy a hamvasztás önmagánál fogva nem ellenkezik a keresztény vallással, és nem lehet többé megtagadni a szentségeket azoktól, akik a hamvasztáshoz folyamodnak, amennyiben kérelmük alapja nem a keresztény dogmák tagadása. Ezt a gyakorlatot vette át az 1983-as kánonjogi kódex is II. János Pál pápa alatt. „Időközben a hamvasztás gyakorlata jelentősen elterjedt nem kevés nemzetnél, de ezzel egy időben elterjedtek olyan eszmék is, melyek az egyház tanításával ellentétben állnak.” Ezen újabb jelenségek miatt a Hittani Kongregáció az Istentiszteleti Kongregációval, a Törvényszövegek Pápai Tanácsával, számos püspöki konferenciával és a Keleti Egyházak Püspöki Szinódusaival együtt alkalmasnak tartotta a jelen dokumentumot a közlésre. Az utasítás második pontja teológiai megfontolásokat tesz. „Krisztus feltámadása a keresztény hit csúcsigazsága, melyet a húsvéti titok lényegi részeként hirdettek a kereszténység kezdetétől fogva, ahogy Pál apostol tanítja: »Elsősorban azt hagytam rátok, amit magam is kaptam: Krisztus meghalt bűneinkért, az Írások szerint, eltemették és harmadnap feltámadt, az Írások szerint« (1Kor 15,3). Halálával és feltámadásával Krisztus megszabadított bennünket a bűntől és új életet nyitott meg számunkra, továbbá ő a mi eljövendő feltámadásunk alapja és forrása. Ha igaz, hogy Krisztus feltámaszt bennünket az utolsó napon, akkor bizonyos szempontból az is igaz, hogy már feltámadtunk Krisztussal, hiszen a keresztség révén belemerültünk halálába és feltámadásába, szentségileg hozzá váltunk hasonlóvá. Krisztus révén a keresztény ember halála pozitív értelmet nyer. Az egyház liturgiája ugyanis így imádkozik: „Mert híveid élete, Urunk, megváltozik ugyan, de meg nem szűnik, s amikor földi sátrunk leomlik, a mennyben örök otthon vár minket.” A halállal a test és a lélek elválik egymástól, de a föltámadásban Isten visszatér, hogy romolhatatlan életet adjon az átalakult testnek, lelkünkkel egyesítve azt. Az egyház ma is hirdeti, hogy a holtak föltámadása a keresztények hite: miközben hiszünk benne, leszünk keresztényekké!
Agapé
Sütőtökös-diós kenyér
Műsorajánló
Az ősi keresztény hagyományt követve az egyház állhatatosan ajánlja, hogy az elhunytak testét temetőben vagy más szent helyen temessék el. Az Úr halálára, temetésére és feltámadására emlékezve mindenekelőtt az elföldelés – magyarul a koporsós temetés – a legmegfelelőbb forma, mely kifejezi a test föltámadásába vetett hitet és reményt. Az egyház mint anya kíséri a keresztényt földi zarándokútján, Krisztusban az Atyának ajánlja és földi maradványait átadja a földnek abban a reménységben, hogy dicsőségben föltámad. A holtak eltemetésével az egyház megvallja a test feltámadásába vetett hitét és kiemeli az emberi test magasztos méltóságát mint a személy lényegi alkotó részét. Nem megengedhető tehát olyan magatartás és szertartás, mely a halál torz értelmezéséből ered, mint a személy teljes és végleges megsemmisülése, mint a „természet anyával” vagy a világmindenséggel való végső egybeolvadása, mint a reinkarnációs folyamat egyik állomása, vagy mint a végső megszabadulás a test „börtönéből”. Ezenkívül a temetőkben való temetkezés szokása megfelelően válaszol az elhunytakat övező vallásos érzületre, hiszen az elhunytak a keresztségük révén a Szentlélek templomává váltak és ezek a törékeny cserépedények a Szentlélekben szolgálva sok jót tettek. A temetőben történő temetés elősegíti továbbá az elhunytakra emlékezést és az értük mondott imát a család és a keresztény közösség részéről, nem kevésbé a vértanúk és szentek tiszteletét. Ott, ahol egészségügyi, anyagi és társadalmi szempontok révén a hamvasztást választják, és az nem áll ellentétben az elhunyt kifejezett vagy feltételezhető végakaratával, az egyház nem támaszt tanbeli akadályt az ilyen gyakorlattal szemben, mert a holttest elhamvasztása nem érinti a lelket és nem akadályozza az isteni mindenhatóságot a test föltámasztásában, tehát nem tagadja tárgyilag a keresztény tanítást a lélek halhatatlanságáról és a test föltámadásáról. Az egyház továbbra is előnyben részesíti a test eltemetését, mindazonáltal a hamvasztás nem tilos, hacsak nem áll ellentétben a kérés a keresztény tanítással. A Hittani Kongregáció temetési utasítása végül előírja, hogy az elhunytak hamvait szabályszerűen kell őrizni szent helyen, vagyis temetőben, vagy templomban, vagy a megfelelő egyházi hatóság által kifejezetten erre a célra kijelölt helyen. A keresztények kezdettől fogva óhajtották, hogy halottaikat imádság és emlékezet övezze, éppen ezért sírjaik az ima és az emlékezés helyeivé váltak. Az elhunyt hívek az egyház része, mely vallja azok közösségét, akik előttünk zarándokként jártak ezen a földön. A hamvak szent helyen való őrzése megvéd továbbá attól a veszélytől, hogy megfeledkezzünk az értük mondott imáról és a rájuk való emlékezésről. Magyar Kurír
Hozzávalók: 25 dkg sült sütőtök, 4 tojás, 15 dkg cukor, 5 dkg méz, 1 tk sütőpor, 15 dkg liszt, 10 dkg darált dió, 5 dkg durvára tört dió, 1 tk fahéj, 1 tk mézeskalácsfűszer-keverék Elkészítése: A sütőtököt sütőben süssük puhára, majd a húsát szedjük tálba, és villával törjük össze! A tojást és a cukrot habverővel habosítsuk ki! Adjuk hozzá a sütőtök belsejét, a sütőporral és a fűszerekkel
elkevert lisztet, majd forgassuk bele a darált és a durvára tört diót is! Egy püspökkenyérformát béleljünk ki sütőpapírral, és öntsük bele a tésztát! 180 fokra előmelegített sütőben kb. 60 perc alatt süssük készre! Ha időközben nagyon sülne a teteje, takarjuk le alufóliával! Tűpróbával ellenőrizzük, hogy átsült-e! Hagyjuk kicsit hűlni, majd emeljük ki a formából, és tegyük rácsra, amíg teljesen kihűl, majd szeletelhetjük.
Magyar Katolikus Rádió Hallható az interneten, az Eurobird 9A műholdról a 11958 MHz-es frekvencián, valamint néhány kábeltv-hálózaton.
Mária Rádió November 12., szombat 10.00 Hitünk és életünk. Katekézis 18.00 Szentmise 22.00 Életkérdések November 13., vasárnap 9.00 Szentmise 16.00 Hitvalló. Beszélgetés életről és Szentírásról 22.00 Jel-kép-tár. Keresztény szimbólumok, tradíciók
Duna Tv November 12., szombat 5.00 Rome Reports - Vatikáni híradó (ism.) 5.30 Magyar történelmi arcképcsarnok Tisza István (18611918) 6.30 Világörökség Portugáliában. Az Alto Douro-i szőlővidék 13.35 Hazajáró. Gyergyói-havasok 14.40 Múzeumtúra - francia módra - I. évad. Párizs hídjai Francia dokumentumfilm-sorozat November 13., vasárnap 5.25 Magyar történelmi arcképcsarnok. Aba Sámuel (10411044) 5.50 Rome Reports - Vatikáni híradó 6.15 Így szól az Úr! 9.00 Isten kezében 9.25 Kereszt-Tények 10.30 A Szent Márton-év összegzése. Az évet lezáró szentmise összefoglalója
Kedves Olvasóink! Arra biztatjuk Önöket, küldjék be kedvenc, jól bevált ételreceptjüket, a hozzávalók feltüntetésével és az elkészítés módjának leírásával együtt. Szerkesztőségünk e-mail-címe:
[email protected] A recepteket beküldött olvasók közül negyedévenként egy ajándékot kap.
• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK
KUCKÓ
Szólj a Napnak! Szólt a Madár, és hajnal lett a kertben. Néztem a fölkelő napot s álmomban énekeltem. (Rónay György: Hajnal) A mai Kuckót az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola tanulói állították össze számotokra. Fogadjátok tőlük szeretettel!
R ó lunk...
Vasárnap templomba megyünk: Éliás Szandra, 4. B
A Szentírás, Hlavička Viktória, 6. A
-
Iskolánkat sok ügyes és tehetséges tanuló látogatja. Képzőművészetben, énekben, zenében, sportban és táncban is jeleskednek. Sikeresen szerepelnek a bibliaolimpián, anyanyelvi és idegen nyelvi vetélkedőkön, matematikai versenyeken, járási, kerületi, országos, sőt nemzetközi szinten is. Hittanosaink az óra látogatásán kívül aktívan bekapcsolódnak a plébánia életébe: ministrálnak, felolvasnak, szentségimádásokon vesznek részt, valamint tagjai az érsekújvári cserkészcsapatnak is. Szeretettel: Meleg Mária hitoktató néni és a czuczorosok
A mis iskolánk, Muči Marcus, 4. A
A Biblia, Kecskés Viktória, 6.A Édenkertben, Rycheľ Jázmin, 2. B
A mai keresztrejtvény készítője: Kiss Tamara
Jézus a kereszten, Puss Veronika, 4. A
Készítette: Kiss Tamara
Rejtvény
Tamara a Czuczor Gergely Alapiskola 7. évfolyamos tanulója. Elsőáldozására szívesen emlékezik vissza, s rendszeresen részt vesz a hittanórákon. Szeret sportolni. Az érsekújvári ferences templom Pintyőke kiskórusának tagja.
Meghatározások: 1. Egyik evangélista; 2. Feláldozta magát értünk a kereszten; 3. A Biblia első része; 4. Az 5. parancsolat; 5. Ő tagadta meg háromszor Jézust; 6. Jézus anyja; 7. … Szent Erzsébet; 8. Ebben a városban született Jézus; 9. Ezen a dombon állt Jézus keresztje; 10. Állatokat mentett a bárkába; 11. Ő teremtette a világot. A helyes megfejtést nyílt levelezőlapon vagy villámpostán november
Szűz Mária szeplőtelen szíve, Farkas Kornélia, 5. A
11-ig küldjétek el szerkesztőségünk címére: Remény, P. O. BOX 54, 930 05 Gabčíkovo vagy
[email protected]. A borítékra vagy tárgymegnevezésbe írjátok: Kuckó, és küldjétek el levelezési címeteket is!
Megfejtés A 42. számban közölt közölt rejtvény helyes megfejtése: II. János Pál. A nyertes: Koltás Csaba, Várhosszúrét. Gratulálunk, az ajándékot postán küldjük!
• ÉVKÖZI 32. VASÁRNAP • 2016. NOVEMBER 6.
7 3
1
9 11
8 2
Á
5
10
V
4
6
Z
NAPRAFORGÓ
Aki tegnap voltál: ma már nem te vagy, Aki holnap léssz: ma még nem te vagy. (Weöres Sándor) Keresd a Reményt a Facebookon!
Aki a hagyományt nem csak őrizgeti Aki ismeri Balogh Zsolt Józsefet, leginkább talán a hagyományok iránti szeretetével tudná őt jellemezni. Zsolti 26 éves, büszke magyarságára és katolikus hitvallására. Három éve vőfélykedik, júliusi esküvője pedig korántsem volt szokványos. - A hagyományápolás életed fontos részét képezi. Hogyan kerültél ezzel kapcsolatba? - Minden a népzenén keresztül kezdődött, ami először a népi motívumokat feldolgozó tánczenében jutott el hozzám. Majd elkezdtem járni Tardoskeddre a férfikórusba – ez már akkortájt volt, amikor valódi népzenét is hallgattam. Fokozatosan elmélyültem annak szépségében, és elértem azt a szintet, amikor már fél óráig hallgatod a hegedűnyekergést, és nem idegesít. Ez annak a jele, hogy már bőröd alá mászott. Ha bekapcsolom a Folkrádiót, már egész nap képes vagyok hallgatni, ha gyerekek énekelnek, ha egy köhögő hangú idős asszony. - Népviseletet is szívesen hordasz. - 15 éves lehettem, amikor Tardoskedden működött a Váska néptáncegyüttes. Náluk találkoztam először csizmával, priccses nadrággal. Néhány évvel ezelőtt elmentünk nagyapámmal Budapestre egy táncháztalálkozóra. Már ott szerettem volna eredeti, régi priccses nadrágot venni, csak sajnos nem találtam. Csizmám addigra már volt, varrattam Sümeg mellett. Végül a néptáncosok kellékboltjában szereztem nadrágot mellénynyel, kalappal, inggel, és így már volt egy szettem. Körülbelül egy éve kezdtem vászonból készült bőgatyát hordani. Az elején nem mertem felvenni, merthogy az emberek mit fognak szólni. Elkezdtem hordani templomba, aztán megszoktam. Ma már előadásokra, vizsgákra – ha nem is bőgatyában, de – népviseletben járok. - Templomba és iskolába is? - Igen. Ebben érzem magam igazán jól. - Hogy viszonyulnak ehhez a többiek? - Megszokták. Körülbelül fél éve volt a bakkalaureátusi államvizsgám, és előtte valaki figyelmeztetett, hogy nem lenne szerencsés így megjelennem. Így is tettem, felvettem egy öltönyt. Amikor bejött a dékán és rám nézett, az volt az első kérdése, hogy hát magán miért nincs népviselet. A diplomaosztómra már rimóci viseletben érkeztem. - De mégis hogyan jutott eszedbe, hogy különös alkalom nélkül is így indulj el otthonról? - Ez tetszik. Ez egy hagyomány, ettől vagyunk mi magyarok. Nem fogok egy párizsi, legújabb divat szerinti öltönyt hordani. A templomban a Jóistennek is ezzel adom meg a tiszteletet. Amikor ministrálok – immár 16 éve –, a ministránsruha alatt is népviseletem van, attól függetlenül, látják-e, vagy sem. Fontos számomra megőrizni,
Anikó és Zsolt esküvőjük napján
hogy magyar vagyok és katolikus – az utóbbira egy kereszt is utal a nyakamban, amit sosem rejtek el. Feleségem, Anikó szokta mondogatni, hogy a hagyományt nem őrizgetni, hanem élni kell. Ezzel értek egyet én is. Nem szabad hagyni, hogy kivesszenek mindennapjainkból. Számomra a hagyományápolás részét képezi például a bajusz is. Szerintem ez is a magyarsághoz és férfiassághoz tartozik. Sokan megfordulnak ez után. Fontosnak tartom, hogy amit belülről érzünk, az kívülre is látszódjon, s persze a kettő összhangban legyen. - Feleséged mindenben egyetért? - Anikó nekem erre azt mondta, hogy ő tudja, én legszívesebben népviseletben is aludnék. Ő kevésbé szereti ezt a „parádét”, hogy mindenhova népviseletben és nagy szoknyákban menne, de mindennek megadja a módját. Ha például templomba megyünk, szoknyát, blúzt vesz fel. A fejét kendővel köti be, mivel a hagyomány szerint egy katolikus asszonynak bekötött fővel kell az Úr színe elé járulnia. Először talán csak a kedvemért tett így, de úgy látom, lassan ez már a bőre alá mászik.
Édesanyámtól megkaptam, hogy ne csináljak belőle öregasszonyt. Nem csinálok belőle öregasszonyt. Kendőben gyönyörű. Rajta a népviselet is úgy áll, mintha abban született volna. Ő megért engem, jóváhagyja, segít ebben, amennyire tud, csizmámat lehúzza, ha kell, gyönyörűen hímez, s ez nagyon jó. - A vőfélybottal is remekül bánsz. Erről mit tudhatunk? - Ez a pletykának köszönhető. 23 éves voltam, amikor felhívott egy barátom, akinek egy ismerőse házasodott, hogy vőfélykedek-e, mert a szomszédasszony azt mondta. Mondom, ha a szomszédasszony azt mondta, akkor biztos, csak még én nem tudok róla. Meg is adta a számomat az illetőnek, fel is hívtak az ügyben. Én vonakodtam, hogy szeretem a hagyományokat, néptáncot, az énekkar tagja vagyok, de ilyet még sosem csináltam. De nem, ők engem akarnak! Így kezdődött. Az első lakodalmam mindjárt kétnyelvű, szlovák-magyar volt, és reggel 9.30-ig tartott. Aztán ismerősökön keresztül szépen lassan megszaporodtak a felkérések. Elkerültem így Árvába, Zsarnócára, Nyitrára, ahová csak hívtak, sok középiskolás osztálytársam lakodalmán én voltam a vőfély. Most már jövő szeptemberre és októberre is le van foglalva egy-két időpont. A vőfélység számomra nem munka, hanem hivatás. Ha tehetem, a feleségemmel együtt megyek, és ő szívesen tart velem. - Térjünk a ti esküvőtökre... - Hagyományosan - vagy ma már inkább hagyománytörőnek is mondhatnánk -, régi rítusú szentmise keretében esküdtünk – természetesen ünnepi népviseletben. Szerettem volna, hogy a vendégek is, akik ehhez nincsenek hozzászokva, kicsit megérezzék a mennyországot. Sokan mondták, hogy bár kicsit hosszú volt, de mindenkit megérintett. Olyanok is, akik nem járnak templomba, elmondták, hogy fantasztikus élmény volt, és megmozgatott bennük valamit. Egyik barátomnak például a könnyei is kicsordultak, amikor a gyűrűt megcsókoltam és Anikó ujjára húztam. Nem volt egyszerű megszervezni. Nagyon sok időbe telt, de háromszor annyit sem sajnáltam volna rááldozni. - Zsolti, köszönöm, hogy mindezt megosztottad velünk! • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK
REJTVÉNY
GONDOLKODÓ
Régi szép szokásunk, hogy elhunyt szeretteink sírhelyét gondozzuk. A temető a kegyelet helye. Itt tudatosítjuk leginkább, hogy az ember élete mennyire mulandó. Ez az a hely, ahol lelki nyugalmat lelhetünk. A temetői csöndben jobban előjönnek az emlékek. A csönd kedvez a gondolatatoknak és a szívből fakadó imának. S alighanem arra is késztetést érzünk, hogy magunkba fordulva el-elgondolkodjunk földi életünk végességéről, a halál megfejthetetlen titkáról és személyes viszonyunkról az elmúláshoz. Rejtvényünk fő soraiban Janusz Wójcik: Európa temetője című verséből idézünk két szép időszerű sort. A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy villámpostán 2016. november 11-ig küldjék el szerkesztőségünk postai: Remény, P. O. BOX 54, 930 05 Gabčíkovo vagy e-mail-címére:
[email protected] Ne felejtsék el a pontos postai címüket is megírni! A levelezőlapra írják rá: GONDOLKODÓ
Tájékoztatás Tájékoztatjuk kedves Olvasóinkat, hogy a 43. számban megjelent keresztrejtvény megfejtését és nyertesét a következő számunkban tesszük közzé. Ezentúl az aktuális megfejtést és nyertest ismét a rejtvény megjelenésétől számított harmadik számban fogjuk közölni!
SOKSZÍNŰ EGYHÁZ Az élő Szent László – pályázat f iataloknak A Győri Hittudományi Főiskola és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola közös, a Szent László-emlékév kapcsán meghirdetett pályázatának kiírása. A Győri Hittudományi Főiskola és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola közös pályázatot hirdet a Szent László-emlékév kapcsán az alábbiak szerint: A pályázat címe: Az élő Szent László A pályázatra a fent megjelölt témában várnak 20–25 000 karakter terjedelmű esszéket vagy 10–15 perc időtartamú kisfilmeket (A film tartalma lehet például: interjú a Szent László emlékét ápoló szervezetek tagjaival). Pályázók köre: 15–25 éves fiatalok pályázhatnak egyénileg vagy csoportosan. A pályamunkák beküldésének határideje: 2017. március 18. A pályamunkákat jeligével ellátva, e-mail csatolmányaként kell beküldeni az
[email protected] és másolatban
[email protected] e-mail címekre. • ÉVKÖZI 32. VASÁRNAP • 2016. NOVEMBER 6.
A levélben kérjük feltüntetni a pályázó: – nevét, – életkorát, – e-mail, telefon és postai elérhetőségét. A pályamunkákat az Apor Vilmos Katolikus Főiskola és a Győri Hittudományi Főiskola közös bizottsága bírálja el, és a két intézmény együttesen díjazza. 1. díj összege: 100. 000 Ft 2. díj összege: 50. 000 Ft 3. díj összege: 30. 000 Ft Az eredményhirdetés várható időpontja: 2017. április 8. Győr– Vác, 2016. október 14. Fülöpné dr. Erdő Mária rektor, Apor Vilmos Katolikus Főiskola Dr. Lukácsi Zoltán rektor, Győri Hittudományi Főiskola, MK
APRAJA-NAGYJA Fizetett hirdetések Tisztelettel és szeretettel köszöntjük 40. születésnapján lelkiatyánkat,
KÖSZÖNTŐ
„Úgy érezzük, hogy amit teszünk, csak egy csepp a tengerben. A nélkül a csepp nélkül azonban sekélyebb volna a tenger.” (Szent Teréz anya) Tisztelettel és szeretettel köszöntjük SOLČIANSKY JÓZSEFNÉ SPEK ILONKÁT, a szőgyéni egyházközség sekrestyés asszonyát 70. születésnapja alkalmából. Hálás szívvel köszönjük áldozatos munkáját! Kívánunk számára erőt, egészséget, boldogságot!Kérjük életére Isten áldását és a Szűzanya oltalmát! Farkas Zsolt atya, a ministránsok, az egyházközség tagjai, a szőgyéni önkormányzat és a 32. Sz. Szent Mihály cserkészcsapat apraja-nagyja Szívünk minden szeretetével köszöntjük drága édesanyánkat, CZAKÓ ETELKÁT Nyitragerencsérről, aki november 8-án ünnepli 90. születésnapját. Jóistenünk, arra kérünk, tartsd meg édesanyánkat nekünk. Köszönjük a sok jóságát, nem feledjük fáradságát. Az Isten kegyelme még sokáig éltesse, Szűz Mária vigyázzon minden lépésére!
GYÖNYÖR LÁSZLÓ plébánost Ipolyhídvégen. Az Úr áldása kísérje élete minden napján, Mária, az Egyház Anyja, védőszentje, Szent László király erősítsék meg hitében és papi szolgálatában, és adjanak neki hozzá erőt, egészséget, türelmet és a Szentlélek kegyelmét! Ad multos annos! Ipolyhídvég, Ipolynagyfalu, Tesmag hívő közössége
Csillag volt, mert szívből szeretett, s mi úgy szerettük, ahogy csak lehetett. Mégis elment tőlünk, mint a lenyugvó nap, de a szívünkben él s örökké ott marad! Hálával és szeretettel emlékezünk NEMES LÁSZLÓRA halálának 10. évfordulója alkalmából. Szívünkben örökké imával és szeretettel gondolunk rá! Felesége, fiai, Attila és Csaba a családjukkal
Aki az Úr Jézust oly hűen szolgája, szálljon rá a Szűzanya szerető áldása! Tisztelettel és nagy szeretettel köszöntjük lelkiatyánkat, BOROS KÁROLY esperesplébánost névnapja alkalmából. A Jóisten árassza el kegyelmével és a Szűzanya gondviselő szeretete kísérje élete minden napját! Ezt kívánják nagy szeretettel a karcsai rózsafüzér-társulat tagsága és a hívek
SZOLGÁLTATÁS
Templombelsők díszítő festése, külsők felújítása, oltárok, szobrok, képek restaurálása, aranyozási munkák. Orgonák javítása és felhangolása. Százszázalékos minőség, többéves jótállás, árkedvezmény. Tel.: 035/659 61 39, 0905/389 162, www.reart.eu Könyv- és kegytárgybolt az interneten: www.gabrielbolt.eu Kitanult orgonaépítő felajánlja a síporgonák hangolását, javítását és restaurálását. Ján Novák - Bánov Tel.: 0910 276 795 e-mail :
[email protected]
70. születésnapját ünnepli szőgyéni sekrestyésünk,
Ezt kívánja lánya, Aranka családjával, fia, Imre családjával, három unokája és a 4 dédunoka, Kristinka, Filipko, Zoárdko és Zétike sok puszit küldenek a dédmamának
MEGEMLÉKEZÉS
SZOLCSÁN SPEK ILONKA. Az eddigi fáradozásáért a Jóisten áldását, a Szűzanya közbenjárását kérjük további életére! A szőgyéni hívek és az imacsoport tagjai
Felhívás Felhívjuk a külső munkatársak figyelmét, akik a Glória Kiadótól rendszeresen honoráriumot kapnak, küldjék el a mellékelt villámposta címére a születésük időpontját. Ezt a pontos címmel együtt szükséges megjelölni az adóhivatalba küldött nyomtatványon. Megértésüket köszönjük! E-mail:
[email protected]
NOVEMBERI GONDOLATOK „Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.” ( Juhász Gyula) „A halál nékem nem fekete börtön, nem fázlaló, nem is rút semmiképpen: egy ajtó bezárul itt-lenn a földön, s egy ajtó kinyílik ott-fenn az égen, ez a halál.” (Gárdonyi Géza) „Egy ember addig él, amíg emlékeznek rá.” (Fekete István)
Templombelsők díszítő festése, képek festése és restaurálása, oltárok, szobrok felújítása, aranyozása, százszázalékos minőség, többéves jótállás. Tel: 0911/130 949, 0905/234 902
ŐSZI AKCIÓ Koller Gyula: Napi örömhír I. A kötet köznapi homíliákat ad közre az adventi, karácsonyi és húsvéti időre. Hasznos segédkönyv nemcsak a lelkiatyák részére, hanem a hívőknek is, akik komolyabb lelki életre törekszenek. Ára: 2,88 Eur helyett 1,88 Eur
MEGRENDELHETŐ: Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava Tel.: 0948/057 508 E-mail:
[email protected]
(Kamenár Gabriella felvétele) • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK
REMÉNY
Léleksimogató Vianney Szent János gondolataiból Amikor Krisztus imádására jövünk, mindent megkaphatnánk, amit csak akarunk, ha élő hittel és tiszta szívvel kérnénk tőle. Csakhogy lám, mi hit nélkül, remény nélkül, vágyakozás és szeretet nélkül élünk. Két hang van az emberben: az angyal hangja és az állat hangja. Az angyal hangja az ima, az állaté a bűn. Akik nem imádkoznak, olyanok, mint a vakond, amelynek egyedüli gondja, hogy lyukat ásson magának és elrejtőzzék benne. Ezek egészen földiesek, állatiasak, másra sem gondolnak, mint a mulandókra. Akárcsak az a fösvény, akit az utolsó kenet szentségével láttak el. Amikor csókra nyújtották neki az ezüst feszületet, megszólalt: „Az a kereszt legalább hatvan dekát nyom.” Minden jó cselekedet együttvéve sem ér föl a szentmiseáldozattal; mert a jó cselekedet az ember műve, a mise pedig Isten műve. Ehhez hasonlítva a vértanúság semmi. A vértanúság az ember áldozata, amelyet élete árán készít az Istennek, a mise az Isten áldozata, amelyet saját testéből és véréből készít az embernek. Nagy-nagy dolog papnak lenni! Ha a pap ezt megértené, belehalna. Isten engedelmeskedik neki! Kimond öt szót, és Krisztus Urunk lejön az égből, és lakást vesz egy kicsiny ostyában. Amikor Isten az oltárra tekint, ezt mondja: „Ez itt az én szeretett Fiam, akiben nekem kedvem telik.” Semmit sem tud megtagadni, ha ennek az áldozatnak érdemeire hivatkozunk. Ugye, ha azt mondanák nekünk: „Ebben és ebben az órában föl fognak támasztani egy halottat” – gyorsan futnánk megnézni! De nem jóval nagyobb csoda-e az átváltozás, amely a kenyeret s bort kicseréli Isten testével és vérével? Legalább negyed órát kellene fordítanunk az előkészületre, hogy jól hallgassuk a szentmisét. Meg kellene semmisülnünk a Jóisten előtt az ő mélységes megsemmisülésének példájára, amelyet az Eucharisztiában látunk. Lelkiismeret-vizsgálatot kellene tartanunk, mert a jó misehallgatáshoz a kegyelem állapotában kell lenni. Egy szent pap a barátjáért imádkozott. Isten tudtára adta neki, hogy a tisztítótűzben van. Azt gondolta erre, hogy jobbat nem tehet, mint ha bemutatja érte a szentmiseáldozatot. Az átváltozás utáni pillanatban ujjai közé vette az Ostyát, és így szólt: „Mindenható örök Atya, cseréljünk most! Nálad van a tisztítótűzben szenvedő barátom lelke, én pedig Fiadnak a testét tartom kezemben. Te szabadítsd meg a barátomat, én viszont fölajánlom neked Fiadat halálának és szenvedésének minden érdemével együtt.” És valóban. Úrfölmutatáskor látta barátjának dicsőségtől ragyogó lelkét, amint fölszállt a mennybe. Ha valamit meg akarunk kapni a Jóistentől, tegyük ugyanezt! A szentáldozás után ajánljuk fel neki szeretett Fiát, halálának és szenvedésének minden érdemével együtt! Semmit sem tagadhat meg tőlünk.
Remény elérhetőségek Főszerkesztő-helyettes: Albán József Tel.: +421 (0)948 057 510 Felelős szerkesztő: Bertha Éva Tel.: +421 (0)948 057 509 Szerkesztő: Orbánné B. Mária Tel.: +421 (0)948 057 506
Szentmise olvasóinkért Dercsikán Minden évben, a magyar szentek és boldogok ünnepén olvasóinkért, a Remény-barátokért, támogatóinkért ajánlunk fel szentmisét. Idén november 13-án Dercsikán, a Nagyboldogaszszony-templomban délelőtt 11 órakor kezdődő szentmisében emlékezünk meg olvasóinkról.
Lelkigyakorlatok Máriabesnyőn November 25-27. A szeretet boldogsága - Amoris laetitia Adventi lelkigyakorlat Vezeti: Biró László püspök atya December 2-4. Adventi lelkigyakorlat minden korosztály számára. Vezeti: Osztie Zoltán atya Elérhetőségek: Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Ház, 2100 Gödöllő-Máriabesnyő, Kapucinusok tere 3., Telefon: 0036/28/420-176, fax: 0036/28/510-742, mobil: +3630/9996463, e-mail:
[email protected], web: www.matersalvatoris.hu
www.remeny.sk
[email protected] Hirdetésfelvétel: Blahóné Kamenár Gabriella Tel.: +421 (0)905 255 154
[email protected]
Lapterjesztés (hétfőtől csütörtökig 9.00–15.00 óráig): 0945 /450 426 Könyvrendelés: 0948/057 vagy
[email protected] 508 KÖNYVRENDELÉS:
• ÉVKÖZI 32. VASÁRNAP • 2016. NOVEMBER 6.
Naptárak, kalendárium 2017-re Megrendelhető a Remény 2017-es kalendáriuma! Ára: 2,80 Eur Magyar Katolikus Kincses Kalendárium – 2,30 € A Remény egylapos falinaptára – 0,30 € Forgatható naptárak: – Boldogasszony – 1,40 € – Fatima – 1,40 € Megrendelhető: 0948/057508 vagy
[email protected]