Tisztelt Hölgyem/Uram! Cegléd város középtávú sportkoncepciójának kialakításához szeretnénk az alábbiakkal hozzájárulni. A továbbiakat, egyesületünk (Ceglédi Első Sor Kerékpáros Sportegyesület, továbbiakban CES) tagjai, és a ceglédi kerékpáros közösség nevében írjuk le. Sajnos, nem tudtuk rövidebben megfogalmazni, mert esetünkben, minden - mindennel összefügg. Sokan vagyunk kerékpárosok, de jelenleg csak az új egyesületünk az egyetlen szervezet, ami önerőből látja el a ceglédi kerékpáros közösség érdekképviseletét. Sportágunk a kerékpársport, évek óta jelen van a tömegsportban (rendezvényeinken rendszeresen 200-700 fő, vesz részt), de az általános egészségmegőrzésben is jelentős szerepet tölt be ez a fajta testmozgás. Ceglédi lakosok életformája ez a „sport”, ezért a városi közlekedési- és városfejlesztési tervekben jelentős figyelmet kellene kapnia.
Létesítményhelyzet, fejlesztési irányok: A városrendezési tervekben szerepelnek közparkjaink átalakításai. Gondolataink szerint belvárosi tereket funkcionális szempontból érdemes lenne elkülöníteni. Szabadság tér: rusztikus csendes pihenőpark, minimális elegáns kivitelezésű programokkal. Kossuth tér: az éttermek kialakulása és a minimális lakóközösség miatt, lehetne szórakozás és a koncertek jegyében átalakítani, fiatalosabb „hangosabb” programokra javasoljuk. Az önkormányzati épület ide nyíló helységeit, vétek lefóliázott irodának használni (mint ahogy régen sem azok voltak). Megfelelő vendéglátó ipari egységek „beköltöztetésével” újak létrehozásával, szép nyüzsgő keretet kapna ez a belvárosi rész, az új Bírósági épület és a Katolikus templom látképével. A széles járda lehetővé teszi az ízléses kerthelységek létrehozását is. A templom mögötti terület pedig ideális lenne minimális módosítással (Dózsa szobor áthelyezése) állandó szabadtéri színpad és „nézőtér” kialakítására. Vörösmarty térnek a „sport célú” park kialakítási irányt javasoljuk. Érdemes lenne itt összegyűjteni, azokat a fiatalokat, sportolókat, akik a kerékpározás, az extrém szabadtéri sportok iránt érdeklődnek és ez idáig, más lehetőségek híján a belvárost „alakították” ki játszótérnek. Elhelyezkedése több szempontból is ideális. A jövőben megvalósítandó Nagykőrös-Cegléd kerékpárút előtte haladna el, ami összekötné városunkat Bács-Kiskun megyével. A nagykőrösi kerékpáros közösség létszáma is jelentős, a kerékpárút létrejöttével részben megfordíthatnánk az eddig bevásárlós és szabadidős útirányukat, a középiskolák településenkénti eléréséről, a Nyársapáton és a külterületünkön lakók közlekedéséről nem is szólva. A városközpontból egy rövid, de használható kerékpárúttal összekötve, könnyen megközelíthető lenne mindenkinek. A közelben található orvosi rendelő, gyógyszertár, mentő állomás, egy jól felszerelt kerékpárüzlet, valamint több
vendéglátó egység is. Az infrastruktúrából a már jelenleg is hiányzó köztisztasági helységek megoldása lenne a legfontosabb. A profin kialakított játszótér és a színvonalas cukrászda végett a a park egy része, a családosok számára, gyakran látogatott hely lett. Már a jelenlegi látogatottság is megindokolná 1-2 mellékhelység felállítását, „korlátozott” nyitva tartással. Érdemes lenne megvalósítani egy beton alapokra helyezett vandál biztos építménybe, hagyományos fajanszos, vízöblítéses a szennyvíz rendszerbe bekötött (Zamárdi, Shéf Beach) esztétikus megoldást. Gondolatunk alapját a már kialakított KRESZ park adja. Megfelelő felújítás és korszerűsítés után, még alkalmasabb lenne szervezett, kerékpáros képzésre KRESZ elméleti és gyakorlati oktatásra és a kerékpározás alapjainak elsajátítására. Cegléden becsléseink szerint 25.000 kerékpár található, amit naponta 5-7000 ember használ közlekedésre (ami szinte napi tömegsport) és egyelőre „csak” 300 fő rendszeres és alkalmi sportolásra. 3300 gyermek jár az óvodákba és az iskolák alsó tagozatos osztályaiba, akik még nem tudnak kerékpározni és nem ismeri a KRESZ-t. Úgy gondoljuk, ezek a számok megérdemelnének egy kis figyelmet az önkormányzattól, hiszen a sportból alakul ki sportkultúra, ami ebben az esetben a közlekedési kultúrát is jelentősen befolyásolná, ami pedig egyenlő lenne a baleset megelőzéssel.
A KRESZ parkban a nyomvonal újragondolásával és bizonyos közbenső területek leaszfaltozásával (ami most is kitaposott ideiglenes focipálya) alkalmas lenne a bmx-s fiataloknak gyakorló területnek. A kórház parkolójában álló bmx pálya elemeket, át lehetne ide telepíteni, hogy minden egy helyre kerüljön. Amennyiben egy osztálynyi gyermek befogadására alkalmas fedett helyet is létrehoznának az egyik aszfalt csíkkal elkerített területen, vagy a park sarkában, az osztályok vagy kisebb csoportok akár (közlekedés ismereti) órákat is tarthatnának kint. Ezen a fedett részen, ha minimális szint eltolással lennének kialakítva a padsorok, már meg is születetne egy nézőtér is egyben (akár egy szánkózó dombbal a háta mögött) a jövőben rendezett kerékpáros vagy más jellegű (gyermeknap, főzőversenyek, találkozók) rendezvényekre. Amennyiben sikerül életet lehelni a parkba (a jelenlegi játszótér kivételével), egy kis fedett emelvény alatti mini színpad is megtérülne a játszótér közelében, mind a későbbi gyermek programokra, mind sporteseményekre. Ezeknek az ötletek egy részével az újonnan alakult Ceglédi Baleset Megelőzési Bizottság tagjai az alakuló ülésén is egyetértettek. Az így átalakuló KRESZ park már is szebb, jobban kihasznált, élettel teli, hasznos, közterület lenne. A Vörösmarty téren kialakítandó bringás (sport) parkhoz kapcsolódó ötletünk, hogy létre lehetne hozni egy nyilvános edzésre alkalmas triál pályát a park egy részén. A pálya építésére a tereptárgyak, a természetben található (fatörzsek, sziklák) környezetbe illő daraboktól, melyek egy óriás sziklakertet is megjeleníthetnének, a mesterséges, időjárás álló elemektől (vasúti talpfa, beton tömbök…) kezdve, szinte bármi lehet. A triál elemek nem nagyon mozdíthatók, így különös védelmet nem igényelnek. A másik, erre a célra alkalmas terület lenne, a Békebeli Cukrászda melletti üres terület, Halász u.- Várkony I. saroktelek kivásárlása, kibérlése lenne. Könnyen lekeríthető így végleges, vagy akár ideiglenesen is ideális helyszín lenne egy kissé eldugott, de a parkhoz kapcsolódó triál pálya kialakítására, szabadtéri edzésekhez, esetleges kezdő triál oktatáshoz. A kerékpáros triálban az elmúlt években több ceglédi és környékbeli srác is remek eredményeket ért már el, de gyakorlási lehetőség híján abba kellett hagyniuk. Hegedűs Laci (Hege) világranglista 6. helyezett, Eb 4. helyezett triál kerékpáros, többszörös magyar bajnokként is a ceglédi kerékpáros közösség része. Sajnos városunk ez idáig, nem nagyon segítette munkáját a jobb eredmények eléréséhez.(http://sporthirugynokseg.hu/tag/hegedus-laszlotrial-versenyzo/) Laci edzései szinte mindennaposak, így mind a parkot mind a kerékpársportot jelentősen népszerűsítené. Itt megemlítenénk, hogy utánpótlás neveléssel jelenleg is, és a
későbbiekben is szívesen foglalkozik. Egy ilyen életkorú, küllemű világklasszis ilyen különleges sportággal, egy saját show műsorral, nagy baráti társasággal az „Arca” lehetne ennek a projectnek és szinte megalapozná a park látogatottságát.
Természetesen egyesületünk (CES) is minden tevékenységével népszerűsítené a jövendőbeli létesítményt, és tervezési, építési és fent tartási, feladatokban is kivennénk a részünket. Amennyiben ötleteink megvalósításra kerülnének, a hagyományoktól eltérően javasoljuk, hogy vegyék igénybe a kerékpárosok közösség önkéntes munkáját, mellyel hozzájárulhatnak a létrehozáshoz és egy kicsit sajátjuknak, közösségi tulajdonnak is tekinthetik végeredményt. Az Ő „munkássága” városunk szempontjából azért fontos, mert bárkit megkérdezünk az országban, hogy Ceglédről mi jut az eszébe, Kossuth Lajos után a kerékpárosok mennyiségét fogja megemlíteni (ami a város honlapján megtalálható, 2009-ben elkészült az Integrált Városfejlesztési Stratégiában is olvasható), melyekhez csak felzárkózik a többi programunk, létesítményünk (Pl: Laskafesztivál, és a meg közelíthetetlen, arculattól, egyediségtől mentes fürdőnk, csúszdaparkunk….). A CÉL, HOGY A „MALOMTÓSZÉLRŐL” ÉS A TORNACSARNOKBÓL KISZORULÓ SPORT TEVÉKENYSÉGET EGY HELYRE VONZZUK, MERT ÍGY EZEK EGYMÁST ÉS MAGÁT A SPORTOT NÉPSZERŰSÍTENÉKM VALAMINT JELENTŐS KÖZÖSSÉG ÉPÍTŐ SZEREPET IS BETÖLTENÉNEK AZ „ÚJ” SPORT GENERÁCIÓ SZÁMÁRA. A tér Kőrösi út túl oldalán elhelyezkedő részén egy kerékpáros park (bikepark) (https://www.youtube.com/watch?v=voNqjCAy6Sg ) kialakítása adna megfelelő irányt a terület kellő kihasználtságának. Jelenleg ez a terület teljesen „arctalan” és kihasználatlan. Valamikor a város sportolói 2 sporttelepet töltöttek meg (Honvéd pálya), mára a Malomtószéli lett az egyeduralkodó, a saját szabályaival és vezetésével. Károly Ferenc képviselő úr kezdeményezésére, már elkezdődtek a változások a sportpark irányába, amit a fiatalok teljes mellszélességgel támogatnak. A mi gondolataink teljen, megegyeznek az első kezdeményezésekkel csak egy „keretet” adnánk a változtatásnak. Egy ilyen létesítmény ügyes tervezéssel nem befolyásolná az ott lakók nyugalmát. Murvásított utakat, ösvényeket kell elképzelni szint eltérésekkel, döntött kanyarokkal „parkszerű” környezetben. A futóknak kedvezve, lehetne kialakítani egy gumi alapú (gumi őrlemény anyagú) futópályát is a terület köré. Nem kívánjuk kiüldözni az ott lakókat, pihenni vágyókat csak szökőkutak helyett, más látnivalót biztosítanánk számukra. A bikepark kialakított ” ösvényei” mellett kényelmesen elférnek a gyalogos járdák a padok akár együtt, akár egy elkerekített „kis sziget” formájában ahonnan biztonságban szemlélhetik sportoló fiatalokat gyakorlás közben. A kerékpárhoz és a sporthoz szorosan kapcsolódik a megfelelő erőnlét. A 4 részre tagolt park Nádor és Török utcai része több régi és új keletű szabadtéri sportot is fogadhatna egy
helyen (Freerun, streetworkaut, parkur, kondipark, kosár pálya, strand foci). A tér Nádor utcai része alkalmas lenne „B” változatban az előbbiekben említett triál pálya kialakítására egy Dirt pályával együtt. A változásban, azt a tény kell elfogadnia a majdani kételkedőknek, hogy az a szinte külterületi park, soha nem lesz belvárosi stílusú. Ahogy az országban a főváros központúság, úgy minden településen a belváros központúság természetes módon kialakul. Ezen változtatni csak kiemelkedő megújító tervekkel és ötletekkel lehet. Megfelelő célok nélkül nincs értelme beruházásokat folytatni ezen a területen. A méretes udvarral ellátott kertes házakból, nem akkora kikapcsolódás kimenni egy „másik” nagyobb udvarra. A teret látogatók 95%-a, az út túloldalát választja programként a játszótérrel, KRESZ parkkal, a fagylaltozóval,…tehát az aktív kikapcsolódást lehetővé tevő helyszínekkel. A bringaparkok országos népszerűségűek, hiszen vitathatatlan a kerékpár és a kerékpársport terjedése (Hermina, Kőbányai, Balatonfüredi) a meglévőkből talán a Balatonkenesei adaptálható leginkább Ceglédre. Az átalakításban biztos segédkeznének a „kerékpár barát” érzelmű cégek, megfelelő felkérésre, megfelelő reklámért: (Tranzit tüzép, Szido, Kővári család, Bautrans….). Reméljük gondolataink, megértő fülekre találnak és felveszik a szakértőinkkel a kapcsolatot, ha ezen a változtatás érvei elfogadhatóak.
Óvodai sport: A óvodás korosztály számára megfelelő mennyiségű futó kerékpár biztosításával foglalkozásokat tarthatnának, fejleszthetnék a gyermekek egyensúly érzékét és játékos formában a KRESZ oktatást is beiktathatnák a foglalkozások közé. Iskolai sport, diáksport, utánpótlás nevelés: Önkormányzati, egyesületi támogatás és létesítmények hiányában ez idáig nem volt, ami motiválja a ceglédi fiatalok tömegeit a kerékpársport irányában, ami esetünkben az utánpótlást jelentené. Felépítésünk, szakértelmünk alkalmas kerékpáros képzésre, de motiváció híján, vajmi kevés jelentkező van. A helyzetünk jelenleg olyan mintha a focizni pálya nélkül (igen, pont „arra” gondolunk ) kellene vagy vízilabdázni medence nélkül vagy kézilabdázni, kosarazni, birkózni, judózni, pingpongozni… sportcsarnok nélkül kellene. Hol itt, az esély egyenlőség…? -
Versenysport – élsport: A nehézségeink ellenére önszorgalomból és önköltségen jelenleg Ceglédnek van egy világbajnoki 3. helyezett downhill kerékpár versenyző nője (akit, szinte senki nem ismer Cegléden!!!) van egy világranglista 6. helyezett triál versenyzőnk (akinek nincs egy
minimális területe az edzéseit lebonyolítani). Országúti kerékpársportban (Albertirsai színekben ASE) ceglédiek segítségével nyerték meg a 2015-ös Magyar kerékpáros amatőr bajnokság felnőtt csapat versenyét. Ceglédi az ország legjobb amatőr bmx-se, többszörös 24 órás országos mtb maratont nyerő kerékpáros csapatunk van, a Balaton kerülő versenyt már nem egyszer ceglédi nyerte meg, többször került be (és jelenleg is van 2) a magyar válogatott színeiben, ceglédi kerékpáros. A kiemelkedő eredmények mellett rendszeresen indulnak az egyesületünk tagjai és más ceglédiek országos kerékpár versenyeken hozzávetőlegesen mintegy 50 fő. Ezeken a tömegsport versenyeken a profikkal vagyunk megmérettetve. Egy ilyen rendezvényen alkalmanként több mint 1200-1700 induló van. Az alábbiakban csak egy kis ízelítő, az elmúlt években (támogatások hiányában, önerőből induló) eredményeket elérő ceglédiekről, sajnos gyakran nem a városunk színeiben indulva.
Angliában és más országokban, városokban is, csak úgy tudták ezt a sportágat megmozdítani, hogy helyi szinten biztosították megfelelő létesítményeket (Pl: Bp-n készülő velodrom). Egyesületi szinten támogatást nyújtottak az utánpótlás kineveléséhez. Jelenlegi egyesületünk teljesen önköltséges és az egyesület tagjainak önkéntes munkáján alapul, nem áll mögöttünk pénznyelő, lobbizó vezetés, ami kiharcolná a bevételi forrásokat. Szabadidősport, sport, mint szórakozás: Cegléden több amatőr kerékpáros baráti társaság túra csoport létezik. Közülük a leg régibb és leg ismertebb a Ceglédi Bringás Baráti Kör (cbbk.hu) akik már szinte az egész Európát bejárták kerékpárral. Számtalan kerékpáros pattant nyeregbe mióta megépült a Budai úti kerékpárút. Érdemes lenne, egy szép tavasz nap délutánján megnézni mennyi ember választja, ezt sportágat. Lakossági sport: A létesítmény fejlesztésnél kifejtettük véleményünket, ami szorosan kapcsolódik a lakosság sportolásához, de azért pár adatot megismételnénk:
Cegléden becsléseink szerint 25.000 kerékpár található, amit naponta 5-7000 ember használ közlekedésre és egyelőre csak 500 fő alkalmi sportolásra Munkahelyi testnevelés, egészségvédelem: Ebben a témakörben, ki kell emelnem a helyi kiemelkedő közlekedési formát a kerékpározást a fent már megemlített adatokat újra. Nincs egyszerűbb munkahelyi testnevelés, mint kerékpárral, friss levegővel telve megérkezni egy kiadós reggeli után a munkahelyre és elkezdeni a napot, majd a gondokat és a feladatokat letéve ugyan így hazaérkezni a családhoz. Számunkra csak az a kérdés, hogy az öntödében a tüzépnél a fűtéstechnikai áruházban a szivattyú gyártóknál… munkát adók, mikor érzik feladatuknak gondoskodni az embereik biztonságáról és egészségéről (nem csak a gépjármű parkolók számáról) Sportfinanszírozás alapelvei, prioritások, sporttámogatások formái: egyesületi-tömegsport egyesület-egyesület egyesületen belüli élsport-tömegsport Véleményünk szerint, amennyiben a költségvetésből (közösből) történő finanszírozásról van szó, a város minden egyes sportoló polgárnak egyenlő arányban kell részesülnie a támogatásból. Létszám alapú elosztásnál, miért különböztetjük meg az egyesületben focizó személyeket az utcán futó civilektől, vagy akár sportszerűen kerékpározó személyektől. Mindkét oldal rengeteg időt és energiát áldoz fél, hogy elérje a számára kiemelkedő eredményeket. Mindkét félnek szüksége van területre, létesítményre mindenkinek szüksége van sport felszerelésre, úti költségre, mindenkinek be kell fizetni a versenyekre a nevezési díjakat. Miért jár több egy vízilabdás személynek, egy focistának, mint egy sportlövőnek, íjásznak, futónak, kerékpárosnak. Akkor, Mi különbözteti meg őket? A különböző sportág képviselőinek, létszám meghatározására nem csak az egyesületi tagsági díj befizetése az egyetlen módszer, hanem más alapokat is figyelembe kell venni. A tömegsport rendezvényeken való részvétel regisztrációval hasonló pontosságú, mint a tagdíjas rendszer melynél szintén előfordulnak fars adatok. Ezzel az elbírálással, ösztönözhetnék az amatőr közösségeket tömegsport rendezvények lebonyolítására, mellyel bizonyíthatnák létszámukat és jelenlétük a városi sportéletben, jogosultságukat a finanszírozásra. A tömegsport rendezvények lényegesen lassabban és döcögősebben alakulnak ki, mint az egyesületi szervezésűek, így lehetőséget kell adni, a spontán események támogatására is, persze csak az előre betervezett, a sikerre több garanciát nyújtók után. Amennyiben mégis, csak az egyesületi tagság, alapú az elosztási elv érvényesül, úgy fel kell hívni az amatőr sportoló közösségek, klubok figyelmét és segítséget kell nyújtani nekik az egyesületbe való jelentkezésre, az esélyegyenlőség érvényesítése végett. Az egyesületek részére biztosított támogatási rendszerek (TAO, pályázatok, szponzoráció) a tömegsportot és az amatőr egyéni sportot ismét hátérbe szorítják. Az egyesületek előbb-utóbb kiépítik a szervezetüket, ami profit orientálttá teszi őket, ami nem minden esetben párosul az eredményekkel. Jelenünkben a labdarúgás az élő példája eredményeivel, nézőszámával egy egyenlőtlen elbírálásnak, még akkor is, ha egy általunk ismeretlen magasztos cél áll a háttérben. Helyi, önkormányzati támogatások elosztásának az alapja egy sávos rendszer kidolgozása lenne. Minden sportoló személy egyenlő, egy „egységet” képvisel (a sportvezetés, szervezőbizottság… nem számít bele) legyen az amatőr tömegsport vagy egyesületi. Elosztásnál figyelmen kívül hagyva a felsőbb (megyei, országos) elosztási rendszereket csak egy dolog számítson, hogy minél többen sportoljanak, és akik sportolnak, egyenlő esélyekkel jussanak segítséghez, támogatáshoz. A tömegsport esetében a rendezvényeken való részvételi szám a bizonyíték a népszerűségre és a támogatásra való jogosultságra. Ennek arányában, előfinanszírozással és utólagos korrekcióval történne meg az elszámolás. Az egyesületi sporthoz képest nincs különbség, hiszen mindegyikre fel kell készülni, mindegyiket össze kell szervezni, le kell bonyolítani. Példa rá, amikor egy diák magán tanuló vagy iskolába jár, ugyanazt a vizsgát kell letennie. Sokszor az egyesületi tagság csak azért valósul meg, mert egy adott eszközzel, létesítménnyel csak ők rendelkeznek. Egyesületi támogatás esetén egyenlő esélyek mellett az aktív sportolói tagság létszáma lenne az elsődleges tényező. Egyenlőtlen esélyek esetén (eszköz, létesítmény, képzés… hiánya) a rendezvényeken, tornákon való részvétel a bizonyítéka a szakág népszerűségének, azonos sportágú egyesületek között az eredményességgel súlyozva. A változó világunkban az újonnan kialakuló, egyre népszerűbb sportágakra
alakuló egyesületeknek, az esélyegyenlőség jegyében, a többi nagy múltú sportot képviselő egyesületekkel szemben az egyetlen hiteles mérőszáma a rendezvényeiken való részvétel. Élsportolók esetében támogatást amennyiben (közösből) a többi sportolóra szánt keretből vonják ki, így az elosztási szempontokban (sávos rendszer) kidolgozásánál is az egyenlőségnek kell érvényesíteni. A sávos elosztást a versenyek rangja és a dobogó elérése (nem a helyezés) alapján állítanánk össze. Minden témakörben valljuk, hogy nem kell feltalálni semmit, mindent működő dolgot feltaláltak már csak rá kell bukkanni és adaptálni kell a saját lehetőségeinkre.
