Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1
A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második feléből található. Vámosmikolán Kálvin tanai eresztettek gyökeret, a Thököly Imre vezette felkelés idején a községnek református lelkésze volt. Némethy Lajos az Esztergomi főegyházmegye plébániáiról és plébánosairól kiadott gyűjteményében az 1680. évet jelöli meg, amikor a református gyülekezet lelkészt kapott, s aki 1717-ben vált meg a községtől. Valószínűleg Tarnóczi István volt az első prédikátora a falunak, akit 1714-ben a madari zsinaton Magyari Péter püspök avatott lelkésszé. Később Dési István lett Mikola református lelkipásztora, aki 1712–14 között a szomszédos /Ipoly/Pásztón szolgált. Őt is 1714-ben szentelték lelkésszé, s 1727–1740 között szolgálja az Urat és híveit Mikolán. 1740-ben elűzik a faluból, ismét Pásztóra megy, ahol 1744-ben meghalt.
2
Küzdelem a templomért Különféle forrásokból és feldolgozásokból tudjuk, hogy néhány évtizedig a középkori templomot a reformátusok használták. 1700ban fellángoltak az ellentétek a reformátusok és a katolikusok között a templomhasználat miatt. „1700-ban báró Balassa prépost egyházlátogatást tartván Hontban, többek között az ipolypásztói, mikolai és a perőcsényi református templomokat is bezáratta.” A prédikátorokat el is űzte helyükről. 1735-ben Vámosmikola a telepítésre kiszemelt községek közé került: katolikus németeket telepítettek le, főleg Turóc és Nyitra megye német helységeiből. Ennek következtében a falu lakosai között a katolikusok kerültek többségbe. 1745-ben vissza kellett adni templomukat a katolikusoknak, s a megfogyatkozott hívek Ipolypásztó leányegyházává váltak.
3
Vámosmikola prédikátorai Református prédikátorok:
1712–1714 Tornóci/Tarnóczi István lelkész 1727 k.–1740 Dési István lelkész
Ezt követően a helyi reformátusok Ipolypásztó, majd Perőcsény leányegyházaként gyakorolták hitvallásukat. A gyülekezet történetéről írásos helyi forrás alig akad. 1946–1950 Nagy Miklós h. lelkipásztor 1950–1952 Domján Aladár h. lelkész 444
Lelkipásztorok 1952-től a perőcsényi gyülekezet lelkészei látják el a vámosmikolai gyülekezet gondozását: 1952–1953 Kovács Sebestény József 1954 Katona Miklós h. lelkész 1954–1971 Dr. Hős Géza 1971–1978 Koczó Pál 1988–2009 Ordasi János 2009-től Czuni-Kenyeres József 55
A református templomot 1990-ben dr. Tóth Károly püspök szentelte fel. Ökumenikus istentisztelet 2006-ban.
66
Helyén korábban református imaház és iskola állt. Az imaház Kossuth utcára néző homlokzata az 1960-as években.
77
Az imaház harangtornya és a nagyobbik harang
88
Dr. Szamosközy István püspök látogatása és igehirdetése Vámosmikolán 1959-ben
99
A püspök, az esperes és dr. Hős Géza lelkipásztor a harangszentelésen
10 10
A helyi hívek két csoportja
11 11
A kisharang 1911-ből és az úrasztala – dr. Kádár Kálmán egyházmegyei gondnok özvegyének ajándéka
12 12
Címeres ón úrvacsorai kanna, kehely valamint ezüst úrvacsorai kehely, kenyérosztó tányér és keresztelési kiskancsó
13 13
A helyi refomátus temetőben nyugszik: dr. Fodor Vilmos (1874-1943) ref. egyházmegyei főgondnok és Csintalan Aladár (1879-1942), az utolsó református igazgató-tanító
14 14
A 2005. évi Cselka-napi istentiszteleten Ordasi János lelkipásztor és az igét hirdető Kuczy Lajos esperes Garammikoláról
15 15
Isten igéjét hallgatva 2005-ben
16 16
Források Thury Etele: A Dunántúli Református Egyházkerület története I-II. k. (Pozsony, 1998.) A Dunántúli Református Egyházkerület prédikátorai és rektorai I. 1526 – 1760 (Szerk.: Köblös József és Kránitz Zsolt, Pápa, 2009.) A protocollumok, anyakönyvek, levéltári regeszták Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok (Bratislava, 1984.) Szöveg: dr. Koczó József 17 17
Források Fotók: Archív: református egyházközség irattára Felvételek: Koczó József Köszönet Ordasi János, Kovács Sebestény Vera, Czíria János és Matyó Lajos lelkészeknek a kiadvány elkészítéséhez nyújtott támogatásukért.
18 18
