Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
$/uncia
milliárd Ft milliárd $
A világgazdaságban az év első két hónapjában javuló és romló befektetői hangulatra utaló jeleket egyaránt tapasztalni lehetett. A globális kockázati kedv egyik kiemelt mérőszámának tekintett VIX-index válság előtti szintre sül�lyedt, a részvénypiacok jól teljesítettek, ezenfelül például a magyar államkötvények iránti külföldi érdeklődés is lendületesen emelkedett – mindezek javuló nemzetközi bizalomról tanúskodtak. Ugyanakkor az erősödő kockázatkerülés jeleként a biztonságos eszközök (pl. arany, svájci frank) iránti kereslet sem csillapodott, új rekordot ért el például a frank/dollár kurzus, továbbá az aranyár és a frank/euró árfolyam is a korábbi rekordszint közelébe került. Az ellentmondásosnak tűnő folyamatok hátterében alapvetően a kivárás húzódott meg, mivel az európai (és amerikai) adósságproblémák csak átmeneti nyugvópontra kerültek az év elején a megnyugtató (és végleges) rendezés helyett, továbbá a februárban kirobbant észak-afrikai és közel-keleti feszültségek is újabb jövőbeli kockázatokat (biztonságpolitikai kérdéseket, emelkedő olajárakat, növekvő inflációt) vetítenek előre. A várakozó hangulatot tükrözte, hogy az amerikai tőzsdéken az Aranyár, a külföldiek magyar állampapírállománya, ill. a forgalom előző évektől elmaradó alacsony kereskedési forés a Dow Jones részvényindex alakulása (január-február) galom mellett emelkedtek januárban és február8 0,50% 1 550 3 000 ban a részvényárak, ami technikailag is kedvezett 1 500 2 900 Forrás: LBM, ÁKK 1 450 2 800 a VIX-index csökkenésének. 7 0,25% 1 400 2 700 Az év eleji forgalom és likviditás biztosításához, 1 350 2 600 6 0,00% az eszközárak emelkedéséhez a bizonytalan lég- 1 300 2 500 2 400 körben többek között az amerikai jegybank köt- 1 250 2 300 5 -0,25% vényvásárlási programja és a távol-keleti országok 1 200 1 150 2 200 többlet forráskínálata is hozzájárultak, így az esz- 1 100 2 100 4 -0,50% közvásárlási program kifutása, illetve az ázsiai ér- 1 050 2 000 deklődés lanyhulása ismét visszavetheti a hangu3 -0,75% latot, különösen a geopolitikai kockázatok emelke2008 2009 2010 2011 Világpiaci aranyár (bal t.) Átlagos napi kereskedési volumen dése és/vagy a világgazdasági növekedés lassuláKülföldiek állampapír állománya (jobb t.) Dow Jones index átlag napi változása sa esetén.
Széll Kálmán Terv: új irány a magyar gazdaságpolitikában A Magyar Kormány 2011. március 1-én meghirdetett Széll Kálmán Tervének középpontjában az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt magyar államadósság csökkentése áll. A cél eléréséhez a kabinet a következő négy évben 4-6%-os GDP növekedéssel és az idénre tervezett 2,94%-os költségvetési hiány fokozatosan 1,9%-osra történő mérséklésével számol. Emellett átalakítások várhatóak a gyógyszerkassza, a rokkantsági és kedvezményes nyugdíjazás, valamint a közösségi közlekedés területén. Mindezt kiegészíti a 2012-ben is teljes összegű bankadó (korábban ennek megfelezését tervezték), ill. a társasági adó további mérséklésének elhalasztása (a korábbi tervek szerint 2013-től az 500 millió forint feletti nyereségkategóriákban is 19-ről 10%-ra csökkent volna az Az államadósság alakulása az elmúlt 15 évben és a tervezett adósság-pálya adókulcs). Habár a program szerkezete és iránya előremutató, s hosszabb távon jelentős megtaka85 rításokat eredményezhet az államháztartás kiadási 78,4 80,1 80 oldalán, a most már biztosan tartós válságadók és 75 75 72,3 72 a közkiadások mérséklése a beruházások fékezé71,4 69 70 sén és más indirekt csatornákon keresztül fékező66,1 66 65,7 erőt jelenthetnek a gazdasági növekedés számára. 65 62,0 61,8 maastricht-i 59,1 59,9 A hiánycél teljesülése körül is felmerülnek kocká59,8 kritérium 60 58,3 zatok: a hosszú távú átalakítások többlet terhet is 55,6 54,9 55 52,0 rónak a büdzsére. (Például a rokkantnyugdíjra való 50 jogosultság korlátozásával a közmunkaprogramba „átterelt” személyek (immár) foglalkoztatása pótlóForrás: MNB, kormany.hu lagos kiadást jelent.) * terv
Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Szabó Zsolt (
[email protected]) Mikesy Álmos (
[email protected]) Közreműködött: Horváth Bálint
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu
2014*
2013*
2012*
2010
2011*
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
a GDP %-ában
2011. március
A kockázatvállalási hangulat valós mértéke
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
GDP növekedés A tavalyi év végére lelassult a válságból való kilábalás, az év eleji kilátások azonban biztatóak •
A tavalyi negyedik negyedéves adatok – némileg váratlanul – a válságból való kilábalás kifulladásáról tanúskodnak a fejlett országokban (1. ábra). Az átlagosnál hidegebb és csapadékosabb decemberi időjárás a közép-kelet-európai régió gazdaságainak teljesítményében is éreztette hatását (2. ábra). Habár az általunk előzetesen várttól (2,2%) elmaradt a magyar GDP bővülése (2,0%) tavaly október és december között (3. ábra), az idei év első felében a tartósan jó üzleti kilátásokkal párhuzamosan gyorsulhat a növekedés üteme. 2011 első félévében átlagosan 2,8%-os növekedéssel számolunk (4. ábra). A hazai gazdaság motorja várhatóan továbbra is a kivitelre termelő feldolgozóipar marad (5. ábra), míg a lakossági fogyasztás növekedés-dinamizáló hatása egyelőre nem jelentkezik. A gyenge belső kereslethez hozzájárul, hogy a javuló trendet megállítva – részben szintén a kedvezőtlen időjárással összefüggésben – az ipari fejlesztések erőteljes bővülése ellenére a hazai beruházások a vártnál is nagyobb mértékben zsugorodtak a tavalyi év végén (6. ábra).
•
• •
2. ábra: GDP növekedés a közép-kelet-európai országokban (év/év)
1. ábra: GDP növekedés a triád országaiban (év/év) 6%
6%
10%
4%
4%
8%
8%
2%
2%
6%
6%
0%
0%
4%
4%
-2%
-2%
2%
2%
-4%
-2%
-2%
-6%
-4%
-4%
-8%
-6%
-6%
2%
0%
0%
-1%
-2% -4%
Negyedév/negyedév (bal t.)
-6% Forrás: KSH
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
5. Ábra: A gazdasági szereplők várakozásai az egyes szektorokban az OECD Magyarországra vonatkozó bizalmi indexei alapján 10 Bizalmi indexek: 3 hónappal eltolva
-10
Feldolgozóipar
4%
IKT szektor
2% 0%
-30
-2%
-40
-4%
-50
-6%
-60
2010.IV
2010.III
2010.II
2010.I
2009.IV
2009.II
9,4% -4,6% 2,8%
Villamosenergia -6,1%
Kereskedelem -12,5%
Szállítás, raktározás
-6,2%
Építőipar -17,1%
Ingatlanügyletek
-8%
Mezőgazdaság
-10%
-25,5%
Közigazgatás
2011.06
2011.04
2011.02
2010.12
2010.10
2010.06
2010.04
2010.02
2009.12
2009.10
2009.08
2009.06
2009.04
2009.02
2008.12
2008.10
2008.08
2008.06
2008.04
2008.02
2007.12
Periszkóp
2010.08
Forrás: KSH, OECD
-70
GDP növekedés (év/év, jobb t.) Fogyasztás Építőipar
6. Ábra: Beruházások alakulása 2010-ben a fontosabb ágazatokban
6%
-20
Forrás: KSH, Eurostat
* Economic Sentiment Index
2005
-8%
-4%
ESI Magyarország (bal t.) GDP növekedés (év/év, jobb t.) MFB előrejelzés (jobb t.)
5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3% -4% -5% -6% -7% -8% -9%
2011
4%
1%
0
-10%
Lengyelo.
2010
2%
Év/év (jobb t.)
Románia
2009
6%
2008
3%
120 115 110 105 100 95 90 85 80 75 70 65 60 55 50
2007
8%
2006
4%
-3%
Szlovákia
-8%
4. Ábra: A magyar GDP növekedés és az ESI* bizalmi index alakulása
3. Ábra: GDP növekedés Magyarországon
-2%
Cseho.
2009.III
Magyaro.
2009.I
2010.IV
2010.III
2010.I
2010.II
-12%
Forrás: Eurostat, CZSO
-10% 2008.IV
-10%
-8% 2008.III
USA
2009.III
2009.II
2009.I
2008.IV
2008.III
2008.II
2008.I
Nagy-Britannia Japán
Forrás: Eurostat
-12%
Németo.
2009.IV
-10%
Eurózóna
0%
-4%
2008.II
-8%
0%
2008.I
-6%
10%
Összesen
MFB előrejelzés (év/év, jobb t.) Feldolgozóipar Szolgáltató szektor
-14,1% -5,5%
-40% -30% -20% -10% 2010. I-IV. negyedév
2
2010. IV. negyedév
0%
10%
20%
30%
Forrás: KSH
2011. március
Periszkóp
Külkereskedelem és ipar A decemberi megtorpanás ellenére is kedvezőek a feldolgozóipari termelés és export kilátásai A külkereskedelem bővülésének tavalyi év végi lassulása (1. ábra) ellenére – többek között az év második felére a közép-kelet-európai országokba irányuló kivitel jelentős bővülésének köszönhetően (2. ábra) – a külkereskedelmi mérleg aktívuma meghaladta a 400 milliárd forintot az utolsó negyedévben. A világpiaci árak hatására egyaránt érezhetően emelkedett az élelmiszer¬export, ill. jelentősen nőtt az energiaimport értéke (3. ábra). A magyar feldolgozóipari termelés váratlan megtorpanása decemberben (4. ábra) a nagyon erőteljes novemberi teljesítményre (készletezésre), a kedvezőtlen időjárásra, ill. a szokásosnál hosszabb év végi leállásokra vezethető vissza. A külső konjunkturális kilátások azonban továbbra is kedvezően alakulnak: a német IFO-index az újraegyesítés óta nem látott magasságokban tartózkodik. Ugyanakkor intő jel lehet a régiós gazdaságok, így Magyarország számára is, hogy egyre kevésbé képesek „lépést tartani” a németországi lendülettel (5. ábra), amelynek hátterében a szükséges fejlesztések elmaradása állhat. A hazai építőipar öt éve tartó lejtmenete tavaly sem ért véget (2010-ben 10,1%-ot zsugorodott az ágazat teljesítménye) és a kilátások sem kedvezőek miután az új szerződések decemberben közel 30%-kal maradtak el a 2009-es szinttől (6. ábra).
-30% Forrás: KSH
Kína Oroszo. Ázsia* Egyéb***
2010 Import vol. (jobb t.)
Export rendelés (bal t.) Feldolg. ipari termelés (jobb t.)*
5. ábra: A német üzleti kilátások (IFO-index) és a visegrádi országok ipari termelése
20%
-10
10%
-20
0%
Cseho.*
Lengyelo.*
-10%
* 3 hónapos mozgóátlag
-20% -30%
2011
2010
Forrás: Eurostat, CESifo
2009
2005
Periszkóp
2006
Szlovákia*
-50
2008
-40
Magyaro.*
2007
-30
IFO-index (bal t.)
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
0,0%
5%
-2,5%
0%
-5,0%
-5%
-7,5%
-10%
-10,0%
-15%
-12,5%
-20%
-15,0%
-25%
-17,5%
Új szerződések (év/év, bal t.)* MFB előrejelzés (jobb t.)
3
2,5%
Új szerződések: 12 hónappal eltolva
10%
2011
0
Forrás: KSH
5,0%
15%
30%
IFO: 3 hónappal eltolva
* 3 hónapos mozgóátlag
20%
2007
10
Belföldi rendelés (bal t.)
6. ábra: Az építőipari termelés és az új szerződések volumenének alakulása 40%
20
2009.07
2000 Forrás: KSH
2010
1500
2009.04
1000 2010.12
2009.01
0 500 2010.01-12.
2009
-500
2008.10
Nyersanyagok
2008.07
Élelmiszer
2008.04
Energia
25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% -25% -30% -35% 2007.01
milliárd Ft
Gépek, szállítóeszközök
-1000
* kiv. Oroszo, Kína ** Németo., KKEu. ***Afrika, Ausztrália,Amerika, EU-n kívüli Európa
1500 1400 1300 1200 1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 2008.01
Feldolgozott termékek
* előző év azonos időszakához képest
Németo. KKEu. EU** Külker. mérleg (jobb t.)
4. ábra: Feldolgozóipari termelés (év/év) és az új megrendelések alakulása
3. ábra: Külkereskedelmi forgalom egyenlegének alakulása* az egyes árufőcsoportokban
2007.10
2009
Export vol. (jobb t.)
-40%
2008
Külker. mérleg (bal t.)
2008
2007
2006
2005
-200
Forrás: KSH
2010.11
-20%
-150
700 600 500 400 300 200 100 0 -100 -200 -300 -400
2010.09
-100
2010.07
-10%
2010.05
-50
2010.03
0%
2010.01
10%
0
2009.11
20%
50
2009.09
100
1 750 1 500 1 250 1 000 750 500 250 0 -250 -500 -750 -1 000 2009.07
30%
2009.05
40%
150
2009.01
200
millió €
2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása az egyes relációkban
millió €
milliárd Ft
1. ábra: Az export-import, valamint a külkereskedelmi mérleg alakulása
2009.03
•
2007.07
•
2007.04
•
Építőipari termelés (év/év, jobb t.) * 12 hónapos mozgóátlag
Forrás: KSH
2011. március
Periszkóp
Lakossági kereslet és foglalkoztatás Megállt a javulás a munkaerőpiacon, ami a lakossági fogyasztásban is érezteti hatását •
Elmaradt a várt élénkülés a lakossági fogyasztásban a tavalyi év végén, amit jól jelez, hogy a kiskereskedelmi forgalom folyamatosan csökkent az utolsó három hónapban (1. ábra). A visszaesésben jelentős szerepet játszottak a világpiaci folyamatok: a fontosabb árucsoportok közül az élelmiszerek és az üzemanyagok eladásai zuhantak leginkább (2. ábra). Bíztató ugyanakkor, hogy a fogyasztói bizalom javulása nem torpant meg, amely összefüggésben állhat az adójogszabályok változásával is (3. ábra). Ez egyébként az év végi fogyasztást is befolyásolhatta, mivel a kedvezőbb személyi jövedelemadó kulcsok miatt a vállalatok egy része januárra halaszthatta az év végi prémiumok kifizetését. 2010 végére leállt a kedvező trend a munkaerőpiacon és januárban már emelkedett a munkanélküliségi ráta (4. ábra). Habár az idei év első hónapjában 21,1 ezerrel több munkahelyet jelentettek be 2010 decemberéhez képest, ennek hátterében nem a csökkenő trendet mutató „piaci” állások, hanem az újrainduló közmunkaprogramok állnak (5. ábra). Egyelőre a külső konjunktúra sem képes az elveszett állások nagy részének „megmentésére”: a feldolgozóiparban 2010. decemberben mindössze 4,8 ezerrel dolgoztak többen mint egy évvel korábban, míg 2008-hoz képest 52,7 ezerrel kevesebben (6. ábra).
•
•
2. Ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása az egyes árufőcsoportokban
1. Ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 2%
4%
10%
4%
1%
2%
5%
2%
0%
0%
-1%
-2%
-2%
-4%
-3%
-6%
-4%
-8%
-4% -6%
2009.12
2009.11
2011.01
2010.11
2010.09
2010.07
2010.03
2010.01
2009.11
2009.09
2009.07
2009.05
2009.03
2009.01
2008.11
2008.09
2010.05
Forrás: KSH ** előző év azonos időszakához képest
4
Egyenleg
19,1
4,1 -9,1
0 -1,8 -8,8
-31,0 -21,9 Jármű
Számítógép, villamosgép
-40
Forrás: KSH
Oktatás,eü., szoc. ellátás
-30
-12,0 -10,4
Közigazgatás
-14,7
Pénzügy
-6,8
-20
Kereskedelem
-10
Szálláshelyszolg.
10
2010.IV
Építőipar
ezer fő
20
35,8 2009.IV
Szállítás
30
Fémfeldolgozás
Forrás: ÁFSZ
40
Élelmiszeripar
Támogatott (bal t.)
2011.01
20% 2010.11
0 2010.09
2008.07
2008.01
2011.01
2010.09
2010.05
2010.01
2009.09
30%
2010.07
10
2010.05
40%
2010.03
20
2010.01
50%
2009.11
60%
30
2009.09
40
2009.07
2%
6. ábra: Foglalkoztatottak számának változása egyes nemzetgazdasági ágazatokban
70%
2009.05
4%
* A foglalkoztatottak és aktívan munkát keresők (munkanélküliek) együttesen
Foglalkoztatottak számának változása (bal t.)** Munkanélküliek számának változása (bal t.)** Munkanélküliségi ráta (jobb t.)
50
2009.03
2009.10
6%
-150
80%
2009.01
ezer darab
2009.09
-50
-100
60
Periszkóp
2009.08
8%
5. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek
Nem támogatott (bal t.) Támogatott aránya (jobb t.)
10%
0
-8% 2009.05
2009.01
2008.09
2008.05
2008.01
2007.09
2007.05
2007.01
2006.09
2006.05
2006.01
2005.05
2005.01
-80
2009.07
50
-6%
Kiskereskedelmi forgalom (év/év, jobb t.)
2009.06
12%
-4%
Fogyasztói bizalom (bal t.)
-70
2009.05
100
-2%
Forrás: KSH, Reuters
2009.04
6%
0%
2005.09
-60
14%
2%
-40 -50
150
Mezőgazdaság
-30
Üzemanyag (mozgó átl.) Nem élelmiszer (mozgó átl.) Háztartási cikkek (mozgó átl.)
8%
4%
Fogyasztói bizalom: 6 hónappal eltolva
-8%
4. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása
ezer fő
-20
2009.03
Kisker. forgalom (jobb t.)* Élelmiszer (mozgó átl.) Ruházati cikkek (mozgó átl.)
2008.03
-10
2009.02
2009.01
-12%
3. Ábra: Fogyasztói bizalom és kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 0
Forrás: KSH
* üzemanyag és gépjármű eladások nélkül
-20%
2010.11
2010.09
2010.07
2010.05
2010.03
2010.01
2009.11
2009.09
2009.07
2009.05
2009.03
2009.01
2008.11
2008.09
2008.07
2008.05
2008.03
2008.01
-6%
Forrás: KSH
-10% -15%
-10%
Év/év (jobb t.)
0% -2%
2008.05
Hónap/hónap (bal t.)
-5%
0% -5%
2011. március
Periszkóp
Infláció Továbbra is a nyersanyagárak emelkedése jelenti a legnagyobb kockázatot
1. ábra: Az infláció, a maginfláció,* a fogyasztási kiadások éves szintű változása és a kibocsátási rés 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3%
55% 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5%
30%
20%
20%
0%
10% 0%
Üzemanyag
Periszkóp
Brent
2011.01.
2010.10.
2010.07.
2010.04.
2010.01.
2009.10.
2009.07.
2009.04.
2009.01.
-20%
December
Október
November
Szeptember
Július
Május
Június
Augusztus
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
Kenyér Cukor Forrás: KSH
Élelmiszer, dohánytermék Forrás: KSH
WTI
5
Koksz,kőolaj Vegyi anyag Fémfeldolgozás Ipar összesen Feldolgozóipar összesen 2011.01
40%
40%
Liszt, dara
2010.10
60%
Zsiradékok
2010.07
60% 50%
Étolaj
2010.04
70%
80%
Fogyasztói árak
2009.01
80%
Forrás: EIA, KSH
Burgonya *oliva nélkül
6. ábra: Ipari termékek 2009. január bázisú árindexei
2009.01
100%
Kukorica
2009.10
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.04
2009.01
2009.07
Szeszesitalok, dohányáruk Tartós fogyasztás cikkek Egyéb cikkek, üzemanyag
Olajnövények* Búza
30% 20% 10% 0% -10% -20% -30%
Forrás: KSH
*dollárban denominálva
Termelői árak és a burgonya fogyasztói ára
2009.04
100% 80% 60% 40% 20% 0% -20% -40% -60%
4. ábra: A meghatározó 5. ábra: A meghatározó kőolajtermékek* kőolajtermékek* és a hazaiüzemanyagár és a hazai üzemanyagár 2009 január 2009 bázisú január árindexe bázisú árindexe
120%
Havi bruttó átlagkereset 2010
4. ábra: A fogyasztó- illetve termelői árak éves változása főbb termékek esetében
2009.04
12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6%
140%
Április
Maginfláció*
3. ábra: Havi alapú fogyasztói árindex KSH főcsoportonként
Élelmiszerek Ruházkodási cikkek Háztartási cikkek Szolgáltatások
Havi bruttó átlagkereset 2009
Forrás: KSH
Január
2010. III
2010. I
2010. II
2009. IV
2009. III
2009. I
Infláció
Rendszeres havi bruttó átlagkereset 2010
2010.01
Fogyasztási kiadások
2009. II
2008. IV
2008. III
2008. I
2008. II
2007. IV
2007. III
2007. I
Kibocsátási rés
2007. II
2006. IV
2006. III
2006. I
2006. II
Forrás: MNB, KSH
Rendszeres havi bruttó átlagkereset 2009
Február
10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8% -10% -12%
2. ábra: A versenyszférában alkalmazásban állók keresetének éves szintű változása
2009.07
•
2009.10
•
Március
•
A fogyasztói árindex az előző év azonos időszakához képest januárban 4,0%-kal emelkedett. A lakossági fogyasztás stagnál, a kibocsátási rés változatlanul negatív, így a maginfláció 2010 közepe óta tartósan alacsony tartományban mozog (1. ábra). Az adóoptimalizálási szándékból az idei évre halasztott juttatásokat és prémiumokat nem tartalmazó rendszeres havi bruttó átlagkereset decemberben éves szinten 3%-os növekedést mutatott, ami a béroldali inflációs nyomás hiányát jelzi (2. ábra). A fogyasztói árindex komponenseit tekintve januárban havi alapon legnagyobb mértékben az élelmiszerek és az egyéb cikkek, üzemanyagok drágultak (3. ábra). Ennek oka egyrészt a világpiaci tendenciákhoz igazodó gabona és más mezőgazdasági termékek árnövekedésének fokozatos begyűrűzése a belőlük előállított élelmiszeripari termékek áraiba (4. ábra), másrészt a nyersolaj kimagasló hordónkénti ára, amely mindkét termékcsoport árképzésében nagy arányban szerepel (5. ábra). Az ipari termelői árindexre is az utóbbi okok hatottak, továbbá a fémek és vegyi alapanyagok árának emelkedése is érezteti hatását (6. ábra).
2009.07
•
Nem tartós fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok
2011. március
Periszkóp
Vállalati forráshelyzet A dráguló források mellett a kereslet-kínálat is alacsony hitelezési aktivitást eredményez
2. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
1. ábra: Pénzpiaci* valamint vállalati** euró- és forinthitel kamatok 14%
18%
BUBOR
12%
16% 12%
6%
6%
Összes hitel
75
Forinthitel
2011.01
2010.10
2010.07
40%
Cseho.
30%
Magyaro.
0
20%
-25
10%
-50
Lengyelo. Románia
0%
-75
-10% Forrás: MNB
60,3%
2010. jún. 52,4%
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
800
Lezárt hitelszerződés (bal t.)
179
ezer db
700
20% 10%
600
178
500 400
177
Fennálló hitelszerződés (bal t.)
300
0%
Periszkóp
180
900
47,8%
30%
Nagyvállalatok
176
100
6
2010.12
2010.10
2010.08
175 2010.06
0 2009.12
Középvállalatok
Kisvállalatok
200 Mikrovállalatok
Forrás: MFB-INDIKÁTOR
1 000
35,5%
40%
Forrás: ECB
6. ábra: A KHR-ben* nyilvántartott fennálló és lezárt hitelszerződések, illetve gazdasági társaságok
ezer db
50%
2009. nov.
2009.01
2008.01
5. ábra: A következő 12 hónapban forrásbevonást tervező vállalatok aránya vállalatméret szerint 2009. jún.
Szlovákia
-20% 2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
-125
2008.07
-100
2010.02
milliárd Ft
25
60%
Bulgária
50%
Devizahitel
50
70%
Románia
4. ábra: Az euróban számolt vállalati hitelállomány éves szintű változása
3. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő változása 100
2010.04
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
* hó végi állománnyal súlyozva
Forrás: ECB, MNB
0%
2010.01
Euró - minimum 5 éves
2009.10
2%
Euró -1-5 éves * 3 hónapos bankközi kamatok
Szlovákia
4%
2009.07
2011.01.01
2010.07.01
2010.01.01
Forint - 1-5 éves 2009.07.01
2009.01.01
2008.01.01
2008.07.01
Forrás: ECB, MNB
0%
Lengyelország
8%
2008.01
2%
2009.04
4%
Csehország
10%
Forint - minimum 5 éves
2009.01
8%
Magyarország
14%
EURIBOR
2008.10
10%
2010.04
•
2008.07
•
A jegybanki kamatemelések a bankközi forrásköltségek drágulásán keresztül a vállalati forinthitel kamatokba is gyorsan begyűrűztek, míg az euróhitelkamatok viszonylag stabilak maradtak januárban. A magyarországi vállalati forrásköltségek regionálisan továbbra is magasak (1. és 2. ábra). Az újonnan felvett vállalati forinthitelek állománya januárban újra meghaladta a visszafizetett forinthitelekét, ugyanakkor a szektor 2010 nyara óta nettó devizatörlesztő, s az árfolyamváltozások hatásától szűrt teljes vállalati hitelállomány szeptember óta csökken. A közép-kelet-európai régióban tavaly általában élénkült a vállalati hitelezés, míg Magyarországon egyelőre nem érte el a hitelkihelyezés a mélypontot (3. és 4. ábra). A gyenge hitelezési aktivitást a bankok visszafogott hitelkínálata és az általában csökkenő forráskereslet is fékezi – ez utóbbit az MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés is megerősíti (5. ábra). Miután nem tapasztalható számottevő növekedés a problémás vállalatok és hitelek számának alakulásában (6. ábra), a vállalati szektor túljuthatott a válság mélypontján.
2008.04
•
Gazdasági társaságok (jobb t.) * Központi Hitelinformációs Rendszer Forrás: BISZ
2011. március
Periszkóp
Árfolyamok Erősödő politikai és újraéledő gazdasági feszültségek világszerte – stabilizálódó forint árfolyam Miközben a nemzetközi részvénypiaci folyamatok a globális kockázati hangulat javulását mutatták januárt követően februárban is, a biztonságos eszközök (arany, svájci frank) iránt erősödő kereslet óvatosabbá váló kockázatvállalási kedvet jeleztek az európai adósságválsággal kapcsolatos félelmek felerősödése, valamint a mélyülő észak-afrikai és közel-keleti politikai feszültségek miatt (1. ábra). A forint/euró árfolyam 2011-ben mind az országkockázati felár alakulásával, mind a régiós trendekkel szinkronban mozgott. A januári erősödést követően és a márciusi struktúrális intézkedések bejelentése előtt februárban stabilizálódott az árfolyam (2-4. ábra). A svájci frank növekvő világpiaci vonzereje miatt a forint/frank árfolyam kevésbé süllyedt, míg a váratlanul gyengén teljesítő amerikai dollárral szemben jelentős erősödést ért el a hazai deviza árfolyama (5. ábra). Az árfolyammozgások és inflációs folyamatok révén a magyar gazdaság versenyképessége némileg romlott az előző hónapokban (6. ábra).
1. ábra: A globális kockázatvállalási kedv (VIX-index)* és az arany világpiaci ára
292
410
289
390
286
370
283
350
280
330
277
310
274
290
271
270
4,20
104%
295
4,15
103%
4,00
275
3,95 3,90
3,80
94%
Cseh korona
5. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 230
120%
280
218
115%
278
214
276
210
274
206
272
202
270
198
268
194
95%
266
190
90%
2011.03
2011.02
2011.01 Román lej
Orosz rubel
versenyképesség javulása
110% 105% 100%
HUF/CHF (jobb t.)
Magyarország
7
Csehország
Lengyelország
Románia
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
Forrás: JP Morgan
2007.01
2011.03
2011.01
2010.12
2010.11
2010.10
Periszkóp
2011.02
222
HUF/USD (jobb t.)
Lengyel zloty
125%
226
Forrás: ECB
HUF/EUR (bal t.)
Forint
6. ábra: Közép-kelet-európai országok versenyképessége a reáleffektív árfolyam alapján (2007. január = 100%)
286 282
2010.12
euróval szembeni árfolyamerősödés
96% 95%
2011.03
2011.02
2011.01
2010.12
2010.11
97%
3,85
Lengyel zloty (jobb t.)
284
98%
2009.01
Forint (bal t.)
2010.10
2010.09
2010.08
2010.07
2010.06
2010.05
2010.04
260
99%
2010.10
euróval szembeni árfolyamerősödés
100%
2011.03
280
101%
2011.02
4,05
2011.01
285
Forrás: ECB
102%
2010.12
4,10
2010.11
Forrás: ECB
265
HUF/EUR (jobb t.)
4. ábra: Közép-kelet-európai valuták euróárfolyama
300
270
2010.11
10 éves CDS-felár (bal t.)
3. ábra: A forint és a lengyel zloty euró árfolyama
290
265 2010.10
2010.07
250
* a VIX-index a Standard&Poor’s 500 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni Forrás: LBM, CBOE VIX-index (bal t.) Aranyár (jobb t.)
268
Forrás: ECB, Reuters
2010.09
2011.03
2011.02
2011.01
2010.12
2010.11
2010.10
2010.09
2010.08
2010.07
2010.06
2010.05
2010.04
2010.03
2010.02
2010.01
globális kockázatvállalási kedv erősödése
430
2010.08
1 450 1 400 1 350 1 300 1 250 1 200 1 150 1 100 1 050 1 000
$/uncia
55 50 45 40 35 30 25 20 15 10
2. ábra: A forint/euró árfolyam és a 10 éves államkötvények CDS-felára
2008.07
•
2008.01
•
2007.07
•
Bulgária
2011. március
