Ultreya (országos Cursillos találkozó) a paksi Református Templomban - 2008. május 31. -
A Cursilló (spanyol eredetű szó) magyarul a keresztyénségről szóló rövid tanfolyamot jelent. A református Cursillo egy háromnapos összejövetel, amely alkalmat kínál a református keresztyén hit igazságainak megismerésére, személyes megélésére.
Tapasztalatok
szerint
a
keresőket
és
kétkedőket
válaszok
megtalálásában segíti, míg a hit útján járóknak megerősítést, feltöltődést, hitük elmélyülését adja. A Cursillo résztvevői évenként országos találkozót tartanak, amelyet Ultreya-nak neveznek. Az „Ultreya" szó is egyike azon spanyol szavaknak, amelyeket a cursillo új tartalommal töltött meg. A szó azt jelenti: „tovább, rajta, előre!" Ezzel bíztatják egymást azok a zarándokok, akik a Compostella-i Szt. Jakab kegyhelyhez vezető utolsó, meredek szakaszhoz érkeztek. Ami a Cursillo három napja után követ¬kezik, az mind „a negyedik nap" történése. A Cursillo után, másképp fordulunk a környezetünk felé; elfogadóbbak, segítőkészebbek, nyitottabbak vagyunk a világ felé. Ez a Cursillo-ból hozott lelkiség hatásának is köszönhető! Az
Ultreya
alkalom
arra,
hogy
ismét
egymásra
mosolyogjunk
az
asztaltársakkal, és „a másik asztalhoz" tartozó testvérekkel, és azokkal is, akik talán egy másik hétvégén voltak másik asztalnál. A Cursillo - bármikor, bárhol végezték ad egy „színes, pompás" lelki hozzáállást, amivel a testvéri együttlét néhány perc alatt élénk, pezsgő, tartalmas beszélgetéssé alakul. Fontos ez az együttlét, hiszen közismert a példa - a tűzből kivont ágacska egy darabig még lángol, majd lassan elhamvad. De ha visszatesszük abba a környezetbe, ahol mindenki izzik, ő is ismét lángra kap. Az Ultreya ilyen környezet lehet számunkra! A Paksi Ultreya-n is hallhatóak lesznek hitbéli testvéreid tanulságtételei, melyek
léleképítőek
és
útmutatóak
lehetnek
számunkra.
Az
Úrvacsorás
Istentiszteleten Lenkey István és Lenkeyné Teleki Mária paksi református lelkészek hírdetik Isten igéjét. Ezt követően szeretet-vendégség és kötetlen beszélgetés zárja az alkalmat. Sótonyi Babett
Köszönet az Ultreyáért!
Május 31.-én szombaton az ország különböző részéről Ultreyára érkeztünk Paksra, ahol a gyülekezet cursillót végzett tagjainak vendégszeretetét élvezhettük. A cursilló Spanyolországból indult, és egy három napos kereszténységről szóló rövid tanfolyamot jelent. / Innen a spanyol név!/ A cursillót végzettek időnként összejönnek, hogy megosszák egymással a cursilló utáni életük tapasztalatait és ezáltal egymás hitét erősítsék. Ezeket az alkalmakat hívjuk Ultreyának, ami azt jelenti: tovább, tovább! A magyarországi református cursilló három éves történetének harmadik Ultreyája volt ez az alkalom. A paksi gyülekezet abban a különleges helyzetben van, hogy innen voltak eddig a legtöbben cursillón, ezért is vállalták örömmel az Ultreya szervezését. Reggel már 9 órától fokozatosan népesült be a parókia udvara és a gyülekezeti ház. Egymás után érkezetek a résztvevők, az ismerősök boldogan borultak egymás nyakába, és önfeledt beszélgetésbe kezdtek! Akik nem ismerték egymást, azok bemutatkozhattak és a nap végén testvérként búcsúzhattak egymástól. Istennek hála gyerekek is voltak szép számmal és kedves vendéglátóink az ő szórakoztatásukról is gondoskodtak! Mi, akik még sosem jártunk itt, örömmel láttuk a szép, gondozott, otthonos környezetet. A
„hivatalos
programban"
először
bizonyságtételeket
hallottunk,
ahol
testvéreink beszámoltak arról, hogyan változott meg életük a cursilló óta, hogyan élnek azóta szorosabb közösségben Istennel. Hallottunk nehéz élethelyzetekről is, melyek megoldásához együtt kérhettük Urunk segítségét! Ezt követően a dalos kedvükről is híres lelkes paksiak előadásában gitárkísérettel, spanyolul hallgathattuk meg a cursilló indulóját, a De colorest, amit aztán közösen is gyakoroltunk. Megtanultunk egy egyszerű, de nagyszerű dalt is, amit a vendéglátók írtak, és a Hitről szól. Azóta is a fülünkbe csengenek kedves sorai és a kísérő szép hegedűjáték!
Az Ultreya másik fontos része az úrvacsorás Istentisztelet volt. Lenkey István igehirdetésének alapigéje a Lk. 10,3 volt. Vezérmondata így hangzik: „ Íme, elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. " Erre fűzte fel István azokat a gondolatokat, amelyek felelevenítették bennünk a cursillón megtapasztaltakat és erősítenek bennünket a napi küzdelemben az evangélium terjedéséért! A hivatalos rész után következett a kötetlen beszélgetés, ismerkedés, és a további közös éneklés! De jó is volt körbeülni, és gitárkíséret mellett Urunkat dicsérni a testvérek közösségében! Bizony már esteledett, mikor elbúcsúztunk egymástól! Nehezen akartunk elmenni, mert jó volt újra együtt lenni, „a hegyen"! Aki már volt cursillón, az tudja, mit jelent ez: „a hegyen lenni"! Mi Veszprém környékéről érkeztünk, több gyülekezetből és az Ultreya alatt megfogalmazódott bennünk, ha Isten megsegít, mi is fogunk Ultreyát szervezni, mert szükségünk van az ilyen alkalmakra! Urunk gazdag áldását kérjük a Paksi Református Gyülekezet közösségére! Növekedjenek tovább létszámban és hitben, mint azt eddig is tették! Kívánjuk, jussanak el még többen cursillóra a gyülekezetből! Másnap az interneten egy testvérünk jóvoltából már képeket is láthattunk az Ultreyáról, majd később egy filmet is megnézhettünk az alábbi elérhetőségeken! http://ultreya2008.atw.hu
http://arikari.googlepages.com/cursillo
Azt hiszem, mindez persze nem kárpótolja azokat, akik sajnos nem tudtak személyesen részt venni az alkalmon. Nekünk, akik ott voltunk viszont csodálatos visszaidézni a történteket! Szép nyarat, és mielőbbi újabb találkozást kívánunk a kedves testvéreknek!
De colores!
Szeretettel: Veszprém környéki cursillisták
