Ultrahang alkalmazása az aneszteziológiában és intenzív terápiában
Dr. Nagy Gergely György
Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum I. sz. Belgyógyászati Klinika & AITT
Ultrahang alkalmazás aneszteziológiában és intenzív terápiában • Rizikófelmérésre – – –
preoperatív echocardiographia preoperatív carotis Doppler UH preoperatív alsó végtagi artériás Doppler vagy color Doppler
• Diagnosztikus céllal – – – –
transthoracalis (TTE) és transoesophagealis (TEE) echocardiographia hasi és kismedencei UH lágyrész UH alsó és felső végtagi vénás és artériás color Doppler
• Monitorozásra – –
transcranialis Doppler (TCD) transthoracalis (TTE) és transoesophagealis (TEE) echocardiographia
• Intervenció facilitálására – – – – – –
UH-vezérelt centrális véna kanülálás UH-vezérelt artériás kanülálás UH-vezérelt ascites punctio UH-vezérelt thoracocentesis UH-vezérelt regionális anesztézia artériás pseudoaneurysma „konzervatív” kezelése
Az ultrahang technológia (1960-1970’)
Az ultrahang technológia fejlődése Nagyteljesítményű számítógépek
Transzducer technológia fejlődése • új piezoelektromos anyagok • nagy sávszélességű transzducerek • új hullámformák • digitális kódolás Koherens hullám interferencia redukció Felharmonikusok feldolgozása Analóg eszközök teljes mellőzése Vascularis ultrahangra alkalmas lineáris fej 6-14 MHz
Kisebb, olcsóbb, jobb
Az ultrahang technológia (1990-2000’)
Az ultrahang technológia (2011)
Echogenicitás fogalma • Minél több ultrahang verődik vissza, annál világosabb a kép • Hyperechogen („echodús”) – levegő – csonthártya – diahpragma
• Echogen – – –
máj izom vese
• Hypoechogen („echoszegény”) – – –
vér zsír folyadék
Ultrahang preoperatív rizikóbecslésre • Echocardiographia – – – – – – –
van-e valvulopathia (insufficientia, stenosis), milyen fokú van-e diastolés dysfuncito, balkamrai hypertrophia milyen a systolés functio (ejectios fractio) van-e üregrendszeri tágulat, balkamrai aneurysma, intracard. thrombus van-e falmozgászavar, interventricularis késés van-e pericardialis folyadék, tamponade tünet van-e jobbszívfél terhelés, paradox septummozgás, magas jk. nyomás?
• Carotis Doppler UH – –
van-e szignifikáns carotis stenosis (>70%) van-e áramlás a vertebralisokban?
• Alsó végtagi artériás color Doppler –
van-e alsó végtagi artériás occlusio vagy kritikus stenosis?
Diagnosztikus ultrahang az ITO-n I. • Máj – – – – –
van-e tág májvéna, van-e áramlás a vena protae-ban, van-e áramlás a vena hepaticában (Budd-Chiari-syndroma), van-e focalis eltérés a májban (met. hep., abscessus), traumás sérültben van-e májruptura?
• Epehólyag és epeutak – – –
van-e kő vagy epeuti tágulat, van-e folyadék az epehólyag körül, vastagabb-e az epehólyag fala?
• Lép – –
traumás sérültben van-e lépruptura, folyadék a lép körül, nagyobb-e a lép?
Diagnosztikus ultrahang az ITO-n II. • Pancreas – van-e fellazult szerkezetű, nagyobb, hypoechogen pancreas, – van-e pseudocysta – traumás sérültben van-e pancreas ruptura?
• Hasüreg – – –
van-e szabad hasi folyadék, van-e letokolt hasi folyadék, conglomeratum, van-e szabad levegőre gyanús gázárnyék?
• Vesék és mellékvesék – – – – –
van-e vesekő, van-e üregrendszeri tágulat, mekkorák a vesék, milyen a felszínük, milyen vastag a parenchyma, van-e áramlás az arteria és vena renalisokban, van-e adenoma a mellékvesében („accidentaloma”)?
Diagnosztikus ultrahang az ITO-n III. • Húgyhólyag – – – –
vastagabb-e a hólyag fala, van-e retenció, milyen a katéter ballon helyzete, van-e hólyagtamponádot okozó vérzés?
• Retroperiotoneum – van-e haematomára utaló térfoglalás, – van-e psoas tályogra utaló terime?
• Hasi nagyerek – – – –
van-e áramlás vagy stenosis az arteria mesentericában, van-e aorta aneurysma, fali thrombus, dissectio, occlusio, mélyvénás thrombus terjed-e a vena cava inferiorba, vannak-e nyirokcsomó conglomeratumok a hasi nagyerek mentén?
Diagnosztikus ultrahang az ITO-n IV. • Kismedence – – – –
mekkora a prostata, milyen a szerkezete, terhesség, ectopiás terhesség, adnexumok területén cysta, conglomeratum, van-e IUD?
• Felső végtag – van-e felső végtagi mélyvénás thrombosis, – artériás occlusió?
• Alsó végtag – – –
mélyvénás thrombosis kizárása, comb izmai közé történő vérzés, artériás occlusió, stenosis?
Diagnosztikus ultrahang az ITO-n V. • Echocardiographia – – – – –
mint a preoperatív rizikófelmérésénél + papilláris izom ruptura, ínhúr ruptura kizárása, infektív endocarditis, vegetatio megítélése, szabad fali ruptura, septum ruptura kizárása, intracardialis shunt (pl. PFO) kizárása
• Transcranialis Doppler UH – agyhalál megállapítása – intracranialis nyomás megítélése • • • •
traumás fejsérülés májelégtelenség hypoxiás agyi inzultus, postresuscitatio intracranialis vérzés
– cerebralis vasospasmus SAV után
Az ultrahang szerepe a centrális vénák kanülálásában
A
V
Centrális vénás kanülálás indikációi I. Aneszteziológia és intenzív therápia • • • • • • • •
perifériás vérnyerési nehézség invazív haemodinamikai monitorozás szimpatomimetikus keringéstámogatás centrális vénás szaturáció mérése parenterális táplálás légembólia elhárítása postresuscitatiós hypothermia extracorporalis hűtéssel extracorporalis membránoxigenizáció (ECMO)
Invazív radiológia • • •
transjugularis intrahepaticus portosyst. shunt (TIPS) vena cava inferior filter behelyezés endocrin diagnosztika speciális esetei (lásd alább)
Onkológia •
kemotherápia
Centrális vénás kanülálás indikációi II. Belgyógyászati diszciplinák • • • • • • • • • • • • • •
ultrafiltráció haemodialysis haemoperfúzió plasmapheresis, LDL-apheresis, cytapheresis extracorporalis májpótló eljárások (pl. Prometheus) csontvelő transzplantáció, őssejtnyerés invazív elektrofiziológia, pacemaker implantáció lokális transcatheteres splanchicus thrombolysis transjugularis májbiopsia direct transjugularis portalis nyomásmérés endomyocardialis biopsia sinus cavernosus vérnyerés (Cushing-kór dg.) vena mesenterica vérnyerés (insulinoma dg.) vénairritáló anyagok adása (pl. KCl, amiodarone)
Centrális vénás kanülálás közismert, gyakoribb szövődményei Korai: • • • • • •
vérzés haemothorax pneumothorax szívritmuszavar (VT, VF, asystolia) pericardialis tamponád mechanicus szövődmények (pl. vezetődrót törés, csomó)
Késői: • thrombosis, thromboembolia • infectio, endocarditis, sepsis • vénás stenosis, occlusio
Centrális vénás kanülálás ritkább szövődményei I. • Érsérülés – – – – –
AV-fistula kialakulása – tinnitus, pangás plaque ruptura – emboliás stroke dissectio – ischaemiás stroke vertebralis elzáródás – VBI pseudoaneurysma – kompressziós tünetek
• Vérzés – – – – –
érkompresszió – ischaemiás stroke tracheakompresszió – asphyxia haemomediastinum haemoperitoneum késői vérzés
• Idegsérülés – – – –
plexus brachialis sérülés n. laryngeus recurrens paresis n. phrenicus sérülés – rekeszbénulás Horner-triász
Centrális vénás kanülálás ritkább szövődményei II. • Katéter malpositio – – – – – – – –
• • • • • • •
mediastinum mellüreg hasüreg transzplantált vese uretere trachea artéria paravasalis tér vena lumbalis - paraplegia
oesophagus perforáció – mediastinitis kétoldali pneumothorax trachea sérülés – subcutan emphysema venobronchialis fistula extravasatio okozta necrosis, kompresszió regrográd cerebrális légembólia ductus thoracicus sérülés - chylothorax
Szövődmények gyakorisága, statisztika Szövődmények előfordulási gyakorisága*: – – –
0.5 – 10 % 2 – 15 % 10 – 15 %
korai „mechanicus”, szúrási
–
5 – 26 %
infektív
–
2 – 26 %
thrombotikus
Mortalitás –
kb. 1 halál / 3000 kanülálás (NCEPD felmérés)
DAN kérdőív eredménye: –a válaszadók 52%-nak volt valaha súlyos szövődménye •ez a szúrások kb. 0.34%-a
–110 súlyos szövődményről számoltak be –17 esetben halálos •kb. 1 halál / 2000 kanülálás * Rotschild et al., 2001; Bailey et al., 2007; Leund et al., 2006; Richards et al., 1999; Merrer et al., 1999
UH-vezérelt nagyvéna kanülálás, evidenciák • • • •
1981: a vena jugularis interna UH anatómiája 1984: statikus UH-vezérlés mint potenciális lehetőség 1989: dinamikus UH-vezérlés mint potenciális lehetőség 1990: “landmark” randomizált, prospektív tanulmány (Mallory et al., Chest) Fontosabb randomizált tanulmányok Szerző
Év
No.
Kudarc
UH
Ctrl
UH
Ctrl
Első szúrás Szövődmény UH
Ctrl
58% 41%
Idő faktor
UH
Ctrl
UH
Ctrl
-
-
-
-
0%
10%
-
-
45 s
Mallory
1990
12
17
0%
35%
Laméris
1990
40
40
0%
5%
Denys
1993 302 302
0%
12%
78% 38% 2.3%
13%
10 s
Slama
1997
37
42
0%
24%
43% 26% 14%
12%
95 s 235 s
Teichgraber
1997
50
50
-
-
96% 52%
28%
15 s
54 s
Kwon*
1997
28
38
0%
11%
92% 55% 7.1% 15.8% 45 s
80 s
Zollo*
2002
38
230
0%
13%
Karakitsos
2006 450 450
0%
6%
-
-
6%
2.6% 15.1% -
-
1.4% 23.1% 17 s
44 s
UH-vezérelt nagyvéna kanülálás, érvek Kimenetel
UH-csoport (No. = 450)
Kontroll (No. = 450)
No.
%
No.
%
450
100
425
94.4
Carotis szúrás
5
1.1
48
10.6
Haematoma
2
0.4
38
8.4
Haemothorax
0
0
8
1.7
Pneumothroax
0
0
11
2.4
Catheter sepsis
47
10.4
72
16
Siker ráta
Kanülálási idő
Szúrások száma
17 sec
44 sec
1.1
2.6
Karakitsos et al., Critical Care. 2006; 10(6):162
2001-ben Agency for Healthcare Research and Quality (USA) 2002-ben National Institute for Clincial Excellence (UK) irányelvként javasolja az ultrahang használatát a centrális véna kanüláláshoz
Hazai UH használati szokások DAN kérdőív eredményei (n=65) • A többség (49%) 100-1000 közötti számú kanülálást végzett (23% 1000 felett) • 38% jugularist, 62% subclaviát preferálja • 51% tudja, hogy minőségellenőrzési protokollok része az UH használat
UH használat
Femoralis (%)
Jugularis (%)
Subclavia (%)
Soha
95.4
95.4
95.4
Ritkán
3.1
0
4.6
0
1.5
0
1.5
3.1
0
Gyakran Mindig
Használna-e UH-t, ha az elérhető lenne? Használna-e UH-t, ha elérhető lenne?
nem használ UH-t? Miért Miért nem használ UH-t? 49
37
50
40 35
40 28
30 20 10
6
9
7
0 1 2 Macerás Értelmetlen
0/3 UH
4 5 sem Más 0/ gyakorlat
25
30 25 20 15 10 5
3
0 1Igen
2 Nem
3 Talán
Az ultrahang potenciális szerepe a centrális véna biztosításában • Statikus UH-vezérelt szúrás
• Dinamikus UH-vezérelt szúrás – haránt metszetből – hosszanti metszetből • Dinamikus UH-vezérelt szúrás pozicionáló rendszerrel Dinamikus (valós idejű) UH-vezérelt szúrás
A vena jugularis interna ultrahang képe
Artéria Véna
A vena jugularis interna CD ultrahang képe
Artéria Véna
A vena femoralis ultrahang képe
Artéria Véna
Az előadás „mottója”
In terra caecorum, monoculus rex... Vakok között félszemű a király... Desiderius Erasmus (1466-1536)
Intravascularis volumen hatása a vena jugularis interna tágasságára
Volumenhiányos beteg
Volumenpótlás utáni beteg
Ventilláció hatása a vena jugularis interna tágasságára
Artéria Véna
Kedvezőtlen lokalizációjú v. jugularis interna
Artéria Véna
Oldalkülönbség a v. jugularis interna tágasságában
d1
d1 / d2 = 3.1 A1 / A2 = 6.4
d2
Vena jugularis interna acut thrombosisa
Artéria Véna
Vena jugularis interna chronicus thrombosisa recanalisatióval
Suzuki et al., Anesth. Analg., 2008 Jul; 107 (1):347-348
Hiányzó vena jugularis interna... („a biztos szövődmény”)
Artéria
Centrális kanül mindkét vena jugularisban!?
R
L
Kettős vena cava superior...
R
L
Kettős vena cava superior...
R
L
Dinamikus UH-vezérlés haránt metszetből
Hennepin County Medical Center, Dep. Emergency Medicine
Dinamikus UH-vezérlés hosszanti metszetből
Hennepin County Medical Center, Dept. Emergency Medicine
Vezetődrót a vena jugularis internában
Hennepin County Medical Center, Dept. Emergency Medicine
Tréningezés olcsón...
100 g agar + 4 l víz
Domenico et al., J. Clin. Anesth. 2007. 19(7):491-496
Mikor javaslom?
Nemzetközi ajánlások alapján minden vena jugularis interna és femoralis kanüláláskor
Na és komolyan? (UH-vezérelt szúrás fontos indikációi) • • • • • •
Több mint két sikertelen punctió után Vérzéshajlam Rossz általános állapot Hypovolaemia, tisztázatlan volumen státusz Urgens műtét, nem jól előkészített beteg Nyaki anatómiát befolyásoló kórképek – – – –
• • • • • • •
struma, nyaki tumor, lymphadenomegalia torticollis, kyphoscoliosis irradiáció, korábbi műtét extrém obesitás
Chronicus haemodialysis Vastag centralis katéter behelyezés („szervpótló kezelés”) Korábbi vena jugularis interna kanülálás az anamnesisben Hyperventilláció Lélegeztetés magas PEEP-pel Stokes-gallér, vena cava superior syndroma gyanúja Graviditas
Ne járjunk így!
A thoracalis ultrahang, mint „új” modalitás az intenzív therápiában
Potenciális indikációk • • • • •
Pleurális folyadék detektálása Thoracocentesis helyének kiválasztása Pneumothorax kimutatása Pleurális megvastagodás és folyadék differenciálása Tüdőparencymát érintő kórképek differenciálása
Előnyök
Hátrányok
• nem jár sugárterheléssel
• „nagy(obb)” gyakorlatot igényel
• portábilis, gyors, könnyen ismételhető
• tüdő parenchymáról kevés info-t ad
• valós-idejű, dinamikus vizsgálatra is jó
• komplex esetekben CT vezérlés jobb
• csökkenti a komplikációk gyakoriságát • növeli a szúrás sikerrátáját • rtg-nél szenzitívebb folyadék esetén • CT-nél szenzitívebb pleur. betegségben
A beteg pozicionálása • Folyadék esetén ülő, ptx gyanúja esetén fekvő vagy félülő • Kiritikus állapotú betegnél az alábbi lehetőségek valamelyike:
Fontosabb thoracalis UH jelenségek I. • A-vonalak • horizontális vonalak a pleurával párhuzamosan • hyperechogen, világos „csík” a bordák keltette árnyék között • visszaverődési artefactum • nem pathológiás jelenség
• távolság az egyes vonalak között egész számú többszöröse a bőr és pleurális vonal közötti távolságnak • asthmában és COPD-ben markánsabbak • ptx-ben is látszanak, de ekkor nincs „tüdő elcsúszás”
A-vonalak
Fontosabb thoracalis UH jelenségek II. • B-vonalak („üstökös csóva”) • pleura szintjéből induló sugárirányú, csaknem verticalis vonalak • együtt mozognak a tüdő parenchymával
• megszakítják az A-vonalakat • légtelt és atelectasiás tüdőterület határán keletkeznek • az alsó, dependens tüdőzónákban nem pathológiásak • 7 mm-enként előforduló B-vonalak intralobularis septumokat jelölnek, diffúz interstitialis fibrosis jele • <3 mm-enként előforduló B-vonalak intraalveolaris pathológiát jelölnek, ARDS-ben tüdőoedemában láthatóak
B-vonalak
Fontosabb thoracalis UH jelenségek III. • E-vonalak • B-vonalhoz hasonlóak, de a mellkasfaltól indulnak • csak subcutan emphysemában láthatóak
• „Tüdő elcsúszás” (lung sliding) • tüdő elmozdulása a mellkasfal mellett légzés során • a visceralis és parietalis pleura érintkezésére utal • hiánya pneumothorax mellett szólhat •
de lehet még: pleuralis összenövés, apnoe, főhörgő elzáródás stb.
• megléte kizárja a pneumothoraxot
„Tüdő elcsúszás” (lung sliding)
Hiányzó „tüdő elcsúszás”
Fontosabb thoracalis UH jelenségek IV. • „Tüdő pulzáció” (lung pulse) • a pleurális vonal szívveréssel szinkron verticalis elmozdulása • a szív összehúzódás okozza, bal oldalon kifejezettebb • hiánya pneumothorax mellett szól
• „Tüdő pont” (lung point) • a tüdő és mellkasfal érintkezési pontja • B-vonalak és „tüdő elcsúszás” megjelenési helye • pneumothorax mellett szól (100%-os specificitás)
„Tüdő-pont” (lung point)
Pleurális folyadék detektálása
Hepatorenalis és splenorenalis recessus Ide TILOS szúrni!
Konklúziók, összefoglalás • Sajnos nem kellően használjuk ki az UH lehetőségeit!
• Ennek a jövőben akár jogi következményei is lehetnek! • Pedig az UH-vezérelt kanülálás és interveció: – – – –
Csökkenti a szövődmények számát (infectiót is)! Nem jár érdemi időveszteséggel! Könnyen elsajátítható! Költséghatékony!
• Emlékezzünk a mottóra: „Vakok között félszemű a király”! • Ösztönözni kell a döntéshozókat UH beszerzésre! • Ösztönözni kell a beavatkozást végzőket az UH használatra! • Biztosítani kell a lehetőséget a képzésre, önképzésre!