UKRAJNA. 1. Ukrajna társadalmi-gazdasági helyzete Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Népesség

UKRAJNA

1. Ukrajna társadalmi-gazdasági helyzete

1. 1.Általános információk

Hivatalos megnevezés

Ukrajna

Államforma

köztársaság

Főváros

Kijev

Terület

603 700 km²

Népesség

45 962 ezer fő

Nemzetiségi megoszlás

ukrán (77,8%), orosz (17,3%), belorusz (0,6%), moldáv (0,5%), krími tatár (0,5%), bolgár (0,4%), magyar (0,3%), román (0,3%), lengyel (0,3%), egyéb (2%)

Vallási megoszlás

ortodox (Kijevi patriarkátus) (19%), ortodox (16%), ortodox (Moszkvai patriarkátus) (9%), görög katolikus (6%), önálló nemzeti ortodox (1,7%), valamint protestáns, zsidó, nem vallásos (38%)

Hivatalos nyelv

ukrán

Klíma

mérsékelt kontinentális

Államfő

Viktor Janukovics (2010. február 25.)

Miniszterelnök

Mikola Azarov (2010. március 11.)

Hivatalos pénznem (kód)

hrivnya (UAH)

Jelentősebb városok

Harkov, Dnyepropetrovszk, Donyeck, Odessza, Lvov

1

1.2.

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok Ukrajna főbb gazdasági mutatói

2006

2007

2008

2009

2010

544,2

712,9

949,9

912,6

1 085,9

7,3

7,6

2,1

-15,0

4,2

Az egy főre jutó GDP, ezer UAH/fő

11,6

15,4

20,5

19,8

23,6

Infláció, %-ban

11,6

16,6

22,3

12,3

9,1

Termelési árindex, %-ban Munkanélküliségi ráta*, %-ban, a munkavállalási korú lakossághoz képest¹

14,1

23,3

23,0

14,3

18,7

7,4

6,9

6,9

9,6

8,8

Áruexport összértéke, Mrd. USD

50,2

64,0

67,0

39,7

51,4

13,2

27,4

35,9

-40,7

29,6

53,3

72,2

85,5

45,4

60,7

22,0

35,4

41,1

-46,9

33,7

Ipari termelés, %-ban

6,2

10,2

-3,1

-21,9

11,0

Mezőgazdasági termelés, %-ban Közvetlen külföldi tőkebefektetések (halmozott), Mrd.USD

2,5

-6,5

17,1

-1,8

-1,0

21,2

29,5

35,6

40,0

44,7

505,0

505,0

526,7

779,2

793,6

GDP értéke folyó áron, Mrd. UAH GDP növekedés változatlan áron, %-ban

%-ban, az előző évhez képest Áruimport összértéke, Mrd. USD %-ban, az előző évhez képest

Éves középárfolyam (100 USD/UAH )

Forrás: Ukrstat adatbázis Ukrajna hazánkkal szomszédos, több mint 600 ezer négyzetkilométer területű, 46 millió népességű ország. Területén több kontinentális jelentőségű közlekedési folyosó és Európa energetikai ellátását biztosító stratégiai vezetékrendszer halad át. Ukrajna jelentős energiatermelési kapacitással rendelkezik, ám a földgáz és a kőolaj túlnyomó hányadát Oroszországból importálja. Iparának meghatározó ágazatai a kohászat, gépipar, vegyipar, élelmiszeripar, de e kulcságazatok termelőeszközei részben elavultak, technológiai megújításra szorulnak. Ukrajna adta egykor a teljes szovjet mezőgazdasági termelés negyedét, s adottságai révén napjainkban is Európa vezető élelmiszer-ellátója lehet, ám az agrárium szerkezeti átalakítása, a földkérdés rendezése lassan halad.

Az ukrán GDP szerkezete ( %) 2009

Egyéb szektorok 23,9

Ipar 26,6

Egészségügy 4,0 Közlekedéshírközlés 12,9

Kereskedelem 15,4

Oktatás 6,1

Mezőgazdaság 8,2

Építőipar 2,9 Forrás: Ukrstat

2

1.3-1.4 Az ukrán gazdaság helyzete, külkereskedelmi tendenciák, tőkeáramlás A Szovjetunió összeomlását követően a nemzetgazdaság kibocsájtása katasztrofális mértékben, mintegy 60%-kal esett vissza, a válság mélypontját 1998-99-ben érte el. 2000-től kezdődően figyelhető meg az ukrán gazdaság fellendülése, 2008-ig a progresszió töretlen volt: a GDP magas ütemben, évi 7-8%-al nőtt. Kezdetben a kohászat és vegyipar nemzetközi konjunktúrája jelentette a növekedés motorját, majd 2005-től a belső kereslet (hitel expanziótól is fűtött) ugrásszerű bővülése is hozzájárult ehhez. A 2008. második félévétől kibontakozó pénzügyi-gazdasági válságot Ukrajna kedvezőtlen belső feltételekkel fogadta: jelentős külső eladósodottság, nagy és gyorsan növekvő külkereskedelmi mérleghiány; túlfűtött belső kereslet; nagymértékű lakossági eladósodottság; a lakosság alsóbb jövedelmű rétegeinek gyorsuló leszakadása jellemezte. 2009–ben Ukrajnát egyaránt sújtotta a pénzügyi válság, a hitelforrások beszűkülése, és a gazdaság meghatározó ágazatainak (kohászat, vegyipar, építőipar) nemzetközi és belföldi recessziója. Mindehhez elhúzódó belpolitikai válság társult, a hatalmi ágak közötti ellentétek gátolták a hatékony válságkezelést. Ukrajna ezért 2009-ben nehéz gazdasági évet zárt: 15%-kal csökkent a GDP, az ipari termelés 21,9%-kal esett vissza, az ország teljes külső eladósodottsága az év végén 104 milliárd USD-t tett ki. Mindazonáltal a jegybank devizatartalékai jelentősek, az UNB összességében stabilizálta a pénzügyi rendszert és megakadályozta a hrivnya összeomlását, de a nemzeti valuta nagymértékben devalválódott. 2010. Ukrajnában a gazdasági stabilizáció és a válságból való lassú kilábalás éveként értékelhető, amit segített, hogy az ország egy politikailag kiegyensúlyozottabb szakaszba ért. A februári ukrán elnökválasztást Viktor Janukovics (Régiók Pártja) nyerte meg, majd márciusban hozzá lojális új parlamenti koalíció és kormány alakult Mikola Azarov vezetésével. A kormány 2010-re szóló gazdasági programjának célkitűzései - makrogazdasági és szociális stabilizáció, az államháztartás rendbetétele, a bankszektor és a nemzeti valuta stabilizálása, az IMF-el való együttműködés felújítása, adóreform beindítása - összességében teljesültek. Oroszországgal sikerült a kapcsolatokat rendezni és megállapodni a gázárak jelentős – mintegy 30%-os – csökkentéséről. Az ukrán GDP 2010-ben 4,2%-kal, az ipari termelés 11%-kal emelkedett. Sikerült növekedési pályára állítani az építőipart. Az infláció 7 éve a legalacsonyabb szintet érte el, mértéke 9,2% volt. A hrivnya az év folyamán megőrizte stabilitását, s az IMF-el felújított együttműködésnek is köszönhetően a valutatartalékok jelentősen (45%-kal) gyarapodtak. Számottevően, 7,8%-kal nőtt a lakossági fogyasztás is. A javuló külső konjunktúra nyomán a recesszióból fokozatosan a termelés aktív helyreállásának szakaszába került a gazdaság, a legnagyobb növekedést épp az ipar húzóágazataiban (gépipar, kohászat, vegyipar) regisztrálták. Jelentősen nőttek a jegybank devizatartalékai és a költségvetés hiánya is kezelhető 6% körüli szinten maradt. Az elfogadott 2011. évi büdzsé 4,5% GDP bővüléssel, 8% ipari növekedéssel és 8,9%-os inflációval számol. Az új ukrán vezetés középtávú gazdaság-fejlesztés prioritásait „Ukrajna 2010-2014 évekre szóló gazdasági reformprogramja” címmel tavaly júliusban publikált dokumentum tartalmazza. A gazdasági reformok stratégiai célja, hogy Ukrajna 10 éven belül felzárkózzon a világ húsz vezető gazdasági hatalmához, az életszínvonalat tekintve pedig elérje az európai átlagot. A program négy fő területet érint: makrogazdaság, szociális szféra, üzleti környezet, infrastruktúra; megvalósítását pedig három ütemben tervezik. Az első ütem aminek fő célja volt az államháztartás rendbetétele és a makrogazdasági stabilizáció - 2010.-ben lezárult. A reformok második ütemét 2012-ig kívánják megvalósítani, ezalatt végig futtatni a nyugdíjreformot, megemelni a nyugdíjkorhatárt, és bevezetni a célzott szociális támogatások rendszerét. Törölnének egy sor kisebb jelentőségű adót, bevezetnék a vállalkozók egyszerűsített adózását és az egységes szociális járulékot. Az adóterhek és adminisztráció mérséklésével javulhat az ország versenyképessége és a joggal kritizált üzleti környezet. Két év múlva tervezik a NAK Naftogaz, és az állami vasúttársaság, az „Ukrzaliznica” átalakítását, fokozatosan felszámolják az energetikai szektor állami támogatását. A harmadik szakaszban, 2012-14 között fejeződne be a „nagyprivatizáció”, a periódus végére az állami szektor gazdaságban betöltött súlya a jelenlegi 37%-ról, 20-25%-ra mérséklődne, a szürkegazdaságot legalább egyharmad részben szeretnék ”kifehéríteni”. Ennek egyik útja lehet a nyereségadó lépésenkénti csökkentése. A program szerint a lakosság átlagos élettartama 68 évről 70re emelkedik. Az elkövetkező évek makrogazdasági mutatóit tekintve a programban az alábbi célkiűzések szerepelnek: 3

• A reformperiódus végére a GDP évi növekedési üteme meghaladja az 5%-ot. • Az infláció a jelenlegi 13%-ról 6%-ra szelídül. • A gazdaság energiahatékonysága 20%-kal javul, eközben az energetikai és kommunális szektor állami támogatásának mértéke 60%-kal csökken. • 2014-re a költségvetés GDP arányos hiányát 2%-ra mérséklik. • Az államadósság mértéke nem haladja meg a GDP 45%-át (ez jelenleg 38% körüli). Az IMF-el való együttműködést 2010 júliusában sikerült felújítani: ekkor döntött a szervezet egy új 10 Mrd SDR (cca. 15 Mrd USD) stand-by hitelkeret megnyitásáról, amelynek első 1,9 Mrd USD részletét rögtön átutalták. A kölcsön kétharmadát a költségvetési hiány finanszírozására, a többit az UNB tartalékainak növelésére használták fel. Az új IMF program utat nyitott a Világbank egy 800 M USD-s hitelvonalához és az EU egy 610 M euro összegű kölcsönéhez. A Valutaalap feltételei között szerepelt, hogy az ukrán törvényhozás még az év folyamán fogadja el az új adó és költségvetési kódexet, a kormány vállaljon kötelezettséget, hogy a költségvetés tényleges hiányát 2010-ben 5,5% alatt tartja, 2011-ben pedig 3,5%-ra csökkenti. Emellett az államadósság mértékét is a biztonságos 40% körüli szinten stabilizálja. Feltétel még az üzleti környezet javítása, gazdasági dereguláció, az Ukrán Nemzeti Bank függetlenségének erősítése, energiatarifák emelése, a NAK Naftogaz helyzetének rendezése. További elvárás, hogy Ukrajna kezdje meg a régóta halogatott nyugdíjreformot (korhatáremelés, női és férfi korhatár közelítése, kedvezmények megnyirbálása stb.) végső soron a nyugdíjalap hiányának csökkentését. Az ukrán elnök mellett működő Gazdasági Reformbizottság 2010 augusztusában jelölte meg azt a tíz fejlesztési projektet, amelyeket kiemelt „nemzeti projektként” kezelnek. A beruházások nagyobb hányadát - mintegy 80%-át - üzleti alapon finanszíroznák. A megjelölt projektek a következők (zárójelben a beruházás becsült forrásigénye): • • • • • • • • • • •

Tengeri LNG terminál építése (1 Mrd USD) 2000 MW összteljesítményű szélerőmű program (3 Mrd euro) Állami („megfizethető”) lakásépítési program (12,3 Mrd hrivnya) Köztisztasági (szilárd hulladék-feldolgozók megépítése) és településfejlesztési projekt (4,83 Mrd hrivnya) Vízminőség javító program (3,7 Mrd hrivnya) „Nyitott világ” – 4G alapú közoktatási program (675 M USD) Kijev – Boriszpoli repülőtér gyorsvasút megépítése (2,61 Mrd hrivnya) Új felszállópálya építése Boriszpolon (4,5 Mrd hrivnya) A 2022-es Téli Olimpia (Ukrán Kárpátok) előkészítése (11 Mrd hrivnya) „A jövő városa” – Kijev komplex városrekonstrukciója (n.a) „Új élet” – népesség élénkítő és családtámogató program (n.a)

Az új Adókódex tervezetét még szeptember végén parlamenti vitára bocsájtották, de azt a törvényhozás csak november 18-án fogadta el. A lényegében átfogó adóreformot (ÁFA és társasági adó csökkentése, új adónemek bevezetése, egységes adózási szemlélet meghonosítása) tartalmazó új kódex az ukrán KKV kör heves tiltakozását váltotta ki, ami tömeges tüntetések sorozatába fordult Kijevben és a vidéki nagyvárosokban. A kétségtelenül a nagyvállalkozóknak kedvező Adókódex legvitatottabb része az egyéni vállalkozók egyszerűsített átalányadózásának átalakítása, az adózási plafon csökkentése, az átalány összegek emelése és az ellenőrző hatóságok jogkörének kiszélesítése volt. A kormányzat képviselői az új Adókódex mellett a gazdaság kifehérítését, a társasági és más adónemek jelentős csökkentését és az adóalap kiszélesítését hozták fel és végső soron nem zárkóztak el bizonyos fejezetek felülvizsgálatától sem. A társadalmi és politikai ellenállás nyomán Viktor Janukovics elnök november végén megvétózta a dokumentumot, amelyben több jelentős változtatást javasolt. Ezeket figyelembe véve (az EVA korábbi keretek közötti megtartása, az ellenőrző hatóságok jogkörének korlátozása) módosították a dokumentumot, amit a Verhovna Rada december 2-án fogadott el, s ez év januárjában lépett életbe. November 12-én az ukrán államfő aláírta azt a törvénymódosítást, amely leegyszerűsítette a gazdálkodók tevékenységének engedélyezését. Az eddigi 66 engedélyhez kötött tevékenységből 23 kikerült (vaskohászat, egyes ékszerészeti munkák, geodézia és kartográfia, futárszolgálat, idegenforgalmi és sport ill. kulturális szolgáltatások stb.) 4

Elfogadott adókódex híján késett a 2011. évi költségvetés tervezetének vitája is. A kormány azt csak december 14-én nyújtotta be a törvényhozásnak, a végszavazásra december 23-án került sor. A Verhovna Rada lényegében parlamenti vita nélkül, 279 igen szavazattal, az ellenzéki képviselők demonstratív távollétében fogadta el a 2011-es büdzsét. Az elnök december 27-én írta alá a dokumentumot, ami a következő főbb paramétereket tartalmazza: • • • • • • • •

A bevételek 10,4%-kal nőnek és 281,5 Mrd hrivnyát, a kiadások 4,6%-kal emelkednek és 321,9 Mrd hrivnyát tesznek ki A büdzsé megengedett hiánya 38,8 Mrd hrivnya lehet 4,5%-os GDP növekedés 8,9%-os infláció A hrivnya éves középárfolyama 7,95 UAH/USD Az államadósság maximált mértéke 2011 végén 375,6 Mrd hrivnya lehet. A privatizációból 10 Mrd hrivnya bevételt várnak. A minimálbér az év folyamán 6,7%-kal (941 hrivnyáról 1004 hrivnyára), a megélhetési minimum 6,6%-kal (894 hrivnyáról 953 hrivnyára) emelkedik

Az IMF igazgatótanácsa is a 2011-es ukrán költségvetés elfogadására várt és csak december 23-án döntött a második, 1 Mrd SDR összegű stand-by hitelrészlet átutalásáról Ukrajna számára. Vonatkozó közleményében az IMF kiemelte, hogy az együttműködési program összességében teljesülni látszik, ám a Valutaalap változatlanul elvárja a fiskális szigor fenntartását, a nyugdíjreform megkezdését, a lakossági energiatarifák további fokozatos emelését és az ukrán pénzügyi szektor állapotának javítását, a hitelezési tevékenység élénkítését és a szektor jogi transzparenciájának erősítését. 2010 második negyedévétől kezdődően a nemzetközi hitelminősítők folyamatosan javítottak Ukrajna ország besorolásán, ami a bizalom lassú helyreállására utal. Ugyanakkor az üzleti környezet nem javult, sok a panasz a jogbiztonság hiányára, a korrupcióra és túlzott bürokráciára, az ÁFA visszatérítés megoldatlanságára, a vámolás anomáliáira vonatkozóan. A Világgazdasági Fórum (WEF) 2010-2011 évekre vonatkozó versenyképességi ország-sorrendjében is hátrébb került Ukrajna, s a 139 vizsgált országból a 89 helyen szerepelt (Albánia után és Gambia előtt). A Deloitte & Touch Kelet-Közép Európai térségre vonatkozó, - a cégek 2009-es árbevétel alapján összeállított - TOP 10es vállalati listájára 3 ukrán cég került: a NAK NaftoGaz Ukraine (5.), Metinvest Holding (9), valamint az Ukrán Államvasutak (10.) A makrogazdasági folyamatok áttekintése: 2010-ben 4,2%-kal bővült az ukrán GDP, értéke nominálisan 1095 Mrd hrivnyát ért el. (Az UNB éves átlagárfolyamán átszámolva 137 milliárd USD). Az egy főre eső GDP 23.600 hrivnyát tett ki. A gazdasági növekedés főbb tényezői 2010-ben a következők voltak: o o o

kedvező külső gazdasági konjunktúra, amely élénkítette a gépipar (+34,5%) és a kohászat (+12,3%) növekedését; a lakosság stabilan növekvő jövedelme nyomán bővülő fogyasztói kereslet, a kiskereskedelmi forgalom növekedése elérte a 7,8%-ot, a könnyűiparé a 7,8%-ot, a szolgáltatásoké a 2,9%-ot; a közfinanszírozás növekedése élénkítette a beruházási keresletet, ill. a II. félévtől pozitívba fordult a dinamika az építési szektorban (éves szinten 5,4%-ra csökkent az ágazat visszaesése)

Az ipari termelés tavaly 11%-kal nőtt (értékben kifejezve 892 Mrd hrivnyát tett ki). A teljesítménynövekedés – az energiahordozók kitermelését leszámítva - érintette az ipar valamennyi szektorát. A kitermelő ágazatokban 3,7%-kal, a feldolgozó-szektorban pedig 13,5%-kal nőtt a kibocsátás. A kommunális szféra 9,5%-kal nőtt. A kohászat éves szinten 12,3%-kal, a vegyipar 21,5%kal, a könnyűipar 7,8%-kal, az élelmiszeripar 2,9%-kal emelte teljesítményét. A legmagasabb növekményt a gépiparban regisztrálták: itt 34,5%-os volt a bővülés mértéke. Kiemelkedő eredményeket produkált a válság által leginkább sújtott járműipar, ahol 60,7%-os volt a növekedés. Az energetikai bányászatban (szén, kőolaj, földgáz) 3,1%-kal mérséklődött a kibocsátás. Ugyanakkor az ukrán ipari termelés kétszámjegyű növekedése nem tudta kompenzálni a 2009-es év 21,9%-os visszaesését, s általános szintje még mindig elmarad a Szovjetunió felbomlását megelőző 1990-es év termelési volumenétől –annak 93%-át éri most el. Az ipari termelői árak szintje 18,7 százalékkal (!) nőtt. 5

.Az építőipar előző évi igen mély (48,2%-os) recessziójából 2010 harmadik negyedétől sikerült kivezetni az ágazatot, bár éves szinten így is 5,4% visszaesést kellett elkönyvelni. Az építési ágazat élénkülése az állami finanszírozási lehetőségek bővülésével és a jelentős infrastrukturális projektek (EURO 2012-es Labdarúgó EB beruházásai, útrekonstrukciós program) felgyorsulásával magyarázható. A mezőgazdaság - bár nem zárt rossz évet- teljesítménye 2010-ben 1%-kal elmaradt az előző évi (magas bázisú) szinttől. A növénytermesztésben 4,6% csökkenést, az állattartásban 4,5% növekedést regisztráltak. A növénytermesztés csökkenését a kisebb gabonatermés (46 millió tonnáról 39,2 M tonnára) okozta. Ukrajna népessége tavaly 180,8 ezer fővel csökkent és 2011. január 1-én 45,8 millió lakost számlált. A nominálbérek tavaly 20,3 %-kal nőttek, reálértékük 10,5%-kal emelkedett. Az átlagbér éves átlagban 2.239 hrivnya volt. Az év végén Ukrajnában 545 ezer munkanélkülit regisztráltak (ILO metodika szerint 1.787 ezer) ami 8,8%-os munkanélküliségi rátának felel meg. Az elmaradt fizetések összege tavaly alig csökkent és az év végén 1,22 Mrd hrivnyára rúgott. A kiskereskedelmi forgalom jelentősen, 7,8%-kal emelkedett, összegben kifejezve 275 Mrd hrivnyát tett ki. 2010-ben tovább mérséklődött az infláció: éves szinten 9,1%-os volt, ami 2006 óta a legjobb mutató. A 2010. évi költségvetés - bár hiánya meghaladta az előirányzottat – még kezelhető mértékű maradt. A PM közleménye szerint a büdzsé 64,3 Mrd hrivnya hiánnyal zárt, a tervezett 54,1 Mrd helyett és ez 5,9% GDP arányos mutató. A devizapiacot 2010-ben is a stabilitás jellemezte. A nemzeti valuta devalvációjára nem került sor, sőt a hrivnya az év folyamán valamelyest erősödött. Hivatalos jegybanki árfolyama a januári 7,997 UAH/USD-ről 7,956 UAH/USD -re változott. Éves átlagárfolyama 7,936 UAH/USD volt. A jegybank nemzetközi tartalékai az év folyamán jelentősen, 30,5%-kal, több mint 8 Mrd USD-vel nőttek és a beszámolási időszak végére elérték a 34,6 Mrd USD-t. Az UNB által nyilvántartott bruttó külső adósság 104 Mrd USD-ről 117,3 Mrd USD-re emelkedett. Az ukrán államadósság 2010-ben igen jelentősen 36,4%-kal nőtt és 432,2 Mrd hrivnyára duzzadt – ez mintegy 37% GDP arányos mutató. Egyedül decemberben 4%-kal nőtt az államadósság. 2011 elejére Ukrajna külső (állami) adóssága 34,8 Mrd USD-t ért el. Az év végére a folyó fizetési mérleg hiánya csökkent és 2,6 Mrd USD-t tett ki. Bár 2010-ben jelentősen nőtt a külkereskedelmi mérleghiány, kedvező, hogy az importban jelentős a beruházási eszközök behozatala. Az import exportot meghaladó növekedését ösztönözte a helyreálló belső fogyasztás, a relatíve erősödő hrivnya, továbbá a növekvő és dráguló energiahordozó behozatal. Az ukrán export 2010-ben 29,6%-kal bővült és 51,4 Mrd USD-t tett ki, az import 34%-kal nőtt és 60,7 Mrd USD volt. A szaldó a második félévtől kezdődően jelentősen romlott: a forgalom egyenlege 9,3 Mrd USD hiányt. Ezt a szolgáltatáskereskedelem többlete és a külföldi befektetések sem tudták kompenzálni. Ukrajna 214 országgal tartott fenn külgazdasági kapcsolatot. A külkereskedelem relációs megoszlását tekintve a legnagyobb kereskedelmi partner Oroszország volt: az export 26,1%-a, az importnak pedig 36,5%-a ide irányult, ill. onnan származott. A FÁK országok részesedése tavaly nőtt, az ukrán exportban 36,4%, importban pedig 44,0%-os volt. Az EU részaránya az ukrán kivitelben 25,4%, a behozatalban 31,4%. Az ukrán export legnagyobb felvevő országai sorrendben: OF, Törökország, Olaszország, Belorusszia, Lengyelország, Németország, India, Egyiptom, Kína, Kazahsztán, Libanon, Irán, Magyarország (13). Az import ország-sorrend: OF, Kína, Németország, Lengyelország, Belorusszia, USA, Olaszország, Törökország, Magyarország (9.), Franciaország, Azerbajdzsán, Hollandia, Egyesült Királyság. Az ukrán kivitel struktúrája – tükrözve a gazdaság szerkezetét - relatíve korszerűtlen, még mindig a viszonylag kevés hozzáadott-értéket tartalmazó és nagy energia-felhasználással előállított árucsoportok dominálnak. A kohászati termékek részesedése 33,7%, a gépiparé 17,3%. Az agrár- és élelmiszeripari kivitel súlya 22,2%. Ezen belül meghatározó a növényi termékek (gabonafélék, napraforgómag) exportja, ami az összkivitel 12,7%-át teszi ki. A vegyipari termékek kivitele tavaly csökkent – e termékek adták az export 6,8%-át.

6

Az importban 34,8 %-ot képviseltek az energiahordozók, 13,5%-ot a gépipari, 6%-ot a járműipari, 16,5%-ot a vegyipari és a műanyag-gumi termékek, 9,6%-ot az agrár- és élelmiszeripari blokk. Az ukrán szolgáltatás-kereskedelem értéke 2010-ben 17,1 Mrd USD-t ért el. Ebből a kivitel 11,64 Mrd USD-t (+21,2%), a behozatal 5,44 Mrd USD-t (+5,2%) képviselt. A forgalom egyenlege 6,2 Mrd USD többletet mutatott. Az exportban a közlekedési-szállítási szolgáltatások aránya (67%) meghatározó. A szolgáltatás importból 19%-kal részesednek a pénzügyi, 21%-kal a közlekedési és 16%-kal az üzletiműszaki szolgáltatások. 2010-ben az Ukrajnába érkezett nettó külföldi befektetések összege alig emelkedett és 4,65 milliárd dollárt tett ki (előző évben 4,41 Mrd USD). Ezzel az FDI ukrajnai kumulált értéke 2011. január 1-i állapot szerint 44,71 Mrd USD-t ért el. A befektetések 79%-a az EU-ból származik. A kumulált befektetések jelentős hányada, - több mint egyötöde - Ciprusról érkezett (9,9 Mrd USD). A további fontosabb befektető országok, sorrendben: Németország (7,1 Mrd USD), Hollandia (4,7 Mrd USD), OF (2,9 Mrd USD) Ausztria (2,7 Mrd USD), Egyesült Királyság (2,3 Mrd USD), Franciaország (2,3 Mrd USD). ..Lengyelország (935 M USD) Magyarország (724 M USD). 2011-ben várhatóan tartható a gazdaság tavalyihoz hasonló növekedése, az infláció tovább mérséklődhet, a hrivnya árfolyamát stabilnak várják a szakértők. A költségvetés hiánya 4% körüli szintre csökkenhet. Mindez az idei büdzsé sarokszámaiban is visszaköszön. A növekedés külső tartalékát az EU és az orosz gazdaság várható bővülése, az ukrán export konjunktúrája, a belsőt pedig az adóhatékonyság javítása, a gazdaság lassú kifehérítése, valamint a lakossági fogyasztás növekedése jelentheti. További belső tényező, hogy a 2012-es Labdarúgó EB előkészítésének finisében az idén mintegy 18 Mrd hrivnya állami forrást használnak fel fejlesztésekre. A gazdaság lassú konszolidációja és hrivnya árfolyamának relatív erősödése nyomán az ukrán import valószínűsíthetően a tavalyi mértékben és korszerű struktúrában nőhet, ami a magyar árú és szolgáltatás export bővítésére is jó esélyt ad.

1.5.

Magyarország és Ukrajna gazdasági kapcsolatai (külkereskedelem és tőkeáramlás)

Ukrajna Magyarország fontos külgazdasági partnere, az áruforgalmi ország-sorrendben az európai partnerkörben a 14. helyen szerepel. A kontinens EU-n kívüli ország csoportjában (Oroszországot követően) a második legjelentősebb partnerünk. Kedvező, hogy a magyar export 2009 ősze óta tartó konszolidációja 2010-ben folytatódott, és kimagasló dinamikát mutatott. (Igaz ebben bázishatás is érződik.) A külkereskedelem és a tőkemozgás adatai, valamint a turizmus mutatói is azt jelzik, hogy a gazdasági kapcsolatok válságot követő konszolidációja töretlen. A kétoldalú áruforgalom 2010.-ben - a KSH adatai szerint - mintegy 2,8 Mrd USD-t tett ki (2798,5 M USD-t ért el), ami 43% növekedést jelent az előző évhez képest. A magyar export 53,5%-kal nőtt, és 1925,8 M USD-t tett ki. Ez (Máltát leszámítva) a legmagasabb exportdinamika Magyarország európai partnereivel folytatott kereskedelmében. Eközben importunk, ha alacsonyabb mértékben is, mégis jelentősen 25,0%-kal gyarapodott és 872,7 M USD volt. Az áruforgalom többlete az export-import olló tágulása miatt közel kétszeresére nőtt és meghaladta az 1 Mrd USD-t (1053,1 M USD). Ukrajna huzamos ideje tetemes „proficitet termelő reláció”.

Határparitásos érték M USD/Index % 2009. I-XII. Export Import Forgalom Egyenleg

1254,8 698,2 1953,0 +556,6

7

2010. I-XII. 1925,8 872,7 2798,5 +1053,1

2010/2009 153,5% 125,0% 143,3% 189,0%

Az elmúlt évek kétoldalú áruforgalmának alakulását az alábbi grafikon szemlélteti:

A kétoldalú kereskedelem változatlanul széles áruskálát fog át. Immár stabil és kedvező tendencia, hogy az áruforgalom struktúrájában vezető a gép és berendezés árucsoport (exportunk 54%-a), ami a multinacionális cégek - főleg az elektronikai iparban - helyreálló kooperációs kapcsolataira utal. Mind exportban (169%), mind importban (164%) e soron figyelhető meg a legnagyobb növekedés. Figyelemreméltó a feldolgozott termékek (gyógyszerek, vegyianyagok) kivitele terén tapasztalható bővülés (+30%) ill. az élelmiszeripari blokk növekménye (+49%). A korszerű exportstruktúrára utal, hogy a magyar kivitel 89%-át a magasan feldolgozott termékek (5-9 árucsoport) alkotják, és e termékkör adja importunknak is 77%-át. Kivitelünkben a gépek-berendezések aránya 54%, értéke 1033,3 M USD. Jelentős hányadot képviselnek a feldolgozott termékek 676,2 M USD-vel, és 35% súllyal. Agrárkivitelünk (164,0 M USD) a magyar exporton belül 8,5%-ot képvisel. A nyersanyagok (11,2 M USD) és energiahordozók (40,2 M USD) exportja rendre 0,5% ill. 2,1% -os arányt jelent. Behozatalunkban a gépek és berendezések (370,3 M USD) súlya 56%, a feldolgozott termékek (137,4 M USD) részesedése 21%. Az importált ukrán nyersanyagok értéke (114,5 M USD) több mint duplájára emelkedett, arányuk a behozatalban 17%. Ez a kohászati kooperáció (Dunaferr) helyreállására utal. Jelentősen csökkent (-57%) viszont az energiahordozók behozatala (34,7 M USD) ui. az Ukrajnából származó áramimport versenyképessége gyengült, s a szektort egyébként is az áttekinthetetlenség jellemezte. Agrárimportunk Ukrajnából változatlanul elenyésző: 4,1 M USD. A gazdasági kapcsolatok fontos összetevője a szolgáltatáskereskedelem. Az ukrán adatok szerint 2010-ben 51,5 millió USD (+16%) értékű magyar szolgáltatásexportot bonyolítottunk, importunk 223,6 millió USD (+229%!) volt (utóbbi zöme közlekedési szolgáltatás). A gazdasági együttműködés minősége szempontjából fontos tőkekapcsolatok nem szűkültek 2010ben sem, és regionális konkurenseinkhez képest jelentős volument mutattak. A Magyarországról Ukrajnába érkezett közvetlen befektetések értéke az év eleji 675 M USD-ről 724 M (+49 M) USD-re emelkedett. Ezzel hazánk 2% részesedéssel tízedik az EU-s befektetők sorában. (A kelet-közép európai régió országaiból csak Lengyelország előz meg 936 M USD FDI-vel, de Csehország befektetései 75 M, Szlovákiáé 63 M, Romániáé pedig 21 M USD-t tesznek csupán ki). A magyar tőkekivitelben meghatározó súlyt képvisel az OTP Bank ukrajnai akvizíciója, valamint a hazai hátterű Wizz Air Ukraine légitársaság terjeszkedése. Korábbi fontosabb magyar befektetők (ukrán adatok

8

szerint) még a következők: Richter Gedeon Zrt. Pannonplast Zrt., Dunapack Zrt., Szabolcs Gabona Zrt., Bábolna Zrt., Skala Energy Ltd. A magyarországi tőkevonzás tekintetében Ukrajna (ui. nettó tőkeimportőr akárcsak hazánk) szerepe ugyan nem elsődleges, de a masszív ukrán nemzeti tőke több területen (pl. kohászat, energetika, járműgyártás) már keresi a helyét az EU piacokon. A regisztrált magyarországi ukrán beruházások összege mindössze O,1 M USD. Azonban a tényleges ukrajnai tulajdon Magyarországon ennél lényegesen nagyobb (becsléseink szerint 1 Mrd USD körüli) hiszen csak a Donbassz Ipari Szövetség – ISD Dunaferr –t érintő akvizíciója több százmillió euróra tehető. (Az ukrán befektetők jellemzően harmadik országokban vezetett számlákról finanszírozzák tranzakcióikat.) Az Ukrajnában regisztrált magyar-ukrán vegyesvállalatok száma 2011. elején 1098 volt (ebből működő kb. 600) jegyzett tőkéjük mintegy 3,7 Mrd hrivnya. Ágazatokat tekintve zömük a szolgáltató szektorban, feldolgozóiparban, ingatlanfejlesztésben, valamint az agrárszektorban tevékenykedik. A működő közös vállalkozások mintegy fele (271 cég) Kárpátalján, negyedük Kijevben került bejegyzésre. Jelentős számban találhatók még Dnyepropetrovszk, Lvov, Ivano-Frankovszk és Odessza megyékben. 2010-ben az Ukrajnából Magyarországra irányuló turistaforgalom is szignifikánsan nőtt: a vendégek száma 29,5%-kal emelkedett, számuk elérte a 93,8 ezer főt, a vendégéjszakák száma pedig 15,7 %kal 164,4 ezerre nőtt. Kedvezőtlen viszont, hogy az átlagos tartózkodás alacsony: 1,8 nap. Az ukrán turisták utazási hajlandóságának növekedése mögött a lakosság lassan javuló fizetőképessége, a hrivnya árfolyamának stabilizálódása, továbbá az utazási lehetőségek bővülése áll. A turisztikai és üzleti kapcsolatoknak is kedvez, hogy március végétől Budapestet a MALÉV mellett ismét repüli az AeroSvit légitársaság. Az is látható, hogy a Turizmus Zrt.-nek a szomszédos országokban a közelséget és a kedvező ár-érték arányt hangsúlyozó marketingkommunikációja Ukrajnában is sikeres. Hazánk megítélése az ukrán kormányzati szervek, hatóságok részéről kedvező. Annál is inkább mert 2010. utolsó negyedévétől kezdődően felélénkült a magyar-ukrán felsőszintű párbeszéd, továbbá a szaktárcák és társhatóságok közötti kontaktusok. Napirenden van a gazdasági együttműködési kormányközi vegyesbizottság összehívása - ennek soros ülése Kijevben esedékes (időpontja egyeztetés alatt). 2009-ben közös Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara (MUKIK) alakult, amely az elmúlt időszakban aktivizálta tevékenységét. Általában is élénkültek a kamarai kontaktusok: Dr. Parragh László, az MKIK elnöke vezetésével tavaly delegáció tárgyalt Kijevben, ill. számos regionális (Szumi, Kárpátalja, Rovno, Cserkasszi) kamarai találkozóra került sor. Jól fejlődik a regionális együttműködés, számos ukrán megyével és régióval sikerült szorosabbra fűzni a direkt gazdasági kapcsolatokat (kiemelten: Kárpátalja, Donyeck, Zaporozsje, Dnyepropetrovszk, Odessza, Poltava, Luganszk) Pozitív visszajelzéseket kapunk az ukrán üzleti szférából, valamint a szakmai szervezetek irányából. A Kijevi Külgazdasági Iroda regionális piacépítő rendezvényeit a helyi állami és társadalmi szervezetek is támogatják, kedvezően fogadják. A magyar áruk és szolgáltatások megítélése jó. Az elmúlt időszakban csak néhány konkrét ukrán intézkedés történt, ami nehezítette a magyar árúk piacra jutását. Az illetékes tárcaközi bizottság májusban piacvédelmi intézkedés vizsgálatát (SzP231/2010/4403-28 szám alatt) kezdte meg a 8418 Vtsz. hűtőszekrények és fagyasztók árucsoport importjának tekintetében. A Vámszolgálat októberi, No1242 rendeletével pedig meg szigorította a vámérték megállapítás rendjét. Másfelől az Ukrán állategészségügyi hatóság 2010. decemberével törölte a „blue-tounge” megbetegedések miatt bevezetett magyar szarvasmarha beviteli korlátozásokat. Ugyanakkor – jellemzően 2010 utolsó negyedétől - egyre több magyar vállalkozástól érkezik jelzés az üzleti környezet romlására Ukrajnában (vámérték megállapítás anomáliái, ÁFA visszatérítés nehézségei, tanúsítási eljárások, ukrán bíróságok gyakorlata stb.)

1.6.

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

Ukrajna kiemelt szerepet játszik a FÁK országokkal kialakított gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainkban. A kétoldalú áruforgalom nagy, a tőkekapcsolatok megfelelőek, egymás természetes és hagyományos kereskedelmi partnerei vagyunk huzamos ideje. Az együttműködés sokrétű, több 9

területen stratégiai jellegű. Ukrajna WTO tagsága és EU közeledési törekvései is a kiemelt partnerség mellett szólnak. Ugyanakkor időszerű a gazdasági kapcsolatok megújítása, minőségileg más szintre emelése, a projektszerűség erősítése. A két gazdaság kiegészítő jellegét figyelembe véve a következő területeken perspektivikus és megalapozott a kapcsolatok fejlesztése: • • • • • • 1.7.

Agrárszféra (állattartás, növénytermesztés, élelmiszeripar); Energetika (villamos energetika, energiahordozó tranzit, infrastruktúra-fejlesztés), Kooperáció a magas hozzáadott értékű ágazatokban (járműipar, gépipar, elektronikai ipar, vegyipar) a multinacionális vállalatok beszállítói kapcsolatai mentén; Közlekedés-logisztika Kommunális gazdálkodás, környezet-védelem Építőipar, építőanyag-gyártás, ingatlanfejlesztés.

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs, akvizíciós, vagy zöldmezős tőkekihelyezési lehetőségek

A fent említett szférákban mindenekelőtt a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére érdemes a hangsúlyt fektetni, a tőkeáramlás tekintetében Ukrajna szerepe másodlagos lehet. A kisebb-közepes magyar tőkekihelyezések ugyanakkor középtávon növekedhetnek a feldolgozóipar, gépgyártás, könnyűipar, agrárszféra, valamint a szolgáltatások terén. A szolgáltatás kereskedelem bővítése (beleértve a turizmust is) reális lehetőség. Céljaink megfogalmazásánál számolni kell azzal, hogy a globális és regionális konkurencia erősödik az ukrán piacon. A privatizáció Ukrajnában részint politikai okokból, később a válság miatt megtorpant. A magánosítást 2008-ban fel kívánták pörgetni, azonban a koordinációért felelős Vagyonügynökség az előző kormányzati ciklusban a politikai támadások kereszttüzébe került – emiatt a szervezet élén huzamos ideig nem volt kinevezett vezető. 2010. áprilisában Alexandr Rjabcsenko került az ukrán Vagyonügynökség élére, s tavaly meghirdették az Ukrtelekom, valamint a Luganszki Mozdonygyár pályázatát. Az Ukrtelekom értékesítésére végül 2011 márciusában került sor, a mintegy 97%os állami tulajdonhányad 10,5 Mrd hrivnyáért kelt el. Az idei privatizációs tervet a Kormány április 11-i No 310 határozatával publikálták. Eszerint 2011 nyaráig meghirdetik két villamos generáló társaság (Dnyiproenergo, Zahidenergo), továbbá 9 regionális energiaszolgáltató 25-50%-os állami tulajdonhányadát. Középtávon várható az Odesszai Műtrágyagyár privatizációja is. Az ukrán elnök mellett működő Gazdasági Reformbizottság 2010 augusztusában jelölte meg azt a tíz fejlesztési projektet, amelyeket kiemelt „nemzeti projektként” kezelnek. A beruházások nagyobb hányadát - mintegy 80%-át - üzleti alapon finanszíroznák. A megjelölt projektek a következők (zárójelben a beruházás becsült forrásigénye): • • • • • • • • • • •

Tengeri LNG terminál építése (1 Mrd USD) 2000 MW összteljesítményű szélerőmű program (3 Mrd euro) Állami („megfizethető”) lakásépítési program (12,3 Mrd hrivnya) Köztisztasági (szilárd hulladék-feldolgozók megépítése) és településfejlesztési projekt (4,83 Mrd hrivnya) Vízminőség javító program (3,7 Mrd hrivnya) „Nyitott világ” – 4G alapú közoktatási program (675 M USD) Kijev – Boriszpoli repülőtér gyorsvasút megépítése (2,61 Mrd hrivnya) Új felszállópálya építése Boriszpolon (4,5 Mrd hrivnya) A 2022-es Téli Olimpia (Ukrán Kárpátok) előkészítése (11 Mrd hrivnya) „A jövő városa” – Kijev komplex városrekonstrukciója (n.a) „Új élet” – népesség élénkítő és családtámogató program (n.a)

A projektleírások az Ukrán Befektetési és Nemzeti Projektügynökség www.ukrproject.gov.ua honlapjáról érhetőek el.

10

2.

Külkereskedelem-technikai tudnivalók

2.1.

Külkereskedelmi engedélyezési rendszer, kereskedelmi minták és ideiglenes import szabályozása

A külkereskedelmi tevékenységet általánosan, az erről szóló (Law on Foreign Economic Activity 1991/0959) törvény szabályozza, amit számos alkalommal módosítottak. A behozatal, ill. kivitel esetében engedélyköteles áruk köréről, és a kvótákról a kormány évente dönt. A jelenleg érvényes szabályozást a kormány 2010. december 22-én hozott 1183. számú rendelete (Про затвердження переліків товарів, експорт та імпорт яких підлягає ліцензуванню та квот на 2011 рік) tartalmazza. (A kormánydokumentumok a www.kmu.gov.ua honlapon elérhetőek). E rendeletnek megfelelően engedélyköteles a nemesfémércek és ötvözeteik, a nemesfémek, drágakövek, a vaskohászati termékek, színesfémek és ötvözeteik, a kőolaj és földgáz exportja. Engedélyeztetni kell továbbá a gyógyszerek, lézerlemezek előállítására szolgáló berendezések, a speciális nyomdai festékek, az ózonkárosító anyagok, az aeroszolok kivitelét és behozatalát. Behozatalban engedélyköteles a hús és abból készült termékek, és a növény-védőszerek. Az ukrán kormány október 4-én kelt, No:983 rendeletével kvótákat vezetett be egyes gabonafélék kivitelére. Az intézkedésre a tavalyi alacsonyabb gabonatermés miatt került sor és a kvóták (egyelőre) 2011. június 30-ig maradnak érvényben. A gabona export összesített kvótáját 6,2 millió tonnában állapították meg, ebből kukorica 5 millió tonna, búza (és kevert búza) 1000 ezer tonna, árpa 200 ezer tonna. Emellett gyakorlatilag betiltották a rozs és a hajdina kivitelét, utóbbiakra ugyanis 1-1 ezer tonnában maximálták az export mennyiséget. A kvóták szétosztásáról a Gazdasági Minisztérium egy külön erre létrehozott bizottsága dönt, egyeztetve az agrártárcával megfelelő igazolások alapján. 2010. november 12-én az ukrán államfő aláírta azt a törvénymódosítást, amely leegyszerűsítette a gazdálkodók tevékenységének engedélyezését. Az eddigi 66 engedélyhez kötött tevékenységből 23 kikerült (vaskohászat, egyes ékszerészeti munkák, geodézia és kartográfia, futárszolgálat, idegenforgalmi és sport ill. kulturális szolgáltatások stb.)

2.2.

Speciális vámszabályok, vámtarifák elektronikus elérhetősége

Ukrajna 2008. május 16-án lett a WTO teljes jogú tagja. A vámeljárásnak a szokványostól eltérő előírásai nincsenek, a szabályozást az általános nemzetközi gyakorlat alapján Ukrajna WTOcsatlakozási felkészülése során dolgozták ki. A vámszabályokat, a vámeljárás rendjét és módját, a vámérték megállapításának szabályait, az egyes fogalmak értelmezését a 2004. január 1. óta hatályban levő Vámkódex („Mитний Кодекс України 92/2002”) foglalja össze. (Az anyagban hivatkozott jogszabályok hatályos szövege az ukrán parlament honlapjának /www.rada.gov.ua/ Законодавство України/Закони України fejezetében található. A törvények egy része a honlap angol nyelvű változatán is elérhető). A vámszolgálat (Державна Митна Служба України) feladatait, működési rendjét és felépítését elnöki rendelet („Про державну митну службу” 1145/1996) foglalja össze. Az intézmény honlapján (www.customs.gov.ua) olvashatóak a vámeljárást szabályozó törvények, elnöki, minisztertanácsi rendeletek és más normatív dokumentumok, megtalálható még egyebek mellett a vámhivatalok és vámügynökségek listája, és természetesen az érvényes vámtarifákat megszabó törvény („Про митний тариф України” 1109-V/2007). A WTO tagországokra a legnagyobb kedvezményes vámtételek vonatkoznak. A vámszolgálat honlapján konzultációs szolgáltatás is igénybe vehető: a kérdéseket a „Запитання i вiдповiдi” fejezetben vagy a [email protected]ímen lehet feltenni. 2.3.

Magyar exportot kísérő okmányok (helyi követelmények szerint)

A vámkezeléshez kötelezően szükséges dokumentumok: vámnyilatkozat, szállítási igazolás, a külkereskedelmi szerződés, számla vagy más igazolás az áru értékéről. Ezeken kívül az áru jellegétől és a szállítás módjától függően az ukrán vámszabályok további igazolások bemutatását is megkövetelik: ilyen például az ukrán előírásoknak megfelelő vámáru-nyilatkozat, az importőr cégbejegyzésének igazolása, a fizetésre vagy bankgaranciára vonatkozó okmányok, vámügyintézői igazolás (vagy meghatalmazás), eredetigazolás, invoice (és ukrán vagy orosz nyelvű fordítása). E 11

dokumentumok listáját a 80/2006. számú kormányrendelet tartalmazza („Перелiк документiв, необхiдних для здiйснення митного контролю та митного оформлення товарiв, що перемiщуються через митний кордон України”). Ideiglenes behozatal esetén ATA okmányokat kell prezentálni. 2.4.

Nemzeti szabványok, forgalomba hozatali engedélyek, az azokat kiadó intézmények (pl. elektronikus cikkek, fogyasztási és élelmiszeripari cikkek)

A forgalombahozatalhoz szükséges bizonylatokról, a vizsgálatok rendjéről az 1993-ban kiadott törvényerejű kormányrendelet („Про стандартизацiю i сертифiкацию” 46/1993) intézkedik. A kérdéskörrel foglalkozó, a feladatokat kijelölő, végrehajtásukat koordináló, az előírásokat, követelményeket kidolgozó kormányzati szerv a Műszaki Szabályozási és Fogyasztáspolitikai Állami Bizottság (Державний Комітет України з питань технічного регулювання та споживчої політики – Держспоживстандарт), honlapján (www.dssu.gov.ua) megtalálhatóak a szabványosítás, minőségtanúsítás rendjét megszabó hivatalos dokumentumok. A bizottság hatáskörébe tartozik a nemzetközi (regionális) minőségtanúsítási rendszerekhez való csatlakozás kezdeményezése, döntéshozatal a más országok illetékes szervei által kiadott okmányok elfogadásáról, a megyei szabványügyi, mérésügyi és minőségellenőrző központok, a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek valamint 4 szakintézmény tevékenységének irányítása és felügyelete. Az utóbbi intézmények egyike, az UkrMetrTesztSztandart foglalkozik a kötelező minőségtanúsítás kérdéseivel, honlapján (www.ukrcsm.kiev.ua) közzéteszi e termékek aktuális listáját. A jelenleg hatályos jegyzék 36 termékcsoportot ölel fel, kivitelünk szempontjából a legfontosabbak: hírközlési eszközök, élelmiszerek, gyógyászati eszközök, közúti járművek és alkatrészeik, mezőgazdasági, élelmiszeripari gépek és berendezések, élelmiszerek, könnyűipari, elektrotechnikai és elektronikai termékek. 2.5.

Szellemi termékek és szerzői jogok védelme

A szellemi termékek jogvédelmére vonatkozó egységes törvény kidolgozását 2007-ben kezdték el, a kérdéskörre vonatkozó számos elem megtalálható azonban az egyes tevékenységeket szabályozó különféle jogszabályokban: így például az innovációról, a televíziózásról és rádiózásról, a reklámtevékenységről, a filmművészetről elfogadott törvényekben. Az oktatási minisztérium keretében 2000 óta működik a Szellemi Tulajdon Állami Igazgatósága (Державний департамент інтелектуальної власності). Az intézmény honlapján (www.sdip.gov.ua) megtalálható a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos megállapodások listája, amelyeket Ukrajna más államokkal kötött, olvashatóak az iparjogvédelem egyes területeit érintő törvények. 2.6.

Jellemző, illetve javasolt fizetési módok

Az elmúlt években többszörösére bővült kétoldalú külkereskedelmi áruforgalom nagyobb részét megalapozó szerződések teljesítését döntően banki eszközökkel finanszírozták. Ugyanakkor a magyar export biztosításában, ill. finanszírozásában a MEHIB-EXIMBANK pénzügyi konstrukciói kevéssé terjedtek el. A kilencvenes években, a piaci kapcsolatok kialakulásának kezdetén meghatározó előrefizetési megoldások visszaszorultak, ma jellemzően a kis értékű vagy a kurrens termékekre vonatkozó üzletkötések esetében fordulnak elő. A nyitva szállítás szintén igen ritka. Javasolt fizetési mód a mindkét szerződő fél számára biztonságos akkreditív nyitás. Számolni lehet azzal, hogy élelmiszerek, fogyasztási cikkek exportja esetén 30-90 napos fizetési halasztást kér az ukrán partner. 2.7.

Piacra jutás javasolt módjai, elosztási csatornák

Korábbi kapcsolatok és ismeretek hiánya esetén tapasztalatok szerint a piacra jutás leghatékonyabb módja általános vagy szakkiállításon való részvétel lehet. Itt a kereslet és a kínálat koncentráltan találkozik. Ez lehetőséget ad mindenekelőtt az adott termékcsoport(ok) kínálatával való megismerkedésre, fontosabb azonban, hogy e rendezvényeken a szervező előzetes megállapodás alapján gondoskodhat a találkozásról lehetséges partnerekkel (javasolt kiállításokat lásd lejjebb). A kiállításokon, vásárokon, árubemutatókon való szervezett vagy esetleges megjelenés mellett természetesen járható út a kereslet/kínálatról készített rövid tájékoztatás eljuttatása a Kijevi

12

Külgazdasági Irodára amikre az iroda részint saját adatbázisa, részint a rendelkezésre álló egyéb források alapján választ ad a lehetséges partnerek megjelölésével – címlisták megadásával. Termékszintű piackutatással tanácsadó cégeket célszerű megbízni (listájuk melléklelve). A partnerkeresés önállóan is végezhető a megyei kereskedelmi kamarák honlapjai, a kiállítás-szervező cégek korábbi rendezvényeinek katalógusai alapján. Szakmánként csoportosított eladási/vételi ajánlatok találhatóak a külkereskedelmi kérdésekkel foglalkozó www.ukrbiz.net honlapon is. Minden esetben ki kell azonban emelni, hogy az üzleti kommunikáció meghatározó nyelve az orosz (vagy ukrán) és csak másodsorban az angol. Említést érdemel, hogy a lehetséges partnerek üzleti tevékenységéről pénzügyi-gazdasági adatokat nem lehet hivatalosan beszerezni. A vállalatok, vállalkozások egységes állami jegyzékét kormányrendelet alapján a Statisztikai Hivatal vezeti, amely jogi és fizikai személyek kérésére térítés ellenében közli a vállalatazonosítási, adminisztratív és alapítási adatait (azonosító, ágazati besorolás, tulajdoni forma, székhely, a vezetők és az alapítók neve). Az információt a Hivatal honlapján (www.ukrstat.gov.ua) található űrlapok kitöltésével lehet kérni, a válaszra a hatóságnak öt napja van. 2.8.

Szállítmányozás, speciális csomagolási és címkézési előírások, javasolt szállítmányozó, fuvarozó cégek

A fogyasztói jogokról szóló törvény („Про захист прав споживачів” 3161/2005) értelmében a vásárlóknak hozzáférhető és hiteles tájékoztatást kell kapniuk az eladásra kínált termékről (szolgáltatásról). Ennek tartalmaznia kell a termékkel szemben támasztott követelményekre vonatkozó normatív dokumentum nevét, a termék minőségi jellemzőit, árát, a gyártási időpontot és a felhasználhatóság lejártát, a garanciális feltételeket, a gyártó nevét és címét. A minőségtanúsításra kötelezett termékek esetében közölni kell a minőségtanúsítvány meglétét. A bármilyen szempontból veszélyesnek minősülő termékek tájékoztatójának megfelelő figyelmeztetést kell tartalmaznia. A címkéket, feliratokat, útmutatókat ukrán nyelven (is) el kell készíteni. Az élelmiszerek esetében kormányrendelet („Про вдосконалення контролю якості і безпеки харчових продуктів” 1371/1996) írja elő a feltüntetendő adatokat: megnevezés, tömeg, összetétel, kalóriatartalom, a gyártás kelte és a szavatossági idő, a gyártó neve és címe.

2.9.

Propaganda, hirdetési lehetőségek

A központi és a regionális gazdasági szaklapokban a hirdetési tarifák az általános árszínvonalhoz viszonyítva meglehetősen magasak: az ¼ lapos hirdetés hozzávetőleges ára a Biznesz hetilapban (http://business.ua/ ) például 250-350, a Kontrakti hirdetési kiadványban (www.kontrakty.com.ua) 1500, a különféle szakkatalógusokban 350-600 dollár. A korábban kialakított szakmai kapcsolatok alapján a kijevi külgazdasági iroda térítésmentesen tudja megjelentetni a hozzá eljuttatott ukrán vagy orosz nyelvű rövid üzleti ajánlatokat vagy igényeket, hirdetéseket a „Poszrednyik” c. szaklapban, a megyei kamarák havi kiadványaiban és egyes szakmai (pl. bútoripari, könnyűipar, húsipari) folyóiratokban. 2.10. Helyi kereskedelmi, üzleti szokások Nincsenek az általános nemzetközi gyakorlattól eltérő, helyi kereskedelmi szokások. A külkereskedelemre vonatkozó törvények, rendeletek és előírások összességükben az általános nemzetközi gyakorlatot követik. 2010 második felétől kezdődően a nemzetközi hitelminősítők folyamatosan javítottak Ukrajna ország besorolásán, ami a bizalom lassú helyreállására utal. Ugyanakkor az üzleti környezet nem javult, sok a panasz a jogbiztonság hiányára, a korrupcióra és túlzott bürokráciára, az ÁFA visszatérítés megoldatlanságára, a vámolás anomáliáira vonatkozóan. A Világgazdasági Fórum (WEF) 2010-2011 évekre vonatkozó versenyképességi ország-sorrendjében is hátrébb került Ukrajna, s a 139 vizsgált országból a 89 helyen szerepelt (Albánia után és Gambia előtt). A Deloitte & Touch Kelet-Közép Európai térségre vonatkozó, - a cégek 2009-es árbevétel alapján összeállított - TOP 10-es vállalati listájára 3 ukrán cég került: a NAK NaftoGaz Ukraine (5.), Metinvest Holding (9), valamint az Ukrán Államvasutak (10.) 13

2.11. Szerződéskötési tanácsok 2011-ben folytatódik az EU-ukrán társulási, elmélyített szabadkereskedelmi (DCFTA) és a vízumkönnyítési megállapodások kidolgozása, ami a jogharmonizáció és a szabványosítás terén is mind több elvárást fogalmaz meg Ukrajna felé. Az ország WTO csatlakozásával a nemzetközi kereskedelmi szokványok nyertek megerősítést. Az ukrán kormányzat és a kereskedelmi kamarák egyébként már a kilencvenes évek közepén ajánlást fogadtak el, amelyben a vállalkozóknak az INCOTERMS terminológiájához és előírásaihoz való igazodást, az abban foglaltak alkalmazását javasolták. 2.12. Kiállításokon, vásárokon való megjelenés feltételei, javasolt kiállítások listája, A kiállítási részvételnek különleges feltételei nincsenek, az egyes rendezvényeken érvényes tarifákat, jelentkezési határidőket a konkrét programok tartalmazzák. A tervezett ukrajnai kiállítások jegyzékét földrajzi és tematikus csoportosításban a www.expoua.com honlap tartalmazza. Hasznos tájékoztatást adnak továbbá a tervezett kiállításokról, vásárokról és árubemutatókról megyei kereskedelmi kamarák honlapjain található programok és ismertetések. (A megyei kereskedelmi kamarák adatai és programjai az Ukrán KIK honlapján www.ucci.org.ua keresztül elérhetők.) Érdemes emellett áttekinteni a nagyobb rendezvényszervező cégek honlapjait is: Acco International (http://www.acco.ua/), EuroIndex (www.euroindex.ua/ ), ExpoCentr Ukraine (www.expocenter.kiev.ua), Kijevszkaja Kontraktovaja Jarmarka (www.kmkya.kiev.ua ), Nemzetközi Kiállítási Központ (www.tech-expo.com.ua), Premier Expo (www.pe.com.ua), Primus-Ukraine (www.primus-exhibitions.com ). A tapasztalatok alapján a magyar áruk iránti érdeklődés felkeltésére, az üzleti kapcsolatok kialakítására a vidéki városokban, a jó fizetőképességgel bíró keleti megyékben vannak a legjobb esélyek. (ExpoDon www.expodon.dn.ua, Centr Visztavocsnih Technologij www.expo-odessa.com).

Javasolt kiállítások: AQUA-THERM KIJEV’2011 Időpont: 2011. május 16. – 19. Helyszín: International Exhibition Centre (KIJEV, prs. Brovarszkij, 15.) Szervező: PREMIER EXPO Ltd. (http://www.aqua-therm.kiev.ua/ ) SIA MOTOR SHOW’2011 Időpont: 2011. május 25. - 29. Helyszín: Nemzetközi Kiállítási Központ (KIJEV, Brovarszkij prs. 15.) Szervező: AUTOEXPO Ltd. (http://www.sia-motorshow.com.ua/ ) AGRO-2011 Animal’EX – 2011 BioFuels – 2011 ExpoAgroTech – 2011 EkviSvit – 2011 FishExpo – 2011 Időpont: 2011. június 01. – 05. Helyszín: „Csubinszkoje” Kiállítási Komplexum (CSUBINSZKOJE, ul. Visztávocsnaja, 1.) Szervező: „UkrAgroPromBirzsa” Korporáció ( http://www.agroexpo.org.ua/) BREAD / CONFECTIONEREXPO - 2011 Időpont: 2011. június 07. - 10. Helyszín: International Exhibition Centre (KIJEV, prs. Brovarszkij, 15.) Szervező: TROYAN Ltd.( http://www.bread-expo.kiev.ua/ ) LEATHER & SHOES 2011 ‘2 Időpont: 2011. július 19. – 22. Helyszín: International Exhibition Centre (KIJEV, prs. Brovarszkij, 15.) Szervező: ART EXPO Media Group ( http://www.artexpoua.com )

14

THE BEER & SOFT DRINKS INDUSTRY’2011 HOP INDUSTRY - 2011 FAST FOOD – 2011 AGRO-LAB – 2011 RENEWAL – 2011 ISTWE – 2011 Időpont: 2011. szeptember 07. – 09. Helyszín: „ExpoCenter Ukraini” Nemzeti Komplexum (KIJEV, pr. Gluskova, 1.) Szervező: AGROINKOM Ltd. (http://www.agroinkom.kiev.ua/) BABY FASHION’ 2011 Időpont: 2011. szeptember 12. – 14. Helyszín: „AССO International” Kiállítási Központ (KIJEV, pr. Pobedi, 40-B.) Szervező: AССO International Ltd. (http://www.babyexpo.ua/baby-fashion.php ) INPRODMASH’ 2011 UPAKOVKA’ 2011 Időpont: 2011. szeptember 13. - 16. Helyszín: Nemzetközi Kiállítási Központ (KIJEV, Brovarszkij prs. 15.) Szervező: ACCO International Ltd. (www.acco.ua , http://oilgas-expo.com/ru/ ) KYIV FASHION ’ 2011 (Autumn) KYIV FASHION KIDS’ 2011 BUY FASHION BUSINESS’2011 EXPO TECHMASH’2011 KYIV EXPO STYLE’2011 KYIV TEXTILE’2011 LEATHER & FUR SALON’2011 UNDERWEAR SALON’2011 Időpont: 2011. szeptember 13. - 16. Helyszín: „KijevExpoPlaza” Kiállítási Központ (KIJEV, ul. Szalyutnaja, 2-B.) Szervező: Kyiv International Contract Fair JSC (http://www.kyivfashion.kiev.ua/ ) POWER ENGINEERING FOR UKRAINIAN INDUSTRY 2011 FUEL & ENERGY COMPLEX OF UKRAINE:THE PRESENT &THE FUTURE Időpont: 2011. szeptember 20. - 22. Helyszín: Nemzetközi Kiállítási Központ (KIJEV, Brovarszkij, prs. 15.). Szervező: International Exhibition Centre Ltd. (http://www.iec-expo.com.ua/) LISDEREVMASH’2011 WOODENERGY’ 2011 WOODPRODUCT’ 2011 WOODBUILD’ 2011 FURNITECH’ 2011 Időpont: 2011. szeptember 20. - 23. Helyszín: Nemzetközi Kiállítási Központ (KIJEV, Brovarszkij prs. 15.) Szervező: ACCO International Ltd. ( http://lisderevmash.ua/ru/ ) COMFORT HOUSE’ 2011 Időpont: 2011. szeptember 20. – 23. Helyszín: „KijevExpoPlaza” Kiállítási Központ (KIJEV, ul. Szalyutnaja, 2-b.) Szervező: Kyiv International Contract Fair JSC (http://www.comfort-house.kiev.ua/ ) PRIMUS: AMBIENTE UKRAINE ’2011 PRIMUS: HORECA UKRAINE ’2011 INTERNATIONAL CLEANING FORUM ‘2011 Időpont: 2011. szeptember 27. - 30. Helyszín: Nemzetközi Kiállítási Központ (KIJEV, prs. Brovarszkij, 15.) Szervező: PRIMUS UKRAINE Ltd. (http://www.theprimus.com/ )

15

ANIMAL FARMING UKRAINE - 2011 Időpont: 2011. szeptember 28. – 30. Helyszín: Nemzetközi Kiállítási Központ (KIJEV, Brovarszkij prs. 15.) Szervező: PREMIER EXPO Ltd. (http://www.animalfarmingexpo.com/) SWEETS & BAKERY Ukraine’2011 Időpont: 2011. október 04. – 06. Helyszín: „ACCO International” Kiállítási Központ (KIJEV, prs. Pobedi, 40-B.) Szervező: ACCO International Ltd. (http://sweetsexpo.com.ua/ ) EXPO SHOES 2011 '2 Időpont: 2011. október 04. - 07. Helyszín: International Exhibition Centre (KIJEV, prs. Brovarszkij, 15.) Szervező: ART EXPO Media Group ( http://www.artexpoua.com/index.php ) FURNITURE TECHNOLOGIES, COMPONENTS, TEXTILES - 2011 (autumn) DESIGN. LIVING TENDENCY – 2011 Christmas Ukraine - 2011 Időpont: 2011. október 05. – 08. Helyszín: „KijevExpoPlaza” Kiállítási Központ (KIJEV, ul. Szalyutnaja, 2-b.) Szervező: Kyiv International Contract Fair JSC (http://www.comfort-house.kiev.ua/ ) UKRAINE GRAIN – 2011 GARDEN. VEGETABLE GARDEN. HARVEST - 2011 Időpont: 2011. október 13. - 15. Helyszín: „ExpoCentr Ukraini” Nemzeti Komplexum (KIJEV, prs. Gluskova 1.) Szervező: EXPOCENTR UKRAINI Nemzeti Komplexum (http://www.expocentr.com.ua/) STONE IN ARCHITECTURE & CONSTRUCTION - 2011 STONE QUARRYING & PROCESSING - 2011 Időpont: 2011. október 19. - 21. Helyszín: International Exhibition Centre (KIJEV, prs. Brovarszkij, 15.) Szervező: Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara (http://expo.ucci.org.ua/ ) WORLD FOOD UKRAINE’ 2011 ProdMash & ProdPack’ 2011 Plastex Ukraine’ 2011 Időpont: 2011. október 25. - 27. Helyszín: International Exhibition Centre (KIJEV, prs. Brovarszkij, 15.) Szervező: PREMIER EXPO Ltd. (http://www.pe.com.ua/ , http://www.worldfood.com.ua/ ) OIL & GAS’2011 POWER & ENERGY’2011 Időpont: 2011. november 01. - 03. Helyszín: Nemzetközi Kiállítási Központ (KIJEV, Brovarszkij prs. 15.) Szervező: ACCO International Ltd. (www.acco.ua , http://oilgas-expo.com/ru/ ) AGROFORUM’2011 AQUA UKRAINE’ 2011 COMMUNTECH '2011 ENERGY EFFICIENCY’2011 EUROBUILDEXPO’2011 ROADTECHEXPO'2011

16

Időpont: 2011. november 08. - 11. Helyszín: Nemzetközi Kiállítási Központ (KIJEV, Brovarszkij prs. 15.) Szervező: International Exhibition Centre Ltd. (http://www.iec-expo.com.ua/) RESTAURANT EXPO UKRAINE - 2011 RESTAURANT FOOD EXPO - 2011 KIEV CLEAN EXPO - 2011 MODERN HOTEL - 2011 VENDING EXPO UKRAINE - 2011 WORLD OF GLASS & TABLEWARE - 2011 Időpont: 2011. november 08. – 10. Helyszín: „KijevExpoPlaza” Kiállítási Központ (KIJEV, ul. Szalyutnaja, 2-b.) Szervező: Kyiv International Contract Fair JSC ( http://www.kmkya.kiev.ua/) VEGETABLES & FRUIT Of UKRAINE - 2011 Időpont: 2011. november 30. - december 02. Helyszín: „ExpoCentr Ukraini” Nemzeti Komplexum (KIJEV, prs. Gluskova 1.) Szervező: EXPOCENTR UKRAINI Nemzeti Komplexum (http://www.expocentr.com.ua/)

3.

Befektetési feltételek

3.1.

Beruházás-védelmi és kettős adózást elkerülő egyezmények

Ukrajna számos országgal kötött szerződést a kettős adóztatás elkerülése érdekében. A szerződésekben foglaltak kedvező feltételeket biztosítanak a külföldiek adózásához. Az ilyen jellegű szerződések legfőbb célja: csökkenteni az adók mértékét az osztalékok, százalékok és illetékek tekintetében, valamint a nyereség mentesítése a helyi adók alól (pl. műszaki szolgáltatások profitja, értékpapír forgalmazásból származó tőkebevétel (néhány kivételtől eltekintve) stb.). Ahhoz, hogy valaki élni tudjon a kettős adóztatást elkerülő egyezmények előnyeivel, tanúsítványt kell kérjen a lakhelye szerinti illetékes adóhatóságtól és azt be kell mutassa az ukrán félnek, aki az adót befizeti. (Az a személy, aki a külföldi személytől származó árukért/szolgáltatásokért fizet). Mindez annak tanúsítását szolgálja, hogy a külföldi személy (jogi vagy természetes) olyan országban rendelkezik állandó lakhellyel/székhellyel, mely országnak érvényes szerződése van Ukrajnával a kettős adóztatás elkerüléséről. Ennek elmulasztása esetén nem használhatóak fel a szerződésben foglalt kedvező feltételek. A Magyarország és Ukrajna közötti beruházás-védelmi, valamint a kettős adózást elkerülő egyezmények 1996 óta vannak hatályban

3.2.

Külföldi befektetések elől elzárt ágazatok, maximum külföldi tulajdonhányad

Nincs a külföldi befektetések elől elzárt ágazat, tiltva vannak azonban azok a beruházások, amelyek nem felelnek a törvényekben rögzített egészségügyi-higiéniai, környezetvédelmi és egyéb normáknak. A külföldi tulajdonhányad nincs maximálva. A termőföld adásvételére azonban moratórium van Ukrajnában, ennek hatályát a törvényhozás 2010. január 1-ről, 2012-re tolta ki. A moratórium parlament általi meghosszabbítása várható volt, ugyanis az ukrán agrárszektor még nem készült fel a piacnyitásra, továbbá a gazdaságok jellemzően hosszú távú bérleti konstrukcióban használják a földeket, és jelenleg nincsenek forrásaik azok kivásárlására. 2011. lehet a földkérdés rendezésének éve Ukrajnában - több vonatkozó törvényt idén kell elfogadni, és kialakítani a nemzetközi normáknak megfelelő földkatasztert.

3.3.

Vállalatalapítási feltételek

Ukrajnában céget ukrajnai vagy külföldi jogi személyek, Ukrajna állampolgárai és külföldi állampolgárok egyaránt alapíthatnak. A vállalkozás a bejegyzést követően válik jogi személlyé. A vállalkozások alapító okiratuknak, vagy alapokmányuknak megfelelően működnek. Az alapító 17

okiratnak tartalmazni kell: a vállalkozás nevét, tevékenységi körét és tevékenységének alapvető céljait, információkat az alapítókról és/vagy tagokról, az alaptőke összegét, a nyereség felosztásának részleteit, a vállalkozás szervezeti felépítését, a határozatok elfogadásának rendjét, az alapító okirat esetleges megváltoztatásának módját, a cégbezárás feltételeit, valamint minden olyan kérdést és információt, amely a vállalkozás működésével kapcsolatos. Gazdasági társaságok alapításának feltételeit és módját, a működés jogszabályi háttérét, törvényi előírásait több dokumentum rögzíti, melyek közül a legfontosabb a Gazdasági Kódex („Господарський Кодекс України” 436/2003) és a Társasági Törvény („Про господарські товариства” 1576/1991). Gazdasági társaságok alatt a részvénytársaságok, a korlátolt felelősségű társaságok, az ú.n. pótlólagos felelősségű társaságok, a közkereseti társaságok és a betéti társaságok értendők. Hiányzik ebből a körből az egyesülés és a közös vállalat mint cégforma. A közös vállalaton az ukrán jog a külföldi részvétellel alapított (magyar terminológiával: vegyes) vállalatot érti; ez részvénytársaság, kft. egyaránt lehet. A nevezett kategóriához tartozó gazdasági társaság tevékenységét - kivéve a betéti társaságot - az alapszabályban foglaltak szabályozzák. A betéti társaság az alapítási szerződés szerint jár el. Minden gazdasági társaság jogi személyiséggel bír, amely a cégbejegyzés napjával jön létre. A cégbejegyzésig a társaság nem köthet megállapodásokat. Ugyanez a szakasz azonban úgy rendelkezik, hogy a társasági szerződés megkötése és a cégbejegyzés közötti időszakban kötött megállapodásokat az alapítóknak jóvá kell hagyniuk, és ezért az alapítók viselnek kizárólagos felelősséget. Gazdasági társaságok hivatalos bejegyzését, adataikban történt változások átvezetését a cég székhelye (állandó ügyintézés helye) szerint illetékes tanácsi (közigazgatási) hivatal végzi. Az alapító okiratokat a hivatalos ukrán nyelven kell benyújtani. A cégtulajdonosnak vagy megbízottjának személyesen eljárva kell benyújtania a társaság alapító okiratát, az alapszabályt (ha az adott szervezetre jogszabály előírja), a nyilvántartó lapot, a bejegyzési illeték befizetésének igazolását, a törzstőke befizetéséről szóló banki igazolást, szükség esetén a versenyhivatal (Monopóliumellenes Bizottság) igazolását. Az alaptőke felső értéke nincs limitálva, mint ahogyan nincs előírva, hogy a tőkebefektetés csak készpénz formában történhet. Fontos megszorító szabály azonban, hogy az alaptőke 25 százalékából tartalékalapot kell képezni, amely rendszeresen kiegészítendő az éves nyereség legalább 5 százalékával. A cégalapításkor az alaptőke mértéke a havi minimálbér többszöröseként van megszabva. Korlátolt felelősségű társaságok (a magyar üzletemberek által leggyakrabban alkalmazott vegyesvállalati forma), amely az alapító okiratban meghatározott nagyságú alaptőkével bír, a társaság tagjai (max. 10 fő) a teljességgel befizetett tőkerészük mértékéig felelősek a társaság tevékenységével összefüggő veszteségekért. Kötelezettségeiért a társaság vagyonának mértékéig felelős. A korlátolt felelősségű társaság alaptőkéje nem lehet kevesebb, mint az alapításkor érvényes minimálbér 100-szorosa, azaz jelenleg kb. 96 ezer UAH. Az alaptőke-hozzájárulást pénzben vagy a tagok megállapodása alapján értékelt vagyontárggyal lehet teljesíteni. A társaság regisztrálásának időpontjáig minden tagnak be kell fizetnie az alapokmányban megjelölt részesedés legalább 50 százalékát, ezt a bank által kiadott dokumentum igazolja. A teljes összeget a társaság regisztrálásától számított egy éven belül kell befizetni, erről a társaság igazolást ad tagjának. A korlátolt felelősségű társaságot az alapszabály szerint hozzák létre és működtetik. A dokumentumnak tartalmaznia kell a társaság tevékenységének tárgyát és céljait, nevét és székhelyét, az alapítók és tagok összetételét, a társaság szerveinek összetételét és hatáskörét, a döntéshozatal rendjét, ideértve azon kérdések körét, amelyekről egyhangúlag vagy minősített többséggel kell dönteni, az alapító okirat módosításának, a társaság felszámolásának és átalakításának rendjét, valamint az egyes tagok részesedésének mértékét, hozzájárulásuk nagyságát, összetételét, a befizetés rendjét. Részvénytársaságok esetében a törvény nevesítetten különbözteti meg a zárt és a nyitott részvénytársaságot (a megjelölésnek a cégnévben szerepelnie kell). A részvénytársaságok létrehozásának menete lényegében ugyanaz, mint a Kft.-nél, azzal a különbséggel, hogy az alaptőke

18

nagyságának meg kell haladnia az alapításkor érvényes minimálbér 1250-szeressét, azaz 1,2 millió UAH-ot (ami kb. 150 000 ezer USD*). A részvénytársaságokról, működésük szabályairól jelenleg a Társasági Törvény II. fejezete rendelkezik, elkezdődött azonban egy önálló törvény kidolgozása. A törvény világosan és áttekinthetően kívánja szabályozni a vezető szervek feladatait, kötelességeit és jogait, több döntési jogkört utal a felügyelő bizottság hatáskörébe. (* 2011. április 29-én az UNB hivatalos árfolyama: 1 USD = 7,965 UAH.) Az egységes állami jegyzékről Az „Ukrán vállalatok és szervezetek egységes állami jegyzékét” 1993-tól az Ukrán Állami Statisztikai Hivatal vezeti. Az ukrán vállalatok és szervezetek cégbírósági adatainak egységes nyilvántartását a 499/2005. számú Kormányrendelet szabályozza. Jegyzékben szereplő adatok nyilvánosak, kivéve az alanyok termelési és pénzügyi-gazdasági mutatóival kapcsolatos statisztikai adatokat, valamint a fizikai személyek, adófizetők adóazonosítási számát. Az adatokat írásos igénybejelentés által mind jogi, mind fizikai személyek igényelhetik. Az adatszolgáltatás térítéses, a költségek mértékét, valamint a nyilvántartásban szereplő adatok felhasználásának rendjét és feltételeit a Statisztikai Hivatal szabja meg. Az igénybejelentés személyesen, postán ill. e-mailben nyújtható be a Kijevi Régióközi Statisztikai Főosztályhoz az alábbi koordináták szerint:

Головне міжрегіональне управління статистики у м. Києві 01032, м. Київ, вул. Еспланадна, 4/6. кім. 607. Тел.: +38-04//287-52-52, 287-51-44 Факс: +38-044/246-68-58, 287-71-46 Е-mail: [email protected] http://www.ukrstat.gov.ua/ 3.4.

Adórendszer (főbb számok: vállalati nyereségadó, adókedvezmények, ÁFA, személyi jövedelemadó, ingatlanadó, egyéb)

Ukrajna adórendszerének általános elveit törvény („Про систему оподаткування” 1251/1991) szabályozza, amit időközben többször módosítottak. 2011. januárjától új Adókódex lépett életbe, amely lényegében átfogó adóreformot (ÁFA és társasági adó csökkentése, új adónemek bevezetése, egységes adózási szemlélet meghonosítása) jelent és az ukrán KKV kör heves tiltakozását váltotta ki, főleg amiatt, hogy az egyéni vállalkozók egyszerűsített átalányadózását átalakította. Csökkent az adózási plafon, az átalány összegek emelkedtek, az ellenőrző hatóságok jogkörei kiszélesedtek. A kormányzat az új Adókódex mellett a gazdaság kifehérítését, a társasági és más adónemek jelentős csökkentését és az adóalap kiszélesítését hozta fel érvként. Az új Adókódex főbb elemei a következők: • Az eddigi 29 központi adónem 18-ra, a helyi adóké 14-ről 5-re csökken
A társasági adó 2011-április 1-től a korábbi 25%-ról 23%-ra, 2012-ben 21%-ra, 2013ban 19%-ra csökken, végül 2014-ben eléri a 16%-os mértéket.
Az ÁFA mértéke 20% marad 2013. december 31-ig, majd 2014 januárjától 17%-ra csökken
Az ÁFA visszatérítés automatikus rendben történik (ez eddig nem valósult meg)
2011 januárjától kétkulcsos SZJA bevezetése: a minimálbér (ez jelenleg 960 hrivnya) 10 szereséig 15%, a fölött 17%.
5%-os kamatadó bevezetése - de csak 2015-től.
Az éves gépjárműadót eltörlik, azt a jármű első üzembe helyezésekor fizetendő egyszeri díj váltja föl.
Az egyéni vállalkozók (300 ezer UAH árbevételig) egyszerűsített rendben adózhatnak

19

3.5.

Beruházási kedvezmények

Ukrajnában jelenleg nincs a külföldi befektetéseket élénkítő kedvezményrendszer. A különleges gazdasági övezetek és a kiemelt beruházási körzetekben élvezett különféle adózási és vámkedvezményeket a parlament 2005-ben eltörölte. Jelenleg a vegyesvállalatok részesülnek kedvezményekben az 1996 óta hatályban levő törvény alapján („Про режим іноземного інвестування” 93/1996): az alaptőkébe apportként behozott áru (az eladásra vagy saját célú felhasználásra szolgáló tárgyi tulajdon kivételével) mentesítve van a vám befizetése alól.

3.6.

Bankrendszer, finanszírozási lehetőségek, feltételek, javasolt kereskedelmi bankok

A bankrendszer működéséről (“Про банки і банківську діяльність” 2121/2000) és a nemzeti bankról törvény rendelkezik („Про національний банк України” 679/1999). Ukrajnában jelenleg 177 kereskedelmi bank működik. A válság nyomán 25 bankot vontak UNB felügyelet alá, ezek közül hat helyzetét rendezték, nyolcat fölszámoltak, néhány (az egyik korábbi nagybank a Nadra is) felügyelet alatt áll. A korábbi két állami bankhoz (UkrEximBank, Oscsadbank) 2010-ben további három (Rodovid Bank, Ukrgazbank, Bank Kiev) csatlakozott, ui. ezek a tavalyi bankkonszolidáció során többségi állami tulajdonba kerültek. A bankok túlnyomó hányada ma is magánkézben, mintegy két tucatnyi külföldi tulajdonban (Raiffeisen, OTP, UkrSzocBank, UniCredit, KreditAnstalt, ING, CityBank, VTB, stb.) van. A vezető pénzintézetek 2010 végén a következők: PrivatBank, Oscsadbank, UkrEximBank, Raiffeisen Bank Aval, UkrSibbank, UkrSzocBank. Az OTP Bank Ukraine szintén benne van a TOP 10-ben és mindenképpen ajánlható magyar üzletemberek számára. A Nemzeti Bank honlapja (www.bank.gov.ua) közli a hivatalos árfolyamokat, itt olvashatóak a banktevékenységre, a fizetési rendszerre vonatkozó jogszabályok, a jegybank rendelkezései és felügyeleti tevékenységének dokumentumai. Az Ukrán Bankszövetség (Асоціація Українських Банків) jelenleg kb. 120 tagot számlál, közöttük van valamennyi fontosabb pénzintézet. Honlapján (www.aub.com.ua) a szövetség közli a bankok tevékenységének fontosabb mutatóit, a pénz-, hitel- és valutapiaci tendenciákról készített elemzéseket, az érvényes napi árfolyamokat. 3.7.

Magyarok munkavállalási lehetőségei

A külföldi alkalmazott bérét az ukrán dolgozókéval megegyező adó terheli. A külföldiek munkavállalásának szabályait kormányhatározat rögzíti. A munkaadó feladata, hogy benyújtsa a megyei foglalkoztatási központnak a szükséges dokumentumokat: nyilatkozat az alkalmazás szándékáról, a külföldi munkaerő foglalkoztatásának indoklása, a munkaszerződés másolata, igazolás a munkaadó állami regisztrációjáról, a munkavállaló személyi adatai és útlevelének száma, szakképzettségének igazolása, adóhivatali igazolás arról, hogy a munkaadónak nincs tartozása, nyugta az illeték befizetéséről. A vállalati képviseletek magyar állampolgárságú alkalmazottait regisztráltatni kell a gazdasági minisztériumban. Ehhez benyújtandó a képviselet hivatalos regisztrációjának hiteles másolata, a regisztrációban szerepelnie kell valamennyi külföldi alkalmazott személyi adatainak. A munkavállalási célú tartózkodási kérelemhez Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége Budapesti vagy Nyíregyházi Főkonzulátusán IM-1 típusú vízumot kell előzetesen beszerezni, melyhez mellékelni kell az ukrán munkavállalási engedélyt. A külföldiek munkavállalásának rendjét Ukrajnában a Kormány 322 számú, 2009. április 8-án kelt rendelete szabályozza. A dokumentum tavaly május óta hatályos és - a válsággal összefüggésben – a hazai munkaerőpiac védelmére számos szigorítást tartalmaz a külföldiek munkavállalásának feltételei tekintetében. Bővült a benyújtandó dokumentumok köre és az engedélyek elutasításának jogcíme is. Emelkedett az engedélynélküli munkavégzésre kiszabható büntetés mértéke: 850-ről 1.200 hrivnyára csakúgy, mint az engedélyek kiadásának díja (a korábbi 170 hrivnyáról annak 15-szőrösére, 2.500 hrivnyára). Külföldieket kizárólag ukrajnai bejegyzésű cégek, jogi személyek alkalmazhatnak (külföldi cégképviseletek nem). A munkaadó feladata, hogy benyújtsa a megyei foglalkoztatási központnak a szükséges dokumentumokat: nyilatkozat az alkalmazás szándékáról, a külföldi munkaerő foglalkoztatásának indoklása, a munkaszerződés másolata, igazolás a munkaadó állami regisztrációjáról, a munkavállaló

20

személyi adatai és útlevelének száma, szakképzettségének igazolása, adóhivatali igazolás arról, hogy a munkaadónak nincs tartozása, nyugta az illeték befizetéséről. Az engedély megadásának alapfeltétele, hogy a körzetben nincs az adott munka elvégzésére alkalmas munkaerő. Megtagadható az engedély kiadása a benyújtott dokumentumok pontatlansága vagy nem kielégítő volta esetén, tovább például akkor is, ha a szerződés feltételei nem felelnek meg az ukrán törvényeknek vagy a nemzetközi előírásoknak, ha külföldi munkavállalót kedvezőtlenebb feltételekkel akarják alkalmazni, mint az ukránt. A külföldi alkalmazott bérét az ukránéval megegyező adó terheli. A vállalati képviseletek magyar állampolgárságú alkalmazottait regisztráltatni kell a gazdasági minisztériumban. Ehhez benyújtandó a képviselet hivatalos regisztrációjának hiteles másolata, a regisztrációban szerepelnie kell valamennyi külföldi alkalmazott személyi adatainak. A vállalati képviselet bejegyzésének rendjét miniszteri utasítás („Про затвердження Інструкцiї про порядок реєстрації представництв iноземних суб’єктiв господарської діяльності в Україні” 30/1996) szabályozza. 3.8.

Bérek és a rárakodó költségek

A 2010. december 02-án elfogadott 2755-VI. számú Adókódex értelmében, 2011. január 1-től a személyi jövedelemadó kétkulcsos: a minimálbér 10-szereséig 15 %, e fölött 17 %. A járulékok mértékét a költségvetési törvény határozza meg, amely szerint a bruttó minimálbér: -

2011. április 1-től 960 UAH/hó, ill. 5,77 UAH/óra; 2011. október 1-től 985 UAH/hó, ill. 5,92 UAH/óra; 2011. december 1-től 1004 UAH/hó, ill. 6,04 UAH/óra.

A munkabérrel, mindennemű juttatással kapcsolatos jövedelem utáni kötelező szociális befizetések rendjét, a „Munkabérezésről” szóló törvény („Про оплату праці”) mellett újabban, a 2010. július 08-án kelt 2464-VI. számú „Az egységes állami szociális biztosítási járulék beszedéséről és nyilvántartásáról” c. törvény („Про збір та облік єдиного внеску на загальнообов'язкове державне соціальне страхування”) szabályozza. A törvény szerint, az eddig kötelező munkanélküliségi, nyugdíj-, egészség- és balesetbiztosítási járulékok befizetése konszolidáltan, az egységes szociális járulék révén a Nyugdíjalapba történik. Az egységes szociális járulék mértéke foglalkoztatástól, szakmai ártalomtól, fizikai adottságtól (pl. rokkantság) függően, különböző. A Munkáltatót terhelő befizetés nagyságrendje 33,2 - 49,7 % között van, míg a rokkantakat foglalkoztató vállalatok esetében 8,41 %-ot tesz ki, a közszférában pedig 36,3 %-al egyenlő. Amennyiben a személyi jövedelem nem haladja meg a létminimum 15-szörösét, a Munkavállaló által fizetendő egységes szociális járulék mértéke 3,6 - 6,1 % között van, rokkantság esetén pedig 2,85 %. Az Ukrán Állami Statisztikai Bizottság adatai szerint, a nominális átlagbér 2010-ben 2239 UAH/fő volt, 2011. első negyedében pedig 2315 hrivnya (cca. 290 USD). (Az Ukrán Nemzeti Bank 2011. május 05i árfolyama szerint 100 USD = 796,84 UAH). A megélhetési minimum 2011. április 1-től 911 UAH/fő; 2011. október 1-től 934 UAH/fő; 2011. december 1-től 953 UAH/fő. 3.9

Ipari ingatlanok és irodabérleti árak

Az ipari parkok létesítése 2008-ban (újra) kezdődött. A kormány által 2006-ban jóváhagyott koncepció („Про схвалення концепції створення індустріальних парків” 447/2006) előirányozta, hogy az átfogó jogszabályi háttér 2007 végéig elkészüljön, ám ez csak tervezetekben létezik. Az első parkokat Kijev, Lvov, Harkov, Odessza és Vinnyica megyében valamint a Krími Autonóm Köztársaságban hozzák létre. A harkovi Rogany ipari park létesítése jól halad. A témát a www.industrialpark.com.ua honlapon lehet nyomon követni. Szó van arról, hogy felülvizsgálják a befektetési kedvezmények rendszerét és az ipari parkokban az infrastruktúrán kívül egyedi preferenciákkal, adókedvezményekkel vonzzák a befektetőket. Az erről szóló törvénytervezetet a Verhovna Rada-ba benyújtották.

21

Kijevben az élénkülő üzleti aktivitás nyomán 2006-2009 között az irodaházak alapterülete megduplázódott: 436 ezer négyzetméterről 1.116 ezer négyzetméterre ugrott. A töretlenül növekvő kereslet még az igen magas bérleti díjak mellett is alacsony 6-7%-os kihasználatlansági rátát mutatott. A válság hatására a keresleti piac 2008 októberétől fokozatosan kínálatiba fordult, jelenleg a”vacancy” 15-20%-os, a bérleti díjak 2009 folyamán mintegy 50-60%-kal estek. Kijevben 2010–ben az irodaházak bérleti díjai (tájékoztató jelleggel) a következőképpen alakultak: A kategória: 30-35 USD/négyzetméter/hó B kategória: 18-23 USD/négyzetméter/hó C kategória: 10-15 USD/négyzetméter/hó 3.10. Prioritást élvező ágazatok Az 1.7 pontban felsorolt un. „Nemzeti projektek” mentén, ill. az elmúlt időszakban rendezett regionális befektetési fórumok tapasztalatai alapján a következő ágazatokban végrehajtott fejlesztések élveznek prioritást: • • • • • • •

közlekedési- ipari-energetikai infrastruktúrafejlesztések energiahatékonyság javítása (épületenergetikai programok) megújuló energetika (szél, nap,bio, vízi) a kommunális szféra rekonstrukciója (hulladékkezelés, víz-közmű hálózat fejlesztése) agrárszektor- élelmiszeripar lakásépítés-építőanyagipar, idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése

(Az InvestUkraine tavalyi FDI-t érintő ágazati prioritási listáján: az energetika, infrastruktúra-fejlesztés, agrárszektor-élelmiszeripar, a High-tech ágazatok és a turizmus szerepel.) A 2012-es labdarúgó EB mérkőzéseinek otthont adó városokban (Kijev, Donyeck, Lvov, Harkov) megvalósítandó fejlesztések is erőteljes tőkebevonást igényelnek. Az EURO 2012 ukrán projektjeire 2011-ben összesen mintegy 18 milliárd hrivnya költségvetési forrást különítettek el. Ezt zömében sportlétesítmények építésére, az út vasút és repülőtéri infrastruktúra fejlesztésére, továbbá városi közlekedésre (autóbusz és troli beszerzések) fordítják. A szállodai és egyéb idegenforgalmi fejlesztések esetében a magántőkére, ill. PPP konstrukciókra számítanak. Probléma azonban, hogy még a kiemelt projektek megvalósításához sem társít a kormány garancia-vállalást.

3.11. Privatizációs lehetőségek, tenderek, közbeszerzés A privatizáció az l992-ben elfogadott és azóta többször módosított törvény („Про приватизацію державного майна” 2163/1992) alapján, az Állami Vagyonügynökségnek (Фонд Державного Майна України) és megyei részlegeinek irányításával zajlik. Az állami tulajdonban maradó létesítmények listáját a parlament törvényben határozta meg („Про перелік об’єктів права державної власності, що не підлягають приватизації” 847/1999). Az intézmény honlapján (www.spfu.gov.ua) megtalálhatóak a privatizációra vonatkozó törvényi és egyéb előírások, az eredményekről készített értékelések, az aktuális pályázati kiírások. A nagyprivatizáció esetében aukciót vagy tendert hirdetnek, a kisprivatizáció ezen kívül gyakran kivásárlással történik. A magánosítás folyamata lényegében befejeződött: néhány stratégiai fontosságú létesítmény és számos vállalat (zömében kisebbségi) részvénycsomagjának értékesítése várható. Az ukrán privatizációs tervekről az 1.7 pontban szóltunk. A közbeszerzések rendje a 2010. június 01-én elfogadott 2289-VI számú „Közbeszerzésekről” szóló új Törvény (Про здійснення державних закупівель) szerint, gyökeresen megváltozott Ukrajnában. A törvény eredeti ukrán nyelvű szövege a parlament (Верховна Рада України) honlapjáról (http://portal.rada.gov.ua/) letölthető. Főbb megállapításai: •

A közbeszerzéseket az Ukrán Gazdasági Minisztérium (www.me.gov.ua) felügyeli. Az eljárások törvényessége ellenőrzése a Versenyhivatal (Антимонопольний Комітет України) hatáskörében tartozik.A pályázati eredmény felülvizsgálásával kapcsolatban felebezni a Versenyhivatalnál vagy a bíróságnál lehet. 22

•

Közbeszerzések nem bonyolíthatók a pályázati kiírások állami, - legalább egyszer egy héten megjelenő - hivatalos nyomtatott kiadványban történő publikációja nélkül.

•

A közbeszerzési pályázatokon ukrán és külföldi résztvevők egyenlő feltételek mellett indulhatnak.

•

Közbeszerzési eljárást akkor kell meghirdetni, ha a részben vagy teljes mértékben költségvetési eszközökből tervezett vásárlás értéke eléri vagy meghaladja áruk és szolgáltatások esetében a 100 ezer hrivnyát, munkálatok esetén a 300 ezer hrivnyát.

A pályázati kiírásokat a Megrendelő saját honlapján, vagy az Ukrán Gazdaságfejlesztési és Kereskedelmi Minisztérium által üzemeltetett internet portálon www.tender.me.gov.ua is közzéteszi. Utóbbi, regisztrációt követően lehetőséget nyújt a pályázatok elektronikus benyújtására is. (A honlap ukránul, oroszul és angolul tartalmazza a közbeszerzéssel kapcsolatos alap információkat, azonban a kiírások csak ukrán nyelven vannak fenn.). Amennyiben a beszerzések várható összege meghaladja a 200 ezer EUR (áruk), a 300 ezer EUR (szolgáltatások) illetve az 500 ezer EUR (munkálatok) nagyságrendű összeget, úgy a GM köteles gondoskodni annak angol nyelven való közzétételéről a nemzetközi kiadványaiban valamint saját internet portálján. A pályázati kiírások és a pályázati dokumentumok ukránul és a nemzetközi kereskedelemben használatos valamely idegen nyelven (általában angolul) készülnek. A tenderdokumentációt a pályázati kiírást követő 30 napon belül kell a kiírásban megadott nyelven (ken) beadni. A közbeszerzési pályázatok lehetséges eljárásai: -

nyílt aukciók; kétszintű aukciók; двоступеневі торги árajánlat-kérés (csak abban az esetben, ha az áruk és szolgáltatások értéke nem haladja meg a 200 ezer hrivnyát; a résztvevők előzetes kiértékelése/minősítése; egy résztvevőtől való beszerzés (egy beszállítóval, üzleti tárgyalást követő szerződéskötés).

A közbeszerzési pályázatokat a megrendelő által e célból létrehozott tenderbizottság értékeli. A bizottság tagjait és működési rendjét a pályázat kiírója határozza meg. A közbeszerzési eljárás kiválasztása és alkalmazása vonatkozásában a személyes felelősség kizárólag a tenderbizottság tagjait terheli. A bizottság a pályázat nyertesét, a megrendelő által meghatározott kritériumok alapján (ár, minőség, szállítási feltételek) állapítja meg, s vele a megrendelő az ukrán jogrendnek megfelelő írásos szállítási szerződést köt. A törvény nem terjed ki az alábbi tárgyú közbeszerzésekre: - áruk, munkálatok és szolgáltatások Ukrajna országhatárain túl tartózkodó megrendelők által történő beszerzések; - áruk, munkálatok és szolgáltatások ukrajnai választások és népszavazás előkészítése és lebonyolítása keretében történő beszerzése; - villamos energia, ellátás, szállítás, elosztás; - földgáz és olajgáz, annak szállításával, elosztásával és ellátásával kapcsolatos szolgáltatások; - hőenergia, ellátás és szállítás; - központi fűtéssel, vízellátással és csatornavízzel kapcsolatos szolgáltatások; - stb. Az EURO-2012 Labdarúgó Bajnokság lebonyolításával kapcsolatos közbeszerzés, a 2010. július 08án kelt 2462-VI. számú törvény értelmében, pályázat nélkül, egy résztvevővel történik.

23

3.12. Helyi befektetés-ösztönzési szervezet szolgáltatásai Az Ukrán Befektetési és Nemzeti Projektügynökség www.ukrproject.gov.ua honlapjáról érhetőek el azok a szolgáltatások, amit a külföldi (nagy) befektetők igénybe vehetnek. Helyi szintű befektetések esetén a megyei adminisztrációk külkapcsolati és befektetési igazgatóságait érdemes keresni – egyre elterjedtebb az egyablakos ügyintézés, emellett a helyi vezetéssel egyedi kedvezményekben is meg lehet állapodni. A megyei adminisztrációk elérhetőségeit az elnök honlapja www.president.gov.ua tartalmazza. 4.

Utazási információk

4.1.

Beutazási feltételek, vízumkötelesség

Érvényes úti okmányokkal rendelkező magyar állampolgárok vízum nélkül utazhatnak be Ukrajna területére, és ott az első beutazás időpontjától számított 180 napon belül összesen, legfeljebb 90 (kilencven) napig tartózkodhatnak, átutazhatnak és kiutazhatnak. A magyar állampolgároknak tanúsítaniuk kell ukrajnai tartózkodásuk anyagi fedezetét. Ukrajnába repülőgéppel, vonaton, gépkocsival vagy esetleg hajón érkező magyar turista, látogató vagy üzletember kötelező regisztrációját - a korábbi gyakorlattól eltérően - most már a határőrség helyben, az útlevél-ellenőrzésekor végzi, amihez a beutazónak egy adatlapot kell kitöltenie. A munkájukból kifolyólag huzamosabb ideig Ukrajnában tartózkodó személyeknek regisztráció céljából a helyi idegenrendészeti hatósághoz kell fordulniuk. A magánszemélyek 200 euróig terjedő értékben, vagy 50 kg súlyig hozhatnak be árut adómentesen. Gépjárművel történő beutazáskor nyilatkozatot kell kitölteni a határon a gépkocsi behozataláról, valamint arról, hogy az ukrajnai tartózkodás lejártát követően a gépkocsi is kikerül az országból. A gépkocsik ideiglenes behozatala legfeljebb egy évig engedélyezett. (Forrás és további információ: Külügyminisztérium honlapja http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Konzuli_informaciok/Utazas_kulfoldre/Fontos+utazási+t anácsok/ )

4.2.

Egészségügyi tudnivalók

Ajánlott mindenre kiterjedő utas- és balesetbiztosítás megkötése. Az egészségügyi ellátás színvonala változó. A lakosság központi ivóvíz-ellátása és a csatornázás csak a városokban és néhány nagyközségben megoldott. Csapvíz fogyasztása nem ajánlott. (Forrás és további információ: Külügyminisztérium honlapja http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Konzuli_informaciok/Utazas_kulfoldre/Fontos+utazási+t anácsok/ )

4.3.

Szálláslehetőségek, átlagos árak

Az ukrajnai szálláslehetőségekről a www.all-hotels.com.ua honlap ad részletes tájékoztatást városonként. Kijevben a központi fekvésű „Hotel Khreschatik” (http://www.khreschatik.kiev.ua/), a „Hotel Kyiv” (www.htl.kiev.ua/), „Hotel Lybid” (www.hotellybid.com.ua/), „Hotel Ukraine” (www.ukrainehotel.kiev.ua/) ajánlható. Ezekben az átlagos szobaár 100 euró körül van éjszakánként. Lakás bérlésére a FlatLux (www.flatlux.kiev.ua) és Apartment Plus (www.apartment-plus.com) közvetítésével is lehetséges.

4.4.

Munkaidő, üzletek, bankok nyitva tartása

Munkaidő, bankok nyitva tartása

Hétköznapokon általában 9-18 óráig

Üzletek nyitva tartása

Élelmiszerboltok általában 9-20 óráig, nagyobb bevásárlóközpontok ennél tovább tartanak nyitva – hétvégén is, ám rövidebb nyitva tartással

24

4.5.

Ünnepek

Új Év:

január 1.

Pravoszláv Karácsony

január 7.

Nemzetközi nőnap:

március 8.

Munka ünnepe:

május 1-2.

Győzelem napja:

május 9.

Alkotmány ünnepe:

június 28. (1996. óta)

Függetlenség napja:

augusztus 24. (1991. óta)

4.6.

Sürgősségi telefonszámok Tűzoltók 101, Rendőrség 102, Mentők 103, Gázművek 104.

5.

Helyi üzleti szolgáltatások (ajánlott tanácsadó, marketing cégek, ügyvédek, tolmácsok stb.)

5.1. A vezető ügyvédi irodákról szóló részletes szakmai tájékoztató a www.UkrainianLawFirms.com honlapon található. (Ezeknél az ügyvédi óradíj 80-200 dollár). Az ukrajnai ügyvédek listáját a szakterület, a székhely és a munkadíj megjelölésével a www.advokat.ua honlap tartalmazza. A következő oldalakon megadjuk néhány vezető ügyvédi iroda, ill. tanácsadó cég elérhetőségét is.

25

NN

Vezetéknév, beosztás

1.

Frishberg Alex Director

2.

Poels. Alekszander Director

Szozanovszkij 3. Szergej - Senior partner Porunova Nadezsda 4. - The general director Zeman Jan 5. Managing Partner of international projects Efimchuk Oleg 6. Managing Partner Vronskaya Anna Managing Partner Prijanchuk Igor 8. Executive VicePresident 7.

9. 10. 11.

Intézmény

Peterka&Partners Law Offices, Cabinet d"avocats

10 Gorky Street, Suite 8 м.Київ, 01004 вул.Б.Хмелніцького, 17/52-А. м.Київ 01030

Konnov & Sozanovsky Law firms

Frishberg&Partners

Olena V. Losevska Partner, attorney at law

Telefon

Telefax

044/585-84-64

E-mail

Honlap

[email protected] [email protected]

www.frishberg.com

044/581-11-20

044/581-11-21

[email protected]

www.peterkapartners.com

вул.Шота Руставелі, 23. офис 3. м.Київ, 01019

044/490-54-00

044/490-54-90

[email protected]

www.konnov.com

Solomon-Group International Law Company

вул.Голосіївська, корп.1., м.Київ, 03039

044/251-46-47, 251-46-50

044/251-46-48

[email protected]

www.solomon-group.com

.:accace Company

вул.М.Гринченко, 4. офис 2. м.Київ, 03038

044/390-59-80

044/390-59-00

[email protected]

www.accace.eu

Falsification&Patent Monitoring Bureau Investigation and Security consulting

вул. Рибальська, 2б. оф. 315. м.Київ, 01011

044/229-61-54

044/288-56-88

[email protected]

Vronskiy, Vronskaya & Partners Law Firm

вул.Шовковична, 22. офис 2. м.Київ, 01024

044/502-11-21

044/253-47-11

[email protected]

International Legal &Business assotiation

вул.Костянтіновська,11. оф.14. м.Київ, 01024

044/502-83-12

044/462-56-51

[email protected]

044/332-16-02

044/332-16-02

[email protected]

http://www.proxima.org.ua

044/492-82-82

044/492-82-72

[email protected]

http://www.magisters.com

048/715-5855, 0482/337-528,

0482/496-925

[email protected]

http://www.interlegal.com.ua/

Proxima Rjabokony Oleg Senior partner

Cím

Magister & Partners INTERNATIONAL Law Offices

вул. А.Барбюса, oф. 19. м.Київ, 03150 вул. В. Житомирська, 20. БЦ «Панорама» м.Київ, 01025 2/4. Observatorny lane, Suite 57, Odessa, 65014

26

www.vvplawfirm.com

0482/337-529 Dmytro Shvets East partners 12. Ukraine Managing director

TERTSIA Recruiting agency

13.

Дядик Галина директор

Lviv Consulting Group

14.

Dr. Prof. Dovgert Anatolij - partner

15.

044/593-73-36, 050/542-91-71

[email protected] [email protected]

www.eastpartners.com http://www.startukraine.com.ua/

032/297-13-90

032/297-19-03

[email protected]

www.lvivconsult.com

044/227-23-70

044/227-20-54

[email protected]

http://www.jvs.kiev.ua/

044/230-80-93

044/230-80-94

[email protected]

www.macmillan.com.ua/

вул. Рибальска, 22. м.Київ, 01011

044/391-3853(ext.140) Mob.: + 380 67 293 85 39

044/391-38-54

[email protected] [email protected]

http://www.integrites.com

L. I. Group

пров. Бехтеревський, 4А. м.Київ, 04053

044/486-97-47

044/486-97-47

[email protected]

www.ligroup.com.ua/

ALTUS. Ukrainian Business Management

вул. Глінки, 7, Діловий центр "Прізма" м.Дніпропетровськ, 49000

056/790-55-07

HLB Ukraine

вул.Предславінська, 28. оф.2. м.Київ, 01011

044/222-60-10, 095/272-89-48

вул. Жилянська, 75. м.Київ, 01032

044/390-55-33

Jurvneshservice Law firm Macmillan Law firm

Anna Monakhova Head of Client Relations 16. Department

17.

044/593-73-34, 044/593-73-35

Kovalycsuk Nyikolaj - igazgató

Zábolotnyájá Juliáná 18. - kül- és nemzetközi kapcsolatok igazgató Voropajev Viktor 19. Commercial Director, Partner Andrijevszkaja 20. Viktória - PR osztályvezető

INTEGRITES

Аrzinger & Partner

21. Mykola Trykoz

Advise-Group

Святына Сергей 22. Николаевич директор

Avesta-Ukrajna ООО «АвестаУкраина»

м.Київ пл. Соборна, 12А. оф. 35. м. Львів, 79008 вул.Червоноармійська, 57/3. офис 224. м.Київ, 03150 вул.Ярославів Вал, 29В. м.Київ, 01034

056/732-00-56

+380 44 499 0094

27

www.altus.ua www.alef.ua

[email protected] http://www.hlb.com.ua/ 044/390-55-40

+380 67 743 743 5 03142 пр.Палладина, 22, оф.212

[email protected]

067/633-01-37

[email protected]

http://www.arzinger.com/

[email protected]; [email protected] +380 499 0098

[email protected]

www.dnb.com.ua

Olena 23. Omelchenko Director

24.

Katyerina KARDASH

25. Sulga A. President

26. Izdebsky Sergey Regional Manager

27.

Izosimova Natalya Managing Director

Chernykh Yulia FCIArb Partner Oksana Karpinskaya Senior Marketing 29 Manager

28.

European Law Group

KEY LANGUAGE SCHOOL

Ukrainian Realtors Association /Ассоциация специалистов по недвижимости (риэлтеров) Украины

AECOM Ukraine The Foundation for Effective Goverance (FEG) Фонд «Ефективне Управління» ARBITRADE The Law Company Kyiv Audit Group

01030 м.Київ вул.Івана Франка, 22/24, офис 1 Олимпийский Торговый Центр 72, ул. Большая Васильковская 24й этаж, Офис 76A 03150, Киев Украина 43/2 Predslavinska St. 3rd floor Kyiv 03150

+380 44 229 4071

+380 44 235 5295

:+380 44 287 20 19

+380 44 287 20 17

[email protected]

[email protected]

Tel/Fax: +38(044) 5283572 +38(067) 2354052

[email protected]

www.lawgroup.com.ua

www.klschool.com.ua

http://www.asnu.net

Бизнес-центр Горизонт Парк ул.Н.Гринченко,4 Киев 03038

+38(044) 4963887

+38(044) 4963889

www.aecom.com

вул..Кудрявська, 23Ф, Київ, 04053

+380 44 501 41 00

+380 44 501 41 [email protected] 05

www.feg.org.ua , www.debaty.org

7/2 Stelmakha str., office 77, 03040 Kiev 7, Holosiivs’ka Str., building 3, floor 8

+380 44 257 83 27 Tel/fax: +38 044 585-96-98

Kyiv, Ukraine 03039

28

[email protected]

e-mail: [email protected]

www.arbitrade.com.ua

www.kagaudit.com

5.2. Kijevben, fordítási-tolmácsolási szolgáltatásokra javasolt személyek: Husztej László Seleja János Szabó János Rudnyik Ibolya Karász Magda

6.

Vaszkó János Hasznos linkek

mobil: +38-067/441-6225 mobil: +38-067/502-7487 mobil: +38-066/484-6719 mobil: +38-050/869-0155, e-mail: [email protected] mobil: +38-097/455-7534, e-mail: [email protected] mobil: +38-050/691-6749, e-mail: [email protected]

Parlamenti portál - törvények; törvényjavaslatok Kormányzati portál - kormányrendeletek; minisztériumok; főhatóságok, megyei és városi közigazgatási hivatalok Agrárkamara (Українська аграрна конфедерація) Banktevékenység Befektetési tanácsadás Biztosítás (Ліга страхових організацій) Ukrán Statisztikai Hivatal Cégbírósági adatok ukrán vállalatok vonatkozásában Állami Vagyonügynökség Vámszabályozás, tarifák Kereskedelmi és iparkamarák Közbeszerzés

www.rada.gov.ua www.kmu.gov.ua

www.agroconf.org www.bank.gov.ua www.investukraine.org www.uainsur.com www.ukrstat.gov.ua www.spfu.gov.ua www.customs.gov.ua http://www.ucci.org.ua/ https://tender.me.gov.ua/

Szakmai szervezetek: Construction Club Ukrán Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetsége Ukrán Bankszövetség Ukrán Bútorszövetség Ukrán Gabonaszövetség Ukrán Informatikai Egyesülés Ingatlanforgalmazó Szakértők Egyesülete Ukrán management-consulting egyesülés Ukrán Nemzetközi Szállítmányozók Egyesülése Nemzetközi Közúti Fuvarozók Egyesülése

http://www.constrclub.com.ua/ www.uspp.org.ua http://www.aub.com.ua http://www.mebli.org.ua http://uga-port.org.ua/ http://www.itukraine.org.ua/ http://www.asnu.net/ http://www.uamc.com.ua/ http://www.ameu.org.ua/ http://www.asmap.org.ua/

Gazdasági kiadványok: Бизнес (orosz nyelvű hetilap Власть денег (orosz nyelvű hetilap) Деловая столица (orosz nyelvű hetilap) ИнвестГазета (orosz nyelvű hetilap) Коммерсант (angol, orosz nyelvű napilap) Экономические известия (orosz nyelvű napilap) Экономика (ágazati on-line kiadvány) Kijev, 2011. május

29

http://www.business.ua/ http://www.vd.net.ua/ http://www.dsnews.ua/ http://www.investgazeta.net/ http://www.kommersant.ua/ http://www.eizvestia.com/ http://www.economica.com.ua/