Újszövetségi teológia módszertana és a szinoptikus kérdés a történetiség fényében

Újszövetségi teológia módszertana és a szinoptikus kérdés a történetiség fényében Adventista Teológiai Főiskola Pécel, Ráday út 12. 2011-2012 tanév, I. félév

Kormos Erik

Újszövetségi teológia I.

2

1. tétel A teológia felépítménye és az újszövetségi teológia helye abban Sorrend: 1. Bibliaismeret (alapos!) 2. Bibliai nyelvek – módszertani kérdések 3. Exegézis – és a megfelelő hermeneutika tisztázása 4. Rendszerezés = Bibliai teológia MILYEN KAPCSOLATA VAN A BIBL. TH.-NAK A TÖBBI TEOLÓGIAI TÁRSTUDOMÁNNYAL? Illusztrációk: HÁZ! → Alapok (Bibl. Ism.) → Falak (exegézis) → Tető (Bibl. th.) → Kerítés (Egyh. tört és dogmatika) DOBOZ: A doboz az Újsz.Th. A többi pedig benne van

2. tétel Az újszövetségi teológia elvi megközelítésének lehetőségei Rendszeres teológiai megközelítés Hogyan közelítsük meg a Bibl. Th.-t? 1. Rendszeres teológiai megközelítés Pl: Frank Stagg: Újszövetségi teológia (TCM, Budapest, 2007)


3

Alapvonala: Cím-fogalmakat magyaráz: Biblia: természete és célja, A bűnös ember súlyos helyzete, Krisztológia, Megváltás tana, Isten országa… Etc. Előny: Biblikusan közelíti meg a rendszeres teológiát, előkészíti a rendsz. Th. Megfogalmazását Hátrány: A) Nem kapok egyes bibliai írók teológiájáról egységes képet. B) Kortörténet? Amit ma rendszerbe foglalok hogy volt 2000 évvel ezelőtt? EZ NEM DERÜL KI C) Csak részben veszi figyelembe az exegézis eredményeit. Főként szavakra korlátozódik az eredeti nyelvet illetően

2. Rendszeres teológiai megközelítés (adventista) Alfred Vaucher, Az üdvösség természete. (Hasonló Frank Stagg szisztémájához, de ő adventista) – hamarabb volt, mint a dogmatika az egyházunkban-, ha elfogadjuk, hogy Vaucher inkább biblica theologica! (Önálló rendszeres teológiai munka ma sincs az adventista egyházban, de újszövetségi teológia van, pláne a speciális adventista témákban – pl. Bor a Bibliában, Bacchiocchi) A hetedik napot ünneplő adventisták hitelvei: Egyetlen ALAPVETŐ ÉS MEGHATÁROZÓ különbség → a református dogmatika artikulusaihoz igazodik (P.G. Damsteegt a Generál Konferencia megbízása → Amsterdamban doktorált a Free Calvinist University-ben)

3. tétel Az újszövetségi teológia elvi megközelítésének lehetőségei


4

b) A vallás fenomenológiai megközelítése részletesen és Rudolf Bultmann teológiájának lényege 3. Vallás fenomenológiai megközelítés Ennek lényege, hogy nem a teológia, hanem a vallástudomány felől közelíti meg a kérdést Mi a vallástudomány? Vallás fenomenológia? Irodalom: A vallás fenomenológiája (G. van Der Leeuw) Vallásos tárgyakat, fogalmakat vizsgál: Szent hely, szent idő, szent ember, hatalom, tabu, állatok, eszközök (szent, profán, tiszta, tisztátalan) William Wrede és Adolf Schlatter képviseli ezt. Lényege: „Az újszövetségi teológia teológiai jellegének a tagadása” (Balla Péter, Az Újszövetségi teológiát ért kihívások, KIA, Budapest, 2008, 25. o. 4. bek)

Példa a vallás fenomenológiai megközelítésre pozitívumokat kiemelve Luk. 13,32 És monda nékik: Elmenvén mondjátok meg annak a rókának… Mit jelent a róka? Meseanyag a hellén kultúrkörből

Gerardus van Der Leeuw: Az állatok negatív értelemben az „egészen más” fogalmához tartoznak. Félelmek megtestesítői. Nem totemizmus! (64-71. o.) Dr. Fabinyi Tibor: Krisztus példázatai, dr. disszertáció: Mi volt az a „mese” anyag, amit Jézus feldolgozott példázataiban Dr. Phrőle Károly: Lk. Evangéliuma szintén alkalmazza ezt a megközelítést (Pl.: Gazdag és Lázár példázata. E példázat magyarázata esetében mi is ezt


5

alkalmazzuk. Lásd: Seventh-day Adventist Answer to Questions on Doctrine, 1957. In: http://www.sdanet.org/atissue/books/qod/

Példa II. vallás fenomenológiai megközelítésre Ap.Csel. 28,3-5 Málta, Pált megmarja egy kígyó, de nem hal meg. → Miért van ez benne a Bibliában és mi a jelentősége? Kígyó vallás fenomenológiai jelentősége → A görögök lakásukban tartották a házőrző kígyót. (66.o.5.bek.) Hérosz házi démon megtestesítője volt, aki a hiedelem szerint az ajtó küszöbe alá volt eltemetve és kígyó képében jelent meg. Féltek tőle. (115.o.2.bek.) In: Gerardus van Der Leeuw-nél. Héroszok félistenek, alsóbb rendű isteni lények voltak, a holtak birodalmának félelmetes lényei → (Herbert Haag Laxikona. In: MRVSZ 2000 Cd rom, refaiták címszó alatt.)

Példa III. vallás fenomenológiai megközelítésre Csel. 15,20 „Hanem írjuk meg nékik, hogy tartózkodjanak a bálványok fertelmességeitől a paráznaságtól, a fúlvaholt állattól és a vértől.” → pnikto,j Kereszthivatkozás: 3 Móz. 17,13 és 5 Móz. 12,16 → A vér kiontásáról szól, nem a fúlva holt állatról → Lásd: 3 Móz. 17,13; 5 Móz. 12,16; 1 Móz. 9,4-5. TABU lett az apostolok korára a vér (több, mint egészségügyi kérdés) A tabu alapja mindig a közmegegyezés, vagy kinyilatkoztatás (Ez utóbbi szerencsésebb) Vallás fenomenológiai értelmezés háttere az Ósz. és a pogány vallások kapcsolata 1 Kir. 19,12 És a földindulás után tűz jöve, de nem volt az Úr a tűzben sem. És a tűz után egy halk és szelíd hang hallatszék. Föld, tűz, levegő, víz, a négy őselem a legtöbb pogány vallásban. (Ezért nincs benne Isten)


6

Barth és a vallás fenomenológiai megközelítés? Barth használja Istenre az „Egészen Más” fogalmát Lásd: G. van Der Leeuw: 46.o. → minden egészen más, ami nem ember (róka és a kígyó is) Barh, Kirchliche Dogmatik össz. 7 kötetes munkája → Ez a kapcsolat is jelzi, milyen közel áll egymáshoz az Újsz.th. És a rendszeres th. Az „Egészen Más” fogalmát a vallás fenomenológia használja a pogány és keresztény vallás istenfogalmának leírására

Vallás fenomenológiai megközelítés összegzése Hátránya: Meg van a veszély, hogy mindent a pogány vallásból vezessen le. Pl. : Pneuma=lélek → flumidum = folydék, illetve a deista filozófiában láthatatlan „szellem” Áldás: Isten „ÉL” –jét átadja az embernek „Vegyetek Szentlelket”: Jézus átadja a flumidumot Az Ószövetségre könnyebben alkalmazható, az Úsz. Esetében időnként erőltetett lehet. (Pl. kézrátét szimbolikája) Lásd: Van Der Leeuw-nél

Előnyei: Rámutat olyan dolgokra, amiket nem vennénk észre az exegézis alapján. (Pl. Hogyan lesz Máriából Szent miközben ezt a Biblia nem tanítja?) → Elvezet bennünket a Biblián kívüli területre is, hogy jobban megértsük a BIBLIÁT! Feltárja, hogy MINDEN KERESZTÉNY FELEKEZET szokásában van valami a pogány vallásból, és visszavezet az igéhez (Pl: Úrvacsorai jegyek… Miért kell a földre önteni a szent mustot? Hol van benne a Bibliában?)

Vallás fenomenológiai megközelítés – NEGATÍV FORMÁBAN → DEMITOLOGIZÁLÁS


7

Rudolf Bultmann, Az Újszövetség teológiája (Magyarul: Osiris, Budapest, 1998.) Bultmann: 1884-1976. A tübingeni és berlini, valamint a marburgi egyetem tanára volt. 1921-1976-ig tanított Újszövetséget → minden teológusnál a kor maghatározó volt, így nála is! → Ez a racionalista filozófia és teológia kora! De-mitologizálás Kortörténet teljes figyelmen kívül hagyása (Az újszövetség az egyház műve és később született) Etikai és dogmatikai szempontból fontos megállapításokat tesz! (Pl.: Beszél János teológiájáról megkülönböztetve Páltól etc.)

4. tétel Az újszövetségi teológia elvi megközelítésének lehetőségei c) Az exegetikai megközelítés lényege 4. Exegetikai megközelítés Lényege a pontos írásmagyarázatra törekvés! Kevés ilyen Újsz. Th. van. ALAPOS EXEGÉZIS A HELYES BIBLIAÉRTELMEZÉS ALAPJA! GYAKORLAT, NEM ELMÉLET! E NÉLKÜL NEM JUTSZ ELŐRÉBB, MINT A SZOMBATISKOLAI CSOPORTOD! Az egyes felekezetek között nem az exegetika okozza a különbséget, hanem a hermeneutika MI AZ EXEGÉZIS ÉS A HERMENEUTIKA KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG? Exegézis

meghatározása Kifejtés, megmagyarázás, egyes mondatok, szavak, sőt néha egyes betűk értelmének feltüntetése. (Pallasz nagy lexikon meghatározása szerint. In: http://mek.niif.hu/00000/00060/html/034/pc003405.html 2009.09.22.)


8

Hermeneutika meghatározása Az írásmagyarázat szempontjainak elméletével a HERMENEUTIKA tudománya foglalkozik. Lásd: Keresztény Bibliai Lexikon. In: MRVSZ 2000 CD Rom, Archanum Kiadó, Budapest, 2000. Elméleti szempont: „A filozófia a teológia szolgálólánya” Aquinói Tamás – Summa Theologica Minden felekezetnek van egy hermeneutikája → van filozófiai hozzáállása is a Bibliához → Általában annak a kornak filozófiáját alkalmazza amikor született a felekezet! A HERMENEUTIKA A RENDSZERES TEOLÓGIAI TÁRGYKÖRÉBE TARTOZIK (főként a filozófia miatt)

Hermeneutika meghatározása A hermeneutika az értelmezést és megértést vizsgáló filozófiai tudományág, az erre vonatkozó elméletek összessége. A „hermeneutika” (görög) szó az „értelmezés tudományát” jelenti, maga a szó Hermésznek, az antik görög kor egyik istenének a nevéből származik, aki az istenek hírnöke, ugyanígy közvetíti a szövegek jelentését annak írott vagy beszélt alakja is. Legalábbis a görögök ennek az istennek a nevéből származtatták hermeneuein = „kijelent”, „megvilágít” szavukat. Lásd: Wikipedia Lexikon, in: http://hu.wikipedia.org/wiki/Filoz%C3%B3fiai_hermeneutika

Példa az exegetikai megközelítésre az Úsz. Th.-ban A betű fontossága: Jn. 1,18 Károli és az Prot. Újfordítású Biblia alapján: Károli: „Az Istent soha senki nem látta; az egyszülött Fiú, a ki az Atya kebelében van, az jelentette ki őt.” Újfordítás: „Istent soha senki sem látta: az egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van, az jelentette ki őt.” Qeo.n ouvdei.j e`wr, aken pw,pote\ (o`) monogenh.j qeo.j o` w'n eivj to.n ko,lpon tou/ patro.j evkei/noj evxhgh,satoÅ


9

Eltérést lásd: Nestle-Aland görög Újsz. lábjegyzet: „B” (Vaticanus) kódex és „a” (Sinaiticus) ezek a régebbiek így tartalmazzák: „Az egyszülött Isten… o` monogenh.j qeo.j” Alkalmazás: János teológiája Jézusról Rendszeres teológia, Szentháromság tan. Etc. Mindez EGYETLEN BETŰ eltérés miatt!!!

Példa az exegetikai megközelítésre az Úsz. Th.-ban Ez a legösszetettebb megközelítési módszer! Más és más teológiai tartalmat lehet megfogalmazni 1. betű szerint, 2. szavak alapján, 3. mondat alapján, 4. egész szövegegység alapján Pl: Mk. 10. rész a gazdag ifjú példázata

Mk. 10 betű alapján A teve és a tű foka Mk. 10,25 „Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni.” Betű: teve, vagy kötél? Felvetés: Jézus arámul beszélt, görögül írta le Márk, lehet, hogy félre hallotta?! → Qamla = kötél; Gamla = teve → A szír nyelvű Újszövetségben „kötél” olvasható → hamar kijavíthatták; a szír nyelvű fordítás volt az első Újsz. Fordítás → ez hasonlít legjobban az arámi nyelvre Teológiai következtetés: A gazdag bemehet a mennyek országába!


10

Mk. 10 szavak alapján Hol van a tű foka? (1. Jeruzsálem egyik kapuja, 2. hegy szoros a Jeruzsálem felé vezető úton?) Történeti kutatást teljesen figyelmen kívül hagyta! Nem volt ilyen kapu! 9 kapuja volt Jeruzsálemnek, ma már mindet ismerjük Nem bizonyítható, hogy lett volna szikla szoros is Jézus idejében! Nincs róla semmilyen feljegyzés!

Teológiai következtetés: Ha van ilyen kapu, vagy szoros, be lehet menni a gazdagnak a mennyek országába!

Mk. 10 mondatok alapján Külön magyarázom a gazdag ifjú történetét (Lásd: E. G. White, Jézus élete, 623.o.) Külön magyarázza a „teve és a tű foka” példát. (Ez így magyarázhatatlan paradoxon, csakúgy, mint a Boldog Mondások) Külön magyarázza azt, amit utána mond a tanítványoknak Jézus: 23- 27 → Közelít a rendszeres teológiához → a-textualitás/reformátorok, különösen Luther szerette alkalmazni Ez a magyarázat gyakorlatilag figyelmen kívül hagyja a LÉNYEGET: 26-27. V.

Mk. 10. formai egység alapján Mi a teológiai mondanivalója Jézusnak az üdvösségről? Gazdag ifjútól Jézus olyat kér, amit az Ósz. Törvények nem tartottak követelménynek Igazat mondott a gazdag ifjú? (A törvényeket megtartotta?) Paradoxon: A tű és a teve nem szorul magyarázatra, figyelemfelkeltés, hogy az előtte és az utána lévő dolgokat komolyan vegyük!


11

Tanítványok értették a példát? – NEM! → E. G. White: Júdást kifejezetten bosszantotta! Fő mondanivaló: Isten adhat csak üdvösséget! (Nem foglal állást a gazdagság és a szegénység érdemszerző jócselekedeteiről) De Jézus szerint Isten kegyelme által a gazdag is bejuthat a mennyek országába, még akkor is, ha a teve nem jut át a tű fokán soha!

Az exegetikai módszer előnyei és hátrányai Előnyei: Gondos exegézis alapján ez lehet az egyik legpontosabb magyarázati módszer Ha felfedezem a „nyelvi pluszt” megérthetek nagyon sok dolgot, amit „rejtve” közvetít az ige. (Pl.: Jelenések k.) Ha megértem a Biblia írójának NYELVI szándékát, fogalmam lehet a teológiai gondolkodásról is. (Pl: Jézus monogenész theosz és prototokhosz theosz) Hátrányok: Ritkán fordul elő, hogy a gyakorlatban ezt a módszert valaki komolyan és odaadóan műveli! Kevesen tanulják meg komolyan a bibliai nyelveket! – ezért a gyakorlatban a szómagyarázat szintjére szorítják az exegézist Ha kizárólagosan az exegetikai módszert követjük, könnyen figyelmen kívül hagyjuk a KORTÖRTÉNET adatait! → SZEMANTIKAI ANAKRONIZMUS (Pl.: Jel. 1,10: kuriakh/| h`me,ra|) A fogalom pontos meghatározásához lásd: Donald Arthur Carson, Exegetikai tévedések, szemantikai anakronizmus, KIA, Budapest, 2003.

5. tétel Az újszövetségi teológia elvi megközelítésének lehetőségei


12

d) A történeti módszer lényege és néhány képviselőjének felsorolás szintű ismerete 5. Történeti módszer Figyelemmel kíséri, hogyan és miért alakult ki az Újszövetség: 1. Kik? 2. Miért? 3. Milyen nyelven? 4. Írták (s nem mondták! Lásd: „…a hit hallásból van… Róm. 10,17.) az Újszövetséget. A nyelv esetében nem korlátozódik a görög nyelvtanra, a nyelv körtörténeti szerepét is vizsgálja! – Lásd: Peter Wick, Pál, Kálvin Kiadó, Budapest, 2007. Alapja: Bevezetéstan, archeológia, körtörténet, folklór → Művelése összetett és alapos ismereteket igényel! (Lásd Jeruzsálem kapuja, ha valaki nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel!)

Történeti módszer követői Ferdinand Christian Baur, német teológus 1792- 1860 Újszövetségi teológiáját a kanonikus bibliai könyvek „rekonstruált története” alapján fogalmazza meg Jézus tanításait rekonstruálja, értelmezi a „mának” Korszakokról beszél az Úsz. Th. Szerepében: Jézus halálával kezdődött felértékelődni a szerepe Pauliánizmus és anti-pauliánizmus fogalma Történet kritikát követ (Ez a korszak nagy hibája) Lásd: Balla, Az újszövetségi teológiát ért kihívások, KIA, Budapest, 2008.


13

Ethelbert Stauffer, német teológus 1902-1979 keresztényként közel áll a zsidó gondolkodáshoz. Közel 60 nagyobb teológiai értekezést publikált! Kortörténeti munkát készített: Az Újszövetség Theológiája címmel Alapos, tényszerű, rendszeres – és főként biblikus Dogmatikus- követi a református káté artikulusainak témaköreit, de nem negatív értelemben teszi ezt! Korának követelménye volt, a 20.sz. elején felértékelődött a református dogmatika szerepe a 19.sz.-i remantika túlkapásai után. Változatos, de nem követ minden esetben alapos exegetikai elveket. Az Exegézis eredményeit inkább eszköznek, mint módszernek tekinti! Ugyanazt a hibát követi el, mint a rendszeres teológia nagyon sok esetben. (Pl. történeti káték + exegetikai eredmények→ hermeneutikai kulcs= eredmény) Lásd: A magyar kiadást; Debreceni Református Theológiai Akadémia Vallástörténeti Szemináriuma Tanulmányi Füzetei

6. tétel Az Újszövetség kortörténetének teológiai mondanivalója Az Újszövetség kialakulásának legfontosabb évszámai (hozzávetőlegesen) Kr.e. 3.sz. LXX → II. Ptolemaiosz Philadelphosz egyiptomi király (uralkodott Kr. e. 286-285) könyvtárának kiegészítése céljából lefordíttatta Kr.e. 5-3 Jézus születése → Lásd: http://www.felfedezesek.hu/index.php?content=felfedezesek&cid=1&id=219

26-27 Jézus keresztsége → Lásd: fenti cikket 30-33 Jézus halála → Lásd: Cikk 30-33 Az első keresztény Pünkösd → előkészíti a pogányok evangélizációját


14

33-34 pogányok felé nyitott az evangélium (István megkövezése) → Ap.Csel. 7. fejezet. Ekkor még Pál fiatalember lehetett, nem érte el a 30 évet 34-35 Pál elhívása és szolgálatba állása → Neheztelnek rá, apostoli tekintélyét kell bizonygatnia. Emlékeznek rá,hogy részt vett István megkövezésénél. 35-36 Pál első jeruzsálemi útja Lásd: Ap.Csel. 8,1 kk

46-47 Pál ap. Első missziói útja 47-ben visz adományt Jeruzsálemben, amit Korinthoszban gyűjtenek (1Kor. 16,1) 48 jeruzsálemi zsinat. Ap.Csel. 15,1-29. → Itt vizsgálják meg Pál tanítását. Ez az elhívásához képest 20 évvel később van. → Gal. 2,1-10. Lásd: Bibliai Lexikon, Apostoli dekrétum címszó. In: MRVSZ 2000 Cd Rom.

54- II. adomány elvitele Macedóniából. Lásd: Róma 15, 26.

64-ben a hagyomány szerint, vagy 67- 68 Pál ap. Lefejezése → II. fogsága után történik. Ap.Csel. 28. és annak kortörténete, Félix-Fesztus helytartósága Lásd: Félix és Fesztusz címszavakat In: Keresztyén Bibliai Lexikon

66- 67 Péter mártírhalála – Néró uralkodása alatt → Lásd Római levél bevezetéstana: 49-54, a zsidókat száműzik Rómából, 54 Néró 1. éve. Haláláig uralkodott; 68. június 9. Lásd még: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nero_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r

66- 72 Eliézer ben Jadin vezette zsidó felkelés Róma ellen → Zelóta lázadás; 6869-ig Jeruzsálem a zsidók állama lett. 69-70 Jeruzsálem visszavívása és a templom lerombolása → 70-72. elesik Jerikó, kumráni közösség eleste, Heródium és Masszada eleste → zsidók kultikus öngyilkossága. Ez a történelemben még egyszer megismétlődik a Bar- Kohba felkelés végén; Kr.u.132-135. Lásd: Dr. H. Jagersma, Izrael története 2., Budapest, 1991, 125-130. o.


15

70 Jeruzsálem eleste, a templom lerombolása – a szemtanúk korszakának vége → Akik látták Jézust mind meghalnak feltételezhetően. EGY személy szerepe értékelődik fel: János apostol „beleöregszik” az apostolságba. Lásd: Leonardo Da Vinchi, Utolsó vacsora; János még szinte gyermekként van ábrázolva. Kb. 16 éves lehetett ekkor.

95-96 Kis-Ázsia; Domitianus császár kultusza – kultikus keresztény üldözés → János apostol ezt is megérte, ha az utolsó vacsorán 16 éves lehetett, akkor itt kb. 80 éves. 97-99 János apostol halála Efézusban → Nem sokkal éli túl a páthmoszi rabságot, de túléli. Lásd: Herbert Haag lexikona, János apostol címszó. In: MRVSZ 2000 Cd Rom.

Az Újszövetség könyvei kialakulásának hozzávetőleges évszámai 60 körül Máté ev. 65-70 Márk ev. 60 körül Lk. ev. Esetleg 70-80 között és Ap.Csel. is! 85 körül János ev. (Ettől eltérő véleményt nem tárgyaljuk most. Lásd: Dr. Budai Gergely- Herceg Pál, Az Újszövetség története, Kálvin Kiadó, Budapest,1994.)

57 tavasza Római levél 55 Korinthusi 1. lev. 55-56 Korinthusi 2. lev. 50 körül Galata levél 60 Efézusi levél (Pál Római fogsága alatt) 61 Filippi levél (Pál Római fogsága alatt) 60 Kolossé levél (Pál Római fogsága alatt) 51-52 Thesszalonika 1-2.


16

60-61 Timóteus 1. levél 64 előtt közvetlenül, vagy 67-68 Timóteus 2. levél (Pál második fogsága Rómában, Ap.Csel. 28.) 62-65 Titusz levél (Pál két római fogsága között, amikor ismét szolgálatban volt. Kb. 1,5 évig) 60 Filemon levél (Kolosséval együtt írja kb. valószínűleg nem római hanem filippi-i? Vagy efézusi? fogsága alatt) 70 előtt közvetlenül Zsidókhoz írt levél (mások szerint közvetlenül 70 után – Ez esetben nem Pál a szerzője hanem Lukács, Római Kelemen, Apollós vagy Barnabás.) 50 körül Jakab levél 64-67 Péter levelei 1-2. 85-95 János 1-2-3. levele és 85 után közvetlenül evangéliuma 65 Júdás levele (Szemtanúi kor, Ő sem élhette túl 70-et.) 95-96 Jelenések könyve1

A kortörténet rövid tanulságai 1. A kereszténység nem „légüres térben” keletkezett, a zsidóságból nőtt ki. Ez az áramlat nem volt egyedülálló, a Jeruzsálemi kereszténység sajátsága volt → Nem lehet kizárólagos következtetéseket levonni a kereszténység zsidó eredetére. Lásd: Adolf von Harnack, A kereszténység lényege, Osiris, Budapest, 2000, 41. o. 1. bek.

Pál hamarabb kezdett missziómunkát, mint ahogyan a négy evangéliumot leírták volna → Kényszerhelyzetet okozott a régi zsidósággal szemben (Lásd: Jeruzsálem és Pál viszonyát Ap.Csel. 9,26-30!!!)

1

Az egyes könyvek keletkezését illetően más adatokat is találhattok. Itt most ezeknek a kritikájával nem foglalkoztam, tehát csak hozzávetőleges évszámokat vettem alapul.


17

Pál értett a „pogányok nyelvén” – hellenizmus az oka → a zsidókereszténység nem értette a misszió parancsot, vagyonközösséget hozott inkább létre. Ez lehetett az oka Pál elhívásának Mátyás helyett. Lásd: Ap.Csel. 5. fejezet és 1 Kor. 11, az Úrvacsora rendjére való felhívás egyben a koinóniával való visszaélést is inti. Péter és Pál konfliktusa innen ered. Lásd: Galata levél és 1. Kor; Pál bizonygatja apostoli tekintélyét

A kortörténet rövid tanulságai 2. Mivel a zsidóság a pogányokkal nem tudott mit kezdeni nem véletlen, hogy Pál levelei teszik ki az Újszövetség jelentős részét → Pál vagy utazott, vagy levelet írt! Ő kezdi meg az Újszövetség írását a nélkül, hogy tudta volna, amit ír kanonikus lesz-e vagy sem. Lásd: 2 Tim. 3,16 → a pa/sa Újszövetséget

grafh. qeo,pneustoj

kifejezés nem jelenthette ekkor az

Közvetlenül 70 előtt a szemtanúk korszakának vége előtt lett fontos az evangéliumok leírása és az Ap.Csel. is. Megszületik a történeti teológia; hogyan emlékezzünk Jézus és Pál apostol tetteire? Egyben Pál szerepe is felértékelődik → Evangéliumok teológiájának lényege: Hogyan mutatták be Jézust! 70 után egyedül János maradt életben az apostolok közül: Kész helyzetben van → felértékelődik az apostolsága a kora miatt, bármit írna is az tekintélyt jelent! → Történetileg ez képezi János teológiájának az alapját 70-ig születnek az egyéb levelek → Ezekből nyerhetünk bizonyosságot a pogány- zsidó keresztény ellentétről, illetve arról, hogy (kb. ekkorra!) megértették Pál szerepét, különösen Péter apostol. → Lásd: 2 Pét. 3,16 96-ban lezárult az Újszövetség kanonikus könyveinek a története. → A Jel.k. műfajilag a történeti anyag miatt tér el teljes egészében a többi jánosi irattól

7. tétel


18

Hogyan használták Jézus és az őskeresztények a Szentírást? Mi lett ennek a következménye? Jézus Szentírás használata megteremti a kereszténység igei alapjait Az egész 7. tételhez ajánlott irodalomként lásd: Vriezen, Th. C., An Outline of Old Testament Theology, Charles T. Branford Company Newton Centre, Mass., 02159, Printed in 1966. Referencia: http://ext.sagepub.com/cgi/pdf_extract/73/4/113 2010. 01. 07. Vriezen az Ószövetséggel foglalkozik, de könyvének 1-100. oldaláig összegzi, hogyan használták az őskeresztények az Ószövetséget és a korabeli iratokat. Ezt árulja el az első fejezet címe is: The Christian Church and the Old Testament

→ 46. A kereszténység JÉZUS (!) életideje alatt kialakulóban van. Ekkor a JÚDAIZMUS „vállain áll”. Jézus a Tóra szavaival űzi el a gonoszt: Deut. 8,3 → 6,16 → 10,20. Ez a Mt. 4 anyaga… Jézus SAJÁTOS MAGYARÁZATOKAT IS FŰZ a Tórához. Pl.: Mit jelent betölteni a törvényt? → Mt. 5,17 → 1 Kir 1,14-ben előforduló szó illusztrációja az LXX szerint → „kiegészíti” →

ytiÞaLemiW →

(alem') → plhrw,sw → plhro,w (Lehetett hozzátenni és elvenni a beszédekből,

de nem betűt! Lásd: Mát. 5,18) Lelki értelmezést ad a törvénynek → Ez volt az, amit hozzátett! Kritizálta a népet, ebben profetikus volt → Hóseás prófétai stílusára hasonlít (Krisztus prófétai szerepéről beszél Kálvin is → Chrisianiae.

Munus Triplex Christi. Lásd: Institutio Religionis

Adventista irodalomban Vaucher, Üdvösség története és a Hetediknapot Ünneplő Adventisták Hitelvei is.)

Mi volt Krisztus „spirituális” értelmezésének a lényege?


19

A hagyományos látást megtörte, a hagyomány kereteit kiszélesítette → Jn. 5 gyógyítás a Bethesda tónál: Jézus a szombat ünneplésnek más értelmezést ad a rabbik hagyományával szemben A Szentlélek hatalmát felélesztette → Hol az Isten országa? Az emberek politikai messiást vártak. Jézus ezt mondta „bennetek van” (Luk. 17,21) Ezzel az írás értékét nem csökkentette, attól nem tért el a betűjét illetően sem! → Lásd: Rudolf Bultmann, Az Újszövetség teológiája, Osiris, Budapest, 1998, 17- 42. o.

Jézus számára a törvény, a próféták, zsoltárok jelentették a kiinduló pontot → Az 1. sz.-ban ez az értelmezés azt jelentette, hogy keresztények kezdték úgy értelmezni az Ósz.-et, mint ami „előre mutat” Lásd: Rudolf Bultmann, Az Újszövetség teológiája, Osiris, Budapest, 1998, 43- 67. o.

Ezt az értelmezést kezdi alkalmazni Pál apostol, aki leghamarabb megérti ennek a teológiai jelentőségét → Pl.: Kol 2,17 → a[ evstin skia. tw/n mello,ntwn → Melyek csak árnyékai a következendô dolgoknak… A Páli értelmezést (pauliniánizmus) nem fogadták el automatikusan. Az első jeruzsálemi zsinat 48-ban az Ap.Csel. Tanulsága szerint nagyon hagyományosan értelmezte az Ószövetséget, nem vont éles különbséget a keresztény hit és az ószövetségi zsidó hit között. → A zsidó gondolkodás alapja a Tóra volt, és a megtartásának a szóbeli hagyománya, csak úgy, mint a szektáknál Lásd: Ap.Csel. 15,28- 29 → Noé utáni világ új törvényei → a páli gondolkodás tette lehetővé, hogy a keresztény misszió elinduljon, illetve kiszélesedjen. In: Vriezen 1. fejezet

A spirituális értelmezés következményei Jézus igehirdetései önálló anyagot képeznek az Ószövetséghez képest → Az első keresztények szájról szájra idézgetik, a szükségtelen dolgok „lekopnak” Jézus halála után, így születtek meg az evangéliumok: Mindenki használt egy forrásszöveg gyűjteményt, de a négy evangélista négyféleképp „emlékszik”. Lásd: Lk. 1,1-4. A zsidóság nem tudott megbirkózni az új „áramlattal” → azok fogadják be Jézus beszédeit, akikkel nem tudott mit kezdeni a zsidóság köznépi „kegyessége” (farizeusok,


20

zelóták, szikáriusok, szadduceusok, esszénusok. Voltak akik egyikhez sem tartoztak a törvény értelmezéseik miatt! Ez utóbbiak voltak a „köznép”) A kereszténység első „csíráját” Jézus igehirdetése hozza létre → Ehhez az „idő teljessége” kellett. (Az idő szava nélkül soha nincs sikeres igeértelmezés) Lásd: Márk. 1,15 és Gal. 4,4 és Zsid. 1,1

Miket idézhettetek az 1. sz.-ban „szabadon”? Jézus megteremtette a „szabadon idézés szabályait”ű. Ezt a későbbiekben is követték az 1. sz.-ban. Így olyan könyveket is kanonizáltak, amiket a zsidók nem tartottak kanonikusnak: Én-Én, Jób, → Nem volt eldöntve a kanonikusságuk! Úgy idézték ezeket, mint a zsidó tradíció részeit! → Az apokrifek használat a LXX által volt ismeretes az 1. sz.-ban. → 1542 trienti zsinat beemelte a katolikus kánonba ezen érvek alapján az apokrifeket is. Lásd: Az eredeti Vizsolyi Biblia kánonja tartalmazza az apokrifeket is Az Ószövetséget kanonizálták a zsidók → Kényszerű szükséglet volt: Szétszórattatás és a kereszténység terjedése miatt. Lásd: Talmud hagyomány a későbbiekben; alexandriai, babiloni hagyomány → kétféle Talmud szöveg Jamniai zsinat Kr.u. 90-100 között! (Eddig nem volt egységes az Ószövetség.) Qumráni tekercsek között mindent megtalálnak kivétel Eszter könyvét. Jamniában Dániel k. lesz a kérdéses → „Kiírtatik a messiás” Dán. 9,26 + arám nyelv; nem volt „szent nyelv” az apokrifek nyelve volt.

Miket idézhettetek az 1. sz.-ban „szabadon”? Ezért nem csak az Ószövetség könyveit idézik az Újszövetség kialakulása alkalmával az írók és Jézus sem, hanem apokrifeket és deuterokanonikus könyveket is


21

Lásd: Júd. 1,9 → Asumptio Mosis és Énok apokalipszise In: Keresztyén Bibliai Lexikon Asumptio Mosis címszó, MRVSZ 2000 CD Rom → Heródes korában keletkezett történet 2 Kor. 12,2 → Pál a zsidó kabbalából idéz; → A kabbala a 13. sz.-ban éli virágkorát, Pál apostol korában születik a görög filozófia hatására a zsidók között; titkos misztika. In: MRVSZ 2000 CD Rom 1 Kor. 10,1-4 (Lelki kőszila? → Mózes vizet fakasztott → II-III. sz.-i zsinagógákban ábrázolták a sziklát, amiből víz folyik. Lelki szimbólummá vált a víz és a szikla, Mózessel együtt. Pál szabad idézési stílusa miatt értjük a jelentését → műfaj, tipológia) Kelemen levele 100 körül és Ignatius levele 110 körül felsorolja a legfontosabb újsz.-i iratokat. EZT TEKINTHETJÜK KANONIZÁCIÓNAK IS. → Majdnem egyszerre válik az óés az újszövetségi kánon Szentírássá.

Mi a különbség az ószövetségi és az újszövetségi hagyomány között? Miért alakul ki keresztény Szentírás és zsidó Szentírás nagyjából azonos időben? Az Ó és az Újszövetség egy szintre emelését segítette a „spirituális” értelmezés → Kialakult az a nézet, hogy az Újszövetség segítségével magyarázták „spirituálisan” az Ószövetséget. Ez elősegítette az Újszövetség kanonikussá válását is Ezt a típusú Ószövetség értelmezést a zsidóság elutasította, Jézus igehirdetéseit is ezért értették félre! A zsidók elvetik az apokrif könyveket. Ezeket a keresztények is elvetik (bár egyesek használni kezdik főként a középkorban, Lásd: Szent István Társulat Bibliafordítása) Az Újszövetségbe bekerülnek olyan értelmezések amiket a zsidók nem fogadnak el → Midrás, Targum, Misna → Jézus ezzel a hagyománnyal fordul szembe, kialakul az új magyarázati elv: Keresztény magyarázat (az Újszövetség a keresztény hagyomány írott anyaga) LXX. A zsidók nem örültek neki! A kereszténység kialakulásának egyik feltétele lett → Lásd: Hellenizmus A keresztények nem használtak „szakrális” nyelvet. Egy-egy újszövetségi író egyénileg használja a szavakat, nincsenek kötött kifejezések a görög nyelvben


22

A következmények tanulságai Egymástól függetlenül és független szándékkal írtak az Újsz. írói viszonylag rövid idő alatt (45-95-ig) Egyformán hatott rájuk a kor kihívása, de különbözőképpen dolgozták föl A nyelv nem változott olyan mértékben 50 év alatt, mint az Ósz. esetében kb. 1000 év alatt, ezért kevesebb stílus különbség és több nyelvi nehézség figyelhető meg az Újsz.-ben. Különféle csoportoknak és szándékkal írtak – más csoport más nyelvezet Egymástól függetlenül tették – Pál művelt volt Péter nem etc. Az újszövetségi kánon ennek ellenére nagyon hamar egységes lett és csodálatos képet rajzol Jézus Krisztusról → A különbözőségek nem gyengítik az „együttlátást” A különbözőség és az egyezőség tanulságai LEGALÁBB 4 újszövetségi teológiai hagyományról kell beszélnünk: Külön kell beszélnünk Pál teológiájáról → műveltsége és előképzettsége, elhívása miatt (Corpus Paulinum) Külön kell történeti teológiáról beszélni → evangéliumok sajátos perspektívába állítják Jézust. Minden evangélistának más a szándéka ezért van eltérés az evangéliumok között (Szinoptikusok és Actus Apostolorum) Külön kell János ap. teológiájáról beszélni → szemtanúk korszakának vége miatt felértékelődik János személye, ezért a stílus is más lett. (Corpus Johanneum) Az egyéb levelek teológiája nagyjából a különbözőségek ellenére egységet mutat a többi Újsz. könyvvel. (Katolikus –egyetemes-levelek) Jel. k. ennek stílusa és tartalma és főleg a műfaja az apokrifeknek köszönhető


23

8. tétel Mit nevezünk szinoptikus kérdésnek? Miért kapcsolható az Ap.Csel. a négy evangéliumhoz? A szinoptikus kérdés tisztázása Együttlátó → „szün”+„optikus”→latinosítva a görögből A négy evangélium szövege egymás mellé rendezhető, TARTALMI egységet mutat. Pl.: Jézus Isten fia és ember fia, megváltott bennünket. Jézus kereszthalála, feltámadása, csodatételei…etc. Eltérést is mutat → Legalább annyi az eltérés, mint a tartalmi egyezés. A körülmények és a teológiai tartalom megfogalmazásában mutat eltérést, ezért külön (is) kell elemezni az evangéliumokat, nem csak egyben a szinoptikusokat Pl.: Jézus nemzetségtáblázata Lk. és Mt. szerint. Egyes csodatörténetek Lk. 7 és Mt. 8. kapernaumi százados… etc. Külön kell vizsgálni egy-egy fogalom előfordulásánál, vagy a célcsoportnál, akiknek az evangélisták írták

János evangéliuma tér el leginkább; nem mindenki szokta a szinoptikusok közé sorolni. Ennek okait a történeti vizsgálat alapján is megérthetjük. Lásd: Dr. Budai Gergely- Herczeg Pál, Az Újszövetség története. Ellenpélda: Szinopszis, Kálvin Kiadó, Budapest, 1994. A hosszú kortörténeti vizsgálódásoknak éppen ez volt az oka! János teljes munkáját tekintik Corpus Johanneumnak. Lásd: megadott irodalom tartalomjegyzékét – ettől el lehet választani a Jel.k.-t műfaja miatt.

A szinoptikus üzenet megvizsgálásához szükséges kérdések 1. Miért vannak eltérések az evangéliumok között? 2. Mekkora jelentőségű az eltérések közti különbség? Ha történeti anyagról van szó; ki emlékszik pontosabban a négy evangélista közül? – Lk. 21, 22 és Mt. 24,15.


24

Ki láthatta Jeruzsálem pusztulását? Ki miért írta meg? Más a cél? Más a teológiai mondani való? Ha teológiai tartalmat közvetít, a történetet mennyire lehet pontosnak tekinteni? – Pl. Jézus temetkezési helye, vagy a keresztre feszítés helye körüli vita… Akeldama a vérmező (Csel. 1,19 és Mát. 27,8) Golgotha (Mát. 27,33 és Márk. 15,22 valamint Ján. 19,17)

Milyen ismérvek alapján lehet összekapcsolni a négy evangéliumot? Milyen … alapján kell külön beszélni „evangéliumi hagyomány”-ról? Fogalomhoz lásd: Bultmann, Újszövetségi teológia 1. fejezet

A szinoptikus kérdés tisztázása 2 Az Ap.Csel. és a szinoptikusok összetartozása, vagy szétválasztása is a szinoptikus kérdés tisztázásának a fontos része! Összetartozás melletti érvek: Azonos szerző a Lk. ev.-mal. Lásd: Lk. 1,1 kk és Ap.Csel 1,1 kk-t. Az Ap.Csel. ott folytatja a történetet, ahol az evangéliumok abbahagyták. Lásd: Lk. 24,50-53 és Ap. Csel. 1, 4- 12. Az Ap.Csel részletezi az ev. Egyes történéseit. Pl. Júdás halála. Lásd: Ap.Csel 1,18. A korai keresztény írók nagyon hamar úgy értelmezik, hogy ez egy magyarázat. Lk.ev. Nem ír Júdás haláláról! Egy időben írja a szerző. Lásd a korábbi kortörténeti és bevezetéstani ismereteket Azonos stílus, ami erősen követi a hellén irodalom szabályait. Nem csak bevezetés de történetek is. Pl.: Emmausi tanítványok, Pál védőbeszéde Agrippa előtt. Etc. Azonos időszámítást alkalmaz Lukács. FONTOS! Lásd: Passió történet és Ap.Csel 20 a troászi események időfogalma Lásd: Prőhle Károly, Lukács evangéliuma, Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály, Budapest, 1991. Passió történet


25

Az Ap.Csel. és a szinoptikusok összetartozása, vagy szétválasztása Különállóság melletti érvek: Az Ap.Csel. nem az evangéliumok eseményeit dolgozza fel, hanem az ősegyház kialakulását. Pl. Pál elhívását, egyes területeken való munkálkodását, ami segít megoldani az egyes levelek tartalmát. Lásd Ef. Levél és Ap Csel. 19. Lukács az Ap.Csel.-ben a Szentlélek cselekedeteire teszi a hangsúlyt, nem az apostolok személyére. (Ebben is kiegészítést tesz az evangéliumokhoz: Csodák; a Szentlélek működésének kapcsolata) Pl.: Lk. 11, 14 és Ap.Csel 3,1-2 és 7-9 és 4,7 és 10. → Az Ap.Csel többször beszél arról, hogy a Szentlélek hatalma által cselekszik Isten. Egyedüli teljes történeti könyv, ami az egyház megszervezésének kérdéseit, zsidóság- kereszténység egymáshoz való viszonyát tárja fel, illetve a szétválás okát. E nélkül nem értenénk meg teljes egészében Pál leveleinek teológiáját!

Mi a „szinoptikus kérdés” teológiai lényege? Jézus igehirdetésének történetét három evangélium alapján kel történeti szempontból megvizsgálni: Mk. Mt. és Lk. – János feldolgozza mindezeket, csak kevés történeti pluszt ad hozzá (Lásd. Pl. lábmosást, vagy Tamás története a Jn. 20-ban, etc.) János evangéliumát külön kell kezelni. Leginkább három kisterjedelmű levelével együtt érdemes. A Jel.k. teljesen önálló műfaj! → a Jn. 1. levele nagy hasonlóságot mutat evangéliuma tartalmával, de levél műfaj. Ap.Csel.-t lehet tekinteni az evangéliumi hagyomány részeként is. → Sok kifejezés, amit az evangéliumok használnak előfordul az Ap.Csel.-ben is. Gondolkodhatunk úgy is, hogy az evangéliumokat külön hagyomány anyagnak vesszük. → Ebben az esetben meg kell birkózni a különbözőségekkel is!

9. tétel Jézus Krisztus igehirdetése az Isten országáról.


26

Mi volt benne a rendhagyó? – függetlenül a 4 evangélium eltéréseitől A 9. tétel (ajánlott) irodalmi anyaga Gerhard von Rad, Az Ószövetség Teológiája II. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. Az Ószövetség az Újban fejezet 269- 298.o. Az apokaliptika 255- 261.o. Rudolf Bultmann, Az Újszövetség teológiája, Osiris Kiadó, Budapest, 1998. 17- 59. o. Jézus igehirdetése 17- 42. o. Ősgyülekezet kérügmája 42- 67. o.

Az „Isten országa” igehirdetés sajátosságai Jézus igehirdetése (a kimondott ige és nem az írott!) előfeltétele volt az Újszövetség kialakulásának. Az Új – szövetség fogalmát Jézus vezeti be. – Mk. 14,24 és Lk. 22,20 szerint. Pál ap. Is beszél már róla; 2 Kor. 3,6, de Ő nem az Úrvacsorát érti alatta → Mivel Pál írt hamarabb, feltételezhetjük, hogy az „újszövetség” fogalom ténylegesen Jézustól ered és nem az evangélisták által bevezetett kifejezés → 2Kor. Hamarabb keletkezett, mint Mk. Ev. → Q- két forrás elmélet: Mt. És Lk. egyik forrása Mk. ev. Lásd: Bultmann, 17-18. o. (Említett kiadás alapján) Valamint bármely bevezetéstan könyvet a szinoptikus kérdésről. Jézus igehirdetése eszkatológikus igehirdetés, melynek fő témája a h` basilei,a tou/ qeou/Å Jézus szerint Isten uralma (magyar fordítás alapján Bultmann) már elérkezett, vagy a küszöbön van → Jézus személye így a „már igen és a még nem” között áll. (Ezt a kifejezést Luther is előszeretettel használta.)


27

→ Az eszkatológikus beteljesedés ismert volt a zsidóság számára is. Az eszkatológia és a prófécia közötti különbség: A próféta a jelenben hirdeti a jövőt, az eszkatológikus igehirdető a jelent hirdeti, vagy viszi át a jövőbe → A jövő itt van, megérkezett, beteljesedett. Ez utóbbi volt Jézus igehirdetésének lényege. Az eszkatológia és a prófécia közti különbséget lásd bővebben: Gerhard Von Rad, Az Ószövetség teológiája II. Az apokaliptika 255- 261.o. valamint; Az Ószövetség megjelenése az Újban 269- 298.o. Osiris, Budapest, 2001.

Eszkatológia fogalmi meghatározása Az eszkatológia (az eszkhata, vagy eschato= végső, utolsó dolgok és logosz = tudomány görög szóból) – az egyes vallások túlvilágról és a legtávolabbi jövőről szóló tanítása, az üdvösségről és a túlvilágról szóló tézis megnevezésére szolgál. [1] A mindennapi tapasztalat és az isteni igazságosság ellentmondása oldódik fel a vallások eszkatológiájában, mint végső és láthatatlanul igazságot osztó Istenről szóló tanításban. A keresztény eszkatológia jól kiépített rendszere a késő ókori zsidó vallás túlvilági elképzeléseinek a továbbépítése, amely viszont az iráni hit hatása alatt alakult ki. Lásd: http://hu.wikipedia.org/wiki/Eszkatol%C3%B3gia Valamint: Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon. 5. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1983. ISBN 963-09-2218-5

Az „Isten országa” igehirdetés sajátosságai 2 A zsidók is várták a Messiást – ez nekik is Isten uralmának a beteljesedése volt. Elvi szempontból nem volt különbség a zsidóság és Jézus „Isten uralma” fogalma között, de a gyakorlatban igen. Lásd: Dán. 4,31; Dán. 6,26; → Az apokaliptikus irodalom stílusa volt ez. Von Rad is Dániel k.-n keresztül beszél az apokaliptikáról. → Ez az egyetlen kanonizált tipikus apokaliptikus könyv, esetleg Jóel jöhet még szóba, de az nem „tipikus”. A zsidók politikai messiást vártak: Dávid uralma újra megjelenik idealizált formában, vagyis nem úgy ahogyan korábban történt! És ez a jövőben fog bekövetkezni! → Ezért volt sikere Eliézer ben Jadinnak 68- 72-ig a zsidófelkelésben és minden politikai messiásjelöltnek Kr.e. 2. sz.-tól Kr.u. 2. sz.-ig. Kb. 300 év alatt kb. 250-300 messiásjelölt volt!


28

A zsidó váradalom lényege: „MAJD”… - az ideológia adta az alapot a hithez → következmény: mu/qoj → 2 Tim. 4,4 Jézus igehirdetésének lényege: „MOST”… - az alap adta az ideológiát → peplh,rwtai o` kairo.j kai. h;ggiken h` basilei,a tou/ qeou/\ → Mk. 1,15

A „majd” és a „most” megfogalmazása Jézus az „idő” teljessége fogalommal fejezte ki Isten országának a megérkezését. Jézus időfogalma az Ószövetség időfogalma. – A KÉRDÉS NEM ILYEN EGYSZERŰ!

!m"+z>

→ pontszerű idő kifejezése, nem ünnep kifejezésére

t[e → az ünnep kifejezése, ami egy bizonyos idő, el rendelt idő ~l'A[

→ örökkévalóság. Ez az amivel Isten rendelkezik csak

Jézus arámul beszélt, nem tudjuk, hogy Szentírás szövegét milyen nyelven idézte. Ha héberül, ezeket az időfogalmakat használta, mert az arám nyelvet csak magyarázatként használták a „szent nyelv” mellett. Az evangélisták amikor idézik Jézus szavait az LXX alapján idézik a görög Ósz.-et. Jézus kétféle időről beszélt háromféleképpen Isten országa már itt van: Pl. Luk. 11,20 Isten ország elközelgetett: Pl. Luk. 10,11 Isten országa nem látható módon jön el, vagyis még nincs itt: Luk. 17,20 A titka két időfogalom: Luk. 12,56 → kairo.n de. tou/ton (Ez a bizonyos időpont. Héberben vagy, !m"+z> vagy t[e ?!) Mk. 10,30 → tw/| evrcome,nw|z wh.n aivwn, ionÅ → Héberben ez lenne az ~l'A[. Ha az evangélisták a görög nyelv adta lehetőségeket használják, sajátosan mutatják be Jézust!


29

Az aivw,n-ok és a „most” találkozása Az „Isten országa” igehirdetés sajátosságai Mit jelent Jézusnál az időfogalom „MOST”-ja? Jézus szerint az Isten országa eljövetele nem emberektől függ, hanem Istentől. Így ez MOST egyszerre jelentette a végre és a jövőre vonatkozó zsidó váradalmakat, ÖSSZEFOGLALVA! Nyelvi érdekesség: Nem tudjuk, hogy Jézus milyen nyelven használta az időfogalmakat – más a görög nyelv időfogalma és más a héber, vagy arám is. A jézusi igehirdetés lényege viszont a LXX. Ebből arra következtethetünk, hogy az evangélisták főként a LXX-t használták Lásd: Luk. 17,20-21; Luk. 10,9; Luk. 11,20; Luk. 17,20

Az „Isten országa” igehirdetés sajátosságai 3 Jézus átveszi a zsidó apokaliptika képi világát, de erősen redukálja. → Jelek szerepe: A „most” a fontos ebben is. → A hegyi beszédben „boldogságról” beszél: Mivel a jelek megérkeztek, nem kell keseregni, az idő közel van. DE Lk. 17,21 → Az idő nem úgy jön el, hogy azokból ki lehetne számítani a jövőt! 17,23 → Ahogy a villám, úgy jön el az Embernek Fia 12, 54-56 → Az idők jeleit észre venni a nép vak. Mik ezek a jelek? Mk. 11,5. Jelek feladata készenlét, nem számítgatás. Lásd: Mt. 24-25-26 arányait. Mennyit beszél az eljövetelről? Mennyit a készenlétről? Mk. 9,43,47; és Mt. 5,29. → Nem aszkézis, készség Isten hatalmának engedelmeskedni, Isten akaratának a betöltse, Jézus szerint ez a zsidó törvényértelmezéssel szembeni harcot jelenti. Lásd: Bultmann, 20- 24. o. A megadott magyar kiadás alapján.


30

Közbevetés: Az „Isten országa” fogalom előfordulási helyei és előfordulásának aránya/az exegetikai megközelítés alapja; szótanulmány Fogalom meghatározása Az országnak - görögül h basileia - fordított szó jelentése: uralkodás, uralom, királyság, uralkodási kör, hatalmi szféra. → a magyar nyelben ügyeljünk a helyes fordításra! Királyság = félreértésre adhat okot, mert egy bizonyos felekezet által lefoglalt, és használt fogalom. Tartalmában mást fejez ki, mint a görögben, EZÉRT INKÁBB NE HASZNÁLJUK A szó 162-szer fordul elő a görög Újszövetségben, ebből 134-szer az evangéliumokban és a Cselekedetek könyvében az alábbi megoszlásban: Mt - 55, Mk - 20, Lk - 46, ApCsel - 8, Jn - 5. Máté evangéliumának jellegzetességei A. Sajátos történelemszemlélet és szóhasználat: „azért lett, hogy beteljesedjék”, „elközelített a mennyeknek országa” → „Isten országa” csak négyszer (12:28; 19:24; 21:31, 43) ((6:33;13:38)) B. Minőségi előrelépés, vö.: 5:17-20 („több igazság” = etikai radikalizmus) C. Jézus szolgálatát summázza, vö.: 4:23; 9:35. D. Az „ország fiai” kifejezés, vö.: 8:12; 13:38. E. Példázatok a mennyek országáról, vö.: 13. és 24-25. fejezetek. F. A „bűnösök elsősége”, vö.: 21:31. G. Az „Isten országának” elvesztése, vö.: 21:43. H. A „vég” eljövetele, vö.: 24:14

Márk evangéliumának jellegzetességei 2. A. Az üdvösség a pogányoké is, vö.: 1:1,14-15; 13:9-10.


31

B. „Messiási titok”, vö.: 1:23-25, 34, 40-45; 4:11, 26-29. C. Kozmikus dimenzió, vö.: 1:23-27; 3:10-12, 22-26. D. Isten országa bennünk munkálkodik, vö.: 10:14-15 (Lk 18:16-17). Lukács evangéliumának és a Cselekedetek könyvének jellegzetességei A. A teológia és a történelem összefonódása = Üdvösségtörténet Isten szabadító tervének beteljesedése: 4:16-21. Jézus életének/szolgálatának három periódusa: (1) Galilea - 3:21-9:50; (2) Úti beszámolók - 9:51- 19:27; (3) Végső események - 19:28 - 23:49 Háromlépcsős történelemszemlélet: (1) Izráel ideje - törvény és a próféták; (2) Jézus ideje - az idő középpontja; (3) Az egyház ideje - 24:44-49 és ApCsel Isten tervének szükségszerűsége, vö.: 24:1-8, 25-27, 44-49. Lukács evangéliumának és a Cselekedetek könyvének jellegzetességei B. A templom jelentősége, vö.: 1:9, 24:52-53. C. Eszkatológiai háttér, vö.: 1:46-56, 68-79. D. Az apostolság magas fokú elvárásai, vö.: 9:57-62; 14:25-33; 10:1-24. E. Univerzalizmus, vö.: 2:29-32; 3:23-38; 10:30-37. F. A bűnök megbocsátása, vö.: 15. fejezet. G. Rokonszenv a szegények iránt, vö.: 21:1-4. H. A Szent Lélek munkájának fontossága, vö.: 1:41- , 1:67- , 2:25- . I. Jézus imaélete, vö.: 3:21; 5:15-16; 6:12; 9:18-22; 9:29; 10:17-21; 11:1; 22:39-46; 23:34, 46. (Ima Péterért: 22:31-32; példázatok az imádságról: 11:5-13; 18:1-14)


32

J. A „dicsőítették Istent” kifejezés használata, vö.: 2:20; 5:25-26; 7:16, stb. K. Érdeklődés a nők és a gyermekek iránt, vö.: Mária és Erzsébet története; 10: 38-42; 1:80; 2:40-52.

8:1-3;

Márk és Máté evangéliuma sajátságai. Hogyan mutatja be e két evangélista Jézus Isten országáról szóló igehirdetését? Máté és Márk teológiai üzenete Mk. és Mt. közötti különbség kezelése A Q (Quelle=forrás= két forrás elmélet. Lásd: Bultmann 1-20 o. a korábbiak alapján.) valószínű: Mk. Lehetett a forrás evangélium; Mt. és Lk. „szerkesztette” tovább Mt. és Lk közel azonos időben keletkezett Lk. felgyűjtötte a történeti adalékokat, amit céllal szerkesztett az evangéliumba bele (Nem hozzátett, vagy elvett belőle, hanem teológiai tartalommal töltötte meg → Pontosan úgy, ahogyan Jézus „betöltötte” a törvényt. Lásd: 46. számmal jelölt kérdés, ill. 46. karton.) → Jézus is „teológiai tartalmat” tölt bele a törvénybe Mt. a zsidóknak üzent, így célirányosan ebből a szempontból szerkeszti tovább a Q-t → Mt.-t Mk.-hoz képest érdemes megvizsgálni → ha megértjük a szerkesztési szabályokat és a bővítmények szerepét, következtethetünk a teológiai tartalomra → Mt. Nem csak hosszabb Mk.-hoz képest, de több a teológia is benne. Mk. Nyersebb, közvetlenebbül adja vissza a történteket. → Lk. és az Acta. Esetében ugyanez a logika, az eddigiek értelmében, de más teológiai koncepció. (Lásd a következő tételt.)

Máté evangéliumának szerkezeti tanulságai Célcsoport zsidók, zsidó keresztények; bemutatni, hogy Krisztus jó messiás és jó zsidó is volt, beteljesítője a próféciáknak. Ezen a kereten belül beszél Mt. Arról is, hogyan használja Jézus az Isten Országa fogalmat → Szerkezeti egységekben vizsgálható; hol fordul elő és miért a vizsgált fogalom Gyakran idézi az ószövetségi prófétákat: „hogy beteljesedjék az írás…” Lásd: Mát. 1,22; Mát. 1,22; Mát. 2,15; Mát. 2,23; Mát. 4,14; Mát. 8,17; Mát. 12,17; Mát. 21,4;


33

Jézus nemzetségtáblázatát Ábrahámtól kezdi. Lásd: Mt. 1,1-2 és Mát. 3,9 Jézus személyét új prófétaként mutatja be (Lásd bőven a következő pontban)

Jézus mint új próféta Mt. ev. szerint Jézus – Mózes párhuzam Mózes törvényadó Sínai hegy törvényadás → Jézus hegyi beszéd (Lk. Mezei prédikációról beszél) Mózes 40 év alatt készült fel a szolgálatára → Jézus 40 napig böjtölt Mózes kihirdette és magyarázta a törvényt → Jézus ezt tette: régi és új törvények Mt. 5,17- idézetek a Tízparancsolatból és Mózes törvényeiből (régi törvények) Jézus újat ad helyettük! Megerősíti a mózesi törvényeket is: Mát. 8,3-4; Mát. 19,8; Mát. 22,24 kk. Jézus új parancsa: Mt. 28, 18-20. → Később: „Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok.” Ján. 14,15 Mire gondolt vajon Jézus? → Attól függ, hogy milyen hermeneutikát használunk az exegézishez! → contextus, vagy hipertextus? Lásd: Újszövetségi Theolgia/exegetikai módszer/szó szerinti/mondat szerinti/tartalmi egység szerinti értelmezések – 4. tétel alapján Jézus- Illés párhuzam/Jézus, mint próféta Illés csodatévő- Jézus is csodatévő → Jézus csodatételei lényege: szabadulás. Lásd: Mát. 16,14 Illés nem csak csodatévő, de igehirdető, tanító is volt – Jézus igehirdető, tanító Megdicsőülés hegye Mt. 17,1 kk. Ez a szinoptikusokban olvasható; Lk. 9,28-36; Mk. 9,2-13. Jézus és Jónás jele: Három nap-három nap. Jónás próféta, Jézus próféta. Lásd: Mát. 12,39 Jézus próféta, pap és király egyben. Lásd: A hetedik napot ünneplő adventisták hitelvei. Advent Kiadó, Budapest, 2002, 60- 62. o.


34

Az Isten országa kifejezés előfordulási helyeinek tanulságai Máté képviseli a „már igen, még nem” teológiát „Közel van” a mennyek országa 3:1-2; → Keresztelő János útkészítő, Ésaiás alapján. Jézusnak készíti, aki eljön az Isten országával együtt 4:17; → Jézus itt kezdi prófétai munkáját, ez az első szava; „elközelített Isten országa…” 10:7; → Jézus kiküldi a 12-t, ugyanezzel az üzenettel! Az „ország” el fog jönni. 6:10; → Miatyánkban ezért imádkozik (Mk.-nál hiányzik) Az ima az egész Hegyi Beszéd része. Jézus „beteljesedés” teológiája, hogy kérjük Istentől az „ország” eljövetelét 8:11; → Be fog teljesedni az ígéret! A zsidók nem veszik észre azt amit a pogány katona észre vesz: EZ EGY JEL, ami előre jelzi Isten országát 26:29. → Isten országa a menyben lesz, Jézus ott lesz és vár ránk… A „beteljesedés” teológia része Kétféle igazság 3,15 → Így illik minden igazságot betölteni… Jézus megkeresztelkedik, kifejezi, hogy el fog jönni Isten országa 5,20 → Földi igazság, kevés, hogy bemenjünk Isten országába… 12,37 → Igaz és hamis → elárulója a te beszéded 5,6 → Boldogok.. Igazságot éhezők 6,33 → Isten országát keresni kell… ez egyenlő az igazság keresésével 20,4 → és a 13-14. versek → a szőlőművesek példázatával mondja el Jézus, hogy nem cselekedetek szerint lehet kiérdemelni az IGAZSÁGOT de egyben a történet azt is elmondja, hogy az emberi IGAZSÁGérzetünket mindez sérti! Isten igazsága más → EZ Isten országának a lényege

Márk ev. sajátságai


35

Fontos a szerző személye: János Márk → Péter munkatársa volt (Papiasról tudjuk Kr.u. 140-ből tudjuk) → Jeruzsálemi irányzathoz tartozott → Márk közvetett formában találkozott Jézus igehirdetéseivel, amit Pétertől hallott! → Arra lehet következtetni: Mk. Evangéliuma nagymértékben Péter prédikációinak a gyűjteménye Lehetett egy QC forrás (Quelle Commone = közös forrás) ez lehetett Mk. Evangéliumának a forrása → Mk. Rendszerezett és formába öntött Lásd: ApCsel 13,37 → Ez a János, nem lehetett János apostol, csakis János Márk → Lásd: Kortörténet eredményeit! A kibővített passió történet. Mk. Evangéliumát fel lehet fogni úgy is, mint egy hosszabbított passió történetet: 1. rében összefoglalja a történeti adalékot: Keresztelő, tanítványok elhívása, Jézus eredetet (1 mondat) 2- csodák és Jézus tettei. Felváltva: Hogyan fogadták Jézust és hogyan viszonyult az emberekhez… 7-8- Emberi rendelések és Jézus viszonya 9-10-11-12 Mózes-Illés párhuzamok: Jézus törvény szerepét tárgyalja és prófétai párhuzamokat mutat. (9. rész; megdicsőülés hegye) 13 – apokaliptikus fejezet a parusziáról 14 – a passió előkészületei 15-16 a passió története

Az Isten országa kifejezés Mk.-ban és a tanulságok Mátéval szemben Mk. Nem az időre teszi a hangsúlyt. Innen tudjuk, hogy Mk. És Mt. Is szerkeszt. Mk. Teológiájának a lényege: „Isten országa” = „evangélium” = „Isten Fia” Az idő csak egyszer; 1,15 → Nem Jézus beszél az idő közelségéről és az Isten országáról, hanem Keresztelő János!


36

Isten országa és az evangélium összekapcsolódik; 1,14, vagy 1,1 → Ez az egész evangélium mottója, már a történeti adalékba elhelyezi Mk. Kifejezi szándékát, amit végig követ is. Isten országa ezért élet, 9,43; 45; 47. → Erkölcsi felelősség 12,32-34. → A törvényt idézi, de az kevés! Erkölcsi tartalomra van szükség. 11,9-10. → Eljövendő Dávid országa → Jézus megjelenése nem jelenti az Isten országa eljövetelét, hanem annak a KÖZELSÉGÉT ez = a zsidók által várt dávidi idealizált országot 15,43. → Isten országát várni kell! → Arimáthiai József konszolidált állásponton volt Jézus személyét illetően. Támogatta Jézus temetését és ellenezte a kereszthalálát → „Ő is várta az Isten országát” → Jézus halála mit jelentett neki?

Lukács teológiájának lényege evangéliuma szerint és az ApCsel. alapján (tekintettel az „Isten országa kifejezésre”) Lk. ev. teológiai sajátságai Lukács személye fontos: Pál tanítványa → Pál irányvonalát képviseli (Kol. 4,14; 2 Tim. 4,11; Filem. 1,24;)→ van véleménye a pogányokról Célcsoport: pogány keresztények és a pogányság misszió alapevangéliuma Lukács hellenista műveltségű orvos, Hippokratész 350 évvel élt korábban. Gyógyítás történetekben használja Hippokratész orvosi kifejezéseit → Lk. 6,7 → qerapeuvei → A zsidók azért háborodtak fel, mert Jézus szombaton terápiát alkalmazott → ezt Mt. Mk. is használja, de Lk. Részletezi → pl. „hideglelés”→ pureto,j … ezt a területet érdemes kutatni! Lásd még: Csel. 28,6 „meg fog dagadni” → pi,mprasqai → kimondottan orvosi szakszó. És még: Kol, 4,14 Jézus nemzettség táblázatát nem Ábrahámig, hanem Ádámig vezeti vissza A hellenista irodalom stílusjegyeit alkalmazza. Emmausi tanítványok története → Teofílusznak ajánlja → Hen dia díon szerkezetek a görög nyelvben Hen dia dion lásd: Keresztyén Bibliai Lexikon. In: MRVSZ 2000 Cd Rom


37

A teljes anyag feldolgozásának perspektívája a történeti beteljesedés (Mt és Jn – tól eltérően nem sűrűn hivatkozik az ószövetségi próféták szavainak beteljesedésére) Evangéliumban a történelem beteljesedik, az ApCsel.-ben a kiszélesedik – Nem csak Jézus a pogányoké, de Pál elhívása is Istentől van, valamint az egyház is kiszélesedik a pogányok felé…

Ap.Csel. Teológiai sajátosságai Az 1,8 összefoglalja a teológiai koncepciót. Ennek alapján Adjon egy történeti beszámolót a kereszténység kezdetéről, melynek nem a történelem a lényege, hanem abban az idő kiszélesedése Védekezésre legyen használható. Zsidókhoz (4,8-12) és pogányokhoz (25,8-11) intézett védőbeszédeket örökít meg Mutasson utat, vagy irányt. Lukácsnak fogalma sem volt, hogy meddig fog tartani az egyház létezésének időszaka. Kr. Visszajöveteléig ezek az alapelvek mindig legyenek alkalmazhatóak Mutassa be a kereszténység diadalát a kegyetlen üldözések ellenére. Mártírság fogalma Csel. 22,20 → ma,rtuj → az ApCsel-ben fordul elő legtöbbször, a többiek más értelemben használják. Lásd: Jel. 1,15, 2,13. Megokolja a sikert: Nem az emberek ékesszólása volt a lényeg, hanem a Szentlélek cselekedetei!

Hogyan fonódik össze a történelem és az evangélium Lk.-nál? A teológia és a történelem összefonódása = Üdvösségtörténet Isten szabadító tervének beteljesedése: 4:16-21. Jézus életének/szolgálatának három periódusa: (1) Galilea - 3:21-9:50; (2) Úti beszámolók - 9:51- 19:27; (3) Végső események - 19:28 - 23:49 Háromlépcsős történelemszemlélet:


38

(1) Izráel ideje - törvény és a próféták; (2) Jézus ideje - az idő középpontja; (3) Az egyház ideje - 24:44-49 és ApCsel Isten tervének szükségszerűsége, vö.: 24:1-8, 25-27, 44-49.

Lk.ev. az Ap.Csel. és az Isten országa kifejezés előfordulásainak tanulságai Lk. Teológiájának lényege: „hirdetni kell az Isten országát”! Isten országa hirdetésének szükségessége; 4,43; 8,1; 9,2; 9,11; 11,60; 10,9; ApCsel.: 1,3; 6; 8,12; 14,22; 19,8; 20,25; 28,23; 31. → Lk. Történelem szemlélete itt és így kapcsolja össze az Acta Apostoloricum-ot a Szinoptikusokkal „Városi evangélizáció” fontossága, vö.: Lk. 4:43; 8:1; 10:8. → A pogányok evangelizálásának a gondolata „Elközelített” az Isten országa, vö.: Lk. 6:20; 8:10; 9:27; 10:9, 11; 11:20; 21:31. Isten országa „eljövendő”, vö.: 11:2; 13:28-29; 22:16-18; 23:42. A „láthatatlan” Isten országa, vö.: Lk. 17:20-21; 19:11-27. A „kicsiny nyáj” kapja meg az országot, vö.: 12:31-32; 22:29-30.

Összegzés Mt. és Lk. közötti alapvető különbség: Mt. Mk.-kal együtt a PÉTERI Lk. Pedig a PÁLI irányvonalat képviseli → Más Jézusképet mutat a zsidóknak Mt. és mást Lk. Mt. Inkább megérteti a zsidó kegyesség szabályai szerint Jézus igehirdetésének lényegét, Lk. Állást is foglal a pogányság és a pogánymisszió ügyét illetően Ismerve ezeket a gyakorlatban célcsoportunknak és szándékunknak megfelelően tehetünk különbséget, hogy melyik evangélista szerinti üzenetet válasszuk ki egy-egy igehirdetés, evangélizáció alkalmával.


39

13. tétel János teológiája Miért van jelentős eltérés a másik három evangéliumhoz képest? Ajánlott irodalom Az egész utolsó tételhez fokozottan ajánlott irodalom: Dr. Varga Zsigmond, Újszövetségi bevezetés, Református Zsinati Iroda Doktorok Kollégiumának Főtitkári Hivatala, Budapest, 2000 A hellénisztikus görög nyelv 17-28. oldalak János ev. 175- 196. oldalak Valamint a „szövegkritika” címszó a Keresztyén Bibliai Lexikonból. In: MRVSZ 2000 CD rom. A szövegkritikához Jn. Teológiája miatt még: Dr. Szigeti Jenő, Letűnt korok, régi titkok, Esély Mozaik Kiadó, Budapest, 1999, 251- 261.

Érdekességek és adalék Jn. evangéliumához Zömmel a hellén háttérből vezetik le keletkezésének okait. Ilyenkor a nyelvezet a kiindulópont. → Gnoszticizmus az irányadó; János használja a kifejezéseiket Újabb kutatás eredménye, hogy zsidó háttérre vezetik vissza: a nyelvi „dualista” ellentétpárok Pl.: világosság-sötétség nem csak a gnosztikusokra volt jellemző. Qumráni közösség is használta. Az Isten Fia kifejezés is előfordul Qumránban. → 4Q246;1 tekercstöredék Nem antiszemita! Ekkor még nem vált külön a zsidóság és a kereszténység. Belső kritikát alkalmaz. → Passiótörténet szimbolikus nyelve: izsóp, királyi ruha, ecet, bor helyett. Próféciák beteljesedésének a fontossága (Mt. És Jn. Hivatkozik a legtöbbet az Ósz.-re.)


40

Lásd: Balla Péter, Az újszövetségi iratok története, Károli Egyetemi Kiadó, Budapest, 2008, 159.o.

János evangéliumának jellegzetességei Jézus nyilvános működésének teljes idejét feldolgozza, kb. 2,5-3,5 évet. Ez a leghosszabb ilyen szempontból Jn. Azonnal Isten Fiaként mutatja be Jézust, nem rávezeti az olvasóját Jn. 12,21 részleteiben rámutat pl. Jézus nyelvezetére: feltehetőleg többféle embertípushoz is tudott szólni többféle nyelven → Vannak rejtett részletek több is. Pl. Tamás története 20. rész. Csak szemtanú írhatta le. Paraklétosz teológia → Ez a szó mutat rá a Szentlélek hitbéli funkciójára. Ezt csak Jn. Írja le. Prezentikus eszkatológia: A jövendőnek a jelenvaló fontossága. Kizárólag Jánosnál fordul elő. Pl.: 5,24 Jellegzetes szavak: hit/hinni 98-szor, koszmosz 78-szor, küldeni (pempó, aposztelló) 60-szor, az Atya 137-szer. → Ezek a szavak árulkodnak arról, hogy Jn. Milyen közegben mutatja be Jézust! Lásd: Balla Péter, Az újszövetségi iratok története, Károli Egyetemi Kiadó, Budapest, 2008, 159- 162. o.

János evangéliumának jellegzetességei 2 Az Ige (logo ) inkarnációja, vö.: 1:14. Jézus „négyszemközti” beszélgetései, vö.: 3-5, 18-21. fej. Jézus „én vagyok” kijelentései, vö.: 4:26; 6:20, 35, 48, 51; 8:12, 18, 58; 10: 7, 9, 11, 14; 11:25; 14:6; 15:1, 5; 18:5-6, 8. Jézus „bizony, bizony” mondásai, vö.: 1:52; 3:3, 5, 11; 5:19, 24-25; 6:26, 32, 47, 53; 8:34, 51, 58; 10:1, 7; 12:24; 13:16, 20, 21, 38; 14:12; 16:20, 23; 21:18. Jézus életének „titkos óraütései” (E. Stauffer), vö.: 2:4; 7:30; 8:20; 12:23, 27; 13:1; 16:25, 32; 17:1.

János teológiája („az Ige testté lett és lakozott közöttünk”)


41

Csak az láthatja Isten országát, aki újonnan („felülről”) születik, vö.: 3:3. Aki víztől és Lélektől születik bemehet Isten országába, vö.: 3:5. Jézus országa nem ebből a világból való, vö.: 18:36. Az Ige befogadása hatalmat jelent = Istentől születés, vö.: 1:12-13. Jézusnak és követőinek kettős hívása = „jöjj és lásd”, vö.: 1:40. 47; 4:29-30; 11:34. („látni, meglátni”, vö. 1:48-52) A tanítványság jele a jézusi szeretet, vö.: 13:34-35; 15:12; 21:15-17. Boldog, aki nem lát, de hisz, vö.: 20:29-31. Bultmann: János teológiája a két szövetség teológiája a víz és a vér teológiája. A víz és a vér ellentéte éppen úgy, mint a világosság és a sötétség ellentéte utalás a két szövetség szimbólumára. Lásd: Bultmann, Újszövetségi teológia, Osris Kiadó, Budapest, 1998, 286- 339. oldalak. Folyt köv…

Újszövetségi teológia módszertana és a szinoptikus kérdés a történetiség fényében

Recommend Documents