1. sz. melléklet
Újszentmargita Község Települési Esélyegyenlőségi Programja
2007. december
1
TARTALOMJEGYZÉK
1,
Bevezetés
3.
2,
A településen élő hátrányos helyzetű csoportok
5.
3,
A hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célok
5.
4,
Helyzetelemezés
6.
4.1.,
Település történelme
6.
4.2.,
Népesség
7.
4.3.,
Földrajzi környezet
7.
4.4.,
Településszerkezet
8.
4.5.,
Közmű, lakhatás
8.
5,
Oktatás
8.
6,
Egészségügy
11.
7,
Akadálymentesítés
12.
8,
Foglalkoztatás
12.
9,
Szociális védelemi rendszer
13.
10,
Közművelődés
14.
11,
Általános célok
15.
12,
Minden célcsoportot érintő intézkedések
15.
13,
Konkrét hátrányos helyzetű célcsoportokhoz kapcsolódó intézkedések
16.
14
Az esélyegyenlőségi programmal kapcsolatos egyéb intézkedések
18.
1.számú melléklet: jellemző települési adatok
19.
2
1. Bevezetés Az Országgyűlés „elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira” a megalkotta a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról” Ennek megfelelően „a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.” A Köztársasági Esélyegyenlőségi Program célját, mely jelen Települési Esélyegyenlőségi Program alapját adja, a IV. fejezet tartalmazza. Ennek megfelelően: • • •
• •
célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét magában foglalja valamennyi, az (1) bekezdés szerinti célt szolgáló kormányzati intézkedést a Kormány - a társadalmi és érdek-képviseleti szervezetekkel, valamint a munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetekkel való egyeztetést követően, az esélyegyenlőségi ügyek koordinációjáért felelős miniszter előterjesztése alapján - javaslatára az Országgyűlés kétévenként jóváhagyja a Program az országgyűlési határozat mellékletét képezi elemzi az érintett társadalmi csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az esélyegyenlőséget elősegítő célokat.
„A Program tartalmazza: a) a társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásához szükséges intézkedéseket, b) a jogsértésekkel szembeni fellépés lehetőségeire vonatkozó felvilágosító intézkedéseket, c) a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javításához, valamint a munkaerő-piaci aránytalanságok csökkentéséhez szükséges intézkedéseket, d) a hátrányos helyzetű csoportok részvételének növeléséhez szükséges intézkedéseket a döntéshozatal valamennyi szintjén, e) a munkáltatóknak a Program eredményességében való érdekeltségét növelő állami intézkedéseket, f) a hátrányos helyzetű csoportoknak az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokhoz való hozzáférésének elősegítéséhez szükséges intézkedéseket, g) a hátrányos helyzetű csoportok részvételének növeléséhez szükséges intézkedéseket a köz- és felsőoktatásban, valamint h) a kitűzött célok megvalósításához szükséges jogalkotási feladatok meghatározását.”
3
Az esélyegyenlőség a társadalom minden tagja számára fontos érték. Biztosítékul szolgál annak a célnak az elérésében, hogy mindenkinek - bárminemű megkülönböztetés nélkül legyen esélye a munkavállalásra, a szociális és egészségügyi ellátásra, lakhatási, oktatási és képzési ellátásra, szolgáltatások elérésére, igénybevételére. Legyenek ezek elérhetőek függetlenül attól, hogy milyen a neme, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása hovatartozása, fogyatékossága, vallási vagy világnézeti meggyőződése, nemi identitása, életkora, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonya, stb. Az egyenlő bánásmód elvének betartása az Európai Unió és a hazai társadalom azonos célja. Míg 1975 előtt a Közösség az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvét követte, az ezután következő 5 évben fokozatosan az egyenlő bánásmód tagállami szabályainak harmonizálása vált a közösségi szociálpolitika legkidolgozottabb területévé. A 80-as évek végétől napjainkig pedig az egyenlő bánásmód garantálásán túllépve az esélyegyenlőségi koncepció pozitív programokkal és pozitív diszkriminációval igyekszik valódi esélyegyenlőséget biztosítani.
A Program céljaival összhangban Újszentmargita Község Esélyegyenlőségi Programjában • • • • •
elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését.
4
2. A településen élő hátrányos helyzetű csoportok A hátrányos helyzetű, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű besorolás a közoktatási törvény meghatározása alapján történik, és a gyermekek helyzetére vonatkozik. E fogalmak nincsenek összhangban a hétköznapi szóhasználattal. Hátrányos helyzetű az, akit a település jegyzője védelembe vesz, vagy rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesít. Ha ezen felül a gyermek szüleinek iskolai végzettsége nem magasabb, mint 8 általános iskola, akkor a gyermek –a törvényi besorolás szerint- halmozottan hátrányos helyzetű. Roma népesség Újszentmargita Községben jól körülhatárolhatóan hátrányos helyzetű csoport a roma lakosság. Hivatalosan mindössze 74 fő sorolta magát a roma kisebbséghez, azonban a korábbi számításoknál ez a szám jóval többet mutatott. A társadalom más csoportjainak elszegényedése is sajnálatos módon megfigyelhető.
A népszámlálási adatok azért megbízhatatlanok, mivel a legtöbb roma származású ember nem vallja magát romának. A roma lakosság szociális helyzetére vonatkozóan sincsenek pontos adatok, azonban megállapítható, hogy a roma népesség átlagos életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota, iskolázottsága, foglalkoztatottsága a társadalom egészéhez viszonyítva lényegesen rosszabb. Munkaerő-piaci szempontból a rendszerváltás piacgazdasági átalakulás legnagyobb vesztese a roma népesség, a megszűnő szakképzetlen munkát igénylő munkahelyek megszűnésével a munkanélküliségi rátájuk jelentősen meghaladta a nem roma származásúakét. Pozitívumként mondható el azonban, hogy javultak az arányok az általános iskola elvégzését tekintve, illetve az ösztöndíjprogramoknak is köszönhetően javultak főleg a középfokú végzettséget szerzők aránya is.
3. A hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célok Újszentmargita Község Települési Esélyegyenlőségi Programjának célja a helyi sajátosságokat és az eddig elért eredményeket, hagyományokat figyelembe véve a hátrányos megkülönböztetés további csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása, a társadalmi igazságosság helyi viszonyainak megteremtése. Ezen belül: • •
Az összetartó, szolidáris, a hátrányos megkülönböztetéstől mentes helyi társadalom erősítése. Az összehangolt együttműködés biztosítása a foglalkoztatási, közoktatási, közművelődési, szociális igazgatási, egészségügyi, területfejlesztési komplex tevékenység-rendszerben.
5
• • •
A közszolgáltatások minél jobb elérhetőségére, ezzel elősegítve a lakosság egyes jogainak minél jobb érvényesülését. Az egyes érintett csoportok tagjainak helyzetét javító intézkedéseket egybegyűjtése, megvalósításuk ütemezése. Az egyenlő bánásmód megerősítése.
4. Helyzetelemzés 4.1. Település történelme A községet évszázadokkal ezelőtt Szentmargita vagy Fehérszentmargita néven emlegették a források. A falut halászaival és halászó vizeivel együtt több más Szabolcs vármegyei birtokkal Szent István király adományozta az egri püspökségnek s e birtokokban, mivel az eredeti adománylevelek 1241- ben a tatárjáráskor megsemmisültek, a püspökség 1261- ben megerősítette jogait. A középkori falu és templomának létezését és helyét 1952- ben szakszerű régészeti kutatással hitelesítették. A falu neve a középkori templomának védőszentjére - antiochiai Szent Margitra utal, a község mai templomát azonban Árpád- kori Szent Margit tiszteletére szentelték, akit IV. Ince pápa 1251- ben avatott szentté. Szentmargita sorsát az 1608- as Szikszói egyezséglevél az egész 17. századra döntően meghatározta. Az 1631- től, a dézsmaszedők szerint is kihalt Szentmargita területét a polgári hajdúk kaszálónak, legelőnek, halászó helynek használták. A királyi tábla egy, a nádori ítélőszéknél 1698- ban indított újabb per alapján 1700- ban Szentmargitát az egri káptalannak ítélte. A mai Újszentmargita a 18 - 19. Századi uradalmi központok egyike. A plébánia létesítésének és később a templom építésének költségeit az egri főkáptalan vállalta magára. Ezt a templomot szentelték 1895- ben Árpád házi Szent Margit tiszteletére. Az évszázad végén Bakócz Tamás győri, majd egri püspök és esztergomi érsek szerezte meg a falu tulajdonjogát. Később Szentmargitát, Polgárt és a Borsod megyei Ároktőt az egri káptalannak adományozta. 1947. Január elsejével Szentmargita önálló nagyközséggé alakulhatott Újszentmargita néven.
6
4.2. Népesség
Újszentmargita népessége az elmúlt évtizedben érezhető módón csökkent. A népesség fogyásának elsődleges oka az alacsony és csökkenő születési arány. Megfigyelhető az is, hogy a népesség korösszetétele is megváltozott az elmúlt évtizedekben. A település népességének csökkenését erősítette a mezőgazdaságban foglalkoztatottak erős csökkenése, mely sok esetben elvándorláshoz vezetett. Újszentmargitán a lakosság létszáma 1997-től – két évtől eltekintve (2000 és 2001.) – folyamatosan csökken. A népesség csökkenés 2003-ban – az előző évhez viszonyítva – 2,39 %-os volt, 2004-ben pedig, szintén a korábbi év adatához hasonlítva – 1,03 %-kal csökkent. Újszentmargita korösszetételére jellemző adatok tekintetében sajnos elmondható, hogy a 0-18 évesek aránya csökkent, még a 62 éven felüliek aránya ugyanezen időszak alatt emelkedett. A község népességének, akárcsak az ország népességének elöregedése következtében egyre inkább megnövekszik a szociális szolgáltatások iránti igény.
Újszentmargita lakosságszámának alakulása 1993 - 2004. között (fő)
4.3. Földrajzi környezet A község a Hortobágyi Tiszamente kistérségben Hajdú - Bihar megye nyugati határán fekszik. A település a 3315- ös alsórendű közút mentén 16 km- re a 35- ös számú másodrendű főúttól délre található. Polgár 16 km- re, Tiszacsege 12 km- re, a megyeszékhely - Debrecen - a 3315- ös, 3316- os és a 33- as úton 52 km- re van. A településhez tartozik külterületi lakott helyként Nagyszög, Bödönhát és Tuka. A gyorsforgalmi úthálózat fokozatos kialakulásával a terület kapcsolatai, így a terület elérhetősége is ugrásszerűen növekszik majd. Az M3 autópálya: M0, Budapest-HatvanFüzesabony-Polgár-Nyíregyháza-Vásárosnamény-Tisza híd-Barabás (Ukrajna elágazás: Vásárosnamény-Záhony-Tisza híd (Ukrajna).
7
A nyomvonal 2x2 sávos autópályaként Polgárig. Ebbe a csomópontba csatlakozik a 35.sz. főút Polgárt északról elkerülő szakasza is. Közvetlenebbül éri el Nyíregyháza déli térségét, így az V. közlekedési folyosó úthossza rövidebb, ami növekvő forgalmi terhelés mellett lényeges. A Görbeházánál leváló M35 nyomvonalán Debrecen megközelítése pedig lényegében azonos. Az M35 gyorsforgalmi út: A nyomvonal Hajdúböszörményt, Debrecent nyugatról kerüli. A tervek szerint a 4.sz. főúttal alkotott csomóponttól az M47 tervezett nyomvonala jelenti a folytatást. Az M35 nyomvonala függetlenül épül a 35.sz. főút nyomvonalától. 4.4. Településszerkezet: A lakosság 92.%-a a központi belterületen, 8%-a külterületen él. A település kép megvizsgálása után megállapítható, hogy infrastruktúrájában jelentős különbségek nincsenek. Az élet és lakáskörülmények között sincs szignifikáns eltérés a belterületi részeken. Egyes külterületeken jelentkező hiányosságok (ivóvíz, csatorna, útállapotok, szolgáltatások hozzáférhetősége...) jóval az országos trend alatti mértékben jelentkeznek. A külterületeken élők esélyének a javítására lett bevezetve évek óta a tanyagondnoki szolgálat. 4.5. Közmű, lakhatás: Újszentmargitán 530 db lakás található. A lakások 88%- a csatlakozik a vezetékes vízhálózatra, 65%- a a gázhálózatra, 70%- a rendelkezik telefonnal. A közlekedési utak 99%- a szilárd burkolatú. A szennyvízcsatorna kiépített, szennyvíztisztító telep üzemel a településen. A kommunális hulladék gyűjtése és elhelyezése megoldott. A település biztosítja lakossága számára az alapellátást. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások mindegyike komfortos. A település úthálózata megfelelő, bár a folyamatos karbantartás komoly feladatot jelent az önkormányzatnak. Másik hasonló infrastrukturális fejlesztési terület Újszentmargitán a járdák állapotának javítása, ahol szükséges új építése. 5. Oktatásügy A települési esélyegyenlőség egyik kulcskérdése a közoktatás. Bár deklaráltan épp az iskola a helyszíne annak, ahol a „velünk született” hátrányos helyzet ellensúlyozható, mégis jellemzően az esélyegyenlőtlenség újratermelésének színhelye az ezredforduló utáni magyar közoktatás. Újszentmargita a közoktatás terén kiemelkedő intézményhálózattal rendelkezik. Óvodai és bölcsődei neveléssel összefüggő feladatait helyben látja el. Ha figyelembe vesszük az országos helyzetképet, akkor kiemelendő, hogy az általános iskola alsó tagozatát és a felső tagozatát is helyben működteti. Az alapfokú művészeti oktatás helyben önkormányzati fenntartással működik. A közoktatási szakszolgálati feladatokat - úgymint a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás– kistérségi fenntartási formában látja el.
8
Újszentmargita területén működő közoktatási intézmények 2006/2007 tanévben Óvoda és bölcsőde: Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Alapfokú oktatási intézmény: Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Óvodai és bölcsődei nevelés Újszentmargitán az óvodai feladat-ellátási helyek vizsgálata során megállapítható, hogy a 75 férőhelyen 66 gyermek nevelkedik. Közöttük, halmozottan hátrányos helyzetű óvodás gyermek 41 fő. A szülők részéről történő nyilatkozatok száma –csakúgy, ahogy az országban- kevés. Újszentmargitán a bölcsődei csoportok száma 2, ahol férőhelyek száma 20, jelenleg 19 gyermek veszi igénybe az ellátást. Az óvodai ellátás terén minden beiratkozni kívánó gyermek felvételt nyert és még van lehetőség az év közbeni beiratkozásra is. Ebből következően a községben a teljes körű óvodáztatáshoz a feltételek adottak. Ez a lehetőség jelentős mértékben segíti a szülők munkavállalását, a kiszámíthatóságot, amely a szociális biztonságot növelő tényező.
Általános Iskola Az általános iskolai tanuló száma 151 fő. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 40 fő, az SNI-s tanulók száma 0 fő. Újszentmargitán biztosítottak a hátrányos helyzetű gyermekek óvodai és iskolai ellátásának feltételei. Elégséges számú férőhely van, minden gyermek felvételt nyert. Az általános iskolákban minden tanköteles korú gyermek tanulói jogviszonnyal rendelkezik, magántanuló nincs. Megfigyelhető, hogy az SNI-s gyerekek száma … fő, bár a valóságban sokkal több gyermek tartozna bele ebbe a kategóriába. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében nagy figyelmet fordított az önkormányzat minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási helyzetére a beruházásban, fejlesztésben egyaránt. A közoktatási törvény vonatkozó előírásának megfelelően az első évfolyamtól felmenő rendszerben szükséges az intézkedéseket megkezdeni:
9
A közoktatási törvény 66§ (2) értelmében az általános iskola - beleértve a kijelölt iskolát is - köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. Mivel a kerületben több általános iskola működik, az egymással határos felvételi körzeteket oly módon kell kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az adott körzetben felvehető összes tanköteles tanulóhoz viszonyított aránya az egyes körzetekben egymáshoz viszonyítva legfeljebb huszonöt százalékban térjen el. Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles előnyben részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye, telephelye található. E körben a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, és valamennyi felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az általános iskola sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi kérelmeket benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás nélkül is felvehető a halmozottan hátrányos vagy sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek sajátos helyzete azt indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapíthatja meg.
Az NFT I. pályázatba való bekapcsolódás lehetőséget teremtett a község intézményeinek (óvoda, iskola) a kompetencia alapú tanítás-tanulási pedagógiai módszereinek és eszközeinek folyamatos és rendszeres alkalmazására. Az oktatási programcsomagok rendszere a közoktatás teljes időtartamát átfogva segíti az élethosszig tartó tanulás képességének megalapozását, a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását. A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alternatívákat kínálnak a tanuláshoz, a tanításhoz, az új pedagógiai gyakorlatok kipróbálásához. Mindez azt is jelenti, hogy egy elkészült programcsomag keretén belül ugyanarra a feladatra többféle differenciálást, hátránykompenzálást, akár tehetséggondozást is felkínáló tanítási egység jelenik meg. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A Nemzeti Alaptanterv azt a felfogást képviseli, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Az a pedagógus, aki jól ismeri tanítványai motivációit, képességeit, érdeklődéseit és tanulási szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatait. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain; a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;
10
a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása. Újszentmargita Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programjának megfogalmazásakor kinyilvánítja azon véleményét, hogy hátrányos helyzeten speciális problémái miatt semmilyen csoport vagy egyén ne legyen a táradalomban megkülönböztetve, illetve valamilyen módon kirekesztve. Az integrált óvodai, illetve iskolai nevelés, oktatás megszervezését jogszabály segíti. A befogadó intézmény, a befogadó óvoda, illetve iskola az integrált fogyatékos tanulót a társadalmi integrálódás felé vezeti. Az együttnevelés vállalása mind a hátrányos helyzetű, illetve sajátos nevelésű gyermekre vonatkoztatva, mind pedig az ép gyermekekre vonatkoztatva előnnyel jár. A szociális hátránnyal, illetve képességfejlődési hátránnyal küzdő gyermekek, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek számára jelentős húzóerőt jelent az egészséges társakkal együtt tanulás, közösségi együttlét. Az egészséges gyermekek, illetve tanulók estében pedig az együtt nevelődés során egész életükre kiható, meghatározó humán értékek és viszonylatok kifejlődését eredményezi. Az elfogadás és a felértékelés személyiségjegyeivel gazdagodnak. A közoktatási intézményekben történő integráció, illetve együtt nevelés legelső színtere annak, hogy a gyermekek minél fiatalabb életkorban találkozzanak egymással. Természetessé váljék mindannyiuk számára az elfogadás, a tolerancia, a segítőkészség és a segítség elfogadása egyaránt.
6. Egészségügy Egészségi potenciálból adódó esélykülönbségek: A lakáskörülmények, munkakörülmények, és szociális körülmények, csakúgy ahogy az egyéni (öröklött) adottságok és az egyén tanult magatartása, határozza meg az egészségügyi potenciált. Cél, hogy a település minél szélesebb körben, minden polgára által egyformán hozzáférhető módon, a lehető legjobb színvonalon, lehetőségeinek függvényében, egy költséghatékony egészségügyi ellátást biztosítson. Az egészségügyi feladatok ellátásának színtere az Orvosi Rendelő, ahol a fogászat, a vegyes háziorvosi körzet és a védőnői szolgálat működik. Az önkormányzat jelentős mértékű támogatást nyújt a közgyógyellátásra is, mind az alanyi jogon, a méltányossági alapon, mind a normatív alapon járókra egyaránt.
11
Az egészségügy kiemelt feladata és célja, hogy a problémák megláttatásával, felismertetésével, a megváltozott életmódok, túlterheltségek következtében fokozottabban szükség van egymás segítségére, az odafigyelésre, s mindazon információkra, melyekkel adott helyzetben bírni szükséges. A faluban sajnos aktív, kiterjedt sportélet nem folyik. Minden fiatalnak lehetősége van az Univerzum SE. sportegyesületben, vagy egyénileg a mozgásra. 7. Akadálymentesítés: Újszentmargita Község Önkormányzata a jogszabályban előírt (2007. évi XXIII Trv.) akadálymentesítési kötelezettségének folyamatosan eleget tesz. Teljes mértékben akadálymentesített intézmények: Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Művelődési Ház Orvosi Rendelő Fehérliliom Gondozási Központ A gyalogos közlekedés megfelelő rámpák kialakításával akadálymentesített terület nem jellemző a településre. Ugyancsak nem jellemző a település adottságai alapján a A gyalogátkelőhelyek és a rendőrlámpák sem. A járda, illetve úttest felújítások, beruházások egyik kiemelt feladata és célja az önkormányzatnak. 8. Foglalkoztatás
A sajátos helyzetű társadalmi csoportok helyzete a munkaerő piacon speciális, társadalmi helyzetük alapján más-más problémakörrel szembesülnek. A munkaerőpiac szempontjából sajátos helyzetű csoportok közé sorolhatóak a térségben: gazdaságilag inaktív népesség fogyatékkal élők és megváltozott munkaképességűek alacsony iskolai végzettségűek fiatal pályakezdő diplomások nők munkaerőpiacról kiszorult 45 éven felüliek mezőgazdaságból élő szakképzett munkaerő, valamint a szakképzetlen „kényszer-termelők” halmozottan hátrányos társadalmi csoportok, a térségben (ez főként a roma származásúakat érinti).
12
Elmondható, hogy a munkanélküliség jelentős, kiemelt problémát jelent, hogy a munkanélkülieken belül rendkívül magas az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők száma (maximum 8 osztály végzettséggel rendelkezik). Ezen probléma megoldásához kap kiemelt fontosságot a felnőttképzés, amelynek keretében az alapfokú iskolai végzettséget meg tudják szerezni a munkanélküliek. Regisztrált munkanélküliek száma Újszentmargitán
2003
2004
2005
2006
1212
1234
1493
1478
Az álláskeresők hátrányos helyzetéből adódó nehézségeket tudva különböző módon próbálja az önkormányzat enyhíteni, kompenzálni hátrányaikat. Ennek megfelelően: járadék típusú ellátásban részesül 24 fő, segély típusú ellátásban részesül 22 fő és rendszeres szociális segélyt kap 64 fő. A Megyei Munkaügyi Központ számos eszközzel igyekszik a foglalkoztatásokat, elhelyezkedéseket támogatni. Így például különböző típusú és szintű képzésekkel, átképzésekkel, vállalkozóvá-, önfoglalkoztatóvá válás támogatásával, bér- és egyéb járulékfizetési támogatással, közhasznú foglalkoztatás támogatásával, stb. A foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoportok – munkanélküliek, megváltozott munkaképességűek, romák, stb. - egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról, egyre nagyobb számban kerülnek ki a munkaügyi regisztrációból. Ezzel elveszítik a szervezett segítségnyújtás legfontosabb esélyét, valamint gyengül önbizalmuk, esetlegesen depresszióssá válnak, mely állapot még inkább megnehezíti az újrakezdést, az újbóli munkába-állást. Az esélyegyenlőséget megerősítő pozitív intézkedések azért is szükségesek számukra, mert e csoportok a munkaerőpiacon összetett szemléletbeli hátrányokkal küzdenek. A tartós egészségi problémával, fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci lehetőségei is erősen behatároltak. Országos átlagban tíz érintettből mindössze csak egy dolgozik. A foglalkozatás-politika számukra is próbál kedvezőbb helyzetet teremteni, így például a munkáltatók ösztönzésével. Újszentmargitán egy vállalkozás él a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatói támogatással, ennek következtében alkalmazásukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogyatékkal élők a munkájukon keresztül is a társadalom hasznos tagjainak érezhessék magukat. 9. Szociális védelmi rendszer Újszentmargita Község Önkormányzata biztosítja a jogszabályban meghatározott rendszeres megélhetést nyújtó segélyeket (rendszeres szociális segély, ápolási díj, stb.), a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat (lakásfenntartási támogatás, temetési segély, stb.), valamint az eseti segélyeket (átmeneti segély, stb.).
13
A szociális és gyermekvédelmi törvényben meghatározott alap és szakellátások közül a gyermekek és az idősek ellátása tekintetében teljes körűnek mondható az ellátás. Az önkormányzat a szociális információs szolgáltatást nyújtva segíti elő, hogy a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokról és szolgáltatásokról az igénylők tájékoztatást kapjanak. A gyermekjóléti szolgáltatás keretében biztosítja a gyermek veszélyeztetettségét észlelő „jelzőrendszer” működtetését, családgondozói feladatok ellátását a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésére, megszüntetésére. A Fehérliliom Gondozási Központ nappali ellátás keretében biztosítja a saját otthonukban élő felnőtt, egészségi állapota vagy idős kora miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek napközbeni tartózkodását. Házi segítségnyújtás keretében gondoskodik azokról az idős személyekről, akik önmagukat otthonukban saját erőből ellátni nem képesek és róluk más módon nem gondoskodnak.
A szociális és gyermekvédelmi törvényben meghatározott alap és szakellátások közül a pszichiátriai betegek, a fogyatékossággal élők, a szenvedélybetegek ellátása fejlesztésre szorul.
10. Közművelődés A városban a közművelődési lehetőségeket az alábbi intézmények nyújtják: o o
Váci Mihály Iskolai és Községi Könyvtár Művelődési Ház
A közművelődéshez való hozzáférés esélyének biztosítása a különböző típusú hátrányokkal küzdő csoportok számára eltérő módon történik. Mégis kiemelendő, hogy az önkormányzat mind az idősebb korosztály mind a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek művelődéshez való hozzájutását elősegíti. A rendezvények nagyon fontosak egy település életében. Itt nyílik főleg lehetőség arra, hogy a településen élők szórakozhassanak, kikapcsolódhassanak. Ez tartja össze és erősíti is egyben a helyi közösséghez tartozást.
14
11. Általános célok 1. A hátrányos megkülönböztetés megszűntetése, az esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára, az összetartó, szolidáris társadalom erősítése. 2. Gazdasági területen a minimális forráshoz való jog biztosítása. 3. A megfelelő pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutás biztosítása, valamint az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása. 4. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében össze kell hangolni a foglalkoztatási, az oktatási, az egészségügyi, a szociális igazgatási, területfejlesztési célokat. 12. Minden célcsoportot érintő intézkedések: 1. A hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítása Az önkormányzat igyekszik élni mindazon lehetőségekkel, amelyek biztosítják a hátrányos munkanélküliek, az inaktívak munkaerőpiacra történő visszakerülését, így a közhasznú foglalkoztatást, a közmunkát, illetve a képzéssel egybekötött foglalkoztatást. Az önkormányzat a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében folyamatosan együttműködik a munkaügyi központ kirendeltségével. 2. Közszolgáltatást nyújtó intézmények teljes akadálymentesítése Újszentmargita területén működő önkormányzati fenntartású közintézmények teljes akadály-mentesítése a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével, legkésőbb 2012-ig, az intézményvezetők irányításával, saját illetve pályázati források felhasználásával. Az önkormányzat vállalja, hogy kiemelten kezel és pénzügyi lehetőségei tükrében támogat minden a közintézmények akadálymentesítését szolgáló pályázatot. 3. A helyi szemléletet megváltoztató programok támogatása, segítése A lakossága számára, olyan ismertető anyagok készítésének, lakossági tájékoztató fórumok, valamint más típusú programok, rendezvények támogatása, segítése, melyek előmozdíthatják az esélyegyenlőségi program célcsoportját jelentő emberek kedvezőbb társadalmi integrációját és szemlélet váltást eredményezhet a lakosság minden tagjánál. 4. A hátrányos helyzetű csoportoknak az információs társadalommal összefüggő egyes szolgáltatásaihoz való hozzáférés elősegítése
Az önkormányzat támogat minden a célcsoport információs társadalommal összefüggő egyes szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközbeszerzést szolgáló pályázatot, a célcsoport ez irányú képzését, továbbá támogatja, olyan mindenki számára elérhető információs pontok kialakítását, melyeken keresztül a szükséges eszközökkel nem rendelkező emberek a lakhelyükhöz minél közelebb hozzáférhetnek az internethez, valamint az információs társadalom nyújtotta egyéb szolgáltatásokhoz.
15
13. Konkrét hátrányos helyzetű célcsoportokhoz kapcsolódó intézkedések a) Fogyatékkal élők
Településünkön a fogyatékossággal élők többsége testi, mozgásszervi fogyatékos. A fogyatékkal élők legnagyobb részének az egyetlen megélhetési forrása az alacsony összegű nyugdíj, járadék, vagy segély. Ezek igen szűkös megélhetést biztosítanak számukra. Fogyatékosságuk típusa is meghatározza gazdasági aktivitásukat. Önkormányzatunk nagy hangsúlyt fektet a prevenció elvére, a fogyatékosságot okozó betegségek, balesetek megelőzésére. A szubszidiaritás elvének érvényesítését szem előtt tartva önkormányzat biztosítja a támogató szolgálat további működtetését civil szervezet fenntartásával. A támogató szolgálat biztosítja a fogyatékos személyek lakókörnyezetében történő ellátását, illetve a lakáson kívüli közszolgáltatások elérését, valamint életvitelük önállóságának megőrzését. Célunk továbbá a fogyatékos személyek integrációjának megvalósítása. b) Időskorúak
Újszentmargita népességének összetételében a 60 év felettiek aránya folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. A nyugdíjasok között igen magas az egyszemélyes háztartások száma. Ezen háztartások nagy részét igen alacsony nyugdíjjal rendelkező özvegy nők alkotják. Az, hogy az idősek hogyan élik meg az évek elmúlását, az egyedüllétet, nagymértékben függ a társadalom nyújtotta életkörülményektől, az idősekkel szemben tanúsított társadalmi magatartástól. Ezen a téren jelentős a társadalmi szinten megoldásra váró problémák száma, a nyugdíjak reálértékének megőrzése, emelése, az idősek biztonságérzetének növelése, a szegénység, a megélhetési gondok elleni küzdelem. A nagymértékű munkanélküliség miatt a család aktív tagjai legtöbbször nagyobb városokba költöznek, az idősek egyedül maradnak. Ennek hatására megnő a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti igény, ami jelentős kihívás elé állítja intézményrendszerünket. c) Roma lakosság
A településen élő roma származásúak számának és arányának tekintetében a valóságot pontosan tükröző adatok nem állnak rendelkezésre. A roma társadalmi beilleszkedése nagymértékben függ iskolázottsági szintjüktől. Az érintett populáció iskoláztatási hátrányainak számos oka van: a cigány gyermekek családi szocializációja, a cigányság és a többségi társadalom – család által közvetített kulturális mintáinak különbözősége; nyelvi hátrányok; a roma népesség szociális helyzete; területi elhelyezkedése, hátrányos megkülönböztetés. Az elmondottak következtében a többségi társadalomhoz képest kis arányú a szakképzésben résztvevők aránya, még elenyészőbb az érettségihez kötött képzésben, valamint a felsőoktatásban résztvevők hányada. Önkormányzatunk minden eszközével igyekszik a roma származású népesség esélyegyenlőségét biztosítani. A kezdeményezések a roma népesség iskolázottságának javítása mellett a cigány kultúra ápolására és az identitásuk megőrzésére is nagy hangsúlyt fektetnek.
16
A cigányságot érintő hátrányok – területi elszigeteltség, szociokulturális jellegzetességekből adódó társadalmi lemaradás, alacsony iskolázottság, szakképzetlenség, alacsony jövedelmi viszonyok, rossz lakáskörülmények – kölcsönösen erősítik egymást és vezetnek e csoport „szegregáltsághoz”. Főként alacsony iskolázottságuknak és a társadalom előítéletességének köszönhetően alacsonyabb körükben a foglalkoztatottsági szint, és magasabb és tartósabb a munkanélküliség, mint a többségi társadalom esetében. Részben a fentiekből következik, részben pedig sajátos korösszetételüknek (magas a gyermekkorú népesség aránya) tudható be, hogy magas az aktív keresőkre jutó eltartottak aránya. A roma társadalom a mindennapi élet során, hivatalos ügyintézés alkalmával – iskolázottsági, szocializációs, hátrányaik következtében is számos akadályba ütközik. A cigány származású munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek és foglalkoztatásának növelését a munkaügyi központ számos eszközzel és munkaerő-piaci programmal igyekszik elősegíteni. Önkormányzatunk a közhasznú- és közcélú foglalkoztatás maximális kihasználtságával erősíti munkavállalási esélyeiket. A kisebbségi önkormányzattal, a szociális, egészségügyi intézményekkel együttműködve törekszik az önkormányzat a romák életminőségének javítására Feladatunknak tekintjük a roma célcsoport élethelyzetének, esélyegyenlőségének javítását, munkaerő-piaci (re)integrációjuk elősegítését.
társadalmi
d) Esélyegyenlőség biztosítása a közoktatásban
Horizontálisan érvényesítendő szempont a közoktatás-fejlesztésben az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a beruházásban, fejlesztésben. Kiemelten fontos az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a településen a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Az esélyegyenlőségi programban a következő hangsúlyos elemek megvalósítására törekszik Újszentmargita közoktatása: - teljes körű óvodáztatás, kiemelten koncentrálva a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre; - képesség-kibontakoztató oktatásra épülő integrált oktatás bevezetése; - az esetleges előforduló sajátos nevelési igényű tanulók inklúziójának megvalósítása, az integrált oktatás megvalósítása felmenő rendszerben; - a társadalmi és szakmai környezet jobb megismerése, együttműködése érdekében fórumok szervezése.
17
A közoktatásban megvalósítandó egyes további esélyegyenlőségi feladatok meghatározása és végrehajtása az érintett intézmények feladata. A speciális feladatok és célok meghatározását, valamint a végrehajtásuk módját az intézmények legkésőbb 2007. december 31-ig intézkedési tervben határozhatják meg.
14. Az esélyegyenlőségi programmal kapcsolatos egyéb intézkedések A Program érvényessége Érvényes 2012. december 31-ig. A Program felülvizsgálata A programban megfogalmazott célok és feladatok teljesítését a képviselőtestület évente felülvizsgálja. A program teljes – minden fejezetére kiterjedő – értékelését a képviselőtestület 2012. december 31-ig végzi el. A Program módosítása Jogszabályi változások, illetve indokolt változtatás esetén a program módosítására javaslatot tehet: • A képviselőtestület bármely tagja, • Újszentmargita Község polgármestere és/vagy jegyzője, • A képviselőtestület bármely szakmai bizottsága, • Az intézmények alkalmazotti közösségei az intézményvezetőik útján. • Civil szervezetek a képviselőik útján A Program módosítását a polgármesterhez beterjesztett írásbeli módosítási javaslattal kérhetik. Az Esélyegyenlőségi Programot, illetve annak módosítását a képviselőtestület fogadja el. A programról, illetve program módosításáról az intézményeket és a lakosságot a Képviselő- Testület tájékoztatja. A Program nyilvánosságra hozatala Újszentmargita Község Esélyegyenlőségi Programja nyilvános. A község honlapján (www.ujszentmargita.hu) megtekinthető. Papíralapú formátumban hozzáférhető: • Váci Mihály Iskolai és Községi Könyvtár • Polgármesteri Hivatal
18
1. számú melléklet Jellemző települési adatok
1. Demográfia Lakónépesség száma Állandó népesség száma Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a 15-18 évesek száma Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +)
1549 1587 47 45 163 75 -263
2. Népességvándorlás Mennyire jellemzők az alábbi típusú bevándorlások a településen? Kérem jellemezze a települési helyzetet (1=Egyáltalán nem jellemző …5=Nagyon nagy mértékben jellemző) Közeli településekről Közeli városból Távolabbi településekről Távolabbi városokból Megyeszékhelyről Budapestről Külföldről
2 1 1 1 1 1 1
Mennyire jellemzők az alábbi típusú elvándorlások a településről? Közeli településekre Közeli városba Távolabbi településekre Távolabbi városokba Megyeszékhelyre Budapestre Külföldre
3 3 2 2 2 2 1
19
3. Szociális helyzet a településen Összesen Munkanélküliek száma a településen Ebből tartósan munkanélküli Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi támogatást? ebből Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségről nyilatkoztak Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak Külterületen élők száma:
ebből 3-5 éves gyermekek száma ebből óvodába jár általános iskolás tanulók száma
168 38 64 188 45 59 128
összesen halmozottan hátrányos helyzetűek
3 8
3 2
Etnikailag szegregált összesen (telepszerű) lakókörnyezetben élők száma:
halmozottan hátrányos helyzetűek
ebből 3-5 éves gyermekek száma ebből óvodába jár általános iskolás tanulók száma
-
20
4. Közszolgáltatások elérhetősége A település népessége jellemzően hol tudja elérni az alábbi közszolgáltatásokat? Amennyiben az adott szolgáltatást nem helyben, hanem más településen veszi igénybe a lakosság, tüntesse fel a település nevét (akár többet is) és a távolságot (km) az érintett cellában! A megfelelő rubrikába tegyen X-et (illetve nevezze meg a település(eke)t, amennyiben szükséges) Közszolgáltatások
Helyben Más településen, A szolgáltatás éspedig... (km) ellátatlan KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás 1-4. X Általános iskolai oktatás 5-8. X Alapfokú művészetoktatás X KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás X Nevelési tanácsadás Polgár , Plusz kistérségi megállapodás alapján Logopédiai ellátás X Polgár , Plusz kistérségi megállapodás alapján Továbbtanulási, pályaválasztási X Polgár , Plusz kistérségi tanácsadás megállapodás alapján Gyógytestnevelés X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsőde X Családi napközi X Iskolai napközi X Házi gyermekfelügyelet X GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona X
21
5. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere A településén igénybe vehető közszolgáltatások esetében milyen szervezeti-intézményi formában történik a feladatellátás? Több válasz is lehetséges, több válaszkategória is megjelölhető! A megfelelő rubriká(k)ba tegyen X-et, a helyben ellátatlan feladatok rubrikáit hagyja üresen. Közszolgáltatások
A feladatellátás fenntartói háttere Önkormányzat Kiszervezett saját fenntartású formában non intézménye vagy profit, civil, gazdasági egyházi szervezet, társasága vagy gazdasági társaság Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás X Alapfokú X művészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és X gondozás Fejlesztő felkészítés X Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde X Családi napközi Iskolai napközi X Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona
IntézményTöbbcélú fenntartó társulás Társulás
Megyei önkormányzat
Egyéb
X X
X
X X X
X
6. Óvodáztatás Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma
2 75 66 41
22
Az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek száma
3
Az óvodába be nem íratott 3-5 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
1 3
7. Általános iskola Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) Általános iskolai magántanulók száma Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) Átmeneti és tartós állemi nevelésbe vettek száma
1 13 8 151 40 23 17 34 -
23
8. A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma Településen élő óvodás gyermekek, tanulók száma
Összesen:
Halmozottan hátrányos helyzetű:
53 ebből Óvodába jár ebből helyben más településre eljáró ebből települések nevei:
50 ---
31 ---
Alsó tagozatos (1-4.) ebből helyben más településre eljáró ebből települések nevei:
82 -
22 -
Felső tagozatos (5-8.) ebből helyben más településre eljáró ebből települések nevei:
69 -
18 -
9. Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma a településen, bejárók, utazási feltételek A gyermekek, tanulók létszáma a település óvodáiban és általános iskoláiban
Összesen: Halmozottan hátrányos helyzetű:
ebből Óvodába jár ebből más településről bejáró ebből tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.val)
24
Alsó tagozatos (1-4.) ebből más településről bejáró ebből tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.val) Felső tagozatos (5-8.) ebből más településről bejáró ebből tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.val)
14
4
14
4
18
3
18
3
10. Hány tanuló után igényelték, ill. tervezik igényelni az integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatást az egyes intézményekben? Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető tanulók létszáma 2004/2005 OM azonosító
031131
tervezett tanulói létszám 2005/2006
2007/2008
2008/2009
intézmény neve
Hunyadi M. Ált.Isk.és Alf. Műv.
integrációs
képességkibontakoztató
integrációs
képességkibontakoztató
integrációs
képességkibontakoztató
integrációs
képességkibontakoztató
24
64
31
66
99
-
102
-
25
11.Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben.
tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint (csak általános iskola!)
azonosító
intézmény neve
gyermek-, tanulólétszám az intézményben Normál (általános) tanterv
Összesen
031131
Hunyadi M. Ált.Isk.és Alf. Műv.
151
HHH
SNI
40
Összesen
- 151
HHH
40
SNI
Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Összesen
HHH
Gyógypedagógiai tagozat
SNI
Összesen
-
12. A település szakember-ellátottsága
Feladatok
Az előírt képesítés feltételeket a személyzet hiánytalanul Teljesíti
Óvodai nevelés
X
Általános iskolai oktatás
X
Hiányok megnevezése megjegyzések
Nem teljesíti
Kistérségi együttműködés keretében ellátott feladat. Többcélú kistérségi együttműködés feltételeinek vizsgálata javasolt.
Pedagógiai szakszolgálat Egészségügyi alapellátás
X
Szociális alapellátás
X
Szociális intézményi ellátás
X
Gyermekjóléti szolgáltatás
X
Kiszervezett formában működik. A feladatellátás megoldott.
26
HHH
