Újpest a régi - exkluzív interjú Derce Tamás polgármesterrel A legfontosabbat, az illúziókat is elvették 2007.11.12. Hírextra – Constantinovits Milán
Újpesten zajlik az élet. Épül az M0-s körgyőrő, és megindult a lakótelepek felújítása is. Vagy mégsem? Ezekrıl, a helyi politika tisztaságáról, a Sziget elleni perrıl, Demszky Gáborról és egy különös megállapodásról beszélgettünk dr. Derce Tamást polgármesterrel, aki tizenhét éve áll a kerület élén. „Tragikus bemenni Pestre” Polgármester úr, kezdjük azzal, hogy ha ki kellene emelnie, mik voltak a legfontosabb elırelépések, amióta Ön áll a kerület élén, miket említene? Azt kéri tılem, csináljak számvetést? Mindig azt mondom, ha valamit megoldunk, abban a pillanatban az már történelem, azzal nem foglalkozunk többet. Elég sok minden történt Újpesten, de megmondom ıszintén, én még nem csináltam számvetést. Hagyjuk ezt másoknak, gusztustalan is lenne, ha én errıl bármint mondanék. Akkor viszont tekintsünk a jövıbe! Mi a helyzet az újpestieket is érintı M0-s körgyőrő építésével? Az M0-ás körgyőrővel kapcsolatban az a fı kérdés, hogy miért nem készül el a palotai oldalon, mert ott leállt az egész építkezés. Tragikus bemenni Pestre, már nemcsak délrıl, hanem északról is. Egész egyszerően, amíg az M0-s körgyőrő nem épül meg, és amíg nem lehet megtenni azt, hogy kitiltjuk a kamionokat Budapestrıl, addig itt a közlekedés és az élet is lehetetlen lesz.
Mit lehet akkor tenni a közlekedés javításáért? A körgyőrő mindenkinek érdeke. Úgy kell megoldani, ahogy Bécsben is megoldották: két körgyőrő van a város körül, ami a forgalmat elviszi a belsı részektıl. Ott úgy oldották meg, hogy amint megépítették az elkerülı utakat, kitiltották a nehéz-gépjármőveket. Bécsben lehet közlekedni, néhány héttel ezelıtt voltam ott, simán átmentem a városon. „A francokat van minden rendben!” A közlekedés mellett a érzékenyen érinti a kerületi polgárokat a lakótelepek állapota is. Hogy áll a panelfelújítási program? Sehogy. Egy-egy ilyen négy lépcsıházas, tízemeletes épület felújítása tokkal-vonóval ma már milliárdos költség. Ha kiszámoljuk, egy lakásra mennyi esne, láthatjuk, hogy képtelenség lenne ezt a lakóknak kifizetniük. Az önkormányzatok pedig ahelyett, hogy egyre jobb anyagi körülmények közé kerülnének, rosszabb és rosszabb helyzetbe csúsznak. Érdekes ország ez, itt nem javulnak az életviszonyok, hanem romlanak. Ez vonatkozik a lakókra és az önkormányzatra is, illetıleg az önkormányzat által fenntartott
intézményekre. A panelfelújítási program a kormánypárti sajtó által reklámozott, csodaként, „húdefantasztikus lesz!” felkiáltással jelent meg, de minden hozzáértı tudta, hogy ez csak választási propaganda. Hallatlan nagy felelıtlenség volt, mert elhitették a panelben lakó emberekkel, hogy az épületek felújítása meg fog történni. Rávettek nagyon sok társasházat, hogy induljanak a pályázaton, pénzt is felvetettek velük, aztán kiderült, hogy nem mőködik. Aki ért hozzá egy kicsit, láthatta, hogy az egész egy nagy kamu, ilyet nem szabadna megtenni! Azért hoztam ezt a programot szóba, mert Újbudán megvalósult már pár panelrehabilitáció, tehát van példa arra, hogy fel lehetett újítani a lakótelepeket. A nyílászárók és a gépészet felújítása még egyetlen egy panelépületnél sem történt meg Budapesten. S az, hogy ilyen részleges felújítások voltak, azt eredményezte az újbudai önkormányzatnál, hogy csıdközeli állapotba került. Egyetlen önkormányzat sem engedheti meg magának egy épület teljes felújítását, hiszen be kellene szállnia 2-300 millió forinttal. Tessék mondani, a háromszáz panelépületbıl melyikbe szállok be? Milyen alapon döntöm el? Nagyon nagy veszély, amikor azt hiszik a lakók, hogyha kicserélték a nyílászárókat, akkor minden rendben van. A francokat van minden rendben! Majd akkor fog mindenki hisztizni, amikor egyszer csak nem mőködik majd az elektromosság, mert a falban lévı alumíniumvezetékek eltöredeztek, nem vezetik az áramot és ráadásul életveszélyesek! Polgármester úr, mi a jövı akkor e téren? Ha folyamatosan romlik a panelek állaga, mégiscsak kell valamit tenni – még ha részleges felújításokat is –, nem? Ezt nem egy polgármestertıl kellene megkérdezni, hanem attól, aki kitalálta ezt a panelprogramot, - és hülyeséget talált ki -, hogy légy szíves, azért kapod a fizetésed, hogy megoldd. Nem fog másképpen menni, kölcsönöket kell felvenni. Ezek magántulajdonban lévı lakások. Az, hogy politikai okokból el kellett adni ezeket a lakásokat fillérekért, az akkori kormánynak volt nagy bőne. Eladta a lakásokat, hogy népszerőséget szerezzen, a lakók pedig ráharaptak, mert úgy gondolták, hogy „hú de jó lesz, fillérekért megveszem, aztán továbbadom!” Hogy egy tulajdont gondozni is kell, a drága jó szocializmus után senkinek nem jutott eszébe. Voltunk néhányan, akiknek igen, csak nem hittek nekünk. „Demszky Gábornak fogalma sincs a valóságról” Hadd térjek rá egy másik aktuális kérdésre, ez pedig a Sziget ügye.... Gondoltam, hogy nem hagyja ki!
Nem lehetett, ugyanis a sajtóban azzal találkozunk lépten-nyomon, hogy Demszky szerint ön el akarja lehetetleníteni a Szigetet azáltal, hogy betiltaná 22 és 6 óra között a hangos rendezvényeket. Demszky Gábor kint lakik Budakeszin a tüdıgondozó mellett. Nagyon kellemes, nyáron is maximum 25 fokos hısmérsékletben, ha kinyitja ajtaját-ablakát, árad be a friss tölgyfaerdı illata, a maga 24-23 fokos
melegével. İ Budakeszirıl ne beszéljen nekem ilyenekrıl, hogy kivel és mivel állapodjak meg! Költözzön ide Budapestre, költözzön be egy panelépületbe, és miközben megy a Sziget-fesztivál és dübörög a banda, meg 35 fokos meleg van éjszaka is, próbáljon meg aludni! Annak meg külön örülnék, ha becsukná az ablakot, és 40 fok lenne abban a lakásban! Demszky onnét csak ne üzengessen! Ez az úri gesztus, ez a lekezelés több mint sértı! Ugyanakkor ı célzott arra is, hogy a harmadik kerülettel sikerült a Szigetnek megállapodást kötnie, és önöknek is ezt kellene tenniük. Megállapodtak, csak azt magyarázza meg nekem, hogy akkor miért kapok a harmadik kerületiektıl egyfolytában telefonhívásokat? És nem csak hívásokat, hanem a harmadik kerületi lakosok felajánlják, hogy beavatkoznak a perbe felperesi oldalon, tehát nem a Sziget mellett, hanem mellettem. Másrészt civil szervezetek is jelentkeztek, hogy mellettem a perbe be kívánnak lépni. Demszky Gábor úgy nyilatkozik, hogy fogalma sincs a valóságról. Budakeszi 10 km-re van a Szigettıl. İ ott hatja le csicsikálni a fejét akkor is, mikor a Sziget zenéje szól, és nem itt. İ ne ajánljon semmit, nem tisztességes dolog ez! Úgy tudom, már 2002-ben is bírósághoz fordult a Sziget túlzott hangossága miatt. Akkor elutasították a keresetlevelünket, mondván, hogy a zaj nagysága nem éri el a megfelelı decibelszintet. Hozzáteszem a bíróság nem rendelt ki szakértıt, aki megállapította volna, mekkora is a zaj nagysága. A bíróság összekeverte a birtokháborítást a szabálysértéssel. S hogy nem össze-vissza beszélek, és ez nem csak feltételezés, ezt igazolja, hogy 2006-ban megjelent egy alkotmánybírósági döntés, amely kimondja, hogy a birtokháborításnak és a zajhatár túllépésének semmi köze nincs egymáshoz. A birtokháborítás akkor is elkövethetı, ha zajjal okozzák, és ha a zaj nagysága nem éri el a szabálysértési kódexben megállapított 45 decibeles mértéket. Tehát azt mondta ki ez az állásfoglalás, hogy a bíróság nem jól alkalmazta törvényt. Miután megjelent ez az alkotmánybírósági döntés, beadtuk újra a keresetlevelünket. Lát esélyt arra, hogy most másképp határoz a bíróság? Mindenre van esély, nem szeretnék prejudikálni, nem akarom befolyásolni a bíróságot. Azért megy ez a hajcihı, és azért van ez a nagy hisztéria, mert Gerendai úr az összes sajtóhoz elmegy, lett légyen az írott vagy hanggal és képpel mőködı, és mindenhol protestál. Szerintem ez a bíróság befolyásolása. Az a véleményem, hogy ı befolyásolni akarja a bíróságot az ítéletében. Hadd vessem közben, hogy a Sziget azért turisztikailag igen fontos eseménye Budapestnek, hiszen Közép-Európa legnagyobb fesztiváljáról van szó. Ez nem befolyásolja álláspontját? Semmilyen tekintetben sem, én polgármester vagyok, nem fesztiválszervezı, és szeretném, ha Gerendai úr is a saját dolgát csinálná, de úgy látszik, nem ezt teszi. Számomra az a kérdés, hogy a gazdasági érdek megelızi-e az állampolgári alapvetı jogokat. Van-e jogom a pihenéshez, ahogy ezt az ombudsman rögzítette, mint alapjogot? Vagy netán néhány ember gazdasági érdeke felülírhatja ezt? Számomra errıl szól már az ügy. És nagyon tragikus, hogy csak számomra szól errıl, és nem a közvélemény és az újságírók döntı többségének! Ha ezt meg lehet tenni, akkor nem sok lépés kell ahhoz, hogy más területen ugyancsak elıforduljon az, hogy néhány ember anyagi érdeke megelızze az alapvetı emberi jogokat. Olyanokat, mint például a sajtószabadság, ami egyébként már úgy is kezd szépen ebbe az irányba elmenni. S akkor eljutunk egy olyan országba, ahol nem érdemes élni. Ez azért nyilván senkinek sem érdeke... Dehogynem, ezt támogatják most! Ahogy próbáljak hiszterizálni a közvéleményt és az újságírókat, az számomra döbbenetes!
Nem tudok nyilatkozni a szakma többi képviselıje nevében, ugyanakkor visszatérnék egy pillanatra az önök keresetére. Megoldásnak érzi, hogy este tíztıl reggel hatig ne legyen semmilyen hangos rendezvény a Szigeten? A nap többi részében bizonyára túl fogják lépni a koncertek azt a zajhatárértéket, amit a szabálysértési kódex meghatároz. Amiatt még nem kaptam telefont, hogy az embereket zavarná napközben a zaj. Ami pedig a 22 órai határt illeti: a tizenegy órás határról szóló megállapodást sem tartotta be a Sziget, és azt sem, hogy leszigetelik felénk a zajt. Megjegyzem, Óbuda felé állítólag le tudták szigetelni. Felénk miért nem tudják ezt megtenni? Nekünk nem maradt más választás, mint a per. Gerendai úr most is arról beszél, hogy milyen nagy nemzetközi esemény ez, ahelyett, hogy azt mondaná: igen, le fogjuk szigetelni. Helyette csak azt mondja, hogy egész éjszaka akarnak játszani. Nem érzékeli eszerint a kompromisszumra való készséget a Sziget szervezıi részérıl? Ahogy mondja. Nem bennünk nincs meg a kompromisszumra való hajlandóság, hanem Gerendai úrékban! Mikorra várható, hogy a bíróság határozatot hoz az ügyben? Remélem, minél elıbb. Decemberben lesz egy tárgyalás, de nem tudom, akkor fog-e a bíró ítélkezni. „A magyar politikai elit szellemileg nem nıtt fel” Hadd térjek vissza a kerület belsı dolgaira! Van egy augusztusi levél, amit Önnek tulajdonítanak, ebben arról ír, hogy a helyi MSZP és a Fidesz leosztotta egymás között a különbözı intézmények és a lokális média vezetıi posztjait. Megállapodtunk abban, hogy miután mindenki elolvasta ezt a levelet, és mindenki kellı módon fel is háborodott, illetve levonta a maga tanulságát, nem beszélünk róla. Más kérdés, hogy az egyik párt másnap rögtön nyilatkozott róla, de én megtartom a szavam. Pontosan tudom, ki nyilatkozott róla a megállapodás után. Alkalomadtán az illetınek a fejéhez is fogom vágni, hogy nem vagy tisztességes ember, mert ha egyszer szavad adtad valamire, akkor miért nem tartod be? A levél egyébként tılem származik, ott a nevem, én írtam. Hagyjuk akkor a levelet! De azért az érdekel, hogy tényleg érzékelhetı-e az a jelenség a kerületben, hogy az ellenzék és a hatalmon lévı oldal a megegyezésre törekszik a tisztségeket illetıen? Vagyis, hogy a közintézmények, és az egyéb helyi posztok megszerzésére törekszenek a képviselık, avagy ezt a polgármester úr csak felháborodásában nyilatkozta? Pártonkívüli vagyok, nekem nem mondja senki, hogy azért, mert ezt vagy azt a tisztséget elnyerted, tarhálj össze nekünk pénzeket. Ugyanakkor a politikának van egy ilyen mőködési elve, ami akár kerületi szinten is érvényesülhet. Nem kerületi szintrıl kell beszélni. A mikszáthi „uram-bátyám” semmi ahhoz képest, ami Magyarországon ma van. S ha a Sziget-ügyet nézzük, az ennek a része. Abban az ország, ahol az olajgate-ügyet titkosítani lehet, mert minden párt benne van, ne legyenek senkinek olyan illúziói, hogy az ügyek tisztességesen mennek. Minden hétköznapi magyar állampolgárnak tisztában kell lennie azzal, hogy igenis mutyizás van az országban. Ettıl nagyon kevés önkormányzat van megkímélve. A polgármester úr mit tett kerületi szinten ennek megakadályozására? A levél ennek része volt, nem? A levélrıl nem beszélek. Az ember igyekszik nyitva tartani a szemét, és odacsapni, ahová kell. Csak egy példát mondok: nemrég volt nálam egy társaság, befektetıi szándékkal. A tárgyalás végén a társaság
elnökének kereken megmondtam, ha megtudom, hogy bárkit megpróbálnak megvenni, akkor az illetıt kitaposom Újpestrıl, és ıket is. Ön polgármesterként erkölcsi védelmezı szerepet is ellát akkor? Vannak erkölcsi értékek, amikre én még adok. Engem még úgy neveltek, hogy az a tied, amiért megdolgozol, és nem a tied, amiért nem. Ugyanakkor más dolog az erkölcs, és más az, hogy mire adnak játéklehetıséget a törvények. Nem-nem, a törvények nem adnak semmiféle játékteret! Ahol nem egyértelmően szabályoz a törvény, ott azt kell megnézni, mire irányult a jogalkotó szándéka. Szakmám szerint többek közt jogász vagyok, így viszonylag könnyedén eligazodom a jogszabályok között, de az alapdolog, hogy az ember nem lop. S az is alap, hogy egy vezetınek mindent meg kell tennie, hogy a környezetében se lopjanak. Kaptam én is ajánlatokat, hogy segítsek egyeseknek hozzájutni meg nem érdemelt pénzekhez. Az ilyeneket mindig elhajtom. Akkor azt állítja, hogy Újpest tiszta kerület? Bár úgy lenne! Úgy pontos inkább: hogy én nem tudok az ellenkezıjérıl. Ha a nagypapám kakukkmadár lett volna, akkor én most kakukkos óra lennék. Nem tudok mindenrıl sajnos, bár lehet, hogy jobb is. Végül hadd kérdezzem meg, hogy bár még korai, de a ciklus végén indul újra a polgármesteri tisztségért? Ki tudja. Akkor már húsz éve leszek polgármester, és ez eléggé megviseli az ember. Nem a munka, hanem a kiábrándultság. Az, hogy mi történt ahhoz képest, ahogy elindultunk, és amit akartunk. Egyértelmően és tisztán látom, hogy magyar politikai elit szellemileg nem nıtt fel ahhoz a feladatához, amit elvállalt. A magyar politikai elit egyetlen gazdasági programja volt a mindent eladni, hogy ebbıl fedezzük az államháztartás hiányát: utána legalább a fele megmarad, és minden jó lesz. Csak hiányzott az az ember, aki ezt vasakarattal, következetesen végigvinné. Egyetlenegy magyar miniszterelnök sem volt alkalmas arra, hogy ezt végrehajtsa. Ezért lett minden eladva, és az adósság csak nıtt. Arra a kérdésre, „hogyan tovább?” a mai magyar politikai elit nem tud válaszolni. Ismerem ennek a politikai elitnek a nagyját, és ez nem ad okot túl nagy lelkesedésre. Annak eldöntése, hogy fogok-e politizálni 2010 után, még korai. Egyelıre sem az ország helyzetét, sem a sajátomét nem látom fényesnek. Hozzáteszem, a fiatalok sokkal rosszabb kondíciókkal indulnak, mint mi. S van egy fontos dolog, ami náluk hiányzik, és ami nekünk még megvolt: az illúzió. Már nincs, elvették. dr. Derce Tamás Jogász, Újpest polgármestere. Szül.: Újpest, 1949.05.21. Tanulmányai: 1963-ban fejezte be alsófokú tanulmányait a Komját Aladár Utcai (ma: Pécsi Sebestyén) Általános Iskolában. 1977-ben szerezte meg diplomáját az ELTE-n. Szakdolgozatának témája Újpest nagyközség várossá nyilvánítása volt. Élete: Derce Ármin unokája. 1977-83 között a Bp. V. ker. Tanács jogtanácsosa volt, 1983-90-ben vállalkozó, 1990-tıl Újpest polgármestere. Hivatali ideje alatt épült fel a városháza új épülete. Hat új háziorvosi rendelı épült, a többi folyamatosan megújult. Ebben az idıszakban létesült a Károli Gáspár Református Egyetem Állam és Jogtudományi Kara, az Újpest Színház, az Újpesti Polgárcentrum, az Újpest Galéria és az Újpesti Helytörténeti Győjtemény. Ekkor kezdıdött el az önkormányzati lakásépítési program, melynek keretében a településen hozzávetılegesen 1000 lakás épült, ebbıl 238 önkormányzati beruházással. Ekkor alakult ki a civil társadalmi szervezetek rendszeres támogatási formája. 1991-94 között az UTE társadalmi elnöke, 1994-95-ben az Újpestért Egyesület elnöke. Kiváló Dolgozó (1982), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjének tulajdonosa (1992). Fıbb mővei: Újpest város településelıdjének történeti áttekintése (2001)
