Interjú Dr Derce Tamással, Újpest polgármesterével Készítette: Kovács Róbert és Sipos Ivett
Újpest Önkormányzata – Budapest IV. kerülete bemutatása A főváros IV. kerületének újkori története az 1800-as évek első harmadáig nyúlik vissza. A szőlőművelők mellett gyorsan megjelentek az iparosok, kereskedők és alig egy évtized alatt a pusztából községgé alakult, majd az évszázad végére, már városi, majd az 1900-as évek elejére, egy évszázadnyi fejlődés után megyei jogú városi méretűvé nőtt. Mai mintegy 130 ezer lakosával, önálló településként az ország legnagyobb városai között lenne a helye. Újpestnek közel 18 Mrd Ft a kiadási főösszege, melyből a 2010-es költségvetési rendelet szerint más önkormányzatoknál kényelmesebben gazdálkodhat. Ritka az olyan hazai önkormányzat, amely a működésén meg tud takarítani forrásokat, amely összeget így fejlesztésre fordíthatja. Összességében a finanszírozással együtt számított költségvetési főösszeg 15%-át fordítja fejlesztésekre a kerület. Működési kiadásain belül 38 : 62 a személyi kiadások aránya szemben a dologival. A Képviselő-testület a 2010. évi költségvetés kiemelt előirányzatait az alábbiak szerint határozta meg, melyből jól látszik, hogy amíg más önkormányzatok a létfennmaradásukért küzdenek, addig Újpestnek közel 15% - a felhalmozási célú kiadás.
A KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI (ezer Ft) Bevételek, finanszírozási célú műveletek együttes főösszege
17.837.688
felhalmozási célú bevétel a felhalmozási célú finanszírozási műveletek ebből: fejlesztési hitel
1.558.575 0
0 1
fejlesztési kiadások felújítások felhalmozási célú kiadások és finanszírozási műveletek ebből: fejlesztési célú pénzeszköz átadás (támogatások) fejlesztési tartalékok egyéb felhalmozási kiadások működési célú bevételek és finanszírozási műveletek működési célú kiadások és finanszírozási műveletek ebből:
2.047.914 219.386 2.803.100 325.000 200.000 10.800 16.279.113
15.034.588
személyi jellegű kiadások munkaadókat terhelő járulékok dologi kiadások ellátottak pénzbeli juttatásai működési célú végleges pénzeszköz átadás (támogatások) működési célú végleges pénzeszköz átadás (intézményi) működési tartalékok
5.824.580 1.588.925 5.493.243 928.100 360.442 111.426 727.872
Más jogának sérelme nélkül... 1
„..Amit magam kapartam a tíz körmömmel, csak az igazán az enyém...”
Akár mottója is lehetne a beszélgetésnek Derce Tamás Újpest független polgármesterének a mondata. Az egykori megyei jogú város ma mintegy 100 ezer lakosával Budapest 2. legnagyobb kerülete. A független polgármester mély etikai meggyőződéssel vall a mai közviszonyokról, egy független polgármester harcairól és a jövőről. Egyszerre szkeptikus az önkormányzatok lehetőségeit illetően a nagy (állami) rendszerek fenntartásában, és hisz az önkormányzatiságban, mint a helyi közösségek önigazgatásának, a helyi ügyek helyben történő rendezése eszközében. Ugyanakkor független politikusként úgy érzi, hogy az Állam és az államot működtető pártok túlzottan rányomják a bélyegüket az életünkre, és nem végzik jól a dolgukat. Az alábbiakban közöljük Kovács Róbert és Sipos Ivett három órás interjújának fontosabb részleteit. A teljes interjú megtekinthető a www.localmonitoring.eu címen. 1
A középkori kiváltságlevelek utolsó sora
2
Először is egy személyes kérdéssel kezdenénk. Ön 20 polgármester, mire a leginkább büszke eddigi eredményeiből?
éve
Jogászként, történészként fontos számomra a múlt, de polgármesterként előbbre való a cselekvés. Nem feladatom a leltárkészítés! Az eredmények sorolgatása a munkaidő elteltével lehetséges. A feladatom a normális élet megteremtése a városban, mint egyfajta városigazgatónak vagy más környezetben a gazdatisztnek. Sorolhatnám például a most napirenden lévő mintegy 300 lakás megépülését, de nem ez a fontos.
Hogyan vélekedik azokról a kérdésekről, amelyekről most sokat beszélünk: a pénzügyi megvonásokról, támogatásokról? A gazdasági nehézségekhez hozzászoktunk. Tudomásul kellett venni, hogy a trianoni döntés, az 1920-as évek óta folyamatos válságban van az ország gazdasága. Talán csak a háborús felkészülési program időszaka volt kivétel. Mielőtt bárki is azt gondolná, hogy az önkormányzatokat támogatásban részesíti az Állam, a félreértések elkerülése végett jelzem, hogy a normatívák és egyéb támogatások a kötelezően előírt feladatokra kerülnek felhasználásra. Így az Állam nem támogatást, hozzájárulást ad a helyi közszolgáltatásokhoz, hanem az állami feladatok önkormányzati ellátását finanszírozza. A korábban meghatározó mértékű állami részvétel mára 40 % körüli mértékre csökkent. A Horn-kormányt követő kormányok mindegyike átterhelte költségvetési problémáit az önkormányzatokra.
Hogyan tudja Újpest Önkormányzata az így kiesett forrásokból adódó hiányokat befoltozni? Milyen eszközöket preferálnak, mire van Újpesten lehetőség, inkább hiteleket vesznek fel vagy adót emelnek? Minden a stabil pénzügyeken múlik, mindent a gazdaság határoz meg, amit ugye a pénzügyek irányítanak. Ha ez nincs rendben, akkor az egész haldoklik. A szabad pénzeszközök felhasználása jelentős, helyi bevételek, adók, az önkormányzati vagyontárgyak mobilitása, bérbeadása, eladása a forrása a bevételeink nagy hányadának. Tulajdonképpen nem biztos, hogy az önkormányzatoknak kellene ellátniuk olyan feladatokat, mint például az oktatás. Emlékezzünk arra, amikor a Medgyessy-kormány úgy emelte meg a pedagógusok 3
és a közalkalmazottak fizetését önkormányzatokra hárította át.
50%-kal,
hogy
a
költségek
felét
az
Ha egy kicsit messzebbről közelítjük meg a kérdést, akkor az Ön véleménye szerint, milyen alapvető intézkedésekre lenne szükség az önkormányzati rendszer működésének fenntarthatóvá tételéhez? Személy szerint nem kívánok a vidéki önkormányzatok problémáival foglalkozni, mint ahogy azt sem szeretném, hogy vidéki polgármesterek határozzák meg, hogy hogyan nézzen ki Budapest. Én Újpestről jobban látom, mi történik, mire van szükség a Templom utcában, mint akárcsak a Fővárosi Önkormányzatnál. Az önkormányzatiság lényege, hogy a döntéseket helyben kell meghozni. Amikor egy vidéki polgármester azt mondja, hogy komoly párhuzamosságok vannak a főváros és a kerületek feladatai között, akkor arra szeretném őt kérni, hogy ezeket tételesen mutassa ki.
… mi a helyzet Budapesttel? A Fővárosi Önkormányzat vezetése úgy próbálja orvosolni a bajokat, hogy a kerületeket okolja mindenért. Valójában a Fővárosi Önkormányzat szintjén politikai, gazdasági alkuk határozzák meg a működést. Súlyos problémának látom, hogy ezen alkuk következtében az önkormányzati gazdasági társaságok élén politikusok, pártok delegáltjai vannak, akiket nem szakértelmük, hanem megbízhatóságuk miatt kerülnek pozícióba. Ismerek családokat, akik ebből élnek. Ez egy nagyon rossz politikai rendszer. A korrupció olyan méreteket öltött, ami már a működőképességet veszélyezteti. Újpesten sikerült elérni, hogy legalább három szakértő is bekerüljön a két gazdasági társaságba. Fontos, hogy ezek a személyek a közgazdaságtanhoz, vállalati joghoz értsenek. A politika a pénzszerzés egyik formája, pedig a közjavak működtetése lenne a feladata.
Vajon mi jelentheti ebből a kiutat? Semmiképpen sem a képviselők számának csökkentése. Ez a demokrácia visszavonulását jelentené, miközben mind több embernek kéne részt vennie a közügyekben. Újpest jó példa, ahol 1990-ig száznegyvenegy képviselő végezte a munkáját gyakorlatilag ingyen, fizetés nélkül. 1990 óta nyolcvanan kapnak képviselőként fizetést, úgy, hogy döntéseikért nem felelnek, sem munkajogi, sem más értelemben, és további huszonhat politikus ül a káposztásmegyeri részönkormányzatban úgy, hogy döntési kompetenciájuk sincs. A képviselői 4
juttatások megszűntetése, radikális csökkentése mellett a bizottságok számát kellene lejjebb vinni. Három kötelező bizottság van, a pénzügyi, az összeférhetetlenségi és az oktatási, de vég nélkül alakíthatóak újabb és újabb bizottságok. Önmagában a képviselők számának csökkentésével egy-két milliárdot, ha lehet csökkenteni, megtakarítani, de semmiképpen sem százmilliárdokat.
…visszatérve a fővárosra? Mindenképpen fenn kell maradnia a kétszintű önkormányzatnak. A Templom utca problémáit csak innen lehet eldönteni. A fővárosi kerületek nagyon jelentős mértékben eltérnek egymástól. Rákospalotán még mezőgazdasági osztály is van. Az I. és a IV. kerület problémái összehasonlíthatatlanok! Ez egy komplex város. Ugyanakkor például a Duna-part kérdéséről fővárosi szinten kellene dönteni, bár, nem pártérdekek, hanem szakmai szempontok mentén. Túl lett dimenzionálva az egyetlen város mítosza. Szükség lehet a „city”-re és egy elővárosi rendszerre a külső kerületekből. Szándékosan elővárosi rendszerről és nem kerületekről beszélek, mert már az 1980-as évek óta szó van a kerületek összevonásáról. A Mi esetünkben ez Újpest, Rákospalota és Angyalföld együttműködését, összevonását jelentené. Nem teljesen önálló entitásokat kell ezeken az elővárosokon érteni. Kevesebbek lennének, mint a teljesen önálló önkormányzatok a budapesti agglomerációban, amelyet szintén integrálni kell a rendszerbe. Budapest harminc kilométeres sugarában egy összenőtt települési konglomerátum található. Azért, hogy megkönnyítsük a városba naponta beutazók, ingázók közlekedését, és, hogy kint tartsuk az autókat, a metrók végállomásait nem Budapest belterületére kellett volna tenni, sokkal inkább Dunakeszire vagy Budaörsre.
Helyet kap ebben a rendszerben az agglomeráció is, amely – mint említettük – már teljesen összenőtt a várossal? Szerintem nem a mai Budapestben, hanem Budapestben és agglomerációban együtt kell gondolkodni. Az elővárosi modell magába foglalja az agglomerációt is. A modell működésének technikáit, vehetjük a Kiegyezés utáni dualista monarchiában működött delegációk rendszeréből. Ugyanakkor minden szereplőnek hozzá kell járulnia a közös szolgáltatások költségeihez.
Vagyis a kerületek átszabása megoldaná az összes problémát? 5
Nem! Szükség van a feladatok és hatáskörök végiggondolására. Végig kell gondolni, hogy kell-e az oktatás az önkormányzatoknak. Szükség van-e önkormányzati építési hatóságra? Nem elegendő-e az, hogy az önkormányzatok elfogadják a helyi rendezési tervet, meghatározzák a területükön, hogy hol, és mit lehet építeni? A képviselői felelősség is részét kell, hogy képezze a változásoknak. Ez nem korlátozódhat a szavazás jogára. A pártokkal egyeztetett módon, a pártérdekeknek alárendelve valósítanak meg. Munkaviszonyra, személyes felelősségre van szükség. A választásokon bizonyos nyugati gyakorlatokkal összhangban nem egyszerűen általános mandátumokra kellene szavazni, hanem specializált státuszokra és funkciókra, mint például pénzügyekkel foglalkozó alpolgármester. Ma csak a polgármester felelős. Összességében tehát az a véleményem, hogy a megoldást a „city” + elővárosi rendszer, a hatáskörök és a választási jogok megváltoztatása együttesen hordozzák. Az egészet kell újragondolni és nem a részeit foltozgatni.
Most a kerületek együttműködését helyezi előtérbe, miközben korábban a széthúzás volt jellemző és még a városból való kiválás gondolata is felmerült több helyütt. Mi is megvizsgáltuk Újpest önállósulásának lehetőséget, következményeit. Előzetes számítások szerint az akkori 15 Mrd forintról akár 28 Mrd-ra is növekedhetek volna a bevételeink, de ezek mindenképpen elmaradtak volna a kiadásainktól, amelyek mintegy 26 Mrd forintra rúghattak volna. Győr, amely alig nagyobb, ennél több pénzből gazdálkodik, tehát a gazdasági lehetőségeink mindenképpen meglennének. A lakosság, megítélésünk szerint budapesti akart maradni. Próbálkoztunk az együttműködéssel is. Egyetlen önkormányzat kevés gazdasági erőt képvisel, relatíve kevés vagyonnal rendelkezik, ezért tettünk javaslatot huszonkét – huszonhárom kerületi polgármester társaimmal közös ingatlanforgalmazó, ingatlanhasznosító gazdasági társaság létrehozására. Ezek egyszerűsítették volna a döntéshozatali mechanizmust és óriási lehetőség rejlett benne, mindenki jól járt volna. Végül mindösszesen két polgármester támogatta volna ezt a kezdeményezést. Az ÉPÍT Zrt. egy hasonló gondolat alapján született a Főváros és Újpest közös társaságaként. A közös tulajdonú káposztásmegyeri ingatlanok hasznosítására hoztuk létre. A projekt nagyon sikeres volt, a legtöbb cél megvalósult. Mostanra a Főváros már eladná nekünk a tulajdonrészét. Voltak még ilyen kezdeményezéseink fővárosi önkormányzati fejlesztési bank létrehozására és infrastruktúra társaság létrehozására, amely a városi 6
fejlesztéseket támogatta volna, illetve a kezdeménye. Ezek azonban mind elhaltak. Egy, a mai kor feltételeire szabott Közmunkák Tanácsa jellegű intézmény egy gazdasági, hatalmi információ erőközpont lehetne, amely egyúttal alkalmas a hamisak, a linkek kiszűrésére. Ez mindenképpen önkormányzati feladat. A külső kerületek sajátos érdekei megjelenítésére, amely több esetben ezeknek az önállósulási törekvéseinek a gyökerét képezte létrehoztam a Külső Kerületek Szövetségét. A szövetség mára betöltötte eredeti rendeltetését, azóta vidéki önkormányzatok is csatlakoztak hozzánk.
Térjünk rá Újpest helyzetére, jövőjére! Újpest gazdasági helyzetét ebben a pillanatban a kivárás jellemzi. A tőke fokozatosan halad ki a Váci úton és a gazdasági válság pillanatára érte el Újpest határát. Várhatóan a lassan meginduló fejlődés egy-két éven belül érezteti hatását a kerületünkben. Úgy érzem, hogy termelő, ipari helyeket is keresnek a városban, és ez fontos hasznosítási lehetőség a tartalék területek számára. Újpest a külső kerületek közül a legfejlettebb infrastrukturális ellátottsággal rendelkezik, gyakorlatilag teljes a kiépítettsége, mind a modern (optikai kábelek, stb.), mind a hagyományos értelemben vett infrastruktúrának. Egy városias, jó adottságú kerületről van szó. A városrész rendezett arculatát elődeinknek köszönhetjük. Tán a legfontosabb probléma a lakáskérdés, ezen belül a fiatalok lakáshoz jutása és a lakótelepek sorsa. Érdekességként megjegyezném, hogy Újpesten található az első, 1964-ben épült panelépületek közül kettő. A panelek építésekor jócskán átalakult Újpest képe. A hagyományos beépítésű, kisvárosias belső részeit lebontották, bár lebontották a rendkívül korszerűtlen gangos, folyosón található WC-vel rendelkező épületeket is. A kor divatja szerint ide is kerültek betonépületek. Kivágásra kerültek katonai tájékozódási pontként szolgáló kocsányos tölgyek, fauna ligetek. Összesen 1800 lakás van az Újpesten található panelekben, melyek mindegyike felújításra szorulna. Összességében nem lehet megmondani, hogy mi lesz e lakások sorsa. Teljes épületgépészeti megújításra, a cső- és kábelrendszerek teljes cseréjére, korszerűsítésére van szükség. Az épületek szerkezete ugyanakkor stabil, kiállta az idő próbáját. Egy valamire való tulajdonos 10-15 évenként felújítja ingatlanát. A panelépületek esetében ez sokszorosan eltelt. Ehhez sajnos nincs kellő fedezetünk, hiszen egy paneltömb felújítása több száz millió forintra tehető. A panel-felújítási pénzekhez inkább „baráti” önkormányzatok jutnak. 7
A lakáskérdés másik fontos eleme a fiatalok lakáshoz jutásának támogatása, elősegítése. A fiatalok helyzetén elsősorban a munka, de másodlagosan mindenképpen a lakáshoz jutás segíthet. Ezt mozdíthatja elő a korábban említett 300 lakás is. Összességében azonban a fiatalok lakáshoz jutása is olyan kérdés, amelyet csak a Kormány tud megoldani, az önkormányzatoknak nincsenek megfelelő eszközei.
Vannak-e a többségi és a kisebbségi társadalmak közötti együttélési problémák a kerületben? Vannak jó példák az együttélésre. Ilyen a Langlet Valdemar utcai általános iskolánk, melyet tiszteletbeli cigány igazgató vezet. A legtöbb feszültséget a betelepülők okozzák, a hosszabb éve itt élőkkel jó a kapcsolat. A cigány kisebbségi önkormányzat vezetésével folyamatos az együttműködés. Vannak olyanok, akikhez gyerekkorunkra visszanyúló emlékek kötnek. El kell fogadnunk, hogy egymás mellett kell élnünk és, ha nem tehetünk mást, akkor mindenkinek, mind két félnek alkalmazkodnia kell. Ha elfajulnak a dolgok, csak abban reménykedhetünk, hogy egy Martin Luther King1 jön, és nem pedig egy Malcolm X2. Más a viszonya az önkormányzatnak azokkal a kisebbségi csoportokkal, amelyekkel évtizedek óta együttélünk, együtt, rivális bandákban nőttünk fel. A feszültségeket többnyire a frissen beköltzöttek okozzák, a bűncselekmények többségét ők követik el. Ilyen esetekben előfordul, hogy éppen a nemzetiségi származású őslakos újpestiek közvetítenek a többségi társadalom, vagy az önkormányzat felé.
Nem gondolja, hogy a közigazgatási rendszer a napi működés problémáin túl egy ekkora városnak, amely regionális, világvárosi babérokra tör, egy szélesebb vízióval, jövőképpel is kell rendelkeznie? Vajon mi lenne ennek a középpontjában? A Kárpát-medence kulturális központja? Bizonyos értelemben a polgárság megjelenése a kultúrával kezdődött, azzal, hogy a német-alföldiek meg tudták fizetni Rembrandtot. Valójában azonban a gazdasággal kezdődött, azzal, hogy képessé váltak Rembrandt megfizetésére. Budapest nagy korszaka a XIX. század vége volt, amikor Budapest a malomipar 1 2
Békejogi aktivista Fekete, fehér-ellenes fajgyűlölő terrorista
8
világméretű központjává vált. Pénz nélkül nincs kultúra. A hangsúly tehát a gazdaságon és az azt kiszolgáló közigazgatáson van. Az önkormányzat önmagában nem tudja fellendíteni egy ország gazdaságát. Az ország azoktól a törvényektől lehet gazdaságilag sikeres, amelyek a parlamentben születnek. Egy gazdasági társaság, amely minden adót megfizet, tönkre megy. A kultúra ugyanakkor több az úgy nevezett elit kultúránál. A kultúra egyúttal a hétköznapi viselkedésünk, a mindennapi dolgokkal szembeni igényességünk. A kultúra értékválasztás a szó legszélesebb értelmében, a silányság visszautasítása és az emberi minőség. Ez a kultúra döntően a családokból jön. De az Állam keltheti fel a kultúrával szembeni igényt a polgáraiban. Sajnos, a Kádár-rendszer jó és rossz örökségei közül talán éppen az a legsúlyosabb probléma, hogy mindenkit bűnrészessé tett. Rossz morált ültetett belénk. A gyárból mindenki hazavitt valamit, erről még a portások is tudtak, és csak az bukott le, akit a többiek le akartak buktatni, aki jutott valamire. Ennek a morálnak a része, hogy a gyárigazgató és a többi vezető is lophat. Hiányzik a mai közéletből egy Deák Ferenc. Sokan fiatalon, nincstelenként lépnek a politika színpadára és viszonylag rövid időn belül hatalmas vagyonokra tesznek szert. Nem egyszerűen a jövedelmet kellene vizsgálni, hanem a politikusok vagyonát belépésükkor, illetve kilépésükkor a közszereplésből, illetve a kettő közötti különbséget. A rendszerváltás óta alkuk szövik át a politikai teret. Ezekre épül a politikai elit hatalma. Egészségtelen alkukról van szó, amelyek a tiszta viszonyok ellen hatnak. Akadályozzák, hogy normális irányba haladjanak a dolgok, hogy a szakszerű megoldások kerüljenek érvényre ebben az országban.
Végezetül azt szeretnénk megkérdezni, hogy kíván-e indulni az őszi önkormányzati választásokon? Még nem döntöttem el, csakúgy, mint eddig, az utolsó pillanatban fogom eldönteni. Komoly érvek szólnak ellene és mellette. Azok az új feltételek, amelyek között dolgoznom kellene, távolmaradásra ösztönöznek, az új világhoz nem adom szívesen a nevem. Én egy 100 éves közösséget képviselek, amit méltósággal kell tenni, így a közösség iránt érzett felelősségem a maradásra bír. Amikor fiatal koromban bandákban küzdöttünk egymás ellen, akkor ha valaki földre esett a rivális bandában, már nem rugtunk bele, ha mégis így tett valaki, azt a saját társai állították le. Ma ilyen morál nem létezik. Ezzel nem kívánnék együtt dolgozni, ettől féltem a választóimat.
9
