A jelölőbizottság jelentése az ELFT közgyűlésének Az ELFT jelölőbizottsága ez év február végén levelet küldött minden szakosztály, szakcsoport és területi csoport elnökének és titkárának, s abban kérte, hogy március 31-ig tegyenek ajánlást a társulat tisztségviselőire: a főtitkárra, az alelnökökre és a főtitkár-helyettesekre, valamint a felügyelő bizottság tagjaira. Emellett természetesen a bizottság tagjai maguk is kerestek alkalmasnak látszó személyeket. A megadott határidőig mindössze néhány ajánlás érkezett. Emiatt újabb levéllel fordultunk a szakcsoportokhoz. Mindazokat, akik ajánlást kaptak, személyesen vagy levélben megkérdeztünk, hogy elfogadják-e a jelöltséget. Sajnos elég sok visszautasítást kaptunk, így mindazok, akik elfogadták a jelölést, felkerültek a jelöltek listájára. Néhány tisztség esetén a betöltendő helyek számát meghaladó számú jelölt maradt, így ott többes jelöléssel él a bizottság. Közben az is tisztázódott, hogy az alapszabály módosítására csak 2016-ban kerül sor. 2017-ig még az eddigi szerkezetben működik tovább az elnökség, vagyis a főtitkár mellett három alelnököt és négy főtitkár-helyettest kell a mostani küldöttközgyűlésnek választania két évre. Ugyanakkor az elnökség kérése az volt, hogy a jelölésnél legyünk figyelemmel arra, hogy – a már megválasztott akadémikus elnök mellé kerüljön egy tanár alelnök, – legyen az elnökségnek olyan tagja, aki szívesen foglalkozik a fiatalok ügyeivel, és – legyen egy olyan tag is, aki a társulat külső kommunikációjával kapcsolatos feladatokat látja el. Szerencsére a jelöltek között találtunk ilyeneket. Ezeknek a szempontoknak a figyelembe vételét javasoljuk a közgyűlésnek a szavazás során. A főtitkári tisztségre való jelölést mindössze egy személy, Újfalussy Balázs vállalta. Újfalussy Balázs 1989-ben szerzett fizikus diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizikus szakán. 1989 és 1992 között TMB-ösztöndíjas a KFKI-ban, ahol elektronszerkezeti számolásokkal foglalkozott. PhD-értekezését 1994-ben védte meg. 1995 és 2004 között előbb a Bécsi Technische Universitäten, majd az Oak Ridge National Laboratoryban dolgozott. Jelenleg az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa és az Oak Ridge National Laboratory külső munkatársa, 2014 óta a Wigner FK-ban az elméleti szilárdtest-fizikai osztály osztályvezetője. 1998-ban Akadémiai ifjúsági díjat és Gordon Bell díjat, 2000-ben Computer World Smithsonian díjat, 2002-ben Gordon Bell díj: második helyet, 2004-ben EU Descartes Research Prize-t, 2005-ben Bolyai János kutatási ösztöndíjat, 2013-ban az ELFT Gombás Pál díját nyerte el Több mint 60 tudományos közleménye jelent meg referált folyóiratokban. Aktív tagja a magyar és a nemzetközi tudományos életnek. 2006 óta az ELFT anyagtudományi szakcsoport titkára, 2011 óta, két cikluson át a felügyelő bizottság elnöke. A jelölő bizottság jó szívvel ajánlja Újfalussy Balázst a társulat főtitkárának. A három alelnöki tisztségre négy személyt ajánl a bizottság a küldöttközgyűlésnek: Cserti Józsefet, Kiss Gyulát, Kürti Jenőt és Pántyáné Kuzder Máriát. Cserti József A középiskolai tanulmányait 1976-ban fejezte be a pécsi Zipernowsky Károly műszaki szakközépiskolában villamos gépszerelő szakon. Az egyetemi diplomáját 1982-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) fizika szakán szerezte. 2004-ben habilitált az ELTE-n fizikából. 2010 óta az MTA doktora, 2013-tól az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája tanszéken professzor. 1
Két és félévet dolgozott a University of Pennsylvania Egyetemen, és egy évet a University of Edinburgh Egyetemen. Kutatási területe a mezoszkopikus rendszerek, normál-szupravezető rendszerek, spintronika, grafén és a topologikus szigetelők vizsgálata. Angol nyelvű tudományos cikkeinek a száma 73, melyekre kapott független hivatkozások száma 926. Az utóbbi időben a szilárdtest-fizika, statisztikus fizika, mezoszkopikus rendszerek, optika és relativitás elmélet tárgyakat oktatja az ELTE-n. Számos hallgató diplomamunkáját irányította. Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián 9 hallgatóját díjazták. Eddig 7 doktorandusz szerezte meg a PhD-fokozatát a vezetésével, jelenleg 3 hallgató munkáját irányítja. 2000-2003 között Széchenyi István Professzori ösztöndíjat, 2005-ben az ELTE TTK Kari TDK érmet, 2008-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem „Pro Universitate Emlékérem” ezüst fokozata kitüntetést, 2009-ban az Országos Tudományos Diákköri Tanács Mestertanár Aranyérem kitüntetését kapta. 2005 óta szervezi az Atomoktól a csillagokig előadássorozatot középiskolásoknak. 2012től évente, idén negyedik alkalommal szervezi az ELFT égisze alatt a Fizikus Doktoranduszok Konferenciáját. 2008-tól az MTA Statisztikus Fizikai Tudományos Bizottság tagja. 2013-tól az MTA XI. Fizikai Tudományok Osztálya Statisztikus Fizikai Tudományos Bizottsághoz tartozó nem akadémikus köztestületi tagja. 1990 óta az ELFT tagja, 2011-től az ELFT főtitkárhelyettese. 2012 -2014 között az ELFT Statisztikus Fizikai Szakcsoport elnöke, ezt követően az ELFT Szilárdtest-fizikai Szakcsoport elnöke. Kiss Gyula 1978-ban végezett matematika–fizika–oktatástechnológia szakos tanárként a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. 1984-ben matematika szakos középiskolai tanári oklevelet szerezett a KLTE-n, Debrecenben. 1978-tól Demecserben tanít matematikát és fizikát, a matematika–fizika munkaközösség vezető volt a nyíregyházi járásban. 1987-től a demecseri általános iskola igazgatója, majd 1992től a besztereci Móricz Zsigmond általános iskola igazgatója. 1992-től 2010-ig közoktatási szakértőként dolgozott. A Rétközi Iskolaszövetség/RISZ/ alapító tagja és egyik vezetője volt 2003ig. 1977-től tagja az Eötvös Lóránd Fizikai Társulatnak. Az ELFT Általános Iskolai Szakcsoportjának vezetőségi tagja, titkára, majd elnöke volt. Rendszeresen részt vesz az Általános Iskolai Fizikatanári Ankét munkájában. Egyik szervezője az Öveges József Országos Fizikaversenynek. 2005-től a versenybizottság elnöke, majd a mai napig társelnöke. Elismerései: 1996 évben Mikola Sándor díj 2003 évben Arany Katedra Emlékplakett Kürti Jenő 1978-ban végzett az ELTE fizikus szakán, kitüntetéssel. 1978-tól 1998-ig az ELTE Atomfizikai Tanszékén dolgozott, majd 1998 óta az ELTE-n akkor létrejött Biológiai Fizika Tanszéken. 1998ban habilitált az ELTE-n, 1999-ben lett az MTA doktora. 2000-től az ELTE egyetemi tanára, 2006-tól a Biológiai Fizika Tanszék vezetője. 2008-2011 között az ELTE Fizikai Intézetének igazgatója volt. Összességében több mint két és fél évet dolgozott külföldön, a Bécsi Tudományegyetemen illetve a Washingtoni Georgetown Egyetemen (Washington, DC, USA). Díjai, elismerései, kitüntetései: 1985-ben a Művelődési Minisztérium „Kiváló Munkáért” kitüntetése, 1997-ben az ELFT Schmid Rezső-díja. 1998-2001 között elnyerte a Széchenyi Professzori Ösztöndíjat. 2002-ben TDK érmet és – a hallgatók szavazataival – a TTK kiváló oktatója címet nyerte el. Eddig 5 TDK munka, 12 diplomamunka/szakdolgozat és 5 PhD-munka témavezetője. 2
Tudományos eredményeit elsősorban a szén nanoszerkezetek (polimerek, fullerének, szén nanocsövek) Raman-spektroszkópiája és kvantumkémiája terén érte el. Több mint 100 angol nyelvű tudományos cikk szerzője, melyekre kapott független hivatkozások száma több mint 2200. Jelenleg elnöke az ELTE Fizika Habilitációs Bizottságának, valamint az MTA Atom-, Molekulafizikai és Spektroszkópiai Tudományos Bizottságának. Az ELFT-nek 2011-2015 között főtitkára. Pántyáné Kuzder Mária 1988-ban kapott matematika-fizika szakos középiskolai tanári diplomát a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 1987-ben a kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnáziumba került, itt kezdte meg szakmai tevékenységét. Különösen érdeklik a kísérletek, a diákok érdeklődésének felkeltése a kísérletezés adta felfedezések iránt. Eredményes munkáját igazolja, hogy egy tanítványa megnyerte a KÖMAL fizika mérési versenyét. 23 év után, munkahelyet változtatott. Jelenleg a Miskolci Herman Ottó Gimnáziumban dolgozik. A tanórán kívüli tevékenységek keretében fizika szakkört tartott általános iskolások részére, „A fizika szépségei” címmel kísérleti bemutatót a Miskolci Egyetemen, a „Kutatók éjszakáján” pedig kísérletezési lehetőséget biztosított a laborban. Több környékbeli gimnázium által szervezett fizika verseny szervezésében vesz rendszeresen részt. 2000-től a megyei fizika szaktanácsadói feladatok ellátására kérték fel. 2012-től a szakértői névjegyzéken is szerepel. Ebben a tanévben mesterpedagógus minősítést kapott. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Középiskolai Szakcsoportjának vezetőségi tagja volt az elmúlt 5 évben, és ismét bizalmat kapott a választáson. Rendszeresen részt vesz a Fizikatanári Ankéton. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei csoport titkára. A jelölőbizottság mind a négy jelöltet alkalmasnak találja az alelnöki tisztségre. Cserti József főtitkár-helyettesként különösen értékes munkát végzett a fiatalokkal való foglalkozásban. A jelölőbizottság benne látja, eddigi munkája alapján, az ifjúsági munka sikerének a garanciáját. Ő az elnökségben más tisztségre nem választható. Kürti Jenő az elmúlt négy évben nagyszerű főtitkára volt a társulatnak. Ennek méltó elismerése lenne alelnöké választása. Mind a két tanár jelölt, Kiss Gyula és Pántyáné Kuzder Mária is aktívan dolgozott eddig is a társulatban. Mivel összesen négy jelölt van a három alelnöki helyre, biztosan lesz tanári alelnöke a társulatnak. A jelölőbizottság javaslata szerint, ha Kiss Gyula és Pántyáné Kuzder Mária közül valamelyiküket a közgyűlés nem választja meg alelnöknek, ő jelölt lesz az egyik főtitkár-helyettesi tisztségre. Ennek megfelelően a négy főtitkár-helyettesi tisztségre szintén többes jelölést terjesztünk elő: Fábián Margit, Molnár László, Solymosi József, Sükösd Csaba, illetve Kiss Gyula, Kürti Jenő és Pántyáné Kuzder Mária közül az, akit nem választ alelnöknek a közgyűlés. Fábián Margit 2002-ben szerzett diplomát a, Babes–Bolyai Tudományegyetem kémia-fizika szakán Kolozsvárt. 2003 és 2012 között az MTA Szilárdtest-fizikai és Optikai Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa majd munkatársa volt, 2012 óta az MTA Energiatudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa. Előbb amorf és kristályos rendszerek (boroszilikátok, kalkogenid üvegek, ritkaföldfém-molibdátok) szerkezetvizsgálatával, neutron- és röntgendiffrakciós mérések RMC-szimulációval való modellezésével foglalkozott. Új munkahelyén a nagy aktivitású radioaktív hulladékok kezelése és hosszú távú tárolása a kutatási területe.
3
Évek óta részt vesz az ELFT visegrádi anyagtudományi őszi iskola és a Central European Training School on Neutron Scattering szervezésében. Két cikluson keresztül az ELFT felügyelő bizottságának tagja volt. 2011-2012-ben a Szent-Györgyi Albert Kollégiumban tudománykommunikáció és innovációmenedzsment területén folytatott tanulmányokat. Kitűnő kommunikációs, kapcsolatteremtő és szervezési készségekkel rendelkezik, amit a társulat már eddig is jól hasznosított A fizika mindenkié országos rendezvény szervezése során. Ilyen munkájára a továbbiakban is nagy szükség lenne az elnökségben. Molnár László 34 éve tanít, az első 4 évet Budapesten, általános-és szakiskolában; az utóbbi 30-at pedig szülővárosában, Szombathelyen, az NYME-SEK (a volt Berzsenyi Dániel Főiskola) Fizika Tanszékén. Az általános iskolai tanárképzés szinte valamennyi tárgyát tanította. Jelenleg laboratóriumi gyakorlatokat vezet fizika szakos (BSc) hallgatóknak; előadásokat és gyakorlatokat tart a többi, fizika alapképzésben részt vevő TTK-s hallgatónak. 2000-től megszűnéséig az Apáczai Kiadó tankönyvszerzője volt; ő írta a Kiadó 5.-6. osztályos természetismeret könyveinek fizika részeit; önállóan a 7. és 8. osztályos fizika tankönyvet, valamint a szakiskolák 9-10. osztálya számára készült fizika könyveket is. (Ezen kívül munkafüzeteket, feladatlapokat, tanári kézikönyveket, tanterv-javaslatokat.) Szerzője egy fizikatörténeti tablónak és több ismeretterjesztő cikknek. A kísérletező fizikatanítás megrögzött híve; még most is készít (és javít) demonstrációs eszközöket, és több-kevesebb rendszerességgel tart "kísérletbemutató órákat" és ismeretterjesztő előadásokat. Tagja a Magyar Csillagászati Egyesületnek is. Solymosi József A Nemzeti Közszolgálati Egyetem professor emeritusa. 1966-ban végzett a moszkvai Vegyipari Gépgyártási Egyetemen, majd 1973-ban a BME-n magkémiai szakmérnöki képesítést szerzett. Régóta foglalkozik a sugárvédelem kérdéseivel. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Sugárvédelmi Szakcsoportjának rendkívül aktív tagja, 2006-2010 között az elnöke volt. Az általa alapított „SOMOS Alapítvány a védelmi és biztonsági oktatásért és kutatásért” révén több mint egy évtizede előadói díjak meghirdetésével támogatja a hazai sugárvédelmi kutatásban résztvevők munkáját. Aktívan vesz részt a sugárvédelmi oktatásban és kutatásban. A tulajdonát képező SOMOS Környezetvédelmi Kft. által, az ELTE Eötvös Kiadóval közös gondozásban több sugárvédelmi szakmai kiadvány megjelenését tette lehetővé (Sugárvédelem egyetemi szakkönyv, Atomerőművek biztonsága, Prométheusz magyar unokái). 1999 és 2003 között Széchenyi Professzori Ösztöndíjas. A hazai sugárvédelmi szakma és a szakcsoport érdekében kifejtett kiemelkedő munkásságáért 2003-ban az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat Sugárvédelmi Szakcsoport Sugárvédelmi Emlékéremmel és Elismerő Oklevéllel tüntette ki. 2004-ben a Paksi Atomerőmű Rt. Héliosz Díjjal tüntette ki. 2009-ben elnyerte a Kármán Tódor-díjat és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést. 2015-ben a szakcsoport Bozóky László-díjra terjesztette fel. Sükösd Csaba Sükösd Csaba 1971-ben szerzett fizikus oklevelet az ELTE Természettudományi Karán. 1983-ban lett a fizikai tudomány kandidátusa. Az ELTE Atomfizika Tanszéken töltött tanársegédi, adjunktusi, majd docensi időszak után 1992-ben került a BME Nukleáris Technika Tanszékére, ahol egy időben tanszékvezető, illetve dékánhelyettes is volt. Közben rövidebb-hosszabb ideig vendégkutatóként dolgozott Saclay-ban, Jülichben, illetve Louvain-la-Neuve-ben. 4
Kutatási területe: kísérleti magfizika, neutronfizika, maghasadás, magreakciók, óriásrezonanciák, radioaktív nyalábok, nukleáris asztrofizika, környezeti sugárzások és a radonprobléma. A társulatnak régóta aktív tagja. A 1996-1998, illetve 2006-2011 és 2013-2015 időszakban az ELFT alelnöke. A Budapest Science Center (Csodák Palotája) kuratóriumának elnöke (1998-2003), az Országos Szilárd Leó Fizikaverseny versenybizottságának vezetője (2003-), a Fizikai Szemle szerkesztőbizottságának tagja (1998-). A tanároknak szervezett CERN-i tanulmányút egyik fő mozgatója. A Science on Stage Magyarország vezetője, a 2010-ben és 2014-ben megrendezett hazai fesztivál fő szervezője, a 2011-es koppenhágai és a 2015-ös londoni nemzetközi Science on Stage fesztiválon a magyar delegáció vezetője. Szoros a kapcsolata a fizikatanárokkal, rendszeresen előad az Országos Fizikatanári Ankétokon. A Magyar Nukleáris Társaság ügyvezető titkára (1992-94), elnökségi tagja (1998-2001), majd elnöke (2004-2007), ill. alelnöke (2009-2015). A European Nuclear Education Network igazgatótanácsának tagja (2003-2009). Kitüntetései: Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1999), a "Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje" (2009), Wigner Jenő Díj (2011). A jelölőbizottság itt is mind az öt jelöltet alkalmasnak találja a főtitkár-helyettesi tisztség betöltésére. Közülük egyet azonban különösen is a közgyűlés figyelmébe ajánlunk. Az elnökség szándékai szerint fontos lenne a Társulat kommunikációjának megújítása. A jövőben, az alapszabály módosítása után, erre a feladatra talán nevesítetten kellene elnökségi tagot választani. Fábián Margit a Fizika mindenkié programsorozat szervezésével, a jól működő honlappal és az igen széles sajtónyilvánossággal bizonyította, hogy számítani lehet rá ezen a területen. A felügyelő bizottságba öt tagot kell a küldöttközgyűlésnek választania, elnökét a bizottság maga választja. A jelöltséget három kutató, egyetemi oktató, három tanár és egy a fizika iránt elkötelezett, de gazdasági területen dolgozó fogadta el. Barabás Péter A Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1974-ben, ahol a matematika és a fizika tárgyakkal foglalkozott a legszívesebben. Pogány János és Kovács Mihály voltak a tanárai. A BME Villamosmérnöki Karán végzett egy év alatt érett meg benne az elhatározás, hogy tanár szeretne lenni. 1984-ben szerzett matematika-fizika szakos általános iskolai tanári diplomát a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. Fenyőfőn, Tinnyén, majd a budapesti IX. kerületi Dolgozók Általános Iskolája és Gimnáziumában tanított. Közben egyszakos fizika tanári diplomát szerzett 1994-ben az ELTE-n. Jelenleg a IX. kerületi Leövey Klára Gimnázium és Szakközépiskola laborvezető tanára. Tanári pályáján mindig az összetettebb, komolyabb kihívások felé mozdult el. Laborvezetőként feladata a partneriskolák laborfoglalkozást vezető tanárainak motiválása, a csoportok laboróráinak hatékonyabb koordinálása, szakmai konzultációk, értekezletek szervezése. Fülöp Csilla (született Kiss Csilla) 1996-ban szerzett diplomát az ELTE TTK-n matematika–fizika–angol szaktanári szakon. Közben egy évig trainee assistant teacher volt Angliában. Előbb a Budai Nagy Antal Gimnáziumban, majd a Csete Balázs Közgazdasági Szakközépiskolában tanított. 2009 óta a Trefort Ágoston Fővárosi Kéttannyelvű Gyakorló Műszaki Szakközépiskola tanára. 2010 és 2014 között az ELTE TTK Fizika Doktori Iskola PhD-hallgatója volt a Fizika Tanítása alprogramban. Kutatási témája: „Homo Metiens, avagy a Mérő Ember a középiskolában”. 5
Rendszeresen részt vesz továbbképzéseken, a fizika tanári ankétokon szekció előadással, kísérletekkel. 2014-ben az ESA-GTTP Teacher Training Workshop nemzetközi továbbképzésen vett részt Leidenben. 1999 óta több nemzetközi és országos konferencián vett részt, publikált folyóiratokban. 2011 óta érettségi vizsga elnöke magyar és angol tanítási nyelv tekintetében. 2009 óta az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tagja. Halbritter András 1999-ben végzett a BME mérnök fizikus szakán, 2003-ban PhD fokozatot szerezett a BME Fizika Tudományok Doktori Iskolában, 2012-ben habilitált, MTA doktori fokozatának megszerzése jelenleg folyamatban van. 2004–2008 között adjunktusként, majd 2008-tól docensként dolgozott a BME Fizika Tanszéken. 2009-től tanszékvezető-helyettesi feladatot látott el, 2012 óta pedig a Fizika Tanszék tanszékvezetője. Kutatói munkáját a kísérleti szilárdtest-fizika, azon belül is a nanofizika területén végzi. Kétszer nyerte el a Bolyai-ösztöndíjat, 4 PhD-munkának, 6 MSc-dolgozatnak, 3 BSc-szakdolgozatnak és 7 TDK-munkának volt a témavezetője. A BME TTK Fizikai Tudományok Doktori Iskola Tanácsának és az MTA Szilárdtest-fizika Bizottságnak tagja. Oktatási tevékenysége elsősorban szilárdtest-fizika, nanofizika és méréstechnika témákhoz kapcsolódik. Aktívan részt vesz a fizikus hallgatók alap és emelt szintű laboratóriumi gyakorlatainak szervezésében és oktatásában. Az elmúlt években kiemelt figyelmet szentelt a középiskolás tehetséggondozás területének: középiskolásoknak szóló ismeretterjesztő előadássorozatokat, mérési szakköröket és laborlátogatásokat szervezett. Heitler Krisztina 1978-ban született Budapesten. A Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumában érettségizett matematika orientált osztályban. Ott kezdődött a fizika iránti imádata. A Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar igazgatásszervező szakán szerzett oklevelet, miközben a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikáján dolgozott gazdasági ügyintézőként. A diploma megszerzése után egy ideig az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal munkatársa lett, majd megpályázta az Urológiai Klinika gazdasági vezetői posztját. Azóta is ebben a munkakörben dolgozik. 2012-ben elvégezte a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar közgazdálkodás és közpolitika szakát, 2013-tól pedig ugyanezen intézmény Közgazdaságtani Doktori Iskolájának PhD-hallgatója. Mindeközben elkezdte tanulmányait a fizika területén is: 2007-től a Nyíregyházi Főiskola fizika BSc, majd 2009-től a Szegedi Tudományegyetem fizikus MSc szakán, ahol 2011 decemberében abszolutóriumot szerezett. Ekkor lépett be az Eötvös Loránd Fizikai Társulatba, melynek jelenleg is tagja. Most dolgozik fizikus diplomamunkáján. Lábár János Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1977-ben lett okleveles fizikus, majd ugyanitt kapta egyetemi doktori fokozatát 1986-ban. Kandidátusi fokozatát 1991-ben szerezte meg „Az összetett elektronhéjak szerepe a röntgen mikroanalízisben” c. értekezésével. A Debreceni Egyetemen habilitált 2000-ben. Az MTA Doktora fokozatot 2005-ben nyerte el. Rendszeres tartott előadásokat a Kossuth Lajos Tudomány-egyetemen és a Budapesti Műszaki Egyetemen, 2000 óta az ELTE részmunkaidős docense. 2013 óta az Európai Mikroanalitikai Társaság (EMAS) Tiszteletbeli Tagja. 2004-ben az olaszországi Erice-ben rendezett „Electron Crystallography” c. NATO Advanced Study Institution társ-igazgatója volt. A Magyar Mikroszkópos Társaság vezetőségi tagja volt 1996 és 6
2006 között, illetve 2014 óta újra. Az EMAS vezetőségi tagja ként szolgált 12 évet, ebből 7 éven át ezen európai társulat alelnöki tisztjét töltötte be. Először a 2010-2013 időszakra választották az MTA Közgyűlésének doktor képviselőjévé, majd újraválasztották a 2013-2016 periódusra is. Marseille-ben, Barcelonában, az Oxfordi Egyetemen és az USA-beli NIST-ben volt vendégkutató. Több mint harminc alkalommal volt meghívott előadó nemzetközi konferenciákon. Egyik legismertebb munkáját, az elektrondiffrakció feldolgozására szolgáló módszerét, idén már harmadik nemzetközi iskolán tanítják. Több mint száz cikkére kapott ezer független hivatkozásból több mint háromszáz erre a munkára vonatkozik. 2015 óta az MFA Tudományos Tanácsának elnöke, az MTA EK KUTTA tagja. 2012-ben az ELFT neki adományozta a Schmid Rezső Díjat. Szabó István 1981-ben szerzett fizikus diplomát a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 1996-ban lett a fizikai tudományok kandidátusa. 2014-ben habilitált a Debreceni Egyetemen. A Debreceni Egyetem Fizikai Intézetében a Szilárdtest Fizikai Tanszék docense, 2007– 2014 közt tanszékvezető, 2011-2014 közt intézetigazgató helyettes volt. A fizikai anyagtudományokhoz köthető alapkutatási témai a szilárdfázisú atommozgási folyamatok, atomierőmikroszkópia, mágneses anyagvizsgálat. További kutatási témái a fizikai és anyagtudományi módszerek energetikai és orvosbiológai alkalmazásaira irányulnak. Egyetemi oktatóként fizikus, villamosmérnök, mérnökinformatikus, biológus, gyógyszerész és anyagtudomány szakos hallgatóknak tanít különféle tárgyakat. Aktív résztvevője és szervezője a tehetséggondozásnak (Hatvani szakkollégium, TDK, kutatók éjszakája, középiskolás hallgatók patronálása). Egy tanári műhely szervezésével erősítette a Fizikai Intézet és a régió középiskolai tanárai közti kapcsolatokat. Munkájával segítette a debreceni Agóra tudományos élménypark létrejöttét. A társulat anyagtudományi szakcsoportjának már az egyetem elvégzése előtt tagja, a szakcsoport titkári és elnöki funkcióját több cikluson keresztül töltötte be. Rendszeres résztvevője és szervezője volt a szakcsoport évente megrendezett anyagtudomány őszi iskolájának és a társulat egyéb rendezvényeinek (DOFFI, Tanári Ankét). Theisz György 1976-ban szerzett matematika-fizika tanári diplomát a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán. Előbb a Székesfehérvári József Attila Gimnáziumban, majd a Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban tanított. Közben 1982-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen technika tanári szakos diplomát, 1986-ban pedig a Kossuth Lajos Tudományegyetemen számítástechnika tanári szakos diplomát is szerzett. 2000-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán elvégezte a közoktatási vezető szakot, amit pedagógus szakvizsgának ismernek el. 1987 és 1992 között számítástechnika szaktanácsadói, 1995 és 2010 között fizika szaktanácsadói feladatokat látott el. 1995 és 2009 között szerepelt a közoktatási vizsgáztatói listán, 1996 óta közoktatási szakértő, és ilyen minőségében 2006 és 2013 között mintegy 20 (fizika, számítástechnika és technika) könyv tankönyvvé nyilvánítási eljárásában vett részt. Mintegy másfél tucatnyi publikációja jelent meg, kezdetben a technika, majd a számítástechnika tantárgyhoz kapcsolódóan, köztük két könyv a BASIC-ről. 1982-ben Miniszteri Dicséretet, 2011-ben Mikola Sándor Díjat, 2013-ban Pedagógus Szolgálati Emlékérmet, valamint Eötvös József Emlékérmet kapott. 2012 óta nyugdíjas. Nyugdíjasként volt iskolája általános iskolai tagozatán tart különféle foglalkozásokat, és folytatja a szaktanácsadóként megkezdett versenyszervezést. Részt vesz a középiskolai oktatási és a megyei szakcsoport munkájában is. 7
A jelölőbizottság mind a hét jelöltet alkalmasnak találja a tisztség betöltésére. Célszerű lenne, ha a felügyelő bizottságba 2–2 tanár és kutató, illetve egy gazdasági szakember kerülne be. Budapest, 2015. május 7.
Sólyom Jenő a jelölőbizottság elnöke
8
