Ú J A B B A D A T O K A Z 1831. É V I KOLERAJÁRVÁNY TÖRTÉNETÉHEZ SZÜTS
TIBOR
1
^/V j á r v á n y jelentős számú és súlyú irodalma ellenére valóban akadhatnak új anya gok, mint azt e kiadvány egyes köteteiben megjelent írások is bizonyítják . Nemcsak a megyei levéltárakban és régi k ö n y v e k lapjain fedezhetünk fel ismeretlen forrásokat az epekórság idejéből, hanem erre a k ü l ö n b ö z ő felekezetű egyházi levéltárakban kutatva szintén lehetőségünk adódik. A z Orvostörténeti Közleményekben eddig közölt cikkek elsősorban a j á r v á n n y a l szembeni védekezés, valamint az azzal kapcsolatos hiedelmek, tanácsok és országos érvénnyel kiadott iratok, s Balásházy J á n o s m u n k á s s á g á n a k orvosi vonatkozásai b e m u t a t á s á r a összpontosítottak. E forrásközlésemnek az a célja, hogy a kolerajárvány által leginkább sújtott hajdani Abaúj v á r m e g y e E r d ő h o r v á t i helységével kapcsolatos orvosi jelentésekre felhívjam a figyelmet, főképpen az akkori orvosi gyógyítómunka elemzésének segítségével. Abaúj vármegyében — a többi felvidéki vármegyéhez hasonlóan — sok emberéletet követelt a j á r v á n y . A halálesetekről kiadott országos „ S u m m a r i u s Conspectus"-ok szerint Abaújvárban augusztus végére, szeptember elejére 4208 volt a kolera következ tében elpusztult emberek s z á m a , s Kassán július 11-től szeptember 8-ig terjedő idő szakban 1165 megbetegedés közül 678 végződött halállal . A z A b a ú j vármegyéhez tartozó E r d ő h o r v á t i b a n az első haláleset július 9-én történt, s e r r ő l szól a következő, érdekes t a r t a l m ú „ S e b o r v o s i " jelentés. Az említett helységben lakó T ó t h József 7-én délelőtt 10 óra tájban fejfájásra és szé2
3
4
5
1
2
3
4
5
Magyar Történeti Bibliográfia 1825—1867. I . köt. Szerkesztette: A Történettudományi Intézet Munkaközössége I . Tóth Zoltán vezetésével. Bp. 1950. 106—108. 4961—5063. sz. Szecskó Károly: Keszlerffy, Benkő, Hanák Heves megyei orvosok kolera elleni védekezést szolgáló röpirata 1831-ből. Orvostörténeti Közlemények (a továbbiakban: OtK.). bp. 1969. 50. 155—161. ; Bencze József: Adatok a múlt századbeli magyar kolerajárvány történetéhez. OtK. Bp. 1970. 54. 215—217.; Loránd Nándor : További adatok a múlt századbeli magyar kolerajárványok történetéhez. OtK. Bp. 1973. 69—70. 311—313.; Fazekas Árpád: Balásházy János (1797—1857) munkásságának orvosi vonatkozásai. Az 1831. évi cholera-lázadás a mai orvos szemével. OtK. Bp. 1976. (Vol. XXI.) 77. (No. 1) 89—98. A múlt század végi térképek szerint már ekkor Zemplén vármegyéhez tartozott. Ma önálló tanácsú község Borsod-Abaúj-Zemplén megye sátoraljaújhelyi járásában. Vay-család Levéltára. Báró Vay Miklós kancelláriai iratai. Cholera commissio 1831. Tiszán innen Református Egyházkerület Levéltára. Sárospatak. Magyarország vármegyéi és városai. Szerkeszti: dr. Sziklay János és dr. Borovszky Samu. I . köt. Abaúj-Torna vármegye és Kassa. Bp. 1896. 61.
dülési tünetekre panaszkodott. Ennek ellenére egész nap elvégezte munkáját, este hazatérvén „búzalisztből készült H á m i s k á t zsírral" keverve elfogyasztotta. U t á n a visszament a malomba dolgozni, sőt itt j ó k e d v r ő l tett tanúbizonyságot. M á s n a p haza mente u t á n reggelire fröccsöt és tésztadarát evett, majd folytatta m u n k á j á t a malom ban. D é l u t á n két óra tájban rosszul érezte m a g á t , s ezért kénytelen volt „lakóhelyére" visszatérni. „ . . . otthon fájdalminak enyhítésére m á s fél p o h á r gabona pálinkát meg ivott, mellyre a' gyomra fel émelyedvén, a' g y o m r á b a levő ételt és italt mind k i h á n y t a , azonnal kezeiben és l á b a i b a n görtsös fájdalmakat érzett, a' mellyek később minél h a m a r á b b meg s z a p o r o d v a . . . " és súlyosódva a gyomor k ü l s ő hasfalát is elérték. Innen , , . . .felfelé d kereszt hartjához" a ,,Z)/a/>û#mû"[rekeszizom]-nak és „hatra a' hát gerintzekig mind egy abronts forma rántzokkal húzta, d szem golyóbis fel fordult, ,s d szem gödörben hátra húzódott, közelről d lágy részekben szederjes barna színű mutatott, nyelve fehéres taknyot iszappal gyűrűvel körül vétetett képe kétségbeesést melly kevéssé sárgás színű volt bé vonatott, elegendő nedvességgel, száj padlása meg sápadt, fogai között a' nyelvén találtatott hasonló iszappal mint egy bé mázóltatott, d vég Tagok jéghez hasonló" hidegséget „mutattak, d szív gödör fájjon nagyobb, a' Hasnak ki terjedésében kevesebb melegség éreztetett, szomjúsága enyhítésére tsak hideg vizet kívánt''' inni, „ennipedig semmit..." Testének „külső takarója lankait hideg izzadással általlánosan be borítva..." és , , . . .körmeimeg kékülve" voltak, „úgy szinte d láb szár Külső takarója, az ágy ég hajtásig a' tök Zsatskó és a' szemérem tag hegye". Ezek a „leirtt jelenségek mind inkább meg szaporodva és súllyosodva..." annyira fel erősödtek, hogy „d beteg az ágyon feküdve néha össze görbült. . . Érverése semmi, szív verése alig érezhető volt." 8-dikán délután négy ó r a k o r „Uly alapotjában a' betegnél meg jelenvén ezeket d mind le irtait úgy tapasztaltam. -— Orvoslására azonnal mind a' két Karon eret vágtam, mellybül a' vér ugyan ki ugrott, de különösen a' jobb karból, bár mint dörgöltem is, tsak egynehány tsepenyi kulnináz színű és vastagságú vér tsepreghetett ki, a' bal karjából pedig több folyhatott ki, a' két Karbúi összvességgel négy latnyit vehettem ki. — E mellett a' szív gödör tájára hat piotzát fel tettem, mellyet elegendő vastagságnyira magokat teli szívtak, utanna is még egy kevés vérzés támadott, a' meg hidegült vég tagokat meleg ettzettel mosattam, dörgöltettem, fodormenta levélből és székfű virágból készült herbatet, melyben minden Fél órában nyoltz tseppet Tinctura anodyna Composita"-t feloldottam és a betegnek beadtam, akit „meleg ágyban fektet tem, 's többször is mosott am és dörgöltettem..." Este 8 ó r a k o r „az egész hasra tormás dörgölését, kovászt tétettem, a' cseppeknek és herbatének adását, úgy szinte d testnek mosását folytattam, ezek mellett szagos füvekbül készült meleg fürdőt rendeltem, mellyet a' környülállói nem telly esitettek, az érvágás és piotzázás utánn a' beteg magát vala mennyire könnyebbnek érzette, d meleg takarót nem szenyvedhette, nyelve pirosodni és szaradni kezdett, mellyre a' szomjúság szaporodott, egész éjjel nyughatatlan volt, hányása, hás menése folyvást tartott, vég tagjai és szája, ajaka mind inkább szederjeseb bek lettek, szeme homályosodott, or Likai pediglen olly képet" mutattak, „mintha barna porral bé hintve" lettek volna, „úgy szinte az ábrázatja is, ezen utolsó jelenségek, d szív verésnek egész külső erezhetetlensége mellett a' hanykodásoknak szünetével, a' beteget siketségben, minden észre vétele nélkül többször hozza tett menetelem után" 9-dikén reg gel 7 ó r a k o r — mely betegsége súlyosabbra fordulása u t á n 17 órával később volt — ,,a' mint onnét eljöttem, egy óra múlva meg hólt..."
A halál beállta u t á n a holttestet e nap délután 7 ó r a k o r „d Helység alól írtt Elől Járóinak jelenlétekben fel bontottam, 's következendő észrevételek adtak magokat elő: A' test külső színe: a' túlsó lapon megirtt helyeken különössen az abrazaton, karokon, ágyék hajtástól kedve végig a' tzombnak belső, és külső színén lefelé a' Körmökig a' sze derjes szint meg feketedve, a' hason pedig néhol veres, a' küldök gyűrűnél pedig két vagy három helyen zöldes barnás Krajtzár forma foltot láttam. A' Koponyának Üregében: az Agy kemény, és vékony hantjainak véredényeit, úgy az Agy hártya Kasza forma vér tartó edényei is, vértül fel duzadva, d vér edényből kifolyó vért pedig Kulnináz színű, és vastagságúnak, az Agynak gyomraiban kevés sáros nedvességek, d Kiss Agynak vér edényeit vérrel meg tömve, d nyak szirt tsontnak hátulsó részében a' Kiss agynak hártjáját kevéssé gyuladva, mind oka egy kevéssé vérömlés lett volna, mellyet világossan meg külömböztetni nem lehetett. A' Meljnek Üregében: az egész Tüdőt szederjes" színű véredényei „vérrel meg tömve fekete színűek" voltak, „d szívnek, utas, húsos alkotását puhának, lankadtnak, d szívnek Kamarájit ki tágulva, bal kamarájában kevesebb, jobb kamarájában több fekete de öszve nem állott vért, d melj kosárnak, Külső ni as húsait puháknak, lankadtnak, sápadtaknak, néhol zöldes szinüeknek, a? portzogokat fehérek nek, úgy szinte az oldal borda csontoknak külső színeit fehéreknek. Â? Hasnak üregében: A' gyomornak külső falát úgy szintén a' vékony beleknek külső falát véres" színűnek találtam, a „vér edényeit vértől duzadva, a' vastag és vékony béleket a' 12 újnyi, és vég béleket fehér szinüeknek, d gyomornak belső részében fehéres zöldes tészta forma olva dékot, úgy szintén d belekben is egy kevéssé zöldes színnel vegyítve, d mája rendes nagy ságában, alatta az Epe hójagot sűrű epével megtömve, d lépet és veséket rendes nagysá gokban, d hojnak belső hártyáját, úgy a' kereszt hártyát is, kevéssé veres szinüeknek, a' vizellő hójagban pedig egy kevés vizelletett találtam..." A „JárásbéliSeb orvos Ur által" előbbiekben vázolt boncolás hitelességét „bizonyítjuk. Köllt Erdő Horváthiban Július holnapnak 9- napján estvéli 8 órakor 1831. Künn István m. p. Göntzi Járásbéli Seb Orvos. Előttünk: Nemesség Hadnagya Sajgó István. Fő Bíró Téglási András, Hites Ns Göntzi István és Hites Jegyző Ns Sajó Ferentz előtt" lk
G
A z E r d ő h o r v á t i b a n történt eset után a következő leírás 11-én Alsó-Gagy hely ségben egy fiatalon elhalálozott ember, Pzakoczki Mihály esetében elvégzett „szoross orvosi visgálat"-ró\ tudósít. Minden kétséget kizárólag a halált itt is kolera okozta. A vizsgálatot Abaúj vármegye „ h o n o r á r i u s " orvosa, Wajnárovich József tartotta, melyről jelentését Kassán az „egesség tárgyában ügyellő Kiküldöttség"-nsk adta be gondos t a n u l m á n y o z á s r a . K ö z b e n E r d ő h o r v á t i b a újabb orvos érkezett, aki a helység állapotát szemlélve, azt egészen s z o m o r ú n a k találta. F ő k é p p e n a betegek m e g s z á m o l h a t a t l a n voltából vonta le előbbi következtetését. Szerinte itt „egy egész Patika szükséges volna, mert minden ember orvosságot kért", de elsősorban a betegeket kell gyógyszerekkel ellátni. A beteg ség leírását az orvos a K a s s á n később t a r t a n d ó orvosi tanácskozásra fogja elkészíteni, „addig tsak annyit írhatok, hogy a' nyavalya a' leg nagyobb mértékbe dühösködik, és óráról órára nevekedik, a' leg erősebb emberek jó táplálások mellett is hirtelen meg 7
8
6 7 8
Vay-család... Ma közös tanácsú község Borsod-Abaúj-Zemplén megye encsi járásában. Vay-család...
betegszenek, és 6—12 óra alatt a* leg nagyobb kínlódások közt meg halnak, mások tovább is húzák, és több időre meg halnak. A 'súlyosabb betegek közzül leg fellyebb a' S marad meg, de ezek is d nem tartás miatt recidiváznak" (visszaesnek). Szerinte az orvosi és m á s természetű ellátásra a kolerában szenvedők legtöbbjének sürgősen szük sége van, ezért k é t orvos „ r e n d e l é s é t " véli a legfontosabb teendőnek. E jelentést E r d ő horváthiban 1831. július 12.-én H o r n Ferenc „Tettes Abaúj Vgye Honor Physicusa" készítette . Ennek n y o m á n az A b a ú j vármegyebéli „Erdő Horváthi Helységében..." a kolera j á r v á n y s z e r ű fellépése miatt, a település „...más határoktól való egészen leendő el zárattatása..." felől hozott h a t á r o z a t o t K a s s á n , 1831. j ú l i u s 13-án A b a ú j vármegye „egésségre ügyellő Kiküldöttség"-ç, . A kordon létesítése kedvező feltételeket teremtett a helységben tevékenykedő k é t orvosnak, K ü n n Istvánnak és H o r n Ferencnek a betegség tünetei minél pontosabb leírásához. Ú g y látják, hogy a kolera pusztításai következtében rémület és félelem járja át a lakosok lelkét. Ennek ellenére az előbbiekből „származtatott betegséget képzellő népnek vízzel meg gyengített Hoffmann tseppeket" adogattak, s a kezeltek „ . . . mindjárt Megfigyeléseik alapján a betegség kezdő könnyebbséget érezni ezek után vallották." jeleit részben „hideglelésbe"-n, r é s z b e n „egy forró nyavalyába (:febris nervosa:) neheznyavalya zen fekvő" betegeknél egyaránt a kolera fertőzése okozza. Ezen „Epidemiális fő jelei (.symptomái: ) e' következendők: fej szédülés, melly némelyektől egy hétig is, másoktól tsak kevés üdéig az mirigy ki ütése előtt éreztetik, ez az elöl-járó jele d beteg ségnek, mellyhez a' nagy rettegés, felelem járul, ez utánn hirtelen görts fogja d meg lepett beteg lába ikráit. — Szív szorítás, fájdalom és égetés érzése a' szív gödrébe, hányás, has menés, többnyire savó, vagy ugorka színű, és ritkasságú materiával, d gyomorba és béliekbe hallható az zúggorodás (.Gollern:) —némellyek eledelt, és epét is hánytak ki...", sőt „ . . .gilisztát többen hánytak, és laxáltak (hashajtással eltávolítot tak), a testi erőnek hirtelen való el csüggedése, minden tagoknak d leg nagyobb el lankadása, az ábrázat vonásai meg változása, bé essése és bádgyadság, el olthatatlan szomjú ság, és hideg víz kívánnás, d leg nagyobb félelem tűrhetetlenség, ezeket követi az vég tagoknak (:extremitates:) meg hidegülése, meg kékülése, vagy inkább feketedése, az érverés eleinte fel emeltebb, rendes (:normalis:) lassú, később egészen érezhetetlen, d nyelv hideg száraz, hol fehér, hol sárga iszappal bé vonva, — az görcsök egész testén el ter jedvén irtóztatón kínnozzdk d beteget, az vizelet meg nem áll egészen, utolyára érzéket tapasz lenség, némellyekben az magán kívül valóság, másoknál holtig d lélek presentiája taltatik. . . " Mindezek ellenére m e g l e p ő , hogy sokakat láttak „küllönös segítség nélkül is d nyavalyát ki állani és fel gyógyulni, mellyhez az székfű és fodor menta herba Thée, meleg tartás és dörgölések segítették, sokban d nem tartá, miatt vissza estek (:recidiA z orvosok a váztak:) ezen bajba, mellynek többnyire halál volt a következése..." tünetek megállapítása mellett gondolkodtak az „eredétir ül ezen uralkodó betegségnek Erdőhorváthi helységébe", minden igyekezetük „mellett kevés bizonyost" hozhattak k i . Nem titkolják „az Uralkodó nyavalya ragadósságát", csekély vélekedésük szerint el nem hallgathatják „az athmosphéra bé folyását, mivel ezt nem tudhatni bizonyossan miképpen történik, az betegség ragadó (:contagiosus:), de csak bizonyos dispositio lk
9
l0
9 4 0
Cit. loc. Cit. loc.
hajlandóság hozzá járulásával. Ezen dispositio nem született (ihaereditaria) hanem fő képpen ezen 3 momentum által d testbe készítődik; ] leg több momentum «' lelki tehet ség le nyomása (:animi patherna:) félelem, harag, 's a' t. 2 az betegségek által és d rossz élet módja (:u. m. részegség:) által el gyengített test. 3 Az Epidémiának Uralko dásakor el követett Dietai hibák: meg hűtés, gyomor el romlás 's d t. — Ezen három momentumok, vagy magába, vagy mind öszvességgel az dispositiot el készítik..." Sajnálattal közlik, hogy az „Ordinär physicust mindég" hiába várják, ezért leírásuk megerősítésre szorul, melyet 1831. július 14-dikén H o r n Ferenc „honor physicus" k ü l d ö t t Abaúj vármegye „egésségre ügyellő Kiküldöttség"-ének . A z előző források segítségével szerény mértékben kívánok hozzájárulni az 1831. évi kolerajárvány egyre szaporodó irodalmához. Véleményem az, hogy meglehetne kísérelni egy forráskiadványba összegyűjteni — persze ezt megelőzően nagymérvű forrásfeltáró m u n k á t végezve — a k ü l ö n b ö z ő helyeken fellelhető iratokat, melyek mind az orvosok, m i n d a történészek s z á m á r a egyaránt hasznos olvasmányul szolgálnának. s ö
k
lk
11
Zusammenfassung Der Verfasser veröffentlicht ärztliche Meldungen, die sich auf die Cholera-Epidemie in Erdőhorváti, im ehemaligen Komitat Abaúj, beziehen und einen guten Überblick der Lage der damaligen Heiltätigkeit geben. Der Wert der neuen Angaben wird dadurch erhöht, dass sie sich auf ein Landteil — auf die nördlichen Komitate des historischen Ungarns — beziehen, wo die Epidemie besonders stark tobte. Im September 1831 zählte die Seuche 4208 Opfer. T. SZÜTS Győr, Bajza u. 5, Hungary, H-9027
1 1
Cit. loc.
