Természetvédelem a Duna-menti területeken, ökológiai szőlőművelési technológia bevezetésével (ISTERVIN PROJEKT)
SZŐLŐKABÓCA CSAPDÁZÁS: új veszedelmek felderítése és a biodiverzitás Prof. Dr. Benedek Pál DSc, professor emeritus Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár Istervin Zárókonferencia, Hilltop, 2014.11.19.
A szőlő legfontosabb károsítói: a biodiverzitás „antropogén növelése”
- Szőlőperonoszpóra (Plasmopara viticola): Észak-Amerikából behurcolták - Szőlő lisztharmat (Uncinula necator): Észak-Amerikából behurcolták - Botrítiszes rothadás (Botrytis cinerea): Öshonos - Szőlőorbánc (Pseudopezicula tracheiphila): Őshonos
- Fakórothadás (Coniella diplodia): Őshonos - Esca (Phaeomoniella chlamydospora, Fomitiporia punctata, Phaeoacremonium sp.): Őshonos
- Szőlőmolyok (Lobesia botrana, Eupoecilia ambiguella): őshonos - Szőlő gyökértetű, filoxéra (Viteus vitifolii): Észak-Amerikából behurcolták - Szőlő levélatka (Calipitrimerus vitis): Európában őshonos - Szőlő gubacsatka (Eriophyes vitis): Európában őshonos
- Szőlőkabóca (Scaphoideus titanus): Észak-Amerikából behurcolták - Szőlő aranyszínű sárgasága (Flavescance doreé (FD) fitoplaszma): Eredete ? - Zöld szőlőkabóca (Empoasca vitis): Észak-Amerikából behurcolták
AZ FD FITPLAZMA MEGJELENT: ÚJ „FILOXÉRAVÉSZ” MÉRETŰ TRAGÉDIA IS LEHET BELŐLE!
2013 ● ●●
●
Istervin Zárókonferencia, Hilltop, 2014.11.19. Prof. Dr. Benedek Pál
A szőlő fitoplazmás betegslégei Európában
Szőlő aranyszínű sárgasága, "Flavescence dorée" (FD) - Elterjedése Európában: Franciaország (1960), Olaszország (1964), Spanyolország (1996), Portugália (2003), Szerbia (2003), Ausztria (2010), Szlovénia (2009), Magyarország (2013) - A kórokozó valószínűleg európai származású - Magyarországon: Lenti közelében és Badacsonyban mutatták ki 2013 őszén!! - Vektora: Scaphoideus titanus, Észak-Amerikából behurcolt kabócafaj, a vektor a szőlő (Vitis) fajokon oligofág, tehát táplálékforrásként a szőlőhöz ragaszkodik!! - Fontos: a betegség terjedése ezért tájegységekben és szőlő ültetvényeken belül igen gyors, nem góc-szerű, hanem a teljes területre gyorsan, nagy foltokban, minden tőkére kiterjedő, járványszerű, nagyon veszélyes
Szőlő fekete vesszőjűsége, "Bois noir" (BN) (Sztolbur) - Elterjedése Európában: Franciaország, Németország, Olaszország, Szlovénia, Ausztria, Magyarország, Románia, Spanyolország Svájc, Bulgária, Görögország, Moldova. - Vektora: Hyalesthes obsoletus, őshonos, európai kabócafaj, a vektor polifág, nem ragaszkodik a szőlőhöz - Fontos: a betegség terjedése ezért lassú, csak góc-szerű, kevésbé veszélyes, az ültetvényekben sporadikusan, csak egyes tőkék betegszenek meg
Istervin Zárókonferencia, Hilltop, 2014.11.19. Prof. Dr. Benedek Pál
A szőlő aranyszínű sárgaság ("Flavescence dorée") tünetei
De: Biztos kimutatás csak molekuláris módszerekkel lehetséges!!! Istervin Zárókonferencia, Hilltop, 2014.11.19. Prof. Dr. Benedek Pál
MIÉRT VESZÉLYES AZ FD FITOPLAZMA? 1) A FD fitoplazma vektora (Scaphoideus titanus) szőlőspecialista kabócafaj, gyakorlatilag csak szőlőfajokon táplálkozik 2) A vektor ezért gyorsan elterjeszti a fertőzést az ültetvényben 3) A fertőzött góc ezért az ültetvényben gyorsan növekszik, és minden tőkére kiterjed (2-4 év alatt a teljes ültetvény fertőződik!) 4) A megbetegedés tehát a fertőzött ültetvényekben járványszerűen terjed (ellentétben a Sztolbur fitoplazma (BN) betegséggel, melynek vektora egy őshonos, polifág kabócafaj, a Hyalestes obsoletus) 5) A fertőzött ültetvény termése 2-4 év alatt tragikusan lecsökken! 6) A fertőzött ültetvény 5-8 év alatt kipusztul 7) Az elhanyagolt, elhagyott szőlők is fertőzési forrást jelenthetnek (és valószínűleg az erdei iszalag is?) Istervin Zárókonferencia, Hilltop, 2014.11.19. Prof. Dr. Benedek Pál
A Sztolbur fitoplazma (BN) jellemzően sporadikus fellépése egy szőlőültetvényben (H. Gangl, G. Leitner, W. Tiefenbrunner Előadásából, Bécs, 2013.02.09.)
Ritzing Virose Sztolbur fitoplazma (BN) Schaden Büffelzikade abgestorben
2012 2011
H. Gangl G. Leitner W. Tiefenbrunner Előadásából (Bécs, 2013.02.09.)
A FERTŐZÉS FELTÉTELEI 1) Fogékony növény jelenléte: mai tudásunk szerint az FD fitoplazma fertőzésre minden nemes szőlőfajta és minden szőlő alanyfajta fogékony 2) A vektor kabóca (Scaphoideus titanus) jelenléte: az FD fitoplazma mai tudásunk szerint kizárólag rovarvektorral terjed, vektora az Észak-Amerikából behurcolt amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus), ahol a kórokozó jelen van, de ahol a vektor kabóca nem fordul elő, nem alakul ki új fertőzés 3) A kórokozó jelenléte: ahol az ültetvényben vagy a környéken nincs fertőzött szőlőtőke, ott a kabóca jelenléte mellett sem lehet fertőzés (iszalag is lehet fertőzési forrás?) Tehát: fertőzés és járvány csak ott alakulhat ki, ahol mint a három feltétel egyidejűleg jelen van!
1)
2)
3)
A FERTŐZÉS TERJEDÉSE ►A "Flavescence dorée" fitoplazma (1) egyrészt fertőzött szaporító anyaggal, (2) másrészt rovarvektor útján terjed. ►A vektor rovar csak kisebb távolságra , lokális terjedéséért felelős, ami egy ültetvényre, vagy szomszédos ültetvényekre terjed ki. ►Viszont az ültetvényeken belül és szomszédos ültevényben a terjedése igen gyors (2-4 év alatt a teljes állomány megfertőződhet).
►A hosszú távú terjedésért viszont egyértelműen a fertőzött szaporítóanyagot terjesztő EMBEREK a felelősek! Istervin Zárókonferencia, Hilltop, 2014.11.19. Prof. Dr. Benedek Pál
Szőlőkabóca felderítés – monitoring (Scaphoideus titanus)
Módszer
színcsapdázás - július közepétől szeptember végéig - ragadós színcsapdák, - színhelyenként legalább 3 db, - csapdacsere 2 hetenként - javasolt csapdatípusok: (1) Csalomon SZs (sárga) (2) Csalomon SZz (zöldessárga)
Csalomon SZs
FONTOS: Minden ültetvényben szükséges a felderítés és a rajzásmenet ismerete, tehát a csapdázás
Csalomon SZz
A Scaphoideus titanus elterjedése Magyarországon (2013 végéig) ☻ ☻
☻ ☻
☻ ☻
☻ ☻
Kőszeg
Nagyrada
☻ Csapdáztuk, de nem fordult elő
Istervin Zárókonferencia, Hilltop, 2014.11.19. Prof. Dr. Benedek Pál
Igazolt elöfordulás
Kimutatott kabóca fajok Család Cicadellidae
Fajok Scaphoideus titanus Cicadella viridis Empoasca solani Empoasca vitis
Euscelis incisus
ECOWIN 10-12
● ● ● ● ●
Penthimia nigra Macrosteles laevis Eupteryx atropunctata
Eupteryx utricae Zygina flammigera Psammotettix alienus
Delphacidae
Asirica clavicornis Javesella pellucida
Membracidae
Ceresa bubalus
Ciixidae
Hyalestes obsoletus
Cercopidae
Philaenus spumarius Aphrophora alni
ISTERVIN 13-14
A fajok ökológiai jellege szőlőkártevő
● ● ● ● ● ● ●
fitofág, nem szőlőn
● ● ●
fitofág, nem szőlőn
fitofág, nem szőlőn alkalmi szőlőkártevő
fitofág, nem szőlőn alkalmi szőlőkártevő fitofág, nem szőlőn fitofág, nem szőlőn
fitofág, nem szőlőn fitofág, nem szőlőn fitofág, nem szőlőn
● ● ●
●
●
● ● ●
fitofág, nem szőlőn alkalmi szőlőkártevő alkalmi szőlőkártevő
fitofág, nem szőlőn fitofág, nem szőlőn
Kimutatott kabóca fajok jellemzése (1) 1) Scaphoideus titanus (Cicadellidae) 5-6 mm. Szőlőfajokon oligofág, szőlőkártevő 2) Cicadella viridis (Cicadellidae) 7-9 mm. Polifág, csak a szőlő sorközök növényzeten él
3) Empoasca solani (Cicadellidae) 3-3,5 mm. Polifág, főleg lágyszárú, kétszikű növényeken, a nyár végétől időlegesen nagy tömegben áttérhet bokrokra, fákra, szőlőre is. 4) Empoasca vitis (Cicadellidae) 3-3,5 mm. Polifág, lágyszárú és elfásodó szárú növényeken is megél. Szőlőn a teljes vegetációs periódusban előfordul és jelentéktelen kárt (lokális levélnekrózist okozhat). Kórokozókat nem terjeszt. Alkalmi szőlőkártevő lehet.
5) Euscelis incisus (Cicadellidae) 3,5-5 mm. Mindenütt közönséges, leggyakoribb füves területeken. Pillangósvirágú takarmány- növények vírusbetegségeinek vektora. Szőlőültetvények sorközeinek növényzetén is él. Alkalmi szőlőkártevő lehet.
Kimutatott kabóca fajok jellemzése (2) 6) Penthimia nigra (Cicadellidae) 5-5,5 mm. Polifág fásszárú növényekenn. Külföldön alkalmi szőlőkártevőként is említik, de nálunk ilyen kártételét eddig még nem tapasztalták. 7) Macrosteles laevis (Cicadellidae) 3-5 mm. Füves területeken él, gabonatáblákon gyakran tömegesen. Szőlőültetvényekben a sorközi fűféle növényeken is él. 8-9) Eupteryx utricae és Eupteryx atropunctata (Cicadellidae) 3,8-4,3 mm. Nagyon hasonló fajok. Csalánon élnek, innen repülnek más növényekre, pl. a termesztett növények közül burgonyára, cukorrépára, gabonaföldekre, lucernásokba. Színcsapdáink vándorló példányaikat gyűjtötték.
10) Zygina flammigera (Ciadellidae) 3-3,5 mm. Főként fás-szárú növényen, de ritkábban lágyszárúakon is előfordul. Szőlőn táplálkozását még nem figyelték meg.
Kimutatott kabóca fajok jellemzése (3) 11) Psammotettix alienus (Ciadellidae) 3,6-4,4 mm. Fűféle növényekhez ragaszkodik. Szőlőültetvények sorközi növényzetén is él. 12) Asirica clavicornis (Delphacidae) 4,5-5,5 mm. Száraz rétek lakója, füféléken él, szőlőültetvények sorközi növényzetén is. 13) Javesella pellucida: (Delphacidae ) 3-4,5. Tápnövényei fűféle növények, tyúkhúr, zsurlók. Szőlőültetvényekben a sorközök vegyes növényzetén él
14) Ceresa bubalus (Membracidae) 8-13 mm. Észak-Amerikából a 20. század első évtizedeiben hurcolták. Polifág, leginkább évelő pillangósokat kedveli, időnként a szőlőn is táplálkozik. Szívogatásával jelentéktelen kárt, duzzanatokat okoz a fejlődő hajtásokon és ritkán tojásrakásával idéz elő torzulást, ezért alkalmi szőlőkártevő.
Kimutatott kabóca fajok jellemzése (4) 15) Hyalestes obsoletus (Cixiidae) 4,5-5,5 mm. Polifág, leginkább kedvelt tápnövényei az aprószulák és a csalán. Fás szárú növényeken (így szőlőn is) csak kivételes esetben táplálkozik. A sztolbur fitoplazma vektora, ami szőlőn a BN betegséget okozza, ezért alkalmi szőlőkártevő. 16) Philaenus spumarius (Cercopidae) 5-6 mm méretű. Polifág, cserjéken és lágyszárú növényeken egyaránt előfordul, nagyon ritkán szőlőn is szívogat. Szőlőültetvényekben azonban inkább a sorközök növényzetén él. 17) Aphrophora alni (Cercopidae) 8-11 m. Főként égeren él, de több más fás szárú növényen is táplálkozik és lágyszárú tápnövényei is vannak. Szőlőültetvényekben a sorközök növényzetén fordul elő.
Csapdázással kimutatott rovar taxonok megoszlása Kimutatott taxonok megoszlása
Rend ECOWIN 2010-2012
ISTERVIN 2013-2014
1) Homoptera: Kabócák
1 szőlőkártevő 2 alkalmi szőlőkártevő 6 fitofág, nem szőlőn
2) Stenorrhyncha: Növénytetvek
több levéltetű faj, fitofág, nem szőlőn 6 fitofág, nem szőlőn 1 lucernakártevő 1 gabonakártevő 2 ragadozó 2 fitofág, nem szőlőn 3 fitofág, nem szőlőn
2 alkalmi szőlőkártevő 11 fitofág, nem szőlőn több levéltetű faj, fitofág, nem szőlőn 12 fitofág, nem szőlőn 1 lucernakártevő 1 gabonakártevő 1 káposztakártevő 1 alkalmi szőlőkártevő -
1 ragadozó
1 ragadozó
2 lárva ragadozó
2 lárva ragadozó
3 fitofág, nem szőlőn 1 káposztakártevő 2 fitofág, nem szőlőn 1 lucernakártevő 1 repcekártevő 2 ganéjtúró 6 imágó viráglátogató 8 ragadozó 3 ragadozó
1 szőlőkártevő 3 fitofág, nem szőlőn 1 káposztakártevő 2 polifág kártevő 1 készletkártevő 3 fitofág, nem szőlőn 2 repcekártevő 1 repcekártevő 2 ganéjtúró 12 imágó viráglátogató 9 ragadozó 2 ragadozó
1 ragadozó
1 ragadozó
több faj, közöttük alkalmi szőlőkártevő is 1 repcekártevő 1 alkalmi kártevő 3 ragadozó 4 parazitoid 2 megporzó 2 fitofág, nem szőlőn
több faj, közöttük alkalmi szőlőkártevő is 1 repcekártevő 1 alkalmi kártevő 6 ragadozó 8 parazitoid 8 megporzó 3 fitofág, nem szőlőn 1 gombalakó 1 cseresznyekártevő 2 korhadékevő 1 parazitoid 2 vérszívó 9 imágó viráglátogató
3) Heteroptera: Poloskák
4) Ensifera: Szöcskék 5) Saltatoria: Sáskák 6) Odonata: Szitakötők 7) Trichoptera: Tegzesek 8) Lepidoptera: Lepkék
9) Coleoptera: Bogarak
10) Planipennia: Síkszárnyúak 11) Mecoptera: Skorpiófátyolkák 12) Thysanoptera: Tripszek 13) Hymenoptera: Hártyásszárnyúak 14) Diptera: Kétszárnyúak
taxon összesen
17 több faj 19
3 3 1 4 14
42
3 1 több faj
Összesen 155 azonosított taxon + több faj
26
21
Csapdázással kimutatott rovarok a szőlő ökoszisztémában Viszonyuk a szőlőültetvényhez Szőlőkártevő A sorköz növényzetén él
„Turista” (sorköz növényein nem él, csak „átutazik”)
Összesen
Életmód
fitofág imágó viráglátogató
ragadozó a sorköz növényzetén kártevő vizirovar gombaevő vérszívó korhadékevő
Kimutatott taxon szőlőn oligofág alkalmi szőlőkártevő nem szőlőkártevő lárva fitofág lárva ragadozó lárva parazitoid lárva korhadékevő megporzó (vadméhek és mézelő méh) imágó és lárva is ragadozó szántóföld vagy gyümölcsösök az imágó repül, a lárva vízi ragadozó kalapos gombákon ember, emlősállatok ganéjtúrók
2 5 46 28 18 10 2 10 14 4 7 1 2 4
155
KÖVETKEZTETÉSEK
(1) Az új szőlő betegséget minden szőlőtermesztőnek ismernie kell (2) Minden szőlőgazdaságban ajánlatos megszervezni a vektor kabóca felderítést (monitoring) júliustól szeptemberig, az eddig alkalmazott színcsapdákkal, hogy a vektor felbukkanását (betelepedését) és utána a rajzásmenetét megismerjék (3) Ahol a vektor kabóca megjelenik, szükséges a védekezés ellene, mert ez az egyetlen lehetőség a betegség megelőzésére a szőlőültetvényekben (4) Figyelni kell a betegség (FD fitoplazma) felbukkanását (6) MINDENT MEG KELL TENNI A KÓROKOZÓ SZÉTHURCOLÁSÁNAK MEGELŐZÉSÉRE, FERTŐZÖTT SZAPORÍTÓ ANYAGGAL (Fertőzött terület Magyarországon: Lenti térsége és Badacsony vidéke. Fertőzött európai országok:
bizonyítottan Franciaország, Olaszország, Szlovénia, Ausztria, Magyarország,, Spanyolország és Svájc, és nagy valószínűséggel még Bulgária, Görögország, Moldova, Németország, és Románia is
(7) SZAPORÍTÓANYAGOT CSAK CERTIFIKÁLT (ELLENŐRZÖTT) ,
FERTŐZÉSMENTES HELYRŐL !!!
(8) A sorköz zöldítés hasznos módon fokozza az ültetvények fajdiverzitását Istervin Zárókonferencia, Hilltop, 2014.11.19. Prof. Dr. Benedek Pál
Köszönöm a figyelmüket
SZŐLŐFAJTÁK ÉRZÉKENYSÉGE AZ FD FITOPLAZMA KÁRTÉTELÉRE (Francia adatok szerint) - Aramon, Carignan, Grenanche - Pinot Blanc, Cabernet Sauvignon - Juracon, Portan, Viourvende - Merlot, Syrah, Sauvignon Blanc
Csökkenő érzékenység
- Alicane Bouchet, Nieloccio
