Új Szöveges dokumentum Egyházi iskolák: pro és kontra
A kilencvenes évek elején számos egyházi iskola jelent meg az oktatás színterén. Az ilyen intézmények mára megszokottá, sőt keresetté váltak, hiszen követelményrendszerük, oktatási módszerük sok szempontból versenyképes az állami fenntartású iskolákéval. A kilencvenes években megnőtt a társadalmi igény az egyházi iskolák iránt. Ennek jelensége bizonyos szempontból felkészületlenül érte az egyházakat, hiszen az előző rendszer felsőbb utasításra országosan mindössze nyolc, felekezeti alapon működő tanintézmény működését engedélyezte. A katolikus kerettanterv összeállításában a Nemzeti Alaptanterv (NAT) megfogalmazásával párhuzamosan, közel kétszáz tanár vett részt, Farkas István piarista tanár vezetésével. A kész tantervet pedig egyszerre több mint hatszáz iskolában kezdték el alkalmazni. A katolikus egyház hierarchiájában az iskolafenntartó jogkört ma az illetékes megyés püspök, illetve a szerzetesrend főnöke gyakorolja. Az egyházi iskolák jelentős része a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Iskolabizottságának fennhatósága alatt működik, amely az iskolafenntartók megbízásából átruházott jogkörrel is bír, ez az intézmények és a fenntartók közti vitás kérdések fellebbviteli fóruma. Az egyházi iskolák közösségteremtő ereje jóval intenzívebb más iskolákénál. A folyamat ráadásul kétirányú, hiszen működésüket nagymértékben támogatja a hívő közösség is. Az egykori diákok sok iskola esetén éreztetik gondoskodásukat, az ott működő szülői munkaközösség pedig legtöbbször nem csupán formális szervezet, inkább a gyermekeik érdekében valóban tenni akaró emberek csoportja. Dr. Kulin Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem docense 1. oldal
Új Szöveges dokumentum szerint, bár az elmúlt tíz évben érezhetően több lett az egyházi iskola, azért nincs szó az oktatás „elegyháziasodásáról”. „A XVIII. században, amikor Csokonai még Csurgón tanított, közel háromszázötven református iskola működött hazánkban. Ma összesen nyolcvanhét oktatási intézményt tart fenn egyházunk” – mondja Kulin, hozzátéve, hogy hazánkban összesen kétszázötven-háromszáz felekezeti iskola működik. Néhány évvel ezelőtt egy egyházi középiskolában végzett diák a Károlin még pozitív diszkriminációban részesülhetett, állami iskolában végzett társával szemben. Az egyház által működtetett felsőoktatási intézményben továbbtanulni akaró diákok közül régebben pontegyenlőség esetén az egyházi iskolából érkezettet választották. Három éve, az új érettségi rendszernek köszönhetően azonban ez is megváltozott. ”Bár az egyházi iskolák tanulmányi teljesítménye jobb az átlagénál, nem olyan jó, mint az állami elitképzőké” – mondta az egyetemi docens azon kérdésünkre, mennyire tartja az egyházi iskolákat értelmiségi- vagy elitképzőnek. „A Kádár-rendszerben jellemző volt, hogy a tehetős, politikai életet alakító kádercsaládok a kevés egyházi iskola valamelyikébe íratták gyermekeiket, ezzel is éreztetve befolyásukat.” (Kilencven után meg persze jól jött a kádercsemetéknek az iskolák által kölcsönzött pedigré…) „Rendszerváltás után, 1995 és 2000 között az addigi három református gimnázium helyett huszonnégy lett. Számuk növekedésével az egyházi iskolák is elvesztették elitképző-titulusukat”. Számuk növekedésével egyre több szakképzett pedagógust igényeltek. „A történelem- vagy fizikatanároknak nem kellett továbbképzésre járniuk, etikai, teológiai, és hittudományi órákra pedig az egyház biztosított hitoktatókat. Az egyházi iskolák száma elsősorban az önkormányzati iskolák átvétele miatt bővült.
2. oldal
Új Szöveges dokumentum Katolikus oktatási intézmények Ma Magyarországon a katolikus egyház 329 közoktatási intézményt tart fent. Általános iskolákból van a legtöbb – 107 működik katolikus elvek szerint, ebből 73-at szerzetesrendek tartanak fent. Közéjük tartozik a szegedi Karolina Általános Iskola is, melyet a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek Kongregációja üzemeltet. Katolikus fenntartású gimnáziumból 56 van az országban, az óvodák száma ennél kicsit magasabb – 69 intézményben látják el a legkisebbeket. A katolikus ovik többségét ugyancsak szerzetesrendek működtetik (49 óvodát). A felsőoktatási intézmények közül tizenegy tartozik az egyház felügyelete alá, ezek közül kilenc hittudományi főiskola, de ide számít a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola is. Ezeken túl szakiskolák, szakközépiskolák, művészeti oktatási intézmények és kollégiumok is tartoznak a katolikus egyház fenntartása alá. Bajzák M. Eszter nővért, a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet igazgatónőjét arról faggattuk, vajon miben érhető tetten egyházi és állami iskola különbözősége? BE: - Minden egyházi iskolában - legyen az katolikus, evangélikus vagy református, hetente két hittanóra van. Ezek szisztematikusan felépített tanórák, amely során a gyerekeknek életkoruknak megfelelő formában tanítják meg az adott vallás értékeit, alapvető elveit, életszemléletét. Természetesen ez azokra is igaz, akik evangélikus, református létükre katolikus iskolába járnak, vagy fordítva - mindenki felekezetének megfelelő oktatásban részesül. Az egyházi oktatás abban is különbözik a világi intézményektől, hogy itt pedagógus, szülő és gyerek egyaránt elkötelezettje az adott vallásnak, az iskola pedig keresztény kisközösségként működik. Mivel a közösséghez tartozók vállalt értékrendje, világszemlélete hasonló, ezért ilyen közegben bizonyos szempontból könnyebb kiteljesedni, érlelődni, növekedni. Nyilván vannak, akik nem azonosulnak a hittételekkel, de mivel ők is ott dolgoznak, tanulnak, oda járatják gyermeküket -ők is mindent megtesznek a közösség épüléséért. 3. oldal
Új Szöveges dokumentum
Az egyházi oktatás - mindezeken felül - sokat tesz azért, hogy a gyermek személyisége jó irányba fejlődjön. A tanulók egészen másképp viszonyulnak a tanáraikhoz, mint az manapság szokás barátságos, emberi, meleg a légkör. Origo: Sikeresebbek az egyházi iskolák a világiaknál? BE: Bizonyosan keresettebbek és kevésbé küzdenek létszámhiánnyal, mint az állami intézmények. Ma összesen 191 katolikus intézmény létezik, 323 tagintézménnyel. Sok iskolához tartozik óvoda is, alapfokú művészetoktatási intézmény vagy kollégium. Ilyen például a szegedi Karolina Iskola, a nyíregyházi Szent Imre Gimnázium, vagy a gödöllői Premontrei Gimnázium. Ezekbe az iskolákba 600-1200 gyerek jár. Hazánk katolikus intézményei összesen 53 690 főt oktatnak, a református és evangélikus iskolákkal együtt a tanulólétszám megközelíti a 100 ezer főt.. Origo: Hátrányos helyzetű diákoknak hatékonyabb segítséget nyújthat egy egyházi intézmény, mint egy világi? BE: Az erkölcsi elköteleződés egyházi iskolák esetén nem csupán bizonyos erkölcsiség képviseletét jelenti, - például templomba járást, vagy jobb munkamorált – de azt is, hogy igyekeznek segíteni a rászorulókon. A fővárosi gimnáziumokban persze más a helyzet, itt főképp a keresztény nagycsaládosok gyermekei tanulnak, de a vidéki iskolák minden megtesznek az arra rászorulók segítéséért. Ez egyházi iskolák esetén soha nem volt kérdés. Aki ide jelentkezik, vállalva a vallásos környezetet, képzést az mind ugyanazt fogja kapni. Origo: Mit gondol, mi a probléma az állami oktatással? 4. oldal
Új Szöveges dokumentum BE: A pedagógusok tekintélye, társadalmi megítélése igen rossz. Fizetésük sem túl magas - ha nem elhivatott szakemberről van szó, gyorsan kiég, elfogy az energiája. Kevesen tudják, mennyi feszültséggel, felelősséggel jár a pedagógusi pálya. Erkölcsi, anyagi elismerés híján pedig senkiből nem lesz jó tanár vagy előbb-utóbb elhagyja a pályát. Az egyházi oktatásban részt vállaló pedagógusok nagy része elhivatottságból van itt. Ha itt nem romlott annyit a színvonal, mint az állami oktatásban, az csak azért van, mert mi nem csak tanítunk, de embert is formálunk. Dr. Tomka Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Szociológiai Intézetének intézetvezetőjét is megkerestük kérdéseinkkel. Origo: Mennyivel nyújtanak többet az egyházi oktatási intézmények a világiaknál? TM: Kétféleképpen válaszolhatunk a kérdésre: egyrészt elmondhatjuk, mit remélünk, gondolunk, illetve mi az, amit tudunk. Úgy gondoljuk, az egyházi iskolák tudatosabban közösségformálóak. Tanárok és diákok között szorosabb a kapcsolat, az ilyen iskola elsősorban nem oktat, hanem nevel. Amit tudunk, azt a Debreceni Egyetem Pedagógiai Doktori Iskolájának köszönhetjük, ahol Pusztai Gabriella vezetésével számos olyan kutatómunka született. Ezek szerint az egyházi iskolák első ránézésre nem jobbak, se nem rosszabbak a világiaknál. Vannak ugyan elit iskolák, ám nem minden egyházi fenntartású intézmény az. Két jellemző azonban biztosan megkülönbözteti őket a világi oktatási intézményektől. Először is, az egyházi iskolák tanulói jobb eredményeket hoznak magukhoz képest - többet fejlődnek - csökkennek a szélsőségek is. Ezek az iskolák képesek közelebb hozni a rosszabb helyzetű gyerekeket jobb háttérrel rendelkező társaikhoz. Persze a jobb helyzetűek teljesítménye is javul - de a rosszabb közegből 5. oldal
Új Szöveges dokumentum érkezőket a közösség ereje erősebben emeli. A pedagógusok is jóval több energiával próbálják megteremteni számukra a kiemelkedés lehetőségét. Ugyanez jellemző az egyházi kollégiumokra is, amelyek nem csupán lakóhelyek, de nevelési központok is. A tanárok itt állandóan odafigyelnek, segítenek a gyerekeknek otthoni gondjaik feldolgozásában, megoldásában - legyen az akár a szülők válása, betegség, esetleg haláleset, szegénység. Ha valaki nem engedheti meg magának, hogy részt vegyen a közös kiránduláson - a pénzt rendszerint előteremtik, máshonnan. Mindehhez egy kicsit több energiára van szükség, mint amennyit az állami kollégiumokban a gyerekekre szánnak. Origo: Mi az a plusz, amit az újonnan alapított, nagy hagyományokkal nem rendelkező egyházi iskolák nyújtanak diákjaiknak? TM: A régi iskolákba, amelyeket ma már elit intézményekként tartanak számon, nagyon magasak a bejutási ponthatárok. Ezért az új iskoláknak nem is az elsődleges célja, hogy kimagasló tanulmányi eredményeket produkáljanak. Ezek az intézmények ki merik mondani, számukra az emberséges emberek nevelése, erkölcsi fejlődésük segítése a legfontosabb. A cél itt a nagy tudásbeli különbségek kiegyenlítése, a rosszabb háttérből érkezők felemelése társaik szintjére. Origo: Képesek-e az egyházi iskolák külföldi tanulmányutakat szervezni, ösztöndíjakat biztosítani diákjaiknak? TM: Tudnivaló, hogy az egyházi iskolák nem igazán versenyképesek – kapcsolatrendszerük meg sem közelíti az elit fővárosi intézmények kapcsolatait. A gazdasági, politikai elit manapság nem járatja ilyen helyekre gyermekeit – állami támogatásból is kevés jut tehát ilyen célokra. Arra van lehetőség, hogy saját kapcsolataik felhasználásával utaztassák a gyerekeket, de általában kevés esetben. Állításom alól kivételt képeznek a 6. oldal
Új Szöveges dokumentum kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező bencések, piaristák és a jezsuiták. Ők ki is tudják aknázni kapcsolataikat, így utaztatva a gyerekeket. Origo: Milyen speciális tudásra, képesítésre van szüksége annak, aki egyházi iskolában akar tanítani? TM: Az előírt követelmény csupán annyi, hogy a pedagógus tartsa tiszteletben az egyház szemléletét – a katolikusság például semmiképpen sem előírás. A nem világi intézmények semmiképpen sincsenek az újítások ellen, a pedagógusok azonban érdekes helyzetben vannak. Elvégzik az egyetemet, ismerik általános gyakorlatot, de a vallásos intézmény egészen mást követel meg tőlük: újítaniuk kell, nekik is el kell fogadniuk, hogy a vallásosság nem csupán azt jelenti, hogy a gyerekek többet tanulnak a Bibliáról vagy az egyháztörténetről, hanem azt is, hogy a tanárok tudatosabban, többet foglalkoznak gyerekekkel, több a tanórán kívüli program.
7. oldal
