Új szempontok a tőgygyulladás gazdaságos és szakszerű gyógykezeléséhez
Dr. Jánosi Szilárd
NÉBIH-ÁDI
A tőgygyulladás okozta gazdasági veszteségek megoszlása
Ózsvári L.: A szarvasmarha állomány-egészségügy gazdasági kérdései In: W. Hofmann H. Hofmann, Ózsvári L.Gyakori szarvasmarhabetegségek. Megelőzés és kezelés. Nemzeti Agrárkamara, 2013.
Ózsvári L.: A szarvasmarha állomány-egészségügy gazdasági kérdései In: W. Hofmann H. Hofmann, Ózsvári L.Gyakori szarvasmarhabetegségek. Megelőzés és kezelés. Nemzeti Agrárkamara, 2013.
100.000/ml feletti SCC = 4,66 kg-mal kevesebb tej naponta A tőgygyulladás vesztesége átlagosan tehenenként évente: 35.000 Ft (5-7%-a az összes bevételnek)
Ózsvári L.: A szarvasmarha állomány-egészségügy gazdasági kérdései In: W. Hofmann H. Hofmann, Ózsvári L.Gyakori szarvasmarhabetegségek. Megelőzés és kezelés. Nemzeti Agrárkamara, 2013.
100.000/ml feletti SCC = 4,66 kg-mal kevesebb tej naponta A tőgygyulladás vesztesége átlagosan tehenenként évente: 35.000 Ft (5-7%-a az összes bevételnek)
A legnagyobb veszteség a szubklinikai mastitis okozta termeléscsökkenés Ózsvári L.: A szarvasmarha állomány-egészségügy gazdasági kérdései In: W. Hofmann H. Hofmann, Ózsvári L.Gyakori szarvasmarhabetegségek. Megelőzés és kezelés. Nemzeti Agrárkamara, 2013.
Mastitis etiológiájának változása
• Kontagiózus pathogének (Strep. agalactiae, Staph. aureus) • (Magas tanktej SCC, szubklinikai mastitisek dominanciája) Mastitis kontroll: Technológia-higiénia Elkülönítés Selejtezés Antibiotikum terápia laktációban szárazraállításkor
• Környezeti pathogének (Strep. uberis, E. coli)
• (Alacsony tanktej SCC, klinikai mastitisek dominanciája) 6
Különbségek a mastitis kórokozók megoszlásában 3 tehenészetben (%) (S=6414)
A terápia helye a mastitis elleni védekezési programban
A tehenek tőgygyulladása polifaktoriális produkciós betegség ELLENÁLLÓKÉPESSÉG Takarmányozás
Az állat genetikai adottságai
MASTITIS Fejési technológia
Antibiotikum terápia
Tartástechnológia
FERTŐZÉSI NYOMÁS
Kórokozók előfordulása
Laktációs, életkori sajátosságok
Más betegségek
A mastitis elleni védekezés 10 pontban 1. 2. 3. 4. 5. 6.
kiváló fejéstechnológia fejőgép műszaki paraméterei, fejőgumi stb. komfort és higiénia a tartásban klinikai és szubklinikai mastitis kezelése idült esetek selejtezése szárazon állók optimális kezelése és tartása, takarmányozása 7. üszők menedzsmentje 8. ellenállóképesség növelése (vakcinázás) 9. állattenyésztési szempontok (mastitis-rezisztencia) 10.monitoring/vizsgálatok 10
Célok kitűzése a védekezésben • Klinikai mastitisek száma: • <30 klinikai mastitis/100 tehén/év • Szomatikus sejtszám a tanktejben: • <150.000/ml (150-250e: könnyen javítható; 250400e: jelentős; 400e<: súlyos probléma)
Terápia és antibiotikum-használat • A klinikai beteg állatot gyógykezelni kell (gazdasági és állatjóléti megfontolások alapján is) – az árutej termelés helyreállítása érdekében • A tőgygyulladás (többnyire) baktériumok okozta betegség, ezért az antibiotikumokkal használata kézenfekvő megoldás a klinikai és szubklinikai mastitisek esetén is
Antimikrobiális-rezisztencia (AMR) probléma • az érdeklődés homlokterébe került: multirezisztens törzsek terjedése, nincsenek új típusú antibiotikumok • elsősorban közegészségügyi probléma, közösségi fertőzések, kemoterápia, transzplantáció stb. • EU-ban emberi halálozás 10.000-es nagyságrendű évente, • intézkedéseket sürgetnek minden globális szinten • WHO, EU, USDA, HU • az AMR az állati eredetű élelmiszer-termelést közvetlenül is érinti: állati jóllét (welfare) kérdése, gazdasági szempontok • az állategészségügy hozzájárulása a humán kockázatokhoz csak részleges, de nem hanyagolható el –közvetítő az élelmiszerlánc • nagy nyomás az állategészségügyön világszerte az AB-használat csökkentése érdekében
AMR • Feladatok az állategészségügyben: • kormányzat: szabályozások, monitoring programok, útmutatók (szakmai szervezetekkel közösen) • Felelősség: • szakmai szervezetek
• állatorvosok kiemelt szerepe • állattartók
Felelős antibiotikum-használat alapelvei (Prudent use) • csak indokolt esetben • a leginkább célzott módon (mikrobiológiai vizsgálatok alapján) • lehető legszűkebb spektrumú hatóanyagokkal(pl. penicillin G+ baktériumok ellen) • legkisebb hatásos mennyiségben • esetnyilvántartás, dokumentálás • terápia értékelése
Kritikusan fontos antibiotikumok (CIA) a humán gyógyászatban • 3. és 4. generációs cefalosporinok + carbapenemek • Fluorokinolonok • Makrolidok
Antibiotikum-használat adatai
Magyarország a 14. az összes állattömeg és 18. a szarvasmarha élőtömeg sorrendben (PCU (population correction unit) 1.000 tonnában) 2011-ben
Egységnyi állattömegre eső AB-felhasználás (2010)
Egységnyi állattömegre eső AB-felhasználás (2011)
A tőgygyulladás szakszerű kezelése
Antibiotikumok használata a tőgygyulladás terápiájában: Szükségesek vagy nélkülözhetők? • Klinikai mastitis • Tény: E. coli az esetek egy részében a klinikai tünetek megjelenésekor már nem mutatható ki • De! Antibiotikum nélkül az esetek 30-50%-ában perzisztáló fertőzés marad vissza • Gram-pozitív kórokozóknál rosszabb arány! • Szubklinikai mastitis: Staph. aureus, streptococcusok: AB nélkül nincs gyógyulás • AB alapvető jelentőségű :terápia és a fertőzés továbbadásának megelőzése 23
A kórokozók ismeretének szerepe a terápiában
Mastitis kórokozók megoszlása, 2008-2012 (n=16 230) db
A gyógykezelésre nem vagy rosszul reagáló esetek aránya legalább 25 % !
3966 3530
2303 1878
604 676
860 413
296
436 112
289
267
155 132
250 13
50
Mastitis kórokozók megoszlása, 2008-2012 (n=16 230) db
A gyógykezelésre nem vagy rosszul reagáló esetek aránya legalább 25 % !
3966 3530
2303 1878
604 676
860 413
296
436 112
289
267
155 132
250 13
Változatos természetes és szerzett rezisztenciák
50
A mikrobiológiai vizsgálat helye a technológiában • Klinikai mastitisek rendszeres, reprezentatív vizsgálata (az első gyógykezelés előtti minta) –rezisztencia profil • Szubklinikai mastitisek vizsgálata – Kontagiózus vagy nem kezelhető kórokozók ill. magas SCC esetén: rendszeres, az egész állományra kiterjedő vizsgálat: minden állat, vagy előszűrés alapján –(kezelés), elkülönítés, selejtezés – A fenti kórokozók hiányában rendszeres, reprezentatív vizsgálat – rezisztencia profil
• Bakteriológiai gyógyulás megítélése
– az első kezelés előtt gyűjtött minták vizsgálata – az utolsó kezelést követően min. 7-14 nappal levett minta – ellés után vett minták vizsgálata (szárazra-állítási terápia)
Költség-hatékony és szakszerű kezelés elvei • Nem gyógyuló eseteket (pl. Prototheca, idült Staph. aureus fertőzések) selejtezzük – kiválasztás kórelőzmény, SCC, mikrobiológia alapján
• A kezelhető esetekben mikrobiológia és antibiotikumrezisztencia alapján „célzott” terápia: – hatékony antibiotikumot használjunk (rezisztencia, farmakokinetika) – megfelelő alkalmazásban (lokális-szisztémás, adagolás) – a kezelés időtartama az esethez igazodjon (kórokozó, lefolyás) • túl rövid (nem megfelelő gyógyulás, visszaesés) • túl hosszú (gyógyszerköltség és tejveszteség nő)
Gyógykezelések formái • Klinikai mastitis kezelése laktációban
• (antibiotikum-mentes ill. adjuváns terápiák) • lokális tőgyinfúziók • (szisztémás antibiotikum injekciók)
• Szubklinikai mastitis kezelése az elapasztáskor (szárazra-állítási terápia)
• lokális tőgyinfúziók • (szisztémás antibiotikum injekciók)
Az antibiotikum-alkalmazás módja • Szisztémás? • Mastitisben nincs bakteriaemia (kivételes), sőt endotoxaemia sem! • Csak a tejutakba is kiválasztódó hatóanyag szisztémás alkalmazása észszerű (rossz farmakokinetika!!) : – Staph. aureus, streptococcus: penicillin, (makrolid) – Gram-negatív : flurokinolonok, aminopenicillinek, egyes cefalosporinok, szulfonamidok (rövid felezési idő, legfeljebb heveny E. coli mastitisben)
• Általánosan javasolt a lokális alkalmazás – előnyei: kisebb szelekciós nyomás a baktériumokra, praktikusság, költségkímélő, nagyobb választék a hatóanyagokban – ellenjavallata: a tejutak fizikai átjárhatatlansága 30
Hatóanyagok kiválasztása • • • • •
Kórokozó ismeretében (Klinikai kép- súlyos E.coli mastitis gyanú) Természetes rezisztenciák Szerzett rezisztenciák Felelős használat elvei-szűk spektrum-alacsony generációs előnyben részesítendő • Hatásos AB-ok farmakokinetikája • Elérhető készítmények
Szulfonadmid + Trimetoprim
Enrofloxacin
Tetraciklin
Lincomycin
Erythromycin
Novobiocin
Neomycin
Gentamycin
Cefquinom
Cefoperazon
Cefalexin
Cloxacillin
Amoxicillin+ klavulánsav
Ampicillin
Penicillin
Mastitis kórokozók antibiotikum-érzékenysége, 2009-2012. (%)
75
75
99
99
99
99
99
100
92
95
88
96
92
nv.
92
70
70
100
100
100
100
100
98
93
72
75
60
89
nv.
91
100
100
100
100
100
100
100
13
0
60
95
100
17
nv.
60
100
100
100
100
100
100
100
83
12
53
79
74
12
nv.
100
100
100
100
100
100
100
100
56
11
65
89
50
46
nv.
98
S. spp.
100
100
100
100
100
100
100
91
51
71
94
61
57
nv.
78
Enterococcus
91
97
97
18
18
47
48
91
34
37
28
32
58
nv.
nv.
90
90
98
68
86
83
97
100
93
89
82
73
93
nv.
nv.
Arcanobacterium pyogenes
100
100
100
99
100
100
100
93
70
92
90
97
87
nv.
24
E. coli
nv.
64
83
nv.
85
98
97
88
68
nv.
nv.
nv.
79
98
92
Serratia spp.
nv.
0
0
nv.
0
100
100
100
93
nv.
nv.
nv.
44
99
97
100
100
100
nv.
100
100
100
91
37
nv.
31
nv.
90
98
98
Staph.aureus Staph. spp. S. agalactiae S. dysgalactiae S. uberis
Corynebacterium spp.
Past. multocida
Klinikai mastitis kezelése • Klinikai mastitis = felismert tőgygyulladás • Jellemzően a laktációban (de nem termelő állatnál is lehet) • Fejés során lehet és kell diagnosztizálni: első tejsugarak-fekete alapú próbacsésze, elektronikus rendszerek • Többnyire heveny stádiumban, a gyógyulás esélye jó • Az eredményes terápia kulcsa a korai diagnózis
Ha elmarad a klinikai gyógyulás Okok: • nem baktérium fertőzés: gomba, alga • a baktériumok életben maradtak: – hatástalan szer – túl rövid terápia, helytelen alkalmazás
• későn elkezdett kezelés, súlyos szövetkárosodás miatt a gyulladás a baktériumok elpusztítása ellenére tartósan fennáll • nem a tüneteket ellenőrzik (tálcás SCC vizsgálat) Helytelen gyakorlat: újabb és meghosszabbított protokollal kezelnek – mikrobiológiai kontroll szükséges 34
Szubklinikai mastitis terápiája • Az idült szubklinikai mastitisek nehezen gyógyulnak a laktációban (hosszabb kezelés lenne szükséges). • Az árutejet termelő állatok LC kezelése jelentős járulékos veszteséggel (több gyógyszer, tejkiesés) jár. • A baktériumok elpusztítása esetén sem történik teljes regeneráció az adott laktációban: termelés nem áll helyre, a költségek nem térülnek meg • Megoldás? Kezelés az elapasztáskor
–szárazra-állítási terápia • Speciális esetben kivétel lehet : pl. Strep. mastitis célzott 35 kezelése a laktációban
A szárazra-állítási terápia A szárazonállás szakaszai aktív involúció 3 hét
hozott fertőzések
nyugalmi periódus
felkészülés a tejtermelésre, colostrogenesis változó hossz 1-2 hét
Staph. aureus Streptococcusok CNS Coliform
új laktációba átvitt fertőzések 36
Klinikai mastitisek eredete alacsony SCC-ú állományban
37
A szárazraállítási terápia 1) Az elapasztáskor fennálló tőgyfertőzések gyógyítása, megszüntetése szubklinikai folyamatok (kontagiózus mastitis {Str. agalactiae, Staph. aureus} , de más GP és GN kórokozók ellen is) lokális ANTIBIOTIKUM
2) Az elapasztás és az ellés közötti időben az új tőgyfertőzések megelőzése Új hangsúlyok a modern, jól menedzselt üzemekben (túlnyomórészt környezeti jellegű mastitisek): szelektív terápia, bimbócsatorna lezárás lokális ANTIBIOTIKUM és/vagy TŐGYLEZÁRÓ KÉSZÍTMÉNY
A szárazraállítási terápia előnyei • hatékonyabb mint a laktációban végzett kezelés • az idült, szubklinikai mastitisek kezelésének ideális formája • az ellés utáni időszak tőgygyulladásainak csökkentése- felelős AB-használat elvei ?!összességében kevesebb AB, kisebb terhelés • költségkímélő • kisebb a gátlóanyag-kockázat a tejben
Szelektív- vagy állomány-terápia? • Szempontok: • Költségcsökkentés+egészséges állatok kezelése? • Minden tehénnek/kórokozó ellen ugyanaz a hatóanyag? • Szelektív terápia csak alacsony SCC-ú (200.000/ml alatt) állományban jöhet szóba • ahol fertőző kórokozók előfordulása kizárható ! • Ideális kezelés: tehenenként • Preventív hatás elmaradása ! • Tőgylezáró készítmény (sealant) nélkülözhetetlen
Monitorozás 1) Pontos nyilvántartás a kezelésekről: klinikai relapsus, SCC alakulása, kezelések száma, koraellések esetén a gátlóanyag tejbe jutásának megakadályozása 2) Terápia eredményességének ellenőrzése: Ellés után: ismert fertőzött állatoknál: CMT, bakteriológia A korai laktáció klinikai mastitis gyakorisága – bakteriológia Egyedi SCC összehasonlítása: apasztás előtti, ellés utáni 3 hónap
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
