„Befektetıbarát településekért”
Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László
[email protected]
„Befektetıbarát településekért” Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet javítása
Beruházások, fejlesztések
A táj arculatának megváltozása Tájelemek sérülése, pusztulása. Új tájelemek, tájértékek megjelenése.
Az európai kultúrtáj védelme
Természeti kulturális értékek állapotának megırzése
A jelenlegi táj konzerválása
„Befektetıbarát településekért” Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet javítása
Az európai kultúrtáj védelme
Természeti kulturális értékek állapotának megırzése
Beruházások, fejlesztések
A táj arculatának megváltozása Tájelemek sérülése, pusztulása. Új tájelemek, tájértékek megjelenése. A táj fejlıdése folyamatos.
A jelenlegi táj konzerválása A fejlesztések során figyelembe kell venni a természetvédelmi és örökségvédelmi szempontokat
Fenntartható fejlıdés elve
TÖRVÉNYI VÉDELEM
2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelmérıl
3. § A kulturális örökség védelme érdekében a köz- és magáncélú fejlesztéseket - így különösen a terület- és településfejlesztés, terület- és településrendezés, környezet-, természet- és tájvédelem és az ezzel kapcsolatos beruházások tervezését - e védelemmel összhangban kell végezni.
A „zöldmezıs” beruházások, elsısorban a régészeti örökség elemeit veszélyeztetik. 11. § A régészeti lelıhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. 19. § (1) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal - beleértve az ásványi vagyon kitermelést is – (a továbbiakban: fejlesztések, beruházások) a régészeti lelıhelyeket - az e törvényben meghatározottak kivételével - el kell kerülni.
A legtöbb beruházást ellehetetlenítené
Fenntartható fejlıdés elve
22. § (1) Ha a régészeti lelıhely elkerülése a fejlesztések, beruházások költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a fejlesztés, beruházás másutt nem valósítható meg, a veszélyeztetett régészeti lelıhelyeket elızetesen fel kell tárni (a továbbiakban: megelızı feltárás).
Megelızı régészeti feltárások A lehetı legkisebb mértékben akadályozza a kivitelezést, veszélyeztessék a beruházás megvalósulását. Alapvetı szempont beruházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások pontos elızetes pénzügyi és idıbeli tervezhetısége A problémát általában az elızetesen nem várt, a földmunkák során elıkerülı régészeti emlékek jelentik
Elızetes örökségvédelmi kockázatelemzések, lelıhely-diagnosztika, hatástanulmányok fontossága
Jogszabályi háttér 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelmérıl
20/A. § (1) Nagyberuházás esetén elızetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Egyéb esetekben elızetes régészeti dokumentáció készíthetı különösen a földterület-kiválasztás során, a hatósági engedélyezési eljárásokat megelızıen. 314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 7. § (31) Nagyberuházás: a Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő üggyé nyilvánított beruházás, a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekőségérıl és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény hatálya alá tartozó beruházás, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztı Zrt. által kezelt egyéb beruházás, és a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló beruházás, továbbá az a beruházás, amelynek megvalósítási költségeit teljes egészében a központi költségvetés fedezi.
Az Elızetes régészeti dokumentáció és környezeti hatásvizsgálat elkészítésének fázisában már nincs mód jelentıs változtatásokra. Az érintett régészeti lelıhelyeket fel kell tárni
Többletköltség, hosszabb kivitelezés
A beruházást nehezítı tényezı
A feltárások és a földmunkák során az érintett régészeti emlékek elpusztulnak
Nem szolgálják az örökségvédelem valódi célját, a örökségi elemek állapotának megırzését
A valódi cél: az örökségvédelmi szempontok figyelembe vétele még a fejlesztési területek kiválasztásának idıszakában!
2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelmérıl
66. §158 (1)159 Örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település fejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Amennyiben a fejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni. Nem kell örökségvédelmi hatástanulmányt készíteni, ha az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdése szerinti véleményezési eljárásban az illetékes államigazgatási szerv véleménye szerint a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett.
„Örökségvédelmi szempontból nem érintett” Közhiteles lelıhely-nyilvántartás: kb. 40.000 téradattal rendelkezı lelıhely Teljes lelıhelyállomány becsült mérete: 100.000-150.000 lelıhely A teljes lelıhelyállomány 30-40%-át ismerjük, aránytalan területi megoszlásban Magas régészeti, örökségvédelmi kockázatok
2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelmérıl
20/A. § (1) Nagyberuházás esetén elızetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Egyéb esetekben elızetes régészeti dokumentáció készíthetı különösen a földterület-kiválasztás során, a hatósági engedélyezési eljárásokat megelızıen. Elkészíttetése többletkiadásokkal jár, de az örökségvédelmi szempontok figyelembe vétele a fejlesztési területek kiválasztásakor, a költségek csökkentését jelentheti.
Az örökségvédelem valódi célja az örökségi elemek állapotának megırzése, nem feltárása.
Elızetes örökségvédelmi kockázatelemzések, a fejlesztési területek kijelölésének idıszakában Kisebb területek (1-1 település) esetén
A potenciális területek részletes vizsgálata, a régészeti lelıhelyek pontos azonosítása, különbözı lelıhelydiagnosztikai módszerekkel.
Nagyobb területet érintı fejlesztések pl. kistérségi beruházások (pl. csatornázás, hulladékgazdálkodás, regionális gazdaságfejlesztési programok), vagy kiemelt fejlesztési övezetek (pl. Záhony) esetén A komplex módszerek túl költségesek. De nem is feltétlenül fontos az összes lelıhely pontos ismerete. A területek örökségvédelmi szempontú rangsorolása, régészeti érdekő területek és kevésbé kockázatos zónák kijelölése a fontos
„Régészeti érdekő terület: valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelıhely elıkerülése várható vagy feltételezhetı.” Tv. 7. §. 17.
Az örökségvédelmi kockázati zónák, régészeti érdekő területek kijelölése
Egzakt, tudományos módon
Prediktív modellezés
Szemléletváltás A természetvédelem mintájára jobban ki kell használni a lehetıségeket Az örökségi elemek nemcsak a fejlesztések akadályai lehetnek!
Szemléletváltás Régészeti örökségi elemek: - Emelhetik a térség turisztikai értékét - Segíthetik az adott beruházás, település arculatának kialakítását, megjelenítését (marketing) - Erısítik a helyi identitástudatot, lokálpatriotizmus - Lehetıvé teszik a helyi értékek tudományos igényő bemutatását
Helyi kezdeményezések Észak-bükk kutatási és örökségvédelmi projekt A kutatások mellet, a lelıhely-komplexum megırzését, hasznosítását biztosító örökségvédelmi koncepció kidolgozása is fontos
További lehetıségek: pl. Csörsz-árok
Fenntartható fejlıdés és örökségvédelem
Klímaváltozás
Környezetvédelem
Globalizáció
Nemzeti kulturális örökség megırzése
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
