Új székhelyen a telekkönyvi hivatal

Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának időszakos kiadványa



2013. január

II. évf. 1. szám

Újabb térfigyelő kamerákat szerelnének fel 2009 óta tizenhat térfigyelő kamerát szereltetett fel Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala a város fontosabb és forgalmasabb helyeire, tereire – legutóbb decemberben helyeztek működésbe újabb hét kamerát. A „vigyázó szemek” hatékonysága vitathatatlan: a rendőrség

Megújult a régi mozi

számos bűnesetet ezek segítségével fülelt le, így ha a költségvetés engedi, évről évre újabb kamerákra számíthatunk. (5. oldal)

Új székhelyen a telekkönyvi hivatal

A polgármesteri hivatal lett a piacgondnok

A Bethlen Gábor utcai bíróság épületéből a Tompa László utca 34. szám alá, a régi közfürdő helyére költözött a székelyudvarhelyi kataszteri és telekkönyvi hivatal. A városi önkormányzattól bérlik az épületet, melyet egy persorozatot követően kapott vissza a város.

Hosszas tárgyalássorozatot követően kiegyezett a polgármesteri hivatal és a zöldségpiac bérlője. Ennek értelmében utóbbi januártól visszalépett, így tíz év után újból a város lett a piactér gondnoka. A változás jó hír az árusok és vásárlók számára: előbbiek kevesebb asztalbérleti díjat fizetnek, az utóbbiakat pedig egyre jobb körülmények fogadják.

A város visszakapta, majd megszépült a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola használatába került régi mozi épülete. Itt talált otthonra a Székelyföldi Filharmónia, illetve az elkövetkezőkben számos kulturális rendezvénynek, közösségi pillanatnak helyet adhat az új funkciót kapott terem. (2. oldal)

(3. oldal)

(3. oldal)

KÖZÖSSÉG

Megújult a régi mozi A város visszakapta, majd megszépült a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola használatába került régi mozi épülete. Itt talált otthonra a Székelyföldi Filharmónia, illetve az elkövetkezőkben számos kulturális rendezvénynek, közösségi pillanatnak helyet adhat az új funkciót kapott terem.

V

árosunk 2010-ben kapta vissza az egykori mozi épületét az Országos Filmforgalmazó Társaságtól. A II. Rákóczi Ferenc utcában található épület a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola használatába került, és itt talált otthonra a Székelyföldi Filharmónia is. A II. Rákóczi Ferenc utca 5. szám alatt található mozi épületét 1976-ban avatták fel. A rendszerváltás után, 1992–93-ban teljesen felújították, itt kezdett működni az Ati Beta Televízió, amely 1997 tavaszán egyesült az UTV-vel, így jött létre a mai Digital 3 Tv. Az udvarhelyi mozi egészen 2005-ig működött, amikor bezárta kapuját, mert veszteséges volt, nem látogatták kellő számban már az emberek. Bálint Arthur filmrendező Kisvárosi mozi című dokumentumfilmjében állított emléket a mozinak – ezt az udvarhelyi filmszínházban már nem vetítették, de a 2007. évi Marosvásárhelyi Alter-Native rövidfilmfesztiválon az alkotó különdíjat nyert vele. Ezt követően a moziterem kiürült, illetve egy-két időszaki kulturális esemény alkalmával népesült be csak. Az épület nem maradt

teljesen lakatlan, a jobb szárnyában kezdetben az Ati Beta tévéstúdiója kapott helyet, ezt váltotta a későbbiekben az ingatlant ma is használó Digital 3 Tv és a Star Rádió stúdiója. A RomâniaFilm Országos Filmforgalmazó Társaságtól városunk 2010-ben kapta vissza az egykori mozi épületét. Hosszú idő óta ez volt az első eset, hogy a város nem elvesztett, hanem visszakapott egy értékes ingatlant. Az ügyet Bunta Levente, városunk polgármestere Kelemen Hunor akkori kulturális miniszterrel való 2010. januári tárgyalása mozdította elő. Az elkövetkező időszakban az épület közösségépítő rendezvények helyszínéül szolgál a város számára, így a Székelyföldi Filharmónia, kisebb színházi előadások, különböző kulturális rendezvények lehelnek életet a megszerzett ingatlanba. A felújítási folyamat 2010-ben kezdődik el: festenek, cserepeket forgatnak, felújítják a fűtésrendszert – az elvégzett munkálatok 52 ezer lejbe kerültek (Termolang Kft. 42 000 lej és polgármesteri hivatal munkásai 10 000 lej). Tavaly is foly-

A birkózóteremről egyeztettek A

majdani birkózóterem terveiről egyeztetett az illetékesekkel Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere. Január 16-án Bunta Levente, valamint Benedek Árpád Csaba alpolgármester a multifunkcionalitás szándékával létrehozandó birkózó-

terem terveiről egyeztetett Bartha Lászlóval, a House Design Kft. képviselőjével. A létesítmény a városi futballpálya lebontott lelátójának helyére kerül, ahol majd öltözők és zuhanyzók is helyet kapnak, amiket a birkózók mellett a labdarúgók és az atléták is használatba vehetnek.

Újrahasznosított karácsonyfák A lakók rendszerint már év végén, új év elején megválnak a karácsonyfáktól, melyek általában a szemeteskukák mellett landolnak. Idén viszont nem fűtőanyag, hanem komposzt lesz belőlük.

A

z idei télen is, akárcsak a tavalyi szezonban a kidobott fenyőfákat az AVE Hargita Kft. hulladékgazdálkodási vállalat gyűjti össze. Egy évvel ezelőtt még a futballpálya lelátója mögött található kazánházban fűtőanyagként használták fel a fenyőfákat, meleg vizet állítottak elő az asztalitenisz-terem, valamint a sportszálló számára. A lebontott lelátó ellenére idén is szolgálhatna

2

tatódott az épület, a moziterem felújítása: Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala a padlózat kialakítására a Massziv Kft.-n keresztül 36 050,50 lejt költött el, a székek kárpitozására pedig, mely munkálatot a Tapimod Kft. végezte el, 17 958,30 lej fordítottak. Eközben a gondnok, a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola az öltözőt alakította ki, illetve megoldotta az előtér világítását is, összesen mindezekre 96 993,07 lejt költve el. Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere a fejlesztéseket látva, elégedettségének adott hangot, és megköszönte Bodurian Jánosnak, a művészeti szakközépiskola igazgatójának az eddigi eredményes munkát. Bunta Levente ígéretet tett további újításokra, így a közeljövőben korszerű fény- és hangtechnikával szerelik fel a termet. A közel 300 férőhelyes termet a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola ügykezeli, és a Székelyföldi Filharmónia székhelyéül szolgál.

fűtőanyagként a fa, ám mivel az AVE túlságosan darabosra őrli azokat, a Bethlen lakótelepi biomasszás kazán nem tudja hasznosítani. Bálint Attila, a polgármesteri hivatal sajtóreferense a téma kapcsán arról tájékoztatott, hogy már nem tartozik a polgármesteri hivatal feladatkörébe a kidobott karácsonyfák sorsának rendezése. Tóth László, az AVE Hargita Kft.

ügyvezetője pedig azt tudatta: a fenyőfákat a Cekend-tetői tározóhoz szállítják, majd bedarálják és komposztot készítenek belőlük. Az AVE amúgy próbálkozott a fenyőfák tüzelőanyagként történő hasznosításával is, ám nem bizonyultak megfelelőnek erre a célra, ezért a vállalat úgy döntött, komposztként hasznosítja újra. 2013. január

NAPIRENDEN

A polgármesteri hivatal lett a piacgondnok

Hosszas tárgyalássorozatot követően kiegyezett a polgármesteri hivatal és a zöldségpiac bérlője. Ennek értelmében utóbbi januártól visszalépett, így tíz év után újból a város lett a piactér gondnoka. A változás jó hír az árusok és vásárlók számára: előbbiek kevesebb asztalbérleti díjat fizetnek, utóbbiakat pedig egyre jobb körülmények fogadják.

S

zékelyudvarhely számos olyan tulajdonnal bírt, melyek felett nem rendelkezett, lásd közfürdő épülete vagy a városi strand területe, ebbe a sorba tartozott a zöldségpiac is, melyet hosszú évekig szintén egy bérlő működtetett. Benedek Árpád Csaba alpolgármester hozta a hírt: a város visszakapta a zöldségpiacot, sikerült megegyezni a bérlővel, aki január elsejétől visszavonult, így a piactérnek újból a város lett a gazdája és működtetője. Közismerten nem volt jó a viszony a zöldségpiac bérlője és a polgármesteri hivatal között: előbbi folyamatosan azt közölte, lehetőségei szerint fejleszt, modernizál, utóbbi viszont mindig elégedetlenül tekintett a piacra, ahol, aki járt ott, tudja, évekkel ezelőtt igencsak áldatlan állapotok fogadták az árusokat, vásárlókat egyaránt. A januárban leköszönt bérlő tíz éven keresztül volt a városi zöldségpiac adminisztrátora, és noha bérleti szerződését már rég nem

hosszabbították meg, a feleknek eddig nem sikerült kiegyezniük, így – noha a városvezetésnek ez nem tetszett – a bérlő maradt a működtető. Tavaly nyáron kezdődtek el újból a tárgyalások a felek között, az egyeztetés-sorozat eredményeként pedig immáron a város a piacgondnok. Mindez azt jelenti, hogy a piaci árusok a polgármesteri hivatalnak fizetnek bérleti díjat: a külső asztalok négyzetmétere 6,50 lejbe kerül, egy árus pedig átlagosan egy asztal felét, vagyis két négyzetméternyi felületet vesz igénybe. A piachoz nemcsak a külső felületek tartoznak, hiszen a tejtermékeket forgalmazók a piac bejáratánál, bal felől található épületben kapnak helyet. Itt az árusoknak négyzetméterenként 12 lejt kell fizetniük. A polgármesteri hivatal illetékesei azt is közölték, hogy az adminisztrátorcsere az árusok számára pozitív hozadékkal is jár: bérleti díjukat áfa nélkül kérik, vagyis 24 százalékkal kevesebbet kell fizetniük, mint korábban.

Ezen intézkedés amúgy nemcsak a nagypiac árusaira érvényes, hanem a város területén található összes piaci helyen árulókra, így a Bethlen, Tábor és Sziget negyedi árusokra is. Ide tartozó információ, hogy az utóbbi években a polgármesteri hivatal a zöldségpiac tatarozásába, szépítésébe kezdett: első lépésként eltűntették a régi kerítést, helyébe kovácsoltvas kerítést alakítottak ki, majd aszfaltoztak, rendezték a terület vízlefolyó rendszerét, aztán az asztalokat is kicserélték. A szépítési folyamatnak még közel sincs vége. Mint Benedek Árpád Csaba alpolgármester tudatta, egyeztettek az árusokkal is, és egy olyan környezetet igyekeznek kialakítani, amely árusok és vásárlók számára egyaránt megfelelő lesz. Az árusok amúgy néhány igényüket is megfogalmazták: például szeretnék, ha nemcsak ők, hanem a vásárlók is fedett területen tartózkodnának. A tetőzetnek esős időben lenne nagy haszna. Az árusok próbálkoztak is néhány házi megoldással,

ezeket szeretné a polgármesteri hivatal egységesíteni. Ugyanakkor a tervek között szerepel, hogy az asztalok közötti felületeket, ahol az árusok tartózkodnak, rácsos szerkezettel borítanák, hogy a termékeket kínálóknak ne kelljen az esőben, hóban állniuk. A zöldségpiaccal és működtetésével kapcsolatos cél lenne ugyanakkor az is, hogy minél több helyi termelő legyen jelen, akik kiemelt helyen, a piac első, bejárati részén kínálhatnák termékeiket, terményeiket. A polgármesteri hivatal ugyanakkor egy másik régi problémát is orvosolna: a más településekről érkező árusok legtöbbször autóikban alszanak, hisz a piactéren nincs egy, az elszállásolásukra alkalmas felület. A piac mögött található egy évek óta kihasználatlanul álló épület, melyet régen az árusok szállásként használhattak. Négy szoba van benne, melyekhez egy zuhanyzó is tartozik. Ezt szeretné a polgármesteri hivatal felújítani, a tervek szerint még az idén.

Új székhelyen a telekkönyvi hivatal A Bethlen Gábor utcai bíróság épületéből a Tompa László utca 34. szám alá, a régi közfürdő helyére költözött a székelyudvarhelyi kataszteri és telekkönyvi hivatal. A városi önkormányzattól bérlik az épületet, melyet egy persorozatot követően kapott vissza a város.

S

zékelyudvarhely Polgármesteri Hivatala pert nyert, így kilakoltathatóvá vált a Tompa László utcai régi közfürdő épületének bérlője, mely sportközpontot működtetett a létesítményben. A városvezetés régi döntése volt ezen lépés, nem is hosszabbítottak szerződést a bérlővel, aki az utóbbi években így hivatalos engedély nélkül használta az ingatlant, melyet nem akart elhagyni. A helyzet pert szült, és tavaly novemberben jelentette a polgármesteri hivatal, hogy pert nyert, így a bérlő kilakoltatható. Erre sor is került, sőt, a polgármester novemberben már azt is közölte, hogy az új lakó is megvan. A székelyudvarhelyi kataszteri és telekkönyvi hivatalnak ugyanis költöznie kellett a Bethlen Gábor utcai székhelyéről, a bíróság épületéből, így jól jött nekik az üresedés, rögtön jelezték is: hosszú távon bérelnék az épületet, melynek felújí2013. január

tására pénzt is költenének. Mint a polgármester tudatta, 50 ezer lejt szándékoznak erre a célra fordítani. A költözés – mondta Jakab András, a kataszteri és telekkönyvi hivatal vezetője – emberfeletti munka volt, és nagy felelősséggel is járt, hisz fontos iratokat őriznek, melyek szállítása nem egyszerű feladat. Irattárukban megközelítőleg 200 ezer telekkönyv található, tevékenységi körük azonos a városi bíróságéval, vagyis a városok mellett huszonhat községet, öszszesen 126 települést szolgálnak ki. Legrégebbi telekkönyvük az 1880-as évekből származik, illetve érdemes megemlíteni, hogy tavaly 26 ezer kérést jegyeztek. Talán sokan nem tudják, hogy a székelyudvarhelyi telekkönyvi hivatal a 19. század második felétől, az 1860-as évektől működött a bíróság épületében. 2004-ben megjelent egy sürgősségi kormányrendelet, melynek értelmében a hivatal tevékenységének a koordinálását az igazságügyi minisztériumtól

az országos kataszteri hivatal vette át. Ezen kormányrendelet pedig azt is kérte, hogy a területi hivatalok 2004. december 31-ig szabadítsák fel a bíróságok, törvényszékek épületében elfoglalt felületeiket. Az udvarhelyi bíróság mondhatni türelmes volt, ám a költözést sürgette, hogy februártól kibővül a bíróság tevékenysége, amihez új felületekre lesz szükségük, így felszólították a telekkönyvi hivatalt, hogy költözzenek. Az új székhely bérleti szerződését tavaly december 19-én írták alá a polgármesteri hivatallal. Szerződésük tíz évre szól, és ugyanazt a bérleti összeget fizetik, mint a bíróság épülete esetében, illetve noha akad még az új székhelyen szépítenivaló, az új hely funkcionálisabb, a célnak megfelelőbb. Az új felület nagyjából ugyanakkora, mint a korábbi, 350 négyzetméter. Az ügyfélfogadási program sem változott: hétfőtől csütörtökig 10 és 12 óra között fogadják a kéréseket.

3

AKTUÁLIS

Nyolc új szakorvos a városi kórházban Nyolc fiatal szakorvos szerződött a székelyudvarhelyi városi kórházzal. Egy részük már ideiglenes alkalmazásban, önkéntesként vagy ügyeleti orvosként munkaviszonyban állt az intézménnyel.

A

z új orvosok bemutatkozásakor Lukács Antal, a városi kórház igazgatója statisztikai adatokkal indított: kiderült, jelenleg kilencvenkilenc állandó alkalmazásban lévő orvosa van a városi kórháznak, közülük huszonnégy rezidens. Mivel az egészségügyi minisztérium hét, a helyi önkormányzat pedig további egy orvosi állást tett szabaddá, lehetőség nyílt új alkalmazottak felvételére. Ezzel a lépéssel részben megoldódott a kórház orvoshiánya. Azért csak részben, mert az intenzív terápián és a sürgősségen továbbra is szükség lenne szakorvosra. Az igazgató ugyanakkor arról is említést tett, hogy számukra mindennél fontosabb az, hogy szakorvosokkal gyarapodjanak, felszerelhetik különböző orvosi műszerekkel a

kórházat, ha nincs, aki azokat kellő szakértelemmel használja. – Hiába a műszer, ha nincs hozzá megfelelő szakember. Felbecsülhetetlen előrelépés a humánerőforrás gazdagodása. Ez teszi lehetővé, hogy a kórház stratégiáján módosítsunk. A fiatal orvosok hajlandóak arra, hogy új szakmai kompetenciákat sajátítsanak el. A fiatalok ambíciója és az idősek rutinja, tapasztalata minőségi fejlődést eredményez – tudatta Lukács Antal, majd bemutatkoztak az újon orvosok. Dr. Szabados Csongor Lajos kardiológus szakorvosról azt tudhattuk meg, hogy Marosvásárhelyen született, rezidenséveit is ott töltötte. Két és fél éve érdeklődött Székelyudvarhelyen, hogy lenne-e szükség kardiológusra.

– Minden lehetőség megvan a kardiológián, ugyanúgy, mint Vásárhelyen, a feltételek itt is biztosítva vannak. A feleségem is utolsó éves rezidens, ő a belgyógyászaton ügyeletezik – közölte dr. Szabados. Egy másik fiatal orvos, dr. Mátyás Ferenc fül-orr-gégész szakorvos Székelyudvarhelyen született, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem általános orvosi karán szerzett oklevelet. Szakképzését a vásárhelyi fül-orr-gégészeti klinikán végezte, a szakvizsgát Temesváron tette le. Azt közölte, örül, hogy az udvarhelyi kórház lehetőséget adott a bizonyításra. Dr. Zima Zoltán János ideggyógyász szakorvos Szatmárnémetiben született, a rezidensképzést Marosvásárhelyen végezte. 2011 őszén szakvizsgázott,

egy éve már Székelyudvarhelyen dolgozik. Elmondta, azért jött Székelyudvarhelyre, mert a magyar lakta területeken ez a város bizonyult a „legkézenfekvőbbnek”. Dr. Andorkó Orsolya Mária belgyógyász szakorvos Vargyason született, 2005-ben végzett Vásárhelyen, tavaly júliustól dolgozik Székelyudvarhelyen. Azért jött városunkba, hogy szakmailag fejlődhessen. Dr. Kulcsár Székely Melinda radiológus szakorvos Szatmárnémetiben született, három év magyarországi szakképzés után Marosvásárhelyen fejezte be tanulmányait. Úgy vélekedett, öröm, hogy a helyi kórház munkaközösségének tagja lehet. Dr. Tamás Réka fizikoterápiás szakorvos Székelyudvarhelyen szü-

letett, Marosvásárhelyen szerzett oklevelet, és ott is tette le a rezidensvizsgát. 2012 augusztusától dolgozik a városi kórházban. Róla azt is megtudtuk, második lányával jelenleg szülési szabadságon van. Dr. Pálfi Gyöngyvér labororvos Homoródalmáson született, Marosvásárhelyen szerzett orvosi oklevelet, a rezidensképzést is ott végezte. Az udvarhelyi kórházban eddig önkéntesként dolgozott. Dr. Bakó Antal Márta tüdőgyógyász szakorvos Csíkszeredában született, 2012-ben fejezte be tanulmányait a marosvásárhelyi tüdőgyógyászati klinikán. Azt tudatta, az udvarhelyi kórházról jó véleménye van, így szerinte kiváltság itt dolgozni.

Az udvarhelyiek jó adófizetők Kilencvenkilenc százalékban teljesítettek a székelyudvarhelyiek a helyi adók és illetékek tavalyi befizetése során. A városvezetés szerint egyértelműen a lakosság pozitív adófizetési morálját bizonyítják a számok. A témához tartozik, hogy noha idén adóemeléssel kell számolni, az Udvarhelyen alkalmazott adók és illetékek mértéke meg sem közelíti a nagyvárosokét.

J

ó évet zárt a polgármesteri hivatal az adók és illetékek begyűjtése szempontjából. Az előző évhez képest sokkal kevesebb kinnlevősége maradt, több pénzt érkezett be a helyi kasszába a lakosságtól, vállalkozásoktól. Az adatok január eleji összesítését követően jelentette az adó- és illetékosztály, hogy a tavalyi évre tervezett adóösszeg kilencvenkilenc százalékát gyűjtötték be, mindez azt jelenti, hogy a nehéz gazdasági-pénzügyi körülmények ellenére a lakosság tudatosan viszonyult ezen kötelezettségéhez. 2012-ben a hivatal adó- és illetékek osztálya természetes személyektől 81 százalékban gyűjtötte be az épületadót, 68 százalékban a telekadót és 65 százalékban a gépjárműadót. Ugyanakkor a jogi személyek 99 százalékban fizették be épületadóikat, 105 százalékban telekadóikat és 71 százalékban gépjárműadóikat. Itt meg kell említenünk a pontosság kedvéért, hogy a számok a 2012-es év elején tervezett költség-

4

vetés megvalósításainak a százalékai, ezért a száz százalékot is meghaladó arány. A növekedés oka pedig egyszerű, hisz 2012-ben nőttek a jogi személyek által befizetendő adókötelezettségek. Ide tartozik, hogy – a városi önkormányzat döntésének megfelelően – idén 7,5 illetve 6 százalékkal nőttek az adók és illetékek. A városatyák azért döntöttek a növelés mellett, mert az utóbbi két évben nem volt adóemelés. Ugyanakkor az illetékek növelését kormánydöntése is sürgette: noha az önkormányzatok szabadon dönthetnek arról, hogy alkalmazzák-e a központilag javasolt 16,05 százalékos adóemelési kiigazítást, ám a miniszterelnök azt is elővetítette, hogy ha nem emelnek adót, ne is számítsanak központi pénzekre. Mivel Székelyudvarhelyen legutóbb három éve növelték az adók mértékét, a legutóbbi 7,5 és 6 százalékos kiigazítással el is értük a kormány által javasolt 16 százalékos szintet.

Levélben kérnek az ingatlanfelértékelésre Január folyamán az ingatlanjaik után adót fizető jogi személyek levelet kapnak a polgármesteri hivataltól, melyben arra kérik őket, értékeljék, értékeltessék fel újra épületeiket. Ezen intézkedésre azért van szükség, mert Székelyudvarhelyen sok olyan épület van, amelyeket több mint három éve értékeltek fel utoljára, és mivel időközben változtak az ingatlanárak, az adók mértékének is ennek megfelelően kellene változnia. A jelenleg alkalmazott adórács szerint azokra az ingatlanokra, amelyeket az elmúlt három évben felértékeltek, 1,3 százalékos illetéket rónak ki, míg azok esetében, akik rég nem értékeltették fel épületeiket, akár harminc százalékos adót is alkalmazhatnak. Szintén a témához tartozik, hogy a polgármesteri hivatal beszerzett egy olyan, több ezer euróba kerülő számítógépes rendszert, amely lehetővé teszi majd a bankkártyával történő adó- és illetékfizetést. Első lépésként a városi tanácsnak kell rábólintania a működtetéséhez szükséges program megvásárlására, majd ezt követően egyeztetnek a bankokkal. Adó témakörben jó tudni ugyanakkor azt is, hogy aki március 31-ig kifizeti éves adóját, tíz százalék kedvezményben részesül, illetve a nem vagy rosszul fizetőkre vonatkozó szabályok sem változnak: felszólítást kapnak, majd ha március 31-ig sem rendezik tartozásaikat, egy újabb levelet küld a hivatal, melyet követően akár az illető banki számlaszámait is zárolhatják.

2013. január

TÁRSADALOM

Újabb térfigyelő kamerákat szerelnének fel 2009 óta tizenhat térfigyelő kamerát szereltetett fel Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala a város fontosabb és forgalmasabb helyeire, tereire – legutóbb decemberben helyeztek működésbe újabb hét kamerát. A „vigyázó szemek” hatékonysága vitathatatlan: a rendőrség számos bűnesetet ezek segítségével fülelt le, így ha a költségvetés engedi, évről évre újabb kamerákra számíthatunk.

S

zékelyföldön Székelyudvarhely volt az első város, amelynek önkormányzata térfigyelő rendszer kiépítésébe kezdett – ismertette a témában történteket Jakab Áron Csaba önkormányzati képviselő, a Közbiztonságért Testület tagja. Miután a városi tanács erre zöld utat adott, a polgármesteri hivatal 2009-ben hat darab, úgynevezett belépő szintű térfigyelő kamerát vásárolt, melyekből kettőt a Városháza téren, kettőt a Márton Áron téren, kettőt pedig a Bethlen negyedi parkban helyeztek működésbe. Noha az intézkedésnek akkor még önkormányzati szinten is voltak ellenzői – sokan a személyi szabadság korlátozására hivatkozva ellenezték a város bekamerázását –, az elmúlt évek történései bebizonyították, hogy a településen a kamerák jó szolgálatot tesznek. Nem melléke, emlékeztetett Jakab Áron Csaba, hogy a térfigyelő rendszer kiépítése a szövetség 2008-as kampányígéreteként hangzott el, melyet azóta megvalósításként említhetnek. A rendszer bővítése, fejlesztése 2011-ben folytatódott, amikor professzionális térfigyelő kamerákat vásároltak. Ezeket a gyártó kimondottan erre a célra készíti, és annak függvényében, hogy hol és milyen körülmények között kell működniük, illetve hogy milyen célt kell szolgálniuk, számos beállítási módozatuk van. Például a lencséket is a terep, illetve a működési paraméterek ismeretében választják ki, és helyezik a kamerákba. Három ilyen kamerát helyeztek ki a városvégeken: a Csíkszereda, a Segesvár és a Marosvásárhely irányába tartó útszakaszokon. Jó tudni, hogy ezek gépjárműveknél már rendszámleolvasásra is képesek: a gyártó 60 km/h-ás sebességig garantálja a pontos rendszámot. Jakab Áron Csaba viszont azt közölte, 2012 őszén egy konkrét eset kapcsán személyesen tapasztalta, hogy egy autó 100-110 km/h-ás sebességgel haladt, és a rendszer így is használható információt

A kamerák felszerelésekor két szempontot vettek figyelembe: a városi rendőrség közlekedés-követéssel kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, illetve a polgármesteri hivatal, a városi önkormányzat azon tervét, hogy a település forgalmasabb terein, helyein követhetővé váljon az autós és gyalogos forgalom. adott a rendszámáról. A kamerákhoz tartozó számítógépes program kimondottan rendszámfelismerésre van optimalizálva, tehát sötétben és rossz időjárási körülmények között is „megtalálja” az autó rendszámtábláját.

Tavaly hetet szereltek fel 2012-ben a polgármesteri hivatal újabb bővítést végzett a városi térfigyelő hálózaton. Egy hónapja, decemberben nem kevesebb, mint hét professzionális kamerát szereltek fel. Az egyik kamera az Icos Conf készruhagyártól figyeli a szomszédos kereszteződést, a II. Rákóczi Ferenc és az 1918. december 1. utca, illetve a terelőút találkozási pontját. Egy másik „szem” a város tulajdonába került régi mozi épülete előtti teret lesi – Jakab Áron Csaba itt megjegyezte, hogy a felújítás alatt álló épületben számos rendezvény volt és lesz, így egy forgalmas és fontos pontja a városnak, ezért a kamera. A sort folytatva, két újabb kamerát helyeztek ki a városközpontban is: egyik a Kőkereszt tér irányából figyeli a Bethlen Gábor és a Tompa László utca találkozási pontját, az autós és gyalogos forgalmat egyaránt, illetve egy másik kamera a Kossuth Lajos utca elejének és a Városháza tér ezen részének a történéseit követi. A következő kamera a Kőkereszt térre van irányítva, illetve egy másik a városi zöldségpiac bejáratánál történteket rögzíti. Ugyanakkor van egy kamera Bethlenfalván is, a kadicsfalvi eltérőnél. A legutóbb felszerelt hét kamera „hangolása” még folyamatban van, a gyártó szakemberei a hetekben szállnak ki a helyszínre, hogy megejtsék a különböző finombeállításokat 2013. január

– Jakab Áron Csaba ugyanis azt mondja, ezen a szinten már a gyártónak sem mindegy, hogy termékeivel mennyire van a vevő megelégedve. A kamerák felszerelésekor két szempontot vettek figyelembe: a városi rendőrség közlekedés-követéssel kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, illetve a polgármesteri hivatal, a városi önkormányzat azon tervét, hogy a település forgalmasabb terein, helyein követhetővé váljon az autós és gyalogos forgalom. Szempont volt ugyanakkor az is, hogy helyi vállalkozókkal végeztessék el a felszerelési, hálózatkiépítési munkálatokat.

A helyi rendőrség is szerepet kap A térfigyelő kamerák által rögzített képeket két helyen is követik: a rendőrségen, illetve a városháza kapusszobájában. Ám mivel számuk fokozatosan növekszik, elérkezhet a pillanat, amikor majd erre a feladatra is külön alkalmazniuk kell egy-két személyt, hiszen a sok kamera folyamatos követése „egész embert” kívánó munka lesz. Jakab Áron Csaba ezzel kapcsolatosan azt mondta, terveik szerint a helyi rendőrség látja majd el ezt a feladatot, annak épületében, annak székhelyén alakítanak ki majd egy diszpécserközpontot. Az önkormányzati képviselő azt is tudatta, hogy a rendszer megbízhatósága érdekében fontos a tároló és adatátviteli közeg milyensége: legmegbízhatóbbnak az optikai adatátvitel bizonyult, illetve a rögzítés, az adatok tárolása speciális eszközökkel történik, és nem „házi” számítógépekkel. A tárolt anyagot elsősorban a rendőrség használja, nem is ritkán. Jelentésük szerint számos esetet kizárólag a térfigyelő kamerák segítségével sikerült megoldaniuk. Fontos szerepe van ugyanakkor a kameráknak a városi közbiztonság szempontjából is: a lakosok biztonságérzetét növelik, illetve nem utolsó sorban megelőző jellegük is van, hiszen mindenki tudja, hogy ott vannak, figyelnek, így alattuk „viselkedni” kell. A jövőbeli bővítési tervekkel kapcsolatosan Jakab Áron Csaba közölte, mivel professzionális berendezésekről, minőségi eszközökről van szó, áruk is ennek megfelelően alakul. Ezért, hogy túlságosan ne terheljék meg a városi költségvetést, a rendszert fokozatosan építik ki, évi hat-hét újabb kamerával. 2013-ra is vannak bővítési terveik, egyelőre viszont nincs arra vonatkozó konkrétum, hogy mikor és hová fognak újabb kamerákat felszerelni. Jakab Áron Csaba azt mondta, mindez a költségvetés és a megfelelő intézmények közötti egyeztetések függvényében derül ki. Tény, hogy bekamerázható hely még bőven akad a városban: például a lakótelepeken számos olyan forgalmasabb tér, kereszteződés van, ahol elkelne a figyelő szem.

A turizmus fellendítése is szempont A témához tartozik, hogy a polgármesteri hivatal a kamerák által rögzített képek turisztikai jellegű hasznosításán is gondolkodik, vagyis egy-két érdekesebb helyszín majd akár az interneten is követhetővé válik. Szintén ide kapcsolódó információ, hogy 2009-ben az első három kamera felszerelésekor a három teret kábel nélküli internettel, úgynevezett wifi-vel látták el, így azóta a Városháza és a Márton Áron téren, illetve a Bethlen negyedi parkban a kamerák árnyékában internetezni is lehet.

5

INTERJÚ

Megóvni a városközpontot A polgármesteri hivatal urbanisztikai osztálya fele annyi urbanisztikai bizonylatot, építkezési engedélyt bocsátott ki tavaly, mint 2008-ban: az elmúlt esztendőben 40-50 új lakóház épült – tájékoztatott Farkas Domokos főépítész. Az urbanisztikai osztály vezetője tevékenységükről adott jelentést, hangsúlyozva, a történelmi városközpont arculatának megvédése, visszaállítása céljából külön rendezési terv elkészítését javasolja.

– Készül a város új általános rendezési terve. Hol tartanak a folyamattal, illetve az új terv milyen újdonságokat hoz? – 2010 elején kezdtük el a városrendezési terv felújítását, már a végső fázisnál tartunk. Huszonhat jóváhagyásból és láttamozásból huszonkettő megvan, még négy van hátra. Reméljük, márciusban vagy április elején a helyi tanács elé kerül jóváhagyás céljából. Azt kell tudni róla, hogy a javaslat szerint 1100 hektárról 1750 hektárra bővül a belterület. A terv nagyon sok lakóterületet javasol, illetve új ipari és raktározási zónákat, két terelőutat, egy kisebb sportrepülőteret, és sok más mindent. – Egy ilyen terv tíz-tizenöt évre előre meghatározza urbanisztikai szempontból a város fejlődési irányait.... – Irányt mutat a város fejlesztésére lakóterületi és ipari szempontból is. A

utolsó két-három évben vagy öt-hat ilyen tervet is elfogadtunk. Virtuálisan, ha ránézünk a térképre, és rátesszük a zonális rendezési terveket, már gyakorlatilag az elfogadott belterület egy része is be van építve, de sajnos a valóságban az építkezések leálltak, és ezek a lakóparkok csak tervekben szerepelnek. – Nagyobb építkezés mikor volt? – A legutóbbi nagyobb építkezés a Lidl Áruház ahol van, azok a kereskedelmi felületek, azt követően nagyobb befektetés a kadicsfalvi réten a MOL-kút és három-négy raktározó és szolgáltatói egység kiépítése volt. Tervben sincs egyelőre ilyen, pontosabban én akkor tudok konkrétumról beszélni, amikor egy adott építkezésre már urbanisztikai bizonylatot kérnek. – A válság ilyen szinten még megmutatkozik?

Míg 2008-ban majdnem megközelítettük a 300 építkezési engedélyt, amit kiadtunk, 2009-ben már csökkent, most pedig oda kerültünk, hogy majdnem fele, 2012-ben 162 építkezési engedélyt adtunk ki... kadicsfalvi réten, ahol az Infopress nyomda is van, ott lesz egy új ipari zóna, raktározás és könnyebb iparág, illetve, mint említettem, sok helyen bővül a lakózóna is. Sok lakónak igénye, hogy kertes házba költözzön, és biza, ez területet igényel. Olyan részek vannak, amit javasol az általános rendezési terv, ám már zonális rendezési tervvel 2010-hez viszonyítva jóvá vannak hagyva mint belterület. – Hogyan állunk az építkezésekkel, lesz-e új lakótelep? – Nagyon sok zonális rendezési tervet elfogadtunk lakóparkokra. Vannak elképzelések kisebb tömbházlakásokra és sorházakra is. Az

6

– Persze, de ez a kiadott urbanisztikai bizonylatok számában is meglátszik: míg 2008ban majdnem megközelítettük a 300 építkezési engedélyt, amit kiadtunk, 2009-ben már csökkent, most pedig oda kerültünk, hogy majdnem fele, 2012-ben 162 építkezési engedélyt adtunk ki, amiből komolyabb építkezés, új épület, lakóház, az 40–50. Noha lakóházak szempontjából 30 százalékos visszaesésről beszélhetünk, most olcsóbb a terület, az anyag, a munka, így most is van építkezés, csak nem olyan nagy ütemben. Urbanisztikai bizonylatok szempontjából pedig 2008-ban majdnem elértük az 1000-et, 2009ban 700-800 volt, most olyan 450-nél tartunk, tehát ezek száma is visszaesett.

– Rendszeres panasz, hogy későn adják ki az engedélyeket. – A beiktatott kéréstől számítva harminc napon belül ki kell, hogy adjuk a bizonylatot, engedélyt vagy igazolást. Sokan elfelejtik, hogy számos esetben levélben pontosításokat kérünk, és ilyen esetben a válasz napjától kezdve kell számítani a harminc napot. Az építkezési engedélyeknél a törvény előír egy bizonyos formát, tartalmat, amit be kell tartani, s ha az nincs meg, kiegészítéseket kell kérnünk, s ha fél éve múlva hozzák a kért iratokat, akkortól folytatódik a folyamat. – Van egy jó hasonlata, azt mondta, az urbanisztikai osztály nem kávéautomata, hogy bedobjuk a zsetont, és alul folyik is ki az engedély. – Ez főleg a házszámigazolások esetében érvényes. A személyi nyilvántartótól mindig hozzánk küldik az embereket, hogy adjunk házszámigazolást. Egy komplex folyamatról van szó, hisz voltak utcanév- és házszámváltoztatások, mindent le kell ellenőriznünk, és nem harminc napon belül, hisz legkésőbb egy napon belül ezt az igazolást kiadjuk. Ám ha nem olvassák előre el, hogy milyen iratokat kérünk, és kiállják a sort, majd a végén derül ki, hogy kell még valamilyen irat, akkor indulatosabbak az emberek. – Házszámozás terén is volt az utóbbi években változás… – 2008-ban született egy tanácshatározat, mely 58 utcában megváltoztatta a házszámokat. Szükség volt erre, mert bizonyos szabályok vannak arra, hogyan lehet számozni egy utcát. Olyan esettel is találkoztunk például, hogy egy utcában két 5-ös szám volt. Komoly nyilvántartásunk van ezzel kapcsolatban, igyekszünk pontosan követni a változásokat. – Hol tart a város térképének a digitalizálása?

– Megvan a város digitális térképe, melynek felújítása folyamatos. Szerződésünk van egy topográfiai céggel, mely minden évben felújítja, kiegészíti az új épületekkel. Például már az új házszámok szerepelnek benne. A térkép mindent tartalmaz, amit tudunk kell a városról urbanisztikai szempontból. Sokat segít, használjuk is. – Hogy állunk az építkezési fegyelemmel, büntettek-e? – Általában minden évben tíz körüli büntetőjegyzőkönyvet állítunk ki. Az engedély nélküli építkezés például nem bűntény, hanem kihágás, és a törvény 1000 lejtől 10 000 lejig bünteti. Még arra nem volt precedens, hogy le kellett volna bontassunk épületet. A tavaly egy kicsit elharapódzott a jelenség: 25 jegyzőkönyvet állítottunk ki építésre, módosításra. Az ellenőrzés amúgy úgy működik, hogy a kollégák között felosztottuk a várost, mindenkinek megvan a körzete, illetve én is eljárok havonta minden egyes új építkezéshez. Vannak más metódusok is az ellenőrzésre: sárkányrepülővel fotókat készítenek, és ily módon is ki lehet deríteni a változásokat. Én amúgy senkinek nem ajánlom az engedély nélküli építkezést, módosítást, hisz ha utánaszámolnak, minimálisan kétszeres kiadással jár. – Ha városarculati kérdések kerülnek terítékre, mindenki egyetért azzal, hogy a városközpontot meg kell óvni. Van erre stratégiájuk? – Javasoltam a költségvetésben a műemlékvédelmi zóna számára egy külön zonális rendezési terv elkészítését. Most is van egy terv, mely érvényes erre a zónára, és a törvény is előír bizonyos kötelezettségeket, ám ha elkészül a zonális rendezési terv, akkor minden házra részletezni lehet az előírásokat. Az elképzelése az, hogy vissza kellene állítani az eredeti homlokzatát, arculatát minden egyes épületnek. 2013. január

KULTÚRA

A magyar kultúra napja Székelyudvarhelyen Hargita Megye Tanácsa, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala idén Székelyudvarhelyen január 22. és 26. közé időzítette a magyar kultúra napja tiszteletére szervezett rendezvénysorozatát.

J

anuár 22-én, kedden délután öt órakor a régi mozi felújított termében az Udvarhelyszék Fúvószenekar adott ünnepi koncertet – a környék fiataljaiból verbuvált zenekart Gergely János irányítja. Szerdán öt órától a Haáz Rezső Múzeum képtárában Tengeri sugallatok címmel nyitották meg Kolumbán-Antal József kiállítását, mely március 3-ig látogatható. A bukaresti Képzőművészeti Egyetem szobrász szakának mesterképzőjén tanuló Kolumbán-Antal József művészete – köztéri alkotásainak, valamint bel- és külföldi kiállításokon szereplő munkáinak köszönhetően – egyre inkább a szakma érdeklődésének homlokterébe kerül. A kiállításon szereplő szinte mindegyik munkája a víznek, a tengernek mint lételemnek a hatását, hangulatát viseli magán. A szobrok közvetlenül vagy áttételesen a tengert idézik meg egy olyan formavilággal, amelyet a hidrodinamika és az aerodinamika törvényei, egyenletei határoznak meg és írnak le. A szobrok nemcsak egyszerű dekoratív formák, hanem a művész tenger iránti megbecsülésének, tiszteletének és szerelmének formai bizonyítékai. Ugyancsak szerdán öt órától az UFF irodájában kézműves foglalkozásra került sor, a rendezvényt a középiskolások kezdeményezték, és ők is voltak a célközönség. A bútorfestés alapjait, illetve jellegzetes motívumait szakember irányításával sajátíthatták el a résztvevők. Szintén öt órától a Tamási Áron Gimnázium Nyirő József nevét viselő dísztermében rendezték meg az Udvarhelyszéki népdalvetélkedő I–IV. osztályos diákok számára kiírt döntőjét. Udvarhelyszék kisrégióiban hagyományosan tartanak népdalversenyeket, az oroszhegyi, bögözi, etédi, farkaslaki és a székelyudvarhelyi Hajnal akar lenni vetélkedők nyertesei mérték össze tudásukat – a továbbjutó versenyzők április 4-én részt vesznek a Székelyföldi Népdalvetélkedők döntőjén. Szerdán hét órától a G. Caféban a versé volt a főszerep: versestet tartottak. Olyan középiskolás diákok léptek fel előadókként, akik maguk is tollforgatók, és egy-egy kedvenc versük mellett saját költeményeiket is előadták. Csütörtökön öt órától a polgármesteri hivatal Szent István Termében mutatták be a A székelység története című könyvet, melyet Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának az elnöke

méltatott, majd Hermann Gusztáv Mihály egyetemi adjunktus ismertetett. A rendezvény házigazdája Bunta Levente, Székelyudvarhely Megyei Jogú Város polgármestere volt. A könyvbemutatón András Ildikó (ének) és Péter Éva (zongora), a Székelyföld Filharmónia tagjai ajándékozták meg egy zenés csokorral a közönséget. A bemutatott kötetről tudni kell, hogy célja segédanyagként szolgálni azon iskolák számára, amelyekben iskolai programként – köri tevékenységként vagy választható tantárgyként – szerepel a székelység története. Szerzői ajánlják azoknak a szülőknek is, akiknek nem volt lehetőségük megismerni a székelység valós történetét. Ugyancsak csütörtökön öt órától tartották a Tamási Áron Gimnázium Nyirő József Dísztermében az Udvarhelyszéki népdalvetélkedő VI–VIII. osztályos diákok számára kiírt döntőjét, melynek nyertesei szintén továbbjutottak az április 4-i Székelyföldi népdalvetélkedők döntőjére. Este hét órától a városi könyvtár látvány- és hangzóanyagtermében filmvetítésre került sor: Fecső Zoltán Udvarhelyszék természetvédelmi területei, Fábián Kornélia Az Isten háta mögött (Élet az udvarhelyszéki tanyákon), Jakab Ervin NagyKüküllő a forrásvidéktől Balázsfalváig című dokumentum-

filmjét mutatták be. Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont megbízásából készültek a dokumentumfilmek, a munkák mindegyikének témája megyebeli: tanyavilág, műemléképület, élővilág, egy baráti kör mindennapjai. Pénteken öt órától a művelődési ház oszlopos termében kiállítás nyílt a Cimbora Ház gyermekeinek munkáiból. A Cimbora Ház évi kiállítása rendszeresen szerepel az ünnepségsorozat programjában. Az intézmény szakköreit látogató diákok itt mutatják be legjobban sikerült munkáikat: fényképeket, varrottasokat, rajzokat stb. A megnyitón felléptek a csütörtöki népdalverseny nyertesei. Este hét órától a Tomcsa Sándor Színház újból Molière A fösvény című darabját játszotta. A vígjáték – mint sokan már megtapasztalhatták – felhőtlen kikapcsolódást ígér a műfaj kedvelőinek. A klasszikus szerző ismert művét így ajánlja a színház: „egy méltán fösvénynek kikiáltott ember meghasonulása és története, olyan körülmények között, ahol a pénz fontos, de nem a legfontosabb, hiszen a szerelem nem ismer akadályokat és eszközöket. A történet képi világa a korhűség felé mutat.”

Tizedszer adták át az Udvarhelyszék Kultúrájáért Díjakat

A Himnusz „születésnapján” fújták

A

A

z Udvarhelyszék Fúvószenekar a magyar kultúra napja alkalmából szervezett rendezvénysorozaton, a magyar himnusz „születésnapján” ünnepi koncerttel rukkolt elő. Kilencedik éve, hogy a magyar kultúra napján a műsor része a Gergely János irányította Udvarhelyszék Fúvószenekar koncertje is. Idei koncertjüket a felújított régi moziteremben tartották, ahol a tatarozást követően ez volt az első rendezvény, így mondhatni, avatták is a régi-új termet. Hangulatos koncertet adtak, klasszikusokat és magyar zeneszerzők műveit, népdalfeldolgozásokat, közkedvelt indulókat, kortárs könnyű- és filmzenét, operettek ismert dallamait, dzsesszslágereket fújtak a nagyér-

2013. január

deműnek. A repertoárban szerepelt természetesen a magyar himnusz is, így állítottak emléket annak, hogy 1823. január 22-én Kölcsey Ferenc megírta, befejezte a Himnusz kéziratát. A koncerten, mint erről Gergely János zenekarvezető beszámolt, harmincöt fúvós állt színpadra, többségük fiatal zenész. A karmester azt is elárulta, mivel a tagok többnyire Udvarhelyszék különböző településein élnek, mint ahogyan fogalmazott, Segesvártól Kápolnásig, Udvarhelytől a Gyergyói-medencéig mindenhol laknak, illetve sokuk egyetemre is jár, ezért nem könnyű megtartaniuk a próbákat. Ide tartozik, hogy ünnepi koncert-repertoárjukat rendszeresen vidékre is elviszik, eddig Máréfalvára kaptak meghívást.

Magyar Kultúra Napja rendezvénysorozat kiemelkedő pillanataként, illetve záróakkordjaként immáron tizedszer adták át az Udvarhelyszék Kultúrájáért Díjakat. A gálaesten Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke így szólt a jelenlévőkhöz: „A mi magyar kultúránk annyira erős, hogy más autonóm tartományok példát vehetnek tőlünk. A díjazottak folytassák áldásos tevékenységüket, mert a magyar kultúra így fog tovább élni”. Borbolyt követően Ambrus Lajos nyugalmazott tanár, költő, szerkesztő, a Firtos Művelődési Egylet elnöke is méltatta az Udvarhelyszék Kultúrájáért Díjban részesülőket, majd a tíz évvel ezelőtti díjazott, a Haáz Sándor vezette Szentegyházi Gyermekfilharmónia játszott a nagyérdeműnek. Szőcs Endre, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont igazgatója beszédében azt hangsúlyozta, a díjazottak megérdemlik kitüntetésüket. Ezt követően rátértek a várt pillanatra, a díjátadóra. Minden díjazott munkásságát egy-egy, a

Duna Televízió Székelyföldi Regionális Stúdiójának munkatársai által készített kisfilmmel illusztrálták, a díjakat pedig Antal István parlamenti képviselő, illetve Ambrus Sándor és Benyovszki Lajos megyei tanácsosok adták át. Post mortem életműdíjban részesítették Zenglitzky Zoltán székelyudvarhelyi operatőrt, fotóst. A díjat édesapja vette át. Értékmentés díjat kapott Zagyi Ferenc nyugalmazott székelykeresztúri kultúrigazgató, művelődésszerve-

ző, illetve Major László és Major Magda farkaslakai zenetanár házaspár a kórusmozgalomban kifejtett tevékenységükért. Továbbá a Székelyföldi Stúdió közösségért díjban részesült. Jakab Endre stúdióvezető azt tudatta, nagy felelősség van vállukon, hisz műsoraikat akár másfél-, kétmillióan is követik. P. Buzogány Árpád, a forrásközpont munkatársa irodalmi munkásságáért értékközvetítés díjban részesült.

7

ESEMÉNY

Az idei a könyv éve lesz a múzeumban Sajtótájékoztatón számolt be a Haáz Rezső Múzeum vezetősége idei terveiről. Miklós Zoltán igazgató tudatta, idén három témakörre összpontosítanak: a könyvtörténetre, a képzőművészetre, illetve a történelemre, és a könyv éveként hirdetik meg a 2013-as esztendőt. Miklós Zoltán azt is elmondta, intézményük nagyobb hangsúlyt igyekszik fektetni a kortárs, fiatal művészek bemutatására, a kortárs művészet megnyilvánulásaira. 2013 a könyv éve lesz a Haáz Rezső Múzeumban, idei kiállításaival és rendezvényeivel az intézmény a könyvre fókuszál. Miklós Zoltán, az intézmény igazgatója azt közölte, hamarosan a város minden diákját könyvjelzővel ajándékozzák meg, ezzel is felhívva a fiatalok figyelmét a múzeum idei kezdeményezésére. Ugyanakkor az év legnagyobb kiállítása is a könyvről fog szólni: a múzeum

márciusban indítja útjára A táguló Gutenberg-galaxis című tárlatát. „A legnagyobb kiállítás mellett további három olyan tárlattal készülünk, amelyben a könyvtörténet kap főszerepet. Májusban nyílik meg a Művészet a lapok között nevet viselő tárlat, majd júniusban Moldován Mária mesekönyv illusztráció kiállítása, illetve októberben Portrék, metszők, metszetek cím-

Pályázat művészkönyv készítésére A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum művészkönyvek készítését és kiállításokon való részvételt ösztönző felhívást intézett a képzőművészek felé. A pályázatra első sorban romániai, iletve erdélyi művészek alkotásait várják a művészkönyv műfajában. A pályaművek lehetnek már meglévő könyvekből kialakított könyvtárgyak, könyvinstallációk, szobrok vagy teljesen újonnan létrehozott művészkönyvek, esetleg számítógépes programmal megalkotott virtuális művek is. A technika és az anyaghasználat nincs megkötve. A művek mérete az egészen kis daraboktól a nagyobb, akár több méteres külső vagy belső térben kiállítható alkotásokig terjedhet. A pályázatok benyújtási határideje március 15. A pályázat benyújtásának módja: különböző szögekből készített illusztrációk a pályaműről; a mű paramétereinek megadása – cím, keletkezés éve, technika, méret; – a mű koncepciójának, filozófiai hátterének rövid összefoglalása; vázlatszerű szakmai önéletrajz. A pályamunkákat e-mailben a következő címekre várják: info@

hrmuzeum.ro, [email protected]. Bővebb információk a múzeum honlapján, a www. hrmuzeum.ro-n találhatók.

mel könyvtörténeti kiállítást szervezünk. A könyv nemcsak a hagyományos értelemben kerül a közönség elé, hanem világban való megjelenése is szerepet kap – árulta el Miklós Zoltán, hozzátéve, hogy a könyv témakörük mellett idén a képzőművészet és a történelem is hangsúlyt kap. Ezen két nagy témát is előnyben részesítik kiállításaikon, és remélik, fiatal művészek kapnak majd főszerepet. Első idei kiállításukon – Kolumbán-Antal József képzőművész tárlatán – is egy fiatal művész alkotásait mutatják be az udvarhelyi közönségnek, melyet Cabuz Annamária festészeti tárlata, illetve Gidó Szende Melinda

képzőművészeti kiállítása követ. Továbbá idén is megszervezik a Pulzus művésztelepet, történelem témakörben pedig fotótárlatok, régészeti feltárások, címeres levelek, valamint a Jézus-kápolna és az udvarhelyi vasút kerül középpontba. – Idén számos fiatal, huszonéves művésznek adunk bemutatkozási lehetőséget, felkarolva őket és munkájukat. Több olyan kiállítással is jelentkezünk, amelyben fiatal művészek kapnak főszerepet, akik érdekes művészeti világot jelenítenek meg – vetítette előre Miklós Zoltán.

Helyi állattenyésztők sikerei Könyv készül az udvarherhelyi kézilabdáról

I

dén is megszervezte tagjai számára éves kiállítását a Székelyudvarhelyi Díszgalambászok és Kisállattenyésztők Egyesülete. A Septimia szálloda mögötti tornateremben harmincöt tenyésztő 450 állatát mutatta be a zsűri és a kíváncsiskodó látogatók számára. A Septimia Szabadidőközpont szálloda mögötti tornatermében tartotta éves kiállítását a Székelyudvarhelyi Díszgalambászok és Kisállattenyésztők Egyesülete. Az eseményen az egyesület mind a harmincöt tagja jelen volt. Báncs Ernő egyesületi elnök tudatta, nem kevesebb mint 450 állattal jelentkeztek: galambból volt a legtöbb, illetve tyúkból és nyúlból is szép számban állítottak ki, sőt hüllők, víziszárnyasok, papagájok, mosómedvék és tengerimalacok is felvonultak a kiállításon. – A tenyésztőknek az éves kiállításon mérhetik fel az állományukat, itt derül ki, melyik a legjobb. Bírók pontozzák a kiállításra került állatokat, mindenik fajtán belül győztest hirdetnek, és majd a kiállítást követően két hét múlva az egyesület egy külön rendezvényen díjazza oklevéllel, serleggel a győzteseket – közölte Báncs Ernő, akitől azt is megtudtuk, hogy az egyesület tagjainak éves kiállításnaptára igencsak zsúfolt volt: számos vásárra, kiállításra látogattak el kisállataikkal. Ősszel a Marosvásárhelyen megrendezett országos kiállításon galambjaikkal hat országos fajtagyőztes díjat gyűjtöttek be, majd ott voltak decemberben a magyarországi országos kiállításon is, ahol tyúkjaik és ga-

8

A lambjaik négy országos fajtagyőztes bajnoki címet nyertek. Az év végén Krajován méretkeztek meg az udvarhelyi kisállatok: az országos tyúk- és nyúlkiállításól négy fajtagyőztes címmel tértek haza. – Jó az állományunk, igaz, nem minden fajtából, ám az eredményekből is kiderül, vannak győzteseink – folytatta Báncs Ernő, aki az új, kitenyésztés alatt álló saját fajtáról, az udvarhelyi bukóról vagy udvarhelyi pergőről is jelentést adott. Hét helyi tenyésztő munkálkodik immáron hetedik éve ezen saját galambfajta kitenyésztésén. – Háromszáz-négyszáz darab van már belőle. Először tavaly volt kiállításon az udvarhelyi pergő, a szabályzat pedig azt mondja, legkevesebb két kiállításon kell részt vennie, hogy hivatalos elfogadtatására sor kerülhessen. Idén tehát kiállítjuk, és a jövő évben már versenyezni is lehet vele – mondta Báncs Ernő elnök.

több mint hetven éves múltra visszatekintő székelyudvarhelyi kézilabdázás történetét hivatott bemutatni az a kiadvány, amit idén nyáron szeretne megjelentetni a Hargita Megyei Kézilabda Szövetség. A könyv a nagypályás kézilabda megjelenésétől, a harmincas-negyvenes évektől követné nyomon a sportág udvarhelyi fejlődését, sikeres korszakait (Autosport, Akarat, Tehnoutilaj, SZKC), nagy alakjainak életútját egészen a jelenlegi időszakig. A gyűjtőmunka jelenleg zajlik. Arra kérik azokat a sportbarátokat, akik rendelkeznek régi fotókkal, újságcikkekkel, más emlékekkel, hogy hétköznapokon a délelőtti órákban keressék fel Katona Zoltánt, az Udvarhelyi Hírportál szerkesztőségében (Gábor Áron utca 18. szám) vagy írjanak a [email protected] címre. 2013. január