Új rendszerű szárítólevegő-átvezetés konstrukciós jellemzői függőleges légcsatornás gabonaszárítóban Francsics Péter Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Agrárműszaki Tanszék Ismeretes, hogy a szemes termények mesterséges szárítását az arató-cséplőgépek (gabonakombájnok) elterjedése és a kukorica betakarításra történő alkalmassá tétele tette szükségessé. A gabonakombájnnal végzett morzsolásos betakarítás alkalmazásakor – a tartós tároláshoz szükséges nedvességtartalomnál lényegesen nagyobb betakarítási nedvességtartalom miatt - a szemes kukorica azonnali tartósítást igényel. Hazánkban a 60-as évek végén és a 70-es évek elején kezdődött el a szemestermény-szárítók, tárolók telepítése, a különböző szemes termények, kukorica, kalászos gabonák, olajos magvak, szárítási technológiáinak kidolgozása és gyakorlati alkalmazása. Gabonaszárítók kialakításának rövid áttekintése Világszerte és a hazai gyakorlatban is a szemes termények mesterséges szárítására a konvektív hőközlésű (konvekciós) szárítást alkalmazzák, ahol áramló gáznemű szárítóközeggel végzik a szárítást. A szárítólevegő érzékelhető hőjével hőenergiát közvetítünk (közlünk) a száradó szemcsés anyaghalmazba, majd az energiaközlés hatására a mag felületéről elpárolgó vizet a szárítóközeg magába fogadja és a környezetbe szállítja. A szemestermény-szárítókban a termény mozgatása szerint a konstrukciós kialakításnak két jellemző alapváltozatát különböztetjük meg: gravitációs és kényszeranyagmozgatású szárítókat. A gravitációs anyagtovábbítású szárítók aknás térkialakításúak, a kényszer-anyagmozgatásúak legnagyobb részt vízszintes terményrétegű tálcás vagy szalagos szerkezetűek. Az ismert konstrukciós megoldások rövid összefoglalása: I. Gravitációs anyagmozgatású szárítók, amelyek legnagyobb részt aknás térkialakításúak vagy tárolószárítók. • A szárítótér négyszög keresztmetszetű függőleges akna, amelyben a termény függőleges rétegben vagy adott távolságra egymás melletti rétegekben különböző szerkezetű oldalfalak között helyezkedik el. Az oldalfalak lehetnek: drótháló, perforált lemezfalak, kívül réselt, belül pedig perforált, vagy a külső és belső lemezfalakon egymáshoz viszonyítva eltoltan réseket alakítanak ki a szárítólevegő átáramoltatásához (7). • Kör keresztmetszetű függőleges gyűrűakna, amelynek belső és külső hengerfelülete perforált. • Keresztlégcsatornákkal ellátott aknás szárítók, amelyekben a keresztlégcsatornák vízszintesen soronként beépített, háztető keresztmetszetű, alul nyitott lemezcsatornák. Elrendezésük: soronként váltakozva fél csatornaosztással eltoltan helyezkednek el, pl. soronként váltakozva a szárítótérbe levegőt bevezető- és a környezetbe vagy adott légkamrába levegőt elvezető funkcióval. A keresztlégcsatornák közötti teret a szárítandó anyag tölti ki. A folyamatos üzemű szárítókban a szárítótérrel azonos szerkezeti kialakítással és kb. fele térfogattal hűtőzóna található, amiben környezeti levegő áramoltatásával hűtik le szárítás után a szemes terményt a tartós tárolás hőmérsékletére. A függőleges terményrétegű aknás szárítókban a levegő és a szemes termény mozgása keresztáramú szárítást hoz létre. A keresztlégcsatornás aknás szárítókban pedig a keresztáramú szárítás mellett egyen- és ellenáramú levegőmozgás is létrejön a bevezető- és elvezető keresztlégcsatornák között.
– 22 –
•
Szemestermény tárolószárítók, ahol felületkezelt acéllemezből készült terménytároló toronyban kisebb (18-20 % n.b.) betárolási nedvességtartalommal, több méter rétegvastagságú szemes kukorica áramló meleg (50-70 oC) levegővel végzett szárítása, majd környezeti levegővel hűtése történik a tárolótérben, vagy a tárolótorony tetőterében kialakított szárítótérben. A szárítás után a rendelkezésre álló tér tárolóként funkcionál.
II. Kényszer-anyagmozgatású gabonaszárítók • Tálcás szárítók: a szárító- és hűtőtérben vízszintes vagy kis dőlésszöggel perforált tálcák vannak, több szintes kivitelben, kaparóléces szállítószerkezettel. Ezenkívül lehetséges vibrációs- vagy légárammal végzett (bolygatott ágyas) anyagtovábbítás. Régebbi megoldású a billenőtálcás kialakítás, ahol változtatható időtartammal az egyes tálca-szinteken alulról felfelé a perforált tálcaelemek – az ürítési időszakokban ismételten – vízszintes helyzetből függőleges helyzetbe fordulnak el, az anyagréteg továbbítása céljából. • Szalagos szárítók: egymás fölé épített légáteresztő fém-, műanyagszövetű szállítószalagok, amelyek az anyagtovábbítást végzik a szárító- és hűtőtérben. A légáteresztő szalagfelület teszi lehetővé a levegő átáramlását keresztáramban a terményrétegen. • Forgódobos szárítók, amelyeket ma már a mezőgazdaságban elsősorban szecskázott zöldtakarmányok, főleg a nagy fehérjetartalmú lucerna szárítására használják, lucernaliszt és –pellet készítő üzemekben. (Ezenkívül kilúgozott cukorrépaszelet és egyes gyümölcsfélék szárítására jöhet még számításba.) A forgó mozgást végző dobban a terelőlapátok és az áramló szárítólevegő egyenáramú szárítást hoz létre.
A hazai gyakorlatban az aknásterű, keresztlégcsatornás gabonaszárítókat alkalmazzák legnagyobb számban (1. ábra), amelyekben a gravitációs anyagáramra keresztirányban, akár több száz vízszintes légcsatorna – soronként fél osztással eltolva – helyezkedik el a szárító- és hűtőtérben. A légcsatornák közötti teret pedig a szárítandó anyag tölti ki. A szárítótérhez külön szerkezeti részként csatlakozik a meleglevegő főcsatorna vagy légkamra és a környezetkímélő szempontok (por, léha anyagok kinyerése az áramló levegőből) miatt a kilépőoldali légkamra, amelyeknek viszonylag nagy térfogatai csökkentik a szárító töltésfokát, ezáltal csökken az egységnyi berendezés-térfogatra jutó teljesítmény és értelemszerűen növekedik a fajlagos beruházási költség. Az aknás berendezések méretük (lehetséges hasznos térfogatuk) miatt nagyobb vízelpárologtató teljesítményre képesek, mint a kényszer-anyagmozgatású, pl. kaparóláncos-tálcás szárítók. A szárító- és hűtőtérben elhelyezett keresztlégcsatornákban – kis keresztmetszetük és a terményhalmaz átáramoltatásához szükséges szárítóközeg mennyiségből adódóan – hosszú légcsatornák alkalmazásakor a légcsatornában nagy sebesség alakul ki, amely a lassan áramló terményből, a légcsatornák irányában „osztályozza” a kisebb méretű anyagrészeket. Az osztályozódás előnytelen a szárítás és az üzembiztonság szempontjából is. Ezen kívül modell- és üzemi mérésekkel egyaránt alátámasztható a légcsatornákból kilépő, (az alul nyitott légcsatorna vizszintes keresztmetszetén átáramló) szárítólevegő eloszlásának egyenlőtlensége is, szintén a légcsatornák irányában (4, 5). Ennek hatására – különösen az 1m-nél hosszabb légcsatornáknál – jelentős nedvességtartalom különbség alakul ki a légcsatornák hossza mentén (4, 12). A kilépőoldali légcsatornáknál a szárítófaltól 0,4…0,6 m távolságban az anyag változó mértékkel túlszárad a szárítófalnál kialakuló nagyobb levegőáram miatt, függetlenül a szárító kitárolószerkezetének beállításától (4, 5). Korábbi fejlesztések eredményeként javították a szárítólevegő eloszlását a szárítótér keresztmetszetében a keresztlégcsatornákba beépített áramlástechnikai elemekkel (5), vagy változó – a levegőt bevezető légcsatornákban csökkenő, az elvezető légcsatornákban növekvő – keresztmetszetek alkalmazásával. A szénhidrogén energiahordozók árának robbanásszerű emelkedése után, a 70-es évek második felétől, a gabonaszárítók hazai energiatakarékos üzemeltetésének – 23 –
megvalósítására jelentős fejlesztési munkát végeztek az egyetemek, kutaktóintézetek és mg.-i üzemek gyakorlati szakemberei, amelyeknek eredményeit a szakirodalomban is – a teljeskörű hivatkozás nélkül – a következő irodalmi forrásokban (1, 2, 3, 5, 6, 8, 9, 10, 11, 13, 14, 15) megtalálhatjuk. Célul tűztük ki – a felsorolt hátrányok megszüntetésére – egy függőleges légcsatornás, vertikális anyag-levegő átvezetésű szárító megvalósítását nagy töltésfokkal, az áramló szárítólevegő lehető legjobb hőhasznosításával, valamint külső légkamrák nélkül, a berendezés teljes magasságában zárt oldalfalakkal, környezetkímélő működéssel. Az új konstrukciót, a meleglevegő betáplálástól függően, három alapváltozatban alakítottuk ki: alsó-, középső és felső szárítólevegő bevezetéssel. A függőleges légcsatornás gabonaszárítóban a levegőátvezetésére szolgáló főbb szerkezeti- és légtechnikai alapelemeket mutatja a 2. és 3. ábra. A gravitációs anyagmozgás irányában a vertikális anyag-levegő átvezetésű gabonaszárító funkcionális egységeinek bemutatása: a.) alsó légbevezetésű szárító (4. ábra: a.)) – vízszintes, rombusz keresztmetszetű légcsatornákkal ellátott előtároló-előmelegítő zóna, amelyben a légcsatornák a páradús levegő elvezetésére és a légcsatornák közötti térben a gabona – az előtárolás ideje alatt – kontakt hőátadással előmelegedik; – függőleges, zsaluelemes légcsatornákkal ellátott szárítótér, ahol a bevezető-elosztó és befogadó-elvezető légcsatornák közötti térben elhelyezkedő gabonában a szárítólevegő átáramoltatása valósul meg; – vízszintes, rombusz keresztmetszetű légcsatornákkal ellátott tér, amely temperáló zónaként és alsó szárítólevegő bevezetésként működik úgy, hogy a vízszintes légcsatornák a meleg szárítólevegőt juttatják el a megfelelő függőleges, zsaluelemes légcsatornákba, és a vízszintes légcsatornák közötti térben elhelyezkedő gabona – hűtés előtt – levegő átáramlás nélkül temperálódik; – környezeti levegővel átáramoltatott szintén függőleges, zsaluelemes légcsatornákkal ellátott hűtő zóna; – hűtőlevegő bevezetés: vízszintes, háromszög keresztmetszetű, zárt oldalfalú légcsatornákkal ellátott tér, amelyben a vízszintes légcsatornákkal a környezeti levegőt juttatják el a megfelelő függőleges, zsaluelemes légcsatornákba, és a vízszintes légcsatornák közötti térben pedig, a korábban légárammal lehűtött gabonarétegben hőmérséklet-kiegyenlítődés valósul meg; – terményürítő szerkezet, amelynek ürítési sebességének megválasztásával beállítható a szárítandó gabona tartózkodási ideje a szárító- és hűtőtérben. b.) középső légbevezetésű szárító (4. ábra: b.)) – vízszintes, légcsatornákkal ellátott előtároló-előmelegítő zóna, amelyben a légcsatornák a páradús levegő elvezetését végzik, és a légcsatornák közötti térben a gabona – az elátárolás ideje alatt – kontakt hőátadással előmelegedik; – függőleges, zsaluelemes légcsatornákkal ellátott 1. szárító zóna, ahol a bevezetőelosztó és befogadó-elvezető légcsatornák közötti térben elhelyezkedő gabonában a szárítólevegő átáramoltatása valósul meg; – vízszintes, légcsatornákkal ellátott tér, amely 1. temperáló zónaként és középső szárítólevegő bevezetésként működik úgy, hogy a vízszintes légcsatornák a meleg
– 24 –
szárítólevegőt juttatják el a felső- és alsó szárítózónának megfelelő függőleges, zsaluelemes légcsatornáiba, és a vízszintes légcsatornák közötti térben elhelyezkedő előmelegedett, még kellően nedves, gabona pedig levegő átáramoltatás nélkül temperálódik, amelynek hatására – a 2. szárító zóna előtt – a mag belső nedvességének egy része a felületre diffundál; – függőleges, zsaluelemes légcsatornákkal ellátott 2. szárító zóna, ahol a bevezetőelosztó és befogadó-elvezető légcsatornák közötti térben elhelyezkedő gabonában szintén a szárítólevegő átáramoltatása valósul meg; – vízszintes, rombusz keresztmetszetű légcsatgornákkal ellátott tér, amely hőmérsékletkiegyenlítő funkcióval 2. temperáló zónaként működik, ahol a légcsatornákban a 2. szárító zónából távozó levegő elvezetése – majd recirkulációs légvezetékkel a meleg szárítólevegőbe való visszavezetése – valósul meg, és a vízszintes légcsatornák közötti térben elhelyezkedő gabona levegő átáramoltatás nélkül, hőmérsékletkiegyenlítődés mellett temperálódik a hűtés előtt; – környezeti levegővel átáramoltatott, szintén függőleges, zsaluelemes légcsatornákkal ellátott hűtő zóna; – hűtőlevegő bevezetés: vízszintes, zárt, háromszög oldalfalú légcsatornákkal ellátott tér, amelyben a vízszintes légcsatornákkal a környezeti levegőt juttatják el a megfelelő függőleges, zsaluelemes légcsatornákba, és a vízszintes légcsatornák közötti térben pedig, a korábban légárammal lehűtött gabonarétegben hőmérsékletkiegyenlítődés valósul meg; – terményürítő szerkezet, amelynek ürítési sebességének megválasztásával beállítható a szárítandó gabona tartózkodási ideje a szárító- és hűtőtérben. c.) felső légbevezetésű szárító (4. ábra: c.)) a funkcionális egységek egyrészt azonosak az alsó légbevezetésnél alkalmazottakkal, pl. azonos berendezés magasság és 1 db alsó temperáló zóna, másrészt a középső légbevezetésű szárítóval, pl. a szárítólevegő külső recirkulációja és két egymásra merőlegesen áramló levegőáram egységesítésére szolgáló légtechnikai elem alkalmazása; – a meleg szárítólevegő bevezetése és a páradús levegő elvezetése egyaránt az előtároló-előmelegítő zónában elhelyezett légcsatornákban valósul meg. A rombusz keresztmetszettel rendelkezők a meleg szárítólevegőt vezetik be, s a köztük elhelyezkedő háromszög keresztmetszetű légcsatornákban pedig a páradús levegő távozik a porkamrába.
–
Az új rendszerű, vertikális anyag-levegő átvezetésű gabonaszárító működése és főbb jellemzői • A vertikális anyag-levegő átvezetést a szárító- és hűtőtérben függőleges légcsatornák valósítják meg, amelyek az aknás tér keresztmetszetében négyzetháló mentén átlós elrendezésűek. • A függőleges légcsatornák eltömődésmentes zsaluelemekből állnak, amelyeknek száma légtechnikai méretezés alapján – a szárító- és hűtőtér működő magasságát határozzák meg. A terményhalmazban elhelyezkedő függőleges légcsatorna kialakítás lehetővé teszi, egyrészt a belső keresztmetszetben áramló levegővel a szárítóalapegység – mint önállóan is működőképes egység – hasznos térfogatának meleg levegővel való ellátását. Másrészt, a zsalunyílások keresztmetszetein keresztül – a szárítótér teljes magasságában – a szárítólevegőnek a terményhalmazba – 25 –
•
vezetését. A terményhalmaz rétegen átáramló szárítólevegőt a szintén zsalus légcsatornák, a vízgőz felvétele után, befogadják és a szárítótérből elvezetik. A szárítólevegő hatékony hőhasznosítása: – alsó légbevezetésnél a szárítótér alsó, meghatározott nagyságú terében a levegőáram egy része – a szárítóképességének jobb kihasználása érdekében – belső recirkulációt végez. A belső recirkulációt megvalósító légtechnikai elemek azon légcsatornákban helyezkednek el, amelyek a szárítólevegő bevezetését végzik a függőleges légcsatornákat körülvevő gabonarétegbe. Ezen légtechnikai elemek a zsalus légcsatornában egy részleges levegőelzárást és egy kisebb keresztmetszeten levegő áteresztést létrehozó lemez szerkezetek. A levegő áteresztés kisebb keresztmetszetben, egy adott hosszúságú átvezető (by pass) légvezeték segítségével valósul meg. Az alsó légbevezetés egyben temperáló zónaként működik a szárító- és hűtőtér között. – Középső légbevezetésnél a szárítólevegőáram kb. 0,6 része az 1. szárítózónában a függőleges légcsatornák közötti gabonarétegen egyszer áramlik át, majd az előmelegítőtér vízszintes légcsatornáiba a lemezfalakon keresztül kontakt hőátadás után a porkamrába áramlik. A szárítólevegő áram többi része a 2. szárító zónában egymás után kétszer kerül átvezetésre az anyagrétegen, majd egy közös légcsatornában – a felmelegedett hűtőlevegővel együtt – külső recirkulációval visszaáramlik a középső légbevezetéshez a hőfejlesztőből érkező meleg szárítólevegőbe. A középső légbevezetés egyben temperáló zónaként működik az 1. és 2. szárító zóna között. A temperálás a gabona halmaz hőmérséklet kiegyenlítő hatásán kívül – különösen a szárítótér középső részén, a légbevezetésnél kialakított temperáló zónában – kedvezően hat a gabonamag belső nedvességének diffúziós nedvességmozgására. – A középső légbevezetéskor a szárítólevegő átvezetése a függőleges légcsatornákba, a gravitációs anyagmozgáshoz képest, a felső (1-es) szárító zónában ellen-, az alsó (2-es) szárító zónában egyenáramban valósul meg. – A 2. szárító zóna és a hűtőtér között helyezkedik el a 2. temperáló zóna, amelyből a 2. szárító zóna levegője és a felmelegedett hűtőlevegő távozik és recirkulál a középső légbeveezetéshez. – A hűtőlevegőáram a hűtés után – az alsó- és középső légbevezetésű változatoknál egyaránt – a függőleges légcsatornák segítségével a szárítótér levegőáramához keveredik, ezáltal az előmelegedett hűtőlevegő hőtartalma a szárítótérben hasznosul. Ugyanakkor a felső szárítótérből felül távozó levegő maradék hőtartalmának egy része konduktív hőátadással melegíti szárítás előtt a gabonát a szárítótér előtt kialakított előmelegítőzónában, amely egyben előtárolóként is funkcionál. A környezeti hőmérséklettől függően a konduktív hőátadásnál fellépő – a harmatpont hőmérsékletet meghaladó – levegőhőmérséklet csökkenés okozta párakondenzáció miatt cseppterelő lemezzel és kondenzfolyadék csatornával láttuk el az előmelegítő zóna légcsatornáinak belső terét. – Felső légbevezetésnél a meleg levegő az előtároló térben elhelyezkedő rombusz keresztmetszetű vízszintes légcsatornákon át áramlik a szárítóba. A meleg levegőáram kb. 0,6 része a szárítótér felső terében történő áthaladás után – a befogadó-elvezető zsalus légcsatornák segítségével – visszaáramlik az előtároló térbe, a rombusz keresztmetszetű légcsatornák között lévő háromszög keresztmetszetű elvezető légcsatornákba, ahonnan tovább áramlik a porkamrába.
– 26 –
•
•
•
•
•
•
A felső légbevezetés nagyobb terményelőmelegítést, és emiatt a szárítás kezdő fázisában intenzívebb nedvességleadást eredményez. A hűtőtér magasságának felénél a hűtőlevegőt bevezető függőleges légcsatornák belső keresztmetszetének elzárásával az áramló hűtőlevegő két fokozatban végzi a hűtést, amelynek eredményeként a szárítótérből kilépő meleg gabona először az előmelegedett hűtőlevegővel érintkezik, ezáltal a gabonamag gyors hőmérséklet csökkenéséből keletkező magrepedések csökkennek. A levegő bevezető és elosztó funkciót ellátó függőleges légcsatornák elrendezése, valamint a hagyományos keresztlégcsatornás szárítók nagy térfogatú be- és kilépőoldali légkamráinak szükségtelenné válása miatt nagyobb a szárítótorony töltésfoka. A vertikális anyag-levegő átvezetés továbbá lehetővé teszi a szárító- és hűtőtér zárt oldalfalú kialakítását, és a szárítóból távozó levegőáram szintén zárt légcsatornában áramlik az ülepítő porkamrába, ezáltal környezetkímélő üzemeltetés valósítható meg. A berendezés keresztmetszetében a függőleges légcsatornák geometriai elrendezése szárító-alapegységekre osztja a szárító- és hűtőteret, amelynek az építőkocka elv alkalmazásával, méretlépcső szerint – az alapegységek soros elrendezésével – szárítóegységek, ezek további összeépítésével szárítógépcsalád kialakítását teszi lehetővé. A szárító-alapegységek számától és azok elrendezésétől függően lehetséges nagyobb szerkezeti magassággal szabadtéri torony- vagy hosszanti – a szárítóalapegységek soros elrendezésével – kisebb szerkezeti magasságú berendezést kialakítani. A soros elrendezésű szárítók – a kisebb magasság, valamint a szárító- és hűtőtér zárt oldalfalai miatt – épületbe is telepíthetők. A függőleges légcsatornák adott forma szerinti elrendezésének megfelelően egy méretezést dolgoztunk ki, amelyhez kiindulási adatként a fajlagos szárítólevegő térfogatáram (m3/s,m3) és a légcsatornák belső ( v *L ), valamint a zsalu résméret keresztmetszetében (vL) légsebességek értékének megválasztásán kívül a szárító töltésfoka és két szerkezeti méret: a légcsatornák zsaluelemének résmérete (bo), valamint a függőleges légcsatornák külső felületei közötti távolság (ao) ismeretével a berendezés összes működő méretét, áramlási keresztmetszetét és a szárító különböző részegységeinek (előtárolóelőmelegítő zóna, temperáló zónák, levegővel átáramoltatott szárító- és hűtőterek) hasznos térfogatát határozhatjuk meg.
Összefoglalás Az új rendszerű szárító- és hűtőlevegő átvezetés a zsalus oldalfalú – zsalukazetta elemekből felépített – függőleges légcsatornás gabonaszárítóban (*) a légcsatornák geometriai elrendezése a szárító- és hűtőtérben lehetővé teszi a berendezés keresztmetszetében a levegőáram egyenletes elosztását, az anyagrétegen többszörös és ellentétes irányú átáramoltatást, majd a nedvességfelvétel utáni elvezetést úgy, hogy a vertikális anyag-levegő áramlás és gravitációs terményürítés mellett optimális hőhasznosítás – a légcsatorna méretétől függő – nagy töltésfok, valamint – közvetlenül a szárítandó gabonát határoló zárt oldalfalak miatt – környezetkímélő üzemmód valósul meg. A szárítólevegőt bevezető függőleges légcsatornák szárító-alapegységekre osztják a szárító- és hűtőteret, amelyek az építőkocka elv alkalmazásával, méretlépcső szerint – az alapegységek soros elrendezésével – szárítóegységek, ezek további összeépítésével szárító-gépcsalád kialakítását teszi lehetővé, (*szabadalmi eljárás alatt, P 03 00483 sz. szabadalmi bejelentés). – 27 –
Ábrajegyzék 1. ábra: Keresztlégcsatornás gabonaszárító hagyományos szárítótere: a) szárítólevegőt bevezető szerkezeti részek, b) páradús levegőt elvezető szerkezeti részek.
1- meleglevegő kamra (főcsatorna), 2- szárítólevegőt bevezető légcsatornák, 3- páradús levegőt elvezető légcsatornák, 4- páradús levegő kamra. (-az a) és b) szerkezeti részek a nyilak irányában a be- és elvezető keresztlégcsatornák hossza mentén egymáshoz illeszkednek, -a be- és elvezető légcsatornák soronként váltogatják egymást és fél osztással eltolva sakktábla elrendezésűek.)
2. ábra: Függőleges légcsatornás gabonaszárító (nóvum) szárítótere: a) szárítólevegőt bevezető szerkezeti elemek, b) páradús levegőt elvezető szerkezeti elemek.
1- szárítólevegőt bevezető légcsatorna a temperáló zónában, 2- szárítólevegőt bevezető és elosztó zsaluelemes légcsatornák a szárítótérben, 3- páradús levegőt befogadó és elvezető zsaluelemes légcsatornák, 4- terményterelő és légcsatornát lezáró gúlák, 5- páradús levegőt elvezető légcsatorna az előmelegítő (előtároló) zónában. (-az a és b) szerkezeti részek a nyilak irányába a terményréteg méretének megfelelően egymáshoz illeszkednek)
3. ábra: Légtechnikai alapelemek aknásterű gabonaszárítókban: a) keresztlégcsatorna (vízszintes elrendezés, hagyományos konstrukció); b) zsalukazetta-elem (függőleges elrendezés, új konstrukció, Zsz = zsalukazetta-elemek száma, Am1 = gabona átömlési keresztmetszet);
c) függőleges zsaluelemes légcsatornák zsaluelrendezése. 4. ábra: Függőleges légcsatornás gabonaszárító működő egységeiben a szárító- és hűtőlevegő átvezetése: a) alsó légbevezetés, b) középső légbevezetés, c) felső légbevezetés
1- termény betároló-adagoló, 2- kontakt előmelegítő-(előtároló) zóna, 3- temperáló zóna, 4automatikusan vezérelt kitároló, 5- légvezeték külső recirkulációhoz, 6- légtechnikai elem levegőáramok egységesítésére.
– 28 –
A fejlesztéshez felhasznált irodalom (1) BEKE, J. – VAS, A. 1983: Szemestermény-szárítók energiatakarékos átalakítási módjai. Mg-i Energetikus, 1.sz., ETE, Budapest. (2) BEKE, J. – VÁRKONYI, J. – VAS, A. 1985: Mezőgazdasági termények szárítása. 422 p., Mg-i Kiadó, Budapest. (3) GALAMBOS, J. – FRANCSICS, P. 1973: Újabb hazai szemesterményszárítók és a terményszárítás fejlesztésének lehetőségei. Járm. Mg-i Gépek, 20. 1.sz., 30-35 p. (4) FRANCSICS, P. 1984: B1-15 típusú szemestermény szárítóban a szárítólevegő eloszlásának meghatározása kisminta-modell felhasználásával (előadás), Kut. és Fejl. Tanácskozás kiadvány, Gödöllő. (5) FRANCSICS, P. – PARTI, M. 1987: Energiatakarékos szemestermény szárítás. 91 p., Mg-i Kiadó, Budapest. (6) HERDOVICS, M. 1984: B1-15 szemestermény szárító recirkulációs átalakítása és vizsgálata. MÉMMI közlemény, Gödöllő. (7) IMRE, L. (szerk.) 1974: Szárítási kézikönyv. Műszaki Kiadó, Budapest. (8) NEMÉNYI, M. 1988: Energiatakarékosan szárítható hibridek jellemzői. Akadémiai Kiadó, Budapest. (9) NEMÉNYI, M. – VARGA, M. 1991: A szárítási folyamat optimalizálása a szemestermény szárítókban az energiatakarékosság és a termény tápértékének megóvása céljából. Kari Közlemény, Vol. 33. No.1. Mosonmagyaróvár. (10) PARTI, M. – TOPÁR, J. – DUGMANICS, I. – FRANCSICS, P. 1989: A gabona szárítás energetikai analízise. Energia és Atomtechn. XLII. (5), 219-224. p. (11) PARTI, M. 1990: Theoretical model for Thim-Layer grain Drying. Drying Technology, 8:1, 101-122 p. (12) SULLER, A. – TÓTH, A. 1984: Aknás rendszerű terményszárítók áramlástechnikai vizsgálatának eredményei (előadás), Kut. és Fejl. Tanácskozás kiadvány, Gödöllő. (13) SZÖLLŐSI, E. 1976: Tanulmány a szemestermények energiatakarékos és kimélő szárításáról. Mezőgépfejlesztő Intézet, Budapest. (14) SZÖLLŐSI, E. – SÁNDI, A. 1982: A szemestermény-szárítás fejlesztési irányai. Járművek és Mg-i gépek, 29:6, 206-212 p. (15) VAS, A. – BEKE, J. 1980: A mezőgazdasági szemestermény-szárítás hőtechnikai elemzése. Energiagazdálkodás, 1.-2. sz., Budapest. (16) Eljárás és berendezés szemcsés anyagok, elsősorban mezőgazdasági termények (gabonafélék) szárítására. P0300438 sz. szabadalmi bejelentés, 2003.02.17.
– 29 –
