Új OTSZ és TvMI gyakorlati alkalmazása Készítette: Roboz József tű. alezredes szolgálatvezető
54/2014. (XII.5) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról Új szerkezet
Jogszabály Hatályos 2015. 03. 05.
Elvárt biztonsági szint
TvMI és Nemzeti Szabvány
Megoldások, tervezési segédlet
Új felépítés: Fogalmak egy helyen OTSZ-ben Új szemlélet: Tervezői, beruházói, szolgáltatói és hatósági oldalon is
Jogi szabályozás Műszaki szabályozás Képesítési követelmények Teljesítmény igazolások….
Tűzveszélyességi osztályba sorolás a helyiségekre és létesítményekre megszűnt. A létesítési és használati szabályok alapja Tűzterhelés kikerült a jogszabályból. Szükséges-e?
Létesítményi tűzoltóság és atomenergia jogszabály
Tűztávolság egységesítve lett! Nincsenek rontó és javító tényezők. 3-10 méter az épületek közötti tűztávolság. Épület és tárolási egység között nincs tűztávolság nem éghető anyagnál, éghető anyag 6-10 méter, robbanásveszélyes 10-14 méter, kazal, szérűskert 50-200 méterig. Tárolási egységek egymástól való tűztávolsága nem éghető anyagnál nincs, éghető anyagnál 10 méter, robbanásveszélyes anyagnál 15 méter, kazal 20 méter.
Tűzvédelmi követelmények:
az anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati egység kockázati osztálya, az épület, az önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya alapján kell megállapítani. Egységes fogalomszerkezet, egy helyen, ami nincs az OTSZ-ben az más jogszabályban, szabványban vagy Tűzvédelmi Műszaki Irányelvben (továbbiakban TvMI-ben) szerepel Épület fogalma ÉTV. /1997. évi LXXVIII. Tv./ Önálló épületrész OTSZ 114. pont Speciális építmény OTSZ 121. pont
Tűzveszélyességi osztály: Csak anyagok tekintetében értelmezhető Robbanásveszélyes osztály I. és II. cseppfolyós folyadékok
Tűzveszélyes osztály III. és IV. cseppfolyós folyadék
Nem tűzveszélyes osztály
78. Kockázati egység: az építmény vagy annak tűzterjedésgátlás szempontjából körülhatárolt része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonos mértékben és módón veszik figyelembe. Kockázat meghatározása. Pl.: az épületnek a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy által meghatározott része.
79. Kockázati osztály: Kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás. • nagyon alacsony kockázati osztály /NAK/ • alacsony kockázati osztály /AK/ • közepes kockázati osztály /KK/ • magas kockázati osztály /MK/
2. Alaprendeltetés: a kockázati egységek rendeltetés szerinti elkülönítéséhez és az ettől függő tűzvédelmi követelmények megállapításához szükséges, a kockázati egység, valamint a kockázati egységen belül önálló rendeltetési egységek jellemző, elsődleges használati célját kifejező besorolás, amely lehet: ipari-mezőgazdasági alaprendeltetés: 1. melléklet 1., 2. és 4. táblázat közösségi alaprendeltetés: 1. melléklet 1. és 2. táblázat lakó alaprendeltetés: 1. melléklet 1. és 2. táblázat tárolási alaprendeltetés: 1. melléklet 1., 2. és 3. táblázat vegyes alaprendeltetés: 1. melléklet 1., 2., 3. és 4. táblázat
Használati követelmények nem függnek a kockázati osztálytól, nem kell jelölni ezeket!
Meglévő épületet is érinthet a kockázati osztályba sorolás, átalakítás bővítés, felújítás.
Oltóvíz biztosítása kockázati osztály függvényében: NAK 0,5 óra, AK 1 óra, KK 1,5 óra, MK 2,0 óra Kockázati osztályba sorolást mikor kell elvégezni?
Új létesítéskor Meglévő épület átalakítása, ha a kockázati osztályt befolyásolja Nem építési engedélyhez kötött tevékenység Pl. rendezvény nagyobb befogadóképesség kiürítés számítás igazoláshoz kockázati osztály szükséges /7. melléklet 1. táblázat/
Kockázati osztály meghatározása tűzvédelmi dokumentációt készítő személy feladata, ha nem előírás a tűzvédelmi hatóság részvétele, akkor a felelős tervező. Épület kockázati osztálya a mértékadó kockázati osztályt jelenti. Vannak olyan területek, építményrészek, melyeket tűzgátló szerkezetekkel kell határolni. /140 KW feletti kazánház, 200 m2 feletti gépészeti…/ Átalakításkor, bővítéskor a meglévő épület kockázati osztályba sorolását el kell végezni és ez alapján kell eldönteni, hogy külön kockázati egységbe helyezzük-e a bővítményt. Meglévő tűzveszélyességi osztályba sorolást nem kell eltávolítani, de nem lehet megtévesztő!
Kockázati osztály függvényében csökkent a tűzszakaszméret: 5. Melléklet 1., 2. és 3. táblázat MK kockázatnál 1000-1500 m2 tűzszakaszok jöhetnek létre. Egészségügyi fekvőbeteg ellátás 1000-1500 m2 tűzszakaszok jöhetnek létre. Kereskedelmi épület raktára az kereskedelmi rendeltetés, míg az autójavító műhely konyha és irodai része az ipari rendeltetés kategóriába tartozik mint kiszolgáló terület. Tűzszakasz alapterületet a kockázati egység rendeltetése, a kockázati osztály és a tűzjelző, főként pedig tűzoltó rendszerrel történő ellátottság befolyásolja.
Eltérés esetén igazolni kell a védelmi célok teljesülését és az azonos biztonsági szintet. TvMI és NSZ-tól eltérés tűzvédelmi hatóság jóváhagyhatja, (de nem jogszabály) azonos biztonsági szint igazolása! Tűzvédelmi szakhatóság kérelemre jogszabályban meghatározott esetben és módon lehetőséget biztosít egyeztetésre Új fogalmak: Állvány jellegű építmény, alagút hossza, Beépített tűzterjedésgátló berendezés és berendezésvédelem, biztonságos tér, családi ház: egy vagy két lakást…, Elérési távolság, Előkészítés nélkül, előkészítéssel és előkészítéssel sem menthető személyek Füstgyűjtő tér, füstszegény levegőréteg, Kiemelt szabadtéri zenés-táncos rendezvény (irányítási pont), kijárati szint (terepcsatlakozás)
Ponyvaszerkezetű építmény: kikerült a 9 hónap és a közösségi rendeltetés a fogalomból. Speciális építmény: közúti alagút, gyalogos aluljáró, a felszín alatti vasútvonal, a kilátó, a ponyvaszerkezetű, az állvány jellegű és szín építmény. Szabadtéri rendezvény 1000 fő bekerült, Szín: Egyszintes az oldalfelület 50%-án nyitott Tetőfedés=fedélhéjazat Tűzeseti lekapcsolás: egy helyről egy vagy több csoportban Tűzvédelmi műszaki megfelelőségi kézikönyv: TMMK dokumentáció építés, átalakítás, bővítés tűzvédelmi adatait, használati feltételeket tartalmazza Tűzvédelmi üzemeltetési napló: ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartási dokumentum
Védelmi célok és tervezési alapelvek: Életvédelem Közösségi értékvédelem Tulajdonosi értékvédelem A tulajdonosi cél elé kell helyezni az élet és közösségi értékvédelmet! Tűzvédelmi tervezés: Egy tűz, rendeltetésszerű használat, és személyek, egy tűzszakaszban van tűz, a tűz mellett más esemény, veszély nincs! Az építési termék, építményszerkezet tűzvédelmi jellemzőit a TTV. alapján kell igazolni! (305/2011/EU rendelet szerint forgalomba hozható, betervezés és beépítés a teljesítmény igazolás) A kivitelezési dokumentáció tűzvédelmi munkarésze nem helyettesíti az építési termék, építményszerkezet tűzvédelmi jellemzőit igazoló dokumentumokat!
a)
b)
c)
d)
Nincs követelmény: növénytermesztési célú, földszintes építmény, nem tűzveszélyes anyag, termék, éghető anyagú csomagolás és tárolóeszköz nélküli tárolására szolgáló, földszintes tárolóépület, 15 m2 alapterületű, földszintes, kereskedelmi rendeltetésű önálló épület, 1000 m2 alapterületű, földszintes, NAK vagy AK mértékadó kockázati osztályú mezőgazdasági, ipari vagy tárolási épület, kiürítése a szabadba a kiürítés első szakaszban és/vagy max. 10 fő az épületben. Tűzgátló nyílászáró D EI2 30-C 2-es szám enyhébb követelmény távolabbi hőelemek, C önműködő csukódás Ha a szerkezeti követelmény kisebb mint a működési Pl. tűzgátló ajtó nagyobb követelmény akkor a kisebb felülírja a nagyobbat!
Nem kell tűzterjedés elleni védelem, azonos telken belül, ha: • az épületek egy tűzszakaszként kialakíthatók • az épület és a szemközti épületrész egy tűzszakaszként kialakítható • az egymással szemközti homlokzatokat tartalmazó épületrészek egy tűzszakaszként kialakíthatók
I. tsz.
II. tsz.
III. tsz.
Tűzterjedés elleni védelem biztosítható: •
tűztávolsággal
•
tűzfal létesítésével /szabadtéri tárolóegységek között is/
• azonos
telken álló épületek vagy azonos telken álló épület és szabadtéri tárolóterület esetén a homlokzat és a tető tűztávolságon belüli részeinek tűzszakasz határ követelményeit kielégítő kialakításával.
A tűztávolságot
•
a homlokzat alaprajzi vetületétől
•
épületen kívüli technológiai berendezés esetén annak alaprajzi vetületétől
•
az épülettel egy tűzszakaszba tartozó tárolási terület esetén annak szélétől kell mérni.
Tűzterjedés elleni védelmet kell biztosítani:
•
a szomszédos tűzszakaszok közt
•
a szomszédos kockázati egységek közt
•
a homlokzaton és a tetőn ahol az OTSZ szabályozza
•azonos
tűzszakaszba tartozó helyiségek közt, ahol az OTSZ előírja
•azonos
tűzszakaszba tartozó építményszintek között, ahol az OTSZ előírja
Tűzterjedés elleni védelem építményrészek közt:
Tűzgátló válaszfalat, tűzgátló falat kell létesíteni:
• önálló
rendeltetési egység határán
•
hő- és füstelvezetésre kötelezett helyiség határán
•
menekülési útvonal határán
•20
főt meghaladó befogadóképességű helyiség határán
Kiürítés alapelve: Tartózkodási hely
Átmenetileg védett tér
Biztonságos tér
Érintett személyek: Önálló menekülésre képes személyek
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Menekülésben korlátozott személyek
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés útvonala:
A kiürítési útvonal mérete meghatározható: • a táblázatban található távolság alapján • számítással o TvMI o szimuláció
Átmenetileg védett tér: a) önálló helyiség 1. közvetlen kapcsolat menekülési útvonalhoz 2. tűzgátló szerkezetekkel határolt 3. homlokzati tűzterjedés elleni védelem 4. biztonsági világítás 5. rendeltetésre utaló biztonsági jel b) önálló menekülési útvonallal rendelkező tűzszakasz
c) füstmentes lépcsőház pihenőrésze d) tetőfödém
Tartózkodási hely védelme: Az előkészítéssel menthető vagy előkészítéssel sem menthető személyek tartózkodási helyét 1. tűzgátló szerkezetekkel kell határolni 2. homlokzati tűzterjedés elleni védelmet kell kialakítani 3. biztonsági világítást kell kiépíteni 4. biztosítani kell a rendeltetésszerű működéshez szükséges berendezések, rendszerek működőképességét
Menekülési útvonal követelményei: Menekülési útvonal lehet: 1. 2. 3. 4.
közlekedési útvonalat képező helyiség lépcsőház szabadlépcső átrium, nyitott folyosó, függőfolyosó
Épületszerkezetek követelményei a 2. melléklet 1. táblázatban.
Hő- és füst elleni védelem a X. fejezetben.
Menekülési útvonalon beépített nyílászárók: Az 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiség menekülésre szolgáló ajtói, valamint az ilyen helyiségben tartózkodók menekülésére szolgáló ajtó
1. kiürítés irányába nyíljon 2. kinyithatóság szempontjából menekülési útvonalon beépíthető legyen 3. legfeljebb 1,5 cm magas küszöb 4. tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben egy mozdulattal nyitható
Menekülési útvonalon beépített nyílászárók: Kulcsdoboz használata menekülésre szolgáló, üzemszerűen kulcsra zárt ajtóknál: 1. egyetlen zár az ajtón 2. kulcsdoboz elérhető helyen, az ajtótól max. 0,5 méterre, biztonsági jel 3. az ajtón keresztül menekülők száma legfeljebb 50 fő 4. az adott helyen csak egy menekülésre szolgáló ajtó van
Menekülési útvonalon beépített nyílászárók: A lakások, lakóépületek bejáratát, a lakásokhoz vezető közlekedőn beépített ajtókat abban az esetben lehet bezárni, ha valamennyi érintett személy részére biztosítják a nyitás lehetőségét.
Menekülési útvonalon beépített nyílászárók: A menekülést akadályozó beléptető rendszer esetén biztosítani kell: 1. a késedelem nélküli áthaladást, az ehhez szükséges vezérlést, eszközöket 2. a szabaddá váló útvonal szükséges szélességét, átbocsátóképességét 3. a szerkezet automatikus átállását vagy átállíthatóságát legfeljebb 220 N erőhatással
Menekülésre szolgáló lépcsőház: A menekülési útvonal függőleges szakasza lehet: 1. lépcsőházban 2. épületen kívüli szabadlépcsőn 3. átriumban elhelyezett és legfeljebb 48 m menekülési útvonalat képező lépcsőn
Menekülésre szolgáló lépcsőház: A menekülésre szolgáló lépcsőház kialakítása: 1. 14 m szintmagasságig hő- és füstelvezetéssel rendelkező lépcsőház 2. 14 m szintmagasság feletti NAK, AK, KK mértékadó kockázatú épületben füstmentes lépcsőház 3. MK osztályú kockázati egységben természetes szellőzésű füstmentes vagy előteres túlnyomásos füstmentes lépcsőház
Menekülésre szolgáló lépcsőház: Íves, húzott karú vagy csigalépcső akkor alkalmazható, ha:
a lépcsőn menekülők száma max. 50 fő és a szintmagasság max. 10 m. VAGY a lépcsőfok legkisebb belépőszélessége lakásban, üdülőben legalább 0,24 m, egyéb esetben legalább 0,3 m.
Speciális kiürítési követelmények: Rendeltetésfüggő külön szabályok a következő rendeltetésekhez: 1. kényszertartózkodásra szolgáló épületek
2. tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek 3. nézőterek, előadótermek
Tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelmények Általános követelmények: a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek, b) a 3000 m2 – szintenkénti összesített – alapterületet meghaladó kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek, (szálloda volt) c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények, (új elem) d) 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei vagy e) a 300 fő befogadóképességet – beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot és a személyzet létszámát – meghaladó kórházak és menekülésben korlátozott személyeket ellátó intézmények esetében. (korábban 100 fős szociális otthon)
Tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelmények
Tűzoltó gépjárművek közlekedésére alkalmas, a létesítmény két külön oldalhatárán álló bejáratot kell létesíteni a 30 000 m2-nél nagyobb alapterületű létesítményeknél. (korábban A-B 10.000 m2- C 50.000 m2 volt!) A homlokzati mentési pontokat a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetni kell! A mentésre szolgáló nyílászáró osztás nélküli, kívülről kézi eszközökkel betörhető, morzsalékosan törő üvegezett felülete legalább 0,90 méter szélességű és 1,20 méter magasságú. (korábban 1,0 és 1,5 méter volt! És az ajtók külső nyithatóságára is szükség volt! Egyenkulcs kórház.)
Tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelmények
Tetősíkban elhelyezett mentésre szolgáló ablaknak felnyíló kivitelűnek kell lennie! (korábban lehetett bukó is!) Vízellátási követelmények szempontjából az épületek 1 tűzcsap legfeljebb 50 méterre, 50 méternél hosszabb tűzoltási felvonulási terület esetén a tűzcsapok 50 m-ként. Tűzoltási felvonulási terület nem biztosított akkor MK Lakóépületek esetén a közösségi tereken automatikus tűzjelző berendezést kell létesíteni.
Tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelmények
OLTÓANYAG BIZTOSÍTÁSA: kommunális hulladéklerakó szabadtéri tároló területére 1800 liter/perc oltóvíz-intenzitást kell biztosítani másfél órán keresztül. Mértékadó tűzszakasz teljes területére kiépített vízzel oltó berendezés esetén a szükséges oltóvíz-intenzitás mértéke legfeljebb 70%-ig csökkenthető (korábban 50 %) Csökkentéskor 200 méter távolság, megközelítés akadálytalan vízkivétel szívócsonk. Tűzcsapok kialakítása: oltóvizet biztosító vízvezeték-hálózat felújítása, átalakítása során érintett meglévő föld alatti tűzcsapokat föld feletti tűzcsapokra kell kicserélni.
Tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelmények
30 méter feletti épület legkedvezőtlenebb fali tűzcsapnál 6 bar kifolyási nyomást kell biztosítani. Ezen épület minden fali tűzcsapjánál a tűzoltó egység számára biztosítani kell külön egy 52-C méretű csatlakozási lehetőséget. Tűzcsapok kialakítása: A tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább 2,75 méter közlekedési út szabadon maradjon. Nem kell fali tűzcsapot létesíteni az állattartásra szolgáló épületekben…(korábban mezőgazdasági épület volt!)
Tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelmények
Oltóvíztározók: A szívócsonk-csatlakozót a talajszinttől 0,8– 1,2 méter magasságban kell kialakítani. (korábban 0,8 m), Tűzoltósági kulcsszéf kialakítási követelményei, Tűzoltósági beavatkozási központ: Ki kell alakítani, ha a) az építményben vagy részében beépített tűzjelző berendezés üzemel és a jelzésadók száma meghaladja az 1000-et. Napelemek: A napelem modulok közvetlen közelében, a DC oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási lehetőséget kell kialakítani. (MSZ HD 60 439-7-712 és az MSZ IEC 60 439-1 szabvány) A távkioldó egység kapcsolóját az építmény villamos tűzeseti főkapcsolója közvetlen közelében kell elhelyezni. A kapcsoló felett „napelem lekapcsolás” feliratot kell elhelyezni.
Speciális építmények tűzvédelme
Közúti alagutak Gyalogos aluljárók Felszín alatti vasútvonal Kilátó Ponyvaszerkezetű építmények Állvány jellegű építmények Szín építmények Fogalmak között OTSZ-ben: speciális építmény, állvány jellegű, szín és ponyvaszerkezetű építmény van definiálva.
Ponyvaszerkezetű építmények
OTSZ fejezete a közösségi rendeltetésű ponyvaszerkezetű építményekre vonatkoznak, amelyek 500 m2-nél nagyobb alapterületűek vagy tömegtartózkodásra szolgálnak. Ponyvaszerkezetű építmény kockázati osztálya: NAK 0,0-7 m és/vagy 1-50 fő, AK 7,01-14,0 m és/vagy 51-300 fő, KK 14,01-30,0 m és/vagy 301-1500 fő és MK >30,0 és/vagy >1500 fő. Kockázati egységben tartózkodók menekülési képessége
Önállóan menekülnek
Kockázati egység kockázata
NAK
Segítséggel menekülnek
AK
Előkészítés nélkül menthetők
KK
Előkészítéssel vagy azzal sem menthetők
MK
Ponyvaszerkezetű építmények
A ponyvaszerkezetű építményekre tűzállóságiteljesítménykövetelmény nem vonatkozik. A ponyvaszerkezetű építmények ponyvafelületét megtámasztó tartószerkezet a NAK osztály D, AK osztály B, KK és MK osztály A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú. 2.000 főnél nagyobb befogadóképességű építménynél a ponyvahéjazat legalább B-s2, d0, 300 főnél nagyobb, de nem haladja meg a 2.000 főt a befogadóképesség, a ponyvahéjazat anyaga legalább C-s2, d0. maximális megengedett alapterület ha a ponyvahéjazat B-s2, d0, akkor 6.000 m2 ha a ponyvahéjazat C-s2, d0, akkor 4.000 m2 egyéb ponyvahéjazat esetében 1.000 m2
Ponyvaszerkezetű építmények Ha a ponyvaszerkezetű építmény egyéb épülettel szervesen összeépül, akkor a ponyvaszerkezettel fedett alapterület is beleszámít az épület alapterületébe. A ponyvaszerkezetű építményre és egyéb épületre vonatkozó tűzszakaszkövetelmények közül a kisebbet kell figyelembe venni. Kiürítés: A ponyvaszerkezetű építmények kijáratainak számát és a kijáratok szélességét úgy kell kialakítani, hogy a B-s2, d0 követelményt teljesítő ponyvahéjazat esetén 4 perc, a C-s2, d0 követelményt teljesítő ponyvahéjazat esetén 2 perc, egyéb ponyvahéjazat esetén 1 perc alatt kiüríthető legyen. Kiürítésre figyelembe vehető a menekülés irányába nyíló ajtó, valamint az üzemelés alatt állandóan biztosított nyílásfelület.
Ponyvaszerkezetű építmények A kijáratoknál küszöb, szintkülönbség vagy biztonságos haladást akadályozó kialakítás nem lehet. A ponyvaszerkezetű építményekben biztonsági világítást, valamint kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jeleket kell elhelyezni. Tűztávolság: A ponyvaszerkezetű építmények egyéb építményektől való tűztávolsága B-s2, d0 ponyvahéjazat esetén legalább 10 méter, a C-s2, d0 ponyvahéjazat esetén legalább 12 méter, egyéb ponyvahéjazat esetén legalább 14 méter. Ha két vagy több egymás mellé helyezett ponyvaszerkezetű építmény együttes alapterülete nem haladja az alapterület követelményt, azok egy építményként vehetők figyelembe.
Szín építmények A szín építményszerkezeteire tűzállóságiteljesítménykövetelmény nem vonatkozik. A szín építmények kockázati osztályát az 1. melléklet 1-4. táblázat szerint kell meghatározni. A szín tartószerkezete < 50 fő építmény esetén legalább D, 50 fő feletti, de legfeljebb 300 fő esetén legalább C, 300 fő feletti, de legfeljebb 2.000 fő esetén legalább B, 2.000 fő felett legalább A2 tűzvédelmi osztályú. A szín tető- és egyéb térelhatároló szerkezete 300 fő feletti, de legfeljebb 2.000 főig legalább B, 2.000 fő felett legalább A2 tűzvédelmi osztályú. Az ipari rendeltetésű szín tartószerkezete, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezete legalább A2 tűzvédelmi osztályú.
Szín építmények
Kiürítés: Útvonalak, kijáratok száma és mérete alapján
D tűzvédelmi osztályú tartó-, tető- és térelhatároló szerkezettel rendelkező építmény 0,5 perc, a C építmény 1 perc, a B építmény 2 perc, az A1 vagy A2 építmény 4 perc. Ha a tartószerkezetnél alacsonyabb tűzvédelmi osztályba tartozó térelhatároló szerkezetet alkalmaznak, akkor a térelhatároló szerkezet tűzvédelmi osztályát kell figyelembe venni a kiürítési idő meghatározásánál. A kiürítés számítást a szín tetőszerkezetének vízszintes vetületéig kell számolni!
Szín építmények Megengedett alapterület ha a szín tartószerkezete, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezete legalább D, legfeljebb 1.000 m2, ha a szín tartószerkezete, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezete legalább C, legfeljebb 2.000 m2, ha a szín tartószerkezete, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezete legalább B, legfeljebb 4.000 m2, ha a szín tartószerkezete, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezete legalább A2 tűzvédelmi osztályú, legfeljebb 8.000 m2 Ha két vagy több, egymás mellé helyezett szín együttes alapterülete nem haladja meg megengedett alapterületet, akkor azok egy tűzszakasznak minősülnek. Ha a szín egy épülettel szervesen összeépül, akkor a szín alapterülete is beleszámít az épület alapterületébe.
Szín építmények Tűztávolság: A szín építmények egyéb építményektől való tűztávolsága a D tűzvédelmi osztályú tartó-, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezettel rendelkező építmény esetén legalább 14 m, a C legalább 12 m, a B legalább 10 m, az A1 vagy A2 legalább 8 m. Színben történő tárolás esetén tűzszakasz- és tűztávolságkövetelmény a szabadtéri tárolási előírásokat kell betartani. Az 50 fő feletti szín építmény menekülési jeleket kell elhelyezni. Tömegtartózkodású építmény, naplementét követően használják, biztonsági világítást és kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jelet, jeleket kell elhelyezni.
Használati szabályok TMMK-t üzemeltetőnek, közös képviselőnek helyszínen (épület) kell tartani. TMMK nem azonos a Tűzvédelmi Szabályzattal! Megszűnt a tűzveszélyességi osztályba sorolás a helyiség, épület, szabadterekre, létesítményekre vonatkozóan. A veszélyességi övezet, mint fogalom eltűnt helyette a zónabesorolás lesz. Anyagoknál pedig 3 csoportba kerül összevonásra a tűzveszélyességi osztály! Tűztávolságon belül tárolási tevékenység nem végezhető. A területet a hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani. Gépjármű sem parkolhat ezen a területen, mert az is tárolásnak minősül.
Ponyvaszerkezetű építmény: Fogalma új! Közösségi rendeltetésű és 500 m²-nél nagyobb alapterületű vagy tömegtartózkodásra szolgáló Ponyvaszerkezetű építmény: Üzemeltető, rendezvény szervező köteles betartani, betartatni a maximális létszámra vonatkozó előírást. (beléptetést végző személy vagy beléptető rendszer) Menekülésre szolgáló kijárat szélességének megfelelő méretben, de legalább 3 méteres szakaszon és a kijárattól 10 méteres körzetben nem lehet anyagot tárolni! Ha van benne szék és 1 oldalról lehet megközelíteni akkor soronként 20 db, ha 2 oldalról akkor soronként 40 db ülés helyezhető el. Ha 10-nél több szék van egy sorban akkor azokat egymáshoz, ha 20-nál több akkor azokat egymáshoz és a padozathoz is rögzíteni kell! Széksorok között legalább 1 méter távolság, kiürítési út szélessége 1,6 méter.
4. állvány jellegű építmény: olyan építmény, melynek tartószerkezete a használati célnak megfelelő állékonysági teljesítményre méretezett, külső térelhatároló falszerkezettel nem rendelkezik, az építményen bizonyos magasságban rendeltetést és emberi tartózkodásra szolgáló járófelületet alakítanak ki. Állvány jellegű építmények alatt tárolni, helyiséget kialakítani tilos. Tűzveszélyes tevékenység A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége.
Tűzveszélyes tevékenység A munkát közvetlenül irányító személy köteles ellenőrizni a munkát végző személyek tűzvédelmi szakvizsgabizonyítványának meglétét, érvényességét, ha az a tevékenység végzéséhez szükséges feltétel. Hiányosság esetén a munkavégzésre való utasítás nem adható ki. A munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, tevékenységét közvetlenül irányító személynek, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végzőnek a munkavégzés helyszínét át kell adni tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjének vagy megbízottjának. Az átadás-átvétel időpontját az engedélyen fel kell tüntetni és aláírással igazolni kell.
Tárolás szabályai Ipari, mezőgazdasági, tároló létesítményben való raktározás, tárolás esetén: a helyiségben tárolt anyag tárolási magassága nem haladhatja meg a füstkötény alsó síkjának vonalát, kivéve, ha már létesítéskor ettől eltérő tárolás engedélyezése történt vagy számítással igazolható az eltérő tárolás. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai: Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tetőtérben, pinceszinti helyiségben, továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben.
A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai: Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjármű tárolókban gázpalackot tárolni tilos. Többszintes lakóépületben – az egy lakóegységet tartalmazó lakóépületek kivételével – lakóegységenként nem használható vagy tárolható egynél több propán-bután gázpalack. Gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő. /Statikus/
Kereskedelmi rendeltetésű épületek, önálló rendeltetési egységek talajszint feletti eladótereiben propán-bután gázpalackot maximum 20 kg mennyiségben lehet forgalmazni. Tűzoltási út, területek és egyéb utak Tömegtartózkodásra szolgáló zenés, táncos rendezvények tartására szolgáló helyiségben égéskésleltető szerrel hatékonyan kezelt dekoranyagok vagy akkreditált laboratórium által igazolt, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti 1-es osztálynak megfelelő függönyök alkalmazhatóak. Szellőzés: A 14 méternél magasabban lévő legfelső használati szinttel rendelkező lakóépület központi szellőző rendszerét, étterem konyhai szellőző (szagelszívó) rendszerét a gyártó által előírt rendszerességgel, lakóépületben 3 évente, étteremben félévente tisztítani és annak elvégzését írásban igazolni kell.
Hő- és füstelvezetés A természetes és a gépi füstelvezető, légpótló, valamint a füstmentesítést biztosító nyílások nyílászáróinak szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető tartós, jól észlelhető és olvasható méretű feliratot a nyílászárón vagy a nyílás mellett el kell helyezni. Az installációk, dekorációk, anyagok nem csökkenthetik a füstelvezetéshez, légpótláshoz szükséges nyílásfelületet, nem korlátozhatják a hő és füst elleni védelem eszközeinek mozgását, működését. Hő- és füstelvezető rendszer, füstmentesítés eszközei működtetésére szolgáló kapcsolók feliratát – a magyaron kívül – idegen nyelven is el kell helyezni, ha ezt az építmény, építményrész használóinak nyelvismerete indokolja.
Villamos berendezés Csak olyan berendezés lehet ami, rendeltetésszerű használata esetén a környezetére gyújtásveszélyt nem jelent. Nem kell kikapcsolni azokat a készülékeket, amelyek rendeltetésnél fogva folyamatos üzemre lettek tervezve. Kikapcsolt állapotnak számít az elektronikai, informatikai készülékek készenléti állapota. Használaton kívül helyezés esetén a villamos tápellátásról le kell választani. Beépített tűzjelző és beépített oltóberendezés, tűzoltó készülék, felszerelés A beépített tűzjelző, tűzoltó, tűzterjedésgátló berendezést, a tűzoltósági kulcsszéfet az építmény tulajdonosának állandóan üzemképes állapotban kell tartania. Az építményekben a kézi rádió folyamatos működtetéshez szükséges feltételeket az építmény tulajdonosának kell biztosítania.
Beépített tűzjelző és beépített oltóberendezés, tűzoltó készülék, felszerelés Állandó felügyelete a tűzjelző berendezésnek a használati szabályokhoz került. Tűzjelző központnál Létesítményen belül automatikus átjelzés (porta) Távfelügyelet (vagyonvédelmi cég, katasztrófavédelem) Üzemeltetés: Üzemképes állapot, Jelzések felügyelete, fogadása Üzemeltetői ellenőrzés Felülvizsgálat, karbantartás Üzemképességet biztosító javítás, csere Üzemeltetési dokumentáció
Beépített tűzjelző és beépített oltóberendezés, tűzoltó készülék, felszerelés A berendezés – közte a tűz- és hibaátjelző – tervszerű, részleges vagy teljes üzemszünetét, a kikapcsolás előtt legalább 5 munkanappal írásban, a 24 órán belül el nem hárítható meghibásodást haladéktalanul telefonon jelezni kell az első fokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott helyen. /műveletirányítás/ Biztonsági feltételeket üzembentartó biztosítja. Ha a távfelügyelet vagy tűzátjelzés fogadásra helyszín megváltozik, az új helyszínre az automatikus tűzátjelzés továbbítását 90 napon belül – a berendezés állandó felügyeletének folyamatos biztosítása mellett – kell megvalósítani.
Lakó- és szállásépületek Kimaradt a szabályozásból a 10-nél több lakást tartalmazó tűzvédelmi követelmény. A meglévő használati szabályokat ne dobják ki! TTV-ben és a tűzvédelmi szabályzat új rendeletében kerül szabályozásra! Közösségi létesítmények, kiállítás, vásár Rendezvény szervezője a résztvevők tervezett elhelyezkedését és létszámát, a kiürítési útvonalakat, a kijáratokat, tűzoltási felvonulási utakat és területeket, közművek nyitó és záró szerkezetét feltüntető és az oltóvízforrásokat, a menekülésben korlátozott személyek tervezett elhelyezését és létszámát tartalmazó méretarányos helyszínrajzot.
Szabadtéri rendezvények 124. szabadtéri rendezvény: az 1000 főt vagy az 5000 m2 területet meghaladó, épületen kívüli területen megtartott szervezett esemény, ide nem értve a létesítmény működési engedélyével összefüggő rendezvényeket. 123. szabadtéri rendezvény területe: természetes vagy mesterséges módon a mozgást korlátozva körülhatárolt rendezvény esetén a körülhatárolással közrezárt terület, a nem körülhatárolt terület esetén a rendezvény szervezője által felelősen kijelölt terület.
Szabadtéri rendezvények A szabadtéri rendezvény területén a menekülés irányát – a napnyugta utáni időszakban is látogatható rendezvény esetén – világító menekülési biztonsági jelekkel kell jelölni. A napnyugta utáni időszakban is látogatható rendezvény területén a közlekedési útvonalak megvilágítását biztosítani kell. A közterületi világítással rendelkező közlekedési és menekülési útvonalakon, külön megvilágítás és a megvilágításhoz tartalék energiaforrás kiépítése nem szükséges. A szabadtéri rendezvény területének minden pontjáról a kiüríthetőséget – a várható legnagyobb létszámot alapul véve – biztosítani kell oly módon, hogy az adott pont 40 méteres körzetét az ott tartózkodók 4 percen belül maradéktalanul el tudják hagyni.
Szabadtéri rendezvények Az egymás mellett elhelyezkedő szabadtéri rendezvények kiüríthetőségét egymásra hatás figyelembevételével kell vizsgálni. Menekülésre nem vehető figyelembe 25%-nál meredekebb lejtő, emelkedő és olyan terület, amelynek esetében a gyalogos közlekedés lehetősége korlátozott. Ha a rendezvényen jellemzően menekülésben korlátozott személyek [98.] jelenléte várható, akkor a rendezvény alatt minden megkezdett 100 fő résztvevőre legalább 1 fő biztonsági személyzetet kell biztosítani.
Szabadtéri rendezvények Ha van legalább 2 méter képátlós kivetítő, azon a rendezvény területének menekülési útvonalait, biztonsági tájékoztató pontjait be kell mutatni legalább a rendezvény, koncert megkezdése előtt, szünetében és a végén. Ha nincs a fenti kivetítő, akkor a hangosító rendszeren, villamos hálózattól független hangosító eszközön keresztül kell megtenni a fenti tájékoztatást, kiegészítve a tűz- vagy káreseménykor szükséges teendők ismertetésével. Ha hangosító rendszer sincs, akkor 3000 m2 területre legalább 1 db villamos hálózattól független hangosító eszközt kell készenlétben tartani. A fenti eszközöket a pánik megelőzősére azonnal alkalmazni kell! Rendezvény teljes területén hallható legyen.
Szabadtéri rendezvények A színpad alatt tárolni, raktározni tilos, tűzoltó készülékkel történő beavatkozás lehetőségét biztosítani kell. A felvonulás- vagy verseny jellegű szabadtéri rendezvények esetén a szabadtéri rendezvényekre vonatkozó tűzvédelmi szabályok csak a gyülekezési pontok esetében alkalmazandók. A szabadtéri rendezvényekre a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket – kivéve a zenés, táncos rendezvények – a rendezvény szervezője köteles írásban meghatározni és a rendezvény kezdetének időpontja előtt tíz nappal azt tájékoztatás céljából az illetékes első fokú tűzvédelmi hatóságnak átadni. Adott helyszínen hetente több alkalommal, heti vagy havi gyakorisággal megtartott szabadtéri rendezvénynél a tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket csak az első alkalom esetén kell kidolgozni. A későbbiekben csak a változást kell bejelenteni.
Szabadtéri rendezvények A rendezvény szervezője gondoskodik a rendezvény megkezdése előtt, annak folyamán feladatot ellátó személyek dokumentált tűzvédelmi oktatásáról, melyet a rendezvény teljes időtartama alatt a helyszínen kell tartani. A tűzvédelmi előírásokat, biztonsági dokumentációt legalább egy évig meg kell őrizni. Kiemelt szabadtéri zenés, táncos rendezvények a 10 000 főt, vagy a 20 000 m2-nél nagyobb területet meghaladó, épületen kívüli területen megtartott, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó zenés, táncos rendezvény. A tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket tartalmazó dokumentáció kiürítésre, menekítésre vonatkozó nyilvánosságra hozható kivonatát a rendezvény szervezője honlapon közzéteszi.
Kiemelt szabadtéri zenés, táncos rendezvények tartalék energiaellátást legalább 30 percen át biztosítani kell. legalább 2 méter képátlóval rendelkező kivetítőket kell telepíteni, léptékhelyes alaprajzokat kell elhelyezni a rendezvény területén, Irányítási pont /korábban is volt!/ 2 db 55A, 233B, C teljesítményű tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani, biztonsági jellel jelölni! Tűzvédelmi, biztonsági dokumentáció egy példányát el kell helyezni. A szükséges oltóvizet a rendezvény szervezőjének kell biztosítania. A szükséges oltóvíz mennyiségét, helyét és követelményeit adott rendezvényre vonatkozóan egyedileg – egyeztetés keretén belül – az illetékes első fokú tűzvédelmi hatóság határozza meg.
Aratás Dohányzás szérű- és rostnövénytárolónál szélcsendes időben 30 méteres távolságban lehet. A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai
Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.
A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai Mentesül az égetési, tűzgyújtási tilalom alól a katasztrófavédelmi szerv állománya, ha tevékenysége a károk csökkentésére, a tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul. Az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani. A kilátókat, magaslati ponton elhelyezkedő létesítményeket, az önkormányzat vagy a helyi katasztrófavédelmi szerv vezetője által megbízott személyek a szabadtéri tüzek korai szakaszban történő észlelése céljából térítésmentesen igénybe vehetik.
A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet. Kérelem: Kérelmező Név, Cím, Település hrsz., GPS, Kezdés és befejezés ideje (év, hónap, nap, óra, perc), indok, terület nagyság, leírás, égetést végzők neve, címei, felügyelő neve, címe, telefonszáma, tervezett intézkedés, helyszínen tartott eszközök
A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz. A tűzvédelmi hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el. A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani. A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani. A folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.
A mezőgazdasági erő- és munkagépek A betakarítási munkák során használt, ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén, annak tervezett időpontját 10 nappal előbb írásban a tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni. Erő- és munkagép kezelője a munkavégzés megkezdése előtt és annak befejezése után közvetlenül és munkavégzést megszakító szünetekben köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.
Éghető folyadékok tárolása és szállítása Robbanásveszélyes osztályú aeroszol és I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék pinceszinten, padlástérben, menekülési útvonalon nem tárolható. A tárolható anyagmennyiség a tárolóedények űrtartalmának összesített értékét jelenti. 20 liternél több I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék egy helyiségen belüli tárolásakor legalább 1 db szóróeszközt, továbbá • legfeljebb 1 liter űrtartalmú tárolóedény alkalmazásánál legalább 0,02 m3 mennyiségű felitató anyagot, • 1 liternél nagyobb űrtartalmú tárolóedény alkalmazásánál legalább 0,05 m3 mennyiségű felitató anyagot kell a tárolástól 15 méteren belül tartani. 4-nél több parkolóállásos gépkocsitároló helyiségében.
Éghető folyadékok tárolása lakásban és garázsban Többlakásos épületben lévő lakásban legfeljebb 10 liter I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék, valamint robbanásveszélyes osztályú aeroszol és legfeljebb 30 liter III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék tárolható.
Éghető folyadékok tárolása kereskedelemben 17. melléklet 1. táblázat bontatlan csomagolású I-II. folyadék és robbanásveszélyes aeroszol tárolható, forgalmazható. Kereskedelmi egység területén tárolható maximális mennyiséget a helyiség alapterülete, helyiséget határoló szerkezetek (tűzgátló), a tűzszakasz teljes területén lévő oltóberendezés megléte befolyásolhatja. A vas-, barkács-, festék- és építőanyagot, háztartási cikket forgalmazó kereskedelmi egység, helyiségében háromszoros mennyiséget lehet tartani, ha a szomszédos helyiségektől tűzgátló leválasztás történt.
Éghető folyadékok tárolása kereskedelemben Pinceszinti kereskedelmi rendeltetésű helyiségben I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásveszélyes osztályú aeroszol nem tárolható és nem forgalmazható. Tárolás egyéb közösségi rendeltetés esetén 17. mellékletben 2. táblázat szerint meghatározott mennyiségű I-III. folyadék és robbanásveszélyes osztályú aeroszol tárolható. Alapterület befolyásolja 0-50, 50-500, 500 felett. anyagok maximális tárolási mennyisége a) fémszekrényben 20 liter, b) robbanásgátló szekrényben 50 liter, c) folyadéktárolásra alkalmas tűzálló szekrényben 60 liter. Szekrényen kívül max. 5 liter mennyiség tárolható helyiségenként.
Tömegközlekedési járművön háztartási cikkeket, lakkokat, festékanyagokat, valamint ezek oldószereit, személyenként legfeljebb 5 liter mennyiségben lehet szállítani. PB-gáz cseretelep üzemeltetési előírásai PB-gáz cseretelepeken palacktöltés nem végezhető. A palackot sérültnek kell tekinteni és továbbiakban nem használható, ha a) legalább 1 m magasságból kemény talajra esett, b) égésnyomok látszanak rajta, c) éles bemetszésű sérülése vagy horpadása van, d) a szállítójárművet közlekedési baleset érte vagy e) átalakítás nyomai észlelhetők rajta. Az üzemeltetés során keletkezett sérülésről az illetékes töltővállalatot, cseretelepet tájékoztatni kell.
Köszönöm a figyelmet! Kérdés?!
[email protected]
