MMK ELT - Varga Tamás Villámvédelem. Az új OTSZ és a hozzá kapcsolódó TvMI-k villámvédelmi vonatkozásai. Előadó:Varga Tamás

Tam ás

2015.11.19.

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015

Villámvédelem

Az új OTSZ és a hozzá kapcsolódó TvMI-k villámvédelmi vonatkozásai Előadó:Varga Tamás

1

Var ga

2015. november 17.

Az előírások változása

MSZ 274 szabványsorozat

2/2002. (I.23.) BM rendelet

MSZ IEC 1312-1:1997

9/2008. (II.22.) ÖTM rendelet

28/2011. (IX.06.) BM rendelet

55/2012. (X.29.) BM rendelet (28/2011-et módosította)

LT -

54/2014. (XII.5.) BM rendelet, hatályos: 2015. március 5-től TvMI 7.1:2015.03.05., kiadva: 2015. március 9.

MM KE

Villámvédelem


MSZ EN 62305 szabványsorozat

MSZ EN 62305:2006 (2006.08-tól 2014.01.13-ig)

Magyarul: 2009-től, kötelezően alkalmazandó: 2011.10.06-tól

MSZ EN 62305:2011(2012) (2014.01.13-tól, csak angolul) IEC 62305 ed 3. (előkészítés alatt)

Villámvédelem

3

1

2015.11.19.

Tam ás


Országos Tűzvédelmi Szabályzat - új szerkezet Az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet tartalmazza:

• a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelményeket (felvonulási terület, oltóvíz, tűzcsapok…)

• az építmények tűzvédelmi használati előírásait (tűzveszélyes tevékenység, dohányzás, RB anyagok tárolása…)

• építmények tűzvédelmi létesítési előírásait (kockázati

osztályok, tűzterjedés, kiürítés, villamos berendezések és villámvédelem, tűzjelző- és oltórendszerek…)

4

Var ga

Villámvédelem


Országos Tűzvédelmi Szabályzat - új szerkezet „A Ttv. 3/A. § (3) bekezdése szerint az OTSZ-ben meghatározott biztonsági szint elérhető

a) tűzvédelmet érintő nemzeti szabvány betartásával,

b) a TvMI-kben kidolgozott műszaki megoldások, számítási módszerek alkalmazásával, vagy

LT -

c) a TvMI-től vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldással, ha az azonos biztonsági szintet a tervező igazolja.”

MM KE

Villámvédelem

5


Országos Tűzvédelmi Szabályzat - új szerkezet Jogszabály

TvMI, nemzeti

(54/2014 BM rendelet)

szabvány, tervező

elvárt biztonsági szint

műszaki megoldások

KÖTELEZŐ

AJÁNLOTT

Villámvédelem

6

2

2015.11.19.

Tam ás


Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek

„A TvMI-ben található „Megjegyzések”, „Informatív mellékletek”,

valamint „Példák” az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást, magyarázatot tartalmaznak, az ezektől való eltérés nem jelenti azt,

hogy a tervező a TvMI-től a Ttv. 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért volna”

Megj: OKF eltérési engedély ezekben az esetekben nem szükséges

7

Var ga

Villámvédelem

OTSZ változások – Norma / nem norma

Az 54/2014. BM rendeletben milyen feltételei vannak a NEM norma szerinti villámvédelem megtartásának? 

Meglévő épület vagy építmény és



meglévő villámvédelmi rendszerrel (vv terv vagy vv fv jgyk is igazolhatja a meglétét) rendelkezik és



az épület rendeltetése nem változik és



az épület eredeti alapterületének 40%-át NEM meghaladó

LT -

mértékű bővítése esetén.

Megj: A túlfeszültségvédelmi rendszer tervezésénél ettől függetlenül javasolt mindig az MSZ EN 62305-4:2011 szabvány előírásai szerint eljárni

MM KE

Villámvédelem

8

OTSZ változások – Tervezői jogosultságok

Villámvédelmi (túlfeszültségvédelmi) tervezői jogosultság Az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet az előző OTSZ-el

ellentétben erre vonatkozó előírást NEM tartalmaz. A jogosultsági követelmények a 9/2015. (III.25.) BM rendeletbe kerültek át, mely rendelet 2015. április 2-től

hatályos.

Villámvédelem

9

3

Tam ás

2015.11.19.


9/2015. (III.25.) BM rendelet 10. § (1)

nem csak a norma szerinti…

„Villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) tervezői névjegyzékében szereplő

építményvillamossági tervezési szakterületen jogosultsággal

rendelkező építészeti műszaki tervező (a továbbiakban: villamos

tervező) jogosult, aki az MMK által jóváhagyott oktatási tematika

szerinti villámvédelmi tervezői vizsgával rendelkezik, vagy szakmai

gyakorlata és képzettsége alapján az MMK-tól megkapta az építményvillamossági tervezési szakterületre vonatkozó különösen gyakorlott címet.”

10

Var ga

Villámvédelem


Mi történik a meglévő tervezőkkel? Ebből is vizsgázni kell?

V_274 különösen gyakorlott cím

Aki jelenleg is épületvillamossági tervező, a kamara automatikusan megadja.

LT -

Az új tervezők vizsgakötelesek.

MM KE

Villámvédelem

11

OTSZ változások – Szükséges-e villámvédelmi kiviteli terv?

Norma szerinti villámvédelmi kiviteli tervdokumentáció

28/2011. (IX.6.) BM rendelet (régi OTSZ) 225.§ (1)

„Villámvédelmi berendezést csak kiviteli tervdokumentáció alapján lehet létesíteni, kivételt képeznek a villámvédelmi berendezés létesítésére nem kötelezett építmények, amelyeknél csak ajánlott a tervdokumentáció alapján történő létesítés.”

Az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet ezt az előírást nem tartalmazza

Villámvédelem

12

4

2015.11.19.

Tam ás

OTSZ változások – Szükséges-e villámvédelmi kiviteli terv? 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet IV. fejezet: A kivitelezési dokumentáció

22.§ (4) c) ”épületvillamossági kivitelezési

dokumentációt kell készíteni, ha a (3) bekezdés szerinti jellemzők teljesülése mellett 7 kW-nál nagyobb az építmény elektromos teljesítményfelvétele”

Villámvédelemi kiviteli terv (is) kell: Engedélyköteles + Vill. teljesítmény > 7kW

13

Var ga

Villámvédelem

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 – Villámvédelem 9.1.1

9.1 Meglévő építmények bővítése/átalakítása

9.1.1. Abban az esetben, ha a meglévő építmény tetőszerkezete, illetve homlokzata (pl. állagmegóvás céljából) javításra vagy átalakításra kerül, az építmény villámvédelme átalakítható oly módon, hogy az a villámvédelem megelőző felülvizsgálatakor érvényben lévő követelményrendszerhez képest újabb követelményrendszernek feleljen meg.

LT -

pl. MSZ 274 vs. 9/2008 ÖTM rendelet – másodlagos hatás szerinti csoportosítás (Hx), és a belső villámvédelem (Bx) – pl. B3e

MM KE

Villámvédelem

14


9.1.2 Meglévő építmény villámvédelme átalakítható úgy, hogy megfeleljen az érvényes szabványnak. Megjegyzés 1: Tehát a NEM norma szerinti villámvédelem helyett is lehet alkalmazni a norma szerinti villámvédelmet is. Ilyenkor azonban mindenben teljesíteni kell az érvényes szabvány követelményeit. Megjegyzés 2: A norma szerinti villámvédelem nem alakítható vissza.

Villámvédelem

15

5

2015.11.19.

Tam ás


9.1.3. Abban az esetben, ha a norma szerinti villámvédelem alkalmazása csak az építmény alapterületének 40%-ot meghaladó bővítése miatt válik szükségessé, az alábbi módon lehet eljárni:

9.1.3.1. A teljes építmény villámvédelme az érvényes szabvány (norma szerinti villámvédelem) követelményeinek megfelelően kerül kialakításra. Megjegyzés 1: Ez szükségessé teheti a meglévő építményrészek villámvédelmének módosítását, átalakítását. Megjegyzés 2: Bármely építményrész (akár a meglevő épület akár a bővítmény területén) robbanásveszélyes jellege esetén javasolt a teljes építmény norma szerinti villámvédelmének kialakítása

16

Var ga

Villámvédelem


Meglévő

Bővítmény: Most épült az 54/2014. BM rendelet, norma szerint

LT -

Meglévő: 2009-ben épült, 9/2008 ÖTM rendelet, jelenleg nem norma szerinti

Bővítmény

Lehetőség: A régit épületet is átépítik a norma szerinti előírások alapján

MM KE

Villámvédelem

17


9.1.3. Abban az esetben, ha a norma szerinti villámvédelem alkalmazása csak az építmény alapterületének 40%-ot meghaladó bővítése miatt válik szükségessé, az alábbi módon lehet eljárni:

9.1.3.2. Csak a bővítés során létesülő építményrész(ek) villámvédelme létesül az érvényes szabvány (norma szerinti villámvédelem) követelményeinek megfelelően.

Ennek feltétele, hogy a) a bővítés nem érinti a meglévő építményrész tetőszerkezetének illetve homlokzatának teljes körű átalakítását (pl. energetikai korszerűsítés, hőszigetelés következtében), és

Villámvédelem

18

6

2015.11.19.

Tam ás


b) a bővítés során létrejövő épületrész(ek) teljesítik a 9.1.4. pontban megadott feltételeket. c) a tervező nyilatkozik a meglévő építmény(rész) villámvédelmének megfelelőségéről, illetve a szükséges átalakításáról, kiegészítéséről. 9.1.4. A bővítéssel vagy építési tevékenységgel létrejövő építményrész villámvédelmi kockázatkezelés és a villámvédelmi rendszer kialakítása szempontjából önálló építménynek tekinthető a 9.1.4.1. esetekben. 9.1.4.1. A bővítéssel létrejövő építményrészt tűzszakasz határ vagy tűzfal választja el a meglévő építményrész(ek)től. Megj: Továbbá javasolt a tető tűzterjedési gát kialakítása is.

19

Var ga

Villámvédelem


Meglévő

Meglévő: Nem norma szerinti villámvédelemmel

Bővítmény

Tűzfal: tűzgátlási érték nem került megadásra

Bővítmény: Norma szerinti villámvédelemmel

LT -

9.1.3.2. pont szerint: A meglévő épületrész villámvédelme nem norma szerinti maradhat: - ha annak homlokzatának, oldalfalának rétegrendje nem változik és - a két épület között tűzszakaszhatár, vagy tűzfal kerül kialakításra és - a régi épületrész villámvédelmét a bővítmény tervezője megfelelőnek tartja, vagy nem norma szerinti kiegészíti, áttervezi

MM KE

Villámvédelem

20


9.1.3.2 c) a tervező nyilatkozik a meglévő építmény(rész) villámvédelmének megfelelőségéről, illetve a szükséges átalakításáról, kiegészítéséről Ennek megítéléséhez szükséges lehet: •

Kiviteli tervdokumentáció beszerzése, elemzése

•

Előző felülvizsgálati jegyzőkönyv beszerzése, elemzése

•

Ha nincs, akkor a meglévő villámvédelmi, túlfeszültségvédelmi

rendszer felmérése, digitalizálása

•

Rendkívüli villámvédelmi felülvizsgálat elvégzése (pl. földelési ellenállás és levezető folytonosság mérés)

Villámvédelem

21

7

2015.11.19.

Tam ás

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 – Villámvédelem 9.1.3 9.1.3.2 c) a tervező nyilatkozik a meglévő építmény(rész) villámvédelmének megfelelőségéről, illetve a szükséges átalakításáról, kiegészítéséről A gyűjtött információk alapján a tervező: •

nyilatkozik, hogy a meglévő épületrész villámvédelme megfelelő (a létesítéskor / utolsó felülvizsgálatkor érvényes előírásoknak)

•

a kiegészítő tervezését, áttervezését elvégzi

Beruházói szempontból: Tervezési díjban – többletköltség Nagy épület VV átépítése - jóval magasabb kivitelezési költség!

22

Var ga

Villámvédelem

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 – Villámvédelem – 9.2.1

LT -

Villámsűrűség - Az MSZ EN 62305-2:2006 szabványban (visszavont):

MM KE

Villámvédelem

23


9.2.1. A kockázatszámítások során Magyarország területén a 15. ábra szerinti villámsűrűség értékek vehetők figyelembe.

Villámvédelem

24

8

2015.11.19.

Tam ás


9.2.2. Az „emberi élet elvesztése” (L1) veszteségtípus az alábbi építmények, illetve építményrészek esetében vizsgálható:

a) Olyan építmények, amelyekben a rendeltetésszerű használat során tartósan vagy ideiglenesen személyek jelenlétével kell számolni.

b) Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolására, feldolgozására szolgáló építmények, méretüktől és kialakítási jellemzőiktől függetlenül

25

Var ga

Villámvédelem


9.2.3. A „közszolgáltatás kiesése” (L2) veszteségtípus az alábbi építmények, illetve építményrészek esetében vizsgálható: a) Közműnek minősülő vízhálózatok esetében...

b) Közműnek minősülő gázhálózatok esetében...

c) Közműnek minősülő telekommunikációs hálózatok esetében... d) Közműnek minősülő villamos hálózatok esetében...

LT -

Megj: nem tartozik ide a katasztrófavédelem, mentők, rendőrség, közlekedési szolgáltatók, stb. épületei, építményei

MM KE

Villámvédelem

26


9.2.4. A „kulturális örökség elvesztése” (L3) veszteségtípus az alábbi építmények, illetve építményrészek esetében vizsgálható:

a) A vonatkozó jogszabály alapján a kulturális örökség részét képező épületek

b) A vonatkozó jogszabály alapján a kulturális örökség részét képező műtárgyak befogadására létesülő épületek Megjegyzés:

Ide tartoznak jellemzően azok a múzeumok, amelyek 2001. évi LXIV. törvény (törvény a kulturális örökség védelméről) által kulturális örökséggé nyilvánított műtárgyak befogadására épültek vagy épülnek.

Villámvédelem Villámvédelem

27

9

2015.11.19.

Tam ás


Tető éghetősége: Hol jelenik ez meg a kockázatszámítás során? rf – tűz kockázatát csökkentő tényező esetén

Magas tűzkockázatúnak azokat az építményeket lehet tekinteni, amelyek éghető anyagból épületek, vagy amelyeknél a tető éghető anyagokból készült, vagy amelyeknél a fajlagos tűzterhelés nagyobb, mint 800 MJ/m2.

28

Var ga

Villámvédelem


9.2.5. A kockázatszámítás során az építmény(rész) teteje éghetőnek tekinthető, ha az építmény(rész) tetejének legalább 60%-ára teljesül a 9.2.5.1.- 9.2.5.4. pontok legalább egyike. 9.2.5.1. Az építmény(rész)t olyan szendvicsszerkezetű tetőpanel fedi, amelynek fegyverzete nem felel meg a villámvédelmi szabványban a természetes felfogókra vonatkozó szigorúbb (t) lemezvastagsági követelményeknek, és amelyben a hőszigetelés feladatát a fém fegyverzetek között nem A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályba tartozó anyag látja el.

LT -

9.2.5.2. Az építmény(rész)t olyan fém lemezburkolat fedi, amely nem felel meg a villámvédelmi szabványban a természetes felfogókra vonatkozó szigorúbb (t) lemezvastagsági követelményeknek, és amely alatt (a légrést nem számítva) nem A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályba tartozó anyag helyezkedik el.

MM KE

Villámvédelem

29


9.2.5. A kockázatszámítás során az építmény(rész) teteje éghetőnek tekinthető, ha az építmény(rész) tetejének legalább 60%-ára teljesül a 9.2.5.1.- 9.2.5.4. pontok legalább egyike.

9.2.5.3. Az építményrész tetőfedésében vagy a tetőszerkezetben B, C, D, E vagy F tűzvédelmi osztályú anyag van. Megjegyzés: Nem tartozik ide az az eset, amelyben a vízszigetelés feladatát BROOF tűzvédelmi osztályú anyag látja el, és alatta – a párazáró fóliai kivételével – a tetőszerkezet A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagok alkotják. 9.2.5.4. Az építmény(rész) tetejének fedélszerkezete fából készül.

Villámvédelem

30

10

2015.11.19.

Tam ás

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 – Villámvédelem – 9.2.8 9.2.8. Amennyiben a villámvédelmi kockázatkezelés során számított kockázat értéke LPS-I és SPM-I védelmi intézkedésekkel sem csökkenthető az elfogadható kockázat értéke alá, akkor a kockázat értékétől függetlenül teljesítettnek tekinthető a jogszabályban előírt villámvédelmi biztonság abban az esetben, ha az építményen LPS-I fokozatú villámvédelmi rendszer és SPM-I fokozatú koordinált túlfeszültség-védelmi rendszer van kialakítva, továbbá az RA és RU kockázati összetevők összege kisebb, mint 10-5. Megjegyzés: Az SPM-I alatt az LPL-I védelmi szintre méretezett SPM-et kell érteni!

9.2.8.1. Robbanásveszélyes térrész esetén további védelmi intézkedések lehetnek szükségesek.

Megj: Elektromágneses villámimpulzus elleni védelmi intézkedések (SPM): • Földelés, potenciálkiegyenlítés • Nyomvonalvezetés • Koordinált túlfeszültségvédelem • Mágneses árnyékolás

31

Var ga

Villámvédelem


Ezek alapján a kockázatszámítás eredményét nem szükséges minden körülmények között az emberi élet elveszésének kockázata szempontjából a megengedett 10-5 szint alá csökkenteni között pl: jobb, mint LPS I

•

jobb, mint SPM I

•

személyek számának, vagy a benntartózkodás idejének (elméleti szintű) korlátozásával

•

viharfigyelő rendszer telepítési kötelezettségének előírásával

LT -

•

MM KE

Villámvédelem

32

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 – Villámvédelem felülvizsgálata

9.4. Norma szerinti villámvédelem időszakos szabványossági felülvizsgálata Megj: OTSZ-ből kifelejtették – TvMI-be bekerült…

9.4.1. A villámvédelem használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a) LPS I és LPS II fokozat esetén legalább 3 évenként,

b) egyéb esetben legalább 6 évenként a villámvédelem felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja.

Villámvédelem

33

11

2015.11.19.

Tam ás

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 – Villámvédelem felülvizsgálata

9.4.2. A villámvédelem (vagy annak egy részének, pl. túlfeszültségvédelmi rendszer) időszakos felülvizsgálati gyakoriságára a rendszer kiviteli tervezője a norma szerinti előírások figyelembe vételével a 9.4.1 pontban leírtaktól rövidebb határidőt is meghatározhat. (MSZ EN 62305-3:2011 - E. melléklete szerint):

A kritikus rendszerek olyan épületek/építmények, amelyek érzékeny belső rendszereket tartalmaznak, iroda-, közösségi helyiségekkel rendelkeznek, és ahol sok ember előfordulhat.

9.4.3. A villámvédelem üzemeltetői szemrevételezéses ellenőrzését javasolt legalább évente elvégezni.

34

Var ga

Villámvédelem

Nem norma szerinti villámvédelem felülvizsgálata

Nem norma szerinti villámvédelmi rendszer felülvizsgálata:

OTSZ 280. §

a) a 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként,

LT -

b) egyéb esetben legalább 6 évenként.

MM KE

Villámvédelem

35

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 – F melléklet

KVK építmények

Azon építményekre (kis villámvédelmi kockázatú építmények: KVKépítmények), amelyek esetében a villámvédelmi kockázat az építmény kialakításából, rendeltetéséből következően hasonló ahhoz, mint amilyennek a személyek a természetes környezetben is ki vannak téve, az OTSZ által előírt villámvédelmi biztonság (RT<10-5, az emberi élet elvesztésére vonatkozóan) villámvédelem létesítése nélkül is teljesítettnek tekinthető.

Villámvédelem

36

12

2015.11.19.

KVK építmények A KVK építmények körébe tartoznak a) a talajszinten létesített parkolók, b) az épített terek, térbútorok,

Tam ás


c) legfeljebb 15 m magas, legfeljebb 10 m2 felszíni vetületű műtárgyak, melyeknek jellemzően legfeljebb csak a környezetében kell személyek jelenlétével számolni (pl. közterületen álló villanyoszlop, hirdetőtábla, buszmegállóban létesített esővédő), d) védőhálók, kerítések, zajvédő falak,

e) fóliasátrak, amelyek nem haladják meg a 3 m magasságot (vízszintes kiterjedésüktől függetlenül), és amelyekben villamos és gépészeti rendszerek nincsenek.

37

Var ga

Villámvédelem


A vonalas műszaki létesítmények villámvédelme

1.2.1 Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot szállító felszín feletti csővezeték esetén - ha külön előírás ettől eltérő követelményt nem állapít meg - javasolt a) legalább LPS II fokozatnak megfelelő, a csővezeték egyes részei körül kialakuló robbanásveszélyes térrészeket figyelembe vevő villámvédelmi felfogórendszer, és b) a nyomvonal mentén 30 m-nél nem nagyobb távolságonként villámvédelmi levezető és földelő. 1.2.2. A csővezeték nyomvonalán található építményeket (pl. gépház) önálló építménynek kell tekinteni, és villámvédelmének létesítéséről ennek megfelelően kell gondoskodni.

LT -

1.2.3. Ha a csővezeték 20 méternél jobban megközelít villámvédelemmel ellátott építményt, úgy a csővezeték legközelebbi földelőjét és az építmény villámvédelmi földelőrendszerét össze kell csatolni.

MM KE

Villámvédelem

38

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014

Köszönöm a figyelmet! Varga Tamás +36 20 52 917 52 [email protected] www.vilometric.hu

2015. november 19.

Villámvédelem

39

13

MMK ELT - Varga Tamás Villámvédelem. Az új OTSZ és a hozzá kapcsolódó TvMI-k villámvédelmi vonatkozásai. Előadó:Varga Tamás

Recommend Documents