OTSZ-TVMI HATÁSA AZ ÉPÍTMÉNY VILLAMOS TERVEZÉSRE

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015

OTSZ-TVMI HATÁSA AZ ÉPÍTMÉNY VILLAMOS TERVEZÉSRE

Az előadás a hatályos OTSZ és a megjelent villamos TvMI kiadványok hatását foglalja össze a villamos tervezés vonatkozásában.

2015. április 15.

OTSz-TvMI hatása az építmény villamos tervezésre

1


2015. április 15.


2

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 Az OTSZ és a villamos TvMI felépítése 

VI. FEJEZET: TŰZTERJEDÉS ELLENI VÉDELEM



VII. FEJEZET: RENDELTETÉSTŐL FÜGGŐ LÉTESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK



VIII. FEJEZET: KIÜRÍTÉS



IX. FEJEZET: TŰZOLTÓ EGYSÉGEK BEAVATKOZÁSÁT BIZTOSÍTÓ ÖVETELMÉNYEK



X. FEJEZET: HŐ ÉS FÜST ELLENI VÉDELEM



XIII. FEJEZET: VILLAMOS ÉS VILLÁMVÉDELMI BERENDEZÉSEK

2015. április 15.


3

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 A villamos tervező feladata egy építmény tervezése során: 

a szükséges villamosenergia ellátás biztosítása



a villamosenergia szétosztása az építményen belül



az építményben kialakított tűzeseti rendszerek működtetésének biztosítása (ez visszahat mind a villamosenergia ellátásra, mind villamosenergia szétosztására)



az építményben levő személyek vész eseti kiürítésének biztosítása megfelelő világítással



az építmény villámvédelmének kialakítása

Speciális volta miatt – nem fordul elő az általános építményekben - az „Elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem” kérdésével nem foglalkozom. Ez a terület speciális felkészülést és ismereteket követel ══► az ehhez kapcsolódó feladatokat szaktervezővel/kivitelezővel/felülvizsgálóval együtt kell megoldani! 2015. április 15.


4


A 27.§ foglalkozik a villamos átvezetésekkel az épületszerkezeteken: Az átvezetéseknél általában kétféle megoldással találkozunk:  vízszintes átvezetés  függőleges átvezetés Vízszintes átvezetés: itt nincs jelentős követelményváltozás, az átvezetésnek olyannak kell lennie, hogy az adott építményszerkezetre előírt tűzállósági teljesítmény követelmény időtartamáig gátolja meg a tűz terjedését.

A függőleges átvezetés: a korábbi OTSZ-hez képest további változásokkal találkozunk. Meg kell jegyezni, hogy az előző OTSZ-ben kerültek először nevesítve a villamos vezetékrendszerek függőleges elhelyezésére vonatkozó előírások.

2015. április 15.


5

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 „377. § (1) Kétszintesnél magasabb épületekben az épületgépészeti és épületvillamossági szerelőaknákat úgy kell kialakítani, hogy az aknákat szintenként, a födémek vonalában a födémre vonatkozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szerkezettel kell megszakítani, és az azon átvezetett épületgépészeti és épületvillamossági vezetékeket a vonatkozó tűzállósági határértéknek megfelelő tűzgátló tömítéssel kell ellátni. (2) Ha az aknák az adott épület tűzállósági fokozatának megfelelő tűzvédelmi jellemzőjű tűzgátló szerkezetekkel körülhatároltak, az (1) bekezdésben szereplő, födémek síkjában lévő megszakítások elhagyhatók. Ekkor a tűzgátló kivitelű aknafalakat áttörő épületgépészeti és épületvillamossági vezetékek áttörésein a tűz átterjedését arra minősített műszaki megoldással kell megakadályozni, a légtechnikai vezetékeket pedig tűzgátló csappantyúval kell ellátni. (3) Az aknákban szerelőnyílás szintenként csak az akna egyik oldalán létesíthető, abban az esetben, ha az aknafal és aknaajtó tűzvédelmi jellemzői eltérnek. 378. § (1) Közösségi vagy legalább középmagas épületben az épületgépészeti és épületvillamossági szerelvényeket, vezetékeket függőlegesen szerelőaknában kell vezetni. (2) A lakó, ipari, mezőgazdasági és tároló épületek esetében az egyes építményszintek között és az A”-„B” tűzveszélyességi osztályú helyiségekben a határoló szerkezeteken (falakon, födémeken) átvezető szellőző vezetéket és egyéb, B-F tűzvédelmi osztályú vagy szigetelésű vezetékeket (ejtővezetékek, villamos kábelek és vezetékek) mind egyedi, mind csoportos elhelyezése esetén legalább A2 EI 15 minősítésű szerkezettel kell határolni a födém- és falátvezetések egyidejű tűzgátló tömítése mellett.”

2015. április 15.


6

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 Ezzel kapcsolatban a hatályos jogszabály (27.§):

Továbbra is - igaz áttételesen – az épület szintszáma az egyik kritérium, csak most nem a szintszám van meghatározva, hanem az építmény kockázati osztálya.

2015. április 15.


7

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 Az adott építmény kockázati osztályát a tűzvédelmi tervező határozza meg, de javasolom a villamos tervező is tanulmányozza a besoroláshoz használatos táblázatokat, sok érdekeset tapasztalhat, többek között: 1. melléklet 1. táblázata:

A korábban középmagas besorolású épület már KK kockázati osztályba tartozik (sőt 14,01 m-től!), a korábban magas épület meg az MK kockázati osztályba tartozik (sőt 30,00 m-től!)! A kétszintes mélygarázs még KK kockázati osztályba tartozik, csak az ettől mélyebb építmények kockázati besorolása növekszik! A 300 főt meghaladó legnagyobb befogadóképességű helyiséget tartalmazó épület tartozik a KK kockázati osztályba, és az MK csak 1500 főtől lesz (hangsúlyozom helyiségről van szó!)

2015. április 15.


8

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 1. melléklet 2. táblázata:

1. melléklet 3. és 4. táblázata: A 3. táblázat a tárolt anyagok szerinti besorolást tartalmazza (MK kockázati osztályba csak a 300l/kg-nál nagyobb mennyiségben tárolt tűzveszélyes (itt helyiségenkénti a korlát) vagy robbanásveszélyes anyagot tartalmazó építmény tartozik). A 4. táblázat tevékenység és annak jellemzője szerint történik a csoportosítás. Érdekesség, hogy csak egy MK kockázati osztályba sorolt tevékenység van: műanyaggyártás és ezen belül a műgyantagyártás.

2015. április 15.


9

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 A hatályos OTSZ szerint KK és az MK kockázati osztályba tartozó építményeknél írja elő a hatályos jogszabály az aknában vezetést. A különbség annyi, hogy a KK kockázati osztályba sorolt épületnél a villamos és gépészeti vezetékek közös aknában is elhelyezhetők, míg az MK kockázati osztályba soroltak esetén szigorúan külön akna használandó.

Az előírás még egyszer:

2015. április 15.


10

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 Az akna falszerkezetének és lezárásának követelményét az emeletközi födémekre vonatkozó tűzállósági teljesítmény-követelmény időtartama határozza meg:

Az aknákon biztosítandó nyílászáróra vonatkozó követelmény az alábbi táblázatból állapítható meg:

2015. április 15.


11

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 Fontos! Az aknákon kialakítandó kezelőnyílások: nem ugyanazt értjük a gépészet és a villamos esetben! A gépészetnél a vezetékeken elhelyezett szerelvények hozzáférhetőségét biztosítják és általában 40*40 – 80*80 cm méretűek. A villamos vezetékrendszereknek teljes hosszukban hozzáférhetőnek kell lenniük, ezért így kell megválasztani a kezelőnyílás méretét. Természetesen ez függ az akna belső méretétől! A fentiekkel a villamos TvMI hivatkozás formájában foglalkozik:

2015. április 15.


12

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 Mind villamos, mind a gépészeti akna kialakításánál tűzterjedés gátlás megvalósítására két megoldást javasol: - az aknán belül a födém síkokban – a korábban már említett módon - történő lezárást, ekkor az akna falára nincs külön előírás, így a szerelő illetve kezelő nyílásokra sem; - az akna függőleges síkjában, a falak – a korábban már említett módon – történő kialakítása, ekkor az akna falában kialakított szerelő illetve kezelő nyílásokra is ugyanaz az előírás vonatkozik.

A fentiekkel a villamos TvMI hivatkozás formájában foglalkozik: 2015. április 15.


13

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 A kialakításra vonatkozó ábrákat is tartalmaz a Tűzterjedés gátlás TvMI:

A fentiekkel a villamos TvMI hivatkozás formájában foglalkozik: 2015. április 15.


14

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 A villamos akna kialakítására vonatkozó ábrák (forrás: Kruppa Attila)

1. megoldás

2. megoldás

Megjegyzés: a 2. megoldás alkalmazása esetén, az akna mindkét végénél a kockázati besorolásnak megfelelő tűzgátló lezárás kialakítása szükséges! 2015. április 15.


15

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 Az egyes szinteket összekötő villamos felszálló vezetékek kialakításánál a NAK és AK kockázati besorolású építményeknél nincs villamos akna előírás, azaz falon kívül vagy falhoronyban eltakartan vezethetők, de természetesen alkalmazhatók a magasabb kockázati besoroláshoz tartozó építményeknél előírtak! Nem tűzvédelmi kérdés, de fontos, hogy az aknán levő kezelőajtó hol legyen? Ez mindig „közelharc” az építész tervezővel, mivel ő el szeretné rejteni ezeket a nyílásokat (adott esetben helyiségen belülre, míg a villamos tervező – a későbbi üzemeltetésre gondolva – jól megközelíthető helyre szeretné kialakítani! Fontos kérdés, és mindig problémát jelent, mert arra a kérdésre, hogy hol van előírva, a villamos tervező nem tud felelni! Az egy szintet kiszolgáló aknák esetében nem szükséges semmiféle tűzgátló lezárás, ha a többi szinthez kapcsolódó felületein a korábban már említett módon történt a szinti lehatárolás.

2015. április 15.


16

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 Az aknakialakítás egy szintre vonatkozó előírásából következik, hogy a szinten kialakított villamos elosztó-berendezést magában foglaló helyiség, vagy villamos falifülke lehatárolására nincs tűzgátlósági követelmény. Nem igen szoktunk arra gondolni, hogy ezek (akna kezelőnyílás, szinti falifülke ajtaja, szinti elosztóhelyiség ajtaja a közlekedőfolyosóra nyílásakor – amennyiben az menekülésre igénybevett – egyéb előírások is vonatkozhatnak. A menekülésre igénybevett folyosó esetén annak határoló felületeire az alábbiak vonatkoznak:

Abban az esetben, ha menekülésre igénybevett folyosóra nyílik a villamos helyiség vagy falifülke ajtaja, akkor az ajtónak az építmény kockázati besorolásának és a falburkolatnak megfelelő tűzállósági teljesítménnyel kell rendelkeznie.

2015. április 15.


17

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 A függőleges vezetés mellett az épületekben jelentős vízszintes villamos vezetékrendszerek vannak, igen jellemzően a menekülésre igénybevett utak (közlekedőfolyosók) felett elhelyezve!!! Erre vonatkozóan a már fent említett táblázat Nem tartalmaz előírást, csak az álmennyezetre. Az előírások szerint kialakított menekülésre igénybe vett folyosókon nincs is tűzveszély, de mi van az álmennyezet felett elhelyezett villamos vezetékrendszerekkel? A TvMI „B” melléklete – ami nem kötelező érvényű – foglalkozik a vezetékrendszerek elhelyezésével, és az alábbiakat mondja: Ezek elég szigorú feltételek, de a tervezés során ezek végiggondolása szükséges!

2015. április 15.


18

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 Fontos! Nem mindig a kellő figyelemmel foglalkozunk a tűzterjedés elleni gátakon történő villamos vezetékrendszerek átvezetésével (28.§):

Miért fontos ez? A lapostetőkön elhelyezett villamos vezetékrendszerek kialakításánál a villamos tervező általában nincs tekintettel a tűzterjedési gátak kialakításával (nem feltétlenül a villamos tervező a hibás, mert a tető alaprajzokon a tűzszakasz határok sokszor nincsenek feltüntetve). Részben azért, mert egy helyen kapnak feljutási lehetőséget, és onnan kell elérni minden a tetőn levő villamos berendezést. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy a tetőkön is figyelemmel kell lenni a tűzszakaszhatárokra, lehetőleg a tűzszakaszonként kell kiállást létesítne! Amennyiben ez nem lehetséges a tűzterjedési gátakon való átvezetéseknél a 28.§(2) pontjában foglaltakat kell betartani!

2015. április 15.


19

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 Továbblépve az OTSZ-ben találjuk a 33.§-t, mely létesítési követelmény. Át is ugorhatnánk, ha nem lenne a (7) bekezdés, mely felsorol néhány olyan helyiség típust, melynél az építmény mértékadó kockázati besorolásának megfelelő tűzgátló építményszerkezetekkel kell határolni, és ezek között találunk a villamos tervezőt is érintőket:  a gázmotor tereket, 140 kW összteljesítmény felett (figyelem nem egységteljesítmény, hanem összteljesítmény!!!)  a transzformátor helyiségek (ezekre a helyiségekre továbbra is érvényben van az MSZ 15688:2009 „A villamosenergia-fejlesztő, -átalakító és -elosztó berendezések tűzvédelme” nemzeti szabvány!)  a villamos kapcsoló és a biztonsági tápforrás berendezéseit tartalmazó helyiségek  a kórházak, nemzeti létfontosságú rendszerelemek (jelenleg a 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet és még számos rendelet….) energiaellátását, üzemképességét fenntartó berendezéseket tartalmazó helyiséget Megjegyzés: létfontosságú információs rendszer és létesítmény: a társadalom olyan hálózatszerű, fizikai vagy virtuális rendszerei, eszközei és módszerei, amelyek az információ folyamatos biztosítása és az informatikai feltételek üzemfolytonosságának szükségességéből adódóan önmagukban létfontosságú rendszerelemek, vagy más azonosított létfontosságú rendszerelemek működéséhez nélkülözhetetlenek. Ezek lehetnek energia ellátás (mi esetünkben a villamosenergia); információs rendszer (TV, mobil telefon, internet stb.); ellátó létesítmények, kormányhivatalok stb.  a tűzoltósági beavatkozó központ helyisége  a nemzetbiztonsági, tűzbiztonsági szempontok alapján a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott helyiségek.

2015. április 15.


20

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 A tűzoltósági beavatkozó központ: Ennek léte, vagy nem léte fontos információ a villamos tervezőnek! A meghatározás szerint két esetben kell létesíteni:

Ezek közül a második az érdekesebb, ugyanis ezen előírásban meghatározottak nem feltétlenül a tervezés első fázisában – természetesen még az építési engedélyezési tervezés szakaszára gondolok - dől el, így magának a tűzoltósági beavatkozó központ helyének a kialakítása már nehézségekbe is ütközhet. Amennyiben létezik, ide kell telepíteni a tűzeseti lekapcsolásokat, a hő- és füstelvezetések vezérlését, tűzjelző központot és minden olyan vezérlő és tájékoztató berendezést, amit a tűzvédelmi szakhatóság előír. Elhelyezésére nincs követelmény, de a fentieket figyelembe véve jól megközelíthető helyen kell kialakítani. 2015. április 15.


21

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 A 87.§-ban teljesen új fogalommal találkozunk. Itt több problémával találjuk szembe magunkat, melyek ezek:  az építményekbe bekerült egy olyan rendszer, ami korábban nem volt, így problémát sem okozott  problémát okoz, hogy a berendezés napsütés esetén folyamatosan villamos áramot állít elő, „lekapcsolása” a szokott módon nem megoldható A tűzvédelmi szakhatóságnak problémát az építményen belül és általában annak tetején levő vezetékek okozzák, hiszen működésük során feszültség alatt van. A lekapcsolás előírása ennek a problémának a kezelését célozza. A legelső megoldandó feladat az OTSZ szóhasználatának a megmagyarázása volt, mivel a PV rendszer létesítésére vonatkozó MSZ HD szabvány fogalom meghatározása(i) eltérnek az OTSZ szövegezésétől. Ezért a TvMI a fogalmak fejezetben definiálta a „napelem modulok” kifejezést:

2015. április 15.


22


Itt kell kitérni arra, hogy az OTSZ tartalmaz tápforrás definíciókat, de nem tartalmazza a napelem rendszerek, mint tápforrás meghatározását. Ezt a problémát is kezeli a TvMI, és „kiegészítő betáplálás”-nak nevezi:

2015. április 15.


23

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 Az AC oldali lekapcsolás tűnik egyszerűbbnek, ugyanis amennyiben a táplált villamos hálózat megszűnésekor (például tűzeseti lekapcsoláskor) a DC/AC inverter az AC oldali kimentét automatikusan lekapcsolja. A DC oldal viszont továbbra is feszültség alatt marad. Mit lehet ezzel kezdeni? A TvMI az építményen belül, illetve az építményen kívüli DC kábelnyomvonalat külön kezeli. Az építményen belüli kábelnyomvonal: Ebben az esetben egy 5m-es nyomvonal hosszat határoz meg, ami vízválasztó:  az építménybe való belépési ponttól számítva 5 m-nél rövidebb nyomvonal esetén elegendő az inverterben levő DC leválasztás kialakítása (ami az inverterekben általában megtalálható). Fontos, hogy ebben az esetben nem szükséges ennek a kapcsolónak a távműködtetése!  amennyiben 5 m-nél hosszabb a nyomvonal, akkor külön – távműködtethető – DC lekapcsolást kell kiépíteni a DC vezetékszakaszon, ami az építménybe való belépési ponttól nem lehet távolabb (vezetéknyomvonalat mérve) mint 5 m. 2015. április 15.


24


2015. április 15.


25

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 Az építményen kívüli kábelnyomvonal: Ebben az esetben a definiált nyomvonal hossz 10 m:  az építménybe való belépési pontig mért DC kábelnyomvonal hossz 10 mnél hosszabb, akkor DC leválasztást kell kiépíteni a PV modulok mellett. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha nincs a DC oldali kábelnyomvonalnak építménybe való belépési pontja, mert az inverter a tetőn van elhelyezve! A feszültség alatt maradó DC kábelszakaszt – mind beltéren, mind kültéren - felirattal kell megjelölni, az alábbiak szerint:

2015. április 15.


26

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések tűzvédelmi létesítési követelményei (135.§ - 136.§) és Tűzeseti fogyasztók Működőképessége (137.§ - 138.§) A villamos berendezésekre vonatkozóan – véleményem szerint – az eddigi Gyakorlat továbbra is alkalmazható: Tűzeseti lekapcsolás továbbra is követelmény, a kialakítása:  az egyszerűbb esetekben nincs tűzeseti fogyasztó, egy tűzeseti főkapcsoló  ugyanez, de van tűzeseti fogyasztó, akkor két tűzeseti főkapcsoló (egy épület általános villamos berendezésének, és egy a tűzeseti fogyasztóknak) 2015. április 15.


27

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 A több tűzszakaszon áthaladó vezetékrendszer esetében a lekapcsolt tűzszakaszon áthaladó feszültség alatt maradó vezetékrendszer ne veszélyeztesse a beavatkozó tűzoltót, hogyan lehetséges ez? A korábbi OTSZ egyszerűen megengedte szerelvény nélküli vezetékek esetén a feszültség alatt való tartást → kérdés, hogy a mostani előírás megengedi-e ezt? A jelenlegi alkalmazandó megoldást a TvMI tartalmazza:  vagy külön szerkezettel kell kialakítani a védelmet, ami főleg a vízszintes kábelvezetés esetén lehet problémás → ez biztos, hogy megfelel az előírásnak (fém vezetékcsatornákkal, kábeltálcákkal vagy kábellétrákkal kialakított vezetékrendszerek, amelyek tartószerkezetének (galvanikus) folytonossága biztosított, és amelyek tartószerkezete csatlakoztatva van a védőösszekötő hálózatba (korábban: EPH)!; vagy tűzálló kábelcsatornákkal, illetve tűzvédelmi csatornákkal kialakított vezetékrendszerek)  alacsony (törpe) feszültség alkalmazása, max. 50V/AC, de ez általában csak a vezérlő/működtető rendszerekre alkalmazható

2015. április 15.


28

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 A tűzeseti fogyasztók működőképességének megtartásánál már jelentős változások vannak: Nem illetve csak részben van meghatározva – és itt lép előtérbe a TvMI fontossága – például a tűzeseti fogyasztók villamos energia ellátásának módja. A működőképesség megtartásán értjük (és most nem a szerkezeti kialakításra gondolva (tűzálló vezetékrendszer, rögzítő falszerkezet stb.)):  hogy tűzeset esetén a villamosenergia rendelkezésre álljon a tűzeseti fogyasztók megtáplálására  normál tápforrás mellett biztonsági tápforrás is rendelkezésre álljon  a vonatkozó műszaki követelménynek megfeleljen, ami jelenleg az MSZ HD 60364-5-56:2010 „Biztonsági berendezések”  MSZ 447:2009 előírásai (Megjegyzés: az MSZ 447:2009 szabvány az alábbi építményekre vonatkozik, és a magyarországi hálózati engedélyesek (Áramszolgáltatók) kötelezően alkalmazzák:

2015. április 15.


29

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 Biztonsági tápforrás előírása a hatályos OTSZ szerint:

Itt azt kell vizsgálni, hogy az építmények esetén – NAK, AK és az KK kockázati besorolású építmények – kell-e biztonsági áramforrás alkalmazása, mert a vonatkozó műszaki követelmény szigorú előírásokat tartalmaz:

2015. április 15.


30

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 Ezt az OTSZ meghatározza, és azt mondja, hogy a 120 kV vagy nagyobb feszültségű alállomások középfeszültségű (11 és 22 kV; egyes helyeken előfordulhat még a 6kV és a 35 kV) hálózatrészén van közös pontjuk.

Az    Az  2015. április 15.

elvárásnak megfelel: az 1 – 2 trafó kapcsolat; az 1 – 3 trafó kapcsolat; az 1 – 4 trafó kapcsolat; elvárásnak nem felel meg: az 3 – 4 trafó kapcsolat;


31

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 A fentieket kiegészíti az MSZ 447:2009 szabvány:

2015. április 15.


32

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 A probléma ott lehet, hogyan értelmezzük az alacsonyabb kockázatú építmények esetén – NAK, AK és az KK kockázati besorolású építmények – a villamosenergia ellátást?

Az ab) és az ad) pontok az villamos vezetékrendszerek és az épületszerkezet kialakításáról szól, most ezzel nem foglalkozunk. Vizsgáljuk a másik két pontot:  aa) pont: azt jelenti, hogy az építmény villamos csatlakozása olyan kialakítású, hogy a tűzeseti fogyasztók működtetésére elegendő villamos teljesítmény áll rendelkezésre.  ac) pont: azt jelenti, hogy az épület általános feszültségmentesítése után is a tűzeseti fogyasztók villamosenergia ellátása biztosított.

2015. április 15.


33

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 Ezt a kialakítást a korábbi OTSZ így fogalmazta meg: „tűzvédelmi célú villamos berendezések táplálását a főkapcsoló előtti külön kapcsolható leágazásról kell kialakítani.”

2015. április 15.


34

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 A villamosenergia ellátás tervezése során problémás, hogy a tűzeseti fogyasztók tételes felsorolása nem található meg az OTSZ-ben, csak a mellékletekben szereplő táblázatok alapján lehet kikövetkeztetni:  biztonsági világítás  gépi hő- és füstelvezetés és légpótlás  hő- és füstelvezetés és légpótlás nyílászárói  túlnyomásos füstmentesítés  tűzoltó felvonó  oltóvízellátás nyomásfokozó  menekülési felvonó  evakuációs hangrendszer  beépített tűzjelző berendezés  beépített vízzel, habbal oltó berendezés  beépített gázzal oltó berendezés, ha az oltás fenntartásához szükséges  beépített vízköddel oltó berendezés  beépített tűzterjedést gátló berendezés  átmeneti védett térhez, biztonsági felvonóhoz tartozó kommunikációs összekötés

2015. április 15.


35

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 Az „átmeneti védett térhez, biztonsági felvonóhoz tartozó kommunikációs összekötés” sort érdemes vizsgálni, mert ez jelenthet olyan – általában kórházi – területet is ahol védett tér kialakításával kell számolni, és ennek a területnek a villamos energia ellátásán (világítás, erőátvitel, medikai hálózatok), és a kommunikációs összeköttetésen kívül egyéb berendezés (a területet ellátó épületgépészeti rendszerek) villamosenergia ellátását is biztosítani kell! (Megjegyzés: előfordul hogy ezek a területek párásítással is ellátottak, amely kialakítás egyes esetekben (nem gőz felhasználásával történik) jelentős villamos teljesítményt igényelnek, amelyet a rendszer nem tud biztosítani. Ekkor ezt a villamos fogyasztót ki lehet kapcsolni a biztonsági tápellátásból!)

Ezt egészíti ki az MSZ 447:2009 szabvány felsorolása:

2015. április 15.

Villamos és villámvédelmi berendezések

36

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 A kettős biztonsági betáplálás alkalmazását – ami az OTSZ-ben egyes fejezetiben szerepel – szükségesnek tartottuk definiálni a villamos TvMI-ben:

A kialakításra a TvMI az alábbi javaslatokat adja:

2015. április 15.


37

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 Az egyes tűzeseti berendezésekre vonatkozó műszaki előírásainak figyelembevételével további vizsgálatot igényel a villamosenergia ellátás, mert nem minden esetben egyértelmű! Biztonsági felvonó: A felvonóknál egy kis bizonytalanság lehet, ugyanis két érvényes szabvány létezik:  MSZ 9113:2003 Felvonó létesítése. Felvonók épülettűzzel kapcsolatos kiegészítő követelményei  MSZ EN 81-72:2004 Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásai. A személy- és teherfelvonók különleges alkalmazásai. 72. rész: Tűzoltófelvonó Az OTSZ két felvonót sorol ebbe a kategóriába: - Menekülési felvonó és - Tűzoltó felvonó

2015. április 15.


38

Menekülési felvonóm

Tűzoltó felvonó


A felvonó szabványok abban is különböznek, hogy kettős biztonságú betáplálást a tűzoltó felvonóhoz követel meg, a menekülési felvonóhoz „csak” két külön nyomvonalon vezetett kábelnyomvonalat ír elő!

(Megjegyzés: a biztonsági felvonók gyártása során a szabványban előírt két betáplálás fogadására alkalmas vezérlőszekrényt a felvonógyártók nem gyártanak, azok általában külön – a villamos kivitelező által gyártva és felszerelve – készülnek, ami véleményem szerint nem azonosítható a biztonsági felvonókkal kapcsolatos elvárásokkal!)

2015. április 15.


39

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 Tűzoltó felvonó

2015. április 15.


40

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 Beépített oltóberendezés: Ezen berendezések esetén nem előírás a kettős biztonsági tápellátás biztosítása. A sprinkler szabvány (MSZ EN 12845:2009) nem írja elő, a vízköddel oltóra nincs magyar szabvány. Ekkor a villamosenergia ellátás kialakítása:

2015. április 15.


41

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 A sprinkler esetében alap kialakítás, az egy villamos és egy dízel szivattyú kialakítás. Ez alól sokszor kérnek és kapnak az OKF-től eltérést a tervező kollégák két villamos üzemű szivattyú alkalmazására. Ekkor a villamosenergia ellátás kialakítása, ha az ellátásról külön nem rendelkezik az eltérési engedély:

Előfordul, hogy az eltérési engedély kiköti, hogy a két szivattyút kettős biztonságú tápellátással kell ellátni, akkor a villamosenergia ellátást a már korábban ismertetett szerint kell biztosítani.

2015. április 15.


42

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 Villámvédelem (139.§ - 144.§) Az új OTSZ kevesebb előírást tartalmaz: - bizonyos esetben pontosította a korábbi előírásokat (nem norma szerinti villámvédelem alkalmazása 40%-os szabály), - kikerült belőle a villámvédelmi tervezési jogosultság meghatározása. Jelenleg a szabályozás külön jogszabályban rögzített: Pontatlanság, hogy a szabályozás nem norma szerinti villámvédelem tervezésére vonatkozik, hanem csak villámvédelemról szól!

A tűzvédelmi tervezőnek – véleményem szerint még akkor is, ha rendelkezik esetleg a szükséges tervezői jogosultsággal – szoros együttműködésben az épületvillamossági tervezőre kell támaszkodnia, és a tűzvédelmi műszaki leírás ezen részét az épületvillamossági tervezőtől kell kérje. Az együttműködés azért is, mert a norma szerinti villámvédelem meghatározásához tűzvédelmi adatok szükségesek (tűzterhelés, kockázati osztályok stb.).

2015. április 15.


43


  

A tűzvédelem vonatkozásában három kockázati elemre kell a kockázatkezelést végezni: emberi élet elvesztése közszolgáltatás kiesése kulturális örökség elvesztése

Az OTSZ a vonatkozó műszaki követelményre hivatkozik, ezért a közszolgáltatás meghatározásánál is azt kell figyelembe venni (ha végiggondoljuk, szinte mindenki mást ért ez alatt!!!) Közszolgáltatás: villamosenergia, gáz, víz, TV-telekommunikáció A nem norma szerinti villámvédelem alkalmazási lehetősége, továbbra is megvan, de a bővítés 40%-os mértéke fölött már nem alkalmazható, norma szerinti villámvédelem szükséges! Egyes építményekre továbbra is érvényes a tételes előírás, de a kockázatkezelés nem hagyható el! 2015. április 15.


44

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 Biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer (146.§ - 153.§) A villamosenergia ellátásra és a működőképesség fenntartására vonatkozóan: - az egy tűzszakasz egy szintjén belül 1600m2-ig (MK esetén 500m2-g) megengedett a vezetékrendszernél a működőképességre előírtakat nem betartani.

A fentiek csak a menekülési út megvilágítását biztosító biztonsági világítási lámpatestekre vonatkoznak! A szabvány előírása – az OTSZ megengedőségének megfelelően kialakított vezetékezés alkalmazásával - következtében olyan világítási elrendezést (két külön áramkörön legyenek a lámpák) ír elő a megvilágítás meghatározásával (és így a lámpatest számban), hogy a szükséges lámpatest darabszámot – tulajdonképpen meg kell duplázni (bármelyik kiesése mellett biztosítani kell az előírt értéket).

2015. április 15.


45

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 Kérdés: Kötelező jogszabály: az OTSZ, fentiek figyelembevételével hogyan kell eljárni? Ezen előírások alkalmazása nagy körültekintést igényel, mert az alaprajzi elrendezéstől nagyban függ az alkalmazhatóság, ugyanis: - 40*40 m-es alapterület esetén viszonylag kis távolságon belül találhatunk még működő lámpatestet - 80*20 m-es alapterület esetén már nagy távolságok adódhatnak és előfordulhat, hogy nagy távolságban levő területen szűnhet meg a biztonsági világítás. Mindenképpen tervezői mérlegelést igényel ennek a könnyebbségnek a használata, mert a működőképesség fenntartását biztosító vezetékezés költsége áll szemben a közel kétszeres hagyományos vezetékhosszal és közel kétszeres lámpatest darabszámmal.

2015. április 15.


46


Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Szerző és előadó: - Rajkai Ferenc [email protected]

A felhasznált idézetek és ábrák felhasználása a jogszabályi keretek között történt! 2015. április 15.


47

OTSZ-TVMI HATÁSA AZ ÉPÍTMÉNY VILLAMOS TERVEZÉSRE

Recommend Documents