Az OTSZ és a hozzá kapcsolódó TvMI-k villámvédelmi vonatkozásai

2016.08.29.

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Villámvédelmi vizsgára felkészítő tanf. 2016

Az OTSZ és a hozzá kapcsolódó TvMI-k villámvédelmi vonatkozásai

Kidolgozta: Varga Tamás, okl. villamosmérnök, épületvillamossági tervező, és Dr. Kovács Károly

Tartalom

 Az előírások változása  Országos Tűzvédelmi Szabályzat  Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek  Felülvizsgálat

2

1

2016.08.29.

54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 140. §  (1) Új építménynél, valamint a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során vagy annak az eredeti alapterület 40%-át meghaladó mértékű bővítése esetén a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelemmel (jelölése: NV) kell biztosítani.  (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet a meglévő, nem norma szerinti villámvédelemmel is lehet biztosítani. II. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 4. § 110. norma szerinti villámvédelem: az MSZ EN 62305 szabvány szerint kialakított villámvédelmi rendszer, 199. vonatkozó műszaki követelmény: nemzeti és Európai Uniós szabványok összessége, Seite 3

Az előírások változása

Országos Tűzvédelmi Szabályzat - új szerkezet Az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet tartalmazza: • a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelményeket (felvonulási terület, oltóvíz, tűzcsapok…) • az építmények tűzvédelmi használati előírásait (tűzveszélyes tevékenység, dohányzás, RB anyagok tárolása…) • építmények tűzvédelmi létesítési előírásait (kockázati osztályok, tűzterjedés, kiürítés, villamos berendezések és villámvédelem, tűzjező- és oltórendszerek…)

4

2

2016.08.29.

Tűzvédelmi törvény módosítása Országos Tűzvédelmi Szabályzat - új szerkezet „A Ttv.* 3/A. § (3) bekezdése szerint az OTSZ-ben meghatározott biztonsági szint elérhető a) tűzvédelmet érintő nemzeti szabvány betartásával, b) a TvMI-kben kidolgozott műszaki megoldások, számítási módszerek alkalmazásával, vagy c) a TvMI-től vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldással, ha az azonos biztonsági szintet a tervező igazolja.” *1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

5


Országos Tűzvédelmi Szabályzat - új szerkezet

Jogszabály (54/2014 BM rendelet)

TvMI, nemzeti szabvány, tervező

elvárt biztonsági szint

műszaki megoldások

KÖTELEZŐ

AJÁNLOTT

6

3

2016.08.29.


Országos Tűzvédelmi Szabályzat - új szerkezet 54/2014. (XII.5.) BM rendelet: Országos Tűzvédelmi Szabályzat ?

TvMI törzsanyagok = Vonatkozó szabványok (Az eltérő megoldásról az OKF-től jóváhagyást (engedély) kell kérni)

TvMI mellékletek, megjegyzések

7


Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek

„A TvMI-ben található „Megjegyzések”, „Informatív mellékletek”, valamint „Példák” az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást, magyarázatot tartalmaznak, az ezektől való eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től a Ttv. 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért volna”

Megj: OKF eltérési engedély ezekben az esetekben nem szükséges

8

4

2016.08.29.


Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek Villamos területre vonatkozó TvMI-k: - Villamos berendezés, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem 7.1:2015.03.05, 7.2:2016.07.01 - Felülvizsgálat és karbantartás TvMI 12.1:2016.07.15.

9


Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek 53/2014. (XII.5.) BM rendelet: A Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (a továbbiakban: TvMI) kidolgozásáért felelős a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság, aki a) figyelemmel kíséri a műszaki haladás vívmányait, elemzi a tűzvédelemmel kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatokat, valamint b) szükség szerint, de legalább évente felülvizsgálja a TvMI-ket és tartalmukat indokolt esetben módosítja.

10

5

2016.08.29.


Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek 53/2014. (XII.5.) BM rendelet: 4.§ A Bizottság által kidolgozott, a BM OKF főigazgatója által kiadott TvMI-ket a BM OKF honlapján közzé kell tenni.

www.katasztrofavedelem.hu – Tűzmegelőzés – Új OTSZ – Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek

11

Az előírások változása http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=tuzmegel ozes_otsz_iranyelvek

12

6

2016.08.29.

OTSZ változások – Norma / nem norma szerint? Az 54/2014. BM rendeletben milyen feltételei vannak a NEM norma szerinti villámvédelem megtartásának?



Meglévő épület / építmény



Meglévő villámvédelmi rendszer (vv terv / vv fv jgyk / vv van - tervezői nyilatkozat az építési engedélykérelemben)



Az épület rendeltetése nem változik



Az eredeti alapterület 40%-át NEM meghaladó mértékű bővítése

Megj: A túlfeszültség-védelmi rendszer tervezésénél ettől függetlenül javasolt mindig az MSZ EN 62305-4:2011 szabvány előírásai szerint eljárni

13

Tervezői jogosultság

Villámvédelmi (túlfeszültség-védelmi) tervezői jogosultság Az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet az előző OTSZ-el ellentétben erre vonatkozó előírást NEM tartalmaz. A jogosultsági követelmények a 9/2015. (III.25.) BM rendeletbe kerültek át, mely rendelet 2015. április 2-től hatályos.

14

7

2016.08.29.

Tervezői jogosultság OTSZ változások – Tervezői jogosultságok 9/2015. (III.25.) BM rendelet 10. § (1)

nem csak a norma szerinti…

„Villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) tervezői névjegyzékében szereplő építményvillamossági tervezési szakterületen jogosultsággal rendelkező építészeti műszaki tervező (a továbbiakban: villamos tervező) jogosult, aki az MMK által jóváhagyott oktatási tematika szerinti villámvédelmi tervezői vizsgával rendelkezik, vagy szakmai gyakorlata és képzettsége alapján az MMK-tól megkapta az építményvillamossági tervezési szakterületre vonatkozó különösen gyakorlott címet.”

15

Tervezői jogosultság OTSZ változások – Tervezői jogosultságok 9/2015. (III.25.) BM rendelet 10. § (1)

Mi történik a meglévő tervezőkkel? Elvesztik a jogosultságukat a nem norma szerinti villámvédelmi tervezésre?

16

8

2016.08.29.

Jogosultságok 

Különösen gyakorlott szakterületek: Vn - Norma szerinti villámvédelmi berendezés létesítése, (jogosultsági vizsga alapján)



A Magyar Mérnöki Kamara elnökségi határozattal (2015. június) egy kiegészítő jogosultságot hozott létre a Vn jogosultsággal nem rendelkező összes V villamos jogosultságú szakemberek számára: Különösen gyakorlott szakterületek: V274 - a szabvány hatálya alá nem tartozó villámvédelmi berendezés létesítése



Ez azt jelenti, hogy akinek nincs meg az MMK Vn villámvédelmi jogosultsága, az újra tervezhet, illetve műszaki ellenőrizhet nem norma szerint villámvédelmi rendszereket. Az eljárás illetékmentes, minden érintett számára automatikusan jár.



Megjegyzés: Akik 2015 júliusa után szerzik meg a villamos tervezői jogosultságukat (V) nem norma szerinti villámvédelmet is csak akkor tervezhetnek, ha van Vn jogosultságuk.

Seite 17

OTSZ változások – Szükséges-e villámvédelmi kiviteli terv?

Norma szerinti villámvédelmi kiviteli tervdokumentáció 28/2011. (IX.6.) BM rendelet (régi OTSZ) 225.§ (1) „Villámvédelmi berendezést csak kiviteli tervdokumentáció alapján lehet létesíteni, kivételt képeznek a villámvédelmi berendezés létesítésére nem kötelezett építmények, amelyeknél csak ajánlott a tervdokumentáció alapján történő létesítés.”

Az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet ezt az előírást nem tartalmazza

18

9

2016.08.29.

OTSZ változások – Szükséges-e villámvédelmi kiviteli terv? 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet IV. fejezet: A kivitelezési dokumentáció 22.§ (4) c) ”épületvillamossági kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha a (3) bekezdés szerinti jellemzők teljesülése mellett ha 7 kW-nál nagyobb az építmény elektromos teljesítményfelvétele” Villámvédelemi kiviteli terv (is) kell: Engedélyköteles + Vill. teljesítmény > 7kW 19

191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet  (3) A kivitelezési dokumentáció tartalma - a (4) bekezdés kivételével - az építési engedélyezési dokumentációból, költségvetési kiírásból és jogszabályban meghatározott esetekben - jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi tervből áll  a) a legfeljebb  aa) 300 m2 szintterületű,  ab) három építményszinttel rendelkező, vagy  ac) 1000 m3 bruttó térfogatú építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység vagy  b) a 1,5 m-t meg nem haladó magasságú támfal építése esetén.

Seite 20

10

2016.08.29.

TvMI 7.1:2015.03.05 Tűzvédelmi Műszaki Irányelv - Villámvédelem

21

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 Villámvédelem

„A TvMI alkalmazása önkéntes. (megj: hasonlóan a szabványokhoz) A TvMI alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ) vonatkozó követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint megvalósul.”

22

11

2016.08.29.

54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 140. §  (1) Új építménynél, valamint a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során vagy annak az eredeti alapterület 40%-át meghaladó mértékű bővítése esetén a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelemmel (jelölése: NV) kell biztosítani.  (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet a meglévő, nem norma szerinti villámvédelemmel is lehet biztosítani.

Seite 23

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 – Villámvédelem - 9.1.1 9.1 Meglévő építmények bővítése/átalakítása 9.1.1. Abban az esetben, ha a meglévő építmény tetőszerkezete, illetve homlokzata (pl. állagmegóvás céljából) javításra vagy átalakításra kerül, az építmény villámvédelme átalakítható oly módon, hogy az a villámvédelem megelőző felülvizsgálatakor érvényben lévő követelményrendszerhez képest újabb követelményrendszernek feleljen meg. pl. MSZ 274 vs. 9/2008 ÖTM rendelet – túlfeszültség-védelemről való gondoskodás csoportosítás (Hx), és a belső villámvédelem (Bx) alapján – pl. B3e

24

12

2016.08.29.

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 – Villámvédelem - 9.1.2 9.1.2 Meglévő építmény villámvédelme átalakítható úgy, hogy megfeleljen az érvényes szabványnak. Megjegyzés 1: Tehát a NEM norma szerinti villámvédelem helyett is lehet alkalmazni a norma szerinti villámvédelmet is. Ilyenkor azonban mindenben teljesíteni kell az érvényes szabvány követelményeit. Megjegyzés 2: A norma szerinti villámvédelem nem alakítható vissza. 25

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 – Villámvédelem - 9.1.3 9.1.3. Abban az esetben, ha a norma szerinti villámvédelem alkalmazása csak az építmény alapterületének 40%-ot meghaladó bővítése miatt válik szükségessé, az alábbi módon lehet eljárni: 9.1.3.1. A teljes építmény villámvédelme az érvényes szabvány (norma szerinti villámvédelem) követelményeinek megfelelően kerül kialakításra. Megjegyzés 1: Ez szükségessé teheti a meglévő építményrészek villámvédelmének módosítását, átalakítását. Megjegyzés 2: Bármely építményrész (akár a meglevő épület akár a bővítmény területén) robbanásveszélyes jellege esetén javasolt a teljes építmény norma szerinti villámvédelmének kialakítása 26

13

2016.08.29.

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 – Villámvédelem - 9.1.3

Meglévő

Bővítmény

Bővítmény: 54/2014. BM Meglévő: 2009-ben épült, rendelet, norma szerinti 9/2008 ÖTM rendelet, nem norma szerinti Lehetőség: A régit épületet is átépítik a norma szerinti előírások alapján 27

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 – Villámvédelem - 9.1.3 pl. Csarnokbővítés Meglévő

Meglévő: Nem norma szerinti villámvédelemmel

Bővítmény

Bővítmény: Norma szerinti villámvédelemmel

9.1.3.1. pont szerint: Az új mellett a meglévő épületrész villámvédelmét (és villámimpulzus elleni védelmét) is norma szerintire építik át. Ha bármelyik rész RB-s, akkor a TvMI szerint ezt javasolt alkalmazni.

28

14

2016.08.29.

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 – Villámvédelem - 9.1.3 9.1.3. Abban az esetben, ha a norma szerinti villámvédelem alkalmazása csak az építmény alapterületének 40%-ot meghaladó bővítése miatt válik szükségessé, az alábbi módon lehet eljárni: 9.1.3.2. Csak a bővítés során létesülő építményrész(ek) villámvédelme létesül az érvényes szabvány (norma szerinti villámvédelem) követelményeinek megfelelően. Ennek feltétele, hogy a) a bővítés nem érinti a meglévő építményrész tetőszerkezetének illetve homlokzatának teljes körű átalakítását (pl. energetikai korszerűsítés, hőszigetelés következtében), és

29

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 – Villámvédelem - 9.1.3 b) a bővítés során létrejövő épületrész(ek) teljesítik a 9.1.4. pontban megadott feltételeket. c) a tervező nyilatkozik a meglévő építmény(rész) villámvédelmének megfelelőségéről, illetve a szükséges átalakításáról, kiegészítéséről. 9.1.4. A bővítéssel vagy építési tevékenységgel létrejövő építményrész villámvédelmi kockázatkezelés és a villámvédelmi rendszer kialakítása szempontjából önálló építménynek tekinthető a 9.1.4.1. esetekben. 9.1.4.1. A bővítéssel létrejövő építményrészt tűzszakasz határ vagy tűzfal választja el a meglévő építményrész(ek)től.

30

15

2016.08.29.

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 – Villámvédelem - 9.1.3

Meglévő

Meglévő: Nem norma szerinti villámvédelemmel

Bővítmény

Tűzfal: tűzgátlási érték nem került megadásra

Bővítmény: Norma szerinti villámvédelemmel

9.1.3.2. pont szerint: A meglévő épületrész villámvédelme nem norma szerinti maradhat: - ha annak homlokzatának, oldalfalának rétegrendje nem változik és - a két épület között tűzszakaszhatár, vagy tűzfal kerül kialakításra és - a régi épületrész villámvédelmét a bővítmény tervezője megfelelőnek tartja, vagy nem norma szerinti kiegészíti, áttervezi

31

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 – Villámvédelem - 9.1.3 9.1.3.2 c) a tervező nyilatkozik a meglévő építmény(rész) villámvédelmének megfelelőségéről, illetve a szükséges átalakításáról, kiegészítéséről Ennek megítéléséhez szükséges lehet: •

Kiviteli tervdokumentáció beszerzése, elemzése

•

Előző felülvizsgálati jegyzőkönyv beszerzése, elemzése

•

Ha nincs, akkor a meglévő villámvédelmi, túlfeszültség-védelmi rendszer felmérése

•

Rendkívüli villámvédelmi felülvizsgálat elvégzése (pl. földelési ellenállás és levezető folytonosság mérés)

32

16

2016.08.29.

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 – Villámvédelem - 9.1.3 9.1.3.2 c) a tervező nyilatkozik a meglévő építmény(rész) villámvédelmének megfelelőségéről, illetve a szükséges átalakításáról, kiegészítéséről A gyűjtött információk alapján a tervező: •

nyilatkozik, hogy a meglévő épületrész villámvédelme megfelelő (a létesítéskor / utolsó felülvizsgálatkor érvényes előírásoknak)

•

a villámvédelmet nem norma szerint kiegészíti, áttervezi

Megj:

Beruházói szempontból: Tervezési díjban – többletköltség Nagy épület VV átépítése - jóval magasabb költség!

33

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 – Villámvédelem – 9.2.1 Villámsűrűség - Az MSZ EN 62305-2:2006 szabványban (visszavont):

34

17

2016.08.29.

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 – Villámvédelem – 9.2.1 9.2.1. A kockázatszámítások során Magyarország területén a 15. ábra szerinti villámsűrűség értékek vehetőek figyelembe.

35

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 – Villámvédelem – 9.2.2 9.2.2. Az „emberi élet elvesztése” (L1) veszteségtípus az alábbi építmények, illetve építményrészek esetében vizsgálható: a) Olyan építmények, amelyekben a rendeltetésszerű használat során tartósan vagy ideiglenesen személyek jelenlétével kell számolni. b) Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolására, feldolgozására szolgáló építmények, méretüktől és kialakítási jellemzőiktől függetlenül

36

18

2016.08.29.

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 – Villámvédelem – 9.2.3 9.2.3. A „közszolgáltatás kiesése” (L2) veszteségtípus az alábbi építmények, illetve építményrészek esetében vizsgálható: a) Közműnek minősülő vízhálózatok esetében... b) Közműnek minősülő gázhálózatok esetében... c) Közműnek minősülő telekommunikációs hálózatok esetében... d) Közműnek minősülő villamos hálózatok esetében...

Megj: nem tartozik ide a katasztrófavédelem, mentők, rendőrség, közlekedési szolgáltatók, stb. épületei, építményei

37

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 – Villámvédelem – 9.2.4 9.2.4. A „kulturális örökség elvesztése” (L3) veszteségtípus az alábbi építmények, illetve építményrészek esetében vizsgálható: a) A vonatkozó jogszabály alapján a kulturális örökség részét képező épületek b) A vonatkozó jogszabály alapján a kulturális örökség részét képező műtárgyak befogadására létesülő épületek Megjegyzés: Ide tartoznak jellemzően azok a múzeumok, amelyek 2001. évi LXIV. törvény (törvény a kulturális örökség védelméről) által kulturális örökséggé nyilvánított műtárgyak befogadására épültek vagy épülnek.

38

19

2016.08.29.

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 – Villámvédelem – 9.2.5 Tető éghetősége: Hol jelenik ez meg a kockázatszámítás során? rf – tűz kockázatát csökkentő tényező esetén Magas tűzkockázatúnak azokat az építményeket lehet tekinteni, amelyek éghető anyagból épületek, vagy amelyeknél a tető éghető anyagokból készült, vagy amelyeknél a fajlagos tűzterhelés nagyobb, mint 800 MJ/m2.

39

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 – Villámvédelem – 9.2.5 9.2.5. A kockázatszámítás során az építmény(rész) teteje éghetőnek tekinthető, ha az építmény(rész) tetejének legalább 60%-ára teljesül a 9.2.5.1.- 9.2.5.4. pontok legalább egyike. 9.2.5.1. Az építmény(rész)t olyan szendvicsszerkezetű tetőpanel fedi, amelynek fegyverzete nem felel meg a villámvédelmi szabványban a természetes felfogókra vonatkozó szigorúbb (t) lemezvastagsági követelményeknek, és amelyben a hőszigetelés feladatát a fém fegyverzetek között nem A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályba tartozó anyag látja el. 9.2.5.2. Az építmény(rész)t olyan fém lemezburkolat fedi, amely nem felel meg a villámvédelmi szabványban a természetes felfogókra vonatkozó szigorúbb (t) lemezvastagsági követelményeknek, és amely alatt (a légrést nem számítva) nem A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályba tartozó anyag helyezkedik el.

40

20

2016.08.29.

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 – Villámvédelem – 9.2.5 9.2.5. A kockázatszámítás során az építmény(rész) teteje éghetőnek tekinthető, ha az építmény(rész) tetejének legalább 60%-ára teljesül a 9.2.5.1.- 9.2.5.4. pontok legalább egyike. 9.2.5.3. Az építményrész tetőfedésében vagy a tetőszerkezetben B, C, D, E vagy F tűzvédelmi osztályú anyag van. Megjegyzés: Nem tartozik ide az az eset, amelyben a vízszigetelés feladatát BROOF tűzvédelmi osztályú anyag látja el, és alatta – a párazáró fóliai kivételével – a tetőszerkezet A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagok alkotják. 9.2.5.4. Az építmény(rész) tetejének fedélszerkezete fából készül.

41

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 – Villámvédelem – 9.2.8 9.2.8. Amennyiben a villámvédelmi kockázatkezelés során számított kockázat értéke LPS-I és SPM-I védelmi intézkedésekkel sem csökkenthető az elfogadható kockázat értéke alá, akkor a kockázat értékétől függetlenül teljesítettnek tekinthető a jogszabályban előírt villámvédelmi biztonság abban az esetben, ha az építményen LPS-I fokozatú villámvédelmi rendszer és SPM-I fokozatú koordinált túlfeszültség-védelmi rendszer van kialakítva, továbbá az RA és RU kockázati összetevők összege kisebb, mint 10-5. Megjegyzés: Az SPM-I alatt az LPL-I védelmi szintre méretezett SPMet kell érteni! 9.2.8.1. Robbanásveszélyes térrész esetén további védelmi intézkedések lehetnek szükségesek.

42

21

2016.08.29.

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 – Villámvédelem – 9.2.8 Ezek alapján a kockázatszámítás eredményét nem szükséges minden körülmények között az emberi élet elveszésének kockázata szempontjából a megengedett 10-5 szint alá csökkenteni között pl: •

jobb, mint LPS I

•

jobb, mint SPM I

•

személyek számának, vagy a benntartózkodás idejének (elméleti szintű) korlátozásával

•

viharfigyelő rendszer telepítési kötelezettségének előírásával

43

Felülvizsgálatra vonatkozó követelmények 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ)  Ha e rendelet nem tartalmaz az (1) bekezdés szerinti esetekre előírást, akkor a vonatkozó műszaki követelmények tűzvédelmi rendelkezései, vagy azzal egyenértékű megoldások, kialakítások alkalmazása megfelel az e rendeletben meghatározott biztonsági szintnek.”  199. vonatkozó műszaki követelmény: nemzeti és Európai Uniós szabványok összessége,  Nincsen előírt időszak norma szerinti villámvédelmi rendszer felülvizsgálatára, akkor a szabvány vagy a TvMI követelmény-rendszerét kell mérvadónak tekinteni.

Seite 44

22

2016.08.29.

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 – Villámvédelem – 9.4 9.4. Norma szerinti villámvédelem időszakos szabványossági felülvizsgálata 9.4.1. A villámvédelem használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a) LPS I és LPS II fokozat esetén legalább 3 évenként, b) egyéb esetben legalább 6 évenként a villámvédelem felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja.

45

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 – Villámvédelem – 9.4 9.4. Norma szerinti villámvédelem időszakos szabványossági felülvizsgálata 9.4.2. A villámvédelem (vagy annak egy részének, pl. túlfeszültségvédelmi rendszer) időszakos felülvizsgálati gyakoriságára a rendszer kiviteli tervezője a norma szerinti előírások figyelembe vételével a 9.4.1 pontban leírtaktól rövidebb határidőt is meghatározhat. (MSZ EN 62305-3:2011 - E. melléklete szerint):

46

23

2016.08.29.

Norma szerinti villámvédelem felülvizsgálata Az MSZ EN 62305-3:2011 szabvány „E” mellékletének E2. táblázata (E7.1 fejezet): LPS fokozat

Szemrevételezés

Teljes

A kritikus rendszerek

sel (év)

felülvizsgálat

teljes felülvizsgálata

(év)

(év)a) b) 1 1

I és II

1

2

III és IV

2

4

Seite 47

MSZ EN 62305-3, E melléklet – E.7 szakasz Fejezet

MSZ EN 62305-3:2009

MSZ EN 62305-3:2011

E melléklet (tájékozta tás)

E.7 A villámvédelmi rendszer karbantartása és felülvizsgálata

E.7 A villámvédelmi rendszer karbantartása és felülvizsgálata

E.7.1 A felülvizsgálatok elvégzése

E.7.1 Felülvizsgálat elvégzése

MEGJEGYZÉS: A robbanásveszélyes építmények villámvédelmét 6 hónaponként ajánlatos szemrevételezéssel ellenőrizni. A villámvédelem villamos mérését 1 évente ajánlatos elvégezni. Az évenkénti gyakoriság helyett akkor lehet a méréseket 14-15 hónapos ciklusonként elvégezni, ha a különböző évszakokban végzett földelési ellenállásmérésekből az évszakonkénti változásokra kapott adatok hasznosnak tűnnek.

a) A robbanásveszélyes építmények villámvédelmét 6 hónaponként ajánlatos szemrevételezéssel ellenőrizni. A villámvédelem villamos mérését 1 évente ajánlatos elvégezni. Az évenkénti gyakoriság helyett akkor lehet a méréseket 14-15 hónapos ciklusonként elvégezni, ha a különböző évszakokban végzett földelési ellenállásmérésekből az évszakonkénti változásokra kapott adatok hasznosnak tűnnek. b) Kritikus rendszerek olyan építmények, amelyek érzékeny belső rendszereket tartalmaznak, pl. iroda blokkok, kereskedelmi épületek vagy olyan 48 helyek, ahol sok ember előfordulhat.

24

2016.08.29.

TvMI 7.2:2016.07.01 Újdonságok

Seite 49


 9.1.5.  Nem norma szerinti villámvédelemmel rendelkező építmények villámvédelmi besorolása  A nem norma szerinti villámvédelemmel rendelkező építmények villámvédelmi besorolásának módját a Felülvizsgálat és karbantartás TvMI tartalmazza Seite 50

25

2016.08.29.

Felülvizsgálati TvMI 12.1:2016.07.15

9.1.2. A villámvédelmi felülvizsgálatok rendje, műszaki tartalma szempontjából az építmények három csoportba sorolhatóak: a) Azon építmények, melyek esetében jogszabály, szabvány vagy TvMI értelmében nincs kötelezettség a villámvédelem létesítésére. b) Nem norma szerinti villámvédelemmel rendelkező építmények. c) Norma szerinti villámvédelemmel rendelkező építmények. Megjegyzés: Az itt leírt csoportosítás szempontjából „villámvédelemmel rendelkező”-nek minősül egy építmény akkor, ha a meglévő villámvédelmi intézkedések (pl. villámvédelmi felfogók, levezetők, túlfeszültség-védelmi eszközök stb.) azonosíthatóak, és/vagy rendelkezik villámvédelmi tervvel vagy villámvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyvvel, amelyek alapján villámvédelmi intézkedések alkalmazása szükséges.

Seite 51


9.2. Villámvédelmi kockázatkezelés 9.2.1. A kockázatszámítások során Magyarország területén az F mellékletben levő 25. ábra és az F.1 – 1. táblázat szerinti villámsűrűség értékek vehetőek figyelembe.

Seite 52

26

2016.08.29.


Seite 53


Seite 54

27

2016.08.29.


9.2.9. Tűz kockázata (rf) paraméter értékadása a) Olyan (kockázatkezelési) övezetek esetében, amelyek felett a TvMI 9.2.5. szakasza szerint éghető tető helyezkedik el, „nagy” tűz kockázat (rf = 10-1) vehető figyelembe. Megjegyzés 1: Az építmény egyéb szerkezeteinek anyaga, tűzvédelmi osztálya nem lényeges. Megjegyzés 2: Az RV kockázati összetevő számításához ebben az esetben is felhasználható az „átlagos” tűz kocká-zathoz tartozó érték, amennyiben egyéb szempontból teljesülnek a TvMI 9.2.7 pontjának feltételei.

Seite 55


b) Olyan (kockázatkezelési) övezetek esetében, amelyek felett nem a TvMI 9.2.5. szakasza szerinti éghető tető helyezkedik el, „közepes” tűz kockázat (rf = 10-2) vehető figyelembe. c) Nagy tűzkockázatot kell figyelembe venni abban az esetben, ha az övezet a tá-rolt, felhasznált anyagok alapján KK, vagy MK kockázati osztályba sorolt. d) Olyan építmények esetében, amelyek kizárólag A1 vagy A2 tűzvédelmi osztály-ba tartozó építményszerkezetekből vannak kialakítva, és amelyekben nem tárol-nak, illetve nem dolgoznak fel robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes anyagokat, a „nincs” tűz kockázat (rf = 0) vehető figyelembe.

Seite 56

28

2016.08.29.


e) A korlátozott robbanásveszéllyel rendelkező épületekben azokat a helyiségeket, amelyekben robbanásveszélyes térrészek vannak, egy kockázati övezetként lehet figyelembe venni, akár egymással nem érintkező részek esetén is. Ennek az övezetnek az esetében az rf értékére a szabványban lévő, zóna besoroláson alapuló rf értékeket kell figyelembe venni. Amennyiben nem határozható meg egyértelmű-en a zóna besorolás az rf=1 paramétert kell figyelembe venni. Megjegyzés: Egyéb paraméterek esetében ld. 9.5. pont alatti villámvédelmi szempontból robbanásveszélyes építményeket.

Seite 57


9.4. Szabadtéri rendezvények villámvédelme 9.4.1.1. Az április 1. és október 31. közötti tömegrendezvények esetén villámvédelmi kockázatkezelést szükséges készíteni a rendezvényhez tartozó olyan ideiglenes jellegű építményekre, amelyek nem tartoznak a KVK építmények körébe. A kockázatkezelést a tervező az OTSZ ideiglenes építményekre vonatkozó szabályai szerint végzi. Megjegyzés: A KVK építmények definíciója az A mellékletben található. Seite 58

29

2016.08.29.


9.5. Villámvédelmi szempontból robbanásveszélyes építmények 9.5.1. Villámvédelmi szempontból összefüggő építmények villámvédelme. Előfordulhat, hogy egyes építmények, amelyekben nem gyártanak, nem dolgoznak fel, nem tárolnak és nem használnak robbanásveszélyes anyagokat (pl. műszerkonténer) – villamos, illetve gépészeti vezetékeken keresztül – közvetlen fémes kapcsolatban vannak olyan építményekkel, amelyekben történik ilyen tevékenység. A kockázatkezelés során emiatt az egyes építmények kockázati paraméterei általában nem tekinthetők egymástól függetlennek. Ilyen esetekben a villámvédelmi tervező a veszélytelenebb építmény kockázatkezelése során figyelembe veszi, a hozzá csatlakozó veszélyesebb építmény kockázatnövelő hatását (pl. a vonatkozó szabvány előírásainál szigorúbb LPS, illetve SPM fokozat választásával). Seite 59

TvMI 7.2:2016.07.01 Újdonságok 9.5.2. Azokban a tervező által meghatározott esetekben, amikor a villámvédelmi felfogórendszer kialakítására más reális lehetőség nincs, a kockázatok számba vételét követően elfogadható, ha a felfogórendszer feltételezett becsapási pontja Ex 2, vagy Ex 22 zónába esik. Ilyenkor az alábbiakat szükséges teljesíteni: - A felfogórendszer feltételezett becsapási pontja min. 1 m távolságra van az Ex 1, Ex 21 robbanásveszélyes zónáktól és - a kibocsátó forrásoktól az elszigetelt felfogórendszer követelményei teljesülnek és - a rendszer kialakítására vonatkozóan alkalmazni kell minden, a robbanásveszélyes környezetből adódó járulékos villámvédelmi intézkedést (pl. kötések, folytonosság, melegedés). Megjegyzés: Nagy kiterjedésű felfogórendszer esetén a tervezőnek törekednie kell arra, hogy ilyen kialakítást a lehető legkevesebb helyre tervezzen. Seite 60

30

2016.08.29.

TvMI 7.2:2016.07.01 Újdonságok 9.6. Épületek robbanásveszélyes térrészekkel 9.6.1. Korlátozott mértékű robbanás veszéllyel rendelkező épületek Abban az esetben, ha az épület rendeltetéséből adódóan nem a teljes területe szolgál robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok gyártására, feldolgozására, tárolására, használatára, de a normál tevékenység vagy technológiai folyamatok során olyan robbanásveszélyes térrészek alakulnak ki az épületben, valamint annak tetején vagy homlokzatán, amelyek kiterjedése az épület egészéhez képest az 9.6.1.1. pontalapján korlátozott mértékű, akkor a 9.6.2. és 9.6.3. szakaszban leírtak alkalmazása kielégíti az OTSZ követelményét. (15. ábra) Megjegyzés 1: Az itt leírtak csak épületekre vonatkoznak, egyéb építményekre nem. Megjegyzés2: Ha a robbanásveszélyes térrészek nagysága a 9.6.1. pont szerint nem elhanyagolható, akkor az épület villámvédelmének kialakításakor ezt figyelembe kell venni.

Seite 61


Seite 62

31

2016.08.29.


9.6.2. Korlátozott mértékű robbanásveszélyes térrészekkel rendelkező épületek villámvédelmi kockázatkezelése a) Korlátozott mértékű robbanásveszéllyel rendelkező épületek esetében a 9.6.2.1.-9.6.2.2. szabályok szerint lehet eljárni. Megjegyzés: Azon épületek és építmények esetében, amelyekre nem teljesülnek a 9.6.1.1. feltételei, a 9.6.2. a) pontjában leírtak nem alkalmazhatóak. b) Az épület kockázatkezeléssel megállapított villámvédelmi fokozata legalább LPS IV, de az LPS kialakítás teljesíti a 9.6.3. szakaszban leírtakat.

Seite 63

TvMI 7.2:2016.07.01 Újdonságok 9.6.2.1. Övezetre bontás. Az épület belső részének több övezetre bontása elfogadható, ha a robbanásveszély az épületen belüli helyiségek légterében (nem a készülékekben), illetve az épület tetején vagy a homlokzatán, csak Ex 1, Ex 2 (vagy Ex 21, Ex 22) térrész jelenlétével kell számolni. Megjegyzés: Minden egyéb esetben egyedi vizsgálat szükséges! Amennyiben a robbanásveszélyes térrész(eke)t tartalmazó helyiség(ek) önálló övezetként van(nak) figyelembe véve, akkor a 9.6.2.2. a), b) és c) pontokat lehet alkalmazni.

Seite 64

32

2016.08.29.

TvMI 7.2:2016.07.01 Újdonságok 9.6.2.2. Övezeti paraméterektől függő tennivalók a) A helyiségek létszámparaméterének értékeként (benntartózkodók száma) a helyiségbe tervezett létszám, illetve az épület és a helyiség szintterületének aránya alapján számított létszám közül a nagyobbat kell figyelembe venni. Megjegyzés: Például 100 m2-es épületben 20 m2-es a robbanásveszélyes térrésszel rendelkező helyiség. Az épületbe tervezett létszám 20 fő, ebből 2 fő a robbanás veszélyes helyiségen belül tartózkodik. Mivel a robbanásveszélyes helyiség területe területarányosan 20%, így a robbanásveszélyes térrésszel rendelkező helyiségben lévő létszámot 4 fővel kell számolni (20 x 0,2 = 4). A többi övezetben a valóságos létszámot vagyis 18 főt kell figyelembe venni. b). Ha a robbanásveszélyes zóna az épület alatt helyezkedik el, akkor úgy lehet tekinteni, mintha az épület alatti terület önálló, épületen belüli helyiség lenne, és ennek megfelelően az a). pontban leírt szabályt lehet rá alkalmazni. c). Egyéb paraméterek esetében az MSZ EN 62305-2 alapján kell eljárni.

Seite 65

TvMI 7.2:2016.07.01 Újdonságok 9.6.3. Korlátozott mértékű robbanásveszélyes térrészekkel rendelkező épületek villámvédelmi rendszere (LPS) 9.6.3.1. Megfelel az OTSZ-nek az a kialakítás, ha az épület egészén legalább LPS IV fokozatú villámvédelmi rendszer van kiépítve, feltéve, hogy a kockázatkezelés alapján nem szükséges magasabb fokozat alkalmazása, és teljesülnek az 9.6.3.2. pontban leírtak. 9.6.3.2 Az LPS kialakítása megfelelő, ha - a felfogón a becsapási pont az Ex 1, Ex 2, Ex 21, Ex 22 zónán kívülre esik, a zóna határtól legalább 1 méterre és - a tetőn és a homlokzaton a robbanásveszélyes térrészen belüli tárgyak és berendezések az LPS II (vagy a kockázatkezeléssel meghatározott magasabb) fokozat figyelembevételével meghatározott védett téren belül helyezkednek el, függetlenül attól, hogy az építmény egészére milyen villámvédelmi fokozat vonatkozik (17. ábra), és - a robbanásveszélyes térrészen belüli levezetők szerkezetileg folytonosak, vagy robbanásveszélyes zónában alkalmazható kötéssel rendelkeznek továbbá villámcsapás esetén várható hőmérsékletnövekedésük nem veszélyes mértékű.

Seite 66

33

2016.08.29.


Seite 67

34

Az OTSZ és a hozzá kapcsolódó TvMI-k villámvédelmi vonatkozásai

Recommend Documents