ÚJ MINISZTER SZINVA - SIRATÓ ZÖLD KOMMANDÓ FÖLD NAPJA XIX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM I. NEGYEDÉV

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LAPJA

2007. I. NEGYEDÉV

ÚJ MINISZTER

SZINVA - SIRATÓ

ZÖLD KOMMANDÓ

FÖLD NAPJA

XIX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

A MINISZTER MEGÚJULÓ ZÖLDPOLITIKÁT ÍGÉR A rendszerváltás utáni hatodik kormány új környezetvédelmi minisztere Fodor Gábor – az SZDSZ meghatározó politikusa – szemléletváltást szeretne a társadalomban, az oktatásban de a kormányban is. A miniszter parlamenti meghallgatása során a kormánypártok támogatása mellett két ellenzéki igen szavazatot is kapott. Alkalmasnak találta Fodor Gábort a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezetésére az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága, a testület a testület április 25-i ülésén. A bizottság a politikus miniszteri alkalmasságáról 12 igen szavazattal, 7 tartózkodó voks mellett döntött. A miniszterjelölt programismertetőjében hangoztatta, hogy a továbbiakban a környezetvédelmet nem egy szakminisztérium ágazati kérdéseként kívánja kezelni, hanem annak az egész kormány gondolkozásában meg kell jelennie. Megítélése szerint a tárca az elmúlt években jó teljesítményt nyújtott, kiváló szakembereket foglalkoztat, azonban a politikában most váltás kell. A minisztériumot átvilágításnak kívánja alávetni, mert szavai szerint az esetleges változtatásokat meg kell alapozni. Hozzátette, hogy a tárca felső vezetésében jelenleg stabilitást lát, a jövőben alapvetően rájuk kíván támaszkodni. Fodor Gábor fő törekvéseként említette, hogy a környezetvédelem iránt fogékonyak társadalmi bázisa szélesedjen. Az embereket környezettudatosabbá téve rá kell venni, hogy tegyenek a felnövekvő generációk érdekében lépéseket. A miniszter apró lépésekben haladva képzeli el a társadalom szemléletének környezettudatosabbá tételét. Ennek illusztrálására egy nejlon és egy papírzacskót vitt a meghallgatásra magával, előbbit – mint mondta – olcsóbb előállítani és a környezetet sem szennyezi, utóbbit sokba kerül megsemmisíteni A miniszterjelölt hangoztatta: ki akar lépni abból a közéleti helyzetből, amelyet a szembenállás jellemez. Össztársadalmi közös üggyé kívánja tenni a környezetvédelmet, mint ahogyan az például a bősi vízlépcső ügyében a rendszerváltozáskor volt. Képviselői felvetésekre válaszul a miniszterjelölt kifejtette, hogy a „környezetvédelmi szabá-

ÚJ KÖR-KÉP • 2007. MÁJUS

lyok dzsungelében radikális deregulációt” tervez, ezzel összefüggésben pedig meg kívánja erősíteni a szakhatósági rendszert. Az ehhez szükséges pluszforrások előteremtését firtató kérdések elől kitért a miniszterjelölt, mondván, a tárca költségvetésének megszavazása az Országgyűlés felelőssége. „Tessék tenni azért, hogy jó irányban változzon a helyzet” - mondta a bizottság tagjainak válaszul. Fodor Gábor kiemelte, hogy a tárca politikájának középpontjában a fenntartható fejlődés megteremtése, illetve a klímaváltozás elleni küzdelem áll majd. A miniszterjelölt saját véleményeként megjegyezte, hogy a tárcát legszívesebben fenntartható fejlődésügyi minisztériummá nevezné át. A már készülő fenntartható fejlődés-stratégiát és az éghajlatváltozási stratégiát még az idén be kell fejezni, hogy azok szempontrendszere a jövő évi költségvetésbe már bekerülhessen. Hozzáfűzte, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosi posztját ötpárti megegyezéssel mielőbb létre kell hozni.

Az energetikai kihívások kapcsán arról biztosította a bizottságot, hogy a megújuló energiaforrások mellé áll, azt az ország „kitörési pontjának” tartja. A miniszterjelölt az atomenergiát illetően nem foglalt állást, csupán annyit mondott, nem tudja elképzelni, hogy újabb atomerőművi blokkok építése ügyében ne kérdezzék meg előbb az embereket a véleményükről. Fodor Gábor arról is beszélt, hogy „az elmúlt időszakban elfelejtett Vásárhelyi-tervet újra kell indítani”. Célja továbbá, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szándékával összhangban a bicikli utak hosszát a kormányzati ciklus végére megduplázza. A miniszterjelölt a Tubesre tervezett lokátor kapcsán azt mondta, hogy elfogadja, de „nem rajong” a helyszínért. Fodor Gábor többször is hangsúlyozta, hogy pártállástól függetlenül együttműködésre törekszik a politikával, de legfőképp a parlament környezetvédelmi bizottságával. Fontosnak tartja ezen túl a kooperációt a tudománnyal, a gazdasági élettel, és a zöld szervezetekkel is. Az új miniszter pártján belüli súlya, befolyása következtében javul a tárca érdekérvényesítő képessége, ami garancia lehet a felvázolt célkitűzések megvalósítására, arra, hogy a kormány az eddigieknél hangsúlyosabban kezelje a környezetvédelem kérdését. Sólyom László köztársasági elnök május 7-én beiktatta hivatalába az új minisztert. /s/

A MINISZTER ÉLETRAJZA 1962-ben született Gyöngyösön. 1982-1987. között az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1989-1994. között az ELTE ÁJK Filozófia Tanszékén tanársegéd, 1996-tól a Bibó Isván Szakkollégiun tanára. Politikai, közéleti tevékenységét 1988ban kezdte. 1989-ben részt vett az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásokon. 1990-től országgyűlési képviselő. 1994-1996. között művelődési és közoktatási miniszter. 1996-tól az SZDSZ ügyvivője. Nős két gyermek édesapja.

22


A VÍZ VILÁGNAPJA – FÖLD NAPJA Az ENSZ 47. Közgyűlése az 1992-es dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára március 22-ét a Víz Világnapjává nyilvánította, így 1994-óta emlékezünk meg e természeti kincsünkről. Az idei világnap mottója: "Küzdelem a vízhiánnyal". A Föld vízkészletének kevesebb, mint három százaléka édesvíz, s ennek is csak tizede vehető közvetlenül igénybe (a többi sarki jégsapkákba, gleccserekbe zárva található). Az édesvízkészletek kiaknázhatósága és minőségének megőrzése hosszú távon széles nemzetközi együttműködést igényel. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (több mint kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Pedig ma már könnyedén megoldható a mikroorganizmusok és vírusok eltávolítása az ivóvizekből - igaz, nem olcsón. Egyes előrejelzések szerint, ha ilyen ütemben változik a Föld éghajlata, mint jelenleg, megeshet, hogy úgy hatvan év múlva ivóvízért háborúznak majd egyes térségekben. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015 közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. A világszervezet célként határozta meg, hogy a jövő évtized közepére a tiszta vizet ma még nélkülöző fejlődő világbeli lakosságnak több mint fele rendes ivóvízhez juthasson. A feladat óriási: az ENSZ felmérése szerint az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetési gondok teljes körű megoldásához több ezermilliárd dollárnyi beruházásra lenne szükség a világon. A legnagyobb problémát a Szaharától délre fekvő országok helyzete jelenti, a legnépesebb államokban, Indiában és Kínában jobban felkészültek az ellátási gondok kivédésére. Kína például több milliárd dollárt költ a következő 10 évben arra, hogy ivóvízzel lássa el azt a 300 millió vidéki lakost, akik vízhiánnyal küzdenek, vagy nem jutnak hozzá tiszta ivóvízhez. (A világ vízfogyasztásának 74 százalékát a mezőgazdaság, 18 százalékát az ipar és 8 százalékát a közművek használják fel.) Magyarországon 1994-ig megvalósították a lakosság ellátását egészséges ivóvízzel - 97-98 százalékos a vezetékes ellátottság -, de arra, hogy ivóvizeink megfeleljenek az Európai Unió szigorú szabványainak, 2009-ig összességében 90 milliárd forintot kell fordítani. Egy korábbi regionális ivóvízjavító program keretében 50 mikrogramm/liter szintre sikerült csökkenteni az alföldi vizek arzéntartalmát, az uniós normák szerint azonban ez - noha ártalmatlan az egészségre - túl magas. A 2005-ben kezdődött, 2009-ig EU-támogatással végrehajtandó ivóvízjavító program eredményeként már 10 mikrogrammnál kevesebb arzén lesz a hazai ivóvíz egy literjében. Az ivóvíz bór-, nitrit- és fluorid tartalmát 129 településen kell még az uniós határérték alá csökkenteni, a program megvalósítására három év haladékot kért Magyarország. 2009 után további 100 milliárd forintnyi fejÚJ KÖR-KÉP • 2007. MÁJUS

lesztés marad még, ezek a tennivalók azonban nem egészségügyi szempontból fontosak, hanem esztétikai megfontolásokból, az ország mintegy 550 településén ugyanis a csapvíz a túlzott mangán- és a vastartalom miatt alkalmanként elszíneződik. A Víz Világnap központi rendezvényének helyszíne idén a Hortobágy volt, ahol a miniszter a magyar vízügy egyik legeredményesebb esztendejének nevezte 2006-ot. A tárca vezetője méltatta a szakma tavalyi árvízi helytállását, majd az ennek nyomán végrehajtott fejlesztéseket, beruházásokat. Tavaly 11 milliárd forintot meghaladó beruházást hajtottak végre, aminek eredményeként sikerült jelentősen javítani a védképességet a folyóknál. A miniszter emlékeztetett arra, hogy az ENSZ 15 évvel ezelőtt hirdette meg először a Víz Világnapját, amelynek idei jelmondata „küzdelem a víz hiánnyal” jól jellemzi az ember és a víz kapcsolatát. Beszélt arról is, hogy a hazai felszíni vizek 96 százaléka a határokon túlról érkezik, ami nagy kockázatot jelent, ezért létkérdés az együttműködés a szomszédokkal és egész Európával. Úgy vélte, olyan fejlődés vár a vízügyre az elkövetkező években, amely ezt a területet az ország legversenyképesebb ágazatai közé emeli.

A Víz Világnapja alkalmából rendezett központi ünnepségen a miniszter és Varga Miklós szakállamtitkár Vásárhelyi Pál díjakat, Sajó Elemér emlékplaketteket és miniszteri elismerő okleveleket adott át a vízügyi területén dolgozó kiemelkedő tevékenységet végző szakembereknek. * A Föld Napja központi ünnepségének az idén Szarvas adott otthont. A miniszter beszélt arról, hogy először 1970-ben rendezték meg az Egyesült Államokban, Denis Hayes egyetemi hallgató kezdeményezésére. Már az első alkalommal 25 millió amerikai polgár vett részt az április 22-én rendezett eseményen. Ifjúsági mozgalomként indult, majd 1990-től ökológia válság jeleit látva vált tömegmozgalommá. Így kívánták felhívni a figyelmet a közös felelősségre. „Bolygónk javainak nagy részét már elfogyasztottuk, az erdők fele, a korallzátonyok 25 százaléka elpusztult, az átlaghőmérséklet 0,8 fokkal emelkedett. Mindezen már aligha lehet változtatni, de a folyamatot meg kell állítani. Vannak példák arra, hogyan lehet jól bánni a természet értékeivel”, fogalmazott a miniszter, majd Pro Natura-díjat és emlékplaketteket adott át a természetvédelem területén kiemelkedő munkát végző szakembereknek.

/Sallai/

KITÜNTETÉSEK MÁRCIUS 15. ALKALMÁBÓL Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter március 15-e alkalmából a tárca ünnepségén kitüntetéseket adományozott a környezetvédelem területén végzett kiemelkedő munka elismeréseként. A kitüntetettek között ott volt Kocsis Edit is, Felügyelőségünk csoportvezetője, aki Miniszteri Elismerő Oklevelet vehetett át a minisztertől. Kocsis Edit 1985-től dolgozik zajvédelmi szakemberként a közigazgatásban, a felügyelőség megalakulása óta a Levegőtisztaság- és Zajvédelmi Osztályon. Munkáját a szakmája és a közigazgatás iránti elkötelezettség, a magas szintű szaktudás jellemzi. A 2005-ben indult KIOP pályázat szakmai koordinálását végezte, amely a Felügyelőségen kívül három társ felügyelőséget is érintett. A zajtérkép készítési projekttel kapcsolatosan jelentős többlet feladatot látott el magas színvonalon. Nevezett hosszú évek óta részt vesz az OPAKFI tudományos szakmai szervezet munkájában is, melyet 2001-ben PRO SILENTIO Díjjal ismertek el. Emberi kapcsolata jó, munkáját nagy szakmai hozzáértéssel, felelősségteljesen végzi. Kocsis Edit

3

kitüntetéséhez gratulálunk, további munkájához sok sikert kívánunk.


A FELSZÍNI VÍZFOLYÁSOK MINŐSÉGE 2006 Sallai Ferenc Felügyelőségünk illetékességi területén 18 felszíni vízfolyás ellenőrzését végezzük 41 mintavételi szelvényben, heti, kétheti és havi gyakorisággal. A vizsgálatokat és az értékelést az elmúlt évben még az MSZ 12 749 szabvány alapján végeztük. A szabvány a vizsgált komponenseket mutatócsoportokba sorolja: A:oxigénháztartási jellemzők; B:tápanyag-háztartási jellemzők; C:mikrobiológiai jellemzők; D:mikroszennyezők és toxicitás (D1:szervetlen mikroszennyezők; D2: szerves mikroszennyezők; D3: toxicitás; D4: radioaktivitás); E: egyéb jellemzők. Minden egyes vízminőségi komponens éves adatsorát külön-külön kell értékelni a 90%os összegzett relatív gyakoriságú (tartósságú) érték alapján. A szabvány öt vízminőségi osztályt különböztet meg: I. osztály: kiváló víz; II. osztály: jó víz; III. osztály: tűrhető víz; IV. osztály: szennyezett víz; V. osztály: erősen szennyezett víz. A rendszerváltás óta eltelt másfél évtizedben a felszíni vízfolyások vízminősége számottevően javult. Ez tükröződik a 2006. évi vízvizsgálatok alapján elvégzett kiértékelésben is. Tisza A Tisza vízminőségét a Zemplénagárd–Tokaj– Tiszakeszi közötti szakaszán négy szelvényben, Tokajnál a Bodrog torkolata fölött, Tiszalöknél a duzzasztómű alatt, Polgárnál a közúti híd szelvényében és Tiszakeszinél a kompnál vizsgáljuk kétheti gyakorisággal. Ennek a Tisza szakasznak a vízminőségét alapvetően a felső szakaszról érkező víz minősége határozza meg. Ezen a szakaszon két jelentősebb jobboldali mellékvízfolyás, a Bodrog és a Sajó ömlik a Tiszába. Fontos megjegyezni, hogy sem a Bodrog, de ma már a Sajó sem rontja a Tisza vízminőségét. A folyót Tiszaújváros térségében a város és az ipari üzemek részéről koncentrált hő- és szennyvízterhelés éri. A tisztított szennyvízbevezetések éves átlagban azonban számottevő vízminőség romlást nem okoznak. TOKAJ BODROG TORKOLAT FELETT Az oxigénháztartási mutatók alapján III. osztályú (tűrhető) a vízminőség, elsősorban kémiai oxigénigény (KOIps), biokémiai oxigénigény (BOI5) és a szaprobitási index magas értékei miatt Az oldott oxigén tartalom alapján I. osztályú, kiváló a vízminőség. A tápanyagháztartás mutatói szintén III. osztályú vízminőséget jeleznek. A III. osztályt a magas ortofoszfát koncentráció okozta. Az összes foszfor és a klorofill-a tartalom alapján I. osztályú, kiváló, az ammónium-, a nitrit- és nitrát ion alapján II. osztályú, jó volt a vízminőség. A szerves- és szervetlen mikroszennyezők tekintetében is III. osztályú volt a Tisza, melyet az összes cink koncentráció okozott. Az ásványolaj származékok és a higany tartalom II. osztályú, jó, míg a többi fém (kadmium, króm, nikkel, ólom, réz) és a fenol I. osztályú kiváló minőségre utaltak. Az egyéb paraméterek alapján IV. osztályú jó volt a Tisza vízminősége, melyet a magasabb mangán koncentrációk okoztak. A vezető képesség II. osztályú, pH és a vas I. osztályú, kiváló vízminőséget mutattak. A Tisza Tokaj Bodrog torkolat felett vizsgált szelvényében a 90%-os tartósságú értékek alapján tűrhető minőségű volt. A vizsgált 27 komponens közül 17 volt ÚJ KÖR-KÉP • 2007. MÁJUS

POLGÁR KÖZÚTI HÍD SZELVÉNYÉBEN A Tisza vízminősége Polgár közúti híd szelvényéig három komponens tekintetében javul, míg kettő tekintetében romlik. Az oxigénháztartási mutatók közül a két KOI III. osztályról II. osztályra javul, a tápanyag-háztartás mutatói közül az összes foszfor I. osztályról II. osztályra romlik, az ortofoszfát pedig III. osztályról II. osztályra javul. A mikroszennyezők közül az összes oldott alumínium II. osztályról III. osztályra romlik, a többi paraméter változatlan. TISZAKESZI KOMP SZELVÉNYÉBEN

I -II. osztályú, kiváló ill. jó, 9 volt III. osztályú, tűrhető és mindössze 1 jelzett IV. osztályú vízminőséget Tiszalökig számottevően nem változik a vízminőség.

A vízminőség Tiszakesziig még néhány komponens tekintetében tovább javul. A javulás a biológiai oxigéigény (BOI5) tekintetében olyan mértékű, hogy az egy vízminőségi osztály váltást is eredményez, III. osztályról II. osztályra.

1.sz táblázat A Tisza, Bodrog, Sajó, Hernád, Bódva folyók és a Szinva-patak MSZ 12749 szerinti osztályozása a 2006. évi vizsgálati eredmények alapján Vízfolyások megnevezése

Tisza T. Tk.

Bodrog Fb. T.

Sajó Sp.

K.

Szinva P. To.

Hernád Tn. G.

Bódva Ha. Bsz

A. csoport

III

III

III

III

III

III

II

IV

IV

III

III

II

Oldott oxigén Oxigén telitettség Biokém.oxigény (BOI5) Kémiai ox.igény (KOIps) Kémiai ox.igény (KOIk) Szaprobitás B. csoport

I II III III III III III

I II II II II III III

I II I II II III II

II III III III II III II

I I II II III II III

I I II III II II IV

I I I I I II II

I III III III IV II III

I II III III IV II IV

I I III II II II IV

I I III III III II III

I I I II II II III

Ammónium (NH4-N) Nitrit (NO2-N) Nitrát (NO3-N) Összes foszfor Ortofoszfát (PO4-P) a-Klorofill C. csoport

II II II I III I

III II II II II I

II II II II II I

II II II II II I

II II II III II I

IV III II III III I

I I II I I I

II II II II III I

IV III II III III I

IV III II III III I

II III II I III I

II III II II III I

-

-

IV

IV

IV

IV

-

IV

V

III

IV

IV

Coliform szám

-

-

IV

IV

IV

IV

-

IV

V

III

IV

IV

D. csoport

III

III

III

III

III

III

II

V

II

II

II

III

Olaj Fenolok (fenolindex) anionaktív detergensek Al (oldott) Zn (oldott) Hg (old.) Cd (old.) Cr (old.) Ni (old.) Pb (old.) Cu (old.) Össz ß E. csoport

II I I II III II I I I I I

II I I III III II I I I I II IV

II I I III III III I I I I I I IV

II I I III I I I I I I I I II

II I I III I I I I I I II II IV

I I I II I I I I I I I

IV

I I I III II III I I I I I I IV

II

V I I II I I I I I I II I III

II I I II I I I I I I II II V

II I I II I I I I I I II II IV

II I I II I II I I I I I I II

III I I I II I I I I I I I II

pH Fajlagos vezetés Vas Mangán

I II I IV

I II II IV

I I I IV

I I I IV

II I I II

I II I IV

II II I I

III III I I

II II I V

II III I IV

II I I II

II II I II

T.=Tokaj Tk.=Tiszakeszi H.=határszelvény To.=torkolat Bsz=Borsodszirák

4


A legfelső Tokaj és a legalsó Tiszakeszi két szelvény vizsgálati eredményeit összevetve megállapíthatjuk, hogy a Tisza öntisztuló képességének eredményeként főleg a biológiailag bontható szerves szennyező anyagok koncentrációi csökkennek, egy vízminőségi osztály javulás következik be a kémiaiés biokémiai oxigénigény tekintetében. Így a Tisza illetékességi területünket a szaprobitási index kivételével II. osztályú, jó oxigénháztartási; az ammónium ion kivételével ugyancsak II. osztályú, jó tápanyag-háztartási; többségében I-II osztályú kiváló és jó szerves és szervetlen mikroszennyező és egyéb paraméterekkel hagyta el 2006-ban. A vizsgált 27 paraméter közül 22 paraméter (81 %) I-II. osztályú kiváló illetve jó, 4 paraméter (15 %) III. osztályú tűrhető paraméterrel hagyta el illetékességi területünket. Mindössze egy paraméter a mangán koncentrációja alapján volt IV. osztályú. Ezek alapján felelősséggel kijelenthetjük, hogy a Tisza vízminősége ezen a szakaszon a 90 %-os tartósságú vízminőségi értékeket figyelembe véve egész évben tűrhető minőségű. A vízminőség értékelése során külön ki kell térni az éven belüli változásokra. A vízminőség jellemző komponenseinél a különböző évszakok között olyan

nagymérvű a különbség, hogy azokhoz különböző osztályok rendelhetők. Különösen markáns az évszakonkénti különbség az ammónium-ion tekintetében, téli időszakban a nitrifikáció leáll, így magasabb ammónium ion koncentrációk jellemzőek. A Tisza vízminőségének alakulásában az elmúlt 10 évben trendszerű változás nem állapítható meg, az egyes években vannak ingadozások az egyes komponensekben, a 10 év átlagában kiegyenlített vízminőség jellemzi a folyót. BIOLÓGIAI VÍZMINŐSÉG A folyó hossz-szelvényében a klasszikus kémiai komponensek alapján történő minősítés szerint csak kisebb vízminőségi különbségek mutathatók ki, viszont az ökológiai/biológiai vízminősítés a gyakorlat számára is fontos vízminőségi különbségek megállapítását teszi lehetővé. A növényi tápanyagok mennyiségének növekedése a folyó hossz-szelvénye mentén, ha kismértékben is, de megfigyelhető. A Tisza trofitására a télen alacsony érték jellemző, amikor is a folyó szűken termő oligotróf. Robbanásszerű növekedés a tavaszi idő-

2. sz. táblázat A Szartos-, Ronyva-, Eger-, Gyöngyös-, Tarna-patakok MSZ 12749 szerinti osztályozása a 2006. évi vizsgálati eredmények alapján Vízfolyások megnevezése

Szartos To.

Ronyva Su.

Eger Sza. Nkh.

Gyöngyös Gys. Gyh.

Tarna Verpelét

A. csoport Oldott oxigén Oxigén telitettség Biokém.oxigény (BOI5) Kémiai ox.igény (KOIps) Kémiai ox.igény (KOIk) Szaprobitás B. csoport Ammónium (NH4-N) Nitrit (NO2-N) Nitrát (NO3-N) Összes foszfor Ortofoszfát (PO4-P) a-Klorofill C. csoport Coliform szám D. csoport Olaj Fenolok (fenolindex) anionaktív detergensek Al (oldott) Zn (oldott) Hg (old.) Cd (old.) Cr (old.) Ni (old.) Pb (old.) Cu (old.) Össz ß E. csoport pH Fajlagos vezetés Vas Mangán

III II II III II III III IV II IV II III III II IV IV V III I I II II II I I I I I V IV II IV I IV

III I III III III III III IV IV III II IV IV II IV IV III III I I III III III I I I II I II IV I II I IV

II I I II I II II IV III III II IV III I

II I I I I II II I I I I I I I

III I I III III III II IV IV IV II III III II III III II II I I II I I I I I II II II IV II III II IV

II I I I I I I I I I I I II II IV I II

III II II III II III II V III IV III V V I IV IV III II I I II III II I I I II I III III III III I I

III III III III III III II V V V II V V I

II I I I II I I I I I I I

IV IV I II II I I I I I II II

I I I I I

IV II III I IV

Su.=Sátoraljaújhely H.=határszelvény To.=tornyosnémeti Sza=Szarvaskő Nkh=Négyes, közúti híd Gys=Gyöngyössolymos Gyh=Gyöngyöshalász ÚJ KÖR-KÉP • 2007. MÁJUS

5

szak végén májusban-júniusban figyelhető meg, amikor a víz termőképessége meztofikussá válik, kissé bőven termő lesz. Az év nagy részében bő tápanyag ellátottságú víz, kedvező környezeti feltételek (magas vízhőmérséklet, jó fényviszonyok) esetén nagy alga és zooplankton állományok (tömegprodukciók) kialakulását, ún. eutróf hullám létrejöttét eredményezi. Ez elsősorban a Tiszalök feletti duzzasztott folyószakaszra jellemző. A szaprobitást tekintve a Tisza a vizsgált szakaszon kiegyensúlyozottnak tekinthető, a szervesanyag tartalmat jelző mutatók (KOI, BOI5, összes formált foszfor, szapróbia index) alapján a folyó szerves tápanyagban mérsékelten gazdag. A szezonális változás a trofitáshoz hasonlóan mutatkozik, a nagy algatömeg kialakulásával párhuzamosan. Bodrog A Bodrog vízminőségét is a határszelvénybe érkező víz, a szlovákiai szennyezőanyag terhelések határozzák meg. Hazai szakaszán számottevő szennyvízbebocsátások nincsenek, Sátoraljaújhely térségéből tisztított kommunális és ipari szennyvizek terhelik a Ronyva-patakon keresztül, Sárospatak térségében a város tisztított szennyvizei kerülnek bevezetésre. FELSŐBERECKINÉL Az oxigénháztartási mutatók közül az oldott oxigéntartalom I. osztályú kiváló, a biológiailag bontható szerves anyag tartalom (KOIps, BOI5) II. osztályú, jó, vízminőséget jelez. A tápanyag-háztartási mutatók a klorofill-a kivételével (I. o.) II. osztályú, jó vízminőséget mutatnak. Mikrobiológiai szempontból (coliform szám) IV. osztályú, szennyezett a víz. A szerves és szervetlen mikroszennyezők alapján III. osztályú, a magasabb oldott alumínium és higany tartalom miatt. A kőolajszármazékokés a cink tartalom alapján II. osztályú, a többi mikroszennyező (Cd,Cr, Ni, Pb, Cu, fenolok, anionaktív detergens) alapján I. osztályú. Az egyéb paraméterek I. osztályúak a mangán kivételével, mely alapján IV. osztályú. BODROGKERESZTÚRNÁL Bodrogkeresztúrig, ill. a torkolatig a folyó vízminősége egyes oxigénháztartási mutatók tekintetében romlik, az oldott oxigén tartalom és –telitettség csökken, a biológiailag bontható szerves szennyezőanyag tartalom növekszik. Ugyancsak nő a kőolajszármazékok koncetrációja, de még így is II. osztályú jó vízminőségnek felel meg. A többi mutató érdemben nem változik, azonos vízminőséget jelez, mint a határszelvényben. A Bodrog a teljes magyarországi szakaszon, a vizsgált 27 mutató 93 %-ában tűrhető, vagy annál jobb minőségű, mindössze két mutató a coliform szám és a mangán alapján minősül szennyezettnek. Ronyva-patak A Ronyva-patakot a szlovák és magyar oldalon bevezetett szennyvizek erősen terhelik. Az oxigénháztartási mutatók III. osztályú tűrhető vízminőséget mutatnak, mely az elmúlt évekhez (IV-V. o.) ÚJ KÖR-KÉP • 2007. MÁJUS

képest jelentős javulást mutat. A tápanyag-háztartási mutatók közül az ammónium ion, az orto-foszfát és az összes foszfor tartalom alapján IV. osztályú szenynyezett, míg a többi mutató szerint II-III. osztályú. A coliform szám alapján IV. osztályú szennyezett. A mikroszennyezők közül az alumínium, cink, higany és az ásványolaj III. osztályú, tűrhető, míg a többi paraméter I-II. osztályú vízminőséget mutat. Az egyéb paraméterek közül a mangán alapján IV. ostályba, a többi mutató szerint I-II. osztályba tartozik. Sajó SAJÓPÜSPÖKINÉL Az oxigénháztartási mutatók közül az oldott oxigéntartalom I. osztályú, kiváló vízminőséget, a biológiailag bontható szerves anyag tartalom (KOIps, BOI5) és a szaprobitási index II. osztályú, jó vízminőséget jelez. Egyedül a nehezen bontható szerves szennyezőanyagot tartalmat jelző dikromátos oxigénfogyasztás (KOIk) értéke alapján III. osztályú a vízminőség . A tápanyag háztartás mutatók közül a klorofill-a tartalom I. osztályú, kiváló, az ammónium-, a nitrit-, a nitrát- és az ortofoszfát ion II. osztályú, jó vízminőségre utal. Egyedül az összes foszfát tartalom mutat tűrhető, III. osztályú vízminőséget. Mikrobiológiai (coliform szám) szempontból továbbra is IV. osztályú, szennyezetta folyó. A szerves és szervetlen mikroszennyezők közül az alumínium III. osztályú, az ásványolaj és az oldott higany II. osztályú jó, a többi paraméter I. osztályú kiváló vízminőséget mutat. Az egyéb paraméterek a I-II. osztályú vízminőséget jeleznek. Összességében a határszelvényt átlépő víz a coliform szám kivételével tűrhető vagy annál jobb minőségű volt 2006-ban.

1. ábra. A Szinva-patak oldott oxigén változása (1991 – 2006)

2. ábra. A Szinva-patak KOId változása (1991 – 2006)

SAJÓSZENTPÉTERNÉL Az oxigén háztartás mutatói nem mutatnak eltérést a határszelvényhez képest. A BOI5 egy osztályt romlik, de még így is III. osztályú, tűrhető. A tápanyag háztartási mutatók összességében tűrhető minőségűek, a nitrit tartalom növekszik, ez egy vízminőségi osztály romlást jelent (III. o.). A mikrobiológiai mutatók (coliform szám) alapján ebben a szelvényben is szennyezett a víz. A mikroszennyezők gyakorlatilag megegyeznek a határszelvényben mértekkel, az oldott higany tartalom csökken, az oldott réz tartalom pedig növekszik. Az egyéb paraméterek változatlan vízminőséget mutatnak. SAJÓLÁDNÁL Az oxigénháztartási mutatók közül az oldott oxigén tartalom kiváló, a BOI jó, a KOIps tűrhető, vízminőséget mutat A tápanyag háztartási mutatók többsége tűrhető vízminőséget jelez. Az ammónium- és az ortofoszfát ion tartalom növekszik, de még így is III. osztályú, tűrhető a vízminőség. A szerves és szervetlen mikroszennyezők közül az oldott alumínium tartalom III. osztályú tűrhető, míg a többi paraméter I-II. osztályú. ÚJ KÖR-KÉP • 2007. MÁJUS

2. ábra. A Szinva-patak BOI5 változása (1991 – 2006)

Az egyéb paraméterek I-II. osztályú kiváló és jó vízminőséget mutatnak. A határszelvénytől a torkolatig a nitrogén- és foszforháztartás mutatói kissé emelkednek, főként a Kazincbarcika-Miskolc térségi tisztított szennyvízbevezetések hatására, összességében viszont megegyezik a határszelvényben mért vízminőséggel. A Sajó 2006. évi vízminősége a határszelvényben és a torkolatnál a vizsgált 29 paraméter százalékában az alábbi képet mutatja:

6

Vízminőség

határszelvény

I. osztályú II. osztályú III. osztályú IV. osztályú V. osztályú

48 % 38 % 10 % 3% 0%

torkolat 45 % 31 % 21 % 3% 0%

Ez azt jelenti, hogy a határszelvényt átlépő víz minősége a vizsgálatok 97%-ában tűrhető, vagy annál jobb minőségű. A torkolatig kismértékben romlik (a kiváló és jó vízminőséget mutató paramé-


makroszkópikus vízi gerinctelenek, halfauna) alapján is jellemezzük a 2005-2006-ban végzett biológiai vizsgálatok alapján. FITOPLANKTON ÁLLOMÁNY

4 ábra. A Szinva-patak NH4 változása (1991 – 2006)

A Sajó-6 víztest (a Bódva torkolat feletti szakasz) fitoplankton állományára jellemző az euplanktonikus fajok nagyszámú jelenléte. Az algaflórát elsősorban a kovamoszat dominancia jellemzi, Pennales fajok vannak túlsúlyban (Navicula lanceolata, Fragilaria crotonensis, Nitzschia sp.). Nyári időszakban nagyobb százalékban jelennek meg a zöldalgák is (Crucigenia tetrapedia, Scenedesmus sp., Selenastrum sp.). A Sajó-13 víztest (Bódva torkolat alatt) fitoplankton állományára is a kovamoszat dominancia és magas fajszámú zöldalgák jelenléte jellemző. Az általános mikroszkópikus képen jól érzékelhető a Bábonypataknak és a Miskolc városi szennyvíztisztító szennyvíz kibocsátása, de a szennyezéseket a folyó még képes tolerálni, nem kerülnek túlsúlyba a szennyvizet jelző fajok (pl Sphaerotillus natans). MAKROSZKÓPIKUS GERINCTELENEK

5. ábra. A Szinva-patak ortofoszfát változása (1991 – 2006)

A Sajó-6 víztestben a makroszkopikus vízi gerinctelen fauna kiemelkedő diverzitású, a kérész- és álkérészfauna számos ritka, veszélyeztetett faja mellett a piócák is jellegzetes karakterfajokkal vannak jelen. A típus specifikus fajok mellett relatíve nagy számban képviseltették magukat a kérészek (pl.:Ephemera ignita, Ephemera danica, Ephemera vulgata) és különböző tegzesfajok (pl.: Limnephilidae, Hydropsychidae). Az előforduló fajok a korábbiakhoz képest javuló vízminőséget jeleznek. A Sajó-13 víztest mintavételi helyein még nagyobb faji diverzitás jellemző. A típus specifikus fajok mellett említésre méltó, hogy a Gammarus (bolharák) fajok összetétele itt már dominánsabb (Gammarus fossarum). Emellett ezeken a szakaszokon, az előbbi típustól eltérően, nagy számban jelentek meg a szitakötő-genus (Calopteryx), illetve a kérész-genus (Caenis) fajai. Nagyobb számban fordultak elő ezekben a mintákban a kevéssertéjű gyűrűsférgek (Oligochaeta) illetőleg a közönséges víziászka (Asellus aquaticus) egyedei, amik az előző víztesttípushoz képest rosszabb vízminőséget indikálnak. FITOBENTON

6. ábra. A Szinva – patak olajtartalmának változása (1991 – 2006)

terek csökkennek), összességében a mért paraméterek 97%-a tűrhető értéken belül marad. BIOLÓGIAI VÍZMINŐSÉG A Sajó trofitására télen alacsony érték a jellemző, amikor is a folyó szűken termő oligotróf. Jelentősebb növekedés a tavasz végén, nyár elején (június, július) figyelhető meg, a víz mezotróffá válik, bőven termő lesz. Ez az állapot fokozottabban a folyó alsó, szakaszára jellemző. A téli, tavaszi időszakra az apró termetű kovaalgák a jellemzőek, míg nyáron a


bőséges színanyagú kovaalgák és a zöldalgák uralják a víztestet. A szaprobitást tekintve a Sajó teljes szakaszán kiegyensúlyozott, a szerves-anyag tartalmat jelző mutatók (KOI, BOI, összes formált foszfor, szapróbia index) alapján a folyó szerves tápanyagban gazdag. A toxicitást tekintve az elmúlt 20 évben halpusztulás nem fordult elő a folyón. A biológiai vízminőséget a klasszikus mutatók (halobitás, trofitás, szaprobitás, toxicitás) mellett az EU Víz Keretirányelv gyakorlatához igazodó mutatók (fitoplankton, fitobentosz, makrofiton,

7

A Sajóból a két víztestből öt szelvényben történt mintavétel. Ezekből összesen 82 taxont (fajok és változatok) határoztak meg. Többségük gyakori fajnak tekinthető. Leggyakoribb faj az Amphora pediculus volt, mely kozmopolita faj, béta-alfamezoszaprób szennyezettségű vizekig előfordul. A fajok többsége eutróf, alkalikus vizekre jellemez. Közülük néhány a szerves szennyezéseket jól tolerálja (pl. Gomphonema parvulum, Nitzschia paleacea), mások csak tiszta alkalikus vizekben fordulnak elő (pl. Achnanthes biasolettina). Ez utóbbi valamennyi mintavételi helyen megtalálható, jelentős egyedszámban. Az OMNIDIA adatbázisa - amely minden fajhoz két rendszámot rendel: egy érzékenységi értéket (S) és egy indikátorértéket (V) – a Sajót jó állapotminőségű osztályba sorolja.


HALFAUNA Az elmúlt években végzett halfaunisztikai felmérések (Hoitsy György) egyre biztatóbb eredményeket mutatnak. A legutóbbi, 2004. március-október között végzett próbahalászat szerint már 49 halfaj települt vissza a Sajóba. A fajlista élén - népességi arányukat tekintve - a szinttájban őshonos küsz, szivárványos ökle után a domolykó, fenékjáró küllő, márna, bodorka, paduc és keszeg félék következnek. A nemes halak közül a ponty, csuka, harcsa, süllő, sebespisztráng is szép számban akadt a vízben. A magyar halfauna 20 védett halfaja közül már 15 viszszatelepült a folyóba. Így például a petényi márna, halványfoltú küllő, kurta baing, vágócsík, sulytásos küsz, selymes durbincs, magyar bucó, tarka géb. Hangony-patak A Hangony-patak Ózd és környéke szennyvizét szállítja a Sajóba. Annak ellenére, hogy az ipari termelés jelentősen csökkent, a vízminőség a torkolat előtt nagyságrendekkel rosszabb, mint az Ózd feletti szelvényben. Ózd felett a vízminőség két mutató kivételével (mangán és vezető képesség, IV. o.) I-II. osztályú, a város alatt Centernél az oxigénháztartás mutatók (III. o.) kivételével a többi mutatócsoport IV. osztályú, szennyezett vizet mutatott. Bán-patak A Bán-patak a Lázbérci tározó túlfolyó vizét, a tározó alatti vízgyűjtő terület csapadékvizeit vezeti szállítja a Sajóba. A patak vízminősége a legtöbb mutató alapján I-II. ill. III. osztályú, tűrhető minőségű. Bábony-patak A Bábony-patak az ÉMV Kft. tisztított ipari szennyvizeit és Sajóbábony község tisztított kommunális szennyvízét szállítja a Sajóba. A Bábony-pataknak önálló vízhozama nincs, így a bevezetett szennyvizek számottevő hígulásával sem lehet számolni. A vízvizsgálati eredmények rendkívül rossz IV. és V. osztályú vízminőséget mutatnak. Szinva A Szinva vízminősége a Papírgyár felett három komponens (szaprobitási index, nitrát, oldott aluminium) kivételével I. osztályú, kiváló minőségű. A városon áthaladva az ipari üzemek szennyvizei, az illegális szennyvízbevezetések és a város területéről bemosódó diffúz szennyeződések hatására a víz minden komponens csoport tekintetében romlik. Az oxigénháztartási mutatók közül az oldott oxigén I. osztályú, a BOI5 és KOId III. osztályra, a KOId IV. osztályra, tápanyag-háztartási mutatók II-III. osztályúra, a mikrobiológiai paraméterek (coliform) IV. osztályúra romlanak, a szerves és szervetlen mikroszennyezők az ásványolaj (V. o.) kivételével nem változnak, I-II. osztályúak. Az egyéb paraméterek közül a pH és a vezető képesség III. osztályra romlik. Azonban minden vízvizsgálati eredménynél jobban mutatja a vízminőség javulását, hogy elszaporodtak a halak, alsó szakaszán a küllők, kárászok, keszegek, a felső szakaszon pedig a pisztráng fordulnak elő szép számban. ÚJ KÖR-KÉP • 2007. MÁJUS

Hernád TORNYOSNÉMETINÉL A Hernád folyó vízminőségét a határszelvényben alapvetően a Kassa városi szennyvíztisztítóról terhelésének Az oxigénháztartási mutatók alapján a vízminőség IV. osztályú, a dikromátos oxigénfogyasztás (KOIk), magasabb értéke miatt. Az oldott oxigén tartalom alapján I. osztályú, kiváló a víz, míg a biológiailag könnyen bontható szerves anyag tartalom (BOI5, KOIps) alapján csak III. osztályú, tűrhető. A tápanyag-háztartási mutatók szintén IV. osztályú vízminőséget szennyezett vizet jeleznek a magasabb ammónium ion koncentrációk miatt. A mikrobiológiai paraméterek (coliform szám) V. osztályú erősen szennyezett vízre utalnak. A szerves és szervetlen mikroszennyezők paraméterei I.-II. osztályú, kiváló és jó vízminőségre mutatnak. Az egyéb paraméterek a mangán (IV. o.) kivételével I-II. osztályúak. A hazai szakaszon a folyó öntisztulása következtében az oxigén telitettség nő (I. o.), a kémiai oxigénigénnyel jellemezhető szerves szennyezettség (II. o.) csökken, a többi paraméter tekintetében a víz minősége lényegesen nem változik. A nitrogén és foszfor formák még Gesztelynél is magasabb értékeket mutatnak, mely a folyónak ezen a lassú folyású szakaszán nyári időszakban erőteljes algásodást okoz. Összességében a Hernád vízminősége az ammónium ion és a mangán (IV. o.) kivételévelés a tűrhető értéken belül maradnak. Bőcstől a torkolatig a vízminőség a Kesznyéteni Erőmű üzemvíz csatornájában halad, minősége számottevően nem változik. A folyó vízminőség védelméhez fokozott érdek fűződik, mivel Gesztely - Hernádnémeti térségében parti szűrésű kutak révén ivóvíz ellátási célokat szolgál. Szartos A Szartos a határszelvény alatt ömlik a Hernádba, amely évtizedeken keresztül a Kassai Vasmű erősen szennyezett vizét szállította. Vízminőségére jellemző volt a magas sótartalom, a szulfát, vastartalom és a gyakran alacsony pH-érték. Ma már a vízminőség általában tűrhetőnek mondható. Az oxigénháztartási mutatók többsége II-III. osztályú, jó és tűrhető . A tápanya háztartás mutatói a nitri ion (IV. o.) kivételével II.-III osztályúak. A mikrobiológiai paraméterek (coliform) viszont itt is szennyezett IV. osztályú vizet jeleznek. A szerves és szervetlen mikroszennyezők többsége I.-II. osztályú, kivéve az ásványolaj származékot (III. o.). Az egyéb paraméterek a vezetőképesség és a mangán magas értéke miatt csak IV. osztályú, ugyanakkor a pH alapján I. osztályú, az oldott vas alapján II. osztályú a víz. Szerencs-patak (Takta-övcsatorna) A Szerencs-patak Szerencs 37. sz. közúti hídtól mint Takta-csatorna folyik tovább és Kesznyétennél torkollik a Hernádba. A vízminőség Szerencsig jellemzően I-II. osztályú, mindössze két komponens (ortofoszfát, vezető képesség) III. osztályú, tűrhető. A Takta-övcsatorában a Szerencs városi szennyvíztisztítóról bevezetett szennyvizek és a területi szennyező-

8

anyag bemosódások hatására romlik a vízminőség. A torkolatnál III. osztályú oxigén háztartási mutatók és IV. osztályú tápanyag háztartási mutatók jellemzik a vizet. A szerves és szervetlen mikroszennyezők általában I-II. osztályú vízminőséget jeleznek. Az egyéb paraméterek I- IV. osztály között változnak. Bódva-patak A Bódva vízminősége mind a szlovák, mind a magyar szakaszon elsősorban a nem pontszerű diffúz szennyeződések, mezőgazdasági és települési bemosódásoktól függ. Jelentősebb koncentrált szenynyeződés csak Edelénynél a városi tisztított szennyvizek bevezetése révén éri. A határszelvényben az oxigén háztartási mutatók alapján III. osztályú a kémiai és biológiaioxigénigény (KOI, BOI) magasabb értéke miatt, ugyanakkor az oldott oxigén tartalom I. osztályú, az szaprobitási index alapján pedig II. osztályú. A tápanyag-háztartási mutatók szerint III osztályú, a nitrit és az ortofoszfát magasabb értéke miatt, viszont a klorofill-a tartalom I. osztályú, az ammónium és összes foszfor II. osztályt jeleznek. A mikrobiológiai paraméter (coliform) alapján IV. osztályú, szennyezett a víz. A szerves- és szervetlen mikroszennyezők, valamint az egyéb paraméterek is I-II. osztályú vízminőséget mutatnak. Ez a vízminőség a torkolatig az öntisztulás hatására a biológiailag bontható szerves anyagok (BOI, KOI) csökkennek, a kőolaj származékok koncentrációja viszont növekszik (III. o.). A Bódva vízminősége mint az elmúlt évtizedekben ma is a bakteriális szennyezettséget jelző coliform kivételével (IV. o.) tűrhető értéken belül van, a vizsgált paraméterek 83 %-a kiváló és jó vízminőséget mutat. A Bódva vizét Borsodszirák térségében parti szűrésű kutakból, talajvízdúsítással illetve a torkolatnál, a Sajóecsegi Vízműben közvetlen vízkivétellel ivóvízellátásra használják. Védelméhez fokozott érdek fűződik. Jósva-patak A Jósva-patak egyik legtisztább vízfolyásunk. Az oxigénháztartási és tápanyag-háztartási mutatók valamint az egyéb paraméterek alapján I-II. osztályú, kiváló és jó, a szerves és szervetlen mikroszennyezők alapján kivétel nélkül I. osztályú, kiváló a vízminőség. A mért 27 paraméter közül mindössze 6 mutatott II. osztályú, a többi I. osztályú kiváló vízminőséget mutatott. Eger-patak Szarvaskőnél, Eger város felett a patak az oxigénháztartás mutatói szerint I-II. osztályú. A tápanyagháztartás mutatói az ortofoszfát (IV. o.) kivételével III. osztályú, tűrhető vízminőséget mutatnak. A mikroszennyezők minden paramétere I. osztályú vízminőséget mutat, csak úgy, mint az egyéb paraméterek. Andornaktályánál, Eger város alatt, a város területéről bemosódó szennyeződések, illegális szennyvíz bevezetések és a városi szennyvíztisztító szennyvízbevezetéseinek a következtében minden komponenscsoportban romlás mutatkozik. Az oxigén háztartási mutatók alapján a vízminőség V. osztályú, erősen szennyezett a kémiai oxigénigénnyel (KOI) mért szerves szennyezőanyag tartaÚJ KÖR-KÉP • 2007. MÁJUS

lom magas koncentrációi miatt. Az oldott oxigén tartalom II. osztályú, az oxigén telitettség és a biológiai oxigén igény (BOI) II. III. osztályú vízminőséget mutat. A tápanyag-háztartás mutatói alapján a víz szintén V. osztályú, erősen szennyezett minősítést kap, az összes foszfor, ortofoszfát rendkívül magas koncentráció miatt. A mikroszennyezők az oldott cink (III. o.) kivételével I-II. osztályú, kiváló és jó vízminőséget mutatnak. Az egyéb paraméterek I-II. osztályúak. A torkolatig (Négyes) az öntisztulás hatására csökkennek a biológiailag bontható szerves szennyező anyagok (KOI), nem csökkennek viszont a nitrogén és foszfor háztartás mutatói, így az Eger-patak továbbra is tápanyagban gazdag vizet szállít a Tisza-tóba. Laskó-patak A Laskó-patak a Tisza-tóba torkollás előtt (Újlőrincfalva) az oxigénháztartási mutatók csaknem valamennyi komponense alapján I-II. osztályú (KOIk: IV.o.), jó, a tápanyag-háztartás mutatói közül az ammónium, nitrit, nitrát III. osztályú, az ortofoszfát és összes foszfor IV-V. osztályú, rossz vízminőséget jeleznek. A mikroszennyezők alapján I. osztályú, míg a z egyéb paraméterek itt is I-IV. osztály között változnak. Tarna-patak A Ceredi-Tarna vízminősége az oxigénháztartási mutatók alapján III. osztályú, tűrhető minőségű

az kémiai oxigénigény (KOIk,KOIps) és szaprobitási index értékei miatt. Az oldott oxigén tartalom alapján I. osztályú, a biológiai oxigénigény alapján II. osztályú a víz. A tápanyag háztartási mutatók alapján IV. osztályú a magas nitrit és összes foszfáttartalom miatt. A szerves és szervetlen mikroszennyezők az oldott alumínium (III. o.) kivételével I-II. osztályú minőséget jeleznek. Az egyéb komponensek közül a vezetőképesség és a mangán IV. osztályba, a többi komponens I-II. osztályba tartozik. A Parádi-Tarna az oxigénháztartás mutatói III. osztályú, kiváló és jó vízminőséget jelez. A tápanyag háztartás mutatói a magas ammónium ion és a nitrit tartalom miatt IV. osztályú, szennyezett vízminőséget mutatnak. A szerves és szervetlen mikroszennyezők az oldott alumínium (III. o.) kivételével I-II. osztályba tartoznak Az egyéb paraméterek alapján IV osztályú a víz a magas mangán tartalom miatt, a további három paraméter I-II. ill. III. osztályú vízminőséget mutat. Verpelétnél, a két ág egyesülése után a Tarna az oxigén háztartás mutatói alapján III. osztályú tűrhető a magasabb kémiai és biokémiai oxigénigény miatt. Az oldott oxigén tartalom I. osztályú, kiváló vízminőséget jelez. A tápanyag-háztartás mutatói közül a klorofill-a II. osztályú, az ortofoszfát és összes foszfor III. osztályú, az ammónium- és nitrit ion IV. osztályú vízminőséget mutat. A mikroszennyezők szerint kivétel nélkül I-II. osztályú volt a vízminőség. Csak az össz. beta aktivitás mutatott III. osztályt.

Az egyéb paraméterek szerint értékelve IV. osztályú, a magasabb mangán tartalom miatt. Gyöngyös-patak A Gyöngyös-patak vizsgált paraméterei Gyöngyössolymosnál I-II. osztályú kiváló és jó vízminőséget mutatnak. Gyöngyös város alatt a városi szennyvíztisztítóról bevezetett szennyvizek hatására jelentősen romlik a vízminőség. Gyöngyöshalász közúti híd szelvényében az oxigénháztartás mutatói kivétel nélkül III. osztályú, tűrhető minőséget mutatnak. A tápanyag háztartás mutatói közül az ammónium és nitrit ion, valamint összes foszfor és ortofoszfát tartalom V. osztályú erősen szennyezett vízminőséget mutat. A mikroszennyezők közül az kőolajszármazékok IV. osztályú vizet jeleznek, a többi komponens I-II. osztályú. Az egyéb komponensek közül az oldott mangán tekintetében IV. osztályú, szennyezett a víz, a további három paraméter alapján I-II. ill. III. osztályú. A jelentősebb vízfolyások szabvány szerinti vízminőségi osztályba sorolását a 2006 évi törzshálózati vizsgálatok alapján az 1. és 2. sz. táblázatban foglaltam össze. A mellékelt grafikonok a Szinva-patak vízminőségének alakulását mutatja 1991-2006. közötti időszakban, mintegy reprezentálva a legtöbb felszíni vízfolyáson az elmúlt másfél évtizedben tapasztalt javulást.

ENSZ VÍZ VILÁGJELENTÉS Általánosan elfogadott nézet, hogy a fenntartható vízgazdálkodás érdekében az egyik legfontosabb feladat a világ édesvíz készletének minél pontosabb megismerése és a víz körforgásában lejátszódó folyamatok megértése. Ennek szellemében az ENSZ égisze alatt egy vízkészlet értékelő világprogram kezdődött 2000-ben, melynek eredményeként a 2003-as Víz Világév alkalmával bemutatták a Víz Világjelentés első kiadását. A jelentés a világszervezet 24 szakosított szervezetének összefogásával készült az UNESCO főszerepével. A jelentést háromévente megújítják, így a 2006os mexikói Víz Világfórumon egy új kiadás jelent meg Kofi Annan akkori ENSZ főtitkár előszavával A víz, közös felelősségünk címmel. A mintegy 550 oldalas kötet magyar összefoglalója a 2007-es Víz Világnapra jelent meg az eredeti összefoglaló fordításaként a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Global Water Partnership-Magyarország közös kiadásában. A 2006-os jelentés átfogó képet nyújt a világ vizeinek állapotáról, miközben gyakorlatias módon szem előtt tartja a vízhasználói igényeket is. A követendő példák bemutatásán kívül mélyreható elemzésekkel igyekszik a vízügyi ágazatban jó ötleteket adni és az erőforrásokkal való sikeresebb gazdálkodást támogatni. Az összefoglaló, miként az eredeti kötet is 15 fejezetben tekinti át a világ édesvízkészleteit, illetve az ezekkel kapcsolatos helyzetet. Ezek: • Változó világban élünk, • Az irányítás kihívásai, • A víz és az emberi települések, ÚJ KÖR-KÉP • 2007. MÁJUS

• A víz és az emberi települések urbanizálódó világunkban, • A vízkészletek állapota, • A tengerparti és az édesvízi ökoszisztémák, • Az emberi egészség védelme és megőrzése, • A víz szerepe az élelmiszer, a mezőgazdaság és a vidéki megélhetés területén, • A víz és az ipar, • A víz és az energia, • Kockázatkezelés: Hogyan őrizhetjük meg a fejlődés eredményeit, • A víz megosztása, • A víz értékének megállapítása és a vízért fizetett díjak, • A tudás és a kapacitás bővítése, • Esettanulmányok: Az integrált megközelítés irányába tett lépések, • Következtetések és ajánlások. A jelentés ajánlásai közül kiemelhetők olyanok, melyek a Közép- és kelet-európai térség számára is relevánsak, mint a holisztikus megközelítés szükségessége a vízügyi problémák és kihívások összefüggő természete miatt, a vízügyi ágazat jelentős befektetés-igénye, a jobb átláthatóság, elszámoltathatóság, és az érdekeltek nagyobb részvételének, a társadalom felelősségvállalásának szükségessége. Külön öröm, hogy az esettanulmányok között a Duna medence révén hazai tapasztalatok is bekerültek a kötetbe. „Az Édesvíz – világjelentés elkészítésének kezdeményezője az a 24 ENSZ szervezet, akik a „UN-

9

Water”-t alkotják, partnerségben a világ számos kormányával és más szervezetekkel. A jelentés naprakész áttekintést biztosít az édesvíz helyzetéről és használatáról, a kritikus vízproblémákról és a társadalmak ezekkel való viszonyáról, lefedi a világ valamennyi régióját és szinte minden országát. Széles adatbázison, szakértő elemzéseken, esettanulmányokon keresztül mutatja be és számtalan grafikus elemmel (grafikonokkal, ábrákkal, térképekkel) illusztrálja a legátfogóbb édesvízészlet-elemzést, fejlődési utat mutat a Millenniumi Fejlesztési Célok eléréséhez szükséges változtatásokra a vízkészlet gazdálkodás mechanizmusában. A „Víz az Emberért, Víz az Életért” (2003) című Első Víz Világjelentésre építve a 2006-os jelentés igazolja a folyamatos, komoly és növekvő vízválság tényét, és rámutat arra, hogy a válság megoldásához szükséges kormányzati intézményrendszer (water governance) legfőbb akadályai a szándék, a képesség és az információ hiánya. A jelentés a vízkészlet gazdálkodás egy integráltabb módját javasolja, hogy megfeleljen a környezet és a társadalmi-gazdasági feltételeknek. A CD-ROM tartalmaz interaktív hiperlinkeket, táblázatokat, grafikonokat, térképeket, részletes fejezeteket, esettanulmányokat és más értékes anyagokat, melyek egyébként elérhetők a WWAP honlapján (www.unesco.org/water/wwap). A jelentés főként a vízzel kapcsolatos szabályozásban, a szabályozás megfogalmazásában és bevezetésében résztvevők számára készült, továbbá menedzserek, kutatók, tanárok, hallgatók és természetesen minden vízhasználó számára.” ÚJ KÖR-KÉP • 2007. MÁJUS

SZINVA-SIRATÓ Gyomirtó szer pusztított

A Szinva-patak Miskolc Diósgyőr és Kilián városrészét érintő szakaszán ez év február 26-án a déli órákban tömeges halpusztulást észleltek. Felügyelőségünkre 12 óra 30 perckor érkezett lakossági bejelentés. Ezt követően haladéktalanul intézkedés történt a helyszíni kivizsgálásra. A szemle során a Diósgyőri Papírgyár és Berekalja közötti szakaszon jelentős számban, az alatt a Lórántffy úti hídig szórványosan voltak haltetemek a mederben, melyek lentebbre is lesodródtak a vízzel.. A halak viselkedése, a pusztulás jellege mérgezésre utalt. A laboratóriumi vizsgálatok oxigén- és tápanyag háztartási mutatói szennyvíz-szennyeződésre nem utaltak. A gázkromatográfiás feltáró vizsgálat viszont gyomirtó szer hatóanyag maradékot, propaklórt mutatott ki, az Eötvös József Szakközépiskolánál 3 mikrogammot literenként. Ez még a belvárosi szakaszon is kimutatható volt. A vízmérgezés okára és okozójára a helyszíni kivizsgálás során nem derült fény. A felügyelőség környezetkárosítás címén ismeretlen tettes ellen tett rendőrségi feljelentést. Sajnos ez sem járt eredménnyel.

Múlt A rendszerváltásig eltelt négy évtizedben Miskolc népességét és gazdasági potenciálját tekintve az ország második legjelentősebb városa volt, a nehézipar hegemóniája jellemezte. Az ipari termelés pazarló vízhasználattal és aránytalanul nagy szenynyezőanyag kibocsátással járt együtt. Ilyen körülmények között a várost Lillafüredtől keleti irányban 15 km hosszan átszelő Szinva-patak oly mértékig elszenynyeződött, hogy szennycsatornának volt tekinthető. A hetvenes évek végétől a környezetvédelmi beruházások, szennyvíztisztítók építése után a patak minőségében előbb kisebb, majd a kilencvenes évek elejétől látványos javulás volt megfigyelhető. A nagy szennyező üzemek (Diósgyőri Papírgyár, a DIGÉP, az LKM, Chinoin) szennyvíztisztításukat jelentősen javították, szemmel látható vízminőség javulás volt észlelhető, főleg az LKM „C”-telepi víztisztító művének rekonstrukcióját követően. Azonban még ekkor is gyakoriak voltak a rendkívüli szennyezések. 1990-től a DIGÉP és a DIMAG Rt. (volt LKM) termelésének és szennyvízkibocsátásának csökkenése következtében a Szinva-patak vízminősége még látványosabban és tartósan javult. Jelen Ma a papírgyár felett néhány paramétertől eltekintve I. osztályú, kiváló minőségű a víz. A városon áthaladva – az illegális szennyvízbevezetések és diffúz bemosódások hatására – a vízminőség a legtöbb mutató tekintetében romlik, de a 2006. évi vizsgálati eredmények szerint három paraméter kivételével

(KOI, coliform, ásványolaj) a többi 26 mért mutató tekintetében a víz a torkolatnál is III. osztályú, tűrhető (lásd: Felszíni vízfolyások vízminősége 1. sz. táblázat). Ez az utóbbi másfél évtized legjobb vízminősége. A jó vízminőség az élővilág, köztük a halak visszatelepülését vonta maga után. Az alsó szakaszon a Sajóból felúszó keszegek, kárászok küllők fordulnak elő nagy számban, míg a felső szakaszon a sebes és szivárványos pisztráng. Sajnos ezek egyedeit egy-egy rendkívüli szennyezés rendre alaposan megtizedeli. Az elmúlt 10 évben 10 alkalommal fordult elő ilyen szennyeződés. Emlékezetes halpusztulás történt 1998. április 29-én, amikor a Lillafüredi vízeséstől alsóhámorig kipusztultak a pisztrángok, az éppen felújítás alatt levő Palota Szállónál bekerült, valamilyen mérgező vegyszer hatására. 2001. július 26-án a Hámoritóból levezetett bűzös iszapos vízleeresztés szennyezte a patakot, egy évvel később február 28-án a DAM Energy Kft. (volt LKM) vízkivételi művénél, a duzzasztónál felgyülemlett iszapot engedték el. Még ugyanebben az évben további három szennyezés történt. Június 4-én a Lyukó-patak kotrásából rothadó iszap szennyezte végig a Szinvát. Szeptember 18-án mérgezéses jellegű szennyezés történt, amelynek sem az okát, sem az okozóját nem tudtuk kideríteni. Két nappal később 20-án a DAM Energy Kft. víztisztítójából kivezetett 100 m3 mésziszap okozott halpusztulást. 2003-ban két alkalommal történt rendkívüli szennyezés. Május 10-én éjjel magas ammónium ion és ortofoszfát tartalmú szennyvíz kerül a Szinvába, ugyancsak halpusztulást okozva. Június 16-án kisebb olajszennyeződés volt a belvárosi szakaszon. 2004. március 10-én szintén belvárosi olajszennyezés bor-

A Lyukó-patak torkolata ÚJ KÖR-KÉP • 2007. MÁJUS

zolta a Miskolciak kedélyét. 2005. augusztus 1-jén mérgezés okozott tömeges pisztrángpusztulást a DIGÉP és a Kiss Ernő út közötti Szinva-szakaszon. Miskolc M.J. Város közgyűlése 2004-ben határozatba foglalt intézkedési tervet fogadott el a Szinvapatak szennyező forrásainak fokozatos felszámolására 2004 és 2008 között, ehhez a pénzügyi fedezetet is biztosította. A programban medertisztítás, iszapkotrás, illegális szennyvízbevezetések felszámolása, a vasgyári és bulgárföldi lakótelepi szennyvízbekötések megszüntetése, még meglevő egyesített csatornarendszerek szétválasztása, nem utolsó sorban rendszeres vízminőség ellenőrző vizsgálatok végzése a Szinva-patak kijelölt pontjain és a tápláló kisvízfolyások torkolatánál. A munka félidejéhez érkezett, az eddig elvégzett munka eredményeként megszűntek az illegális szennyvízbevezetések, csökkentek az alkalmi szemétlerakó helyek. A Szinva ismét él, vize tiszta, élővilága visszanyerte sokféleségét és a patak teljes hosszában jól horgászható. Az illegális szennyvízbevezetések végleges felszámolása, a rendszeres tisztítás, karbantartás, az hogy gazdája van a pataknak, garanciája lehet a folyamatosan jó állapot fenntartásának. Jövő A Szinva ma már tiszta és nem csak a felső szakaszán. A felsorolt rendkívüli szennyezésekből az is látható, hogy azokat zömmel a tudatlan, nemtörődöm emberi felelőtlenség okozta, néhány esetben pedig a rosszindulatú szándékosság sem zárható ki. A patakot az ilyen és hasonló szennyezésektől csak mi itt élő emberek tudjuk megvédeni azzal, hogy ha oda figyelünk és másokat is figyelmeztetünk, s ha a patakmedret nem használjuk szemétlerakó helynek, kanálisnak. A városi szakaszon a patak meredek betonfalak közé szorítva folyik, és van olyan szakasza is, amit évtizedekkel ezelőtt befedett, föld alá kényszerített az akkori rövidlátó várospolitika. A mai városvezetés elképzelései között szerepel annak a Szinva-teraszhoz hasonló kibontása több helyen. Az élhetőbb város eszménnye csak akkor valósúl meg, ha jó gazda módjára bánunk értékeinkkel, ha megbecsüljük az olyan adottságainkat, mint például a várost átszelő Szinva. Okulásul és megszívlelendő álljon itt az Avasi Gimnáziumban egy korábbi víznapi rendezvényén elhangzott „panasz”. /sallai/

A Szinva-terasz

10


VIZ EK PAN ASZA A mi sorsunk példája figyelmeztető jel mindenki számára! Sokan elfelejtették már ugyanis, hogy nélkülünk, mint a természet e jelentős eleme nélkül nincs élet, nincs boldogulás, s hogy az ember sorsa minden egyes pillanatban összefonódik a mi sorsunkkal. Ezért nem értjük azt a közönyösséget, amellyel bennünket illetnek, s nem értjük, hogy adományaink élvezet után miért nem kapunk törődést, gondoskodást. Hiszen mi vagyunk az életet adó, a felüdülést nyújtó, a megtisztító víz. A tavakon, folyókon mi hordozzuk hátunkon a csónakot, öntözzük a földeket, mi vagyunk a folyadék az ízes ételekhez, a hűsítő ital, a forrásból kibuggyanó tiszta víz, a kedves kis patak, a hömpölygő folyó, s még megannyi jó az élethez. De mivé lesz a forrás tisztasága? Én a Garadna-patak vagyok. Forrásaim mindegyikét megvámolják, majd egyre kevesebb vizembe szemetet, trágyát öntenek. Egyelőre még bírok velük, mert barátaim, megannyi szorgos élőlény segít vizemet megtisztítani. Az arra sétálók, ha rám pillantanak, olykor még szépnek is találhatnak. De jaj, a teher csak egyre nő! A dolomit-bánya pora és követ folyamatosan zúdul a nyakamba, s cipelnem kell a Hámori-tőig. S még haragszanak is rám ezért! Többször megfenyítettek emiatt, utamba gátat építettek, s meder testemet szörnyű, olajos lánctalpasok markolókkal hasították fel, elpusztítva a már említett barátaimat. Nagy nehezen a tóba érve megpihenek, s lerakom terhemet. Nem tudom tovább cipelni, hiszen itt is gát állja utamat. Pedig egykor fákon, növényeken átcsordogálva megtisztultan értem ide, most pedig hordalékommal elszennyezem a szép tavat. Innen vizem egy részét sötét alagúton át forró vasra vetik, másik részem a tóból kiszabadulva, zajosan hullik alá, hogy egyesüljön sorstársam vizével… … Én a Szinva-patak vagyok. Híres, bővízű forrásom az ember törvénye ellenőre teljes egészében a csőbe kerül, s valamikor híresen szép testem teljesen kiszárad. Barátaim, a növények és állatok elmenekültek, vagy elpusztultak, mert kiszáradt csatornatestem már nem szolgált megfelelő élőhellyel. Régen még költő is szólott rólam, kit szerelemre és versre bírtam. Bár vízesésemet sok-sok ember megcsodálta, ma csak ritkán láthatják csordogálásom, ha néhanéha a tó szennyes vizével nyakon öntenek. Egy-két hétig tartó ünnep az, amikor, mint napjainkban is, saját természetem, s akaratom szerint zúdulhatok alá. Olykor, ha több van belőlem, mint amivel elbírnak, találkozom testvéremmel, s szebb reménnyel nyargalunk a hegyen lefelé. Itt még pisztrángok játszanak néhol habjainkban, de már érezzük az új veszélyt, az egyre több szennyet. Valamikor deréktájon még más vizeket is befogadtam. Emlékszem például a Felső-forrás vizére. Róla csak azért szólok, mert ő már panaszra sem nyithajta forrása száját, befogták azt. Ami ezután következik, az egyre rosszabb, sőt minden elképzelhetőt felülmúl. Testemet kalodaként betonmederbe szorítják, barátaimtól, a fáktól, halaktól, rovaroktól elszakítanak, s mind több szemetet, szennyet zúdítanak belém. Már majdnem megfulladok az oxigén híján, s saját tükrömbe nézve undorodom szennyes arcomtól, amikor csatornába dugnak a felszín alá. Felettem autók dübörögnek, s nagyon fáj, hogy azok, akik ezt tették velem, már nézni sem bírnak. Pedig milyen boldogan csobognék a belvárosi kávéházak terasza alatt, ahol kéznyújtásnyira hattyúk, vadkacsák élveznék habjaimat, a partomat övező sétányokon szemlélődők örömére is. Én, aki egykoron szerelmet, verset fakasztottam, most csak a „szennyes Szinva” nevet viselem a város szégyenére. Már nem is bánom, hogy létezésem feloldódik a Sajó vizében.


KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS BIOLÓGIAI VERSENY A Földes Ferenc Gimnázium ebben az évben február 16-17-én immár kilencedik alkalommal rendezte meg az egykori tanáráról, dr. Árokszállási Zoltánról elnevezett biológia-környezetvédelmi verseny döntő fordulóját. Az elmúlt években először három, majd négy és végül már hat megyében, két év óta pedig már országosan hirdetik meg a biológiai-környezetismereti versenyt, két kategóriában. Az idén is közel 100 iskolából 650 diák nyújtotta be nevezését a versenyre. A vetélkedőt - az iskola igazgatójának, Veres Pálnak rövid üdvözlése után Kormos Dénes a B.- A.- Z. Megye Közoktatásért Alapítvány Kuratóriumának elnöke nyitotta meg. Amíg a diákok a versenyfeladatok megoldásán dolgoztak, az iskola aulájában Novák László természetfotós "Morzsák a világból" címmel rendezett fotókiállítását Pintér István az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója nyitotta meg. Veres Pál igazgató elmondta: az idén 650 diák küldte el nevezését. Az I. kategóriában az általános iskolák 7-8. évfolyamosai, a II. kategóriában pedig a középiskolák 9-10. évfolyamosai mérték össze tudásukat. Az első fordulóban minden iskola házi versenyt rendezett a kiküldött feladatlapokkal, a második fordulóba - amely egyben a döntő volt - 70 diák jutott be. A Földes diákok idén is versenyen kívül indultak.

A kétnapos verseny az I. kategóriában legjobb eredményt elért diák egy bronz dodót, a II. kategóriában legjobb eredményt elért diák pedig egy serleget kapott. A verseny valamennyi résztvevője értékes könyvjutalomban részesült.

Pintér István igazgató átadja a díjat

DR. LESS SÁNDOR ORSZÁGOS FÖLDRAJZVERSENY Az Avasi Gimnázium tizennégy évvel ezelőtt hirdette meg először a Dr. Less Nándor Földrajzversenyt 12-18 éves tanulóknak. A helyi kezdeményezés mára országos meghirdetésű, szakmailag elismert vetélkedéssé nőtte ki magát. Ebben a tanévben a rangos verseny döntőjére április 20-21-én került sor. A verseny méltó emléket állít névadójának, aki fiatalon - egy afrikai expedícióról hazatérve - hunyt el, maláriában. A miskolci születésű Less Nándor tehetséges botanikus-geográfusként vált elismert tudóssá. Munkássága felbecsülhetetlen a helyi értékek feltárásában, közvetítésében és megőrzésében. A verseny az eddigiekhez hasonlóan jól szervezett, szakmailag igényes volt, kellemes légkörben zajlott. A döntőbe jutott valamennyi tanuló kiválóan felkészült a megmérettetésre, tartalmas feleletekkel bizonyították kiemelkedő földrajztudásukat. Elismerés és köszönet illeti meg a felkészítő tanárokat, akiknek a tehetséggondozó munkája segítette a versenyzőket szép sikereik elérésében. A szervezők fontosnak tartják a döntőbe jutott valamennyi tanuló és a szaktanárok méltó jutalmazását, elismerését. Köszönjük támogatóinknak, hogy

11

szakkönyvekkel, kiadványokkal, anyagi hozzájárulással segítettek ebben az évben is bennünket. Dr. Gyulainé Szendi Éva szervezőtanár

Győztesek ÚJ KÖR-KÉP • 2007. MÁJUS

§ J O G S Z ABÁLYFIGYELŐ

1113/2006. (XI. 30.) Korm. hhatározat a hágai Nemzetközi Bíróság bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos döntéséből adódó kormányzati feladatokról szóló 1122/2003. (XII. 21.) Korm. határozat módosításáról. 250/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladatés hatásköréről szóló 165/2006.(VII.28.) Korm. rendelet kiegészítéséről.

255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet a 2007/2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről. 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről.

1120/2006. (XII. 8.) Korm. határozat az Új Magyarország Fejlesztési Terv ágazati operatív programjainak elfogadásáról.

257/2006. (XII.15.) Korm. rendelet a Bátaapátiban létesülő kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló projektjéhez kapcsolódó egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról. 1/2007. (I. 18.) KvVM rendelet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 16/2004. (X.8.) KvVM rendelet módosításáról.

4/2007. (I. 18.) FVM-KvVM együttes rendelet a védett őshonos mezőgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének megállapításáról. 1/2007. (I. 18.) KvVM rendelet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 16/2004. (X.8.) KvVM rendelet módosításáról. 7/2007. (II. 13.) EüM-KvVM-ÖTM együttes rendelet

veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények tulajdonságainak vizsgálati módszereiről és a vizsgálatok eredményeinek értékeléséről szóló 54/2003. (IX. 1.) ESZCSM-KvVM-BM együttes rendelet módosításáról.


10/2007. (II. 21.) EüM-FVM-KvVM együttes rendelet a mérgező termékek felhasználását igénylő szakmai tevékenységek szakmai gyakorlaton alapuló elismerése szempontjából nagyon mérgezőnek minősülő termékekről, illetve irtószerekről. 4/2007. (II. 21.) KvVM rendelet az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól.

való rendelkezés részletes szabályairól szóló 109/2006. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról. 24/2007. (III. 20.) OGY haztározat a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO Világörökség Egyezmény 2002–2006. közötti magyarországi végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról. 7/2007. (III. 22.) KvVM rendelet a magyarországi bioszféra-rezervátumokról.

5/2007. (II. 23.) KvVM rendelet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról és a nemzetbiztonsági ellenőrzés szintjéről.

8/2007. (III. 23.) KvVM rendelet a környezet- és természetvédelem, a vízügy, továbbá a meteorológia területén adományozható miniszteri elismerésekről szóló 6/2003. (IV. 28.) KvVM rendelet módosításáról .

2007: IV. tv. az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Felek Konferenciájának 1997. évi harmadik ülésszakán elfogadott Kiotói Jegyzőkönyv kihirdetéséről.

10/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Mura-menti Tájvédelmi Körzet létesítéséről.

6/2007. (II. 28.) KvVM rendelet a 2007. évi lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatás igénylésének és elbírálásának részletes feltételeiről, valamint az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ellentételezéséről.

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról. 12/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Kelemér-Serényfalva természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról.

26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet a magyar légtér légi közlekedés céljára történő kijelöléséről.

13/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Dénesmajori Csigás-erdő Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 27/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról.

15/2007. (III. 7.) OGY határozat a második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2004. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról.

14/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Belsőbárándi-tátorjános természetvédelmi terület létesítéséről.

2007. évi IX. tv. az olajszennyezéssel okozott károk megtérítésére szolgáló nemzetközi alap létrehozataláról szóló 1992. évi egyezmény és az olajszennyezéssel okozott károk megtérítésére szolgáló nemzetközi alap létrehozataláról szóló 1992. évi egyezményhez elfogadott 2003. évi jegyzőkönyv, valamint az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló 1992. évi egyezmény kihirdetéséről. 39/2007. (III. 13.) Korm. rend. a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet módosításáról.

47/2007. (III. 20.) Korm. rend. az üvegházhatású gázoknak a Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó kibocsátási egységeivel

12

15/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bölcskei-nőszirmos természetvédelmi terület létesítéséről. 2000. évi XXI. tv. a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi Genfi Egyezményhez csatolt, a nehézfémekről szóló, Aarhusban, 1998. június 24-én elfogadott Jegyzőkönyv kihirdetéséről. 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet a területek biológiai aktivitásértékének számításáról. 17/2007. (IV. 4.) EüM-FVM együttes rendelet a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer-maradék mértékéről szóló 5/2002. (II. 22.) EüM-FVM együttes rendelet módosításáról. ÚJ KÖR-KÉP • 2007. MÁJUS

TA L LÓZÓ Az idei év lesz a legmelegebb a Földön, amelynek során hőmérsékleLESZ A ti rekordok születnek majd a globális LEGMELEGEBB ÉV felmelegedés és az El Nino időjárási jelenség miatt – közölte még év elején a brit meteorológiai intézet. A hivatal szerint a két tényező együttes hatására várhatóan magasabbak lesznek az 1998-ban mért rekord átlaghőmérsékletek. A tavalyi év volt a hatodik legmelegebb a Földön a rekordok listáján. Az ENSZ időjárás ügynöksége szerint a Földön 150 évre visszamenőleg mért tíz legmelegebb év mindegyikét 1994 után regisztrálták. A brit meteorológiai intézet, amely mindig januárban hozza nyilvánosságra éves előrejelzését, arra hívja fel a figyelmet, hogy 0,54 Celsius-fokkal magasabb lesz az átlaghőmérséklet a Földön az 1961-1990 között mért 14 Celsius-fokos átlaghőmérséklethez képest. Hatvan százalék az esély arra, hogy 2007 olyan meleg vagy talán melegebb legyen mint a csúcstartó 1998-as év, ami 0,52 százalékkal volt magasabb a hoszszú ideig átlagnak tekintett hőmérsékletnél. Számos tudós egyetért abban, hogy az átlaghőmérséklet két-ha Celsius-fokkal növekszik meg a magas széndioxid kibocsátás miatt ebben az évszázadban. A következmény az lesz, hogy megolvadnak a sarkok jégmezői, növekszik a tengerek szintje. Az időjárás változásával áradások, heves viharok keletkezhetnek, nyomukban éhínséggel, emberek millióit sodorva ezzel veszélybe. Nicholas Stern, a Világbank egykori vezető közgazdásza szerint sürgősen szembe kell nézni a globális felmelegedés veszélyeivel, és minden késlekedés megtöbbszörözi a várható kiadásokat. A kiotói klímavédelmi jegyzőkönyv az egyetlen átfogó akcióterv a széndioxid kibocsátás mérséklésére, de hatálya 2012-ben lejár, és a világ legnagyobb környezet szennyezője - az Egyesült Államok - és az olyan végtelenül gyorsan fejlődő gazdaságok, mint Kína és India is elutasítja az egyezményt. A brit meteorológiai intézet szerint a csendes-óceáni térség időjárási mintáit megzavaró El Nino jelenség az év első néhány hónapjában fejti ki hatását, mérsékelten. Megjegyzik ugyanakkor, hogy bizonyos eltolódás van az El Nino és az időjárásra kifejtett teljes körű hatásának megmutatkozása között, következménye az év közepén lesz majd érzékelhető. A 2007-es év ugyanakkor a környezetvédelmi diplomácia szempontjából nagyon zsúfolt lesz. Németország, amely az EU, valamint Nyolcak (G8: a hét vezető ipari állam és Oroszország) soros elnökségét is átveszi, a klímaváltozás kérdésével kíván tevékenyen foglalkozni idén. Ebben támogatja őt Nagy-Britannia, amely sürgette, hogy ez a kérdéskör a G-8-ak napirendjén elkelő helyet kapjon a júniusban Németországban rendezendő csúcstalálkozón. Egyre nagyobb a nyomás, hogy a fórumon kialakítsák a kiotói klímavédelmi jegyzőkönyv lejárta utáni időszakra vonatkozó tárgyalások kereteit. (Reuters)

2007

AZ ENSZ

Eddigi leghatározottabb figyelmeztetését tette közzé az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottsága pénteken arról, hogy az emberi tevékenység idézi elő a gyorsuló globális felmelegedést, további nyomást gyakorolva a világ országaira annak érdekében, hogy tegyenek többet e folyamat megfékezése érdekében. A globális felmelegedés kérdésében a legtekintélyesebbnek számító, több mint 130 ország 2500 tudósát tömörítő bizottság (IPCC) jelentésében több heves esőzést, olvadó jéghegyeket, aszályokat és hőhullámokat, valamint a tengerszint lassú emelkedését vetítette előre. A dokumentum szerzői "nagyon valószínűnek" nevezték - a megfogalmazás 90 százalék feletti valószínűséget takar -, hogy az elmúlt fél évszázadban tapasztalt felmelegedés nagy része az emberi tevékenységgel, a fosszilis energiahordozók elégetésével magyarázható. Ez elmozdulás az IPCC előző, 2001-es jelentésében foglaltakhoz képest, a testület abban ugyanis még csak "valószínűnek" - legalább 66 százalékos valószínűséget jelentőnek - tartotta, hogy az emberiség okolható az éghajlat változásáért.

KORMÁNYZATI BIZOTTSÁGA (IPPC) ELSŐ JELENTÉSE


13

"A huszadik század közepe óta a világ átlaghőmérsékletében megfigyelt emelkedés nagy része nagy valószínűséggel annak tulajdonítható, hogy növekedett az emberiség által kibocsátott, üvegházhatást okozó gázok koncentrációja" - áll a hivatalosan pénteken reggel Párizsban nyilvánosságra hozandó jelentésben, amelybe a brit hírügynökség előzetesen betekintést nyert. A jelentés 20 oldalas összefoglalója olyan veszélyekkel szembesíti a döntéshozókat, mint az északisarki jégtakaró elolvadása és a Golf-áramlat lassulása. Az ENSZ tisztségviselői azt remélik, hogy a dokumentumban foglaltak cselekvésre késztetik majd a kormányokat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. E gázok alapvetően a fosszilis energiahordozók erőművekben, gyárakban és autókban való elégetésével kerülnek a légkörbe. Az üvegházhatás következményei az óceánok mélyén is tapasztalhatók: a széndioxid-kibocsátás már 4500 méter mélyen is mérhető - állapították meg a Németországi Kielben lévő Leibniz Intézet kutatói. A wissenschaft.de című német tudományos hírportál beszámolt arról, hogy a fosszilis energiahordozók elégetése nyomán keletkező gázok először az atmoszférába kerülnek, utána a tengervízben oldódnak, és mennyiségük az elmúlt két évtizedben jelentősen nőtt. Az óceánok ezzel ugyan szén-dioxidot vonnak ki a Föld légköréből, ami fékezi az üvegházhatás erejét, ugyanakkor a gáz miatt a tengerek elsavasodnak. A kieli tudósok a Meteor nevű kutatóhajóval a Karib-tengerről indulva az Atlanti-óceán északi részén át Lisszabonig hajóztak. Útjuk során különböző mélységekben mérték a széndioxid-koncentrációt, majd összehasonlították az adatokat azokkal az információkkal, amelyeket egy tanulmányút során az 1980-as évek elején gyűjtöttek. Az összehasonlításhoz használt speciális statisztikai módszer segítségével meg tudták rajzolni az óceán széndioxid-térképét. "Meglepődtünk, milyen meggyőző volt a módszer, ahogy bizonyítani tudtuk, hogy a szén-dioxid az óceán felszínéről a tengerek mély rétegeibe kerül, és ott tárolódik" - mondta Toste Tanhua kieli tengerkémiai kutató. A gázok sokkal nagyobb mélységbe jutnak le, mint azt eddig feltételezték. Ez egyben azt is jelenti, hogy az óceánok az üvegházhatás során keletkező gázokat sokkal nagyobb mennyiségben szívták föl, mint ahogy a korábbi számítások mutatták. A tudósok úgy vélik, hogy az ipari korszak kezdete, vagyis körülbelül 200 év óta a világtengerek az emberi tevékenység által kibocsátott szén-dioxid mintegy felét szívták fel. A wissenschaft.de szerint ugyanakkor a tengervízben lévő, nagyobb széndioxid-mennyiségnek káros hatása is van, ugyanis az óceánok elsavasodnak tőle. Ez különösen a mészképző organizmusok, mint például a korallok vagy a kisebb planktonfajok számára nehezíti meg azt, hogy létrehozzák mészvázukat. A kieli intézet kutatói is megerősítették, hogy az a határ, ahol a més feloldódik az óceánban, az elmúlt 200 év során följebb került 400 méterrel - írja Douglas Wallace, a tanulmány egyik szerzője.

KLÍMAVÁLTOZÁS

AZ ÓCEÁNOK MÉLYÉN IS

Napenergiával működő települések sorát szeretnék létrehozni Ausztráliában. Az ország kormánya is támogatást ad a beruházásokhoz, egyelőre 75 millió dollárt különítettek el rá. Az első ausztrál "Napváros", Alice Springs, 12 millió ausztrál dolláros segítséget kap, a beruházást megvalósító konzorcium további 17 millióval járul hozzá a megvalósításhoz Alice Springs városában - Ausztrália közepén - számos épületet, összesen 230 objektumot, szerelnek fel napelemekkel, több ezer panellel, emellett ezer darab, kizárólag a nap energiáját hasznosító melegvizet adó bojlert szerelnek itt fel, a település repülőterének hűtő- és fűtőrendszeréhez szükséges áramot is napelemekkel állítják elő. (REA)

ÉPÜL AZ ELSŐ AUSZTRÁL NAPVÁROS


HATÉKONY A ZÖLD KOMMANDÓ AKCIÓSOROZAT A német illegális hulladékimportból származó, az ország különböző területein megjelenő felhalmozódott hulladéktömeg teljes körű felderítése érdekében a minisztérium „zöld kommandó” a tiszta Magyarországért akciósorozatot indított el, a felügyelőségek területi koordinálásával, a VPOP, a megyei rendőrkapitányságok, -katasztrófavédelmi igazgatóságok, regionális közlekedési hatóságok, önkormányzatok, civil szervezetek bevonásával. Az akciósorozat célja elsősorban az import eredetű, továbbá a nagy mennyiségben, illegálisan, engedélyezett kezelési cél nélkül felhalmozott műanyag, valamint vegyes csomagolási illetve egyéb hulladékok feltérképezése, másodsorban azoknak a potenciális helyszíneknek az azonosítása, ahol nagy volumenben lehetőség nyílik hulladékok felhalmozására. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az akciósorozat keretében március 05. és április 05. között végrehajtotta az ún. kiemelt ellenőrzési tervében foglaltakat.

Az akciósorozat előkészítéseként a Felügyelőség felvette a kapcsolatot a bevonandó társhatóságokkal, szervezetekkel, civil egyesületekkel. Levélben kerestük meg az illetékességi területen található 461 önkormányzatot információgyűjtés céljából. Az ellenőrzési ütemterv összeállításánál – az akciósorozat aktualitását, célját és acélcsoportokat szem előtt tartva - négy fő területre koncentráltunk: 1. Az üzemszerűen már nem működő hulladéklerakókra, melyek rekultivációjára még nem került sor, ezért potenciálisan alkalmasak illegális hulladék elhelyezésre (a Németországból származó illegális hulladék import egy részét települési hulladéklerakón rakták le), 2. 16 olyan illegális kiválasztott hulladék lerakással, kezeléssel érintett terület, ahol valamilyen hatósági intézkedés szükséges a hulladék, ill. a terület rendezése céljából, 3. további 10 helyszín önkormányzatok és más szervezetek, hatóságok által szolgáltatott adatok alapján, 4. a hulladékszállítás jogszerűségének ellenőrzése, ill. az esetleges hulladék importok felderítése céljából közúti ellenőrzések végrehajtása. A szakmai előkészítést követően március 05-én megkezdődtek az ellenőrzések. Április 5-ig a zöld kommandó 68 helyszíni ellenőrzést folytatott le. Négy helyszínen 42 alkalommal a VPOP munkatársaival közös közúti ellenőrzésre is sor került. Az összesen 110 eseti ellenőrzés következményeként 36 esetben szükséges a Felügyelőség, valamint a társhatóságok intézkedése. A feltárt kötelezettségszegések, jogsértések jellemzően engedély nélkül végzett hulladékkezelési tevékenységhez, ill. hulladék elhagyásához kapcsolódnak, döntően építési és bontási hulladékok, fém hulladékok körében. Az ellenőrzések importból származó illegális hulladék behozatalt nem tártak fel. Megtett ill. várható intézkedéstípusok: engedély nélkül végzett hulladékkezelési tevékenységtől eltiltás (kötelezés), hulladékkezelési bírság kiszabása, kötelezés a hulladék

ártalmatlanításra/hasznosításra történő átadására, elhagyott hulladék esetében áttétel az önkormányzat jegyzőjéhez. A települési szilárd hulladéklerakók egy részénél az észlelt üzemeltetési szabálytalanságok (folyamatos földtakarás hiánya, nem megfelelő őrzés, hulladék szél általi elhordása stb.) rendezésére felszólítás, ill. kötelezés kerül kiadásra. A kampány lezárása nem jelenti az akció végét. Az év folyamán a Felügyelőség szisztematikusan folytatja az illegális hulladéklerakások és egyéb illegális hulladék kezelések felderítését. Hatékonyan dolgozik a tiszta Magyarországért indított zöld kommandó - mondta Kovács Kálmán államtitkár a március 1. és 27. között tartott ellenőrzések tapasztalatait összegezve. A tervezettnél több, 521 ellenőrzést végeztek alig egy hónap alatt. Az ellenőrzés során 192 esetben intézkedtek, 143 esetben bírságot, kötelezést szabtak ki. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az idei zöld kommandó az illegális hulladék-felhalmozást helyezi ellenőrzései középpontjába. A zöld kommandó munkájának hatékonyságához jelentősen hozzájárult, hogy az intézkedések időben szorosan követik az ellenőrzést. A zöld kommandó az év végéig folytatja ellenőrzéseit.

A FÖLD FENNTARTHATÓSÁGA „Csak akkor etikus az ember, ha engedelmeskedik annak a késztetésnek, hogy segítsen minden életnek, amelyen segíthet és irtózik attól, hogy bármilyen élőnek kárt okozzon.” Albert Schweitzer Tavasz van. Az ember ősidők óta rituális ünnepekkel köszönti a természet, az élet megújulását. Az utóbbi évtizedekben ezek közé az ünnepek közé olyan általunk jeles napoknak nevezett megemlékezéseket is beiktattunk, mint „A Tisza élővilágának emléknapja” (II. 1.) – emlékeztetve a Tisza 2000. évi ökológiai katasztrófájára -, a „Víz világnapja” (III. 22.) vagy mint április 22. a „Föld napja”. Én ezeket a kollektív aggodalom napjának nevezem, amikor az egyébként is jó érzésű emberek önzetlenségére apellálva szembesítjük magunkat tévedéseinkkel. Azokkal a tévedésekkel, amelyekre közel ötven éve folyamatosan, de mindhiába figyelmeztetnek bennünket a világ sorsáért aggódó tudósok, vezető értelmiségiek. Múlt nyáron a Pentagon kongatta meg a vészharangot a globális éghajlatváltozás 10 éven belül várható radikális következményeiről szóló jelentésével. Az ENSZ ez év februárban hozta nyilvánosságra a klímaváltozással foglalkoÚJ KÖR-KÉP • 2007. MÁJUS

zó kormányközi bizottsága (2500 tudós) által készített első jelentését, majd április közepén a második jelentés is napvilágot látott. Ezek az eddigi leghatározottabb figyelmeztetést fogalmazták meg. Gyakori kérdés: valóban ennyire nagy a baj? Valóban a 24. órában volnánk? Ilyenkor a hosszas fejtegetés helyett Heinrich Siedentopf német csillagászt idézem, aki szemléltetésül 170 millió évet sűrített össze egyetlen „modellévbe”. A „modell-év” januárjában Földünkön megjelent a vegetáció. Márciusban mutatkoztak az első madárfajok. Májusban – ahogy a valóságos májusban – kivirultak a fák. Júliusra tehető az óriás reptiliák (hüllők) megjelentése. Szeptemberben haltak ki a dinoszauruszok, októberben kezdődött a főemlősök kifejlődése. November második hetében megjelent az ember felegyenesedve járó őse. December 31én 20 órakor (!) kihalt a neander-völgyi ősember. Éjfél előtt 30 perccel kezdte el az ember a földművelést. Az utolsó 20 percben játszódott le mindaz a tudományos-technikai folyamat, mely a kerék feltalálásától napjainkig tart. Mindössze 36 másodperccel éjfél előtt kezdődött az a robbanásszerű fejlődés, mely az ipari forradalommal vette kezdetét. Az ember tudatos öntudatlansággal azon fára-

14

dozik, hogy elégessen minden folyékony szilárd és légnemű tüzelőanyagot, s felélje mindazt, amit a természet 130 millió év alatt hozott létre. Ezen az alig fél percen belül kell úrrá lenni az egész világot érintő globális környezetvédelmi problémákon. Hát ebből az aspektusból a 24. órában vagyunk. De hogy lehet az, hogy a környezet védelmében tett eddigi erőfeszítéseink elégtelennek bizonyultak? Sokak véleménye szerint a probléma gyökere a félresiklott képzésben, az oktatás nevelés elégtelenségében gyökerezik. A megoldás - sok egyéb mellett - elsősorban kulturális, oktatási, nevelési kérdés. Az eredményes környezetvédelem a közgondolkodás megváltoztatásán alapul. Az oktatásra, ezen belül a környezeti nevelésre hárul az a feladat, hogy olyan embereket formáljon, akiknek korszerű a környezeti világképük és kultúrájuk, akik harmóniában élnek a természettel, környezettükkel, arról felelősen gondolkodnak, érte tudatosan cselekednek, ha kell kellő önmérséklettel érte áldozatot is képesek hozni. Ezen erkölcsi, etikai alapokon nyugvó környezetkultúra feltétele az emberi társadalom, a Föld fenntarthatóságának. /Sallai/ ÚJ KÖR-KÉP • 2007. MÁJUS

FÖLD NAPJA FESZTIVÁL A miskolci óvodák a Föld napjára kertészkedéssel, az udvar és a környék csinosításával készültek, melyet már a hét elején elkezdtek és amelybe a szülők is bekapcsolódtak. Pénteken aztán valamennyi óvodában játékos vetélkedővel emlékeztek a jeles napra. A város Föld Napja Fesztivál sorozata is már pénteken elkezdődött. A rendezvény helyszíne a Tudomány és Gazdaság Háza előtti tér volt. Március 20-án rendezték a belvárosi biovásárt, amelyen a helyi biotermelők kínáltak bio-élelmiszereket. Tájékoztatás hangzott el az ökológiai szempontú, környezet-tudatos fogyasztói magatartásról, az ökológiai alapú termelésről és termékekről. Egy-egy standon a környezet-, természet- és állatvédelmi civil szervezetek, intézmények mutatkoztak be. Zöld szervezetek aktivistái tanácsot adtak környezeti, hulladékgazdálkodási és -megelőzési témakörökben, az állat- és vízvédelemről, az energiatakarékosságról, a megújuló energiaforrásokról. Volt agrár-környezetgazdálkodási tanácsadás is, terápiás kutya-bemutató, kerékpáros bemutató, zöld mesék és versek gyerekeknek, de az aszfaltrajzolás sem maradt ki a sorból. Szombaton az Avasi Arborétumban környezetismereti vetélkedőt szervezett a Zöld Akció Egyesület az Avasi Arborétumért Alapítvánnyal közösen. A Szinva-tanösvényen a Környezeti Nevelők Egyesülete szervezte meg hagyományos vetélkedőjét. De volt még Föld napi magyar táncház és hajnalig tartó zenés Föld napi parti is. Vasárnap a Szinva-teraszon szemétszobor építő versenyen hívták fel a figyelmet a Miskolcot érintő hulladék-kezelés terén adódó problémákra. A Hejő-parti szemétszedés résztvevői a több száz zsák hulladéktól szabadították meg a patak mentét. A Föld napi hegyre föl nyílt hegyi kerékpáros és futóversenyt a Garadna- völgy – Sebesvíz szakaszon rendezték meg. A Föld napjához kapcsolódóan országos klímavédelmi kampányt indított több magyar zöld szervezet, mellyel nemzeti éghajlatvédelmi stratégia kidolgozását sürgetik. Az őszig tartó kampányhoz Miskolc is

csatlakozott. A Föld napján több száz kerékpáros vett részt a Sportcsarnok – Újgyőri főtér közötti felvonuláson, mely a kerékpáros közlekedés népszerűsítését célozta és egyben kerékpáros közlekedés nehézségeire fel kívánta hívni a figyelmet. /s/

Szemét-szobor

Érdekes gombaismereti bemutató

Az Avasi arborétum


A kerékpáros felvonulás résztvevői

15


A VÍZ VILÁGNAPJA VÁROSI ÜNNEPSÉG Miskolc MJ Város Közgyűlése Környezetvédelmi és Energiaügyi Bizottsága a Miskolci ÖKO-KÖR Közhasznú Környezetvédő Szervezet az MTA Miskolci Bizottsága székházában konferenciával emlékezett március 22-én a Víz Világnapjára. Az ünnepség résztvevőit Balog Ákos az ÖKO-KÖR elnöke köszöntötte, majd T. Asztalos Ildikó önkormányzati képviselő, a környezetvédelmi bizottság elnöke nyitotta meg a előadóülést. Beszédében példaként említette a Szinvát, mely évtizedeken keresztül a város ipari és kommunális szennyeit szállította, ma pedig jó esély van arra, hogy ismét élő, éltető vízfolyása legyen a városnak. Szűcs Erika alpolgármester ünnepi köszöntőjében beszélt a víz áldásáról és átkos voltáról is. Szerencsére Miskolc bővelkedik vizekben - mondta. A bükki karsztvíz az egyik legjobb minőségű ivóvizet biztosítja az itt élőknek. A tavaly nyári szennyeződés azonban felhívta a figyelmet annak sérülékenységére, az átgondolatlan beavatkozás következményeire, mindnyájunk felelősségére, a fogyasztói kultúra változására. A szakmai előadások sorát Mika János éghajlatkutató (OMSZ) Globális klímaváltozás, hazai kutatások címmel. Kijelentette: klímaváltozásban vagyunk, a légkör üvegházhatása fokozódik. Ha sikerülne a 2000. évi szinten tartani a kibocsátásokat 2100-ra akkor is bekövetkezik a 0,5-6,0 ºC-os hőmérsékletemelkedés.

Ezt követően dr. Csányi Béla hidrobiológus (VITUKI) Felszíni vizeink állapota a természetvédelem és a vízgazdálkodás szempontjából címmel tartott előadást. Beszélt az EU Víz Keretirányelv magyarországi bevezetéséről, a kijelölt víztestek új monitoring rendjének kialakításáról, a 2015-ig elvégzendő feladatokról. Pápai Zoltán a Miskolc MJ. Város Polgármesteri Hivatal munkatársa a felszíni vízfolyások tisztaságának megóvásáról, a Szinva-patak vízminőség-javítását szolgáló 4 éves program állásáról.

Vojtilla László a MIVÍZ Kft. igazgatója a karsztforrások fenntartható használatáról tartott előadást, elsősorban a múlt nyári karsztvíz szennyeződés tapasztalataira koncentrálva. Végül „Civil együttműködés Miskolc és környéke vizeinek védelmében – A felszíni vizek tisztasága, a karsztforrások fenntarható használata” címmel Polák Péter tanár, környezeti nevelési szaktanácsadó és Kiszela Gergő környezetmérnök (ÖKO-KÖR) tartottak közös előadást.

Az elnökség

KÜZDELEM A VÍZHIÁNNYAL A MHT Borsodi Területi Szervezete az idén is ünnepi előadóüléssel emlékezett a Víz Világnapjára. A rendezvénynek Miskolc MJ Város Önkormányzata adott otthont a városháza dísztermében. Az előadóülést Felbermann Tamás a területi szervezet elnöke nyitotta meg. A város nevében a résztvevőket Orosz Lajos alpolgármester köszöntötte. Ezt követően a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola növendékei adtak rövid ünnepi műsort. A szakmai előadások sorát Kovács Péter az ÉKÖVIZIG munkatársa nyitotta „Szélsőséges csapadékok és a vízvisszatartás lehetőségei ÉszakMagyarországon” című előadásával. Szabó László osztályvezető a települési ivóvízellátás múltját

és jelenlegi helyzetét, valamint a jövőbeni feladatokat, az ivóvízminőség javító program végrehajtását ismertette előadásában. Csontos Péter az Er-Petro Consultinkg Kft. ügyvezetője a „Vízkutatási és vízellátási projektek a Szaharában” címmel a líbiai The Great Man-Made-River Projekt megvalósításáról tartott kuriózumnak számító előadást. Az ünnepi ülés keretében került sor a szakmai, rajz és fotópályázatok eredményhirdetésére és a díjak átadására is. A rendezvényhez kapcsolódóan a Városi Uszodában nemzetközi úszóversenyre került sor, melyen szlovák és magyar sportolók versenyeztek.

Felbermann Tamás rlnök és Orosz Lajos alpolgármester

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LAPJA Szerkeszt őség: Miskol c, Mindszent t ér 4. • Tel efon: 46/517-300 Főszerkeszt ő: Sal l ai Fer enc • Fel el ős kiadó: Pint ér Ist ván

ÚJ MINISZTER SZINVA - SIRATÓ ZÖLD KOMMANDÓ FÖLD NAPJA XIX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM I. NEGYEDÉV

Recommend Documents