ÚJ KÖNYVEK
1.
Majoros Nóra: 3X1 család Bruni vagyok, kilencéves, és valószínűleg nagyon furcsa. Ezt azért gondolom, mert ha valakinek az életemről meg a családomról mesélek, akkor kikerekedik az illető szeme, és illetlenül eltátja a száját a csodálkozástól. Múltkor lerajzoltam a családtagjaimat, és három külön rajzlapra kerültek, nehogy összevesszenek. Majoros Nóra első meseregénye Rubik Anna rajzaival jelenik meg a megújult Már tudok olvasni sorozatban.
2.
Erich Kästner: A két lotti A gyermekregény címszereplője két kislány, akik a megtévesztésig hasonlítanak egymásra. Ez a tény nem kis zavart okoz a történetbeli Bühl-tavi üdülő tanárai és diákjai és a nyaraló gyerekek körében, ahova a két új vendég megérkezik. A feltűnő hasonlóság titka az, hogy Luise és Lotte ikertestvérek. De ezt hogyan is gyanítaná a szigorú Ulrike kisasszony és a többi gyerek, ha a két bájos kislány sem tud róla. A szüleik elváltak és a gyermekeiken megosztoztak. Természetesen a feltűnő hasonlóság titkát nem csupán a tábor lakói nyomozzák. Az ikerpár elhatározza, hogy összebékítik szüleiket, erre a célra legalkalmasabbnak a szerepcsere ígérkezik. Ilyen megfontolások után Lotte érkezik meg Bécsbe a karmester papához, Luise pedig Münchenbe, édesanyjához... A könnyes-vidám történet évtizedek óta a gyermekirodalom sikerkönyvei között szerepel. Kästner romantikus meséjében kaland és líra ötvöződik; a 8-10 éves gyermekolvasóknak - elsősorban kislányoknak - igényes időtöltést kínálva.
3.
Erich Kästner: Emil és a detektívek Emil élete nagy kalandjára készül: teljesen egyedül Berlinbe utazik, hogy meglátogassa a nagymamáját. Hatalmas kofferrel száll fel a vonatra, zsebében pedig ott lapul száznegyven ropogós márka, melyet anyukája bízott rá. Mire Berlinbe ér, már megtapasztalja, hogy a felnőttek néha nagyon gonoszak tudnak lenni. A vonaton ugyanis egy férfi meglopja. A fiú attól fél, nem hinnének neki a rendőrök, ezért maga ered a tettes nyomába. De vajon nyakon tud csípni egy bűnözőt? Egyedül alaigha. Egy csapatnyi detektív segítségével viszont talán igen! A briliáns logikájú Professzor, a lelkes Kis Kedd, a dudálós Gusztáv és a többiek még csak iskolába járnak, de elbánnak akár a legravaszabb gazemberrel is. Erre a berlini nyárra mindenki emlékezni fog: a gyerekek, a szülők, az újságírók, a rendőrség – de leginkább a tolvaj…
4.
Erich Kästner: Az állatok konferenciája Oszkár, az elefánt, Alajos, az oroszlán és Lipót, a zsiráf hetente találkoznak a Csádtónál, és ilyenkor megbeszélik, hogy mi történik a világban. Legnagyobb bosszúságukra az emberek még mindig háborúznak, forradalmak, ellenforradalmak követik egymást, így a gyerekeknek nem lehet nyugságuk. Ekkor Oszkár, Alajos és Lipót elhatározzák, hogy összehívják az állatok konferenciáját, és megpróbálják rábírni az emberek (háborúkról) tanácskozó konferenciáját, hogy hagyják abba a fegyverkezésről szóló tárgyalásokat. Hogy mekkora móka, Kästnerhez illő játékosság van a könyvben, amíg minden állat eljut az afrikai toronyépületbe, ahol az állatok konferenciájukat tartják, azt végigmulathatja mindenki, aki Kästner szatíráját elolvassa. Az állatok memorandumot intéznek az emberek fokföldi konferenciájához, hogy hagyják abba a fegyverkezést, de süket fülekre találnak. Ekkor egerek és patkányok lepik el az emberek konferenciáját, de hiába – azután a molyok rágják meg a hivatalos iratokat, de ez sem használ, mert a konferenciázók előteremtik a másolatokat. Végül az állatok elrabolják a világ valamennyi gyerekét, erre már – minthogy a konferenciázó uraknak is vannak gyerekeik, unokáik – megegyeznek az állatokkal. Még Haragfalvy tábornok, a konferencia fővezére is megenyhül, mert félti az unokáját, és az emberek boldog mámorban ünneplik a fegyverkezés megszűnését, teljesítik az állatok követeléseit, mely szerint a pedagógusok például a legjobban fizetett emberek lesznek a világon, minthogy ők tesznek a legtöbbet a gyerekekért.
5.
Saint-Exupéry, Antoine de: A kis herceg A klasszikussá vált mesét szerzője barátjának, Leon Werthnek ajánlotta, ki mindent meg tud érteni, még a gyerekeknek szóló könyvet is. Az ajánlásban irónia bújkál, az írói szándék azonban világos: a mű nemcsak gyerekeknek szól. A kerettörténet (kényszerleszállás a sivatagban, megismerkedés egy rejtélyes kisfiúval, a visszatérés) valóságba oltott mese, megtörtént események költői változata. Az igazi mesevilág a B-612-es kisbolygón tárul elénk. Ezen a gyermekkort idéző játékbolygón él a címszereplő, s innen indul el látogatóba, a szomszédos planéták lakóihoz. E különös mesefigurák - köztük a király, akinek mindenki alattvaló; a hiú ember, aki csak csodálókat ismer; az iszákos, aki azért iszik, hogy elfelejtse szégyenét és szégyenkezik, mert részeges - valamennyien a valóság visszásságairól beszélnek. A gyermekmesén belül ott van egy másik, voltaire-i filozófikus mese: egy gyermek utazásának története, aki ártatlan szemével értetlenül figyeli a felnőttek világát. Hat bolygón tett látogatás tanítja meg a kis herceget, miképpen nem szabad élni.A Földön az első kissé keserű figyelmeztetést a kígyótól kapja, amikor magányosságról panaszkodik; Az emberek között is egyedül van az ember. A nagy titkot a rókától tudja meg, aki elárulja neki, hogy az élet értelme a szeretetben, a kapcsolatteremtésben rejlik. Ez az egyetlen módja, hogy az emberek kitörjenek magányuk börtönéből. A rókától tudja meg azt is, hogy mi köt erős szálakkal az élethez: Örökre felelős leszel azért, mert megszelidítettél. A kis herceg halála jelképes; elhagyja a Földet, hogy visszatérjen bolygójára, miután megtanulta, hogyan kell élni.
6.
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Játék és harc, barátság és árulás, összetartás és pártoskodás, győzelem és halál. Tengernyi könyv született, amely az élet nagy pillanatait, sikereit és kudarcait egy csapat gyerek sorsán keresztül akarja megmutatni, de maradandó regényt írni erről csak keveseknek sikerült. Molnár Ferenc közéjük tartozik. Könyve napjainkra sem vesztett varázsából, a világon mindenütt érthető és átélhető, száz évvel első megjelenése után is friss és érdekes. Készült belőle némafilm és hangosfilm, közel két tucat nyelvre fordították le, és több országban kötelező vagy ajánlott olvasmánnyá tették. Szereplői, akik Molnár Ferenchez hasonlóan a budapesti Józsefváros szülöttei, ma már valamennyien az ifjúsági irodalom halhatatlan hősei. Gyerekkorunkban mindannyian olyan bátrak szeretnénk lenni, mint Boka, olyan elszántak, mint Nemecsek, és vágyunk egy helyre, ahol ugyanúgy otthon érezhetjük magunkat, mint a Pál utcai fiúk a grundon.
7.
Fekete István: Tüskevár Vár volt állítólag valamikor, de akkor még sziget is. Akkor még odáig ért a Balaton, de a patakok telehordták iszappal a nagy öblöt; bizonyos, hogy Tüskevár körül most már sekély a víz és nádas az egész. Az ifjúsági irodalomban klasszikussá lett regény felejthetetlenül ábrázolja Tutajos és Bütyök, azaz Ladó Gyula Lajos és Pondoray Béla nyári vakációját a Balaton vízparadicsomában. Ez a nyár sok mindenre megtanítja, kiműveli, útbaigazítja őket és az olvasóval együtt fedezik fel a természetes életmód emberformáló, de néha kegyetlen törvényeit. El lehet mesélni egy nyarat, de egészen sehogy sem lehet elmondani - vallja a szerző; az idő múlhat, a szépség és jóság, a szeretet és az igazság azonban nem múlik el az évszázadokkal, nem múlik el az emberekkel, hanem örökös, mint a testetlen valóság... amint a Tüskevár is örök olvasmány marad minden korosztály számára.
8.
Fekete István: Téli berek „A nyár a bölcső és a tipegés, de a tél a nagy iskola és a próbatétel” – gondolta Ladó Gyula Lajos, akit Tutajos néven ismerhetett meg a Tüskevár olvasója. Most ugyanis a zalai táj fehérbe burkolózott. Olyan a légkör, mintha meleg soha nem is lett volna. Amikor a szél eláll, a látszólagos mozdulatlanságban mintha lágy selymek úsznának a havon; az olvasó halk suhogást érez inkább, mint hall, ahogy a hideg összehúzza a világot. Tutajos és elválaszthatatlan barátja, Bütyök ezúttal a télen is eleven Kis-Balaton világában töltik a szünidőt. Itt ünneplik a karácsonyt és az újévet, megtanulnak rókát lőni, csukát fogni. A két kamasz, átesve az első szerelem válságain, már szinte érett férfi ként éli meg a természetes életmód szépségét.
9.
Salten, Felix: Bambi Bambi a rengeteg legmélyén, mogyorócserjék, som- és kökénybokrok, magas juhar- meg bükkfák védte zugban született. A kis őz botladozó lábakkal indult el az erdő úttalan útjain, és mind távolabb merészkedett. Bambival együtt tanul meg az olvasó önfeledten játszani és száguldani, élvezni a szabadságot. De megtanulunk félni is és keserűen tudomásul venni minden élet halandóságát. Salten költői prózája egyszerre szól gyermekekhez és felnőttekhez - mindannyiunk okulására és gyönyörűségére.
10.
Salten, Felix: Bambi gyermekei Ahogy hajdanán Bambi, a népszerű állatregény hőse bársonyos bundájú kis őzgidából erős és okos bakká nőtt, úgy érik felnőtté szemünk láttára két gyermeke, Genó és Gurri. Anyjuk, a szelíd Falina oltalmazza őket, miközben fajtájuk életének szabályait tanulják a gyönyörű és könyörtelen természet ölén. Ám életüket nemcsak vérengző vadak fenyegetik, hanem a náluk is veszélyesebb Ő, az ember, aki néha távolról öl a Dörgőkézzel, máskor viszont a jóságos gondviselés szerepében lép fel. Nehéz volna e rejtelmek közt eligazodni, de Bambi, aki az erdei őzek fejedelme lett, messziről figyelemmel kíséri gyermekei életét, védi, neveli és oktatja őket. Mire letelik az esztendő, a félénk és túl óvatos Genóból bátor bak, a kis család elismert feje lesz, aki vidám és vállalkozó szellemű kis húgával, Gurrival együtt végre önálló életet kezdhet
11.
Janikovszky Éva: Velem mindig történik valami "Amikor apukám azt mondja, hogy gyere csak ide, kisfiam, beszélni akarok veled, akkor már biztos, hogy baj van. Mert ha nincs baj, akkor nem mondja, hogy beszélni akar velem, hanem mindjárt beszél." A gyermek-felnőtt viszonyt boncolgató mese voltaképp monológ, pompás epizódok laza füzére, amelyekben egy kisfiú tart tükröt az őt körülvevő felnőttek elé. Kiszolgáltatott helyzete tudatában, de a gyermeki tisztánlátás és igazságérzet birtokában sorolja mindazokat a furcsaságokat, apróbb-nagyobb félreértéseket, a gyermeki bánat okait, amelyekre családjában - más családokhoz hasonlóan - bőven van módja felfigyelni. A szülök gyakran a kényelmesebb utat választják; közhelyekre támaszkodva "nevelik" csemetéjüket - ezekre a sztereotípiákra ad csattanós válaszokat a "gyerekszáj" a "kortárs" olvasók remek szórakoztatására.
12.
Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek? Amíg kicsi voltam és okos és kedves és szép, mindig tudták, hogy kire hasonlítok. Amióta nagy vagyok, és ütődött és nyegle és idétlen, csak ülnek és sóhajtoznak, hogy kire ütött ez a gyerek. Jót derülhet az éppen kamaszkorát élő olvasó, éppúgy mint a kamasz fiait-lányait nevelő szülő, s fedezhetik fel együtt, hogy változhat divat és technika, a kamaszlélek problémái változatlanok.
13.
Pálfy Julianna: Egy kölyökkutya naplója Tanyán élő kutya vagyok, Kópé a nevem. Jól érzem itt magam, semmiért a világon el nem cserélném a zajos udvart, a széles mezőket, a jó levegőt és barátaimat, a sokféle állatot. Pedig nem vagyok idevalósi. Kalandos és keserves utat jártam be, míg otthonra találtam.
14.
Pljackovszkij, M.- Szutyejev, V.: A sün, akit meg lehetett simogatni Sündi, a derék erdei sün nagyon bánatos, mert őt soha senki nem simogatja meg. A sok szúrós tüske miatt még a mamája sem simítja végig a hátát. Egyszer csak Sündinek mentő ötlete támad, és belehempereg egy halom lehullott, őszi falevélbe… Mihail Pljackovszkij mesehősei – akárcsak a leleményes kis sün – csetlőbotló állatok, akik szorult helyzetben hamar feltalálják magukat. Luszt, a művészlelkű elefántot, a korcsolyázó Morzsa egeret vagy a két lusta struccot Vlagyimir Szutyejev rajzolta sok-sok évvel ezelőtt. Az ismert mesék közül most jó néhány új köntösben jelenik meg a legkisebbek örömére.
15.
Pljackovszkij, M.- Szutyejev, V.: A nyúl, aki senkitől sem félt Torzsarágó, a szürke nyuszi akaratán kívül válik híressé, miután sem a medvétől, sem a tigristől, sem az oroszlántól nem ijedt meg. Csodálata addig tart, amíg valaki rá nem jön, hogy mitől lett ilyen bátor a kis nyuszi… Mihail Pjackovszkij mesehősei – akárcsak az oktondi Torzsarágó – kedves, jóravaló állatok, akik sok mindent tanulnak meg a maguk vagy mások kárán. Hápisápit, a piszkos kiskacsát, Csahost, az éneklő kutyát, vagy a hiú pávát Vlagyimir Szutyejev rajzolta sok-sok évvel ezelőtt. A Sün, akit meg lehetett simogatni című kötet ismert meséi közül most jó néhány új köntösben jelenik meg a legkisebbek örömére.
16.
Miler, Zdeněk; Novotný, J. A.: Vakond a városban Nyoma sem maradt a gyönyörű erdőnek, modern város épült a helyén, hatalmas toronyházakkal, irodákkal, száguldó autókkal. Az állatok is elköltöztek, csak hárman nem kerestek új lakóhelyet: a vakond, a süni és a nyuszi. Az emberek mindent megtesznek, hogy a három jó barát otthon érezze magát a városban, még egy gyönyörű szobát is berendeznek nekik. Ők azonban mégis visszavágynak a természetbe, a zöldellő, illatos erdőbe, ahol olyan boldogan éltek.
17.
Miler, Zdeněk; Petiška, Eduard: A vakond nadrágja Volt egyszer egy földkupac. Ez a földkupac elkezdett izegni-mozogni, mintha mancsa lenne. És bizony nemcsak mancsa volt, hanem orra is. Nahát, hisz ez a vakond! - Tessék itt vagyok! - kászálódott elő. - És itt vannak a kincseim is, amiket mind a föld alatt találtam. kezdődik a mese.
18.
Miler, Zdeněk; Doskočilová, Hana: Hogyan gyógyította meg a vakond a kisegeret A vakond legjobb barátja, a kisegér megbetegedett, ezért a vakond kalandos útra indul, hogy megszerezze az egyetlen virágot, amely meggyógyíthatja barátját.
19.
Szepes Mária: Pöttyös Panni az óvodában Panni nem érti, vajon miért éppen Péterkét nevezi ki az óvónéni tisztaságfelelősnek. Hiszen Péterke folyton maszatos, sokat verekszik, lekváros kenyeret dug a zsebébe és egyszer még az egyik szemöldökét is levágta. Talán az óvodában még egy ilyen vadóc kisfiú is megváltozhat?
20.
Szepes Mária: Pöttyös Panni naplója Panni iskolás lett. A második padba ültették. Hogyan mesélhetné el első osztályos élményeit Tamarának, ha még nem tanult meg írni? A nagymama remek ötlettel áll elő: naplót vesz Panninak, aki pedig a legmulatságosabb kalandokat a füzetlapokra rajzolja. Kockás Peti bezzeg rögtön tudni akarja, mit jelentenek a rajzok Pöttyös Panni naplójában.
21.
Szepes Mária: Pöttyös Panni Pöttyös Panni történetében az óvodakezdésig kísérhetjük nyomon a türelmes nagymama és cserfes unokája kalandjait. A magyar ezoterikus irodalom egyik legjelentősebb művelője, A vörös oroszlán című regény szerzője nemcsak felnőtteknek szóló műveivel, költeményeivel, valamint tudományos-fantasztikus írásaival szerzett hírnevet. Meséi és a Pöttyös Panni-könyvek arról tanúskodnak, hogy Szepes Mária a gyerekek szívébe is belelátott, pontosan értette és érezte a gyerekek világát.
