ÚJ KISTÉRSÉGÜNK MEGALAPOZOTT JÖVŐJÉÉRT

„ÚJ KISTÉRSÉGÜNK MEGALAPOZOTT JÖVŐJÉÉRT” Kistérségi fejlesztési program Helyzetfelmérés- és értékelés

TMB Hungary Kft. Debrecen, 2004. november

Mezőcsát Kistérség Fejlesztési Koncepció – Helyzetfelmérés

TMB Hungary Kft.

2004

TARTALOMJEGYZÉK 1. Előzmények ....................................................................................................................... 5 1.1. A területfejlesztési alapegységek létrejöttének előzményei ....................................... 5 2. A fejlesztési koncepció célja és a munka módszertana ..................................................... 9 2.1. A fejlesztési koncepció kidolgozásának célja ............................................................ 9 2.2. A célrendszer meghatározása ................................................................................... 11 2.3. A munka folyamata .................................................................................................. 13 3. A kistérség településeinek felmérése, helyzetértékelés................................................... 15 3.1. Mezőcsát................................................................................................................... 15 3.1.1. A település általános jellemzői .......................................................................... 15 3.1.2. A települési önkormányzat jellemzői ................................................................ 20 3.1.3. Humán erőforrás, oktatás................................................................................... 23 3.1.4. Gazdaság............................................................................................................ 25 3.1.5. Infrastruktúra ..................................................................................................... 26 3.1.6. Idegenforgalom.................................................................................................. 30 3.1.7. SWOT elemzés .................................................................................................. 33 3.2. Igrici ......................................................................................................................... 35 3.2.1. A település bemutatása ...................................................................................... 35 3.2.2. A települési önkormányzat jellemzői ................................................................ 36 3.2.3. Humán erőforrás ................................................................................................ 38 3.2.4. Gazdaság............................................................................................................ 39 3.2.5. Infrastruktúra ..................................................................................................... 40 3.2.6. SWOT elemzés .................................................................................................. 40 3.3. Gelej ......................................................................................................................... 42 3.3.1. A település általános jellemzői .......................................................................... 42 3.3.2. A települési önkormányzat jellemzői ................................................................ 43 3.3.3. Humán erőforrás ................................................................................................ 44 3.3.4 Gazdaság............................................................................................................. 45 3.3.5. Infrastruktúra ..................................................................................................... 48 3.3.6. SWOT elemzés .................................................................................................. 48 3.4. Tiszatarján ................................................................................................................ 50 3.4.1. A település általános jellemzői .......................................................................... 50 3.4.2. A települési önkormányzat jellemzői ................................................................ 51 3.4.3. Humán erőforrás ................................................................................................ 53 3.4.4. Gazdaság............................................................................................................ 56 3.4.5. Infrastruktúra ..................................................................................................... 56 3.4.6. SWOT elemzés .................................................................................................. 58 3.5. Tiszakeszi ................................................................................................................. 60 3.5.1. Tiszakeszi általános jellemzői ........................................................................... 60 3.5.2. A települési önkormányzat jellemzői ................................................................ 61 3.5.3. Humán erőforrás ................................................................................................ 62 3.5.4. Gazdaság............................................................................................................ 64 3.5.5. Infrastruktúra ..................................................................................................... 66 3.5.6. SWOT elemzés .................................................................................................. 68 3.6. Ároktő....................................................................................................................... 70 3.6.1. Ároktő általános jellemzői................................................................................. 70 3.6.2. A települési önkormányzat jellemzői ................................................................ 70 3.6.3. Humán erőforrás ................................................................................................ 72 3.6.4. Gazdaság............................................................................................................ 74 2


TMB Hungary Kft.

2004

3.6.5. Infrastruktúra ..................................................................................................... 75 3.6.6. SWOT elemzés .................................................................................................. 77 3.7. Tiszadorogma ........................................................................................................... 79 3.7.1. A település általános jellemzői .......................................................................... 79 3.7.2. A település és önkormányzatának jellemzői ..................................................... 79 3.7.3. Humán erőforrás ................................................................................................ 81 3.7.4. Gazdaság............................................................................................................ 84 3.7.5. Infrastruktúra ..................................................................................................... 84 3.7.6. SWOT elemzés .................................................................................................. 86 3.8. Tiszabábolna............................................................................................................. 87 3.8.1. A település általános jellemzői .......................................................................... 87 3.8.2. A település és önkormányzatának jellemzői ..................................................... 87 3.8.3. Humán erőforrás ................................................................................................ 90 3.8.4. Gazdaság............................................................................................................ 92 3.8.5. Infrastruktúra ..................................................................................................... 93 3.8.6. SWOT elemzés .................................................................................................. 94 3.9.Tiszavalk.................................................................................................................... 95 3.9.1. A település általános jellemzői .......................................................................... 95 3.9.2. A település és önkormányzatának jellemzői ..................................................... 95 3.9.3. Humán erőforrás ................................................................................................ 97 3.9.4. Gazdaság............................................................................................................ 99 3.9.5. Infrastruktúra ..................................................................................................... 99 3.9.6. SWOT elemzés ................................................................................................ 101 4. A Mezőcsáti Kistérség................................................................................................... 103 4.1. A Mezőcsáti Kistérség természeti viszonyai .......................................................... 103 4.1.1. A Mezőcsáti Kistérség éghajlata ..................................................................... 103 4.1.2. A földtani közeg jellemzése ............................................................................ 103 4.1.3. A vízbázisok jellemzése .................................................................................. 104 4.1.4. Levegőminőség - zajvédelem .......................................................................... 112 4.1.5. Élő környezet................................................................................................... 114 4.1.6. A Tisza mente táj- és természetvédelme ......................................................... 121 4.2. A kistérségek szerepe a magyar regionális fejlesztésben, a Mezőcsáti Kistérség helyzete és fejlettségi foka a magyar kistérségek között............................................... 131 4.3. A Mezőcsáti Kistérség társadalmi, gazdasági helyzetének felmérése és értékelése ....................................................................................................................................... 134 4.3.1. A kistérség településhálózata, népessége, népmozgalom................................ 134 4.3.2. Humán erőforrás, oktatás................................................................................. 135 4.3.3. Gazdaság.......................................................................................................... 144 4.3.5. Infrastruktúra, intézményi ellátottság .............................................................. 146 4.3.6. Idegenforgalom................................................................................................ 152 4.3.7. SWOT elemzés ................................................................................................ 157 4.4. A kistérségi rendszer működésének tapasztalatai................................................... 159 4.4.1. A kistérség településeit integráló fejlesztési társulások .................................. 159 4.4.2. A Mezőcsáti Kistérség működésének tapasztalatai ......................................... 161 5. Pályázati és egyéb forráslehetőségek, támogatási rendszer........................................... 164 5.1. Hazai források ........................................................................................................ 164 5.1.1. Hazai gazdaságfejlesztési források.................................................................. 164 5.1.2. Egyéb pályázati források és hitelek ................................................................. 164 5.1.3. K+F szakértői programok................................................................................ 165 5.1.4. Garanciák......................................................................................................... 165

3


TMB Hungary Kft.

2004

5.1.5. Forrásbevonás illesztési felületei..................................................................... 165 5.2. Európai Uniós források........................................................................................... 165 5.2.1. Pénzügyi alapok............................................................................................... 165 5.2.2. A strukturális alapok programozásának fázisai ............................................... 167 5.2.3. Operatív programok, pályázati lehetőségek .................................................... 168 5.3. Agrártámogatások és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) célprogramjai....... 173 5.3.1. Agrártámogatások............................................................................................ 173 5.4. A kistérségre leginkább alkalmazható forráskombinációk..................................... 178 Irodalomjegyzék ................................................................................................................ 180 Mellékletek ........................................................................................................................ 182

4


TMB Hungary Kft.

2004

1. Előzmények 1.1. A területfejlesztési alapegységek létrejöttének előzményei Magyarország területi, települési beosztásáról – más országok gyakorlatához hasonlóan – az alkotmány rendelkezik. Ennek megfelelően az ország területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. Település szintű egységek a község, a város és a főváros, ezek lefedik az ország teljes területét. Mint ismeretes, 1984. január 1-jén megszűnt Magyarországon a járási területbeosztás, a közigazgatás elvben kétszintűvé vált. Ugyanakkor a megyei tanácsok apparátusa nem vállalhatta fel minden tekintetben a települések közvetlen irányítását, ezért az országot 139 igazgatási városkörnyékre osztották fel, és annak központi települését ruházták fel meghatározott igazgatási funkciók gyakorlásának jogával. Az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a kétszintű önkormányzati rendszer létrehozásával megszüntette a közigazgatási értelemben vett városkörnyéket is. Ezt követően a Központi Statisztikai Hivatal abból kiindulva, hogy sem a területi statisztika, sem a felhasználói szféra nem mondhat le a települések közötti kapcsolatok és az összetartozó – de a megyénél mindenképpen kisebb – kistérségek vizsgálatáról, és a települések

jogi

értelemben

vett

egyenrangúsága

sem

kérdőjelezi

meg

a

településrendszerben a centrum-vonzáskörzet jellegű kapcsolatok tényét, az egész országot lefedő, nem közigazgatási alapon nyugvó kistérségi területi beosztást alakított ki 1991 és 1993 között. Ez a terület-beosztási rendszer 138 statisztikai kistérséget tartalmazott. A terület-beosztási rendszer alapos szakmai elemzések eredményeként jött létre, és a települések közötti munka- és lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatás, egészségügy, kereskedelem, stb.) kapcsolatokon alapult. A 138 egységből álló statisztikai

kistérségi

rendszert

1994.

január

1-jétől

vezette

be

a

KSH.

A

területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és végrehajtási jogszabályai a kistérségi rendszer alkalmazását írták elő. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozási szándéka szükségessé tette egy olyan terület-beosztási rendszer létrehozását, amely felépítésében, logikájában megfelel az Európai Unió rendszerének, vagyis a NUTS- rendszer követelményeinek. A Statisztikai Területi Egységek Nomenklatúrája (NUTS) az Eurostat révén jött létre, azzal a céllal, hogy egységes területi felbontást tegyen lehetővé a területi statisztika szempontjából az EU- ban. Az Európai Unió folyamatos bővülésével, különböző fejlettségű országok csatlakozásával egyre inkább előtérbe került a fejlettségi

5


TMB Hungary Kft.

2004

különbségek kiegyenlítése, a gazdaságpolitika, a pénzügyi források összehangolása. Ehhez volt szükség a közösségi szintű regionális politika alapvető hátterét adó egységes területi statisztikai rendszer megalkotására. A NUTS rendszer jellegzetességei: -

statisztikai, tervezési célra készült,

-

működő intézményi beosztáson alapul,

-

hierarchikus,

-

szintenként lefedi az adott ország teljes területét,

-

a kialakított szintek és a szintekhez tartozó területi egységek száma, területe, népessége a tagországok között eltérő.

A NUTS ötszintű hierarchikus osztályozás, három regionális-NUTS I, II, III – és két lokálisNUTS IV, V –szinttel. A NUTS II szint a régió. Ez a szint közelít legjobban az egyes országok hagyományos közigazgatási és területi statisztikai rendszeréhez. Ezt a szintet használják a tagországok regionális politikájukban, és az egyes régiók társadalmi és gazdasági helyzetét, fejlődését főleg NUTS II szinten elemzik. Ehhez a kitüntetett fontosságú szinthez kötődik a Strukturális Alapok egész támogatási szabályozása, feltételrendszere, a támogatást igénylő pályázatok, programok benyújthatósága. Ezeknek az egységeknek teljesíteni kellett azt a követelményt, hogy több megye (főváros) területére kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával határolt egybefüggő tervezési, illetve statisztikai területi egység legyen, s ezáltal hosszabb távon is stabil alapként a rá szervezett információrendszer zavartalan működését biztosítsa. Ezt a követelményt a tervezési-statisztikai régió elégíti ki. A tervezési-statisztikai régió fogalmát a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben definiálta az Országgyűlés, ezzel az Európai Unió regionális politikájához való illeszkedés elősegítését tűzte ki célul. Az egyes régiók elnevezését és földrajzi területét az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 35/1998. (III. 20.) Országgyűlési Határozat II. fejezetének 5.2 pontja rögzítette, miszerint Magyarország területét 7 területi-statisztikai régióra osztotta. A hét régió elnevezése és földrajzi területe a következő: -

Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye

-

Közép-Dunántúl: Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye

-

Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye

-

Dél-Dunántúl: Baranya, Somogy, Tolna megye

-

Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye

-

Észak-Alföld:

Hajdú-Bihar,

Jász-Nagykun-Szolnok,

Szabolcs-Szatmár-Bereg

megye -

Dél-Alföld: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye.

6

TMB Hungary Kft.


2004

Az Országgyűlés által is elfogadott NUTS II szintű területi beosztás, a tervezésistatisztikai régiók rendszere 1998. március 20-tól van érvényben Magyarországon. A tervezési-statisztikai régiók kialakításánál alapvetően két szempont játszott szerepet: 1. a régióhatárok megfeleljenek a megyehatároknak 2. a régiók lakónépessége megközelítőleg azonos legyen. Ez a területfelosztás beépíthető volt az Eurostat adatbázis-rendszerébe. Az Országgyűlés – a területfejlesztési törvény1999. évi módosításával (1999. évi XCII. törvény ) – az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott 7 tervezési-statisztikai régiót törvényi szinten megerősítette. Ezzel létrejött Magyarországon a teljes, ötfokozatú NUTS rendszer. Tervezési-statisztikai régió: több megye (a főváros) területére kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határaival határolt, egybefüggő tervezési, illetve statisztikai területi egység. A tervezési-statisztikai régiót statisztikai kistérségek alkotják. A régiókat alkotó statisztikai kistérségek rendszere az ország egész területét lefedő, megyehatárokat át nem lépő rendszer. Egy-egy kistérség olyan földrajzilag is összefüggő települések együttese, amely a települések közötti valós munka-, lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatás, egészségügy, kereskedelem) stb. kapcsolatokon alapul. A kistérségi rendszerben a települések kapcsolataik révén egy vagy több központi településhez

vonzódnak.

A

rendszerben

minden

város

egyúttal

vonzásközpont

(társközpont), de vannak községi jogállású vonzásközpontok is. A KSH a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal egyetértésben 1998. január 1-jétől módosította a statisztikai kistérségi rendszert, és 150 kistérségből álló, hosszabb időszakra érvényesnek tekintett új statisztikai kistérségi rendszert hozott létre. Ez

változott

meg

Kormányrendelet,

2004 mely

jan.1.-től, a

amikor

kistérségek

életbe

lépett

megállapításáról,

a

244/2003

(XII.18)

lehatárolásáról

és

megváltoztatásának rendjéről szól. A 18 újonnan létrehozott kistérséggel együtt 168 középszintű közigazgatási egységet hoztak létre, ezzel kialakult a kistérségek végleges felosztása. A felosztással 5-7 évre stabil kistérségi szintek jöttek létre, amelyek alkalmasak lesznek a tervezési funkciók ellátása mellett a közigazgatási feladatok elvégzésére is. A létrejött 168 kistérség felosztását az önkormányzatok együttműködési, gazdasági és szolgáltatási kapcsolatai alapján határozták meg. Az átalakítások során 294 települést csatoltak más kistérséghez, közülük 217 tartozik az újonnan létrehozott közigazgatási

egységekbe,

77

települést

pedig

saját

kérésére

rendeltek

más

kistérséghez.

7


TMB Hungary Kft.

2004

Az életbe lépett új kormányrendelettel jött létre 2004. jan. 1- től a Mezőcsáti Kistérség, melyet a következő települések alkotnak: Ároktő, Gelej, Igrici, Mezőcsát, Tiszabábolna, Tiszadorogma, Tiszakeszi, Tiszatarján és Tiszavalk. Korábban 6 település Mezőcsát, Tiszakeszi, Igrici, Gelej, Tiszatarján, Ároktő a Tiszaújváros-Mezőcsáti Kistérség; 3 település Tiszavalk, Tiszabábolna és Tiszadorogma pedig a Mezőkövesdi Kistérség tagja volt.

1. ábra: A Mezőcsáti Kistérség települései és a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Kötzet

8


TMB Hungary Kft.

2004

2. A fejlesztési koncepció célja és a munka módszertana 2.1. A fejlesztési koncepció kidolgozásának célja Mezőcsát város önkormányzata az újonnan létrejött statisztikai kistérség képviseletében elnyerte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács (MTT) által a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló 2003. évi XCV. törvény 41. §-ának (11) bekezdésével a törvénybe beiktatott új 126. § alapján kiadott 2327/2003. (XII.16.) Korm. határozat szerint, továbbá a területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 26/2003. (III.4.) Korm. rendelet, valamint a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerben történő felhasználásának rendjéről szóló 24/2003. (III.4.) Korm. rendelettel összhangban, illetve a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatallal (továbbiakban: MTRFH) kötött megállapodás alapján hirdetett, a decentralizált megyei területfejlesztési célelőirányzat 2004. évi támogatásáról szóló pályázatot. Ezt követően a kistérségi társulás közbeszerzési eljárás során választotta ki a fejlesztési program kidolgozóját, a TMB Hungary Kft-t. A

fejlesztési

program

elsődleges

célja

a

Területfejlesztési

Célelőirányzat

felhasználásának szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok alapján halmozottan hátrányos helyzetű, illetve támogatandónak minősített kistérségek fejlesztésének és felzárkóztatásának szakmai megalapozása. Az elkészülő fejlesztési dokumentum a külső források megszerzésén túl a saját fejlesztési eszközök koordinált és hosszú távú célokat szolgáló felhasználását is segíti azzal, hogy hozzájárul

a

tervszerű

fejlesztési

döntési

rendszer

kialakulásához.

Továbbá

kidolgozásának célja, hogy a kistérség létező fejlesztési elképzeléseit és részprogramjait kibővítse és egységessé formálja. A vidék- és gazdaságfejlesztési dokumentum elkészítése során kiemelkedő fontosságú, hogy a fejlesztési program komplex módon kezelje a térségi fejlődés témakörét, hogy a hazai és az Európai Uniós tervezési dokumentumokkal összhangban készüljön, és hogy messzemenőkig figyelembe vegye a valósan elérhető helyi, megyei, nemzeti és Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás feltételeit. Az új kistérség fejlesztési koncepciója az itt található települések fő problémáinak és reális fejlesztési potenciáljainak meghatározásával kezdődik (helyzetfeltátás kötet), amelyekre épülve meghatározásra kerülnek a térség közép és hosszú távú általános céljai (jövőkép),

9

TMB Hungary Kft.


2004

a fejlesztési prioritások és a prioritásokhoz kötődő részletesebb fejlesztési célok rendszere (koncepció). A koncepcióra épülő program 5 éves időtartamra vonatkozó cselekvési tervre ad javaslatot az önkormányzatoknak.

A kistérségi fejlesztési program célja, hogy a korábban elkészült terveket figyelembe véve és beépítve, a statisztikai adatbázisokra és személyes interjúkra alapozva részletesen feltárja a jelen helyzetet, kitűzze a kistérség jövőképét, meghatározza a legfőbb prioritásokat, vázolja a jövőkép eléréséhez szükséges stratégiát, végül bemutassa a koncepció megvalósításának lépéseit, felelőseit és költségigényét. A dokumentum kitér valamennyi fontos társadalmi és gazdasági folyamatra, a vállalkozások, a termelő infrastruktúra és az oktatás fejlesztésére, kistérség regionális és nemzetközi kapcsolatrendszerére, arculatára. Javaslatokat tartalmaz az önkormányzatok tulajdonában álló ingatlanok hasznosítására vonatkozóan. A teljes munka egymáshoz kapcsolódó és egymásra épülő modulokból áll. Ez biztosítja a területfejlesztésben szükséges tervek egymásra épülését, egyúttal a hatékony munkát. A kidolgozásra kerülő dokumentum kötelező felépítése: -

Helyzetfeltárás, diagnózis felállítása, SWOT analízis,

-

Koncepció alkotása (célok, prioritások kijelölése),

-

Stratégiai program készítése,

-

Cselekvési terv alkotása, operatív programok megírása,

-

Monitoring feltételmeghatározás

A fejlesztési program kötelező tartalmi elemei: -

A kistérség gazdasági és társadalmi felmérése, helyzetelemzése, ezen belül a vállalkozások

gazdasági

erejének

és

elképzelésének

feltérképezése,

infrastrukturális elemzések, kulturális és idegenforgalmi helyzetkép kialakítása, a térség természeti kincseinek feltérképezése, környezeti, szociális értékelések, összehasonlítások, SWOT-elemzés, -

A kistérségi és településközi közös érdekek megfogalmazása,

-

Akcióterületek meghatározása,

-

Ingatlanok

hasznosítási

lehetőségének

feltárása

(zöld-

és

barnamezős

beruházások),

10


-

TMB Hungary Kft.

2004

Összehangolt térségfejlesztési, komplex felzárkóztatási koncepciók, programok kidolgozása

-

Infrastrukturális beruházások és fejlesztések összehangolására javaslattétel,

-

A

termelői

infrastruktúra

fejlesztési

koncepciójának

kidolgozása,

vállalkozásfejlesztési koncepció elkészítése, -

Javaslattétel a foglalkoztatási problémák oldására, a szociális feszültségek csökkentésére,

-

A kistérségen belül, illetve a szomszédos kistérségek településeivel az oktatási, kulturális, sport, vallási és gazdasági együttműködés lehetőségeinek feltárása,

-

A fejlesztési folyamatok megvalósíthatóságához szükséges szervezetépítési feladatok vizsgálata, a partnerségi együttműködés alapjainak lerakása.

A fejlesztési folyamat sarokköve a koncepció, amely deklarálja a területfejlesztési szereplők véleményegységeit a közös akaratként megfogalmazott célokra és az oda vezető fejlesztési, tevékenységi utakra vonatkozóan, ezáltal kijelöli a rá épülő stratégiai program kereteit. A stratégiai program meghatározza a végrehajtás szempontjából legfontosabb elemekre koncentráló súlyponti akciókat, vagyis az operatív programokat. A tervezés eredményeként meghatározásra kerülnek a térség egészére vonatkozó fejlesztési elképzelések, de a részletes vizsgálat az egyes települések egyedi sajátosságaira és lehetőségeire alapozva bemutatja a települések legfontosabb kitörési pontjait is. A térség minden települését elemzi, de a kistérséget egészében kezeli. Az egyes települések fejlesztési elképzelésein túl egységes jövőképet vázol fel. Végül a program készítésének az is célja, hogy a tervezési munka folyamán alakuljanak ki azok az együttműködési mechanizmusok, amelyek a későbbiekben segítik a program megvalósulását.

2.2. A célrendszer meghatározása A módszer lényege az, hogy a célállapotot az álmokból az adottságok, a környezet, a lehetséges funkciók (funkció analízissel meghatározva) szintjén a piaci verseny és igények figyelembe vételével létrehozott európai léptékű vízióból vezetjük le.

11

HOL?

HOL?

MIKOR? MENNYIÉRT?

MILYEN S ZINTEN ?

MIKOR? ME NNYIÉRT?

MIB ŐL?

MIB ŐL?

KIVEL?

KIVEL?

2004

PIAC, VÍZIÓ,

MILYEN S ZIN TEN?

CÉLÁLLAPOT

MIT?

TMB Hungary Kft.

VERSENY

REALITÁS

MIT ?

CÉLÁLLAPOT

ADOTTS ÁGOK, ÁLMOK,


EREDMÉNY

Ke llőe n fe szíte tt, ko nkré t idő tá vra s zó l, jövő ké p et és hite t a d, m o zgó s ít.

S ze rve ze té p íté s , me ne d zs me nt

PARTNERS ÉG 2. ábra: Az adottságok, a piac és a célok összehangolása

A célállapot alapján vezérprojekt (csomag) és projektek kerülnek kidolgozásra meghatározott -

időtáv

-

prioritások – célhierarchia

figyelembe vételével. A projektszintű tervezés (programozás) során operatív munka szinten az egyes projekt mezők összefüggései és egymásra épülésük teljes mértékben figyelembe vételre kerül. Az egyes projekteken belüli pl. humán és infrastruktúra feltételrendszer javítását célzó feladatok a vezérprojekt vagy a fejlesztési modell szintjén koordináltak. Ezt az összefüggés rendszert mutatja be a 3. ábra.

12

Be ru há z ás

VEZÉRP ROJEKT

S z e rve z e té píté s

Hum á n

In fras truktú ra

3. ábra: Fejlesztési modell - projektstruktúra

2.3. A munka folyamata Napjainkra elfogadottá vált, hogy a tudatos térség- és területfejlesztés hiányában csak parciális beavatkozásokra van lehetőség, amelyek gazdasági hatása a legjobb szándék mellett is kétséges. A koncepciótlanság további társadalmi, gazdasági felszültségek és rossz hatásfokkal elköltött pénzeszközökkel jellemezhető fejlődést eredményez. Az egyes projektekben való gondolkodás helyett a TMB Hungary Kft. összefüggéseket feltáró helyzetelemzést és nagyléptékű, ütemekben megvalósítandó koncepciót ad. A megfelelő mélységű és együttes gondolkodás érdekében a helyzetelemzést SWOT analízis zárja le. Ebben a gazdaságfejlesztési koncepció kidolgozásához kialakított adatbázist úgy jelenítjük meg, hogy kitűnnek a kistérség pozitív és negatív adottságai, valamint a külső, gazdasági, piaci tényezők hatásai is, mert ez teszi lehetővé az adottságok reális értékelését.

A helyzetfeltárás minden tervezés alapja, célja, hogy tisztában legyenek a döntéshozók a jelenlegi helyzettel, hogy pontosan látható legyen a fejlődési pályán jelenleg betöltött


TMB Hungary Kft.

2004

hely, meghatározásra kerüljön, milyen adottságokra építve lehet eljutni a jelenlegi helyzetből a kívánt célállapotba. A helyzetfeltárás során terepi kiszállásokat folytattunk, mélyinterjúkat készítettünk az önkormányzatok, szakhatóságok és intézmények, valamint a gazdaságban résztvevő magánszféra képviselőivel. A regionális és kistérségi szintű információkat ⇒ Önkormányzati vezetőkkel, gazdasági hivatalokkal, cégekkel, ⇒ a Munkaügyi Központtal, ⇒ a környezetvédelmi és egyéb szakhatóságokkal történt megbeszélések alapján, (Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Állami Közútkezelő Kht.) ⇒ a települések adottságait, lehetőségeit felmérő kérdőívre adott válaszok alapján, ⇒ valamint a KSH adatok felhasználásával gyűjtöttük be. Ezt követően elvégeztük az adottságok, a piac és a célok összehangolását. Emellett a munka első feltáró fázisának fontos része, hogy az interjúk során összegyűjtsük a helyi igényeket és elképzeléseket, álmokat (ha vannak). A felmérés és értékelés, az egységes szempontok szerinti helyzetfeltárás alapján meghatározásra kerültek a fejlődés mérésére szolgáló indikátorok. Ez tartalmazza az Önkormányzatoktól, a felsorolt hivataloktól és szakemberektől begyűjtött információkat, a műszaki infrastruktúra, a környezeti alapállapot, a humánerőforrás, a fontosabb vállalkozások, az agrárgazdaság, az ipari tevékenység, az idegenforgalom helyzetére vonatkozó fontosabb mutatókat. Ez a munkafázis lesz az alapja a projektek megvalósítása során szükséges monitoring munkának. Két fórum szervezésére került sor a kistérség önkormányzati vezetőinek és jelentős gazdasági szereplőinek közreműködésével: A TMB Hungary Kft. bemutatkozása, a fejlesztési koncepció céljának bemutatása, a munka ütemezése. Mezőcsát, 2004. 09. 14. a

fejlesztési

koncepció

során

készített

helyzetértékelés

és

prekoncepció bemutatása, általános és nyilvános vitája. Mezőcsát, 2004. 11. 24.

14


TMB Hungary Kft.

2004

3. A kistérség településeinek felmérése, helyzetértékelés 3.1. Mezőcsát 3.1.1. A település általános jellemzői A Borsodi Mezőség központjában fekvő város a 3-as főútról Mezőkeresztesen, illetve Nyékládházán, az M3 autópályáról Mezőnagymihály, Hejőpapi/Igrici és Hejőkürt lehajtón keresztül, a 35-ös útról Tiszaújvároson át, valamint a Hortobágy felől Tiszacsege és Ároktő érintésével komppal közelíthető meg. Itt van a Miskolc-Mezőcsát vasúti szárnyvonal végállomása. A 10307 ha-n elterülő Mezőcsát város lakóinak száma 6735. Budapesttől 150, Miskolctól 35, Tiszaújvárostól 25 km-re található. Személygépkocsival a fővárostól két óra, a megyeszékhelytől 40 perc, Tiszaújvárostól 25 perc alatt lehet ide eljutni. A Mezőcsát környéki terület löszös talajú, részben agyag, innen származott a fazekasok alapanyaga, a homokon pedig borszőlő termett. A talaj alatt vastag kavicsréteg van, itt létesültek a kavicsbányák. 3.1.1.1. A település rövid történeti áttekintése „A település első írásos említése 1225-ből származik, de régészeti ásatások bizonyítják, hogy a bronzkorban már lakott hely volt, és a város határában Árpád-kori települést is föltártak. A XIII. század elején a község két részből állt: Szabadcsáton a "szabad" jobbágyok éltek, míg Lakcsáton a birtokos, Bors ispán szolgái. A muhi csata után a tatárok Csáton is nagy pusztítást végeztek, majd IV. Béla újjáépítő munkája nyomán újból benépesült a település. A mohácsi csatavesztés miatt Csát lakossága is sokat szenvedett a török uralom alatt, de ismét sikerült újjáépíteni a települést, és visszaszerezni a vidéken a központi szerepet. I. Lipót császár 1698-ban vásártartási jogot adott a településnek. Ez meggyorsította a fejlődést, melynek eredményeképpen elérte a mezővárosi rangot és ezt megőrizte az 1870-es évekig. 1849 nyarán az orosz cári csapatok felégették Csátot. A kiegyezés után meggyorsult a fejlődés, közigazgatási intézmények létesültek: főszolgabírói hivatal, járásbíróság, telekkönyvi hivatal, közjegyzőség, takarékpénztár stb. Ebben az időben épültek fel a település jelentős, nagyrészt ma is meglévő épületei, amelyek meghatározzák kisvárosi jellegét építészeti arculatát.”

15


TMB Hungary Kft.

2004

A város 1991-ben nyerte vissza városi rangját, 2003 végéig a tiszaújvárosi kistérség része volt, (a középfokú szolgáltatásokat azonban Tiszaújváros tartotta meg), majd 2004-től Mezőcsát központtal önálló kistérség alakult. A település gazdag művelődéstörténeti hagyományokban. Itt tanított 1833-ban Egressy Béni, a Szózat megzenésítője, erről tanúskodik az épület falán található emléktábla.

4. ábra: Egressy Béni emléktáblája Mezőcsáton

A hajdani lelkipásztorok közül irodalmi munkásságuk miatt megemlítendő Tarczali Sámuel, Sárkány Dávid, id. Szatmári Paksi Dániel, Vályi Nagy Ferenc, Kónya Pál, ifj. Gulyás Benő. Valószínűleg Mezőcsáton született Csáti Demeter ferences szerzetes, aki 1526-ban versbe szedte a honfoglalás történetét, benne a fehérló mondáját, valamint itt született Kiss József költő, folyóiratszerkesztő. Itt alakult ki a magyar népi fazekasművészet egyik jelentős központja, amely a középtiszai stíluscsoportot képviseli. Klasszikusnak számít a mezőcsáti Miska-kancsó, amely ember formájú boros kancsó, illetve a madárdíszes, pálinkásbutélia.”1

5. ábra: Miska-kancsó, Mezőcsát

1

http:// http://www.vendegvaro.hu/5-1686

16


TMB Hungary Kft.

2004

Mezőcsáton három évtizede egy termálvizű strand működik, amely három szabadtéri és egy fedett medencével várja a látogatókat. 3.1.1.2. Építészeti emlékek a városban A népi lakóház dísze az udvari oldalon húzódó négy boltívű tornác. A mestergerendán olvasható építésének dátuma: 1883. május 22. Nagy Tamás gazdálkodó építette helyi kőművesekkel.

6. ábra: Tornácos népi lakóház, Mezőcsát

A boltíves tornácú házat 80 cm vastag vályogfalból emelték, faanyagát Máramarosból úsztatták idáig a Tiszán. A tájház ma az építtetők leszármazottainak tulajdonában van, eredeti állapotába berendezve megtekinthető. Az épület alaprajzával, anyaghasználatával, arányrendjével a vidék építkezésének tipikus példája. Anyagiakban az átlag fölött álló család igyekezetét tükrözi az átlagostól nagyobb méret, az árkádos tornác, és az első szoba igényes berendezése. A házban a jelenlegi tulajdonos, Juhász László festményeiből is látható kiállítás. A református templom 1746-ban épült, tornya Dél-Borsodban a legmagasabb, 47,1 m. A templom fakazettás mennyezete az épülettel egyszerre, 1746-ban készült rév-komáromi asztalos mesterek keze nyomán. Az 1890-es tűzvész után két évvel építették újjá a templomot. A tűzvész során kimentett 22 mennyezeti kazettáról készült ceruzarajzok az Iparművészeti Múzeumba kerültek. A kazettákat az 1980-as restaurálás óta a Debreceni Református Kollégium Egyházművészeti Múzeuma őrzi.

17


TMB Hungary Kft.

2004

7. ábra: A református templom fakazettás mennyezete, Mezőcsát

Az 1999-2000-es műemléki felújításkor Oltai Péter belsőépítész, Hajdú János asztalos, Deák Áron képzőművész restaurátor munkája révén rekonstruálták az eredeti állapotot, elkészültek az új fakazetták. Azóta ismét a népies barokk stílusú kazetták virágai ékesítik a templomot. A magaslaton álló, környezetéből kiemelkedő római katolikus templomot 1895-ben építették. A klasszicizáló templom érdekessége, hogy a karzat alatt található az oltár. Oltárképét Takács István, kövesdi művész festette.

8. ábra: Római katolikus templom

18


TMB Hungary Kft.

2004

Az egykori járásbíróság szecessziós épületet 1911-12-ben emelte Jablonszky Ferenc tervei alapján a miskolci Feldmann Mór építőmester. Az épület ma a megyei Levéltár fióklevéltáraként működik.

9. ábra: Levéltár, volt Járásbíróság

A historizáló épületet 1887-ben tervezték, de csak a századfordulón épült fel. A községi elöljáróság ügyvivő apparátusa működött itt, ma is a Polgármesteri Hivatal székhelye. Előtte, a főtéren látható a Turul szobor, I. világháborús emlékmű.

10. ábra: Városháza

A város új központi terét 2002-2003-ban alakították ki. Ez a tér lett a rendezvények színhelye.

11. ábra: Az átalakított főtér Mezőcsáton

19


TMB Hungary Kft.

2004

3.1.2. A települési önkormányzat jellemzői Az önkormányzat számos intézményt, így oktatási, egészségügyi, közigazgatási intézményt működtet. Az általa foglalkoztatottak számát és éves költségvetését az alábbi táblázat tartalmazza. Intézmény Polgármesteri Hivatal Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Egressy Béni Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Napközi Otthonos Óvoda Közösségi Ház és Könyvtár Városgondnokság Élelmezési Központ Egészségügyi Központ Összesen

Foglalkoztatottak Éves száma (fő, 2004) költségvetése (m Ft, 2004) 42 41

194,7 128,4

58

174,1

36 6 30 23 39 275

82,5 22,0 87,9 93,9 122,8 906,3

A településen az önkormányzat az egyik legnagyobb munkáltató: az általa fenntartott intézményekben 275 főt alkalmaz. A városi önkormányzat a feladatkörébe tartozó tevékenységek közül az oktatási feladatok ellátására fordítja a legtöbb pénzt, amely az önkormányzat által intézmények üzemeltetésére fordított költségvetésének 45%-a. Mezőcsátnak a németországi Worbis a testvérvárosa, amellyel az együttműködés kulturális tevékenységekre (főként a két település kórusainak találkozóira és fellépésére) terjed ki.

12. ábra: Worbis elhelyezkedése és elérhetősége Németországban

20


TMB Hungary Kft.

2004

A kistérséget alkotó települések mind a gazdaság, az idegenforgalom területén, mind a források megszerzésében versenytársnak tekinthetők. Az adottságok kihasználására azonban nem létezik még elég erős szervező erő. Kooperáció létezik azonban néhány területen, így az infrastruktúra, főként a szennyvízhálózat kiépítése, valamint a hulladékgazdálkodás, szemétlerakó létesítése kapcsán. Mezőcsát – csakúgy, mint a kistérség többi települése - az ipartelepítésben és az idegenforgalom fejlesztésében látja a jelenlegi állapotból kivezető utat. E területek fejlesztésére határozott a szándék, azonban koncepcióval, programmal és pénzzel nem rendelkeznek a megvalósításához. 3.1.2.1. Fejlesztési területek Mezőcsáton Mezőcsátnak az említett fejlesztendő ágazatokhoz saját földterületek is birtokában vannak. -

Az Ároktő felé vezető út bal oldalán (Szent István u.) ipari termelésre alkalmas telek található, a telekhatáron infrastrukturális elemekhez való csatlakozási lehetőség van. (Egy kacsafeldolgozó üzem létesítését tervezte itt egy vállalkozó, de a Hajdú-Bét csődje miatt az üzlet nem jött létre.

-

A volt honvédségi terület, a volt laktanyák területe mintegy 10 ha, azonban ezt a területet valószínűleg környezeti szennyezésektől mentesíteni kell.

-

A strand területe mellett az önkormányzat tulajdonában van egy 2,6ha-os terület. Korábban egy külföldi befektető a termálvízre alapozva egy 200 fős gyógyszálló megvalósítását tervezte, azonban e terv meghiúsult.

-

A város határában, a Bükki Nemzeti Park területén egy 7ha nagyságú földterületet birtokol az önkormányzat. A terület a városközponttól kb. 3km-re található, földút vezet az összefüggő területhez, amely infrastruktúrával nem rendelkezik.

-

A Tiszakeszi felé vezető út bal oldalán található az egykori Vas-tanya (Keselyűhalom). Ma egy romos, műemlék kúria áll az út mellett, amelyet kis házak öveznek (amelyek egykor kocsisok lakhelyei voltak), s ahol mintegy hatvan ember él. A 9,45 ha nagyságú terület az önkormányzat tulajdonában van, vezetékes víz, szennyvíz nincs, az áramellátás biztosított.

21


TMB Hungary Kft.

2004

13. ábra: Az egykori Vas-tanya és kúria megmaradt épületei

A településen az utóbbi években számos beruházást, felújítási munkát kezdtek el: sor került a buszpályaudvar rekonstrukciójára, átépítették a főteret, folyamatosan javítják az utakat, építik a járdákat (2 m Ft évente), a közintézményeken végeznek átalakításokat és javításokat, s kiépült a csatornahálózat, amely Igrici és Hejőpapi bevonásával 2,5 md Ftból készült el. Az önkormányzat további munkákat is tervez a településen, így az iskolarekonstrukcióra megnyert pályázattal rendelkezik (250 m Ft), a kultúrházban a színházterem felé egy szintet ráépítve konferenciaterem alakítását tervezik, útfelújításra adtak be pályázatot, a csapadékvíz-elvezetés tervezés alatt áll, (1,5-2 md Ft) a romos zsinagóga felújítása, többcélú hasznosítása is folyamatban van, a tető és a nyílászárók felújítására (az erre benyújtott pályázatot elfogadták, költsége 38 m Ft, míg a felújítás összköltsége mintegy 190 m Ft).

22

TMB Hungary Kft.


2004

14. ábra: A felújításra váró zsinagóga

3.1.3. Humán erőforrás, oktatás A város lakóinak száma 1990 óta folyamatosan csökkent a KSH adatai szerint, a 2000. év volt a mélypont, ekkor mindössze 6571 fő élt itt, ám 2004-ben az önkormányzat adatai szerint a település lakosainak száma 6735-re növekedett.

A lakosságszám változása, 1990-2004 7000 6000 5000 4000

Lakónépesség

3000

Élveszületés Halálozás

2000 1000 0

1990

1995

2000

2002

2003

2004

Forrás: KSH, 1990, 1995, 2000, 2002, 2003, önkormányzati adatok, 2004

A településen 6735 lakos él, akiknek 25%-a 18 éven aluli, 57%-a 19 és 59 év közötti, s a kistérséget alkotó települések közül Mezőcsát az egyik olyan település, ahol a legalacsonyabb a 60 éven felüliek aránya (18%).

23

TMB Hungary Kft.


2004

Mezőcsát lakossága korcsoportok szerint 60 év felett 19-59 15-18 év 0-14 év 0

1000

2000

3000

4000

5000

Forrás: önkormányzati adatok, 2004

A településen 1202 fő áll alkalmazásban, akiknek 13,5%-a mezőgazdasági tevékenységet végez, ami jóval az országos átlag felett van. Az ipari ágazatban dolgozók a foglalkoztatottak 18%-át jelentik, ez pedig elmarad az átlagtól. A kereskedelem és egyéb szolgáltatási tevékenység a foglalkoztatottak 45,7%-ának ad munkát, a közigazgatásban 23% dolgozik. A

helyben

foglalkoztatottak

legnagyobb

része,

40%

középiskolai

végzettséggel

rendelkezik, további 30% szakmunkás végzettségű. 15% diplomával rendelkezik, 15% pedig általános iskolai végzettséggel illetve még azzal sem. A középiskolai végzettségűek mintegy 50%-a dolgozik a kereskedelmi és a szolgáltatási szektorban, a közigazgatás a középfokú végzettségűek mintegy 25%-át foglalkoztatja. (Forrás: önkormányzati adatok, 2004, népszámlálási adatok, 2001) A településen regisztrált munkanélküliek száma 542, részükre és a kistérség további településein élő munkanélkülieknek nyújt átképzési programokat és kezeli problémáikat a Megyei Munkaügyi Központ kirendeltsége.

24


TMB Hungary Kft.

2004

Mezőcsáton az alábbi oktatási intézmények működnek (2004): Oktatási intézmény

Diákok száma

Napközi Otthonos Óvoda (3 tagintézmény) Egressy Béni Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Dr. Enyedi Andor Református Általános Iskola (amely 2004ben tagóvodával bővült) Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola

Pedagógusok száma 241

21

576

48

274

31

440

32

A középiskolában négy- és hatosztályos képzés, valamint az úgynevezett „0.” évfolyamon idegen nyelvi képzés zajlik. A szakközépiskolában közgazdasági szakirány működik. A középiskolai kollégiumot 2004 szeptemberétől bezárták a kapacitások alacsony kihasználása miatt. Mind az általános, mind a középiskolában folyik idegen nyelvi, angol és német oktatás. A hagyományok felélesztése és őrzése a célja a fazekas/kerámia tanfolyamnak, emellett zene, és a Hétrózsás Tánccsoport néptánc oktatása is folyik.

3.1.4. Gazdaság A településen meghatározó tevékenység a növénytermesztés és az állattenyésztés volt. Jelentős volt a gabonatermelés, juhtartás, önellátási szinten működött a szarvasmarha- és sertéstenyésztés. A XVIII. századtól erőteljes fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar. A két világháború a település gazdasági életében jelentős törést okozott, majd megindult a központi irányítású gazdasági élet szervezése. Az 1980-as években a város fejlődése megállt, hiszen az akkori Leninváros jelentős elszívó hatást gyakorolt az élet minden területén, s egyre inkább átvette a térség gazdasági központi szerepét. Ezzel párhuzamosan a környező településeken, így Mezőcsáton is érezhetővé és láthatóvá vált a hanyatlás. Az 1990-es évek elejétől azonban egyre több, kisebb-nagyobb vállalkozás indította el tevékenységét a városban. Jelenleg gazdasági tevékenységet 336 vállalkozó illetve gazdasági társaság végez, az alábbi megoszlásban: -

egyéni vállalkozó:

294 (87,5%)

-

betéti társaság:

24 (7,1%)

-

korlátolt felelősségű társaság: 18 (5,3%).

A vállalkozások 30%-a 1-9 főt foglalkoztat, 66% esetében a létszám nem ismert. Külföldi befektető, külföldi tulajdonú társaság nincs a településen.

25


TMB Hungary Kft.

2004

Működő vállalkozások gazdasági áganként, Mezőcsát, 2003

MezőgazVállalko daság, vadzások gazdálkoösszes dás, erdően gazdálkodá s, halászat 341

29

bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 20

építőipar

Ebből keresked szállás- szállítás, ingatlanü elem, hely szol- raktárogyletek, javítás gáltatás, zás, gazdasá vendégposta, gi látás távközlés szolgáltatás

58

90

24

18

69

A működő vállalkozások 26,3%-a kereskedelemmel és javítással, 20%-a gazdasági szolgáltatásokkal és ingatlanügyletekkel foglalkozik. Jelentős, a vállalkozások 17%-a építőipari tevékenységet lát el. A mezőgazdasági szektorban a vállalkozások 8,5%-a tevékenykedik. A Borsodi Mezőség szélén fekvő települések, így a mezőcsáti gazdák és termőfölddel rendelkezők számára az agrár-környezetvédelmi program jelentős segítségnek bizonyult, s erre a jövőben is sokan szeretnének alapozni. A település gazdaságában mára a mezőgazdasági termelésen túl a könnyűipar és a fémipar játszik fontos szerepet. A szolgáltató szektor jelen van a településen (az információs tábla létrehozásában 52 szolgáltató illetve ipari tevékenységet végző vállalkozó vett részt, listájukat l. a 16. ábrán.). A város egyik legnagyobb mezőgazdálkodással foglalkozó cége, a Harmónia Food gyümölcstermesztéssel, további egyéni gazdálkodók állattenyésztéssel (szarvasmarha, sertés, juh) és növénytermesztéssel (takarmány) foglalkoznak. Ipari tevékenységet végző vállalkozások főként ruha- és cipőipari gyártásban, kandallók gyártásában, építőiparban érdekeltek. A fémipar alapja az egykor az Ikarus számára termelő vállalat volt telephelye és az általa foglalkoztatottak. A könnyűiparnak is hagyománya van már Mezőcsáton, ma a cipő-és ruhagyártás a jellemző. A feldolgozóipar a kevés mezőgazdasági termék miatt nem települt meg.

3.1.5. Infrastruktúra A település az újonnan létrejött kistérség közlekedési csomópontjának tekinthető, mind a négy égtáj felé ágaznak el alsórendű utak a városból, ahonnan elérhető a többi község. A településtől mindössze 5 km-re halad el az autópálya, amelynek megépülésétől a kistérség a gazdaságának fellendülését várta. Idáig nyúlik a Budapest-Miskolc vasúti fővonal egyik szárnyvonala, s így naponta nyolc vonatpár szállítja az utasokat.

26


TMB Hungary Kft.

2004

A buszközlekedés megoldott a településen, áthalad a városon a szomszédos településekre induló, de a nagyobb városokat és más megyéket érintő mintegy 150 járatpár. (A menetrendeket l. a mellékletben.)

15. ábra: A mezőcsáti buszpályaudvar

A település belterületi útjainak hossza 44km, amelynek negyede szilárdburkolattal ellátott. 26km járda van jelenleg kiépítve, 35000m2 közterületet tisztítanak rendszeresen.

16. ábra: A város nemrégiben kialakított főtere

27


Infrastrukturális hálózat Villamos energia Gáz Víz Csatorna Hulladékgyűjtés- és kezelés Kommunikáció (telefon és internet)

TMB Hungary Kft.

2004

Szolgáltató ÉMÁSZ Rt. TIGÁZ Rt. GW-Borsodvíz Kft. GW-Borsodvíz Kft. RWE Umwelt Miskolc Kft. MATÁV Rt. (telefon), Bicomix (internet)

Ahogyan az az alábbi ábrán is látható, 2000 óta a város közüzemi ellátottsága jelentős mértékben javult: a már eddig is kiépített vízhálózat mellé csatornahálózat építése valósult meg, ennek eredményeként a csatorna hossza 9,5-szörösére nőtt 2000 és 2003 között. A fejlesztés része volt, hogy a településen szennyvíztisztító berendezést helyeztek üzembe. A közlekedést szolgáló infrastruktúra kiépítése folyamatos a városban, ezt részben az önkormányzat saját erőből, részben megpályázott források útján biztosítja. Az utak és a járdák hossza bővül, állapota javul. (Ennek azonban ellentmond a KSH 2003. évi adata, amely a járdák területét mindössze 23 e m2-ben adja meg.)

Közüzemi ellátottság, 1995-2003 60

Közcsatornahálózat, km

50

Közüzemi vízhálózat, km

40 30

Kisfeszültségű hálózat, km

20

Belterületi út, km

10 0

1995

2000

2002

2003

Kiépített belterületi járdák területe (e m2)

Forrás: KSH, 1995, 2000, 2002, 2003

2003-ban 2079 lakást tartottak nyilván Mezőcsáton, a lakások száma 1995 óta 27-tel nőtt. A háztartásokon kívül üzletek, intézmények és különböző létesítmények használnak elektromos áramot, akiknek száma 1995 és 2000 között 2%-kal emelkedett, 2000 óta stagnál. A hulladékgazdálkodás is jelentős változáson ment keresztül az elmúlt két-három évben: 2002-re a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 39%-kal, újabb egy év alatt további 28%-kal nőtt. A kilencvenes évek közepétől folyamatosan épült ki a

28


TMB Hungary Kft.

2004

gázhálózat a településen, ennek megfelelően a vezetékes gázt fogyasztók számában is ekkor, 1995 után következett be jelentős növekedés.

Lakásállomány és a közüzemi fogyasztók száma, 19952003 Lakásállomány

3000 2500

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakás

2000 1500

Áramfogyasztó

1000 500 0

Vezetékes gázt fogyasztó

1995

2000

2002

2003

Forrás: KSH, 1995, 2000, 2002, 2003

A településen az alábbi ellátások és intézmények működnek: −

óvoda, alap-és középfokú oktatási intézmények

−

öregek napközi otthona

−

plébániai hivatal, római katolikus templom

−

református lelkészi hivatal, református templom

−

háziorvosi ellátás

−

mentőállomás

−

tüdőgondozó / rendelőintézet (három szakorvos)

−

gyógyszertár

−

posta

−

tűzoltóság

−

rendőrség

−

munkaügyi Központ

−

IPOSZ

−

városgondnokság

Mind pénzügyi, mind jogi szolgáltató igénybe vehető helyben, valamint szaküzletek is szolgálják a helyi és a kistérségi lakosokat. A művelődést és a kulturális lehetőségeket a Megyei Levéltár, a helyi könyvtár, művelődési központ és állandó kiállítások, valamint a tájházak bemutatótermei szolgálják. Sportolási lehetőség a sportcentrumban, valamint a sportegyesületekben biztosított.

29


TMB Hungary Kft.

2004

17. ábra: A városi sporttelep

A Csáti Újság és a helyi televízióadás a város lakóinak, míg a Mezőcsáti Kistérség című lap a kistérséget alkotó település polgárainak nyújt havonta a település(ek)ről információt. A Csáti Nyár keretében kulturális programokat rendeznek a városban. Minden év júniusában itt rendezik meg a Dél-Borsodi Dalos Találkozót. Minden júliusban orgonahangversenyt tartanak a helyi református templomban. A sport kedvelői augusztusban lovasnapon, fogathajtó bajnokságon és bemutatókon vehetnek részt.

3.1.6. Idegenforgalom Az alábbi Mezőcsátot bemutató információs tábla a strand mellett, az üdülőterülettel szemben található.

18. ábra: Információs tábla, Mezőcsát

30


TMB Hungary Kft.

2004

A településen az egyik leglátogatottabb létesítmény a mintegy harminc éve épült (és folyamatosan fejlesztett) termálvizű strand, amely három szabadtéri és egy fedett medencével várja a látogatókat. Nyáron minden nap, szezonon kívül hétvégén tart nyitva. Az épületben szauna is működik, valamint a strand területén vendéglátó egység is kiépítésre került.

19. ábra: A strandfürdő bejárata és parkolója

20. ábra: Képek a fürdő életéből

A csáti üdülőterület a termálfürdő kialakításával és fejlesztésével közel párhuzamosan fejlődött. A területen üdülőszövetkezet működik, a tulajdonosok saját költségükre vezették el a területre a vizet és az áramot. A területen három ütemben valósult meg a telkek kiosztása, a három ütemben közel 280 telek került kijelölésre, amelyből kb. 160 esetben kértek használatba vételi engedélyt.

31


TMB Hungary Kft.

2004

21. ábra: A mezőcsáti üdülőterület

A horgászok rendelkezésére áll az Erzsébet horgásztó, valamint a környező bányatavak. Az Erzsébet horgásztóhoz vezető út szilárd burkolatú, a két tófelületet magában foglaló parkosított ingatlan fogadóépülettel, kiépített pihenőhelyekkel, esőbeállókkal, valamint szalonnasütőkkel rendelkezik. Igény esetén a területen kempingezni is lehet. A felső ábrákon az információs tábla, a fogadóépület és a tófelületek láthatóak. A fenti fejlesztéseket a terület magántulajdonosa végezte, korábban tervei között szerepelt egy szálloda és golfpálya építése a termálvizű strandra építve.

32


TMB Hungary Kft.

2004

22. ábra: Az Erzsébet horgásztó

A városban magánszállások, a vadászház és egy üdülő (összesen 20 szoba és 48 ágy) áll a vendégek rendelkezésére, azonban ezek a szállások minősítés nélküliek.2 Az ide érkező vendégek ellátására csak egy étterem áll rendelkezésre, azonban a melegétkeztetés itt nem megoldott. Működik viszont az üzemi étkezde, ahol nemcsak a helyi intézmények dolgozói és tanulói étkezhetnek, hanem rendelés alapján a lakosságot is kiszolgálják. A turisták informálásában kulcs szerepet játszó, a helyi látnivalókat, nevezetességeket bemutató, szállásokat ajánló Tourinform iroda sokáig nem működött a térségben, legközelebb Mezőkövesden volt ilyen szolgáltatás. Később felmerült az igény arra, hogy a Tiszához igen közel fekvő településeket, valamint a térség központját és idegenforgalom szempontjából fontosabb területeit bemutassák az ide érkezőknek. Az irodát azonban nem Mezőcsáton, hanem Tiszaújvárosban nyitották meg.

3.1.7. SWOT elemzés ERŐSSÉGEK → A kistérség közlekedési csomópontja → Az M3 közelsége, az autópálya legközelebbi felhajtója 7 km-re található, amelyről az M30-as út is elérhető (5 km a Hejőpapi/Igrici csomóponttól) → A gazdaság fejlesztéséhez rendelkezik ingatlanokkal → Infrastrukturális ellátottsága jó 2

http://www.vendegvaro.hu/5-1686 oldalon található adatok szerint. A Magyar Turizmus Rt. oldalán nem található mezőcsáti szálláshely.

33

TMB Hungary Kft.


2004

→ Mindhárom szektor (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás) jelen van a településen → A kistérség oktatási központja → Termálvizű strand, üdülőterület → Horgásztavak → Kulturális együttműködés Worbisszal → Sportegyesületek sikeres tevékenysége, regionális sportrendezvények (pl. fogathajtás) GYENGESÉGEK → Középszintű

szolgáltatások

minősége

(Tiszaújváros

korábbi

dominanciájának hatásait fel kell számolni) → Agrár-feldolgozóipar hiánya illetve fejletlensége → Kistérségi, településközi szervező erő hiánya → Vendéglátóhelyek száma és színvonala nem megfelelő LEHETŐSÉGEK → Ipartelepítés, fiók ipari park → Helyi termékekre épülő feldolgozóipar kialakítása → A város kistérségi központtá válásával középszintű intézményrendszer fejlesztése → Turisztikai

fejlesztések,

programok

szervezése

a

természetre,

a

hagyományos tevékenységekre (pl. fazekasság, kenyérlángos) és a megmaradt építészeti emlékekre alapozva → Volt kavicsbányák alternatív hasznosítása, technikai sportok megtelepítése VESZÉLYEK → Intézkedések, beruházások, marketing elmaradása növeli a lemaradást, hátráltatja a fejlődést → A népességmegtartó erő elvesztése → Fiatalok elvándorlása

34


TMB Hungary Kft.

2004

3.2. Igrici 3.2.1. A település bemutatása Igrici a kistérség központjától, Mezőcsáttól 6km-re, a megyeszékhelytől 35km-re található. Az M3 autópálya a település közigazgatási határán halad el. A 3307. sz. Nyékládháza – Mezőcsát – Tiszacsege összekötő út érinti a település igazgatási területét, amelyből a kiágazó 33105. sz. bekötő úton érhető el a zsáktelepülés. Vasútvonallal nem rendelkezik, de a Nyékládháza - Mezõcsát szárnyvonal mindössze 3 km-re halad el a településtől. A község neve a királyi illetve ispáni igricek (énekmondók, mulattatók) lakhelyére utal. Két helyi vízfolyása az Énekes-ér és a Dallós-ér volt.. A területen bronzkori telepek nyomaira bukkantak a régészek, a település első írásos említése 1280-as évekből származik. Az eredetileg királyi birtok 1280-tól Péter vajda kezébe kerül, de nem sokkal ezután a Rátold nemzetségé lesz, akik évszázadokon át birtokuknak mondhatják. 1548-ban Mohamed Aga vezetésével a törökök felégetik, de a falu 5 év után újra benépesült és adót is fizetet. A reformáció terjedésével a katolikusok kiszorultak a községből. A reformátusok templomukat 1777-ben kibővítették, majd harangtornyot emeltek hozzá. A késő barokk stílusú műemlék templom országos védelem alatt áll. A faluban élt 9 éven át (1821-1830) a szabadságharc pap-költőjének is nevezett Tompa Mihály, akinek tiszteletére 1879-ben márványtáblát helyeztek el a templomban, a templomkertben pedig mellszobrot állítottak 1996-ban.

23. ábra: A település temploma, Tompa Mihály emléktáblája és szobra

Az Alföld szélén fekvő területen gazdag a növény- és madárvilág. A település képét zöldövezetek, parkok, ligetes-fás erdőségek teszik kellemessé.

35


TMB Hungary Kft.

2004

A település az 1990-es években látványos fejlődésnek indult: 1994-ben adták át a tornatermet, 1998-ban lett felújítva az általános iskola, 2003-ban készült el a polgármesteri hivatal. Kiépült a teljes közműhálózat és az utak aszfaltozása is folyamatosan zajlik. A település 1947 ha-n terül el, amelyből 1790 ha mezőgazdasági, 117 ha lakóterület, 40 ha van iparterületként nyilvántartva. A talaj minősége, értéke 16 AK körüli, a talajvíz szintje alacsony, a tiszaújvárosi ipari cégek tevékenységéből adódóan mind a víz, mind a talaj és levegő szennyezett.

3.2.2. A települési önkormányzat jellemzői Az önkormányzat önálló gazdálkodási jogkörű intézményei: −

polgármesteri hivatal, amelyben 7 főt foglalkoztatnak,

−

óvoda és az épületben működő konyha 19 főt foglalkoztat,

−

az általános iskolában 19 fő dolgozik, szakfeladatokat 3 fő lát el.

A fenti intézmények 2004. évi költségvetése meghaladja a 200m Ft-ot. A hivatal fontosnak tartja továbbá az oktatás, a szociális tevékenység támogatását is, valamint intézményeinek állagmegóvására is nagy figyelmet szentel. Fontos feladat továbbá a közterületek gondozása, az infrastruktúra fejlesztése, valamint a közmunka programok lebonyolítása.

24. ábra: Polgármesteri Hivatal, Igrici

36


TMB Hungary Kft.

2004

25. ábra: Művelődési Központ, Igrici

A település 2004-ben készíttette el rendezési tervét. Mivel az autópálya a település területén halad el, valamint pihenőhelyet is kialakítottak az út építésekor, ezt az adottságot a település szeretné kihasználni. Ennek egyik első lépése volt, hogy a pálya menti területeket ipari tevékenységre alkalmas területté nyilvánították. Az önkormányzat nem rendelkezik olyan ingatlanokkal, amelyek alkalmassá tehetők ipari célra, ezek a közművel is ellátott területek magántulajdonban vannak. Elhanyagolt zártkertek, valamint bérbe adott szántók vannak a település tulajdonában, ezeket azonban

csak

mezőgazdasági

célokra

lehet

használni.

Szolgáltatási

célra

felhasználhatóak építési telkek. A teljes infrastrukturális ellátottság, valamint az autópálya közelsége egyelőre nem lendítette fel a település gazdasági életét, a szomszéd település, Hejőpapi a gazdaság területén komoly vetélytárs. Az idegenforgalom esetén pedig a Tisza menti települések egyértelmű előnyben állnak Igricivel szemben. A környező településekkel a község meglévő infrastruktúra megőrzésében és fejlesztésében, a foglalkoztatási helyzet megoldásában, hulladék elhelyezésének kérdésében

és

a

szennyvíz

kezelésében,

illetve

a

központi

orvosi

ügyelet

megszervezésében is együttműködik. Igrici számára a legfontosabb kitörési pont a munkahelyek telepítése lenne, ezt szándékában is áll fejleszteni. Koncepcióval, tervvel, valamint forrásokkal erre vonatkozóan azonban nem rendelkeznek. A térségben országos támogatást élvező program az érzékeny természeti területek programja. A település gyermek-egészségügyi tanácsadó létrehozását tervezi, a beruházás összege 25m Ft-ba kerülne, amelyhez 10% önerőt kell biztosítani. Az óvoda és konyha

37

TMB Hungary Kft.


2004

felújításához és bővítéséhez 96m Ft-ból 5% önerő szükséges. A település szelektív hulladékgyűjtésbe történő bevonását, hulladékgyűjtő szigetek kialakítását tervezik a RWE Umwelten keresztül.

3.2.3. Humán erőforrás A településen egy óvoda és egy általános iskola működik. Az óvodában az 50 férőhely kihasználtsága 100%, itt négy óvónő foglalkozik a gyerekekkel. Az általános iskola 200 férőhellyel rendelkezik, azonban csak 157 gyermeket írattak be az iskolába a 2004-2005. évi tanévre. Az általános iskolában 16 tanító végzi az oktató-nevelő munkát. Az iskolában angol nyelv oktatása folyik.

26. ábra: Általános iskola, Igrici


Lakónépesség

600


400 200 0

1990

1995

2000

2002

2003

2004

Forrás: KSH, 1990, 1995, 2000, 2002, 2003, önkormányzati adatok, 2004

38


TMB Hungary Kft.

2004

Az 1341 lakos 22%-a kiskorú, az aktív korúak aránya 57%, ami azonban folyamatosan csökken. A lakosság összetételére a lassú öregedés jellemző. Az önkormányzat által szolgáltatott információk szerint a településen 60-65 főt foglalkoztatnak, legnagyobb részük (közel 67%) a közigazgatásban és az oktatásban dolgozik, a mezőgazdasági alkalmazottak száma 10, míg az ipari alkalmazottak száma mindössze 1 fő. Kereskedelemmel heten foglalkoznak. (A fenti foglalkoztatotti létszámnak ellentmond, hogy az egyik mezőgazdasági termeléssel foglalkozó cégnél 80 fő áll alkalmazásban.)

Igrici lakosságának kor szerinti megoszlása 60 év felett 36-60 év 19-35 év 15-18 év 0-14 év 0

50

100

150

200

250

300

350

400

Iskolai végzettségük szerint a településen foglalkoztatottak jelentős része rendelkezik diplomával (26 fő), többségük pedagógusként (16 fő) az önkormányzat alkalmazásában áll. Idegen nyelvet a lakosok mindössze 2%-a beszél. A lakosság etnikai megoszlására a 75% magyar, 25% cigány arány jellemző. A református vallást gyakorlók aránya közel 70%, a katolikusoké ennek körülbelül harmada.

3.2.4. Gazdaság Az M3 autópálya környezetében több hektár mezőgazdasági ingatlan van iparterületté nyilvánítva, ettől a gazdasági élet fellendülését várják. A munkanélküliség meghaladja az országos átlagot, a gazdasági és társadalmi elmaradottság jelentős, így kedvezményezett térség. Igrici ipari létesítményekkel nem rendelkezik. A településen 20 egyéni és mindössze négy társas vállalkozás működik.

39


Társasági forma Rt. Kft. Bt. Egyéni vállalkozó Szövetkezet

TMB Hungary Kft.

2004

Száma Igriciben 2 2 20 -

A legjelentősebb vállalkozás a Narivo /volt Hejőmenti ÁG része/, amely állattenyésztéssel foglalkozik, árbevételének 90%-a a tejértékesítésből származik (naponta 20 ezer liter tejet termelnek). A tehenészetben 50 fő, a növénytermesztésben 14 fő, műhelyben 14 fő áll alkalmazásban.

3.2.5. Infrastruktúra Az M3 autópálya a település közigazgatási határán halad el. A 3307. sz. Nyékládháza – Mezőcsát – Tiszacsege összekötő út érinti a település igazgatási területét, amelyből a kiágazó 33105. sz. bekötő úton érhető el a zsáktelepülés. Vasútvonallal nem rendelkezik, de a Nyékládháza - Mezõcsát szárnyvonal mindössze 3 km-re halad el a településtől, Nemesbikk igazgatási területén. Naponta négy járatpár érinti a települést. Autóbusz közlekedés Miskolc és Mezőcsát felé napközben csaknem óránként van. Infrastrukturális hálózat Villamos energia Gáz Víz Csatorna Hulladékgyűjtés- és kezelés Kommunikáció (telefon és internet)

Szolgáltató ÉMÁSZ Rt. TIGÁZ Rt. Cser-Komkra Kft. Hegymeg GW-Borsodvíz Kft. Miskolc RWE Umwelt Miskolc Kft. MATÁV Rt.

A településen 496 háztartás, 468 ház található. A házak átlagos nagysága 90m2. A településen elérhető a postai szolgáltatás, a háziorvos, gyógyszertár, könyvtár. Vendégek, turisták fogadására alkalmas szálláshellyel és vendéglátó egységgel nem rendelkezik.

3.2.6. SWOT elemzés ERŐSSÉGEK → M3 közelsége → Teljesen kiépített infrastruktúra → Kijelölt, ipari célra igénybe vehető területek

40


TMB Hungary Kft.

2004

GYENGESÉGEK → Magas munkanélküliség → Alacsony képzettség, sem hagyományos, sem magas technológiai színvonalú ipari tevékenységhez nem áll rendelkezésre elegendő és megfelelő szaktudású munkaerő → Gyenge minőségű termőföld → Legeltetésre alkalmas területek hiánya → Ipar hiánya, s nincs jelentős befektetői érdeklődés → Zsáktelepülés LEHETŐSÉGEK → A transzeurópai hálózat közelségének kihasználása, transzferszerep erősítése, logisztikai szolgáltató központ kialakítása → Kavicsbányák megművelése, termékgyártás VESZÉLYEK → Elöregedő lakosság → A kisebbségi lakosság növekvő aránya → A jelenlegi földtulajdonosok gazdasági kérdésekhez való hozzáállása elriasztja a potenciális befektetőket

41


TMB Hungary Kft.

2004

3.3. Gelej 3.3.1. A település általános jellemzői A települést megközelíteni csak Mezőcsát vagy Mezőkeresztes irányából, a 3305-ös számú közúton lehet. A vasút kb. 13 km-re nyugatra Mezőkeresztesnél (Miskolc Budapest vasúti fõvonal) és 10 km-re keletre, Mezőcsátnál (szárnyvonal) húzódik. Az autópálya mintegy 5, a 3. számú út 11 km-re halad. Miskolc 45, Budapest 143 km-re található. A 32 km2-en elterülő falu határában kezdődik a Borsodi Mezőség Kis Hortobágyként emlegetett vidéke, amelyet 1989-ben tájvédelmi körzetté nyilvánítottak. A sztyeppés, száraz, szikes puszta alig 100 méter magasan van a tengerszint fölött. Növény- és állatvilága sok hasonlóságot mutat a Hortobággyal. A terület nagyon kevés csapadékot kap évente, mintegy 4-600 millimétert. Növényvilága szárazság-, és sótűrő.

27. ábra: A Borsodi Mezőség

A talaj és éghajlati viszonyok nem kedveznek a földművelésnek, a szántóföldi növény- és gyümölcstermesztésnek. Az itt élők elsősorban állattenyésztéssel foglalkoztak. A hagyományos ágazatok (szarvasmarha- és juhtenyésztés) mellett az utóbbi időkben újat is meghonosítottak: a haltenyésztést. Itt működik a megye egyik tavi halgazdasága. Területe már a török idők előtt is lakott volt, határában nagy kiterjedésű régészeti lelőhely van (jazig, szarmata leletek kerültek elő). A település sajátossága volt, hogy lakóinak 80%-a nemesi származású volt. A települést a történelem viharai gyakran érintették. Az 1596-os mezőkeresztesi csatavesztés után a török felégette a környező falvakat, lakosságát rabságba hurcolta. A pusztításnak Gelej is áldozatul esett, de később újjáépült a falu. A község szülötte volt Geleji Katona István, akit 1633-ban erdélyi református püspökké neveztek ki. Egyházi irodalmi munkássága mellett korszerű, igényes irodalmi

42


TMB Hungary Kft.

2004

nyelv kialakítására törekedett. Miskolci Kovács Gyula költő is Gelejen született, 1839-ben. Debrecenben járt iskolába, versei az ottani lapokban jelentek meg.

28. ábra: Utcakép a református templommal, Gelej

3.3.2. A települési önkormányzat jellemzői A geleji önkormányzat, csakúgy mint a kistérségben minden település, költségvetésének nagy részét intézmények fenntartására és az alkalmazottai bérének kiegyenlítésére használja. A település egy óvodát, egy általános iskolát és egy könyvtárat működtet, e három intézmény éves költségvetése 47m Ft (2004). Az önkormányzat számára fontos feladatként jelentkezik az oktatás helyben történő biztosítása, a hagyományok ápolása és a település fejlesztése. Ennek keretében építették fel az új községházát, tervezik egy játszótér és sportpálya létesítését, az iskola tetőterének beépítése és informatikai eszközök beszerzése folyamatban van. Még nem történt meg a helyi adottságok kihasználására épülő közös stratégia kialakítása, illetve az önkormányzat sem rendelkezik koncepcióval és tervvel arra vonatkozóan, hogyan használja ki adottságait. Az önkormányzat tulajdonában nem állnak értékpapírok, üzletrésszel nem rendelkezik, de ipari és szolgáltatási célra igénybe vehető ingatlanai vannak. Ezek a következők: -

ipari termelésre alkalmas terület:

5 ha

-

ipari termelésre alkalmassá tehető terület:

11ha

-

szolgáltatásra alkalmas terület:

1,5 ha.

A területek a szennyvíz kivételével közművekkel ellátottak.

43


TMB Hungary Kft.

2004

Ezen kívül magánszemélyek tulajdonát képezik ipari és szolgáltatásra alkalmas területek.

3.3.3. Humán erőforrás A lakosság száma a településen az elmúlt 14 évben 690 és 740 között változott, a mélypont a 2003. év volt. Gelej is, hasonlóan a kistérség legtöbb településéhez, a lakosságszám lassú csökkenésével küzd.


Lakónépesség

400

Élveszületés

300

Halálozás

200 100 0

1990

1995

2000

2002

2003

2004

A település lakosainak száma 694 fő 2004-ben, kor szerinti megoszlásukat mutatja az alábbi ábra.

Gelej lakossága korcsoportok szerint 60 év felett 36-60 év 19-35 év 15-18 év 0-14 év 0

50

100

150

200

250

A gyermekek aránya a kistérség települései közül itt az egyik legkisebb, a 60 éven felülieké pedig az egyik legnagyobb.

44


TMB Hungary Kft.

2004

Az óvodában 30 férőhelyre 28 gyermek, míg az általános iskolában 90 helyre 75 gyermek jut. Az általános iskolában angol és német nyelv oktatása folyik. Az önkormányzat adatai szerint 2004-ben a településen 177 fő áll alkalmazásban, 40% mezőgazdasági, 40% ipari tevékenységet végez. A közigazgatásban és az oktatásban a foglalkoztatottak 17%-át alkalmazzák. A munkaerő alacsony képzettségét mutatja, hogy a foglalkoztatottak 42%-a mindössze általános iskolai, 37%-a szakmunkás végzettséggel rendelkezik. A munkanélküliek száma 52 fő, 89%-a általános iskolai végzettséggel rendelkezik.

A Gelejen foglalkoztatottak iskolai végzettsége

felsőfokú végzettség

szakközépiskolai , gimnáziumi végzettség

szakmunkás

általános iskolai végzettséggel rendelekzik

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik

80 70 60 50 40 30 20 10 0

Gelej nem rendelkezik cigány lakossággal. A vallás szerinti megoszlás hasonló, mint a többi településen: magas (kb. 70%) a reformátusok és közel 30% a katolikusok aránya. Minden évben megszervezik a településen a Geleji Napokat júliusban és a Szüreti Mulatságot szeptemberben. 2004-ben második alkalommal került sor a Rideg Tábor megrendezésére.

3.3.4 Gazdaság A településen 14 működő vállalkozást tartanak nyilván 2004-ben, társasági formájukat az alábbi táblázat szemlélteti.

45


Társasági forma Rt. Kft. Bt. Egyéni vállalkozó Szövetkezet

A

térségben

a

gazdaság

kiszámíthatatlansága,

az

TMB Hungary Kft.

2004

Száma Gelejen 2 4 8 -

helyzetének

olcsóbb

és

romlását

a

hazai

versenyképesebb

ösztönzőrendszer

külföldi

termelés,

a

mezőgazdasági termékeket felszívó piac hiánya okozza. A szolgáltató szektor nincs jelen a településen. A mezőgazdasági tevékenység jelentős a településen, az itt előállított termékek egy részét helyben dolgozzák fel, másik részét feldolgozás nélkül értékesítik. Az önkormányzat a gazdasági társaságok mellett az egyik legnagyobb foglalkoztató. Az autópálya mellett működő benzinkút 5-10 munkahelyet biztosít. A munkalehetőségeket várhatóan bővíti a pihenőhely mellett tervezett vendéglátóhely kivitelezése is. A

családok

a

munkahelyük

mellett

saját

földjeiken

végeznek

mezőgazdasági

tevékenységet. A település gazdasági életében egyértelmű vezető szerepet tölt be a Sajt Kft. és a Délborsodi Agrár Kft, e két társaság a legnagyobb munkáltató. A Sajt Kft. tejfeldolgozással, az Agrár Kft. takarmánynövények termesztésével, állattartással, halászattal foglalkozik. Magas technológiai színvonalon, központi fejőgéppel működtetett gazdaság, feldolgozott tehéntej termékekre specializálódva.

29. ábra: A Sajt Kft. telephelye, Gelej

46


TMB Hungary Kft.

2004

30. ábra: A Dél-Borsodi Agrár Kft. telephelye, Gelej

31. ábra: Nevelő és teleltető medencék, Gelej

A két társaságnak Gelej külterületén és a geleji víztározónál, valamint a Füzesháton vannak telephelyeik. Korábban juhtenyésztéssel is foglalkozott a társaság, ám ez nem volt rentábilis, így a 4000-es anyajuhállomány értékesítésre került, a termékpalettáról is lekerültek a

47


TMB Hungary Kft.

2004

juhtermékek (sajt, paplan stb.). Főleg hazai piacra termelnek, céljuk, hogy az értékesítés 60%-a hazai, 40%-a külföldi piacra kerüljön.

3.3.5. Infrastruktúra A település közlekedési helyzete a kistérséget alkotó települések közül az egyik legjobb: közel haladnak hozzá az országos jelentőségű utak és egy vasúti fővonal is, mind az M3 autópálya, mind a 3. sz. főút 10-11 km-en belül van. A tömegközlekedést 22 buszjárat szolgálja. Infrastrukturális hálózat Villamos energia Gáz Víz Csatorna Hulladékgyűjtés- és kezelés Kommunikáció (telefon és internet)

Szolgáltató ÉMÁSZ Rt. TIGÁZ Rt. Délborsodi Vízés Csatornamű Kft. RWE Umwelt Miskolc Kft. MATÁV Rt.

A település vízellátása a település saját kútjáról történik. A csatornahálózat kiépítését tervezi az önkormányzat, jelenleg a finanszírozó bankot keresik, egy víziközmű társulat keretében Mezőnyárád, Mezőnagymihály, Szentistván és Gelej szennyvízhálózatát építenék ki. A belterületi utak hossza 11 km, amelyből 9 km burkolt felületű. Az utak állapota jó. 9 km a belterületi járdák hossza, 1800 m2-nyi közhasználatú zöldterülettel rendelkezik a település. A telefonhálózat a településen kiépített, a háztartások 65%-a rendelkezik telefonvonallal, a kábelhálózatba azonban a háztartásoknak csak 9,6%-a kapcsolódott be. A községben 135 db gépkocsit tartanak nyilván, így a gépkocsival való ellátottság magasabb, mint a Borsod megyei átlag (Gelejen 194 gépkocsi jut 1000 főre, a megyei átlag 183 db/ ezer fő). A településen 270 ház található, amelyeknek átlagos mérete 80m2. Gelejen működik posta, háziorvosi ellátás és gyógyszertár, van egy bevásárlóközpont, könyvtár.

3.3.6. SWOT elemzés

48

TMB Hungary Kft.


2004

ERŐSSÉGEK → Viszonylag jó megközelíthetőség → Két

jelentős

gazdasági

társaság,

magas

technológiai

színvonalat

képviselve → Szabad területek vannak az önkormányzat tulajdonában, amelyek ipari és szolgáltatási tevékenység céljára felhasználhatók → A Kis-Hortobágy területe a település határában kezdődik → Hagyományőrző, ún. „Rideg Tábor” szervezése a fiatalok részére GYENGESÉGEK → Elöregedő népesség → Szakképzett munkaerő hiánya → Együttműködés

nem

megfelelő

hatásfoka

a

vállalkozások

és

az

önkormányzat között LEHETŐSÉGEK → Ipari tevékenység kiszélesítése, feldolgozóipari kapacitások kihasználása → Logisztikai szolgáltatóközpont létesítése → Juhtenyésztés

a

munkamegosztására

családi alapozva,

vállalkozások a

juh-

összefogására

és

és

húsmarhakereskedés

koordinálása → Központi szaktanácsadás, közös értékesítés megszervezése → Az autópálya geleji pihenőjénél szálláshely kialakítása → Legelőgazdálkodás kiterjesztése → Turisztikai és halászati/horgászati fejlesztések, ökoturizmus → Hungarikumok,

valamint

helyi

specialitások

bevonása

a turisztikai

fejlesztésekbe, programokba → Természetre alapozott programok (madárles, vadászat) VESZÉLYEK → Elöregedő és csökkenő lakosság

49


TMB Hungary Kft.

2004

3.4. Tiszatarján 3.4.1. A település általános jellemzői A község Mezőcsáttól, a kistérség központjától mintegy 8 km-re keletre, Tiszaújvárostól 18 km-re, a megyeszékhelytől, Miskolctól 55 km-re délre található a Tisza jobb partján. Közúton a Tiszaújváros - Mezőcsát közötti harmadrangú úthoz csatlakozó, megviselt állapotú bekötőútról lehet elérni, vasúti csatlakozási lehetőség legközelebb Mezőcsáton van. Közvetlenül szomszédos település Mezőcsát, Tiszakeszi, Hejőkürt (ez utóbbi mellett halad el az autópálya). A község Borsod megye délkeleti szélén húzódó síkságra épült, a Tisza szabályozása előtt a folyó közvetlenül a falu határában folyt. Ennek megfelelően alakult a terület növény-és állatvilága: árterekre jellemző rétek, mocsarak, nádasok, benne gazdag madárvilág fejlődött. A község nevében fellelhető a Tarján honfoglaló törzs neve, régészeti leletek tanúsága szerint korábban ez a terület szkíta és más népek lakóhelyéül szolgált. A falu nevének első említése az 1214-es Váradi Regestrumból származik, akkor még Tarian formában. Ebben a században a Gut-Keled nemzetség a birtokosa. A XV. században mezővárosi rangot szerez a település. A következő évszázadban Tokaj várának részévé válik. A török időszakban nem fizet adót, ami miatt el is pusztítják 1596ban, de a falu hamarosan újjáépül. 1605-ben a reformáció terjedése jegyében templomot építenek, ami később leomlott. Újabb templom építésére csak 1780-ban került sor. A község birtokosai sokszor változtak, jelentős károkat okoztak a Tisza áradásai és a rosszul fizetett, elégedetlenkedő diósgyőri és ónodi katonák garázdálkodása is. A faluban élt öregkorában Édes Gergely költő, lelkész. A XIX. században Báró Eötvös József egy kúriát tartott fenn Tarjánban, ahová gyakran visszajárt. Tiszatarján jelentősége a század közepén megnövekedett, melyet országos szintű vásártartásai is bizonyítanak. Egykor Mezőcsát és a mai Tiszaújváros nagy felvevőpiaca volt a tarjáni termékeknek, zöldségen, gyümölcsön kívül kosarakat, cirokseprőt, zsákokat árusítottak. Jelentős volt az állattartás, majd egyre többen helyezkedtek el az iparban. A Tisza-szabályozáskor a település mentén mintegy 2,6 km-t metszettek le a folyóból, ami 2,2 kilométeres rövidülést jelentett. Ma a falu elzártsága miatt nem kap akkora jelentőséget, mint régebben, az elzártság az autópálya közelsége miatt a helyiek várakozása szerint enyhülni fog.

50


TMB Hungary Kft.

2004

32. ábra: Holt-Tisza, Tiszatarján

Tiszatarján mintegy 40,40 km2-en terül el. Tengerszint feletti magassága 88-93m. A település felszíne sík, a kavicsos, homokos hordalékkúp felszínt löszös homok takarja. A talajvíz szintje 2-4m, a talajvizet a tiszaújvárosi Tiszai Vegyi Kombinát működése miatt szennyezett.

3.4.2. A települési önkormányzat jellemzői Az önkormányzat pénzügyi helyzete stabil, de a település forráshiánnyal küzd, aminek oka az állami alulfinanszírozottság és a helyi bevételek hiánya. A helyi önkormányzat két intézményt működtet. Az óvoda és az általános iskola által foglalkoztatottak száma 28, a két intézmény éves költségvetése közel 100 millió Ft. Az önkormányzat az intézmények fenntartásán túl szociális célra fordít jelentős összeget. A település egy korábbi, már nem érvényes rendezési tervvel rendelkezik, az újabb terv kivitelezése folyamatban van.

33. ábra: Polgármesteri Hivatal, Tiszatarján

51


TMB Hungary Kft.

2004

A környező települések közül a gazdasági lehetőségek és az autópálya miatt Hejőkürt, az idegenforgalom területén a szintén Tisza-parti település, a hasonló adottságokkal rendelkező Tiszakeszi a legjelentősebb versenytárs. Az önkormányzat közel 12 millió Ft értékű (Borsodvíz és OTP) részvénnyel rendelkezik. Jelenleg ipari termelésre alkalmas területe nincs, de a település rendezési tervének készítésekor meghatároznak ipari termelésre alkalmassá tehető területeket, amelyek a szennyvíz

kivételével

minden

infrastrukturális

feltétellel

rendelkező

terület(ek)ké

alakíthatók. Az önkormányzat tulajdonában továbbá olyan területek is vannak, amelyek mind mezőgazdasági hasznosítása, mind szolgáltatás céljára igénybe vehetők. Ez utóbbi célt szolgálhatná az a közvetlen Tisza-parttal rendelkező, mintegy 4 hektáros terület, amelynek célszerű hasznosítását a vezetés egy szabadidőpark, kemping, gyermektábor létesítésében látja. A Kis-Tiszától északra található, a folyóhoz vezető út hossza 1-1,5 km, amelyet aszfaltborítással kellene ellátni. A Tisza partján e mellett az út mellett egy sajószentpéteri magánszemély üdülőház építésébe kezdett. Itt található a települést a Tisza túlsó partjával összekötő, egykor a településhez tartozó Tisztatóra vezető, jelenleg nem üzemelő rév megmaradt betonalapja. Az önkormányzat célja, hogy lehetőségei szerint újra üzembe helyezze ezt a kompot. A másik, jelenleg szintén üzemen kívüli komp a már említett 4 ha-s területtől délre található. A folyó bal partján a gát tetején aszfaltborítású út vezet. A már említett Tisztató területén mezőgazdasági tevékenységre használt területek (leginkább egybefüggő szántók) vannak – magánkézben. Az egykor kender áztatására szolgáló medencékben ma a tulajdonosok halastavat üzemeltetnek. Néhány hétvégi ház is áll ezen a területen, amelyek tulajdonosai magyar, német és olasz magánszemélyek. Ez a terület Polgár felől műúton könnyen megközelíthető. A település 48 millió Ft támogatást kapott az óvodai és alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztésére, amit a foglalkoztató termek átalakítására, újak létrehozására, a HACCP rendszer kiépítésére, új berendezési tárgyak és oktatási eszközök beszerzésére fordítanak. Jelenleg több beadott pályázattal is rendelkezik az önkormányzat, ezek az alábbiak (2004. október 19-i állapot szerint): - a Ságvári út korszerűsítésére, felújítására beadott pályázat értéke 14.000.000 Ft

52


TMB Hungary Kft.

2004

- kerékpárút építése Tiszakeszi és Hejőkürt irányába, az út hossza 4-4 km - hulladékgazdálkodásra, szelektív hulladékgyűjtésre beadott pályázat Mivel az előírások szerint 2015-re minden településnek szennyvízhálózattal kell rendelkeznie, meg kell oldani a csatornahálózat kiépítését. Azonban az agglomerációs besorolás szerint 2000-nél kevesebb lakosú település nem pályázhat egyedül ennek kivitelezésére, így jelenleg a lehetséges megoldások keresése zajlik. Az önkormányzat igyekszik jó kapcsolatot fenntartani a lakossággal, biztosítja a folyamatos tájékoztatást, gyűléseket és közmeghallgatást szervez, valamint gondoskodik kulturális események szervezéséről és lebonyolításáról. A község megismertetését szolgálja a településről készült prospektus és videofilm, amelyek a település sajátosságait: a falu történetét, a Tisza és a település területén található holtág nyújtotta kikapcsolódási lehetőségeket, a helytörténeti kiállításon megtekinthető tárgyakat, a kulturális életét mutatják be. A környező települések adottságaival tisztában van a település vezetése, bizonyos területeken, így az oktatás, infrastruktúra-fejlesztés, foglalkoztatás, termelés területén történtek is lépések az együttműködés megvalósítására. Noha a turisztikára csaknem minden település nagyobb hangsúlyt akar helyezni, ezen a területen még nem jött létre életképes kooperáció. Minden fent említett területen az önkormányzat szándékában áll a további fejlesztés, azonban ehhez sem koncepcióval, fejlesztési tervvel, sem forrással nem rendelkezik.

3.4.3. Humán erőforrás A településen két oktatási intézmény működik, mindkettőt az önkormányzat tartja fenn. A két intézményben foglalkoztatottak száma 18 fő, az éves költségvetése közel 100 millió Ft (2004). Az óvodai férőhelyek száma 50, az óvodások száma azonban meghaladja ez 10 fővel, így ha tartósan fennmarad e korosztály számának növekedése, szükségessé válik az óvoda kibővítése. A gyermekek nevelését négy óvodapedagógus végzi.

53


TMB Hungary Kft.

2004

34. ábra: Általános iskola, Tiszatarján

A 224 általános iskolai férőhelyre 119 gyermek jut, akiket 15 pedagógus tanít. (Az egy pedagógusra jutó tanulók száma 8, így biztosított az ismeretek hatékony átadása és a személyes kontaktus a tanítók és a diákok között.) Az iskolában az angol nyelv oktatása folyik. Tiszatarján azon kevés települések közé tartozik, ahol a lakók száma 1990 óta növekszik, az akkori 1352-ről 7,7%-kal nőtt a lakosságszám 2003-ra.


Lakónépesség

800

Élveszületés

600

Halálozás

400 200 0

1990

1995

2000

2002

2003

2004

Az alábbi ábra az 1468 lakosú település lakosságának kor szerinti megoszlását mutatja. A 14 év alattiak a lakosság 23%-át, a 15-18 évesek 6%-át teszik ki. A munkaképes korú lakosság a teljes lakosság 55%-át jelenti.

54

TMB Hungary Kft.


2004

Tiszatarján lakosságának életkor szerinti megoszlása 60 év felett 36-60 év 19-35 év 15-18 év 0-14 év 0

A

településen

a

100

foglalkoztatottak

200

300

száma

mindössze

400

90,

500

amelyből

38

fő

a

mezőgazdaságban, 39 pedig a közigazgatásban illetve az oktatásban dolgozik, ezzel az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató a településen. Kereskedelmi tevékenységet 9 fő végez, a szolgáltató szektorban mindössze 4-en vesznek részt. A helyben foglalkoztatottak képzettségét vizsgálva megállapítható, hogy legtöbben (42 fő) középfokú oktatási intézményben végeztek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők nagy része az önkormányzat által fenntartott intézményekben áll alkalmazásban. A szakmunkás végzettségűek közül jelentős azoknak a száma, akik fémiparral, elektronikával foglalkoznak, illetve a műszerészek száma, azonban ők a környező nagyobb városokba ingáznak.

A településen foglalkozatottak száma végzettségük szerint


szakközépiskol ai, gimnáziumi végzettség

szakmunkás



35 30 25 20 15 10 5 0

55


TMB Hungary Kft.

2004

Idegen nyelven valamilyen szinten valamivel több, mint 40-en beszélnek, közülük 83% az angolul tudók aránya. A munkanélküliek száma 146 fő, számukra közhasznú illetve közcélú foglalkozatási lehetőséget biztosít az önkormányzat. A település lakosainak 80% magyar, 20%-a cigány származású. A katolikus vallásúak aránya 33%, református vallásúnak a lakosság mintegy 55%-a tartja magát.

3.4.4. Gazdaság Tiszatarján gazdasági élete elsősorban a mezőgazdaságra alapozódott, növényeket termesztettek, az állattartás nem volt erős ágazat. Az itt előállított termékeket a környező településeken adták el. A térségben a mezőgazdaságon kívül a könnyűiparnak van hagyománya. Egykor a településhez tartozó területeken kendertermesztés és feldolgozás is folyt. Az iparra és a szolgáltató szektorra ma leginkább a tőke és a szakképzett munkaerő hiánya jellemző, az ipari, valamint a szolgáltatások, leginkább az idegenforgalmat kiszolgáló létesítmények megtelepedésének lehetőségét tovább nehezíti az infrastruktúra hiánya. A mezőgazdaság is hasonló problémákkal küzd, a termelés szétaprózott területeken, családi keretek között folyik, nincs nagyüzemi vagy „farmszerű” gazdálkodás. A tőkehiány itt is általános jelenség, a gépek amortizálódása által a termelés hatékonysága sem kielégítő. A településen működő (illetve ide bejelentett) vállalkozások száma 61, amelynek felét az egyéni vállalkozók, 20%-át a betéti társaságok teszik ki. Társasági forma Rt. Kft. Bt. Egyéni vállalkozó Szövetkezet Kkt.

Száma Tiszatarjánban 7 8 12 31 1 2

3.4.5. Infrastruktúra A település viszonylagos elzártsága nehezíti a település gazdasági helyzetét, a település egy bekötőúton érhető el.

56


TMB Hungary Kft.

2004

A tömegközlekedés kizárólag a buszjáratokra épül, munkanapokon Mezőcsátról Tiszatarján felé 19, Mezőcsátra 18 buszjárat indul. (Közülük 6-7 járat a tiszatarjáni útelágazásnál veszi fel illetve rakja ki az utasokat.) Az infrastrukturális ellátásban az alábbi szolgáltató-társaságok vesznek részt: Infrastrukturális hálózat Villamos energia Gáz Víz Csatorna Hulladékgyűjtés- és kezelés Kommunikáció (telefon és internet)

Szolgáltató ÉMÁSZ Rt. TIGÁZ Rt. GW-Borsodvíz Rt. Miskolc RWE Umwelt Miskolc Kft. MATÁV Rt.

A település belterületén 9,4 km hosszú úthálózatból 5 km burkolt, azonban az utak állapota nem megfelelő. A kiépített belterületi járdák hossza 5 km, a közterületeket rendszeresen tisztítják. Tiszatarjánban 500 ház található, amelyeknek átlagos nagysága 80m2. A házakért átlagosan 30000 Ft/m2-t, míg a telkekért 400 Ft/m2-t kérnek. A településen van működő posta, háziorvosi szolgálat egy orvossal, polgárőrség, művelődési központ, múzeum, könyvtár.

35. ábra: Művelődési ház, Tiszatarján

A Tisza közelségéből adódóan nyáron kikapcsolódási, sportolási és horgászati lehetőséget kínál a folyó és a holtág, ezen kívül a helyi lakosokból álló néptánccsoport, íjászcsoport rendezvényeit is lehet látogatni, munkájukban részt venni. (Az íjászok országos versenyeken vesznek részt.)

57


TMB Hungary Kft.

2004

36. ábra: Pihenőpark, Tiszatarján

A településen minden év júliusában megrendezik a falu napját (1-2 napos rendezvény, a millennium évében 3 nap volt), ahol a helyi és a környező településekről meghívott együttesek kulturális műsora tekinthető meg. A község közbiztonságát jónak ítélik.

3.4.6. SWOT elemzés ERŐSSÉGEK: → Autópálya közelsége → Tisza, „Kis-Tisza” holtág → Helytörténeti bemutató – a tulajdonos régészettel is foglalkozik → Menedzser szemléletű vezetés → Olcsó munkaerő → Hagyományőrző együttesek és csoportok (íjászat, néptánc) GYENGESÉGEK: → Rossz úthálózat, infrastrukturális hiányosságok (nincs szennyvízhálózat) → Tömegközlekedés - csatlakozási lehetőségek → Képzetlen munkaerő → Jelentős arányú munkanélküliség → Ipar hiánya, illetve nincs alkalmas hely erre a tevékenységre → Nem hatékony mezőgazdasági termelés → Nincsenek a vendégek fogadására alkalmas helyek (szállás, étterem/büfé)

58


TMB Hungary Kft.

2004

→ Társadalmi problémák a településen, nincsen a közösségi életet megfelelően szolgáló hely LEHETŐSÉGEK: → Turizmus, idegenforgalmi fejlesztések – horgászat, íjászat, természeti értékek bemutatása, növény- és állatvilág, gyermektábor (már megindult az idegenforgalmi fejlesztés) → Hagyományőrző együttesek és csoportok (népdalkör, Kristály mazsorett csoport)

nyújtotta

lehetőségek,

szövés,

szövőgépek,

helytörténeti

gyűjtemény (magángyűjtemény) → Munkahelyteremtés → Kompközlekedés ismételt beindítása → Könnyűipar (varroda, cukorcsomagolás beindítására már volt próbálkozás) → Kavicsbánya-tó széleskörű hasznosítási lehetősége VESZÉLYEK: → Idejében megtehető lépések elmulasztása → Elvándorlás a beszűkült lehetőségek miatt

59


TMB Hungary Kft.

2004

3.5. Tiszakeszi 3.5.1. Tiszakeszi általános jellemzői A település területe nagyrészt a Tisza jobb partján fekszik, de közigazgatási határa átnyúlik a bal partra is. Változatos növény- és állatvilággal rendelkezik, a halállománya is jelentős, ennek megfelelően a település hagyományosan halászfalu volt. Gazdag régészeti lelőhelyekben, egykor a százdi apátság is itt működött. A Tisza szabályozásakor a folyó hossza mintegy két kilométerrel lett kevesebb. A településen iskola- és községtörténeti gyűjtemény található a régi református iskola épületében. A településen született Harsányi György Lajos festőművész.

37. ábra: A református és a katolikus templom, valamint az egykori kúria Tiszakesziben

A zsáktelepülést egy rossz minőségű út köti össze a Mezőcsát-Tiszaújváros útvonallal. Vasúti csatlakozása nincs. A Tiszán az önkormányzat működtet egy kompot. Mezőcsáttól, a kistérség központjától 8km, Miskolctól 50km választja el. A település mintegy 4619 ha-on terül el, amelynek 95%-a mezőgazdasági illetve természetvédelmi terület. A felszín sík, a Tisza árterén a talaj 8-15 aranykorona értékű öntéstalaj, amely közepesen szennyezett. A talajvíz szintjét a Tisza vízállása befolyásolja, a talajvíz kevésbé szennyezett. A településen a korábbi ipari tevékenység miatt kismértékű környezetszennyezés van. A településen két, termálvizet adó kút van, amelyeket 1974 illetve 1975-ben létesítettek, azóta a kutakból kifolyó víz hasznosítatlanul folyt el. A kutak vízhozama mintegy 100l/perc.

A

terület

tulajdonosa

termálfürdő,

wellness

hotel,

üdülőpark

és

konferenciaközpont létrehozását tervezi a területen, amellyel hozzá kívánnak járulni a település és a térség idegenforgalmának fejlesztéséhez.

60


TMB Hungary Kft.

2004

38. ábra: A két, termálvizet adó kút Tiszakesziben

3.5.2. A települési önkormányzat jellemzői Az önkormányzat költségvetésének nagy részét intézmények működtetésére költi, óvodát, iskolát, művelődési házat és könyvtárat, napközi otthont és egészségügyi szolgáltatást tartanak fenn, de az önkormányzat működteti a kompot is. Az intézményekben foglalkoztatottak száma 75, az intézmények éves költségvetése összesen csaknem 300 millió Ft (2004) A település rendezési tervvel rendelkezik. Elkészült Tiszakesziig a kerékpárút 8,5 km-es szakasza, amelyet 2004. augusztus 20-án adtak át a falunap keretében. 241 millió Ft címzett támogatást nyert Tiszakeszi a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésére, a hiányzó 104 millió Ft-ra is pályáznak. A 20 km-es árokrendszer feladata, hogy megvédje az ingatlanokat a belvízkároktól. A hulladék szelektív gyűjtésének kivitelezésére jelenleg egy pályázat van benyújtva, s pályázati forrásból szeretné a község a Mezőcsátra vezető út felújítását is megoldani. A település speciális adottságának tekintik a Tiszát, amely alkalmat ad az aktív turizmus erősítésére. A Tiszához kapcsolódó turizmus fejlesztésére és a termálvíz hasznosítására már léteznek koncepciók, a fejlesztéshez szükséges források részben rendelkezésre állnak, részben pályáznak rá. A két termálvizű kút hasznosítására épül egy magánszemély

által

tervezett

termálfalu

(fürdő,

wellness

hotel,

üdülőpark,

konferenciaközpont). Tiszakeszi 5,6 ha mezőgazdasági művelésre alkalmas területtel rendelkezik. A településen szolgáltatásra és ipari termelésre alkalmas területek is vannak, ezek

61


TMB Hungary Kft.

2004

magánszemélyek és gazdasági társaságok tulajdonát képezik. A jelenleg kihasználatlan egykori cipőgyári ingatlanok hasznosítására az önkormányzat - mivel jelenleg nincs elegendő szálláshely a településen -, panzió és étterem kialakítását tervezi. A jelenleg az általános iskolai tanulók étkeztetését szolgáló egykori kúria funkciójának megváltoztatását: panzió vagy vadászház kialakítását tervezi a település vezetése.

3.5.3. Humán erőforrás A kistérségben ez az egyik legnagyobb település, lakosainak száma 2832 fő (2004). A lakosságszám viszonylag stabil volt 1990 és 2002 között, azonban 2003-ban 2700 fő alá csökkent a lakosok száma. Az önkormányzat adatai szerint 2004 szeptemberéig 2832 főt tartottak nyilván a településen.

A lakosságszám változása, 1990-2004 3000 2500 2000 Lakónépesség

1500


1000 500 0

1990

1995

2000

2002

2003

2004

A lakosság kormegoszlása az alábbi ábrán látható.

62


TMB Hungary Kft.

2004

Tiszakeszi népessége korcsoportok szerint 60 év felett 36-60 év 19-35 év 15-18 év 0-14 év 0

200

400

600

800

1000

1200

A lakosok 26%-a 18 év alatti, a 18 és 60 év közöttiek a lakosság 58%-át teszik ki. A 60 év felettiek aránya 16%. A lakosok kor szerinti megoszlása csaknem megegyező a Tiszatarjánban tapasztaltakkal. A 18-60 éves korosztály adja a foglalkoztatottak nagy részét, akik közül 305-öt alkalmaznak helyben. A foglalkoztatottak többi része a közeli településeken, főként a közeli városokban helyezkedett el. A helyben alkalmazásban állók közül 140-en dolgoznak ipari jellegű munkakörben, 126-an pedig a mezőgazdaságban. Kereskedelemmel 27-en foglalkoznak, a közigazgatási feladatokat 12-en látják el. A településen egy óvoda és két általános iskola működik. A Hétszínvirág Óvodába 117 gyermeket írattak be a szülők, őket 11 óvodapedagógus neveli. A két általános iskolába 344 tanuló jár, itt 38 pedagógus végzi az oktató-nevelő munkát. Az általános iskolában német és angol nyelv oktatása folyik.

39. ábra: Lorántffy Zsuzsanna Református Általános Iskola, Tiszakeszi

63


TMB Hungary Kft.

2004

40. ábra: Művelődési központ, Tiszakeszi

A lakosság 80%-a magyar, 20%-a tartozik a cigány etnikumhoz. A településen a vallás szerinti megoszlás hasonló a kistérség többi településéhez, a lakosság nagyobb része református vallású (kb. 60%), a katolikus vallást gyakorlók ennek alig felét teszik ki.

3.5.4. Gazdaság A gazdasági helyzet nem kedvező ezen a településen, a jelenleg még működő könnyűipari tevékenységet végző vállalkozások tevékenységük korlátozására vagy megszüntetésére készülnek. A cipőgyár várhatóan ebben az évben bezárja tiszakeszi üzemét és Ukrajnába helyezi át tevékenységét. A még meglévő két vállalkozásnál is folyamatosan csökken a foglalkoztatottak létszáma, de a cégek felszámolását sem lehet kizárni, így a településen tapasztalható magas szintű munkanélküliség további emelkedése várható. A gazdasági helyzet javulását új üzemek beindításával és ezzel együtt új munkahelyek biztosításával lehet itt elérni. Mivel a településen már évtizedes hagyománya van a könnyűiparnak, leginkább a cipőgyártásnak, (így a szükséges infrastruktúra, telephely, munkaerő is rendelkezésre állna), ezért hasonló profilú, lehetőleg helyi vállalkozást szívesen látnának itt a településen. A mezőgazdaságban újabb pályázatokkal és pénzügyi támogatásokkal, kifizetésekkel látják megvalósíthatónak a gazdák és a gazdaságok tevékenységének támogatását. A szolgáltató szektor a turizmusra épül, e terület fejlesztésétől jelentős változást remélnek, ami mind az önkormányzat, a település, a fejlesztést végző vállalkozó, mind a munkát keresők helyzetét javítaná.

64


Társasági forma Rt. Kft. Bt. Egyéni vállalkozó Szövetkezet Kkt.

TMB Hungary Kft.

2004

Száma Tiszakeszin 10 11 57 1 -

A gazdasági tevékenységet végzők 72%-a egyéni vállalkozó, ami jelzi, hogy ezen a településen is a kisebb tőkeerejű vállalkozások vannak nagy számban. A vállalkozások 14%-a betéti társaság, 12,7%-a korlátolt felelősségű társaság formájában működik. A vállalkozások közül legtöbben mezőgazdasági tevékenységet végeznek, de ipari tevékenységet végző cégek is működnek (cipőgyártás, elektronika, villanyszerelés, építési vállalkozások). A Ben-Ross Kft. cipőgyártással foglalkozó vállalkozás, amely mintegy 110 főt foglalkoztat. A vállalkozás az egykori Tisza Cipőgyár területének egy részén és a három éve önerőből épített saját irodaházában és csarnokában működik. A társaság ez év végén várhatóan bezárja tiszakeszi üzemét és Ukrajnába helyezi át a gyártást. Az így általuk használt 800m2 régi gyárterületet, valamint a 900m2 alapterületű ingatlant eladásra fogják kínálni. (A gyár bezárása várhatóan a mezőcsáti Trewi Kft-t is érinteni fogja.) Az így felszabaduló munkaerőre és épületekre épülve könnyűipari tevékenység betelepítését, valamint a korábbi cipőgyár nem használt épületeinek hasznosítását javasolják. (Az új irodaépületet polgármesteri hivatal kialakítására javasolják.)

65


TMB Hungary Kft.

2004

41. ábra: A Ben-Ross Kft. telephelye Tiszakeszin

Az Agrios Kft. földműveléssel és szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik. A korszerű telep

kialakítására

pályázaton

nyertek

támogatást

(még

nem

működik

teljes

kihasználtsággal, további fejlesztéseket terveznek).

42. ábra: Szarvasmarhatelep, Tiszakeszi

A Tiszamenti Szövetkezet fő tevékenysége az állattenyésztés, szarvasmarhát és sertést tartanak. A kárpótlásokból visszamaradt területeken növényeket termelnek (kukorica, búza, árpa, silótakarmány), továbbá tápboltokat üzemeltetnek tíz településen. A Szövetkezet által foglalkoztatottak száma 106 fő. A telep fejlesztése (pl. fejőházrekonstrukció) és a tenyésztés során felhalmozódó trágyára épülő biogáz-feldolgozóüzem létesítése szerepel a terveikben.

3.5.5. Infrastruktúra Tiszakeszi egy bekötőúton keresztül érhető el a Mezőcsát-Tiszaújváros közötti útról. Ez a településről az egyetlen szilárd burkolatú kivezető út, így egy viszonylag elzárt település.

66

TMB Hungary Kft.


2004

A településen a tömegközlekedés buszjáratokkal magoldott, naponta 10 járat érinti a községet. A belterületi utak hossza 20,1 km, amelynek 82%-a rendelkezik szilárd burkolattal. Az utak felületének minősége kielégítő. A kiépített belterületi járdák hossza 14,2 km. Rendszeresen 1500m2 közterületet tisztítanak a településen. A községben három játszótér áll a gyermekek rendelkezésére. Az alábbi táblázat a településen elérhető közművek szolgáltatóit tartalmazza. Infrastrukturális hálózat Villamos energia Gáz Víz Csatorna Hulladékgyűjtés- és kezelés Kommunikáció (telefon és internet)

Szolgáltató ÉMÁSZ Rt. TIGÁZ Rt. Borsodvíz Kft. Borsodvíz Kft. RWE Umwelt Miskolc Kft. MATÁV Rt.

A településen található 1048 db ház átlagosan 70m2-es, az ingatlanok ára 50-60000 Ft/m2. Az 1000 lakosra jutó gépkocsik száma a településen 176, ami a borsodi kistérségek átlagától (183 db/1000 fő 2002-ben) csak kismértékben tér el. A településen működik posta, egy műszaki szaküzlet. Az orvosi ellátást két háziorvos biztosítja, a gyógyszertár is rendelkezésre áll. A kulturális életet egy helytörténeti kiállítás, könyvtár szolgálja, sportcentrummal és helyi újsággal is rendelkezik a település. Minden évben megrendezik a Tisza-parti horgászversenyt, falunapot, búcsút tartanak. A rendezvények

szervezésében

önkormányzatnak,

a

és

Faluszépítő

műsorok

lebonyolításában

Egyesületnek,

valamint

a

szerepe Sport

van

az

és

Horgász

állandóan

működő

Egyesületnek is. A

településen

magánszálláshely

működik

a

Tisza

partján,

vendéglátóhely nem üzemel.

67


TMB Hungary Kft.

2004

43. ábra: Csónakkikötő és üdülőház a Tisza partján, Tiszakeszi

3.5.6. SWOT elemzés ERŐSSÉGEK: → Ipari / szolgáltató tevékenység alapjaival, infrastruktúrával rendelkezik a település → Tisza – ártér, természet, madárvilág → Zsáktelepülés - nyugalom GYENGESÉGEK: → Elzártság → Hanyatló ipari tevékenység és teljesítmény, üzembezárások → Magas (és az üzembezárások miatt várhatóan növekvő) munkanélküliség → Nincs szállás- és vendéglátóhely → Időszakosan közlekedő mezőgazdasági komp, a Tisza túloldalán csak szántóföldek és mezőgazdasági célra használt utak vannak LEHETŐSÉGEK: → A helyi (felszabaduló) munkaerőre, épületekre, infrastruktúrára alapozott iparfejlesztés → Hajókikötő, hajójavító üzem / szárazdokk építése a településen → Termálvízre (két kút) alapozott üdülőközpont, termál falu kiépítése → Aktív (főként kerékpáros) turizmushoz kapcsolódó szolgáltatóközpont létesítése → Panzió vagy vadászház kialakítása az egykori kúria helyén

68


TMB Hungary Kft.

2004

VESZÉLYEK: → A vidék lakosságmegtartó erejének csökkenése → Növekvő munkanélküliség → A kitelepülő ipar pótlása elhúzódik → Marketing munka és beruházás hiányában a település relatív lemaradása felgyorsul.

69


TMB Hungary Kft.

2004

3.6. Ároktő 3.6.1. Ároktő általános jellemzői Már a bronzkorban is lakott hely volt, de más honfoglalás előtti kultúrák leletei is megtalálhatók. A település határában húzódott a feltehetően VII. századi Csörsz-árka vagy Ördögárok nevű avar kori erődítményrendszer, amely átívelt a Duna-Tisza Köze északi területein, és egyes maradványai még napjainkban is felfedezhetők. Első említése egy 1267-ban átírt, eredetileg 1067-ben kelt oklevélben szerepel "Aruk" néven. 1194-ben mint Aructeu jelenik meg, nevében is utalva a közeli Csörsz-árkára. A középkorban váltakozva Cserépvár és a tokaji vár része. A XV. század végén Bakócz Tamás a birtokosa, aki azonban az egri káptalannak ajándékozza, és ők maradnak a tulajdonosai a XX. századig. A törököktől sújtott falut 1668-ban a sáskajárás is tönkretette. A kuruc korban a rácok sarcolták meg, de szenvedett a település az 1848-49-es szabadságharcban az átvonuló orosz csapatoktól is. 1869-ben egy tűzvész a falu jelentős részét - templomával együtt - elpusztította. Az itt élő embereknek elsősorban a mezőgazdasági munka ad megélhetési lehetőséget, de a Tisza közelsége miatt az idegenforgalom is jó hatással lehet a helyi gazdaság fejlődésére. A szép Tisza-parti környezetben számtalan kikapcsolódási lehetőséget találunk. Kedvelt úti célja a vízimádó, horgászni vágyó családoknak.

3.6.2. A települési önkormányzat jellemzői Ároktő nagyobbrészt a Borsodi-ártéren terül el, határa átnyúlik a Hortobágyra is. A település területe 46,43 km2 melyből 42,06 km2 mezőgazdasági terület, 153ha 2245 m2 lakóterület. Távolsága a fővárostól 185km, Miskolchoz pedig 45km- re van. Ahhoz, hogy a fővárosba eljussunk, 2,5 órát kell autózni. A települést a Hortobágy felől az Ároktő-Tiszacsege között közlekedő komppal lehet elérni. Az autópályára az igrici csomópontnál érdemes felhajtani, amely 17 km-re található. A legközelebbi vasúti megálló Mezőcsáton van. A község termőföldjeire jellemző a gyenge minőségű szikes agyagos réti talaj, átlagos aranykorona értéke mindössze 2-8 AK közötti. A település környékén jelentős környezetszennyezés nem található, ezért a talajvíz sem szennyezett. A talajvíz szintje közepes, gyakori a belvíz egy-egy esősebb időszak után. Ároktőn termálkút vagy hőforrás nem található.

70


TMB Hungary Kft.

2004

A kistérségi településekhez hasonlóan az önkormányzatnak a legnagyobb kiadási tétel az intézmények működtetése.

44. ábra: A polgármesteri hivatal épülete Ároktőn

Az önkormányzat általános iskolát és napközi otthonos óvodát tart fenn, ahol a foglalkoztatottak létszáma 25 fő. Ezek együttes éves működési költsége.78,871 e Ft (2004). Az önkormányzat 4,750 e Ft értékű részvénnyel rendelkezik. A településnek van rendezési és szabályozási terve is. Készült egy települést bemutató könyv Ároktő története címmel. Az önkormányzat saját tulajdonú ipari termelésre alkalmas területtel nem, viszont mezőgazdasági területtel rendelkezik. A településnek jelenleg kerékpárút építésére van beadva pályázata, 4 településsel összefogva (Tiszadorogma, Tiszabábolna, Tiszavalk, Négyes) 25 km kerékpárút építésére pályázik. Ebből az önkormányzatot az ÁroktőTiszadorogma közötti mintegy 4,5 km hosszú szakasz érinti. A terv elkészítésének költségeit szintén pályázati pénzből szeretnék előteremteni, ezért ennek költségeire a Megyei Területfejlesztési Tanácshoz nyújtottak be pályázatot 7m Ft értékben a másik négy településsel együtt. Iskolaépítés második ütemére van beadva jelenleg pályázat mintegy 100m Ft értékben és fogorvosi rendelő akadálymentesítésére is pályáztak az Esélyegyenlőségi Kormányhivatalhoz.

71

TMB Hungary Kft.


2004

3.6.3. Humán erőforrás A település lakosainak száma 1990 és 2003 között 88,5%-ra csökkent, 2004-ben azonban ez a tendencia vélhetően megszűnik. A természetes szaporulat 1995. év kivételével mindig negatív volt, vagyis a halálozások száma nagyobb volt, mint a születések száma.


Lakónépesség

600


400 200 0

A

település

1990

1995

lakosainak

a

2000

2002

2003

2004

száma 2004 szeptemberében 1285 fő, az életkor

korcsoportonként a következőképpen alakul.

Ároktő népessége korcsoportok szerint 60 év felett 36-60 év 19-35 év 15-18 év 0-14 év 0

100

200

300

400

500

Az összlakosság 45%-a 588 fő a munkaképes lakosok száma. A településen élő etnikai kisebbség (cigányság ) aránya megközelíti a 40%-ot. A településen foglalkoztatottak száma 106 fő, ebből a mezőgazdaságban 40-en, a kereskedelemben 15-en, a közigazgatásban

49-en,

a

vendéglátásban

2-en

dolgoznak.

A

településen

72


TMB Hungary Kft.

2004

foglalkoztatottak közül mindenki rendelkezik általános iskolai végzettséggel. Képzettségük szerint a foglalkoztatottak közül 13 személynek ez a legmagasabb iskolai végzettsége, 49-en rendelkeznek szakmunkás, 27-en gimnáziumi végzettséggel és 17 személynek van diplomája.

Ároktőn foglalkoztatottak száma végzettség szerint


szakközépiskolai, gimnáziumi végzettség

szakmunkás



70 60 50 40 30 20 10 0

A nyilvántartott munkanélküliek száma a településen 144 fő, közülük 60-an szakmunkás végzettséggel rendelkeznek, 2 fő diplomás, 10 személy pedig pályakezdő munkanélküli. A nyilvántartott munkanélküliek közül 15 személynek még általános iskolai végzettsége sincs, közülük 81-nek pedig ez a legmagasabb iskolai végzettsége. 36 személy szakmunkás, míg 10-en gimnáziumi végzettséggel rendelkeznek, diplomája két embernek van. A településen óvoda és általános iskola működik. Az óvoda 50 férőhelyes, amely jelenleg 100%-os kihasználtsággal működik 3 pedagógus felügyeletével. Az általános iskolában a 2003/2004-es tanévre 130-an iratkoztak be. Ez a tavalyi évhez képest kis csökkenést mutat. Az átlagos osztálylétszám 16 fő, mely a tanulók nevelése és oktatása szempontjából optimális. Az iskolában a cigány származású tanulók száma az összlétszám 57%-a. Az oktató-nevelő munkát 14 főből álló tantestület végzi. Az intézményben a tanítás 6 különálló iskolaépületben folyik, ami nagyon megnehezíti a mindennapi munkát. Összesen 9 tanterem, 2 szaktanterem és egy tornaterem áll a tanulók

rendelkezésére.

Nemrég

valósult

meg

a

számítástechnikai

géppark

korszerűsítése pályázati forrásból, ennek eredményeképpen 8 új gép áll rendelkezésre az informatikai oktatásban.

73


TMB Hungary Kft.

2004

45. ábra: Általános iskola, Ároktő

46. ábra: Napköziotthonos Óvoda, Ároktő

3.6.4. Gazdaság A településre 2 részvénytársaság, 5 korlátolt felelősségű társaság, 2 betéti társaság, valamint 20 egyéni vállalkozó és 2 szövetkezet van bejelentve. A munkaképes lakosság egy része a mezőgazdaságban dolgozik, mások pedig a környező városokba (Tiszaújváros, Mezőcsát) járnak el dolgozni. Az egyéni vállalkozók nagy része a mezőgazdaságban dolgozik. Jellemző erre a szférára a tőkehiány, valamint az elavult géppark.

74


A

településen

hagyományosan

mezőgazdasági

TMB Hungary Kft.

tevékenységgel,

2004

valamint

erdőgazdálkodással foglalkozó vállalkozások működnek. Egyik vállalkozó tulajdonában van a település szélén található horgásztó.

47. ábra: Horgásztó, Ároktő

3.6.5. Infrastruktúra A 3. számú főútról Mezőcsáton áthaladva közelíthető meg a Tisza jobb partján lévő település, vagy komppal Tiszacsegén keresztül. Míg a túlparton virágzó turizmus található, addig az Ároktői oldalon egy kiépületlen partszakasz várja az ideérkezőt.

48. ábra: Komp átkelőhely a Tiszán, Ároktő

Közvetlen autópálya és vasúti csatlakozással nem rendelkezik, a legközelebbi benzinkút pedig 14km-re található.

75


TMB Hungary Kft.

2004

A kistérséghez tartozó településekhez viszonyítva a tömegközlekedés helyzete nagyon rossz, a napi buszjáratok száma 5, mely nagyon megnehezíti a munkába járást. A településen található belterületi utak hossza 14,5 km, melyből csak 4,5 km rendelkezik teljes szilárd burkolattal és ezek állapota is nagyon rossz minőségű. A településen található két közpark. Ároktő nem rendelkezik szennyvízcsatorna hálózattal, vezetékes víz és gázszolgáltatás van, valamint megoldott a rendszeres hulladékgyűjtés is. Az alábbi táblázat a településen rendelkezésre álló közművek szolgáltatóit tartalmazza. Infrastrukturális hálózat Villamos energia Gáz Víz Csatorna Hulladékgyűjtés- és kezelés Kommunikáció (telefon és internet)

Szolgáltató ÉMÁSZ Rt. TIGÁZ Rt. DVCS Mezőkövesd DVCS Mezőkövesd RWE Umwelt Miskolc Kft. MATÁV Rt.

A házak száma a településen 650 db, melyekben 487 család él. A házak átlagos alapterülete 65-70m2, nagy részük az ’50-es, ’60-as években vályogból épült Ezek négyzetméterre vetített átlagára igen alacsony, nagyban függ az állapottól (körülbelül 25,000-30.000 Ft/m2). A településen 200 db gépjármű van bejelentve. A településen helyettesítéses háziorvosi ellátás működik, az orvos heti két alkalommal jár át Tiszakesziből. Található a településen könyvtár, posta, amely 1993-ban épült, valamint gyógyszertár is. Van saját helyi újság is, az Ároktői Krónika, mely időszakosan jelenik meg. Ároktőn jelenleg nincs szálláshelyadásra alkalmas épület. A faluban található tájházat 1994-ben nyitotta meg a fenntartó, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága.

76


TMB Hungary Kft.

2004

49. ábra: A Bükki Nemzeti Park kezelésében álló tájház, Ároktő

A tárlat a Dél-Borsodi Mezőség élővilágát és tradicionális népi műveltségét mutatja be. A természetrajzi bemutató a vidék vízrajzát, reliktumterületének növény- és állatvilágát ismerteti meg az érdeklődőkkel. A régi parasztház kamráját reprezentálja a kis néprajzi kiállítás, felvillantva a Kis-Hortobággyal érintkező, egykor kiterjedt állattartással rendelkező táj népének gazdálkodását, életmódját és tárgyi kultúráját. A faeszközök, szőttesek, a népi kerámia néhány darabja a vidék népművészetét is megjeleníti. Ároktői Helységpártoló Egyesület néven működik egy társadalmi szervezet, amely a legjelentősebb eseményeket szervezi a faluban. Az önkormányzattal közösen minden évben megszervezik a Csörsz napi rendezvénysorozatot, valamint a szüreti felvonulást. Az egyesület taglétszáma jelenleg 92 fő.

3.6.6. SWOT elemzés ERŐSSÉGEK → A Tisza, Tisza-tó, mint természeti érték → M3-as autópálya és 3. számú főút közelsége → Kiemelt üdülőkörzet besorolás → Kompösszeköttetés Tiszacsegével GYENGESÉGEK → Vállalkozások hiánya

77


TMB Hungary Kft.

2004

→ Tőkehiány → Ipari termelésre alkalmas területek hiánya, gyenge minőségű termőföld → Szakképzetlen munkaerő → Munkahelyek hiánya → Eltartottak, munkanélküliek nagy száma → Infrastruktúra hiánya (szennyvízcsatorna) → Rossz tömegközlekedés → Rossz közbiztonság → Rövid turisztikai szezon LEHETŐSÉGEK → Pályázati lehetőségből adódó források kihasználása → Turisztikai szezon meghosszabbítása → Agrárkörnyezetvédelmi Programban való részvétel → Minőségi szolgáltatást nyújtó szálláshelyek létrehozása → Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséből adódó lehetőségek → A magántulajdonban lévő horgászterület fejlesztése → Kerékpárút összeköttetés kialakítása VESZÉLYEK → Fiatalok elvándorlása a településről, a lakosság körében az idősek arányának növekedése → Elszegényedő lakosság → Önkormányzat hitelképessége → Etnikai kisebbség létszámának rohamos növekedése

78


TMB Hungary Kft.

2004

3.7. Tiszadorogma 3.7.1. A település általános jellemzői Határában nagyobb őskori település nyomait találták meg. A révet, ami mellett a település kialakult,

Anonymus

Gesta

Hungaroruma

is

említi:

"Miután

győzedelmesen

beszáguldozták Szamos-Körösök közét, Szabolcs és Tuhutum vezérek A dorogmai réven átkelve visszatértek Árpádhoz, a fejedelem pedig a Dorogmával szemben elterülő földeket Hohat kun vitéznek ajándékozta..." Nevét a középkori oklevelekben Durugma, Durugman, Doregma stb. alakokban találjuk. A XIV. századtól az oklevelekben már Dorogmaként szerepel. A XVII. században a Csanádiak a fő birtokosok. A mai település új keletű, a korábbi település házai és temploma ugyanis a Tisza áradásainak estek áldozatul. A falu életét a kezdetektől fogva meghatározta a folyó közelsége. Ma is elsősorban ezért jönnek ide a turisták. A természet barátait csábítja a Tisza-tó állat- és növényvilága és a Mezőségi Tájvédelmi Körzet flórája és faunája. A településen még ma is megtekinthetjük a hagyományos népi kismesterség, a gyékényfonás művelőit és munkáikat.

3.7.2. A település és önkormányzatának jellemzői A település területe 46,61 km2 melyből 4664ha mezőgazdasági terület, 64ha lakóterület. A településhez 2184ha természetvédelmi terület is tartozik. Távolsága a fővárostól 180km, Miskolctól pedig 60km. A termőföld gyenge minőségű szikes agyagos, átlagos aranykorona értéke nem éri el a 10 AK- t. A település környékén jelentős környezetszennyezés nem található, ezért a talajvíz is kevésbé szennyezett. Intézmények fenntartására az önkormányzat a költségvetés 75%-át fordítja. A település alsótagozatos általános iskolát napközivel, napközi otthonos óvodát konyhával, könyvtárat, és kompátkelőt működtet. Ezekben az intézményekben az önkormányzat 21 főt foglalkoztat, a működési költség éves szinten megközelíti a 20m Ft-ot. Az önkormányzat több évre érvényes kidolgozott rendezési tervvel nem rendelkezik az elkészítéséhez többször nyújtott be pályázatot, de eddig mindig elutasították. A településnek nincs testvérvárosi kapcsolata. Elkészült a települést bemutató monográfia.

79


TMB Hungary Kft.

2004

50. ábra: Polgármesteri Hivatal, Tiszadorogma

Az önkormányzat saját tulajdonú mezőgazdasági ipari termelésre alkalmas területtel nem rendelkezik. A településnek jelenleg kerékpárút építésére van beadva pályázata, 4 településsel összefogva (Ároktő, Tiszabábolna, Tiszavalk, Négyes) 25km kerékpárút építésére pályázik. A terv elkészítésének költségeit szintén pályázati pénzből szeretnék előteremteni, ezért ennek költségeire a Megyei Területfejlesztési Tanácshoz nyújtottak be pályázatot 7m Ft értékben a településekkel közösen. A polgármesteri hivatal épületének felújítására a CÉDA pályázaton már 3.700.000 Ft-ot elnyertek, és szintén sikeresen pályáztak az E.SZ:CS:Minisztériumhoz falugondnoki autó beszerzésére, amire 2.400.000 Ft-ot nyertek el. Ezen felül a kompátkelő üzemeltetéséhez minden évben kapnak állami támogatást, ami 2004-ben 4.600.000 Ft.

51. ábra: Tiszai komp átkelőhely, Tiszadorogma

80


TMB Hungary Kft.

2004

A település összképének javítása érdekében szeretnék a polgármesteri hivatallal szemben lévő területet rendbe tenni. Ehhez kapcsolódóan árajánlatot kértek a megvalósítás bekerülési értékének felméréséhez.

3.7.3. Humán erőforrás A KSH adatai szerint 1995 óta Tiszadorogma lakóinak száma folyamatos csökkenést mutat, a 2004. évben azonban ez a szám várhatóan magasabb lesz, mint az azt megelőző évben.

A lakosságszám változása, 1990-2004 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

Lakónépesség Élveszületés Halálozás

1990

1995

2000

2002

2003

2004

A település lakosainak a száma 495 fő, az életkor korcsoportonként a következőképpen alakul.

81


TMB Hungary Kft.

2004

Tiszadorogma népessége korcsoportok szerint 60 év felett 36-60 év 19-35 év 15-18 év 0-14 év 0

50

100

150

200

A 0-14 éves korosztály a teljes tiszadorogmai népesség 12%-át, míg a 15-18 év közöttiek a 7%-át teszik ki. A 18-35 éves korosztály aránya 21%, míg a 35-60 év közöttieké 35%. A 60 év felettiek a község népességének mintegy negyedét jelentik, ezzel Tiszadorogma a kistérségben a 60 év feletti népesség arányát tekintve a negyedik helyen áll. Az összlakosság 56%-a, 275 fő a munkaképes lakosok száma. A településen 97,6% a magyar lakosok, illetve 2,6% az etnikai kisebbség aránya. A településen foglalkoztatottak száma 41 fő, ebből az iparban 6-an, a mezőgazdaságban 8-an, a kereskedelemben 5-en, a

közigazgatásban

18-an,

a

vendéglátásban

4-en

dolgoznak.

A

településen

foglalkoztatottak közül mindenki rendelkezik általános iskolai végzettséggel Képzettségük szerint a foglalkoztatottak közül 7 személynek ez a legmagasabb iskolai végzettsége, 11en rendelkeznek szakmunkás, 15-en gimnáziumi végzettséggel és 8 személynek van diplomája.

82


TMB Hungary Kft.

2004

Tiszadorogmán foglalkoztatottak száma végzettség szerint


szakközépiskola i, gimnáziumi végzettség

szakmunkás



16 14 12 10 8 6 4 2 0

A középiskolai végzettséggel rendelkezők közül 1 fő az iparban, 4 fő a mezőgazdaságban 3 fő a kereskedelemben 4 fő a közigazgatásban, 3 személy pedig a vendéglátásban dolgozik. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül mindenki a közigazgatásban dolgozik Idegennyelv tudással a településen élők 2%-a rendelkezik, 1% angolul, 1% németül. A településen rendelkezésre álló szakmunkások száma 62 fő. Tevékenységük szerint

2-en

műszerészként,

5-en

elektronikai

szakemberként,

15-en

fémipari

munkásként, 2-en asztalosként, 38-an pedig egyéb munkakörben dolgoznak. 18 személy rendelkezik felsőfokú végzettséggel a településen, közülük 11-en pedagógusként, 1-1 személy

pedig

jogászként,

agrármérnökként,

mérnökként,

közgazdászként

tevékenykedik. További 3 fő egyéb munkakörben áll alkalmazásban. A nyilvántartott munkanélküliek száma a településen 52 fő, közülük 12-en szakmunkás végzettséggel rendelkeznek, 3 fő diplomás, egy pedig pályakezdő munkanélküli .A munkanélküliek 12%a szakmunkás, 31%-a általános iskolai, 6%-a középfokú végzettséggel rendelkezik, és összesen csak 3%-nak van felsőfokú végzettsége. A községben magas a munkanélküliek aránya. Sokan szociális segélyből élnek. Az így élők helyzetén közhasznú és közcélú foglalkoztatással próbál az önkormányzat segíteni. A bruttó kereset összege a közigazgatásban dolgozók kivételével megegyezik a minimálbér összegével, vagyis 53.000 forint. A településen óvoda és alsó tagozatos általános iskola működik. A felső tagozatos iskolások Tiszabábolnára járnak iskolába. Előbbi 20, míg az iskola 50 férőhelyes. Az óvodában jelenleg 13 fős csoport működik, az iskolában pedig 34-en kezdték meg a tanítási évet, vagyis alig több mint 50 %-os kihasználtsággal működik a két intézmény. Az

83


oktató- nevelő munkát az óvodában 2, az iskolában

TMB Hungary Kft.

2004

pedig 5 pedagógus látja el. Az

általános iskolában angol-nyelv oktatása folyik.

52. ábra: Művelődési, kulturális központ, Tiszadorogma

3.7.4. Gazdaság A településre 2 részvénytársaság, 3 korlátolt felelősségű társaság, 2 betéti társaság, valamint 11 egyéni vállalkozó van bejelentve. A településen 2%-os mértékű az iparűzési adó. A munkaképes lakosság egy része a mezőgazdaságban dolgozik, mások pedig a környező városokba (Tiszaújváros, Mezőcsát) járnak el dolgozni. Az egyéni vállalkozók nagy része mezőgazdaságban dolgozik, de van a településen asztalos, közúti fuvarozó és halász is, valamint egy kosárfonó vállalkozás, amely a népi mesterség hagyományainak megőrzésén fáradozik. A munkaügyi központ támogatásával elérhető közelségbe került egy kosárfonó tanfolyam beindítása. A vállalkozás 4 tanfolyamot végzett személynek tud majd munkalehetőséget biztosítani.

3.7.5. Infrastruktúra A település a 3. számú főútról Mezőkövesden át, vagy Nyékládházánál letérve a főútról Mezőcsáton keresztül közelíthető meg a legegyszerűbben. Autópálya és vasúti csatlakozással nem rendelkezik, a legközelebbi benzinkút pedig 21 km-re található. Az alábbi táblázat szemlélteti a település és a legközelebbi infrastrukturális elemekhez való csatlakozási lehetőséget.

84


TMB Hungary Kft.

2004

A kistérséghez tartozó településekhez viszonyítva a tömegközlekedés helyzete jónak mondható, a napi buszjáratok száma 15. A településen található belterületi utak hossza 7 km, melyből 6,5 km rendelkezik teljes szilárd burkolattal. Állapotuk közepes minőségű. A településen található egy játszótér is, melynek területe fél hektár. A településre jellemző a teljes infrastrukturális ellátottság, vezetékes víz, gáz, csatornaszolgáltatás van, valamint megoldott a rendszeres hulladékgyűjtés is. A telefonon történő elérhetőséget a Matáv biztosítja, 95 lakás rendelkezik ezen szolgáltatással, 3 lakásban pedig lehetőség van internetes elérhetőségre is. Az alábbi táblázat a településen rendelkezésre álló közművek szolgáltatóit tartalmazza. Infrastrukturális hálózat Villamos energia Gáz Víz Csatorna Hulladékgyűjtés- és kezelés Kommunikáció (telefon és internet)

Szolgáltató ÉMÁSZ Rt. Eger TIGÁZ Rt. Tiszaújváros DVCS Mezőkövesd DVCS Mezőkövesd RWE Umwelt Kft. Miskolc MATÁV Rt.

A házak száma a településen 280 db, melyek átlagos alapterülete 80m2. Ezek négyzetméterre vetített átlagára igen alacsony- nagyban függ az állapottól-körülbelül 30.000 Ft/m2 A településen 112 db gépjármű van bejelentve. A településen háziorvosi ellátás működik, továbbá

található

a

településen

könyvtár

is.

Tiszadorogmán

jelenleg

1

db

szálláshelyadásra alkalmas épület található, mely két szobában 8 ággyal biztosít szállást az ideérkezőknek. Az épület kb. 20%-os kihasználtsággal működik. Évek óta visszatérő rendezvény augusztus 20-án az Egyekkel közösen megrendezésre kerülő Tisza-parti találkozó, melynek keretein belül a tiszadorogmai rendezvény a Vesszős Napok nevet kapta. A „vesszős” elnevezés onnan ered, hogy a községben évszázados hagyománya van a vesszőfonásnak. Ezen a napon az idelátogatók a Tisza mindkét partján válogathatnak a különféle programok közül. A komp egész nap ingyenesen közlekedik. A rendezvény elsősorban a hagyomány őrzésére épül. A településen civil szervezetként a Kulturált és Egészséges Gyermekekért Alapítvány van jelen, mely a gyermekek tanulmányi versenyeit, táborozását és iskolai kirándulásait támogatja.

85


TMB Hungary Kft.

2004

3.7.6. SWOT elemzés ERŐSSÉGEK → A Tisza, Tisza-tó, mint természeti érték → M3-as autópálya és 3.számú főút közelsége → Kiemelt üdülőkörzet besorolás → Kompközlekedés biztosított a Tisza bal partjával, illetve Egyek településsel (a komp fenntartása államilag támogatott terület) → Teljes infrastruktúra megléte → Jó közbiztonság → Népi hagyományok ápolása (vesszőfonás, hálókészítés) GYENGESÉGEK → Vállalkozások hiánya → Tőkehiány → Szakképzetlen munkaerő → Rövid turisztikai szezon → Munkahelyek hiánya → Megfelelő minőségű és mennyiségű szálláshely hiánya

LEHETŐSÉGEK → Pályázati lehetőségből adódó források kihasználása → Turisztikai szezon meghosszabbítása → Agrárkörnyezetvédelmi Programban való részvétel → Minőségi szolgáltatást nyújtó szálláshelyek számának a növelése → Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséből adódó lehetőségek → Falusi turizmus fejlesztése, a népi hagyományok beépítése a turisztikai kínálatba → Kerékpárút-összeköttetés a szomszédos településekkel

VESZÉLYEK → Jól képzett munkaerő hiánya → Fiatalok elvándorlása a településről → Öregedő és elszegényedő lakosság → Önkormányzat hitelképessége → Munkanélküliek nagy száma

86


TMB Hungary Kft.

2004

3.8. Tiszabábolna 3.8.1. A település általános jellemzői Régi nevén Koppánytelkének hívták, ami arra utal, hogy a honfoglaláskor Koppány birtoka volt. A Váradi Regestrumban 1214-ben Bobona néven említik. A Középkorban a Bábolnai család birtokolja, későbbi birtokosai között találjuk az egri káptalant, a Rozgonyiakat és a Báthoriakat is. Fontos szerepet játszott a település életében a Tiszán átvezető híd, amit a törökök kiűzése után az egri káptalan állított helyre, és vámot is szedett utána. A település életét mindig is jelentősen befolyásolta a Tisza közelsége. A folyó szabadvízi strandja a fürdőzőknek, a vízisportok kedvelőinek nyújt kikapcsolódást.

3.8.2. A település és önkormányzatának jellemzői A település területe 32,73 km2 melyből 10.6 km2 mezőgazdasági terület, 0.063km2 lakóterület. A településhez 22067km2 természetvédelmi terület is tartozik. A fővárostól 170km-t, és két órát kell autóznunk, hogy eljussunk Tiszabábolnára, Miskolctól pedig 75km- re található. Domborzatára a síkság jellemző, a termőföld gyenge minőségű szikes agyagos, átlagos aranykorona értéke nem éri el a 10 AK- t. Az átlagos éves csapadékmennyiség 7-8000 mm/m2. A település környékén jelentős környezetszennyezés nem található. A talajvíz szintje kevésbé esős időszakot figyelembe véve átlagosnak mondható, és kevésbé szennyezett. Ezen a településen is a legtöbb pénzt az intézmények működtetésére fordítják.

53. ábra: Polgármesteri hivatal, Tiszabábolna

87


TMB Hungary Kft.

2004

Az önkormányzat általános iskolát, szociális étkezdét és napközi otthonos óvodát működtet, ezek együttes éves működési költsége 38.939e Ft. A felsorolt intézményekben 15 főt foglalkoztatnak. Az önkormányzat több évre érvényes kidolgozott rendezési tervvel nem rendelkezik, viszont elkészítéséhez pályázat útján 800.000 Ft-ot nyertek. A településnek

nincs

testvérvárosi

kapcsolata.

Az

önkormányzat

saját

tulajdonú

mezőgazdasági ipari termelésre alkalmas területtel nem rendelkezik. A falunak jelenleg hivatalbővítésre van beadva pályázata, ami azért is fontos a település számára, mivel körjegyzőség lett (Tiszavalk és Tiszabábolna tartozik hozzá), ezáltal a feladatai is bővültek; valamint 4 településsel összefogva (Ároktő, Tiszadorogma, Tiszavalk, Négyes) 25 km kerékpárút építésére pályázik. Már megvalósult a polgármesteri hivatallal szemben lévő terület díszburkolattal való ellátása. Most van folyamatban buszöböl kialakítása és ugyanezen a területen útszélesítés. Befejeződött a Fő út Tiszához vezető

részének

útburkolat-szélesítése.

TEKI-

támogatással

egy

méter

széles

aszfaltszőnyeg és fél- fél méter útpadka szélesítése valósult meg.

54. ábra: Panzió és konferenciaközpont, Tiszabábolna

Nemrég készült el a 27 férőhelyes Pákász Panzió. A 20m Ft-os beruházással egy meglévő épületet újítottak fel és építettek át úgy, hogy kilenc szobát és egy 40 férőhelyes konferenciatermet is magában foglaló termet alakítottak ki. Korábban a PEA-nál szabadstrand és csónakkikötő megvalósítására pályáztak, de elutasították a pályázatot. Az önkormányzat azonban továbbra is megtesz mindent annak érdekében, hogy ez az elképzelése megvalósuljon. A jelenleg is meglévő csónaktárolót az önkormányzat

88


TMB Hungary Kft.

2004

üzemelteti, az eredeti elképzelés pedig kibővült azzal, hogy egy többhektáros területen az előbbieket is magában foglaló szabadidő és pihenőpark létesüljön.

55. ábra: A tiszabábolnai csónakkikötő- és tároló

56. ábra: A tiszabábolnai szabadstrand

Ehhez az önkormányzat a már meglévő saját területein kívül további területeket is szeretne vásárolni. Ennek érdekében Bábolnai Tiszaág néven egy Kht-t is létrehoztak, mely 51 %-ban önkormányzati 49 %-ban pedig egy magánszemély tulajdonában van. A település rendezési tervében szerepel, hogy a falu lakott területén kizárólag a hagyományos népi építészet jegyében fogant építési terveket fogadnak el.

89


TMB Hungary Kft.

2004

3.8.3. Humán erőforrás Az elmúlt 14 év alatt Tiszabábolna lakossága az 1990-ben regisztrált lakosságszám mindössze négyötödét tudhatja magáénak. Az itt élők száma azóta folyamatosan csökken, s ez a folyamat várhatóan nem fog rövidtávon változni.


Lakónépesség

300


200 100 0

1990

1995

2000

2002

2003

2004

A település lakosainak a száma 484 fő (2004), az életkor korcsoportonként a következőképpen alakul.

Tiszabábolna népessége korcsoportok szerint 60 év felett 36-60 év 19-35 év 15-18 év 0-14 év 0

50

100

150

200

250

A csökkenő lakosságszámmal és a munkaképes korú lakosság elvándorlásával párhuzamosan az idős lakosság (60 év felett) aránya egyre jelentősebb a településen, a

90


TMB Hungary Kft.

2004

kistérségben itt a legnagyobb ezen korosztály jelenléte (40% Tiszabábolnán, 34% Tiszavalkon). Az összlakosság 46%-a 225 fő a munkaképes lakosok száma. A településen etnikai kisebbség

nem

él.

A

településen

foglalkoztatottak

száma

:70

fő,

ebből

a

mezőgazdaságban 15-en, a kereskedelemben 2-en, a közigazgatásban 4-en, a vendéglátásban 6-an dolgoznak. Képzettségük szerint a településen foglalkoztatottak 98%-a rendelkezik általános iskolai végzettséggel 20%-a szakmunkás, 15 %-a gimnáziumi végzettséggel rendelkezik, és csak 5%-nak van diplomája.

Tiszabábolnán foglalkoztatottak száma végzettség szerint


szakközépiskolai, gimnáziumi végzettség

szakmunkás



80 70 60 50 40 30 20 10 0

A középiskolai végzettséggel rendelkezők közül 3-an a mezőgazdaságban 2-en a közigazgatásban, 1 személy pedig a vendéglátásban dolgozik. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül 1-1 személy dolgozik a mezőgazdaságban és a közigazgatásban. Idegennyelv-tudással 6-an rendelkeznek a településen, ebből 4-en angolul, 2-en németül beszélnek. A településen rendelkezésre álló szakmunkások száma 140 fő. Tevékenységük szerint 25-en fémipari munkásként, 3-an asztalosként, 112-en pedig egyéb munkakörben dolgoznak. 13 személy rendelkezik felsőfokú végzettséggel, közülük 6-an pedagógusként, 3-an jogászként, 2-en agrármérnökként, egy személy mérnökként egy pedig egyéb munkakörben tevékenykedik. A nyilvántartott munkanélküliek száma a településen 27 fő, közülük 15-en szakmunkás végzettséggel rendelkeznek, 1 fő diplomás, egy pedig pályakezdő munkanélküli .A munkanélküliek 20%-a szakmunkás, 80%-a pedig általános iskolai végzettséggel rendelkezik. . A településen a munkanélkülieket közhasznú munkásként foglalkoztatják. A bruttó kereset összege a közigazgatásban dolgozók kivételével megegyezik a minimálbér összegével, vagyis 53.000 Ft.

91


TMB Hungary Kft.

2004

A településen napközi otthonos óvoda és általános iskola működik. A Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Napközi otthonos Óvodát 1968-ban alapították. 1998-ig Körzeti Általános Iskolaként működött, majd 1999-től önálló intézményként működteti az óvodáját és a felső tagozatot 5- 8. évfolyamon. Jelenleg Tiszabábolna és Tiszadorogma községek önkormányzatai finanszírozási megállapodás keretében biztosítják a működést. Az óvoda 25, míg az iskola 120 férőhelyes. Jelenleg az óvodai létszám 15 fő, a nevelőmunkát 2 óvónő, valamint egy dajka látja el. Az iskolába jelenleg 40-en járnak, ami a felső tagozatot jelenti. A tanulók oktatását 7 pedagógus látja el. Az általános iskolában angol nyelv oktatása folyik.

3.8.4. Gazdaság Jellemző a településre a gazdasági szféra alacsony jelenléte. A településre 2 egyéni vállalkozó, valamint 2 szövetkezet van bejelentve.

57. ábra: A Tiszabábolnai Mezőgazdasági Szövetkezet épülete

Meghatározó jelentőségű vállalkozás nincs a településen. A munkaképes lakosság meghatározó része a mezőgazdaságban dolgozik, és sokan járnak el a környező városokba (Tiszaújváros, Mezőcsát) dolgozni. A földbirtokosok a tulajdonukban lévő területeket bérbe adják a szövetkezetnek, amely terménnyel fizet a családoknak.

92


TMB Hungary Kft.

2004

3.8.5. Infrastruktúra A

település

a

3.

számú

főútról

Mezőkövesden

keresztül

közelíthető

meg

a

legegyszerűbben, vagy Nyékládháza felől Mezőcsáton át. Autópálya és vasúti csatlakozással nem rendelkezik, a legközelebbi benzinkút 28 km-re található. Az alábbi táblázat szemlélteti a település és a legközelebbi infrastrukturális elemekhez való csatlakozási lehetőséget. A kistérséghez tartozó településekhez hasonlóan a tömegközlekedés helyzete nem jó, a napi buszjáratok száma 10 .A településen található belterületi utak hossza 9,2 km, melyből 7.2 km rendelkezik teljes szilárd burkolattal. A településre jellemző a teljes infrastrukturális ellátottság, vezetékes víz, gáz, csatornaszolgáltatás van, valamint megoldott a rendszeres hulladékgyűjtés is. A vezetékes telefonos elérhetőséget a Matáv biztosítja, 80 lakás rendelkezik ezen szolgáltatással. Az alábbi táblázat a településen rendelkezésre álló közművek szolgáltatóit tartalmazza. Infrastrukturális hálózat Villamos energia Gáz Víz Csatorna Hulladékgyűjtés- és kezelés Kommunikáció (telefon és internet)

Szolgáltató ÉMÁSZ Rt. TIGÁZ Rt. DVCS Mezőkövesd DVCS Mezőkövesd RWE Umwelt Miskolc Kft. Miskolc MATÁV Rt.

A házak száma a településen 345 db, melyek átlagos alapterülete 80m2. Ezek négyzetméterre vetített átlagára igen alacsony, és nagyban függ az állapottól-körülbelül 30.000-35.000 Ft/m2. A településen 30 db gépjármű van bejelentve. A településen háziorvosi ellátás működik, továbbá található a településen művelődési központ és könyvtár is. Tiszabábolnán 1 db szálláshelyadásra alkalmas épület a Pákász Panzió található, melyben 9 szobával és 27 férőhellyel, valamint konferenciateremmel állnak a turisták rendelkezésére. A falu legnagyobb ünnepe Kisboldogasszony napja, amikor a templombúcsút tarják. A Tiszabábolnaiak ősi mestersége a pákászat. Minden évben megrendezik a Tisza- tavi fesztivál keretein belül a Pákász Napokat, amely egy egynapos kikapcsolódási lehetőséget biztosít az idelátogatók számára június második hétvégéjén.

93


TMB Hungary Kft.

2004

3.8.6. SWOT elemzés ERŐSSÉGEK → A Tisza, Tisza-tó, mint természeti érték → M3-as autópálya és 3.számú főút közelsége → Kiemelt üdülőkörzet besorolás → Teljes infrastruktúra megléte → Jó közbiztonság → Megfelelő minőségű szálláshely → Csónaktároló és szabadstrand működik a Tisza partján → Népi hagyományok ápolása

GYENGESÉGEK → Közlekedési nehézség (átkelőhelyek hiánya) → Vállalkozások hiánya → Tőkehiány → Szakképzetlen munkaerő → Rövid turisztikai szezon → Munkahelyek hiánya LEHETŐSÉGEK → Pályázati lehetőségből adódó források kihasználása → Turisztikai szezon meghosszabbítása, idegenforgalmi vonzerő javítása, a tájvédelmi körzet adta lehetőségek kihasználása → Agrárkörnyezetvédelmi Programban való részvétel → Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséből adódó lehetőségek → A csónaktároló csónakkikötővé történő átalakítása → Lovas- és gyalogos turizmus fejlesztése VESZÉLYEK → Jól képzett munkaerő hiánya → Fiatalok elvándorlása a településről → Közlekedési fejlesztések hiánya → Öregedő és elszegényedő lakosság

94


TMB Hungary Kft.

2004

3.9.Tiszavalk 3.9.1. A település általános jellemzői A település neve személynévből ered, eredetileg Vajk volt, a régi oklevelekben is Vajk és Wayk változatban fordul elő. Bár neve alapján régi település, először a XIV. században van róla okleveles adatunk. Éleskő várához tartozott, majd a XV. században Széchy birtok, ezt követően pedig királyi tulajdonban volt. A törökök kiűzése után a kuruc háborúkban is sokat szenvedett a község, lakói Tiszafüredre menekültek. Mária Terézia a falut a munkácsi görög katolikus püspökségnek adományozta. A település életét mindig is meghatározta a folyó közelsége. Ma is kedvelt helye a vízi sportok, a horgászat kedvelőinek, hiszen a Tisza-tó közelében, a Tisza jobb partján terül el. A falusi turizmus rajongói Tiszavalkon kellemes nyaralóhelyre lelnek.

3.9.2. A település és önkormányzatának jellemzői Tiszavalk a Dél- Borsodi Mezőség, s egyben a Mezőcsáti Kistérség legkisebb települése. A

településhez

közigazgatásilag

11.54

km2 terület

tartozik melyből 10.8 km2

mezőgazdasági terület, 0.66km2 lakóterület. A település 6.00km2 természetvédelmi területtel is rendelkezik .A település a fővárostól 155km- re található, mely közel 3 órás autóutat jelent. Miskolctól pedig 72km választja el. A területre a gyenge minőségű szikes agyagos termőföld jellemző, átlagos aranykorona értéke 10 AK, de a legjobb érték sem haladja meg a 17 AK- t. A településen és környékén környezetszennyező ipari létesítmény nem található, ezért a talajvíz nem szennyezett. A település nem rendelkezik olyan saját területtel, amely ipari vagy mezőgazdasági művelésre alkalmassá tehető.

95


TMB Hungary Kft.

2004

58. ábra: Polgármesteri hivatal, Tiszavalk

Az

önkormányzati

költségvetés

jelentős

részét

intézményfenntartásra

fordítják

Tiszavalkon nincs általános iskola. Körzeti besorolása révén a tanulók egyik része Mezőkövesdre jár iskolába, másik részük pedig Tiszabábolnára. Az önkormányzat idősek otthonát működtet, ahol 13 főt foglalkoztat. Az éves működési költség 28 M Ft.

59. ábra: Idősek otthona, Tiszavalk

Az önkormányzat több évre érvényes kidolgozott rendezési tervvel nem rendelkezik, viszont elkészítéséhez pályázat útján 1MFt-ot nyertek. A terv elkészült és most véleményeztetési szakaszban van .A település a romániai Ikafalvával ápol testvérvárosi kapcsolatot, valamint egy holland várossal van immár tíz esztendeje egyházi indíttatású kapcsolata a falunak. Az önkormányzat saját tulajdonú mezőgazdasági, ipari termelésre alkalmas területtel nem rendelkezik. A település e-pont kialakítására, valamint parkosításra nyert el pályázati pénzt. Jelenleg 4 településsel összefogva (Ároktő,

96


TMB Hungary Kft.

2004

Tiszadorogma, Tiszabábolna, Négyes) 25 km kerékpárút építésére van beadva pályázat. Mivel a településen a gyékény és vesszőfonásnak nagy hagyományai vannak, ezért szeretnének egy múzeumot létrehozni. Ennek a tervei el is készültek, a megvalósításhoz szükséges pénzhez pályázat útján szeretnének hozzájutni. A polgármesteri hivatallal szemben egy elhanyagolt kiszáradt nádas terület található. Ide az önkormányzat egy horgásztó kialakítását tervezi, melynek a tervei elkészültek, a szükséges pénzösszeghez szintén pályázat útján szeretnének hozzájutni.

60. ábra: A kialakítandó horgásztó területe

A település valamikor híres volt a gyékény és vesszőfonóiról, 1900-ban például 76 férfi és 7 nő foglalkozott gyékénykötéssel. Tiszavalkon nagyon jó minőségű mogyoró- és csellagyékény terem, tehát adott az alapanyag a mesterséghez. Ennek ellenére ma már csak egy-két idős ember rendelkezik a mesterség fortélyaival, a fiatalok közül senki nem folytatja e régi népi hagyományt.

3.9.3. Humán erőforrás Tiszavalk a kistérség legkisebb települése, mind területileg, mind pedig lélekszám tekintetében.

97

TMB Hungary Kft.


2004


Lakónépesség

200

Élveszületés

150

Halálozás

100 50 0

1990

1995

2000

2002

2003

2004

A település lakosainak a száma 358 fő, az életkor korcsoportonként a következőképpen alakul.

Tiszavalk népessége korcsoportok szerint 60 év felett 36-60 év 19-35 év 15-18 év 0-14 év 0

20

40

60

80

100

120

140

Tiszabábolna után a település teljes lakosságszámához viszonyítva itt él a legtöbb 60 év feletti lakos. A munkaképes korban lévő lakosság az összes lakos 55%-át teszi ki. A 14 év alattiak aránya alig több, mint a lakosság tizede. Az összlakosság 49%-a 177 fő a munkaképes lakosok száma. A településen etnikai kisebbség

nem

él.

A

településen

foglalkoztatottak

száma

:60

fő,

ebből

a

mezőgazdaságban 35-en, a kereskedelemben 4-en, a közigazgatásban 6-an, a vendéglátásban 15-en dolgoznak.

98


TMB Hungary Kft.

2004

A Tiszavalkon foglalkoztatottak száma végzettségük szerint


szakközépiskola i, gimnáziumi végzettség

szakmunkás



70 60 50 40 30 20 10 0

Képzettségük szerint 8-an szakmunkás, 10-en gimnáziumi végzettséggel rendelkeznek, 5 embernek van diplomája. A középiskolai végzettséggel rendelkezők a vendéglátásban dolgoznak. Idegennyelv tudással 20-an rendelkeznek, ebből 15-en angolul, 3-an németül beszének, románul és franciául pedig 1-1 fő tud. A nyilvántartott munkanélküliek száma a településen 12 fő, közülük 5-en szakmunkás végzettséggel rendelkeznek. A bruttó kereset összege a közigazgatásban dolgozók kivételével megegyezik a minimálbér összegével, vagyis 53.000 Ft. A település nem működtet oktatási intézményt, körzeti besorolása miatt az oktatás Tiszabábolnához illetve Mezőkövesdhez tartozik.

3.9.4. Gazdaság Jellemző a településre a gazdasági szféra szinte teljes hiánya. A településre 2 Kft, 6 Bt, és 6 egyéni vállalkozó van bejelentve. Meghatározó jelentőségű vállalkozás nincs a településen. A munkaképes lakosság egy része a mezőgazdaságban dolgozik, és sokan járnak el a környező városokba (Tiszaújváros, Mezőcsát) dolgozni. A családok egy része érintett az Érzékeny Természetvédelmi Terület programban, mely megélhetést jelent számukra.

3.9.5. Infrastruktúra A 3 számú főúttól megközelíthető Mezőkövesden át, vagy Nyékládházánál letérve Mezőcsáton keresztül.

99


TMB Hungary Kft.

2004

A település autópálya és vasúti csatlakozással nem rendelkezik, a legközelebbi benzinkút pedig 18 km-re található. Az alábbi táblázat szemlélteti a település és a legközelebbi infrastrukturális elemekhez való csatlakozási lehetőséget. A kistérséghez tartozó településekhez hasonlóan a tömegközlekedés helyzete nem jó, a napi buszjáratok száma 9. A településen található belterületi utak hossza 4 km, mely teljes hosszában el van látva szilárd burkolattal. A településre jellemző a teljes infrastrukturális ellátottság, vezetékes víz, gáz, csatornaszolgáltatás van, valamint megoldott a rendszeres hulladékgyűjtés is. A telefonon történő elérhetőséget a Matáv biztosítja. Az alábbi táblázat a településen rendelkezésre álló közművek szolgáltatóit tartalmazza. Infrastrukturális hálózat Villamos energia Gáz Víz Csatorna Hulladékgyűjtés- és kezelés Kommunikáció (telefon és internet)

Szolgáltató ÉMÁSZ Rt. Eger TIGÁZ Rt. Miskolc DVCS Mezőkövesd DVCS Mezőkövesd RWE Umwelt Miskolc Kft. Miskolc MATÁV Rt.

A településen 152 db ház található, melyekben 162 család él. A házak átlagos alapterülete 96m2. Ezek négyzetméterre vetített átlagára igen alacsony.35.000Ft/m2 A településen 68 db gépjármű van bejelentve. A településen háziorvosi elláttás működik, továbbá található a településen művelődési központ és egy pénzügyi szolgáltató is. Ha a települést Mezőkövesd felől közelítjük meg, a falu határához érve egyből megpillanthatjuk a szépen gondozott főteret.

61. ábra: Főtér, Tiszavalk

100


TMB Hungary Kft.

2004

Tiszavalkon 4 személy foglalkozik szálláshely bérbeadásával, melyekben 13 szobával és 35 ággyal állnak a turisták rendelkezésére. Ezek közül külön is említést érdemel az a 3 db új építésű vendégház, mely nem messze található a holtágtól.

62. ábra: Panziók a Tisza holtágának partján, Tiszavalk

A településen minden évben megrendezésre kerül a Gyékényes Nap, ahol gyékényes kiállítást, bemutatót és vásárt tartanak, valamint ekkor lehet megismerkedni a rongyszőnyeg készítésének fogásaival is. A település lakóinak életét mindig is meghatározta a víz közelsége. A településen ”Ezüstkárász horgászegyesület” és a „Tiszavalk Község Felemelkedésért” elnevezésű civil szervezet működik.

3.9.6. SWOT elemzés ERŐSSÉGEK → A Tisza, Tisza-tó, mint természeti érték → M3-as autópálya és 3. számú főút közelsége → Kiemelt üdülőkörzet besorolás → Teljes infrastruktúra megléte → Jó közbiztonság GYENGESÉGEK → Közlekedési nehézség (átkelőhelyek hiánya) → Vállalkozások hiánya → Tőkehiány

101


TMB Hungary Kft.

2004

→ Ipar letelepedésére korlátozott lehetőség (2 Nemzeti Park határán található a település ) → Szakképzetlen munkaerő → Alapfokú oktatási intézmények hiánya → Rövid turisztikai szezon LEHETŐSÉGEK → Pályázati lehetőségből adódó források kihasználása → Turisztikai szezon meghosszabbítása, a tájvédelmi körzet adta lehetőseégek kihasználása → Agrárkörnyezetvédelmi Programban való részvétel → Sajátos népi hagyományok felélesztése → Minőségi szolgáltatást nyújtó szálláshelyek számának a növelése → Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséből adódó lehetőségek → Kerékpárút összeköttetés VESZÉLYEK → Jól képzett munkaerő hiánya → Fiatalok elvándorlása a településről → Közlekedési fejlesztések hiánya → Öregedő és elszegényedő lakosság

102

TMB Hungary Kft.


2004

4. A Mezőcsáti Kistérség 4.1. A Mezőcsáti Kistérség természeti viszonyai 4.1.1. A Mezőcsáti Kistérség éghajlata A Mezőcsáti kistérség éghajlatára a mérsékelten meleg, száraz, valamit az alföldi melegszáraz viszonyok jellemzőek. (Péczely). Ez azt jelenti hogy a januári középhőmérséklet 2,5 - -2 Co , a júliusi 20,5 – 21 Co között alakul. A februári csapadékösszeg kisebb, mint 30mm, a júniusi 70 – 80 mm között változik. A kistérségre jellemző szélviszonyokat elsősorban az Északi Középhegység módosítja, vagyis az uralkodó északkeleti szeleket kismértékben módosítja a hegyvonulat, így előfordul a keleti illetve északi szél is. Az alacsony szélsebesség (2,3-2,8 m/s) jellemző.

4.1.2. A földtani közeg jellemzése 4.1.2.1. A Mezőcsáti kistérség talajviszonyai A Tisza vonalától az Északi középhegység felé haladva az alábbi talajtípusokkal találkozhatunk: A folyó közvetlen parti sávját fiatal nyers öntés, illetve réti öntéstalajok borítják. Ezt követik a réti- illetve sztyeppesedő réti szolonyecek, ezek felszínborítása a legnagyobb. Északkeleti irányban viszonylag nagy területen található alföldi mészlepedékes csernozjom, illetve kisebb területen mélyben sós alföldi mészlepedékes csernozjom. Nyugat felé kisebb arányban réti csernozjomot, nagyobb arányban szolonyeces réti talajtípust találhatunk. A Bükkalját elérve vékony sávban réti talajt, a lejtőkön pedig csernozjom barna erdőtalajokat találunk.

4.1.2.2. Az előforduló általánosabb talajtípusok jellemzése Csernozjom talajok: Az Alföldre jellemző

kontinentális

talajtípus,

általában

mély

termőréteggel,

jó

vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkezik, továbbá magas szervesanyag tartalma miatt mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas. Felszínközeli talajvíz hatására alakultak ki a mélyben sós alföldi mészlepedékes csernozjomok, a mélyben sós réti csernozjomok és a réti csernozjomok. Magasabb löszös felszíneken, ott, ahol a mélyen levő talajvíz nincs még semmilyen hatással a talajképződésre alföldi mészlepedékes csemozjom jött létre.

103


TMB Hungary Kft.

2004

Erdőtalajok Az erdőtalajok általában sekély termőréteggel rendelkeznek, egyes altípusok szélsőséges tulajdonságokkal

rendelkezhetnek,

például

változó

vízgazdálkodás,

kedvezőtlen

hőháztartás, extrém pH viszonyok. A barna erdőtalajok és a csernozjom barnaerdő talajok mezőgazdasági hasznosítása viszonylag kedvező.

Réti talajok A folyamszabályozások előtt vízjárta, legmélyebb területeken találhatóak a réti talajok, ill. gyakoribbak a szikes talajok a kissé magasabb, rövidebb ideig vízborította felszíneken. A réti talajok humusztartalommal rendelkeznek, ezért tápanyagszolgáltató képességük kedvező, vízgazdálkodásukra az időszakos vízbőség jellemző. A művelhető réteg vastagsága változó, általában megfelelő. Szántóföldi hasznosításuk elsősorban a vízgazdálkodási tulajdonságok függvénye.

Szikes talajok Mélyebb fekvésű, felszínközeli talajvízszintű, rossz természetes drénviszonyokkal rendelkező, pangó, sós talajvizű területeken fordul elő. Legjelentősebb típusai: Réti szolonyec foglalja el a legnagyobb területeket. A Hortobágyon ez az uralkodó talajtípus. Heves-Borsodi ártéren, Körösvidéken is előfordul.

Az alföldi szikes területek nagy része másodlagosan szikesedett típus, azaz emberi beavatkozás hatására alakult ki. A szikesedés következménye a talaj további hasznosítási lehetőségeinek leszűkülése, a talajszelvény vízháztartásának káros irányba történő megváltozása. Okkal feltételezhető tehát hogy a kishortobágyi, illetve a hevesi, mezőségi szikes területek kialakulása összefüggésbe hozható a Tisza folyamszabályozásával, valamint a vízállásos, lápos területek lecsapolásával. Szikes talajok a szélsőséges altípusoktól eltekintve is szélsőséges vízgazdálkodás, rossz hőháztartás, extrém sótartalom, extrém pH viszonyok, rossz tápanyaggazdálkodás, sekély termőréteg jellemző. Az altípusok közül a sztyeppesedő réti szolonyecek tulajdonságai

a

kedvezőbbek,

ezek

szántóföldi

hasznosítása

extenzív

sótűrő

növényfajokkal, illetve leginkább extenzív legelőként lehetséges.

4.1.3. A vízbázisok jellemzése 4.1.3.1. Felszíni vizek

104


TMB Hungary Kft.

2004

4.1.3.1.1. A Tisza és mellékfolyói A Kárpát-medencében a Tisza -völgy európai jelentőségű ökológiai folyosó szerepet tölt be. Mai teljes, 966 km-es hosszával szemben migrációs pályájának hossza közel 2000 km-re tehető. Bár az utóbbi 150 évben a területet nagyon sok antropogén hatás érte, Európa nagy vízfolyásaihoz hasonlítva a Tisza és közvetlen vidéke még mai formájában is az egyik legtermészetesebb állapotú folyóvölgy. A Tisza 474-es folyamkilométertől (Tiszatarján) 436-os folyamkilométerig terjedő szakasza érintett a kistérség szempontjából, vagyis Tiszatarjántól Tiszavalkig, a Kiskörei viztározóig tart. A folyamszakasz a KÖVIZIG miskolci illetve polgári kirendeltségéhez tartozik. Tiszabábolnánál a (440-es folyamkilométer) torkollik a Tiszába Sulymos főcsatorna. A Sulymos főcsatorna lesz várhatóan a Vásárhelyi terv által tervezett Dél borsodi tározó határa. A Borsodi Mezőség területét behálózó belvíz elvezető rendszer részét képezi továbbá a Tiszavalki csatorna. A mesterséges csatornák mellett találhatóak természetes folyammedrek is például a Tiszakeszi és Tiszatarján között a Tiszába torkolló Rigós. Az Eger patak gyűjti össze a Bükk hegység nyugati déli lejtőiről lefolyó csapadékot. Az Eger patakba torkollik a Dél-borsodi térséget átívelő Csincse patak, amely összegyűjti a Bükk déli lejtőinek vizeit. A Csincse ér vizes élőhely rehabilitációja megkezdődött a BNP munkatársai segítségével. Az Eger patak a Kiskörei tározóba ömlik Négyes település határában. Fontos a fent említett felszíni vízfolyások vízháztartásának szabályozása rendszeres vízgazdálkodás keretében 4.1.3.1.2. A Tiszai folyószabályozás Az ősi Tisza és mellékfolyói hatalmas területeket árasztottak el, ezáltal az Alföld jelentős részét igazi vadvízi területté alakították.

105


TMB Hungary Kft.

2004

63. ábra: Árvízjárta területek a Tisza térségében az ármenetesítés előtti időszakban Forrás: Ihrig D. -1 = vízkitörés helye és iránya; 2 = elárasztott terület

A Tisza mentén és vízgyűjtő területén bekövetkezett, feltehetően a bányászat következtében is megnövekedett erdőirtás, legeltetés, földművelés hatására a lefolyás mértéke, az árvízszintek megnövekedtek, a települések veszélyeztetettekké váltak. A települések, az infrastrukturális létesítmények és a mezőgazdasági területek biztonsága, védelme érdekében alakult meg 1846-ban Vásárhelyi Pál vezetésével a Tisza-völgyi Társulat, amelynek célja a szabályozási munkák tervezése és kivitelezése lett. A

Duna

és

mederszakaszok

a

Tisza kiépítése,

mellékfolyóinak a

meander

megépített

gátrendszere,

mesterséges

kanyarulatok

átvágása,

mocsárvilág

a

csatornahálózat segítségével történő lecsapolása az akkori Európa legjelentősebb természetátalakító tevékenysége volt. A beavatkozások akkor megfeleltek a velük szemben támasztott társadalmi és gazdasági követelményeknek. Mint köztudott, a Tisza szabályozását, a tervezési és szervezési munkálatokat Széchenyi István gróf kezdeményezésére nagyrészt Vásárhelyi tervei szerint valósították meg, amelynek alapja az ún. Vásárhelyi-féle hidrológiai törvény volt, és amelynek általános érvényességét a középszakasz jellegű folyókra nézve nemzetközileg is elismerték. E törvény alapján hajtották végre pl. a Közép-Rajna és a Mississippi szabályozását is.

106


TMB Hungary Kft.

2004

A nagyszámú folyókanyarulat átvágással főbb alföldi folyónk mederhosszúsága jelentősen lecsökkent, a Tisza pl. 1420 km-ről 977 km-re zsugorodott, ami azt eredményezte, hogy megnövekedett a folyó esésszöge is, a kis- és középhozam-medrek szakaszjellege pedig kissé eltolódott a felsőszakasz irányába. A dombsági és hegyvidéki területekről kilépő folyók a meder hirtelen esésszög-változása miatt alsó szakaszjellegűvé válnak. Gátépítés vagy a hullámterek bővítése? Ihrig D. 1996-ban készült térképe alapján láthatjuk, hogy a Tisza-völgyben milyen szakaszokon történtek vízkitörések (ábra), s a térképről az is kitűnik, mekkora területek kerültek vízborítás alá. A 20. sz.-ban már többször előfordult (1919, 1925, 1940, 1948, 1970, 1974, 1998, 1999, 2000), hogy a kialakult magas árhullámok elérték, vagy meghaladták a gátak koronamagasságát. Az eredetileg 50 évenkénti előfordulási valószínűséggel számolt egyszeri nagy árvizek kivédésére épített töltéseket a hullámtér további feliszapolódása következtében vagy folyamatosan magasítani kell, mint eddig tették, vagy pedig egy újabb megoldással kell ezt kiegészíteni. Ez pedig a hullámterek bővítése, kinyitása ott, ahol a geomorfológiai, a gazdaság- és társadalomföldrajzi viszonyok, az infrastruktúra ezt lehetővé teszik. A hullámterek bővítésének koncepcióját vetíti előre a napjainkban sokat emlegetett Vásárhelyi terv. 4.1.3.1.3. Tisza vizének minősége A Tisza-vízgyűjtő vízminőségének ellenőrzését országos törzshálózati monitoring rendszer keretében 1990 óta a környezetvédelmi főhatóság Tisza-menti területi szervei, a környezetvédelmi felügyelőségek végzik. A hatósági vízminőségi állapot jellemzéséhez 5 tulajdonság csoport vizsgálatára kerül sor, melyek a következők: -

az oxigénháztartás elemei (A), a nitrogén- és foszforháztartás jellemzői (B), mikrobiológiai jellemzők (C), mikroszennyezők és toxicitás (D), egyéb jellemzők (E).

A szabványban előírt határértékek alapján 5 vízminőségi osztály különíthető el, kiváló (I.o.), jó (II.o.), tűrhető (III.o.), szennyezett (IV.o.), valamint erősen szennyezett (V.o.) kategóriák. A minősítés jelenleg az MSZ 12749:1993 szabvány előírásai szerint történik. Az EU Víz Keretirányelv bevezetésével a biológiai paraméterek is nagy hangsúlyt kapnak,

107


TMB Hungary Kft.

2004

s így várhatóan a folyó és vízgyűjtőjének ökológiai állapotáról pontosabb, átfogóbb ismereteink lesznek. A Tisza vizének szennyezettsége a rendszerváltás után valamelyest csökkent, az 1990-es évektől napjainkig általában II.—III. osztályú vízminőség jellemző. A Tisza állapotát a Tokaj-Tiszakeszi közötti szakaszon alapvetően a felső szakaszról érkező vízminőség határozza meg. A Sajó vizének hatására a nitrogénformák mennyisége kissé emelkedik, a bakteriológiai szennyezettség mértéke nő, de (elsősorban a gazdasági viszonyok átalakulása miatt) ma már nem következik be olyan számottevő vízminőség-romlás, mint amilyen a korábbi évtizedekben tapasztalható volt. Tiszaújváros térségében a város és az ipari üzemek részéről koncentrált szennyvíz és hőterhelés éri a folyót. A szennyvízbevezetések éves átlagban ugyan nem okoznak kimutatható vízminőségromlást, de nyári időszakban a hőterhelés jelentős kedvezőtlen hatásával számolni kell. 4.1.3.1.4. Tavak, holtágak, víztározók A

19.

században

alakult

ki

a

Tisza

folyó

holtágrendszere,

amely

nemcsak

Magyarországon, hanem európai viszonylatban is egyedülálló természetföldrajzi, tájökológiai, természeti értéket képvisel. Többségük a folyószabályozás révén jött létre, mások a túlfejlett kanyarulatok természetes lefűződése során alakultak ki. A Tiszaszabályozás után a táj jellege és adottságai jelentősen megváltoztak Az anyamedertől elváló folyószakaszok, holtágak új életet kezdtek élni, ugyanakkor mégis megőrizték a korábbi, természetes környezetüket, élővilágukat. A Tisza jelenlegi hullámtere, illetve egyes mentett oldali területei, elsősorban a Felső-Tisza-vidéken az egykori Tisza-ártér változatos természeti rendszereinek kiemelkedő gazdagságát őrizték meg. A Tisza-völgyben összesen 80 darab 4 ha-nál nagyobb területű holtág van. Értékük ökológiai, természetvédelmi, környezetvédelmi, gazdasági, rekreációs szempontból is felbecsülhetetlen. Jelenleg azonban ezek a vízterek nagyon különböző állapotúak, sokféle hasznosítási igénybevételnek vannak kitéve. A Borsodi Mezőség területén található holtágak közül legnagyobb a Montáj-tó, Tiszavalk közelében, területe 170 ha. A tiszacsegei holtág, az úgynevezett Nagymorotva mintegy 70ha területű. Említést érdemel továbbá a Pej tó, a Terem tó, a Pércsi morotva. Ároktő belterületén található továbbá egy 23 ha-os holtág, mely magántulajdonban van és horgászati céllal hasznosítják. További kisebb vízfelületű holtág illetve tó található a térségben például Mezőcsáton az Erzsébet horgásztó, tiszatarjáni horgásztó.

108


TMB Hungary Kft.

2004

Rendszeres vízminőség-vizsgálat kevés esetben jellemző és a vízbázis hasznosításától is nagyban függ, ezért viszonylag kevés adat áll rendelkezésre mind fizikai mind kémiai ill biológiai minőségparaméterek tekintetében. A Tisza magyarországi vízgyűjtőjén két duzzasztómű található, Tiszalöknél és Kiskörénél. Ez utóbbihoz tározóteret is kialakítottak. A Kiskörei vízlépcső felett található a 127 km2es tározótér. A tározás hatására a Tisza eredeti élővilága átalakult, s jelenleg a mozaikos növény- és állatvilág jellemző. Állapotára a folyamatos, lassú feltöltődés jellemző, a növényzettel fedett és a nyílt víz aránya megközelítőleg 60-40%. Fő hasznosítási funkciói: öntözővíz

biztosítás,

vízminőségvédelem,

természetvédelem

(Ramsari

terület),

ökoturizmus, viziturizmus, vízisportok, horgászat. 4.1.3.1.5. Felszíni vízbázisok védelmével kapcsolatos feladatok Néhány fontos feladat a sok közül: -

A koncentrált, valamint diffúz szennyvízterhelések csökkentése, megfelelő kapacitású szennyvíztisztítók építése és üzemeltetése. Kisvizes időszakokban összehangolt vízkormányzási, vízgazdálkodási intézkedések megtétele belvízelvezető rendszerek esetében is.

A Tisza-völgyben az egész vízgyűjtőre vonatkozóan - azaz nemzetközi színtű és a szomszédos országokkal is összehangolt - folyószabályozási, vízgazdálkodási és védelmi koncepcióra van szükség, különös tekintettel a vízgyűjtő átfogó környezet- és természetvédelemi, ökológiai használati szabályainak szerződésekben ill. törvényekben való rögzítésére. A fent említett feladatok megfelelő keretek közötti elvégzésére a jövőben megoldást nyújt az Európai Közösség Víz Keretirányelve (2000/60/EK irányelv). Stratégiája a vizek „jó ökológiai állapotának" biztosítása egységes környezeti és vízgyűjtő-területi szabályozási rendszer segítségével. A célok tartalmazzák az ökoszisztémák védelmét, az ivóvízellátást és a gazdasági szektorok vízellátásának fenntartását, valamint az árvizek és az aszályok hatásainak csökkentését.

4.1.3.2. Felszín alatti vizek állapota Országos viszonylatban a felszín alatti vizek kitermelése 1981-től erősen emelkedő tendenciát mutatott, amelynek magyarázata a vízigényes iparágak térnyerése. A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium 2000. évi ismertetése szerint a vízkivétel a maximumot 1987-ben érte el (4527 ezer m3/nap). Ezt követően a vízfelhasználás csökkenése következett be, amely az ipari tevékenység nagymértékű visszaesésével, megszűnésével, illetve a vízárak emelkedésével magyarázható. Folyamatosan csökkent

109


TMB Hungary Kft.

2004

a lakossági vízfelhasználás is. Összességében a felszín alatti vízkivétel a 90-es évek végére mintegy 40%-kal volt kevesebb, mint 1987-ben. A vízellátás a felszín alatti vízbázisok közül legnagyobb arányban a mélységi vizekből történik, míg a talajvíz-felhasználás csak néhány %-ot tesz ki. A földtani védettség tekintetében

a

hazánk

területén

található

vízbázisok

(talaj-,

partiszűrésű-

és

karsztvízkészletek) mintegy háromnegyede sérülékeny. A Borsodi Mezőség felszín alatti vízbázisát az országos környezetérzékenységi vizsgálat során érzékenynek értékelték, elsősorban a folyóval közvetlen kapcsolatban álló vízbázisok érzékenysége fokozott. Tehát megállapítható hogy a folyóparthoz közeli települések (Tiszavalk, Tiszabábolna, Tiszadorogma, Ároktő, Tiszakeszi, Tiszatarján) vízbázisa kiemelt figyelmet és kezelést igényel. 4.1.3.2.1. Talajvizek Évszázadokon keresztül a talajvizekre települt ásott kutak biztosították vízigényeink döntő hányadát. Napjainkban már egyre kisebb a szerepe ivóvíz-ellátásunkban, ugyanakkor öntözési célokra növekvő mennyiségben használják fel. Általában magasan áll a talajvíz (<4 m) a durvább folyóvízi üledékekből felépülő hordalékkúpok mélyebb térszínein és az alacsony ártéri síkságainkon (a Tisza alluviális völgysíkjain, a Borsodi ártéren, a Hortobágyon). A talajvizek állapotát a rendelkezésre álló csekély adatmennyiség, valamint a víztérnek a hidrometeorológiai viszonyok változására való gyors reagálása miatt igen nehéz minősíteni. A felmérések szerint a Tisza menti régióban a települések belterületein és közvetlen környezetükben a talajvizek csaknem kivétel nélkül jelentősen szennyezettek. Sok esetben 200 mg/l fölötti a nitráttartalom. A bakteriológiai vizsgálatok gyakran fekáliás eredetű szennyeződést jeleznek. Ez elsősorban arra a tényre vezethető vissza, hogy a régióban a közüzemi csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya nagyon alacsony, egyes településeken egyenlő a nullával, vagyis a hálózaba be nem kötött lakások egyedi szennyvízderítő tárolóval rendelkeznek, melyek az esetek túlnyomó többségében nem szigeteltek, az oldal és lefelé irányuló szivárgások a jellemzőek. Még az esetlegesen jól szivárgásmentesített szennyvízszikkasztókból származó szennyvíz elhelyezése sem mindig megfelelően megoldott, a települési szennyvízszippantó vállalkozások gyakori költségcsökkentő tevékenysége a település külterületén való gyors tartályürítés valamely belvízelvezető árokba, vagy egyéb befogadóba. A települési külterületeken némiképp jobb a helyzet, helyenként még ivóvízminőséget megközelítő állapotú talajvizek is feltárhatók. Ezeken a területeken azonban a mezőgazdasági eredetű diffúz szennyezések lehetnek jelentősek, mind nitrát, foszfor, illetve egyéb mezőgazdaságban alkalmazott kemikália előfordulhat.

110


TMB Hungary Kft.

2004

A talajvizek minőségi paramétereinek csekély feltérképezettsége ellenére megállapítható hogy a Borsodi ártéren található talajvíz szennyezettsége jelentős. Elég abból a kettős feltételrendszerből kiindulni hogy a talajvíz szintje viszonylag magas valamit hogy a terület szennyvízhálózat lefedettsége csekély, vagyis a diffúz vízszennyezések jelentősek. 4.1.3.2.2. Rétegvizek A folyóktól távolabbi, medencei területeken elsősorban a rétegvizekre alapozódik a vízellátás. BAZ megye síksági területeinek (Borsodi Mezőség) ivóvízellátását a rétegvíz szolgáltatja. A rétegvíz jórészt csapadékvíz, ill. talajvíz eredetű. Csak a mélyebb és zártabb - főként hévizet adó - rétegekben tározódó víz származik nagyobbrészt tárolt készletekből. A fő ivóvízadó rétegösszlet alsó határa 500-550 m-nél, felső határa pedig 50 m alatt húzható meg. A rétegvizek szennyeződése sokkal veszélyesebb, mivel a felszín alatti víz lassan mozog és cserélődik. A fokozott védelem azért is indokolt, mivel a Kárpát-medence víztartó rétegei a medence belseje felé lejtenek. így, ha a rétegvíz szennyeződik, az nem távozhat el a medencéből, öntisztulása pedig igen lassú folyamat Éppen ezért rendkívül fontos felszín alatti vizeink minőségének a védelme. Minősége megőrzése érdekében védeni kell az ún. tápláló területeket. A felszín alatti vizek vízkészletének és vízutánpótlásának meghatározása jóval bizonytalanabb a felszíni vizekhez képest. A felszín alatti víz is a lejtés irányába mozog, ennek megfelelően a rétegvíz-utánpótlás főleg a medenceperemi hegyvidékek felől érkezik. Rétegvíz-fogyasztásunk már túl van azon az értéken, amennyit a természet képes utánpótolni. A túlzott kitermelés a következménye a rétegvizek szintjének csökkenése is. A rétegvízszint süllyedése az ország medenceterületein általában 0,1-0,4 m/év érték között mozog. A Tisza menti településeken számos illegálisan működő fúrt kút van. Ezek összességükben komoly veszélyt jelentenek a regionális felszín alatti ivóvízbázisokra, mivel a vízzáró rétegeket is átütik. 4.1.3.2.3. Termálvizek A felszín alatti vizeink 30°C feletti hőmérsékletű csoportját alkotják hévizeink. Közismert, hogy hazánkban a felszín felé áramló hő másfélszer akkora, mint a világátlag. Ez magyarázza Magyarország

Európában

egyedülálló

hévízgazdagságát.

Termálvizeink

elsősorban

balneológiai hasznosítás szempontjából fontosak. Az ország 4/5-e alkalmas hévíz kitermelésre.

111


TMB Hungary Kft.

2004

64. ábra: A hévízfeltárási lehetőségek földrajzi tagolódása Magyarország területén

Jelenleg az országban a hévízkutak száma meghaladja az ezret. A termálkutak elsősorban kommunális céllal (fürdők ellátása) kerülnek hasznosításra. A termálvizek energetikai célú hasznosítása az Alföldön nem elterjedt. A kistérségben minősített gyógyvizű termálkutak is találhatók, például Tiszakeszi külterületén, valamint Mezőcsáton. Országosan elmondható, hogy hazánk európai viszonylatban is igen gazdag geotermális természeti kincsekben, termálforrásokban azonban ezek kihasználtsága minimális, egyes esetekben azonban pazarló.

4.1.4. Levegőminőség - zajvédelem A légszennyező anyagok az országos átlagnál kisebb mértékben szennyezik az Alföld településeinek

levegőjét.

Ez

egyrészt

az

ipari

termelés

csökkenésének

és

szerkezetváltásának, valamint a nehéz- és vegyipar alacsony arányának következménye, másrészt viszont a gáz- és távfűtés elterjedésével, és részben a hatósági ellenőrzések nyomán megvalósított műszaki intézkedésekkel magyarázható. A légszennyező anyagok teljes szerkezetében a kilencvenes évek elejétől a közúti közlekedés gázkibocsátásai váltották fel az ipari szennyezőanyag-emissziót. Az ország területének légszennyezettségi agglomerációba és zónákba sorolását a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet: „A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről” rendeli el, a zónacsoportok megjelölését az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok szerint a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

112


TMB Hungary Kft.

2004

A térképen is jól látható hogy a levegő szennyezettség alapján kijelölt légszennyezettségi agglomerációk és zónák között igen nagy területet képvisel a Sajó völgye amely mint szennyezési agglomeráció egészen Tiszaújvárosig terjed, habár a tiszaújvárosi ipar jelentős leépülése és a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően jelentősen csökkent a régió levegő szennyezettsége az uralkodó szélirányt (K-ÉK) figyelembe véve jelentős lehet a transzmissziós terhelés. Az elmúlt 11 év alatt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 30%-ról 64%-ra emelkedett a hálózati gázzal ellátott lakásban élők aránya, a palackos gázt használó háztartásoké ezzel szemben 54%-ról 27%-ra csökkent. Ebben jelentős szerepe volt az 1990-es években történt hálózat fejlesztéseknek, amikor is jelentős számú lakást kötöttek be a rendszerbe. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1990-ben a háztartások kéttizede lakott távfűtéses lakásokban, arányuk azóta sem változott, ahogyan az épület lakásait közös kazánnal fűtő lakásban lakók közel 1%-os részesedése is változatlan maradt. Az 1990-es években az egyedi helyiségfűtést használó háztartások egy része áttért a korszerűbb etázsfűtésre: 1990-ben a háztartások 22; bő évtizeddel később már 32%-a használta ezt a rendszert, miközben az egyedi helyiségfűtéssel rendelkezők aránya 57%-ról 47%-ra mérséklődött. (KSH) Tehát a levegőszennyezést a téli félévben leginkább meghatározó emissziós források az utóbbi évben jelentősen csökkentek, viszont a kis lélekszámú településeken a gázvezeték hálózat kiépítettsége kevésbé elterjedt, ami azt eredményezheti hogy a téli fűtési félévben jelentős lokális szennyezettség, füstköd kialakulásának megmarad a veszélye. Az utak burkoltsága városi viszonylatban ma már kevesebb gondot okoz a környezet terhelésében, hiszen a burkolt utak belterületi arányának növekedése a városiasodás fontos velejárója. Vannak azonban olyan kistelepülések, ahol ez az arány, és az útburkolat hiányában kialakult sáros-poros felületek a lebegő por forrásai. Az aszályos nyári időszakban az árvízvédelmi töltések és földutak mentén időszakos porszennyezés előfordulhat. A levegő minőségét a vegetációs időszakban nagyban befolyásolhatja az allergén növények pollenszennyezése, fontos ezen növények (parlagfű, fekete üröm, stb) rendszeres irtása, a közterületek, töltésoldalak, útszegélyek, magánterületek állandó karbantartása. A légszennyezettségi agglomerációk terheléséhez hozzáadódik a közlekedési eredetű szennyezés. A Mezőcsáti kistérség közlekedésforgalmi szempontból két részre bontható, a déli területen (Tiszavalktól a Tisza vonalán haladva Tiszakesziig) jelentősebb nagyforgalmú út nem található, csupán a lokális közlekedés jellemző, esetleg szezonálisan jelentkező

forgalomnövekedés tapasztalható az Ároktő-Tiszacsege kompátkelőhely

vonalon. Ezen a területen a közlekedési eredetű levegő illetve zajterhelés nem jelentős.

113


TMB Hungary Kft.

2004

Az északi terület (Gelej, Igrici, Mezőcsát, Tiszatarján) közlekedési eredetű levegő illetve zajterhelését az M3-as autópálya határozza meg. Az autópálya közelsége jelentősen megnöveli a települések tranzitforgalmát, valamint lokális transzmissziós anomáliák esetén helyi szennyeződések jelentősek lehetnek a nyomvonal környezetében (füstköd, szmog képződés). Jelentős továbbá a kistérség központjának

nevezett Mezőcsát város

tranzitforgalma, mely forgalom tovább erősödött az autópálya megépítésével. Zajterhelés szempontjából elmondható hogy az autópálya közlekedési eredetű zajterhelése csak a nyomvonal közvetlen közelségében lévő településeken, pl Igriciben lehet káros mértékű, azonban ez hatás csökkentésére zajvédő falakat, erdősávokat készítettek a kivitelezők.

4.1.5. Élő környezet 4.1.5.1. Hullámtéri élőhelytípusok, életközösségek Manapság már csak a töltések közötti térségben találunk igazi ártéri (hullámtéri) vegetációt, a töltéseken kívül az élőhelyi viszonyok jelentősen megváltoztak, szárazföldivé váltak.

65. ábra: Tiszai hullámtér egyszerűsített metszete 1., töltésoldali kaszáló; 2. gyomszegély a töltéskoronán; 3. mocsárrét a töltés alján; 4. hullámtéri keményfás; 5. hullámtéri mocsárrét; 6. kubikgödör; 7. puhafás ligeterdő; 8. bokorfüzes; 9. folyóparti gyomtársulás; 10. árvízi szint és 11. Tisza

A mederből kilépve az ártér laposabb, nagyobb kiterjedésű részein a vízjárástól, a víz tartósságától és a hidrológiai viszonyoktól függően fejlődnek az életközösségek. A hullámtér azon részein, ahol a vízborítás nem túl hosszú illetve nem túl mély, így vastagabb üledékréteg sem képződik, rendszerint valamilyen mocsárrétet vagy ligeterdőt (fűz-nyár ligetek) találhatunk.

114


TMB Hungary Kft.

2004

A hullámtér jó vízellátottságú, de vízborítástól, illetve pangóvíztől többnyire mentes területein, magasabb térszínek réti talaján az ecsetpázsitos mocsárrétek (alföldi mocsárrétek ) valamelyik társulása fordul elő. Szárazabb típusai gyakran megtalálhatók a hullámtér magasabb

térszínein

és

a

töltések

alsó

részein.

Az

angolperjés-ecsetpázsitos

mocsárréteket gyakran kaszálórétként hasznosítják, de a szélesebb hullámtereken a napjainkra fokozatosan eltűnő fás legelők gyepnövényzetét képezték. A szárazabb mocsárrétek egyes növényállományait megtalálhatjuk a töltések hullámtéri oldalának alsó részében is, azonban a töltések növényzete az élőhely speciális viszonyai miatt legtöbbször élesen elválik a környező területek - mind a hullámtér, mind az ártér - növényzetétől. A töltéseken levő gyepek általában mesterséges, telepített gyepek. Idősebb, néhány évtizedes állományait is gyakran felülvetik. Fenntartásuk kaszálással vagy legeltetéssel történik, amely kezelések következtében a gyepek természetközelivé válhatnak. A Tisza mente jellegzetes tájképi elemei a holtágak. A Tisza árterében számos állóvíz található, melyeknek a nagytöbbsége holt meder, de szép számmal akadnak kubikgödrök is, melyek állóvízi élőhelyeknek adnak otthont. A holtágak állóvizeiben igen változatos vízinövényzet alakul ki. Egyes társulásai szélesebb elterjedésűek, gyakoribb előfordulásúak. A lokális változatok száma azonban magas. A

leglátványosabb

rögzült

hínártársulás

a

tündérrózsás-tavirózsás

hínár

(Nymphaeetum albo - luteae), melynek a tündérrózsa (Nymphaea álba) vagy a vízitök (Nuphar luteum) szép virága és nagy, bőrnemű levelei alkotta állományai a Tisza-völgy legtöbb holtágának partja mentén fellelhetők. A holtágak csendes vizei egyaránt kedveznek a vízi és vízparti madaraknak. A gémfélék fontos vadászterületei, itt találkozhatunk a szürke gém (Ardea cinerea), a bakcsó (Nycticorax nycticorax) és a kiskócsag (Egretta garzetta) halászó példányaival, de a fekete gólyák (Ciconia nigra) is gyakran leereszkednek a partjára. A tőkés réce (Anas platyrhinchos) és a vízityúk (Gallinula chloropus) jellemző fészkelők. A verébnél alig nagyobb termetű, főleg felszínközeli apró halakra, nevezetesen küszre vadászó színpompás jégmadarat (Alcedo atthis ispida) méltán nevezték repülő drágakőnek. A holtágak felett a lenge röptű dankasirály (Larus ridibundus), a halászcsér (Sterna hirundo) és a kormos szerkő (Chlidonias niger) sem ritkák.

4.1.5.2. A Tisza halfaunája A Tisza legjelentősebb gerinces élőlényei vitathatatlanul a halak. A folyóból összesen leírt fajok száma 68, ami az európai édesvízi halfajok számát tekintve kiemelkedő. A környezeti feltételek gradiens szerű változásának hatására a folyó halfaunája alapján több szakaszra tagolódik. A természetes vízfolyások mindegyikére jellemző ez, ám a

115


TMB Hungary Kft.

2004

duzzasztóművek hatására a természetes szakaszok a legtöbb európai folyón napjainkra jórészt eltűntek. A Tiszán a ma is jól érzékelhető tagolódás is természeti értékét bizonyítja. Az egyes szakaszokat az ott domináns fajok nevei szerint adják meg. Így sorrendben található pisztráng-, pér-, paduc, márna, dévér- és durbincs, vagy lepényhal szinttáj. A Tiszán az utolsó kivételével valamennyi szinttáj jól kirajzolódik. A Tisza pisztráng-, pér-, paduc-, szinttája a folyó nem magyarországi, felső szakaszán található meg, a márna szinttáj egészen Tokajig tart. A márna szinttáj alsó határa nem egyértelmű, tulajdonképpen Tokajig viszonylag jelentős állományai találhatók a szinttájra jellemző fajoknak. A márna szinttáj gyakori fajai a márna (Barbus barbus), a domolykó (Leuciscus cephalus), jellegzetesen itt előforduló fajok a kecsege (Acipenser ruthenus), nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus), szilvaorrú keszeg (Vimba vimba), menyhal (Lota lota), leánykoncér (Rutilus pigus virgo), homoki küllő (Gobio kessleri), a magyar és német bucó (Zingel zingel, Z. streber). A Tisza Záhony alatti szakasza a torkolatig a dévér szinttájhoz tartozik, változatos élőhelyet kínál a halak számára. Az itt előforduló fajok száma meghaladja az 50-et. Természetvédelmi értékét az Európában ritka, vagy éppen veszélyeztetett halfajok jelentős állományai, - a szivárványos ökle (Rhodeus sericeus), balin (Aspius aspius), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), harcsa (Silurus glanis) - vagy előfordulása, balkáni csík (Sabanejewia aurata), réti csík (Misgurnus fossilis), kurta baing (Leucaspius delineatus) - valamint az endemikus fajok jelenléte (széles durbincs (Gymnocephalus baloni), selymes durbincs (G. schraetzer), lápi póc (Umbra krameri) növeli. Leggyakoribbak azok a limnofil halfajok, amelyek életük során szorosan kötődnek az áramló vízhez, ám szaporodásuk jórészt a folyó kiöntéseiben történik. Ezek a karika keszeg (Blicca bjoerkna), lapos keszeg (Abramis ballerus), dévérkeszeg (Abramis brama), ponty (Cyprinus carpio), süllő (Stizostedion lucioperca). A telepítések hatására igen jelentős mennyiségben fordulnak elő e szakaszon a mesterségesen betelepített, véletlenszerűen behurcolt, vagy spontán terjeszkedő fajok. Ezek közül említést érdemel a betelepített fehér és pettyes busa -vagy leginkább ezek hibridjei - (Hypophthalmychtis molitrix x nobilis) az amur (Ctenopharyngodon idella), a fekete törpeharcsa (Ictalurus melas), törpeharcsa (I. nebulosus). Jellegzetes állóvízi, vagy mocsári halfaunája van a Tisza hullámterében, illetve a mentett oldalon lévő holtmedreknek. A halállomány összetételét meghatározza a feltöltődés állapota, a vízutánpótlás lehetősége és jelentősen befolyásolja hasznosításuk módja is. Ki kell emelni szerepüket a Tisza halállomány utánpótlásában. Nem véletlen, hogy az áradásos években a Tisza halállományának mennyisége megsokszorozódik. A hinaras részeken nagy számban él a szivárványos ökle (Rhodeus sericeus), vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus), sügér (Perca fluviatilis), naphal

116


TMB Hungary Kft.

2004

(Lepomis gibbosus) és jónéhány értékes stagnofil faj is viszonylag jelentős állományban található ezekben a vízterekben, pl. a compó (Tinca tinca), széles kárász (Carassius carassius), réti csík (Misgurnus fossilis), vágó csík (Cobitis taenia), kurta baing (Leucaspius delineatus), lápi póc (Umbra krameri). 4.1.5.3. A Tiszabecs és Kisköre közötti folyószakasz ökológiája Az ökológiai hálózat legfőbb vázát maga a Tisza hullámtere (ökológiai folyosó) alkotja, de ehhez szervesen „ízesülnek" a hullámtéren kívüli természeti területek; a természetes, természetközeli, ill. helyreállítható állapotban lévő élőhelyek. 4.1.5.3.1. Az ökológiai hálózat alkotóelemei Magterületek Legalább 200 hektár (sávszerű élőhely esetén legalább 50 hektár) kiterjedésű, természetes vagy

természetközeli

élőhelyek.

Utóbbi

kategóriába

beleértendők

az

extenzív

gazdálkodással létrehozott vagy fenntartott, de gazdag vagy jellegzetes élővilágú féltermészetes élőhelyek (pl. szikes puszták, kaszálók) is. Lényeges, hogy minden, a fenti kiterjedést elérő természetközeli állapotú erdő, gyep, vízi- és vizes élőhely valamint az utóbbiakat kísérő természetközeli növényzet (zonáció) beletartozik a magterületekbe. Fejlesztési (élőhely-rekonstrukciós) területek Azok a „sérült" területek, ahol még jelentős természeti értékek vannak, és a diszturbáció okozta változások egy része megfelelő kezeléssel még visszafordítható. A Tisza hullámterét egy korábbi, a jelenleginél sokkal szélesebb ártér mesterséges leszűkítésével alakították ki, amelynek következtében a jelenlegi hullámtérrel korábban szerves egységet képező élőhelyek (pl. valamikori folyókanyarulatok, azokat kísérő puha- és keményfás ligeterdők, mocsarak, mocsárrétek) a hullámtéren kívül kerültek. A fenti élőhelyek és életközösségeik, azok sokféleségének megóvása ill. helyreállítása csak akkor lehetséges, ha ezek valamilyen szabályozott formában újra bekapcsolódnak a folyóvíz által közvetlenül befolyásolt hullámtéri rendszerekbe. A gáttal leválasztott holtmedrek vízminőségének javítása, gazdasági és jóléti célú hasznosításuk biztosítása, továbbá a korábbi hagyományos ártéri gazdálkodás fenntartható elemeinek helyreállítása csak akkor lehetséges, ha létrehozzuk a hullámtéren belüli és azon kívüli természeti rendszerek szabályozott kapcsolatrendszereit. Ökológiai folyosók Többnyire sávszerű, természetközeli vagy fél-természetes állapotú élőhelyek, amelyek az előbbi két kategóriába tartozó területek közti összeköttetést biztosítják, egyben oldják a kultúrtáj egyhangúságát. Látható, hogy ez a kategória itt szűkebb, egyben pontosabb értelmű, mint a

117


TMB Hungary Kft.

2004

korábbi sávszerű élőhelytípusokat jelölő „zöld folyosó", amelyek funkciója mindenekelőtt a magterületek élőhelyei-életközösségei, ill. az ott élő populációk izoláltságának csökkentése, sokféleségük és hosszú távú fenntarthatóságuk biztosítása érdekében. Az ökológiai folyosót, a hullámtéri és mentett oldalon lévő értékes területekkel együtt (mag- és rekonstrukciós terület) egy pufferzóna kell hogy övezze, ami védelmet nyújt a radikális környezeti hatásokkal szemben. Ennek határait a folyosó lefutásával nagyjából párhuzamos, természetes vagy mesterséges képződmények, ún. barrierek (pl. kisebb vízfolyások, csatornák, utak, vasútvonalak) mentén javasolt kijelölni. 4.1.5.3.2. A Tisza Tiszabecs és Kisköre közötti szakaszára jellemző területhasználati módok Erdőgazdasági művelésben levő területek 1. Tölgy-kőris-szil ligeterdő: (keményfás-ligeterdő) A folyóvizek alluviumainak klimax

erdőtársulásai,

melyek

természetes

állapotukban

fejlett

cserjeszinttel

rendelkeznek. Ezek az árterek (hullámterek) ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt legértékesebb erdőtársulásai. A folyók szabályozása előtt ez volt az árvizek által ritkábban látogatott térszínek legjellegzetesebb erdőtársulása. A Fraxino-Ulmetum (térképeken sötétzöld színnel jelölve) lombkoronaszintjét a tölgy, a kőris és a juhar alkotja. Visszaszorulásuk okát a vízháztartás megváltoztatásán túl - ami elsősorban a természetes felújulási képességüket rontotta le - a területük szántóföldi művelésbe vonásában, és a hibás erdőművelésben kereshetjük. Sok helyen a lassú növekedésű, hosszú életű, s gazdaságilag is legértékesebb kocsányos tölgyeket kitermelték megváltoztatva

az

erdők

fafajösszetételét.

Egykori

termőhelyeiken

napjainkban

elsősorban szántók, esetenként kaszálók, mocsárrétek, valamint a hullámtéren származékerdők (elsősorban nemesnyarasok és akácosok) találhatók. 2. Fűz-nyár ligeterdő: (puhafás-ligeterdő) Elsősorban az alföldi folyók alacsonyabb árterületeinek természetes növénytársulása. Jellemző fűzfajai (Salix alba, S. fragilis) mellett a Populus nigra, és a P. alba is jelentős mennyiségben lehet jelen. Területük, ha nem is a keményfás ligeterdőkhöz hasonlómértékben, de drasztikusan csökkent (térképeken

világoszöld

színnel

jelölve).

Potenciális

termőhelyeiken

elsősorban

mezőgazdaságilag hasznosított kaszálók, legelők, illetve nemesnyár- és akáctelepítések találhatók. Az ártéri erdők (tölgy-kőris-szil-, és fűz-nyár ligeterdő) az elmúlt időszakban jelentős változáson mentek keresztül. A tájidegen agresszív gyomfajok előretörésén túl, jelentős területeket borítanak az ökológiai szempontból értéktelen nemesnyár ültetvények. A tájidegen fásításokat őshonos erdőállományokra kell cserélni. A munkának a legnehezebb része az ártéri életközösségeket veszélyeztető gyomfák és cserjék,

118


TMB Hungary Kft.

2004

elsősorban a gyalogakác visszaszorítása. A gyalogakác terjedése veszélyezteti az ártéri réteket, de megnehezíti az erdők felújítását is. 3. Telepített nemesnyár és akác: Napjainkban a Tisza hullámterén nagy területeket borítanak a telepített, művelt nemesnyár- és akácültetvények (térképeken sötétrózsaszínnel jelölt területek). Ezek az állományok a Tisza-hullámtér természeti rendeszereinek idegen tagjai, s nemcsak ökológia, de tájképi szempontból is értéktelenek. Őshonos állományokra történő cseréjük indokolt és javasolható. Mezőgazdaságilag hasznosított területek 1.

Szántógazdálkodás: Az elmúlt évszázadban a hullámtér meghatározó tájképi

elemévé váltak a szántók (térképeken világos rózsaszín). Elsősorban a kalászosok, a napraforgó és a kukorica termesztése jellemző. Az alkalmazott technológiák, szinte teljes mértékben megegyeznek a mentett oldalon használatos módszerekkel, igen jelentős a kemizálás. Megállapítható, hogy a hullámtéren ennek a gazdálkodási formának nincs helye. A jelenleg így művelt területeket vissza kell szorítani, s helyettük az őshonos erdőállományokat kell visszatelepíteni, illetve elő kell segíteni a „szelíd használat" újbóli térhódítását. 2.

Legelő: A hullámtér egyik lehetséges - térképeinken zöldessárgával jelölt -

használati módja a legelőgazdálkodás. Sajnos, ez a természetvédelmi és ökológiai szempontból támogatandó területhasznosítási mód területi kiterjedésében elenyésző méretűre csökkent. A valamikori árterek kiterjedt, tájképet meghatározó élőhelyei voltak a változatos kifejlődésű, fajgazdag ártéri rétek. Az ártéri, hullámtéri rétek hagyományos használata, a legeltető állattartás napjainkig fennmaradt, bár jelentősége erőteljesen csökkent. Összehasonlítva az árterek és hullámterek természeti rendszereit, meg kell állapítani, hogy legszembetűnőbb változás a rétek arányának és sokszínűségének csökkenése. Az árvédelmi töltések megépítése után a hullámterek vegetációja átstrukturálódott. Megindult a rétek elmocsarasodása, illetve beerdősülése. A természetes erdősülést legtöbbször maga a legeltetés akadályozta meg, vagy fordította vissza. A nagyüzemi istállózó állattartás térhódításával a jószág nélkül maradt ártéri legelők gyorsan erdősülésnek indultak. Sajnos az őshonos fajok helyett tájidegen, behurcolt agresszív fák és cserjék (amerikai kőris, zöld juhar, gyalogakác) indultak terjedésnek. 3.

Kaszáló: Az előző területhasználati módhoz hasonlóan, az így hasznosított területek

szinte már csak foltokban találhatók (térképeinken sárgászölddel jelölt területek). Mind a legelők, mind a kaszálok esetében hangsúlyozni kell, hogy a továbbiakban a hasznosítás

119


TMB Hungary Kft.

2004

során messzemenően figyelembe kell vennie a természetvédelmi érdekeket (pl. gondoskodni kell a rendszeres kaszálásról, mellőzni kell a felülvetést és műtrágyázást). 4.

Gyümölcsös: Azon támogatandó területhasználati mód egyike, mely amellett, hogy

ősi hasznosítási módot éleszt újjá, a gazdálkodás és a természeti rendszerek összhangját is hűen példázza. A gyümölcsösök - elsősorban alma, szilva és dió - által borított területek aránya kicsi (térképen világosbarna szín), célszerű területüket tervszerűen növelni. Ez a hasznosítási forma természetvédelmi és mezőgazdasági szempontból is megőrzendő. A gyümölcsösök ősi tájfajták génbankjainak tekinthetők. Különösen a szilva-és almafajtákban gazdagok, sok közülük csak itt maradt fenn. Az ártéri gyümölcsösök jól beilleszkednek a természetes ökológiai folyosó-rendszerbe. Az ősi, ellenálló fajták vegyszeres védelmet nem igényelnek, biotermelésre kifejezetten alkalmasak. 5.

Holtmeder: A folyót övező medermaradványok a tiszai táj meghatározó elemei.

Szerepük nemcsak az „ökológiai folyosó" jelleg, hanem a biodiverzitás megőrzésében is kiemelkedő. Értékes, kiemelt védelmet érdemlő élőhelyek. Megőrizték kapcsolatukat a folyóval, az áradások során vízkészletük rendszeresen megújul. Ezek a holtmedrek tudták legteljesebben átmenteni és megtartani az ármentesítés előtti ökológiai rendszereket. Jelenlegi hasznosításuk igen sokrétű. Többségüket horgászvízként tartják számon, nádasaikat aratják, de fontos a turisztikai és rekreációs szerepük is. Kezelésük során gondoskodni kell hínárállományuk megőrzéséről. Horgászati hasznosításuk nem okozhatja a természeti rendszerek sérülését, nem vezethet túlzott terhelésükhöz. Az elmúlt években komoly károsodásukat okozta a növényevő halak (amur és busa fajok) betelepítése, ami főleg nagyhínár-vegetációjuk pusztulásában mutatkozott meg. A térképen ezek sötétkék színnel jelzett területek. 6.

Üdülő: A városok, a települések és az üdülők sok helyen megszakítják a hullámtér

természeti egységeinek folytonosságát. A károsító hatások csökkentése érdekében - a hullámtér természeti rendszereinek alkotóelemeiből felépülő - elkerülő szakaszokat kell kialakítani. A települések közvetett hatásán (környezetszennyezés) túl a hullámterek megnövekedett közvetlen emberi használata is fokozza a terhelést. Általában a beépítések a szegélytársulásokat veszélyeztetik erősen. A hibás területfejlesztési koncepciók sok helyen a hullámterek intenzív használatát szorgalmazták, a tájat és a természeti értékeket romboló üdülőtelepek, strandok, illetve hozzájuk kapcsolódó igénytelen bódésorok épültek az utóbbi években. A jövőben meg kell akadályozni a hullámtéri üdülők kialakítását, és fenntartható területhasználatot kell kialakítani. A térképeken sötétpiros színnel jelölt területek.

120


TMB Hungary Kft.

2004

4.1.5.3.3. A Tisza Tiszabecs és Kisköre közötti szakaszának jellemző ökológiai értékkategóriái 1.

„Szentély" jellegű terület (kiemelt természeti érték): Növény- és/vagy állatvilágának

(életközösségének) ritkasága miatt kiemelkedő természetvédelmi értéket képviselő, háborítatlan terület (pl. tölgy-kőris-szil keményfás liget- erdő, tündérrózsás-kolokános morotva). A területen csak tudományos szakvéleménnyel megalapozott, szigorúan természetvédelmi célú tevékenység végezhető. A térképeken az ilyen területek sötétzölddel jelölve.

2.

Természetközeli állapotú terület: Az ember által kismértékben befolyásolt, döntően

őshonos fajok populációiból álló, természetes mechanizmusokkal szabályozott közösségnek otthont adó terület (pl. megfelelő fajösszetételű fűz-nyár ligeterdő, jó állapotú legelők, kaszálók, rétek; gyümölcsösök). Térképen világoszölddel jelölve. 3.

Rövid idő alatt regenerálódó, sérült terület: Önmagától, vagy viszonylag kis

beavatkozással, rövid idő alatt regenerálódó, illetve regenerálható terület az őshonos fajok meglétével (pl. természetes erdők sarjújulatai, elgyomosodott kaszálók, aktívan horgászott morotvák). Térképen ezek világos rózsaszínnel jelölve. 4.

Hosszú idő alatt regenerálódó, sérült terület: Csak jelentős beavatkozással, hosszabb

idő alatt regenerálható terület, az állományalkotó őshonos fajok többségének hiányával (pl. szántók, nemesnyár-ültetvények, akácosok). Térképeken ezek sötét rózsaszínnel jelölve.

4.1.6. A Tisza mente táj- és természetvédelme 4.1.6.1. Természet- és tájvédelem 4.1.6.1.1. Általános problémák, tájrehabilitáció A közeljövő jelentős árvízvédelmi, de ugyanakkor egész tájak szerkezetét meghatározó, nagy változásokat ígérő beavatkozása A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése c. vízügyi koncepciótervben körvonalazott tájátalakítás lehet. Ennek során - több más beavatkozás mellett - szóba került a hullámtér rendezése valamint a fővédvonalakon kívüli árvíztározók létesítése. Mindkét beavatkozás alapvetően érinti a Tisza mentét. A hullámtéri beavatkozások során a természeti rendszereinek rehabilitációját, tudatos ökológiai fejlesztését kell szem előtt tartani. Ennek során sort kell keríteni az őshonos társulások helyes arányának kialakítására, az ártéri mocsárrétek arányának növelésére, a tájidegen invazív fajok visszaszorítására, valamint a természetes zonáció helyreállítására. A

121


TMB Hungary Kft.

2004

hullámtéri szántóföldi művelés annak jelentős kockázatai (kemikáliák használata, vegyszerek bemosódása) miatt nem kívánatos, helyükön az ártéri rétek kialakítása javasolható. A vízgyűjtő szintjén gondként jelentkezik, hogy habár a Tisza hullámtere Magyarországon természeti terület, és így területi védettséget élvez, a környező országokban semmilyen területi védelem nincs a hullámtéren. A hullámtereken azonban a vízborítás jellege miatt - mint azt korábban említettük - az eredeti teljes vegetációs skála nem tud fennmaradni, így azok megőrzéséről a mentett oldalon kell gondoskodni. Célszerű - az árvízvédelem biztonságának javítása, valamint a táj biológiai „átjárhatósága" érdekében, A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése c. tervvel összhangban - a mentett oldalon olyan integrált hasznosítású árvíztározó (vésztározó) rendszerek létrehozása, amely mint időszakos vizes élőhelyek is működnek. Ezek az időszakos, ingadozó vízszintű tározók átvehetik a 19. század ár- és belvíz-mentesítési munkálatai során megszűnt szemisztatikus

vízforgalmú

mocsarak

ökológiai

szerepét,

menedékhelyekként

(refugiumokként) szolgálhatnak vízi és vizes élőhelyekhez kötődő fajoknak, valamint részeivé válhatnak a folyóra mint „zöld folyosóra" épülő ökológiai hálózatnak. Elhelyezésük során figyelembe kell venni a meglévő természeti rendszerek sajátosságait, értékeit és történeti múltjukat (pl. célszerű valamikori vizes élőhelyek helyén létrehozni őket). A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése kivitelezése során a biológiai sokféleség megőrzésén túl két fontos ökológiai funkciót, a „zöld folyosó" szerepet és a mentett oldali természeti rendszerekkel fennálló - vagy helyreállítandó -kapcsolatokat kell kiemelni. E kapcsolatok visszaállítása során az ártéri gazdálkodás (fokgazdálkodás) napjaink igényeihez igazított felújítása játszhat jelentős szerepet. Nagyobb gondot kell fordítani a természetes medervándorlások során képződött övzátonyok és a holtmedrek fokozottabb védelmére. Meg kell őrizni a folyóra jellemző természetes mederfejlődési folyamatok sajátosságait, a szakadópartok, zátonyok, palajok kialakulásának lehetőségét. E jellegzetes struktúrák fenntartása, illetve az ezek működéséhez kapcsolódó ökológiai folyamatok biztosítása nélkül a folyó és az ahhoz kapcsolódó térségek biológiai változatossága nem őrizhető meg. Összegzésként, bármilyen módon is zajlik majd a Tisza mente természeti rendszereinek védelme és rekonstrukciója, törekedni kell a természetvédelem, a környezetvédelem és a gazdaság egységének megvalósítására. Ebben a tekintetben jó példával szolgálhatnak azok a hagyományos gazdálkodási módok, melyek valamikor jellemzőek voltak a Tisza mentén. A fokgazdálkodásnak például jelentős gazdasági szerepe lehet a Tisza természetes halasításában (halbölcsők), a hullámtéri erdőgazdálkodásban, a fűzvessző-termelésben, a gyékény- és nádtermelésben, az ártéri gyümölcsösök (ősi fajták) biotermék-előállításában stb. A lényeg azon áll, hogy a természeti rendszerek helyreállítását a helyi lakosság érdekeinek figyelembe vételével, s így hosszabb távon is fenntartható módon végezzük.

122


TMB Hungary Kft.

2004

4.1.6.1.2. Tájvédelem A Tisza menti táj igen jellegzetes, különleges hangulatú része hazánknak. Mivel a terület igen gazdag értékes tájképi elemekben, elsődleges fontosságú egy tájkataszter készítése, mely számbaveszi, lajstromozza a táji szempontból értéknek számító elemeket. A degradált, tájképi elemekben szegény tájak rehabilitációja, míg a tájképi értékekben gazdag tájak fokozott védelme szükséges. A tájvédelmi szempontok két szempontból is különösen fontosak a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése kapcsán tervezett árvízvédelmi és természetvédelmi beavatkozások miatt. Egyrészt a beavatkozások táji szintű változásokkal fognak járni, másrészt pedig a beavatkozások egy része valószínűleg a természeti környezet rehabilitációja,

a

természeti

értékek

védelme

szempontjából

kedvező

lesz.

A

tájrehabilitációnál, valamint az értékes tájak védelménél törekedni kell az ökológiai adottságokból kiinduló földhasználat elterjesztésére, a sérült, megbolygatott szerkezetű tájak rendezésére, az évszázadokon át kialakult táji szerkezet visszaállítására. Ahol tájképi szempontból

indokolt,

a

vonalas

létesítményeket

(olajvezeték,

magasfeszültségű

villanyvezeték) a föld alá kell vinni, a közlekedés által okozott zavarást (utak mente, hidak) csökkenteni kell. Nemcsak tájvédelmi, hanem számos más szempontból is fontos, hogy a környezetvédelmi havaria-esetekre fel kell készülni és a turizmus (öko-, vadász-, horgászés vízisportturizmus) által okozott környezeti és természeti károk mérséklésének módjait már a gazdasági fejlesztés jelenlegi szakaszában tisztázni kell. 4.1.6.1.3. A mai természetvédelmi helyzet A fővédvonalak közötti hullámtér teljes egészében természeti terület, s így jogszabályi védettséget élvez. Másrészt, a természetvédelmi oltalom alatt álló területek jelentős részben felölelik a Tisza mente legfontosabb természeti értékeit. A területi védettséggel kapcsolatban azonban még számos teendő van. A védett területek bővítése különösen olyan helyeken indokolt, ahol a természeti értékek hatékony védelme korlátozott gazdasági hasznosítást lehetővé tevő, de alapvetően természetvédelmi rendeltetésű zónák (pufferzónák) létrehozását követeli meg. Másodszor, szükséges a jogszabályi védettség betartatásának fokozása, mely a természetvédelem helyi működőképességének, hatékonyságának növelését jelenti. Legvégül pedig, biztosítani kell azt, hogy a jelenlegi és a védelemre tervezett területek állapotát mindenképpen fenntartsuk, illetve, ha lehet, javítsuk a közeljövőben várható újabb nagymértékű tájalakítási beavatkozások során. Országos jelentőségű védett területek a kistréség környezetében és legfontosabb természeti értékeik a nemzeti parki igazgatóságok működési területei szerint Nemzeti parki igazgatóság, Főbb természeti értékek (élőhelyek és fajok) illetve védett terület (egység) Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területe

123


TMB Hungary Kft.

2004

Tiszadobi Ártér TT holtmedrek, úszóláp, ártéri ligeterdők Tiszadorogmai Göbe-erdő TT ártéri ligeterdő, kaszáló HNP (Tisza-tó) holtmedrek, vízi gerinctelenek, vízimadarak Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe Borsodi Mezőségi TK füves puszták, túzok, szalakóta Hevesi Füves Puszták TK füves puszták, túzok, szalakóta Rövidítések: HNP - Hortobágyi Nemzeti Park, TK- Tájvédelmi Körzet, TT- Természetvédelmi Terület.

4.1.6.2. Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet A Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet ( BMTK ) a 9/1989. (VIII: 24.) KVM rendelet alapján jött létre, 9168,3 ha-on. Bővítéséről a 14/1993. (IV.7 ) KTM rendelet rendelkezett, mely területe 8763,9 ha. Ma a BMTK összterülete 17932,2 ha. A tájvédelmi körzet kialakításakor a rendszerváltás idején az állami gazdaságok privatizációja után lehetőség nyílt jelentős területek vásárlására, és ezen területek természetvédelmi érdekű hasznosítására. A terület 80%-a kincstári tulajdonban van. A védettség célja a tájegység túzokpopulációjának hatékonyabb védelme, a kiemelkedő növény- és állattani értékkel rendelkező pusztai gyepterületek (rétek, mocsarak) megőrzése. A védett terület természeti értékeinek megőrzése, fenntartása és bemutatása a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság feladata. A Borsodi Mezőség TK területe tizenegy község: Ároktő, Gelej, Mezőcsát, Mezőkeresztes, Mezőnagymihály, Négyes, Szentistván, Tiszabábolna, Tiszadorogma, Tiszakeszi és Tiszavalk községhatárában helyezkedik el. A Borsodi Mezőség TK tájmintázata A Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet térségét Kis Hortobágynak is szokták nevezni, holott jellegében teljesen más. E terület jóval nedvesebb a Hortobágynál, mivel a Tisza szabályozása után sem száradt ki oly mértékben. A Bükk hegységből lefutó patakok vize még napjainkban is nedvesebben tartja a réteket a hortobágyi legelőknél. A terület D-i irányban enyhén lejt, mivel az Észak-Alföld folyóinak hordalékkúpjai is lenyúlnak e területre. Az elhagyott folyómeder maradványok is fellelhetők a terület Ny-i részén. A terület a korábbi tájhasználat-a legeltetés következtében alapvetően másodlagos táj. Gyakori a barázdált csenkesz, a kunkorgó árvalányhaj, a taréjos búzafű, osztrák, ligetes, réti zsázsa, macskahere stb. A szikes, alacsony térszínen jellemző az üröm, az Artemissió Festucetum pseudovinae, mely korábbi erdős puszták helyén jött létre.

124


TMB Hungary Kft.

2004

A terület látszatra homogén puszta, valójában lényegesen elkülönülő részekre tagozódik. A száraz pusztagyepek mintázata, a vizes élőhelyek alakja és mintázata, a szántók elterjedése, a biomassza mennyisége alapján a terület hat részre osztható: A központi rész, ahol felismerhetők az övzátonyok ívelt, mély és lassabban kiszáradó mocsarai, a gyepek produkciója relatíve magas Az északi rész, mely hasonló a központi részhez, de sokkal degredáltabb, és ősibb A déli rész, ahol sok, apró, nyárra jórészt kiszáradó lapos van A Csincse egykori ártere, ahol kevés vizes élőhely van, sok a szántóterület A puszta és a Tisza között található terület, ahol „friss” tiszai eredetű övzátonyok vannak A Csincsétől nyugatra található gyepek és szántók kevés vizes élőhellyel A Csincse egykori árterén még ma is nagy kiterjedésűek az ártéri rétek, mocsarak és löszgyepek alig vannak. Egyes jelekből e területek származására is lehet következtetni. A déli, másodlagos részen a Tisza árvizeivel elsimította a felszínt, a mocsarakat részben feltöltötte. A központi terület Csincse érintetlen hordalékkúpja. Erre utal a tájtípus központi tengelyében a Mezőcsát-Gelej úttól egészen a Csincsébe ömlésig követhető Hosszú-ér. A

terület

központi

részén

található

rézkori

földvár

maradványa

igen

értékes

műemlékvédelmi és régészeti szempontból. A terület kezelőjének hosszútávú célja egy tradicionális, ökológiai adottságokhoz és tájbaillő gazdálkodási rendszer megteremtése, illetve visszaállítása. Ennek érdekében indult meg a területen a tájrehabilitációs program Life pályázatkeretében, az egykori Csincse medret újra vízzel árasztották el,

az új vizes élőhelyek un. wetlandek

létrehozásával, felújításával lehetőség nyílik a táj egykori egyensúlyának helyreállításra. A területen elehetőség van az egykori folyammedrek, holtágak, morotvák, övzátonyok olyan komplex rendszerének létrehozására amely a folyószabályozás elötti Tiszavidék képét idézi. A Tiszavalk melletti Montáj-tó, a Pércsi morotva, a Terem tó, Ároktő és Tiszadorogma között található Pej tó illetve az ezeket összekötő egykori folyammedrek rehabilitációja hihetetlenül gazdag növény és állat társulásegyüttest hoz létre. A tájrehabilitációs program része továbbá a területen futó levegő villanyvezetékek földkábelre cserélése, mely nemcsak tájképi javulást eredményez, hanem számos madárfaj áramütés általi elhullásának csökkenését is eredményezi. A tájrehabilitációs program részét képezi továbbá a megfelelő terület és tájhasználat. Hortobágyi mintával őshonos legelő állatok, szürkemarha, bivaly telepítésével megoldható a gyepterületek karbantartása, valamint az igen nagy gondot jelentő invazív fajok pl. a gyalogakác terjedése. Meg kell akadályozni a gyepterületek beerdősülését, a meglévő erdőfoltokat, sávokat szakszerűen karban kell tartani, őshonos fafajokkal megújítani. A fatelepítésnél figyelembe kell továbbá venni a terület fokozottan védett madárfajok fészekfoglalási igényeit, pl. a szalakóta kimondottan öreg odvas fákon fészkel.

125


TMB Hungary Kft.

2004

A tájvédelmi körzet védett értékei A páratlan növényvilág mellett kiemelkedő a terület egyenesszárnyú, valamint fedelesszárnyú faunája, valamit a madárvilága. Ezen belül is a ragadozó madarakat parlagi sas, kerecsensólyom, és a pusztai fajokat a szalakótát, és a borsodi síkság szimbólumát a túzokot kell kiemelni, továbbá az igen titokzatos ugyanakkor kiemelt figyelmet érdemlő csíkos szöcskeegeret. A háromcsíkos szöcskeegér (Sicista subtilis trizona) A csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis trizona) a Kárpát-medence endemikus kisemlőse, hazánk egyik legritkább, és minden bizonnyal a legkevésbé ismert gerincese. Elterjedési területe az utóbbi 100 évben riasztó sebességgel redukálódott. A jelenleg alfaji státusszal rendelkező kisemlős bizonyítottan egy területről ismert, a Borsodi-Mezőség TK-ről (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság)., feltételezhető, hogy az állomány nagy része, vagy egésze a Nagyecséri-legelőre, vagy annak akár csak egy kisebb részére korlátozódik. A csíkos szöcskeegér Magyarországon fokozottan védett, a Vörös Könyvben szerepel, mint közvetlenül veszélyeztetett állatfaj. A Nagyecséri legelő védelme kiemelt jelentőségű a faj fenntartása szempontjából. Borsodi-Mezőség Fontos Madárvédelmi Terület (IBA) A BM Tájvédelmi Körzet madárvilága is kiemelt figyelmet érdemel. A Magyar Madár és Természetvédelmi Egyesület besorolás szerint fontos madárvédelmi területnek (ISA) minősül, nemcsak a tájvédelmi körzet területe hanem az azt körülvevő területek is. Elsősorban a pusztai madarak számára fontos élőhely. Kóborlási időben jelentős a ragadozó madarak állománya is. Vonuláskor egyre inkább növekszik a daru mennyisége. Télen a Kiskörei-víztározón éjszakázó nagylilikek is kijárnak ide táplálkozni. Ragadozó fajok: PARLAGI SAS (Aquila heliaca) A parlagi sas egyike kiemelkedő természeti értékeinknek. Európai állományának jelentős része Magyarországon és Szlovákiában, a közös határ két oldalán fészkel. Hazánkban a parlagi sas fokozottan védett, a legmagasabb - 1 000 000 Ft - természetvédelmi értékű kategóriába tartozik. A magyar Vörös Könyv szerint a kipusztulással közvetlenül veszélyeztetett faj. KERECSENSÓLYOM (Falco cherrug) A kerecsensólyom az egyetlen olyan ragadozómadarunk, amely fontos szerepet játszik a magyarság hitvilágában (Emese álma). Az eurázsiai sztyeppzóna karakterfaja, amelynek

126


TMB Hungary Kft.

2004

Kárpát-medencei populációja az elterjedési terület szélén helyezkedik el, ezért fokozottan sérülékeny. Hazánkban a kerecsensólyom fokozottan védett faj, eszmei értéke alapján (1 000 000 Ft) a legmagasabb kategóriába tartozik. A magyar Vörös Könyv szerint a közvetlenül veszélyeztetett fajok közé tartozik. Európában Magyarország kivételével mindenütt csökken állománya. Ez különös felelősséget ró ránk. KÉK VÉRCSE (Falco vespertinus) A kék vércse térségünk egyetlen telepesen fészkelő ragadozómadara. Mint az összes többi sólyomféle, a kék vércse sem épít fészket. Telepei ezért csak a vetésivarjúkolóniákban tudnak kialakulni. Magyarországon fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 500 000 Ft. Az MME által 1999-ben összeállított Vörös Lista szerint magyarországi állománya alapján az ún. csökkenő számú fajok kategóriájába tartozik. Az IUCN az úgynevezett jelentősen csökkenő számú, sérülékeny fajok csoportjába sorolja. Pusztai fajok: TÚZOK (Otis tarda) A világszerte veszélyeztetett túzok mára közvetlenül veszélyeztetetté vált az intenzív mezőgazdaság okozta kedvezőtlen élőhelyi változások miatt. Mivel magyarországi populációja egyike a legnagyobbaknak, létszáma alapján még van esély arra, hogy fenntartsuk hazai állományát. A Túzok Munkacsoport által az utóbbi években végzett áprilisi szinkronszámlálások alapján Magyarország jelenlegi túzokállománya 1200 példányra tehető. Az

észak-alföldi

körzetben

(Hevesi-sík

és

-Borsodi-Mezőség)

a

drasztikus

állománycsökkenés 1977-től mutatható ki. Az elmúlt évtizedben ez a folyamat megállt, és egy

kisebb

létszámú

állomány

stabilizálódott,

később

további

csökkenés

jelei

mutatkoztak. A hazai túzokállomány gerincét alkotó tiszántúli populációknál az élőhely minőségétől függően eltérő tendenciákat lehet megfigyelni. A Hevesi-sík és a BorsodiMezőség túzoknépessége, ugyan alacsony szinten, de a 90-es években stabilizálódott. Jelenleg hazánkban a túzok fokozottan védett madár, a legmagasabb természetvédelmi értékű kategóriába tartozik, ami 1 000 000 Ft. A magyar Vörös Könyv szerint a kipusztulással közvetlenül veszélyeztetett faj. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) európai Vörös Listáján szintén szerepel, mint sérülékeny faj. A borsodi Mezőség területén tervezett túzokos kert program jelentősen segítene az itt található állomány, és egyben az országos állomány stabilizálásában, valamint növelésében.

127


TMB Hungary Kft.

2004

SZALAKÓTA (Coracias garrulus) A szalakóta elterjedési területe alapján azon madárfajok közé tartozik, amelyek állománya Európára koncentrálódik. Populációja teljes elterjedési területén csökken, így hazánkban is. Napjainkban számottevő állománya csak a Hevesi-síkon, a Borsodi-Mezőségben, a Jászságban, a Kiskunságban és Délkelet-Magyarországon, illetve a Tápió-vidéken található. Hazánkban a szalakóta fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 500 000 Ft. Megtalálható a magyar Vörös Könyvben is az aktuálisan veszélyeztetett fajok között. Az MME által 1999-ben összeállított Vörös Lista szerint a magyarországi állománya alapján a veszélyeztetett fajok közé tartozik. A Borsodi Mezőség TK mint a vizek és talaj szempontjából érzékeny terület bekerült a NAKP térségi célprogramjába az Érzékeny Természeti Területek célprogramba mint kiemelt mintaterület. A célprogram célja egy táji, környezeti adottságokat figyelembe vevő agrárszerkezet kialakítása. A célprogram nemcsak a fenntartható mezőgazdaság feltételeinek megteremtését tűzte ki célul, hanem a vidéki népesség megtartását, életkörülményeinek javítását is. 4.1.6.3. A Ramsari Egyezmény Hivatalos nevén az egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen,

mint

megállapodások

a

vízimadarak

legrégebbike.

élőhelyeiről

Eredetileg

a

a

természetvédelmi

rohamosan

csökkenő

államközi vízimadár

állományoknak kívántak a csatlakozó országok védelmet biztosítani. A tapasztalatok azonban hamar rávilágítottak arra a tényre, hogy önmagában az élőhelyek védelme nem elegendő, magát az ökológiai rendszert kell megőrizni, amely képes az ott előforduló fajok eltartására.

Az egyezmény történetének fontosabb állomásai - 1971. február 2. 18 ország képviselői az iráni Ramsar városában, a Kaszpi-tenger partján aláírják az egyezményt. - 1979. Magyarország aláírja az egyezményt, melyet az Országgyűlés törvényként hirdet ki (1993. évi XLII. törvény). - 2001. Magyarország ramsari területeinek száma 21-re bővül.

128


TMB Hungary Kft.

2004

Az egyezmény legfontosabb célja a vizes élőhelyek megőrzése, fenntartható vagy bölcs hasznosításuk elősegítése és az erre vonatkozó megfelelő jogi, intézményi és együttműködési keretek biztosítása. A vizes területek erőforrásainak hasznosítását olyan módon célozza meg, melyek egyúttal azok ökológiai jellegét nem befolyásolják, tehát a rövid távú kizsákmányolás helyett a hosszabb távú, fenntartható hasznosítás a célja. Magyarország 1979-es csatlakozását követően jelentős számú vizes területet jelölt a Nemzetközi jelentőségű vizes területek jegyzékére. Ezt követően 1989-ben, majd 1997ben, 2001-ben és 2003-ban került sor ismét területek jelölésére, így jelenleg 23 hazai vizes élőhely található a Ramsari Jegyzéken, összesen 180 000 hektár kiterjedéssel. A magyarországi ramsari területek a Kárpát-medence szinte valamennyi jellemző vizes terület típusát magukba foglalják: tavakat, mocsarakat, szikes tavakat, lápokat, holtágakat, folyószakaszokat, nedves réteket, valamint ember alkotta halastavakat, víztárolókat (térkép).

A Borsodi Mezőség területe ugyan nem tartozik bele a Ramsari jegyzékbe, viszont a hortobágyi halastavak és a kiskörei tározó között található, ami azt eredményezi hogy a Ramsari egyezmény által védett madarak vonulási útvonalába esik, valamint ezen állatok táplálkozási, pihenő és költő területre találnak a borsodi ártér vizes élőhelyein. Továbbá nem

elhanyagolható

a

Ramsari

területek

vonzereje

a

természetbarát

turisták,

madárkedvelők szempontjából. Ramsari területek Kiterjedése (ha)

Terület megnevezése Hortobágyi Nemzeti Park területéből a Zám, Pentezug és Angyalháza puszták (10.964 ha), a Hortobágy-Halastó (2.072 ha), a Kiskörei-víztározó északi része (Tiszafüredi Madárrezervátum) (3.364 ha), Kiskörei víztározó középső része (Poroszlói-medence) (3.648 ha), és az Egyek-pusztakócsi mocsarak területéből a Hagymáslapos, a Jusztus-mocsár és a Fekete-rét (3.073 ha) (Forrás: 8004/2003. K. Ért. 11. KvVM tájékoztató )

23.121

4.1.6.4. Natura 2000, az Európai Unió ökológiai hálózata Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. A Natura 2000 hálózat az Európai Unió két természetvédelmi irányelve alapján kijelölendő területeket

-

az

1979-ben

megalkotott

madárvédelmi

irányelv

(79/409/EGK)

végrehajtásaként kijelölendő különleges madárvédelmi területeket és az 1992-ben

129


TMB Hungary Kft.

2004

elfogadott élőhelyvédelmi irányelv (43/92/EGK) alapján kijelölendő különleges természet megőrzési területeket - foglalja magába. A madárvédelmi irányelv általános célja a tagállamok területén, természetes módon előforduló összes madárfaj védelme. Különleges madárvédelmi területnek azok a régiók számítanak, amelyek az 1. mellékletben felsorolt, a tagállam területén rendszeresen előforduló és átvonuló fajok nagy állományainak adnak otthont, valamint a vízimadarak szempontjából nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket foglalnak magukban. Az élőhelyvédelmi irányelv fő célkitűzése a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével. Az irányelv írja elő az európai ökológiai hálózat, a Natura 2000 létrehozását, melynek a madárvédelmi irányelv rendelkezései alapján kijelölt területek is részei. A Natura 2000 területek kijelölésének folyamata és szempontrendszere A Natura 2000 hálózat területeit, vagyis a különleges madárvédelmi területeket és a különleges természet-megőrzési területeket a tagállamok jelölik ki. A területek kijelölésénél kizárólag szakmai szempontok vehetők figyelembe, gazdasági-társadalmi megfontolások nem játszhatnak szerepet. A madárvédelmi irányelv alapján kijelölendő különleges madárvédelmi területeket kijelölése a tagállamok saját hatásköre. A Bizottság csak akkor tesz észrevételt, ha a kijelölés hiányos. A kijelölésnek a rendelkezésre álló országos, átfogó felmérések figyelembevételével kell történnie, ilyen felmérés lehet például a BirdLife International által végzett „fontos madár élőhelyek (Important Bird Areas)” felmérése. A kijelölésnél figyelembe kell venni a vonuló madarak élőhelyeit, különös tekintettel a vonulás során igénybe vett pihenőhelyeket, kiváltképp a Ramsari Egyezmény alapján kijelölt nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket.

130


TMB Hungary Kft.

2004

4.2. A kistérségek szerepe a magyar regionális fejlesztésben, a Mezőcsáti Kistérség helyzete és fejlettségi foka a magyar kistérségek között A területfejlesztésnek az utóbbi években egyre jelentősebb szerepet szánnak a döntéshozók, a cél részben a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása, részben a kistérségek és a régiók szerepének megerősítése. Ez utóbbi cél az Európai Uniós források megszerzésében alapvető fontossággal bír, a régiók fejlesztési stratégiájának kidolgozása és a forráselosztó szerep megteremtése és támogatása nélkül a regionális fejlesztés

nem

érheti

el

alapvető

célját.

A

kistérségek

szerepének

és

intézményrendszerének megszilárdítása a fejlesztési programok alapjainak megerősítését jelenti. A kistérség „a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján

behatárolható

területi

egység,

egymással

intenzív

kapcsolatban

lévő,

önszerveződő, egymással határos települések összessége”.3 A helyi gazdaság optimális együttműködési színtere, erős térségi identitással rendelkező, még áttekinthető nagyságú (nagyságrendileg a település és a megye között helyezkedik el), viszonylag homogén szint. Magyarországon a területfejlesztési tevékenység négy szinten: a kistérség, a megye, a régió és a kiemelt térség szintjén zajlik. Kistérségi szinten területfejlesztési céllal, önkéntes alapon jönnek létre a területfejlesztési önkormányzati társulások, ezek a társulások a megyehatárokat átlépik, valamint egy-egy település több társulásnak is tagja lehet. A statisztikai kistérségek lehatárolásánál a megyehatárokat nem lépték át a kistérségek, valamint a valós kapcsolatok érvényesülését szem előtt tartották, így érvényre jutott az ország ismétlés nélküli lefedettsége, a földrajzi kontinuitás, az időbeli stabilitás. Mindez jelzi azt a folyamatot, ami az utóbbi években Magyarországon lezajlott: új térszerkezet jött létre, az ország térségi és területi tagoltsága jelentősen eltér például az 1990-es évek elején tapasztalhatótól. Azonban az új térszerkezetben is vannak „átöröklött” jelenségek: a főváros fejlődésének dinamikája, a nyugati országrészek növekvő előnye a keleti és északi térségekkel szemben, a kistérségek fejlődésének növekvő térbeli valamint a településhálózat erőteljesebb gazdasági tagoltsága. A nagyrégiós elemzés a főváros-vidék, nyugat-észak és kelet jelentős különbségeit mutatja be, a kistérségek szintjén már nem ennyire homogén a kép. A 2004. évben csak két kistérség állt egy-egy központi városból: Budapest és Debrecen, két kistérségnek 3

1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

131


TMB Hungary Kft.

2004

község a központja, a kistérségek 60%-ban mindössze egy város található. A kistérségek méretei és településszáma jelentősen eltérnek egymástól, nem arányosak. Az Alföldön jellemző leginkább az alacsony településszám, az átlagnépesség ott a legalacsonyabb, ahol a központ kis-, középváros vagy község. A kormányzat 244/2003. (XII. 18.) rendeletének értelmében új területfejlesztési-statisztikai kistérségi rendszert jött létre, amely által módosult a kistérségek 1997. augusztus 1. óta érvényben lévő lehatárolását. Ez az új lehatárolás 2004. január 1-jétől lépett életbe. A módosítás eredményeként az országban a kistérségek száma 150-ről 168-ra nőtt, ezzel összesen 294 település besorolása változott meg. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kistérségek száma a korábbi 11-gyel szemben 15-re emelkedett. A változás az Edelényi, a Kazincbarcikai, az Ózdi és a Sárospataki kistérségeket nem érintette; 2 kistérségből − a Miskolciból és a Szikszóiból − egy-egy települést átsoroltak. 61 település az újonnan létrejött kistérségekbe került: a Mezőcsáti kistérség 9, a Tokaji 11, az Abaúj-Hegyközi 24, a Bodrogközi pedig 17 településsel alakult meg oly módon, hogy a Sátoraljaújhelyi kistérségből 17 település vált ki és átment a Bodrogközibe, a Mezőkövesdiből 3 település a Mezőcsátiba, az Encsiből 21 az AbaújHegyközibe, a Tiszaújvárosiból 6 a Mezőcsátiba, a Szerencsiből 11 a Tokajiba és 3 település az Abaúj-Hegyközibe lépett át. Az ország statisztikai kistérségeinek fejlettségi szintjének megállapításához a gazdasági, társadalmi helyzetüket és fejlődésüket figyelembe vevő mutatókat használva4 öt fejlettségi térségtípust állapított meg a KSH: -

dinamikusan fejlődő térség az, ahol a jelzőszámok többsége több mint 10%-kal meghaladja a vidéki átlagot,

-

fejlődő térség, ahol a mutatók többsége a vidéki átlag felett van, de 10%-on belül,

-

felzárkózó térség esetén a mutatók zöme megközelíti a vidéki átlagot, és láthatóak a növekedés jelei,

-

stagnáló a térség, ha a vidéki átlagtól való elmaradás közelíti a 10%-ot,

-

lemaradó térség esetén a 15%-nál nagyobb a vidéki átlagtól való eltérés.

Az Észak-magyarországi Régióban mindössze egy dinamikusan fejlődő, valamint három fejlődő kistérség van, a kistérségek 32,14%-a felzárkózó, 35,71%-uk stagnáló kistérség. A 4

Külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi saját tőkéje egy lakosra, 2002; személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy lakosra, 2002 és 2002/1992; működő gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma, 2002; működő gazdasági szervezetek száma, 2002/1996; munkanélküliek aránya, 2002; vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma 1990-2002; távbeszélő fővonalak száma ezer lakosra jutó száma, 2002; személygépkocsik száma ezer lakosra, 2002.

132

TMB Hungary Kft.


2004

mezőcsáti kistérség az öt lemaradó kistérség egyike. Ezt bizonyítja a hazai kistérségek társadalmi térszerkezetének jellemzőinek eredménye is. Az ország lakónépességének csökkenése folyamatos, a jelenleg Mezőcsát körzetébe tartozó települések adatait összesítve a lakónépesség száma 1990 és 2003 között az előző évekhez képest a kistérségben 96,1-99% között alakult, ami a lakosság számának csökkenését jelenti. Hasonlóan kedvezőtlen a kép a mezőcsáti kistérség számára az ezer lakosra jutó vándorlási különbözet évi átlagát tekintve: 1990-2002-ben ez mindig -5,5 és 0 között alakult. 1990 óta a gazdasági szerkezet megváltozásával a foglalkoztatottak száma jelentősen visszaesett. Ez a hatás az ország minden térségét érintette, Északkelet-Magyarországon valamennyi

kistérségben

csökkent

a

foglalkoztatotti

létszám,

Mezőcsát

azon

legkedvezőtlenebb helyzetű térségek között volt, ahol a csökkenés aránya a 40%-ot meghaladta, Mezőcsát térségében ez az arány 1990-2001-ben 54,5-65%, ezzel párhuzamosan

növekedett

a

munkanélküliek

száma,

ezzel

a

kistérség

2002.

decemberében a 13,1-17,0%-os munkanélküliséggel küzdő kistérségek között volt. A gazdasági változásokkal párhuzamosan felértékelődött a humán erőforrás is, egyre fontosabbá vált és válik a képzési struktúra, az iskolarendszerű és azon kívüli képzések, a képzettség szintje és minősége. A népszámlálási adatokat figyelembe véve Mezőcsát kistérségében a hétéves és annál idősebb népesség által elvégzett átlagos osztályszám 7,94-8,5 közötti kategóriába esik, ezzel pedig a térség a képzett lakossággal legrosszabbul ellátott 32 kistérség egyike. Ezzel összhangban áll az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó alapjának alacsony volta: Mezőcsát térsége a 180000 – 300000 Ft közötti kategóriába esik, ezzel az egyik legalacsonyabb jövedelmű kistérség. A gazdasági térszerkezet egyik jellemzője a vállalkozói aktivitás, az ezer lakosra jutó működő vállalkozások számát tekintve Mezőcsát a 48 legalacsonyabb aktivitású kistérségbe

tartozik.

Hasonlóan

kedvezőtlen

a

helyzet

a

külföldi

érdekeltségű

vállalkozások egy lakosra jutó saját tőkéjének nagysága esetén is: ez a szám 50 000 Ft alatt mozog. Egy-egy kistérség, megye, régió gazdasági fejlődését a megfelelő termelékenységű munkaerő, a kereskedelmi szolgáltatások mellett nagyban befolyásolja a terület könnyű megközelíthetősége, jó elérhetősége. A hétköznapi elérés a munkába járás, középfokú oktatás, középfokú szolgáltatások igénybevételének lehetőségeit foglalja magába, ez alapján Mezőcsát kistérsége Magyarország azon 69 kistérségei közül az egyik, amelyikben az ilyen szolgáltatások elérése (az utazás ténye és szükségessége, valamint a szolgáltatások minősége miatt) elégséges.

133


TMB Hungary Kft.

2004

4.3. A Mezőcsáti Kistérség társadalmi, gazdasági helyzetének felmérése és értékelése 4.3.1. A kistérség településhálózata, népessége, népmozgalom A kistérség a megye területének 5,2% (a 15 borsodi kistérség közül a mezőcsáti a 10. legkisebb területű), míg lakosságának mindössze 2,1%-át teszi ki (a lakosságszám szempontjából ez a térség a 14. helyen áll, csak a tokaji kistérségben élnek ennél kevesebben). A kistérség lakosainak száma 15693, amely az előző évhez képest 0,8%-os csökkenést mutat. Ebben mind a természetes szaporulat, mind a belföldi vándorlás negatív eredménye megmutatkozik. A kistérséget alkotó települések területe és népessége, 2004

Terület (km2)

Település

Lakónépesség (fő)

Mezőcsát 103,07 Ároktő 46,43 Gelej 32,10 Igrici 19,47 Tiszabábolna 32,73 Tiszadorogma 46,61 Tiszakeszi 46,19 Tiszatarján 40,40 Tiszavalk 11,54 Kistérség összesen 378,54 Megye 7247,2 Forrás: KSH, 2003 és a települési önkormányzatok

6735 1285 694 1341 484 495 2832 1468 358 15693 738143

A kistérség lakosságszámának változása, 1990-2003 15600 15500 15400 15300 15200 15100 15000 1990

1995

2000

2002

2003

Forrás: KSH, 1990, 1995, 2000, 2002, 2003

134


TMB Hungary Kft.

2004

A kistérség népsűrűsége 40 fő/km2. Ezt a kistérséget mindössze kilenc település alkotja, amelyek közül egy rendelkezik városi ranggal. A települések átlagos népessége 1688 fő, ez a megyére egyébként is jellemző aprófalvas településszerkezetből adódó átlagos népességszám jóval a megyei átlag (2068) alatt marad. A kistérséget alkotó települések száma lakosságszám alapján, 2003 -499

500-999

1000-1999

2000-4999

5000-9999

fős település Mezőcsáti

3

1

3

1

1

Kistérség Forrás: KSH, 2003

A kistérség lakosságából a 60 évesnél idősebb népesség aránya 18,9%, amellyel a megye kistérségei között viszonylag jó helyen áll, ám ez az arány a társadalom lassú elöregedését mutatja.

4.3.2. Humán erőforrás, oktatás Demográfiai helyzet A kistérség településein a lakosság korcsoportok szerinti megoszlása látható az alábbi grafikonon. A két legkisebb településen, Tiszavalkon és Tiszabábolnán a legkisebb a fiatalok aránya a népességen belül, s ugyanitt a 60 év felettiek aránya a legnagyobb. Tiszakeszi, Tiszatarján, Tiszadorogma és Mezőcsát esetén a 19-59 év közötti lakosság hasonló arányt képvisel.

100%

A kistérség településeinek lakossága korcsoportok szerint

80%

60%

60 év felett 36-60 év

40%

19-35 év 15-18 év

20%

0-14 év

Ár ok Ti tő sz ab áb ol Ti na sz ad or og m a M ez őc sá t

el ej Ti sz av al k

G

i Ig ric

Ti sz at ar já n Ti sz ak es zi

0%

135

TMB Hungary Kft.


2004

Forrás: települési önkormányzatok adatai. Megj.: Mezőcsáton csak a 19-59 év közöttiek megoszlására nem állt rendelkezésre adat

A fiatalok száma – csakúgy, mint általában az ország más, hasonló adottságú részein – folyamatos csökkenést mutat. A kistérségben minden településen működik oktatási intézmény, kivéve Tiszavalkot. Az oktatási intézmények közül a kistérségben 10 általános iskolai, 1 gimnáziumi és 1 szakközépiskolai feladatellátási hely működik. A kistérségben mind az óvodás gyermekek, mind az általános iskolások száma redukálódott az elmúlt közel tíz év alatt. Ennek egyik összetevője a gyermeklétszám lassú, de folyamatos csökkenése, másrészt az a tény, hogy sokan a környező körzet/kistérségi központok oktatási intézményeibe viszik gyermekeiket. 1995 és 2003 között Ároktő és Tiszabábolna kivételével minden településen csökkent az óvodás gyermekek száma, kistérségi szinten 2003-ban a gyermeklétszám az 1995. évinek 91,6%-át tette ki.

Az óvodás gyermekek száma a kistérséget alkotó településeken, 1995-2003 700 Tiszavalk

600

Tiszatarján

500

Tiszakeszi

400

Tiszadorogma Tiszabábolna

300

Mezőcsát

200

Igrici

100

Gelej

0

Ároktő

1995

2000

2002

2003

Forrás: KSH, 1995, 2000, 2002, 2003

Az általános iskolai tanulók létszámában a 2000. év egy kimagasló év volt, akkor mintegy 1765 gyermek járt itt helyi iskolákba. Azóta ez a szám ismét csökkent: 2003-ban 1691 gyermeket regisztráltak az alapfokú oktatási intézményekben. 1995-höz képest a létszám Gelejen, Igriciben, Mezőcsáton és Tiszakesziben növekedett, a többi négy településen csökkent.

136

TMB Hungary Kft.


2004

Általános iskolai tanulók száma a kistérséget alkotó településeken, 1995-2003 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

Tiszavalk Tiszatarján Tiszakeszi Tiszadorogma Tiszabábolna Mezőcsát Igrici Gelej

1995

2000

2002

Ároktő

2003

Forrás: KSH, 1995, 2000, 2002, 2003

Férőhelyek száma 1995 2000 2002 2003

660 675 630 600

Óvodai Óvodás gyermekek száma 53 54 54 52

Óvodapedagógusok száma 690 644 622 632

Osztályter mek száma 91 98 94 91

Általános iskolai Pedagógu Tanulók sok száma száma 140 157 173 179

1659 1765 1679 1691

Forrás: KSH, 1995, 2000, 2002, 2003

A Borsod megyei kistérségek átlagához viszonyítva az ezer lakosra jutó általános iskolai tanulók száma 111 (a borsodi átlag 102), míg az ezer lakosra jutó középiskolai tanulók száma 27, amely jóval elmarad a kistérségek átlagától (44). Munkanélküliség A kistérségben jelentős a munkanélküliek aránya: a KSH 2003. december 20-i állapotfelmérése szerint a munkanélküliek aránya 16,2%, ami 4,8 százalékponttal magasabb, mint a borsodi kistérségek átlaga. A munkanélkülieken belül a tartósan munkanélküliek arány meghaladja az 51%-ot (a kistérségek átlaga 59,1%). A szellemi foglalkozásúak aránya a munkanélkülieken belül 5,5%, a pályakezdőké 6,2%, míg ezek az adatok Borsodban 12,5% illetve 8,8%. A kistérségben jelentős az eltartottak aránya, a személyi jövedelemadót fizetők 1000 lakosra jutó száma a Bodrogközi és Abaúj-Hegyközi Kistérség után itt a legkevesebb, 297 fő. 2003-ban egy állandó lakosra 270852 Ft személyi jövedelemadó-alapot képező

137

TMB Hungary Kft.


2004

jövedelem, míg 38252 Ft személyi jövedelemadó jut. Előbbi a megyei értéknek 66%-a, utóbbi mindössze a fele. Kisebbségi helyzet A jelenleg vizsgált mezőcsáti kistérséghez tartozó 9 Borsod megyei település (Mezőcsát, Tiszakeszi, Tiszatarján, Tiszadorogma, Tiszabábolna, Tiszavalk, Igrici, Gelej, Ároktő) romák helyzetével kapcsolatos jellemzői, arányai nagyrészt megegyezik az egész B.A.Z. megyére vonatkozó adatokkal. Kemény István és Jánky Béla 2003-as felmérés során5 1165 lakásban 5408 személyt számoltak össze. Ha felmérésüket abszolút pontosnak tekintenénk, akkor azt kellene állítanunk, hogy 2003 elején 540.800 fő volt a cigány háztartásokban élő személyek száma. Teljesen elképzelhetetlen azonban olyan felmérés, amelyben a felmérők minden egyes roma családhoz eljutnak, és ott az összeírásban, illetőleg a kérdőív kitöltésében sikerrel járnak. Ha 10 százalékra becsüljük az összeírásból kimaradt roma háztartások és személyek számát, akkor 2003 februárjában és márciusában 600 ezer roma élt az országban. Ha 5 százalékra becsüljük az összeírásból kimaradt roma háztartások és személyek számát, akkor 570 ezer főre becsüljük az országban lakó romák számát. Keményék szerint a cigány háztartásokban élő emberek száma 520 ezer és 650 ezer között volt ebben az időszakban. Más felmérések szerint azonban 2003-ban nagyobb volt a hazánkban élő cigány lakosság száma. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a cigányság aránya az országos adatokhoz képest felülreprezentált, területi elhelyezkedésük Borsodban a legsűrűbb. A KSH legutóbbi, 2001-es népszámlálási adatai szerint az érintett kilenc településen a roma népesség aránya a következő: A nemzetiségi népesség (cigányság) száma településenként A település neve

Népesség összesen

Ebből: a cigány (roma, beás, romani) nemzetiséghez kulturális anyanyelvűek tartozók értékekhez, hagyományokhoz kötődők

nyelvet családi, baráti körben használók

száma

Mezőcsát Tiszakeszi Tiszatarján Tiszadorogma(n.a.) Tiszabábolna Tiszavalk (n.a.) 5

6537 2701 1483

342 50 158

230 4 125

25 4 -

25 4 1

496

-

1

-

-

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól, Esély 2003/6

138


Igrici Ároktő Gelej Megye össz.

1260 1251 701 704 375

74 139 1 45525

TMB Hungary Kft.

60 70 1 24430

2004

1 1236

1357

Megj.: A fenti adatokhoz képest az önkormányzatok által rendelkezésre bocsátott adatok a magyar és cigány népesség arányát ettől eltérően határozzák meg: • Mezőcsát: 80 – 20 • Igrici: 75 – 25 • Gelej: 100 – 0 • Tiszatarján: 80 – 20 • Tiszakeszi: 80 – 20 • Ároktő: 60 – 40 • Tiszadorogma: 97 – 3 • Tiszabábolna: 100 – 0 • Tiszavalk: 100 – 0

A cigány népesség összlakosságon belüli százalékos arányát tekintve az 1993-as reprezentatív KSH felmérés állt rendelkezésünkre, amiből kiderül, hogy B.A.Z. megye 738.898 fős lakosságából 54.590 fő vallotta magát cigánynak, és további 8897 fő úgynevezett átmeneti életvitelűnek. Területi megoszlását tekintve 13.9%-os aránnyal B.A.Z. megye az első helyen állt a megyék sorában. A cigányság aránya ekkor a megyék népességében 7.4% volt. (Az ezer nem cigányra jutó cigány életvitelűek száma 81, az országos átlaghoz képest ugyanakkor 41 főt tett ki.) A B.A.Z. Megyei Munkaügyi Központ 1997 májusában készített tájékoztatója szerint a cigány lakosság száma 87.500 fő, vagyis az összlakosságon belüli arányuk 11.4%. A vizsgált mezőcsáti kistérségben a romák képzettségi adataival kapcsolatban az egész Borsod-Abaúj-Zemplén megyére vonatkozó adatokra tudtunk támaszkodni. „A képzettség a legfontosabb indikátor arra nézve, hogy valaki milyen eséllyel rendelkezik a munkaerő-piacon. A felsőfokú végzettségűek mellett az érettségivel vagy az ahhoz kötött szakmával rendelkezők azok, akik a legnagyobb eséllyel jutnak munkához, ugyanakkor a szakmunkás végzettségűek munkaerő-piaci esélyei általában is alacsonyak (különösen azokban a régiókban, amelyek munkanélküliségi rátája az országos arány felett van – és BAZ megye ezek közé tartozik). A pusztán általános iskolai végzettségűek vagy az azt be nem fejezettek munkaerő-piaci esélyei általában is roppant kétségesek, különösen igaz ez a megállapítás a roma népesség tagjaira. Ismert összefüggés, hogy minél alacsonyabb a roma szülő iskolai végzettsége, a gyermekeknek annál kisebb esélyük van elvégezni az általános iskolát, vagy középfokra bejutni. A vizsgált, 19-34 éves roma népesség iskolai végzettségi mutatói ebből a szempontból mutatnak igazán drámai képet.” Iskolai végzettség korcsoport és nem szerint (%) Kevesebb, mint 8

19-24 év 21,8

25-34 év 25,6

férfi

nő 21,3

27,5

összes 24,1

139


osztály Befejezett ált. isk. Befejezett gimnázium Befejezett szakmunkásképző Befejezett szakközépisk. Befejezett felsőfokú

TMB Hungary Kft.

2004

57,7 1,2 17,5

55,2 0,9 17,3

55,7 0,3 21,5

56,2 1,7 13,1

56,1 1,0 17,4

2

0,9

1,2

1,5

1,4

0

0

0

0

0

Azt, hogy egy roma milyen iskolai végzettségig jut el, erősen befolyásolja, hogy a település, ahol él milyen urbanizációs fokon van, mennyire tekinthető szegregáltnak, illetve mekkora településről van szó. A városokban élő romák mintegy negyede rendelkezik szakmunkás végzettséggel, az apró településeken élő romák között ez az arány mindössze 9 százalékos. Nehezíti a helyzetet az, hogy általában a romák kis településeken élnek. Míg a városokban élő romák 3.7 százaléka rendelkezik érettségivel, addig az apró falvakban élők mindössze 1 százaléka. Tehát a különbség majdnem négyszeres. Az önmagukban is elképesztően alacsony iskolázottsági adatok az aprófalvakban ennek is a töredéke. A

megye

gazdasági

aktivitását

tekintve

elmondható,

hogy

az

általános

foglalkoztatottsági arány az egyik legalacsonyabb országos szinten. Ezen belül a romák foglalkoztatottsági arányszámai a legalacsonyabbak. Ez összefüggésben van a fent taglalt alacsony iskolázottsági fokkal, valamint a kistelepülésekre jellemző szegregációval, valamint rossz egészségügyi állapotukkal (lásd továbbiakban). A roma családokra jellemző magas gyermekszám, és a viszonylag fiatal populáció miatt a háztartások női tagjai sokszor nem tudnak munkát vállalni. Összes Aktív dolgozó 16,0 Munkanélküli 44.8 Gyes, gyed, egyéb 39.2

férfi 23.4 65.9 10.7

nő 8.4 23.4 68.3

Gazdasági aktivitás és iskolai végzettség

Aktív dolgozó Munkanélküli Gyes, gyed, egyéb Kevesebb mint 8 osztály 11.2 24.3 29.8 Befejezett ált.isk. 51.8 57 56.7 Befejezett valamilyen középfok 37.0 18.7 13.5 Az egyes iskolai végzettséghez tartozó aktivitás tekintetében a nők és férfiak között komoly különbségek tapasztalhatók. A nemek közötti különbségek az egyes iskolafokozatot végzettek aktivitási típusa tekintetében nemcsak látványosak, de egyúttal rávilágítanak a roma népesség férfi- és nőtagjai eltérő munkavállalási lehetőségeire.

140


−

TMB Hungary Kft.

2004

A férfiak minél képzettebbek, annál nagyobb arányban aktív dolgozók (a középfokot végzettek között arányuk 35,7%), egyúttal annál kisebb arányban munkanélküliek. (Feltűnő ugyanakkor, hogy még a középfokot végzett férfiak fele, 54,6 százaléka is munkanélküli!)

−

A férfiak átvonulása a háztartás „belső munkaerőpiacára” nem függ iskolai végzettségüktől, körükben ez az arány egyenletesen alacsony: 10 százalék körüli.

−

A nők – a férfiakhoz hasonlóan – minél képzettebbek, annál nagyobb arányban aktív dolgozók, ugyanakkor a férfiakhoz képest az aktívak aránya roppant alacsony (a középfokot végzettek között arányuk közel akkora – 20 százalék körüli –, mint az általánost végzett férfiak esetében). A csak általános iskolát végzett nők körében a foglalkoztatottak aránya igen alacsony, 7,4 százalék.

−

Az inaktív nők körében, mint az eddigiekből tudjuk, a háztartásban foglalkoztatottak vannak túlnyomó többségben. Arányuk ezen belül függ az iskolai végzettségtől; minél alacsonyabb, annál valószínűbb, hogy az aktivitás alternatívája nem a munkanélküliség, hanem a háztartásban való foglalkoztatottság”.

A háztartások bevételi szerkezete az iskolai végzettség függvényében (átlagos forintérték)

kevesebb,

befejezett ált.isk

befejezett

vmilyen mint 8 ált.

középfok

férfi családi munkajövedelem/fő 17.739 összes gyermek utáni támogatás/fő 448 összes támogatás/fő 947 összes bevétel/fő 27.70

19.627

27.089

4254 10.055 30.159

3807 10.347 37.519

13.067

16.103

23.681

6043 10156 23.158

5098 8965 25.451

4218 9324 33.589

nő családi munkajövedelem/fő összes gyermek utáni támogatás/fő összes támogatás/fő összes bevétel/fő

A munkajövedelmek mértéke az iskolai végzettséggel arányban emelkedik, s noha férfiak és nők között átlagosan 3–5 ezer forintos eltérést találunk, az általános iskolát be nem fejezett, illetve a középfokú végzettséggel rendelkezők között mindössze tízezer forintos átlagos eltérés tapasztalható. Noha tudjuk, hogy a munkához jutás esélyét az iskolai végzettség erősen meghatározza, az is elmondható, hogy e népesség aktivitási típusai legalább olyan erővel függnek a gyermekek számától.

141


TMB Hungary Kft.

2004

A vizsgált kilenc településen a romák egészségügyi helyzetére a következő jellemzőket találtuk a Delphoi Consulting 2002-ben, a 19-34 év közötti borsodi romák körében végzett kutatásában: A borsodi romák körében katasztrofális, bizonyos betegségtípusokban tízszer rosszabb a romák egészségi állapota, mint a magyar átlagé. A 19 és 34 év közötti romák 41,6 százaléka szenved valamilyen betegségben, ezek majd’ fele egynél többen is. A megbetegedések kiugró aránya hozzájárul ahhoz is, hogy a romák mintegy 10-15 évvel rövidebb ideig élnek, mint a hazai átlag – amely, mint tudjuk, egyébként is messze elmarad az EU-tagországok, az USA vagy Japán lakóinak átlagéletkorától. A többségi társadalomhoz képest a különböző betegségek aránya a borsodi romák körében: a tébécében

11-szeres,

a

nõk

vashiányos

vérszegénységében

10-szeres,

a

szívbetegségekben 15-szörös, daganatos megbetegedésekben pedig 4,5-szeres a megbetegedések gyakorisága. E betegségek mindegyike korai halálhoz vezethet. A statisztikai mutatók szerint a romák korszerkezete jelentõsen eltér a többségi társadalomtól: 45 év felett egyre kisebb a romák aránya. A szakemberek egyértelműen a szegénységgel és a „deprivált, létminimum alatti létezéssel” indokolják a romák katasztrofális egészségügyi helyzetét. A szegénységi faktorok közül kiemelt helyen szerepel a munkanélküliség, az alacsonyabb képzettség és az infrastruktúra hiánya. A statisztikák szerint 2000-ben 569 olyan települése volt az országnak, amely társadalmigazdasági szempontból elmaradottnak és önhibájukon kívül hátrányos helyzetűnek nevezhető. Ebből 75 olyan települést találunk, amelyben egyetlen alapellátás és még falugondnokság sem működik. Ezen települések legnagyobb része Borsod-AbaújZemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Somogy megyékben található. Pontosan ezekben az apróbb falvakban él a roma lakosság jelentős része. A kormány egyes intézkedései, melyek az elmúlt években léptek hatályba, csak nehezítik a kis településeken élő romák esélyeit. Például az iskolák bezárása, a körzetesítés, a MÁV kisebb járatainak megszűntetése, valamint a posta bezárások a szegregációt növelik, ezzel a romák megfelelő egészségügyi ellátásokhoz való esélyeit is csökkentik. Az egészségügyben dolgozók romákkal szembeni diszkriminációja sem ritka jelenség. Az amúgy is hátrányos helyzetben lévő romák esélyeit ez a jelenség csak tovább nehezíti. Az egyes betegségarányok (%), valamint a roma népesség felülreprezentáltsága (szorzó) egyes betegségcsoportokban

Összes KSH% Ischaemiás szívbetegségek 0.45 Csontritkulás 0.10 Tbc, Tüdőcsúcshurut,

roma bevallott% 6.77 1.14

szorzó 15.0 11.5

142


gümőkor Vérképzőrendszer betegségei Vakság, csökkentlátás Gyomor, nyombél, gastrojejunális fekély Átmeneti agyi keringészavarok Gerincbetegségek Asztma Drogozás

TMB Hungary Kft.

0.14

1.48

10.9

0,80 0.33

8.32 3.35

10.3 10.3

0.90

6.64

7.4

0.09 0.96 0.76 0.27

0.54 4.96 3.62 1.27

6.2 5.2 4.8 4.7

Összes KSH% 0.23

Daganatos betegségek Deformáló hátgerinc-elváltozások 1.23 Pajzsmirigy betegségek 0.47 Idült alsó légúti betegségek 0.95 Hypertónia 3.40 A máj betegségei 0.36 Diabetes mellitus 0.61 Cerebrovascularis betegségek 0.10 Mentális és viselkedészavarok 7.78

roma bevallott% 0.01

2004

szorzó 4.3

5.10 1.88 3.76 12.21 1.01 1.21

4.1 4.0 4.0 3.6 2.08 2.0

0.20

1.9

A Borsod megyében élő romák lakhatási viszonyaira jellemző, hogy „a népesség valamivel több mint egyharmada él városokban, a fennmaradó kétharmad közel azonos arányban oszlik el közepes valamint kicsi és aprófalvas települések között. Több mint 70 százalék önálló házban él, 10 százalék körül élnek hagyományos városi épületben, a fennmaradó 13,1 százalék azonban lényegesen depriváltabb körülmények között. Természetesen a település mérete és az urbanizációs fok komoly befolyásoló tényező. A szükségépület valamint a „putri” ugyancsak jellemzőbb lakástípusa a városi romáknak (elsősorban a városok adott utcáira jellemző ez a kép), mint a községekben élőknek, az ilyen lakókörülmények között élő romák aránya ugyanis a városokban éppen kétszeres a községekben élőkhöz képest (6,9–3,3%). A megye roma népességének közel húsz százaléka él csak romák által lakott, ugyanakkor több mint tíz százalék egyúttal telepi, sokszor „gettószerű” környezetben. Ezzel szemben három százaléknál is kevesebben olyan környezetben, ahol nem él más roma család (ők jelentik a lakóhelyi szempontból leginkább asszimilálódottakat). Az egyéb településekhez viszonyítva a városokban élő romák élnek a legkevésbé szegregált körülmények között (26,2%). A szegregáltan élő romák egyúttal „természetesen” lényegesen magasabb arányban élnek deprivált körülmények között (azaz szükségépületben- vagy lakásban, illetve nem lakás céljára szolgáló épületben): összarányuk 21,6 százalék; a nem szegregált lakókörnyezetben élők esetében ez az arány mindössze 8,9 százalék. A település urbanizációs fokától némileg

143


TMB Hungary Kft.

2004

függően ugyan, de a megye roma népességének igen komoly hányada – több mint egy harmada – él szegregáltan, ugyanakkor a lakás jellegét tekintve összesen 12,9 százalék él depriváltan (szükséglakásban, „putriban” vagy nem lakás céljára épült épületben). Hagyományos városi épületben (vagy falusi házban), tehát nem deprivált körülmények között, egyúttal nem szegregáltan a roma népességnek mindössze 39 százaléka él.” A lakó környezet hatással van a romák gazdasági mutatójára, iskolázottsági fokára, valamint egészségügyi helyzetére. Mindhárom mutató gyengébb a telepszerű, „putri” környezetben.

4.3.3. Gazdaság 2003-ban a KSH adatai szerint a kistérségben 592 vállalkozás működött (2002-ben 598), amely a kistérségekben működő összes vállalkozásnak mindössze 1,4%-a. Az önkormányzatok által 2004 szeptemberében szolgáltatott adatok szerint a településeken 580 vállalkozás volt bejelentve. A gazdasági társaságok településenkénti számát az alábbi táblázat tartalmazza. Település

Rt.

Kft.

Mezőcsát 18 Igrici 2 Gelej 2 Tiszatarján 7 8 Tiszakeszi 10 Ároktő 2 5 Tiszadorogma 2 3 Tiszabábolna Tiszavalk 2 Összesen 11 50 Forrás: a települései önkormányzatok adatai

Bt.

Szöv. 24 2 4 12 11 2 3

1 1 2 2

6 64

6

Egyéni váll. 294 20 8 31 57 20 11 2 6 449

Összesen 336 24 14 59 79 31 19 4 14 580

A kistérségben egy km2-re 2 vállalkozás jut, amely a Borsod megyei és az északmagyarországi átlagtól (6 vállalkozás / egy km2) jóval alacsonyabb. (Az országban 9 vállalkozás jut egy km2-re.) A vállalkozási aktivitás alacsony szintjét jelzi, hogy ezer lakosra mindössze 39 vállalkozás jut a kistérségben, míg a megyei átlag 58, az országos pedig 85. A működő vállalkozások 24%-a társas vállalkozás (144 db), a többi egyéni vállalkozási formában működik (448). A társas vállalkozások nagy része, közel 62%-a 1-9 főt

144

TMB Hungary Kft.


2004

alkalmaz. Az egyéni vállalkozások által ténylegesen foglalkoztatottak számáról nem áll rendelkezésre pontos adat, 1-9 főt 93 egyéni vállalkozó foglalkoztat. Működő társas vállalkozások létszámkategória szerint, 2003 0 és ismeretlen számú

1-9

10-19

20-49

50-249

250 és több

Összesen

főt foglalkoztató működő társas vállalkozások száma 37 89 7 5 6 -

Mezőcsáti Kistérség

144

Forrás: KSH, 2003

A működő társas vállalkozások nagy része, 33,3%-a ipari, építőipari, valamint 16,6%-a kereskedelemmel és javítási szolgáltatásokkal foglalkozik. 22%-ot tesznek ki a mezőgazdasági,

erdőgazdálkodási,

22%-ot

az

ingatlanügyletekkel

és

gazdasági

szoláltatásokkal foglalkozó vállalkozások. (KSH, 2003) A legtöbb egyéni vállalkozás (25,7%) kereskedelemben és javításban tevékenykedik, 19,6%-kuk gazdasági szolgáltató, míg 18,3% ipari, építőipari tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenység az országos átlagnál nagyobb arányt képvisel a kistérség gazdasági életében. A társas és egyéni vállalkozásokon túl háztáji gazdaságokban is folyik mezőgazdasági termelés. A gazdák érdekeinek védelmét, az ágazatban érdekeltek információkkal történő ellátását hivatott szolgálni a Borsodi Mezőség gazdakör, amely jelenleg 36 tagot számlál. A tagok együttesen 6-7000 ha termőfölddel rendelkeznek, birtokaikon kb. 2500 anyajuhot és 300400 db húsmarhát tartanak. A gazdakör működésének tapasztalatai azt mutatják, hogy az évi 4-5 alkalommal megtartott találkozók és megbeszéléseken túl érdemi eredményt nem sikerült elérni. Ezt a gyakorlatot szeretnék megszüntetni a tagok aktívabbá és érdekeltté tételével, a szervezési folyamatok összpontosításával, a gyűlések gyakoribb tartásával (kéthetente elnökségi, havonta tagsági ülés). Települések termőterületének nagysága művelési ágak szerint, ha Tele-pülés Ároktő

Szán-tó 2068,6

Kert

Gyüm. 6,3

Szőlő

Rét

Legelő

Mg-i ter

Erdő

Nádas

Halastó

27,5

42,7

313,8

1135

3593,9

426,5

19,6 21,6

Gelej

1303

2

0,8

11,9

260,2

956,5

2534,4

25,8

Igrici

1313,1

24,6

90,8

20

108,1

101,9

1658,5

93,4

Mezőcsát

4442,6

29,4

336,4

98,5

350,1

3778

9035

301,2

82,9

Tdorogma

1938,7

24,1

19,1

18,4

269,5

1419,8

3689,6

434,1

64,8

Tkeszi

2695,5

13

14,6

63,6

251,1

218,2

3256

616,8

Ttarján

2068,3

22,3

15,6

9,1

505,6

425

3045,9

276,9

145

4,2

2

10

TMB Hungary Kft.


Tbábolna

1110

Tvalk Összesen

3,4

0,8

5,7

24,9

1018,6

2168,4

2004

156,2

406,9

4

0

0

28,6

229,3

668,8

10,2

0

17346,7

129,1

505,6

269,9

2111,9

9282,3

29650,5

2341,1

193,1

Forrás: Falugazdász hálózat adatai

A fenti adatok azt mutatják, hogy a kistérség teljes területének (37854 ha) 78%-a mezőgazdasági terület, 85,8%-a termőterület, míg 14,2%-a termelés alól kivont terület.

4.3.5. Infrastruktúra, intézményi ellátottság Lakásállomány A kistérség településeiben 2003-ban 6055 lakást tartottak számon, a lakásállomány változását az alábbi táblázat szemlélteti. A kistérségben az egy lakásra jutó lakosságszám átlagosan 2,6 fő. Település

Lakásállomány az év végén 1995

2000

Ároktő 600 Gelej 289 Igrici 464 Mezőcsát 2452 Tiszabábolna 312 Tiszadorogma 279 Tiszakeszi 1011 Tiszatarján 500 Tiszavalk 168 Kistérség össz 6075 Megye össz. 278460 Forrás: KSH, 1995, 2000, 2002, 2003

2002 600 290 466 2499 315 277 1031 512 173 6163

2003

527 299 470 2477 265 255 1045 529 179 6046 280432

527 299 472 2479 266 256 1047 530 179 6055 281373

Víz-és csatornahálózat A kistérség minden településén kiépült a vízhálózat, a lakások 75,7%-a van bekapcsolva a közüzemi vízhálózatba. Település Ároktő Gelej Igrici Mezőcsát Tiszabábolna Tiszadorogma Tiszakeszi Tiszatarján Tiszavalk

Közüzemi vízvezeték-hálózat, km 1995 15,4 11,7 40,5 7,8 6,4 17,3 11,8 5

2000 15,4 11,7 11 41,1 7,8 6,4 17,3 11,8 5

2002 15,4 11,7 13 41,1 7,8 6,4 17,3 11,8 5

2003 15,4 11,7 13 41,1 7,8 6,4 17,3 11,8 5

146

12


Kistérség 115,9 127,5 összesen Megye összesen Forrás: KSH, 1995, 2000, 2002, 2003

TMB Hungary Kft.

129,5

129,5

4849,1

4873,3

2004

Az alábbi táblázat szemlélteti azt a változást, amely bekövetkezett a települések csatornázottságában: míg 1995 és 2000 között a közcsatorna-hálózat hossza nem változott, addig 2000 és 2002 között tizenháromszorosára nőtt a szennyvízhálózat hossza, 2003-ra további közel 40%-os növekedés figyelhető meg. Ezzel az egy km közüzemi vízhálózatra jutó szennyvízcsatorna-hálózat hossza az 1995ben tapasztalt 54m-ről 2003-ra 883m-re bővült. Település

Közcsatorna-hálózat, km 2000 2002

1995 Ároktő Gelej Igrici Mezőcsát 5,7 5,7 Tiszabábolna Tiszadorogma Tiszakeszi 0,6 0,6 Tiszatarján Tiszavalk Kistérség 6,3 6,3 összesen Megye összesen Forrás: KSH, 1995, 2000, 2002, 2003

2003

14,3 52,1

16

14,3 54,2 10,1 9,4 16,1

82,4

10,3 114,4

2264,3

2638,9

A Mezőcsáti statisztikai kistérség 9 települése közül hat település szennyvíztisztítása már megoldott. Tiszakeszi saját tisztítóval rendelkezik, Mezőcsát tisztítótelepén történik Igrici szennyvízének

tisztítása,

Tiszabábolna

és

Tiszavalk

települések

szennyvizét

a

tiszadorogmai tisztító kezeli. Azonban Ároktő, Gelej és Tiszatarján települések nem esnek bele a KIOP 2000-50000 lakosegyenérték kritériumába, és ezen települések jelenleg sem rendelkeznek tisztítóművel. A három utóbbi település szennyvízkezelésének megoldása sürgető feladat. A KvVM a 2000 fő alatti kistelepülések kisköltséggel megvalósítható és fenntartható szennyvízkezelési megoldására jelenleg dolgozza ki az eljárásokat, melyek természetközeli szennyvíztisztítási eljárásokon (faültetvényes, tavas, vízinövényes eljárás és ezek kombinációi) alapulnak. Az ezekkel kapcsolatos információk a közeljövőben jelennek meg Zöld Forrás pályázat keretében. A lakossági, háztartási fogyasztások az alábbiak szerint alakultak 2003-ban: -

egy háztartási fogyasztóra jutó vezetékesgáz-fogyasztás: 1683m3,

147

TMB Hungary Kft.


-

egy háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia-fogyasztás: 2106kWh,

-

egy lakosra jutó vízfogyasztás: 17,2m3.

2004

Hulladékgazdálkodás Magyarországon 2001-től hatályos a hulladékgazdálkodással kapcsolatos átfogó, valamennyi hulladékfajtára kiterjedő 2000. évi XLIII. hulladékgazdálkodási törvény. Az alföldi régióban a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont települések száma 1990 óta majdnem megháromszorozódott. A Tisza menti településeken évente 800 ezer m3 térfogatú, 160 ezer tonna mennyiségű kommunális szilárd hulladék keletkezik, melyet helyi lerakókban helyeznek el. Jelenleg nem teljes körű a települési szilárd hulladékok gyűjtése, alacsony fokú a szelektív hulladékgyűjtés. Jelentős az illegális, és az alacsony műszaki színvonalon álló legális lerakók száma, melyek potenciális szennyezőforrást jelentenek környezetükben. Kevés a szabad lerakó kapacitás és a lerakásnál korszerűbb eljárásokat ma még alig alkalmazzák. A legkevésbé a kistelepülések, üdülőterületek hulladékgyűjtése megoldott. Mindezek miatt szükséges a kistérségi hulladék elhelyezés – hasznosítás megoldása. A Tisza mente 141 településén évente keletkező 1-1,2 millió m3 kommunális szilárd hulladékot 95-100 lerakóban helyezik el. A hulladéklerakók több, mint 40%-a nem rendelkezik hatósági engedéllyel. A Tisza menti hulladéklerakók kétharmada egykori bányagödörben helyezkedik el. (43% agyaggödörben, 13% vályoggödörben, 11% pedig homokgödörben.) A Tisza menti hulladéklerakók több mint felén (51 %) a telephelyi adottságok rendkívül kedvezőtlenek, különösen szennyezésérzékeny területen helyezkednek el, melyen biztonságos

hulladékelhelyezés

nem

folytatható.

Ezeket

a

hulladéktelepeket

a

legsürgősebben fel kellene számolni. A kistérséget jelenleg két hulladékkezelési beruházás érinti, a hejőpapi valamint a Tiszatavi regionális hulladékkezelési rendszer. A hejőpapi hulladéklerakó Miskolc város vezetése már a ’90-es évek elején nem talált megfelelő területet a városban keletkező hulladék tárolására. A dél-borsodi régióban elhelyezkedő települések hasonló problémákkal küzdöttek. Végül Hejőpapi külterületén sikerült kommunális hulladéklerakó helyet találni, s mellé az Európai Unió ISPA előcsatlakozási programjának keretében forrást is biztosítottak a projekt megvalósításához. A közel 5 milliárd Forint értékű beruházásban - a megyeszékhely irányításával - 34 település önkormányzata vesz részt (többek között: Miskolc, Gelej, Hejőpapi, Igrici, Mezőcsát, Tiszakeszi).

148


TMB Hungary Kft.

2004

A beruházás keretében Hejőpapi külterületén regionális hulladéklerakó épül, mellyel párhuzamosan Miskolcon még három hulladéklerakó alközpont kerül kialakításra és mellette 19 települési hulladéklerakó kerül rekultivációra. A szerződést 2003. november 13-án írták alá. A vállalt kivitelezési időtartam 18 hónap, a befejezési határidő: 2005. jún. 9. Folyamatban vannak a következő munkák: a lerakó építésének földmunkái, műszaki védelme,

csurgalékvíz-elvezető

rendszer

és

gyűjtőmedence

építése,

biogáz

gyűjtőrendszer építése, szociális épületek építése, mérlegház építése, gépszín építése, hulladékválogató csarnok építése, veszélyes anyag tároló építése, komposztáló építése, vízellátás, szennyvízelvezetés, gázellátás kiépítése, megközelítő utak építése. Párhuzamosan folynak a meglévő lerakók rekultivációs munkái, melynek csaknem a fele már ismét a tájba illő, újrahasznosításra alkalmas terület. Az előzetes becslések szerint 20-30 évig lesz képes fogadni az új hulladéklerakó a szemetet, de ezt az "élettartamot" tovább növelheti a hulladék-újrahasznosítási technológiák rohamos fejlődése. A hulladéklerakó nem csupán a szigorú hazai környezetvédelmi előírásoknak fog megfelelni, hanem az Európai Unió követelményrendszerét is maradéktalanul ki fogja elégíteni.

A

kialakításra

kerülő

hulladéklerakó

nem

csupán

Miskolc

város

hulladékgazdálkodási gondjait orvosolja, hanem minden bizonnyal hozzájárul a térség fejlődéséhez, és nem utolsó sorban megoldja a régió több településének hulladékelhelyezési gondjait is a következő évtizedekben. Települési szilárdhulladék-kezelő rendszer létesítése a Tisza-tó térségében Új regionális hulladékkezelő rendszer létesül Tiszafüreden, egy mezőkövesdi hulladékátrakó állomással, mely megoldást nyújt a Tisza-tó környékének több éve húzódó hulladékkezelési problémájára. A tiszafüredi létesítmény zöldmezős komplex projektje a következő részekből áll: - egy 550.000 m3-es hulladéklerakó csapadék- és csurgalékvíz kezelő rendszerrel, - egy 5.700 t/év kapacitású komposztáló üzem, - egy 2.500 t/év kezdő kapacitású válogató, épületek, belső és külső infrastruktúra. A mezőkövesdi létesítmény egy működő hulladéklerakó területén épül, de attól függetlenül és komplex rendszerben. Átlagos teljesítménye 10.400 t/év lesz. A

Tisza-tavi

Hulladékgazdálkodási

Rendszer

elnevezésű

ISPA-program

gesztortelepülésén, Tiszafüreden írták alá a régió eddigi legnagyobb környezetbarát beruházásának támogatási, építési, illetve PR-szerződését július 16-án. A tiszafüredi hulladéklerakó alapkövének letételére szeptember 23-án került sor.

149


TMB Hungary Kft.

2004

Az építési szerződésben foglalt feladatok szerint a július hónapban induló, 13 millió 372 ezer 800 eurós beruházás részeként a Vegyépszer Rt.-nek tizenhét hónapon belül új regionális hulladékkezelő rendszer létesítését és beüzemelését kell megoldania Tiszafüreden, míg Mezőkövesden új átrakóállomás létesítése és üzembe helyezése a feladat. A négy Tisza-tavi megye — Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Heves és BorsodAbaúj-Zemplén — 42 településének 112 ezer állandó és 11 500 szezonális lakosát érintő beruházás. A Mezőcsáti kistérség települései közül Tiszadorogma, Tiszavalk és Tiszabábolna lakosait érinti a regionális rendszer. Az épülő hulladéklerakó teljesen környezetbarát, az új, modern technológia bevezetése magában foglalja a már meglévő harminchárom hulladéklerakó rekultivációját is. Ezen rekultiváció kezdetének tervezett időpontja 2006 első negyedéve, ugyanis az új regionális hulladékgazdálkodási rendszer üzembe helyezését követően a jelenleg üzemelő lerakók bezárnak, ami feltétele területük előírás szerinti rendezésének. Életminőség és intézményi ellátottság a kistérségben Távbeszélő fővonalak száma, 2000 Ároktő 305 Gelej 192 Igrici 243 Mezőcsát 1487 Tiszabábolna 177 Tiszadorogma 134 Tiszakeszi 589 Tiszatarján 310 Tiszavalk 124 Kistérség összesen 3561 Forrás: KSH, 2000, 2002 Település

Távbeszélő fővonalak száma, 2002 260 167 183 1227 164 127 521 243 115 3007

2000 és 2002 között 15,6%-kal csökkent a távbeszélő fővonalak száma, vagyis közel 550 vonalat szüntettek meg.

150


TMB Hungary Kft.

2004

A személygépkocsi-állomány változása a kistérségben, 2000-2003 Tiszavalk

2500

Tiszatarján 2000

Tiszakeszi

1500

Tiszadorogma Tiszabábolna

1000

Mezőcsát

500

Igrici

0

Gelej 2000

2002

2003

Ároktő

A fenti ábrán látható, hogy három év alatt a kistérségben 31,3%-kal nőtt a személyautóállomány, így az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma 164 (a kistérségi átlagtól, ami 199db/ezer fő, ezzel az értékkel elmarad). Kereskedelmi egységek a kistérségben, 1995-2003 200 180 160

Tiszavalk

140

Tiszatarján

120

Tiszakeszi

100

Tiszadorogma

80

Tiszabábolna

60

Mezőcsát Igrici

40

Gelej

20

Ároktő

-C 20 00 -A 20 00 20 B 00 20 C 02 -A 20 02 -B 20 02 20 C 03 -A 20 03 20 B 03 -C

-B

19 95

19 95

19 95

-A

0

Jelmagyarázat: A: Kiskereskedelmi üzletek száma B: Ebből élelmiszerüzlet C: Vendéglátóhely Forrás: KSH, 1995, 2000, 2002, 2003

A kereskedelmi üzletek száma a kistérségben 168, amelynek 42%-a (70 bolt) élelmiszer jellegű üzlet és áruház, 11 ruházati, 10 vegyi áru és 1 elektronikai üzlet működik. Az ezer lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma 11, ami elmarad a megyei átlagtól (14), s ez a kistérség a harmadik, üzletekkel legkevésbé ellátott terület a megyében.

151


TMB Hungary Kft.

2004

A kistérségben nincs állandóan, helyben működő, megfelelő színvonalon működtetett mozi. A kulturális életet szolgálják az önkormányzatok által működtetett könyvtárak, a könyvtári egységek száma eléri a 79000-t. Minden településen működik háziorvosi szolgálat, Mezőcsáton szakorvosi ellátás is. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra 1688 lakos jut, ami jelzi az orvosokkal való ellátottság kielégítő voltát. Borsod megye kistérségeiben ez az arány 1574. A kistérségben kórház nem működik. A 2002-es és 2003-as KSH adatok szerint a Mezőcsáti Kistérségben nincsen az idősek nappali ellátását szolgáló intézmény, azonban Tiszavalkon működik egy idősek ellátásával és gondozásával foglalkozó központ.

4.3.6. Idegenforgalom Az idegenforgalmi infrastruktúra, a szálláshelyek és vendéglátóhelyek kiépülése elsősorban az idegenforgalmi központok, látnivalók és rendezvények lebonyolításának helyszínén épült ki. Noha a kistérség települései körülfogják a Borsodi Mezőséget, valamint a Tisza és a Tisza-tó érinthető közelségben van, a kistérség településeinek életében egyelőre nem játszik jelentős szerepet az idegenforgalom. Az idegenforgalom számára a kistérségben 1995-ben mindössze 25 kereskedelmi szállásférőhely állt rendelkezésre, ez 2004-re a tiszabábolnai panzió megépítésével 27-re emelkedett, a többi településen nincs bejelentett és regisztrált kereskedelmi szálláshely. (Forrás: KSH) A magánszálláshelyek tekintetében a KSH adatai szerint e szállástípusban 35 a férőhelyek száma (1000 lakosra 2 férőhely jut), s itt az ezer lakosra jutó vendégéjszakák száma mindössze 37. A 69 vendéglátóhelyből 40 étkezési lehetőséget is biztosít (étterem, büfé, cukrászda). Az idegenforgalmi infrastruktúra nagyobb tömegeket vonzó turizmus számára nem megfelelően kiépített, a vendéglátóhelyek működése csak szezonális jellegű. 4.3.6.1. A magyarországi kerékpárutak építésének fejlődése Magyarországon az 1983-1993 közötti időszakban 46 km-ről 532 km-re nőtt az elkülönített kerékpárutak és kerékpársávok hossza. A fejlesztési programot 1992-ben korszerűsítették, majd a kerékpáros közlekedés fejlesztésére 1993-1994-ben országos terv készült. A kerékpárforgalmi hálózatfejlesztés irányterve országos törzshálózati és regionális kapcsolati elemekből építette fel a hálózatot. A hierarchikus elrendezésen túl az

152


TMB Hungary Kft.

2004

egyes hálózati elemek kialakítására is utalás történt, mint önálló kerékpárút, kerékpárforgalom számára igénybevett mellékút, árvédelmi töltésen, vízfolyás és felhagyott vasútvonalak mentén vezetett hálózati elemek. 2000 év végéig a kerékpárutak, kerékpársávok hossza meghaladta az 1300 km-t, és ezen kívül kb. 250 km kis forgalmú utat ill. folyó menti gátat is bekapcsoltak a kerékpárbarát úthálózatokba. Így mintegy 1500 km kerékpárút épült meg állami szerepvállalással. A néhány éve nagy lendülettel megindult kerékpárutak bővítésének üteme 2002 végére lelassult. 2002. december végén összesen 1542 kilométer kerékpárút volt Magyarországon. Az önkormányzatok ebből pályázati úton - az 1993-ban indult önkormányzati pályázati rendszer keretében - 937 kilométert tudtak építeni. A legtöbb bicikliút - 986 km - Békésben, 155 km pedig Bács-Kiskun megyében épült. A legkevesebb - mindössze öt km - Nógrád megyében készült el. Tolnában 24 km, Komárom-Esztergom megyében pedig 34 km kerékpárút épült. Magyarországon jelenleg körülbelül kétezer kilométer hosszú, a biciklisek által biztonságosan használható útvonal van, ebbe beletartoznak a szigorúan vett bicikli utak, valamint az összesen 400-500 km hosszú, táblákkal ellátott, kis forgalmú utak is. A kerékpárutak kialakításának tekintetében élen járnak egyes alföldi települések, mint Békéscsaba és Hódmezővásárhely, de biciklibarát városnak tekinthető Szombathely és Győr is. A mintegy 3500 km-es országos kerékpárút törzshálózat terve, az Országos Területfejlesztési Terv része. Ebben a legfontosabb kerékpár-turisztikai nyomvonalak szerepelnek, közöttük a nemzetközi jelentőségű EuroVelo, amelynek két útvonala vezet át Magyarországon. Az Eurovelo előzménye Az European Cyclists’ Federation (ECF, a Kerékpárral Közlekedők Európai Szövetsége) 1995 óta dolgozik az Európát behálózó, a ma EuroVelo Project néven ismert kerékpáros úthálózati terv fejlesztésén. Három év komoly tervezési munkája hozta meg gyümölcsét akkor, amikor 1997 novemberében, a spanyolországi Logrono-ban szervezett ünnepségen bejelentették és ismertették az EuroVelo fejlesztési programját. Az Európa Bizottság Közlekedési Főigazgatója, Robert Coleman fogalmazta meg akkor az EuroVelo alapeszméjét és bejelentette, hogy az Európa Bizottság pénzügyileg is támogatja a fejlesztési programot. A feladat az, hogy használhatóvá váljon 12 olyan kerékpáros útvonal, amely felfűzi Európa összes országát, és átvezet nagyobb városokon is, legyenek azok az Európai Unió határain kívül, vagy éppen egy tagországban. Az EuroVelo útvonalak szerepe kettős: - elősegíteni az érintett városokban és környezetükben a kerékpáros (aktív) turizmushoz szükséges infrastruktúra-fejlesztéseket, - másrészt erősíteni és bővíteni a határon túlnyúló (kerékpár-) turisztikai kapcsolatokat

153


TMB Hungary Kft.

2004

Az EuroVelo Terv Magyarországon Az Európai Kerékpárosok Szövetsége (ECF, European Cyclists' Federation) által 1996ban Budapesten előterjesztett és az EU által 1997-ben támogatásra javasolt 12 EuroVelo útvonal (fejlesztési "folyosók") közül kettő vezet át Magyarországon. A 12 útvonal feltáró jellegű elővizsgálatát különböző közlekedési szakértőkből álló csoportok fogták össze, és ebbe bevonták az útvonalon fekvő országok kerékpáros szervezeteit is. A 11-es jelű pontosabb nyomvonalára egy magyar társaság (Közlekedés Kft & KEROSZ, Budapest), a 6-os jelű nyomvonalra pedig egy francia team (AF3V & VVCN, Le Havre) tett javaslatot, még 1999-ben A 6-os jelű Eurovelo út A 6-os jelű útvonal az Atlanti Óceán pártjától a Fekete-tengerig vezet, közel 5000 km hosszan. Áthalad Franciaországon, a Loire-völgyén (Orleans), Svájcon (Bázel), és Németország déli részén (Bajorország, München), majd a Duna partját követve Ausztriában (Passau -Bécs), Szlovákiában (Pozsony/Bratislava- Komárno- ) ill. Magyarországon (Győr- Esztergom- Budapest- Csepel-szigetBaja), Jugoszláviában (Belgrád), Bulgáriában (Rusze) ill. Romániában (Turnu Magurel) vezet Constanta (Románia) kikötőjéig. Ebből Magyarországon 450-km vezet át, amiből már több, hosszabb szakasz is megépült: pl. a Szigetközben, Mosonmagyaróvár és Győr között (kb. 40 km), Esztergomnál (6 km), Leányfalu és a Csepel-sziget között (Budapesten át, kb. 40 km), ill. a Duna bal partján is: Zebegény és Dunakeszi között (kb. 35 km) továbbá Ósükösd és Baja között (kb. 15 km). A Duna-menti utakon már megjelentek a hazai szabványú útbaigazító táblák is, de EuroVelo jelzés még nem. 11-es jelű EuroVelo út Ez Európa legészakibb pontjától (Nord-Cap, Norvégia) a görögországi Athénig vezet, és felfűzi Kelet-Európa legérdekesebb régiót: áthalad Finnországon (Kemijarvi, Kajaani, Helsinki), a balti államokon (Tallinn, Daugavpils, Vilnius), Lengyelországon (Varsó, Krakkó), Szlovákián (Kassa), Magyarországon (Sárospatak, Tokaj, Szolnok, Szeged), Jugoszlávián (Belgrád), Macedónián (Szkopje) és Görögországon (Thesszaloniki, Athén). A Tisza-menti mintaszakasz része ennek az európai országokat összekötő, 11-es számmal jelölt, 6000 km-es útvonalnak. A Magyarországon átvezető közel 400 km hosszú szakasz lényegében rendelkezésre áll: a Bodrog- és a Tisza- folyók mentén vezető kis forgalmú utakon és jó burkolatú gátakon biztonságosan lehet kerékpározni.

154


TMB Hungary Kft.

2004

Szükséges azonban még megépíteni a nagyobb városokon átvezető EuroVelo útszakaszokat (pl. Sárospatak, Szolnok, Szeged).

66. ábra: Az EUROVELO hálózat Európában

A kerékpáros társadalmi szervezetek, és a közép-tiszai térség önkormányzatainak közös kezdeményezése egybeesik a kormányzat már évekkel ezelőtt elhatározott szándékával, amely a nemzeti környezetvédelmi, közlekedési ill. terület-fejlesztési programok részévé tette a legfontosabb kerékpáros útvonalak kiépítését, kijelölését, továbbá a nagyobb folyók gátjainak felhasználását a kerékpáros túraútvonalak számára. Az első magyar Eurovelo jelzések a Tisza menti gátakra kerültek ki, Tiszadob és Tiszaújváros között, egy 15 km hosszú, szép természeti környezetben kanyargó, jó burkolatú mintaszakaszt jelöltek meg emléktáblával a tiszadobi nemzetközi túrakerékpáros találkozó részvevői. A Mezőcsáti kistérségben 2004. 07. 08.-án került sor a -

155


TMB Hungary Kft.

2004

Tiszavalk - Tiszabábolna – Tiszadorogma - Ároktő útvonalon Eurovelo jelzések elhelyezésére. A kistérség településeinek elszántságát az is jól tükrözi, hogy az előbb említett 25 km-es útvonalra a négy kistelepülés Négyes községgel összefogva közösen adott be pályázatot kerékpárút építésére. A kerékpárutak kiépítése nagyban hozzájárulhat a Tisza menti idegenforgalmi programok látogatottságának növeléséhez, valamint a települések jobb megismeréséhez A Tisza vonalát követő árvízvédelmi töltések, a tarka falvakat összekötő kis forgalmú utak, a két part között ingázó kompok, az ártéri erdők és homokos partok váltakozása kalandos túrákra csalogathatja a kerékpárbarátokat. 4.3.6.2. Horgászat A kistérség csaknem minden települése rendelkezik horgászatra alkalmas vízfelülettel, amelyek a tulajdonosok szerint nagy népszerűségnek örvendenek nemcsak a helyi lakosság körében, de a megyében is. Vannak horgásztavak, amelyek teljesen kiépítettek (pl. Mezőcsáton az Erzsébet horgásztó, ahol igény szerint sátorozni is lehet), s vannak, ahol az ide érkező horgászok és a családok fogadására alkalmas helyiségek még nem állnak rendelkezésre. Ez utóbbi tavaknál szükséges az infrastruktúra fejlesztése, amellyel az eddiginél jobb minőségű szolgáltatás nyújtható.

67 ábra: Horgásztavak a Borsodi Mezőséget övező településeken

156


TMB Hungary Kft.

2004

4.3.7. SWOT elemzés ERŐSSÉGEK → Mindhárom szektor jelenléte a gazdaságban → Szabad kapacitások állnak rendelkezésre (használható ingatlanok, humán erőforrás) az ipar és szolgáltató szektor megtelepítésére → Viszonylag háborítatlan környezet, csend, tiszta levegő → Országos védettséget élvező természeti környezet (Tisza, Tisza-tó, Borsodi Mezőség TK, madárrezervátum) → Termálvíz → Rendezvények, társadalmi események rendszeres szervezése → Részben megmaradt hagyományos falukép, illetve már megtett lépések a hagyományos, tájba illeszkedő építési módok megőrzésére → Kézműves mesterségek, hagyományok őrzése (gyékény- és vesszőfonás, fazekasság, hálókészítés) → Az európai kerékpárút-hálózatba a kistérség egy része már bekapcsolódott → Az aktív turizmus alapelemei rendelkezésre állnak: kerékpárút, horgásztavak, lovardák stb. GYENGESÉGEK → Tőke, forrás korlátozottan áll rendelkezésre → A mezőgazdaságból élők aránya az országos átlagnál magasabb, az ipar és a szolgáltatási szektor súlya és teljesítménye kisebb, mint az országos átlag → Magas munkanélküliségi arány, a munkavállalási hajlandóság alacsony szintje → Szakképzetlen illetve alulképzett munkaerő → Alacsony jövedelmű kistérség → Vállalkozói aktivitás alacsony → Hétköznapi elérés elégséges → A hatékony szervező erő hiánya → Nyelvismeret hiánya → Szezonalitás az idegenforgalomban → A fizetőképes kereslet alacsony szintje → A turisztikai infrastruktúra színvonala nem megfelelő (szállás, vendéglátás)

157


TMB Hungary Kft.

2004

LEHETŐSÉGEK → Fő közlekedési útvonalak mentén elhelyezkedve a kistérség a transzeurópai hálózatba kapcsolódhat → Együttműködés a tiszaújvárosi és mezőkövesdi kistérségekkel a gazdasági kapcsolatok erősítése érdekében → A kistérség fogadóképességének növelése, alkalmassá tétele jelentős hozzáadott értéket generáló iparágak telepítésére és megtartására → Agrárlogisztikai központ → Környezeti szempontokat integráló, korszerű mezőgazdasági termelés (ÉTT), valamint az ezt szolgáló létesítmények kialakítása → A kistérségre jellemző termékek kialakítása, a meglévő termékek bevonása a kistérség kínálati struktúrájába, ezen termékek értékesítése, lehetőség szerint exportja (szövött és fonott áruk, ételek, italok, receptek) → Fenntartható turisztikai fejlesztések → Aktív és ökoturizmus, falusi turizmus fejlesztése, az adottságok programokba integrálása → Természeti, történeti és régészeti bemutatóterületek kialakítása, egykori kastélyok/kúriák felújítása és bevonása a turisztikai attrakciókba → Népi mesterségek életre keltése, oktatása, bemutatása, hagyományőrzés → „Romantikus” mezőségi falukép kialakítása VESZÉLYEK → Csökkenő lakosságszám (természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg negatív) → Elöregedő lakosság, eltartottak arányának növekedése → Marketing tevékenység hiánya és a beruházások elmaradása fokozza a lemaradást. → A képességek és adottságok integrálása, valamint a közös fellépés elmaradása

158


TMB Hungary Kft.

2004

4.4. A kistérségi rendszer működésének tapasztalatai 4.4.1. A kistérség településeit integráló fejlesztési társulások A 2004. január 1-én újonnan létrejött Mezőcsáti Kistérség a 1. fejezetben részletesen bemutatott folyamat eredményeként megalakult statisztikai kistérség, alapvető tervezési szint. Egy-egy terület, földrajzi egység települései azonban nemcsak a statisztikai térségek kialakításában szereplő ismérvek alapján kapcsolódhatnak össze, hanem szerepet játszik a folyamatban a több évtizedes együttműködés tapasztalata, a természetföldrajzi, geológiai, gazdasági, közlekedési, valamint ellátási kapcsolatok (oktatás, egészségügy, közigazgatási szolgáltatások stb.), illetve az együttműködés eredményeként jövőben létrehozandó, megvalósítandó feladatok, fejlesztések is. Így a statisztikai kistérségek mellett a törvényhozás lehetővé tett és ösztönzi területfejlesztési önkormányzati társulások, valamint többcélú kistérségi társulások alapítását és működését.6 A jelenleg a Mezőcsáti Kistérséget alkotó települések önkormányzati vagy regionális fejlesztési társulásokban való részvételét szemléltetik az alábbi felsorolások. A felsorolt társaságok

egy

részében

már

a

kistérség

településeinek

nincs

szerepük,

tevékenységüket felfüggesztették. Kistérségi önkormányzati társulások CÖTKÉNY Térségfejlesztő Szövetség Dél-Borsod Felemelkedéséért Egyesület A kistérség települései voltak: Ároktő Tiszabábolna

Mezőcsát Tiszadorogma

Mezőnagymihály Tiszavalk

Dél-Borsodi Regionális Fejlesztési Társulás A kistérség települései voltak: Bogács Bükkábrány Cserépváralja Kács

Borsodgeszt Bükkzsérc Csincse Mezőkeresztes

Borsodivánka Cserépfalu Egerlövő Mezőkövesd

6

65/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet a többcélú kistérségi társulások 2004. évi támogatása mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről, valamint a 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

159


Mezőnagymihály Sály Tard Tiszadorogma

Mezőnyárád Szentistván Tibolddaróc Tiszavalk

TMB Hungary Kft.

2004

Négyes Szomolya Tiszabábolna Vatta

Tiszaújváros és Térsége Önkormányzati Területfejlesztési Társulás A kistérség települései voltak: Gelej Hejőkeresztúr Igrici Köröm Nemesbikk Sajószöged Tiszapalkonya

Girincs Hejőkürt Kesznyéten Mezőcsát Oszlár Szakáld Tiszatarján

Hejőbába Hejőpapi Kiscsécs Nagycsécs Sajóörös Tiszakeszi Tiszaújváros

A szervezet 1996. június 6-án jött létre 14 alapító taggal, tiszaújvárosi székhellyel. A társulás jelenleg 21 tagot számlál, melynek tevékenységi területe nem azonos a volt 3511-es számú, Tiszaújváros - Mezőcsát statisztikai kistérséggel, ugyanis Hejőszalonta és Ároktő nem tagja a szervezetnek, és a társuláshoz csatlakozott a miskolci kistérségből 4 település: Köröm, Kiscsécs, Girincs, Kesznyéten. Tiszadorogma átjelentkezett a mezőkövesdi, Dél-Borsodi Regionális Fejlesztési Társuláshoz. A Mezőcsáti Kistérségből Gelej, Igrici, Mezőcsát, Tiszakeszi és Tiszatarján tagja e társulásnak. A társulás tagja a 2000-ben megalakult Sajó-Rima Eurorégiónak, amelynek célja a határon átnyúló gazdasági, infrastrukturális, idegenforgalmi és kulturális kapcsolatok fejlesztése, a lakosság életkörülményeinek javítása, az épített és természeti környezet védelme. A tiszaújvárosi társulásnak jelenleg a fent említett, mezőcsáti kistérségi települések közül csak Tiszakeszi a tagja. A Tisza és a Tisza-tó mentén található települések számára ez a természeti kincs számos lehetőséget rejt magában. A Tisza mellett illetve az attól keletre fekvő települések számára célszerű egy komplex vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási stratégiát és programot készíteni, amellyel hosszú távon sikerülhet felzárkózni az ország más területeihez. A jelenlegi elmaradottság ugyanis jelentős: a gazdasági visszaeséssel együtt társadalmi és infrastrukturális szempontból is hátrányos helyzetben vannak ezek a területek (főként a Balassagyarmat-Békéscsaba tengelytől északra fekvő térség). A társulások, tanácsok feladata kell legyen, hogy egy-egy területen előremozdítsák a fejlesztéseket, azért, hogy az élet minőségét az itt élők számára megfelelő szintűvé tegyék.

Az

eddig

megalakult

társulások

elsődleges

célja

a

természetközeli

turizmusközpont, kiemelt üdülőkörzet kialakítása.

160


TMB Hungary Kft.

2004

Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács illetékességi területe érinti Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, benne a Mezõcsáti Kistérséget is, s az alábbi településeket: Ároktő Tiszabábolna

Tiszakeszi Tiszadorogma

Tiszatarján Tiszavalk

Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság és Magyar Turizmus Rt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda A TRIB illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Hajdú-Bihar és JászNagykun-Szolnok megyékben 68 településre terjed ki, Borsod–Abaúj–Zemplén megyében az alábbiakra: Ároktő Gelej Hejõpapi, Mezõcsát Négyes Sajószöged Tiszabábolna Tiszapalkonya Tiszavalk

Borsodivánka Hejõbába Hejõszalonta Mezõnagymihály Nemesbikk Szakáld Tiszadorogma Tiszatarján

Egerlövõ Hejõkürt Igrici Nagycsécs Oszlár Szentistván Tiszakeszi Tiszaújváros

A TRIB különbözõ turisztikai szakmai szervezetek és önkormányzatok által delegált és a miniszter által felkért 13 tagból álló, a Régió idegenforgalmi fejlesztése iránt elkötelezett, feladatait társadalmi tevékenységként végzõ Testület. A TRIB szakmai feladatainak ellátására, a tagjai sorából Termékfejlesztési Szakbizottságot valamint Marketing Szakbizottságot alakított. A TRIB, a titkársági, működésével kapcsolatos munkaszervezeti (így különösen: ügyintézési, ügyviteli, gazdasági teendõk) feladatait a Magyar Turizmus Rt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda végzi. Az Iroda feladatai a régió turizmusának koordinálása, a gazda szerepkör betöltése, a Regionális Idegenforgalmi Bizottsággal közösen a Tisza-tó Turizmusának Középtávú Fejlesztési Programjában foglaltak szerint.

4.4.2. A Mezőcsáti Kistérség működésének tapasztalatai 4.4.2.1. Kistérségi kezdeményezések A 2004-ben újonnan létrejött kistérség 2004 novemberéig egy beadott és megnyert pályázattal rendelkezik. A BM Többcélú Kistérségi Társulás létrehozását ösztönző

161


TMB Hungary Kft.

2004

pályázat két részből állt, az első részben az alábbi közös célok megvalósítását kellett felvállalni: Cél Elnyert támogatás Közös iskolaügy 39,550000 Ft Szociális és gyermekjóléti szolgálat 29,320000 Ft Belső ellenőr 4,984000 Ft Orvosi ügyelet 9,857000 Ft Területfejlesztés 9,100000 Ft Összesen: 92,811000 Ft A pályázat másik része területfejlesztési kérdésekre vonatkozik. Ez a pályázat nem zárult még le, a támogatói szerződés aláírására csak a közeljövőben kerül sor. További, társulások számára is nyitva álló forrás történő pályázás nem valósult meg (pl.: Leader+). 4.4.2.2.

A

kistérséget

alkotó

települések

képviselőinek

(polgármestereinek)

együttműködése, megbeszélések gyakorisága, hatékonysága/eredményessége A kistérség megalakulásakor és az elnök és egyéb tisztségviselők megválasztása 2004. januárban megtörtént. Társulási ülések időpontjai és témái: −

2004. március 9.: NORDA Projektgenerálás kezdete, a NORDA és a MFÜ munkatársaival.

−

2004.

április

1.:

Vidékfejlesztési

menedzseri

státusz

betöltésének

lehetőségei, a tárgyalások kistérség helyzetének rendezésére −

2004. április 8.: A vidékfejlesztési menedzser beszámolója, további tárgyalások a kistérség vidékfejlesztési stratégiájának sorsáról

−

2004. május 26.: Többcélú Kistérségi ösztönző pályázat megbeszélése, ötletek gyűjtése, aktuális kérdések megvitatása

−

2004. szeptember 14.: A kistérségi fejlesztési program megírására kiírt pályázat nyertesének bemutatkozása (TMB Hungary Kft.)

−

2004. szeptember 16.: A kistérségi pályázat módosítására javaslattétel, tárgyalás

−

2004. október 7.

162

TMB Hungary Kft.


4.4.2.3.

Szervezeti

struktúra

és

működése

a

kistérségben,

2004

feladat-és

hatáskörmegosztás Szervezeti struktúra nem alakult ki, mindössze a kistérségi iroda vezetőjét nevezték ki, aki most a kistérségi pályázat koordinálását végzi. A kistérségi megbízottat a települések polgármesterei nem látják el feladatokkal, a megbízott által- alkalomszerűen- kért adatok szolgáltatásában azonban segítőkészek. 4.4.2.4. A hatékony működés személyi és tárgyi feltételei A kistérségben munkaszervezet és állandó helyiségek még mindig nincsenek, amelyek a hatékony munkavégzéshez és forráskutatáshoz nélkülözhetetlenek. A szükséges tárgyi feltételek: irodahelyiség (kialakítása folyamatban), korszerű technikai eszközök (fénymásoló, szélessávú internet, telefon, fax, projektor, stb.). A szükséges személyi feltételek: Irodavezető, pénzügyekért-könyvelésért felelős személy, területfejlesztési szakemberek, adminisztrátor. Célszerű

lenne

a

kistérségi-területfejlesztési

irodát,

a

kistérségi

megbízottat,

falugazdászokat ill. a vidékfejlesztési menedzsert egy helyen elhelyezni, mert a feladataik gyakran kötődnek egymáshoz, ill. lehetővé válna egymás munkájának támogatása, s az ügyfeleknek is kényelmesebb lenne ügyeik intézése. Nincs a kistérségi feladatok ellátásáért felelősszemély, illetve nincs projektgazda, és ez bizonyul a legnagyobb problémának.

163


TMB Hungary Kft.

2004

5. Pályázati és egyéb forráslehetőségek, támogatási rendszer A hazai és EU-s forrás-, illetve pályázati lehetőségek részletes összefoglaló kifejtésére annak terjedelme miatt - jelen koncepcióalkotásban nincs lehetőség. Ezért azok ismertetésekor

arra

törekedtünk,

hogy

az

alábbi

struktúraszerkezet

mentén

a

forráslehetőségek - vázlatos formában - a lehető legszélesebb körben kerüljenek bemutatásra.

5.1. Hazai források 5.1.1. Hazai gazdaságfejlesztési források 5.1.1.1 SMART-Hungary Beruházás-ösztönzési ProgramSzéchenyi Vállalkozásfejlesztési Program (SZVP) 5.1.1.2 Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) 5.1.1.3 Széchenyi Turizmusfejlesztési Program (SZTP) 5.1.1.4 Helyi Közút- és Országos Kerékpárút Fejlesztési Program

5.1.2. Egyéb pályázati források és hitelek 5.1.2.1 Vállalkozásfejlesztési szervezetek 5.1.2.2 Alapítványok 5.1.2.3 Kedvezményes hitelprogramok 5.1.2.3.1 Beruházás-fejlesztés -

agrárhitelek

-

energiahitelek (NEP)

-

EU Technológiai Felzárkózatási Hitelprogram (Európa-Hitel)

-

Kisvállalkozói jelzáloghitel

-

Kis- és középvállalkozói beruházási hitelkonstukció (MIDIHITEL)

-

Mikrohitelek

-

Mikrovállalkozói jelzáloghitel

-

START

5.1.2.3.2 Forgóeszköz hitel -

Folyószámlahitelek

-

Forgóeszközhitel

-

Konkrét gyorshitel

164


-

Mikrovállalkozói jelzáloghitel

-

Széchenyi kártya forgóeszköz finanszírozása

-

Export hitelek

-

Kisvállalkozói jelzáloghitel

-

START

TMB Hungary Kft.

2004

5.1.2.4 Tőkebefektetéses konstrukciók

5.1.3. K+F szakértői programok 5.1.3.1 Uniós pályázatok EMM 5.1.3.2 OM pályázatok 5.1.3.3 GKM Multiplikátor 5.1.3.4 Egyéb

MVAMVF KHTOKISZRFMMTK

5.1.4. Garanciák 5.1.4.1 EXIMBANK garanciák 5.1.4.2 Hitelgarancia 5.1.4.3 Agrárvállalkozási hitelgarancia (AVHA) 5.1.4.4 Regionális Garancia Szövetkezet

5.1.5. Forrásbevonás illesztési felületei -

Regionális Területfejlesztési Tanácsok (meghirdetett programjai)

-

Megyei Területfejlesztési Tanács (meghirdetett programjai)

-

Kistérségi Területfejlesztési Tanács (meghirdetett programjai)

5.2. Európai Uniós források 5.2.1. Pénzügyi alapok 5.2.1.1. Előcsatlakozási alapok (2004. május 1-ig, de néhány PHARE pályázat még nyitott) -

A PHARE programok hazánkban 1990-ben indultak el, intézmény-építésre és a beruházások támogatására koncentrálva, 2000-től kezdődően a PHARE főként a gazdasági és szociális kohézióra összpontosít, melynek keretében regionális

165


TMB Hungary Kft.

2004

területfejlesztési és humánerőforrás-fejlesztési projektek támogatására kerül sor. Mindemellett a PHARE továbbra is támogatja az intézményfejlesztést. -

2000-től

az

ISPA

program

környezetvédelmi

és

közlekedési

projektek

megvalósításához nyújt támogatást. -

Szintén 2000-től a SAPARD program a fenntartható mezőgazdaság- és vidékfejlesztés számára ad segítséget.

5.2.1.2 Strukturális alapok A Strukturális Alapok elsősorban nemzeti programokat támogatnak, de olyan innovatív projektek is támogathatók, amelyek bátorítják a határakon átívelő, újszerű megközelítések kidolgozását és megvalósítását (közösségi kezdeményezések).

Strukturális alapok a következők: Európai Szociális Alap (ESZA): mely a humánerőforrásokba történő beruházásokkal elősegíti a foglalkoztatás fejlesztését. Ez jelentheti: -

az oktatási és képzési rendszerek fejlesztését,

-

a munkaerőpiaci intézményrendszer és szolgáltatások javítását,

-

a vállalkozói készségek fejlesztését,

-

a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának elősegítését.

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA): mely elősegíti a régiók fejlettségi szintje és életszínvonala közti különbségek, valamint a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók hátrányainak csökkentését. Az ERFA támogatásait a következő területekre koncentrálja: -

versenyképességet növelő termelő infrastruktúra fejlesztése, főleg kis- és középvállalatok esetén,

-

új technológiát és innovációk bevezetését támogató kutatás-fejlesztés,

-

az információs társadalom fejlesztése,

-

a környezet védelme és rehabilitációja a gazdasági fejlesztések során,

-

nemzetközi, határokon átnyúló és interregionális együttműködések.

Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA): -

javítja és támogatja a mezőgazdaság versenyképességét,

-

biztosítja a vidéki területeken folytatott tevékenységek diverzifikálását,

-

támogatja a vidék népeségmegtartó szerepét,

166

TMB Hungary Kft.


-

2004

elősegíti a természetes környezetet, a tájkép és a vidéki kulturális örökség megóvását és javítását.

Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE): -

elősegíti a halászat természeti erőforrásai és azok kihasználása közötti kiegyensúlyozott viszonyok kialakítását,

-

az ágazat jövőjének biztosítása érdekében modernizálja a halászati struktúrákat,

-

segíti az ágazat fenntartását, a halásztból élő területek revitalizációját,

-

javítja a halászti termékek kínálatát és értékesítési lehetőségeit.

5.2.1.3 Kohéziós Alap A Kohéziós Alap az Európai Unió szegényebb tagállamainak - köztük hazánknak is - a felzárkóztatását

szolgálja

a

nagy,

hosszú

megtérülési

idejű

közlekedési

és

környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztési projektek támogatásával. A támogatandó projektek között a közlekedési szektorban elsősorban vasútvonalak rehabilitációja, főútvonalak fejlesztése, a környezetvédelmi szektorban többségében nagyvárosok,

illetve

térségek

szennyvízkezelési,

hulladékgazdálkodási

projektjei

találhatók. 5.2.1.4 Szakpolitikák -

K+F keretprogram

-

Környezetvédelmi keretprogram

-

„Intelligens energiát Európának”

5.2.2. A strukturális alapok programozásának fázisai Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) elkészítése Támogatási Keret

NFT előzetes értékelés

Operatív programok elkészítése

Közösségi

Programkiegészítő dokumentum

elkészítése

5.2.3. Operatív programok, pályázati lehetőségek

167


TMB Hungary Kft.

2004

Az operatív programok olyan dokumentumok, melyeket az Európai Bizottság hagyott jóvá egy közösségi támogatási keret végrehajtására. A dokumentum több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységes készletét tartalmazza, ami egy vagy több alapra más pénzügyi forrás, illetve az Európai Befektetési Bank támogatásával valósítható meg. Az operatív programok mellett felsorolásra kerülnek a jelenleg futó és már lezárt pályázati lehetőségek. A lezárt pályázati források megemlítését azért tartottuk fontosnak megemlíteni, mivel a 2005-ös és 2006-os években ezek nagy része – kisebb nagyobb változtatásokkal – várhatóan újra meg fognak nyílni a pályázók előtt. Gondos előkészítési munkákat követően (tervek elkészítése, engedélyeztetése, tanulmányok elkészítése, hatósági igazolások beszerzése stb.) a pályázat újbóli meghirdetése után közvetlen benyújtott pályázatok nagyobb eséllyel indulnak a kiválasztáson, illetve csökkenthető annak valószínűsége is, hogy az adott pályázati forrást idő előtt lezárják. 5.2.3.1. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) A program céljai a mezõgazdaság modernizálásának és hatékonyabbá tételének megvalósítása részben a termelési technológiák, részben a termékfeldolgozás fejlesztése által. Másik célja a vidék fejlesztése, jövedelemszerzési lehetõségek biztosítása a vidéki térségek lakói számára, a vidéki infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, a vidék kulturális örökségének védelme. 5.2.3.2. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) A program a gazdaság általános versenyképességét kívánja javítani a termelõszektor modernizációját megvalósító beruházások támogatásával, növelve a társadalmi kohéziót és foglalkoztatást a kis- és középvállalatok technikai modernizálása, innovációs tevékenységük és hálózatépítésük támogatása által. További cél az elektronikus gazdaság kiépítésének támogatása az infrastruktúra és a digitális tartalom oldaláról, illetve az elektronikus közigazgatás kiépítése.

5.2.3.3. Humánerőforrás Fejlesztése Operatív Program (HEFOP)

168


TMB Hungary Kft.

2004

A program célja a foglalkoztatás szintjének emelése, a munkanélküliség csökkentése. A munkaerõpiaci reintegráción belül különös figyelmet fordít a hátrányos helyzetû csoportok munkaerõpiacra való belépésének segítésére, s ezzel társadalmi kirekesztésük mérséklésére. A program támogatja továbbá a munkaerõpiac kínálali oldalának fejlesztését az iskolarendszeren belüli és kívüli képzéssel, az alkalmazkodóképesség és a vállalkozói

készségek

korszerûsítésével.

A

erõsítésével, képzés,

illetve

oktatás,

a

illetve

munkaerõpiaci a

munkaerõpiaci

szolgáltatások szolgáltatások

infrastruktúrális alapjainak erõsítése kiemelt beavatkozási terület.

5.2.3.4. Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) A program célul tűzi ki a környezetvédelmi és közlekedés-infrastuktúrális beruházások megvalósítását Magyarországon a Kohéziós Alapból történő fejlesztésekkel összhangban, a hátrányos helyzetû térségek telekommunikációs infrastruktúrájának javítását, illetve az egészségügy infrastruktúrális fejlesztését. 5.2.3.5. Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) A Regionális Operatív program célja az Európai Unió fõ fejlesztési területi egységeinek számító régiók fejlesztése. E fejlesztés részterületei a gazdasági környezet javítása, a turizmus támogatása és egyes infrastruktúrális fejlesztések által, az integrált térség- és településfejlesztés, a régiók emberi erõ- forrásainak és tudásállományának javítása és környezetgazdálkodásuk fejlesztése. 5.2.3.6. Fejlesztési források és beruházások nagysága 2004-2006-os időszakban Támogatási

Strukturális

terület

alapok forrás

Hazai forrás

EU+Hazai

Magán

Összes

forrás

forrás

beruházás

összesen GVOP

109,4

45,2

154,6

135,9

290,6

HEFOP

143,5

47,8

191,3

0

191,4

KIOP

83,42

28,9

112,4

9,7

122,1

AVOP

80,8

26,9

107,8

115,4

223,2

ROP

91,7

29,7

121,4

19,5

140,8

Összesen

508,9

178,6

687,5

280,5

967,9

(mrd Ft)

169


TMB Hungary Kft.

2004

5.2.3.6.1. Lejárt és még folyamatban lévő NFT pályázatok összefoglaló táblázata

170

Mezőcsát Kistérség Fejlesztési Koncepció – Helyzetfelmérés TMB Hungary Kft.PÁLYÁZATO 2004 LEJÁRT ÉS M ÉG FOLYAM ATBAN LÉVŐ NFT K 2004.11.29-én

Kódszám

A pályázat cím e

Folyam atos

Lejárt 2004.11.05. (1.1.3)

AVOP 1.1

Mezőga zda sá gi ber uhá zá sok tá moga tá sa

2004.12.31

AVOP 1.3

Ha lá sza ti á ga za t str uktur á lis tá moga tá sa

2004.12.31

AVOP 1.4

F ia ta l ga zda lkodók induló tá moga tá sa

2004.12.31

AVOP 1.5

Sza kma i tová bbképzés és á tképzés tá moga tá sa

2004.12.31

AVOP 2.1

Mezőga zda sá gi ter mékek feldolgozá sá na k és ér tékesítésének fejlesztése

2004.12.31

AVOP 3.1

Vidéki jövedelemszer zési lehetőségek bővítése

2004.12.31

AVOP 3.2

Mezőga zda sá ghoz kötődő infr a str uktúr a fejlesztése

2004.12.31

AVOP 3.4

F a lufejlesztés és megújítá s a vidék tá r gyi szellemi ör ökség megőr zése

AVOP 3.5

LEADER+

2004.12.31

GVOP 1.1.1

Technológia i kor szer űsítés

2004.12.31

GVOP 1.1.2

Regioná lis vá lla la ti központok létesítése

2004.12.31

GVOP 1.1.3

Beszá llítói integr á tor ok szá má na k növelése és meger ősítésük

2004.12.31

GVOP 1.2.1

Ipa r i és innová ciós infr a str uktúr a fejlesztése

2004.12.31

GVOP 1.2.2

Logisztika i központok és szolgá lta tá sa ik fejlesztése

2004.12.31

GVOP 2.1.1

Kis- és középvá lla lkozá sok műsza ki-technológia i há tter ének fejlesztése

2004.9.30

GVOP 2.1.2

Kor szer ű menedzsment r endszer ek és techniká k tá moga tá sa

2004.9.30

GVOP 2.2.2

Emeltszintű, sza kma specifikus ta ná csa dá s kis- és középvá lla lkozá sok szá má r a

2004.9.30

GVOP 2.3.2

Együttműködő vá lla lkozá sok közös célú ber uhá zá sa , fejlesztése

2004.9.30

GVOP 3.1.1

Alka lma zott kuta tá s - fejlesztési (AKF )

2004.5.14

2004.10.1

GVOP 3.2.1

Közfina nszír ozá sú és non-pr ofit kuta tóhelyek kuta tá si infr a str uktúr á já na k fejlesztése (KMA)

2004.3.31

GVOP 3.2.2

A felsőokta tá s és a vá lla la tok közötti kooper a tív kuta tá st és technológia tr a nszfer t segítő pa r tner ka pcsola tok és há lóza tok kiépítésének tá moga tá sa

2004.6.30

GVOP 3.3.1

Induló technológia - és tudá s-intenzív mikr ová lla lkozá sok, és a z un. spin-off vá lla lkozá sok innová ciós fela da ta ina k tá moga tá sa

2004.4.20

GVOP 3.3.2

Új kuta tói munka helyek létr ehozá sá hoz kötődő vá lla la ti kuta tá si infr a str uktúr a fejlesztése

2004.3.31

GVOP 3.3.3

Vá lla la ti innová ció tá moga tá sa (kkv)

GVOP 4.1.1

Vá lla la ton belüli elektr onikus üzleti r endszer ek

2004.12.31

GVOP 4.2.1

Üzleti ta r ta lomfejlesztés tá moga tá sa Kis- és Középvá lla lkozá sok szá má r a

2004.12.31

GVOP 4.2.2

Ta r ta lomipa r i és közcélú ta r ta lomszolgá lta tá s fejlesztése

2004.12.31

GVOP 4.3.1

Az önkor má nyza tok infor má ció-szolgá lta tó tevékenységének fejlesztése

GVOP 4.3.2

Az önkor má nyza ti a da tva gyon má sodla gos ha sznosítá sa

2004.4.20

2004.9.30 2004.12.31

171


Kódszám

TMB Hungary Kft.

2004

A pályázat címe

Folyamatos

Lejárt

HEFOP 1.3.1

Nők munka er őpia cra va ló vissza tér ésének ösztönzése

2004.6.30

HEFOP 2.1.2

A sa já tos nevelési igényű ta nulók integrá lt nevelésének tá moga tá sa intézményi együttműködés keretében a közokta tá s területén

2004.5.24

HEFOP 2.1.3

A há tr á nyos helyzetű ta nulók integrá ciós felkészítésének tá moga tá sa intézményi együttműködés ker etében a közoktatá s területén

HEFOP 2.1.4

Modell értékű ta noda típusú (extra kur rikulá r is) tevékenységek tá moga tá sa a há trá nyos helyzetű ta nulók iskola i sikeressége érdekében

HEFOP 2.2

A tá r sa da lmi befoga dá s elősegítése a szociá lis területen dolgozó sza kember ek képzésével

2004.6.1 2004.6.7 2004.06.30. és 2004.09.30.

HEFOP 2.3.1

Há tr á nyos helyzetű ember ek a lterna tív munka erő-pia ci képzése és fogla lkozta tá sa

2004.8.30

HEFOP 2.3.2

A há tr á nyos helyzetű emberek, köztük a r omá k fogla lkozta tha tósá gá na k ja vítá sa

2004.8.30

HEFOP 3.1.2

Térségi Iskola - és Óvoda fejlesztő Központok mega la pítá sa a kompetencia -a la pú ta nítá si-tanulá si progr a mok elterjesztése érdekében

2004.6.25

HEFOP 3.2.2

Térségi Integrá lt Sza kképző Központok létr ehozá sa

2004.9.30

HEFOP 3.3

Felsőokta tá s szer kezeti és ta rta lmi fejlesztése

2004.9.10

HEFOP 3.4.1

GVOP keretében megpá lyá zott ber uhá zá sokhoz és egyéb fejlesztésekhez ka pcsolódó képzések megva lósítá sa

2004.11.15

HEFOP 3.4.2

A vá lla lkozói készségek fejlesztését célzó képzések tá moga tá sa

2004.5.26

HEFOP 3.5.4

A felnőttképzés hozzá férésének ja vítá sa a rendelkezésre á lló közművelődési intézményrendszer rendszerszerű bevoná sá va l

2004.6.14

HEFOP 4.1.1

Térségi Integrá lt Sza kképző Központok infra strukturá lis feltételeinek ja vítá sa

HEFOP 4.1.2

Felsőokta tá si intézmények infra strukturá lis feltételeinek ja vítá sa (ISCED 5

2004.07.06. és 2004.09.30.

2004.9.30

HEFOP 4.2

A tá r sa da lmi befoga dá st tá moga tó szolgá lta tá sok infra str ukturá lis fejlesztése

2004.06.30. és 2004.09.30.

HEFOP 4.3

Egészségügyi infra str uktúra fejlesztése a z elma ra dott r égiókba n

2004.7.31

HEFOP 4.4

Egészségügyi infor má ció-technológia fejlesztés a z elma r a dott régiókba n

2004.6.30

KIOP-2004-1.1.1

Ivóvízminőség ja vítá sa

2004.07.15. - 2006.08.31.

KIOP-2004-1.1.2

Szennyvízelvezetés és –tisztítá s fejlesztése

KIOP-2004-1.2.0

Álla ti hulla dék kezelése

2004.07.15. - 2006.08.31.

2004.11.10

KIOP-2004-1.3.0

Egészségügyi és építési – bontá si hulla dék kezelése

2004.07.15. - 2006.08.31.

KIOP-2004-1.4.0

Kör nyezeti ká r mentesítés a felszín a la tti vizek és a z ivóvízbá zisok védelme ér dekében

2004.07.15. - 2006.08.31.

KIOP-2004-1.7.0

Ener gia ga zdá lkodá s kör nyezetba r á t fejlesztése

2004.09.15. - 2006.12.31.

ROP 1.1

Turisztika i vonzer ők fejlesztése

2004.11.5

ROP 1.2

Turisztika i foga dóképesség ja vítá sa

2004.11.5

ROP 2.1

Há tr á nyos helyzetű r égiók és kistér éségek elér hetőségének ja vítá sa

2004.11.5

ROP 2.1.3

A helyi tömegközlekedés fejlesztése

2004.11.5

ROP 2.2

Vá r osi területek reha bilitá ciója

2004.11.5

ROP 2.3

Óvoda i és a la pfokú nevelési-okta tá sa i intézmények infr a struktur á lis fejlesztése

2004.11.5

ROP 3.2.1

A fogla lkozta tá st elősegítő helyi koor diná ciójá na k elősegítése

2004.12.31

ROP 3.2.2

Helyi fogla lkozta tá si kezdeményezések tá moga tá sa

2004.12.31

ROP 3.3

Felsőokta tá si intézmények és helyi szereplők együttműködésének erősítése

2004.12.31

172


TMB Hungary Kft.

2004

5.3. Agrártámogatások és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) célprogramjai 5.3.1. Agrártámogatások Az EU-ban az agrártámogatásoknak két eltérő jellegű csoportja létezik. Az első csoportba a termeléshez, a mennyiségekhez kötött támogatások tartoznak. Ezeknek három alapvető formája alakult ki. - Az első a közvetlen kifizetések, melyeket meghatározott termésszintig és adott területnagyságig finanszíroz az EU, túlnyomó többségében az un. GOFR (gabona, olaj, fehérje, rost) növények termesztése esetében. Ez a kvótákhoz kötött támogatás ma a gabonaféléknél pl. 63 Euro/t. Magyarország esetében 4,73 t/ha termésszintig fizeti ezt az összeget az EU, így ez a támogatás hektáronként 63 x 4,73, azaz cca. 300 Euro. Ez a kifizetési összeg jelentős mértékben várhatóan hosszú távon sem fog emelkedni. 2004. végéig ennek legfeljebb 55 %-át kaphatják meg a magyar gazdák, ami mintegy 35-40 eFt/ha kifizetést jelenthet e növények termesztése esetén. – A másik támogatási forma az intervenciós állami felvásárlás. Ezzel az állam garantál egy minimális felvásárlási árat (pl. jelenleg a búza intervenciós felvásárlási ára 23.000 Ft/t, a kukoricáé 21.000 Ft/t), amelyen – ha ez alá csökkennének a piaci árak – felvásárolja a gazdáktól a termésfelesleget. Ehhez bizonyos minőségi követelményeknek is meg kell felelni, és a felajánlott mennyiségnek a 80 t-t meg kell haladnia. – A harmadik támogatási forma az exporttámogatások köre. Ezek olyan termékekre – az exportálóknak – nyújtható támogatások, amelyekre az adott évben a piaci helyzettől függően eseti jelleggel hirdet meg szubvenciót az EU. A támogatások másik csoportját a gazdálkodási rendszerekhez és területekhez kötött, ún. vidékfejlesztési támogatások adják. Ezek a támogatási jogcímek igen széles körűek, és nemcsak a GOF-növények, hanem különböző ágazatok és eltérő adottságú területek támogatására is felhasználhatók. Ilyenek pl.: a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv pályázati

jogcímei,

a

mezőgazdasági

beruházások

feldolgozás,

kereskedelem

támogatása, technikai segítségnyújtás, fiatal gazdák támogatása, oktatás, a vidéki

173


TMB Hungary Kft.

2004

térségek alkalmazkodásának és fejlő désének elősegítése (többféle intézkedés a falumegújítástól a közösségi marketing támogatásáig elsősorban az AVOP-on belül). 5.3.1.1. NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV (NVT)

Az NVT tartalmazza a Tagállamok számára az 1257/99 EK Tanácsi rendeletben meghatározott négy, az EMOGA Garanciarészlegből finanszírozható intézkedést, továbbá az e jogforrásban eredetileg nem szabályozott, kizárólag az Új Tagállamok számára a Csatlakozási Szerződésben foglalt ún. „átmeneti” intézkedéseket. Az intézkedések közül „Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése” és a „Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása” teljesen újnak tekinthetők. Az NVT pénzügyi forrásai: (Milliárd Ft) Támogatási év

Hazai forrás

EU forrás

Összesen

2004

10,5

42,3

53

2005

13

51

64

2006

14

56

70

SAPARD, 2004

1,2

3,8

5,1

2004-2006

39

153

192

Az NVT céljai a Nemzeti Fejlesztési Terv célkitűzéseivel összhangban: 1. a termelők gazdasági életképességének, pénzügyi helyzetének és piaci pozícióinak javítása, 2. a mezőgazdasági tevékenységek fenntartása és fejlesztése, ezáltal kiegészítő jövedelem és munkahely teremtése különös tekintettel azon gazdálkodók számára, akik kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken gazdálkodnak, 3. a környezeti állapot megőrzése és javítása, 4. a termőhelyi adottságokhoz és a piaci viszonyokhoz jobban igazodó termelési szerkezet kialakításának támogatása. Az NVT pályázati jogcímei Agrár-környezetgazdálkodás (AKG): Az intézkedés támogatást biztosít a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat szabályainak megfelelő gazdálkodási módszereket alkalmazó, és ezen felül a különböző célprogramok speciális feltételeit kielégítő gazdálkodóknak. Az NVT-ben helyet kapott- némileg új,

174

TMB Hungary Kft.


áttekinthetőbb Programban

szerkezetben támogatott

-

a

összes

korábbi

hazai

tevékenység,

Nemzeti

továbbá

2004

Agrárkörnyezetvédelmi

új

lehetőségek

is.

A

szántóföldekre, a gyepes területekre, az ültetvényekre, a vizes élőhelyekre és a veszélyeztetett haszonállatfajták extenzív tartására kidolgozott célprogramok magukba foglalják valamennyi földhasználati módot. Külön program-elemekként szerepelnek az erre a célra kijelölt, úgynevezett Érzékeny Természeti Területek programjai, amelyek speciális természetvédelmi célokat is szolgálnak. Az agrár-környezetgazdálkodási programok már 2002-ben, 2,5 milliárd Ft támogatási kerettel és mintegy 2600 gazda részvételével elindultak. E rendszerek 2003-as támogatási összegei 10-50 e Ft/ha érték között változtak. 2004. után ezek a kifizetések jelentősen emelkednek. Gazdálkodási rendszertől függő minimális összegük az EU-ban ma 25-150 eFt/ha/év. Hosszú távon ez a támogatási forma lesz várhatóan a legelőnyösebb, különösen azok számára, akik nem GOF növényeket termelnek, gazdaságuk mérete 300 ha alatti és ráadásul nem is a legkiválóbb, legjobb termőképességű agrárterületeken gazdálkodnak. Célprogramcsoportok: -

Szántóföldi AKG-i célprogram csoport (ezen belül a kistérségre vonatkozóan fontos szereppel bír az alapszintű szántóföldi, tanyás gazdálkodás, méhlegelő célú növénytermesztés, Érzékeny Természeti Területek /ÉTT/ célprogramok),

-

Gyepgazdálkodási célprogramcsoport (ezen belül az alapszintű gyepgazdálkodás, ökológiai gyepgazdálkodás, ÉTT célprogramok),

-

Ültetvényekre vonatkozó AKG-i célprogramcsoport,

-

Vizes élőhelyekhez kapcsolódó AKG-i célprogramcsoport,

-

Extenzív állattartáshoz kapcsolódó AKG-i célprogramcsoport,

-

Kiegészítő AKG-i célprogramcsoport.

A forrás szabadon kombinálható az alábbi támogatásokkal: -

EMOGA forrású éves egységes területalapú támogatás,

-

EMOGA forrású egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó adott évi kiegészítő nemzeti támogatás,

-

EMOGA

forrású

kedvezőtlen

adottságú

területek

(KAT)

kompenzációs

támogatása. Kedvezőtlen adottságú területek támogatása:

175


TMB Hungary Kft.

2004

Az intézkedés kompenzációs támogatást biztosít azoknak a gazdálkodóknak, akik fenntartják gazdálkodási tevékenységüket a kedvezőtlen adottságúnak minősített területen. Ezeken a területeken a nem megművelt, elhagyott földek aránya viszonylag magas, ezért az intézkedés célja, hogy ezt a jelenséget a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásainak megfelelő mezőgazdasági tevékenységek támogatásával megszüntesse. A kedvezőtlen adottságú területek meghatározása új, az 1257/1999 EK Rendeletben meghatározott módon, a termőképesség, jövedelmezőség és demográfiai adatok, továbbá természeti korlátozó tényezők alapján került meghatározásra. A forrás szabadon kombinálható az alábbi támogatásokkal: -

EMOGA forrású éves egységes területalapú támogatás,

-

EMOGA forrású egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó adott évi kiegészítő nemzeti támogatás,

-

EMOGA tárfinanszírozásban megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási célú támogatás.

Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése: A támogatási lehetőségek jelentős segítséget nyújtanak a kötelező környezetvédelmi (trágyakezelés és elhelyezés) és az állatjóléti és -higiéniai követelményeknek való megfelelés érdekében szükséges beruházásokhoz. Az adható támogatás maximumát is figyelembe véve a kisebb állattartó telepek megfelelését célzó kiegészítő beruházásai az AVOP-nál egyszerűbb adminisztrációval valósíthatók meg, átalány-kalkulációkon alapuló támogatással. Ez az intézkedés – a beruházásokhoz adható támogatási elemek révén- egyben „tehermentesíti” is az AVOP forrásokat. Mezőgazdasági területek erdősítése: Az intézkedés hozzájárul az ország erdősültségének növeléséhez, valamint az erdők minőségének és védelmi funkciójuknak a javulásához. Az intézkedés három elemből álló támogatást tartalmaz: 1) a mezőgazdasági földterület erdősítésének telepítési költségei; 2) az újonnan telepített erdők ápolásának, védelmének és a szükséges pótló telepítésnek a költségei; 3) jövedelempótló támogatás az erdőtelepítés miatt kieső jövedelem kompenzálására. Ez utóbbi elem teljesen új, a hazai támogatásban eddig nem kompenzált mezőgazdasági jövedelem-kiesét ellentételezi.

176


TMB Hungary Kft.

2004

Korai nyugdíj: Az intézkedés azoknak az idősebb gazdálkodóknak (min. 55 éves kortól a hivatalos nyugdíjkorhatár eléréséig, de maximum 15 évig) nyújt lehetőséget, akik teljes egészében felhagynak az árutermeléssel, és a legalább 3 hektár nagyságú földjüket és teljes gazdaságukat vagy egy másik gazdálkodónak, vagy a Nemzeti Földalapnak átadják. A támogatás a farmstruktúra racionalizálásával egyidejűleg biztos jövedelmet jelent a gazdálkodással felhagyó idősebb gazdálkodók számára. Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása: A támogatás révén mikro-gazdálkodók (főfoglalkozású őstermelők és egyéni vállalkozók) juthatnak egyszerű adminisztrációval járó, a gazdálkodás fejlesztése érdekében szabadon felhasználható forráshoz. Az intézkedés fix összegű éves támogatást biztosít azoknak a gazdálkodóknak, akik elsősorban saját szükségleteikre termelnek, ugyanakkor a termékeik egy részét a piacon értékesítik, és rendelkeznek az árutermelésre való átálláshoz szükséges adottságokkal. A pályázóknak öt éves üzleti tervet kell készíteniük és benyújtaniuk, amelyben bemutatják a vállalkozás jövőbeni fejlesztését és gazdasági életképességét. A támogatás öt évig adható, évente kerül kifizetésre, gazdaságonként és évente 1000 € mértékben. Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása: Az intézkedés a különböző mezőgazdasági ágazatok gazdálkodóit támogatja termelői csoportot létrehozásában és működtetésében (a zöldség, gyümölcs és dohány ágazatot ebből a támogatási formából az EU-s jogi szabályozás kizárja, mivel ezen termékek termelőit a piaci támogatásokon keresztül részesülnek a megfelelő támogatásban). A támogatás kifizetése a termelői csoport elismeréséhez kötött. A támogatás összegét a csoport előző évi éves termelési árbevétele alapján számítják. Technikai segítségnyújtás: Ez az intézkedés az NVT eredményes végrehajtását segíti azáltal, hogy biztosítja a program előkészítéséhez, végrehajtásához, a monitoringához és az értékeléséhez, illetve a szükséges módosításokhoz szükséges tevékenységek/szolgáltatások fedezetét. 5.3.1.2. Egyéb agrártámogatások Belpiaci intézkedések: -

méz termékpálya

-

tej és tejtermékek termékpálya

177


-

szőlő-bor termékpálya

-

zöldség-gyümölcs termékpálya

-

promóciós programok

TMB Hungary Kft.

2004

Intervenciós intézkedések: -

tejtermék termékpálya

-

hús termékpálya

-

gabona és rizs termékpálya

-

rászorulók élelmiszerrel történő ellátása

Külpiaci intézkedések (gabona, rizs, cukor, zöldség-gyümölcs, tej, tejtermékek, szarvasmarha, sertés, baromfi, tojás, bor, borpárlat, feldolgozott termékek) Egyéb közvetlen támogatások -

szárított takarmány

-

keményítő felhasználás

-

rostgyártás

-

húsmarhatartás

5.4. A kistérségre leginkább alkalmazható forráskombinációk 1. Az NVT Agrár-környezetgazdálkodási célprogramból származó források (mely támogatások nagy része érinti vagy érintheti a kistérséget) egymással és más forrásokkal (pl. normatív, kiegészítő tamogatások, exporttámogatások, AVOP stb.) kombinálhatóak – többek közt - tájrehabilitáció és környezetkímélő tájhasználat érdekében. 2. NFT Operatív programokból származó, a térséget érintő lehetséges források és forráskombinációk: •AVOP/LEADER+ Helyi termékek versenyképességének javítása, jobb minőségű szolgáltatások kialakítása, a helyi szintű közösségi részvétel és szervezettség javítása •AVOP/3.2 Vízháztartás szabályozása,külterületi utak •AVOP/3.4 Épített környezet védelme,falufejlesztés •ROP 1.1 TERMÉSZETI ÉRTÉKEK BEMUTATÁSA (természetvédelmi tanösvények) •ROP 2.2 Barnamezős beruházások (pl. laktanya) •NFT Operatív programokból származó lehetséges források

178


TMB Hungary Kft.

2004

•ROP 1.1 EuroVelo@ nemzetközi kerékpár hálózathoz csatlakozó kerékpárutak •HEFOP 2.2/2.3./4.2 Hátrányos helyzetűek (kiemelten roma) képzési/foglalkoztatási programok •

KIOP

1.1.1/1.1.2/1.2.0/1.4.0

Ivóvíz,

szennyvíz,

állati

hullakezelés,

környezeti

kármentesítés 3. Hazai finanszírozású programok •GKM Helyi Közút- és Országos Kerékpárút Fejlesztési Program

179

TMB Hungary Kft.


2004

Irodalomjegyzék 1. Ángyán J. – Tardy J. – Vajnáné Madarassy A., Védett és Érzékeny Természeti Területek Mezőgazdálkodásának Alapjai, Mezőgazda kiadó, 2003 2. Aradi Csaba - Lengyel Szabolcs, A Tisza mente természetvédelme, MTA, 2003 3. Babusik Ferenc-Dr.Papp Géza: A cigányság egészségi állapota. Szociális, gazdasági és egészségügyi helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Esély 2002/6 4. Baukó Tamás - Nagy Imre: A fenntartható fejlődés és az Alföld, MTA, Bp. 2003 5. Borsod megyei statisztikai évkönyv, KSH, 1990, 1995, 2000, 2002, 2003 6. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Statisztikai Tájékoztató, KSH, 2004/2; 7. Csáti Újság – Mezőcsát Város Havilapja 8. Dienes Dénes: Fejezetek Ároktő történetéből. Ároktő, 2002 9. dr. Csorba Csaba – dr. Kozaróczy Gyuláné (szerk.): Tiszakeszi évszázadai, Tiszakeszi, 1993 10. Dr. Filep György, Talajrendszertan és alkalmazott talajtan, 1999, DE 11. dr. Papp József: Tiszadorogma a „vesszős” falu. Debrecen, 2000 12. Egy népi műemlék Mezőcsáton, Well-Press Miskolc, 1998 13. Faluvégi Albert: Kistérségeink helyzete az EU küszöbén In: Területi statisztika, 7. évfolyam 5. szám, 2004. szeptember 14. Gallé László, A Tisza-völgy élővilága, MTA 2003 15. Glatz Ferenc: A Tisza és vízrendszere, MTA 2003 16. Glonczi Ernő: Választás előtti mérleg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő kisebbségi önkormányzatok és civil szervezetek működéséről, Phralipe 9, 1998/5 17. Horváth

Barna:

Adalékok

Igrici

község

önkormányzatának

és

művelődéstörténetének kezdeteihez. Mezőcsát, 1973 18. Kemény István (szerk.): A magyarországi romák, Press Publica, 2000 19. Kemény István és Jánky Béla: A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól, Esély 2003/6 20. Kerényi A. – Szabó Gy. – Fazekas I, Környezeti problémák és megoldási lehetőségek, MTA 2003 21. Közlekedési és Vízügyi Minisztérium Vízkárelhárítási Főosztálya: A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése 22. KSH 2001-es népszámlálási adatok 23. KvVM, Jellemző környezetvédelmi adatok 2003, www.kvvm.hu 24. Magyar Tudományos Akadémia, Regionális Kutatások Központja, Alföldi Tudományos Intézet, Tisza-vidék Kutatás-Fejlesztés Program 2000.

180


TMB Hungary Kft.

2004

25. Martonné Erdős Katalin, Magyarország természetföldrajza, DE 2002 26. Mezőcsáti Kiskalauz, Mezőcsát, 2003 27. Mezőcsáti Kistérség, I. évfolyam 28. Néző László: Élni, míg élünk, Amaro Drom 2003/6 29. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 30. Tíz éve város Mezőcsát 1991-2001, Mezőcsát, 2001 31. www.etnonet.hu 32. www.ksh.hu 33. www.portal.ksh.hu 34. www.romapage.hu 35. www.romaweb.hu 36. www.romnet.hu 37. www.szochalo.hu 38. www.vendegvaro.hu Környezetvédelemre vonatkozó jogszabályok: –

1995. évi LIII. Törvény: A környezet védelméről

–

1996. évi LIII. Törvény: A természet védelméről

–

1996. évi LIV. Törvény: Az erdőről és az erdő védelméről

–

203/2001. (X. 26.) KORM. Rendelet: A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

–

33/2000. (III. 17.) KORM. Rendelet: A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő feladatokról

–

49/2001. (IV. 3.) KORM. Rendelet: „A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről”

–

2000. évi XLIII. hulladékgazdálkodási törvény;

–

4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet: „A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről”;

–

14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet: A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről;

–

2253/1999. (X. 7.) Korm. Határozat: A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekről

181


TMB Hungary Kft.

2004

Mellékletek

182

ÚJ KISTÉRSÉGÜNK MEGALAPOZOTT JÖVŐJÉÉRT

Recommend Documents