ÚJ KISTÉRSÉGÜNK MEGALAPOZOTT JÖVŐJÉÉRT

„ÚJ KISTÉRSÉGÜNK MEGALAPOZOTT JÖVŐJÉÉRT” Kistérségi fejlesztési program Koncepció

TMB Hungary Kft. Debrecen, 2004. november

Mezőcsát Kistérség Fejlesztési Program Koncepció – TMB Hungary Kft. – 2004.

TARTALOMJEGYZÉK I. A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ SZERKEZETE ...............................................4 1. BEVEZETÉS ......................................................................................................................... 4 2. ELŐZMÉNYEK ...................................................................................................................... 5 2.1. A TMB HUNGARY MEZŐCSÁT KISTÉRSÉGRE VONATKOZÓ HELYZETFELTÁRÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA ......................................................................................................... 5 2.1.1. A Mezőcsáti Kistérség társadalmi, gazdasági helyzete ..................................... 5 2.1.2. A kistérség swot analízise.................................................................................. 8 2.2. A MEZŐCSÁT KISTÉRSÉGET ÉRINTŐ KONCEPCIÓK ........................................................ 10 2.3. REGIONÁLIS AKCIÓTERV (RAT) – ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ .............................. 11 2.3.1. A 2004-ben készült Regionális Akció Terv (RAT) SWOT analízise az alábbi főbb elemeket érinti:......................................................................................... 11 2.3.2. A RAT fejlesztési céljai..................................................................................... 12 2.4. A TISZA FOLYÓ FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓI .................................................................... 14 2.4.1. Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének összefoglalója....................................... 14 2.4.2. A Tisza-tó fejlesztési koncepciója .................................................................... 18 3. A FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA, MÓDSZERTANA ............................................................ 23 3.1. A CÉLRENDSZER MEGHATÁROZÁSA ............................................................................. 23 3.2. A MUNKA FOLYAMATA ................................................................................................. 24 3.3. ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK............................................................................................. 25 4. JÖVŐKÉP KISTÉRSÉGI SZINTEN .......................................................................................... 26 4.1. ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI CÉLOK ................................................................................. 29 4.2. PROBLÉMAMEGOLDÓ FEJLESZTÉSI CÉLOK ................................................................... 30 4.3. INNOVÁCIÓS FEJLESZTÉSI CÉLOK ................................................................................. 31 II. A FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA, STRATÉGIAI PROGRAMOK ...........34 1. VERSENYKÉPES MEZŐGAZDASÁG ÉS ÉLELMISZERFELDOLGOZÓ-IPAR KIALAKÍTÁSA............. 36 1.1. AGRÁR INTEGRÁCIÓK KIÉPÍTÉSE, FEJLESZTÉSE............................................................ 37 1.1.1. Friss áru logisztikai központ megteremtése ..................................................... 37 1.1.2. Termelő-felvásárló információs csatorna – nyilvános fórumok ........................ 38 1.2. ÉLELMISZER FELDOLGOZÓ-IPARI KAPACITÁS BŐVÍTÉSE ................................................ 39 1.2.1. Szarvasmarhára alapozott exportra irányuló tejfeldolgozó üzem .................... 39 1.2.2. Juhtej feldolgozó kisüzem létjogosultsága ....................................................... 40 1.3. OPTIMÁLIS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETHASZNÁLAT ....................................................... 41 1.3.1. Birtokszerkezet és hasznosítás........................................................................ 41 1.3.2. Rét és legelőgazdálkodás ................................................................................ 42 1.3.3. Térség- és fajtaspecifikus termesztéstechnológia kialakítása ......................... 43 1.3.4. Biotermesztés meghonosítása a térségben..................................................... 45 1.3.5. A gyenge termékenységű területek hasznosítása ........................................... 46 1.3.6. Alternatív mezőgazdasági vállalkozások lehetőségei ...................................... 46 1.4. TERMELŐI SZOLGÁLTATÁSOK KOMPLEX FEJLESZTÉSE.................................................. 47 1.4.1. Géphasznosító társaságok vagy szolgáltató szövetkezetek létrehozása ........ 47 1.4.2. Termelő-értékesítő fórumok szervezése.......................................................... 48 1.4.3. Gabona tároló és szárító létesítése ................................................................. 48 1.5. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS LEHETŐSÉGEINEK KIAKNÁZÁSA................................................. 49 1.5.1. Extenzív állattenyésztés (szürkemarha, juh, bivaly) ........................................ 49 1.5.2. Húsmarha, húsló, juh tenyésztés ..................................................................... 50 1.5.3. (Mangalica tenyésztés) .................................................................................... 53

- -

1


1.6.

ERDŐGAZDÁLKODÁS ................................................................................................... 54 1.6.1. Természetközeli erdők megőrzése .................................................................. 54 1.6.2. A gazdasági célú erdők hasznosítása.............................................................. 55 2. VERSENYKÉPES IPARSZERKEZET KIALAKÍTÁSA - VÁLLALKOZÁSÖSZTÖNZÉS ....................... 58 2.1. A TÉRSÉGI TRANSZFERSZEREP ERŐSÍTÉSE .................................................................. 59 2.2. KÖZMŰVESÍTETT VÁLLALKOZÁSI TELEPHELYEK LÉTESÍTÉSE – FIÓK IPARI PARK PROGRAM .................................................................................................................... 60 2.3. VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS, BERUHÁZÁS ÖSZTÖNZÉS, TÉRSÉGMARKETING ................... 61 2.3.1. Szervezeti háttér és a beruházásösztönző tevékenységek fejlesztése ........... 62 2.3.2. Meglévő cégek támogatása ............................................................................. 63 2.3.3. Új befektetők vonzása...................................................................................... 64 2.4. A HUMÁN ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE ........................................................................... 65 2.4.1. A humán erőforrás szerepe a beruházás ösztönzésben.................................. 65 2.4.2. Hatékony oktatási tevékenység feltételeinek javítása...................................... 65 2.4.3. Oktatási intézmények korszerűsítése és eszközbeszerzés ............................. 66 2.4.4. Az oktatás és a helyi gazdaság munkaerőigényének harmonizálása.............. 66 2.4.5. Halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi beilleszkedésének javítása............................................................................................................. 67 3. REKREÁCIÓS- ÉS IDEGENFORGALMI SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉG KIALAKÍTÁSA, FEJLESZTÉSE .................................................................................................................... 69 3.1. A TURIZMUS ................................................................................................................ 69 3.2. AZ IDEGENFORGALOM KERETFELTÉTELINEK FEJLESZTÉSE ........................................... 72 3.2.1. A turisztikai adatbank és információ szolgáltatás kialakítása........................... 72 3.2.2. Az Internet szerepe a tájékoztatásban............................................................. 72 3.2.3. Turisztikai marketingtevékenység elindítása.................................................... 73 3.3. IDEGENFORGALMI ÁGAZATOK FEJLESZTÉSE ................................................................. 73 3.3.1. Falusi turizmus ................................................................................................. 73 3.3.2. Vadászturizmus................................................................................................ 75 3.3.3. Lovas turizmus ................................................................................................. 75 3.3.4. Horgász turizmus ............................................................................................. 76 3.3.5. Kerékpáros turizmus – kerékpárút-hálózatbővítés........................................... 77 3.3.6. A minőségi idegenforgalom kialakításának lehetőségei .................................. 77 3.4. PROGRAMSZERVEZÉS .................................................................................................. 78 3.4.1. Hagyományőrző- és kulturális programok szervezése .................................... 78 3.4.2. Gyermek és ifjúsági üdültetés fejlesztése ........................................................ 78 3.4.3. „Családi hétvége” a Mezőcsát kistérségben .................................................... 79 3.4.4. Sportturizmus ................................................................................................... 80 3.5. A TELEPÜLÉSKÉP IDEGENFORGALMI SZEMPONTÚ FEJLESZTÉSE.................................... 80 3.5.1. A települési környezet védelme ....................................................................... 80 3.5.2. A településkép esztétikai szempontú fejlesztése ............................................. 81 3.5.3. Pihenő- és szabadidőparkok létesítése ........................................................... 82 3.5.4. Műemlékvédelem és műemlék-rekonstrukció .................................................. 82 4. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS, KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ................. 84 4.1. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE ............................................................ 84 4.1.1. A közúthálózat korszerűsítése (kül- és belterület) ........................................... 84 4.2. KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRA BERUHÁZÁSOK .......................................................... 84 4.3. AZ INTÉZMÉNYI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE .......................................................... 86 4.4. TERMÉSZETVÉDELMI FELADATOK ................................................................................. 86 5. A KISSEBBSÉG TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓJA....................................................................... 89 6. CSELEKVÉSI TERV ........................................................................................................... 116 6.1. ÖSSZEFOGÁSSAL A JÖVŐÉRT .................................................................................... 117 6.2. RÖVID ÉS KÖZÉPTÁVÚ LÉPÉSEK ................................................................................. 118 6.2.1. Iparbetelepülés ösztönzése ........................................................................... 118

- -

2


6.2.2. Turizmus ........................................................................................................ 120 TÁJREHABILITÁCIÓ, TERMÉSZET BEMUTATÁSA ........................................................... 121 TELEPÜLÉSEKRE LEOSZTOTT FUNKCIÓK .................................................................... 123 6.4.1. Sajátos természeti környezeti viszonyok figyelembe vétele .......................... 123 6.4.2. Északi és Déli területek funkciói..................................................................... 124 6.4.3. Települések adottságainak megfeleltetett és igazságosan elosztott funkciók meghatározása: ............................................................................... 126 7. MONITORING FELTÉTELMEGHATÁROZÁS .......................................................................... 135 7.1. KISTÉRSÉG GAZDASÁGI-TÁRSADALMI POTENCIÁLJÁNAK MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI FOLYAMATAINAK MONITORINGJA ........................................................... 135 7.2. A MÓDSZER LÉNYEGE ................................................................................................ 136 7.3. A MÓDSZER ELEMEI:.................................................................................................. 139 7.4. AZ ÉRTÉKELÉS FOLYAMATA (A FŐ FUNKCIÓKAT REPREZENTÁLÓ TENGELYEKEN)......... 140 6.3. 6.4.

- -

3


I. A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ SZERKEZETE

1. BEVEZETÉS A 2004-ben létrehozott Mezőcsát statisztikai kistérség legfontosabb célja a kistérség dinamikus gazdasági fejlődésének elindítása. Éppen ezért a kistérség tudatos fejlesztési politikájának kialakítására jó lehetőséget teremtett a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanácshoz benyújtott pályázat ”Új kistérségünk megalapozott jövőjéért” címmel. Ebben a TMB Hungary Kft. szakértői segítségével vállalta, hogy kidolgozza a kistérség komplex gazdasági koncepcióját és programját. Ennek helyzetfeltárása már megtörtént, s erre alapozva készülhet el a komplex gazdasági koncepció, benne a jövőkép, a különböző prioritású stratégiai fejlesztési célkitűzésekkel. A kistérség gazdaságfejlesztési programjának célja, hogy a térség természeti és társadalmi adottságait, gazdasági hagyományait felhasználva: megalapozza a hosszú távú gazdaságfejlesztési elképzeléseket és kijelölje a legfontosabb fejlesztési irányokat. Egyrészt szervesen illeszkedjen a régió gazdaságfejlesztési programjába, másrészt

önálló,

speciális

termékek

kialakításával

és

magas

szintű

marketingstratégiával képes legyen egy olyan széles körű befektetés ösztönző gazdaság kialakítására, amely előmozdítja a kistérségi elmaradottság felszámolását. A gazdaságfejlesztés keretein belül már rövid és középtávon is olyan cselekvési programokat kell elindítani, amelyek a hosszú távú fejlesztés motorjaként működhetnek.

- -

4


2. ELŐZMÉNYEK Mezőcsát kistérség hivatalosan 2004. január elsején jött létre a kormány 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelete értelmében. Korábban 6 település Mezőcsát, Tiszakeszi, Igrici, Gelej, Tiszatarján, Ároktő a Tiszaújvárosi kistérség; 3 település pedig a Mezőkövesdi kistérség tagja volt. A koncepció készítésénél ennek figyelembe vétele elkerülhetetlen, hiszen a kistérségi fejlesztési koncepciók mindegyike érintette a településeket. Fejlesztésük sikeres alakulását nagyban befolyásolhatja a most már szomszédos kistérségek fejlesztési koncepciójába történő kapcsolódás. A koncepció másik fontos alapját a TMB Hungary Kft. által készített helyzeteltárás képezi, melynek rövid összefoglalóját szintén ezen fejezet keretén belül taglalunk. Mezőcsát kistérség településeinek környezetét több jelentős természeti képződmény jellemzi, ezek közül egyik talán legfontosabb a Tisza folyó, valamint a mesterségesen kialakított Tisza-tó. A Vásárhelyi terv ebből kifolyólag érinti a Mezőcsáti kistérség egyes területeit is, így az itt kialakítható fejlesztéseket ennek figyelembevételével szükséges megfogalmazni.

2.1.A

TMB

HUNGARY

MEZŐCSÁT

KISTÉRSÉGRE

VONATKOZÓ

HELYZETFELTÁRÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA

2.1.1. A MEZŐCSÁTI KISTÉRSÉG TÁRSADALMI, GAZDASÁGI HELYZETE A kistérség lakosainak száma 15693, amely az előző évhez képest 0,8%-os csökkenést mutat. Ebben mind a természetes szaporulat, mind a belföldi vándorlás negatív eredménye megmutatkozik. A települések átlagos népessége 1688 fő, ez a megyére egyébként is jellemző aprófalvas településszerkezetből adódó átlagos népességszám jóval a megyei átlag (2068) alatt marad. A fiatalok száma – csakúgy, mint általában az ország más, hasonló adottságú részein – folyamatos csökkenést mutat.

- -

5


A kistérségben jelentős a munkanélküliek aránya. A munkanélkülieken belül a tartósan munkanélküliek arány meghaladja az 51%-ot (a kistérségek átlaga 59,1%). A településeken az önkormányzatok által szolgáltatott adatok szerint 0 és 35% közötti a cigány népesség aránya az összlakosságon belül. A

megye

gazdasági

aktivitását

tekintve

elmondható,

hogy

az

általános

foglalkoztatottsági arány az egyik legalacsonyabb országos szinten. Ezen belül a romák foglalkoztatottsági arányszámai a legalacsonyabbak. A kistérségben egy km2-re 2 vállalkozás jut, amely a Borsod megyei és az északmagyarországi átlagtól (6 vállalkozás / egy km2) jóval alacsonyabb. (Az országban 9 vállalkozás jut egy km2-re.) A vállalkozási aktivitás alacsony szintjét jelzi, hogy ezer lakosra mindössze 39 vállalkozás jut a kistérségben, míg a megyei átlag 58, az országos pedig 85. A működő társas vállalkozások nagy része, 33,3%-a ipari, építőipari, valamint 16,6%-a kereskedelemmel és javítási szolgáltatásokkal foglalkozik. 22%-ot tesznek ki a mezőgazdasági,

erdőgazdálkodási,

22%-ot

az

ingatlanügyletekkel

és

gazdasági

szoláltatásokkal foglalkozó vállalkozások. (KSH, 2003) A legtöbb egyéni vállalkozás (25,7%) kereskedelemben és javításban tevékenykedik, 19,6%-kuk gazdasági szolgáltató, míg 18,3% ipari, építőipari tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenység az országos átlagnál nagyobb arányt képvisel a kistérség gazdasági életében. A társas és egyéni vállalkozásokon túl háztáji gazdaságokban is folyik mezőgazdasági termelés. A gazdák érdekeinek védelmét, az ágazatban érdekeltek információkkal történő ellátását hivatott szolgálni a Borsodi Mezőség gazdakör, amely jelenleg 36 tagot számlál. A tagok együttesen 6-7000 ha termőfölddel rendelkeznek, birtokaikon kb. 2500 anyajuhot és 300400 db húsmarhát tartanak. Infrastruktúra A kistérségben az egy lakásra jutó lakosságszám átlagosan 2,6 fő. A kistérség minden településén kiépült a vízhálózat, a lakások 75,7%-a van bekapcsolva a közüzemi vízhálózatba. A Mezőcsáti statisztikai kistérség 9 települése közül hat település szennyvíztisztítása már megoldott.

- -

6


A kistérséget jelenleg két hulladékkezelési beruházás érinti, a hejőpapi valamint a Tiszatavi regionális hulladékkezelési rendszer. A

kistérség

településeinek

intézményi

ellátottsága

elégséges,

a

középszintű

szolgáltatások és az egészségügyi ellátás Mezőcsáton, a kistérség központjában összpontosul. Idegenforgalom Az idegenforgalmi infrastruktúra, a szálláshelyek és vendéglátóhelyek kiépülése elsősorban az idegenforgalmi központok, látnivalók és rendezvények lebonyolításának helyszínén épült ki. Noha a kistérség települései körülfogják a Borsodi Mezőséget, valamint a Tisza és a Tisza-tó érinthető közelségben van, a kistérség településeinek életében egyelőre nem játszik jelentős szerepet az idegenforgalom. Az idegenforgalom számára a kistérségben 1995-ben mindössze 25 kereskedelmi szállásférőhely állt rendelkezésre, ez 2004-re a tiszabábolnai panzió megépítésével 27-re emelkedett, a többi településen nincs bejelentett és regisztrált kereskedelmi szálláshely. (Forrás: KSH) A magánszálláshelyek tekintetében a KSH adatai szerint e szállástípusban 35 a férőhelyek száma (1000 lakosra 2 férőhely jut), s itt az ezer lakosra jutó vendégéjszakák száma mindössze 37. A 69 vendéglátóhelyből 40 étkezési lehetőséget is biztosít (étterem, büfé, cukrászda). Az idegenforgalmi infrastruktúra nagyobb tömegeket vonzó turizmus számára nem megfelelően kiépített, a vendéglátóhelyek működése csak szezonális jellegű. A kistérség csaknem minden települése rendelkezik horgászatra alkalmas vízfelülettel, amelyek a tulajdonosok szerint nagy népszerűségnek örvendenek nemcsak a helyi lakosság körében, de a megyében is. Vannak horgásztavak, amelyek teljesen kiépítettek (pl. Mezőcsáton az Erzsébet horgásztó, ahol igény szerint sátorozni is lehet), s vannak, ahol az ide érkező horgászok és a családok fogadására alkalmas helyiségek még nem állnak rendelkezésre. Ez utóbbi tavaknál szükséges az infrastruktúra fejlesztése, amellyel az eddiginél jobb minőségű szolgáltatás nyújtható.

- -

7


2.1.2. A KISTÉRSÉG SWOT ANALÍZISE ERŐSSÉGEK → Mindhárom szektor jelenléte a gazdaságban → Szabad kapacitások állnak rendelkezésre (használható ingatlanok, humán erőforrás) az ipar és szolgáltató szektor megtelepítésére → Viszonylag háborítatlan környezet, csend, tiszta levegő → Országos védettséget élvező természeti környezet (Tisza, Tisza-tó, Borsodi Mezőség TK, madárrezervátum) → Termálvíz → Rendezvények, társadalmi események rendszeres szervezése → Részben megmaradt hagyományos falukép, illetve már megtett lépések a hagyományos, tájba illeszkedő építési módok megőrzésére → Kézműves mesterségek, hagyományok őrzése (gyékény- és vesszőfonás, fazekasság, hálókészítés) → Az európai kerékpárút-hálózatba a kistérség egy része már bekapcsolódott → Az aktív turizmus alapelemei rendelkezésre állnak: kerékpárút, horgásztavak, lovardák stb. GYENGESÉGEK → Tőke, forrás korlátozottan áll rendelkezésre → A mezőgazdaságból élők aránya az országos átlagnál magasabb, az ipar és a szolgáltatási szektor súlya és teljesítménye kisebb, mint az országos átlag → Magas munkanélküliségi arány, a munkavállalási hajlandóság alacsony szintje → Szakképzetlen illetve alulképzett munkaerő → Alacsony jövedelmű kistérség → Vállalkozói aktivitás alacsony → Hétköznapi elérés elégséges → A hatékony szervező erő hiánya → Nyelvismeret hiánya → Szezonalitás az idegenforgalomban → A fizetőképes kereslet alacsony szintje → A turisztikai infrastruktúra színvonala nem megfelelő (szállás, vendéglátás)

- -

8


LEHETŐSÉGEK → Fő közlekedési útvonalak mentén elhelyezkedve a kistérség a transzeurópai hálózatba kapcsolódhat → Együttműködés a tiszaújvárosi és mezőkövesdi kistérségekkel a gazdasági kapcsolatok erősítése érdekében → A kistérség fogadóképességének növelése, alkalmassá tétele jelentős hozzáadott értéket generáló iparágak telepítésére és megtartására → Agrárlogisztikai központ → Környezeti szempontokat integráló, korszerű mezőgazdasági termelés (ÉTT), valamint az ezt szolgáló létesítmények kialakítása → A kistérségre jellemző termékek kialakítása, a meglévő termékek bevonása a kistérség kínálati struktúrájába, ezen termékek értékesítése, lehetőség szerint exportja (szövött és fonott áruk, ételek, italok, receptek) → Fenntartható turisztikai fejlesztések → Aktív és ökoturizmus, falusi turizmus fejlesztése, az adottságok programokba integrálása → Természeti, történeti és régészeti bemutatóterületek kialakítása, egykori kastélyok/kúriák felújítása és bevonása a turisztikai attrakciókba → Népi mesterségek életre keltése, oktatása, bemutatása, hagyományőrzés → „Romantikus” mezőségi falukép kialakítása VESZÉLYEK → Csökkenő lakosságszám (természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg negatív) → Elöregedő lakosság, eltartottak arányának növekedése → Marketing tevékenység hiánya és a beruházások elmaradása fokozza a lemaradást. → A képességek és adottságok integrálása, valamint a közös fellépés elmaradása

- -

9


2.2.A MEZŐCSÁT KISTÉRSÉGET ÉRINTŐ KONCEPCIÓK Ahhoz, hogy a Mezőcsát kistérségre elkészített fejlesztési koncepció ne csak kistérségi, hanem regionális szinten is sikeres legyen, fejlesztési irányainak kapcsolódniuk kell a környező kistérségek fejlesztési koncepcióiba is. Illetve a korábbi fejlesztési célokat is célszerű figyelembe venni.

Dél-Borsodi Mezőség Mezőkövesdi Kistérség

Tiszaújvárosi Kistérség

Mezőcsáti Kistérség

Kihasználható lehetőség A Mezőség:

Mezőcsát:

Borsod éléskamrája, agrárlogisztikai központ, a parlagi sas hazája, a nyugalom birodalma… a Dél-Borsodi Mezőség szolgáltató központja

•

Mezőkövesdi kistérség fejlesztési koncepció

•

Tiszaújvárosi kistérség fejlesztési koncepció

•

Regionális Akcióterv (RAT) – Észak Magyarországi Régió

•

Vásárhelyi-terv

•

Tisza-tó fejlesztési koncepció

•

LIFE

•

NATURA 2000

•

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) célprogramjai

- -

10


2.3.REGIONÁLIS AKCIÓTERV (RAT) – ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ Az Észak-Magyarországi régió három megyét felölelő területen (Heves, Borsod-AbaújZemplén és Nógrád megye) helyezkedik el, 13 429 km2 Magyarországon.

Földrajzi

és

természeti

adottságok

területével a 4. régió tekintetében

talán

a

legváltozatosabb arcot mutató régiója hazánknak. A Mezőcsáti kistérség is ennek a régiónak a tagja, így a régióra megfogalmazott fejlesztési irányok, prioritások, nem csak a koncepció alkotás, hanem a pályázati lehetőségek szempontjából is közvetlen érintik. Figyelembe vétele nem csak célszerű, hanem ajánlatos is.

2.3.1. A 2004-BEN KÉSZÜLT REGIONÁLIS AKCIÓ TERV (RAT) SWOT ANALÍZISE AZ ALÁBBI FŐBB ELEMEKET ÉRINTI:

A régió erősségei: •

Jelentős termálvíz lehetőségek és folyók

•

Viszonylag nagy arányú erdősítés

•

Változatos és érdekes tájkép

•

Védett természeti területek

•

Erős kulturális örökség

•

Gyorsan növekedő idegenforgalmi ipar

•

A biogazdálkodás és a fenntartható vidékfejlesztés kezdeményezései

•

Világhírű bortermő vidékek

•

Fejlett ipari kultúra és hagyományok, hagyományos ipari központok

•

Változatos nemzetiség

•

Erős helyi kultúra és közösségi szellem

•

Jó oktatási rendszer

A régió gyengeségei: •

Közlekedési infrastruktúra (sűrűség, perifériák egyenlőtlenségei)

•

Turisztikai marketing

•

Idegenforgalmi kapacitások (minőségi, mennyiségi mutatók)

•

Környezeti szennyeződés (ipari területek)

•

Tartós munkanélküliség, elvándorlás → képzett szakemberek hiánya

- -

11


Veszélyek: •

Hagyományos iparágak folytatódó hanyatlása

•

Munkanélküliség magas szintjének megmaradása

•

Tovább csökkenő népesség

•

A roma népesség gyenge társadalmi integrációja

•

Agrár szektor átformálódásának elmaradása

•

Környezeti szennyeződések, tájrehabilitáció elmaradása

•

Gyorsforgalmi utak kiépítésének elmaradása

Lehetőségek: •

Határmenti együttműködés

•

Logisztika, tranzit

•

Befektetők növekvő érdeklődése, logisztikai központok telepítése

•

Felsőoktatási K+F, vegyipari nagyvállalatok K+F befektetései és alvállalkozó igényei

•

M3 továbbépítése

•

Turisztikai kereslet növekedése, piac-célállomás az idegenforgalom számára

•

Tájjellegű termékek, biogazdálkodás, fenntartható vidékfejlesztés

•

Környezetvédelmi ipar megteremtése (meglévő műszaki humán erőforrásra alapozva)

2.3.2. A RAT FEJLESZTÉSI CÉLJAI

1.Prioritás:

Humán erőforrás fejlesztés, tartalékok mozgósítása Hatékony humánerőforrás-gazdálkodás kialakítása Innovatív emberi erőforrások hasznosulása, regionális identitástudat növelése Felsőfokú

oktatási

intézmények

és

kutatóhelyek

bővítése, erősítése A vállalkozói szemlélet és képességek erősítése Foglalkoztathatóság javítása Szakképzési formák korszerűsítése Alapképzés színvonalának fejlesztése A roma népesség beilleszkedésének elősegítése - -

12


2.Prioritás:

A gazdasági dinamizmus erősítése A régió elérhetőségének javítása KKV-kat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése Korszerű technológia, minőségbiztosítás kialakítása Integrációk

kialakulásának

és

megerősödésének

elősegítése Tőkeellátottság javítása Vállalkozási és közszolgálati infrastruktúra fejlesztése Nemzetközi hírű egyedi tájtermékek fejlesztése Tursztikai infrastruktúra és versenyképes turisztikai termékek kialakítása 3.Prioritás:

A környezeti és kulturális természeti értékek védelme Biológiai sokféleség védelme Természeti erőforrások fenntartható kiaknázása Tájvédelem,

fenntartható

tájgazdálkodás

megalapozása Környezeti elemek védelme, kárelhárítás, rekultiváció Környezetvédelem

regionális

rendszerének

létrehozása Épített környezet védelme 4.Prioritás:

A jobb életminőség feltételeinek megteremtése Környezetterhelés csökkentése Lakosság egészségi állapotának javítása Szociális ellátás fejlesztése Lakáskörülmények javítása, lakókörnyezet védelme Vizek kártételei elleni védelem

5.Prioritás:

A régión belüli egyenlőtlenségek csökkentése, a belső integráció

előmozdítása Integrált városhálózat kialakítása A területi egyenlőtlenségek mérséklése - -

13


2.4.A TISZA FOLYÓ FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓI 2.4.1. VÁSÁRHELYI-TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA A Vásárhelyi terv továbbfejlesztésének előzményei A Tisza ma létező árvízvédelmi rendszerének alaptervét Vásárhelyi Pál dolgozta ki. A sok évtizeden keresztül húzódó kivitelezés során sokszor és több helyen eltértek a tervtől, a szabályozás alapelve és az ismétlődő fejlesztések irányelve azonban napjainkig változatlan maradt. Vásárhelyi szándéka egy olyan árvízi meder megalkotása volt, amelyben a folyókanyarok átvágásával, valamint a hidraulikailag célszerűen elhelyezett töltések irányításával gyorsabban és szétterülés nélkül folynak le az árvizek. A Vásárhelyi terve szerint a Tisza mentén 1846-ban megkezdett munka – a Kvassay-féle korrekciókkal – 97 év munka után, gyakorlatilag 1937-ben, a Borsodi nyílt ártér begátolásával fejeződött be. A Vásárhelyi-féle Tisza-szabályozási terv tehát nem valósult meg teljes körűen az elképzelések szerint. Ezek következtében a Tisza nem szabályozott folyó lett, hanem szűkületekkel határolt tározók sorozata. Fontos tényező az is, hogy a Tisza sajátos árvízi viselkedésű. Ma már közismert, hogy a Tiszán az év bármely szakában kialakulhatnak rendkívüli árvizek. Az árvizeket biztonsággal csak az előidéző időjárási helyzet kialakulásakor

lehet

előrejelezni.

A

szélsőségesen

változékony

vízjárású

Tisza

vízgyűjtőterületén pedig nemcsak a téli hó elolvadása, hanem a tavaszi-nyári, sőt őszi nagy esőzések is veszélyes árvizet okozhatnak. 1998 és 2002 között négy rekordméretű árvíz vonult le a Tiszán, körülbelül 1.5 millió ember biztonságát veszélyeztetve. Mindezekből látszik, hogy csak a gátak nem nyújtanak elegendő védelmet. Ezért szükség van egy olyan programra, amely a reformkor legendás mérnöke, Vásárhelyi Pál által tervezett, megvalósult rendszerre épít, de azt továbbfejlesztve kiterjed az árvíztől védett területekre is. A Vásárhelyi- terv: a tiszai árvízvédelmi rendszer továbbfejlesztése A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése nem egyszerűen csak árvízvédekezési terv, hanem olyan komplex program, amelynek segítségével nemcsak a Tisza-völgy árvízi biztonsága növekszik, hanem gondoskodik az érintett térség terület- és vidékfejlesztéséről is. Javul a Tisza medrének vízszállító képessége, újjáélednek a hullámtér természetvédelmi értékei, fellendíti a térség gazdasági fejlődését, növeli a térség turisztikai vonzerejét és népességmegtartó

erejét.

Ezenkívül

a

terv

az

elmúlt

évtizedek

legnagyobb

infrastrukturális fejlesztését jelenti az ország keleti, szegényebb felében.

- -

14


Mindezek mellett: -

lét- és vagyonbiztonságot ad

-

új munkahelyeket teremt

-

előtérbe helyezi és felértékeli a természetvédelmet

-

előkészíti állandó tározók létesítését, amivel a vízgazdálkodás feltételei javulnak

-

a hullámteret elöntő árvizek mentett oldali kivezetésével a vizek visszatartása és hasznosítása lehetővé válik

Forrás: KvVM

Komplex program

A Vásárhelyi-terv 2 nagy ütemre bontható: - I. ütem: 2004-2007- ig terjedő időszak -II. ütem 2007-2015- ig terjedő időszak I. ütem A 2004-2007 közötti időszakban az alábbi árvízvédelmi munkálatok fognak megvalósulni: -

a nagyvízi meder vízszállító képességének helyreállítása és

-

a hullámtér természetvédelmi rekonstrukciója: a Tivadar környéki szakaszon, Szolnok és a déli országhatár között

-

árapasztó tározó-rendszer kiépítésének megkezdése

Erre az árvízvédelmi biztonság megteremtésére a fent megjelölt időszak alatt kb. 65Mrd Ft-ot fordít az állam, melyből az árapasztó tározók kialakítása 50, a nagyvízi meder javítása 15 milliárd forintba kerül.

- -

15


Forrás: KvVM

Az első négy év költségvetése (Mrd Ft)

Az első ütem feladatainak összköltsége mintegy 130 milliárd forint lesz, amelynek csak az egyik fele az árvízi biztonságot közvetlenül szolgáló beruházások költsége, a másik fele a vidékfejlesztést, infrastruktúra-fejlesztést segíti majd elő. 2005-től a felmerülő költségek 25%-át EU- forrásokból szeretné fedezni az állam. A program alapján az alábbi paraméterek valósulnak meg: -

6 helyen épülhet tározó, mintegy 24 ezer ha területen: -

Szamos-Kraszna köze

-

Cigánd-Tiszakarád

-

Hany-Tiszasüly

-

Nagykunság

-

-Tiszaroff

-

Nagykörű (I. ütem)

-

760 millió m3 mennyiségű tározott víz

-

a mértékadó árhullám 60 cm-es apasztása

A program megvalósítása érdekében már 2003-ban elvégeztek több olyan vizsgálatot, amelyek a megvalósításhoz elengedhetetlenek. IIyenek voltak az ökológiai és régészeti értékek feltérképezése, valamint az uniós normák alapján elkészült a Stratégiai Környezeti Vizsgálat. Ezek eredménye szerint a tervezett programnak nincs kizáró feltétele. Még ebben az évben befejeződik a környezeti hatástanulmányok és engedélyezési tervek elkészítése, a hatósági engedélyeztetés, valamint a terület- és vidékfejlesztési program részletes kidolgozása. Már jövőre elkezdődhet az első tározók építése és a nagyvízi meder rendezése.

- -

16


II. ütem A II. ütem előkészítési munkáinak 2005. június 30- ig kell elkészülnie. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséből adódó lehetőségek kistérségi szinten Az állam fontos feladatának tekinti, hogy a Vásárhelyi-terv ne csak az árvízi védelemről szóljon, hanem egy olyan komplex programcsomag legyen, amelynek hatásai a Tiszavidék lakóinak életminőségében hozzon jelentős változást. Amellett, hogy ezzel a tervvel az elmúlt évtizedek legnagyobb infrastrukturális fejlesztése fog megtörténni az ország ezen részén- belvízelvezetés és szennyvíz-tisztítás -, számos egyéb terület beruházásai kapcsolódnak hozzá, mint például a kerékpárutak építése, erdősítés, tájgazdálkodás (öntözés). Emellett az állam gondoskodik a földtulajdonosokról. Kiemelt támogatás nyerhető az ökogazdálkodáshoz és a földtulajdonosok egyszeri kompenzációt kapnak, amikor a tározó létesül. Árvíz idején pedig teljes kártalanítást kapnak, ha igénybe veszik a földjeiket. A legfrisebb adatok szerint a Mezőcsáti kistérség területét a tervezett DélBorsodi tározó területe érinti. Az elsődleges adatok szerint a tervezett, vízzel elárasztható terület nagysága 120 km2 lett volna, de ez hátrányosan érintette volna a BorsodiMezőség Tájvédelmi Körzet területeit, ahol mára – pont az ármentesítés miatt- olyan szikes puszta alakult ki, amely nemzetközi vonatkozásban is jelentős természeti érték. Így a konzultációk és egyeztetések után, a jelenlegi helyzet szerint a tározó mérete 54 km2 lehet, és határos lesz a tájvédelmi körzet területeivel. A Vásárhelyi-terv várható következményei: Várható környezeti hatások -

újra létrejöhet az az ártéri ökológiai rendszer, amely egykor a tájat jellemezte

-

észrevehetően javulhat a tájkép

-

a hullámtéren kívüli vizes helyek jól kihasználhatók energiaerdők telepítésére

-

a vízvisszatartás mérsékli az aszály és az árvizek kialakulásának lehetőségét

Várható társadalmi hatások -

remélhető, hogy az intézkedések hozományaként a Tisza menti településen élők közelebb kerülnek a természeti környezethez

-

ártéri gazdálkodás lehetőségének felismerése, roma népesség bevonása ezeken a területeken (vályogvetés, téglakészítés mesterségének feltámasztása, gyalogakác irtása)

-

saját használatra történő halászati jog biztosítása a helybeliek számára

- -

17


Várható gazdasági hatások -

az előbb felsorolt dolgokat figyelembe véve kialakulhat egy olyan többágazatos gazdálkodási forma, amely több terület elemeit kapcsolhatja össze, mint pl.: •

vízgazdálkodás

•

energiaerdők telepítése

•

ártéri gyümölcstermesztés (dió, alma, körte stb. és termékeik: lekvár, pálinka stb.)

•

vessző-

gyékény-és

kosárfonás

(raklapkészítés,

fafeldolgozási

tevékenységek) •

haltenyésztés, halászat

•

vadgazdálkodás és vadászat a BNP felügyeletével

•

lovasturizmus, falusi és ökoturizmus

Mindezen hatásokat figyelembe véve tovább nőhet a Tisza- táj idegenforgalmi vonzereje, megteremve ezáltal a lehetőségét annak, hogy a kistelepülések is bekapcsolódjanak az ökoturizmus vérkeringésébe, és ezáltal kiegészítő jövedelmet biztosít az itt élőknek a szezonális mezőgazdasági jövedelmek mellett.

2.4.2. A TISZA-TÓ FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács 2003. áprilisában alakult meg azzal a céllal, hogy a térség

gazdasági-társadalmi

közvetlen

és

tágabb

erőforrásainak

környezetéhez

aktivizálásával

tartozó

települések

elősegítse

a

Tisza-tó

gazdasági-társadalmi

felzárkózását, az ott lakó emberek életfeltételeinek javítását, a térségi szereplők közötti aktív, hatékony együttműködés megalapozását, ezáltal a fejlesztések összehangolását. A tanács négy szomszédos megye összefogásával jött létre. A településközi együttműködés a Tisza-tóra szerveződve a négy megye (Borsod-Abaúj-Zemplén, HajdúBihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok) 8 kistérségének 89 települését érinti, amely nem csak a tó körüli településekre terjed ki, hanem mindazon településekre is, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a Tisza-tóhoz. Az eltérő adottságokkal rendelkező megyék sajátos társadalmi-gazdasági problémákkal küzdenek, de egy valami összeköti őket, a Tisza-tó. A tó élővilága, természeti környezete különleges vonzerőt képvisel az ide látogató turisták számára. A Tisza-tó és tágabb térségében élő emberek mindenapjait azonban nem csak a turizmusban rejlő

- -

18


lehetőségek, hanem a gazdasági szféra teljes skáláját érintő tevékenységek is behatárolják. A Tisza-tó térség települései az alábbi közép- és kistájakon helyezkednek el: a; Közép-Tiszavidék: •

Borsodi-ártér (Ároktő,

Négyes,

Tiszabábolna,

Tiszacsege, Tiszadorogma,

Tiszagyulaháza, Tiszakeszi, Tiszatarján, Tiszavalk) •

Hevesi ártér (Kisköre, Poroszló, Tarnaszentmiklós, Tiszabura)

•

Szolnoki ártér (Nagykörű, Kőtelek, Tiszasüly)

•

Tiszafüred-Kunhegyesi Tiszafüred,

sík

Tiszagyenda,

(Abádszalók, Tiszaigar,

Egyek,

Tiszaörs,

Kunhegyes, Tiszaroff,

Tiszaderzs,

Tiszaszentimre,

Tiszaszőlős, Tomajmonostora) •

Hortobágy (Balmazújváros, Folyás, Görbeháza, Hortobágy, Nagyiván, Polgár, Újszentmargita, Újtikos)

b; Észak-Alföldi Hordalékkúp Síkság: •

Gyöngyösi-sík (Aldebrő, Boconád, Erk, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnazsadány, Tófalu, Zaránk)

•

Hevesi sík (Átány, Besenyőtelek, Dormánd, Erdőtelek, Füzesabony, Heves, Hevesvezekény,

Kömlő,

Mezőtárkány,

Pély,

Sarud,

Tenk,

Tiszanána,

Egerfarmos,

Egerlövő,

Újlőrincfalva) •

Borsodi-Mezőség

(Borsodivánka,

Csincse,

Mezőkeresztes, Mezőkövesd, Mezőnagymihály, Mezőnyárád, Mezőszemere, Szentistván, Szihalom) c; Bükkvidék: •

Egri-Bükkalja (Bogács, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Szomolya, Tard)

•

Miskolci-Bükkalja (Borsodgeszt, Bükkábrány, Kács, Sály, Tibolddaróc, Vatta)

d; Észak-Magyarországi Medencék: •

Tarna-völgy (Feldebrő, Tarnaszentmária, Verpelét)

Mint az látható a Mezőcsáti kistérség a Borsodi ártéren elhelyezkedő 6 a kistérséghez tartozó településsel kapcsolódik a Tisza-tóhoz (Ároktő, Tiszabábolna, Tiszadorogma,

- -

19


Tiszakeszi, Tiszatarján, Tiszavalk). A Tisza-tó térsége helyzetértékelése tanulmányt a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács készíttette a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács Munkaszervezete, Jász-NagykunSzolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési Iroda és a Központi Statisztikai Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága által. A tanulmány a helyzetértékelésen túl jövőbeni fejlesztési célokat is tartalmaz, melyek ismerete a koncepció megalkotásánál, lévén, hogy hat Mezőcsáti kistérség is érintett, elengedhetetlen. Jövőbeni fejlesztési célok A Tisza-tó térsége általános fejlesztési célja, hogy egy természetközeli turizmusközpont kerüljön kifejlesztésre. Ennek eléréséhez elengedhetetlen olyan általános célok elérése is, mint pl.: •

A gazdaság teljesítőképességének fokozása

•

A települési infrastruktúra és a humán közszolgáltatások teljes körű kiépítése

•

A térség periféria jellegének csökkentése

Konkrét célok: Az alábbi pontok a Tisza-tó fejlesztésére vonatkozó konkrét célokat tartalmazzák, melyek közül dőlt betűvel kerültek kiemelésre azok a kapcsolódási pontok, melyeket a kistérség fejlesztési koncepciójában ajánlott és célszerű figyelembe venni. 1. Elérhetőségi viszonyok javítása: -

Főútfejlesztés és Pusztataksonynál új közúti híd építésével Gyöngyös - Heves Kunhegyes - Kisújszállás útvonal megépítése

-

Az M3-as autópálya és a 4 sz. főút felé a kapcsolatok erősítése

-

Meglévő úthálózati elemek felújítása

-

Polgártól kiindulva a Tisza-tó két partján futó út felújítása

-

Repülőterek hasznosítása (Kunmadaras, Mezőkövesd)

-

Kerékpárutak kiépítése

- -

20


2. A turizmus minőségi fejlesztése -

Minőségi szálláshelyek kialakítása

-

Gyógy- és termálturizmus fejlesztése

-

Szabadstrandok fejlesztése

-

A térség ökoturisztikai adottságainak kiaknázása, a vendégfogadás

-

feltételeinek javítása

-

Tiszai víziturizmus komplex fejlesztése

-

Horgászturizmust kiszolgáló létesítmények fejlesztése

-

Nomád táborhelyek kialakítása, vadkempingezés felszámolása

-

Infrastrukturális fejlesztések, információs táblarendszer kialakítása

-

Szélesebb körű szolgáltatások kialakítása, programcsomagok létrehozása

3. A gazdaság bővítése -

Ipari parkok létesítése és az ipari telephelyek számának növelése a helyben foglalkoztatás bővítése érdekében

-

Mikro- kis- és közepes vállalkozások segítése

-

Beszállító hálózatok kialakítása

-

Agrártermelési hagyományok folytatása, az agrártermékek feldolgozottsági fokának növelése

-

Mezőgazdasági tevékenység diverzifikálása

4. Humán közszolgáltatások, települési infrastruktúra fejlesztése -

Az egészségügyi és szociális ellátás mennyiségi és minőségi fejlesztése

-

A közoktatás és szakképzés bővítése

-

Felsőfokú képzés beindítása

-

Szennyvízcsatorna-hálózat teljeskörű kiépítése

-

Tiszafüredi hulladéklerakó megvalósítása és a hulladékgazdálkodás fejlesztése

-

Ivóvíz-minőség javítása

-

Belterületi utak kiépítése

5. Térségi központok fejlesztése -

A városok középfokú intézményrendszerének fejlesztése (Kunhegyes, Heves,

- -

21


Füzesabony, Polgár, Balmazújváros, Tiszacsege, Tiszafüred) -

Várossá válás elősegítése (Abádszalók, Kisköre)

-

A térségi szervezőközpontok munkamegosztásának összehangolása

6. Intézményrendszer fejlesztése -

Kistérségi szolgáltató irodák átfogó fejlesztése

-

A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács munkaszervezetének megerősítése

-

Térségi vidékfejlesztési centrum létrehozása

-

A térségben lévő intézményrendszer együttműködésének kialakítása

7. Környezettudatos szemlélet érvényesítése -

A tó környezeti állapotának helyreállítása

-

A települési kép és az épített környezet fejlesztése

-

A természeti környezet visszaállítása, fejlesztése

-

Az ökoturizmus célterületeinek kialakítása

A középtávú fejlesztési program javaslatokban elsősorban olyan projektek kerültek megfogalmazásra, melyek maga a Tisza-tó növényzet, feltöltődés szabályozását, környezetalakítását (kőgátak, viharfény, csónak sólyák, kikötőfejlesztés) foglalják magukba. Másik célcsoport a turistákat célzó szolgáltatások, infrastruktúra fejlesztése, mint pl. csónaktúra útvonalak, kerékpárutak (Euro Velo 11. számú útvonalába bekapcsolódás) madárlesek, tanösvény, ökocentrum létrehozása, tájékoztató táblák elhelyezése a településeken, közutakon. Szintén középtávú céljavaslat egy Tisza-tavi információs rendszer és adatbank létrehozása is. Természetesen a Tisza-tó Középtávú Fejlesztési Programja széles körben részletezi a fent felvázolt fejlesztési célokat, melynek részletezése nem volt célunk, csupán azoknak az irányvonalaknak a figyelembe vétele, melyek kapcsolódási pontot adhatnak a Mezőcsáti kistérség koncepciójának megalkotásához.

- -

22


3. A FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA, MÓDSZERTANA 3.1.A CÉLRENDSZER MEGHATÁROZÁSA A módszer lényege az, hogy a célállapotot az álmokból az adottságok, a környezet, a lehetséges funkciók (funkció analízissel meghatározva) szintjén a piaci verseny és

HOL?

HOL?

MIKOR? MENNYIÉRT?

MILYEN S ZINTEN ?

MIKOR? ME NNYIÉRT?

MIB ŐL?

MIB ŐL?

KIVEL?

KIVEL?

PIAC, VÍZIÓ,

MILYEN S ZIN TEN?

CÉLÁLLAPOT

MIT?

VERSENY

REALITÁS

MIT ?

CÉLÁLLAPOT

ADOTTS ÁGOK, ÁLMOK,

igények figyelembe vételével létrehozott európai léptékű vízióból vezetjük le.

EREDMÉNY

Ke llőe n fe szíte tt, ko nkrét idő távra s zó l, jövő ké p et és hite t a d, m o z gó s ít.

S ze rve ze té p íté s , me ne d zs me nt

PARTNERS ÉG

1.sz ábra

A célállapot alapján vezérprojekt (csomag) és projektek kerülnek kidolgozásra meghatározott -

időtáv

-

prioritások – célhierarchia

figyelembe vételével. A projektszintű tervezés (programozás) során operatív munka szinten az egyes projekt mezők összefüggései és egymásra épülésük teljes mértékben figyelembe vételre kerül.

- -

23


Az egyes projekteken belüli pl humán és infrastruktúra feltételrendszer javítását célzó feladatok a vezérprojekt vagy a fejlesztési modell szintjén koordináltak.

3.2.A MUNKA FOLYAMATA Napjainkra elfogadottá vált, hogy a tudatos térség- és területfejlesztés hiányában csak parciális beavatkozásokra van lehetőség, amelyek gazdasági hatása a legjobb szándék mellett is kétséges. A koncepciótlanság további társadalmi, gazdasági feszültségek és rossz hatásfokkal elköltött pénzeszközökkel jellemezhető fejlődést eredményez. Az egyes projektekben való gondolkodás helyett a TMB Hungary Kft. összefüggéseket feltáró nagyléptékű, ütemekben megvalósítandó koncepciót ad.

Kö rn ye z e t

Álo m

Pia c

VÍZIÓ

Ve rse ny Funkcióa na lízis KONCEPCIÓ Pa rtne rsé g

Célrendszer

STRATÉGIA

FEJLESZTÉSI MODELL VEZÉRPROJEKT

Forrá sa lloká ció 1.

OPERATÍV PROGRAM MESTERTERV

Proje kt csom a gok Proje kte k Pá lyá za tok

Forrásallokáció 2. Pályázatok

2.sz ábra

A TMB Hungary Kft által alkalmazott folyamatot a 2. számú ábrán mutatjuk be.

- -

24


A jelen megbízás keretén belül a TMB Hungary Kft szakértői (egységes vízióból levezetett fejlesztési modell, és 5 vezérprogram meghatározása) a 2.számú ábrán vázolt folyamat negyedik fő eleméig (fejlesztési modell vezérprojekt) jut el, és a fejlesztési modell vezérprojekt kialakítására ad tervet.

3.3.ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK 1. Szükséges egy (néhány): -

a kistérség meghatározó kompetenciájára alapozott

-

a kistérség gazdasági profilját hosszú távon jellemző, egyedi arculatot is biztosító vezérprogram megtervezése

2. A vezérprogram (csomag) illeszkedik az országos és nagytérségi fejlődési folyamatokba, hosszú távú, elsődleges prioritások szerint. 3. A vezérprogramba „integráltak”, annak céljait (is) kiszolgálják a mezőcsáti kistérségi projektek, melyek egymással is szoros kapcsolatban vannak. A humán potenciál fejlesztéstől az infrastruktúra projektig így cél és operatív projekt hierarchia fogadtatható el, mely: -

egy PARTNERSÉG alapú megvalósítás

-

jó hatásfokú pályázati munka és megvalósítás feltétele.

- -

25


4. JÖVŐKÉP KISTÉRSÉGI SZINTEN A stratégia kimunkálásához szükséges a vázolt helyzetből, mint kiinduló állapotból a közösség értékrendjének és a realitásoknak megfelelő, a jövőben elérni kívánt állapot felvázolása. A jövőkép tehát egy olyan célállapot, ahová hosszú távon szeretnénk eljutni. Megalkotásakor választ kell adnunk azokra a kérdésekre, melyek a térség jövőbeni helyzetére, a maihoz képest megőrzött vagy megváltoztatott jellemzőire kérdeznek rá. A jövőkép egyben arra is utal, hogy a térséget milyen állapotban kívánjuk majd utódainknak átadni. A jövőképben kell, hogy az adott közösség igényei és értékei tükröződjenek, reális viszonyokból induljon ki, következetes legyen és terjedjen ki minden, a térségi fejlődés szempontjából általunk fontosnak tartott területre. Ezek alapján a térség jövőképét a következőképpen lehet felvázolni: A térség társadalmi és gazdasági fejlődését nagyban befolyásolja a Régió, a környező kistérségek fejlesztési koncepciója és azok megvalósulása, valamint a Vásárhelyi terv és az abból megvalósuló fejlesztések. Egy olyan kistérséggé alakul, ahol a turizmus, a falusi, vízi- és vadász turizmus virágzik, a hagyományőrző mesterségek megőrződnek. Mezőcsát kistérség középtávon olyan vonzó, komfortos és egyedi sajátosságokkal rendelkező térséggé válik, amely a környezettel harmonikus ökoturisztikai célterület lesz. A

Mezőcsáti

kistérség

települései,

tudatosan

megtervezett,

hosszú

távra

vonatkozó településfejlesztési programok kidolgozásával – megőrizve a térség eredeti természetközeli arculatát – már „direkt módon”, fokozatosan válnak attraktív lakó-településekké. A látogatóközönség társadalmi státuszának (jövedelem- és képzettségi szintjének), valamint

vállalkozások

tőkeviszonyainak

megfelelően

különböző

típusú

(jól

diverzifikált) idegenforgalmi és rekreációs szolgáltatások telepednek meg a falusi turizmus keretein belül működő vendéglátóhelyektől kiindulva, a gyermek- és iskolai táboroztatásig (erdei iskolák) és a legmodernebb wellness-centrumig bezárólag.

- -

26


A rekreációs szolgáltatások az idegenforgalom magas szintű szervezettsége, és a megfelelő idegenforgalmi infrastruktúra megléte gazdaságossá teszi az ezzel foglalkozók tevékenységét, és a kistérség jó hírét kelti az országban és külföldön egyaránt. A jelentkező igények alapján létesülő számos, új minőségi idegenforgalmi vállalkozás működéséből származó előnyök a fizetőképes kereslet növekedésében, új

nagyszabású

létesítmények

(fogadók,

éttermek,

pihenő-,

kulturális-

és

sportcentrumok) megjelenésében, a helyi önkormányzati bevételek növekedésében és egyfajta részleges foglalkoztatási szerkezet váltásban fognak realizálódni. Innovatív iparágak megtelepedésének ösztönzése A jelenleg meglévő, és később betelepülő innovatív iparágakból kiinduló gazdasági növekedés - a munkahelyteremtés által - helyi fiatal lakosság elvándorlását megszünteti, és a térség gazdaságát intenzív növekedési pályára állítja. Ebben segítséget nyújtanak a megfelelő szintre fejlesztett képzési struktúra, és a lakosság lakás- és általános életkörülményeinek javítására tett hatékony intézkedések. Az önkormányzatok ipar-területek (pl. Igrici, Mezőcsát) menedzselésével, infrastrukturális

megalapozásával,

továbbá

vállalkozásbarát

szolgáltató

tevékenységek nyújtásával vállalkozások betelepülését segítik elő. Integrált mezőgazdaság A jövőben versenyképes agrárium egészét az integráció (együttműködés) szemlélete hatja át a termelés, a felvásárlás, az értékesítés, sőt a végső célként megvalósuló helyi feldolgozó-kapacitás működtetése során is. Elsőként a termelők integrálása, majd az együttműködés magasabb fokán a kisebb integrátorok

integrációja

valósul

meg.

Várhatóan

a

mezőgazdaságban

foglalkoztatottak aránya a jelenleginél alacsonyabb lesz, viszont a kis számú versenyképes családi gazdaságok stabilitása növekszik, a magasabb jövedelemszint eredményeként. Az exportra termelés mellett, a hazai vásárlóerő erősödésével, a termények

teljes

körű

feldolgozásával,

kereslet

-

komformitásával

a

hazai

bevásárlóközpontok árucikkei között a Mezőcsát kistérség termékei is meg fognak jelenni. Sikeres térségmarketing A hatékony település- és térségmarketing olyan, - a piaci versenyben elengedhetetlen fontosságú –eszköz egy adott térség- ill. település gazdaságának erősítésében, ami egyértelműen

az

önkormányzat

vezérlése

és

kontrolálása

alatt

kell,

hogy

megvalósuljon.

- -

27


Itt az előny nem az anyagi tőkén, hanem az információgazdaságban rejlik. Az önkormányzatnak egyrészt nyitottnak kell lenni a korszerű ismeretek irányába, másrészt azokat adaptálni kell saját működési- és fejlesztési mechanizmusaiba. Az idő és a tér lerövidülésével azok az önkormányzatok jutnak versenyelőnyhöz, akik a leghamarabb képesek bizonyos információk megszerzésére, adaptálására, továbbá akik minél szerteágazóbb és naprakészebb információbázissal lépnek fel a világhálóra. Ennek elsődleges feltétele a telekommunikációs központok (pl. teleház) létesítése, működtetése minden egyes Mezőcsáti kistérségi településen. A marketingtervek és azokon alapuló szervező tevékenységek segítik a gazdaság fejlődését, az információs társadalomba való sikeres bekapcsolódás pedig lehetővé teszi a térség számára a fejlesztésekhez szükséges naprakész információk elérését. A megfelelő információk birtokában a térség jelentős versenyelőnybe kerül a fejlesztések, a lehetőségek kiaknázása terén, ami további fejlődést indukál. A sikeres térségmarketing a működő tőke vonzásának első és elengedhetetlen feltétele. A Mezőcsát kistérség SWOT analízisben összegzett adottságaira és lehetőségeire alapozva került sor a jövőkép meghatározására. Ennek megvalósításához pedig megfogalmazásra

kerülnek

a

kistérség

fejlesztési

céljai.

A

komplex

gazdaságfejlesztések célcsoportjai három nagy típusba sorolhatók: A fejlesztés leggyakrabban megjelölt, ún. általános céljai a jövedelemszint növelésére, a foglalkoztatottsági

színvonal

javítására,

bizonyos

termékek

vagy

szolgáltatások

elérhetővé tételére, a lakáshelyzet javítására vagy az oktatás, képzettségi szint javítására irányulnak. A problémamegoldó célok a feltárt gyenge oldalak megerősítését, az eddig kihasználatlan erősségek kibontakoztatását, a munkanélküliség csökkentését, valamint a lakosság életszínvonalának emelését célozzák meg. Az innovációs célok új termékek, szolgáltatások vagy üzemek kiépítésére, új eljárások, módszerek bevezetésére, a turizmus fejlesztésére, a szórakoztatás fejlesztésére irányulnak.

- -

28


4.1.ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI CÉLOK Az általános célok a kistérség megtartó és befogadó képességét kell elsősorban, hogy szolgálják ezzel biztosítva a fejlőédst, ezért olyan általános célokat foglalnak magukba, mint: A foglalkoztatásban: Foglalkoztatási szint javítása Új munkahelyek teremtése Munkanélküliek számának csökkenése Az oktatásban: Korszerű oktatási és szakképzési rendszer Képzési, átképzési programok A közösségre vonatkozóan: A lakosság, fiatalok megtartása a térségben Kulturális és közösségi élet felélénkítése, feltételeinek megteremtése Térségi együttműködés élénkítése Szolgáltatások körének bővülése A gazdaságban: Gazdasági szerkezet korszerűsítése Információs társadalomba történő bekapcsolódás Eredmények: A foglalkoztatási szint javítása a betelepülő új vállalkozások munkahelykínálata révén valósulhat meg, amelyet segítenek a helyi képzési és átképzési programok. A lakosság elhelyezkedését biztosítja, hogy a mezőgazdaságban véghezvitt termékszerkezet-váltás révén új munkahelyek állnak rendelkezésre ezen a területen is, amelyet a szakszerűbb, hatékonyabb, és jövedelmezőbb mezőgazdasági termelést megalapozó tanácsadó és képzési programok támogatnak. Az informatikai fejlesztéseket célzó programok nyújtanak alapot ahhoz, hogy elinduljon egy magasabb technikai és jövedelmi színvonalat képviselő, az információs társadalomba való bekapcsolódást lehetővé tevő gazdasági, szolgáltatási informatikai ágazat fejlődése. Mindezek a munkalehetőségek mérsékelni fogják a munkanélküliek számát, és a munkanélküliek arányát a már versenyképesnek mondható 6-8 % körüli értéken tartják. Ennek az értéknek az elérésében az is segít, hogy egyre több olyan ágazat jelenik meg elsősorban a helyi iparfejlesztés, illetve a számítógépes hálózat révén, amely

- -

29


lehetővé teszi a rugalmasabb idejű munkavégzést, a részmunkaidős foglalkoztatást. Ez a munkanélküliség két területén jelent előrelépést: egyrészt csökkenti az idénymunka miatt kialakuló pulzálást a munkanélküliek számában. Másrészt pedig a gyermeknevelés, otthoni mezőgazdasági munka, vagy egyéb ok miatt csak részmunkaidőben munkát vállalni tudók foglalkoztatásba való bevonása. Ez a munkanélküliek számának általános csökkenésében lesz kimutatható. A technikai és jövedelmezőségi szempontból is magasabb színvonalat képviselő számítógépes munkák (adatbáziskezelés, programozás, távmunkák lehetősége, pl. fordítás stb.) lehetővé teszik a fiatal és magasabban képzett lakosság letelepedését. A magasabban képzett lakosság aránya jelentősen emelkedni fog. A

foglalkoztatási

gondok,

a

munkanélküliek

számának

normalizálásával

a

jövedelemszint emelkedik. Ez nem csak egyszerűen az életminőség javulását hozza magával,

de

megteremti

a

fizetőképes

keresletet

a

térségben.

A

jövedelem

felhasználásában meginduló változás kimutatható majd abban, hogy egyre kisebb arányt képvisel majd az élelmiszer-vásárlás, valamint az önfenntartást szolgáló egyéb költségek, és egyre nagyobb részt jelentenek majd a fizetésből az emberek megelégedettségét növelő kiadások. Nagyobb összegek jutnak például a kikapcsolódásra, a rekreálódásra, a sportra stb. A fizetőképes kereslet növekedése maga után vonja majd a kistérségben található szolgáltatások körének bővülését. Ezeknek a városi élet színvonalát biztosító szolgáltatásoknak az elérhetősége komoly vonzerőt jelent a betelepülni szándékozók számára, tovább bővítve a szolgáltatásokat igénybe vevők körét, illetve tovább emelve a szolgáltatások kihasználtságát, ezzel jövedelmezőségét.

4.2.PROBLÉMAMEGOLDÓ FEJLESZTÉSI CÉLOK A problémamegoldó célok a feltárt gyenge oldalak megerősítését, az eddig kihasználatlan erősségek kibontakoztatását, a munkanélküliség csökkentését, valamint a lakosság életszínvonalának emelését célozzák meg. Az alábbiakban megfogalmazott célok megvalósítása a további fejlődés biztosításának érdekében elengedhetetlen, az EU konformitást és az életminőség javítást szolgálják: Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése, kezelése

- -

30


Szennyvízkezelés megoldása Térségi infrastruktúra fejlesztése (pl. útfelújítás, járda, kerékpárút) Intézményfenntartás és fejlesztés (pl. iskolák, óvodák, kultúrház) Kisebbség beilleszkedésének elősegítése Eredmények: A környezetvédelemmel kapcsolatosan jelentkező leggyorsabban megoldandó probléma a kommunális szilárd és folyékony hulladékok elhelyezése, újrahasznosítása, vagy megsemmisítése, illetve a régi, környezetvédelmi előírásoknak nem megfelelő hulladéklerakók rekultiválása. Az illegális lerakók felszámolásával, a gyakran takarás nélküli legális lerakók rendezésével megszűnik a szemét szél általi elhordása a szomszédos szántóföldekre, megszűnik a csurgalékvíz talajvízbe való beszivárgása és annak elszennyeződése. A szennyvízkezelés megoldására, a térség településeinek összefogásával korszerű tisztítóművek épülnek, amelyek jelentős mértékben csökkentik a térség környezeti terhelését. Ehhez persze meg kell valósuljon a szennyvízcsatorna-hálózat Projektben kiépítése is. Javul a térség elérhetősége, tovább korszerűsödik a térséget az M3-sal összekötő út, biztosítva ezzel a térség bekapcsolását az országos főközlekedési hálózatba.

4.3.INNOVÁCIÓS FEJLESZTÉSI CÉLOK Az innovációs célok új termékek, szolgáltatások vagy üzemek kiépítésére, új eljárások, módszerek bevezetésére, a turizmus fejlesztésére irányulnak. betelepülő ipari potenciál alapfeltételeinek megteremtése (pl. ipari parkok létesítése, meglévők korszerűsítése) a kis alapanyag-, illetve nyersanyag-igényű, de nagyobb munkaerő-ráfordítást igénylő iparágak betelepítése(pl. összeszerelő üzem létesítése) hungarikumok termesztése, tenyésztése (pl. szürkemarha, húsló, csiperke gomba) turizmus fejlesztése új termékek, szolgáltatások, üzemek betelepítése (pl. tejfeldolgozó üzem) Eredmény:

- -

31


A térségben növekszik az ipari potenciál. A betelepülő befektetők valószínűleg a kis alapanyag-, illetve nyersanyag-igényű, de nagyobb munkaerő-ráfordítást igénylő iparágakat hozzák magukkal. Szóba jöhetnek a különböző összeszerelő üzemek, amelyek a korszerűbb, innovatív ágak számára működnek bedolgozóként. A lehetséges területek: a számítógép-alkatrészek összeszerelése, autó-alkatrészek előállítása, illetve szerelése, stb. Továbbá még inkább kihasználásra kerül a BOSCH, TVK közelsége, kiegészítő, a vegyiparra épülő beruházások települnek a kistérségbe. A magasabb termelési színvonalat képviselő ágak mellett a térség hagyományos mezőgazdasági terményeinek feldolgozására is érkezik befektető. Ezen belül a hungarikumok előállítása tekinthető versenyképesnek. Gondoskodni kell e termékek megfelelő, a tájra jellemző, egyedi piaci megjelenítéséről. Ez a fajta minőségi mezőgazdasági termelés kiegészül majd a termékszerkezet-váltás keretein belül előtérbe került biotermesztési eljárásokkal előállított, ún. minőségi élelmiszerek értékesítésével. A mezőgazdasági termelés, hal- és vadgazdálkodás keretein belül kiaknázásra kerülnek azok a lehetőségek, amelyek a természeti potenciál erőteljesebb kiaknázására

kínálnak

módot

(erdőterületek

növelése

révén).

Megalakulnak

a

mezőgazdasági termelést és értékesítést szervező – integráló - társaságok is, amelyek már tudományos alapon igyekeznek megtervezni a később is eladható, az adott terület természeti adottságainak is megfelelő termékszerkezetet. A térség rekreációs területei magasabb színvonalon épülnek ki biztosítva a sportolás, a szabadidő természeti környezetben való eltöltésének lehetőségét, pl. horgászat, csónakázás, vadászat, lovaglás stb. lehetőségét. A térségi hagyományok, legendák felélesztése megalapozza a nyári turistaidényben megrendezésre kerülő színvonalas fesztiválokat, különböző találkozókat, amelyek közönsége rövid időn belül már nem csak a szűkebb térségből kerül ki, de az ország más részeiből is, sőt az idegenforgalmi és például testvértelepülési kapcsolatok kiépítésével a külföldi vendégek is megjelennek, rendszeres résztvevőivé válnak. Térségmenedzser munkájával jelentős változás indult el a térség népszerűsítésében (rendezvények szervezése, azokon való részvétel, kiadványok szerkesztése stb.), az előállított termékek megismertetésében, az idegenforgalom felélénkítésében. A térség külső megítélése, egyáltalán ismertsége egyre nagyobb, ami további befektetőket, illetve az idegenforgalomban a vendégkör bővülését hozza magával. Szerepet játszik még a kulturális

és sportprogramok gazdagítását szolgálva a mecénások, szponzorok

felkutatásában, beszervezésében is.

- -

32


II.

A

FEJLESZTÉSI

IRÁNYOK

MEGHATÁROZÁSA,

STRATÉGIAI PROGRAMOK Az előzőekben felsorolt fejlesztési célok az alábbi fejlesztési irányba sorolhatók: Első cél a mezőgazdaság és az élelmiszeripar korszerűsítése, a helyi feldolgozóipari

kapacitások

feldolgozottsági

fokának

növelése,

emelése,

a

helyben

térségi

termesztett

„hungarikumok”

agrártermékek

kifejlesztése.

Az

állattenyésztés lehetőségeinek mélyebb kiaknázása. A termelés, a feldolgozás és az értékesítés összefogása, a térség adottságainak leginkább megfelelő termelési struktúra teheti versenyképessé a térség termékeit a helyi és nemzetközi piacokon. Második cél a versenyképes iparszerkezet kialakítása a térségben. Csak a gazdasági fejlődés indíthatja el az élet valamennyi területén végighaladó azon változásokat, amelyek a lakosság életszínvonalának emelését szolgálják, és ami a térségfejlesztés legvégső elérendő célja. Ehhez a TVK-hoz csatlakozó bedolgozó iparágak kitelepítése is szükségszerű. Ehhez kapcsolódóan kiemelt célterület a humán erőforrások fejlesztése, amely a versenyképes gazdaság alapját képezi. A már meglévő iparterületek, ipari parkok fejlesztése, beruházásvonzóvá tétele. A harmadik cél a rekreációs és idegenforgalmi szolgáltatások komplex fejlesztése. Ezek nélkül, a világban legdinamikusabban fejlődő gazdasági ág nélkül a térség nem fejlődhet. A rekreációs szolgáltatások fejlesztése ugyanakkor még egy rendkívül fontos célt is szolgálnak, a lakosság számára egyúttal a minőségi élet feltételeinek fejlesztését is jelenti. Ide tartoznak mindazon szolgáltatások, amelyek a

rekreálódást,

a

szabadidő

tartalmas

eltöltését

szolgáló

szolgáltatások,

pihenőparkok, sportolási lehetőségek, pl. lovaglás, horgászás, szabadtéri játékok, tartalmas kulturális programajánlat stb., amelyek lehetővé teszik, hogy a turistákon kívül a helyi lakosság is feltöltődhessen a munka után. Negyedik célként jelöljük meg az infrastruktúrával és a környezetvédelemmel kapcsolatosan felmerülő feladatok megfelelő színvonalú megoldását. Magyarország Európai Unióhoz csatlakozása miatt kiemelten kezelendő ez a fejlesztési terület is. Az elérhetőség

javításához

telekommunikációs

elengedhetetlen

kapcsolatok

magas

- -

mind szintű

az

úthálózat,

fejlesztése.

Ehhez

mind

a

és

a

33


környezetvédelmi beruházáshoz komoly anyagi forrásokra van szükség, amit csak a gazdaság fejlődése biztosíthat, ugyanakkor a gazdaság fejlesztéséhez is szükséges ezek megléte. Azaz az ide tartozó beruházásokat a gazdasági beruházásokkal párhuzamosan kell megvalósítani, mert csak így valósulhat meg a környezetéhez maximálisan igazodó gazdaságfejlesztés. 1. Versenyképes mezőgazdaság kialakítása 1.1. Agrárintegrációk kiépítése, fejlesztése 1.2. Élelmiszer-feldolgozó ipari kapacitás bővítése 1.3. Optimális mezőgazdasági területhasználat 1.4. Termelői szolgáltatások komplex fejlesztése 1.5. Állattenyésztési lehetőségek kiaknázása 1.6. Erdőgazdálkodás 2. Versenyképes iparszerkezet kialakítása - vállalkozásösztönzés 2.1. Térségi transzferszerep erősítése 2.2. Közművesített vállalkozási telephelyek létesítése – fiók ipari park program 2.3. Vállalkozásfejlesztés, beruházás ösztönzés, térségmarketing 2.4. Humán erőforrás fejlesztés 3. Rekreációs- és idegenforgalmi szolgáltató tevékenység kialakítása, fejlesztése 3.1. A turizmus 3.2. Az idegenforgalom keretfeltételeinek fejlesztése 3.3. Idegenforgalmi ágazatok fejlesztése 3.4. Programszervezés 3.5. A települések idegenforgalmi szempontú fejlesztése 4. Műszaki infrastruktúrafejlesztés, környezet- és természetvédelem 4.1. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése 4.2. Kommunális infrastruktúra beruházások 4.3. Intézménykorszerűsítés 4.4. Természetvédelmi feladatok A programok monitoringja

- -

34


1. VERSENYKÉPES

MEZŐGAZDASÁG

ÉS

ÉLELMISZERFELDOLGOZÓ-IPAR

KIALAKÍTÁSA

Az agrárgazdaság jövőbeni szerepe, az országos szinten tapasztalható bizonytalanság ellenére is, továbbra is meghatározó szerepet fog betölteni. Elvileg az agrárium jövőbeni szerepe egy térség gazdaságának alakulásában többféle lehet: Dinamizáló, a térség gazdaságának elsődleges hatóereje Visszaszerzi a vidék életében betöltött korábbi pozícióját Lényegében nem változik, a mai pozíciójában stabilizálódik Relatív gazdasági súlya érdemben nem változik, netán csökken, de szerepe sok szempontból felértékelődik A legvalószínűbb, az, hogy a mezőgazdaság súlya továbbra is meghatározó lesz a térségben. A szektorban foglalkoztatottak száma csökkeni fog, és a kis számú, nagybirtokot koncentráló családi gazdaságok versenyképes termelői tevékenysége fog előtérbe kerülni. A versenyképesség alapvető feltételei a mezőgazdaságban a következők: Termelő-értékesítő integrációk létrehozása Birtokkoncentráció Piackonform termékszerkezet Korszerű technológia – pl. gépesítés, öntözés Korszerű szakmai ismeretek elsajátítása Feldolgozottsági szint növelése A fejlesztések egyik hangsúlyos célja a friss mezőgazdasági termékekkel történő ellátás (tejtermékek, zöldség, gyümölcs, tojás, stb.), másik a kelet-európai piac megmaradt lehetőségeinek kihasználása. A szaktudás és kézimunka igényes ágazatok hosszabb távon biztosíthatják a foglalkoztatottságot, piaci versenyelőnyöket. Ehhez meg kell erősíteni a mezőgazdaság népességeltartó képességét, mind a jövedelemtermelés, mind a felhasznált munkaerő növelése által. Javítani kell a termelékenységet, optimalizálni a ráfordításokat. Bővíteni kell a termelők felé a szaktanácsadási, képzési lehetőségeket.

- -

35


1.1.

AGRÁR INTEGRÁCIÓK KIÉPÍTÉSE, FEJLESZTÉSE

1.1.1.

FRISS ÁRU LOGISZTIKAI KÖZPONT MEGTEREMTÉSE

Mezőcsát kistérség helyzetéből adódóan kiválóan alkalmas lehet az M3-as és a megvalósuló M30-as közlekedési főútvonalakon áthaladó tranzit forgalom kiaknázására olyan logisztikai központ létrehozásával, mely egyes áruforgalmakat „megállítana” szortírozásra, csomagolásra, előkészítésre esetleg további feldolgozásra lehetőséget adva. Ilyen logisztikai központ alapulhat a helyben illetve a környéken termelt zöldség-gyümölcs bázisra, illetve a célzottan exportra szánt termékek begyüjtésére. A zöldség-gyümölcs értékesítés szerkezete az utóbbi évtizedekben Magyarországon mindenhol erősen megváltozott: a hagyományos értékesítési formák (helyi és nagybani piacok, zöldségboltok) szerepe egyre csökken, a szupermarket-hálózatoké viszont folyamatosan növekszik. A szupermarketek hatalmas piaci erővel rendelkeznek. Ezek az üzletláncok azonban nagyon magas igényeket támasztanak a termelőkkel szemben (az áru minőségét, csomagolását és a szállítás pontosságát illetően), amelyeknek az egyéni gazdálkodók még Nyugat-Európában is nehezen tudnak megfelelni. A kereslet koncentrálódásának ellensúlyozására a termelők egyre nagyobb arányban hoznak létre értékesítő szervezeteket. A piacon egyre nagyobb teret hódító bevásárlóközpontok elvárásait a legjobban a termelő-értékesítő logisztikai központok termékei tudják a teljesíteni. Az agrárlogisztikai központok feladatai közé tartozik: Integrálja

a

profiljához

tartozó

termelőket,

ennek

keretében

részükre

szolgáltatásokat nyújt, és termékeiknek piacot biztosít. Egy kistérség a logisztikai feladatok ellátására az egyes társult települések közötti ésszerű funkciómegosztása által hatékony logisztikai hálózatot építhet ki. A logisztikai tevékenységek területi differenciálása a hűtőházak (hűtőcsarnok), a raktárépületek, feldolgozó üzemek, csomagolóegységek, agrár eszközellátó áruház és a K+F bázis stb. területi allokációjával teremthető meg. A logisztikai hálózat szolgáltatásai: Technológiai szolgáltatás Szaktanácsadás Műszaki kiszolgálás Közgazdasági-pénzügyi szolgáltatás

- -

36


Oktatás Piaci szolgáltatás: a termelés input anyagainak biztosítása, a termékek átvétele Egy térségi szintű agrárlogisztikai központ kialakítása azt fogja eredményezni, hogy a termékek az eddig megszokottól eltérően a betakarítást követően nem kerülnek azonnali értékesítésre, illetve felvásárlásra és távoli hűtőházakban történő tárolásra, hanem a logisztika 3 pillére – termesztés – feldolgozás - értékesítés – integráltan valósul meg. Egy korszerű térségi agrárlogisztikai központ megteremtése, már az EU normáknak is megfelelő, versenyképes ágazat kialakítására is ad lehetőséget. Az így kialakított logisztikai központ mind a keleti (M3-as), mind az Északi irányba (M30as) összpontosuló áruforgalom kiszolgáló központjává válhat. Az új típusú szövetkezések létrehozása az egységes alapanyag előállítása, a beszerzési költségek csökkentése és az értékesítési piacokon történő összefogott fellépés miatt mára elkerülhetetlenné

vált.

Ezek

létrehozása

a

térségi

kereskedelemfejlesztés

kulcskérdése is. A különböző szintű agrárintegrációk minél gyorsabb kialakítása által biztosított előnyök egy része az Európai Unióhoz csatlakozást követően fog realizálódni. Ugyanis az EU-s agrártámogatások ezeket az együttműködéseket célozzák. Javasolt fejlesztési program: Zöldség-gyümölcs logisztikai központ a Mezőcsát kistérségben.

1.1.2.

TERMELŐ-FELVÁSÁRLÓ INFORMÁCIÓS CSATORNA – NYILVÁNOS FÓRUMOK

A piacok felmérésében az áruforgalmat és a piaci folyamatokat legjobban ismerő, piaci kapcsolataik alapján naprakész információkkal rendelkező helyi felvásárló cégekkel való közreműködést kell kialakítani fejleszteni. Javasolt fejlesztési program: Internet hálózat kiépítése (adatszolgáltatás, információ áramoltatás, szakmai tanácsadás stb.) a termelők és a felvásárlók között, valamint az országos szakmai szervezetekkel együtt a Mezőcsát kistérségben.

- -

37


1.2.

ÉLELMISZER FELDOLGOZÓ-IPARI KAPACITÁS BŐVÍTÉSE

Mezőcsát kistérségben élelmiszer feldolgozó kapacitás csupán Gelejen található, annak ellenére, hogy a térség kiválóan alkalmas olyan állatok tartására, mint a juh, szarvasmarha, ló, de akár a mangalica is. Mindazok ellenére, hogy már a korábban akár hungarikumnak is nevezhető juhtejből készült termékek napjainkban lekerültek a gyártási palettáról, érdemes egy szervezett tejtermelő juhfajták betelepítésére készült kistérségi koncepció elkészítése. (bővebben ld. állattenyésztés lehetőségei fejezet). Az így betelepülő megfelelő állatlétszámra alapozva további kisüzemi tejfeldolgozók telepítése javasolt.

1.2.1.

SZARVASMARHÁRA ALAPOZOTT EXPORTRA IRÁNYULÓ TEJFELDOLGOZÓ ÜZEM

A tehéntej termelő program 400-700 egyedszámú tehenészetet pl. Gelej illetve 800-as egyedszámú gazdaságot (Narivo) mint meglévő kompetenciát használ ki. Ehhez a vezető potenciálhoz kapcsolódnak a kisebb tehéntej termelő gazdaságok és biztosítanak egy éves szinten 50-70 000 liter tej feldolgozására alkalmas sajtüzem ellátását. A geleji sajtüzem változatlanul a saját tehenészetének alapanyagából dolgozik és a megtermelt tej 80 %-át speciális sajttermékek előállítására használja (a sajttermékek 60%-ban hazai 40 %-ban export piacokra történő értékesítési arányát a geleji gazdaság középtávon is stratégiaként kezeli). Emellett az üzem mellett vizsgáljuk egy arab vezető sajtház beruházásában megvalósuló, csak exportra termelő üzem létesítését a térségben. A programon belül megoldandó Mezőkeresztes, Tiszakeszi, Hejőkürt stb. gazdaságok közötti kooperáció. Az eddigi tapasztalatok és szemlélet alapján ez a program egyik legkritikusabb területe. Javasolt fejlesztési program:

egy arab vezető sajtház beruházásában megvalósuló, csak exportra termelő üzem létesítését a térségben

- -

38


1.2.2.

JUHTEJ FELDOLGOZÓ KISÜZEM LÉTJOGOSULTSÁGA

Ha olyan kisüzem telepítéséről beszélünk, mely tevékenységével nem versenytárs, hanem mintegy kiegészítője kíván lenni a közép- és nagyüzemeknek, akkor joggal beszélhetünk egy az európai normáknak is megfelelő juhtej feldolgozó kisüzem telepítésének létjogosultságáról. Ezen kiegészítő tevékenységek lehetnek: -

ellátatlan települések ellátása alapvető tejtermékekkel

-

a hazai tejtermékválasztékból hiányzó termékek gyártása

-

juhtejből, esetleg tehéntejjel keverve speciális, delikát termékek gyártása

-

hagyományos

technológiával

és

hosszú

érlelési

időtartammal gyártott markánsabb exportra is alkalmas termékek gyártása Piacgazdasági viszonyok között a gyártási profilt a piac és a gazdaságosan előállítható termékek köre határozza meg. Kisüzem esetében ez elsősorban vagy a friss fogyasztású áruk előállításának körét jelentheti, vagy olyan exportprofitot hozó különleges termékek előállítása, melyeket kereskedelmi láncok igényeinek eleget téve standard minőségben lehet gyártani kisüzemi keretek között is. Ugyanakkor a kisüzem rentábilis egész évbeni működésének biztosításához javasolt nem csak a juhtej, hanem a tehéntejből előállítható egyes termékek gyártása is. Erre főleg a juhtej termelésének ciklikussága ad okot (laktáció rövidsége, változó tejösszetétel a laktáció során is). Javasolt fejlesztési program: Vegyes

juh

és

tehéntej

feldolgozására

egyaránt

alkalmas

kisüzem

létrehozása (részben családi gazdaságokra lapozva)

Húsfeldolgozó üzem létesítését a térségben nem látjuk indokoltnak.

- -

39


1.3.

OPTIMÁLIS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETHASZNÁLAT

1.3.1.

BIRTOKSZERKEZET ÉS HASZNOSÍTÁS

A termelők jövedelemviszonyainak alakulásában a birtokszerkezetnek is fontos szerepe van. A családi gazdaságok jelenleg általánosan jellemző „nadrágszíj parcellái“ nem nyújtanak a család számára biztos megélhetési lehetőséget. Szükséges a családi birtokok koncentrációja, hiszen a 2-5 ha-os területtel rendelkező termelők többnyire csak a kisegítő részfoglalkozásúak kategóriájába sorolhatók. Az agrárszakértők szerint a versenyképes családi gazdaság méretének alsó határa: Vegyes profil esetén kb. 30 ha, Egyprofilú vegyes szántóföldi növénytermesztésnél min. 50 ha, Gyümölcsös, borszőlő 6-8 ha. Állattenyésztés esetén: 40 tejelőmarha és 40 ha-os takarmánytermelő terület, 150 vágómarha és 50 ha-os takarmánytermelő terület, 50 anyakoca, 600 hízósertés, 4000 db broilercsirke tartása szükséges. A szarvasmarha programhoz a birtokszerkezet módosítás, birtokcsere, vagy földcsere program kívánatos lenne, mert a jelenlegi szétszórt táblák a versenyképes gazdálkodást jelentős mértékben gátolják. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a birtok-összevonási célú termőföldvásárlások elősegítésére pályázat útján nyújt segítséget. Javasolt fejlesztési programok: Földbirtokok koncentrációja

- -

40


1.3.2.

RÉT ÉS LEGELŐGAZDÁLKODÁS

Az EU több direktívája (2078/92 szabályozás) is tartalmazza a külterjes mezőgazdasági gyakorlat támogatását azon területeken, ahol az a természeti értékek megóvása, a környezeti elemek védelme (pl. vízbázis), a tájképi és kultúrtörténeti értékek szempontjából indokolt, illetve ott, ahol az adottságok az intenzív módszerek alkalmazását nem teszik lehetővé. Az ilyen jellegű mezőgazdasági gyakorlat, a tanyák megőrzésének és fejlesztésének speciális támogatása nemcsak a természeti- és tájképi értékekre lesz kedvező hatással, de növelné a térség népességmegtartó erejét, és vonzerőt jelentene a „ökoturizmus“ számára is. Az extenzíven hasznosított szántóföldi területeken cél a gabonafélék, napraforgó, olajrepce, aprómagvak, vetőmagvak termesztése „ökotechnológiák” alkalmazásával, ugaroltatással összekapcsolva. A gyenge termőképességű, ugyanakkor legelőgazdálkodásra még alkalmas területeken – a közelmúltban még jelentősnek bizonyult, s mára drasztikusan visszaszorult – extenzív állattartás felélesztése lesz fontos térségi feladat. Az állam részéről is támogatást élvező juh- és kecsketenyésztés, valamint a szarvasmarhatartás relatíve magas fajlagos jövedelmet eredményez, ami várhatóan a közeljövőben a vásárlói igény növekedésével még emelkedni fog. Az extenzív mezőgazdasághoz elengedhetetlen azoknak az agrárértelmiségieknek a helyben ill. a térségben tartása, akik képesek a termelés szempontjait a védelem és stabilitás, valamint a vidékfejlesztés szempontjaival összehangolni. Javasolt fejlesztési programok: A tanyák mezőgazdasági célú fejlesztése. Extenzív rét- és legelőgazdálkodás újraélesztése, fokozása. A lakosság általános műveltségének és környezettudatosságának javítása népfőiskolai és egyéb civil oktatási programok kertében.

- -

41


1.3.3.

TÉRSÉG- ÉS FAJTASPECIFIKUS TERMESZTÉSTECHNOLÓGIA KIALAKÍTÁSA

Gyógy- és aromanövények termesztésének kialakítása A gyógy-és illóolajos növények termesztésének, feldolgozásának, kereskedelmének jövőbeni bővítése igen kecsegtető lehetőségeket rejt magában. Jelenleg Magyarországon a gyógynövényekkel hasznosított terület évente 37-42 ezer hektár körül mozog. Az előállított drogtömeg 35-40 ezer tonna / év és ebből 25-30 ezer tonna mezőgazdasági üzemekben termelt. Az illóolaj termelés 80-100 tonna / év. Az előállított gyógy-, és aromanövények egy része tradicionálisan "nemzeti" termékként jelenik meg az exportpiacon. A 21. századra vonatkozó nemzetközi előrejelzések tanúsítják, hogy a mezőgazdasági eredetű termékeken belül, abszolút és relatív értelemben is folyamatosan nő, illetve emelkedni fog a felhasznált gyógy- és egészségmegőrző, táplálkozás-kiegészítő, életkörülmények színvonalát javító, s egyéb speciális rendeltetésű termékek aránya. Egyes szakemberek szerint a még kihasználható növekedési lehetőség akár plusz 30-40 %-os is lehet, ehhez viszont meg kell felelni a szigorú EU előírásoknak, magas feldolgozottsági fokú kiváló minőségi (beltartalmú) termékek előállítása szükséges. A gyógynövény termesztés elterjesztésének további előnye, hogy a többek között gabonatermesztés csökkentő, termelésből kivont területekre kapott támogatások nem zárják ki, hogy ezen területeken az úgynevezett non-food termékek termesztése támogatást kapjon. Magyarországon

ma

is

viszonylag

nagy

felülten

termesztenek

gyógy-

és

aromanövényeket. Termesztéstechnológiájukat tekintve két fő csoport különböztethető meg: -

nagyrészt gépesített formában, nagyüzemi technológiával, ahol nem ritka, hogy a termesztés külföldi vállalatokkal együttműködve, édeskömény

szerződéses

(Foeniculum

formában

vulgare),

a

folyik

(pl.:

konyhakömény

(Carum carvi), az ánizs (Pimpinella anisum), a mustárfajok (Sinapis spp.)stb.) -

olyan növények termesztése, melyek kisebb területet foglalnak ugyan el, de rendszerint egységnyi területről nagyobb értéket termelnek (pl.: majoránna (Majorana hortensis),

a

macskagyökér

bazsalikom (Valeriana

- -

(Ocimum officinalis),

basalicum), a

a

körömvirág

42


(Calendula officinalis), vagy az angyalgyökér (Angelica archangelica)). Javasolt fejlesztési programok: a gyógy és aromanövények Kistérségben történő termesztési lehetőségeinek szakmai felmérése szakirányú képzések beindítása munkanélküliek átképzése gyógy-és aromanövények begyűjtésére, majd szakmai irányítással történő foglalkoztatásuk a

mezőgazdasági

termelés

más

ágazataiban

gazdaságosan

nem

hasznosítható területek újrahasznosítása vizenyős, lápos területek hasznosítása hidrofil gyógy-, és illóolajos fajokkal. Gomba termesztés meghonosítása Magyarország Európa egyik legrégebbi gombatermelő országa. Sikeres üzemi méretû termesztésrõl 1921 óta beszélhetünk. 1938-ban az Egyesült Államok és Franciaország után Magyarország termesztette a legtöbb gombát a világon. A II. világháború utáni átmeneti visszaesést követően a 80-as évek végétől a hazai gombatermesztés új lendületet vett és gyors fejlődést hozott a gomba ágazatnak. Csiperke gomba A

csiperkegomba

termesztése

hagyományosan

mesterséges

barlangpincékben

folyik.

Jellegzetesen magyar termesztési módja: polietilén-zsákos, pincei termesztés, mely a különbözõ technikai és technológiai fejlesztések révén az 1980-as évekre alakult ki. Ma már a hagyományos, egyszinten történő pincei termesztés mellett egyre több üzem termeszt több szinten, felszíni épületekben. Egyre terjednek a gombatermesztésre kialakított teljes klimatizációval felszerelt sátrak is.

Laska gomba A laskagomba sokkal egyszerűbben termeszthető, mint a csiperke, ezért sokkal többen foglalkozhatnának vele. A laska nem igényel olyan gondosan összeállított és kezelt komposztot, megfelelően tiszta, egyszerűen hőkezelt szalma cellulóztartalmának lebontásával építi termőtestét. Családi vállalkozásban és modern, fóliasátras üzemben is egyre többen termesztenek laskagombát. Nagyon lényeges, hogy termesztésekor nem használnak vegyszereket. A magyar laskagomba jó beltartalmi értékeivel kedvelt a Nyugat Európai vásárlóknál.

- -

43


A termőtestek növekedéséhez fény szükséges, valamint rendszeres szellőztetés mellett biztosított 80-90% páratartalom. Mindezek a körülmények egy alacsony fűtésszintű, árnyékolással

illetve

biztosíthatóak,

nyári

megfelelő

munkamennnyiséghez

időszakban ápolással,

képest

egészen

elsötétítéssel ami

a

kevésnek

is

felszerelt

zöldséghajtatáshoz mondható,

a

fóliasátorban szükséges laskagomba

megnevelhető. Természetesen a pontos klímaszabályozással ellátott termesztő házakban mindez sokkal pontosabban végezhető, ezáltal az elérhető termésmennyiség jóval nagyobb. Sajátos körülmény, hogy a gombaházak kifejezetten úgy készülnek, hogy ne érje a termesztő helyet fény, ez ugyanis kifejezetten káros a gomba számára. Ha gombaházban termesztenek laskát, akkor fényigényéről mesterséges megvilágítással kell gondoskodni. Javasolt fejlesztési programok: gombatermesztés kistérségi meghonosítása felszíni termesztőházak és sátrak létesítése, esetlegesen termesztésre átalakítható épületek felújítása szakképzés / átképzés beindítása

1.3.4.

BIOTERMESZTÉS MEGHONOSÍTÁSA A TÉRSÉGBEN

A biotermesztés során az ökológiai és ökonómiai célok összehangolására kerül sor, azáltal hogy a hagyományos, környezetet nem károsító termelési módszerek és az újabban feltárt környezetkímélő technológia elemei együttesen kerülnek alkalmazásra. A nyugat-európai piacokon egyre inkább keresett, nagy értékű biotermékek export-, de a hazai értékesítési lehetőségei is növekedni fognak a közeljövőben. Ennek érdekében fel kell tárni a térségben a bio- és természetközeli élelmiszertermelés lehetőségeit, amely összhangban van az ökológiai elemek megtartásával, továbbfejlesztésével. A

program

sikerének

alapja

a

befektetést

megelőző

körültekintő,

piacfelmérő

tevékenység.

- -

44


1.3.5.

A GYENGE TERMÉKENYSÉGŰ TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA

A térség kedvezőtlen talajtani adottságai a mezőgazdasági termelés színvonalát jelentősen befolyásolják. Mivel a termőföldek aranykorona értéke –– alacsony, ezért a gazdaságos mezőgazdasági, különösen a szántóföldi termelés korlátozva van. Ezeket a területeket leggazdaságosabban erdősítéssel, ill. erdészeti tevékenység útján lehet hasznosítani. Az erdőterületek értékét jelentősen növeli majd, ha a korábbi telepítési szokásokkal ellentétben a bennszülött fafajok telepítését részesítenék előnyben. Az erdőművelés terén a tulajdonviszonyok végérvényes rendezése elengedhetetlen a tervszerű erdőgazdálkodás megvalósításához. Az erdőterületek növelése közvetlen és közvetett eredményeket egyaránt fog produkálni. Az erdészeti tevékenységhez kapcsolódó fakitermelés élénkülése számos helyi fafeldolgozóipari tevékenységet folytató gazdasági vállalkozás számára nyújt majd működési lehetőséget. Az erdőterületek növelésével a nagyvad- és az apróvad állomány növekedése illetve növelése a vadászat számára fog lehetőséget nyújtani. Közvetett eredményként értékelhető a vadászturizmus lehetőségeinek kiszélesedése. Javasolt fejlesztési programok: A gyenge termékenységű területek kivonása és rajtuk gyepek, vagy erdők kialakítása Rét- és legelőgazdálkodás fejlesztése. Erdősítési program folytatása.

1.3.6.

ALTERNATÍV MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGEI

A hagyományos mezőgazdasági tevékenységek mellett mindinkább a piaci igényekhez idomuló tevékenységekre kell átállni. Az új, ún. „alternatív” agrárvállalkozások számos lehetőséget nyújtanak az induló vállalkozóknak és a már működő, de kevésbé jövedelmező tevékenységet folytató termelőknek egyaránt. A méhészet az állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozásokhoz képest viszonylag kis tőkelekötéssel

indítható.

Jelenleg

egy

méhcsalád,

ill.

tartásához

szükséges

alapfelszerelés beszerzéséhez kb. 15-20 ezer forint szükséges, amely 3 éven belül biztosan megtérülő beruházás. Jelenlegi számítások szerint 80-100 méhcsalád tartása esetén a méhészet főfoglalkozásként végezhető.

- -

45


Ezen kívül a galambtenyésztés, a nyúltartás jelenthet kiegészítő alternatívákat az állattenyésztés számára, „tiszta” sovány húsa miatt kelendő a „biotermékek” között. A vadhús mindig is komoly piaci értékkel bírt. Kisebb tanyákon elképzelhető a vaddisznó, őz stb. tartása, ami komoly kiegészítő jövedelmet jelenthet. A gombagyűjtés már szaktudást is igényel, ezért ehhez szakértői tanfolyam is beindítható, sőt megfelelő pincékben otthon veszélytelenül termeszthető. Ezek a termékek sosem lesznek tömegcikkek, viszont fajlagosan magasabb a piaci értékük, irántuk egyre nő a kereslet mind a kül- és a belföldi piacon. Javasolt fejlesztési programok: Méhészet. További alternatív agrártevékenységek: Húsgalamb tenyésztés. Farmszerű nagyvadtartás. Kecske- és nyúltenyésztés. Vetőmagtermesztés. Tökmagtermesztés. Gomba gyűjtése.

1.4.

TERMELŐI SZOLGÁLTATÁSOK KOMPLEX FEJLESZTÉSE

1.4.1.

GÉPHASZNOSÍTÓ TÁRSASÁGOK VAGY SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZETEK LÉTREHOZÁSA

A társulás mezőgazdaságában a kialakult kisméretű birtokszerkezet és polarizálódott földhasználat, valamint krónikus tőkehiány miatt a gépesítettség alacsony színvonala a jellemző. A növénytermesztésben a gépi munkák időben történő elvégzése a jó termés záloga. Ezért és tekintettel a korlátolt saját befektetések lehetőségére feltétlenül szükséges és indokolt a vállalkozók szövetkezését a fejlett országokban már bevált módszerek hazai adaptálásával a gépberuházások koordinált megvalósítása és gépi szolgáltatások nyújtása több település összefogásával.

- -

46


Javasolt fejlesztési programok: Géphasznosító társaságok létrehozása.

1.4.2.

TERMELŐ-ÉRTÉKESÍTŐ FÓRUMOK SZERVEZÉSE

A mezőgazdasági termelést folytató gazdák számára, a piaccal szembeni nagyfokú kiszolgáltatottság mérséklése végett, fontos a kül- és belpiaci viszonyok évről évre történő alakulásának ismerete. A piaccal közvetlenül érintkező értékesítő vállalatok rendelkeznek a legmegfelelőbb információkkal a piaci igények alakulásáról. A termelő-értékesítő fórum feladata, hogy párbeszédet alakítson ki az agrártermelők és a felvásárlók között. A bizonyos

időközönként

rendszeresen

megrendezésre

kerülő

rendezvények

megszervezését, kihirdetését célszerű az önkormányzatoknak felvállalniuk. A fórumok során a termelőkhöz eljutó információk várható eredményei: A piaci követelményeknek megfelelően fogják alakítani a termékstruktúrájukat Az eddig uralkodó mennyiségi szemléletet fokozatosan ugyan, de fel fogja váltani a minőségi termények előállításának szemlélete

1.4.3.

GABONA TÁROLÓ ÉS SZÁRÍTÓ LÉTESÍTÉSE

A térségben tevékenykedő növénytermesztéssel foglalkozó gazdákra és a Borsodi Mezőség gazdakörre alapozottan célszerű egy közös tulajdonban lévő gabonatároló, szárító és magtár létrehozása. Ez szorosabbra fonná a gazdakör tagjait, új megvilágítást adna az összefogásnak, és mindemellett rentábilisabbá tenné a tárolást, szárítást. A szántóföldi fejlesztési programok döntően a termelő gazdaságok együttműködési készségét célozza és itt szárító és magtár kapacitások létrehozását biztosítja a kis közepes családi gazdaságok számára. Javasolt fejlesztési programok: Gabona tároló és szárító létrehozása

- -

47


1.5.

AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS LEHETŐSÉGEINEK KIAKNÁZÁSA

1.5.1.

EXTENZÍV ÁLLATTENYÉSZTÉS (SZÜRKEMARHA, JUH, BIVALY)

Magyarország olyan területein, ahol azt a helyi viszonyok, az ökológiai feltételek megkívánják, az extenzív gazdálkodás lehet a legkorszerűbb gazdálkodási forma. Ezeken a területeken a nagyobb ráfordítás nagymértékben károsíthatja a területet, a ráfordítások nem térülnek meg, gazdaságtalanná téve a termelést, és az automatizálás, gépesítés jelentősen lecsökkentve a munkalehetőségeket. A Mezőcsáti kistérség számos területén az extenzív gazdálkodási forma lehet a legkézenfekvőbb megoldás a területek hasznosítására, eredeti állapotuk fenntartására, ugyanakkor a tájvédelmi területeken az előírások betartása mellett. A természet oldaláról az extenzív gazdálkodás során a gyepállomány számára a megfelelő legelés és tiprás megtörténik, mely kifejezetten kívánatos az alföldi szikes puszták növény és állattani értékeinek fenntartásához. Mivel a füves élőhelyek folyamatos „mesterséges” fenntartása jelentős energiákat lekötő feladat, törekedni kell arra, hogy a valamikor gazdálkodási célból létrehozott és fenntartott élőhely típusok extenzív kezelésének ma is legyen gazdasági motivációja. Ehhez elsődlegesen szükséges a legelő állatállomány (juh, szarvasmarha) számának növelése. A térségben ugyanakkor nincs megfelelő nagyságú állatállomány. Az ellentmondás feloldását hosszú távon saját tulajdonú gulyák, nyájak vagy ménesek kialakításával, vagy a térségi állattartás támogatásával lehet megoldani. Mindehhez a Tájvédelmi Körzet és az Önkormányzatok bevonásával (szabályozási feltételek biztosítása) a Mezőcsát és Gelej között található út melletti 200 m- es szélességű nyomvonalon biztosítani lehet az infrastrukturális feltételeket úgy, hogy ne kelljen új utakat építeni, ami alapvető kritérium a BNP részéről. Ezen a területen olyan téli elszállásolásra alkalmas tanyahelyeket lehetne kialakítani, ahol akár 1000 db- os juh, vagy 100 db- os szarvasmarha állatállomány is elférne egyszerre. A szürkemarha A szürkemarha olyan kultúrtörténeti értékeket hordoz, melyek a pásztorvilág és a hozzájuk tartozó néprajzi emlékeket elevenítik fel. Éppen ezért tenyésztésük kettős célt hordozhat.

- -

48


Egyrészt turisztikai kuriózum, másrészt a mai modern társadalom egyre inkább az egészséges élelmiszer iránti igényét elégítheti ki. A természetes körülmények közötti tenyésztés különösen plusz értéket ad az általa keletkezett élelmiszereknek, a szürkemarha méltán kaphatná meg a hazai biohús előállítás reklám állata címet. Extenzív tartásának lehetősége, kiváló húsminősége, az állat tetszetős megjelenése (turisztikai szempontból sem semleges), valamint az a tény hogy a természetvédelmi kezelés élő eszközének tekinthető, mind a Mezőcsáti kistérség kedvezőtlenebb adottságú területein történő alternatív hasznosítása mellett szólnak. Juh extenzív tartása Magyarországon a mai napig a merinóra alapozott extenzív juhtartás dominál, mely az extenzív gyepterületek hasznosítására alapul, és ezen területek hasznosításának egyik hagyományos formája. Bivaly Magyarországon ennek a sajátos hasznosítású állatnak nem volt jelentős gazdasági értéke Erdéllyel ellentétben, ahol szívesen tenyésztették és tenyésztik is napjainkig külterjes tartásmódjának lehetősége, igen magas zsírtartalmú teje miatt. Magyarországon főleg természetvédelmi és turisztikai megfontolásból tenyésztik. Az állat táplálkozási szokásait tekintve hasonlít a szarvasmarhához, de a számára kedvező vizes-sáros élőhelyeken szinte a legeltetésből megél. Mivel előnyben részesíti a vizesebb területeket, természetvédelmi szempontból ezen vizes területek kezelésére alkalmazható. Kedvező tulajdonsága a bivalynak, hogy állategészségügyileg a nem érzékeny fajok csoportjába tartozik, ritkán kell kezelni, mely a tartásból adódó költségeket kedvezően befolyásolja.

1.5.2.

HÚSMARHA, HÚSLÓ, JUH TENYÉSZTÉS

Szarvasmarha A szarvasmarha tenyésztést két fő irányra bontottan kezeli a koncepció: -

a húsmarha és a tejelő marha projektekben, illetve az ezekhez szorosan kapcsolódó részben a feldolgozást, részben pedig az ágazat versenyképességéhez szükséges

- -

49


infrastrukturális fejlesztéseket, valamint a kapcsolódó környezet védelemhez kapcsolódó feladatok projektjeit. -

A szarvasmarha programhoz humán erőforrás fejlesztés

A szarvasmarha program a kistérség adottságaihoz leginkább illeszkedő projektcsomag, így ezt vezérprojektként kezeljük. Az agrár programok közül a területek kezelését és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven belüli agrárkörnyezet gazdálkodási intézkedések célprogramjain belüli pl.: Érzékeny Természeti Területek hasznosítása és védelme környezeti felügyeletét ellátó BNP, aki a Borsodi Mezőség tájvédelmi körzet területeinek kezelője is egyben a szarvasmarha programot támogatni tudja. A térség hagyományosan a Borsodi régió éléskamrája volt, mely funkciót a kistérség a fejlesztési program révén visszaszerezheti. A húsmarha állománynál és részben a növendék tejelő állománynál is az extenzív tartás, legeltetés a térség programjának erőssége lehet, ha az a környezetvédelmi szempontoknak megfelelően kerül megvalósításra. Ezek: -

a kistérség északi kijelölt területén Gelej, Mezőcsát , Ároktő útvonal mentén olyan téli szállások megépítése, melyek a kiépített úttól 200 méter távolságon belül helyezkednek el, tájba illő épített környezettel és infrastruktúrával.

-

Ezekről a telepekről történik az állatállomány nyári szállásra történő kihajtása, melyek

elsődlegesen

mobil

kiszolgáló

létesítményeket

és

nem

kiépített

infrastruktúrát jelentenek (épület, villamos ellátás stb.) Természetesen az istállók környezetében a megfigyelő kút, talaj és trágyaminta elemzés feladatokat szervezetten, kistérségi szinten biztosítani kell. A szarvasmarha program elsősorban tejelő marha tenyésztés részéhez kapcsolódik a hígtrágya kezelés: -

mely nagy teljesítményű szippantó és injektor alkalmazásával néhány centiméter mélyre bedolgozásra kerül, és így a takarmány termelésben jelentős műtrágya megtakarítás érhető el.

-

A szarvasmarha telepek és a földbirtokok tulajdon viszonyai miatt a keletkező trágya biogáz, gázmotor, használati melegvíz és helyi villamos energia ellátás útján történő hasznosítása.

-

Csírátlanított, komposztált darált szervestrágya hasznosítás projekt

- -

50


A feladat országos jelentőségét alátámasztja az, hogy környezetvédelmi terhelési díj címen tehenenként közel 75 eHUF-ot kell befizetni és ez 7500 literes éves tejtermelést figyelembe véve a tej literenkénti önköltségét 10 forinttal növeli. Mindemellett az M3 autópálya kapcsolat miatt fehérje hordozók vétele mellett premix üzem létesítése és a gazdaságok lokális ellátása gazdasági szempontból már értelmezhető. Javasolt fejlesztési programok: Extenzív húsmarha tenyésztés Leromlott állattartó telepek (juh és szarvasmarha) állagmegóvását és fejlesztését biztosító projekt. Húsló tenyésztés A

magyarországi

köztudatban

a

ló

húscélú

hasznosítását

általánosságban

idegenkedéssel fogadják, ugyanakkor egyre inkább köztudott tény, hogy a lóhús és készítményei egyre inkább keresettek Európában. A pecsenye csikó pedig különleges minőségű, keresett termék a világpiacon. Ezért kedvező lehetőségek szabad piaci rések, exportlehetőségek rejlenek akár hungarikumkénti megjelenésének. Szinte mindegyik lófajtának vannak értékes húsrészei, húscélú hasznosításra mégis inkább a „hidegvérű” ajánlott. Tartásának előnye, hogy a szarvasmarhákkal együtt legeltetéssel tenyészthetők. Javasolt fejlesztési programok: Húsló tenyésztés beindítása

Juhtenyésztés A juh tartás területén struktúra váltást, illetve térségspecifikus modell építést javaslunk, mely a növénytermesztéssel az állomány genetikai fejlesztésével a bárány / borjú neveléssel illetve a tej kezeléssel fejésre szakosodott családi vállalkozások integrációját takarja. Ez négy-hat családi vállalkozás szintű gazdaság versenyképes kooperációját jelenti.

- -

51


Juhtenyésztés jövőbeli alternatívája: Családi vállalkozások összefogása, családonkénti munkamegosztással: pl. 1 család foglalkozik a fejéssel, egy család az üszőneveleéssel, egy család a genetikával, egy a takarmánytermesztéssel/legeltetéssel. A geleji példa alapján az a tapasztalat szűrhető le, hogy a térségben 500-1000 anyaállattal rendelkező családi gazdaságméret a térséghez illeszkedő. Pl. a 4000 anyára alapozott juhászatot le kellett építeni, ugyanakkor országos szinten az 1,3 milliós állomány a fejlődési tendenciákat tekintve kevés, annak ellenére, hogy a juhtej feldolgozásnak a mai magyar piacon nincsenek meg a megfelelő hagyományai, jó fajtával a hús termelésre a bárány (a piaci igények és hagyományok miatt) élőállatként

a

térségbe jól illeszthető. Javasolt fejlesztési programok: Báránytenyésztés élő export húspiacra Családi vállalkozások integrációja juhtej termelésre

1.5.3.

(MANGALICA TENYÉSZTÉS)

A mangalica sertés olyan elismerten magyar eredetű sertésfajtánk, mely a XX.századi étkezési szokások megváltozása előtt, széles körben elterjedt tenyésztett fajta volt. Napjainkban újra felértékelődött, és egyre keresettebb kiváló és sajátos szerkezetű húsa miatt. Legelőkön, a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével, akár más fajokkal együtt is (pl. bivaly) jól tartható. Tartásának gazdasági előnye, hogy igen keresett fajta, nemes húsrészei főként exportálásra kerülnek, de a jelenlegi állomány továbbra sem tudja kielégíteni a piaci mennyiségi igényeket. Egyre inkább keresettek a teljes mértékben mangalica húsból készült termékek is, de pont amiatt, hogy a megtermelt mennyiség nagy része exportálásra kerül, ezen a területen is óriási keresleti piac jellemző. Hungarikumként nagy lehetőségeket kínál. A piaci igényeknek és az EU normáknak megfeleltetett tartása és tenyésztése jelentős gazdasági potenciált képvisel.

- -

52


Javasolt fejlesztési programok: Piaci igényeknek és környezetvédelmi szempontoknak egyaránt megfeleltetett megfelelő mangalica tenyésztés elterjesztése Bemutató gazdaságok létrehozása

1.6.

ERDŐGAZDÁLKODÁS

1.6.1.

TERMÉSZETKÖZELI ERDŐK MEGŐRZÉSE

1. Tölgy-kőris-szil ligeterdő: (un. keményfás-ligeterdő) A folyóvizek alluviumainak klimax erdőtársulásai, melyek természetes állapotukban fejlett cserjeszinttel (pl. Viburnum opulus, Cornus sanguinea) rendelkeznek. Ezek az árterek (hullámterek) ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt legértékesebb erdőtársulásai. A folyók szabályozása előtt ez volt az árvizek által ritkábban látogatott térszínek legjellegzetesebb erdőtársulása. A FraxinoUlmetum (térképeken sötétzöld színnel jelölve) lombkoronaszintjét a Quercus robur, a Fraxinus angustifolia ssp. pannonica és az Ulmus laevis alkotja. Visszaszorulásuk okát a vízháztartás megváltoztatásán túl - ami elsősorban a természetes felújulási képességüket rontotta le - a területük szántóföldi művelésbe vonásában, és a hibás erdőművelésben kereshetjük. Sok helyen a lassú növekedésű, hosszú életű, s gazdaságilag is legértékesebb kocsányos tölgyeket kitermelték megváltoztatva az erdők fafajösszetételét. Egykori termőhelyeiken napjainkban elsősorban szántók, esetenként kaszálók, mocsárrétek, valamint a hullámtéren származékerdők (elsősorban nemesnyárasok és akácosok) találhatók. 2. Fűz-nyár ligeterdő: (puhafás-ligeterdő) Elsősorban az alföldi folyók alacsonyabb árterületeinek természetes növénytársulása. A Salicetum albae-fragilis jellemző fűzfajai (Salix alba, S. fragilis) mellett a Populus nigra, és a P. alba is jelentős mennyiségben lehet jelen. Területük, ha nem is a keményfás ligeterdőkhöz hasonlómértékben, de drasztikusan csökkent (térképeken világoszöld színnel jelölve). Potenciális termőhelyeiken elsősorban mezőgazdaságilag hasznosított kaszálók, legelők, illetve nemesnyár- és akáctelepítések találhatók. Az ártéri erdők (tölgy-kőris-szil-, és fűz-nyár ligeterdő) az elmúlt időszakban jelentős változáson mentek keresztül. A tájidegen agresszív gyomfajok előretörésén túl, jelentős területeket borítanak az ökológiai szempontból értéktelen nemesnyár ültetvények. Az utóbbiak sajnos nem csak azzal okozzák a hullámtéri természeti rendszerek

- -

53


károsodását, hogy kiszorítják az értékes őshonos erdőállományokat, hanem azzal is, hogy ezek a tájidegen nyárfajok kereszteződnek az értékes őshonos fajokkal, károsítva azok génkészletét. Ennek a károsodásnak a jelentőségéről megoszlanak a vélemények, de abban közösek az álláspontok, hogy az ártéri erdőket a lehető leggyorsabban rehabilitálni kell. A tájidegen fásításokat őshonos erdőállományokra kell cserélni. A munkának a legnehezebb része az ártéri életközösségeket veszélyeztető gyomfák és cserjék, elsősorban a gyalogakác visszaszorítása lesz. A gyalogakác terjedése veszélyezteti az ártéri réteket, de megnehezíti az erdők felújítását is. 3. Telepített nemesnyár és akác: Napjainkban a Tisza hullámterén nagy területeket borítanak a telepített, művelt nemesnyár- és akácültetvények. Ezek az állományok a Tisza-hullámtér természeti rendszereinek idegen tagjai, s nemcsak ökológia, de tájképi szempontból is értéktelenek. Őshonos állományokra történő cseréjük indokolt és javasolható. Javasolt fejlesztési programok: Az

természetközeli

erdőállomány

állapotának

felmérése,

esetleges

degradáció esetén az állomány felújítása. Környezetbarát idegenforgalmi programok szervezése – a jóléti funkció kihasználása érdekében.

1.6.2.

A GAZDASÁGI CÉLÚ ERDŐK HASZNOSÍTÁSA

Az erdőtelepítések során vitathatatlan, hogy a földtulajdonosi érdek lesz az elsőrendű. Ezért figyelembe kell venni, hogy a földtulajdonos erdősítést majd ott hajt végre, ahol a rentábilis művelésre majd nem lát esélyt, továbbá nem ökológiai megfontolás alapján választja ki a telepítendő állománytípust, hanem rövidtávú gazdasági érdekét tartja szem előtt. Ezeknek az elveknek megfelelően leginkább a gyorsan növekvő fafajokból kialakított kultúrerdők, leginkább az akácosok, nyárasok ez utóbbiak között különösen a nemes nyár ületvények felelnek meg. Ennek szabályozása a BNP szakembereinek feladata, de az önkormányzatok részéről is célszerű az együttműködés. A

magán

tulajdonú

ültetvényszerű

erdőgazdálkodás

megkívánja

a

birtokok

koncentrációját, ami a gazdaság eltartó képességének feltétele.

- -

54


Javasolt fejlesztési programok: Erdészeti szaktanácsadás. Ültetvényszerű magángazdaságok ösztönzése. Birtokkoncentráció.

- -

55


1. VERSENYKÉPES MEZŐGAZDASÁG ÉS ÉLELMISZERFELDOLGOZÓ-IPARI TEVÉKENYSÉG KIALAKÍTÁSA 1.1. Agrár integrációk kiépítése, fejlesztése 1.1.1. Friss áru logisztikai központ megteremtése 1.1.2. Termelő-felvásárló információs csatorna-nyilvános fórumok 1.2. Élelmiszer feldolgozó-ipari kapacitás létesítése 1.2.1. Szarvasmarhára alapozott exportra irányuló tejfeldolgozó üzem 1.2.2. Juhtej feldolgozó kisüzem létjogosultsága 1.3. Optimális területhasználat és birtokszerkezet kialakítása 1.3.1. Birtokszerkezet és hasznosítás 1.3.2. Rét és legelő gazdálkodás 1.3.3. Térség és fajtaspecifikus termesztéstechnológia kialakítása 1.3.4. Biotermesztés meghonosítása a térségben 1.3.5. A gyenge termékenységű területek hasznosítása 1.3.6. Alternatív mezőgazdasági vállalkozások lehetőségei 1.4. Termelői szolgáltatások komplex fejlesztése 1.4.1.

Géphasznosító

társaságok,

vagy

szolgáltató

szövetkezetek

létrehozása 1.4.2. Termelő-értékesítő fórumok szervezése 1.4.3. Gabona tároló és szárító létesítése 1.5. Az állattenyésztés lehetőségeinek kiaknázása 1.5.1. Extenzív állattenyésztés (szürkemarha, juh, bivaly) 1.5.2. Húsmarha, húsló, juh tenyésztés 1.5.3. (Mangalica tenyésztés) 1.6. Erdőgazdálkodás és fafeldolgozás komplex fejlesztése 1.5.1. Természetközeli erdők kezelése 1.5.2. A gazdasági célú erdők hasznosítása A programok monitoringja

- -

56


2. VERSENYKÉPES

IPARSZERKEZET

-

KIALAKÍTÁSA

VÁLLALKOZÁSÖSZTÖNZÉS

A

Mezőcsáti

kistérségben

a

működő

ipari

vállalkozások

számának

és

termékszerkezetének fejlesztése elengedhetetlen feladat. Az ipari termelő tevékenységet végző vállalkozások nagyobb részt kisvállalkozás. A térség elsődleges célja a már működő kis- és középvállalkozások piaci pozíciójának, versenyképességének javítása. Továbbá meg kell találni a módját annak, hogyan lehet ösztönözni a vállalkozások betelepülését a Mezőcsáti kistérségbe . Az ipari tevékenység szélesebb körű elterjedése számos előnyt jelenthet majd a térség számára: Az egyoldalú mezőgazdasági foglakoztatás diverzifikálása. Csökkenti a munkanélküliséget Az önkormányzatok helyi adóból származó saját bevétele növekedik A

mezőgazdasági

termelésre

épülő

feldolgozóipar

a

termékek

piaci

versenyképességét növeli. Javul az agrártermelők jövedelemszintje. A térség népességmegtartó ereje erősödik. Az ipari tevékenység fellendítése összetett feladat, számos követelményt támaszt a Kistérség számára: A

már

működő

vállalkozások

versenyképességének

növelése

és

piaci

pozíciójának erősítése. Új vállalkozások betelepülésének ösztönzése. A helyi mezőgazdasági termékek feldolgozására épülő feldolgozó-értékesítő logisztikai tevékenység kialakítás. Az ipari tevékenység szélesebb körű térségi szerepvállalásának kialakításánál a térség reális és várható gazdasági lehetőségeit, feladatait kell számba venni. Olyan gazdasági funkcionális igényeket kell felismerni, amelyek a térség erőforrásait aknázzák ki. A gazdaságfejlesztés fő célja: A jövőben erősödő M3-on bonyolított tranzit áruforgalom megállítása és átalakítása térségi transzferré. Feldolgozó-értékesítő logisztikai központ kialakítása. Ipari létesítmények befogadása, ill. ösztönzése.

- -

57


Bedolgozói rendszer kiépítése a környező ipari cégek felé (pl. TVK, BOSCH)

2.1.

A TÉRSÉGI TRANSZFERSZEREP ERŐSÍTÉSE

A területi gazdasági-társadalmi kapcsolatok fejlesztésének elengedhetetlen feltétele, hogy a Mezőcsáti kistérség gazdaságának és társadalmának a fejlettebb magyar és európai gazdasági övezetekkel való kooperációs lehetőségei kibővüljenek. A Kistérség számára célként fogalmazható meg, hogy az M3-on áthaladó áruforgalmat megállítsa, „átalakítsa”, azaz a nyersanyagokat, félkész- és kész termékeket a piac követelményeinek megfelelően feldolgozza, csomagolja, és ezáltal magasabb fajlagos áron értékesítse, térségi illetve határon átnyúló transzfer formájában is. A fenti tevékenységek végzésére új vállalkozásokat – raktározó és csomagoló üzemeket, fuvarozó és értékesítő vállalatokat – kell hozni a térségbe, effektív térségmarketing és vállalkozásösztönző eszközökkel. Vámszabad terület kialakítása, alapinfrastruktúrával ellátott iparterület létrehozása, menedzselése alapvető feltétel. Mindehhez azonban a pénzügyi szolgáltató tevékenység nyújtása előfeltétel. Előnyként hozható fel az is, hogy ezek a tevékenységek olyan új munkahelyeket teremthetnek, amelyek alkalmazni tudják az alacsonyabban kvalifikált térségi munkaerőt is. Javasolt fejlesztési programok: Az

elérhetőség

javítása

a

közlekedési

infrastruktúra,

elsősorban

a

közúthálózat korszerűsítése. Logisztikai tevékenység végzésére alkalmas ipari-szolgáltató kapacitás kialakítása. Vállalkozásösztönzés. Vállalkozói kooperációk kialakítása, fejlesztése (határmenti is).

- -

58


2.2.

KÖZMŰVESÍTETT

VÁLLALKOZÁSI TELEPHELYEK LÉTESÍTÉSE

–

FIÓK IPARI

PARK PROGRAM

A jelenlegi magyar gazdaságpolitika gyakorlatában az ipari parkok elsősorban a külföldi működő tőke betelepedését és a helyi vállalkozások iparterület nyerését elősegítő, annak vonzó feltételeket kínáló eszközt jelentenek. Ezáltal szolgálják az iparszerkezet modernizálását,

a

termelékenység

növelését,

az

export

értékesítés

fokozását.

Másodsorban az ipari parkok, mint a regionális, térségi iparfejlesztés eszköze, az állami támogatási mechanizmuson keresztül hozzájárulnak a területi kiegyenlítési folyamathoz az ország elmaradottabb és fejlettebb térségei között. A

Kistérség

szomszédságában

több

ipari

park

is

található

(Mezőkövesden,

Tiszaújvárosban, Miskolcon) Ezért újabb létesítése nem indokolt a térségben, viszont az ipari telephelyek kihasználtságának rohamos növekedése indokolttá teszi egy, a kistérség területén alapinfrastruktúrával ellátott iparterület (fiók ipari park) létesítését, ami a kiszoruló – azonban az M3-as közelében letelepedni szándékozó – vállalkozások és a helyben születő vállalkozások számára egyaránt telephelyet biztosít. Egy

innovációs

központ

középvállalkozások

és

számára

inkubátorház nyújthatna

pedig

olyan

elsősorban

szolgáltatásokat

a

kezdő (pl.

kis-

piaci

és

árnál

alacsonyabb bérleti díj, irodai szolgáltatások), amelyek nagyban segítik a vállalkozók pénzügyi, gazdasági helyzetének megszilárdítását. Továbbá telephelyet adhat a térség gazdasági fejlődése szempontjából kulcsfontosságú agrár logisztikai központ részére. A helyi vállalkozások ösztönzése, tevékenységük megszilárdulása, az önkormányzatok által elősegített szolgáltatások létrehozásával válhat igazán hatékonnyá. Például az önkormányzatok által az újonnan letelepedő vállalkozások számára kijelölt ipari területekkel. (Jelenleg ilyen ipari parknak szánt terület áll rendelkezésre Igricin és Mezőcsáton. Mindkét területen az infrastruktúra kialakítása még nem megoldott.) Javasolt fejlesztési programok: Közút és infrastruktúra fejlesztés az ipar terület jobb megközelíthetősége és használhatósága érdekében. Inkubátorház

program

az

ipar

területen

létesülő

vállalkozásokhoz

kapcsolódóan. Egyéb szolgáltatói infrastruktúra kiépítése, kialakítása. Fiók ipari parkok létrehozása, Gelejen, Mezőcsáton, Igriciben, Tiszakesziben

- -

59


2.3.

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS, BERUHÁZÁS ÖSZTÖNZÉS, TÉRSÉGMARKETING

A kistérség önkormányzatainak minden eszközzel támogatniuk kell a helyi vállalkozások munkahelyteremtő, innovatív jellegű beruházásait, az ezekhez kapcsolódó helyi döntések, szükséges

információkat

és

engedélyeket

lehetőség

szerint

meggyorsítva

a

döntéshozatalt és az ügyintézést – ezzel is segítve a fejlesztéseket – kell a vállalkozások rendelkezésére bocsátani. A kistérség területén jelenleg még nem működik a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány irodája, aminek szerepe a meglévő- és a leendő kis- és középvállalkozások támogatása, pályázati és hitellehetőségeinek folyamatos biztosítása. Mezőcsát városának középtávon elő kell segítenie egy iroda létesítését, mert a város és a kistérség számára biztosítani kell a szükséges kereteket. A térség vezetése és a vállalkozások közötti kapcsolatot szorosabbá kell tenni a vezetői fórumok, vezetői találkozók, kötetlen beszélgetések felvállalásával, melynek célja az információ csere, a hatékony együttműködés kialakítása. A Mezőcsáti kistérséget alkotó települések vezetőségének feladata, hogy kijelölje azokat a gazdasági irányokat, melyek kistérségbe telepedését preferálja. Ezek innovatív jellegüknél fogva húzóágazatok, amelyek vagy magas hozzáadott értéket állítanak elő, vagy a térségi munkaerőpiaci helyzetet alapvetően befolyásolják. Javasolt ágazatok: Frissáru

feldolgozóipar,

agrárlogisztikai

fejlesztések,

integrációk

létrehozása. Tranzit ipar, csomagolóanyag ipar. Környező gazdasági bázisokhoz kapcsolódó iparágak (pl.TVK, BOSCH). Hatékony marketing-tevékenység révén a térség ismertsége és elfogadottsága jelentősen növekedni fog. A rendelkezésre álló adottságok maximálisan kihasználásra kerülnek a térség és települései fejlődése érdekében. A marketing-tevékenység elősegíti az egyes gazdasági területek, érdekkörök szerveződését, együttes fellépését, közös érdekképviseletét, ez pedig jelentős tényező a gazdasági versenyképesség tekintetében. A térségmarketing tevékenységében, mint bárhol a gazdaságban érvényesül a kumulatív hatás. Ha a térség életében bárhol sikerül fejlesztést elindítani, követik az élet többi területén is a pozitív változások.

- -

60


A kistérségi marketing alkalmazásával elérhető: áttételesen a munkanélküliség csökkenését idézheti elő a

kistérség

bevételeinek

növekedése,

a

lakosság

jövedelemszintjének

emelkedése, a külső befektetők vonzása, gazdasági beruházások megvalósulása, az egyes gazdasági ágazatok fejlődése, a kistérség lakosságának elégedettsége, az életszínvonal emelkedése a kistérség egyedi arculatának megteremtése. Átgondolt,

jól

felépített

marketing-stratégia

nélkül

viszont

a

térség

versenyhátrányba kerül, mert a meglévő jó adottságait sem tudja megfelelő módon kihasználni, értékesíteni olyan módon, hogy a térség iránti pozitív érdeklődést felkeltse, a térségről vonzó képet alakítson ki a külvilágban. Ehhez a térségmarketing lehetséges módszerei a következők lehetnek: Szervezeti háttér és szolgáltatásfejlesztés A meglévő cégek támogatása Új cégek vonzása

2.3.1.

SZERVEZETI HÁTTÉR ÉS A BERUHÁZÁSÖSZTÖNZŐ TEVÉKENYSÉGEK FEJLESZTÉSE

A külföldi és a magyar működő tőke becsalogatása érdekében számos magyar település illetve kistérség alakított ki a maga számára olyan befektetés-ösztönzési stratégiát, amelynek segítségével az elmúlt években sikerült több céget is letelepíteni az adott településen. A gazdasági fejlődés elindítása csak olyan módon történhet, hogy a térség magáról kedvező képet kialakítva beruházókat, befektetőket vonz, szakembereket, akiket a vonzó adottságok győznek meg arról, hogy más térségekkel szemben a Mezőcsáti kistérséget válasszák. A marketingstratégia kialakítása során kezdetben az „erős” stratégiát kell alkalmazni, azaz színes információban gazdag, vonzó brosúrákat kell összeállítani, amelyben fel kell kelteni a figyelmet a térség felé, elő kell bújni az ismeretlenség homályából, hogy potenciális befektetési lehetőségként tűnjön fel. A későbbi szakaszban kell csak rátérni a részletesebb jellemzésre, a speciális adottságokra. Itt már szerepet kaphat a „gyenge”

- -

61


stratégia is, azaz a kistérség fejlesztendő (s ehhez befektetőket csalogató) gyengeségeinek feltüntetése, a negatív érzelmek megszüntetésére. A kistérség gazdasági fejlesztéséhez nélkülözhetetlen az információk cseréjének megvalósulása, a szervezett adatszolgáltatás és marketingtevékenység. Ennek két legfontosabb alapeleme a megfelelő informatikai háttér és adatbank, valamint irodahálózat, s erre a munkára egy önálló személy. A marketing sikeressége szempontjából

az

On-line

hálózaton

megjelenő

információk,

szolgáltatások

mérhetőek, a honlapok színvonala pedig szubjektíven meghatározható indikátor lehet. A vállalkozásfejlesztés szempontjából előremutató a hatékony és gyors információcsere (pl. vállalkozói fórumokon stb.), az iparterület előnyeinek bevitele a köztudatba és annak megerősítése. Javasolt fejlesztési programok: Vállalkozói fórumok rendszeres megszervezése. Meggyorsított

ügyintézés

a

vállalkozások

innovatív

tevékenységéhez

kapcsolódóan. Vállalkozásfejlesztési Iroda létrejöttének elősegítése. Marketingstratégia

kidolgozása,

színvonalas

marketinganyagok,

számítógépes adatbank és honlap készítése Kontaktszemély (pl. a térségmenedzser) feladatainak meghatározása – kapcsolattartás a térség és a potenciális befektetők között.

2.3.2.

MEGLÉVŐ CÉGEK TÁMOGATÁSA

A meglévő cégek támogatásának általános előnyei mellett (lokális vásárlóerő lekötése, a lokális gazdaság adóalapjának, diverzifikálásának növelése, az „importhelyettesítő hatás” stb.) közvetett hatásai is vannak: Jobb üzleti „klímát” eredményez. A sikeres, elégedett üzlettulajdonosok, a növekedő gazdaság a prosperitás image-t kölcsönzik a település egészének. Javítja a lokális piacképességét a külső megítélők (esetleg az odatelepülést fontolgató más beruházók) szemében. Jobb, megértőbb kapcsolatrendszert alakít ki és tart életben az önkormányzatok, a helyi társadalom tagjai és a cégek tulajdonosai között. Ezzel a helyi

- -

62


gazdaságfejlesztés iránt elkötelezett, és hozzáértő tervezői-döntéshozói stáb megszültetését segíti. A helyi társadalom részeként a helyi cégeknek nagyobb az elkötelezettségük a település és a térség egészének fejlesztését célzó erőfeszítések iránt. Ugyanúgy, mint az új cégek betelepülése: az állás-, a jövedelem és az adójövedelmek növekedésével jár. Javasolt fejlesztési programok: Vállalkozásfejlesztési Alapítvány alirodájának működtetése Kommunikáció a cégvezetők és a település vezetői között Céglátogatási program

2.3.3.

ÚJ BEFEKTETŐK VONZÁSA

Az új cégek vonzása sok település fejlesztési programjának, így a Mezőcsáti kistérség önkormányzatainak is fontos része, s gyakran népszerűbb, mint a meglévő üzletek fejlesztés. Új beruházások megvalósulása, amennyiben sikeres és fenntartható, akkor látványos a lakosok és a különböző szintű kormányzatok részére egyaránt. Gyorsan megjelenő jövedelemforrás-növekedést idéz elő a települések lakosainak körében. Könnyen megérthető és elfogadható erőfeszítéseket igényel a lakosságtól, és eredményei látványosan gyarapítják a település gazdasági alapjának sokszínűségét és hosszú távon a pénzügyi alapok növekedését is eredményezik. Az új üzletek és cégek vonzása azonban költséges és kitartó erőfeszítéseket igényel a helyi vezetőktől és a lakosoktól. Javasolt fejlesztési programok: Beruházási térképek készítése Irányított vállalkozásfejlesztés, bizonyos ágazatok, vállalkozási területek kiemelt segítése. Iparterületek menedzselése Piaci információk megfelelő minőségű átadása

- -

63


2.4.

A HUMÁN ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE

A térség gazdasági fejlődését nagymértékben korlátozzák a kedvezőtlen munkaerőpiaci mutatók. A nagyarányú munkanélküliség és a munkaerő alacsony képzettsége szintje rövidtávon

konzerválódni

vállalkozásösztönzés

látszik.

jelenthet

A

reális

munkanélküliség megoldási

mérséklése

lehetőséget,

érdekében

illetve

a

a

fiatalok

pályaválasztásának tudatos koordinálása. Hátrányt jelent a kistérség számára az, hogy a kvalifikált munkaerő – ezáltal a vállalkozóés fejlesztő- szellem – elvándorol a térségből. Vállalkozások hiányában a munkaerő lekötése nagy terhet ró az önkormányzatokra.

2.4.1.

A HUMÁN ERŐFORRÁS SZEREPE A BERUHÁZÁS ÖSZTÖNZÉSBEN

A humán erőforrás a helyi munkaerőnek a munkaerőpiacon értékesíthető jellemzőit jelenti. Ahhoz, hogy képes legyen a vállalkozások támogatására, beindítására olyan általános

tulajdonságokkal

kell

rendelkezniük,

amelyek

ösztönzőleg

hatnak

a

beruházásokra. Ennek alkotóelemei a jó információ-feldolgozási és kommunikációs készségek, a motiváltság és a megfelelő munkakultúra, a „fittség”, az innovativitás és a kreativitás, a „társadalmi tőke (bizalom) minősége, a „helyi társadalom”, a helyi „közösség” milyensége stb. Javasolt fejlesztési programok. Tréningek szervezése (álláshelyre, állásmegtartásra) Munkanélküliek nyilvántartása, skill bankok Vállalkozói és önfoglalkoztatói készségek fejlesztése Közösségfejlesztési tevékenységek

2.4.2.

HATÉKONY OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA

Az alapfokú oktatás működtetésével kapcsolatban felmerülő kérdés az alapfokú intézmények működésének, oktatási struktúrájának a jövőbeni igényekhez való igazítása.

- -

64


A kistérség jövőjét, versenyképességét alapvetően befolyásolja, hogy a térség humán kapacitásai felkészültek legyenek a fejlesztések befogadására, alkalmasak legyenek a végrehajtásra. A regionális identitás megerősítésével a belső innovációs potenciál, mint új fejlesztési erő, felszínre kerüljön. A térség innovációs stratégiáját csak jól képzett, nyelveket beszélő, iskoláinak elvégzését követően a régióban maradó, oda visszatérő szakemberek képesek megvalósítani. Ennek érdekében szükséges a kistérség oktatási, illetve képzési, át- és továbbképzési struktúráját olyan módon megújítani, hogy az a helyi/regionális igényeknek és az innovációs céloknak egyaránt eleget tudjon tenni. Javasolt fejlesztési programok. Cserekapcsolatok fejlesztése. Térségi pedagógus fórumok.

2.4.3.

OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KORSZERŰSÍTÉSE ÉS ESZKÖZBESZERZÉS

Az alapfokú oktatási intézmények képzési színvonalának javításához elengedhetetlenül szükséges az óvodák és általános iskolák vezetői által megfogalmazott infrastrukturális fejlesztési programok kivitelezése, a programban részletezett fejlesztési javaslatok véghezvitele. Javasolt fejlesztési programok. Óvodakorszerűsítések, iskola felújítások. Eszközbeszerzések.

2.4.4.

AZ OKTATÁS ÉS A HELYI GAZDASÁG MUNKAERŐIGÉNYÉNEK HARMONIZÁLÁSA

A gazdaságfejlesztésben egyre meghatározóbb a pénztőke mellett, annak a tudástőkének a jelenléte és folyamatos fejlesztése, amely a lakosság általános és szakműveltségében tükröződik. A munkaerő versenyképességét és vállalkozói kedvét nagyban meghatározza képzettségi szintje, továbbá az, hogyan illeszkedik jártassága a helyi gazdaság tevékenységeibe. A rendelkezésre álló szabad munkaerő és a munkaerőigény harmonizálása az elsődleges cél kell, hogy legyen a foglalkoztatási gondok megoldása során. A

- -

65


munkanélküliek nagy része csupán alapfokú- vagy még annál is alacsonyabb szintű végzettséggel rendelkezik. A lakosság versenyképes képzettségét a jövőbeli gazdasági irányokkal egyeztetve lehet kialakítani. Számolni kell a modern agrártevékenység jövőbeli követelményeivel és a sokoldalú tevékenységet magába foglaló agrárlogisztika által támasztott igényekkel. A térség egyik legjelentősebb problémája, hogy a tartósan munkanélküliek között magas a képzetlenek aránya. Az intézkedések célja a térség felnőtt lakossága számára indítandó átképző programok segítségével a térség munkanélküliségének csökkentése, a szakmunkások

arányának

növelése,

az

egyoldalú

foglalkoztatási

struktúra

megváltoztatása. A programokat a Munkaügyi Központ koordinálásával kell végrehajtani. Javasolt fejlesztési programok Oktatási fórum az általános iskolai képzés, a középiskolai továbbtanulási lehetőségek és az elhelyezkedési lehetőségek koordinálására.

2.4.5.

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ FIATALOK TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉSÉNEK JAVÍTÁSA

A térségben élő nagy létszámú roma lakosság képzése és foglalkoztatása rendkívüli terheket ró az önkormányzatokra és a pedagógusokra. Az óvodai illetve az általános iskola alsó tagozatában végzett nevelő és oktatói munka kiemelt fontossággal bír a roma fiatalok későbbi társadalmi szerepvállalása során. A megoldást nem az asszimiláció jelenti, hanem törekedni kell arra, hogy a roma fiatalok identitásukat megőrizve tudjanak felzárkózni. A cigánygyerekek óvodába járásának ösztönzésén túl, nagy hangsúly kell fektetni a kulturális különbségeket tiszteletben tartó személyiségközpontú pedagógiai módszerek alkalmazására, megfelelő programok kidolgozására,

a

pedagógusok

romológiai

továbbképzésére

és

roma

oktatók

alkalmazására, akik át tudják segíteni a gyerekeket a nyelvi és kulturális nehézségeken. Javasolt fejlesztési programok A roma lakosság képzettségi szintjének növelése. Tanfolyamok, továbbképzési lehetőségek biztosítása.

- -

66


2. VERSENYKÉPES IPARSZERKEZET KIALAKÍTÁSA 2.1. A térségi transzfer szerep erősítése 2.2. Közművesített vállalkozási telephelyek létesítése 2.3. Vállalkozásfejlesztés 2.3.1. Szervezeti háttér kialakítása 2.3.2. Meglévő cégek támogatása 2.3.3. Új befektetők vonzása 2.4. Humánerőforrás fejlesztése 2.4.1. Humán erőforrás fejlesztése és szerepe a beruházás ösztönzésben 2.4.2. Hatékony oktatási tevékenység feltételeinek javítása 2.4.3. Oktatási intézmények korszerűsítése és eszközbeszerzés 2.4.4. Az oktatás és a helyi gazdaság munkaerőigényének harmonizálása 2.4.5. Halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi beilleszkedésének javítása A programok monitoringja

- -

67


3. REKREÁCIÓS-

ÉS

IDEGENFORGALMI

SZOLGÁLTATÓ

TEVÉKENYSÉG

KIALAKÍTÁSA, FEJLESZTÉSE

3.1.

A TURIZMUS

A turizmusnak kedvező hatása lehet mind a vállalkozások körére, a foglalkoztatásra, a jövedelemtermelésre, a gazdaság szerkezetének modernizálására, mind az elmaradott térségek felzárkóztatására. A gazdasági hatások mellett jelentősek a turizmus társadalmi, kulturális hatásai is, amelyek elsősorban a társadalmi mobilitás növelésében, a helyi és nemzeti értékek megbecsülésében jutnak kifejezésre. Napjainkban az érintetlen területek iránt

felélődő

érdeklődés

a

síkvidéki,

folyó

menti

területek

idegenforgalmának

felértékelődését jelzi. Napjainkban a turizmusnak számos térbeli típusát ismerjük aszerint, hogy magának a turisztikai tevékenységnek mi a motivációja (pl. üdülő-, bevásárlóturizmus, stb.). A turizmus egyes térbeli típusaiba történő besorolás alapját a vizsgált településen található idegenforgalmi infra- és szuprastruktúra elemeinek minőségi és mennyiségi mutatói jelentik, így az alábbiakat különböztetjük meg: -

üdülőturizmus: A turisztikai tevékenység ezen formája főleg valamely vízparti vagy egyéb üdülőhelyen történő napozással, strandfürdőzéssel, játékkal, olvasással párosuló passzív szabadidő eltöltés.

-

aktív turizmus: Napjainkban egyre inkább felismertté válik, hogy a munkaidő egyre intenzívebb kihasználásával és terjedésével az egészséges életmódra való törekvés abban az esetben

valósulhat

meg,

ha

a

szabadidőt

az

életkornak

megfelelő,

környezetváltozással együtt járó testmozgással ellensúlyozzuk, legyen az víziturizmus, lovaglás, természetjárás, kerékpározás, horgászat, vadászat stb. -

kulturális és örökségturizmus: Ebben a csoportba tartozó látogatók számára az egyes települések funkcionálisan vagy építészetileg érdekes épületei, építményei, emlékművei, templomai, jelentős történelmi korszakok és események helyszínei jelentenek vonzerőt. Az állandó vagy időszakos kiállítások helyszínéül szolgáló múzeumok, gyűjtemények is motiválják a turisták érkezését.

- -

68


Mindemellett a települések turizmusában egyre jelentősebb szerepet játszana a különféle

kulturális

rendezvények,

zenei

és

színházi

fesztiválok,

a

hagyományőrzést elősegítő események. -

egészségturizmus Az egészségturizmusnak egyre inkább növekvő szerepe van az egészség megőrzésében, a betegségek megelőzésében, a gyógyításban, a fizikai és mentális

kondicionálásban.

Olyan

lehetőségeket

rejt

turisztikai

vonzerő

szempontjából magában, melyek még egyes területeken teljesen kihasználatlanok. -

falusi turizmus: Mikor a falusi szálláshely szolgáltatás párosul a természeti környezet, a falusi élet értékeinek felmutatásával, egyedi vendéglátással.

-

ökoturizmus a természet értékeinek tiszteletben tartása mellett történő, annak tudatos megfigyelésére, védelmére alapozó turizmus

-

gasztronómia és borturizmus A magyar konyha és borászat hírnevének köszönhetően igen keresett turisztikai vonzerő, melynek megismerését számos gasztronómiai rendezvény segít országszerte. A számos pincészet pedig a bor és borászat szerelmeseinek nyújt önálló, vagy bortúra keretében feledhetetlen programot.

Természetesen egy-egy kistérségben nem feltétlen van jelen a fent említett turisztikai színterek minden egyes tagja, de a lehetőségek felvázolásához és hasznosításukhoz egy komplex programcsomag elkészítéséhez elengedhetetlen megemlítésük. Magának a turisztikai terméknek nevezett komplex szolgáltatáscsomagban jelentős szerepet kap a földrajzi tér is, melyet legtöbbször a természeti környezet determinál. Mezőcsát Kistérség esetében ezek a: -

Tisza folyó

-

Borsodi Mezőségi tájvédelmi körzet (Kis-Hortobágy)

-

Tisza-tó.

A Tisza-vidék hazánk egy olyan térsége, melynek földrajzi adottságai lehetőséget teremtenek az idegenforgalom napjaink pozitív hatásainak megvalósulásához, a területi különbségek mérsékléséhez.

- -

69


Vonzereje: Bár a Tisza folyó környezetét a mesterséges, szabályozott körülmények az elmúlt másfél évszázad alatt jelentősen megváltoztatták, a Tisza mind a mai napig megőrizte turisztikai vonzerejét. A folyót kísérő ligeterdők, a kiterjedt part menti homokpadok, a hosszú szakaszokon tiszta víz, a táborozásra alkalmas partok és települések látnivalói teret adnak a vízisport szerelmeseinek, a horgászoknak, a „tiszavirágzást” csodáló természetjáróknak, a termál és gyógyvizek kedvelőinek és a kulturális látnivalók, rendezvények iránt érdeklődőknek egyaránt. Figyelembe véve a hét település adottságait és lehetőségeit, a kistérségnek arra a megállapításra kell jutnia, hogy csak összefogással, a lehetőségek és adottságok összekovácsolásával lehet a területet fellendíteni, ismertté tenni és fejleszteni. A térségi idegenforgalom fejlesztési irányainak meghatározásához több szempontot kell figyelembe venni: Először fel kell tárni a meglévő idegenforgalmi attrakciókat Ezután fel kell mérni a potenciális látogatócsoportok körét Majd számba venni a reális fejlesztési lehetőségeket Végül a kistérségnek a regionális idegenforgalmi image-be illeszkedően kell kialakítania az adottságaira támaszkodó saját, egyedi arculatát. Az első beruházások esetén érdemes figyelembe venni, hogy a belföldi vendégek körében tartós növekedés tapasztalható az alacsonyabb kategóriájú ifjúsági szállókban és a kempingekben. Amennyiben a növekedés hosszú távon is tartósnak bizonyul, kedvező a kistérség számára, mert az erősödő belföldi turistaforgalom képes kitölteni a holtszezont, mivel megoszlása egyenletesebb a külföldinél. Ezért biztosabb keresletet jelent a kezdeti nehézségek miatt szerényebb, és olcsóbb szolgáltatások iránt is. Az alábbi fejlesztési célok között nem szerepel a turisztikai infrastruktúra fejlesztése, mert az egyes turisztikai ágakban – turizmusfejlesztési célok – vannak megemlítve, általában külön fejlesztési programelemenként.

- -

70


3.2.

AZ IDEGENFORGALOM KERETFELTÉTELINEK FEJLESZTÉSE

3.2.1.

A TURISZTIKAI ADATBANK ÉS INFORMÁCIÓ SZOLGÁLTATÁS KIALAKÍTÁSA

Az idegenforgalom fejlesztése a helyi kínálaton túl jelentősen függ a térségben végzett marketingtevékenységtől is. Sajnálatos tény, hogy a kistérségen belül nem működik Tourinform Iroda, a legközelebbi ilyen szolgáltatás Mezőkövesden, Tiszafüreden és Tiszaújvárosban található. A jövőben a turisztikai szolgáltatások összefogására, a kínálat és kereslet koordinálására célszerű egy olyan, ha nem is Tourinform, de hasonló szolgáltatást biztosító, iroda létrehozása, mely a környék szolgáltatásairól naprakész információval tudja ellátni az érdeklődőt. A későbbiekben a szolgáltatást bővítve hálózat kiépítése ajánlott, és ha nem is mind a kilenc településen, de lehetőség szerint mindenhol, ahol egy ilyen jellegű szolgáltatás biztosítható. Ezáltal akadálytalan információ-áramlás biztosítható a kistérség települései között. Ugyanakkor feltétlen szükséges a Kistérség keretein túlmutató kapcsolódási pontok kiépítése, a szomszédos kistérségekkel, a régióval történő információs háló kialakítása is.

3.2.2.

AZ INTERNET SZEREPE A TÁJÉKOZTATÁSBAN

A turisztikai információk megjelenítése a világhálón, valamint az elektronikus úton zajló szálláshelyfoglalás mind a vállalkozások, mind a turisták számára az információk könnyebb és gyorsabb elérhetőségét biztosítja. A piaci alapon szerveződő internetes, virtuális szálláshely-katalógusokból általában hiányoznak a nem piaci jellegű turisztikai

információk

(vonzerők,

látnivalók,

programok),

a

kis-

és

középvállalkozások bekapcsolódása pedig – megfelelő informatikai eszközellátottság hiányában – csak lassan halad előre. Az informatikai szolgáltatások nyújtására legalkalmasabbak a települési vagy térségi feladatokat ellátó teleházak. A településeknek, illetve a társulásnak folyamatosan frissített, a lehető legszélesebb körű információbázist tartalmazó „honlappal” kell a nyilvánosság előtt bemutatkoznia. A honlap feladata az is, hogy vonzóvá tegye a térséget a potenciális látogatókör számára, tehát az idegenforgalmi szolgáltatásokon túlmenően helytörténeti, társadalmi, kulturális stb. információkat is tartalmaznia kell.

- -

71


Mivel a szolgáltatások nagy része egyre inkább a számítógépes világhálón bonyolódik le, ezért így bekerülhet a nemzetközi turisztikai információáramlásba, javítva a kistérség versenyképességét a turisztikai piacon. On-line adatfrissítés esetén a jogosultsággal rendelkező

adatszolgáltatók,

technikailag

közvetlenül

vihetnék

fel

naprakész

információikat az országos adatbázisba.

3.2.3.

TURISZTIKAI MARKETINGTEVÉKENYSÉG ELINDÍTÁSA

Az idegenforgalmi fejlesztések előfeltétele, hogy a Mezőcsáti kistérség, egyéni arculattal jelenjen meg a turisztikai piacon. Ehhez egy nagyon kifejezett térségmarketingre van szükség és arra, hogy megtaláljuk a térség egyedi idegenforgalmi attrakcióit. A lehetőségek, adottságok felmérésén túl, azok terjesztésére, népszerűsítésére van szükség. Impozáns prospektusokat települési és térségi attrakciókat felvonultató kiadványokat kell megjelentetni, ezek mellett kistérségi turisztikai CD-ROM vagy referencia film is készíthető. Ahhoz, hogy a turisztikai versenyben megfelelő erővel vegyen részt a települési adottságokat nem egymástól elválasztva, hanem integráltan kell „áruba bocsátani“. A marketinganyagokat nemcsak helyi irodákban és önkormányzatoknál kell tartani, hanem a megyei

és

regionális

jelentőségű

turisztikai

helyszíneken,

országos

turisztikai

rendezvényeken is megjelentetni. A kistérségi turizmusfejlesztési koncepció kidolgozásakor mindenképpen számolnunk kell azzal, hogy az elvárt közvetlen pozitív hatások mellett egy sor környezeti, kulturális, politikai és gazdasági hatás is jelentkezik. Csak ezek együttes ismeretében tudjuk mérlegelni, hogy milyen irányú, mértékű és formájú turisztikai termékfejlesztést valósítunk meg.

3.3.

IDEGENFORGALMI ÁGAZATOK FEJLESZTÉSE

3.3.1.

FALUSI TURIZMUS

A

falusi

turizmus

egyéni,

családi

üdülési

forma,

amelynek

fogadókapacitása

magánberuházásból kisvállalkozással megteremthető. A turizmus e formája fejleszti,

- -

72


hasznosítja, felértékeli a település meglévő épületvagyonát, a magán és közösségi értékeket, elősegíti, hogy a vegetáló vagy visszafejlődő (elsősorban a kulturális) intézmények ismét fontos szerepet vállalhatnak. A turizmus e formájának szélesebb körű elterjedése

számos

áttételes

térségi

gazdasági

eredményt

is

produkál

az

elkövetkezőkben: Javul a térség foglalkoztatási helyzete. Nő a települések népességmegtartó ereje. Kialakul a térség pozitív image, és a terület széles körben ismerté válik. A térségben már vannak a falusi turizmusra irányuló kezdeményezések (néhány, a falusi turizmus keretében működő szálláshely formájában), Mezőcsát, Tiszavalk, Tiszabábolna. Fejlesztésének alapvető feltétele, hogy a lakossággal elfogadtatásra kerüljön a vendégforgalom szükségessége, hogy kialakuljon a vendéggel szemben egy pozitív emóció. Annak felismerése, közös érdek (település, térség) a vendég megszerzésének és megtartásának folyamata. A településre érkező vendég amellett, hogy keresletet támaszt a mezőgazdaságban előállított termékekre szívesen költ olyanokra is, amelyek tipikusan jellemzőek az adott tájra és tájegységre, (gyümölcs, kézműves termékek, helyismereti kiadványok). Az ide tartozó termékek az ún. szimbolikus javak (a kistérséghez kapcsolódó jelképek, népművészeti, kulturális alkotások), amelyek termelése és fogyasztása egyre nagyobb mértékű a világon. Jelentőségét a növekvő bevételek mellett az adja, hogy nagy a munkaerőigénye, kis- és középvállalkozásokra épül, változatos termékskálája miatt sokféle munkaerőt igényel, és kreativitásra ösztönöz. Ugyanakkor segít a kistérségi adottságok megőrzésében és elterjesztésében, azaz a kistérség adottságainak megismerésében. Fontos feladat egy pontos, adatbázis létrehozása és naprakész karbantartása azokról a kisvállalkozókról

és

szervezetekről,

akik

szálláshelyet

kínálnak,

agroturisztikai

szolgáltatást nyújtanak, lovas-, vízi-, kerékpártúrát szerveznek. Azon túl, hogy az információbázis létrejön, éppen ilyen fontos az információ továbbítása is. A falusi turizmus vonzerejét az egyre kisebb terültre visszaszoruló hagyományos falusi, tanyasi életmód jelenti, beleértve a mezőgazdasági tevékenységeket – állattartást, földművelést és a hozzájuk kapcsolódó életmódi sajátosságokat, ami a „modern“ városi ember számára egzotikumot jelent. Éppen ezért fontos a lakosság bevonása a falusi

- -

73


turizmusba. A hagyományokat legjobban őrző lakók számos területen kapcsolódhatnak a falusi turizmusba. A megfelelő infrastrukturális ellátottság kiépítése az ilyen irányú fejlesztéseknek alapvető feltételei. Javasolt fejlesztési programok: Falusi turizmus keretében működő szálláshelyek létesítése Falusi életformát bemutató programok szervezése és reklámozása „Szimbolikus javak”, kézműipari termékek turisztikai hasznosítása Infrastrukturális fejlesztés Agroturisztikai szolgáltatások beindítása és fejlesztése

3.3.2.

VADÁSZTURIZMUS

Ez a turisztikai ágazat a hazai idegenforgalom egyik legjövedelmezőbb területének tekinthető. A résztvevők igénye a magas színvonalú szálláshelyeket és ellátást, jól szervezett programokat foglalja magába. A jövőben erdősítés által megnövekedő erdőterületek következményeként a vadállomány élőhelye is ki fog bővülni, ami vadászati célú fejlesztéseknek ad alapot. Ehhez további sokszínű és színvonalas szolgáltatást végző vadászházak létesítését kell célul kitűzni. Ez az a terület, ami potenciális lehetőséget nyújt a külföldi vendégek fogadása terén. Javasolt fejlesztési programok: Vadászprogramok szervezése. Vadászházak létesítése

3.3.3.

LOVAS TURIZMUS

Országos szinten a turizmus e területe a hazai és külföldi látogatók részéről egyaránt növekvő érdeklődést mutat. A táj kellemes környezetet nyújt a lovas-túrákhoz. Mivel a lovaglás reneszánszát éli országszerte a jövőben létesülő lovas tanyák szolgáltatásai iránt – oktatás, táboroztatás, fizetővendég szolgálat stb. - mutatkozó kereslet bizonyára növekedni fog.

- -

74


A lovas turizmus térségi szerepét segíti elő, hogy az egyes települések lótúra viszonylatban viszonylag közel helyezkednek le egymáshoz, a Tisza-part mentén is megközelíthetők és így lovastúra útvonal mentén történő felfűzésük egy-egy túra megállóhelyét képezik, ahol a látogatók teljes körű ellátásban részesülnek. A lovas túrák szervezésének legfőbb előnye, hogy meghosszabbítják a térségbe látogatók tartózkodási idejét. Javasolt fejlesztési programok: Vállalkozásösztönzés a lovas turizmus terjesztésére. A lovas pihenőközpontok kialakítása, felfűzésével többnapos kiránduló útvonalak megszervezése.

3.3.4.

HORGÁSZ TURIZMUS

A térségben a tiszai horgászat halászati gazdasági ágazatként nem tervezhető. Azonban a halászat intenzív körülmények között, mint jól szervezhető ágazat a térségben jelenleg is eredményesen működik és ez az irány a turizmushoz kapcsolódóan projektgenerálásra is alkalmas, ez azt jelenti, hogy megfelelő természeti környezetben vagy az M3-as térségében gyors hétvégi családi programként speciális horgásztavak létrehozása a térségben indokolt. Ez csak akkor lesz működő képes, ha a gyerekeknek és feleségnek a horgásztó közvetlen környezetében külön programokat kínálunk, melybe bele tartozik az is, hogy a kifogott halat helyben megtisztítják és meg is sütik az erre igényt tartóknak, mint szolgáltatást. Ároktőn található a Kis-Tisza holtág, amely egy 23 ha- os területen helyezkedik el. Jelenleg horgászterületként van nyilvántartva, és akként is működik. Ez lehet a kistérség horgászati központja. Megfelelő infrastrukturális fejlesztéssel csodálatos pihenőterület alakítható ki (akár kempingezésre is alkalmassá tehető). Ez a projekt csomag a tiszai környezethez és a mint természeti vonzerőhöz illetve a megfelelően kialakított bányatavi környezethez mint sport lehetőséghez is kapcsoltan javasolt. A hal programcsomagon belül halfeldolgozó üzem létesítése nem javasolt a nyíregyházi, szoboszlói, százhalombattai és geleji kezdeményezések (TÉCS) a piaci igényeket lefedik.

- -

75


Javasolt fejlesztési programok: Horgászközpont kialakítása Ároktőn Horgásztavak korszerűsítése Kapcsolt szolgáltatások kialakítása a horgászatra alkalmas tavak, illetve tiszai területek mentén (pl.: főzőhelyek kijelölése, játszóterek kialakítása)

3.3.5.

KERÉKPÁROS TURIZMUS – KERÉKPÁRÚT-HÁLÓZATBŐVÍTÉS

A Kistérség Tisza gátja túrakerékpározás számára rendkívül kedvező feltételeket biztosít. Az ágazat fellendülését nagymértékben elő fogja segíteni, ha a jelenleg még pályázás alatt álló Négyestől Ároktőig, a tiszamenti településeket összekötő kerékpárút is megvalósításra kerül mely része lenne az európai országokat összekötő, 11-es számmal jelölt, 6000 km-es útvonalnak (EuroVelo). A túrakerékpározás népszerűsítését már ezt megelőzően meg lehet kezdeni, hiszen a kisforgalmú négy és öt számjegyű utak önmagukban is alkalmasak e szabadidős tevékenység végzésére. A kerékpárutak kiépítése nagyban hozzájárulhat a Tisza menti idegenforgalmi programok látogatottságának növeléséhez, valamint a települések jobb megismeréséhez A Tisza vonalát követő árvízvédelmi töltések, a tarka falvakat összekötő kis forgalmú utak, a két part között ingázó kompok, az ártéri erdők és homokos partok váltakozása kalandos túrákra csalogathatja a kerékpárbarátokat. Javasolt fejlesztési programok: Népszerűsítő kiadványok készítése terjesztése. Programszervezés (pl. családi- és iskolás hétvégi kerékpártúra).

3.3.6.

A MINŐSÉGI IDEGENFORGALOM KIALAKÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI

A látogatók több napos térségben tartózkodásának elengedhetetlen feltétele, hogy idegenforgalmi

szálláshelyek

létesüljenek.

A

szálláshelyek

létrehozását

a

helyi

jövedelemviszonyok és a megcélzott vendégkör igényei egyaránt meghatározzák. Az idegenforgalom jövedelmezősége annál magasabb minél módosabb társadalmi réteget szolgál ki. Azonban a magas színvonalú vendéglátóhelyek nagyarányú

- -

76


tőkebefektetést igényelnek. Ehhez olyan térség-image-t kell kialakítani, ami a „kívülről érkező” nagyvállalkozókat a térségbe csábítja. Javasolt fejlesztési programok: Nagyszabású idegenforgalmi beruházások vonzását elősegítő marketingterv kidolgozása a térség adottságaira, sajátos arculatára alapozva.

3.4.

PROGRAMSZERVEZÉS

3.4.1.

HAGYOMÁNYŐRZŐ- ÉS KULTURÁLIS PROGRAMOK SZERVEZÉSE

A térségben számos hagyományőrző néptánc és népzenei együttes működik, akik az igények szerint bármikor megszervezhető műsorral rendelkeznek. Célul kell kitűzni, hogy ne az esetlegesen felmerülő szereplési lehetőségekre számítsanak a szervezők, hanem direkt módon gyakoroljanak vonzást a műfaj iránt érdeklődőkre. Már országos szinten is elterjedt a folklór találkozók szervezése. Az év egy kitüntetett időszakában a helyi együttesek, népi mesterségek képviselői és számos az ország más területeiről, illetve a határon túlról érkező hagyományőrző csoportok képviselői gyűlnek össze és mutatkoznak be a nagyközönség előtt. Az ilyen jellegű események, amennyiben évről évre rendszeresen megrendezésre kerülnek, és jó propagandát kapnak, egyre nagyobb számú látogatót vonzanak, ezáltal hozzájárulnak a térség megismertetéséhez. Javasolt fejlesztési programok: Népzenei- és néptánc találkozó megszervezése, vásárral kiegészítve Határon átnyúló kulturális találkozó

3.4.2.

GYERMEK ÉS IFJÚSÁGI ÜDÜLTETÉS FEJLESZTÉSE

A gyermektáboroztatást és ifjúsági üdültetést a fajlagosan kis jövedelmet produkáló, ezzel együtt

alacsony

komfortfokozatú

szolgáltatást

igénylő

turisztikai

területek

közé

sorolhatjuk. Térségi szinten viszont a helyi tőkehiányból adódóan rövidtávon ez a fejlesztési

irány

népszerűsítésével

a

legreálisabb.

Olcsó

a

természetkedvelő

turistaszállások

országjáró

- -

létesítésével

(bakancsos)

turisták

és

kellő

szívesen

77


részesítenék előnyben a Kistérséget, térségi természetjáró mozgalmak szervezhetők (templomok,

történelmi

emlékhelyek,

tavak

bejárása

stb.).

Ezek

színvonalas

kiadványokkal a természetbarát szervezetek között országosan is ismertté tehetők. A népszerű speciális szabadidős tevékenységekre szervezett ifjúsági, diáktáborok szervezése is lehetőségeket kínál, mint például lovas, nyelvi, vagy vízi túrázásra alapozott állótábor stb. Az ifjúsági üdültetés célja a gazdasági előnyökön túl a helyi fiatalok táboroztatására való lehetőség nyújtása csereüdültetés formájában. Javasolt fejlesztési programok: Ifjúsági szálláshelyek létesítése. Sátorozásra alkalmas területek kijelölése. Kemping létrehozása, működtetése. Természetjáró mozgalmak szervezése

3.4.3.

„CSALÁDI HÉTVÉGE” A MEZŐCSÁT KISTÉRSÉGBEN

A térség jobb megismerése céljából, a helyi vendéglátóhelyek – elsősorban éttermek, presszók – jobb kihasználtsága végett, hangsúlyt kell fektetni a hétvégi egynapos programok szervezésére. Ezekre jellemző, hogy kevésbé (szervezési) költség igényesek, inkább, a helyi lakosság soraiból kikerülő jó szervezőkészségű emberek önkéntes tevékenységét igénylik. A

jól

propagált

rendezvények,

programok

környező

nagyvárosokból

(Miskolc,

Nyíregyháza, Tiszaújváros, de akár Budapest is, hiszen az M3-as jelentősen lecsökkentette az utazás idejét) jelentős számú embert fognak kicsalogatni a természetbe,

ugyanis

a

város

lakótelepein

élők

fokozott

igényt

mutatnak

a

természetközeli szabadidőtöltésre. A látogatók szervezését - akár más városban működő turista egyesületekkel kooperálva sikeresen véghez lehet vinni. A kirándulás során felkeresett műemlékek, természeti értékek mellett a programok színesíthetők a helyi hagyományőrző csoportok előadásainak, és a helyi népi iparművészek tevékenységének megtekintésével, szabadtéri főzéssel, horgászattal, vízi túrázással. Javasolt fejlesztési programok: Családi gyalogtúra szervezés.

- -

78


Családi kerékpártúra szervezés. Családi szabadidősport vetélkedők szervezése Népi iparművészeti tevékenység népszerűsítése kiscsoportos foglalkozások keretén belül

3.4.4.

SPORTTURIZMUS

A térség domborzati adottságai, tiszta környezete (sportobjektumok hiányában) a szabadtéri tömegsportrendezvények számára nyújt kedvező feltételeket. A nagy számú résztvevőt vonzó események a térség megismeréséhez és a helyi vendéglátóhelyek forgalomnövekedéséhez járulnak hozzá. Ide sorolható, pl. a teljesítménytúrák, tájfutó-, triatlonversenyek stb. szervezése és lebonyolítása, amelyek minden korosztály számára kedvelt programok. Javasolt fejlesztési programok: Teljesítménytúrák, tájfutó versenyek szervezése. Mezőcsát kistérségi Mezei futóverseny megrendezése. „Challenge Day” (Kihívás Napja) a Mezőcsáti kistérségben.

3.5.

A TELEPÜLÉSKÉP IDEGENFORGALMI SZEMPONTÚ FEJLESZTÉSE

A kedvező természetföldrajzi adottságokon túl a települések belterületeinek fejlesztése is fontos feladat a turisztikai szempontú fejlesztések terén. Mivel a turista először a településekre érkezik, esetleg étkezése is ott megoldott, ezért elsődleges fontosságú a vonzó településkép kialakítása.

3.5.1.

A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELME

A látogató számára elsőként szembeszökő látvány a település környezeti állapota, azaz tisztasága. A települési környezetvédelem törvény által is előírt önkormányzati feladat. A „Regionális hulladéklerakó program” elindításával a települési hulladéklerakók, ezzel együtt az illegális szemétlerakók felszámolására (rekultivációjára) kerül sor.

- -

79


A belterületek tisztaságának megőrzése végett a megfelelő gyakorisággal kihelyezett hulladékgyűjtők kihelyezése szükséges. Az ISPA hulladékgazdálkodási projektjéhez kapcsolódóan hosszú távon meg kell valósítani a szelektív hulladékgyűjtést, az erre alkalmas gyűjtőedények kihelyezését. A szennyvízelvezetés és tisztítás megoldása, valamint a hulladéklerakók rekultivációja térségi szinten szükséges feladat, mivel a szennyezésre érzékeny rétegvíz bázis elszennyeződése az idő előrehaladtával a jelenleginél is erősebb lesz. Javasolt fejlesztési programok: A lokális szemétlerakók területének rekultiválása. Szennyvízelvezetés és tisztítás. Köztéri hulladékgyűjtők kihelyezése. Szelektív hulladékgyűjtési program kidolgozása, elindítása.

3.5.2.

A TELEPÜLÉSKÉP ESZTÉTIKAI SZEMPONTÚ FEJLESZTÉSE

A településre látogató turista megérkezésekor elsőként a vasútállomást, vagy az autóbuszmegállót és környezetét pillantja meg. Fontos, hogy ennek környezete kifogástalan barátságos, gondozott legyen. A másik és talán a legfontosabb feladat a településközpont hangsúlyozása, valamint a közintézmények környezetének rendben tartása.

A

települési

önkormányzatok

szűkös

költségvetési

keretei

miatt

a

legköltségtakarékosabb beruházás a zöldfelület növelés, parkosítás illetve a virágos belváros, illetve településközpont kialakítása. Falusi településeken a lakosság erősebb lokálpatriotizmusa, gyakorlatiasabb szemlélete és életmódja miatt e cél megvalósítása megfelelő szervezéssel társadalmi munka keretében,

(esetleg

anyagi

hozzájárulással,

pl.

facsemeték,

cserjék,

palánták

adományozása) vagy iskolai szabadidős tevékenység keretében is kivitelezhető.

A kisebb településre látogató turisták nem „fényűzést”, hanem apró vendégszeretetről árulkodó jeleket tartanak fontosnak. Ilyenek, pl. azok az eligazító táblák, amelyek segítik a településre érkező turisták tájékozódását és a helyi idegenforgalmi látványosságok felkutatását. Ezért gondoskodni kell helyi ismertető, eligazító táblákról. Érdemes kijelölni, és rendszeresen frissíteni az adott településről induló és a környék természeti, kulturálisépítészeti értékeit nyomon követő túraútvonalakat. Az arra alkalmas területeken pihenőhelyek (padok, esőházak, szalonnasütők) létesítése szükséges. - -

80


Javasolt fejlesztési programok: Közterületi információs táblák kihelyezése. Zöldfelület növelés a belterületeken – parkosítás. Turistajelzések felfestése, frissítése. Pihenőhelyek kijelölése.

PIHENŐ- ÉS SZABADIDŐPARKOK LÉTESÍTÉSE

3.5.3.

A pihenő- és szabadidő parkok létesítését a helyi lakossági szabadidős tevékenységeihez és az idelátogató turisták pihenési, sportolási és szórakozási stb. igényeihez kellemes, meghitt

környezetet

fognak

biztosítani.

Helyszínei

lesznek

szabadtéri

kulturális

rendezvényeknek, helyi tömegsportrendezvényeknek, vagy akár környezetbe illő játszótérnek is helyet biztosíthatnak.

3.5.4.

MŰEMLÉKVÉDELEM ÉS MŰEMLÉK-REKONSTRUKCIÓ

A térség gazdag történelmi múltjának, kultúrájának élő bizonyítéka a számtalan műemléki védelem alá tartozó templom, kápolna, tájház, kastély. A térség ilyen jellegű értékei a hozzájuk fűződő legendák egyrészt az itt lakók kötődését befolyásolják, másrészt idegenforgalmi vonzerőt, illetve látványosságot is nyújtanak. Javasolt fejlesztési programok: Templom és kastélyok, kúriák felújítások. Védett épületek katasztere, rekonstrukciója.

- -

81


3. REKREÁCIÓS-

ÉS

IDEGENFORGALMI

SZOLGÁLTATÓ

TEVÉKENYSÉG

KALAKÍTÁSA,

FEJLESZTÉSE

3.1. A turizmus 3.2. Az idegenforgalom keretfeltételeinek fejlesztése 3.2.1. A turisztikai adatbank és információ szolgáltatás kialakítása 3.2.2. Az Internet szerepe a tájékoztatásban 3.2.3. Turisztikai marketingtevékenység elindítása 3.3. Idegenforgalmi ágazatok fejlesztése 3.3.1. Falusi turizmus 3.3.2. Vadászturizmus 3.3.3. Lovas turizmus 3.3.4. Horgász turizmus 3.3.5. Kerékpáros turizmus – kerékpárút-hálózat fejlesztése 3.3.6 A minőségi idegenforgalom kialakításának lehetőségei 3.4. Programszervezés 3.4.1. Hagyományőrző programok szervezése 3.4.2. Gyermek és ifjúsági üdültetés szervezése 3.4.3. Családi hétvége a Mezőcsáti kistérségben 3.4.4. Sportturizmus 3.5. A településkép idegenforgalmi szempontú fejlesztése 3.4.1. A települési környezet védelme 3.4.2. Településkép esztétikai szempontú fejlesztése 3.4.3. Pihenő- és szabadidőparkok létesítése 3.4.4. Műemlékvédelem és műemlék rekonstrukció A programok monitoringja

- -

82


4. MŰSZAKI

INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS,

KÖRNYEZET-

ÉS

TERMÉSZETVÉDELEM

4.1.

KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE

A térség gazdasági fejlődése, az ott fellelhető természeti erőforrások hasznosítása szempontjából alapvető jelentőségű a megközelíthetőség, azaz a közlekedési-szállítás hálózati rendszere, vasúti- és közúthálózat rendszere, a vasút- és a közúthálózat kiépítettsége.

4.1.1.

A KÖZÚTHÁLÓZAT KORSZERŰSÍTÉSE (KÜL- ÉS BELTERÜLET)

A magas színvonalú technológiát használó gazdaságokhoz a bekötő utak rekonstrukcióját a kapcsolódó infrastruktúra projektben biztosítani kell, ilyen pl. az Igrici, Dollár-tanya / Nemesbikk nyomvonal. A közúthálózat korszerűsítése elengedhetetlen feltétele a kistérség településeinek egymás közötti kapcsolatának erősítése és a térségnek a gazdaság vérkeringésébe történő hatékony integrálódása végett. Javasolt fejlesztési programok: A négy és öt számjegyű utak korszerűsítése.

4.2.

KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRA BERUHÁZÁSOK

A térség környezeti állapotának megőrzése, esetenként helyreállítása szempontjából és az életfeltételek javítása érdekében a kommunális infrastruktúra fejlesztése szükséges. A közműolló növekedése ugyanis nemcsak környezeti probléma, hanem gazdaságilag is kézzelfogható veszteségeket jelent az elmaradó turisták, befektetők miatt. A külterületi majorok, zárványtelkek infrastrukturális feltártságának megvalósítása, fejlesztése a jelzett turisztikai programok, agrárfejlesztések szempontjából szükséges feladat.

- -

83


Hulladéklerakó Az új hejőpapi regionális hulladéklerakó a mezőcsáti kistérség 9 településéből 4-nek oldja meg a korszerű hulladék kezelését, azonban figyelmet kell fordítani a többi településre is. Ajánlatos Tiszatarján csatlakozása a hejőpapi lerakó rendszeréhez. A Miskolcon megvalósuló szelektív hulladékgyűjtő rendszert ki kell terjeszteni a kistelepülésekre is, ezzel elősegítve az Országos Hulladékgazdálkodási Terv céljait, illetve az Európai Közösség ilyen irányú elvárásait. A tiszafüredi regionális lerakó további 3 kistérségi település hulladékkezelését oldja meg, megoldatlan marad azonban Tiszatarján mellett Ároktő hulladékkezelése is. Az ároktői lakosok települési hulladékát ajánlott lenne a tiszafüredi lerakóban elhelyezni. A komposztálható mezőgazdasági hulladékok újrahasznosítására nyújt lehetőséget a Tiszafüreden megépülő komposztáló üzem. A tiszafüredi hulladékkezelési terv keretében felszámolásra kerülnek a régebbi, többnyire szabálytalanul üzemeltetett lerakók, és megtörténik azok szakszerű rekultivációja. Szennyvízkezelés A megoldandó problémák a kistérségben: -

Meg

kell

oldani

a

2000

lakosegyenérték

alatti

települések

egyedi

szennyívízkezelését, valamely alternatív, természetközeli tisztítási, ártalmatlanítási eljárással, viszont ezek létesítésénél figyelembe kell venni a vízjárási viszonyokat (árvíz, belvíz, ivóvízbázisok, VTT-vésztározók, stb.) -

Figyelmet kell fordítani a szippantott szennyvíz kezelésére, a szennyvíztelepek ilyen irányú befogadóképességének kiépítésére. Ez ideiglenes megoldásként is alkalmazható

a

jelenleg

tisztítóművel

nem

rendelkező

települések

szennyvízkezelésében. -

Törekedni kell a már meglévő tisztító-művek tisztítási fokozatának emelésére (minimum fizikai, biológiai, lehetőleg kémiai tisztítási technológiák) elsősorban a víz- és talajvédelmi szempontból érzékeny területeken (Tisza ártér, vizes élőhelyek környezete)

-

A tisztítóművekben keletkező szennyvíziszap ártlamatlanítására nagyobb gondot kell fordítani, a szilárdhulladék-lerakóban való elhelyezés csak ideiglenes lehet, törekedni kell a magas szervesanyag-tartalmú iszapok hasznosítására (tápanyagvisszapótlás, komposztálás, fermentáció).

- -

84


Javasolt fejlesztési programok: Kistérségi szinten a csatornahálózat teljes körű kiépítése. A települések lokális hulladéklerakóinak felszámolása, rekultiválása. Alapinfrastruktúrával ellátott közművesített telkek kialakítása a betelepedés elősegítése érdekében, az elvándorlás ellensúlyozására. Külterületek infrastrukturális ellátása.

4.3.

AZ INTÉZMÉNYI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE

Az önkormányzatok kezelésében lévő intézményi épületek esetén szükséges a rekonstrukció ill. a teljes újjáépítés az intézmények zavartalan működéséhez. Javasolt fejlesztési programok: Tiszatarján,

Tiszakeszi,

Mezőcsát,

Igrici

óvodakorszerűsítések,

iskola

felújítások. Tiszadorogma polgármesteri hivatal rekonstrukciója.

4.4.

TERMÉSZETVÉDELMI FELADATOK

A természeti értékek védelmében érdekében nem egyszerűen konzervációról van szó, hanem a tájhasználatnak olyan kialakításáról, amely maximálisan figyelembe veszi a természeti környezet érzékenységét, terhelhetőségét. A Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetben a BNP szakembereinek segítségével érvényesülhet a természetvédelmi szempontú kezelés. A cél az, hogy ez ki lehessen terjeszteni a nem védett területek hasonló adottságú részeire is. A napjainkra hangsúlyossá váló gyepek és vizes élőhelyek megőrzése itt is fontos szerepet kell, kapjon. A lakosság környezettudatosságát az ismeretterjesztő előadások szervezése hatékonyan elősegítheti. Javasolt fejlesztési programok: Szakszerű erdőgazdálkodás kialakítása, az őshonos fafajok arányának növelése.

- -

85


Őshonos fafajokra génmegőrző program kidolgozása, megvalósítása. Gyepek megőrzése, természetszerű kezelése. Vizes élőhely rekonstrukció. Védett növények és állatok élőhelyének védelme. Környezet- és természetvédelmi oktatás, képzés, kommunikáció fejlesztése.

- -

86


4.

MŰSZAKI

INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS,

KÖRNYEZET-

ÉS

TERMÉSZETVÉDELEM 4.1. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése 4.1.1. Közúthálózat korszerűsítése (Kül- és belterület) 4.2. Kommunális infrastruktúra beruházások 4.3. Intézményi infrastruktúra fejlesztése 4.4. Természetvédelmi feladatok A programok monitoringja

- -

87


5. A KISSEBBSÉG TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓJA Kisebbségi önkormányzati rendszer A Magyar Köztársaság Alkotmánya rögzíti, hogy a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek, így a cigány kisebbség is “részesei a nép hatalmának, államalkotó tényezők” és biztosítja számukra a jogot saját kultúrájuk ápolásához, anyanyelvük használatához, az anyanyelvű oktatáshoz, a saját nyelven való névhasználathoz, továbbá a közéletben való kollektív részvételhez. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény. - az európai gyakorlatban egyedülállóan - egyéni, valamint kollektív jellegű kisebbségi jogokat, önkormányzatok létrehozására való jogot biztosít a Magyarországon honos 13 kisebbségnek, akik helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. A kisebbségi önkormányzatok saját hatáskörükben önállóan dönthetnek intézményalapítás, átvétel, fenntartás kérdésében, különösen a helyi közoktatás, helyi írott és elektronikus média, hagyományápolás, közművelődés területén. Települési szinten az adott kisebbséget e minőségében érintő rendeletek megalkotása - a helyi közoktatás, a helyi média, a hagyományápolás és a kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat területén - a kisebbségi önkormányzatokat egyetértési jog illeti meg. A kisebbséghez tartozók oktatására, nevelésére kiterjedő helyi önkormányzati döntés esetén az intézmény-vezető kinevezéséhez a kisebbségi önkormányzat egyetértése szükséges. A Magyarországon lakó kisebbségekre jellemző, hogy a az ország egész területén szétszórtan élnek és általában az adott településen is a magyar lakossághoz képest kisebbséget alkotnak. A jelenleg érvényes választójogi törvények szerint a választásokon az adott település valamennyi választópolgára részt vehet és szavazhat. A kisebbségi önkormányzati választások a települési önkormányzati választásokkal egyidőben történnek. A jelöléshez 5 ajánlás, a megválasztáshoz 10.000-nél kevesebb lakosú településen legalább 50 érvényes szavazat, ennél nagyobb településeken 100 érvényes szavazat szükséges. Legalább annyi jelöltet kell állítani, mint ahányat az adott település lakosságszámához mérten jogszerűen meg lehet választani. A kisebbségi önkormányzat jogi személy, a kisebbség jogainak érvényesítését köteles biztosítani. A polgármesteri hivatal köteles munkáját segíteni, a szervektől tájékoztatást kérhet. Ha jogainak gyakorlásához a

- -

88


települési önkormányzat döntése szükséges, akkor a köteles a kérdést a következő testületi ülésen napirendre tűzni. Országos

szinten

a

helyi

elektorok

útján

megválasztott

országos

kisebbségi

önkormányzatok - jelen esetben az Országos Cigány Önkormányzat - képviselik az adott kisebbségeket. Az országos kisebbségi önkormányzatok ellátják az általuk képviselt kisebbség országos és területi védelmét. Véleményt nyilvánítanak a kisebbségeket e minőségükben érintő jogszabályok tervezetéről (ideértve a megyei és a fővárosi önkormányzati rendeleteket is). A kisebbségek csoportjait érintő kérdésekben a közigazgatási szervektől tájékoztatást kérhetnek, javaslatokat tehetnek, intézkedéseket kezdeményezhetnek. Részt vesznek a kisebbségi oktatási intézmények szakmai ellenőrzésében. Az országos önkormányzatoknak egyetértési joguk van a kisebbségek történelmi településeinek és építészeti emlékeinek megőrzésével és ápolásával kapcsolatos jogszabályok megalkotásánál, illetve a kisebbségi oktatás törzsanyagának kialakításánál. A kisebbségi törvény 7. §. 1, bekezdése értelmében Magyarországon a nemzeti illetve etnikai hovatartozás megválasztása és kinyilvánítása szabad. Ennek egyik vitatott következménye, hogy az adott kisebbséghez nem tartozó személy is választhat illetve választható, aminek megtörténte ellehetetlenítheti a kisebbség valódi érdekképviseletének megvalósulását.

(Lásd

a

2002-es

kisebbségi

önkormányzati

választásokat

Jászladányban.) A kisebbségi törvény módosításáról szóló politikai és társadalmi vita jelenleg is folyik. A javaslatok között szerepel az adott kisebbséghez tartozók névjegyzékének összeírása, a kisebbségi választások külön időpontban és helyen való tartása stb.

2/3-os törvény lévén, a módosítás széles társadalmi és politikai

támogatottságot kíván meg.

A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról,

valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/9126. számú törvényjavaslatot előre láthatólag négypárti egyeztetésen fogják újból megvitatni és még ez évben a Parlament elé kerül. A kisebbségi önkormányzatok több forrásból teremtik elő a működésükhöz szükséges anyagi feltételeket. A központi költségvetésből kapott éves támogatás mellett a megyétől és a helyi önkormányzattól is részesülhetnek anyagi támogatásban. Jogukban áll hasznosítani

a

rendelkezésükre

álló

vagyont,

saját

vállalkozásokat

indíthatnak,

adományokat, projektjeikkel pályázati támogatásokat nyerhetnek el.

- -

89


Kaltenbach Jenő elemzése szerint problémát jelent a kisebbségi önkormányzatok támogatási rendszerében az, hogy mivel a települési és a helyi kisebbségi önkormányzat közötti együttműködés (illetve az együttdöntési kötelezettség megszegésének szankciója) nincs törvényileg részletesen szabályozva, a kisebbségi önkormányzat eredményes működése nagymértékben függ a települési önkormányzat “jóindulatától”. Fontos azt is megjegyezni, hogy a települési önkormányzatok kötelező feladatai közül több – például az alapfokú oktatás, az egészségügyi és szociális ellátás biztosítása – alapvetően összefügg a kisebbségeket érintő kérdésekkel. A kisebbségi önkormányzatok minimum feladatai szintén határozatlanok. Autonóm működésük törvényi feltételeinek megteremtésére van szükség. A 35/1992. (VI.10.) AB határozat kimondta és a 24/1994. (V.6.) AB határozat megerősítette, hogy mivel az Alkotmány a nemzeti és etnikai kisebbségeket államalkotó tényezőnek ismeri el, ennek megvalósításához a parlamenti képviselet is szükséges. Ennek biztosítása hiányában a Parlament mulasztásos alkotmánysértést követ el. Iskolai szegregáció (forrás: NEKI) A B-A-Z. Megyei Bíróság 2004. június 1-jén kelt ítéletében kártérítés megfizetésére kötelezte Tiszatarján és Hejőkürt községeket amiatt, hogy az általuk fenntartott általános iskolában 1994 és 1999 között tíz gyermeket társaiktól elkülönítve, eltérő tanterv szerint oktattak annak ellenére, hogy a gyermekek nem voltak értelmi fogyatékosok. A gyermekek szüleinek nevében a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda 2001ben nyújtott be keresetet a bírósághoz. A három évig húzódó eljárás során pszichológus szakértők nyilatkoztak arra vonatkozóan, hogy a gyermekek nem értelmi fogyatékosok, azonban különböző részképesség zavarokkal (diszgráfia, diszlexia) küzdenek, melyeket nem ismert fel, és nem kezelt az oktatási intézmény. A bíróság ítéletében megállapította, hogy valamennyi perbeli tanuló jogellenesen lett elkülönítve társaitól. A bíróság álláspontja szerint az elkülönítés ténye megmarad a gyermekekben, lelki kárt okozva nekik. A gyerekeket erkölcsi és pszichés kár érte annak következtében is, hogy tanulási részképesség zavarukat az iskola nem ismerte fel, és nem kezelte. A nem megfelelő pedagógiai módszerek, és a csökkentett tanmenet következtében az iskola gátolta értelmi és pszichés fejlődésüket. A bíróság indoklásában kitért arra is, hogy a gyermekek iskolai tanulmányuk befejezése után hátrányt szenvednek el a továbbtanulásban, és a

- -

90


munkalehetőségekben is, hiszen tudásszintjük alacsonyabb azoknál, akik normál tantervű osztályban végeztek. A bíróság megítélése szerint az alperes önkormányzatok mulasztást követtek el akkor, amikor fenntartói minőségükben nem ellenőrizték, hogy az iskola törvényszerűen működik-e. Az eset kárvallottjai fele-fele arányban romák és nem romák, így az elkülönítés szempontja nem elsősorban az etnikai hovatartozás, sokkal inkább a problémás tanulók kiszűrése volt. Valamennyi gyerek azonban nehéz szociális helyzetű, alacsony társadalmi presztízsű, rossz érdekérvényesítő képességgel rendelkező családokból származik. Az ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta. Integráció az oktatásban Az Oktatási Minisztériumon belül létrejött Oktatási Jogok Miniszteri Biztosa Hivatalának felállítása, amely a gyermeket, a tanulót, a hallgatót, a kutatót, a pedagógust, az oktatót, a szülőt, valamint azok közösségeit megillető oktatással kapcsolatos állampolgári jogok érvényesülésének elősegítésében működik közre. A módosított Közoktatási törvény és a 2003-ban elfogadott Esélyegyenlőségi törvény megtilt mindenfajta megkülönböztetést, elkülönítést, szegregációt az oktatásban. 2002. augusztusában előlkészítő munka indult a társadalmi szempontból hátrányos helyzetű és roma gyerekek oktatási integrációjának elősegítésére létrehozandó országos hálózat programjának kialakítására (Országos Oktatási Integrációs Hálózat). Az 57/2002. (XI.18.) OM rendelet a 11/1994. (VI.8.) rendelettel egységben kidolgozott két új oktatási formát, a képesség-kibontakoztatót és az integrációs-felkészítést. A OOIH programjának fő célkitűzése a szegregáció csökkentését célzó új szabályozás gyakorlatba történő átültetése és szakmai támogató rendszerének kialakítása. A hátrányos helyzetű gyerekek oktatási intézmények közötti, illetve intézményen belüli szegregációjának jelentős csökkentésére, minőségi oktatásuk biztosításával képesség és érdeklődés szerinti sikeres továbbtanulásuk

elősegítésére,

valamint

későbbi

munkaerőpiaci

helyzetük

megerősítésére törekszik. A hálózat kiépítése 2003. január elsején kezdődött meg. A hálózat 2003-ban-négy régióban: Észak-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország és Közép-Magyarországon – kezdte meg működését, és támogatja komplex integrációs programok elindítását. Az az oktatási intézmény tudja igényelni a 11/1994-es MKM rendelettel bevezetett integrációs normatívát, amely együtt neveli a gyermekeket. Az integrációs program résztvevői a OOIH, ennek Központja, mely a rendszer szellemi bázisát adja, kidolgozza a programokat és biztosítja a rendszer működését. A négy

- -

91


régióban régiós iroda működik két-két állandó munkatárssal és az adott régióban található bázisintézménnyel arányos számú megbízott munkatárssal. A bázisintézmények olyan oktatási intézmények, amelyek képesek modellezni az együttnevelést és vállalták azt , hogy az integrációra hatékony oktatási modelleket, programokat dolgozzanak ki, együttműködnek a Hálózattal és az általa delegált munkatársakkal, valamint a kistérségükben egy információs szolgáltatást nyújtanak az együttnevelés tekintetében. A bázisintézmények mellet pedagógia szakemberek, (tanácsadók) működnek, szakmai, módszertani kérdésekben nyújtanak segítséget. Egy-egy adott intézményhez kistérségi koordinátor

is

van

beosztva.

Feladata

a

szülőkkel,

nem

pedagógiai

jellegű

intézményekkel, civil szervezetekkel való kapcsolattartás illetve a hátrányos helyzetű gyermekek érdekképviselete. A bázisintézmények, tanácsadók, kistérségi koordinátorok munkáját a régiós koordinátor hangolja össze. A közoktatás eddig gyakorlata szerint, miszerint a különböző hátránnyal, fogyatékkal, sérüléssel közoktatásba érkező gyerekek esélyei az elkülönített osztályokban, kis létszámú osztályokban, felzárkóztató programokban, speciális tantervű osztályokban javíthatók, nem hozta meg a kívánt eredményt. Az eddigi nevelési módszerek nem biztosították az esélyegyenlőtlenségek csökkenését a hátrányos és nem hátrányos gyerekek között. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés módszere azt célozza meg, hogy csökkenjen azoknak a gyerekeknek a száma, akik magántanulóvá lesznek, bizonyos tárgyakból felmentést kapnak, nem végzik el a nyolc általánost, nem tudnak továbbtanulni és így munkavállalási esélyük a nullával lesz egyenlő. Az “integrációs pedagógia rendszer” olyan oktatás-szervezési formákat és pedagógiai elemeket

emel

be

a

mindennapi

gyakorlatba,

amelyek

képesek

arra,

hogy

kibontakoztassák, esélyhez illetve sikerélményhez juttassák a hátrányos helyzetű gyerekeket, a leszakadásukat megakadályozzák, illetve esetleges részképességbeli hiányosságaikat segítsék. Ezen módszertani elemeket korábban csak az úgynevezett személyiségközpontú, alternatív iskolák vezették be. Az “integrációs eszme” terjesztése információs napokon, levélben, telefonon történik. Észak-Magyarországi Regionális Iroda /Miskolc/ 3534 Andrássy út 96. Nemes Katalin Koordinátor 06-30-655-5048

- -

92


Pályázatok: www.hefop.hu www.om.hu www.omai.hu

Foglalkoztatás Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 1999-ben újrakezdési programot hirdetett alacsony iskolai végzettségű munkanélküliek szociális ellátásával, vagy munkaerő-piaci képzésével foglalkozó, illetve foglalkoztatásukat vállaló szervezetek ösztönzésére, a társadalmi munkaerő-piaci beilleszkedést segítő komplex programok megvalósítására. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány programjai jellemzően speciális, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű, gyakran az állami, az önkormányzati intézmények által nehezen megközelíthető célcsoportokat érintenek, összetett, a munkanélküliek személyes gondjait és törekvéseit figyelembe vevő eszközöket alkalmaznak. A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány célja, hogy ösztönözze, segítse és sokoldalúan támogassa a cigányság megélhetését célzó mezőgazdasági vagy más jellegű kezdeményezéseket, illetve a cigányság polgárosodását elősegítő földhöz juttatási terveket, programokat, a cigány munkavállalók foglalkoztatását, üzleti tervvel rendelkező kisvállalkozások beindítását. A közalapítvány céljainak megvalósítása érdekében támogatja a munkaerő piacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítését. A kormány jövőre egymilliárd forinttal megnöveli közmunkaprogramokra szánt összeget, így 2005-re négymilliárd forint áll rendelkezésre, hogy a szociális segélyen élőknek esélyt teremtsenek a munkaerőpiacra való visszakerülésre. Ebben az évben több mint tízezer ember vett részt közmunkán, főként a legelmaradottabb térségeknek számító SzabolcsSzatmár-Bereg-, közmunkát

Hajdú-Bihar-,

végző

Borsod-Abaúj-Zemplén-

munkanélküliek

az

autópályák

és

Békés

építésén,

megyékben. a

A

cigánytelepek

szemétmentesítésén, az erdőgazdálkodásban, vízelvezető árkok építésén dolgoztak főként. A nyolc különféle közmunka-programban 1200 település vett részt, és most indult el a kilencedik, amely meghívásos pályázaton az 518 legszegényebb településre terjed ki.

- -

93


Fontos a figyelemmel kísérése annak, hogy a programban résztvevők munkafeltételeinek meghatározásánál a romákat ne érje hátrányos megkülönböztetés nem-roma társaik javára. Egészségügyi és lakásprogramok Az Egészségügyi Minisztérium célul tűzte ki, hogy a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításával a cigány lakosság egészségi állapotának javítsa. Az egészségügyi szolgáltatások során előforduló hátrányos megkülönböztetést eredményező gyakorlat feltárása, megszüntetése érdekében kutatási programok indultak. (Lásd: Delphoi Consulting: A szegénység csapdájában; Cigányok Magyarországon – Szociális – gazdasági helyzet, egészségi állapot, szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, 2004. illetve Hozzáférési különbségek az egészségügyi alapellátásban. Struktúra, esélyegyenlőség, előítéletek, 2004.) A kutatás megdöbbentő eredményként mutatta ki, hogy az ország teljes roma népességének 18,6 %-a él olyan településen, ahol nincs helyben háziorvos. A roma lakosság magasabb arányú megbetegedései illetve az átlagosnál rövidebb élettartama hátterében egyértelműen “szegénységfaktorok” állnak. Sok háziorvos nem veszi figyelembe a betege szociális helyzetét a gyógyszerek árának vonatkozásában. A 19-55 éves korú roma nők 15,5 %-a azért nem használ fogamzásgátló tablettát, mert nincs rá pénze. A kutatók javaslata alapján a (házi)orvosokat érdekelté kell tenni abban, hogy vegyék figyelembe a páciens fizetőképességét. Nagyon súlyos probléma az ügyeleti kivonulás megtagadása, ha a roma gettókból jön a hívás. A háziorvosok körében tapasztal cigányellenesség eléri a 44, 5 %-ot! Magas azoknak a romáknak a száma, akik rászorultságuk ellenére nem igényelnek valamilyen szociális támogatást. Ennek oka a kutatási eredmények szerint abban keresendő, hogy “a leginkább rászorult, mély szegénységben élő, képzetlen, otthon egyedül gyermeket nevelő, illetve telepeken, gettókban élő romák között igen sokan nem ismerik jogaikat, nem tudják, hogy milyen támogatásokban részesedhetnek, ezért nem is folyamodnak a megfelelő támogatásokért”. Az önkormányzatok megfelelő tájékoztatására alapvető szükség van. Az Országos Cigány Önkormányzat kísérleti lakásprogramot indított a hátrányos helyzetű rétegek és ezen belül a cigányság lakásproblémáinak megoldását segítő programok továbbfejlesztésére.

- -

94


A lakhatás területén történő esélyteremtésre a Kormány jövőre 800 millió forintot szán amely a telep-felszámolási program kezdetét jelenti. A nemrég átalakult Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) a tervek szerint meghívásos pályázat keretében régiókat és önkormányzatokat hív majd fel, hogy a programhoz kapcsolódva, széleskörű együttműködéssel keressék meg a lehetőséget a saját forrásaik megmozgatására.

Szociális alapon nyújtandó önkormányzati bérlakásprogram A magyarországi romák általánosan a társadalom legszegényebb rétegéhez tartoznak, és így sokkal inkább rászorulnak a szociális lakhatásra, a magyar állam segítségére az emberhez méltó lakókörülményeik megteremtéséhez. Ezt juttatta kifejezésre a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa is 2002. évi beszámolójában: „A 2002 folyamán benyújtott panaszok megfogalmazói továbbra is életkörülményeik javítását szeretnék elérni, de nem csupán nagyobb összegű segélyre tartanak igényt, hanem munkát és megfelelő lakhatási körülményeket is elvárnak az önkormányzatoktól. (…) Azok a roma családok, amelyek ez ügyben hozzánk fordultak szűkösnek vagy emberhez

méltatlannak

kényszerülnek.

A

sajtó

tartják

azokat

és

politikusi

a

a

körülményeket, nyilatkozatok

amelyek

között

lakásprogramokról,

élni állami

szerepvállalásról, hitellehetőségről, önkormányzati segítségről szólnak, ők pedig azt tapasztalják, hogy lakásproblémájuk évek (évtizedek) óta megoldatlan, a bankok hitelfolyósítás ügyében szóba sem állnak velük, az önkormányzatok jobb esetben hitegetik őket, de gyakorlatilag semmi sem történik annak érdekében, hogy emberibb körülmények között éljenek. A probléma megoldását a roma családok elsősorban települési önkormányzatoktól várják (…)” Különböző nemzetközi szervezetek kutatásai is azt támasztják alá, hogy a magyarországi romák lakhatási körülményei nagyon szerények és a lakáshoz jutás terén folyamatosan diszkrimináció éri őket. Az Európai Roma Jogok Központja 2003-ban a nagyobb roma lakosságarányú városokban vizsgálta a romák lakáskörülményeit illetve arra a kérdésre kereste a választ, hogy a kilakoltatások aránytalanul nagyobb számban történnek-e romák esetében. A kutatás azt mutatta, hogy a roma lakosság nagy része szegregáltan és szegénységben él. Csak aránytalanul nagy nehézségek árán tudnak legálisan vagy önerőből, vagy állami támogatással etnikailag nem megosztott területen lakáshoz jutni. A

- -

95


széleskörű faji alapú diszkrimináció, munkanélküliség és szegénység csak tovább nehezítik a romák egyenlő lakhatási esélyeinek megteremtését. A magyar kormányzati testületek pedig csekély segítséget nyújtanak a romák részére lakásproblémáik megoldására. A kilakoltatások száma egyre csak növekszik a roma lakosság körében, gyakran jogellenesen és az alternatív szálláslehetőség felajánlása nélkül. A szociális alapú lakás és pénzügyi támogatás elnyerése gyakran válik elérhetetlenné a romák számára a szigorú pályázati feltételek és a helyi hivatalnokok gyakori diszkriminatív hozzáállásának köszönhetően. Nagy általánosságban megállapítható, hogy a magyar lakhatásról rendelkező jogszabályok és lakáspolitika sokkal inkább súlyosbítják a romák helyzetét mintsem, hogy pozitív irányba segítenék azokat. Aggodalomra ad okot az is, hogy az elmúlt években több önkormányzat az egyébként is kicsi magyarországi szociális lakásállomány eladásába kezdett. A szociális programokból kirekesztett romák nem megfelelő lakáskörülmények között élnek, amely egy sor más szociális és gazdasági problémához

vezet,

mint

például

kirekesztődés

a

megfelelő

oktatáshoz

való

hozzáférésből. Az Európai Rasszizmus és Intolerancia-ellenes Bizottság (ECRI) a 2004. június 8-án nyilvánosságra hozott Magyarországról szóló harmadik jelentésében a következőket írja: „Az ECRI azonban különösen aggályosnak tartja, hogy a második beszámolója elfogadása óta a romák továbbra is széleskörű diszkriminációt kénytelenek elszenvedni különösen a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, a lakhatás, a foglalkoztatás, az árukhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés és az oktatás terén.”1A lakhatással kapcsolatban a Bizottság a következőket írja: „A lakáskérdés terén a roma kisebbséghez tartozók minden jel szerint továbbra is aránytalanul

sok

esetben

kerülnek

kilakoltatásra.

2000.

májusa

óta

a

helyi

önkormányzatok jegyzői elrendelhetik a jogosulatlan lakók kilakoltatását és az ezzel szembeni fellebbezés nem halasztó hatályú. Az ECRI figyelmét felhívták arra, hogy ez az eljárás különösen kedvezőtlen hatással van a roma lakosságra, tekintve, hogy közöttük sokan élnek nehéz szociális és gazdasági helyzetben. Ez olyan eljárás, amely bár alkalmazásában semlegesnek tűnik, egy bizonyos etnikai csoportot aránytalanul érint és közvetett diszkriminációs elemeket is tartalmazhat.”2 A Bizottság megemlítette, hogy a szociális alapon kiosztott lakások hiánya olyan probléma, ami különösen

a roma

közösséget veszélyezteti Magyarországon és felhívta a figyelmet arra, hogy a szociális lakások kérdése tekintetében átfogó nemzeti politikára van szükség. 1 2

63. bekezdés 70. bekezdés

- -

96


Az Alkotmánybíróság 42/2000. (XI.8.) AB határozatában megfogalmazott értelmezése alapján a 70/E § 1) bekezdése szerinti szociális biztonsághoz való jog a szociális ellátások

összessége

által

nyújtandó

megélhetési

minimum

állami

biztosítását

tartalmazza. A megélhetési minimum garantálásából konkrétan meghatározott részjogok – így a ’lakhatáshoz való jog’ -, mint alkotmányos alapjogok nem vezethetők le. E tekintetben az állam kötelezettsége és ebből következően a felelőssége nem állapítható meg.” Bár alapvető alkotmányi követelményként jelölte meg az emberi élet és méltóság védelmét

a

megélhetési

minimumot

biztosító

szociális

ellátások

rendszerének

kialakításakor, az állam szállásról való gondoskodási kötelezettségét csak hajléktalanság esetén, az emberi életet közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet elhárításánál állapította meg. Tehát a szállás biztosítására az állam csak abban az esetben köteles, ha a szállásnélküliség

az

emberi

életet

közvetlenül

fenyegeti.

Ugyanakkor

az

Alkotmánybíróság azt is kijelentette, hogy „bár konkrét ellátás nyújtására vonatkozó alapjog az Alkotmány 70/E §-ából nem következik, az államnak az általános ellátási kötelezettsége alapján törekednie kell a szociális biztonság lehető legteljesebb megvalósítására”, amelyet az ország nemzetközi kötelezettségvállalásai is előírnak.3 Az Alkotmánybíróság 64/1993. (XII. 22.) AB határozatában kifejtette, hogy „a lakás különleges helyet foglal el az önkormányzat vagyontárgyai között funkciója alapján, mert a helyi önkormányzat területén élő emberek legelemibb életfeltételének, a hajléknak a biztosítását szolgálja.” Ugyanakkor nem ritka manapság, hogy bérleti szerződések szűnnek meg alig tízezer forintos tartozások miatt4, és az érintettekre a megfelelő kormányzati lakáspolitika hiányában vagy az azonnali hajléktalanság vagy a „jogcím nélküli lakáshasználat” bizonyos önkormányzatok által biztosított „retorziója” vár. Hazánkban ma több tízezerre becsülik a hajléktalanok számát, elfogadhatatlan lakáskörülmények között pedig körülbelül kétmillió ember él. Fontos, hogy az önkormányzati tulajdonban álló lakások szociális alapú bérbeadása feltételeinek meghatározásánál az önkormányzati rendeletekben csak a szociális körülményeket vegyék figyelembe és ne nyújtózkodjanak túl az önkormányzatok rendeletalkotási hatáskörükön úgy, hogy nem szociális körülményeket (pl. bizonyos idejű helybenlakás) értékelnek, illetve korábbi szabálysértést (önkényes beköltözés) vagy jogcím nélküli Többek között a 1976. évi 9. tvr. az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. December 16-án elfogadott Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 11. Cikk 1. pontja; Az Európai Szociális Karta kihirdetéséről szóló 1996. Évi C. törvény 16. cikke; illetve az Egyezségokmány 4. és 9. Számú Általános Kommentárjában kifejtettek 4 Kártyás Irén, a Menhely Alapítvány vezetője, nyilatkozata. Magyar Hírlap, 2004. október 21. 4. o. 3

- -

97


lakáshasználatot szankcionálnak. Hat ilyen tartalmú rendelkezést hozó önkormányzat ellen az ERRC az Alkotmánybírósághoz fordult.

Diszkriminációellenes programok A középtávú intézkedéscsomag diszkriminációellenes programjai között a Kormány kiemelt figyelmet fordít a hátrányos megkülönböztetés tilalmát tartalmazó jogszabályok gyakorlati érvényesülésére, valamint a cigány kisebbséghez tartozókkal kapcsolatos rendőri magatartás jogszerűségére. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal és a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány a helyi cigány kisebbségi önkormányzati képviselők, cigány társadalmi szervezetek képviselői részére szakmai továbbképzésük, közéleti munkára való felkészítésük érdekében központi forrásokon keresztül biztosítanak támogatást.

A helyi igények alapján megvalósuló programok célja, hogy erősítsék a

cigány kisebbségi önkormányzatok, cigány szervezetek együttműködését a települési önkormányzatokkal és a közigazgatási szervekkel, továbbá erősítsék a párbeszédet a közélet különböző szintjei között. A Belügyminisztérium elkészített egy oktatási anyagot ”Szöveggyűjtemény a kisebbségi ügyek

rendőrségi

tanulmányozásához”

címmel,

amely

összefoglalja

a

diszkriminációellenes nemzetközi és hazai jogi szabályozást, az államigazgatási döntéseket, az e tárgykörben végzett kutatások tapasztalatait, a kisebbségi ombudsman, a cigány szervezetek és a cigány civil jogvédő szervezetek megállapításait, valamint válogatást ad a rendőrség és a cigányság viszonyát bemutató publicisztikákból. Az Igazságügyi Minisztérium létrehozta a Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózatot. Az ország minden megyéjében 2001. óta működik egy olyan iroda, amelynek az a feladata, hogy a roma lakosságot érintő diszkriminációs ügyekben ingyenes jogi segítséget nyújtson. Az ügyvédek jogi tanácsadást végeznek, megszerkesztik az ügyben szükséges iratokat, intézkedéseket foganatosítanak, illetve a bíróság és más hatóság előtt képviselik az ügyfeleket. BAZ megye: Dr. Kiss Éva

Miskolc Széchényi u. 35. Tel: 06-46-507-326

Ügyfélfogadás:

H: 8-10, CS: 14-16

- -

98


Dr. Főnyedi Béla

Sátoraljaújhely Kossuth tér 5. Tel: 06-47-321-020

Ügyfélfogadás:

K: 16-18, P: 10-12

A ROMÁK ÉRDEKVÉDELMÉNEK NEMZETKÖZI FÓRUMAI Regionális szervek ERIO European Monitoring Centre on Racism and Xenophobia European Commission Against Racism and Intolerance Council of Europe Human Rights Committee OSCE OSCE High Commissioner for National Minorities, the Office for Democratic Institutions and Human Rights The European Union Monitoring Center in Vienna Eumap ERRC és az ő monitor hálózata, amely majdhogynem lefedi egész Európát, jogesetek ENAR (European Network Against Racism) A Helszinki Záróokmányban lefektetettek megvalósításának megfigyelésére többek között Ausztriában, Csehországban, Dániában, az Egyesült Királyságban, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában,

Magyarországon,

Németországban,

Olaszországban,

Svédországban,

Szlovákiában, Szlovéniában Helszinki Bizottságok működnek. Belgium Human Rights Without Frontiers Minority Rights Group Írország Irish Travellers’ Movement Szlovákia League of Human Rights Advocates

- -

99


PÁLYÁZATOK

„A nők és férfiak társadalmi egyenlőségével kapcsolatos média-megjelenés” támogatására Kiíró : ICSSZEM Nemek Társadalmi Egyenlősége Főosztály Határidő : 2004. december 31. 24.00 óra Összeg : 500.000 - 3.000.000 Ft. A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. tv. 1. sz. melléklet, X. Miniszterelnökség

fejezet

9.

cím

2.

alcím

1.

jogcímcsoport

7.

Köztársasági

Esélyegyenlőségi Program jogcím keretében az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi

Minisztérium

pályázatot

hirdet

„A

nők

és

férfiak

társadalmi

egyenlőségével kapcsolatos média-megjelenés” támogatására. Ingyenes szélessávú internet hozzáférés civil szervezetek számára Kiíró : NIOK Alapítvány és MATÁV Rt. Határidő : 2004. november 29. Összeg : - Ft. A Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány és a Matáv pályázatot hirdet magyarországi civil szervezetek részére. A pályázati program célja a civil szervezetek

infrastrukturális

fejlesztése,

kommunikációs

lehetõségeinek

javítása.

A program keretében a Matáv a pályázat nyertesei számára egy éves idõtartamra ADSL vonalat (ADSL Profi 384 típus) biztosít, így lehetõvé teszi 500 szervezet szélessávú Internet hozzáférését. A pályázati nyertesek az ADSL felszerelését és egy éves térítésmentes szolgáltatást, valamint a www.nonprofit.hu szolgáltatásait díjmentesen kapják 2005-ben. NCA észak-magyarországi regionális kollégiumának működési pályázati felhívása Kiíró : NCA észak-magyarországi regionális kollégiuma Határidő : 2004. december 18. Összeg : 7 millió Ft.

- -

100


A Nemzeti Civil Alapprogram Észak-Magyarországi Regionális Kollégiuma a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény (NCA törvény) 5. § (1) bekezdése értelmében az alábbiak szerint pályázatot hirdet. A pályázat célja: A jelen pályázat a civil társadalom erősítését, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítését célozza. A pályázat célja a civil szervezetek működési költségeihez való hozzájárulás. NCA észak-alföldi regionális kollégiumának működési pályázati felhívása Kiíró : NCA Észak-alföldi regionális kollégiuma Határidő : 2004. december 18. Összeg : 7 millió Ft. A Nemzeti Civil Alapprogram Észak-alföldi Regionális Kollégiuma a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény (NCA törvény) 5. § (1) bekezdése értelmében az alábbiak szerint pályázatot hirdet. A pályázat célja: A jelen pályázat a civil társadalom erősítését, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítését célozza. A pályázat célja a civil szervezetek működéséhez való hozzájárulás. "Matáv hozzáad" Matáv a civilekért, kedvezményes vezetékes szolgáltatás Kiíró : MATÁV RT. Határidő : 2005. január 07. Összeg : A kedvezmény átlagosan 30 % A Matáv Magyarország vezető távközlési szolgáltatójaként, lehetőségeihez mérten segíti azok munkáját, akik a magyar társadalom, azaz mindannyiunk gondjainak megoldásán, enyhítésén fáradoznak. A Civil Díjcsomagban az országon belül kezdeményezett vezetékes távközlési szolgáltatást átlagosan 30%-os kedvezménnyel nyújtjuk közhasznú vagy kiemelten közhasznú

nonprofit

szervezetek,

alapítványok,

egyesületek

számára.

A

Civil

Díjcsomagot egy évre, pályázati úton ítéli oda "a Matáv hozzáad" program Kuratórium. Pályázat a romák integrációjának megerősítését célzó, többségi-kisebbségi együttműködésen alapuló közösségi kezdeményezéseikhez

- -

101


Kiíró : Partners Hungary Határidő : 2004. december 15. Összeg : 2 millió Ft. A Partners Hungary, mint a PDC magyarországi partnere pályázat felhívást tesz közzé azon szervezetek/közösségek számára, amelyek támogatást kívánnak igénybe venni a romák integrációjának megerősítését célzó, többségi-kisebbségi együttműködésen alapuló közösségi kezdeményezéseikhez. Támogatásban az alábbi területekre irányuló projektek részesülhetnek: oktatás, szociális és egészségügyi szolgáltatások, nők és ifjúság, településfejlesztés, gazdaságfejlesztés, médiumok és állampolgári részvétel. Közhasznú alapítványok támogatása az Arany János tehetséggondozó program bonyolítására Kiíró : OM Alapkezelő Igazgatósága Határidő : 2004. november 25. Összeg : - Ft. Az Oktatási Minisztérium megbízásából az OM Alapkezelő Igazgatósága pályázatot hirdet a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában tanuló diákok ösztöndíjának kiosztására. A pályázat célja: A 2004/05-ös tanévben 2004 októberétől 2005 júniusáig havi bontásban ösztöndíj folyósítása a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának olyan diákjai számára, akiket a delegáló önkormányzatuk ösztöndíjjal nem támogat. Előreláthatóan 700-900 tanuló havi ösztöndíjának kiutalását kell megoldani NCA pályázati felhívása a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásához kapcsolódó kommunikációs kampány támogatására Kiíró : Nemzeti Civil Alapprogram Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiuma Határidő : 2004. december 8. Összeg : 85 millió Ft. A Nemzeti Civil Alapprogram Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiuma a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény (NCA törvény) 5. § (1) bekezdése értelmében az alábbiak szerint pályázatot hirdet. A pályázat célja: A jelen pályázat a civil társadalom erősítését, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítését célozza. A pályázat célja a civil szervezetek

- -

102


számára juttatott források növelése a 2004. évi személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlását elősegítő általános, többcsatornás kommunikációs kampány kidolgozásával és megvalósításával. Álláspályázat Kiíró : Kalyi Jag RME Határidő : 2004. december 20-ig Összeg : - Ft. A Kalyi Jag RME felvételt hirdet társadalmi tevékenységének bővítéséhez Miskolc és környékén élő munkanélküliek és hátrányos helyzetűek részére. Kárpátok ROMANET Program Kiíró : Kárpátok Alapítvány-Magyarország Határidő : 2004. december 6. Összeg : 5000 USD Az Open Society Institute támogatásával a Kárpátok Alapítvány meghirdeti a Kárpátok ROMANET Programját. A Program szeretné támogatni és ösztönözni a határon átívelô együttmûködést olyan szervezetek között, melyek tevékenységének középpontjában a Kárpátok Eurorégióban élô romák állnak. A hátrányos helyzetű önkormányzatok, cigány kisebbségi önkormányzatok, roma civil szervezetek részére a pályázati kapacitások bővítésére Kiíró : ESÉLYEGYENLŐSÉGI KORMÁNYHIVATAL - Roma Integrációs Igazgatóság Határidő : 2004. november 30. Összeg : max. 2 millió Ft. A Esélyegyenlőségi Kormányhivatal Roma Integrációs Igazgatósága pályázatot hirdet a hátrányos helyzetű önkormányzatok, cigány kisebbségi önkormányzatok, roma civil szervezetek részére a pályázati kapacitások bővítésére. A támogatás célja: Magyarország, Európai Unióhoz való csatlakozásával olyan lehetőségek és források nyíltak meg, melyek révén a jelenleg elnyomorított gazdasági és társadalmi helyzetben lévő roma társadalom tagjai is esélyt kaphatnak a jobb életre, hiszen az általánosan megfogalmazott fejlesztési célok e társadalmi rétegre kiemelten vonatkoztathatók.

- -

103


Mindezek mellett ismernünk kell a valóságot mely szerint ma a roma kisebbség 60 %-a vidéken él, olyan falvakban és zsáktelepüléseken, ahol a jelen társadalmi és gazdasági helyzetből való kitörés lehetősége rendkívül leszűkült. Sem a fejlesztések, sem a képzések nem érik el ezeket a településeket, az itt elő emberek esélyei sokkal alacsonyabbak, mint a nagyobb, kedvezőbb társadalmi és gazdasági hátérrel rendelkező településeken élő, hasonló képességekkel rendelkező állampolgároké. Az esélyek tehát különbözőek, a problémák viszont hasonlóak. A változások elősegítésének egyik eszköze lehet az elmaradott, hátrányos helyzetű települések bevonása a fejlesztések fő áramába. Az Oktatási Minisztérium pályázati felhívása a Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában való részvételre Kiíró : Oktatási Minisztérium Határidő : 2004. december 13. Összeg : - Ft. Az Oktatási Minisztérium pályázatot hirdet helyi/kerületi önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok számára a településükön - elsősorban kistelepülésen, tanyán vagy nagyobb település külterületén, leromlott lakóterületein - lakó tehetséges, nyolcadik osztályos tanulóinak a Hátrányos helyzetű diákok Arany János Tehetséggondozó Programjában való részvételére. Roma Felsőoktatási Emlékösztöndíj Program - 2004-2005-ös tanév Kiíró : Nyílt Társadalom Intézet Határidő : változó Összeg : változó Ft. A Nyílt Társadalom Intézet (OSI) a következő tanévre is meghirdeti ösztöndíjprogramját roma egyetemi hallgatók számára. Pályázat ingyenes számítógép használatának elnyerésére Kiíró : Magyarországi Cigányokért Közalapítvány Határidő : folyamatos Összeg : - -

- -

104


A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány pályázatot hirdet ingyenes számítógép használatának elnyerésére, valamennyi egyetemi illetve főiskolai cigány hallgató részére, akik nappali, levelező, másoddiploma valamit esti tagozatos képzésben vesznek részt. Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Kiíró : OM, FMM, ESZCSM Határidő : Összeg : - Ft. HUMÁN ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (HEF OP) keretében meghirdetett pályázatok . Kedvezményes szállás, üdülés, konferencia lehetőség Kiíró : Pro Civitate Alapítvány Határidő : folyamatos Összeg : változó Ft. Kedvezményes szállás, üdülés, konferencia lehetőséget kínálunk fel pályázat útján alapítványok, társadalmi szervezetek és általános iskolák számára. Pályázat célja: színvonalas szállás, üdülési és konferencia szolgáltatások biztosításával a szervezeti és intézményi célok megvalósításának támogatása. Térítésmentes szálláshelyhasználat Kiíró : Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Határidő : folyamatos Összeg : változó Ft. Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány kuratóriuma pályázatot hirdet fiatalok érdekében tevékenyked? szervezetek és közösségek szervezetfejlesztő, közösségépítő programjainak támogatása céljából, térítésmentes szálláshelyhasználat elnyerésére.

- -

105


Internet-elérés és IP-alapú szolgáltatások térítésmentes igénybevétele Kiíró : CivilPort Kht. Határidő : folyamatos Összeg : nincs Ft. A Miniszterelnöki Hivatal, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, illetve a CivilPort Kht. stratégiai együttműködésének eredményeként a CivilPort Kht. pályázatot

hirdet

kommunikációs,

illetve

információ

technológiai

kapacitásának

térítésmentes igénybevételére. Nemzetközi ifjúsági együttműködés Kiíró : Európai Unió, Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, Mobilitás Határidő : folyamatos Összeg : változó Ft. Az Európai Bizottság és a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium pályázatot ír ki a nemzetközi

ifjúsági

együttműködés

támogatására.

A

pályázat

általános

célja:

Esélyteremtés a magyarországi fiatalok minél szélesebb köre számára európai, nemzeti és személyes hovatartozásuk közvetlen megélésére, valamint a fiatalok nyitottságra és tevékeny életre való ösztönzése iskolán kívüli tevékenységek formájában. Szakmai rendezvények és kiadványok támogatása Kiíró : Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) Határidő : folyamatos Összeg : változó Ft. A támogatási program célja: lehetőséget biztosítani olyan rendezvények megtartására és/vagy kiadványok elkészítésére, amelyek biztosítják a nonprofit szervezetek gyakorlati munkájának elméleti alátámasztását, a megszerzett tapasztalatok tágabb szakmai környezetben történő értékelését. a munkanélküliség tendenciáinak feltárását, a nonprofit szervezeteknek vállalható feladataikra való felkészítését, fejlesztését, a munkanélküliség csökkentésében szerepet játszó helyi szervezetek egymásra találásának elősegítését és együttműködésük megalapozását. Megélhetési támogatás Kiíró : Magyarországi Cigányokért Közalapítvány Határidő : folyamatos

- -

106


Összeg : változó Ft. A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány pályázatot hirdet a hazai cigányság számára megélhetést biztosító termelői tevékenységre irányuló programok támogatása céljából. A RENDSZERES TÁJÉKOZÓDÁSRA AJÁNLOTT ROMA OLDALAK www.romaweb.hu www.romnet.hu www.romaweb.hu www.romapage.hu www.romacentrum.hu www.cigany.lap.hu www.kisebbseg.lap.hu ALAPÍTVÁNYOK Független Médiaközpont (Független Újságírók Alapítványa) 1053 Budapest, Egyetem tér 5. 1. em. 7. Tel: (06 1) 317-5448 Fax: (06 1) 267-4613 e-mail: [email protected] Kurt Lewin Alapítvány 1052 Budapest, Váci u. 9., III. 1. Tel.: 441-0940, 441-0941, (06)-30-212-5426 e-mail címek: [email protected], [email protected], [email protected] Roma Polgárjogi Alapítvány 1077 Budapest, Nefelejcs u. 39. Horváth Aladár igazgató Központi szám: (06 1) 352-4502 Amaro Drom Roma Kulturális Alapítvány 1084 Budapest, Tavaszmező u. 6 Zsigó Jenő

- -

107


elnök 334-0560 Cigány Tudományos és Művészeti Társaság "TIMEA" Alapítvány 1078 Budapest, Hernád u. 28. I. em. 14. Phralipe Cigány Művészeti Alapítvány 1084 Budapest, Tavaszmező u. 6. 334-0560 Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány 1068 Budapest, Benczúr utca 11. III. em. Levélcím: 1387 Bp. 62. Pf. 25 Tel./fax: (1)321-7360, 321-7370 [email protected] Magyarországi Cigányokért Közalapítvány 1021 Budapest, Üllői u. 47-49. Tel.: (1)455-90-30, fax: 455-90-38 Gandhi Közalapítvány 7629 Pécs, Komjáth Aladár u. 4. Tel.:(72)239-310, fax: (72)239-826 Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) 1037 Budapest, Bokor u. 9-11. Tel: (1)388-1270, fax: (1)388-1271 Autonómia Alapítvány 1033 Budapest, Pozsonyi u. 14. II. em. Tel.: (1)237-6020, (1)237-6021, (1)237-6027 Roma Polgárjogi Alapítvány ROMAVERSITAS Program 1077 Budapest, Nefelejcs u.39. Tel.: (1)352-4502

- -

108


Romédia Alapítvány 1133 Budapest, Farkastorki u. 29. Tel/fax.) (1) 240-54-10 ROM ABC Alapítvány 1036 Budapest, Lajos u. 109. Tel: 341-3180 Partners Hungary Alapítvány 1024 Budapest, Keleti Károly u. 15/b. Tel.: (1) 315-01-68 Farkas János Cigány Ifjúsági Alapítvány 1194 Budapest, Hárs u. 38. Hátrányos Helyzetű Fiatalok Megsegítéséért Alapítvány 1065 Budapest Dózsa Gy. u. 84/b Reneszánsz Roma Műhely Alapítvány 1052 Budapest, Haris köz 3/a 318-6207 Talentum Kulturális Alapítvány 1074 Budapest Rottenbiller u. 16-22. 321-4825; F:341-5700 Zoril (Hajnalodik) Cigány Szociális és Kulturális Alapítvány 1119 Budapest Szombathelyi tér 13. Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány 1117 Budapest Mészöly u. 4. III/3. 385-3938; F:385-2966 [email protected]

- -

109


Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány 1051 Budapest, Vigadó tér 2. 318-4619; F:318-9167 [email protected] Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány 1027 Budapest Margit krt. 58. I. 4. 212-0232; F:212-2374 [email protected] Open Society Institute Budapest 1051 Budapest Október 6. utca 12. 327-3100; F:327-3101 [email protected] SANSZ Alapítvány és Szerkesztőség Cím: 1660 Budapest, Pf: 433 Telefon, fax: (06 1) 256-0234 E-mail: [email protected] Teleki László Alapítvány 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c 391-5700; 391-5726

Európai Roma Jogok Központja 1072 Budapest, Nyár u. 12. 413-2200 MINISZTÉRIUMOK Magyar Művelődési Intézet Roma Kulturális Osztálya Budapest I., Corvin tér 8. Munkatársak: dr. Bódi Zsuzsanna, Daróczi Ágnes Telefon: (06 1) 201-3766, fax: (06 1) 201-5764 E-mail: [email protected], [email protected] Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Göncz Kinga miniszter Központ: (06 1) 475-5700, 475-5800, Titkárság: 475-5726 Sajtóiroda telefonszáma: (06 1) 475-5757

- -

110


Oktatási Minisztérium Budapest, V. ker Szalay u. 10-14 cigányügyi miniszteri biztos 473-7000; F:473-7001 Igazságügyi Minisztérium 1055 Budapest Kossuth tér 4. Tel.: (1)268-3003, fax: (1)268-3902 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal Cigányügyi főosztály 1085 Budapest Baross u. 22-26.; Levelezési cím: 1388 Budapest, Pf. 73. Közp. tel.: (06 1) 266-6343; f.: (06 1) 266-1225 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal Jogi- és Önkormányzati osztály 1085 Budapest Baross u. 22-26.; Levelezési cím: 1388 Budapest, Pf. 73. Közp. tel.: (06 1) 266-6343; f.: (06 1) 266-1225 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal Kisebbségkutatási, Információs, Dokumentációs, Elemző egység 1085 Budapest Baross u. 22-26.; Levelezési cím: 1388 Budapest, Pf. 73. Közp. tel.: (06 1) 266-6343; f.: (06 1) 266-1225 nekh.dokumentacio@mail. datanet.hu Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal Sajtókapcsolatok 1085 Budapest Baross u. 22-26.; Levelezési cím: 1388 Budapest, Pf. 73. Közp. tel.: (06 1) 266-6343; f.: (06 1) 266-1225 OM Közoktatási és Kisebbségi Kapcsolatok Főosztálya Budapest, V. ker Szalay u. 10-14 Tel.: (1)312-22-73, fax: (1)312-7016 OM Nemzetiségi Oktatási Osztály Budapest, V. ker Szalay u. 10-14 Tel: (1)302-1003, fax: (1)332-9520 OM Cigány Oktatási Osztály Budapest, V. ker Szalay u. 10-14 Tel.: (1)311-9062, fax: (1)332-9520 Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22. Tel.: (1)484-7100, fax: (1) 484-7172 NKÖM Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztálya 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22. Tel.: (1)484-7100, fax: (1) 484-7172 NKÖM Civil Kapcsolatok és Hazai Kisebbségek Osztálya 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22. Tel.: (1)484-7100, fax: (1) 484-7172

- -

111


NKÖM Civil Kapcsolatok és Hazai Kisebbségek Osztálya Cigány Kisebbségi Referatúra 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22. Tel.: (1)484-7100, fax: (1) 484-7172 Magyar Művelődési Intézet Nemzetiségi és Nemzetközi Főosztály 1011 Budapest, Corvin tér 8. Földeák András igazgató Tel., fax: (1)201-5782 NKÖM Egyházi Kapcsolatok Államtitkársága 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22. Tel.: (1)484-7100, fax: (1) 484-7172 Belügyminisztérium 1051 Budapest, József A. u. 2/4. Tel.: (1)331-3700, fax: (1)332-8782 Egészségügyi Minisztérium 1051 Budapest, Arany J. u. 6/8. Tel.: (1)332-3100, fax: (1)302-0925 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth tér 11. Tel.: (1)301-4000, fax: (1)302-0402 Gazdasági Minisztérium 1055 Budapest, Honvéd u. 13/15. Tel.: (1)302-2355, (1)374-2700 Honvédelmi Minisztérium 1055 Budapest, Balaton u. 7/11. Tel.: (1)332-2500, fax: (1)311 -0182 Gyermek- Ifjúsági és Sportminisztérium 1054 Budapest, Hold u. 1. Tel.: (1)301-9100, fax: (1)353-2950

Környezetvédelmi Minisztérium 1011 Budapest, Fő u. 40/50. Tel.: (1)457-3300, fax:(1)201-2125 Közlekedési, Hírközlési- és Vízügyi Minisztérium 1077 Budapest, Dob u. 75/81. Tel.: (1)322-0220, fax: (1)322-8695 Külügyminisztérium 1027 Budapest, Bem rkp. 47. Tel.: (1)356-8000, (1)458-1000, fax: (1)355-9693 KÜM Emberi és Kisebbségi Jogi Főosztály

- -

112


Tel.: (1)201-7723, fax: (1)201-7893 [email protected] Pénzügyminisztérium 1051 Budapest, József nádor tér 2/4. Tel.: (1)318-2066, (1)338-2633, fax: (1)318-2570 Országos Lakás-és Építésügyi Hivatal Csabai Lászlóné Lakásügyi Kormánymegbízott Titkársága 1903 Budapest Pf: 314 Leitner József elnökhelyettes 441-1844 Kuknyó Lilla 441-1844 fax: 441-1459 Országos Közoktatási Intézet Felnőttoktatási és Kisebbségi Központ 1051 Budapest Dorottya u. 8. Mayer József igazgató 266-4979 [email protected] A Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Nemzeti Kulturális Alapprogram Igazgatósága 1062 Budapest Bajza u. 32. 351-5461; F:342-8703 Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság 1055 Budapest Kossuth tér 1-3. 441-4000 Nemzeti és Etnika Kisebbségi Jogok Biztosa 1051 Budapest Nádor u. 22. Dr. Kaltenbach Jenő 475-7100; F:269-1615 ICSSZEM Romaügyi Politikai Államtitkár Teleki László államtitkár 1051 Budapest, Akadémia u. 3. Tel.: (06 1) 475-5820, 475-5817 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal 1085 Budapest Baross u. 22-26.; Levelezési cím: 1388 Budapest, Pf. 73. Heizer Antal a hivatal elnöke Közp. tel.: (06 1) 266-6343; f.: (06 1) 266-1225 Eln. titk. tel.: 266-6307; [email protected] Miniszterelnöki Hivatal 1055 Budapest Kossuth tér 4. Tel.: (1)268-3000, fax: (1)268-3050

- -

113


Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány 1068 Budapest, Benczúr utca 11. III. em. Heizer Antal elnök Tel./fax: (1)312-2824, 331-97-11 [email protected] Magyarországi Cigányokért Közalapítvány 1021 Budapest, Üll?i u. 47-49. Varga József elnök Tel.: (1)455-90-30, fax: 455-90-38 Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) 1037 Budapest, Bokor u. 9-11. Molnár Györgyné elnök Tel: (1)388-1270, fax: (1)388-1271

- -

114


6. CSELEKVÉSI TERV A cselekvési tervben azokat a fő célok és teendők kerülnek megfogalmazásra, melyeket rövid és középtávon a kistérség településeinek szükséges és célszerű megvalósítaniuk. A cselekvési terv a prioritások és az ehhez kapcsolódó rövid és középtávú teendők általános megfogalmazását követően a településekre lebontott fő fejlesztési irányokat is taglalja. I.

H EL YZET F EL M ÉR ÉS H e ly z e té rté ke l é s S W O T a n a l íz is

E l fo g a d á s ,

t árs ada lm i e gy ez t et és V ÍZI Ó

II.

P re ko n ce p ci ó C é lo k, p ri o r itá so k

S z a k ági e le m z ők

N F T m egy ei operat ív p rog ram K O N C EP C I Ó

III.

(G a z d a sá g fe jl e sz té si ) (cé l o k, fu n kc ió k )

E l fo g a d á s ,

t árs ada lm i e gy ez t et és S T R A T ÉG I A I P R O G R A M

IV . O P ER A T Í V P R O G R A M O K K ö zö s s é g i ke zd e m é n ye zé s m u n ka s

B efek t et ők V.

M e g v a ló síth a tó sá g i ta n u l m á n yo k

VI.

Me g va ló sítá s, Érté ke sü lé s

F orrá s a llok á c ió M ark eting

B efe k te tők , álla mi, reg ion ális , E U alapo k

V II .

H ely i gaz das á g

M O N I T O R IN G

Az egyes projektek generálása, az operatív programok, mint ahogy az az ábrán is látható ezen tanulmány elfogadását követően külön megbízásban kerül kidolgozásra. A kistérség által és a társadalmi egyeztetést követően, ezen tanulmány alapján megfogalmazott prioritások, részletes projektszintű kidolgozásra kerülnek. A cselekvési terv megfogalmazásakor olyan szempontokat is figyelembe kell venni, mint a: -

környezet terhelhetősége,

-

a társadalmi-gazdasági potenciál

-

a befektetők szempontrendszere

-

támogatási lehetőségek

-

és nem utolsó sorban a piaci igények

Mindezek egymással és a Kistérségi stratégiával is kölcsönhatásban vannak, figyelmen kívül hagyásuk a koncepció és cselekvési terv sikertelenségéhez vezetnek.

- -

115


2. Társadalmi-gazdasági potenciál, a környezet korlátja

3. Célok + Funkciók Projektoldal

Mezőcsáti Kistérség koncepció és stratégia

1. A természet „terhelhetősége”

4. Gazdaságossági korlát A befektetők szempontrendszere, Támogatási struktúrák, A piaci igények

6.1.ÖSSZEFOGÁSSAL A JÖVŐÉRT A relatív lemaradó fázisban lévő kistérségnek legelső lépésként meg kell valósítania egy olyan a társadalomban is végbemenő változást, mely egy VIZIÓ – HIT nélküli elkeseredett nem kooperatív társadalmat oly mértékig aktivál, hogy létrejöhet egy saját kistérségi / települési arculattal rendelkező társadalmasított / aktivált kistérségi koncepcióra alapozott partnerségben megvalósuló természeti harmóniában dinamikusan fejlődő Mezőcsáti kistérség. A kistérségben az egyes települések vezetőinek, és általuk a lakosságnak is fel kell ismernie, hogy nem vetélytársai, hanem kiegészítő partnerei egymásnak. Külön-külön nem rendelkeznek olyan vonzerővel sem az ipar, sem a turizmus számára, ami betelepedésre ösztönözne egy vállalatot, vagy szabadidő töltésére egy turistát.

- -

116


Együtt, összefogással, közös marketing és cselekvési tervvel egy olyan befektető- és turistavonzó kistérség alakítható ki, mely középtávon is már fellendülést eredményez a kistérségben. Az összefogás lehetséges partnerei: -

Kincstári Vagyoni Igazgatóság, vagyonkezelő a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága

-

ÁPV Rt.

-

Tiszatáj Környezet- és Természetvédelmi Közalapítvány

-

Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

-

Magánszemélyek

-

Önkormányzatok

-

Fejlesztési társulások

-

Civil szervezetek

6.2.RÖVID ÉS KÖZÉPTÁVÚ LÉPÉSEK Rövidtávú célként kell megjelölnie a kistérségnek egy hatásos marketing és cselekvési koncepció kialakítását, melynek két irányba kell mutatnia. -

iparbetelepülés ösztönzése

-

turizmus

Az egyes irányok különböző stratégiát kívánnak meg, ezért nem célszerű külön tárgyalni:

6.2.1. IPARBETELEPÜLÉS ÖSZTÖNZÉSE A külföldi és a magyar működő tőke becsalogatása érdekében számos magyar település illetve kistérség alakított ki a maga számára olyan befektetés-ösztönzési stratégiát, amelynek segítségével az elmúlt években sikerült több céget is letelepíteni az adott településen. A gazdasági fejlődés elindítása csak olyan módon történhet, hogy a térség magáról kedvező képet kialakítva beruházókat, befektetőket vonz, szakembereket, akiket a vonzó adottságok győznek meg arról, hogy más térségekkel szemben a Mezőcsáti kistérséget válasszák. A marketingstratégia kialakítása során kezdetben az „erős” stratégiát kell alkalmazni, azaz színes információban gazdag, vonzó brosúrákat kell összeállítani, amelyben fel kell kelteni a figyelmet a térség felé, elő kell bújni az ismeretlenség homályából, hogy

- -

117


potenciális befektetési lehetőségként tűnjön fel. A későbbi szakaszban kell csak rátérni a részletesebb jellemzésre, a speciális adottságokra. Itt már szerepet kaphat a „gyenge” stratégia is, azaz a kistérség fejlesztendő (s ehhez befektetőket csalogató) gyengeségeinek feltüntetése, a negatív érzelmek megszüntetésére. Átgondolt,

jól

felépített

marketing-stratégia

nélkül

viszont

a

térség

versenyhátrányba kerül, mert a meglévő jó adottságait sem tudja megfelelő módon kihasználni, értékesíteni olyan módon, hogy a térség iránti pozitív érdeklődést felkeltse, a térségről vonzó képet alakítson ki a külvilágban. Hatékony marketing-tevékenység révén a térség ismertsége és elfogadottsága jelentősen növekedni fog. A rendelkezésre álló adottságok maximálisan kihasználásra kerülnek a térség és települései fejlődése érdekében. A marketing-tevékenység elősegíti az egyes gazdasági területek, érdekkörök szerveződését, együttes fellépését, közös érdekképviseletét, ez pedig jelentős tényező a gazdasági versenyképesség tekintetében. Feladat: -

Befektetést ösztönző információs anyagok elkészítése

-

Fiók ipari parkok stratégiájának kidolgozása

-

Agrár logisztikai központ létrehozásának vizsgálata

A PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI -

Előzetes tervezési fázis -

Előzetes

megvalósíthatósági

tanulmány

készítése,

pénzügyi-

gazdaságossági elemzés, üzleti tervek készítése az egyes fejlesztési elképzelések megvalósítására -

-

Projekt elemek ütemezése, részletes projekttervek kidolgozása

Tervezési fázis -

Műszaki megvalósíthatósági tanulmányok

-

Engedélyezési, kiviteli tervek készítése

Megvalósítási fázis -

Pályázat benyújtása

-

Lebonyolítás

- -

118


6.2.2. TURIZMUS Megállapítható, hogy egyedül, magára hagyatva egyik település sem képvisel elegendő vonzerőt ahhoz, hogy a turistákat hosszabb ideig a környéken tartsa és egyúttal költési hajlandóságukat is ösztönözze. A meglévő vagy lehetséges értékeket, vonzerőket olyan egységbe kell építeni, mely „kívánatossá” teszi a Kistérséget. Programcsomagokat kell kínálni, melyek kezdetben inkább szervezés, mint költségigényesek, meg kell találni a megfelelő partnereket településenként.

Mindebben

az

önkormányzatoknak,

illetve

a

kistérségi

menedzsmentnek, kezdetben igen nagy részt kell vállalnia, főleg szervezés szintjén. Az embereket rá kell ébreszteni a lehetőségeikre. Értékké kell tenni azokat a tényezőket, melyek a kistérségre jellemzőek: -

háborítatlan természet, természeti örökség

-

csend, nyugalom, jó levegő

-

személyes légkörű vendéglátás

-

szívélyes helyi lakosság

-

vidéki hagyományok, folklór

-

házi”, kézzel készült ételek, italok, kézimunka, kézműves tárgyak

-

sportolási lehetőségek

-

természet-közeli aktivitás

-

falusi életmód, ház körüli munkák megismerése

Mindezt megfelelő szlogennel kínálva, pl.: „a nyugalom birodalma” és / vagy „a parlagi sas hazája” Egy-egy témakör köré is lehet csoportosítani a kínálatot, igénytől függően, pl.: „Ismerkedés a horgászattal” „Ismerkedés a természettel” „Sport a Tiszán”

- -

119


„A hagyományok varázsában” mely a számos hagyományművelésre épített kínálatot tartalmaz: -

vesszőfonás

-

gyékényfonás

-

fazekasság (Miska kancsók)

-

vesszőfonások bemutató terme

Ezek a tevékenységek több évtizedes, évszázados múltra vezethetők vissza. -

múltat idéző épületek:

-

tornácos, nádfedeles házak (Mezőcsát)

-

fa kazettás református templom

Mindezen kínálatot láncra fűzve programcsomagokban kell kínálni az arra megfelelően elkészített prospektusokban, információs füzetekben. Feladat: -

A

térség

turizmusfejlesztésének

koordinálása,

a

turisztikai

fejlesztési

elképzelések összehangolása, összefogása -

Térségi turisztikai stratégia kidolgozása

-

Tematikus turisztikai utak tervezése

-

Kistérségi

iroda

menedzseri

feladatainak

kibővítése

a

turisztikai

információnyújtásra (Tourinform irodát helyettesítő szolgáltatások) -

Információs táblák kihelyezése az egyes településeken

-

Szervezést segítő „kulcsemberek” megtalálása, feladatleosztás

6.3.TÁJREHABILITÁCIÓ, TERMÉSZET BEMUTATÁSA Tájvédelmi szempontból két központi területet kell megemlíteni ezen a részen, mely a fejlesztések és bemutató utak elsődleges célja lehet: Ároktő és Tiszadorogma térsége Tiszabábolna- Tiszavalk térsége

- -

120


Ároktő és Tiszadorogma térsége Ezen a területen nagyon fontos feladat a botanikai értékek védelme. Ennek kiemelt munkafolyamata az elszaporodott invazív fajok pl. gyalogakác irtása, ezzel megelőzhető a gyepterületek

beerdősödése.

Itt

található

Közép-Európa

legnagyobb

kocsordos

állománya. Az utóbbi időben elhanyagolták az ártéri kaszálók művelését. Ezeken a gyepés kaszálórészeken meg kell oldani az élőhely-rekonstrukciót a keréknyomokkal szabdalt gyepterületek

rekonstrukcióját

és

a

korábban

feltört,

majd

felhagyott

gyepek

helyreállítását. Az erdőrekonstrukciós program keretén belül az alacsony termőképességű szántók helyén őshonos fafajokból álló, természetes elegyarányú erdőket, facsoportokat kell telepíteni (tölgy, szil, kőris). A veszélyeztetett fajok állományainak felmérése, monitorozása az igen jelentős feladatok közé tartozik, hiszen olyan világszerte veszélyeztetett fajok élőhelye ez a terület, mint például a parlagi sas, kerecsensólyom vagy a kékvércse. Az elmúlt időkben a parlagisas állomány tízszeresére, a kerecsensólyom- állomány pedig a négyszeresére duzzadt az előbb említett területeken. Az aktív fajok közül említést érdemel a szalakóta-állomány, melyek védelme kitüntetett feladat. Jelenleg van kidolgozás alatt a világritkaságnak számító 3 csíkos szöcske egér kutatási és élőhelyvédelmi program. Feladat: -

élőhely-rekonstrukció

-

gyepterületek rekonstrukcióját

-

erdőrekonstrukciós program

Tiszabábolna- Tiszavalk térsége A folyó szabályozásával kiszárított Tisza menti területek ismét gazdag élőhelyekké válhatnak. Az élőhely-rehabilitáció a legtöbb esetben vízvisszatartást jelent, hogy az emberi beavatkozások következtében kiszáradt területeken ismét kedvező feltételeket találjanak a hullámtérre jellemző fajok. Erre jó példa a Csincse- patak kiszáradt medrének vízzel való elöntése, mely a vizes élőhelyrekonstrukciós program egyik részét képezi. A területen lévő egyéb régi folyammedrek és övzátonyok rehabilitációjával egy a folyamszabályozás előtti Tiszai árteret idéző tájkép jöhet létre. A BNP tervei között szerepel továbbá egy Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet Bemutató Ház létrehozása Tiszabábolna központtal és a természeti értékek bemutatása tanösvények kijelölésével és kerékpárutak létesítésével a jelenleg is rendelkezésre álló töltéseken Tiszavalktól- Ároktőig, illetve a belső területeken.

- -

121


Feladat: -

élőhely-rehabilitáció

-

régi folyammedrek és övzátonyok rehabilitációja

6.4.TELEPÜLÉSEKRE LEOSZTOTT FUNKCIÓK A kistérséget alkotó települések eltérő adottságai, sajátos földrajzi elhelyezkedése, természeti környezeti jellemzői miatt célszerű a kistérséget fejlesztési szempontból két fő területre bontani.

6.4.1. SAJÁTOS TERMÉSZETI KÖRNYEZETI VISZONYOK FIGYELEMBE VÉTELE Az elmúlt tíz esztendőben egy gazdasági szerkezetátalakítási folyamat játszódott le a kistérség területén, aminek következtében mind az ipari, mind pedig a mezőgazdasági termelés jelentősen csökkent, nem volt gazdasági érdekellentét a társadalmi gazdasági szereplők között, ami az alapja volt egy környezetbarát gazdálkodás megteremtésének. Ez azért is fontos jelentőségű a kistérség települései számára, mert itt található a BorsodiMezőség Tájvédelmi Körzet több mint 18 ezer hektáros területe, ami alapvetően meghatározza a fejlesztési irányokat és területeket, valamint az ezekhez hozzárendelhető és települési szinten megvalósítható funkciókat. Ez a terület átmenet az Alföld és a Bükk hegység között. A természetvédelmi terület kb. 80 %-a állami tulajdon, ennek is a 70%- a BNP vagyonkezelésében áll a fennmaradó rész pedig a Vízügyi igazgatóságé és az ÁPV RT- é. A környezetbarát gazdálkodás megteremtésének a legfontosabb lépése az volt, hogy a mostani ÉTT területeket annak idején a BNP meg tudta vásárolni a TSZ- ektől. Az ország más részein a kárpótlás során a korábbi legeltető területek elaprózódtak. Szerencsére ebben a térségben nem így történt, így itt több ezer hektár terület van egyben állami kézben. A cél az lenne, hogy a BNP a versenysemlegesség és a szigorú szabályok betartatása mellett minél nagyobb területeket adjon bérbe. Természetesen a helybeli gazdálkodók előnyt élveznének a haszonbérletnél. Az agrárkörnyezetvédelmi programok révén, a tájfenntartó gazdálkodás anyagi támogatásával érdekeltté kell tenni a helybelieket, hogy gazdálkodásuk során a BNP előírásainak eleget tegyenek. A kistérség északi

részén

található

települések

(Mezőcsát,

- -

Gelej,

Igrici)

funkcióinak

122


meghatározásakor

a

meglévő

adottságaik

mellet

alkalmazkodni

kell

a

BNP

elképzeléseihez is. Alapvető szempont a kistérség, és egyben a Tájvédelmi Körzet déli területein is, hogy az ideális tájhoz és a természeti értékek védelméhez kell alkalmazkodni. Európában egyedülálló módon található itt meg a Kis-Hortobágy, a Tisza és a befogadó közeg természetes egysége. Ismerve a kistérség Tiszamenti területén található települések (Tiszakeszi, Tiszatarján, Ároktő, Tiszadorogma, Tiszabábolna, Tiszavalk) adottságait, javasolt, hogy a turizmusból adódó lehetőségeket kell prioritásként kezelni, és ehhez kapcsolódóan a terület vonzerejének számító természeti értékeket bemutatni úgy, hogy az összhangban legyen a BNP ezen területekre vonatkozó elképzeléseivel is. A kistérséget alkotó települések eltérő adottságai, sajátos földrajzi elhelyezkedése, természeti környezeti jellemzői miatt célszerű a kistérséget fejlesztési szempontból két fő területre bontani.

6.4.2. ÉSZAKI ÉS DÉLI TERÜLETEK FUNKCIÓI A területek funkcióinak, vezérkompetenciáinak meghatározásakor figyelembe kellett

- -

123


venni, hogy olyan területekről van szó, ahol eltérő Adottságok, kompetenciák és karakterek a jellemzőek. Ezek nem ellentétek, hanem adottságok és a következőkben ezen szempont szerint taglaljuk a területeket. AZ ÉSZAKI TERÜLET: Vezérkompetencia: -

extenzív agrártermelés

-

intenzív feldolgozás (tej)

-

agrárlogisztikai központ

-

tranzitból – transzfer funkció

Adottságok: -

szarvasmarha (tej, hús),

-

juh,

-

hal

-

birtokszerkezet / vagyonkezelő BNP

-

fiók ipari park

Vezérprojekt: Extenzív agrártermelésre és a termékek feldolgozásra alapozott agrárlogisztikai központ létesítése. Fiók ipari parkok létrehozása. DÉLI TERÜLET: Vezérkompetencia: -

természeti értékek „mezőség-specifikus” hasznosítása

-

Kis-Hortobágy+Tisza+a befogadó közeg természetességégének egyedülálló 3-as egysége

-

Tisza-tengely: kapcsolódás a Tisza-tóhoz és Tokajhoz

Adottságok: -

rossz talajminőség

-

ipar teljes hiánya

-

„zsákutca–effektus”

-

távolság a városoktól

- -

124


-

érintetlen természeti környezet

-

kiépítetlen part

-

Tisza és Tisza-tó

-

a speciális környezeti / természeti programokhoz viszonylag kedvező társadalmigazdasági környezet

Vezérprojekt A turizmus fejlesztése települések adottságaihoz alkalmazkodó speciális funkciók leosztásával. Nyári táborok, horgászat, kemping, termálfalu (wellness), tájház, horgászat, üdülőfalu, népi hagyományok bemutatása (pl.: vesszőfonás), mobil csónak kikötő, szabad strand, pihenőpark, bemutató körutak (rézkori földvár, leendő Pákász Múzeum, madármegfigyelő) Szolgáltatások bővítése: -

információs és programszervező iroda

-

1 db négycsillagos szálloda

-

több kétcsillagos panzió

-

éttermi szolgáltatások

-

kerékpár és kajak-kenu kölcsönzők

-

egyéb turisztikai szolgáltatások

6.4.3. TELEPÜLÉSEK ADOTTSÁGAINAK MEGFELELTETETT ÉS IGAZSÁGOSAN ELOSZTOTT FUNKCIÓK MEGHATÁROZÁSA:

DÉLI TERÜLETEK Ároktő •

Horgász turizmus

•

Erdősítési program folytatása.

•

Falusi turizmus keretében működő szálláshelyek létesítése

•

Falusi életformát bemutató programok szervezése és reklámozása

•

Infrastrukturális fejlesztés

•

Vadászprogramok szervezése.

- -

125


•

Kemping létrehozása, működtetése.

•

A lovas pihenőközpontok kialakítása, felfűzésével többnapos kiránduló útvonalak megszervezése.

•

Kerékpárturizmus

•

Programszervezés (pl. családi- és iskolás hétvégi kerékpártúra).

•

Nagyszabású idegenforgalmi beruházások vonzását elősegítő marketingterv kidolgozása a térség adottságaira, sajátos arculatára alapozva.

•

Köztéri hulladékgyűjtők kihelyezése.

•

Szelektív hulladékgyűjtési program kidolgozása, elindítása.

•

Szennyvízelvezetés és tisztítás.

•

Zöldfelület növelés a belterületeken – parkosítás.

•

Turistajelzések felfestése, frissítése.

•

Védett épületek katasztere, rekonstrukciója.

•

A roma lakosság képzettségi szintjének növelése.

•

Tanfolyamok, továbbképzési lehetőségek biztosítása

Tiszadorogma •

A tradicionális gazdálkodás ( szürkemarha, bivaly) és a természeti értékek (ártéri kaszálók) ötvözésének a bemutatása

•

Ártéri erdők, morotvák, holtágak (Terem-tó, Pej-tó) bemutatása

•

Mobil csónakkikötő telepítése

•


•

Szakszerű erdőgazdálkodás kialakítása, az őshonos fafajok arányának növelése.

•


•


•

Népi iparművészeti tevékenység népszerűsítése kiscsoportos foglalkozások keretén belül (vesszőfonás)

•

Családi gyalogtúra szervezés.

•

Családi kerékpártúra szervezés.

•


•


•

Védett épületek katasztere, rekonstrukciója.

- -

126


Tiszabábolna •

A puszta bemutatása( túzokos kert, parlagi sas, solymászat)

•

Szabadstrandot és csónakkikötőt magába foglaló pihenőpark kialakítása

•


•


•


•


•


•


•

Családi szabadidősport vetélkedők szervezése

•


•


•


•


•

Védett épületek katasztere, rekonstrukciója

Tiszavalk •

A „puszta” bemutatása:

•

Rézkori földvár rekonstrukciós és bemutató terület (Fehérló-tanya)

•

Szabadtéri Pákász Múzeum és aktív pihenő terület, Madármegfigyelő( cölöp úthálózat), Lovas bemutató terület (Széklápa- tanya)

•

Gyalogos , szekeres bemutató terület (Montáj-tó)

•

Népi iparművészeti tevékenység népszerűsítése kiscsoportos foglalkozások keretén belül(gyékényfonás)

•

Rét- és legelőgazdálkodás fejlesztése.

•


•


•

A lovas pihenőközpontok kialakítása, felfűzésével többnapos kiránduló útvonalak megszervezése.

•

Népszerűsítő kiadványok készítése terjesztése.

•


- -

127


•


•

Népzenei- és néptánc találkozó megszervezése, vásárral kiegészítve

•

Határon átnyúló kulturális találkozó

•

Természetjáró mozgalmak szervezése

•


•


•


•


•


•

Közterületi információs táblák kihelyezése.

•


•


•

Pihenőhelyek kijelölése.

•


Tiszatarján •

Gyermek- és ifjúsági nyári alkotótáborok, népi mesterségek elsajátítása

•

A Tisza- folyóhoz kapcsolt funkciók(nem technikai vízisportok)

•


•

A

mezőgazdasági

termelés

más

ágazataiban

gazdaságosan

nem

hasznosítható területek újrahasznosítása •

Szakképzés / átképzés beindítása

•


•

Az

elérhetőség

javítása

a

közlekedési

infrastruktúra,

elsősorban

a

közúthálózat korszerűsítése. •

Vállalkozásösztönzés.

•

Környező gazdasági bázisokhoz kapcsolódó iparágak (pl.TVK, BOSCH).

•

Vállalkozásfejlesztési Iroda létrejöttének elősegítése.

•

Beruházási térképek készítése

•

Vállalkozói és önfoglalkoztatói készségek fejlesztése

•

Közösségfejlesztési tevékenységek

•

Óvodakorszerűsítések, iskola felújítások.

- -

128


•

Eszközbeszerzések.

•


•

Ifjúsági szálláshelyek létesítése.

•

Sátorozásra alkalmas területek kijelölése.

•


•


•


•


•


•

Pihenőhelyek kijelölése.

•


Tiszakeszi •

Családi- és termálturizmus

•

A Tisza- folyóhoz kapcsolt funkciók(nem technikai vízisportok)

•


•

szakirányú képzések beindítása

•


•

Az

elérhetőség

javítása

a

közlekedési

infrastruktúra,

elsősorban

a

közúthálózat korszerűsítése. •


•

Marketingstratégia

kidolgozása,

színvonalas

marketinganyagok,

számítógépes adatbank és honlap készítése •


•


•

Tanfolyamok, továbbképzési lehetőségek biztosítása

•


•


•


•


•


- -

129


•

Népi iparművészeti tevékenység népszerűsítése kiscsoportos foglalkozások keretén belül

•


•


•


•


•


ÉSZAKI TERÜLETEK Mezőcsát •

Zöldség-gyümölcs logisztikai központ egyik lehetséges telephelye

•

Tradicionális állattartás,extenzív húsmarha tenyésztés

•

Húsló tenyésztés beindítása

•

Báránytenyésztés élő export húspiacra

•

Leromlott állattartó telepek (juh és szarvasmarha) állagmegóvását és fejlesztését biztosító projekt.

•

Családi vállalkozások integrációja juhtej termelésre

•

Bemutató gazdaságok létrehozása

•

Az elérhetőség javítása a közlekedési infrastruktúra, elsősorban a közúthálózat korszerűsítése.

•

Logisztikai tevékenység végzésére alkalmas ipari-szolgáltató kapacitás kialakítása.

•


•

Vállalkozói kooperációk kialakítása, fejlesztése (határmenti is).

•

Közút és infrastruktúra fejlesztés az ipar terület jobb megközelíthetősége és használhatósága érdekében.

•

Inkubátorház program az ipar területen létesülő vállalkozásokhoz kapcsolódóan.

•

Egyéb szolgáltatói infrastruktúra kiépítése, kialakítása.

•

Frissáru feldolgozóipar, agrárlogisztikai fejlesztések, integrációk létrehozása.

•

Tranzit ipar, csomagolóanyag ipar.

•


- -

130


•

Vállalkozói fórumok rendszeres megszervezése.

•


•

Marketingstratégia kidolgozása, színvonalas marketinganyagok, számítógépes adatbank és honlap készítése

•

Vállalkozásfejlesztési Alapítvány alirodájának működtetése

•


•

Irányított vállalkozásfejlesztés, bizonyos ágazatok, vállalkozási területek kiemelt segítése.

•

Iparterületek menedzselése

•

Piaci információk megfelelő minőségű átadása

•


•


•

Népzenei- és néptánc találkozó megszervezése, vásárral kiegészítve

•

Határon átnyúló kulturális találkozó

•

Térségi kulturális központ (Kenyér Múzeum, Miska kerámia)

•

Népi iparművészeti tevékenység népszerűsítése kiscsoportos foglalkozások keretén belül

•

Teljesítménytúrák, tájfutó versenyek szervezése.

•

Mezőcsát kistérségi Mezei futóverseny megrendezése.

•

„Challenge Day” (Kihívás Napja) a Mezőcsáti kistérségben.

•

Technikai sportok (vízi és jármű)

•

Vadászturizmus, horgászturizmus, kalandturizmus (Vass- tanya)

•

A lokális szemétlerakók területének rekultiválása.

•


•


•


•


•

Templom és kápolna felújítások.

Igrici •

Zöldség-gyümölcs logisztikai központ egyik lehetséges telephelye

•

Vegyes juh és tehéntej feldolgozására egyaránt alkalmas kisüzem létrehozása (részben családi gazdaságokra lapozva)

- -

131


•

egy arab vezető sajtház beruházásában megvalósuló, csak exportra termelő üzem létesítését a térségben

•

szakirányú képzések beindítása

•

a mezőgazdasági termelés más ágazataiban gazdaságosan nem hasznosítható területek újrahasznosítása

•

szakképzés / átképzés beindítása

•


•


•

Vállalkozói kooperációk kialakítása, fejlesztése

•

Frissáru feldolgozóipar, agrárlogisztikai fejlesztések, integrációk létrehozása.

•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


Gelej •

Tradicionális állattartás

•

Tanyaközpontok létrehozása

•

Leromlott állattartó telepek (juh és szarvasmarha) állagmegóvását és fejlesztését biztosító projekt.

•

Báránytenyésztés élő export húspiacra

•

Családi vállalkozások integrációja juhtej termelésre

•

Bemutató gazdaságok létrehozása

- -

132


•

Az elérhetőség javítása a közlekedési infrastruktúra, elsősorban a közúthálózat korszerűsítése.

•


•


•


•


•


•


•

A lokális szemétlerakók területének rekultiválása.

•


•


•


•


- -

133


7. MONITORING FELTÉTELMEGHATÁROZÁS 7.1.KISTÉRSÉG GAZDASÁGI-TÁRSADALMI POTENCIÁLJÁNAK MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI FOLYAMATAINAK MONITORINGJA

Egy kistérség számára a tervezéshez, a koncepció alapján kimunkált kistérségi politika és programok végrehajtása, értékelése, a szükséges visszacsatolások megvalósítása érdekében korszerű monitoring rendszer létrehozása és működtetése elengedhetetlen. A monitoring rendszer a helyzetértékelés t0 időpontbeli felvételére és a koncepcióban, majd a fejlesztési programokban meghatározott mutatók alapján program-projekt mélységben értékeli azok hatékonyságát, szükség esetén visszacsatol a döntéshozókhoz. Az alábbiakban bemutatandó döntés-előkészítő – értékelő – monitoring rendszer a meglévő, elsősorban KSH adatbázisra alapozva, a koncepció végrehajtásáért felelős helyi munkaszervezetek kezelésében, alkalmas területi – tervezési - térbeli folyamatok elemzésére, a területfejlesztési programokban hozzárendelt eszközrendszer komplex hatékonyságának mérésére. Természetesen a területi információs és döntés-előkészítő – értékelő – monitoring rendszernek szorosan összehangoltan kell működni. A rendszer működtetéséhez anyagi és hatásköri – felelősségköri szabályozást kell rendelni. A módszer alkalmas projektek összehasonlítására, annak eldöntésére, hogy elvárt hatás szerint a legnagyobb gazdasági- társadalmi potenciállal rendelkező programok kapjanak támogatást. A program kidolgozás során már a monitoring funkció ellátásához szükséges indikátorokat kell figyelembe venni és a projekt indításakor felvett átvilágítás (t0 időpont) eredményeit ezek függvényében kell rögzíteni. A célállapot (tx időpont) eléréséhez szükséges visszacsatolásokat a projekt társadalmi-gazdasági hatását a javasolt rendszer méri az állapottól történő eltéréseket automatikusan megadja és grafikus formában is jelzi. A monitoring rendszerhez szükséges módszertani dokumentáció és szakmai támogatás, a szükséges képzés, az indikátorok szerinti szubjektivitást kiküszöbölő értékelési

- -

134


szempontrendszer a monitoring rendszerért felelős munkaszervezet számára átadásra, illetve betanításra kerül. A településpotenciál a potenciálcsillag értékelő rendszer szerves része, annak alap értékelési módszereit átveszi (pl. ötfokozatú vagy 100 egységes skálarendszer) és ezek segítségével vizsgálja egy település adott társadalmi-gazdasági potenciálját és mutatja meg erős és gyenge területeit. A településpotenciál csillag modellje egyes ágainak vizsgálata

egy

önálló

értékelési

módszer

alapján

történik,

melynek

részletes

bemutatására az alábbiakban kerül sor.

7.2.A MÓDSZER LÉNYEGE A projektértékelő és monitoring rendszer 4 fő részből áll: Helyzetelemzés, t0 felvétel, értékelés, indikátorok hozzárendelése. Célok meghatározása, misszió, jövőkép, koncepció, stratégiai és operatív programok, tX időtávok meghatározása. ∆ fejlődés generálása, tX időponthoz tartozó indikátor értékek meghatározása, megvalósíthatósági és hatástanulmányok, eszközök hozzárendelése, tervezés és végrehajtás. Eredményesség vizsgálata, monitoring, ∆t indikátorok ellenőrzése.

A településpotenciál csillag módszer lényege, hogy egy település kiinduló állapotának és fejlődésének komplex értékelését adja, a minősítés szintjeinek megfelelő ágakra, alkategóriákra bontásával. A település esetében kialakított négy fő vizsgálati szint

- -

135


(potenciálok,

gazdálkodás,

társadalom,

gazdaság)

elemzési

ágaira

vonatkozó

résztevékenységei, a tengelyeken számértékkel (ötfokozatú skála, +2 és –2 között) jelennek meg. Az átlagolt vagy szükség szerint súlyozott értékek a fő területeket reprezentáló polár koordináta rendszerben ábrázolhatók, ahol a vonatkozó kategóriák diszkrét értékei kerülnek ábrázolásra. Az ezeket reprezentáló tengelypontokat összekötve alakul ki a potenciál csillagnak nevezett sokszög, melynek területe arányos a „településpotenciálnak” tekintett értékkel (ami százalékos értékkel jellemezhető). A potenciál csillag szimmetrikustól eltérő geometriája és kiterjedtsége a problematikus (vagy éppen a kiugróan jó) területekre, a torzulás mértéke pedig az eltérés intenzitására mutat rá. A módszer a fejlesztési koncepció és program/projekt folyamat és az ahhoz rendelt szoftver eszközök (Potstar audit, döntés és monitoring modulok) kapcsolatot az 1-es számú ábra mutatja be.

- -

136


TELEPÜLÉS (RÉGIÓ, KISTÉRSÉG) TÁRSADALMI-GAZDASÁGI POTENCIÁL MEGHATÁROZÁSA ÉS MONITORINGJA MÓDSZER ÉS SZOFTVER (POTSTAR ÉS PROSTAR) települési (kistérségi) menedzsment és monitoring feladatok

1, A rendszer folyamat fő lépései helyzetfeltárás

a megvalósító feladatai

célok meghatározása

t0 felvétel fázis,

a fejlődés generálása

fázis

eredmény, működtetés és monitoring

fázis

fázis

indikátorok meghatározása

t –1

t0

t1

Alapállapot felmérése Indikátorok meghatározása és felmérése

t1-y

t2

Jövőkép, misszió megnevezése, Koncepció, stratégiaioperatív programok tx időtávok kijelölése

t3

t3-y

Eszközök hozzárendelése Menedzsment és eszközök Feladat és forráselemzés

t4

tn

Projektek végrehajtása ∆(t1)-∆(tn) célok ellenőrzése

t idő

∆(tX) indikátorok ellenőrzése Monitoring

2, Település (régió, kistérség) fejlesztési program menedzsment, monitoring POTSTAR – PROSTAR modulok POTSTAR

POTSTAR

audit t –1

Rendszer- és

t0

szoftverfunkciók illesztése

t1

PROSTAR

döntés

t1-y - 137 -

tmo

t2

Indikátorok vizsgálata a monitoring célok figyelembe vételével

PROSTAR t3-y

Projekt menedzsment

t4

Projekt monitoring

tn

t idő

7.3.A MÓDSZER ELEMEI: A modell leírja a fő- és kapcsolódó résztevékenységeket, valamint a hozzájuk rendelt alkategóriákkal, a rendszer grafikusan is megjeleníthető struktúráját, A modell elemeihez illeszkedő adatgyűjtő segédlet (kérdőív), ezt a rendszer alkalmazásában gyakorlott szakértő(k) tölti ki, általában interjú keretében, értékelési irányelvek orientálják a szakértőt az egyes elemek lehetőség szerinti egységes értékelésében (a már említett ötfokozatú skálán ++, +, 0, -, --), értékelő lap, amely az értékek adatgyűjtő és modell-konform rögzítésének eszköze, megjegyzések és táblázatok, ezekben a szakértő rögzíti a településsel (kistérséggel) összefüggő benyomásait, a konkrét értékelési szempontok szükség szerinti indoklását, és azokat a lényeges észrevételeket, amelyek kiegészítik a kérdőívet, a szoftver, amely elektronikusan is rögzíti a felmérés során nyert információkat, és elvégzi az egyes al- és főkategóriák értékelését és grafikusan megjeleníti a települési (kistérségi) potenciálcsillagot, illetve ehhez kapcsolódóan szöveges formában listákat készít (pl. erős-gyenge pontok, megjegyzések). A szoftver alkalmas már működő adatbázisokból a szükséges adatok átvételére. A

település-térség-régió

szintű

monitoring

rendszer

kidolgozása

az

alábbi

EU

dokumentumok és módszer ajánlások figyelembe vételével készült. 2081/93, 2082/93 számú Tanácsi Rendelet A monitoringra és az időközi értékelésre vonatkozó rendelkezések összefoglalója. A monitoring és az értékelés együttes útmutatója, Európa Bizottság, DB XVI. Útmutató nagyszabású projektek költség-haszon elemzéséhez. Európa Bizottság, DB XVI. Az ellenőrző célú látogatások előkészítése: a kérelmezők számára nyújtott információk. A vezetési és ellenőrzési rendszerek audit kézikönyve. Európa Bizottság, DG XX A multi kritérium módszer alkalmazása a Szerkezeti Programok értékelésében, MEANS Kézikönyv, 4. Szám


7.4.AZ

ÉRTÉKELÉS

FOLYAMATA

(A

FŐ

FUNKCIÓKAT

REPREZENTÁLÓ

TENGELYEKEN)

Az értékelési rendszer logikai váza A településpotenciál értékelés a fő funkcionális síkokra épül, melyek egy település / kistérség legfontosabb területeit (potenciálok, gazdálkodás, társadalom, gazdaság) ölelik fel. Az egyes értékelési síkok elemzése a hozzájuk tartozó tengelyeken keresztül történik. Az egyes tengelyek értékelése altengelyek, értékelési szempontok és funkciók szerint valósul meg, ezen szempontokat és funkciókat a hozzájuk tartozó mutatókon, indikátorokon keresztül lehet mérni. A településpotenciál logikai váza ezek alapján a következő:

értékelés síkja

tengely

altengely

értékelési szempont, vagy funkció

Az értékelési síkokhoz tartozó mutatók többnyire összetett, integrált indikátorok, melyek komplex, társadalmi és/vagy gazdasági hatások kimutatására alkalmasak. Az egyes tengelyek,

altengelyek,

értékelési

szempontok

és

funkciók

mérésére

szolgáló

eredményindikátorok megfelelő algoritmus szerinti összegzésével jön létre a fő tengely értékek összekötésével létrehozott integrált ∆x érték.

139


Irodalomjegyzék: Baukó Tamás – Nagy Imre: A fenntartható fejlődés és az Alföld. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2003 Teplán István (szerk.): A Tisza és vízrendszere I, II. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2003 Ángyán József - Tardy János – Vajdáné Madarassy Anikó (szerk.): Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2003 Kovács Ferenc – Bodó Imre – Seregi János – Udovecz Gábor: Őshonos állataink és termékeik, a hungarikumok. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2003 Dr. Csatári Bálint – Kovács Donát (szerk.): A nemzeti parkok helye és szerepe a területfejlesztésben. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét, 2003 Nyéki József – Papp János (szerk.): Kertészeti hungarikumok. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2003 Kovács Ferenc – Kovács János – Banczerowski Januszné (szerk.): Lehetőségek az agrártermelés környezetbarát fejlesztésében. MTA Agrártudományok Osztálya, Budapest, 2001

140

ÚJ KISTÉRSÉGÜNK MEGALAPOZOTT JÖVŐJÉÉRT

Recommend Documents