Új Hajdú-Bihar: a kormányprogram a keleti megyéknek kedvez Interjú dr. Oláh Lajossal, az MSZP megyei elnökével

CYANMAGENTAYELLOWBLACK

Ugrásra készen

2

El kell mozdulni a holtpontról

K ü l d j e e l v é l e m é n y é t ! E-mail: [email protected]

H A J D Ú - B I H A R

M E G Y E I

4

K Ö Z É L E T I

Ami eddig volt, az most nem elég

5

2006. augusztus

L A P

Új Hajdú-Bihar:

a a

kormányprogram keleti megyéknek kedvez

Interjú dr. Oláh Lajossal, az MSZP megyei elnökével Az MSZP meglepõen nagyarányú gyõzelmet aratott a tavaszi országgyûlési választáson, a koalíció pártjai még növelték is fölényüket 2002-höz képest. Az eredményben az MSZP Hajdú-Bihar megyei erõsödése is szerepet játszott. A második kormányát megalakító Gyurcsány Ferenc kemény egyensúly-javító lépésekkel kezdte kormányzását, amelyet sok támadás ért az elmúlt hetekben. Az MSZP állítja: az egyensúly helyreállítása garantálja a korábbi fejlesztéspolitika folytatását és az Új Magyarország program megvalósítását, aminek az elmaradottabb keleti megyék a legnagyobb haszonélvezõi. Oláh Lajossal ennek jártunk utána. – Hogyan értékeli a tavaszi választás végeredményét? – Az áprilisi választást az MSZP és Gyurcsány Ferenc fölényesen nyerte, hiszen a korábbi koalíciós partner SZDSZszel közösen 204 helyet szereztünk a 386 parlamenti mandátumból, így a második Gyurcsány-kormány a korábbinál stabilabb többséggel rendelkezik a parlamentben. A voksolás nagy vesztese a Fidesz. Orbán Viktor pártja a KDNP-vel közösen mindössze 164 képviselõi helyett szerzett. Az elemzõk egyetértenek: a Fidesz alulmaradt a „hitelességi versenyben”, ígéretei ötletszerûek, átgondolatlanok voltak, az MSZP Új Magyarország programjával összehasonlítva. Emellett az emberek elutasították, zavarónak találták a jobboldal rémhírekre épített riogató-kampányát, és a „rosszabbul élünk” nyilvánvalóan hamis plakátjait. Ezeket a hibákat ma már a Fideszben is egyre többen elismerik. – Hajdú-Biharban is erõre kapott az MSZP. Sikerült felállni a kilenc-nulláról. Elégedett az eredménnyel? – Igen. 2002-ben, az országgyûlési választások során Hajdú-Bihar megyében az MSZP kiütéses vereséget szenvedett. Mind a kilenc egyéni választókerületben a Fidesz jelöltjei szereztek mandátumot. Azonban most fordult a kocka: Debrecen kivételével a megyében egyensúly jött létre: három választókerületben szocialista és háromban Fideszes jelölt nyert.

Az emberek elismerték a Gyurcsánykormány és a szocialista vezetésû megyei önkormányzat aktív vidékfejlesztõ gyakorlatát – háromszor annyi pénz érkezett megyénkbe az elmúlt négy évben, mint az Orbán-kormány alatt. A korábbi évek egy helyben toporgása után elindult az M35-ös autópálya építése, amely még az idén eléri Debrecent. Döntés született a megyét kelet-nyugati irányban átszelõ M4-es autópálya megépítésérõl is. A kedvezõ eredmény egyben elismerése volt Gyula Ferencné és Tóth József munkájának is, amit a megyei közgyûlés alelnökeiként végeztek, illetve honorálták Csontos János erõfeszítéseit, amivel kiharcolta, hogy az M4-es is bekerült a megépítendõ autópályák körébe.

Míg a Fidesztõl csak rémhírterjesztésre és depressziókampányra futotta, addig mi konkrét, kézzelfogható és hiteles programmal álltunk a választók elé. Ez az Új Magyarország programja, ami tételesen, számon kérhetõen tartalmazza azokat a fejlesztéseket, amiket a következõ években elvégzünk. Ebbõl a programból – amibõl nem engedünk – következik, hogy az elmúlt négy év triplázása után ismét megháromszorozható lesz a fejlõdés üteme a megyében. Ez pedig több ezer új munkahelyet, magasabb fizetéseket hoz. – A gyõzelem után sokakat megdöbbentettek azok az intézkedések, amelyeket Gyurcsány Ferenc jelentett be. Mivel magyarázza a kiigazításokat rögtön azután, hogy az MSZP az életszínvonal to-

Új Magyarország épül A kormány Új Magyarország programja esélyt teremt a Kelet-Magyarországon élõk számára. A fejlõdés útját nyitja meg, azt a lehetõséget adja meg a hajdú-bihariak számára is, ami a Dunántúlon már megvalósult. Autópályát építünk, munkahelyet teremtünk és iskolákat újítunk fel. Amennyiben Önnek is fontosak ezek a célok, az önkormányzati választásokon támogassa kopogtató cédulájával az MSZP listáját, polgármester és önkormányzati képviselõjelöltjeit.

A kopogtatócédula leadásáról az alábbi helyeken érdeklõdhet: 4. választókerület: 4025 Debrecen, Pesti u. 29-31. – [email protected]

5. választókerület Kapcsolat Háza – 4100 Berettyóújfalu, Mártírok útja 1. [email protected] Telefon: 70/948- 95-32

6. választókerület MSZP Városi Iroda – 4150 Püspökladány, Bajcsy Zsilinszky u. 2. [email protected] Telefon: 20/411-16-47

7. választókerület 4200 Hajdúszoboszló, Dózsa György u. 2. Telefon: 52/558-880

8. választókerület 4060 Balmazújváros, Dózsa György u. 1. Telefon: 52/275-019

9. választókerület 4220 Hajdúböszörmény, Bethlen G. u. 26.

vábbi javulásnak ígéretével megnyerte a választást? – Sajnos több félreértés is kering a most bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban. Mindenekelõtt: az Új Egyensúly Program a további fejlõdés alapja, államháztartás rendbetétele. Csak így tudjuk majd lehívni az uniós fejlesztési pénzeket. A baloldali kormány arra is ügyel, hogy az egyensúly helyreállításának árához a tehetõsebbek nagyobb mértékben járuljanak hozzá. A szociális és nyugdíjrendszert nem érintik a változtatások. Az ellenzék ezzel szemben azt mondja, hogy ne emeljünk adókat, sõt: csökkentsük az elvonás mértékét. Ez viszont csak úgy megoldható – és ezt már elfelejtik hozzátenni – ha az árát a fejlesztéseken, a családtámogatáson és a nyugdíjakon spóroljuk meg. Nem épülne több autópálya, országút, csatorna, nem javulhatna a vasúti közlekedés. Ezt a nyugati megyék még csak-csak átvészelnék, de Hajdú-Bihar fejlõdését évtizedekre visszavetné. – De mi a helyzet az ígéretekkel? És hol vannak a reformok? – Az ígéreteinket betartjuk, ahogyan az elmúlt négy évben, úgy a mostani ciklus során is. Most azonban máshogy kell eljárnunk, mint 2002-ben, mert az ország helyzete is más. 2002-ben Medgyessy Péter történelmi jelentõségû jóléti intézkedésekkel kezdte kormányzását. A jövedelmek az elmúlt négy évben 30 százalékkal emelkedtek, a nyugdíjak ennél is többel. Azóta kiderült: Magyarország jelenlegi teljesítõképessége nem bír el ekkora gyarapodást a bérekben. Azért van szükség most a kiigazításokra, hogy utána ismét magasabb fokozatba kapcsolhassunk, és újra folytatódhasson az életszínvonal javulása. Az életszínvonal javításából, a hatékonyabb állam megteremtésébõl és a foglalkoztatottság javításából nem engedünk. De nem kapkodva, nem úgy, hogy veszélybe kerüljön az ország hitelessége, fizetõképessége. Ez beláthatatlan katasztrófa volna, ami után búcsút mondhatnánk az uniós fejlesztési pénzeknek, és az Euró bevezetésének is.

Dr. Oláh Lajos, az MSZP megyei elnöke

(Folytatás a 3. oldalon) 2 0 0 6 .

a u g u s z t u s

1



K ü l d j e e l v é l e m é n y é t ! SMS-számunk: 70/387-8258

Püspökladány

Ugrásra készen Püspökladány lehet a következõ évtizedek meglepetés-városa? Püspökladány neve sokáig az elmaradottság, a szegénység szinonimája volt a közbeszédben. Az elmúlt évek fejlesztései, az átgondolt építkezés és a felértékelõdött földrajzi elhelyezkedés azonban felcsillantották annak az esélyét, hogy Székesfehérvár és Gyõr példáját helyben alkalmazva Magyarország egyik legszebb, és leggyorsabban fejlõdõ településévé váljon. A fejlesztések és a munkahelyteremtés kapcsolódásáról, az elsõ Nemzeti Fejlesztési Terv tapasztalatairól és a másodikhoz fûzött elvárásokról dr. Molnár László polgármester, az MSZP megyei listájának vezetõje beszélt a Hajdú-Bihari Kurír munkatársának. – Ön nyolc éve polgármester. Milyen tapasztalatokkal zárult az elmúlt négy év, és különösen az elsõ Nemzeti Fejlesztési Terv idõszaka? Szélesedtek a lehetõségeink a 2002 elõtti idõszakhoz képest. Ennek egyrészt az új kormány igazságosabb, a hátrányból induló településeket jobban segítõ vidékfejlesztési politikája állt, másrészt az európai uniós pályázati lehetõségek egyre szélesedõ köre. A befizetett adók nagyobb hányada marad helyben, az önkormányzatoknál, mint korábban, és a fejlesztési pénzek regionális fejlesztési ügynökségeken keresztüli folyósítása komoly segítség a városnak. Mindkettõ az MSZP-SZDSZ kormányhoz kötõdik. Azt se felejtsük el, hogy a megyei önkormányzat által kiképzett száz profi pályázatíró, illetve a városi szakemberek hozzáértése is javította az esélyeinket. Szerintem mára, az elsõ Nemzeti Fejlesztési Terv lezárásakor, minden település

2

2 0 0 6 .

számára egyértelmûvé vált, hogy csak alapos, átgondolt pályázatokkal lehet labdába rúgni. Az is kiderült: nem érdemes mindenhez egyszerre hozzákezdeni. Sorrendet kell felállítani, fejlesztési stratégiát kell alkotni, mert csak így, átgondolt munkával lehet megoldani azokat a problémákat, amik az elmúlt évtizedekben felhalmozódtak. Szerencsére mi viszonylag hamar rájöttünk erre, és úgy érzem, éltünk is lehetõségeinkkel. – És az egész önkormányzati munkát a fejlesztési tervnek rendelték alá? – Természetesen nem, hiszen egy ekkora város életében egyszerre nagyon sok területtel kell foglalkozni. Inkább úgy mondanám, hogy a stratégiai területeket kiemelt figyelemmel kezeltük, de azért szerencsére másra is maradt energiánk. Egyrészt voltak és vannak a tûzoltó jellegû feladatok. Olyan problémák, amikkel nem várhattunk tovább. A legégetõbb elmaradásunk a hulladékkezelés terén volt. A XXI. században nem tartható, hogy a szennyvíz tisztítatlanul kerüljön az élõ vizekbe vagy a talajba. Az idelátogató vendégek is felvonták a szemöldöküket, amikor errõl hallottak, és a mezõgazdasági mûvelés alatt álló területeket is féltettük a szennyezéstõl. Ezért szántuk el magunkat a csatornázásra. Hasonló okokból vezettük be a szelektív hulladékgyûjtést is. Mára a város 90 százaléka csatornázva van, és tizenhét szelektív hulladékgyûjtõ szigetet alakítottunk ki. Ugyanígy azt sem nézhettük tétlenül, hogy az utcák jelentõs részében nincs szilárd burkolat. Egy modern nagyvárosban nem megengedhetõ, hogy esõs idõben járhatatlanná válik a település nagy része. 19 kilométernyi utcát aszfaltoztunk, ami persze nem elég, de kezdetnek nem rossz. A város egységes fejlesztését, a le-

szakadó városrészek felkarolását, a jobb tervezhetõséget szolgálta az új rendezési terv, ami végre elkészült. Másrészt a hosszú távú tervektõl függetlenül a város vezetésének kötelessége, hogy az itt élõk mindennapjait könnyebbé tegye. Püspökladány – mint minden település – csak akkor lehet erõs, sikeres város, ha a polgárai szeretik, ha otthonuknak, és nem pusztán lakóhelyüknek tekintik. Lehetõségeinkhez mérten nagy áldozatokat hoztunk ezért a célért is. Felújítottuk a mûvelõdési házat és a kollégiumot, új rendezvényközpontot és sportcsarnokot alakítottunk ki, új bicikliút épült. Újtelepen pedig idõsek klubját nyitottunk. – Áttérve a stratégiára, milyen irányba képzeli a város fejlesztését? – Ami a stratégiát illeti: egy célt, és három kiemelt fejlesztési területet választottunk ki. A célunk, amibe az összes résztörekvés illeszkedik, a munkahelyteremtés. Ha lesznek új munkahelyek, emelkedni fog az életszínvonal, nõnek a helyi adóbevételek, több pénz jut a közintézmények és közszolgáltatások fejlesztésére, javul a közbiztonság is. Az új munkahelyekhez pedig három dolog kell. Egyrészt jobb közúti és vasúti közlekedés, Püspökladány megközelíthetõségének javítása. Ez kulcsfontosságú a kereskedelemhez, a termékek olcsóbb szállításához és az idegenforgalom fejlesztéséhez is. Másrészt jobb oktatásra, korszerû szakképzésre van szükség. Egy vállalat csak akkor fog beruházni, üzemet nyitni, ha talál megfelelõen képzett alkalmazottakat. Harmadrészt pedig szeretnénk a város csinosításával, a gyógyfürdõ fejlesztésével vonzó utazási célponttá tenni Püspökladányt, hiszen az idegenforgalom hatalmas lehetõségeket rejt magában. – És sikerült elõrelépni a három kiemelt területen? – Igen, érezhetõ a fejlõdés. Ugyanakkor elõrevetném, hogy 2007-tõl, a második Nemzeti Fejlesztési Terv kezdetétõl következnek az igazán „nagy falatok”. A közlekedés terén fontos eredmény, hogy új buszpályaudvarunk épült, illetve felújítottuk a négyes út korábban balesetveszélyes, a várost elkerülõ szakaszát és a Nádudvari úti csomópontot. Az oktatás terén az új középiskolai aula megépítése vagy a kollégium felújítása érdemel említést. Hozzáfogtunk a városközpont rendbetételéhez is, átépítettük a fõteret. A strand- és gyógyfürdõnket is fejlesztettük. Új vízforgató berendezést vettünk, így ma már a legszigorúbb elõírásoknak is megfelelünk. Az igazi pozitívum egyébként az, hogy a magánszféra is elismerte a fejlõdést. Beszélhetnék én az eredményekrõl napestig, de nem ez a lényeg. Új vállalatok telepedtek meg Püspökladányban. Megnyitott a Plusz áruháza és már épül a Spar is. Más nagyvállalatokkal is tárgyalunk, akik üzemeket, vagy áruházakat nyitnának, ezzel új munkahelyeket teremtve. Sajnos, ezekrõl még semmit sem árulhatok el, ugyanis azzal a város tárgyalási helyzetét rontanám, de remélem, hamarosan beszámolhatok a kedvezõ eredményekrõl. – Említette a második Nemzeti Fejlesztési Tervet. Elárulná, hogy pontosan mit jelent ez? Az Európai Unióban a közösségi költségvetéseket nem egy, hanem hét évre készítik. Hét évre elõre eldöntik, egy-egy tagállam mennyi fejlesztési támogatáshoz juthat. Amikor 2004-ben beléptünk az EUba, épp egy költségvetési ciklus végére értünk oda. Az elmúlt három év – 2004, 2005 és 2006 – során ezért kevesebb lehetõségünk volt, bár a korábbi évekhez képest így is a fejlesztési források többszö-

Dr. Molnár László rösét hívhattuk le. A 2007-tõl 2013-ig terjedõ költségvetés vitájában azonban már teljes jogú tagként vettünk részt, és Gyurcsány Ferenc kemény tárgyalások után igen kedvezõ feltételeket tudott kiharcolni. Az eddigi pénzeknek nagyjából a háromszorosa áll majd rendelkezésre. Ezt a pénzt azonban nem lehet bármire elkölteni. Minden országnak Nemzeti Fejlesztési Tervet kell készítenie, amiben elõre rögzíti, hogy melyik vidékeken milyen területeken akar fejleszteni. Az egyes településeknek és kistérségeknek pedig ezekkel a célokkal összhangban álló pályázatokat kell készítenie, mert ezekre ítélhetõ oda a támogatás. Szerencsére a második Nemzeti Fejlesztési Terv jelenlegi, elõzetes formája olyan célokat tartalmaz, amelyek Püspökladánynak és HajdúBihar megyének kedveznek. Emiatt, és mert már évek óta tervezzük a város fejlesztését, nem lesz nehéz dolgunk. Megjegyzem: a megyei önkormányzat is felkészült az új lehetõségekre. Ugrásra készen várjuk a pályázati kiírásokat. – Mik a püspökladányi tervek 2007-tõl? A legfontosabb az M4-es autópálya. Ez a sztráda lesz az elsõ, ami valóban a vidék autópályája lesz, hiszen a hozzá csatlakozó M8-assal együtt Szombathelytõl Létavértesig húzódik majd, keresztbe metszve az országot. Hatalmas lehetõséghez jutunk azzal, hogy Püspökladány egy nemzetközi jelentõségû kereskedelmi útvonal mentén fog feküdni. Ezzel felkerülünk az ország gazdasági térképére, hiszen üzemeket, raktárakat, logisztikát oda érdemes telepíteni, ahonnan könnyen el lehet jutni más gazdasági központokba, nagyvárosokba. Rögtön ezután következik, hogy a Budapest-Záhony közötti gyorsvasút kiépítésével egy idõben új vasútállomást építünk, megerõsítjük vasúti központi szerepünket. Újabb tíz kilométer belterületi út alapozásával felszámoljuk a kátyúkat, hogy a városon belül is akadály nélkül lehessen közlekedni. Ezzel nagy lökést adunk a környezõ mezõgazdaságnak is, hiszen sokkal könnyebben, jobb feltételekkel fognak tudni piacra jutni a gazdák portékáikkal. Felújítjuk jelenlegi oktatási intézményeinket, és új kistérségi felsõfokú szakképzési központot hozunk létre. Itt korszerû körülmények között tanítják azokat a szakmákat, amelyekkel könnyen el lehet helyezkedni. Folytatjuk a gyógy-turizmus kiaknázását. A fürdõ fejlesztése mellett új gyógyszállodákat építünk. Befejezzük a csatornázást a városban, minden háztartást rákapcsolunk a hálózatra. Az új ivóvíz-minõségjavító program keretében egészségesebbé tesszük a csapvizet, és felújítjuk a szakrendelõ intézetet. Az itt élõknek is joguk van a legteljesebb egészséghez, és ezt a jogot érvényesíteni is fogjuk ezekkel a fejlesztésekkel. Mindezek a fejlesztések pedig munkahelyek százait, ha nem ezreit fogják teremteni a városban. Komolyan mondom: Püspökladány lehet a következõ évek meglepetés-városa.

a u g u s z t u s




Debrecen

Új Hajdú-Bihar: a kormányprogram a keleti megyéknek kedvez (Folytatás az 1. oldalról) Gyurcsány Ferenc és az MSZP ezért világosan meghatározta azt az utat, amin keresztül elérhetjük céljainkat és Magyarország új, biztos növekedési pályára álljon. – Milyen reformokra van szükség Magyarországon?

– Az elmúlt tizenöt évben Magyarországon a magánszféra teljesen átalakult, sikeresen alkalmazkodott a piacgazdaság körülményeihez. A demokratikus átmenet is lezajlott. Az állami szféra egyes területein azonban ma is olyan körülmények uralkodnak, mint a Kádárrendszer végnapjaiban. Az oktatás, az egészségügy, a közigazgatás nem hatékony. Nem tartható az az egészségügyi rendszer, ahol a hálapénz és a lakóhely dönti el, milyen szolgáltatást kapnak a betegek. Ez igazságtalan, a betegek és az orvosok számára egyaránt megalázó. Nem tartható az az oktatási rendszer, ahol egyes egyetemi szakokon hatalmas túlképzés van, miközben nincs elég mérnök, vagy alig találni rendesen képzett szakmunkásokat. Visszafogja a gazdasági növekedést, ha az oktatás nem alkalmazkodik a mai viszonyokhoz, ha nem a hasznos ismereteket és képességeket sajátítják el a fiatalok. Az sem tûrhetjük, hogy napokat kelljen sorban állni

a hivatalokban egy-egy irat megszerzéséért. A mai világban erre nincs idõ, a túlburjánzó bürokrácia az élettõl is el tudja venni az emberek kedvét, és a vállalkozások dolgát is megnehezíti. Ha ezeket a problémákat úgy tudjuk megoldani, hogy közben még kevesebbe is kerülnek ezek a feladatok az államnak, azaz az adófizetõknek, akkor egyet tehe-

tünk: bátran belevágunk. Ez a kormány éppen ehhez kezdett hozzá. – Az emberek egyelõre azonban csak a megszorításokat látják. Az MSZP népszerûsége máris csökkenésnek indult. Nem

fél, hogy az õszi választásokon leszerepel a baloldal? – Röviden: nem. Bõvebben? Sokkal veszélyesebb lenne, ha nem avatkoznánk közbe, és mindent változatlanul hagynánk. A magyar politikai elit elmulasztotta ezeknek a területeknek a rendbetételét a rendszerváltás óta. Ez sokkal fontosabb, mint az, hogy éppen hány százalékon áll a kormány támogatottsága.

Abban bízom, hogy az itt élõk mérlegre teszik az elmúlt négy évet és ezzel együtt a megyei önkormányzat elmúlt négy évét is. A fejlõdés minden településen érezhetõ. Decemberben átadjuk az M35-ös autópályát és tervbe vettük az M4-est . Fejlõdik a Debreceni Egyetem, bõvülnek a klinikák és a megyei kórház. Több száz kilométer szennyvízcsatornát fektettünk le. Hajdú-Biharban szép eredményeink vannak, és megalapozott, átgondolt fejlesztési tervekkel rendelkezünk.

Az itt élõk érdeke azt kívánja, hogy a kormány Új Magyarország programja összhangban legyen a megye fejlesztési tervével, illetve az egyes települések elképzeléseivel. A megyei MSZP ezt tûzi zászlajára, polgármestereink és képviselõink ezért fognak dolgozni ezután is. Aki minket választ, az arra szavaz, hogy ez az összhang megmaradjon a helyi és a kormányzati fejlesztések között, és a lehetõ legolajozottabban menjen Hajdú-Bihar felzárkóztatása.

Országgyûlési képviselõink

Csontos János Elérhetõségei: 4031 Debrecen, Széchenyi u. 63. Telefon: 20/46-68-021 – [email protected] Gyula Ferencné Elérhetõségei: Kapcsolat Háza 4100 Berettyóújfalu, Mártírok útja 1. Telefon: 70/948-95-32 [email protected] Hajdu Attila Elérhetõségei: Képviselõi Irodaház 1358 Budapest, Széchenyi rkp. 19. Telefon: 20/770-65-78 [email protected] dr. Juhászné Lévai Katalin Elérhetõségei: 4024 Debrecen, Piac u. 54. Telefon: 20/466-8068 – [email protected] dr. Oláh Lajos Elérhetõségei: 4031 Debrecen, Széchenyi u. 63. Telefon:70/378-35-65 – [email protected] Tóth József Elérhetõségei: 4091 Polgár, Hõsök útja 10. Telefon: 20/95-11-554 – [email protected] Kérdéseikkel, problémáikkal nyugodtan forduljanak képviselõinkhez! 2 0 0 6 .

a u g u s z t u s

3




Balmazújváros

El kell mozdulni a holtpontról Tóth József: A képviselõség szolgálat Fordulatokban gazdag év az idei a polgári Tóth Józsefnek, aki a balmazújvárosi választókerületben egyéni parlamenti mandátumot szerzett. Most otthon, Polgáron indul a polgármesteri tisztségért. Az országgyûlési és önkormányzati választásról, személyes céljairól kérdeztük õt. – Megítélése szerint minek köszönhetõ, hogy a szocialista párt jelöltjeként bejutott a parlamentbe? – Több oka van a sikernek. A legfontosabb annak a három és fél évnek a mun-

kája, amit a választókerületben végeztünk a tizenegy településen. A választási eredmény ismeretében most már mondható, hogy a tevékenységünk az emberek számára nem is csak elfogadható, hanem támogatandó is volt. Azt is kedvezõen fogadták, hogy higgadt, nyugodt hangvételû kampányt folytattunk, erre igyekeztünk rávenni az ellenfeleinket is. Nem háborúztunk, nem mocskolódtunk. Azt mondtuk el az embereknek, mi hogyan képzeljük el ennek a térségnek a jövõjét, milyen fejlesztéseket tervezünk. Sajnos az elsõ forduló után a vetélytársak részérõl megjelentek olyan eszközök és módszerek, amelyek számunkra vállalhatatlanok voltak. De hát: lelkük rajta. – A mandátum már megvan, hogyan tervezi az elsõ lépéseket és a folytatást? – A végrehajtás következik. A kampány során településekre lebontva elmondtuk, mit tartalmaz a baloldal programja, most ennek megvalósításához kell megkeresni a helyi partnereket, mert egyedül ez nem megy. Fontos, hogy a települések vezetõi, a helyi képviselõtestületek, vállalkozók, és a civil szervezetek is sajátjuknak érezzék a fejlesztési programot. Az állam nem tud és nem is akar fejlesztéseket ráerõszakolni az egyes városokra, falvakra. A második Nemzeti Fejlesztési Terv óriási összegeket tesz elérhetõvé, de ez csak egy lehetõség, amit minden településnek magának kell kihasználnia. Természetesen vannak olyan regionális vagy országos jelentõségû fejlesztések, amelyeket magasabb szinten koordinálnak, de azt senki sem fogja megmondani a polgáriaknak, egyekieknek vagy balmazújvárosiaknak, hogy milyen célokra kérjenek támogatást. Nekünk vannak javaslataink, de errõl helyben kell dönteni. – És mit tud ehhez képviselõként Ön hozzátenni? – Egyrészt az egyes települések számára fontos kezdeményezéseket felkarolom, igyekszem egyengetni azok útját a parlamentben – ez a jó értelemben vett lobbimunka, amire nagy szüksége van 4

2 0 0 6 .

ennek a térségnek. Másrészt településfejlesztési mérnökként és a megyei önkormányzat alelnökeként sok tapasztalatot szereztem: mire, hogyan, mikor érdemes pályázni. Ezt igyekszem megosztani az egyes önkormányzatokkal. Ezen felül, mindannak, amit az egyes települések a saját fejlesztési terveikként fontosnak tartanak, meg kell teremteni a térségi összhangját, ami sok egyeztetést, megbeszélést, adott esetben elkerülhetetlenül vitát is jelenhet. Erõsíteni kell a kistérségi kapcsolatrendszert, olyan fejlesztéseket kell megvalósítani, amelyek nemcsak egy-egy községre, hanem az egész

térségre jó hatással vannak. Ilyen kérdés az idegenforgalom fejlesztése és a közúthálózat rendbetétele, bõvítése. – Az úthálózat már eddig óriásit fejlõdött, hiszen a polgári kistérségben már készen van az M35-ös autópálya szakasza. – Ez igaz, és nagyon örülünk, illetve sokat is várunk tõle. Az autópálya-építésnek azonban voltak negatív következményei is. A településeket összekötõ útjaink jelentõs része közben a túlsúlyos kamionok miatt úgy tönkrement, hogy teljes rekonstrukciót igényel. Ilyen a Balmazújváros és Tiszacsege közötti út vagy amelyik a Tisza mentén Egyek, Csege, Újszentmargita, Folyás, Polgár vonalán vezet az autópályára. Folytatni kell a megkezdett úthálózat-felújítást a Balmazújvárost Hajdúszoboszlóval összekötõ szakaszon. – Az útépítés rendkívül nagy és fontos

feladat, de az út maga nem cél, csak eszköz. Mit hozhat a térségben lakóknak ez a példátlan mértékû beruházás? – A legfontosabbat: munkalehetõségeket. Már maga az útépítés és a hozzá kapcsolódó feladatok is sok embernek adtak munkát. Máris érezhetõ, hogy, hogy megnõtt az érdeklõdés, befektetõk jelentkeztek Polgár térségében és Balmazújváros környékén is. Ha azt tapasztalják a befektetni szándékozók, hogy tárt kapukkal várjuk õket és kedvezõ vállalkozói környezetet is tudunk biztosítani, valóban jelentõs munkahelyteremtõ beruházások lesznek a Tisza mentén, a Hortobágy mellékén. – Mit ért ezen? – A legfontosabb a szakképzés feltámasztása. A jó utak mellett a munkahelyteremtõ beruházásokat tervezõ cégek szakképzett munkaerõt keresnek. Ezért Polgáron és Balmazújvárosban is szakképzési központot létesítünk. – Az ipari fejlesztés a jövõ legfontosabb lehetõsége, de ez a térség alapjában véve mezõgazdasági jellegû. Ott hogyan tovább? – Az európai uniós tagsággal egészen új helyzetbe került a mezõgazdaság. Mindenek elõtt a természet- és tájgazdálkodást kell kialakítani a természeti adottsá-

gainknak megfelelõen. Ezen a vidéken is forradalmi változást hozhat a bioenergia gyártás meghonosítása. Még kimondani is sok, hogy évi egymillió tonna gabona

Tóth József felhasználásával lehetne bioetanolt elõállítani, de hasonlóképpen van jövõje a repce és az energiafû termesztésének is. Ennek megvalósulása biztos jövedelmet adhat a térség mezõgazdasággal foglalkozó lakóinak. – Nemrég kiderült: Ön elindul idén õsszel a polgári polgármesterségért. Hogyan jutott erre az elhatározásra? – Polgáron évek óta furcsa viszonyok uralkodnak a városházán. Az idõközi választáson olyan helyzet alakult ki, hogy a

jelenlegi polgármester nem vagy csak alig tud együttmûködni a képviselõkkel. A város fejlõdése megtorpant. Persze voltak fejlesztések, döntõen megyei pénzbõl beruházások, de sajnos nyomát sem látni annak, hogy a városvezetés végiggondolta volna a település jövõjét, kistérségi vezérszerepét, kijelölte volna a fejlesztés irányait, holott ez most mindennél fontosabb. Ha a 2007-tõl kezdõdõ idõszakban ügyesen élünk a lehetõségeinkkel, akkor egy-két éven belül Polgár virágzásnak indul. Azonban a jelenlegi polgármester a kérdések feltevéséig sem jutott el, miközben már rég a válaszokon, a megoldásokon kellene gondolkodnunk. Ezt nem nézheti tétlenül senki, aki tenni tud valamit az otthonunkért. Szeretnék segíteni, a politikai viták korszakát lezárni, és az itt élõkkel közösen megújítani a várost. El kell mozdulni a holtpontról, mert a következõ néhány év emberöltõkre megszabja majd, merre fejlõdik tovább Polgár. A kérdésekre jó válaszokat adni, a kínálkozó lehetõségeket kihasználni, kezdeményezni s menni elõre - az itt élõkért s gyermekeink jövõjéért…. ez az ami az elhatározás mögött áll, s a személyes döntésem igazi motivációját jelenti.

a u g u s z t u s




Berettyóújfalu

Ami eddig volt, az most nem elég Kihasználja-e történelmi esélyét Berettyóújfalu? A tavaszi választások egyik nagy meglepetését hozta a berettyóújfalui választókerület, ahol az MSZP színeiben meggyõzõ gyõzelmet aratott Gyula Ferencné. Icuka – ahogy a helybéliek emlegetik, õsszel versenybe száll Berettyóújfalu polgármesteri tisztségéért is. A siker hátterérõl, képviselõi munkájáról, terveirõl, és az õszi megmérettetésrõl kérdeztük. Politikai pályájában jelentõs változást hoz az idei év. Megválasztották országgyûlési képviselõnek, az elmúlt években

sikeres megyei önkormányzati vezetõ volt, most mégis felváltaná a Megyei Közgyûlés alelnöki pozícióját Berettyóújfalu polgármesteri tisztségéért. Mi áll ennek hátterében? A megyei önkormányzat alelnökeként egész Hajdú-Biharért felelõsséggel tartoztam. Hajdúsámson ügyei épp úgy elém kerültek adott esetben, mint a bagaméri feladatok. Én azonban bihari vagyok. Itt éltem az elmúlt 30 évben, és nem tervezek elköltözni innen. Szeretnék többet foglalkozni ezzel a térséggel. Országgyûlési képviselõként már szûkül a kör: Bihart képviselem a törvényhozásban, de szeretnék legszûkebb otthonomért, Berettyóújfaluért is többet tenni. Lehet, hogy a mai világban nem korszerûek ezek a gondolatok, de szerintem a szíve mélyén mindenki arról álmodik, hogy saját településéért dolgozhasson. Azért a városért, ahol minden utcát ismer, ahol a cukrászdában „a szokásosat” kérheti, ahol keresztnevén szólítják az utcán, és õ is mindenkit név szerint ismer. – Milyen elõnye származik Berettyóújfalunak abból, ha Ön lesz a város vezetõje? – Berettyóújfalu olyan lehetõség kapujában áll, mint még sosem. A politikusok szeretnek nagy szavakkal dobálózni, ez most azonban cseppet sem túlzás. 2007tõl a második Nemzeti Fejlesztési Terv keretében rekord-mennyiségû új beruházásra lesz lehetõségünk. Nem véletlenül hasonlítják sokan a reformkorhoz azt az idõszakot, ami most következik. Sok lesz az olyan fejlesztés, pályázat, amihez össze kell hangolni a városi és kormányzati szándékot. Ha ez gördülékenyebben megy, ha egy-egy alkalommal heteket, hónapokat tudunk megspórolni, azzal elõnybe kerülünk más pályázókkal szemben. Fontos az összhang a kormányzati és a helyi célok között, hiszen így is nõnek az esélyeink a támogatások elnyerésére. És szerintem az se hátrány, ha a polgármester bármikor félrevonhatja az illetékes minisztert a parlament folyosóján, ha Berettyóújfaluról van szó. Elég Szegedet vagy Pécset megnézni, látszik rajtuk, hogy könnyebb úgy lobbizni, ha a polgármester egyben képviselõ is. És ha

Berettyóújfaluban jól mennek a dolgok, az az egész térséget magával húzza, hiszen az új beruházások a környezõ településeken is munkahelyeket hoznak létre. – Nem fél attól, hogy megromlik a viszonya a jelenlegi polgármesterrel, aki a hírek szerint újra elindul a tisztségért, és ezzel Berettyóújfalu esetleg hátrányba kerül? Nem. Szeifert Ferenccel – azt leszámítva, hogy más pártban, más értékek mentén politizálunk – korrekt a viszonyom. Eddig is partner voltam, amikor a város érdekei ezt kívánták. A megyei területfejlesztési pénzekbõl épült a gyermekorvosi rendelõ, a ravatalozó és a Pákász utca Berettyószentmártonban. Ezekbõl a forrásokból sikerült utakat felújítani városszerte, új tetõt tenni az uszodára, stb. Meg kell értenie, hogy nem ellene, hanem Berettyóújfaluért küzdök. Ez nem pártpolitika, és nem is személyes ügy. Ami eddig volt, az most nem elég. A jövõ évtõl kezdve olyan lehetõség lesz a kezünkben, amit elszalasztani történelmi hiba lenne, amiért még száz év múlva is méltán átkozhatnának minket az újfaluiak. Ha viszont sikerül kihasználnunk a következõ ciklust, a város a fejlesztéseknek köszönhetõen teljesen megújulhat. Felújított épületek és utcák, modern közintézmények, tisztes megélhetés mindenkinek. Ha élünk a lehetõségeinkkel, Újfalunak nem lesz több gondja ötven éven belül. Ebben, a támogatások ügyesebb lehívásában tudok segíteni. Sõt, hiszem, hogy jobb vagyok, mint a jelenlegi polgármester. A megyei önkormányzat jó iskola volt, tudom, mire, hogyan és mikor érdemes pályázni. – Utólag visszatekintve, miben látja a választási siker receptjét? – A jó színekben indultam. Az MSZP világos, áttekinthetõ programmal állt a választók elé, ami országos és helyi szinten egyaránt végiggondolt fejlesztési terveket tartalmazott. A bihariak megértették: csak logikusan felépített stratégia mentén haladva tudjuk legyõzni két legnagyobb ellenségünket, a munkanélküliséget és a szegénységet. Az Új Magyarország programot ismertetõ kamion Berettyóújfaluban is megfordult, és rengetegen nézték meg, bal- és jobboldaliak egyaránt. Ahányszor arra jártam, mindig hosszú sor állt, az emberek azt keresgélték, mi van a programunkban konkrétan az õ lakóhelyükrõl. A másik ok az, hogy nem ismeretlenül indultam el a megmérettetésen. Emberek százait ismerem, tanítottam személyesen Berettyóújfaluban és a bihari térségben. Ismerem a mindennapjaikat, a gondjaikat. Tudták rólam, hogy nem fogom cserben hagyni õket. Hogy nem politizálni megyek a parlamentbe, hanem Biharért küzdeni. Úgy érzem, most, hogy megválasztottak, ugyanaz az ember maradtam, aki eddig voltam: tõsgyökeres újfalui, bihari, akit felháborít és elszomorít szülõföldjének elmaradottsága, szerencsétlensége. – Megkezdõdött a munka a frakcióban, melyik területen tevékenykedik majd elsõsorban?

Egy nagyon fontos – talán a legnagyobb átszervezés alatt álló – terület az egészségügy, amely közelrõl érint. Mint megyei alelnök a Kenézy Kórházon, illetve a körzetemben lévõ Berettyóújfalui Kórházon keresztül. Ezeknek az intézményeknek a mûködésére, problémáira rálátásom volt az elmúlt években is. Tagja vagyok az Egészségügyi bizottságnak, de pedagógusi múltam alapján magától értetõdik, hogy az oktatás is közel áll hozzám, így az oktatási bizottság külsõ tagjaként is tevékenykedem. A megyei közgyûlés alelnökeként sokat foglalkoztam az önkormányzatok problémáival, így a parlamentben is éppúgy szívesen veszem ki a részem az ilyen feladatokból. – A megye egyéniben megválasztott képviselõi között Ön az egyetlen nõ, a parlamentben is alig tíz százalék körüli a hölgyek aránya. Jelent valamit a törvényhozó munkában a gyengébbiknek mondott nem részvétele? Összességében persze nem lehetünk elégedettek az aránnyal. Ha a skandináv államokat nézzük, nagyon messze vagyunk az ideálistól. Pedig a kampánymunka alapján is mondhatom, hogy a nõk éppen úgy helyt álltak, mint a férfiak, senki sem dolgozott kevesebbet, senki sem ment haza lekvárt fõzni vagy vacsorát csinálni. Az elsõ pár hét parlamenti tapasztalata alapján pedig biztosan állíthatom, hogy a nõk legalább olyan aktívak, mint a férfiak. – A közvélemény furcsa módon negatív dolognak tartja a lobbizást, pedig egy képviselõnek jóformán természetes kötelessége. Ön miért fog a parlamentben lobbizni? – Harcolni fogok minden egyes betûért, ami a programomban benne volt. A kampány során azt mondtuk: Bihart ki kell nyitni. Ez elsõsorban a közlekedés, a megközelíthetõség javítására vonatkozik. Azért, hogy az M4-es megépüljön Püspökladány és Biharkeresztes között, azt hiszem, verekedni is képes lennék... Hosszú idõ óta minden ciklusban minden képviselõ programjában benne volt a vasút villamosítása Püspökladánytól az országha-

tárig, ideje végre ezt is keresztülvinni. A munkahelyeket teremtõ befektetõk nem úgy gondolkodnak, hogy Debrecen után vége a világnak. Igenis érdekli õket ez a térség, különösen, hogy karnyújtásnyira van a román EU-csatlakozás. Egyszer egy német befektetõ mondta nekem: tessék már elintézni, hogy Debrecenbõl gyorsan, könnyen lehessen eljutni Berettyóújfaluig. A 47-es út burkolatának megerõsítése már el is kezdõdött. Igaz, most sok kellemetlenséget okoz, de nagyon fontosnak tartom, hogy a megépülõ M35-ös autópályától legyen kapcsolat mifelénk is. Az

Gyula Ferencné útépítés közvetlenül is munkahelyeket teremt, az úthálózat fejlesztése pedig növeli Bihar vonzerejét a vállalatok szemében. Így lehet mûködõtõkét idecsábítani, új állásokat teremteni. – A választókerület egyik oldala országhatár. Lehet-e, érdemes-e együttmûködni a szomszédokkal? Nagyon sok Bihari településnek van kapcsolata a romániai Bihor megye városaival, falvaival. Nekem személy szerint nagyon jó a viszonyom a bihori vezetéssel, ahol legutóbb magyar elnököt választottak a megye élére. Az RMDSZ-esekkel konkrét munkakapcsolatunk van. Hiszem, hogy mi is tudunk adni, de mi is tudunk profitálni az együttmûködésbõl. Már most is jónéhány cégnek vannak közös vállalkozásai, de ha Románia is az Unió tagja lesz, nagyot léphetünk elõre a gazdasági kapcsolatok erõsítésében. Ezen a téren az osztrák Burgenlandot tekintem példának, amelyik az EU-csatlakozásból, és határ menti elhelyezkedésébõl ki tudta hozni a legtöbbet, és sereghajtóból mára Ausztria leggyorsabban fejlõdõ régiójává vált. – A munkát keresõk rendelkeznek kellõ szakképzettséggel, hiszen nagyon sokszor ennek a hiánya jelent problémát? – Szakképzett munkások vannak is meg nincsenek is. Sok fiatal tanult szakmát, de ezzel még nem oldódott meg a probléma. Berettyóújfalu az iskolaváros címet viseli, de az elmúlt idõszakban kevés olyan döntés született, ami a korszerû, a XXI. századi követelményeknek megfelelõ feltételek kialakítását szolgálta volna. Ez is egy olyan dolog, amiért küzdeni kell. Ne úgy menjen a tanítás, hogy megvan a legmodernebb esztergagép, de ahhoz csak az oktató nyúlhat, a tanulók meg öt méter távolságból nézhetik. A gyakorlati képzés erõsítését tartom fontosnak, mert a vállalatok, akiket szeretnénk a térségbe csábítani, a tapasztalt munkásokat keresik. Kistérségi szakképzési központot fogunk nyitni, ahol fiatalok és idõsebbek egyaránt piacképes szakmákat tanulhatnak. Az újfalui Arany János gimnázium korszerûsítésére is van egy nagyon szép terv, ha ezt sikerül valóra váltani, akkor azt hiszem, már nem voltam hiába képviselõ. 2 0 0 6 .

a u g u s z t u s

5




Komádi – Derecske

Komádi: nincs akadálya a további fejlõdésnek Az elmúlt években hatalmas fejlõdésen ment keresztül Komádi városa. A beruházások azonban megviselték a település költségvetését. A közelmúltban tartott lakossági fórumon kiderült: a büdzsé egyensúlya helyreállt, semmi sem fenyegeti az újabb terveket. A Hajdú-Bihari Kurír Pénzes Lászlóval, a város elsõ emberével beszélgetett. – Aki régen járt Komádiban, meglepõdhet, mennyit változott a város az elmúlt négy év alatt. Ön hogyan értékeli az elmúlt ciklust? – A választás után nagy igyekezettel fogtunk hozzá terveink megvalósításához. A négy év alatt 1750 millió forintot költöttünk fejlesztésekre és felújításokra, ami példátlanul nagy összeg a város történetében. Ennek a pénznek a nagy része állami segítséggel érkezett. Elkészült a város szennyvíz hálózata, a teljes csatornázás a szennyvíztisztító mûvel együtt. Új ravatalozó épült, amire már rég óta vártak az itt élõk. Felújítottuk az orvosi rendelõt, az általános iskolát, a „tornyos” óvodát, az emeletes iskola tetõszerkezetét, a tornatermet, és rendbe tettük a Mûvelõdési Házat. Folyamatban van a Köztársaság úti óvoda felújítása is.

– Rémhírek kaptak szárnyra, sokan a városi költségvetés összeomlását vizionálták. Volt ennek valóságalapja? – Bár a fejlesztési pénzek nagy részét pályázatokon nyertük el, a beruházások az önkormányzatot is nagy feladat elé állították. A legtöbb pályázat többsége utófinanszírozású, azaz a beruházások értékét meg kellett elõlegeznünk a kivitelezõknek. Emellett az is terhet rótt a városi költségvetésre, hogy a pályázatok értékének körülbelül egytizedét önerõbõl kellett elõteremteni. Ez több mint 160 millió forint kiadást jelentett. Ez nagyon sok pénz, de szükséges és indokolt volt, mert másként nem lehet elõre lépni. Valóban voltak olyan idõszakok, amikor nem láttuk, hogyan fogjuk végigcsinálni mindezt, de – és ez a legfontosabb – mára rendezõdött a helyzet. Ezúton is szeretném megköszönni a támogatást mindenkinek, aki bíztatott a nehézségek közepette is, hogy csináljuk végig a fejlesztéseket, ne álljunk meg félúton. Nekünk lett igazunk, mert Komádi valóban nagyot lépett elõre, a költségeket pedig sikerült kigazdálkodnunk. Mint az a lakossági fórumon is kiderült, és a megyei napilap is megírta, egyenesbe kerültünk, úgyhogy már a következõ évek fejlesztésein gondolkodunk. – És mire számíthatnak a komádiak?

– Két dologra fektetünk hangsúlyt a következõ években. A közigazgatási reformmal megnõ a kistérségek szerepe, Komádi pedig kistérségi központ lesz. Így nálunk nem hogy elbocsátásokra kellene készülni, de új állások is létrejönnek a közigazgatásban. A pedagógusok kötelezõ óraszámának emelésével szabad oktatói kapacitás szabadul fel. Ezt úgy fogjuk kihasználni, hogy egy felnõtt oktatási központot létesítünk. Itt olyan szakmákat tanítanak, amelyekkel könnyen el lehet helyezkedni. Ez dupla haszon, mert pedagógusainkat sem kell elbocsátanunk, és többen fognak munkát találni maguknak, ha szakmát tanulhatnak. A fejlesztések területén kiemelt célkitûzés a belterületi úthálózat újjáépítése,

Pénzes László mivel a régiek nem megfelelõ állapotban vannak. Már kész vannak a tervek, és megkaptuk az engedélyeket az emeletes iskola fejlesztésére. Tanuszodát építünk és magas színvonalú, korszerû idõsek otthonát. Ezek a legfontosabb célok, amelyekért 2010-ig dolgozni szeretnék, az itt élõ emberekkel, és országgyûlési képviselõnkkel, Gyula Ferencnével közösen.

Merre tovább, Derecske? Sodródás helyett tervszerû építkezésre van szükség A közel tízezer lelket számláló Derecskén az elmúlt években számos állami, megyei és regionális fejlesztési pályázaton szerepelt eredménnyel. Az elsõ Nemzeti Fejlesztési Terv sikerei ellenére nem látszik, milyen irányba képzeli a város jelenlegi vezetése a további fejlõdést. A helyes stratégia, jövõkép kialakítása pedig az elõfeltétele annak, hogy a második Nemzeti Fejlesztési Terv támogatásait a leghasznosabban használja fel a település – állítja Arany Sándor önkormányzati képviselõ, az MSZP fiatal polgármesterjelöltje. – Igaz-e a hír, hogy ismét elindul a derecskei polgármesteri tisztségért, és ha igen, milyen okok vezették? – Igaz. Nem volt könnyû rászánnom magam. Egy város vezetése nagyon sok munka, nagyon nagy felelõsség. Maga a választási kampány is fárasztó munkával telik. Az elmúlt hónapokban barátaimmal és derecskei ismerõseimmel sokat beszélgettünk a város ügyeirõl. Nagyon sok probléma, feladat merült fel, ahogyan bátor, jó javaslatok is születtek. Egy idõ után azt vettük észre, hogy majdhogynem egy kész városfejlesztési program van a kezünkben. Ekkor már nem volt megállás: kellett valaki, aki az ötleteket tettekre válthatja majd. Társaim pedig engem kértek fel erre a munkára. Nem mondhattam nemet, azt hiszem tartozom ennyivel nekik is, ahogy minden derecskeinek. – Hogyan értékeli az elmúlt négy évet? Milyen változások zajlottak le, milyen 6

2 0 0 6 .

fejlesztések valósultak meg az elmúlt ciklusban? Derecskén sajnos tovább folytatódott a sodródás, ezért sokkal kevesebb energia jutott a fejlesztésekre, fejlesztési tervekre, a jövõképre, mint kellett volna. Vannak szép eredményeink, hiszen a mi otthonunk se maradt ki a Nemzeti Fejlesztési Tervbõl. A város jelentõs támogatásokat, kormányzati és regionális pénzeket nyert el, bár a pályázatokon fõleg a derecskei vállalkozások jeleskedtek. Ezek közül a Bocskai István Általános és Mûvészeti Iskola felújítására kapott 229 millió forint az elmúlt ciklusok legnagyobb

mértékû támogatása, amihez az önkormányzat jutott. A legnagyobb pénzügyi támogatást a Dermák Kht. 390 millió forintos beruházása kapta: a fogyatékkal élõk ötvenfõs rehabilitációs intézete a Családügyi és Szociális Minisztérium támogatásával épült meg. Derecskén a fejlesztésekre központi és uniós forrásból több mint 1,3 millárd forint jutott, ami nem kevés, de messze nem is elég. – Több pénzre lenne szükség? – Nem az a fõ baj, hogy kevés forrás érkezett volna városunkba. A következõ fejlesztési tervben ráadásul mintegy há-

Arany Sándor

romszor annyi pénz lesz elérhetõ, mint eddig volt. A fõ gond az, hogy a jelenlegi városvezetésnek nincs elképzelése arról, hogyan legyen sikeres Derecske. Hogyan teremtsünk új munkahelyeket, melyik legyen az a terület, amelyben elõnyben vagyunk a többi településhez képest, és ezért kiemelten fejleszteni kell. Ma nem látszik, hogy milyen irányt követünk. Ötletszerûen hozzányúlunk dolgokhoz, de nincsenek kijelölve a világos irányok. Ebben feltétlenül változásra van szükség, ha azt akarjuk, hogy városunk a következõ idõszak nyertese legyen. – Milyen tervekkel vág neki az újabb négy évnek? – Az elsõ és legfontosabb egy világos stratégia kialakítása. Az itt élõkkel közösen el kell döntenünk: merre tovább, Derecske? Meg kell alkotni a minél hamarabb településünk rövid és középtávú fejlesztési terveit, hogy már a 2007-tõl kezdõdõ fejlesztési ciklusban sikeresen vegyünk részt az NFT II. pályázatain. Meg kell valósítani a Derecske központú kistérséget. De nem elég azt kijelenteni, hogy önálló kistérséget hozunk létre, hanem azt is ki kell találnunk, hogyan lesz sikeres ez a vidék, miért inkább ide jöjjenek a befektetõk a szomszéd régió helyett. Fontos, hogy az itt élõk is tervezhessenek hosszú távra. Munkahelyekre, szakképzésre, és infrastrukturális fejlesztésekre van szükség. Nem elég egyik napról a másikra dolgozni. Most, a második Nemzeti Fejlesztési Tervvel a kezünkbe kaptuk a lehetõséget, hogy évtizedekre sikeressé tegyük otthonunkat. Élnünk is kell vele. Én ehhez kérem a derecskeiek bizalmát.

a u g u s z t u s




Debrecen

Interjú Dr. Forgács Barnával A 2006-os választásokon az MSZP a legtöbb hajdú-bihari választókerületben új jelölteket indított. Közéjük tartozik Dr. Forgács Barna agrármérnök, címzetes egyetemi tanár, aki függetlenként szocialista támogatással indult el a debreceni III. számú választókerületben. Bár élete elsõ választási megmérettetésén alulmaradt, továbbra is a megyei közélet aktív szereplõje lesz: az MSZP hajdú-bihari listájának második helyezettjeként a megyei közgyûlésben folytatja munkáját. A Hajdú-Bihari Kurír arról faggatta, hogyan látta a kampányt, és mik a tervei a következõ idõszakban. – Hogyan látta a kampányt? – Bár nem ismeretlen számomra a közélet, hiszen akár az országos agrárkama-

jelöltjével szemben. Kósa Lajosnak polgármesterként sokkal több lehetõsége volt a kampány alatt a szereplésre, nekem meg kellett küzdenem minden alkalommal, hogy bekerüljek a sajtóba, hogy elmondhassam az embereknek, mit ajánlok a jelenlegi képviselõjükhöz képest, mit tudnék jobban csinálni. Ennek ellenére sikerült sokakhoz eljutnunk, személyes kapcsolatot teremtenünk. Számos fontos, korábban elhallgatott probléma a felszínre került, mint például a Nagyerdõ védelmének kérdése. – Mit szól az MSZP megyei eredményéhez? – A három egyéni siker mindenképpen jelentõs elõrelépés a 2002-es totális Fideszgyõzelemhez képest. Minden elismerés megilleti Gyula Ferencnét, Csontos Jánost és Tóth Józsefet. Hitelességben ellenfeleik fölé tudtak kerekedni. Az emberek

ra alelnökeként, akár karitatív szervezetek tagjaként korábban is sokat szerepeltem a nyilvánosságban, természetesen nagyon izgalmas, új kihívás volt számomra. Sokan meglepõdtek, hogy elindulok a debreceni polgármesterrel szemben. A debreceni kampány mellett ráadásul a vidéket is jártam. Szerte a megyében agrárfórumokon, szakmai találkozókon vettem részt, ahol a gazdákkal az MSZP vidékpolitikájáról beszélgettünk. – Kudarcnak érzi az elsõ fordulós vereséget? – Nem. Természetesen titokban jobb

érezték azt, hogy ismerik a mindennapok problémáit, és valóban a helyben élõket fogják képviselni az országgyûlésben, pártpolitikai csatározások helyett. Miközben Debrecenben a Fidesz erõsödött 2002höz képest, addig a baloldal a kisebb településeken ért el jobb eredményt. Ez az MSZP vidékfejlesztési politikájának eredményességérõl árulkodik, amit egyre többen ismernek fel. – Mindig is a megye mezõgazdasága volt az Ön szívügye. Hogyan látja az ágazat helyzetét, jövõjét?

eredményben bíztam, de úgy érzem, nem vallottam szégyent. Több mint tizenegyezer szavazatot kaptam az ország egyik legerõsebb támogatottsággal rendelkezõ

– Az én szívügyem nem csak a megye mezõgazdasága volt, hanem a vidéki ember. A vidéken élõk problémáját mindig magaménak éreztem, nem is tehet-

tem máshogy, hisz ide köt a származásom és az elmúlt 31 év munkája. A mezõgazdaságban ma nagyon nehéz idõket élünk. Az Európai Unió sajnálatos módon még nem váltotta be a hozzá fûzött reményeinket. Többek között én is meg voltam arról gyõzõdve, hogy ha megérjük az EU-csatlakozást, akkor a magyar agrárcégek megkapják az esélyt a túlélésre. Az elsõ meglepetés akkor ért, amikor kiderült, hogy – az EU alapelveivel ellentétes módon – mi csak az 55%-át kaptuk meg az ottani támogatásoknak. – Hogyan látja az ország, és azon belül a vidék helyzetét, mit gondol a jelenlegi kiigazító intézkedésekrõl, és reformokról? – A Magyar Agrárkamara alelnökeként ezt a kérdést alapvetõen a magyar vidék, hajdú-bihariként pedig az itt élõ emberek szemszögébõl tudom megközelíteni. Az alapgondolattal természetesen egyetértek, nagyon régen várjuk ezt a változást és azt gondolom, hogy minden józan ember számolt is azzal, hogy ezekre a kiigazításokra szükség van. Az már egy másik kérdés, hogy vajon sikerül-e a miniszterelnök úrnak azokat a pontokat megtalálni, ahol valóban komoly összegeket lehet megtakarítani. Ezt két ponton is fontosnak érzem. Az egyik legfontosabb feladat minél több embert bevonni az adózásba, mert arányaiban nagyon kevés azoknak a száma, akik a közteherviselésbõl jelentõs részt vállalnak, és hogy az adózási terheket, a közteherviselést kivétel nélkül ki kell terjeszteni a társadalom kiemelkedõen keresõ csoportjaira is. Vannak olyan gazdasági ágazatok, ahol sikknek számít papíron minimálbért keresni. Az ügyeskedõk szerint én tehát buta vagyok, amikor 250 embernek adok munkát, és befizetem utána az adót és TB járulékot. Ezt egyre nehezebben viselik a tisztességes vállalkozók. Azokról a munkavállalókról nem is beszélve, akik tudják, hogy hiába dolgoznak, nyugdíjra, társadalombiztosításra nem számíthatnak, mert a munkaadójuk nem fizeti utánuk a járulékokat. Ha az adózási fegyelmet javítani lehet, ha a feketegazdaságból egyre több embert lehet a törvényesség felé terelni, akkor lesz lehetõség az adókulcsok csökkentésére. Természetesen az államnak is hozzá kell tennie a sajátját. Hatékonyabbá, átláthatóbbá kell tenni a közigazgatást, az oktatást és az egészségügyet. Meg kell szüntetnünk a hivatalok hatásköri átfedéseit, a felesleges papírmunkát, a több napos sorban állást. Újra kell gondolnunk egy sor értelmetlen mezõgazdasági szabályt, betarthatatlan regulát, amik nemegyszer feleslegesen nagy terhet rónak a termelõkre. Az adófizetõk – köztük a gazdák is – teljesen jogosan azt várják az államtól, hogy olcsón és jól mûködjön. Ebbe a helyes irányba indult most el Gyurcsány Ferenc, és ha a reformok, amelyekrõl most tárgyal az Országgyûlés,

Dr. Forgács Barna ésszerûbb mûködést hoznak, akkor én ezt támogatom. Szerintem a magyar vidék is támogatni fogja, ha kiderül az emberek számára is, hogy ezek fontos, hasznos változtatások. – Mik a jövõbeni tervei?

– Szeretnék továbbra is segíteni az itt élõknek, szeretném ha jobbra fordulna a hajdú-bihari vidék sorsa. Az itt élõ emberek tehetsége és szorgalma, a világ egyik legjobb minõségû termõtalaja, a természetbarát mûvelési formák, valamint a hagyományos magyar állatfajták mind feljogosítják az itt élõket arra, hogy többet várjanak. Azért fogok dolgozni minden erõmmel, hitemmel és tudásommal, hogy Hajdú-Bihar ne csak egy szép ígéret maradjon, hanem Európa-szerte követett és irigyelt példa, ahol mindenki megtalálja a számítását.

2 0 0 6 .

a u g u s z t u s

7




Hajdúböszörmény – Furta

A szolgáltató város Interjú Hajdúböszörmény polgármesterével, Kathiné Juhász Ildikóval – Ön 2002 õszétõl áll Hajdúböszörmény élén. Hogyan értékeli az eltelt négy évet a település szempontjából? – Közéleti szempontból nem volt túl szerencsés, amelynek okai többek között a túlzott és érdemtelen átpolitizálás, több esetben a szakmai szempontok háttérbe szorítása, a Képviselõ-testület vegyes, széthúzó összetétele voltak. Talán ezek miatt sem volt könnyû azokat a folyamatokat, mentalitásbeli változásokat elindítani, amelyek nélkül Hajdúböszörmény nem tölthetné be a neki szánt vezetõ szerepet. A legnagyobb hajdúvárosként – a legutóbbi néhány évnek köszönhetõen – ma már hosszú távú fejlesztési stratégiával, világos tervekkel rendelkezünk. Sokoldalúbb, kényelmesebb szolgáltatásokat nyújtunk a polgároknak. – Konkrétan milyen fejlesztések valósulnak meg a 2002-2006-os ciklusban? – A felsorolás igen terjedelmes és nincs rangsor, hiszen számunkra minden szakterület fontos. A teljesség igénye nélkül a következõket emelném ki. Fejlesztenünk kell a közúthálózatot, hogy a közlekedés mindig, mindenhol zökkenõmentes legyen a városban. Hulladékhasznosító telepet adunk át, kialakítjuk az egységes hulladékgazdálkodási rendszert, és bevezetjük a szelektív hulladékgyûjtést. Sort kerítünk a temetõ fejlesztésére. Folytatjuk a csatornázást. Elsõ körben a 65%os lefedettség elérése a célunk. Korszerûsítjük a közvilágítást az egész városban. Ettõl a közbiztonság javulását várom. A sor még folytatható lenne. Mindezek ciklusokon átívelõ és több milliárd forintot mozgósító beruházások.

A fentieken túl külön kiemelendõ a strand-, és fürdõfejlesztés folyamata, mely ez évben egy fedett termálkomplexummal bõvül a termál-kemping, a gyógyászati egység, új medencék és fejlesztések mellett.

Kathiné Juhász Ildikó A szolgáltató városhoz sokoldalúan kell közelíteni. Az elmúlt 4 évben gazdagodtunk egy csodálatos, több százmillió forintos postai beruházással, elindítottuk a várost szinte teljesen lefedõ buszközlekedésünket, komolyan elõrehaladtunk az akadálymentesítési programunkban (Polgármesteri Hivatal, szakorvosi rendelõintézet, egy általános és egy középiskola), fejlesztettük egészségügyi szolgáltatása-

inkat, munkába állt egy új esetkocsi, de a felsorolásnak itt sincs vége. – A város tehát egy lendületes fejlõdési pályára ált. Miben látja a település kitörési lehetõségeit? – Hajdúböszörmény történelmi örökségére, kulturális értékeire, szellemi erejére alapozva a turisztika és az idegenforgalom jelenthet a jövõt tekintve új irányokat. Ezt segítik elõ az ez irányú sok százmillió forintos építkezések, a Tourinform Irodánk hatékony mûködése, a fesztiváljaink, sokrétû rendezvényeink, szórakoztató nyári programjaink sora. Ebben komoly minõségi változás volt az elmúlt idõszakban. – Természetesen a pozitív dolgok mellett minden településen akadnak problémák is. Ön most aktuálisan mit említene? – Sajnos a csapadékos idõjárás minket sem kímélt. A belvíz jelenti azt a problémát, amit mindenképpen orvosolnunk kell. Ennek megoldása kistérségi szinten elképzelhetõ, amihez európai uniós forrásokat is szeretnénk felhasználni. – Hogyan ítéli meg Hajdúböszörmény gazdasági helyzetét? – Hajdúböszörmény anyagi helyzete stabil. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy egy percre is pihenhetnénk, hiszen van még min javítani. Legfontosabb feladatunk a munkahelyteremtés. Amellett, hogy az itt élõk életszínvonala emelkedik, ha új vállalatok telepednek meg nálunk, abból az önkormányzat is több be-

vételre számíthat. Ez pedig újabb fejlesztéseket tesz lehetõvé. – A közelgõ önkormányzati választások a tervezésre ösztönöznek. Az Ön választási programjának melyek lesznek a lényeges elemei? – Folytatnunk kell az elmúlt évek lendületes munkáját. Az elkezdett fejlesztéseket befejezzük, és újakba fogunk. Befejezzük a bölcsõde és a Középkerti Általános Iskola rendbehozatalát. Az út- és szennyvíz-hálózat fejlesztése mellett tovább csinosítjuk a várost, hogy növeljük idegenforgalmi vonzerõnket. Folytatjuk a fõtér rekonstrukcióját. Munkahelyteremtést ösztönzõ programot indítunk, hogy az M35-ös autópálya jelentette lehetõségeket maradéktalanul ki tudjuk használni. Azt szeretném, ha az elmúlt évek vitáit, pártpolitikai csatározásait magunk mögött hagyhatnánk. Ezek a fejlesztések ugyanis teljesen függetlenek attól, hogy valaki bal- vagy jobboldali. Remélem, hogy olyan képviselõk alkotják majd az új testületet, akikkel könnyebb az együttmûködés, akik nem veszélyeztetik a további fejlõdést. Mi, akik a város vezetésére vállalkozunk, ugyanis nem veszhetünk el a mindennapok perpatvarában. Ez a munka felkészültséget, állhatatosságot és szakértelmet igényel. Akárki kapjon is felhatalmazást Hajdúböszörmény vezetésére, ezt szem elõtt kell tartania. Kathiné Juhász Ildikó polgármester

Tizenhat év után sem elégedett Krucsó Antal – Furta Polgármestere Kormányok jöttek-mentek a rendszerváltás óta eltelt tizenhat évben, a bihari Furta polgármestere azonban Krucsó Antal maradt. Hátszélben és ellenszélben egyaránt gondját viselte a falunak, vezetésével jelentõs fejlõdésen ment keresztül a település. Az elmúlt évekrõl és terveirõl beszélgettünk vele. – Októberben önkormányzati választás lesz, ahol Ön ismét – immáron ötödszörre – indul a polgármesteri címért. Izgul? – Magamért nem izgulok. Egyrészt bízom benne, hogy az elmúlt 16 évi közös munka folytatására szavaznak a furtaiak. Akinek baja volt velem, az már négy éve sem rám szavazott, 2002 óta ráadásul sok területen sikerült elõrelépnünk a faluban. Úgyhogy nem hiszem, hogy bárkinek csalódást okoztam. Másrészt, ha nem választanak polgármesternek, akkor sem leszek összetörve. Egy kis települést vezetni nem olyan, mint mondjuk a debreceni polgármesterség. Ide szolgálat, türelem és alázat kell. Ami jobban izgat, az országos és a megyei önkormányzati eredmények. Fontos, hogy a megyében folytatódjon az a fel-

lendülés, ami az elmúlt négy évben érezhetõ volt. A megyei önkormányzat nagyon jó munkát végzett, ahogy láttam, szinte minden településen érezhetõ a fejlõdés. És akkor is szomorú lennék, ha a kiigazításokat az emberek az önkormányzati választáson akarnák „megtorolni” a kormányon. Én bízom benne, hogy a többség belátja: a kiigazítások és reformok minket szolgálnak, és hogy Magyarország csak akkor lehet sikeres, erõs ország, ha végigcsináljuk ezt a két nehezebb évet. A kiigazításoknak köszönhetõen pedig még több pénz jut az elmaradottabb országrészek – amilyen Bihar is – fejlesztésére. – Tizenhat éve polgármester, amit nem sokan mondhatnak el magukról. Elégedett az eredményekkel? – Nem az az igazi eredmény, hogy négyszer megbíztak bennem az emberek,

Krucsó Antal hanem, hogy az elmúlt években mekkora fejlõdést sikerült elérnünk Furtán. A legfontosabb, hogy a településen minden utat járhatóvá tettünk. Furcsa, de alig volt ilyen a községben. Ez már szinte létszükséglet volt az emberek számára. Szintén alapvetõ probléma oldódott meg azzal, hogy teljes egészében kiépült a csatornázás a szennyvíz-tisztitó állomással együtt.

Minden intézményt megfelelõ színvonalon mûködtettünk. Ez napjainkban igen jelentõs dolog. A dolgozók létszáma sem csökkent. Különös figyelem irányult az óvodára, iskolára és az idõse gondozására – akiknek száma egyre több. A régi pártházból gyönyörû könyvtár létesült. Megújult a mûvelõdési ház, gyermekjóléti és családsegítõ szolgálatnak új helye van. Korszerû telefonhálózatunk és kábeltévénk van. 400 méter új kerékpárút épült 12 millió forintért, játszótér 4 millió forintért, a Megyei Önkormányzat támogatásával. Jó négy évet tudhatunk magunk mögött, de mégsem lehetünk elégedettek, nem dõlhetünk hátra, mert sok a feladat még. – Milyen feladatokra gondol? – A már lealapozott belterületi utakat aszfaltozni kell. Erre minden esély megvan, már csak három és fél kilométer hiányzik. Az oktatási intézmények épületeit fel fogjuk újítani. Ez eddig háttérbe szorult, de nem várathat magára tovább. A belvízelvezetõ rendszert is ki fogjuk építeni. Ez a település alacsony fekvése miatt elengedhetetlen. Ezekhez kérem a furtaiak támogatását októberben.

www.olahlajos.hu ...ha többet szeretne tudni! Fõszerkesztõ: Dr. Oláh Lajos • Szerkesztõség: Debrecen, Széchenyi u. 63. Telefon/fax: 52/533-950, sms: 70/387-8285 E-mail: [email protected] Média Kft., Debrecen, Balmazújvárosi út 11. • Megjelenik 80 000 példányban. ISSN: 2.9.1/967-1/2005.

8

2 0 0 6 .

•

Kiadja: MSZP Hajdú-Bihar Megyei Területi Szövetsége.

•

Nyomda: Inform

a u g u s z t u s


Új Hajdú-Bihar: a kormányprogram a keleti megyéknek kedvez Interjú dr. Oláh Lajossal, az MSZP megyei elnökével

Recommend Documents