A.LLATTANI KOZLEMENYEK (2008) 93(2): 17-24.
Uj adatok a Tihanyi-felsziget vadmehfaumijaval kapcsolatban* HAVAS ENIK6', SA.ROSPATAKI MIKLOS'
es JOZAN ZSOLT 2
ISzent Istvan Egyetem, A.llattani es A.llat6koI6giai Tanszek,
H-2103 G6d6lla, Pater Karoly utca I. E-mail:
[email protected]
2H-7453 Mcmyc, Rak6czi Ferenc utca 5.
Osszefoglalas: A Tihanyi-felsziget osszefoglal6 mehfaunisztikai felmereset 20 eweI ezelott vegeztek el, melybol kidernl, hogy ez egy roppant vaJtozatos, kiilonleges fajokban is nagyon gazdag ternlet. Munkank celja volt, hogy friss faunisztikai adatokat szerezztink a Tihanyi-felsziget vadmehfaumljara vonatkoz6an. 2006 nyaran ablakcsapdas es lepkehal6s egyelo gyiljteseket vegeztiink. Osszesen 65 faj egyedeit gyiljtOttiik be a felszigetrol. A begyiijtOtt 65 fajb61 kettot korabban meg nem mutattak ki Ti hanyban. A tihanyi Oslevendulasban elhelyezett csapda fogta a legtObb vadmehfajt es -egyedet egy arant. Errol a ternletrol 42 faj kernlt elo, mig a tObbi ternletrol csak 19-22. Tihanyban tobb ritka fajt (Lasioglossum griseolum, Lasioglossum subhirtum, Rhophites hartmanni, Ceratina cucurbitina, Ceratina nigroaenea) gyiljt6ttiink be. A ket, eddig Tihanyb611e nem irt faj a Pseudapis diversipes es a Ceratina nigrolabiata. A faunisztikai felmeres nagyobb volumenii folytatasat a 2008-as ev nyarara tervezztik. Kulcsszavak: ablakcsapda, egyeles lepkehal6val, faunisztika.
Bevezetes
A Tihanyi-feIsziget teriilete valtozatos foldtani adottsagainak megfelel6en es a feIsziget sajatos mezoklimatikus viszonyaib61 ad6d6an el6helyeit es eletkozossegeit tekintve kima gasl6 sokfeleseggel bir. A teriilet faunajanak vizsgalata hosszu multra tekint vissza. A kuta t6k intenziv munkajanak koszonhet6en a rendkiviil valtozatos strukmraval es klimatikus viszonyokkal rendelkez6 el6helyek fajgazdag allatvilaga j61 feItart (FUTO et al. 2002). A teriilet sziget jellege, a tajat hoi gazdagit6, hoi szegenyit6 emberi jelenlet es a klimatikus viszonyok jarultak hozza ahhoz, hogy a Tihanyi-felsziget lett hazank egyik legvaltozato sabb el6helyszerkezettel es az ehhez kot6d6 gazdag faunaval biiszkelked6 termeszeti erteke (BAUER et al. 2002). Mivel azonban a felsziget egyre er6s6d6 antropogen es turisztikai hatasoknak van kite ve, fontos, hogy a teriileten rendszeresen tOrtenjenek olyan felmeresek, amelyek id6r61 id6re felterkepezik az itt megtalalhat6 eletkozossegeket, illetve fajokat, hogy ennek segitse gevel eszlelhet6k legyenek az el6vilagban bekovetkez6 esetleges valtozasok. A vadmehek termeszetvedelmi szempontb61 nagyon fontos allatcsoport. A pollen gyiij tesere specializal6dott testfelepitesiik lehet6ve teszi azt, hogy a novenyek keresztbeporzasat • El6adtak s szerz6k a Magyar Biol6giai Tarsasag A.llattani Szakosztalyanak 959. cl6ad6tilescn, 2007. apriEs II-en.
17
HAVAS E., SAROSPATAKI M. & JOZAN
Zs.
nagyon hatekonyan vegezzek el. Ennek megfe1e16en kozvetlen hatast gyakoro1nak az e1et kozossegek novenyi pradukci6jara (MATHESON et al. 1996, O'TOOLE & RAw 1991), igy nagyon fontos szerepet toltenek be az e1etkozossegekben (KEARNS & INOUYE 1997, BLACK et al. 2001). Fontos tehat, hogy olyan teIii1eteken, ahol kozossegi vede1met akarnak megva 16sitani, kti16nos figye1met forditsanak a vadmehegytittesek osszetete1ere es szerkezetere, iJletve az ezekben bekovetkezett valtozasokra. 1989-ben J6ZAN ZSOLT munkajanak eredmenyekent szti1etett egy tanulmany, ami a fel szigeten korabban begylijtott es determinalt osszes vadmehfajt egy tablazatba foglalta ossze. Az itt megtalalt fajok szama j6val megha1adta az orszag mas, sokkal nagyobb kiterjedesii teIii1etein feJlelt fajok szamat, annak eJlenere, hogy ez egy viz altaI nagyreszt e1szigetelt kis taj. J6ZAN (1989) tanulmanyaban osszesltette a Tihanyi-felszigeten valaha ta1alt osszes meh fajt. Elvegezte a Bakonyi Termeszettudomanyi Muzeum es a budapesti Magyar Termeszet tudomanyi Muzeum AJlattam fe1do1gozatlan anyaganak determina1asat, es az adatokat sajat gylijteseinek eredmenyeivel egeszitette ki. Ennek vegeredmenyekent kimutatta, hogy a vizsgalt terti1etr61 eddig osszesen 335 Apoidea faj kertilt e16. A Magyarorszagr61 kimutatott mehfajok 47%-a fordult el6 a mintegy 100 km2 teIii1etU felszigeten. EzekbOl az eredme nyekbOl megaJlapithat6, hogy e mozaikos e16he1yekkel tarkitott, valtozatos kepet mutat6 tertilet mehszerii faunaja kiemelked6en gazdag. J6ZAN (1989) osszehasonlitotta a felszige ten es mas magyararszagi terti1eteken 1989 e16tt el6fordu16 Apoidea fajok szamat. Magyar orszag tertileter61 710, a Kiskunsagi Nemzeti Parkb61 308, a Barcsi Bor6kas Tajvede1mi Korzetb61 114, a Batorligeti-6s1ap Termeszetvede1mi TeIii1etr61 91, az A1s6-Tisza fo1yam szakaszar61 228, a Kozep-Tisza fo1yamszakaszar61 221, a Fe1s6-Tisza folyamszakaszar61 128, a Tihanyi-fe1szigetr61 pedig 335 mehfaj kertilt e16. A Beda-Karapancsa Tajvede1mi Korzetben ugyan 26 Apoidea nem (a nemek 66%-a) el6fordu1asat je1eztek, a fajszam azon ban alaesony volt, mindossze 181 fajt taJaltak meg a teIii1eten (J6ZAN 1992a). A Dlma Drava Nemzeti Parkban J6ZAN (1995) 263 Apoidea-fajt mutatott ki, mig a Boronka-meJleki Tajvedelmi Korzetb61 259 mehfaj kertilt e16 (J6ZAN (l992b). Az Aggte1eki Nemzeti Park ban 180, a Btikki Nemzeti Parkban 255 fajt ta1altak (TANACS & J6ZAN 1999), a Hortobagyi Nemzeti Parkban pedig l25 Apoidea-faj el6fordu1asat je1eztek (TANACS 1981). Mindezek bOl az adatokbOl (melyek nagyjab61 egy evtizedbOl szamlaznak) j61 lathat6, hogy az emli tett termeszetvedelmileg jelent6s, vedett teIii1etek koztil a legmagasabb fajszam a Tihanyi fe1szigeten volt tapasztalhat6. Munkankban a Tihanyi-fe1sziget vadmehfaunajanak friss, naprakesz felterkepezeset kezdruk el. Munkank ee1ja volt a fe1szigeten je1enleg el6fordu16 vadmehfajok fe1deritese, valamint az adatok osszevetese korabbi mehfaunisztikai kutatasok eredmenyeive1, es igy kovetkeztetni majd a husz ev alatt vegbement valtozasokra.
Anyag es modszer A Tihanyi-felsziget negy kti16nbOz6 pontjat je16lttik ki abbOl a eeIb01, hogy ott bizonyos id6kozonkent vadmehek befogasara alka1mas esapdakat alHtsunk fol, va1amint egy a1ka 10mma1 egyedi gylijtest vegezztink 1epkehal6val. A csapdazashoz repii16 rovarok gylijtesere a1kalmas ablakesapdakat a1ka1maztunk. A gylijteseket 2006. majus 19. es augusztus 11. ko zott vegezruk. A esapdak haram a1ka10mmal voltak kint a teIii1eteken, minden alka10mma1
18
A TIHANYI-FELSZIGET VADMEH FAUNAJA
tiz napig. E16szor majus 19-t61 majus 30-ig, majd junius 28-t61 julius 10-ig, vegiil julius 28 t6l augusztus ll-ig esapdaztunk. Az ablakesapda egy 40x40 em meretU uveglapb6l all, aminek a magassagat a vinigz6 nGvenyek magassaganak fuggvenyeben valtoztattuk, hogy az iiveg a novenyek magassaga fole emelkedjen 20---30 em-reI. Az ilveglapok alatt mindket iranyban fern edenyek helyez kednek el, amiket 70%-os glikollal kell korillbeliil felig feltolteni. Az ilveglapnak iitkoz6 rovarok a talakba esnek, es elpusztulnak az ol6folyadekban. A esapdak iiritese a tiz napos peri6dusok vegen, a terepen tOrtent. A femtalak tartalmat lesziirllik, laborba szallitottuk es kivalogattuk be16le a meheket. Egyedi lepkehal6s gyiijtes julius 20-an, egy alkalommal tor tent 30 cm-es atmeroj{i hal6val. A ha16zast egy ember vegezte a dele16tti es deli 6rakban, fell0 es 1 6ra kozott. Mind a 4 esapdahelyen I-I 6nin keresztill igyekczctt a leheto legWbb mehet megfogni. A meheket laborat6riumba szallitottuk es fajra pontosan meghataroztuk a M6CZA.R MIKLOS altaI irt Fauna Hungariae sorozat ide vonatkoz6 hataroz6 fiizeteinek (MOCZA.R 1957, 1958, 1960, 1967), valamint SCHMIEDEKNECHT (1930) Hymenoptera hataroz6janak segltsegevel. A esapdahelyeket a Balatoni Nemzeti Park Igazgat6sag altai rendelkezesunkre boesatott A-NER e16hely-terkep es a hozza tartoz6 e16helyleinisok (Ov A.RI 2001) segltsegevel jclle meztuk. A negy ablakcsapdat negy kill6nbOz6 tipusu e16helyre helyeztiik ki. A esapdak pontos helyet GPS-szel bemertiik, a pontok adatait az 1. tablazat mutatja be. 1. tabhlzat. A csapdahelyek tengerszint feletti magassagai es koordinatai (a gyiijt6helyek elhelyezke
deset lasd az 1. abran).
Table 1. The altitude, latitude and longitude co-ordinates of the sampling sites (for the numbers of the sampling
sites see Figure 1.).
Gyiijtohely 1 2
3 4
Tengerszint feletti magassag (m) 124,00 140,00 150,00 167,00
Eszaki szelesseg (fok) 46,91795806 46,91821187 46,90170220 46,90832508
Keleti hossztlsag (fok) 17,87137904 17,85642673 17,86448007 17,85589641
Az els6 csapdat a Kiils6-t6 keleti oldalan helyezllik ki felhagyott sz6l6k, szant6k helyen kialakult masodlagos, kaszalt tide gyepteriileten. A masodik esapda a t6 eszaknyugati olda lara keriilt, az Apati-tet6 als6 reszere. Erre a teriiletre nagyobbreszt a degradalt meszkerii16 puszta-fuves lejt6sztyepp, degradalt gyep jellemzo, ami sokfele cserjescdik, de helyenkenl mesztartalmu kibUvasok is vannak. A harmadik csapdat egykori szant6k helyen spontan erd6siil6, tOviskessel gyomosod6 gyepes teriiletre helyezti.ik ki. A negyedik esapda az Os levendulasba kerillt. Ez egy nyolcvan eves elhanyagolt, gyomosod6 levendula iiltetveny, felette ugyancsak eloregedett mandulaiiltetvennycl. A teriileten eserjesedes figyelhet6 meg (OVA.R1 2001). A csapdak felszigeten va16 elhelyezkedese az 1. terkepen lathat6.
19
HAVAS E., SAROSPATAKlM. & 16zAN Zs.
2
•
1
, ,
,
,• .
, Kulso-t6
4
,,
'
I
•
3
• o I
1. libra. A negy gyujtohely elhelyezkedese a Tihanyi-felszigeten. Figure 1. The locations of the sampling sites at Tihany Peninsula.
Eredmenyek es ertekeles Az ablakcsapdaval es lepkeha16val begylijt6tt fajok listajat, valamint az egyes fajok gylijtohelyeken va16 elOfordulasat a 2. tablazat szemlelteti. A tablazatban szereplo fajok ko zul nehanynak valtozott a neve, ezekben az esetekben a regi nevet az uj nev mogott zar6jel ben llintetllik fel. A negy ablakcsapda a harom csapdazasi idoszak alatt osszesen 206 vad mehegyedet fogott. Ezzel a m6dszerrel 55 kUlonbOzo fajt fogtunk. A ha16zasos gylijtesek kel osszesen 23 fajt sikerult begylijteni. A ket m6dszerrel egyutt osszesen 65 faj kerult elo a feIszigetrol, mivel egyes fajok mind az ablakcsapda, mind a lepkeha16 segitsegevel be gylijthetok voltak. Szamos faj egyedeit azonban csak az egyik m6dszerrel tudtuk elfogni. A 23 ha16zassal begylijt6tt faj kozUl 11 kizar6lag ezzel a m6dszerrel kerult kezre. Kozuluk talan a legerde kesebb a dagadtcombu mehek nemebe tartoz6 Pseudapis diversipes, mivel korabban ennek a nemnek egyetlen fajat sem mutattak meg ki Tihanyban, neklink azonban lepkeha16val ket peldanyt is sikerult elfognunk a felszigeten, egy himet a Kulso-t6 keleti partjan, es egy nos tenyt az Oslevendulasban. Ez a faj egyebkent az ut6bbi evekben elokerult Somogy megye bOl (J6ZAN 2001) es a MecsekbOl (J6ZAN 2006) is.
20
A TIHANY1-FELSZIGET VADMEH FAUNAJA
A 20 evvel eze16tti faunisztikai osszegzesben szerep16 fajszamnak majdnem egyotodet sikeriilt begylijtenlink. Ha figyelembe vessziik, hogy ezt mindossze egy szezonban, negy teriileten, 3x10 napos csapdazasi raforditassal, valamint egyszeri ha16zasos gylijtessel ve geztiik, akkor ez a fajszam egyaltalan nem mondhat6 alacsonynak. E16keriilt tovabba 2 olyan faj is (Pseudapis diversipes, Ceratina nigrolabiata), amit ed dig meg nem mutattak ki a teriileten. Ezeket a fajokat csillaggal jelOltiik a 2. tablazatban. Koziiliik csak a Ceratina nigrolabiata-t emlitik ritka fajkent (HARIS 1996). Ennek ellenere az altalunk gylijtOtt Ceratina fajok kozott ez a faj kepviseltette magat a legnagyobb pel danyszammal, 4 egyedet talaltunk be16le ket teriileten. Az els6 harom teriileten nagyjabOl megegyezik a gylijtott fajok szama (19-22 faj), a le vendulasban azonban a fajszam 42, ami az e16z6 adatokkal osszevetve kiugr6an magas, majdnem, vagy tObb mint ketszerese a tObbi teriilet fajszamanak. Ez az eredmeny arra utal hat, hogy az Oslevendulas rendkiviil kedvez6 e16hely a vadmeheknek, es va16sziniileg nemcsak a levendulaviragzas miatt, hanem az e16hely mozaikossaga miatt is.
2. tablazat. A Tihanyi-felszigeten gyiijttitt vadmehfajok listaja (a gyujt6helyek azonositasat lasd az l. terkepen, *; a fajt eddig meg nem mutattak ki a teriileten). Table 2. List of bee species collectcd on the Tihany Pcninsula (for the numbers of thc sampling sites sec Figure I., *: specics had not been found formerly in Tihany).
GyiijtOhelvek COLLETIDAE Hylaeus angustatus Hylaeus brevicornis Hylaeus communis Hylaeus con/usus Hylaeus gibbus Hylaeus hyalinatus Hylaeus lineolatus Hylaeus signatus HALICTIDAE Halictus COil/ilsus Halictus eurygnathus (simplex) Halictus Kessleri Halictus langobardicus Halictus scabiosae Halictus quadricinctus Lasioglossum clypeare Lasioglossum convexiusculum Lasioglossum glabriusculum Lasioglossum griseolum Lasioglossum laevigatum Lasioglossum laticeps Lasioglossum lativentre Lasioglossum malachurum Lasioglossum marginatum
1
2
3
4
+
+ +
+ + +
+
+ + + +
+ + + +
+ + +
+ +
+ +
+ + + + + +
+ +
+
+
+ + + +
21
HAVAS E., SAROSPATAKJ M. & JOZAN ZS.
Gyiijtfihelyek Lasioglossum minutissimwn Lasioglossum morio Lasioglossum obscuratum Lasioglossum pauxillum Lasioglossum subhirtum Lasioglossum trichopygum Rhophites hartmanni Sphecodes ephippius (divisus) Sphecodes monilicornis * Pseudapis diversipes ANDRENIDAE Andrena jlavipes Andrena ovatula MEGACHILIDAE Anthidium scapularum (fituratum) Anthidium manica/lim Heriades truncorum Megachile centuncularis Megachile maritima Megachile pilicrus Megachile pilidens Megachile octosignata Megachile rotllndata Megachile versicolor Megachile ,villoughbiella Osmia (Anthocopa) bidentata Osmia (Hoplitis) leucomelaena Osmia (Hoplitis) rufohirta Osmia brevicornis (atrocoerulea) Osmia caerulescens Osmia melanogaster Osmia tunensis aurulenta ANTHOPHORIDAE Ceratina chalybea (callosa) Ceratina cucurbitina Ceratina nigroaenea * Ceratina nigrolabiata APIDAE Apis melli/era Bombus hortorum Bombus humilis Bombus lapidarius Bombus lucorum Bombus pascuorum Bombus silvarum ssp distinctus Bombus terrestris
22
1 +
+ +
3
4
+
+
+ +
+ +
+
+ +
2
+
+ + + + + +
+ +
+
+ + +
+
+ +
+
+ + + + + +
+ + + +
+ +
+
+
+ +
+
+ +
+
+
+
+ +
+
+
+
+ +
+ + + +
+
+
19
22
+ 19
+ 42
A TIHANYI-FELSZIGET VADMEH FAUNAJA
Koszonetnyilvanitlis: Szeretnenk kaszanetet mondani VERS JOZSEF tajegysegvezet6 termeszetvedel mi 6mek a tanacsokert es irodalmakert, valamint a terepen nylijtott segitsegeert. Kaszanjuk Balatoni Nemzeti Park Igazgat6sagnak, hogy lehet6seget teremtett a felszigeten folytatott vizsgalatokra, vala mint a Kazep-Dunanmli Kamyezetvedelmi, Terrneszetvedelmi es Vizligyi Felugyel6segnek, hogy a vizsgalatokhoz szlikseges kutatasi engedelyt kiadta. Kaszanetet mondunk BAKONYI GABoRnak, a SZIE Allattani es Allat6kol6giai Tanszek vezet6jenek, aki megteremtette a cikk inisanak karulmenye it, valamint ertekes tanacsokat adott a kezirat elkeszitesehez. Kaszanjuk a SZIE Allattani es Allat6ko 16giai Tanszek munkatarsainak a munkank soran nylijtott segitseguket.
Irodalom BAUER N., FUTO J., KENYERES Z., KOPEK A., REGENYE 1, SELYEM A., TURCsANYI I. & VERS 1 (2002): A Tihanyi-felsziget. - A Balaton~felvidek termeszeti ertekei 111. Veszprem, 68 pp. BLACK, S.H., SHEPARD, M. & ALLEN, M.M. (2001): Endangered invertebrates: the case jor greater attention to invertebrate conservation. Endangered Species UPDATE 18: 42-50. FUTO 1, BAUER N. & KENYERES Z. (2002): A Tihanyi-jelsziget tervezett Europa Diplomas terulete Terrneszetvedelmi Kezelesi Terv, Zirc, III pp. HARIS A. (1996): A Borzsony-hegyseg hartyasszarnyu~aunajanak alapvetese. Gancal Alapitvany, Vile, pp. 29-48. JOZAN Zs. (1989): A Tihanyi Tajvedelmi Karzet fullankos faunaja (Hymenoptera, Aculeata), I. A Ba konyi Termeszettudomanyi Muzeum Ko::.lemenyei 8: 79-110. JOZAN Zs. (I 992a): A Beda-Karapancsa Tajvedelmi Karzet fullankos hartyasszamyli (Hymenoptera, Aculeata) faunajanak alapvetese. Dunantuli Dolgozatok Termeszettudomanyi Sorozat 6: 219-246. JOZAN Zs. (l992b): A Boronka-melleki Tajvedelmi Karzet el6vilaga. - Dunantlili Dolgozatok Terme szettudomanyi Sorozat 7: 163-210. JOZAN Zs. (1995): Adatok a tervezett Duna-Drava Nemzeti Park fullankos hartyasszamyli (Hymenop tera, Aculeata) faunajanak ismeretehez. Dunantlili Dolgozatok Termeszettudomrinyi Sorozat 8: 99-115. J6ZAN Zs. (2001): Somogy megye fullankos hartyasszamyli (Hymenoptera, Aculeata) faunaja. Natura Somogyiensis I: 269-293. J6ZAN Zs. (2006): A Mecsek fullankos hartyasszamyli (Hymenoptera, Aculeata) faunaja. - Folia comloensis 15:.219-238. KEARNS, c.A. & INOUYE, D.W. (1997): Pollinators, flowering plants and conservation biology. BioScience 47: 297-307. MATHESON, A., BUCHMANN, S.L., O'TOOL, c., WESTRICH, P. & WILLIAMS, I.H. (eds.) (1996): The conservation ofbees. Academic Press, London, 252 pp. M6czAR M. (1957): Mehfelek - Apidae. Hymenoptera III. In: Magyarorszrig rillatvilriga, Fauna Hungariae J9, XIII. katet, 13. fUzet, Akademia Kiad6, Budapest, 76 pp. M6czAR M. (1958): Muveszmehek - Megachilidae. Hymenoptera III. In: Magyarorszrig rillatvilriga, Fauna Hungariae 35, XIII. katet, 12. fUzet, Akademia Kiad6, Budapest, 76 pp. M6czAR M. (1960): Osmehek - Colletidae, Faldi mehek - Melittidae. Hymenoptera III. (In: Magyar orszrig rillatvilaga, Fauna Hungariae 64, XIII. katet, 9. fUzet, Akademia Kiad6, Budapest, 76 pp. M6czAR M. (1967): Karcsumehek - Halictidae. Hymenoptera III. (In: Magyarorszag allatvilriga, Fa una Hungariae 85, XIII. k6tet. II. fUzet, Akademia Kiad6, Budapest, 116 pp. O'TOOL, C. & RAw A. (1991); Bees ojthe World. Blandford Publishing, London, pp. 191. Ovm M. (2001): Elr5hely-terkepezes (A-NER) a Tihanyi~felszigeten. Zald Zala Termeszetved6 Egye sUlet, 77 pp. SCHMIEDEKNECHT, O. (1930): Die Hymenopteren Nord- und Mitteleuropas. Gustav Fischer Verlag, Jena, 1062 pp.
23
HAVAS E., SAROSPATAKI M. & JOZAN
Zs.
TANAcs L. (1981): The Apoid fauna of the Hortobagy National Park. In: The Fauna ofthe HortobQgy National Park. Hungarian Natural History Museum, Budapest, pp. 313-320. TANAcs L. & J6ZAN Zs. (1999): The Apoid fauna of the Aggtelek National Park (Hymenoptera). In: The fauna of the Aggtelek National Park. Hungarian Natural History Museum. Budapest, pp. 591-608.
New data on Apoid fauna of Tihany Peninsula ENIKO HAVAS I, MIKLOS SAROSPATAKl 1 & ZSOLT
J OZAN 2
I Szcnt Istvan University, Department of Zoology and Animal Ecology, Faculty of Agricultural and Environmental, Sciences, Pater K. u. 1. 2103 Godo1l6, Hungary. E-mail:
[email protected] 2H-7453 Mernye, Rak6czi Ferenc str. 5.
ALLATTANI KOZLEMENYEK (2008) 93(2): 17-24.
Abstract. The last bee faunistical survey of Tihany peninsula was carried out in 1989. The results of his survey showed, that the Apoidea fauna of this area is very divers and species rich. We aimed to collect new data on the bee fauna of the peninsula. We collected bees by window traps and individual netting in summer of 2006. We found 65 Apoidea species. There were some rare and faunistically special species (Lasioglossum griseolum, Lasioglossum subhirtum, Rhophites hartmanni. Ceratina cucurbitina, Ceratina nigroaenea) and there were two species (Pseudapis diversipes,and Ceratina nigrolabiata) which had not been found formerly in Tihany. The most species rich area of the penin sula was the old lavender fields in the west part of the peninsula, where we found 42 bee species. We plan to continue the field surveys in 2008 in order to have more detailed faunistical data from Tihany. Keywords: window trap, individual netting, faunistical study.
24
