K Ü L Ö N F É L É K Személyi hírek. A m . k i r . földmívelésügyi m i n i s z t e r Vitéz T ó t t h László m. k i r . e r d ő t a n á c s o s t , a szolgálat érdekében Vesz prémből Budapestre, a földmívelésügyi minisztériumba he lyezte á t . Külkereskedelmi mérlegünk és az akácfa. I r t a : d r . Moser Ernő. Csonka-Magyarország a trianoni szerződés érvénybelépte óta a m e g s z á l l o t t t e r ü l e t e k ez idő s z e r i n t i b i r t o k o s a i n a k évrőlé v r e óriási összegeket fizet az o n n a n behozott s z e r f á é r t é s t ü zelőfáért. N a g y - M a g y a r o r s z á g n a k erdőségei 12,900.000 holdon, a m a i M a g y a r o r s z á g erdőségei alig valamivel több, m i n t 2,000.000 hol don t e r ü l n e k el. N a g y - M a g y a r o r s z á g a h á b o r ú előtt évenként á t l a g 7—8 millió k ö b m é t e r s z e r f á t és 9—10 millió köbméter t ű z i f á t t e r m e l t k i . Ezzel szemben C s o n k a - M a g y a r o r s z á g erdőségeiből becslés szerint, é v e n k é n t csak a l i g 300.000 k ö b m é t e r s z e r f á t é s n e m egészen 1 1 ^ millió köbméter t ű z i f á t t e r m e l n e k ki. L e g n a gyobb a h i á n y f e n y ő f á b a n . Ez a z oka a n n a k , hogy h a s z o n f á é r t olyan súlyos a d ó t kell a z u t ó d á l l a m o k n a k fizetni, amelyen segí t e n i alig lehet, de segíteni l e h e t n e azon, hogy é v e n k é n t n e ke r ü l j ö n külföldre s o k millió pengő t ű z i f á é r t , m e r t tűzifával a r á n y lag rövid időn belül, ö n m a g u n k l á t h a t n á n k el szükségleteinket. H a m á r az i p a r a külföldi f á t n e m nélkülözheti, nélkülöz h e t n é k a z t a h á z t a r t á s o k , amelyek m é g m a is r a g a s z k o d n a k a bükk h a s á b f á h o z , m i n t tüzelőszerhez. Ezen r a g a s z k o d á s n a k rész ben a következménye, hogy k ü l k e r e s k e d e l m i m é r l e g ü n k b e n a fab e h o z a t a l é v e n k é n t megismétlődő súlyos t e h e r t é t e l t jelent, amely m é r l e g ü n k n e k a k t i v i t á s á t erősen r o n t j a . H a az elmúlt évtized egyes éveinek külkereskedelmi mérle g e i t megnézzük, fájó érzés fog el, amikor azt látjuk, hogy a behozott f á n a k é r t é k e m i n d e n évben nagyobb a kivitt búza é r t é kénél. Nemrégiben j e l e n t e k m e g az 1932. év első 9 h ó n a p j á n a k külkereskedelmi f o r g a l m a i n a k s t a t i s z t i k a i a d a t a i , amelyek szerint az év első 9 h ó n a p j a a l a t t a kivitt búza értéke 17.7 milliót t e t t ki, ezzel szemben, nem számítva a behozott faipari termékek és f a p a p í r , több m i n t 17y millió pengős értékét, t i s z t á n f á é r t 20 millió p e n g ő t fizettünk a k ö r ü l ö t t ü n k fekvő államoknak. T a l á n ez a tétel egyik főoka a n n a k , hogy külkereskedelmi m é r l e g ü n k e t e g y e n s ú l y b a hozni n e m tudjuk, p e d i g a bajon bizonyos fokig m á r is segíteni l e h e t n e és pedig, h a a fogyasztók hozzászoknának a l á t s z ó l a g gyengébb minőségű m a g y a r f á n a k h a s z n á l a t á h o z és h a 2
ú g y az egyes földtulajdonosok, m i n t az illetékes hatóságok a g y o r s növésű, n y e r s e n is h a s z n á l h a t ó a k á c f á n a k az ültetését s z o r g a l m a z n á k olyan területeken, amelyek m á s r a alig h a s z n á l h a tók és különösen, h a az egész vonalon s z i g o r ú a n v é g r e h a j t a n á k az 1923. évi 19. törvénycikket, amely elrendeli, hogy m i n d e n t a n y a b e l s ő s é g és 50 holdnál nagyobb birtok, legalább egy sor fával befásítandó, illetve, hogy m i n d e n 50 hold t e r ü l e t u t á n egy hold erdő létesítendő. De tovább is kellene menni. Kötelezően kellene elrendelni, a m i r e a szabolcsi kis- és nagybirtokosok m á r r é g ó t a rájöttek, hogy a földeknek u t a k b a torkolló végeit akácfával ültessék be. N e m t u d o m biztosan, de valószínűnek t a r t o m , hogy olyan közsé gekben, amelyekben az u t a k mesgyevégei be v a n n a k fásítva, egy á l t a l á n nem, vagy sokkal kevesebb t ü z e l ő f á t hoznak be, m i n t pl. az Alföld azon községeibe és t a n y á i r a , ahol a fát a gazdálkodók nem Szeretik. H a valamikor szükségünk volt a r r a , hogy m i n d e n t a l p a l a t n y i földet hasznosítsunk, hogy m i n d e n t , amit csak lehet itthon termeljünk, ú g y e r r e ma igazán szükségünk van. Olaszországban a mesgyéket, hogy a selyemhernyótenyész téshez szükséges eperfalevélmennyiséget biztosítsák, r i t k á n ülte tett, a l a c s o n y r a nevelt eperfákkal szegélyezik. Hogy a fák közötti helyet se h a g y j á k k i h a s z n á l a t l a n u l , a fatörzseket oszlopnak hasz nálva, közöttük egysorú szőlőlugasokat húznak. Az olasz bor m e n n y i s é g n e k számottevő részét ezek a szőlőlugasok szolgáltat ják. Az olasz fronton h a r c o l t k a t o n á k ezekre a k i l á t á s t elvevő a k a d á l y o k r a bizonyára még élénken emlékeznek. A háborúban ezek a lugasok és fák szinte á t k o z o t t a n kellemetlenek voltak. Békében azonban t u l a j d o n o s u k n a k jövedelmet, a nemzetnek hasz n o t biztosítanak. Az olasz minden t a l a p a l a t n y i földet megbecsül, igyekszik abból h a s z n o t húzni. Miért ne lehetne ez n á l u n k is így? Miért ne h ú z h a t n a a sok helyen még meddő mesgyékből az olasz m i n t á j á r a , h a m á s módon is, h a s z n o t a m a g y a r g a z d a ! A k o r m á n y n a k megfelelő intézkedései mellett a m a g y a r s a j tónak is, különösen a vidéki s a j t ó n a k síkra kellene szállnia, megfelelő propagandát indítani az akácfaültetésnek, amely pro^ p a g a n d a bizonyára meghozná a m a g a eredményeit a z é r t is, m e r t az a k á c f á n a k ültetése j ó f o r m á n pénzbe sem k e r ü l . Növekedése gyors, érési ideje rövid, a kivágott f á n a k földben m a r a d t gyö kerei n a g y m e n n y i s é g ű s a r j ú h a j t á s t adnak, v i r á g z á s a idején poim p á s méhlegelő, m á r a r á n y l a g igen csekély befásított t e r ü l e t e n is , egy-egy kisebb háztartás egész évi tüzelőszer és szerszámfaszükségletét fedezi. Igaz, hogy a m a g y a r ember konzervatív, igaz az Is, hogy sokszor nem látja m e g a haszon lehetőségeit, a m e g s z o k o t t a t nem szívesen cseréli fel. Ami jó volt az apáknak, jó neki is. Igaz, 1
73.0 hogy a konzervatívizmus sok esetben hasznos lehet és hasznos is, de v a n n a k esetek, amikor nagyon is k á r o s . A fent t á r g y a l t a k megszívelése nemcsak a z , egyeseknek hozna hasznot, de hasznot hoz az egész nemzetnek. • Meg vagyok győződve, ha a sajtó nemcsak a gyümölcsfa, h a n e m az akácfa ültetésének kérdésével is fokozatosabban fog lalkozik, azt állandóan p r o p a g á l n i fogja, nem m a r a d el az ered mény, t a l á n betörik azon vidéknek a m a g y a r j a is, ahol a mesgye végén álló f a s o r t a gazda még mindég ellenségnek t a r t j a , m e r t annak árnyékában tönkremegy a vetés. •X-
.
örömmel- állapítjuk meg a közleményből, hogy ma m á r a képviselőház tagjai között is sokan vannak, akik megértéssel fog lalkoznak az erdőgazdaság ügyeivel, sőt nem sajnálják közéleti s ú l y u k a t és befolyásukat is latba vetni a nemzet igaz érdekeit szolgáló m u n k á n k t á m o g a t á s á r a . A d n á az Isten, hogy a most m á r elég sok oldalról megindí tott akció tényleg komoly eredménnyel is j á r j o n . Meggyőződésünk az, hogy h a az illetékesek megszívlelnék és v é g r e h a j t a n á k a képviselő ú r j a v a s l a t á t , abból elsősorban a köz nek, de másodsorban a tulajdonosoknak is igen n a g y h a s z n u k származna. Mi pedig kedves kötelességünknek tekintjük, hogy a kép viselő ú r n a k ehelyen is őszinte , köszönetünket nyilvánítsuk a támogatásért. Az erdei- és fekete-fenyő műszaki tulajdonságai. I r t a : Matusovits Péter. Az Erdészeti Lapok idei III-ik füzetében „A homoki növényzet, mint a homokfásítás ú t m u t a t ó j a " címen dr. M a g y a r Páltól megjelent t a n u l m á n y azon kitételére való hivatkozással, hogy az erdei- és fekete-fenyő műszaki t u l a j d o n s á g a i még fel derítetlenek, nevezett fanemek műszaki t u l a j d o n s á g a i t t á r g y a l ó : „Das Holz als Baustoff, sein W a c h s t u m und seine A n w e n d u n g zu Bauverbanden, den Bau und F o r s t l e u t e n gewidmet von Gust a v Lang, Geheimer R e g i e r u n g s r a t , Professor an der Technischen Hochschule zu H a n n o v e r " 1915-ben C. W. Kreidelsverlag Wiesbaden-ben, továbbá ,,Das Holz-Gemeinfassliche Darsteliung seiner E r z e u g u n g , G e w i n n u n g und V e r w e n d u n g " Herausgegeben im A u f t r a g e des Vereines d e u t s c h e r I n g e n i e u r e in Gemeinschaft m i t dem Deutschen F o r s t v e r e i n von Dr. I. A. v. Monroy, Gescháftsführer des A u s s c h u s s e s für Technik in der Forstwirtschaft bein Deutschen Forstverein Vdi-Verlag G. M. B. H. Berlin N . W. 7 1929 és végre Rejtő S á n d o r .,Az elméleti mechani kai technológiai alapelvei és a fa a n y a g á n a k technológiája", h a r madik kötet „A belső és külső erők h a t á s a a fa a n y a g á n a k mechanikai tulajdonságaira" című Budapesten, Németh József
technikai könyvkereskedő bizományában 1920. évben megjelent m u n k á k a l a p j á n az erdei- és fekete-fenyő műszaki és egyéb t u l a j donságait és s t r u k t ú r á j á t a következőkben i s m e r t e t e m : Az erdei fenyőt ( P i n u s silvestris L.) Dél-Németországban és A u s z t r i á b a n közönségesen F ő h r e , F o r c h e és F o r l e néven, AlsóSzászországban és S k a n d i n á v i á b a n F u h r e , Berlintől Révaiig a fakereskedelemre h á t r á n y o s a n g y a k r a n még „ F i c h t e " néven is ismerik. Neve Gustav Lang szerint Kienholz és Föhreből lett Kiefer. Az erdei fenyő a lucfenyő mellett a mérsékelt földővnek legelterjedtebb fája és é s z a k r a m i n d i g nagyobb és nagyobb menynyiségben fordul elő. Hazája Európa, Kisázsia, Kaukázus, Szi béria, az A m u r vidéke a 70-ik északi szélességig. M a g a s s á g a 20—40 méter. Külseje az ő tűcsokraival és a n a p s ü t é s b e n vö röslő és a kéregtől elütő pikkelyeivel, k a r c s ú és jó z á r l a t m e l l e t t á g t i s z t a törzseivej és ferdén fölfelé törekvő ágaival, melyek a törzs körül á l l a n a k és egyben egy-egy éves k o r t jeleznek, jelleg zetesek. A korona g y a k r a n esernyőszerű. Minden t a l a j b a n megél — még a legszárazabb homokon is — ezért nagyon alkalmas a kopár homokok fásítására. Idősebb korban oly fát ad, mely a tölgy és vö rösfenyő mellett az időjárás változásait a legjobban bírja és ezért vízépítésnél a legelterjedtebbem és leginkább használt fanem. E z azon ban csakis jól fejlődött, idősebb törzsekre vonatkozik, m e r t a fiatal törzsek t ú l n a g y szíjáccsal b i r n a k és h a nem télen lettek döntve, rövid a t a r t ó s s á g u k . A szíjács n é h a tenyérszéles, s á r g á s , vörösesfehér, m i n t a f r i s s v á g á s ú fa gesztje. Az utóbbi azonban, a m i n t száraz lesz, b a r n á s vörösössé válik és élesen különbözik a szíjácstól. Az évgyűrűk kissé hullámosak, sok gyantavezeték kel, melyek nagyobbak és szembeötlőbbek, m i n t más fenyőfélék nél. N é h a az évgyűrűk közepén v a n n a k ezek a gyantavezetékek sorban elhelyezkedve, azonban a kora tavaszi évgyűrűrészen rendesen hiányzanak. A termőhely és a talajnedvesség szerint hol a tavaszi, hol az őszi része az évgyűrűknek fejlettebb úgy, hogy ehhez képest a faj súly és a fának műszaki minősége is nagyon változó. F a j s ú l y a dr. I. A. v. Monroy s z e r i n t 0.53, elég jól hasad, á g csomós, sokszor csavaros növésű. T r a c h e i d á i símafalúak, u d v a r o s gödröcskéi igen n a g y méretűek, rendesen egysorúak, de előfor dulnak kétsorúak is. B é l s u g a r á n a k v a s t a g s á g a 1—2 sor sejtből áll, kivéve, h a a n n a k közepén hosszirányú g y a n t a m e n e t halad, amikor a közepe sok parenchymsorból áll. Az ilyen b é l s u g a r a k ban azonban a sejtek száma a középtől a két vég felé folyton csökken s a széleken ezek is egysorúakká válnak. A b é l s u g a r a k a t alkotó sejtek kétfélék: a szélső sejtek haránt-tracheidák, a bel sők p a r e n c h y m á k . A h a r á n t - t r a c h e i d á k fala r e n d s z e r i n t vasta godott és elfásult, a p a r e n c h y m á k fala pedig vékony és nem fás. A hosszanti gyantavezetékek főleg az évgyűrű őszi részében v a n -
nak, a harántgyantavezetékeket pedig az el nem fásult hélsugárp a r e n c h y m á k alkotják. Németországban a legjobb minőségű erdei fenyő B r a n d e n b u r g b a n és Poroszországban nő, a mocsaras terü leteken nőtt erdei fenyő azonban gyengébb minőségű. Az erdei fenyő évgyűrűin pontosan meg lehet állapítani azokat az éveket, melyekben az időjárás nem volt kedvező a fa fejlődésére, söt az apácalepke hernyói által okozott károk évét is. A fizikai és mechanikai, t e h á t műszaki tulajdonságait ille tőleg Rejtő Sándor szerint a fajsúly 0.38—0.78 közt váltakozik. Az erdei fenyő fájának húzófeszültsége kg/m -re kísérlet szerint 4.6—11.8, számított érték.szerint 6.1—12.5. A nyúlás %-a 0.35—0.88. 2
Szívóssága
g
2
M n n k — ^ — i q i Nyomóifeszültsége kg/mm -re Wilda kg kísérleti adata szerint: 3.5—9.5; számított érték szerint 3.0—6.1. Brinell-féle keménységi szám szárított végfára vonatkoztatva kg/mm re kísérlet szerint 5.2—5.7; számított érték szerint 4.5—9.1. Nyíró feszültség kg/mnr'-re Wilda kísérleti adatai szerint 4.5—9.5; számí tott érték alapján 5.4—11.2. Gyantatartalom kg/m Heinrich Mayr szerint 18.7—19.6, fajsúly 0.506^0.463. Dr. I. A. v. Monroy szerint az erdeifenyő nyomófeszültsége 13 vH. nedvességtartalomnál kg/cm rugalmassági méret mellett 90.000, törési feszültsége k g / c m ugyancsak ott 790. Nyomófeszültsége 18 vH ned vességtartalom mellet kg/cm rugalmassági méretnél 96.000; törési feszültsége ugyancsak ott 280 ha kg/cm -re számítjuk. Hajlítófeszültsége .23 vH nedvességtartalomnál kg/cm rugalmassági méret mellett 108.000; törési feszülsége k g / c m ugyancsak ott 470. Abban az esetben, ha az igénybevétel a hosszrostokkal párhuza mosan vétetett kg/cm alapon — úgy az erdei fenyő nyúlási feszült sége 100, nyomási feszültsége 80, hajlékonysági feszültsége 100 és nyiróifeszültsége 10 . Az erdei fenyő fájának leírása, műszaki használhatósága ugyan csak dr. J. A. v. Monroy szerint: a gesztfa vörösesbarna színű, széles szijáccsal, gyantadús, puha, könnyű, durva rostokkal, jól hasad, gesztfa t a r t ó s ; kevésbé rugalmas. .Egyike a legfontosabb épület- és fűrészárura alkalmas fáknak, de a magasépítésnél valamivel kevésbé kedvelt. Vízépítkezéseknél előnyben részesül (kútcsövek stb.), természetes színű bútorokra, vasúti talpfákra, telefon- és távírópóznákra, valamint lá dákra igen alkalmas, hasonlóképen elsőrendű ablakrámákra és padló zatra. Cleullozefának kevésbé használják, de úgy a fája, mint gyöke rei gyantatermelésre igen alkalmasak, tűi gyapotkészítésre. Érdekesek emellett Monthasnak az erdei fenyő időbeli tartós ságára vonatkozó adatai. Szerinte az erdei fenyő fájának tartóssága, ha állandóan víz alatt van, 500 év, állandóan száraz levegőn, például épületgerendaként, 1O00 év, váltakozó nedves levegőn 80 év és földben 120 év. ra
2
3
2
2
2
2
2
2
2
A fekete fenyő ( P i n u s Austriaca) (hazája Magyarország és Auszt ria. Rejtő Sándor szerint az erdei fenyőhöz hasonló szerkezetű fája szijács és gesztből áll. Szíjácsa a sugár feléig, sőt kétharmadáig ter jed. Gesztje vörösbarna, a levegőin és a nap h a t á s a alatt sötétedik. F a j súlya légszárazon átlag 0.67. Nehezen hasad, igen göcsös és aiacsonytörzsű. Gyantavezetékekben gazdag és gyantagyártásra alkalmas. Egy-egy törzs, ha átmérője 16 cm-nél kisebb, évenként 2.11 kg, h a annál nagyobb, 3.8 k g gyantát is ad. Vízben, vagy földbeásva nagyon tartós. Mikroszkópi jellege az erdeifenyőhöz hasonló, szerinte az erdei fenyőtől megkülönböztető adatait eddig nem ismerjük. H a r t i g szerint a feketefenyő fajsúlya 0.67, ellentétben ,az erdeifenyő 0.52 fajsúlyával. Dr. I. A. v. Monroy megállapítása szerint a feketefenyő gesztje sötétbarna színű, keskeny szíjaccsal, puha, könnyű és tartós. F á j a földalatti, víz- és hídépítésre, ászokfának, vízvezetéki csövekre és gyantanyerésre alkalmas és a meglehetősen jól hasadó erdei fenyővel szemben nehezen hasítható. A feketefenyő fizikai és mechanikai — tehát műszaki tulajdon ságai Rejtő Sándor szerint: fajsúly 0.62—0.71 (tehát nehezebb az erdei fenyőnél); húzófeszültség kg/mm kísérlet szerint 7.2—12.5 (az erdei fenyőnél 4.5—11.8); ugyanerre a számított érték 9.9—11.3 (az erdei fenyőnél 6.1—12.3); nyúlási % 1.0-—1.20 (az erdei fenyőnél 0.35—0.88); szívósság M m k g / k g 87—113 (erdeifenyő nél 42—171); nyomófeszültség q k g / m n r számított érték 4.9—5.5 (erdeifenyőnél 3.0—6.1); Brinell-féle keménységi .szám szárított vég fára vonatkoztatva k g / m m kísérlet szerint 8.2—10.0 (erdeifenyőnél 5.2-—5.7); számított érték 7.3—8.3 (erdeifenyőnél 4.5—9.1); nyíró feszültség k g / m m számított érték 3.2—3.7 (erdeifenyőnél 1.9'—4.1); hajlítófeszültség k g / m m számított értéke 8.9—10.2 (erdeifenyőnél 5.4—11.2). A feketefenyő időbeli tartósságára vonatkozólag Monthasnál ada tok nincsenek. 2
2
2
2
A Taxodium distichumnak, a F r i g y e s főhercegi u r a d a l o m karapáncsi erdejében telepített részét illetőleg Róth Gyulának az E. L. idei I l l - i k füzetében é r i n t e t t korát illetőleg az itteni faipari szak iskolában levő két rönköcskéből származó keresztmetszeten különböző kort állapítottam meg az évgyűrűk alapján — az egyik 28 év, a másik 14 év. Megjegyzem, hogy a Taxodium distichumról az E. L. 1932. évi decemberi füzetében megjelent leírásom kiegészítéséül Gustav Láng nak „Das Holz als Baustoff, seine Anwendung zu Bauverbánden" című Wiesbadenben, 1915. évben megjelent igen értékes műve alapján megemlítendőnek tartom, hogy Európában a Devon-, valamint a Trias-, Jura- és /Kréta-korszakban a legelterjedtebb fanemek közé tartozott. Fájának tartóssága és egyenletes sűrűsége miatt a legbecsesebb asz-
talosfa, melyet Németországban annyira bevezettek, hogy irtásának megakadályozását törvényileg kellene már biztosítani, mert oly nagy mennyiségben használják, hogy rövidesen ritka és drága lesz. Matusovits Péter.
Az Országos Háborús Műszaki Emlékmű Bizottság értekez lete. Az 0 . H. M. E. B. 1933. évi április 27-én t a r t o t t a elnöki és választmányi értekezletét a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet szék házában. Az értekezleten a különböző mérnöki, illetőleg műszaki testü letek küldöttségei vettek részt. A bizottság elnöksége a következőkép alakult meg: Díszelnök: vitéz jákfai Gömbös Gyula honvédelmi miniszter. Elnök: Szederjei Elemér ny. altábornagy. Társelnökök: vitéz dalnokfalvi B a r t h a Károly m. kir. tábornok, HM. csoportfőnök (Törzskar), domonyi Domony Móric miniszteri taná csos, vezérigazgató ( M F T R . ) , dormándi Dormándy Géza ny. tábornok (DGT.), Fekete Zoltán főiskolai rektor, felsőházi tag (M. kir. Bánya mérnöki és Erdőmérnöki főiskola), toronyi Fellner Sándor miniszteri tanácsos, építészmérnök (MÉSz.), Fischer József építész, kir. taná csos (tervező, MOE.), F o r s t e r Gyula államtitkár (Magyar Mérnök- és Építész-Egylet), Havel Imre építőmester (Építőmesterek Egyesülete), dr. Hültl Dezső műegyetemi ny. r. tanár, felsőházi tag (Mérnöki Ta nács), dr. Kossalka János műegyetemi ny. r. tanár (Budapesti Mér nöki K a m a r a ) , dalnoki Kováts Gyula vkszt. ezredes, műszaki szem lélő (Műszaki tényleges tisztikar), dr. Misángyi Vilmos műegyetemi ny. r. t a n á r (Textilteohnológusok E . ) , pilisi Ney Ákos miniszteri ta nácsos, máv. igazgató (Máv.), Oltay Károly műegyetemi ny. r. tanár (Földmérő MOE.), P a p p Béla miniszteri tanácsos (Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségé), Pfeifer Ignác ny. műegyetemi ny. r. t a n á r (Chemikusok E . ) , Rohringer Sándor műegyetemi ny. r. ta nár ( H u n g á r i a M T E . ) , Schiffer Miksa mérnök (MOSz.), Sós Ármin vezérigazgató ( H É V . ) , Stromszky Sándor udvari tanácsos, vezérigaz gató (Elektrotechnikai E . ) , Térfi Béla ny. miniszter (Országos Erdé szeti Egyesület), Váczy-Hübschl Kálmán műsz. tanácsos (Városi Mér nökök Egyesülete), Walder Gyula műegyetemi ny. r. t a n á r (Műegye t e m ) , vitéz Zalay József ny. altábornagy (Nyugdíjas műszaki tiszti k a r ) , Zelenka Zoltán m. kir. tábornok, Ludovika Akadémia Il-parancsnoka, Zorkóczy Samu m. kir. kormányfőtanácsos, műszaki vezérigaz gató (Országos Bányászati és Kohászati Egyesület). Ügyvezető elnökök: Jacobi Ágost ny. ezredes, P e t h e Lajos minisz teri tanácsos. Főtitkár: vitéz Hibbey Gusztáv őrnagy. Titkárok: Gserneczky Béla hdmk. százados, oki. vegyészmérnök, Lédeczy Sándor postaműszaki igazgató, Nikolini Lajos százados, dr. Trájber István kir, műsz. tanácsos.
Számvizsgáló-bizottság: Elnök: Láng Károly műegyetemi ny. r. tanár. Művészi albizottság: Elnökök: Dobribán P é t e r :ny. tábornok, Wálder Gyula műegyetemi ny. r. tanár. Bajtársi albizottság: Elnökök: Kreischer Oszkár ny. tábornok, dr. Nikolits Béla m. kir. kormányfőtanácsos. Propaganda-albizottság: Elnökök: F a r k a s s Kálmán ny. h. állam titkár, Wagner Ferenc ny. tábornok. Ezenkívül megalakult a 100 főből álló tisztikar és választmány. A főtitkári jelentés kiemelte, hogy a honvédség csekély létszámú tényleges műszaki tisztikara páratlan áldozatkészséggel a mozgalom alapját 10.000 pengős adományával megvetette. Tervbevették az orszá gos gyűjtés megindítását és az összes műszaki egyesületek bekapcsolá sát. Az emlékmű helyének kiválasztására eszmei tervpályázatot hirdet tek, mely május 1-én j á r t le. A hely kiválasztása és biztosítása után az emlékműre kiírják a pályázatot. Az emlékmű alapozását a Sorg Antal és Fiai építőipari vállalat díjmentesen vállalta, amit az értekez let, mint követendő példát, hálás köszönettel vett tudomásul. Az emlékmű megvalósítása -után alapítványokat létesítenek, hogy hősi halottaik dicső emlékét ne csak a holt anyag hirdesse. Az ezévi közgyűlést folyó évi november hó 5-én tartják meg. Rohringer Sándor műegyetemi t a n á r felszólalásában a polgári k a r t á r s a k figyelmét felhívta a tényleges tisztikar példás áldozatkész ségére és annak a reményének adott kifejezést, hogy a polgári baj társak számarányuknak megfelelően az adakozásból ugyancsak kive szik részüket. Az értekezlet a magyar „Hiszekegy"-gyel ért véget. Űj, mesterséges faanyagok. Az „Építőipari Szemle", a „Vállalko zók Lapja" szakmellékletének 1933. évi 3-—4. számából vettük a követ kező közleményt. Dr. P r ü f e r H. bécsi kémikusnak évekig t a r t ó kísérletezés u t á n s i k e r ü l t egy e l j á r á s t felfedezni és s z a b a d a l m a z t a t n i , amely nek segítségével különböző celluloidot t a r t a l m a z ó nyersanyagok ból és fahulladékokból az általa feltalált anyag hozzáadásával pépet lehet csinálni, amelyet aztán forrón, nyomással tetszés szerinti formákba lehet önteni. Ezen módon az anyagból igen olcsón és gyorsan különböző t á r g y a k a t lehet elkészíteni. Ez a műfaj t a r t ó s s á g és h a s z n á l h a t ó s á g tekintetében állítólag felül múlja a természetes f á t és a szakmában eddig még el nem kép zelhető p e r s p e k t í v á k a t nyit meg. E h h e z hozzájárul még az is, hogy hulladékok értékesítéséről v a n szó, a m i t a szállítási költsé gek m i a t t eddig sem eladni, sem felhasználni nem lehetett. A Prüfer-féle kötőanyagok a fák i m p r e g n á l á s á r a is fel lehet hasz nálni, ami á l t a l azok sokkal t a r t ó s a b b a k lesznek. Ebbe az anyagba szögeket lehet v e r n i anélkül, hogy h a s a d n a és a benne
lévő csavarok és szögek jól t a r t a n a k . Szigetelő képessége felül múlja a természetes fáét. 200° C-nál sem reped és azért barakok és nyaralók építésére igen alkalmas. Ez az a n y a g nyomás a l a t t tetszés szerinti f o r m á t és erősséget vehet fel úgy, hogy további kidolgozására egyáltalán nincs szükség, teljesen kész és szép fényes. Ugyanakkor az iowai állami laboratóriumban s i k e r ü l t mes t e r s é g e s fát előállítani. N y e r s a n y a g u l t e n g e r i s z á r a t , cukornádat, szalmát és n á d a t használtak. Ezeket az anyagokat m a g a s nyomás a l a t t gőzben rendkívül vékony (00508 centiméter v a s t a g ) ros tokká főzték, amiből pépszerű anyagot készítettek. Ez a pép kihűlés u t á n gyorsan megkeményedik. Minél tovább főzik a z anyagot, a n n á l keményebb lesz a műfa. Bizonyos anyagok hozzá adásával bármilyen minőségű szemcsés, szálkás vagy sima fát t u d n a k előállítani és természetesen a mesterséges fagerendák — vagy deszkalapok — méreteinek nincs h a t á r a , a k á r egy mérföld hosszú deszkákat is lehet készíteni. A hazai n y í r f a új felhasználási módja. A Tatatóvároson ez év elején felállított és üzembehelyezett faszeggyár, amely gyártmányai hoz nyersanyagként főleg „nyírfát" használ, a hazai nyírfa értékesí tésére új lehetőséget nyújt. A nyírfa jobb és kedvezőbb értékesítési lehetőségét tekintve, felhívjuk az erdőbirtokos urak és a hazai erdő gazdaságok vezetőinek figyelmét említett faszeggyárnak egyesületünk höz intézett megkeresésére, amelyben a r r a kéri egyesületünk tagjait, hogy a kihasználásra kerülő nyírfát ne dolgoztassák fel tűzifára, ha nem ajánlják fel megvételre a cipőfaszeggyár nyírfaszükségletének fe dezésére. A cipőfaszeggyár a gyártás céljaira csakis az egészen friss, tehát. a teljesen nedves állapotban döntött rönköket használhatja fel. A gyár ugyanis csakis a friss és nedves rönköket tudja feldolgozni és a kész gyártmányokat mesterségesen szárítja. A gyár által kívánt rönkök nek a következő kívánalmaknak kell megfelelni: A nyírfából 'lábán egy méter a földtől levágandó, ami vissza marad, az úgynevezett „Erdstamm", amely gyártásra alkalmatlan. A többi része azután bármely hosszakban megfelel, de lehetőleg 2 m-től (hosszméter) fölfelé. A nyírfarönköknek legalább 22 cm átmérőtől fölfelé kell dimenzionálva lenni. Kívánság továbbá, hogy a fa finom szálú legyen, vagyis „Feinjárig", tehát az évgyűrűknek sűrűbbeknek kell lenni, azaz sűrű, kemény rönkök alkalmasak a gyártásra. Kivált képen alkalmasak azok a nyírfák, melyek nem egyedül, egymás között nőnek, hanem elszórva, más fajta fák között, amely esetben nem. kap ván kezdetben sok napot, nincs rajtuk sok ág. Tehát lehetőleg kevés ágnak és kis szívrésznek (vörös, vagy barna bélrész) szabad csak lenni.
Mindezen fenti adatokat azért közöljük, hogy az érdeklődő tagok, illetőleg uradalmak kellő tájékozást nyerhessenek. Ügy véljük, nem kell különösebben hangsúlyoznunk, hogy a m a i nehéz gazdasági viszonyok között a nyírfának rönkökben való érté kesítési lehetősége csak előnyt jelent az erdőgazdaságoknak, mert a gyár a rönköket a döntés után azonnal megveszi és így n e m kell a tűzifára feldolgozott nyírfának értékesítésére esetleg hosszabb ideig is várakozni. A gyár egész évben üzemben áll és így állandóan vásárol nyír fát. Nyáron, a meleg idő beálltával, a gyár nyírfakészlete csak 1—2 vagon lehet, de szeptembertől májusig 10O—150 m -t is átvehet é s raktározhat. A gyár évi összszükséglete 50—-60 drb 10 tonnás vagon. A gyár szempontjából a fuvardíjtételek m i a t t leginkább azok az uradalmak jöhetnek tekintetbe, amelyek a nyírfát Tatatóvárostól nem messze fekvő állomásokon adhatnák fel. Leginkább a Dunántúl északi és kö zépső része, a Bakony volna erre alkalmas. A g y á r készséggel áll az egyesületi tagok rendelkezésére és szíve sen szolgál felvilágosítással és hajlandó saját költségére az erdőbe, ille tőleg termelő helyre megbízottat küldeni, hogy ott a helyszínen a próbarönk! kidöntésénéj kellő felvilágosítást adhasson. Miután a cipőfaszeggyártásra alkalmas rönkök termelésével ha zánkban eddig nem foglalkoztak, a gyár úgy véli, hogy a termelésnél eleinte közre kell működnie. A gyár meg van egyébként győződve arról, hogy az első szállítmányok után mindenki igyekezni fog az el szórtan található és eddig figyelemre nem méltatott nyírfákat cipő faszeggyártásra kitermelni. Az esetleg szükséges további felvilágosítással a Tóvárosi Fatelep és Építővállalat Rt. Faszeggyára Tóváros, Esterházy-utca 38. szám szolgál. 3
A „Fejezetek a véderdőkről" című értekezésben előfordult értelemzavaró sajtóhibák jegyzéke. Az E. L. IV. füzetében: a 454. oldalon alulról a 2. és 3. sor közé beszúrandó: magánvagyonnak tavi nak, sziklaomlások, kőfolyások és földcsuszumlások. 455. oldal alulról az 5. sorból fenntartása törlendő. A 456. oldal hiányzó utolsó s o r a : Európa többi államainak törvé nyei nem ismerik a védőerdöket. 468. oldal utolsó sorában inkább helyett ritkább . Az E. L. V. füzetében: 553. oldalon felülről a 7. sorban 0.63 helyesen 0.6"%.
559. oldalon r r
~x'q ', V
a
V y
képlet helyesen
másik két képletben
és & helyesen
ugyanitt alulról a 4. és 5. sorban: Ügy x, mint
y egyszerű
aXésa]/ értékeit
a.
i. sz. táblázatban is bemutatom helyett: Úgy x, mint y egyszerű érté keit az itt nem közölt eredeti 4. sz. táblázatban is bemutattam. 560. oldalon alulról a 9. és 11. rövid sort egymással fel kell cse rélni. 561. oldalon felülről a 11. sorban U = 71.4.%-át helyesen 71.b%-át. 562. oldalon felülről, a 12. sorban 2 = 9,638.2 kat. holdat helyesen 9,638.2. kat holdat. 564. oldalon alulról a 22. sorban ( + ) helyesen ( + )
A Tiszajobbparti Erdészeti Egyesület idei vándorgyűlése. A Tiszajobbparti Vármegyék Erdészeti Egyesülete folyó évi június hó 29-én tartja Lillafüreden ez évi vándorgyűlését az alábbi p r o g r a m m a l : 1933. évi június hó 28-án: Érkezés Miskolcra Budapest felől 17 óra 25 perckor. Indul a Láev. vonat Szent Anna-térről Lillafüredre 18 óra 15 perckor. Érkezés Miskolcra Sátoraljaújhely felől 18 óra 53 perckor. Indul a Láev. motor Szent Anna-térrŐl Lillafüredre 19 óra 30 perckor. Este ismerkedési vacsora, utána a Palota-szállóban tánc. 1933. évi június hó 29-én: Délelőtt 10 órakor közgyűlés a Palota-szállóban. Utána Vadas Jenő-emléktábla leleplezése. 13 óra 30 perckor ebéd. E l u t a z á s : Budapest felé induló vonathoz a Léev. indul Lillafüred ről 17 óra 17 perckor. Sátoraljaújhely felé induló vonathoz a Láev. indul Lillafüredről 16 órakor. Részvételi díj személyenként a Palota-szállóban való ellátás ese tén P 10.—, a Lilla-szállóban pedig P 7.50. Ezen összegben bentfoglaltatik a szoba, vacsora, reggeli, ebéd ára, valamint a Miskolc—Lilla füred retourjegy ára. A részvételt a miskolci m. kir. erdőigazgatóságnál kell folyó évi június hó 15-ig bejelenteni' a szálló megjelölésével. Hölgy vendég eket szívesen lát az egyesület. Jelentkezés esetén a részvételi jegy kiváltása kötelező.
